﻿Irományszám: -p j ^oS
Érkezeit: 2012 I 2 4
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői ónálló indítvány
2012. évi... törvény
egyes vízikozmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról
1.	Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény módosítása
1§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
,,c) a közcélú vízi-létesítményre és tartozékára vonatkozóan
ca) a kezelői jog,
eb) az üzemeltetési jog,
cc) a vagyonkezelői jog,
(megszerzése);”
2.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LV1I. törvény módosítása
2* §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban Vgt.) 2. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állam víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében felmerülő, a
vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-
szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.”
3-§
A Vgt. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a település nem közműves ivóvízellátásáról;”
4.§
A Vgt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzat víziközmű-működtetés és víziközmű-szolgáltatás tekintetében
felmerülő, vízügyi tevékenységektől és vízügyi igazgatástól elkülönült feladatait a víziközmű-
szolgáltatásról szóló törvény szabályozza.”
5.§
A Vgt. 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezető csatornák bővítése és
üzemeltetése.”
6.§
A Vgt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lévő - a
víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint víziközműnek nem minősülő - közcélú
vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát
az állam nevében a vízgazdálkodásért felelős miniszter, az önkormányzat nevében a
képviselő-testület adja szerződéssel használatba.
7.§
A Vgt. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az árpolitika kialakítása során - ide nem értve a víziközmű-szolgáltatást - érvényesíteni
kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét
(megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a
környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak
megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági
hatásaira.”
8.	§
A Vgt. 4. § (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti.
9.§
A Vgt. 9. § (2) bekezdés c), d), és e), pontjai hatályukat vesztik.
10.	§
A Vgt. IV. fejezete hatályát veszti.
3.	A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2006. évi CXXI. tv. módosítása
11.	§
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2006. évi CXXI. tv. 30. § (12) és (13) bekezdései hatályukat vesztik.
2
4.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX1X. törvény
módosítása
12.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)
bekezdés a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó
helyi önkormányzati feladatok különösen:
1.	településfejlesztés, településrendezés;
2.	településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való
gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak
kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,
gépjárművek parkolásának biztosítása);
3.	a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4.	egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5.	környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-
és rágcsálóirtás);
6.	óvodai ellátás;
7.	kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,
előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi
közművelődési tevékenység támogatása;
8.	szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
9.	lakás- és helyiséggazdálkodás;
10.	a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a
hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11.	helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;;
12.	honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13.	helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14.	a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési
lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15.	sport, ifjúsági ügyek;
16.	nemzetiségi ügyek;
17.	közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18.	helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19.	hulladékgazdálkodás;
20.	távhőszolgáltatás;
21.	víziközmü-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény
rendelkezései szerint, a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.”
5.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
13. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló, 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban Vksztv.) 2. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„1. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és
mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az
összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a
szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit.
2.	bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-
bekötővezeték végpontjára telepített mérő,
3.	csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a
házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több
felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték
végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett
felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,
4.	ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen
behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást
ugyanaz a víziközmü-szolgáltató végzi,
5.	felhasználási hely: az a víziközmü-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a
víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
6.	felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében
igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
aki (amely) a víziközmü-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az
ingatlan tulajdonosa,
7.	felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő
felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás
igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,
8.	gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből
álló terv,
9.	házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan
alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak
kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),
10.	házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló
-	az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen
szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),
11.	ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmü-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-
törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a
tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
a)	bekötési vízmérő esetében
aa)	úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,
ab)	egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített
elzárószerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési
vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
b)	bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan
határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,
12.	ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-
fönyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll,
13.	kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más
személlyel történő elvégeztetése,
14.	közműfejlesztési kvóta: víziközmü-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt
ingatlanhoz a víziközmü-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett
részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m /nap,
4
15.	lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki non jövedelemszerző
gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása
érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
16.	mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére
szolgáló mérő,
17.	rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése,
alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton
vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető
(így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai
berendezés),
18.	szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá
egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-
törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,
19.	szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a
szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,
20.	víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
a)	település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az
ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást,
felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását
vagy
b)	a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést
is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását,
a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését
(szolgálja,)
21.	víziközmű-fejlesztés: Víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység,
mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és
pótlását is magába foglalhatja.
22.	víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel
kapcsolatos tevékenységek összessége,
23.	víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:
a)	önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),
b)	önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,
c)	átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is,
vagy kizárólagosan azt biztosítja,
d)	átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve
egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes
biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit.
24.	víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz
biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített
rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások
közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi
jogviszony keretében nyújtja, (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok)
25.	víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész
a)	amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra
lehetőséget kínál, vagy
b)	amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a
szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat
kiépült,
5
26.	víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-
szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és
az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek
fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és
javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,
27.	víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által
más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -
tisztítási szolgáltatás.
28.	holding: a számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő
társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a nemzeti vagyonról szóló
törvény tulajdonosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeinek is.”
14.	§
A Vksztv. 3. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az e törvényben meghatározott hatósági feladatokat - a (2) bekezdésben foglalt
kivételekkel - a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.”
15.	§
A Vksztv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § (1) Víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat.
(2)	Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben
meghatározott vízvezetési szolgalmi jog az ellátásért felelőst illeti meg azzal, hogy az abból
származó jogok gyakorlása - a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben
-	a víziközmű-szolgáltatót megilleti. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás
következtében felmerülő terheket.
(3)	Az állami tulajdonú víziközmű felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e
feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: MNV Zrt.) útján látja el.
(4)	Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével víziközműnek kell minősíteni, és kizárólagosan e
törvényben foglaltak szerint működtethető az a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b)
alpontjában foglaltaknak is eleget tevő vízilétesítmény, amely - a víziközmü szolgáltatás
körében lakossági felhasználónak minősülő - legalább huszonöt, települési belterületen lévő
háztartás ellátását is biztosítja.
(5)	Nem lehet víziközműnek minősíteni, és víziközmű-szolgáltatás keretében működtetni azt a
vízilétesítményt amely:
a)	az éves kapacitás kihasználtság tekintetében nagyobbrészt nem lakossági igényeket szolgál,
és víziközmű rendszerrel nincs összekapcsolva,
b)	nem közterületi ingatlan területén, olyan belső hálózatként került kialakításra, amely
esetében az ellátás valamely szervezett formában működő, legalább részben közös célú
ingatlan használathoz kötődik (különösen: nyugdíjas otthon, szolgálati lakások, lakópark),
c)	műszaki kialakítása miatt aránytalan (az újraelőállítási érték 30%-át meghaladó értékű)
nagyságú átalakítást jelentő beruházás eredményeként lehetne csak a víziközmű rendszerekkel
szemben támasztott műszaki kritériumoknak megfeleltetni.
6
(6) A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítésére nézve a Hivatal az érdekelt
ellátásért felelős kérelmére indított eljárásban hoz egyedi döntést.”
16.	§
A Vksztv. 8. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű
üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) és a (3) bekezdés szerinti víziközmű
térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános
forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a beruházó
vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.”
17.	§
A Vksztv. 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„9. § (1) A közigazgatási területén lévő felhasználási helyekre és az azokat közvetlenül ellátó
víziközmű-rendszerre nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a települési
önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi önkormányzatot - illetik az ellátásért felelős jogai
és terhelik annak kötelezettségei.
(2)	Az államot illetik az ellátásért felelős jogai és terhelik annak kötelezettségei, amennyiben
rajta kívül önkormányzatnak tulajdonjoga a víziközmű-rendszeren nem áll fenn. Az állam
tulajdonosi képviselője jár el az ellátásért felelősök képviseletében, ha a víziközmű-
rendszeren az állam a közművagyon érték legalább 50%-a felett tulajdonjoggal rendelkezik.
(3)	Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, és a (2)
bekezdés nem alkalmazható, akkor az érintettek közössége a víziközmű-rendszerrel
kapcsolatban e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése
érdekében - közös megegyezéssel, írásos megállapodás formájában - maguk közül jelöli ki a
képviseletében eljáró ellátásért felelőst. Kijelölés hiányában az ellátásért felelősök közössége
képviseletében, a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező önkormányzat, egyenlő
lakosságszám esetében pedig a Hivatal által kijelölt önkormányzat jár el.
(4)	A víziközmű-rendszer tulajdonosai az ellátásért felelős e törvényben meghatározott
kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő indokolt költségeket - eltérő
megállapodás hiányában - víziközmű-rendszeren fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv
szerinti értéke arányában viselik.
(5)	Adott közigazgatási terület ellátásért felelős személyének igazolása céljából a Hivatal
kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.
(6)	A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a
tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás költségei a tulajdonos részéről a
víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatóak.”
18.	§
A Vksztv. 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„11. § (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható
fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra
7
gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből,
valamint beruházási tervből áll.
(2)	A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-
szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év
szeptember 15-ig a Hivatalhoz.
(3)	Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a felújítási
és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-
működtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be.
(4)	Az az ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-
rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási terv, vagy beruházási terv tekintetében benyújtásra
kötelezettnek, annak tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. Az írásba foglalt
véleményeltérés a jóváhagyásra benyújtott terv mellékletét képezi.
(5)	Amennyiben a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem
kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre
irányuló beruházásnak, vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak,
kötelezettsége azok bonyolítási feladatait a víziközmű-szolgáltatás érdekében felmerülő
tevékenységei részeként elvégezni.
(6)	A Hivatal a jóváhagyott felújítási és pótlási tervben, valamint beruházási tervben foglaltak
végrehajtását ellenőrzi.”
19.	§
A Vksztv. 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ennek hiányában az
üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű
vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. A vagyonértékelés költségei a víziközmű-rendszer
üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozhatóak.”
20.	§
A Vksztv. 15. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására,
megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény
és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényből foglalt
speciális szabályokat kell alkalmazni.”
21.	§
A Vksztv. 16. §-a következő szöveggel lép hatályba:
16.	§ (1) Az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős a 15. § (1) bekezdésében
megnevezett törvények eltérő rendelkezése hiányában pályázati eljárást köteles lefolytatni. A
pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer
vonatkozásában is kiírható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pályázatot több ellátásért felelős közösen is kiírhatja.
(3)	A pályázat kiírására a pályázati kiírás Hivatal által történő jóváhagyását követően kerülhet
sor.
8
(4)	Az üzemeltetési szerződést a pályázat nyertesével kell megkötni.
„(5) A 9. § (2) bekezdés szerinti esetben, a víziközmű-rendszer működtetése körében a
tulajdonosi jogok gyakorlása tekintetében, az állami vagyonról szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(6)	Vagyonkezelési, továbbá bérleti-üzemeltetési szerződés kizárólag olyan víziközmű-
szolgáltató társasággal jöhet létre:
a)	amely kizárólag az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, települési önkormányzat,
vagy ezek közös tulajdonában áll;
b)	amely kizárólag az a) pont szerinti gazdasági társaság, vagy rajta kívül az állam, települési
önkormányzat, vagy ezek együttes tulajdonában áll.
(7)	A (6) bekezdés szerinti társaság holdingba szervezett módon is működhet.
(8)	A (6) bekezdésnek való megfelelőség tekintetében a munkavállalói résztulajdon nem
minősül kizáró körülménynek.”
22.	§
A Vksztv. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-
szolgáltató gondoskodni köteles.”
23.	§
A Vksztv. 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„23.§ Vagyonkezelési szerződés létrejöhet akkor is, ha a víziközmű vagyonkezelési jogának
átengedése a víziközmű-szolgáltatást, mint közfeladatot bérleti-üzemeltetési szerződés alapján
ellátó víziközmű-szolgáltató javára történik.”
24.	§
A Vksztv. 24. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„24. § A vagyonkezelési jogviszony 23. § szerinti létrehozása nem minősül a Kbt. hatálya alá
tartozó visszterhes szerződésnek.”
25.	§
A Vksztv. 25. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„25.§ A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű üzemeltetése is a
vagyonkezelő kötelezettsége.”
26.	§
A Vksztv. 26. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A gördülő fejlesztési tervben a víziközmű könyv szerinti értékének megőrzésén túl a
Hivatal jóváhagyhatja:
9
a)	a szükség szerinti felújítás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek
biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését, vagy
b)	az a) pontban foglaltak előírása mellett a víziközmű műszaki fejlesztését.”
27.	§
A Vksztv. 27. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„27. § (1) A pályázat kiírója a koncessziós pályázat nyertesét koncessziós társaság alapítására
kizárólag akkor kötelezheti, ha a megalapítandó koncessziós társaság a koncessziós szerződés
keretében ellátandó terület vonatkozásában a 36. § (1) bekezdés c) pontja nem záija ki a
víziközmü-szolgáltatói működési engedély kibocsátását.
(2)	Az engedélyezési eljárásban a koncessziós eljárás nyertesének döntése eredményeként
alapított koncessziós társasággal szemben a 36. § (1) bekezdés c) pontja nem kerül
figyelembevételre, amennyiben
a)	a koncessziós társaságot a 36. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembe vételével kibocsátott
működési engedéllyel rendelkező víziközmü-szolgáltató alapította, s annak szerződéses
kötelezettségei teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt, vagy
b)	közös ajánlattevők esetén, közülük az a) pont szerinti működési engedéllyel rendelkező
víziközmü-szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és annak szerződésszerű
teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalt.
(3)	A koncessziós szerződés - nem korábban, mint időtartamának felét követően - közös
megegyezéssel, egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának
felével meghosszabbítható.”
28.	§
A Vksztv. 29. § (l)-(2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A nemzeti vagyonról szóló törvénynek az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos
tevékenységeire vonatkozó rendelkezései értelmében koncessziós eljárás lefolytatása nélkül
hozható létre üzemeltetési jogviszony, amennyiben e törvény 16. § (6) bekezdése szerinti
feltételek is teljesülnek (bérleti-üzemeltetési szerződés).
(2)	Ha az (1) bekezdés szerint létrejövő bérleti-üzemeltetési jogviszony keretében üzemeltető
társaság tulajdonosi szerkezete már nem felel meg a 16.§ (6) bekezdéséből foglalt
követelményeknek, e körülmény beálltától számított nyolc hónapnál nem korábbi időpontban,
de legkésőbb a naptári év végével a bérleti-üzemeltetési szerződés megszűnik.”
29.	§
A Vksztv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„31. § Bérleti-üzemeltetési szerződés esetében a víziközmű üzemeltetési jogának megszerzése
ellenérték fizetéséhez köthető, gyakorlása kizárólag bérleti, vagy használati díj fizetése
ellenében folytatható.”
30.	§
A Vksztv. 32. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
10
„32. § (1) A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből - víziközmű-szolgáltatás nyújtására
közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha
a)	a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
aa)	az üzemeltetési szerződés megszűnt,
ab)	a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége
következik be,
ac)	a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően
folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt
megköveteli,
ad)	a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja
alapján visszavonta, vagy
as) a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül, és
b)	az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.
(2)	A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget
vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására
víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját
hatáskörben jogosult erre - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
alkalmazásával - bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott
időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.
(3)	A közérdekű üzemeltető a kijelöléssel érintett ellátási területre vonatkozóan mentesül a
felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól, továbbá e tevékenysége körében felmerülő
közműhasználati díj mértékét a Hivatal állapítja meg.
(4)	A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével
egyidejűleg, az érintett közműrendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési
jogviszony hatályát veszti.
(5)	A közérdekű üzemeltető tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - a víziközmű-
szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
31.	§
A Vksztv. 45. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„45. § (1) A víziközmű-üzemeltetés e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott részeinek kiszervezéséhez a Hivatal előzetes engedélye, további nevesített
részeinek kiszervezéséhez a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges.
(2)	A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az engedélyezési kötelezettség alá eső
kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben, a víziközmű-
szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel tíz százalékát meghaladja.
(3)	Kiszervezett tevékenységet kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható
gazdálkodó szervezet végezhet. Kiszervezés esetében a víziközmű-szolgáltató úgy felel a
jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha
az adott tevékenységet maga végezné.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem érvényesül, amennyiben az ellátási területen
2011.	december 31. napján víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet irányába, az
alábbi tevékenységek tekintetében történik a kiszervezés:
a)	víziközmű napi üzemben tartása,
b)	víziközmű hibaelhárítása,
c)	víziközmű hibaelhárítási ügyelet nyújtása,
11
d)	ügyfélszolgálati tevékenység,
e)	fogyasztásmérő berendezés leolvasására irányuló szolgáltatás,
f)	díjbeszedési szolgáltatatás,
g)	felhasználási hely ellenőrzése,
fogyasztásmérő berendezések cseréje.
(5)	A víziközmű-szolgáltató víziközmű-müködtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a
továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a
folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül
különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz elvezető rendszerek üzemeltetése, a
fürdőüzemeltetés, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, valamint az
árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység.”
32.	§
A Vksztv. 52. § (2)-(3) bekezdése a következő szöveggel lépnek hatályba:
„(2) A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított
különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak.
(3)	Szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében az elszámolás a szennyvízelvezetési helyről a
szennyvízelvezető víziközműbe kerülő szennyvíz mért mennyiségén alapul. Mérés hiányában
az elszámolásnál az (1) bekezdés szerint mért ivóvízmennyiség és a más vízilétesítményből
származó vízmennyiség összesített mennyiségét kell figyelembe venni, csökkentve a -
jogszabály alapján kiadott engedély alapján - más vízilétesítmény részét képező
szennyvízelvezető műbe elhelyezett szennyvízmennyiséggel. A víziközmű-szolgáltató a
felhasználóval a közüzemi szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. A más
vízilétesítményből származó vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell megmérni, és
annak mérési adatait a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.”
33.	§
A Vksztv. 54. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az új víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő harminc
napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni a víziközmű-
szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére,
valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.”
34.	§
A Vksztv. 55. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti,
a környezetvédelmi és vízügyi hatóság a víziközmű-szolgáltató bejelentése alapján indított
eljárásban kötelezi az ingatlan beköttetésére.”
35.	§
A Vksztv. 55. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
12
„(6) A környezetvédelmi és vízügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát közérdekből - tekintet
nélkül az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőre vagy az (1) bekezdésben
meghatározott feltételre - kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás
igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény
vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási
szempontból káros hatása állapítható meg.”
36.	§
A Vksztv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal adatbekérése megvalósulhat az általa külön e célra működtetett, a helyszínre
vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző
rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is.”
37.	§
A Vksztv. 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tényleges felhasználási adatok ismeretében, lakossági díjon kell elszámolni
a)	a távhő-szolgáltatónak lakossági használati melegvíz előállítása céljából szolgáltatott
ivóvizet,
b)	lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését
végző gazdálkodó szervezettel szemben.”
38.	§
A Vksztv. 69. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) közüzemi szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó
szolgáltatási kapacitásért,”
39.	§
A Vksztv. 70. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az igények
befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint
vegye figyelembe a víziközmű-rendszerbe később bekötött felhasználók bekötésének
hatásaiból származó előnyöket.”
40.	§
A Vksztv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési
igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy
szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett
felhasználási hely található.”
13
41.	§
A Vksztv. 73. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az
azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres
összegének megfelelő kamatnak”
42.	§
A Vksztv. 74. § (1) bekezdés 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„12. a víziközmű-rendszerekről, a víziközmű-szolgáltatókról és az ellátási felelősökről
vezetett közhiteles nyilvántartások szabályait;”
43.	§
A Vksztv. 74. § (2) bekezdés 2. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„2. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás átláthatóságának biztosítása érdekében a
víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok körét és a közzététel módját;”
44.	§
A Vksztv. 78. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A 2012. július 1-jén meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében - az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szempontok szerint -
vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31 -ig.”
45.	§
A Vksztv. 79. § (1) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az a gazdálkodó szervezet, amely 2012. július 1-jén eszközei között tulajdonjog,
vízvezetési szolgalmi jog, vagy idegen tulajdonon végzett beruházás, illetve felújítás
jogcímén sajátjaként víziközművet, vagy annak létrehozására irányuló folyamatban lévő
beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő
átruházásáról 2013. október 31-ig - a polgári jog általános szabályai szerint - írásban
megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek
megvalósítani.”
„(4) Ha az ellátásért felelős települési önkormányzat a (3) bekezdés szerinti jogával 2014.
május 31-ig nem élt, az állam kérheti a kisajátítást A települési önkormányzat az MNV Zrt.-t
2014. június 15-ig értesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti jogával nem élt.”
46.	§
14
A Vksztv 81. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában
vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként 2013. december 31-én nem települési önkormányzat,
vagy az állam van bejegyezve, az ellátásért felelős 2014. március 31-ig a területileg illetékes
vízügyi hatóságnál kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását, vagy a
vízvezetési szolgalmi jog részére történő bejegyzésére alkalmas határozat kiadását.”
47.	§
A Vksztv 82. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A 2013. május 31. napja után víziközmű-szolgáltatói tevékenységet folytatni kívánó
gazdasági társaság, köteles legkésőbb e határidőig a működési engedély iránti kérelmet
benyújtani a Hivatalhoz.”
48.	§
A Vksztv 83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„83. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a 2012. július 1. napját megelőzően
megkötött üzemeltetési szerződés e törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem
alkalmazhatók.
(2)	E törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és
kötelezettségeket e törvény 16.§-ának és 29.§-ának rendelkezései nem érintik.
(3)	Az e törvény kihirdetése előtt létrejött üzemeltetési szerződés időtartamának
meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.
(4)	A víziközmű-szolgáltató az átalánydíjas felhasználási helyen fogyasztásmérő berendezést
helyez el 2013. december 31-ig. A felhasználó a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése és a
közüzemi szerződés módosítása érdekében együttműködik a víziközmű-szolgáltatóval.
(5)	Ha 2012. július 1-jén a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -
tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról
műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az ingatlan tulajdonosa
az 55. § szerinti kötelezettségét 2013. július 1-jéig teljesíti.
(6)	Az 58. §-t 2012. július 1-jét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is
alkalmazni kell.”
49.	§
A Vksztv 84. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató részére első alkalommal legalább 50 000 felhasználói
egyenérték elérése esetén is kibocsátja a működési engedélyt, amennyiben a víziközmű-
szolgáltató a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel.”
50.	§
A Vksztv. 87. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
15
„87. § A Hivatal a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015.
november 30-ig állapítja meg.”
51.	§
A Vksztv. 62. § (3) bekezdése hatályát veszti.
52.	§
A Vksztv. 10. § (3) bekezdése nem lép hatályba.
53.	§
A Vksztv. 22. § (5) bekezdése nem lép hatályba.
54.	§
A Vksztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja nem lép hatályba.
6.	Záró rendelkezések
55.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Az 1-9. § és a 11-12. § 2012. július 1-jén lép hatályba.
56.	§
E törvény 12. §-a, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény a víziközmű-szolgáltatási ágazatra nézve
számos, az eddigi szabályozási iránytól eltérő megoldást alkalmaz, minek okán szükséges,
hogy a más törvények meglévő szabályozásai módosításra, vagy -amennyiből az adott jogi
tartalomra nézve a szabályozás a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben történt meg-
hatályon kívül helyezésre kerüljön. Ilyen stratégiai léptékű változás különösen a
víziközművek nemzeti tulajdonba kerülése, vagy a helyi önkormányzatok mellett az állam
víziközmü-szolgáltatásban történő szerepvállalásának megerősítése úgyis, mint ellátásért
felelős és úgyis, mint piád szereplő a tulajdonában lévő víziközmű-szolgáltató társaságok
által.
A fentieken túlmenően, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényre nézve is több
módosító rendelkezést tesz szükségessé az önkormányzati struktúra és a nemzeti
16
vagyongazdálkodás tekintetében bekövetkezett, sarkalatos törvény formájában elfogadott
számos új normatíva.
A víziközmű-szolgáltatást érintő törvényi szintű szabályozás összhangja
megteremtésének különös jelentőséget ad az, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat törvény
által meghatározott újjászervezésére nézve a hatósági feladatokat ellátó Magyar Energia
Hivatal 2012. július 1. napjától kezdi meg érdemi hatósági, jogalkalmazói tevékenységét.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz.
Az illetéktörvény 26.§-a illetékmentességet jelenleg kizárólag a közcélú
vízilétesítmények kezelési jogának megszerzése vonatkozásában biztosít. Indokolt ezt a
mentességet a vagyonkezelői jog, és az üzemeltetési jog megszerzésére is kitelj észt eni. Az
illetékmentességet a nevezett jogszerzések kapcsán az teszi indokolttá, hogy a törvényi
szabályozás integrációt célzó rendelkezései értelmében az elkövetkező években több ezer
milliárd forint értékű víziközmű vagyonra nézve fognak megváltozni az üzemeltetői,
vagyonkezelői jogosultságok úgy, hogy az üzemeltetési jog megszerzése tekintetében
túlnyomórészt, míg vagyonkezelés tekintetében kizárólag nemzeti tulajdonban álló gazdasági
társaság lehet a jogszerző. Az ágazat alulfinanszírozottsága okán az illeték kivetése jelentősen
lassítaná az integráció - első időszakban egyébként is többletforrásokat igénylő - folyamatát,
másrészt jelentős árfelhajtó hatással is bírna.
A 2. §-hoz~
A Vgt. meghatározza a vízgazdálkodás szakmai feladatrendszerében az állam feladatait. A
rendelkezések a vízgazdálkodást a legszélesebb körben értelmezik, azaz ide sorolják a
víziközmű szolgáltatást is, s a jelenlegi szabályozás értelmében a feladatokat teljes körűen a
vízgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe utalják. A víziközmű-szolgáltatásról szóló
törvény a legszélesebb értelemben vett vízgazdálkodás részét képező víziközmű-
szolgáltatásra vonatkozó speciális ágazati szabályokat tartalmazza, így indokolt, hogy ezen
szabályozásban és hatósági intézményrendszerben megnyilvánuló elkülönültséget a
vízgazdálkodási törvény is rögzítse.
A 3. §-hoz.
A Vgt. jelenlegi szabályozása az önkormányzatok feladatává teszi a település
egészséges ivóvízzel történő ellátását. Az egészséges ivóvízzel történő ellátás feladata magába
foglalja a közműves és a nem közműves ivóvízellátást is. A Vksztv. szabályozása értelmében
az önkormányzat, és az állam is a közműves ivóvízellátás felelősének minősülhet, így
indokolt, hogy az önkormányzatok jogainak kizárólagossága csak a non közműves
ivóvízellátás feladatára vonatkozzon.
A 4. §-hoz.
A Vgt. meghatározza az önkormányzatok vízgazdálkodás körébe tartozó feladatait.
Tekintettel arra, hogy a tágabb értelemben vett vízgazdálkodás magába foglalja a víziközmű-
szolgáltatás tevékenységét is, így szükséges, hogy az önkormányzatok víziközmű-
17
szolgáltatásban felmerülő kötelezettségei vonatkozásában a Vgt. utalást tartalmazzon a
speciális ágazati szabályokat tartalmazó víziközmű törvényre.
Az 5. §-hoz-
A Vgt. 7. § (2) bekezdés nevesíti azokat a feladatokat, melyeket vízitársulatok útján
kell megvalósítani. A g) pont ide sorolja a víziközmű rendszereket is, ami ellentétes a Vksztv.
szabályozási céljaival, ennek megfelelően a rendelkezés módosítása indokolt.
A 6. §-hoz>
A jelenleg hatályos rendelkezés tárgya minden közcélú vízi-létesítmény, amely
széleskörű kategóriába a víziközmü létesítmények is beletartoznak. Tekintettel arra, hogy a
víziközművekre nézve a Vksztv. speciális szabályokat rendel alkalmazni, indokolt a
rendelkezés olyan tartalmú módosítása, amely eredményeként annak tárgyi hatálya alá csak a
víziközművek nélkül képzett közcélú vízi-létesítmények csoportja tartozik.
A 7. §-hoz,
A módosítással érintett rendelkezés jelenleg hatályos szövege tárgyi hatálya
szerint a víziközmű-szolgáltatás árképzésére is vonatkozik. Indokolt a Vksztv. díjképzési,
árhatósági szabályozására tekintettel módosítást eszközölni, s a rendelkezés tárgyi hatálya alól
a víziközmű-szolgáltatást kiemelni.
A 8. §-hoz.
A Vgt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja a helyi önkormányzatok kizárólagos jogaként
nevesíti a helyi víziközművek működtetését. Ez a rendelkezés ellentétes a Vksztv. azon
szabályaival, melyek az állami szerepvállalást hivatottak az ágazatban elősegíteni, az állam
ellátásért felelősi minőségének elismerése által. Tekintve, hogy az önkormányzatok
víziközmű szolgáltatásra vonatkozó jogait a nemzeti vagyonról szóló törvény az
elsődlegesség igényével szabályozza, a hivatkozott rendelkezés hatályon kívül helyezése
indokolt.
A 9. §-hoz,
A rendelkezések hatályon kívül helyezését indokolja, hogy a rendelkezések
tárgykörére nézve a törvényi szabályozást a Vksztv. speciális szabályozás formájában
tartalmazza. A párhuzamos, egymással ütköző szabályozást a rendelkezések hatályon kívül
helyezésével indokolt megszüntetni.
A 10. §-hoz.
A rendelkezések hatályon kívül helyezését indokolja, hogy a rendelkezések
tárgykörére nézve a törvényi szabályozást a Vksztv. speciális szabályozás formájában
tartalmazza. A párhuzamos, egymással ütköző szabályozást a rendelkezések hatályon kívül
helyezésével indokolt megszüntetni.
A 11. §~hoz.
18
A törvény a víziközművek üzemeltetésbe adásának szabályait mint ágazati törvény
teljes körűen szabályozza, a párhuzamos szabályozás megszüntetése indokolt.
A 12. §-hoz.
Az új önkormányzati törvény helyi feladatként jelöli meg a víziközmű-szolgáltatást,
amely szabályból következően az önkormányzatnak minden más személlyel szemben
kizárólagos joga is egyben a tevékenység megszervezése. A Vksztv. az önkormányzat mellett,
az állam részére is biztosítja, hogy a helyi víziközmű-szolgáltatás megszervezése érdekében
eljárjon, ezért indokolt, hogy az önkormányzat víziközmű-szolgáltatás tekintetében feladattal
csak arra az esetre nézve legyen terhelve, amennyiben a Vksztv. szerint ellátásért felelősnek
minősül.
A 13. §~hoz.
A 3. ponthoz:
A törvény jelenlegi szövege kizárólag a csatlakozó ivóvízhálózatra nézve tartalmaz
rendelkezéseket, azonban jelen törvénymódosítással a törvény szövegében megjelenik a
csatlakozó szennyvízhálózat fogalomhasználata is, így szükséges, hogy a csatlakozó hálózat
fogalom-meghatározása módosításra kerüljön.
A 6. ponthoz:
A szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő személye és az ingatlan tulajdonosa gyakran
egymástól eltérő személyek, így a víziközmű-szolgáltatást alapvetően meghatározó,
ingatlanhoz kötődő jogi jellegére tekintettel indokolt, hogy a mindenkori tulajdonos részére is
-a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő személy mögött- felhasználói minőséget biztosítson
a törvény.
A 13. ponthoz:
A fogalom meghatározás a kiszervezést a víziközmű-működtetés tevékenységi körére
jelölte meg, holott a működtetés üzemeltetést meghaladó összetevői alapvetően az ellátásért
felelős (állam, önkormányzat) kizárólagos jogköréhez tartoznak, így azokra a kiszervezés
fogalmát nem indokolt kiterjeszteni. Ennek megfelelően a módosítás a kiszervezést kizárólag
a víziközmű-üzemeltetés vonatkozásában értelmezi.
A 15. ponthoz:
Indokolt a lakossági felhasználó fogalom meghatározása tekintetében egyértelművé
tenni, hogy a lakossági felhasználói minőség az adott felhasználói helyen élő, rendszeresen ott
tartózkodó személyeket nem külön-külön, hanem együttesen illeti meg, mivel a szolgáltatás
ingatlanhoz kötődő jellege miatt, a bekötések száma határozza meg a jogviszonyok számát,
nem pedig a természetes személyek számossága. Ha tehát egy ötfős családi háztartás ivóvíz-
közszolgáltatási kapcsolatát tekintjük, akkor nem a víziközmű-szolgáltató és az egyes
személyek között jön létre külön-külön öt közüzemi jogviszony, hanem az egy bekötésre és
egy felhasználási helyre tekintettel (ingatlanhoz kötődő jelleg) egyetlen közüzemi jogviszony
keletkezik, ahol a háztartás részéről, egy jognyilatkozat tételre jogosult személy a
felhasználási helyre nézve, de ezzel együtt a vele mindenkor ott élők javára is hozza létre a
jogviszonyt. Mindezek okán a jogalkalmazást segíti, ha a fogalom meghatározása tartalmában
utal a jogviszony ingatlanhoz kötődő jellegére.
19
A 20. ponthoz:
Szakmailag sokban segíti a későbbi jogalkalmazást, ha az ivóvíz hálózat tekintetében a
törvény a fogalom meghatározásban is elismeri annak tűzivíz biztosítását szolgáló funkcióját
is, illetve konkrét utalás történik arra nézve, miszerint a bekötő vezetékek is a közhálózat
alkotórészét képezik.
A 21. ponthoz:
A jogalkalmazást segíti, amennyiben a fogalom meghatározás egyfajta struktúrát is
képezve, egyidejűleg tartalmazza a nemzeti jogrend számviteli szabályai szerinti, és az EU
pályázati intézményrendszere szerinti fogalmakat.
A 23. ponthoz:
A pontokba szedett, tagolt fogalom meghatározás által a fogalom közérthetőbb, a
jogalkalmazást segíti.
A 24. ponthoz:
A jogalkalmazást segíti, amennyiben a törvény a tűzivíz-szolgáltatási tevékenységet az
ivóvíz-szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódva, annak részeként ismeri el, illetve a fizikailag
különállóan egyébként sem kezelhető egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést a törvény
kifejezetten a szennyvíz elvezetés és tisztítás ágazati tevékenységén belül értelmezi.
A 25. ponthoz:
A jelenleg hatályos fogalom ivóvíz-szolgáltatás tekintetében a szolgáltatás
igénybevételének lehetőségét, míg szennyvíz-szolgáltatás tekintetében a tényleges
igénybevételt jelöli meg fogalmi feltételként. Indokolt, hogy a két ágazatra nézve a bekapcsolt
ingatlan fogalmának tartalma ugyanazon fázisú állapotokra legyen vonatkoztatva.
A 26. ponthoz:
A holding kifejezés a joggyakorlatban gyakorta előforduló kifejezés, azonban
jogszabály pontos fogalom meghatározást nem ad rá, így szükséges a fogalmat a víziközmű-
szolgáltatás körében meghatározni.
A 14. §-hoz.
A törvény jelenlegi szövege kerül pontosításra azzal, hogy a törvény által
meghatározott feladatok közül csak a hatósági feladatok címzettjeként kerül a Magyar Energia
Hivatal megnevezésre.
A 15. §~hoz.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény lehetővé teszi a közmű
létesítmények egyéb önálló ingatlanként történő felmérését és ingatlan nyilvántartásban
történő feltüntetését. Ennek megfelelően indokolt, hogy a Vksztv. rendelkezései összhangban
álljanak az ingatlan nyilvántartásra vonatkozó új szabályokkal. Mindezeken túlmenően a (4) -
(6)	bekezdések meghatározzák azon vízilétesítmények körét, melyeket a jövőben
víziközműnek szükséges minősíteni.
A 16. §-hoz>
20
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény lehetővé teszi a közmű
létesítmények egyéb önálló ingatlanként történő felmérését és ingatlan nyilvántartásban
történő feltűntetését. Ennek megfelelően indokolt, hogy a Vksztv. rendelkezései összhangban
álljanak az ingatlan nyilvántartásra vonatkozó új szabályokkal. Másrészről pontosításra is
került a rendelkezés azáltal, hogy annak szabályait a víziközmű-rendszert üzemeltető
víziközmű-szolgáltatóra nézve nem lehet alkalmazni.
A 17. §-hoz,
A (2) bekezdéshez:
Amennyiben az állam kizárólagos tulajdonosa a víziközmü rendszernek, az ellátásért
felelősi minőségből fakadó jogok kizárólagossággal illetik meg. Abban az esetben viszont,
amennyiben az állam mellett önkormányzat is tulajdonos a víziközmű rendszeren, az
önkormányzat tulajdonhoz fűződő alapjogának sérelme nélkül -jelen módosítás értelmében-
csak akkor illeti meg az államot a képviselet joga, amennyiben a víziközmű rendszeren
többségi tulajdonosnak minősül.
A (3) bekezdéshez:
A bekezdésben arra nézve került egyértelmű szabályozás felállításra, hogy ezen
képviseleti jogot melyik önkormányzat gyakorolja, amennyiben a (2) bekezdés értelmében e
jog nem az államot illeti meg.
A (6) bekezdéshez:
A bekezdésben foglalt szabályok egyértelmű helyzetet teremtenek azáltal, hogy csak a
víziközmű tulajdonos oldalán teszik lehetővé a víziközmű vagyon biztosítását, viszont
lehetőséget nyit arra a rendelkezés, hogy ennek költsége a víziközművek üzemeltetésbe
adásából kerüljön finanszírozásra.
A18. §-hoz.
A (4) bekezdéshez:
A gördülő fejlesztési terv egyes részeire nézve az elkészítés joga és kötelezettsége az
üzemeltetési jogviszony tartalmától függően az ellátásért felelőst, vagy az üzemeltetőt illetik
meg. A felek jogainak kiegyensúlyozottsága érdekében fontos, hogy a nevezett joggal nem
rendelkező felet a hatósági eljárásban is relevanciával bíró véleményezési joggal
rendelkezzen.
Az (5) bekezdéshez:
Az ellátásért felelősök az esetek túlnyomó többségében nem rendelkeznek megfelelő
felkészültséggel arra nézve, hogy a víziközmüvekre vonatkozóan folyamatosan,
szakértelemmel ellássák a felújítási, pótlási stb. munkálatok lebonyolítási feladatait, ezért
indokolt, hogy -amennyiben a víziközmű-szolgáltatóra nézve ez nem okoz
összeférhetetlenséget- a szolgáltatót az ellátásért felelős részéről tett külön ellenszolgáltatás
nélkül, törvényi kötelezettségként terhelje a lebonyolítás feladata.
A 19. §-hoz.
21
Rendkívül fontos, hogy a közművagyon üzemeltetésbe adása egy előzetes
vagyonértékelés alapján történjen, hiszen a felek közötti későbbi elszámolások, illetve a
hatósági árképzés egyik fontos összetevőjének is ez szolgál alapul. A vagyonértékelés jelentős
kiadással terhelheti az ellátásért felelőst, ezért indokolt, hogy ezen kiadás finanszírozására a
törvény a vagyonhasznosítás egyébként kötött felhasználású bevételei terhére lehetőséget
nyisson.
A 20. §-hoz>
A víziközművek üzemeltetésbe adására nézve a koncessziós törvény, illetve a
közbeszerzésekről szóló törvény mellett, az elsődlegesség igényével jelent meg a nemzeti
vagyonról szóló törvény, minek okán fontos, hogy a jogszabályok közötti kapcsolat a Vksztv-
ben is rögzítésre kerüljön, segítve ezzel a jogalkalmazás egyértelműségét.
A 21. §-hoz.
A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése
érdekében fontos, hogy a Vksztv. a víziközművek üzemeltetésbe adására vonatkozóan
mögöttes szabályként a nemzeti vagyontörvényre, mint a nemzeti vagyon használatára,
hasznosítására vonatkozóan elsőrendűen érvényesülő jogszabályra hivatkozzon.
Az (5) bekezdéshez:
Arra az esetre nézve, amikor az állam önkormányzattal, vagy önkormányzatokkal
együttesen minősül ellátásért felelősnek, és az ellátásért felelősi jogokat a többi ellátásért
felelős képviseletében az állam gyakorolja, tisztázandó, hogy mely személyi körre vonatkozó
szabályok szerint kell eljárni. A szabályozás erre az esetre nézve az állami vagyonra
vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
A (6) bekezdéshez:
A nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozási logikáját követve, annak normatív
keretein belül, szükséges meghatározni, hogy milyen személyi körrel lehetséges a
versenyeztetés nélküli vagyonkezelési, illetve bérleti-üzemeltetési jogviszonyt létrehozni.
A (7) bekezdéshez:
A helyi feladatok, és ezen belül a víziközmű-szolgáltatás hatékony megszervezésének
egyik útja a feladatok holdingszervezet alá szervezett gazdasági társaságok általi ellátása.
Indokolt, hogy a törvény ezen megoldást kifejezetten nevesítse, lehetővé tegye.
A (8) bekezdéshez:
Számos - egyébként nemzeti tulajdonban álló - víziközmű-szolgáltató társaság
kisebbségi léptékű munkavállalói részvényesi körrel. Indokolt, hogy e körülmény ténye ne
korlátozza a társaságok üzemeltetési jogviszony létesítésére irányuló lehetőségeit, ezért a
módosító rendelkezés szerint a dolgozói tulajdon -mint kivétel- nem minősül kizáró
körülménynek a vagyonkezelési, vagy a bérleti-üzemeltetési jogviszony létesítése
vonatkozásában.
A 22. §-hoz.
22
A tulajdon biztosítása tulajdonosi jog és felelősség. Tekintettel arra, hogy a vagyon
biztosítása tulajdonosi érdek, az ezzel együtt járó költségek helyesen a tulajdonos oldalán kell
elszámolható módon megjelenjenek, viszont az üzemeltetési tevékenység körében okozott kár
utáni felelősség a víziközmű-szolgáltatót terheli, így e felelősség biztosítására is ő köteles.
A 23. §-hoz.
A bérleti-üzemeltetési jogviszony és a vagyonkezelési jogviszony tekintetében a
szerződők mindkét oldalával szemben ugyanazon tulajdonosi kritériumokat állítja fel a
törvény. Ennek ellenére a jogalkalmazást segíti, amennyiben a törvény kifejezetten
megengedi, ha a jelenleg üzemeltetési szerződések túlnyomó részét képező bérleti-
üzemeltetési szerződésekből a felek -az üzemeltetési kapcsolat folytonossága mellett-
bővíthetik jogviszonyukat a vagyonkezelési tevékenységgel.
A 24. §-hoz.
A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létrehozása kapcsán alkalmazandó jogszabályok
rendelkezései közötti összhangot teremti meg a rendelkezés, azáltal, hogy a Kbt. viszterhes
szerződések létrehozására vonatkozó szabályainak alkalmazása alól egyértelműen kiemeli a
bérleti-üzemeltetési szerződésről, vagyonkezelési szerződésre történő áttérés esetét.
A 25. §-hoz.
A „működtetés” kifejezéssel (2.§ 22. pont) szemben az „üzemeltetés” kifejezés
használata a helyes, mivel azok a tevékenységek, melyek többletet jelentenek az
üzemeltetéshez képest, már fogalmilag részei a vagyonkezelésnek, viszont a vagyonkezelőnek
általában véve nem feladata mindaz, amit az üzemeltetés fogalma e törvény szerint magába
foglal.
A módosítás eredményeként a jelenlegi (2) bekezdés törlésre kerül, mivel a
rendelkezésben foglalt felhatalmazást a Vksztv. 43.§ (3) bekezdése szintén biztosítja, ezért a
27.§ (2) bekezdésének törlése indokolt.
A 26. §-hoz-
A módosítás annak okán indokolt, miszerint a vagyonkezelésen alapuló üzemeltetés
esetén is, a víziközmű fejlesztésének fedezetét a szolgáltatási díj biztosítja. A szolgáltatási
díjba beépülő fejlesztések fedezeti igényét a Hivatal a gördülő fejlesztési tervek elfogadásával
hagyja jóvá. Mindezeknek megfelelően, nem kizárva annak lehetőségét, hogy az üzemeltetési
szerződésben részes felek a jogviszony részletes tartalmára nézve közös akarattal
rendelkezzenek, azonban nem elkerülhető annak rögzítése, hogy ezen rendelkezések tényleges
érvényesülése csak a Hivatal törvényben rögzített eljárása eredményeként kibocsátott
jóváhagyó határozat alapján történhet meg.
A 27. §-hoz.
A módosítást a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel való összhang
megteremtése teszi indokolttá, koncessziós jogviszony létrehozása tekintetében biztosítani
szükséges, hogy a koncessziós társaságok alapítása ne eredményezhesse a víziközmű
szolgáltatás üzemeltetői struktúrájának további elaprózódását. Az (1) bekezdés szerinti
23
rendelkezések ezt a koncesszióba adó személyére nézve biztosítják, míg a (2) bekezdés a
koncesszor oldaláról záija ki az esetleges elaprózódás káros hatásainak esetleges
érvényesülését.
A 28. §-hoz.
A módosítást a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel való összhang
megteremtése teszi indokolttá. A koncessziós eljárás lefolytatása nélkül történő üzemeltetésbe
adás keretfeltételeit a nemzeti vagyonról szóló törvény 12. §-a rögzíti, a további részletes
szabályokat a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései között szükséges jelen
módosítás szerint megalkotni.
A 29. §-hoz.
A víziközmű-szolgáltatás bérleti-üzemeltetési szerződés keretében történő
megszervezése, illetve a jogviszony létrehozása kapcsán a víziközművek fejlesztéséhez
szükséges források iránti igény indokolttá teszi, hogy az üzemeltetési jog megszerzése (a
joggyakorlás feltétlen visszterhessége mellett) a felek megállapodása értelmében ellenérték
fejében történjen.
A 30. §-hoz.
A (3) bekezdéshez:
A közérdekű üzemeltetési feladatot átvevő víziközmű-szolgáltatót jelentős és
rendkívüli mértékű költségek terhelik a feladat átvétele kapcsán. Ezen költségek
ellentételezése az éppen érvényben lévő szolgáltatási díjak megemelése útján nem történhet
meg, mivel a lakosság terheit egy a szolgáltató, vagy az ellátásért felelős oldalán felmerülő
mulasztás, vagy jogszerűtlen állapot miatt nem lehet növelni, ennek okán a közérdekű
üzemeltető által fizetendő egyéb terhek csökkentése a járható út.
A (4) bekezdéshez:
A közérdekű üzemeltető tevékenységének a kijelöléstől számított minél rövidebb időn
belüli megkezdéséhez a lakosság zökkenőmentes ellátásának érdeke fűződik. Ennek okán
indokolt, hogy kijelölés esetén az előző üzemeltető jogviszonya a közérdekű üzemeltető
feladat átvételével egyidejűleg, s ne külön hatósági eljárás keretében szűnjön meg.
A 31. §-hoz.
Az (1) bekezdéshez:
A víziközmű-üzemeltetést a napi gyakorlatban rendkívül elnehezítené, amennyiben
bármely nem engedélyköteles kiszervezés bejelentési kötelezettség alá esne, ezért indokolt a
bejelentési kötelezettséggel terhelt kiszervezések végrehajtási rendeletben történő taxálása.
A (2) bekezdéshez:
A kiszervezési értékkorlát viszonyítási alapjául a versenyfeltételek egyenlőségének
elvét követve helyesebb a víziközmű-szolgáltatásból származó árbevételhez viszonyítani,
mivel a teljes árbevételben szerepelhetnek jelentős nagyságban olyan tételek is, melyek
másodlagos tevékenységekből származnak, s ezzel jelentős torzulásokat okoznának a
kiszervezés tekintetében.
24
A (3) bekezdéshez:
A törvény jelenlegi szabályozásával szemben ésszerű, ha a kiszervezést a gazdasági
hatékonyság érdekében nem csak a leánytársaságok irányába teszi lehetővé a törvény, de a
piaci szereplőkkel szemben követelményként támasztja a nemzeti vagyonról szóló törvény
szerinti átláthatóság kritériumát.
A (4) bekezdéshez:
A víziközmű szolgáltatás integrációjának fokozatossá tétele a jelenleg működő közel
400 szolgáltató szervezet részére egyrészről holdingszervezet létrehozása útján (jelen törvény
22.§), másrészről a kiszervezési szabályok integrációs folyamatokhoz illesztése útján
biztosítható. A rendelkezés ezt a fokozatosságot hivatott biztosítani, mivel a meglévő kisebb
szolgáltató társaságok további víziközmű-szolgáltatáson belüli működését teszi lehetővé.
A 32. §-hoz:
A (2) bekezdéshez:
A szolgáltató irányába felmerülő tájékoztatási kötelezettség egyrészről szükségtelen,
másrészről azt a hamis látszatot kelti, hogy a mérési különbözet tekintetében neki a
mellékmérős felhasználók irányába valamilyen elszámolási kötelezettsége áll fenn. Mindezek
okán a bekezdés utolsó mondatának törlése a napi szakmai gyakorlat és a fogyasztói
kapcsolatok konfliktusmentessége érdekében indokolt.
A (3) bekezdéshez:
A gyakorlatban az a jellemző, hogy az idegen létesítmények, ahonnan további
bebocsátás történik, nem minősülnek közműnek, ezért a törvény rendelkezéseiben is
helyesebb a vízilétesítmény megjelölés.
A 33. §-hoz,
A törvény jelenlegi szövege helytelen értelmezésre adhat okot, ezért indokolt a szöveg
pontosítása, s a felhasználók irányába történő értesítési kötelezettség terheltjeként kifejezetten
az új víziközmű-szolgáltatót megjelölni.
A 34-35. §-okhoz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata szerint hatékonyabban lehet megoldani a
rákötési kötelezést, amennyiben e hatósági eljárásban a település jegyzője helyett a szakterület
hatósági feladatait környezetvédelmi és vízügyi hatóság jár el.
A 36. §-hoz.
A Két. 89.§ c) pontja törvény felhatalmazása esetében lehetővé teszi e korszerű
informatikai megoldások alkalmazását a hatóság adatbekérési, adatgyűjtési tevékenysége
során. A Hivatal munkájának magas színvonalon történő hatékony megszervezése érdekében
indokolt ezen megoldás alkalmazásának lehetővé tétele.
A 37. §-hoz.
25
A mögöttes szociális szempontokra tekintettel indokolt, hogy a rendelkezésben foglalt
esetekben a szolgáltatás nyújtása annak ellenére is lakossági díjon történjen, hogy a
felhasználó egyébként nem minősül lakossági felhasználónak.
A 38. §-hoz.
A módosítást az teszi szükségessé, hogy a kialakult joggyakorlat szerint a már kiépült
kapcsolattal rendelkező felhasználási helyen, amennyiben új felhasználó jelenik meg, s
részére az előző felhasználótól a közműfejlesztési kvóta nem került átruházásra, a már
kiépített közműkapcsolat mellett is felmerül a közműfejlesztési hozzájárulás fizetési
kötelezettsége. E joggyakorlatot egyébiránt a hozzájárulás fizetését megalapozó
közgazdasági, jogi konstrukció is alátámasztja, ezért ennek törvényben történő rögzítése is
indokolt.
A 39. §-hoz.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás egyfajta átalány formájában történő hozzájárulás
a víziközmű rendszer beruházási költségeihez, melynek mértéke az igénybevétel mértékéhez
igazodik. A hozzájárulásban nem csak a meglévő vagy megépítendő rendszer adott
felhasználó érdekében felmerülő fejlesztésének finanszírozási igénye fejeződik ki, hanem
átalányjelleggel tartalmazza a már megépült rendszer korábbi beruházásához történő utólagos
hozzájárulást is, hiszen egy új felhasználási hely víziközmű rendszerre történő rácsatlakozása
olyan szabad kapacitások igénybevételét is jelenti, melyek létrehozásához az új felhasználó
korábban nem járult hozzá, s azokat mások finanszírozták meg helyette is, holott a beruházás
előnyeiből már ő is részesül. A közműfejlesztési hozzájárulás alapjául szolgáló helyes
közgazdasági modell érvényesítése érdekében a jelenlegi szabályozás módosítása indokolt.
A 40. §-hoz.
A víziközmű fejlesztési hozzájárulás azon beruházási javak létrehozásához való
finanszírozási hozzájárulást hivatott megtestesíteni, amely a felhasználók széles körének
érdekeit szolgálja. Azokat a beruházási igényeket, melyeket kizárólag egyetlen felhasználási
helyhez kötődő érdeket szolgálva szükséges csak megvalósítani, minden esetben az érdekelt
felhasználó feladata megfinanszírozni. Az évtizedek óta kialakult gyakorlat szerint ilyen
beruházásnak minősül a felhasználási helyet ellátó bekötővezeték megépítése is, melynek
megvalósítási költségeit a lakossági felhasználók is kötelesek külön megtéríteni a hatályos
rendeleti szabályozás értelmében. Mindezek okán, a helyes joggyakorlat biztosítása érdekében
rögzíteni szükséges a törvényi szabályozás szintjén is, hogy az a bekötő vezeték megvalósítási
költségei az érintett felhasználót a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésétől függetlenül
terhelik.
A 41. §-hoz.
A jelenleg hatályos rendelkezésben foglalt kamatmérték összegszerű meghatározása a
gyakorlatban nehézségekbe ütközik, így indokolt az egyszerűsítés.
A 42. §-hoz.
26
A Magyar Energia Hivatal felügyeleti tevékenységét a jogalkotó által megkívánt
teljeskörűséggel csak akkor tudja ellátni, ha a víziközmű-szolgáltatók és az ellátásért
felelősök mellett a víziközmű rendszerekről is közhiteles nyilvántartást vezet. Hangsúlyozni
kell, hogy e nyilvántartás nem az ingatlan-nyilvántartási funkciók megkettőzését hivatott
szolgálni, hanem azon releváns adatok közhiteles nyilvántartását, melyek lehetővé teszik,
hogy a három releváns adatkör (ellátásért felelős személye, szolgáltató személye, víziközmű
rendszer) közötti jogi értelemben vett kapcsolatrendszert a maga teljességében át tudja fogni a
Hivatal, és a nyilvántartásra támaszkodva, hatékony felügyeleti tevékenységet láthasson el,
illetve ezáltal a nyilvánosság számára is teljes áttekintést tudjon kínálni a jelenleg ilyen
nyilvántartásokkal nem bíró ágazatról.
A 43. §-hoz.
A felhatalmazás alapján megalkotásra kerülő rendelet címzettjei a víziközmű-
szolgáltatók lesznek, ennek megfelelően a díjképzéssel összefüggő adatok közzététele nem
lehet ennek a rendeletnek a tárgya tekintve, hogy az árhatósági jogkört a víziközmű-
szolgáltatásért felelős miniszter fogja gyakorolni. E körülményre tekintettel a rendelkezés
pontosítása indokolt.
A 44. §-hoz.
A VKsztv. 74. § (2) bekezdés 1. pontja a víziközmű szolgáltatásért felelős minisztert
hatalmazza fel a vagonértékelés részletes szabályainak megalkotására, tehát a 78. § (1)
bekezdése pontosításra szorul, és a kormány rendelete helyett miniszteri rendeletre kell
helyesen hivatkozni.
A 45. §-hoz.
Az (1) bekezdéshez:
A rendelkezés kiegészítésre szorul, ugyanis a szerződés megkötésére nézve ad meg
csupán határidőt, de az átruházás teljesítésére nézve nem. Ez a hiányosság olyan
visszaélésszerű helyzetek kialakulását eredményezheti, amikor is a szerződés ugyan
megköttetik, de az átruházás tényleges időpontját a felek szerződéses rendelkezés útján
valamely távoli időpontban határozzák meg. A jogalkotói szándék érvényesülése érdekében a
rendelkezés módosítása indokolt.
A (4) bekezdéshez:
Az önkormányzati társulásokra való utalás törlését teszi szükségessé az, miszerint a
módosítás eredményeként a törvény csak közvetlenül a települési önkormányzatot, és az
államot ismeri el ellátásért felelősként.
A 46. §-hoz.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény lehetővé teszi a közmű
létesítmények egyéb önálló ingatlanként történő felmérését és ingatlan nyilvántartásban
történő feltüntetését. Ennek megfelelően indokolt, hogy a Vksztv. rendelkezései összhangban
álljanak az ingatlan nyilvántartásra vonatkozó új szabályokkal.
A 47. §-hoz.
27
A jelenlegi szabályozás nehézkesség teszi a jogalkalmazást, mert lehetőséget ad olyan
értelmezésre, miszerint működési engedély iránti kérelmet csak azoknak a társaságoknak kell
benyújtaniuk, amelyek már 2012. július 1. napján is szolgáltattak, s azoknak nincs ilyen
kötelezettsége, amelyek ezt követően kezdik meg a tevékenységüket.
A 48. §-hoz.
A Vksztv. üzemeltetési jogviszonyra vonatkozó szabályai számos tekintetben az
eddigi gyakorlattól eltérő szabályokat állítanak fel, melyek okán rendelkezni szükséges a
meglévő szerződések törvénnyel ellentétes rendelkezéseinek további alkalmazhatóságáról,
illetve a meglévő szerződéseknek a törvény rendelkezéseit mellőzni kívánó hosszabbításának
kizárásáról.
A 49. §-hoz.
Indokolt, hogy az engedély kérővel szemben a hatóságnak mérlegelési joga az
egyébként az egyébként vizsgálandó jogszabályi megfelelésen túlmenően ne legyen,
megfelelés esetén kötelező legyen a működési engedély kibocsátása.
Az 50. §-hoz.
A jelenlegi (1) bekezdéshez:
A rendelkezés helytelenül utal a 70. §-ra, mivel az javaslattételi kötelezettséget nem ír
elő a Hivatal számára.
A jelenlegi (2) bekezdéshez:
A törvény más rendelkezésekben a Hivatalt jelöli meg a közműfejlesztés díjának
meghatározójaként, így a rendelkezés koherencia zavart okoz, ennek okán a módosítás
indokolt.
Az 51. §-hoz.
A fogyasztói érdekek védelmére tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló törvény
módosítása eredményeként, a fizetési forgalom költségei csak a szolgáltatás díjában
érvényesíthetőek, minek megfelelően indokolt a rendelkezés hatályon kívül helyezése.
Az 52. §-hoz.
Társadalmi érdek, hogy az ország víziközmü hálózata folyamatosan bővüljön, akár
úgy is, hogy magánberuházók áltel létrehozott vízi-létesítmények ellátásért felelős részére
történő átadás eredményeként váljanak jogi értelemben is víziközművekké. Ilyen gyakorlat
például az, amikor egy ipari nagyberuházó a saját érdekeire is tekintettel jelentős
hálózatbővítést hajt végre, majd azt átadja az ellátásért felelős tulajdonába, s erre a vezetékre
ezt követően további fogyasztók kapcsolódnak rá, immár közüzemi jogviszony keretében.
Ésszerű az, hogy ezen átadás értéke az átadó magánberuházóra nézve adóalap növelő tételként
ne érvényesüljön. Fontos viszont, hogy az általában vett beruházót elkülönítsük a víziközmű-
szolgáltatótól. A víziközmű-szolgáltató ugyanis alaptevékenységként, egy speciális
jogviszony (üzemeltetési jogviszony) keretében foglalkozik a közművekkel, s nem csak azok
28
üzemeltetésével, de adott esetben azok beruházásaival is. A víziközmű-szolgáltató közmüvet
szolgáltatói minőségben csak az üzemeltetői szerződés kereteiben hozhat létre (pl. építési
koncesszió, vagyonkezelés során végzett víziközmű rekonstrukció stb.), mely tevékenységére
nézve adómentesség biztosítása alapvető közgazdasági megfontolásokkal ellenkezne.
Az 53. §-hoz.
A vagyonkezelésre vonatkozó generális szabályokat jelenleg már nem az
államháztartásról szóló törvény, hanem a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályozza. A
nemzeti vagyonról szóló törvény elsődlegességét jelen módosítás 19. §-a már rögzíti, így erre
nézve további rendelkezés nem szükséges, a hatályba nem lépéséről indokolt rendelkezni.
Az 54. §~hoz,
A nemzeti vagyonról szóló törvény közszolgáltatási tevékenységek folytatása
vonatkozásában nem zárja ki a részben vagy egészben, magántulajdonban álló gazdasági
szereplők piaci jelenlétét, pusztán rögzíti, hogy vagyonkezelésre, illetve bérleti-üzemeltetési
tevékenységre nézve kizárólag nemzeti tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek számára
nyújt szerződési lehetőséget. Mindezeknek megfelelően a koncessziós szerződés keretében
történő üzemeltetésre a nemzeti vagyonról szóló törvény a részben vagy egészben,
magántulajdonban álló gazdálkodó szervezetek részére is lehetőséget biztosít. Mindezeknek
megfelelően indokolt az ezt kizáró rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezni.
Az 55-56. §-okhoz,
Hatálybaléptető és sarkalatosságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
29
országgyűlési képviselő
Képviselői ónálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján az „egyes víziközmű-
szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról” a következő törvényjavaslatot
kívánjuk benyújtani.
A javaslat indoklással ellátott szövegét mellékeljük.
Budapest, 2012. május 24.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség