﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7414. számú
törvényjavaslat
az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és
más kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2012. június
2
2012. évi ... törvény
az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában
a)	beszámított jövedelem: a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a visszautalással érintett
időre megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából figyelembevételre kerülő
jövedelem, amely alapján a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet meg kell határozni,
b)	járulékfizetési felső határ: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2)
bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ, illetve nem teljes év esetén annak arányos összege,
c)	nyugdíjbiztosítási átutalás: a Magyarországon levont, illetve befizetett, e törvény
szerint számított járulék- és adóösszegeknek, valamint a magyarországi magánnyugdíj-pénztári
egyéni számlaegyenlegnek az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és
egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK,
Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (2) bekezdése
szerinti átadása,
d)	nyugdíjbiztosítási visszautalás: az uniós intézménynél szerzett nyugdíjjogosultság
biztosításmatematikai egyenértékének az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése szerinti
átadása a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
e)	számított szociális hozzájárulási adó: a számítás alapjául szolgáló összegnek a szociális
hozzájárulási adó törvényi mértéke és az adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része alapján
kiszámított hányada,
f)	túlélő hozzátartozó: az a személy, aki az elhunyt uniós tisztviselő után az SR. alapján
nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra jogosult,
g)	uniós intézmény: az Európai Unió azon intézménye, amelynek uniós tisztviselője
nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy visszautalásra az SR. alapján jogosult,
h)	uniós intézmény által levont járulék: az uniós tisztviselő jövedelméből az uniós
intézmény által az SR. alapján öregségi nyugdíj céljából levont összeg és az uniós tisztviselő
javára az uniós intézmény által az SR. alapján öregségi nyugdíj céljából befizetett összeg,
i)	uniós tisztviselő: az a személy, aki az SR.-ben foglaltak szerint uniós intézménnyel
fennálló vagy korábban fennállt jogviszonya alapján nyugdíjbiztosítási átutalásra vagy
visszautalásra jogosult.
2.	Nyugdíjbiztosítási átutalás
2.	§
(1)	Nem kérhető nyugdíjbiztosítási átutalás, ha
a)	az uniós tisztviselő részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat,
korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot vagy átmeneti
bányászjáradékot állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak, vagy
3
b)	az uniós tisztviselő után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti
hozzátartozói nyugellátást állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást
nyújtottak.
(2)	A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalást a
Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalást a
magánnyugdíjpénztár terhére, forintban kell teljesíteni.
(3)	Ha a nyugdíjbiztosítási átutalás megtörtént, nyugdíjbiztosítási visszautalás hiányában
a)	az uniós tisztviselő öregségi nyugdíjra, korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra,
balettművészeti életjáradékra, átmeneti bányászjáradékra és magánnyugdíj-pénztári
szolgáltatásra, valamint
b)	az uniós tisztviselő után más személy hozzátartozói nyugellátásra és magánnyugdíj -
pénztári szolgáltatásra
a nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre nem jogosult.
3.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás
összegének meghatározása során - az (5) bekezdésben nem említett esetben - meg kell
állapítani a figyelembevételre kerülő szolgálati időt és keresetet, jövedelmet. Ennek során a
társadalombiztosítási nyugellátásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal,
hogy
a)	szolgálati időként és keresetként, jövedelemként nem vehető figyelembe az az idő,
illetve kereset, jövedelem, amely után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nem állt fenn, és
b)	a figyelembevételre kerülő szolgálati idő teljes tartamára a járulékfizetés alapjául
szolgáló keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, legfeljebb a járulékfizetési felső határnak
megfelelő összegig.
(2)	Az uniós tisztviselőnek az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő éves
kereseteit, jövedelmeit évenként a nyugellátások megállapítása során alkalmazott valorizációs
szorzószámokkal (a továbbiakban: valorizációs szorzószám) meg kell szorozni. A kiszámítás
során a nyugdíjbiztosítási átutalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell
figyelembe venni.
(3)	Az (1) bekezdés alapján figyelembevételre kerülő szolgálati idő azon napjaira, amely
után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség fennállt, de a keresetre, jövedelemre vonatkozó adat
nem áll rendelkezésre, a (2) bekezdés szerint valorizált, igazolt keresetek, jövedelmek napi
átlagos összegét kell figyelembe venni. A napi átlagos összeget úgy kell meghatározni, hogy az
igazolt keresetek, jövedelmek valorizált összegét el kell osztani azoknak a napoknak a számával,
amikor az uniós tisztviselő e kereseteket, jövedelmeket megszerezte.
(4)	A (2) és (3) bekezdés alapján kiszámított éves kereseteket, jövedelmeket meg kell
szorozni - az öregségi, hozzátartozói kockázatra vonatkozó nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási
járulék, számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján - a Kormány rendeletében
meghatározott j árulékmértékkel.
(5)	Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási visszautalással élt, az ezzel érintett
időszakra a nyugdíjbiztosítási visszautalás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegének a
nyugdíjbiztosítási visszautalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal megszorzott összegét
kell figyelembe venni.
4
(6)	A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét
úgy kell meghatározni, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti összegeket össze kell adni.
4.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegét
a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.
(2)	A nyugdíjbiztosítási átutalásról hozott jogerős határozat akkor hajtható végre, ha
a)	azzal szemben bírósági felülvizsgálatot nem kezdeményeztek, és a keresetindítási
határidő letelt, vagy a bíróság azt már jogerősen elbírálta, továbbá
b)	az uniós intézménynek az uniós tisztviselő, illetve túlélő hozzátartozójának az uniós
intézményhez intézett elfogadó nyilatkozata alapján kiadott, nyugdíjbiztosítási átutalásra történő
felhívása a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez megérkezett.
5.	§
A magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás összege az uniós tisztviselő
magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájának - a nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésének az uniós
intézmény felhívásában megjelölt időpontjában fennálló - egyenlege.
3.	Nyugdíjbiztosítási visszautalás
6.	§
(1)	A nyugdíjbiztosítási visszautalás során szolgálati időként - a (2) bekezdésben nem
említett esetben - az uniós intézmény által igazolt szolgálati időt kell figyelembe venni. Ha az
uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az
adott nap legfeljebb egy nap szolgálati időként vehető figyelembe. Ha az adott évben az uniós
intézmény által levont járuléknak az uniós intézmény által igazolt szolgálati időre számított havi
összege nem éri el az adott év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabérre számított,
magánnyugdíj -pénztári tagsággal nem rendelkezők számára előírt nyugdíjjárulék (a
továbbiakban: nyugdíjjárulék) és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó
együttes összegét, szolgálati időként csak az uniós intézmény által igazolt szolgálati idő arányos
része vehető figyelembe.
(2)	Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett
időszakra a szolgálati időt úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra nem
került volna sor.
(3)	A nyugdíjbiztosítási visszautalás során az uniós tisztviselőnek az Európai Unió másik
tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) nyugdíjrendszerében szerzett, az SR. szerinti
nyugdíjrendszerbe átadott jogait az uniós intézmény által az átadáskor az SR. alapján
nyugdíjszerzőként elismert szolgálati idővel azonos mennyiségű szolgálati időként, az átadás
napját közvetlenül megelőző időszakra - a magyar nyugdíjrendszerből történt nyugdíjbiztosítási
átutalással érintett időszak kivételével - kell figyelembe venni.
7. §
(1)	Ha - a (2) bekezdésben nem említett esetben - az uniós intézmény által levont járulék
5
a)	eléri a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási
járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, a járulékfizetési felső határnak
megfelelő összeget,
b)	nem éri el a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási
járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes összegét, az uniós intézmény által levont
járulékból a nyugdíjjárulék törvényi mértéke, valamint a nyugdíjbiztosítási járulék törvényi
mértéke, illetve a számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján számított összeget
kell a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelemként figyelembe venni. Ha az
uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a)
és b) pont alkalmazása során a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a
magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel
csökkentett összegét kell figyelembe venni.
(2)	Ha az uniós tisztviselő korábban nyugdíjbiztosítási átutalással élt, az ezzel érintett
időszakra a beszámított jövedelmet úgy kell meghatározni, mintha a nyugdíjbiztosítási átutalásra
nem került volna sor.
(3)	A másik tagállam nyugdíjrendszerében szerzett jogosultság ellenértékeként átadott
összeget a 6. § (3) bekezdése szerinti szolgálati idő egyes napjaira egyenlően kell elosztani. Az
így elosztott értékek azonos naptári évhez tartozó összegét meg kell szorozni a másik
tagállamból történt átadás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal, majd el kell osztani az
ahhoz a naptári évhez tartozó valorizációs szorzószámmal, amely naptári évhez az elosztott
érték tartozik. Az így kiszámított összeget kell az (1) bekezdés alkalmazása során az uniós
intézmény által az adott naptári évben levont járuléknak tekinteni. A kiszámítás során a
nyugdíjbiztosítási visszautalás évében alkalmazandó valorizációs szorzószámokat kell
figyelembe venni.
8.	§
(1)	A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot
a)	a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással nem érintett időre az uniós intézmény által
levont járulék, illetve a másik tagállamból az SR. szerinti nyugdíjrendszerbe átadott összeg, de
legfeljebb a járulékfizetési felső határra számított nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék,
számított szociális hozzájárulási adó együttes összegének,
b)	a korábban nyugdíjbiztosítási átutalással érintett időre a nyugdíjbiztosítási átutalás
összegének, és
c)	az a) és b) pont szerinti összeg - az SR. szerinti nyugdíjrendszer által biztosított -
hozamának
együttes összege illeti meg. Ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar
nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, az a) pont alkalmazása során a járulékfizetési
felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett,
nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe
venni.
(2)	Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási
Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg az uniós tisztviselőt, illetve túlélő hozzátartozóját
illeti meg, és választása szerint önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni
számlájára, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítéseként vagy a nyugdíj -
előtakarékossági számlájára kell átutalni.
6
(3)	Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő hozzátartozó nem nyilatkozott az őt megillető
összeg felhasználásáról, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárral, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézménnyel tagsági jogviszonyban nem áll, illetve nyugdíj -előtakarékossági
számlával nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv kilencven napos határidő
tűzésével - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - felhívja az uniós tisztviselőt,
illetve a túlélő hozzátartozót ennek pótlására. Ha az uniós tisztviselő, illetve a túlélő
hozzátartozó a felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az összeg a
Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
9.	§
(1)	A nyugdíjbiztosítási visszautalás során a szolgálati időt, a beszámított jövedelmet,
valamint a Nyugdíjbiztosítási Alapot, az uniós tisztviselőt, illetve a túlélő hozzátartozót
megillető összeget a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.
(2)	A nyugdíjbiztosítási visszautalásról szóló határozat akkor hajtható végre, ha az uniós
intézmény a nyugdíjbiztosítási visszautalás összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalta.
4.	Adatkezelés
10.	§
(1)	A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
-	a nyugdíjbiztosítási átutalással és visszautalással kapcsolatos feladatainak teljesítése céljából -
kezelheti
a)	az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait,
valamint a lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat,
b)	az uniós tisztviselő munkavégzésre irányuló jogviszonyaira, jövedelemmel, díjazással
járó keresőtevékenységeire és egyéb nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett jogviszonyaira,
foglalkoztatójára, szolgálati idejére, keresetére, jövedelmére, valamint a levont és befizetett
járulékokra - ideértve az uniós intézmény által levont járulékot is - és ennek hozamaira
vonatkozó adatokat,
c)	nyugdíjbiztosítási átutalás esetén az uniós tisztviselő magánnyugdíj-pénztári tagságára
és magánnyugdíj -pénztári egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj -pénztári
tagságára vonatkozó adatokat,
d)	az uniós tisztviselő és túlélő hozzátartozója közötti, a kérelem alapját jelentő
hozzátartozói viszonyra vonatkozó adatokat,
e)	a nyugdíjbiztosítási átutalás, illetve visszautalás összegére vonatkozó adatokat,
f)	a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár,
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevét és számlaszámát, illetve nyugdíj -
előtakarékossági számla esetén a számlavezető nevét és a számlaszámot.
(2)	A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv
átadja
a)	az uniós szervnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a
nyugdíjbiztosítási átutalással, illetve visszautalással összefüggő adatokat, valamint
nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási átutalás összegére vonatkozó adatokat,
b)	magánnyugdíjpénztárból történő nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a
magánnyugdíjpénztárnak az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott, a
nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő adatokat.
7
(3)	A magánnyugdíjpénztár - a nyugdíjbiztosítási átutalással kapcsolatos feladatainak
teljesítése céljából - kezelheti a (2) bekezdés b) pontja alapján átvett adatokat, valamint az uniós
tisztviselő és túlélő hozzátartozójának a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló
törvényben meghatározott, a nyugdíjbiztosítási átutalással összefüggő egyéb adatait. A
magánnyugdíjpénztár a nyugdíjbiztosítási átutalás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek
átadja az uniós tisztviselő magánnyugdíj -pénztári tagságára és magánnyugdíj-pénztári
egyenlegére, valamint a túlélő hozzátartozó magánnyugdíj -pénztári tagságára vonatkozó
adatokat.
(4)	A nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás során egyebekben a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv adatkezelésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény
rendelkezéseit, a magánnyugdíjpénztár adatkezelésére a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
5. Záró rendelkezések
11.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a nyugdíjbiztosítási átutalás során az egyes években figyelembe vehető
járulékmértékeket,
b)	a nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás részletes eljárási szabályait
rendeletben állapítsa meg.
12. §
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. augusztus 1-jén
lép hatályba.
(2)	Az 1-11. §, a 13. §, a 14. §, a 17. §, a 20. § (2) bekezdése, a 21. §, a 29. § (2)
bekezdése, a 31. § (2) bekezdése és a 32. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 18. §, a 19. §, a 20. § (1) és (3)-(5) bekezdése, a 25. §, a 26. §, a 29. § (3) bekezdése,
a 30. § (2) bekezdése és a 31. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
13.	§
Ez a törvény az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb
alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom,
ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.
6.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi
LXXXIV. törvény módosítása
14.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény
a)	4. § (2) bekezdésében az „egyéb kiadásra használható fel” szövegrész helyébe az
„egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más
alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a
8
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a
Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét” szöveg,
b)	4. § (3) bekezdés g) pontjában a „bevételként elszámolt összeg” szövegrész helyébe a
„bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak
nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási
visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg” szöveg
lép.
7.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
15.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a)	49/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „bányavállalkozónál” szövegrész helyébe a
„Magyarországon bányavállalkozónál” szöveg,
b)	49/C. § (1) bekezdésében a „jogosító idő megállapítására” szövegrész helyébe a
„jogosító idő megállapítására és igazolására” szöveg, a „késedelmi kamat megtérítésére”
szövegrész helyébe a „késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési
kötelezettségre, a mulasztási bírságra,” szöveg
lép.
8.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
16.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 81. §-a
következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Azon pénztártagok nyugdíjszolgáltatásra való jogosultságának elbírásakor, akik
részére 2012. január 1-jét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági
nyugdíjat állapítottak meg, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül a 2011.
december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
9.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
17.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés j) pontja a
következő jf) alponttal egészül ki:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
azt az összeget, amelyet)
„jf) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalnak át,
vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlán, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményben tagi kiegészítéseként vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán
jóváírnak azzal, hogy az így jóváírt összeg a 28. § (17) bekezdésének alkalmazásában nem
9
tekinthető a számlatulajdonos által teljesített befizetésnek, és nem jogosít az adó feletti
rendelkezésre;”
10. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
18.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj
alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
(2)	Az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj alapját
képező havi átlagkereset összegét [22. § (10) bekezdése] meg kell szorozni a megszerzett
szolgálati időhöz tartozó, a 2. mellékletben meghatározott százalékos mértékkel.
(3)	Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön
jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező
havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét
nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével. Ez a
rendelkezés nem alkalmazható, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett
szolgálati idő a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a húsz évet.”
19.	§
A Tny. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi
nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a 20. és 21. § alapján kiszámított nyugdíjösszeget
meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.
(2)	Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévő - törvényben meghatározott
esetben csökkentett - összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997.
év LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglaltak szerint az öregségi nyugdíj
megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a 20. és
21.	§-ban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani
kell.”
20.	§
(1)	A Tny. 22. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a
nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok
szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell
meghatározni.”
(2)	A Tny. 22. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:)
10
„d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során meghatározott
beszámított jövedelmet, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási
Alapnak átutalták,”
(3)	A Tny. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Péptv. 4/A. §-a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében a
nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított,
ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulék-
kiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek
programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított
prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a
járulék-kiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával
megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba
történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arányt kell
alapul venni. A 39. §-ban foglalt rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni.”
(4)	A Tny. 22. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az 1988. január 1-jétől elért, (1)-(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket -
ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell
a)	a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek
figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék,
valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá
b)	a személyi jövedelemadónak
ba)	- 2010. január 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek,
jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
bb)	- 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek,
jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-
kiegészítés együttes összegére képzett összegével.
(7)	A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék
címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos,
munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.
(8)	Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je előtti keresetet, jövedelmet
kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék
1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.
(9)	A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)-(8) bekezdés szerint csökkentett
keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul
véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.”
(5)	A Tny. 22. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy
a (9) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az
átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a
nyugdíjat igénylőnek az (1)-(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Az osztószám
megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is
figyelembe kell venni. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani
12-vel.”
11
21. §
A Tny. 38. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)
„j) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról szóló törvény alapján a nyugdíjbiztosítási visszautalás során elismert
szolgálati időt, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
átutalták.”
22.	§
A Tny. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szolgálati időként kell figyelembe venni,
a)	öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1-je előtt,
b)	hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül
a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban a képesítés
megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges - tanulmányok idejét.”
23.	§
A Tny. 44/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj -összeg
nem lehet kisebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. Ha az (1) bekezdés szerint számított
öregséginyugdíj -összeg alapját képező átlagkereset az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem
éri el, a hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj -összeg azonos
a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a
hozzátartozói nyugellátás kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti
arányos elismerés miatt nem éri el a jogosultsághoz előírt szolgálati időt.”
24.	§
A Tny. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett -
ide értve azt az esetet is, ha a tagsági jogviszony az Mpt. 24. § (15) bekezdése alapján szűnt meg
-	elhunyt jogszerző után az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek megfelelő személy -
özvegyi nyugdíj helyett - özvegyi járadékra jogosult, ha annak összege magasabb, mint az
özvegyi nyugdíj összege. Az özvegyi járadék összegét a Kormány rendeletében meghatározottak
szerint,
a)	az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő
tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi
kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,
b)	az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése
alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
utalták át.”
12
25. §
A Tny. az „Adatszolgáltatás és bejelentési kötelezettség” alcímet megelőzően a következő
alcímmel és 96/B-96/E. §-sal egészül ki:
„A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása
96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba
bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.
(2)	Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében
benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás
lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.
(3)	A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz
napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat - a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl -
értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő
adatokról:
a)	a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a 18. § (2b)-(2d)
bekezdése szerinti jogosultsági idők,
b)	a foglalkoztatók adatai,
c)	az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset,
jövedelem,
d)	az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont,
befizetett nyugdíjjárulék, és
e)	azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve
nyugdíjjárulékfizetés.
(4)	A biztosított, volt biztosított az értesítés vele való közlését követő kilencven napon
belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert, (3) bekezdés
szerinti adatokat, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a
nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló,
rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(5)	Az eltérés okait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - ha a biztosított, volt biztosított
által benyújtott okiratok nem elegendőek a tényállás tisztázására - megvizsgálja. Ennek során a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat nyilatkozattételre hívhatja fel,
a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más
személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást
folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami
adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.
(6)	Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap, amely további hatvan nappal
meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a (3) bekezdés szerinti
értesítéstől a biztosított, volt biztosított jelzésének beérkezéséig - ideértve azt az esetet is, ha a
biztosított, volt biztosított azt jelzi, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban nincs
észrevétele -, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltéig terjedő idő.
(7)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A
határozatban - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben
meghatározottakon túl - fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások
13
megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást
követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.
96/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért
felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv szerint - 2014. december 31-
éig köteles hivatalból megindítani az egyeztetési eljárást az 1955. és 1959. között született
biztosítottak, volt biztosítottak esetében. Az 1960. évben vagy azt követően született
biztosítottak, volt biztosítottak esetében 2015. január 1-jétől ötéves korcsoportonként kell - a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott
ütemterv szerint - az egyeztetési eljárást hivatalból megindítani. Egy ötéves korcsoport
kiértesítésére két év áll rendelkezésre.
(2) Nem kell az egyeztetési eljárást az (1) bekezdés alapján megindítani, ha
a)	a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően
határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,
b)	a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi
nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot,
balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak
meg, vagy
c)	az egyeztetési eljárást már megindították.
96/D. § (1) Az egyeztetési eljárás lezárását követően a nyilvántartott adatok a biztosított,
volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében, olyan tény,
adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy módosíthatók, amelyeket az egyeztetési
eljárásban nem vizsgáltak.
(2)	Az újabb egyeztetési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat
igazoló okiratokat.
(3)	Kérelemre indult újabb egyeztetési eljárás esetén a biztosítottat, volt biztosítottat nem
kell a 96/B. § (3) bekezdése szerint értesíteni. Hivatalból indult újabb egyeztetési eljárásban az
eljárás megindításáról szóló értesítésben nem kell feltüntetni a nyilvántartásban szereplő, de az
eljárással nem érintett adatokat.
96/E. § (1) A biztosított, volt biztosított a megszerzett szolgálati idejéről, a 18. § (2b)-(2d)
bekezdése szerinti jogosultsági idejéről, illetve a 96/B. § (3) bekezdése szerinti más adatairól
hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.
(2)	Ha a biztosított, volt biztosított
a)	a nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy
b)	1954. december 31-ét követően született, és vele egyeztetési eljárást még nem
folytattak le,
a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési
eljárást kell lefolytatni.”
26. §
A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
„s) az egyeztetési eljárás és a jogosultsági idő, szolgálati idő igazolása iránti eljárás
részletes szabályait
14
(rendeletben határozza meg.)
27.	§
A Tny. 102/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) Azt a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet a 2011. december 31-én
hatályos 87. vagy 88. § alapján meg kellett téríteni, és 2012. január 1-jétől a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény rendelkezése alapján öregségi
nyugdíjként kell továbbfolyósítani, továbbra is meg kell téríteni a 2011. december 31-én
hatályos rendelkezések alapján azzal, hogy ahol e rendelkezések rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjat említettek, azon öregségi nyugdíjat kell érteni.”
28.	§
A Tny. a következő 102/E-102/G. §-sal egészül ki:
„102/E. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 41. § (1) bekezdés b)
pontjának és 44/D. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-jére visszamenőlegesen
alkalmazni kell. A nyugdíj-megállapító szervek a 2012. január 1-je és július 31-e közötti
időponttól megállapított hozzátartozói nyugellátások összegét 2012. szeptember 30-áig
felülvizsgálják, és ha a 41. § (1) bekezdés b) pontját vagy a 44/D. § (2) bekezdését alkalmazni
kell, a hozzátartozói nyugellátást hivatalból, visszamenőlegesen magasabb összegben állapítják
meg.
102/F. § A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy özvegyi nyugdíját
-	ha 2011. december 31-én özvegyi nyugdíj mellett átmeneti járadékban vagy rendszeres
szociális járadékban részesült, vagy az özvegyi nyugdíj folyósítására tekintettel az átmeneti
járadékát, rendszeres szociális járadékát szüneteltették - 2012. szeptember 1-jétől kell
harmincszázalékos mértékűre módosítani.
102/G. § (1) Ha a jogszerző 2011. február 28-át követően hunyt el, az özvegyi nyugdíj
megállapítására, feléledésére irányuló, 2012. augusztus 1-jén folyamatban lévő eljárásokban az
özvegyi járadékra való jogosultságot hivatalból vizsgálni kell.
(2)	Ha a jogszerző 2011. február 28-át követően hunyt el, és az özvegyi nyugdíj iránti
kérelmet 2012. július 31-éig már elbírálták, de az özvegy az Európai Unió tisztviselőinek és más
alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes
nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdése alapján özvegyi járadékra jogosult, az özvegyi
járadékot a nyugdíjmegállapító szerv 2012. szeptember 30-áig, a jogosultsági feltételek
teljesülésének időpontjára visszamenőlegesen hivatalból állapítja meg. A jogosultsági feltételek
bekövetkezésétől 2012. szeptember 30-áig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, az
özvegyi járadék első folyósított összegével együtt, késedelmi kamattal növelt összegben kell
folyósítani.”
29.	§
(1)	A Tny. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
15
(2)	A Tny. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3)	A Tny. a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
30.	§
(1)	A Tny. 50. § (3) bekezdésében a „saját jogú nyugellátásban” szövegrész helyébe a
„saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti
ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti
bányászjáradékban” szöveg, a „saját jogú nyugdíjának” szövegrész helyébe az „ellátásának”
szöveg lép.
(2)	A Tny.
a)	22. § (5) bekezdésében a „(7)-(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „(10) bekezdés”
szöveg,
b)	43/A. § (2) bekezdésében a „12. és 20. §-ok” szövegrész helyébe a „20. §” szöveg,
c)	44/C. § (1) bekezdésében az „a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló
1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.)” szövegrész helyébe az „az Mpt.” szöveg, a
„12. § (6) bekezdésének” szövegrész helyébe a „20. és 21. §” szöveg,
d)	44/C. § (2) bekezdésében a „12. § (7) bekezdés” szövegrész helyébe a „21/A. §”
szöveg,
e)	44/C. § (3) bekezdésében a „12. § (6) bekezdés” szövegrész helyébe a „20. és 21. §”
szöveg,
f)	44/D. § (1) bekezdésében a „12. § (1) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „2.
mellékletben” szöveg,
g)	100. § (2) bekezdésében a „szolgálati idő elismerésére irányuló eljárásban, a
nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy a 96. § (9) bekezdése szerinti eljárásban”
szövegrész helyébe a „nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban vagy az egyeztetési
eljárásban” szöveg,
h)	102/A. § (2) bekezdésében a „13. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „22. § (9)
bekezdése” szöveg
lép.
31.	§
(1)	Hatályát veszti a Tny.
a)	46. § (3) bekezdés a) pontja,
b)	87. § (1) bekezdésében az „a baleseti rokkantsági nyugdíjat,” szövegrész,
c)	87. § (1a) bekezdésében az „a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Tny. 6. § (5) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a Tny.
a)	II. Fejezetének 1. Címe és annak alcímei,
b)	12-17. §-a,
c)	22. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdés alkalmazásával növelten” szövegrész,
d)	39. § (1) bekezdésében a „12. § (1)-(2) bekezdésének és” szövegrész,
e)	VI. Fejezet 1. Címének jelölése és címsora,
f)	VI. Fejezet 2. Címe és 63. §-a,
g)	68. §-a
h)	96. § (8) és (9) bekezdése.
16
11. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
32.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A pénztártag tagsági jogviszonya)
„d) az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási átutalás esetén a nyugdíjbiztosítási
átutalás teljesítésének az uniós intézmény felhívásában megjelölt időpontjában;”
(szűnik meg.)
33.	§
Az Mpt. 83. § (7) bekezdése a következő negyedik, ötödik és hatodik mondattal egészül
ki:
„A végelszámolás során a végelszámoló által a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése
alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke
összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj -kiegészítés
összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál
vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni
számláján történő jóváírására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a
visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő
30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapba kell utalni.”
34.	§
Az Mpt. 84. § (4) bekezdése a következő harmadik, negyedik és ötödik mondattal egészül
ki:
„A felszámolás során a felszámoló által a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéni számla-egyenleg tagdíjbefizetése
alapján kiszámított, a 4. § (2) bekezdésének zsj) pontjában meghatározott hozamgarantált tőke
összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj -kiegészítés
összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál
vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni
számláján történő jóváírására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a
visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő
30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapba kell utalni.”
35.	§
Az Mpt. 120/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(10) A magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követelése portfolió-
összetételéről és az érintett tagok számáról - jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásához, a pénztártagok adatainak ellenőrzése céljából - 2012. október 31-éig adatot
szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.”
36.	§
Az Mpt. XI. fejezete a következő 120/B. §-sal egészül ki:
„120/B. § Az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv a Felügyelet részére - megkeresés alapján - jogszabályban
meghatározott feladatai ellátásához, a pénztártagok adatainak ellenőrzése céljából a
rendelkezésére álló adatokból a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a következő
adatokat szolgáltatja:
a)	az egészségbiztosítási szerv a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét és a
biztosítási jogviszony kezdetének, megszűnésének időpontját,
b)	a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv a foglalkoztató
azonosító adatait, továbbá a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező
jövedelem szerzése érdekében a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésének,
megszűnésének időpontját.”
37.	§
Az Mpt. 120/A. § (8) bekezdésében a „2012. március 31-ig” szövegrész helyébe az „a
Kormány rendeletében meghatározott időpontig” szöveg, a „szerv részére” szövegrész helyébe a
„szerv részére, valamint 2012. augusztus 5-éig a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szervnek” szöveg lép.
12.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
38.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény
a)	43/B. § (1) bekezdésében a „jogosító idő megállapítására” szövegrész helyébe a
„jogosító idő megállapítására és igazolására” szöveg, a „késedelmi kamat megtérítésére”
szövegrész helyébe a „késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési
kötelezettségre, a mulasztási bírságra,” szöveg,
b)	43/B. § (2) bekezdésében a „művészjáradékot” szövegrész helyébe a „balettművészeti
életjáradékot” szöveg
lép.
13.	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
39.	§
(1)	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) bekezdés második mondata
helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet
a)	a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett összegben
folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb
munkabér 150 százalékának a szolgálati nyugdíj - 2012. január 1-jét megelőzően hatályos
szabályok szerinti - csökkentési mértékének megfelelően csökkentett összege alá,
b)	a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján teljes összegben folyósított
szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150
százaléka alá,
ha a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának havi összege ezt az összeget
meghaladta.”
(2)	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]
„b) a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának összege - a 2012. január 1-jét
megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj
esetén a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának a 2012. január 1-jét megelőzően
hatályos szabályok szerinti csökkentések nélküli havi összege - nem haladta meg a 2011.
december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy”
(3)	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A Hszt., illetve a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint, vagy
a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló
22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján 50%-os mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén
a szolgálati járandóságot
a)	a Hszt. szerinti esetben az 50. életév betöltésétől kezdődően,
b)	a Hjt. szerinti esetben az 52. életév betöltésétől kezdődően,
c)	a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról
szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet szerinti esetben az 55. életév betöltésétől kezdődően
a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélkül kell folyósítani,
és a (2) bekezdés szerinti csökkentést ennek megfelelően kell módosítani.”
40.	§
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. alcíme a következő 24. §-sal
egészül ki:
„24. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 5. § (2) bekezdés második
mondata és 5. § (3) bekezdés b) pontja alapján az arra jogosultak szolgálati járandóságának
összegét 2012. szeptember 1-jétől hivatalból meg kell emelni, és a 2012. január 1-jétől 2012.
augusztus 31-éig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, 2012. szeptember 30-áig kell
folyósítani.
19
(2)	Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 5. § (6) bekezdése alapján
az arra 2012. január 1-je és 2012. július 31-e között jogosultságot szerzők szolgálati
járandóságának összegét 2012. szeptember 1-jétől hivatalból meg kell emelni, és a jogosultság
megszerzésétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, 2012.
szeptember 30-áig kell folyósítani.”
41. §
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény
a)	2. § (2) bekezdésében a „korkedvezményes idő megállapítására” szövegrész helyébe a
„korkedvezményes idő megállapítására és igazolására” szöveg, a „késedelmi kamat
megtérítésére” szövegrész helyébe a „késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra” szöveg,
b)	7. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „megszerezte” szövegrész helyébe a
„megszerezte azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság
szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti
rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is” szöveg,
c)	7. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerzett” szövegrész helyébe a „szerzett azzal, hogy a
korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell
figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának
időtartamát is” szöveg,
d)	8. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3) és (5) bekezdése”
szöveg
lép.
20
1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
„1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során
alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása
1.	A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása
során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell kiszámítani:
Sz = h + (1 -h) * 0,75 ,
ahol:
Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és
a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő
h =-
a teljes elismert szolgálati idő
2.	A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is
napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.”
21
2.	melléklet a 2012. évi ... törvényhez
A Tny. 1. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:
„3. Ha az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási
átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítási visszautalással érintett,
2010. október 1-jét megelőző időszakban az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztár tagja volt,
ezen időszak napjainak számát a h értékének kiszámítása során a számlálóhoz hozzá kell adni.
Ha az uniós tisztviselő ebben az időszakban a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati
időt, a számlálót a nyugdíjbiztosítási visszautalás során beszámított jövedelem és az ugyanarra a
napra elismert beszámított jövedelem és nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem
összegének hányadosával kell megnövelni.”
22
3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
„2. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
Az öregségi nyugdíjak kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok
	A	B
1.	Szolgálati idő (év)	Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka
2.	15	43,0
3.	16	45,0
4.	17	47,0
5.	18	49,0
6.	19	51,0
7.	20	53,0
8.	21	55,0
9.	22	57,0
10.	23	59,0
11.	24	61,0
12.	25	63,0
13.	26	64,0
14.	27	65,0
15.	28	66,0
16.	29	67,0
17.	30	68,0
18.	31	69,0
19.	32	70,0
20.	33	71,0
21.	34	72,0
22.	35	73,0
23.	36	74,0
24.	37	75,5
25.	38	77,0
26.	39	78,5
27.	40	80,0
28.	41	82,0
29.	42	84,0
30.	43	86,0
31.	44	88,0
32.	45	90,0
33.	46	92,0
34.	47	94,0
35.	48	96,0
36.	49	98,0
37.	50 vagy több	100,0
Ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idő a 39. § szerinti
arányos elismerés miatt nem éri el a 15 évet, az öregségi nyugdíj kiszámítása során
alkalmazandó szorzószámot úgy kell meghatározni, hogy a 43%-os mértéket annyiszor 2
százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a 15 év szolgálati időből hiányzik.”
23
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az EU tisztviselők nyugdíjtranszferét a többször módosított 1968. február 29-i
259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (Staff Regulations, azaz Személyzeti
Szabályzat, a továbbiakban: SR.) szabályozza. Az SR. Magyarország Európai Unióhoz történt
2004. évi csatlakozásával a magyar jog részévé vált. Jelen törvényjavaslat (Javaslat) lehetővé
teszi az SR. sajátos szabályainak alkalmazását magyar uniós alkalmazottak és túlélő
hozzátartozóik esetében. A Javaslat a korábban szerzett nyugdíjjogoknak a magyar
nyugdíjrendszerből az EU tisztviselői nyugdíjrendszerébe történő átváltását és átutalását,
valamint az uniós tisztviselői pályát követően az EU nyugdíjrendszeréből a nyugdíjjogok
tőkeértékének a hazai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszafogadását
szabályozza. Tartalmazza továbbá a kapcsolódó szabályok módosítását is annak érdekében,
hogy az SR. és a magyar szabályozás összhangban legyen.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatálybalépésekor
az akkori kétpilléres társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre építve 2013-tól a jelenlegitől
gyökeresen eltérő számítási szabályt építettek a törvénybe. 2013-tól a jelenlegi nettó
nyugdíjmegállapítással szemben bruttó keresetből bruttó összegű nyugdíj megállapítása lenne
előírva, és ehhez más léptékű, lineáris mértékskálát rendeltek. Mindez felvetné a nyugdíjak
adóztatásának kérdését is. A bruttó nyugdíj megállapításhoz kapcsolódó jogszabályi környezet
nem került kidolgozásra, a magánnyugdíj -pénztárakra vonatkozó szabályozás átalakításával a
2013-as szabályok fenntartása nem indokolt. A Javaslat a jelenleg hatályos nyugdíj számítási
szabályok fenntartását tartalmazza, a nyugdíjak továbbra is személyijövedelemadó-mentesek
maradnak.
2012. január 1-jétől megszűntek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és - a rokkantsági
nyugdíjak kivezetése miatt - a hozzátartozói nyugellátások nagyobb mértékben módosultak. A
jogalkalmazók jelzése alapján néhány rendelkezés pontosításra szorul, egyes speciális
élethelyzetek pedig méltányosabb kezelést indokolnak. Szintén megoldásra vár még néhány, a
magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt felvetődött probléma (pl. özvegyi járadék,
nyugdíjszámítás). A Javaslat e kérdéseket is rendezi.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat többnyire az SR.-re utalva meghatározza a legfontosabb fogalmakat, és ezzel
megteremti a kapcsolatot az SR. jogintézményeivel.
A 2. §-hoz
Az SR. az európai uniós tisztviselőket azzal a joggal ruházza fel, hogy a tagállami
nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságukat az európai unió tisztviselőinek
nyugdíjbiztosítási intézményébe átutalhatják. Ezzel a joggal azok is élhetnek, akiknek
hozzátartozója az európai uniós szolgálat alatt hunyt el. Az átutalt összeg alapján az érintett
számára az uniós intézmények az SR. szabályainak megfelelő tisztviselői szolgálati időt
számítanak ki, amely a majdani európai uniós tisztviselői nyugdíját növeli.
A Javaslat szerint nem élhet a nyugdíjbiztosítási átutalás lehetőségével, ha az uniós
tisztviselőnek öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást,
szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot
24
állapítottak meg, vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásban részesült. Aki az SR. alapján
önálló nyugdíjra nem lesz jogosult, az európai uniós intézményeknél megszerzett
nyugdíjjogosultságának visszautalását kérheti a magyar nyugdíjrendszerbe. Ha a
nyugdíjbiztosítási átutalásra sor került, az átutalással érintett időszakokkal és ellátásokkal
kapcsolatban az érintett jogosultsága a magyar nyugdíjrendszerben megszűnik.
Az átutalás forintban történik, az uniós szabályok alapján az illetékes közösségi
intézménynek az összeget a Bizottság által a költségvetés végrehajtása érdekében havonta
meghatározott átváltási árfolyam alapján, az átutalás regisztrálásának havában érvényes
árfolyamon kell euróra váltania.
A 3. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás összegének
meghatározásához előbb ki kell számolni a figyelembe vehető szolgálati időt és a valorizált
keresetet, jövedelmet, majd - az öregségi, hozzátartozói kockázatra vonatkozó nyugdíjjárulék és
nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó mértéke alapján rendeleti szinten
meghatározott - járulékmértékek segítségével kiszámolt összegeket kell összeadni. A nem
igazolható keresetekre az átlagkeresetet kell figyelembe venni. Ha a tisztviselő már szerzett az
SR. alapján nyugdíjjogosultságot, és korábban ennek visszautalását kérte, a nyugdíjbiztosítás
átutalásnál erre az időszakra vonatkozóan azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet annak
idején a Nyugdíjbiztosítási Alapba utaltak.
A 4. §-hoz
A nyugdíjbiztosítási átutalásról hozott határozat végrehajthatóságára az európai uniós
szabályokkal és gyakorlattal összhangban a Javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz.
Az 5. §-hoz
Az SR. értelmében, ha a jogosult magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíj-pénztári
számlájának egyenlegét is át kell utalni az uniós intézménynek.
A 6. §-hoz
Az SR. az európai uniós tisztviselőket azzal a joggal ruházza fel, hogy a közösségi
nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságuk biztosításmatematikai egyenértékét
tagállami nyugdíjrendszerbe átutalhatják, amennyiben az SR. alapján nem szereznek
jogosultságot nyugellátásra. Öregségi nyugdíjra az az uniós tisztviselő jogosult, aki legalább 10
év szolgálati időt szerzett, vagy már elmúlt 63 éves, illetve akinek nyugdíjazására a szolgálat
érdekében került sor. A nyugdíjreform megtett lépéseivel összhangban nyugdíjbiztosítási
visszautalás csak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történhet, ezért erre az időszakra a
jogosultnak akkor is teljes összegű állami nyugdíj jár, ha közben magánnyugdíjpénztár tagja
volt.
Nyugdíjbiztosítási visszautalás esetén a szolgálati idő meghatározása az uniós intézmény
igazolása alapján történik. Amennyiben a levont járulék és az igazolt szolgálati idő alapján az
állapítható meg, hogy a hazai szabályok szerint az egy hónapra eső járulékösszeg kevesebb az
adott évben a minimálbér után fizetendő járulékösszegnél, a szolgálati időt arányosan
csökkentve kell megállapítani, így a szolgálati idő az uniós intézmény által igazolt időnél
rövidebb is lehet. Egy napra legfeljebb egy nap szolgálati idő vehető figyelembe akkor is, ha a
jogosult azonos napra a magyar nyugdíjrendszerben is és az uniós tisztviselők
nyugdíjrendszerében is szerzett szolgálati időt. Az egykori biztosított esetében (vagyis aki
egyszer a nyugdíjjogait kivitte az uniós nyugdíjrendszerbe) azt az állapotot kell visszaállítani,
amely a korábbi nyugdíjbiztosítási átutalás előtt fennállt.
25
A 7. §-hoz
Az Európai Unió valamely intézményében szerzett szolgálati idő alapján a visszautalt
összeg a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben járulékfizetési időszakot alapoz meg.
A magyar nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresetet abból a levont, befizetett járuléktömegből
kell meghatározni, amit az uniós intézmény a tisztviselő után megfizetett. A nyilvántartott
átlagkereset meghatározásánál a magyar járulékfizetési felső határt figyelembe kell venni. Ha az
uniós intézmény által levont járulék eléri a járulékfizetési felső határ összegének megfelelő
járulék és szociális hozzájárulási adó összegét, akkor a felső határral megegyező összeget, ha
annál alacsonyabb, akkor a járulék és a szociális hozzájárulási adó mértéke szerint számított
összeget kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a tisztviselő az SR. alapján korábban már kért
átutalást a magyar nyugdíjrendszerből, az erre az időszakra vonatkozó átlagkeresetet úgy kell
kiszámítani, mintha az érintett a magyar rendszerben maradt volna biztosított.
A 8. §-hoz
A járulékfizetési felső határig az átutalt összeg a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti. Az ezt
meghaladó összeget az érintett részére, választása szerint önkéntes nyugdíjpénztárba,
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára kell
átutalni. Ha az érintett kilencven napon belül felhívásra sem nyilatkozik, a teljes összeg a
Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
A 9. §-hoz
A nyugdíjbiztosítási visszautalásról hozott határozat végrehajthatóságára az európai uniós
szabályokkal és gyakorlattal összhangban a Javaslat külön rendelkezést tartalmaz.
A 10. §-hoz
A Javaslat meghatározza a nyugdíjbiztosítási átutalás és visszautalás hatósági ügyében
eljáró szervek és a magánnyugdíjpénztárak adatkezelési szabályait.
A 11. §-hoz
A § tartalmazza a szükséges felhatalmazó rendelkezéseket is.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat - elfogadása esetén - a felkészüléshez szükséges legrövidebb időn belül lép
hatályba, míg a 2013-tól történő nyugdíjszámítás szabályai 2013. január 1-jétől lesznek
hatályosak.
A 14. §-hoz
A módosítás a nyugdíjtranszferből származó bevételeket és kiadásokat a
Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeiként, illetve kiadásaiként határozza meg.
A 15. §-hoz
A Javaslat pontosítja az átmeneti bányászjáradék szabályait. A jogosulti kör nem változik,
mert a bányászati törvény hatálya eleve csak a magyarországi bányavállalkozókra, és a náluk
végzett tevékenységre terjed ki.
A 16. §-hoz
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a rokkantsági nyugdíjak rendszerének átalakítása
nem érinti a tavaly már ilyen ellátásban részesülők jogát arra, hogy önkéntes nyugdíjpénztári
megtakarításaikhoz hozzáférjenek.
A 17. §-hoz
A § értelmében a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapba vagy
kiegészítő nyugdíjintézménybe átutalt összeg mentes a személyi jövedelemadó alól.
26
A 18. §-hoz
A 2013. január 1-jétől tervezett, bruttó keresetből történő nyugdíjmegállapítási szabályok a
kétpilléres nyugdíjmodell megváltozása miatt okafogyottá váltak. A Javaslat a jelenleg hatályos
nyugdíjmegállapítási szabályok fenntartását tartalmazza.
A 19. §-hoz
A § a magánnyugdíjpénztár tagok társadalombiztosítási nyugdíjának kiszámítási szabályát
tartalmazza. Általános jelleggel kimondja azt az eddig különös rendelkezésekben található
szabályt, hogy ha a magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjas a pénztári számlája egyenlegét az
államháztartás részére visszautalja, a nyugdíja összegét úgy kell módosítani, mintha az igénylő
kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett volna járulékot.
A 20. §-hoz
A Javaslat a bruttó átlagkeresetből történő nyugdíjszámítás helyett a járulékokkal, majd
személyi jövedelemadóval csökkentett (nettó) kereset alapján történő nyugdíjmegállapítást
tartalmazza. E javaslatok a nyugdíj összegének hatályos számítási módjához képest tartalmi
változást nem jelentenek. Részleges újraszabályozásra azért van szükség, hogy a
nyugdíjszámítás szabályai egy helyen, a korábbiaknál áttekinthetőbben jelenjenek meg. A most
alkalmazandó rendelkezésekhez képest az egyedüli változás, hogy megszűnik a legmagasabb
keresetek csökkenő mértékű beszámítása. Ez 2013-ra egyébként is jelentőségét veszítette volna,
néhány főt érintene, éves kihatása az 1 millió forintot sem éri el. Az Európai Unió
tisztviselőinek nyugdíjtranszferével összhangban tartalmazza a Javaslat a visszautalás esetén
figyelembe vehető keresetre vonatkozó rendelkezést.
A 21. §-hoz
Az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjtranszferével összhangban tartalmazza a
módosítás a visszautalás esetén figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó rendelkezést.
A 22. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a hozzátartozói ellátások megállapítása során a
felsőoktatásban nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejét nem csak a jogszerzés, hanem a
nyugdíjszámítás során is szolgálati időként kell figyelembe venni. Ezt a szabályt az átmeneti
rendelkezések értelmében 2012. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni.
A 23. §-hoz
A módosítás szerint a nyugdíjminimumnál nem lehet alacsonyabb a hozzátartozói ellátás
alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg. Ezt a szabályt szintén 2012. január 1-jére
visszamenőlegesen kell alkalmazni.
A 24. §-hoz
A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett
pénztártag özvegye özvegyi járadékot igényelhet az elhunyt tag számláján felhalmozott összeg
alapján. A § pontosítja a számítás alapjait, a részletes szabályozásra továbbra is
kormányrendeleti felhatalmazást tartalmaz. A rendelkezést szintén visszamenőlegesen kell
alkalmazni.
A 25-26. §-hoz
A Javaslat a megszerzett nyugdíjvárományok egyeztetése és „véglegesítése” érdekében
bevezeti az egyeztetési eljárás intézményét. Az 1954. december 31-ét követően született
biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a
nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. Az egyeztetésre az érintett korosztályon
kívül születetteknek kérelemre van lehetőségük. Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik az
27
nyugdíjvárományokról vezetett nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről
már egyszerűen adható hatósági bizonyítvány, és gyorsul a nyugdíjmegállapítás is.
A 27-28. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a szükséges átmeneti rendelkezéseket. A hozzátartozói ellátások
megállapításakor az elhunyt jogszerző felsőoktatási tanulmányi idejének szolgálati időként
történő teljes körű elismerését, illetve a nyugdíjminimum alkalmazását előíró szabályokat a
2012. január 1-jétől megállapított ellátásokra is alkalmazni kell, a megállapított ellátásokat
hivatalból felül kell vizsgálni. Szintén elrendeli a Javaslat az özvegyi járadék szabályainak
visszamenőleges alkalmazását, ha az a jogosultra nézve kedvező. A 2012. január 1-jétől
öregségi nyugdíjra változott korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjakat a
továbbiakban is meg kell téríteni. A Javaslat továbbá szeptember 1-jéig haladékot ad a korábban
rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesülő személyek özvegyi
nyugdíjának csökkentésére.
A 29. §-hoz
A Javaslat módosítja a magánnyugdíj-pénztári tagok nyugdíjszámítási képletét. Ezzel
egyértelművé válik, hogy a tagok a 2011. november 30-át követő időre - mivel ők is 10%
nyugdíjjárulékot fizetnek - teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak. A 2.
melléklet szeptember 1-jétől azt rendezi, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagok az EU
nyugdíjrendszeréből történő nyugdíjbiztosítási visszautalás idejére szintén teljes összegű állami
nyugdíjra jogosultak, mivel visszautalás kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapba történik. A 3.
melléklet a nyugdíj összegének kiszámításakor 2013-tól alkalmazandó szolgálati idő szerinti
mértékskálát tartalmazza, és megegyezik a jelenleg hatályossal.
A 30-31. §-hoz
A hivatkozott §-ok részben pontosító rendelkezéseket tartalmaznak, részben pedig a
korábbi, széttagolt nyugdíjszámítási szabályok áttekinthetőbb szabályozására tesznek javaslatot.
A nyugdíj összegének kiszámítási szabályait a továbbiakban a nyugdíjtörvény 20-22. §-a
tartalmazná, a mértékskála a 2. mellékletben lenne szabályozva. A hivatkozások ennek
megfelelően változnak. A bruttó nyugdíjmegállapítás szabályainak hatályon kívül helyezése
folytán szükségtelen a bruttó összegű nyugdíjak emeléséről szóló szabályozás, és a
nyilvántartási adatok előírt egyeztetése miatt - mivel a szolgálati idő elismerése más eljárásban
fog történni - az elismerési kérelemre vonatkozó hatályos szabályok is hatályon kívül
helyezhetők.
A 32. §-hoz
A § értelmében a magánnyugdíj-pénztári tagság a nyugdíj transzfer során a
nyugdíjbiztosítási átutalással megszűnik, mivel a számlaegyenleg átutalására is sor kerül.
A 33-34. §-hoz
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása révén a magánnyugdíjpénztár végelszámolása, vagy felszámolása miatt a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag is jogosult lesz a reálhozamra és a
tagdíj-kiegészítésre.
A 35-37. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a szükséges adatszolgáltatási szabályokat a visszalépéssel
összefüggésben, az özvegyi járadék kiszámításához, illetve a tagsági jogviszony ellenőrzéséhez.
A 38. §-hoz
A Javaslat pontosítja a balettművészeti életjáradék szabályait.
28
A 39-40. §-hoz
A szolgálati járandóságot a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével azonos
mértékben csökkentve kell folyósítani, a törvény azonban garantál egy minimumot, amely alá az
ellátás összege nem csökkenhet. Azokban az esetekben, amikor a szolgálati nyugdíjat eleve
csökkentett összegben kellett folyósítani, nem volt alsó határa a csökkentésnek. A Javaslat a
csökkentett összegben folyósított szolgálati járandóság esetében is meghatározza a folyósítandó
összeg alsó határát, amely a teljes összegű szolgálati nyugdíjnál alkalmazott korlát (minimálbér
másfélszerese) arányos része. A 2012. január 1-jét megelőző szabályok szerint 50 %-os
mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a szolgálati járandóságot a szolgálati
nyugdíjakról korábban rendelkező jogszabályok szerint az érintett 50., 52., 55. életévének
betöltésétől teljes összegben - de a személyi jövedelemadó mértékével továbbra is csökkentve -
kell folyósítani. E rendelkezéseket 2012. január 1-jére visszamenőlegesen kell alkalmazni, az
ellátások megemelése hivatalból történik.
A 41. §-hoz
A § pontosításokat, egyértelműsítéseket tartalmaz, ugyanis a korhatár előtti ellátásra
jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításakor, valamint az esetleges csökkentés mértékének
megállapításakor a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban töltött időt jelenleg is
figyelembe kell venni, ha a 2012. előtt hatályos szabályok is így rendelkeztek.