﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7415. számú
törvényjavaslat
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. június
2012. évi... törvény
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével
összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról
ELSŐ RÉSZ
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
l.§
E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth.
2. §
(1)	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) - e törvény
eltérő rendelkezése hiányában - a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni
kell.
(2)	Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően az Mt. 16-17. §—át az Mt. hatálybalépését megelőzően közölt
kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.
(4)	Ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg
munkaviszonya nem szűnik meg - a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve -, úgy kell
tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.
3.	§
(1)	Az Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység
átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor.
(2)	Az Mt. 40. §—át abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt.
hatálybalépését követően került sor.
(3)	Az Mt. 282. § (2) bekezdését a gazdasági egység 2012. június 30—át követő átvétele esetén
kell alkalmazni.
4.	§
(1)	Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely
megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. §
(3)	bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni.
(2)	A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén
hosszabbítható meg.
(3)	Az Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés
esetén alkalmazható.
5.	§
Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig,
de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos
115. §-a az irányadó.
6. §
(1)	A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének
időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
(2)	A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával
valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.
7.	§
(1)	A munkaviszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor
hatályos rendelkezések az irányadók.
(2)	A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és
jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
(3)	Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a)	rendes felmondást említ, azon felmondást,
b)	rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást
kell érteni.
(4)	Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett, az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja
szerinti kezelés alatt álló munkavállalót a védelem a kezelés tartamára, de legfeljebb 2012.
december 31. napjáig illeti meg.
(5)	Az Mt. hatálybalépését megelőzően létesített munkaviszony esetén az Mt. 77. § (2)
bekezdésének alkalmazásakor a sorkatonai szolgálat tartamát is figyelembe kell venni.
(6)	Az Mt. 69. § (3) bekezdését az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződésre kell
alkalmazni.
(7)	Az Mt. 71-76. §-ában foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha az Mt. 72. § (2)
bekezdése szerinti tájékoztatásra 2012. június 30. napját követően kerül sor.
8.	§
(1)	Az Mt. XI. fejezete rendelkezéseit - az Mt. 95. §-ában foglaltak kivételével - a 2012.
június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás
tekintetében kell alkalmazni.
(2)	Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra
rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(3)	Az Mt. hatálybalépése előtt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
117/C. §-a vagy 127/A. §-a alapján megkötött megállapodásra - annak megszűnéséig - a
megállapodás megkötésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Ha a felek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/C. §-a alapján
kötött megállapodást annak lejárta előtt megszüntetik, az Mt. 95. § (1) bekezdését kell
alkalmazni vagy megállapodhatnak, hogy a munkáltató az általános munkarend és a napi
munkaidő alapulvételével meghatározott és a teljesített munkaidő különbözetét a 2012. július
31. napjáig elrendelt munkaidőkeret vagy elszámolási időszak során veszi figyelembe.
(5)	Az Mt. hatályba lépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a fizetés nélküli szabadság
igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni.
(6)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerinti,
a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat
hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg.
2
9. §
(1)	Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a)	személyi alapbért említ, azon alapbért,
b)	átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat
kell érteni.
(2)	2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor -
változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén -
a)	az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári
hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál,
b)	az alapbér Mt. 145. § (1) bekezdése szerint történő meghatározása esetén, az alapbér nem
lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett
bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásakor az Mt. 140-144. §-ában meghatározott bérpótlékot kell
figyelembe venni.
(4)	A (2) bekezdéstől eltérően, az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint, a jogszabályban
meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának
időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal,
hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.
(5)	Az Mt. 156. §-ának rendelkezéseit a 2012. június 30. napját követően kezdődött
munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
10. §
A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem
állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
11.	§
(1)	Az Mt. 205. § (l)-(2) bekezdését az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív
szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni.
(2)	Az Mt. 214. § (2) bekezdését a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan
idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a
kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni.
12. §
A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor
hatályos rendelkezések az irányadók.
13.	§
(1)	Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december
31.	napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A 2012. július 1-jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának
megszűnése esetén, az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók, azzal, hogy a
megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.
14.	§
3
(1)	Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvény 28. §-a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre
megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Az Mt. 274. § (2) bekezdés alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január 1-
jei taglétszám az irányadó.
15.	§
(1)	A kollektív szerződés - ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti
szövetség az Mt. 276. § (2)-(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére -
2013. január 1. napján hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012.
január 1-jei taglétszám az irányadó.
(2)	Az (1) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell
alkalmazni, ha az Mt. 276. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív
szerződés kötésére.
16.	§
(1)	A munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók.
(2)	Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre az igény keletkezésekor hatályos
rendelkezések az irányadók.
(3)	A kollektív munkaügyi vita elbírálására a kezdeményezésének időpontjában hatályos
rendelkezések az irányadók.
17.	§
Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása közeli hozzátartozót említ, azon az Mt.
294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozót kell érteni.
18.	§
Az Mt. 295-297. §—át akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 295. § (1) bekezdésében
meghatározott megállapodást az Mt. hatálybalépését követően kötötték.
19. §
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár
foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó
munkáltatóval egyetemlegesen felel
a)	a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak,
valamint
b)	ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba
történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért,
ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen
engedély nélkül került sor.
(2)	A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért
kell figyelembe venni.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazásában - az ellenkező bizonyításig - a foglalkoztatásra irányuló
jogviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.
4
MÁSODIK RÉSZ
MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
20. §
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 349. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„349. § (1) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni
a)	a munkajogi igény (Mt. 285. § (1) bekezdés) érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
b)	a közalkalmazotti,
c)	kormányzati szolgálati és közszolgálati,
d)	a szolgálati és
e)	a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági
jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban: munkaügyi
per).
(2)	Törvény az (1) bekezdésben foglaltakon túl más ügyekben is a munkaügyi perre
vonatkozó szabályok alkalmazását írhatja elő.
(3)	A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő
jogra alapított igény az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthető.
(4)	A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés
keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével
kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott
határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény
alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a
társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata. Ennek során a munkaügyi bíróság a
XX. fejezet szabályai szerint jár el.
(5)	A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha
a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy a
munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes
megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.”
(2)	A Pp. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a
felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita
egészét - az összes körülmény szabad mérlegelésével - a felekkel megtárgyalja.”
2.	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
módosítása
21.	§
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a)	34. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló törvény”,
5
b)	35. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó azzal, hogy a
44. § (5) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény
értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti”,
c)	44. § (5) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve szerinti rendes felmondás” szövegrész
helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti felmondás”,
d)	67. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.
3.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénymódosítása
22.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18/H. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/H. § A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási
idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a
nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.”
(2)	A Kkt.
a)	18/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	18/B. § a) pontjában az „az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra”
szövegrész helyébe az „az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra”,
c)	18/C. § (8) bekezdésében az „az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti
rendkívüli munkavégzés időtartamát” szövegrész helyébe az „az Mt. 107. § b) pontja szerinti
rendkívüli munkaidőt”,
d)	18/1. §-ában az „Mt. 148. §-a (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 144. § (1)
bekezdésében”,
ejl8/J. §-ában az „Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d)
pontja, 127. §-a (1) bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése”
szövegrész helyébe az „Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése”,
í) 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvénnyel” szövegrész helyébe az „az Mt.-vel”
szöveg lép.
4.	A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvénymódosítása
23.	§
(1)	A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri
és illetékességi szabályait, valamint az 5. § (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell
alkalmazni.”
(2)	Az Sztv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„ (2) A munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek
meghallgatása után dönt. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon
belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése
napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt munkanapon
belül dönt.”
5.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
24.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Fit.)
a)	13/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 2003. évi CXXIX. törvény” szövegrész helyébe az
„a 2011. évi CVIII. törvény”,
b)	16. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a
„felmondással”,
c)	25. § (4) bekezdés a) pontjában az „[a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.]” szövegrész helyébe az „[a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §]”,
d)	25. § (4) bekezdés b) pontjában az „[Mt. 139. § (1) bek.]” szövegrész helyébe az „[Mt. 131.
§ (1) és (2) bekezdése]”,
e)	28. § (1) bekezdés d) pontjában az „alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban” szövegrész
helyébe az „alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban”,
í) 37. § (3) bekezdésében az „a munkanélküli ellátásban” szövegrész helyébe az „az
álláskeresési ellátásban”, a „munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési
ellátást”,
g)	37. § (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési
ellátást”,
h)	37. § (6) bekezdésében a „munkanélküli járadék” szövegrész helyébe az „álláskeresési
ellátás”,
i)	51/A. § (1) bekezdésében az „a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli
segélyében” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátásban”, a „rendelkező, munkanélküli
járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében” szövegrész helyébe a „rendelkező,
álláskeresési ellátásban”,
j) 51/A. § (4) bekezdésében az „a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli
segélyének” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátás”,
k) 54. § (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátásával” szövegrész helyébe az „álláskeresési
ellátásával”,
1) 54/A. § (1) bekezdésében az „A munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „Az
álláskeresési ellátást”,
m) 56. § (2) bekezdés b) pontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj
előtti álláskeresési segély”,
n) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Mt. 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1)
bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében”,
o)	57/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „a munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe, az „az
álláskeresési ellátás”,
p) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a „rendes felmondásán” szövegrész helyébe a
„felmondásán”,
7
q) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az
„azonnali hatályú felmondással”,
r) 58. § (6) bekezdés c) pontjában a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a
„felmondással”
szöveg lép.
(2)	Az Fit. 59. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvénynek)
„ b) az álláskeresési ellátásra”
(vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem
részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam
állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.)
(3)	Hatályát veszti az Fit. 25. § (4) bekezdés c) pontja, valamint 58. § (4) bekezdése.
6.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénymódosítása
25.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a)	5. § b) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot”
szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban:
Mt.) 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi
tanácsot”,
b)	31. § (1) bekezdés e) pontjában az „az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az
üzemi tanácsot” szövegrész helyébe az „az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket,
az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot”,
c)	37. § (4) bekezdésében az „az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető
átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 70. § (3)
bekezdése alapján a munkavállalót megillető távolléti díjat, az Mt. 77. § (3)-(4) bekezdése”,
d)	57. § (1) bekezdés h) pontjában az „a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő”
szövegrész helyébe az „a kötelező legkisebb munkabér, kizárólag teljesítménybérrel díjazott
munkavállaló esetén pedig az Mt. 138. § (6) bekezdése szerinti garantált bér kétszeresét el
nem érő”,
e)	57. § (1) bekezdés h) pont he) alpontjában az „az Mt. 188. § (1) bekezdése” szövegrész
helyébe az „az Mt. 208. § (1) bekezdése”,
$57. § (3) bekezdésében az „átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe,
amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése és 93. §-a (1) és (3) bekezdése,
illetve a 95. §-a” szövegrész helyébe a „távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető
figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. § (l)-(3) bekezdése, 70. § (3) bekezdése és 77.
§ (3) és (4) bekezdése”,
g)	57. § (3) bekezdésében „az Mt.-ben” szövegrész helyébe „az Mt. 210. § (3) bekezdésében”
szöveg lép.
8
7. A közalkalmazottakjogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénymódosítása
26. §
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános rendelkezései (Első
Rész) közül a 13. § nem alkalmazható, a 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki
megismerheti.
(2)	Az Mt. 198-211. §-a, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem
alkalmazható.
(3)	Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében közalkalmazott a
munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység
szerinti feladat más módon nem lenne ellátható.”
(2)	A Kjt. 6. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a)	ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az
országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban,
alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel
a KOMT-ban vagy a (6) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban,
b)	területi (megyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó
közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy
települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető
fórumban
egyeztet.
(2)	A miniszter az (1) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés alapján létrejött ágazati
érdekegyeztető fórumban résztvevő szervezetekkel véleményezteti
a)	az ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő
döntések tervezetét,
b)	az ágazatra (alágazatra, szakágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a
közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(3)	A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő
szervezetekkel véleményezteti
a)	a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló
költségvetés, valamint
b)	a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés
tervezetét.”
(3)	A Kjt. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, amennyiben az ágazatban (alágazatban,
szakágazatban) önkormányzati intézményfenntartó nem működik, az önkormányzati
érdekképviseleti szervezetek bevonása mellőzhető.
(6)	A miniszter az ágazaton (alágazaton, szakágazaton) belül az ágazati sajátosságoknak
megfelelően, a tárcaszintű ágazati társadalmi párbeszéd (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól
9
különböző egyéb fórumát is kialakíthatja (ágazati érdekegyeztető fórum). Ekkor a munkaügyi
kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati kérdésekben az ágazati
érdekegyeztető fórumban egyeztet. Az ágazati érdekegyeztető fórumban - az (5) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, az érintett
költségvetési szervek, ágazati szakmai érdekképviseletek, valamint a megfelelő szintű és
reprezentativitással rendelkező szakszervezetek részvételét, továbbá véleményezési és
konzultációs joguk érvényesülését e törvénynek megfelelően biztosítani kell.
(7)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése,
továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó kötelessége. Az
érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján -
maguk alakítják ki.”
(4)	A Kjt. 6/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/A. § (1) Az 5-6. §-ban meghatározott jogokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az
adott körben reprezentatív.
(2)	Területi (megyei) vagy települési szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak
tekinteni,
a)	amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó
által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott
közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b)	amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó
által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban
foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
c)	amely az adott fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy
ágazatban.
(3)	Ágazati (alágazati, szakágazati) szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak
tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri az
ágazatban (alágazatban, szakágazatban) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-
át.
(4)	Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak
tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és
tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.
(5)	Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában
meghatározott eljárásnak van helye.”
(5)	A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) bekezdését azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a
jogszabályok felhatalmazást adnak.”
(6)	A Kjt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó
rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251. §-a és 268. §-a nem
alkalmazható.”
(7)	A Kjt. 23/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„23/B. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a
munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott
a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2)	A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó
kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb
munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem
megtagadását.
(3)	A részmunkaidő kikötése
a)	a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b)	ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén
az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes
szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a
rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg
kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli
szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(4)	A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének
megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a
közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót
a)	a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve
betöltésének időpontjáról, továbbá
b)	ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó
javaslatáról.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus
munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a
tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan
nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6)	A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy
közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva
az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével
összefügg.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a
közalkalmazottat
a)	a kérelem szerinti időpontig, de
b)	legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti
mérték szerint kell megállapítani.
(8)	Az (l)-(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében.”
(8)	A Kjt. 24. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a
munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII.,
és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 45. § (1) bekezdés, a 45. § (5) bekezdés, az 50.
§ és a 62. § nem alkalmazható.
(3)	A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében
bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az
átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.”
11
(9)	A Kjt. 25. § (2) bekezdés í) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:)
,,f) azonnali hatállyal
fa)	a próbaidő alatt,
fb)	a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc)	a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd)	a (3) bekezdés szerint, valamint
g)	rendkívüli felmentéssel
ga)	az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy
gb)	a gyakornoki idő alatt. ”
(10)	A Kjt. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján
azonnali hatállyal megszüntetni, ha
a)	a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított
tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása
menthető ok következménye,
b)	a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok
fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
(4)	A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú
megszüntetését írásban indokolni kell.”
(11)	A Kjt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt
lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a
közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel,
aránytalan sérelemmel járna. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból
lemondással nem szüntethető meg.”
(12)	A Kjt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam
lejártát követő napon kezdődik:
a)	a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen
állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett
munka;
b)	a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés
nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c)	az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes
tanfolyam, valamint
d)	a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel
biztosított munkavégzés alóli felmentés
tartama.”
12
(13)	A Kjt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott
részére közalkalmazotti igazolást ad.
(2)	A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a)	a közalkalmazott munkakörét,
b)	a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c)	minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött
időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült,
d)	a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
e)	a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben
való részesülését, továbbá
f)	a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját.”
(14)	A Kjt. 37. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni)
„b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál
munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is (25/B. § (6) bekezdés).”
(15)	A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony
megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. §
(1)-(2)	bekezdés, 66. § (l)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 68-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem
alkalmazható.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti
jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3)	A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése
szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg
az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt
vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.”
(16)	A Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult
közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen)
„aj ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési
vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,”
(17)	A Kjt. 44. § (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés szerinti felszólítás
kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a
munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
(5)	Az (l)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének
megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan
akkor is, ha az összeférhetetlenség a 41. §, valamint a 43/A-43/D. § alapján áll fenn.”
13
(18)	A Kjt. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés
teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.
(2)	Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha
ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011.
évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez
munkát.”
(19)	A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló
rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a
135. § nem alkalmazható.”
(20)	A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó
rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136-138. §, 145. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és
a 165. § nem alkalmazható.
(2)	A távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani.
(3)	A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 143. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a rendkívüli munkaidő ellenértékeként szabadidőt csak kollektív
szerződés állapíthat meg.”
(21)	A Kjt. 81-83. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„81. § Az Mt. 179. § (3) bekezdése alkalmazásában súlyosan gondatlannak minősül a
károkozás különösen, ha
a)	a közalkalmazott
aa)	a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály - szándékosságnak nem minősülő -
súlyos megsértésével, vagy
ab)	az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével
okozta a kárt, vagy
b)	a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható
következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta.
82.	§ (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért
teljes mértékben felel.
(2)	Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti
meg, hathavi távolléti díjával felel.
83.	§ (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a
munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178.
§ és a 191. § nem alkalmazható.
(2)	A cselekvőképtelen közalkalmazott esetén a 81-82. § nem alkalmazható.”
(22)	A Kjt. 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„83/A. § (1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében - a helyi
önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezés és a felmentés
a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a
polgármester gyakorolja.
(2)	Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 15. §, a 18-19. §, a
22/B. § és a 23. § nem alkalmazható.”
(23)	A Kjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi ... törvény (a
továbbiakban: Mth.) 2-18. §—át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is megfelelően
alkalmazni kell.
(2)	A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76. § (4) bekezdése szerinti
kedvezőbb feltételt megállapító kinevezésre a közalkalmazott kinevezésének időpontjában
hatályos rendelkezések az irányadók.
(3)	Az Mth. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszűnik.
(4)	Az Mth. hatálybalépését megelőzően elkövetett, fegyelmi eljárás tárgyát képező
kötelezettségszegés miatt - feltéve, hogy az Mt. 78. § (2) bekezdésében megjelölt határidő
még nem telt el - az Mt. 56. § (4) bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú
felmentés 2012. július 15. napjáig közölhető.”
(24)	A Kjt.
a)	2. § (3) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	20/A. § (4) bekezdésében a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási
Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK)” szövegrész helyébe a „kormányzati személyügyi
igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ)”, valamint a
„felhívás KSZK honlapján” és a „felhívásnak a KSZK honlapján” szövegrész helyébe a
„felhívásnak a személyügyi központ honlapján”
c)	85. § (1) bekezdés b) pontjában a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási
Képzési Központ” szövegrész helyébe a „személyügyi központ”
szöveg lép.
(25)	Hatályát veszti a Kjt.
a)	7-12/A. §-a,
b)	16. § (1) bekezdés b) pontja,
c)	17. § (4) bekezdése,
d)	23/A. §-a,
e)	25. § (2) bekezdés h) pontja,
f)	25/B. § (7) bekezdése,
g)	25/C. § (3)-(4) bekezdése,
h)	25/D-25/E. §-a,
i)	34-35. §-a,
j) 37/A. § (1) bekezdése,
k) 37/B. §-a,
1)	38/A. § (l)-(2) bekezdése,
m) 44. § (6) bekezdése,
n) 45. §—át megelőző alcím,
o) 45-53. §-a,
15
p) 53/A. §—át megelőző alcím,
q) 53/A-54. §-a,
r) 76. §-a,
s) 78/A. (2) bekezdés főpontja,
t) 83/D. § d) pontja,
u) 88. §-a,
v) 5. számú melléklet V. pontjában a hatályos fegyelmi büntetése” szövegrész.
8.	A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénymódosítása
27.	§
(1)	A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a
továbbiakban: MRPtv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága
is megszűnik, kivéve, ha a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a
továbbiakban: Mt.) 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak
minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár
előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban vagy átmeneti
bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) munkavállaló a
munkaviszonyának felmondással, közös megegyezéssel vagy az Mt. 66. § (8) bekezdése
szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az
alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát
szabályozhatja, azt feltételhez kötheti. Ennek során a nyugdíjas résztvevő számára legalább
olyan mértékű részesedést kell biztosítani, amely őt a nyugdíjazásának évében vagy - ha a
nyugdíjas ezt kívánja - az ezt megelőző 1-3 évben kapott rendszeres havi munkabér [9. § (2)
bekezdés] átlagos összegének 25 %-a alapján megilletné. A nyugdíjas résztvevő számára
legalább ugyanilyen arányú szavazati jogot is biztosítani kell. Az alapszabály ugyanakkor
előírhatja, hogy a közgyűlésről távol maradt nyugdíjas résztvevőt a határozatképesség
megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.”
(2)	Az MRPtv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező változás
eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak az átadó munkáltatónál
fennálló MRP-ben való részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha az átszállás
időpontjában az átadó munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba
bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti az átvevő munkáltató döntéshozó
szervében.”
(3)	Az MRPtv. 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a társaság munkavállalóinak legalább egynegyede a szervezet résztvevője, és a
szervezet vagy annak legalább egy résztvevője tagja az MRP szervezetek országos
szövetségének (a továbbiakban: szövetség), annak előzetes egyetértése szükséges az
ügyintéző szerv - társasággal munkaviszonyban álló - választott tagjának (ideértve az
ügyintéző szerv elnökét és képviselőjét is)
a)	munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához,
b)	munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.
16
(7)	A választott tagot az Mt. 273. §-a szerinti védelem illeti meg.”
(4)	Az MRPtv. 8. § (10) bekezdésében a „rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az
„azonnali hatályú felmondás” szöveg lép.
9.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénymódosítása
28.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 94/L. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi
munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti
időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi
üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak,
munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos
tevékenységüket. ”
(2)	Az Szt.
a)	92/D. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 89. §
(3)	bekezdése” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.
§ (2) bekezdése”,
b)	99/E. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”
szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”
szöveg lép.
10.	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénymódosítása
29.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény)
11.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati
képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a
jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény
eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá az Mt.-nek a munkavégzés
munkáltató utasítása szerinti ellátására, a munkavállalót megillető pihenőnapokra, a
munkaszüneti napon történő munkavégzésre, a fiatal munkavállaló részére biztosított
munkaközi szünetre és napi pihenőidőre, valamint a munkavédelemre vonatkozó
jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek
teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati
képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó
rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában
munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a
tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.”
17
(2)	A közoktatási törvény 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak
szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen
befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell
részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 66. § (2) bekezdése, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés c)
pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti
jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem
fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki
pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák
letétele utáni hét évben.”
(3)	A közoktatási törvény 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 12. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„12. A szakszervezetek tisztségviselőit [Mt. 274. §], továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait
és elnökét [Mt. 260. § (1) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező
órájának arányos csökkentésével kell kiadni.”
(4)	A közoktatási törvény 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 18. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül a munkakörére,
beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és
oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített
kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma -
kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a
hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb az Mt. rendkívüli
munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján
számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát
meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait.
A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási
időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a
pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 55. § (1) bekezdés
c)-í) és i)-j) pontjában, 101-102. §-ában, 116-119. §-ában megjelölt okból volt távol, vagy a
munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés alatt állt,
annak tartama alatt, vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője
utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő
feladatot látott el.”
11.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénymódosítása
30.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. §-a a
következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább
egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. §) végző munkavállaló részére a munkáltató a
munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra
18
vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági
vizsgálatot.
(4)	A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat
megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a (3) bekezdésben említett munkavállaló
egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati
összefüggésben.”
(2)	Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre
vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható
határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás
tartalmazza)
,,e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat
keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott
közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”
(3)	Az Mvt. 83/B. § (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A munkavédelmi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi
bírsággal sújtott jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal
nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a
munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megjelölését és a bírság mértékét, a jogsértést
megállapító határozat keltét és számát, valamint a jogsértést megállapító határozat jogerőre
emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján
nyilvánosságra hozza. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a (2) bekezdés
e)	pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a
közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján
szintén nyilvánosságra hozza. ”
(4)	Az Mvt. 83/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági
felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a)	a (2) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt
döntésre figyelemmel teszi közzé,
b)	- ha az (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került - intézkedik a
honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
(5)	Az Mvt. 82/A. §-ában a „Munka Törvénykönyve 106/A. §-ában” szövegrész helyébe az
„Mt. 295. § (1) bekezdés ej pontjában” szöveg lép.
12.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XC VI. törvény
módosítása
31.	§
(1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Opt.) 12. § (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
19
„(10) Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói hozzájárulás fizetésére - a (2)-(4)
bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló
feltételek szerint kötelezett. E rendelkezést csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás
száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval
munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és
kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül. ”
(2)	Az Opt. 28. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”
szöveg lép.
13.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénymódosítása
32.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 104. § d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,d) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által
módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26—i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. § (3) bekezdése],”
(2)	Az Rtv. 4/A. § (3) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a
továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg
lép.
14.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvénymódosítása
33.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. §-ának
helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak
a)	a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá
b)	a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
288. §) során kötött egyezséget.
(2)	Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási
záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy
ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.
(3)	A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha
az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.”
(2) A Vht. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„(4) Az (l)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a
munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás
kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére,
megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg
fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. ”
(3)	A Vht. 66. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:)
„a) a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a
szolgálati viszony alapján járó illetmény,”
15.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvénymódosítása
34.	§
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. § (4) bekezdésében az „a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe az
„a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg
lép.
16.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénymódosítása
35.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 1. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési
szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások
tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20—i 859/2008/EK európai
bizottsági rendelet (a továbbiakban: 859/2008/EK rendelet) e törvénnyel, valamint a munka
törvénykönyvéről szóló törvénnyel együttesen alkalmazandó.”
(2)	Az Lt. 29/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
rendelkezéseit a 29/B-29/I. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a lajstromba
felvett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű
fedélzetén munkavállalóként szolgálatot teljesítő légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó
mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő tekintetében.
(2)	A 29/B-29/I. §-okban foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység
céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózó személyzet és
légiutas-kísérő tekintetében is.”
(3)	Az Lt. „A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések”
alcíme a következő 29/B-29/I. §-okkal egészül ki:
21
„29/B. § A 29/C-29/I. §-ok alkalmazásában munkaidő: szolgálati idő, repülési szolgálati idő
és blokkidő; az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a légi jármű vezetési idő,
be-és kirakodásra fordított idő, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idő,
az utasok fedélzeti kiszolgálásával töltött idő, a légi jármű takarításával és karbantartásával,
átvizsgálásával töltött idő, valamint a légi jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával
kapcsolatos tevékenység ideje, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a légi
személyszállítással és légi árufuvarozással összefüggésben felmerülő hatósági eljárások
időtartama.
29/C. § (1) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő teljes szolgálati ideje - beleértve a
rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2)	A 859/2008/EK rendeletben meghatározott napi repülési szolgálati idő a hajózó
személyzet tagjainak, valamint a légiutas-kísérők számának bővítésével az a) és b) pontokban
meghatározott feltételek betartásával hosszabbítható meg:
a)	a repülőgép típus üzemeltetéséhez szükséges minimális létszámú hajózó személyzet, illetve
légi-utaskísérő személyzet 1 fővel történő bővítése két órával, 2 fővel történő bővítése négy
órával, 3 fővel történő bővítése hat órával hosszabbítja meg a napi repülési szolgálati időt,
b)	a meghosszabbítás idejével megegyező időt minden hajózó személyzeti tag és légi-
utaskísérő pihenéssel tölti a repülőgép fedélzetén.
29/D. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a
közlekedésbiztonság követelményére is figyelemmel készíti el a hajózó személyzet és
légiutas-kísérő munkaidő-beosztását.
(2)	Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató által megállapítható munkaidőkeret
tartama legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet.
29/E. § (1) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében a munkáltató osztott napi
munkaidőt is előírhat.
(2)	Ha a munkáltató a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő számára a munkaidő-
megszakítás tartamára szállodai elhelyezést biztosít és a szállodai elhelyezés időtartama
a)	a kettő órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, a szállodai tartózkodás időtartama a
beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 50%-ával
hosszabbítja meg;
b)	a hét órát meghaladja, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési
szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 75%-ával hosszabbítja meg;
c)	a hét órát meghaladja és a szállodai tartózkodás az indulási hely helyi ideje szerinti 20.00 és
08.00 óra közé esik, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési
szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 100%-ával hosszabbítja meg.
29/F. § (1) A munkáltató a 859/2008/EK rendeletben meghatározott pihenőidőt annyiszor
harminc perccel növeli meg, ahányszor egy óra időzóna különbség van a szolgálat kezdési
helye és befejezési helye között, ha az időzóna különbség a szolgálat kezdési és befejezési
helye között három óra vagy több.
(2)	A hajózó személyzet és légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári
évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
29/G. § A hajózó személyzet és légiutas-kísérő számára naptári évenként legfeljebb 300 óra
rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés rendelhető el.
29/H. § A hajózó személyzet és légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve
alkalmazásának ideje alatti kötelező egészségügyi vizsgálat költségeit a munkáltató viseli.
29/1. § A hajózó személyzetre és légiutas-kísérőre az Mt. 92. §, 94. § (3) bekezdés, 99. § (1)-
(3)	bekezdés, 100. §, 104. § (1) és (4) bekezdés, 105. §, továbbá a 109. § (1) bekezdés nem
alkalmazható.”
(4)	Az Lt. 61/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
22
„(7) A Társaság társadalmi közszükségletet kielégítő, rendeltetése folytán vasárnap és
munkaszüneti napon is működő munkáltató.”
(5)	Az Lt. a 63. §-t követően a következő alcímmel és 63/A-63/C. §-okkal egészül ki:
„A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a
léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott
munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésen részesülő
személyekre vonatkozó rendelkezések
63/A. § Az Mt. rendelkezéseit a 63/B-63/C. §-okban foglalt eltéréssel kell alkalmazni a
léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását
közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók (a továbbiakban:
léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók), valamint ilyen munkakör betöltése
érdekében képzésben részesülő személyek esetében.
63/B. § (1) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében az Mt. 53. § (2)
bekezdése nem alkalmazható. A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók
tekintetében az Mt. 53. § (1) bekezdés szerinti munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy
munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás
időtartama naptári évenként a száztíz munkanapot vagy ezerháromszázhúsz órát - kollektív
szerződés eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - nem haladhatja
meg.
(2)	A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók esetében a légiközlekedést súlyosan
akadályozó, elháríthatatlan és előre nem látható olyan ok felmerülése esetén, amely a
légiforgalom jelentős mértékű csökkenését eredményezheti, a munkáltató évi 5 nap
szabadságot az Mt. 122. § (4) bekezdésétől eltérően is kiadhat.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékű a légiforgalom csökkenése, amennyiben
az előre nem látható ok a felmerülését megelőző nap forgalmához képest legalább 40%-os
forgalmi visszaesést eredményez.
63/C. § (1) A léginavigációs szolgáltatást végző szervezet léginavigációs szolgáltatást nyújtó
munkakör betöltése érdekében tanulmányi szerződést köthet természetes személlyel (a
továbbiakban e § alkalmazásában: másik fél), amelyben a léginavigációs szolgáltatást végző
szervezet vállalja a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges
képzés és vizsgák költségeinek viselését, továbbá a képzés sikeres befejezését követően
munkaviszony létesítését, a másik fél pedig kötelezi magát a léginavigációs szoláltatást nyújtó
munkakör betöltéséhez szükséges képzés elvégzésére, vizsgák teljesítésére, valamint arra,
hogy a képzés befejezését követően a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel
munkaviszonyt létesít, és azt a tanulmányi szerződésben meghatározott ideig fenntartja.
(2)	A munkaviszony fenntartására vonatkozó, tanulmányi szerződésben rögzített kötelezettség
a tíz éves időtartamot nem haladhatja meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti tanulmányi szerződés megszegésének minősül különösen, ha a
másik fél
a)	a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében szükséges képzést a
tanulmányi szerződésben rögzített időtartam alatt nem végzi el, vagy
b)	a szükséges vizsgákat a szerződésben előírt határidőig nem teljesíti, vagy
c)	a sikeres vizsgát követően a tanulmányi szerződésben rögzített határidőig nem létesít
munkaviszonyt a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel, vagy
d)	munkaviszonya a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam letelte előtt a másik fél
felmondásával megszüntetésre kerül, vagy
23
e)	olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel munkaviszonya megszüntetésének van helye.
(4)	A tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás nem követelhető vissza, - amennyiben
a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
szűnik meg, vagy a munkaviszonyt a munkáltató - a (3) bekezdés e) pontban meghatározott
kivétellel - felmondással szüntette meg.”
17.	A személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénymódosítása
36.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 14. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„14. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve
munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás
alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a
munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több
munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a
béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó
és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan
kell irányadónak tekinteni.”
18.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénymódosítása
37.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 73. §-ában a „Munka
Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvénynek”
szöveg lép.
19.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvénymódosítása
38.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § í)
vagy g) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján szűnt meg, a
szolgálati viszony megszűnését követő öt évig.”
(2)	Hszt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A hivatásos állományú szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb
24
a)	egy gyermeke után kettő,
b)	két gyermeke után négy,
c)	kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha
a hivatásos állományú szülő gyermeke fogyatékos.
(3)	A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének
évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik
életévét betölti.
(4)	E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára az Mt.
értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3)	A Hszt. a 116/B. §-t követően a következő alcímmel és 116/C. §-sal egészül ki:
„ Vezetői j uttatások
116/C. § A fegyveres szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője és helyettesei részére biztosítható vezetői
juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.”
(4)	A Hszt. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264/A. § A rendőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú
tagját naponta a belföldi napidíj 50 %-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi pótlék
illeti meg.”
(5)	A Hszt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § (1) E törvény 91. §-a, 95/A. §-a és 96. § (1) bekezdés a) pontja a
BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött,
felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést
szolgálja.
(2)	E törvény 49. §-a az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011.
október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív
Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október
26—i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 3b. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.”
(6)	A Hszt.
a)	56. § (1) bekezdés c) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész
helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	58. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az
„az Mt.”,
c)	63. § (6) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész
helyébe az „az Mt.”,
d)	64. § (1) bekezdésében a „közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba” szövegrész
helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti”,
e)	86. § (6) bekezdésében az „A Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe az „Az Mt.-
ben”,
25
í) 210/A. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész
helyébe az „az Mt.”
g)	342. § (1) bekezdés c) pontjában az „illetménypótlékra jogosultság és megállapításának
általános feltételeit;” szövegrész helyébe az „illetménypótlékra jogosultság és
megállapításának általános feltételeit, valamint a vezetői juttatások fajtáit, mértékét, a
jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét;”
h)	6/B. számú mellékletében a „budapesti rendőrfőkapitány” szövegrész helyébe az „a
Készenléti Rendőrség parancsnoka, a budapesti rendőrfőkapitány”
szöveg lép.
20.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénymódosítása
39.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1)
bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági
társaságra, aki, illetve amely a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt
foglalkoztatásra irányuló jogviszony - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy
alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is -, továbbá harmadik országbeli állampolgárt
vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben
meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat,
b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI.
fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a
kölcsönbevevőre ”
[(a továbbiakban együtt: foglalkoztató)]
(2)	A Met. 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően e törvény hatálya kiterjed)
,,b) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő
munkavégzésére. ”
(3)	A Met. 1. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik)
,,e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.”
(4)	A Met. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontja kivételével az Mt. 295-296. §-ában meghatározott
szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól a munkaügyi
hatóság és a bányafelügyelet beszámolót készít a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
számára.”
26
(5)	A Met. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
„a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat
alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a
gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a
foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a
szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével
összefüggő bejelentési kötelezettség,”
(megtartására.)
(6)	A Met. 3. § (1) bekezdés í) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)
í) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,
(megtartására.)
(7)	A Met. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g) pontjával kapcsolatos munkaügyi ellenőrzés az Mt. 136-137. §-ában,
138. § (4)-(6) bekezdésében, 139-145. §-ában, 146. § (l)-(3) bekezdésében, 147. § (1)
bekezdésében, 153-165. §-ában foglalt rendelkezések megtartására terjed ki.
(3)	A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés - az Mt. 215-218. §-a
tekintetében - kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezeti tagnak az
Mt. 223. §-a alapján történő munkavégzése tekintetében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed az
iskolaszövetkezetre és az Mt. 224. § (l)-(3) tekintetében a szolgáltatás fogadójára. Az
iskolaszövetkezetnél az (1) bekezdés a)-b), e)-i), valamint r)-s) pontja vonatkozásában
lefolytatott ellenőrzés során a munkaügyi hatóság a munkaügyi szabályok betartásának
ellenőrzését a szövetkezetekről szóló törvényben foglalt eltérő szabályok figyelembevételével
végzi, e körben ellenőrzési jogköre kiterjed a munkáltató iskolaszövetkezeti jogállásának,
valamint a foglalkoztatottak tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennállásának ellenőrzésére is.
E rendelkezés nem érinti az iskolaszövetkezet tagja személyes közreműködését igénybevevő
harmadik személy foglalkoztatónál megvalósuló, az iskolaszövetkezet tagjának nem minősülő
személy foglalkoztatása szabályai betartásának ellenőrzését.”
(8)	A Met. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató
a)	a 3. § (1) bekezdés a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez
szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos
életkori feltételekre vonatkozó, valamint a b), í), g), i), k) pontjában foglalt rendelkezéseket
egy-
b)	a 3. § (1) bekezdésnek az a) pontban nem említett, valamint az e) és a h) pontban foglalt
rendelkezések bármelyikét több
munkavállaló vonatkozásában megsérti.
27
(2)	Nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő
magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év,
vagy az elkövetéstől számított három év eltelt. A hároméves határidő kezdő napja
a)	az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,
b)	jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
(3)	A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(4)	Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak
száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió
forintig terjedhet.
(5)	Természetes személy foglalkoztató által, nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott
munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság összege harmincezer
forinttól egymillió forintig terjedhet.
(6)	A munkaügyi bírság mértéke a (3)-(5) bekezdésben meghatározott felső korlát
kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot
kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább
egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
(7)	A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a
jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány
nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók
számát, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 94/A. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket.
(8)	A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazása, valamint
a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.”
(9)	A Met. 8. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák)
,,b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok
alakszerűségére vonatkozó rendelkezések [Mt. 22-23. §, 42-44. §], valamint a jogviszony
létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi
LXXV. törvény 11. §] megsértésével érintett munkavállaló nevét, anyja nevét, születésének
helyét, idejét, lakcímét és a jogsértéssel érintett állapot időtartamát, továbbá”
(10)	A Met. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi eljárás határideje az eljárás megindításától számított két hónap a 3. § (1)
bekezdésének a), f), g) és k) pontjában meghatározott szabályok megsértése miatt folytatott
eljárásokban.”
(11)	A Met. 9. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,,d) a 3. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a munkaszerződés lényeges tartalmi
elemein az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, valamint a munkaidőt”
(is érteni kell.)
28
(12)	A Met.
a)	6. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyve 151. §-ának (4) bekezdése”
szövegrész helyébe az „az Mt. 146. § (1) bekezdése”,
b)	8. § (4) bekezdés a) pontjában a „[Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés]” szövegrész
helyébe az „[Mt. 22-23. §, 42-44. §]”,
c)	8. § (5) bekezdés b) pontjában a „[Munka Törvénykönyve 76. § (2) bekezdés]” szövegrész
helyébe az „[Mt. 22-23. §, 42-44. §]”,
d)	8/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”
szöveg lép.
(13)	Hatályát veszti a
a)	Met. 3. § (1) bekezdés c) és p)-q) pontja,
b)	Met. 3. § (4) bekezdése,
c)	Met. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,,q) "szövegrész.
21. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
40.	§
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao tv.) 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint egészül ki.
(2)	Hatályát veszti a Tao tv. 3. számú melléklet B) rész 9. pontja.
22. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
41.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 113. § (4)
bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész
helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.
23.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
42.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében
munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás
szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc
óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató
napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a
közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást
váltva végzik azonos tevékenységüket. ”
29
(2) A Gyvt. 66/1. § (6) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg
lép.
24.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
43.	§
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
(a továbbiakban: lasz.) 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazságügyi szerv és az igazságügyi alkalmazott, valamint egy másik igazságügyi
szerv megállapodhat az igazságügyi alkalmazottnak a másik igazságügyi szervhez történő
határozott idejű vagy végleges áthelyezésében. Az áthelyezéskor a 29. § rendelkezései szerint
kell eljárni azzal, hogy a szabadság pénzbeli megváltásáról nem kell rendelkezni.”
(2)	Az lasz. 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(A szolgálati viszony megszűnik)
,,h) a 35. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén,
i) külön törvény rendelkezése folytán.”
(3)	Az lasz. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A magasabb vezetői állásnak nem minősülő vezetői állásra a megbízás határozatlan
vagy legfeljebb 1 éves határozott időre szól.
(2)	A magasabb vezetői állásra a megbízás - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
határozatlan időre szól.
(3)	A megbízás határozott időre - legfeljebb 1 évre - szól, ha a magasabb vezetői állásra
ismételten kiírt pályázat is eredménytelenül zárult.
(4)	Ha határozott időre kinevezett igazságügyi alkalmazott kap az (1) vagy a (3) bekezdés
alapján határozott idejű vezetői megbízást, annak időtartama nem haladhatja meg az
igazságügyi alkalmazotti kinevezés időtartamát.”
(4)	Az lasz. 34. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A vezetői megbízás megszűnik)
,,f) a határozott idő lejártával.”
(5)	Az lasz. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyi alkalmazott nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a
hozzátartozójával irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.”
(6)	Az lasz. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
30
„39/A. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök kérelemre írásban engedélyezheti,
hogy meghatározott feladat ellátása érdekében a bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a
bírósági ügyintéző a munkáját a bíróságon kívül végezze.
(2)	A bíróságon kívüli munkavégzésre irányuló engedélyt a bíróság elnöke bármikor,
indokolás nélkül visszavonhatja.
(3)	A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a bíróságon kívüli
munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati jogviszonyból eredő hivatali
kötelességeinek eleget tenni.”
(7)	Az lasz. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettesítést és a kirendelést - utóbbit a kirendelés megkezdése előtt legalább 15
nappal, rendkívüli esetben 3 nappal - írásban kell elrendelni, amiben meg kell jelölni a
helyettesítés vagy kirendelés idejét, valamint a szolgálati viszony tartalmának a módosulását
jelentő valamennyi körülményt.”
(8)	Az lasz. 48. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„ (7) Az igazságügyi alkalmazott - a bírósági fogalmazó és a fizikai alkalmazott kivételével -
alacsonyabb fizetési fokozatba való sorolása alapszabadságát nem érinti, de annak növelésére
csak az alacsonyabb fizetési fokozatot követő második fizetési fokozat elérésekor kerül sor.”
(9)	Az lasz. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A munkáltató az igazságügyi alkalmazott kérésére - rendkívül indokolt esetben -
fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az egy évet nem
haladhatja meg.”
(10)	Az lasz. 53. § (7) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Ha az értékelés összegző megállapítása nem kiváló, az értékelést írásban is indokolni kell.”
(11)	Az lasz. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek
teljesítése céljából a munkáltató az igazságügyi alkalmazott személyes adatait - az
adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - az
igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával adatfeldolgozó számára átadhatja.”
(12)	Az lasz. 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató az igazságügyi alkalmazott alapilletményét a munkavégzés színvonalára
figyelemmel - a személyi juttatások előirányzaton belül - legfeljebb
a)	30 százalékkal megemelheti, vagy
b)	20 százalékkal csökkentett mértékben is megállapíthatja.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti intézkedést a munkáltató indokolni köteles.”
(13)	Az lasz. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„110. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottat a szolgálati helyétől eltérő olyan településen
működő igazságügyi szervhez rendelik ki, ahonnan a szolgálati helyére naponta nem tud
visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra - a közlekedési és a szállásköltség
megtérítésén túl - élelmezési költségátalányként kirendelési díjra jogosult.
(2) A kirendelési díjat a 115. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján kell
megállapítani. Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor az
igazságügyi alkalmazott belföldi kiküldetési díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a
kirendelés helyén természetben biztosítják.”
(14)	Az lasz. 115. §—át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Belföldi kiküldetési díj”
(15)	Az lasz. a 121/A. §-t követően a következő 121/B. §-sal egészül ki:
„121/B. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az
átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett
illetmény, jutalom, és rendkívüli munkavégzés ellenértéke (a továbbiakban e §-ban együtt:
javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett
javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában
érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4)	Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett
javadalmazások szolgálnak.
(5)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb,
az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév
hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.
(6)	Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott
időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de
az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás
alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám
figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett
javadalmazás összegébe beszámítani.
(7)	Ha az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb,
átlagilletményének a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8)	Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az
igazságügyi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az
adott időszakban munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött
órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9)	Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a
naptári hónap -, amelyben az igazságügyi alkalmazottnak kifizetett javadalmazáshoz
osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10)	Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását
írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az igazságügyi alkalmazott egy napi
átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi
átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára
járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos
részével.”
32
(16)	Az lasz. 124. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a §
a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szolgálati viszonyra az Mt. 6. és 7. §-
át, 8. § (1)—(3) bekezdését, 9. §—át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §—át, 20. § (3) bekezdését,
21.	§ (l)-(3) bekezdését, 22. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 23. §—át, 24. § (1) bekezdés első
mondatának első fordulatát és második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §—át, 27.
és 28. §—át, 29. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 30. §—át, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2), (3) és (5)
bekezdését, 55. §—át, 60. §—át, 61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 66. § (4)
bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 86. § (1) és (2) bekezdését, valamint (3) bekezdés b) pontját,
87. és 88. §—át, 91. §—át, 92. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (4) és (5) bekezdését, 93. §
(2)-(4) bekezdését, 97. § (1), (3) és (4) bekezdését, 99. §—át, 100. §—át, 102. § (1) és (5)
bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 110-113. §—át, 115. § (2) bekezdését, 118. §—át,
120. és 121. §—át, 122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (l)-(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés
a)	és b) pontját, továbbá (7) bekezdését, 124-133. §—ait, 134. § (l)-(3) bekezdését, valamint
(4)	bekezdés a) és b) pontját, 136. § (1) bekezdését, 146. § (1) és (2) bekezdését, (3) bekezdés
a)-c) és ej pontját, valamint (4) bekezdését, 148. §—át, 149. § (1) bekezdését, 152-153. §—át,
155. és 156. §—át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §—át, 192. § (1) bekezdését, 231. §—át,
270-271. §—át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 273. § (1) és (2) bekezdését, 274. § (1)
bekezdésének első fordulatát, valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §—át, 286. §—át, 287. § (4)
bekezdését, 294. § (1) bekezdés g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Az Mt.
a)	29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj
helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b)	123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság
esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra
vonatkozik,
c)	135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel
kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
d)	229. §-ának a rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a
lemondást kell érteni,
e)	232-234. §—át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően
alkalmazni kell.
(2a) Az egyéb igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott tekintetében az
(l)-(2) bekezdésben foglaltak mellett az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontját is megfelelően
alkalmazni kell.”
(17)	Az lasz. 137. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,e) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által, a szülői szabadságról
kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(18)	Az lasz. 1. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(19)	Az lasz.
a)	33. § (2) bekezdésében a „(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(3) bekezdésében”,
33
b)	a 44/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a)
pontja” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a
továbbiakban: Mt.) 128. §-a”,
c)	70. § (3) bekezdésében a „keltének a” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének”,
d)	99. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e)	119. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe az „átlagilletményre”
szöveg lép.
(20) Hatályát veszti az lasz.
a)	29. § (2) bekezdés e) pontjában a „, különjuttatás és ruházati költségtérítés” szövegrész,
b)49.	§ (3)-(6) bekezdése,
c)	50. § (1) bekezdése,
95. § (1) bekezdés b) pontja.
25.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénymódosítása
44.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pont
7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
Foglalkoztató:)
„7. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezete
szerinti munkavégzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kölcsönbeadó.”
(2)	A Tbj. 4. § a) pontja a következő 8. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
Foglalkoztató:)
„8. több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott
munkáltató.”
(3)	Tbj. 8. § a) pont aa) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Szünetel a biztosítás:
a)	a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha)
,,aa) a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási
díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy”
(4)	A Tbj.
a)	4. § k) pont 2. alpontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér”,
b)	4. § s) pont 1. alpontjában a „személyi alapbér” szövegrész helyébe az „alapbér”,
34
ej 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „illetőleg közszolgálati jogviszonyban,” szövegrész
helyébe a „közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban,”,
d)	46. § (2) bekezdésében a „Harmadik részének XI. fejezete” szövegrész helyébe a „Az Mt.
XVI. fejezete”
szöveg lép.
(5)	Hatályát veszti a Tbj. 7. § (2) bekezdése.
26.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénymódosítása
45.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a)	39. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	87. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában
meghatározott” szövegrész helyébe az „az Mt. szerinti”
szöveg lép.
27. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvénymódosítása
46.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos múzeum vezetője - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - főigazgató, akit az
irányítási jogot gyakorló szerv pályázat útján - a miniszter véleményének kikérésével - bíz
meg, illetve vonja vissza megbízatását.
(5)	A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokát a honvédelemért felelős miniszter nevezi
ki, illetve menti fel.”
28. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvénymódosítása
47.	§
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által a Magyar Honvédség fokozott
védelmet igénylő létesítményeinél létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél működő
fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez nem kell hozzászámítani az előírt formaruha fel-, és
levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát.”
35
29. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénymódosítása
48.	§
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 43. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belvízi személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet végző úszólétesítmény, a
tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek
kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete
tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti
pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre,
valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen
túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg.”
(2)	A Vkt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében - munkaidőkeret alkalmazása
esetén - kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól
eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra
munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.”
(3)	A Vkt. 44/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az úszólétesítményeken a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására,
valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság
ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése
érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja.”
(4)	A Vkt. 90. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)
,,i) az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-
szervezés egyes szempontjairól a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel
együtt.”
(5)	A Vkt.
a)	42. §-ában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész
helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	44/C. § (2) bekezdésében a „megfelelő pihenőidő” szövegrész helyébe az „a 44/A. §-ban
meghatározott pihenőidő”,
c)	90. § d) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel”
szövegrész helyébe az „Mt.-vel”,
d)	90. § e) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel”
szövegrész helyébe az „Mt.-vel”
szöveg lép.
36
30. A nemzetközi közúti fuvarozást végző jármüvek személyzetének munkájáról szóló
Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvénymódosítása
49.	§
A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai
Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 3. §-ában az „a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt” szöveg lép.
31.	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. éviXCV. törvénymódosítása
50.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § (42) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„(42) Harctéri mentőkatona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem
rendelkezik, azonban a Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett
egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen e
törvényben meghatározottak szerint a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző
sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint
életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.”
(2)	A Hjt. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni az önkéntes tartalékos állomány tagja esetén.”
(3)	A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem
töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség
rendelkezési állományába tartozik,)
„t) akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági
eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást.”
(4)	A Hjt. 48. § (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„Az e törvényben meghatározottakon túl az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó
tagjának az NKE rektora az NKE saját költségvetése terhére további juttatásokat is
megállapíthat.”
(5)	A Hjt. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
37
„(7) Az állomány (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerint rendelkezési állományban lévő
tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%—át a 117. § (1) bekezdése szerint a
munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően
alkalmazni kell abban az esetben is, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú
tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”
(6)	A Hjt. 48. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve a hivatásos állomány (1)
bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagjának 10. számú
melléklet szerinti adatait - a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg - a más
közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében megküldi a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó
szervnek. A korábban a KNBSZ állományának tagja esetén a 10. számú mellékletben
meghatározott adatok kitöltése mellőzhető. A miniszter által vezetett minisztérium
személyügyi szerve és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati
személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak
mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(7)	A Hjt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § Az állomány tagját gyermeke után a munka törvénykönyvéről szóló törvényben
meghatározottak szerint illeti meg a pótszabadság. E rendelkezést első alkalommal a 2012. évi
szabadság megállapítása során kell alkalmazni.”
(8)	A Hjt. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § Nem jogosult egészségügyi szabadságra az állomány azon tagja, akinek e törvény
szerint visszatartott távolléti díj jár.”
(9)	A Hjt. 117. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A távolléti díj legfeljebb 50%—át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró akkor is
visszatartja, ha a 168. § alkalmazását megalapozó körülmények az állomány rendelkezési
állományban lévő tagjával szemben állnak fenn.
(lb) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró - az (1) és az (la) bekezdéstől, valamint a 48. §
(7)	bekezdéstől eltérően - a távolléti díj 50 %-ot meghaladó mértékű visszatartásáról is
rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az
állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be,
vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő
jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával összefügg. E bekezdés alkalmazása esetén is az
állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét folyósítani kell.”
(10)	A Hjt. a következő 285. §-sal egészül ki:
„285. § E törvénynek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével
összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi ... törvény
50.	§-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.”
38
(11)	A Hjt. 287. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
,,d) a 48. § (13) bekezdése szerint átadott adatok informatikai rendszerben történő rögzítésére,
módosítására és törlésére vonatkozó előírásokat, továbbá a 48. § (14) bekezdése szerinti
együttműködés rendjét,”
(12)	Hatályát veszti a Hjt. 82. § (1) bekezdésének utolsó mondata és 100/A. §-a.
(13)	A Hjt.
a)	2. § (31) bekezdésében az „a köztisztviselői,” szövegrész helyébe az „a kormányzati
szolgálati, a közszolgálati,”,
b)	46. § (8) bekezdésében az „életmentő katona” szövegrész helyébe a „mentőkatona”,
c)	M. § (3) bekezdésében és 61. § (2) bekezdés a) pontjában a „Munka Törvénykönyvének”
szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
d)	48. § (14) bekezdésben a „központi közszolgálati nyilvántartást vezető” szövegrész helyébe
a „kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó”,
e)	48/D. §-t megelőző alcímben és 48/D. §-ban a „Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottságnál”
szövegrész helyébe a „Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottság Titkárságán”,
í) 59. § (9) bekezdésében és 102. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész
helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
g)	67. § (7) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe a
„munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
h)	117. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés alapján” szövegrész helyébe az „A”,
i)	123. §-ában a „252. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „251. § (2) bekezdésében”,
j) 126. § (1) bekezdés b) pontjában a „támogatása” szövegrész helyébe a „támogatása,
elsősorban”,
k) 133. § (4) bekezdésében a „70. § a)-d), f)-h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2)
bekezdésében” szövegrész helyébe a „36. § (1) bekezdésben és (2) bekezdés a) pontjában”,
1) 263. § (1) bekezdésében az „a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,” szövegrész
helyébe az „a 48. § (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerinti rendelkezési állomány, a szolgálati
beosztásból való felfüggesztés,”,
m) 263. § (2) bekezdésében a „vagy a büntetőeljárást megszüntették.” szövegrész helyébe az
„a büntetőeljárást megszüntették, vagy az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának
szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.”,
n) 287. § (2) bekezdés í) pont fc) alpontjában az „egyéb feltételeit,” szövegrész helyébe az
„egyéb feltételeit, összegét, ideértve az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében álló
lakások bérleti és különszolgáltatási díját, a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő
figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó
szabályokat, ”,
o)	10. számú mellékletben az „A központi közszolgálati nyilvántartásnak átadásra kerülő
adatkör” szövegrész helyébe az „A kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó
szerv részére átadásra kerülő adatkör”
szöveg lép.
(14)	A Hjt. 3. számú melléklete e törvény 3. melléklete szerint módosul.
39
32.	Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a
velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény
módosítása
51.	§
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való
konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény
a)	7. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”
szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban:
Mt.)”,
b)	11. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
51/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 247. §-ában”,
c)	21/C. §-ában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész
helyébe az „az Mt.”
szöveg lép.
33.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénymódosítása
52.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a a
következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Több munkáltató által létesített munkaviszony (a munka törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény 195. §) esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg
kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a
kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több
munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a
munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a
munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A (4) bekezdés szerinti
bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a
további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató)
adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató
által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való
kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a (4) bekezdés a) és b) pontja megfelelően
alkalmazandó.”
(2)	Az Art. 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem
minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 223. §-a szerint megkötött
munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja
esetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a munkáltató iskolaszövetkezet az állami
adóhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni
a)	a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,
b)	a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító
jelét,
c)	a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag több munkáltató által létesített
munkaviszonyára tekintettel a további foglalkoztató iskolaszövetkezet adószámát,
40
elnevezését, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele
kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét.
A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony
megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya
megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell.”
(3)	Az Art. 35. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó
megfizetésére határozattal kötelezhető:)
,,j) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak
nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkáltató a
munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,
k) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az
adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban a munka törvénykönyvéről szóló
törvény szerint munkáltatóként vett részt, ha a j) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót
nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.”
(4)	Az Art. 172. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 16. § (4b) bekezdésben
meghatározott munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem
kerül sor, a munkaviszony valamennyi - a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti -
munkáltatója 500 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.”
(5)	Az Art. 178. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában)
„23. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy,
bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni- és társas vállalkozó, ideértve a
belföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyt is, valamint a Tbj. 4. § a) pontja szerinti
foglalkoztató a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében, kivéve a Tbj. 56/A. §-a
szerinti külföldi vállalkozást. Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén
munkáltatónak a munkaviszony létesítésével egyidejűleg, írásban az adókötelezettségek
teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendő. Ha a kijelölt munkáltató személyében változás
következik be, azt e törvény és más, adóról szóló jogszabályok alkalmazásában a munkáltató
személyében bekövetkezett jogutódlásnak kell tekinteni.”
(6)	Az Art.
aj 16. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (4)
és (4b) bekezdésben meghatározott”,
ó) 16. § (6) bekezdésében az „a (4) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (4)
és (4b) bekezdésben meghatározott”, valamint a „munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló
adatokat” szövegrész helyébe a „munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony
esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, munka törvénykönyve szerinti
munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített
41
munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét,
továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat”,
c)	175. § (15) bekezdés b) pontjában az „e törvény 16. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a
„16. § (4) és (4b) bekezdés”
szöveg lép.
34.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
53.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 21. § í) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
142/A. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében” szöveg lép.
35. A sportról szóló 2004. évii. törvénymódosítása
54.	§
(1)	A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 8. § (2) bekezdés í)-g) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
,,f) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére az Mt.
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása
szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven
belül 44 munkanapnál, vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet,
g) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén
foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől
eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál
vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet.”
(2)	Az Stv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a
versenyrendszerben (bajnokságban), vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó
súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a
sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló -
függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt
kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.”
36.	Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvénymódosítása
55.	§
(1)	Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény (a továbbiakban: EU rtv.)
a)	15. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
42
b)	22. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében”
szövegrész helyébe az „az Mt. 247. § (1) bekezdésében”,
c)	30. § (1) és (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az
Mt.-nek”,
d)	33. § (1) bekezdésében és 34. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve”
szövegrész helyébe az „az Mt.”,
ej 33. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése” szövegrész
helyébe az „az Mt. 260. § (1) bekezdése”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az EU rtv.
a)	18. § (1) bekezdés m) pontjában az ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi
XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) 1. §-ának (2) bekezdésében és 76/C.
§-ának (2) bekezdésében foglalt eseteket is, szövegrész,
b)	28. §-ában az „A résztvevő társaságok által viselt költségek mértékének megállapítására a
Munka Törvénykönyvének 63. §—át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
c)	40. § (2) bekezdésében az „A részvénytársaság által viselt költségek mértékének
megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §—át megfelelően alkalmazni kell.”
szövegrész.
37.	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvénymódosítása
56.	§
(1)	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(6) Ha a programban résztvevő részére távolléti díjat kell fizetni, munkabéren a (4)
bekezdésben meghatározott juttatást is érteni kell.”
(2)	A Péptv.
aj 1. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész
helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”
b)	2. § 4. pontjában az „Mt. 151/A. § (2)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 147.
§-ában és a 151. § (2)-(4) bekezdésében”,
c)	2. § 7. pontjában a „rendes felmondás” szövegrész helyébe a „felmondás”,
d)	3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „az Mt. 89. § (3) bekezdése” szövegrész
helyébe az „az Mt. 66. § (2) bekezdése”
szöveg lép.
38.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
57.	§
43
(1)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pftv.) 1. § (2) bekezdés 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony
létesítésének időpontjában
-	a 30. életévét még nem töltötte be,
-	akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és
-	munkaviszonyban - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi
LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak
minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt -, közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt:
munkaviszony) nem áll;
7.	foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § ej
pontja és 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég;”
(2)	A Pftv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra
a)	megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §—át, 7. §—át, 8. § (4) bekezdését, 9. §—át, 10. § (1)-
(2)	bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §—át, 15. §—át, 17-18. §—át, 21. § (l)-(3) bekezdését,
22-30. §—át, 31. §—át, 33. §—át, 36-37. §—át, 38. § (1) bekezdését, 39-40. §—át, 45. § (3)-(4)
bekezdését, 46. § (l)-(2) bekezdését, 48-49. §—át, 51. §—át, 52. § (1) bekezdését, 54-55. §—át,
60. §—át, 61. § (l)-(2) bekezdését, 80. §—át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és
(4)-(5) bekezdését, 93. §—át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)-(4)
bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés alpontját, 100. §—át, 101. § (1)-
(3)	bekezdését, 102. §—át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)-(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését
és (2) bekezdés a) pontját, 105-106. §—át, 113. § (2)-(4) bekezdését, 115-116. §—át, 117. §
(1)	bekezdés a)-b) pontját és (2) bekezdését, 118. §—át, 119. § (2) bekezdését, 120-122. §—át,
123. § (1) és (3) bekezdését, 123. § (5) és (7) bekezdését, 124-125. §—át, 127-131. §—át, 133.
§—át, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó,
valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (l)-(2)
bekezdését, 155. § (l)-(4) bekezdését, 156. §—át, 157. § (1) bekezdését, 158. §—át, 159. § (1)-
(4)	bekezdését, 160. §—át, 161. §—át, 163-164. §—át, 166-177. §—át, 179-180. §—át, 190. §—át,
192. § (3) bekezdését, 196-197. §—át, 229. §—át, 285. § (1) bekezdését, 286. §—át,
b)	az Mt. 20. §—át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,
c)	az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés
hatálya nem terjed ki,
d)	ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.”
(3)	A Pftv. 17/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Kttv. 1. § a)-d) pontja szerinti szerv az ösztöndíjas foglalkoztatottal 2012. július 1-
jét megelőzően létesített ösztöndíjas foglalkoztatatási jogviszonyt, az ösztöndíjas
44
foglalkoztatási jogviszonyra e törvény 2012. július 30-án hatályos, az ösztöndíjas
foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell a jogviszony fennállásáig alkalmazni.”
(4)	A Pftv.
a)	8/B. § (1) bekezdésében az „[Mt. 138. § (5) bek. a) pont]” szövegrész helyébe az „[Mt.
128. §]”,
b)	8/B. § (4) bekezdés b) pontjában a „rendes vagy rendkívüli felmondással” szövegrész
helyébe a „felmondással vagy azonnali hatályú felmondással”,
c)	12. §-ában az „az Mt. 117/B. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 92. § (1)
bekezdésében”
szöveg lép.
39.	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénymódosítása
58.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a)	46. § (10) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Munka Törvénykönyve)” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.),
b)	47. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt.
18.	§, 19. §, 21. §, 22. § (l)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és
a (3) bekezdésének b)-c) pontja]” szövegrész helyébe az „az Mt. biztosít a munkavállalók
részére [Mt. 51. § (1) és (4) bekezdés, 231. § (3) bekezdés, 233. §, 270. §, 272. § (2)-(7)
bekezdés, 271. §]”,
c)	96. § (9) bekezdésében a „(Munka Törvénykönyve Harmadik Rész, VIII. fejezet)”
szövegrész helyébe az „(Mt. XIV. fejezet)”,
d)	144. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését
is” szövegrész helyébe az „az Mt. 114. § (1) és (3)-(4) bekezdését is”
szöveg lép.
40.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénymódosítása
59.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vktv.)
a)	68/A. § (1) bekezdésében az „A Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész
helyébe az „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b)	68/E. § (1) bekezdésében az „az Mt. 124. §-ának (l)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe az
„az Mt. 105-106. §-a”,
c)	68/F. § (2) bekezdésében az „Mt. 128. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt.
108. § (2) bekezdésében”,
d)	68/G. § (1) bekezdésében az „az Mt. 140/A. §-ában” szövegrész helyébe az „az Mt. 134.
§-ában”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Vktv. 68/E. § (3) bekezdése.
45
41. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
60.	§
(1)	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 39. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavállalói küldöttet - a munkavállalók közül, a gazdasági társaságnál képviselettel
rendelkező szakszervezet véleményének meghallgatása után - az üzemi tanács jelöli.”
(2)	A Gt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavállalói küldött munkajogi védelmére az Mt. 260. § (3)-(5) bekezdése
megfelelően irányadó. Az egyetértési jogot a munkavállalói küldöttet jelölő üzemi tanács
gyakorolja.”
(3)	A Gt. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Az elismert vállalatcsoport előkészítésében résztvevő gazdasági társaságoknak
elhatározásukról tájékoztatniuk kell a gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot és
konzultációt kell vele folytatniuk.”
(4)	A Gt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános
jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és
terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a kollektív szerződésben foglalt
jogokat és kötelezettségeket is.”
(5)	A Gt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő üzemi
tanácsot. ”
(6)	A Gt. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyesülésről az egyesülési szerződés elfogadásától számított tizenöt napon belül
tájékoztatni kell a gazdasági társaságoknál működő üzemi tanácsot.”
(7)	A Gt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A szétválás elhatározásáról a szétválási szerződés megkötésétől számított tizenöt napon
belül a szétváló gazdasági társaságnál működő üzemi tanácsot értesíteni kell.”
(8)	Hatályát veszti a Gt.
a)	8. § (1) bekezdése, valamint
b)	28. §-a.
46
42. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása
61.	§
(1)	Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: EU szövtv.)
a)	16. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Munka Törvénykönyve)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	22. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében”
szövegrész helyébe az „az Mt. 247. § (1) bekezdésében”,
c)	30. § (1) és (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az
Mt.-nek”,
d)	34. § (1) bekezdésében és 35. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve”
szövegrész helyébe az „az Mt.”,
ej 34. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése” szövegrész
helyébe az „az Mt. 260. § (1) bekezdése”
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti az EU szövtv.
a)	28. §-ában az „A részt vevő jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a
Munka Törvénykönyvének 63. §—át megfelelően alkalmazni kell.” szövegrész,
b)	41. § (2) bekezdésében az „Az európai szövetkezet által viselt költségek mértékének
megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §—át megfelelően alkalmazni kell.”
szövegrész,
c)	52. § (1) bekezdés m) pontjában az „- ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2)
bekezdésében foglalt esetet is -” szövegrész.
43.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
62.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval
egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő
gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli
állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.”
(2)	A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő í) ponttal egészül ki:
(E törvény)
,,f) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által
módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26—i
2007/2004/EK tanácsi rendelet 11b. cikkének (107. §)”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
47
(3)	A Harmtv. 2. § k) pontjában „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
193/C. § b) pontjában meghatározott” szövegrész helyébe „a munka törvénykönyvéről szóló
2012.	évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott” szöveg lép.
44.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénymódosítása
63.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 166. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei
részére meg kell küldeni, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
(a továbbiakban: Kttv.) szabályai szerint bírósághoz fordulhat.”
(2)	A Vet.
a)	100. § (3) bekezdés í) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b)	167. § (1) bekezdésében a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban:
Kttv.)” szövegrész helyébe a „Kttv.”
szöveg lép.
45. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvénymódosítása
64.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a)	21. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”
szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b)	42. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben”
szövegrész helyébe az „az Mt.-ben”
szöveg lép.
46.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvénymódosítása
65.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23.
pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti
munkaviszony” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a
továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony”, az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész
helyébe az „az Mt.” szöveg lép.
48
47. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
66. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 120/A. § (3) bekezdés í) pontjában az „az Mt.
3.	§-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi
I.	törvény 228. § (1) bekezdése” szöveg lép.
48. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. éviXCIX. törvénymódosítása
67.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény
a)	25. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”
szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b)	30. § (4) bekezdésében az „az Mt. 95. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt.
77. § (3) bekezdésében”,
c)	32. §-ában az „az Mt. 117/B. § (l)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 92. §-a”
d)	35. § (3) bekezdésében az „az Mt. 127. § (2)-(7) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az
Mt. 108-114. §-ában”,
e)	36. § (1) bekezdésében az „az Mt. 134. (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt.
122. § (2) bekezdésében”,
í) 41. § (2) bekezdésében az „az Mt. 191. (2) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az
„az Mt. 211. § (2) bekezdés a) pontjában”
szöveg lép.
49.	Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvénymódosítása
68.	§
(1)	Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 1. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„b) a nemzetgazdasági ági, ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd
bizottságra,”
(2)	Az ÁPBtv. 7. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet:
a)	az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely)
,,ac) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottsághoz intézett kérelem benyújtása
időpontjában azon munkáltatók működő telephelyein, ahol alapszabálya szerint képviseletére
jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik, a megelőző öt éven belüli
49
utolsó üzemi tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok
száma eléri az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E
feltétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban
foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás
szerint nem lehet választani;”
(3)	Az APBtv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A 6-7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet
megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az
összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az
ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy
munkáltatói érdekképviselet alapítására az alapító tagok legkisebb létszámára vonatkozó,
külön törvény szerinti feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.”
(4)	Az APBtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati szakszervezet
kezdeményezheti APB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban APB nem működik,
illetve létrehozását 6 hónapon belül nem kezdeményezték.”
(5)	Az APBtv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Egy APB-ben egy nemzetgazdasági ágra, ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan
adott szinten csak egy kollektív szerződés köthető.”
(6)	Az APBtv. 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az APB-ben kötött kollektív szerződés az APB-hez később csatlakozó munkáltatói
érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló
munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az APB-hez a kollektív szerződés megkötését
követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az APB-ben kötött
kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá)
„a) a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív szerződéskötésre
jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek együttesen a kollektív szerződéshez való
csatlakozással előzetesen egyetértenek, vagy
b)	az a) pontban megjelölt szakszervezet hiányában a kollektív szerződéshez való
csatlakozásról a munkavállalók szavaznak. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a
munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók több mint fele részt vesz. A csatlakozáshoz a
résztvevők több mint felének igen szavazata szükséges.”
(7)	Az APBtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kollektív szerződést az APB-ben több munkáltatói érdekképviselet kötötte és azt
bármelyikük - ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói
érdekképviseletet is - felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 280. §-ának és 283. §-ának
figyelembe vételével, csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó
munkáltatókra nézve veszti hatályát.”
50
(8)	Az ÁPBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal
ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati
kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra
nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten meg
nem engedi. E rendelkezés alkalmazása szempontjából tágabb személyi hatályú kollektív
szerződésnek minősül az ágazaton belüli, magasabb szintű APB-ben kötött kollektív
szerződés.”
(9)	Az ÁPBtv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szavazás akkor érvényes, ha oldalanként a választásra jogosultak legalább kétharmada
a szavazáson részt vesz. A szavazat akkor érvényes, ha
a)	abból egyértelműen megállapítható, hogy azt mely jelöltre adták le, és
b)	abban legfeljebb két személy megjelölésére került sor.”
(10)	Az ÁPBtv. 22. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(AzARMB tagjának megbízatása megszűnik:)
,,c) ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják, és erről tájékoztatják az Ágazati
Párbeszéd Bizottságok Tanácsát, valamint a minisztert”
(11)	Az ÁPBtv. 24. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(AzARMB - határozata meghozatala érdekében - a következő adatokat kezelheti:
munkavállalói érdekképviselet esetén:)
„ecj az ea) alpontban meghatározott munkáltatók működő telephelyein, a megelőző öt éven
belüli utolsó üzemi tanácsi választásokon az érdekképviselet jelöltjei által együttesen
megszerzett redukált szavazatok száma.”
(12)	Az ÁPBtv. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁRMB határozatának alapjául szolgáló adatokat az ÁRMB nyilvántartásából törölni
kell, ha az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedése óta öt év eltelt. Ha az ÁRMB öt éven
belül valamely szervezet részvételi jogosultságát ismételten megállapító határozatot hozott, a
korábbi határozat alapjául szolgáló adatokat az új határozat jogerőre emelkedését követő 30
nap elteltével kell törölni.”
(13)	Az ÁPBtv. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről
szóló törvény az ágazati társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium
fejezetében jóváhagyott költségvetés határozza meg.”
(14)	Az ÁPBtv. 26. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
51
„6. szociális partnerek: a munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviselet, valamint
érdekképviseleti szövetség;
(15)	Az ÁPBtv. 26. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„9. a) nemzetgazdasági ág: egy betűs TEAOR-kóddal,
b)	ágazat: két számjegyű TEAOR-kóddal,
c)	alágazat: három számjegyű TEAOR-kóddal,
d)	szakágazat: négy számjegyű TEAOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel, illetve a betűvel jelzett
szintet kell tekinteni;”
(16)	Az APBtv. 26. § 12. pontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
12.	nettó árbevétel:)
„a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetén - a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-a alapján - az előző évben értékesített, vásárolt
és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral
növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéke,”
(17)	Az APBtv. 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény)
,,b) 7. § (1) bekezdés ac) pontja, valamint 1. számú melléklet 1. pontja 2015. január 1-jén”
(lép hatályba.)
(18)	Az ÁPBtv. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzemi tanács választás szavazólapjának
tartalmát, a szavazatösszesítés módját és rendjét - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi
Tanácsban résztvevő országos szakszervezeti szövetségekkel és az ágazati párbeszéd
bizottságokkal véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.”
(19)	Az ÁPBtv.
aj 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”
szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b)	7. § (4) bekezdés a) pontjában az „összeolvadás” szövegrész helyébe az „egyesülés”
szöveg lép.
(20)	Hatályát veszti az ÁPBtv.
a)	26. § 2. pontjában a „szakmára,” szövegrész,
b)	27. § (3) bekezdése.
52
50. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvénymódosítása
69.	§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Ktgt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok
alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető
állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti
rendelkezésre jogosult munkavállalók
a)	nevét,
b)	tisztségét vagy munkakörét,
c)	munkaviszonyban álló személy esetében
ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott
pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve alapbérét, egyéb időbérét,
teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért
megalapozó teljesítménykövetelményeket,
eb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a
munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,
cc) az Mt. 228. § alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét,
d)	a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 22. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén
da)	a megbízási díjat,
db)	a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,
de) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.”
(2)	A Ktgt. 5. § (3) bekezdésében az „az Mt. 188. § (1) bekezdése vagy 188/A. § (1)
bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 208. §-ának” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a Ktgt.
aj 5. § (2) bekezdése,
b)	5. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a” szövegrész,
c)	7. §-a, továbbá
d)	8. § (4) bekezdése.
70.	§
Az Mt. hatálybalépését megelőzően a köztulajdonban álló gazdasági társasággal
munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.
évi XXII. törvény 188. § (1) bekezdés vagy 188/A. § (1) bekezdés hatálya alá eső
munkavállaló számára megállapított teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó
teljesítménybér vagy más juttatás tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok
takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. §—át 2012. július 1-jét követően
is alkalmazni kell.
51.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénymódosítása
53
71. §
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.
tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a
továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett
a)	mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
b)	alkalmi munkára.”
(2)	Az Efo. tv. 1. § (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített
munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a
munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató
ennél róvidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai
létszámát alapul véve - nem haladhatja meg)
„a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá
tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,”
(3)	Az Efo. tv. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka.
Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek
kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai
sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”
(4)	Az Efo. tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban
meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján
nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása
alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete
szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési
kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell
foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a
munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.”
(5)	Hatályát veszti az Efo. tv.
a)	3. § (2) és (3) bekezdése,
b)	4. § (2)-(4) bekezdése.
54
52. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosítása
72.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a)	15. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”,
b)	17/H. § (7) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
125. §-ának (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 102. § (5) bekezdésében”
szöveg lép.
53. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. éviLXVI. törvénymódosítása
73.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
a)	8. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló törvény”,
b)	8. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény”
szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.
54.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénymódosítása
74.	§
(1)	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. §-a a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett
közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.”
(2)	A Kftv. 1. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki:)
„a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései
szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint”
(3)	A Kftv. 2. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell
határozni.
(2b) A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.”
(4)	A Kftv. 2. §-a a következő (4a)-(4e) bekezdéssel egészül ki:
„ (4a) A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.
55
(4b) A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a
(4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.
(4c) A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve
közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve
közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.
(4d) Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat
a)	a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási
garantált bér átlaga,
b)	a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve
közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a
illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban
az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4e) Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a
betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része,
teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti
meg.”
(5)	A Kftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:
a)	az Mt.
aa)	rendelkezésre állásra,
ab)	ügyeletre,
ac)	készenlétre,
ad)	állásidőre,
ae)	előlegnyújtásra,
aí) megszakítás nélküli munkarendre,
ag)	rendkívüli munkaidőre,
ah)	csoportos létszámcsökkentésre,
ai)	végkielégítésre,
aj) szabadság kiadására,
ak) távolléti díj számítására,
al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
am) munkavállalói biztosítékra,
an) munkakör megosztásra,
ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
ap) távmunkavégzésre,
aq) bedolgozói munkaviszonyra,
ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
as) vezető állású munkavállalóra, valamint
at) cselekvőképtelen munkavállalóra
vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,
b)	az Mt. VI., IX., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,
c)	az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
d)	az Mt. 53. §-a nem alkalmazható,
e)	az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,
í) az Mt. 64. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi
központnak,
g)	az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,
56
h)	az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
i)	az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
j) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem
alkalmazható,
k) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes
munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges
munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
1) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (l)-(5)
bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,
w)az Mt. bérpótlékokra vonatkozó 66. alcímének szabadidőre vonatkozó rendelkezései nem
alkalmazhatók,
n) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
o)	az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései a 158-164. §
kivételével nem alkalmazhatók,
p) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
q) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
r) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
s) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá
t) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.”
(6)	A Kftv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási
garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
55.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvénymódosítása
75.	§
(1)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 37. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A készenlét fokozása érdekében, a Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei,
rendszeresített harcjárművei és fegyverzete a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a
Honvéd Vezérkar főnöke és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ)
főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára.”
(2)	A Hvt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Katonai jelképek: a Honvédség főparancsnokának lobogója, a csapatzászló, a
zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.”
(3)	A Hvt. 63. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A Honvédség főparancsnokának lobogója a köztársasági elnök által használt címert a
csapatzászló elemeivel ötvözi.”
57
(4) A Hvt. 81. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
,,o) a katonai jelképek tartalmi elemeit, leírását, az adományozásukra és használatukra
vonatkozó szabályokat. ”
56.	A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és
a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvénymódosítása
76.	§
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény
a)	13. § (5) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
86/B.-86/E. §—ait” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény 36-40. §—át”,
b)	14. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész
helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.
57.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvénymódosítása
77.	§
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény 454. §-a az alábbi (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén kifizető az adózás
rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató.”
58.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénymódosítása
78.	§
(1)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a
továbbiakban: Bszi.) 76. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OBH elnöke egyéb feladatkörében)
„b) ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a cím adományozásáról
az OBT dönt, „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”,
„kúriai tanácsos” cím adományozását, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi
cím adományozását, valamint kitüntetés, díj, oklevél vagy plakett adományozását
kezdeményezi az OBT-nél, továbbá ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény
58
cím adományozására az OBH elnökét jogosítja fel, dönt a „címzetes törvényszéki bíró”,
„címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” cím adományozásáról,”
(2) Hatályát veszti a Bszi.
a)	151. § (1) bekezdés a) pontjában a „,továbbá - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -
felmentése” szövegrész,
b)	151. § (2) bekezdése.
59.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénymódosítása
79.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban:
Bjt.) 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában kiemelkedő elméleti jogi jártasságú jogász
az egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vagy az a személy, aki legalább
húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik; e jogi szakmai gyakorlatot
olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.”
(2)	A Bjt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bírót a pályázati felhívásban meghirdetett álláshelynek
megfelelő szolgálati hely szerinti bíróságra kell beosztani.”
(3)	A Bjt. 55. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szabadság kiadásának az időpontját - a bíró előzetes meghallgatása után - a
munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A szabadságok kiadására a bíróságokon
szabadságolási tervet kell készíteni.
(5)	A rendes szabadság egynegyedét - a bírói szolgálati viszony első 3 hónapját kivéve - a
bíró kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A bírónak az erre vonatkozó igényét a
szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő
körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.
(6)	Ha a bíró a szolgálati viszonya megszűnéséig több napot volt szabadságon, mint amennyi
a bíróságnál töltött időre megilletné, a különbözet idejére kifizetett illetményt, illetve e
törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő részét köteles visszafizetni. A
túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony a bíró halála, nyugdíjazása alapján
szűnt meg.
(7)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés
nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja
meg.”
(4)	A Bjt. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára a bíró az átlagilletményére
jogosult.”
(5)	A Bjt. 94. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
59
„(5) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára a bíró az átlagilletményére
jogosult.”
(6)	A Bjt. 143. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni)
,,c) az átlagilletmény, a távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy
rehabilitációs ellátás”
(különbözeiének a megtérítése iránti igényt.)
(7)	A Bjt. 143. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel)
,,c) a rokkantsági nyugállományba, rokkantsági ellátásba vagy rehabilitációs ellátásba
helyezés időpontjától”
(kezdődik.)
(8)	A Bjt. 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„ (3) Ha a szolgálati jogvita alapján a bírót tisztségébe vissza kell helyezni, meg kell téríteni a
szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát, a munkáltató
kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint. ”
(9)	A Bjt. 186. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A kirendelési díjat a 187. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani.
Nem számolható el kirendelési díj azokra a munkanapokra, amikor a bíró belföldi kiküldetési
díjra jogosult, továbbá ha az élelmezést a kirendelés helyén természetben biztosítják.”
(10)	A Bjt. a következő 189/A. §-sal egészül ki:
„189/A. § (1) Ha a bírónak átlagilletményt kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául
szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett illetmény és jutalom (a
továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan számított átlaga jár.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett
javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában
érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4)	Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett
javadalmazások szolgálnak.
(5)	Ha a bíró szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagilletmény
számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó
naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe venni.
(6)	Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott
időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de
60
az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás
alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám
figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett
javadalmazás összegébe beszámítani.
(7)	Ha a bíró szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagilletményének a távolléti
díjával azonos összeg tekintendő.
(8)	Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy a
bíró irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az adott időszakban
munkában töltött, valamint az illetménnyel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve
munkanapok számával (a továbbiakban együtt: osztószám).
(9)	Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a
naptári hónap -, amelyben a bírónak kifizetett javadalmazáshoz osztószám nem tartozik, az
irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10)	Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását
írja elő, akkor egy havi átlagilletményen a bíró egy napi átlagilletményének a
huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagilletmény
kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó
átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével.”
(11)	A Bjt. 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222. § (1) A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az
Mt. 6. §—át, 7. §—át, 9. §—át, 10. § (2) és (4) bekezdését, 12. §—át, 20. § (3) bekezdését, 22. §
(1)	és (3)-(6) bekezdését, 23. §—át, 24. § (1) bekezdés első mondatának első fordulatát és
második mondatát, valamint (3) és (4) bekezdését, 25. §—át, 27. és 28. §—át, 29. § (1) és (3)-
(5)	bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 51. § (2) és (5) bekezdését, 55. § (1) bekezdését, 65. §
(3)	bekezdését, 70. § (4) bekezdését, 80. §—át, 93. § (2)-(4) bekezdését, 102. § (1) és (5)
bekezdését, 103. §—át, 104. § (1) bekezdését, 115. § (2) bekezdését, 118. §—át, 120-121. §—át,
122. § (3)-(5) bekezdését, 123. § (1)—(4) bekezdését, (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint
(7)	bekezdését, 124-131. §—át, 133. § (1) és (2) bekezdését, 134. § (l)-(3) bekezdését, 146. §
(1)	és (2) bekezdését, (3) bekezdés a)-c) és e) pontját, valamint (4) bekezdését, 148. §—át,
149. § (1) bekezdését, 152. §—át, 154-156. §—át, 157. § (1) bekezdését, 160-164. §—át, 231. §-
át, 270. §—át, 271. §—át, 272. § (2)-(9) bekezdését, 274. § (1) bekezdésének első fordulatát,
valamint (2)-(5) bekezdését, 275. §—át, 286. §—át, 287. § (4) bekezdését, 294. § (1) bekezdés
g) pontját és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Az Mt.
a)	29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj
helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b)	123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság
esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra
vonatkozik,
c)	135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés e)-g) pontját azzal az eltéréssel kell
megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
d)	229. §—át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
e)	232-234. §—át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően
alkalmazni kell.”
(12)	A Bjt. 227. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
61
„(5) Ha a bíró az átlagilletmény számítás alapjául szolgáló időszakban a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény alapján különjuttatásban részesült, annak
összegét az átlagilletmény számítása során figyelembe kell venni.”
(13)	A Bjt. 230. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó bíró jogosulttá válik az öregségi nyugdíjra, 2012.
december 31. napjáig - kérelmére - felmenthető.”
(14)	A Bjt.
a)	49. § (3) bekezdés b) pontjában a „Munka Törvénykönyve 134. § (3) bekezdés b) pontja”
szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban:
Mt.) 123. § (3) bekezdése”,
b)	174. § (2) bekezdésének nyitó szövegében az „OBT” szövegrész helyébe az „OBH
elnöke”,
c)	183. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe az „átlagilletményre”,
d)	186. § (1) bekezdésében a „munkahelyére” szövegrész helyébe a „szolgálati helyére”,
e)	214. § (1) bekezdésében a „havi átlagkeresetét” szövegrész helyébe az „egy hónapra járó
távolléti díja összegét”
szöveg lép.
(15)	Hatályát veszti Bjt. 91. §-a.
60.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénymódosítása
80.	§
(1)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 3. § (1) bekezdés c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) működik]
,,c) a főügyészségeken, az alárendelt járási és járási szintű (a továbbiakban együtt: járási)
ügyészségekre is kiterjedő hatáskörrel;”
(2)	Az Üjt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az egyetértés hiánya miatt a felek között vita merül fel, akkor a munka
törvénykönyvének a kollektív munkaügyi vitára vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.”
(3)	Az Üjt. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (l)-(4) bekezdésben foglaltakat sértő intézkedés érvénytelenségének megállapítása
iránt az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon
belül, de legkésőbb az intézkedés megtételét követő hatvan napon belül a munka
törvénykönyvének a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályai szerint bírósághoz
fordulhat. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.”
62
(4)	Az Üjt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra (Országos
Tanácsra) a munka törvénykönyvének az üzemi tanácsra (központi üzemi tanácsra) vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(5)	Az Üjt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ügyészt a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan ügyészségre
rendelik ki, ahonnan naponta nem tud szolgálati helyére visszautazni, a kirendelésben töltött
munkanapokra - a közlekedési és szállás költségmegtérítésén túl - élelmezési
költségátalányként az 57. § (4)-(7) bekezdése szerint számított összegű napidíj illeti meg. Ha
az ügyészt más főügyészség illetékességi területére, továbbá a fellebbviteli főügyészség
ügyészét más szolgálati helyre rendelik ki, a napidíj 150%-ára jogosult.”
(6)	Az Üjt. 36. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti
meg, ha)
,,f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel legkésőbb a
felmentési idő leteltekor rendelkező ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri.”
(7)	Az Üjt. 36. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjra jogosult ügyészt, ha az (1)
bekezdés f) pontja alapján felmentését kezdeményezi, a legfőbb ügyész köteles a
társadalombiztosítási ellátás igénybe vétele érdekében - az ügyészi tanács véleményének
kikérése nélkül - felmenteni. E jogcímen az ügyész kezdeményezésére csak egy alkalommal
kötelező a felmentés.
(7)	A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságát az
ügyésznek kell igazolnia. ”
(8)	Az Üjt. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató az ügyészségi szolgálati viszonyt
jogellenesen szüntette meg, az ügyész abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében
történő továbbfoglalkoztatását, ha
a)	a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, felmentési korlátozásba
vagy tilalomba ütközik, vagy
b)	a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, az alkalmazotti tanács vagy az
ügyészi tanács tagjának, tisztségviselőjének szolgálati viszonyát a munka törvénykönyve 273.
§ (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy
c)	a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés
fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy
d)	a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy
63
e)	az ügyész a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló
saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
(2)	A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az ügyész eredeti munkakörbe történő
visszahelyezését, feltéve, ha az ügyész továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.
Ilyennek minősül különösen, ha
a)	az ügyész munkaköre megszűnt,
b)	az ügyészi szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőssé válásakor.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni az ügyész elmaradt illetményét
(egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben
felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a
kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült.
(4)	Ha az ügyészségi szolgálati viszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes
megszüntetése esetén az ügyész az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a
bíróság mellőzi az ügyész eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, az ügyészségi
szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján
szűnik meg. Ilyen esetben a bíróság a munkáltatót a (3) bekezdésben foglaltakon felül - az
eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának
mérlegelésével - az ügyész legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő
összeg megfizetésére kötelezi.
(5)	Ha az ügyészségi szolgálati viszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették
meg jogellenesen, az ügyészségi szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat
szerinti időpontban megszűnik, de az ügyész részére - az eset összes körülményeinek, így
különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két,
legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalány kártérítést kell fizetni.
(6)	Amennyiben az ügyészségi szolgálati viszonyt az ügyész valamely, az ügyészségi
szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó szabály megszegésével szünteti meg, ezt úgy
kell elbírálni, mintha az ügyészségi szolgálati viszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés
folytán szűnt volna meg, valamint köteles a munkáltató számára a rá irányadó lemondási
időre - határozott időre szóló ügyészségi szolgálati viszony esetén legfeljebb a hátralévő időre
-	járó, de legfeljebb kéthavi illetményének megfelelő összeget megfizetni. A munkáltató
jogosult az ezt meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen nem haladhatják meg
az ügyész tizenkét havi illetményének összegét.”
(9)	Az Üjt. 55. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A részmunkaidő kikötése)
,,b) ha az ügyésznek a munka törvénykönyve 123. § (3) bekezdése alapján ki kell adni a
szabadságát, akkor a szabadság leteltét követő naptól”
(hatályos)
(10)	Az Üjt. 57. §-a a következő (l)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (l)-(4)
bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szokásos szolgálati hely szerinti településen kívüli
munkavégzésre kötelezheti az ügyészt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az ügyész a
kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. A
kiküldetésnél az ügyész méltányos érdekeit figyelembe kell venni.
64
(2)	A kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg - a munkáltatói
jogkör gyakorlója és az ügyész eltérő megállapodása hiányában - naptári évenként a
negyvennégy munkanapot, az ügyészségi nyomozás központi és területi szervezeti
egységében szolgálatot teljesítő ügyész esetében pedig a százhúsz munkanapot. Ha a
kiküldetés a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(3)	Kiküldetés esetén megfelelően alkalmazni kell a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat.”
(11)	Az Üjt. 96. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyész)
,,d) az e törvényben meghatározott címet nem szerzi meg, illetve az részére nem
adományozható.”
(12)	Az Üjt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § A munka törvénykönyve rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
a)	a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dologban
bekövetkezett hiányért és a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett
kárért való felelősségre;
b)	az együttesen okozott kárért való felelősségre;
c)	a leltárhiányért fennálló felelősségre.”
(13)	Az Üjt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyából keletkező, valamint a munkáltatói jogkör
gyakorlójának intézkedése vagy az intézkedés elmulasztása miatti igényének érvényesítése
érdekében bírósághoz fordulhat. A jogvitára az e törvényben meghatározott eltérésekkel a
munka törvénykönyvének a munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.”
(14)	Az Üjt. 109. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alügyészek és az ügyészségi fogalmazók nem lehetnek tagjai pártnak és nem
folytathatnak politikai tevékenységet. ”
(15)	Az Üjt. 133. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az írnok és a fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és készenlétre az 56. §-ban
foglaltakat, a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, a munkaidő-beosztástól eltérő és a
munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka ellenértékére pedig a munka törvénykönyve
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(16)	Az Üjt. 136. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a munka
törvénykönyvének a munka díjazására irányadó szabályai szerint kell megállapítani.”
(17)	Az Üjt. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
65
„153. § (1) Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyára az Alaptörvényben,
az ügyészségéről szóló törvényben és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka
törvénykönyvét és törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb rendelkezést is megfelelően
alkalmazni kell a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.
(2)	Nem alkalmazhatók az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka
törvénykönyvének a következő rendelkezései:
a)	a munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül: a 34. § (3) bekezdése, a 43. §, a 45. § (5)
bekezdése, a 46. § (1) bekezdés g) pontja, a 48. §, az 54. § (1), (2) és (4) bekezdése, 55. § (2)
bekezdése, az 56. §, a 61. § (1), (3) bekezdése, a 63. és 64. §, a 65. § (1), (2) bekezdése, a 66.
és 67. §, a 69. §, a 70. § (1), (3) bekezdése, a 77-79. §, a 81-83. §, a 84. § (1), (2) bekezdése,
a 92. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, a 95. §, a 110. § (2) bekezdése, a 117. §,
a 139. § (2) bekezdése, a 144. §, a 179. § (1), (2) bekezdése, a 192. § (2)-(4) bekezdése, a
194-211. §, a XVI. és XVII. fejezet, a 228. §;
b)	a munkaügyi kapcsolatok szabályai közül: a 236. § (1) bekezdése, a 237. §, a 250. § és 251.
§, a 252. § g) pontja, a 260. § (1) és (2) bekezdése, a 262. § (3) és (4) bekezdése, a 263-266.
§, a 268. § (l)-(3) bekezdése, a 269. §, a 272. § (1) bekezdése, a XXII. fejezet;
c)	a záró rendelkezések közül: a 295-297. §.
(3)	Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára a munka törvénykönyve
a)	53. §—át csak a kinevezéstől eltérő munkakörben való foglalkoztatásra kell alkalmazni,
b)	86. § (3) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaközi
szünet munkaidőnek minősül;
c)	123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság
esedékességének évét követő kiadása az e törvényben megállapított alapszabadságra
vonatkozik;
d)	243. § (3) bekezdését, 246. § (1) bekezdését és 248. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a munka törvénykönyve 237. § (1) bekezdésében meghatározott szám alatt
az alkalmazotti tanács tagjainak e törvényben meghatározott számát kell érteni;
e)	260. § (3) bekezdését és 273. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
munka törvénykönyve 53. §-a szerinti intézkedés alatt az ügyészségi alkalmazott
hozzájárulása nélküli kirendelést és a tizenöt napot elérő kiküldetést kell érteni;
í) 273. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy önállónak minősülő telephely
alatt a főügyészséget az alárendelt járási ügyészségekkel együtt, a fellebbviteli főügyészséget,
az OKRI-t, a Legfőbb Ügyészséget kell érteni;
g)	287. § (2) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az azonnali
hatályú felmondás alatt rendkívüli lemondást kell érteni.
(4)	A munka törvénykönyve 140. §—át és 143. §—át csak az írnok és a fizikai alkalmazott, az
59. §—át és 145. §—át csak a fizikai alkalmazott esetében kell alkalmazni.
(5)	Ahol a munka törvénykönyve
a)	munkavállalót említ, ott ügyészt, alügyészt, ügyészségi fogalmazót, tisztviselőt, írnokot és
fizikai alkalmazottat,
b)	munkaszerződést (megállapodást) említ, ott kinevezést,
c)	munkaviszonyt említ, ott ügyészségi szolgálati viszonyt,
d)	munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ott az ügyészségi szolgálati viszonyra
alkalmazandó törvényt és az abban adott felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabályt,
továbbá a legfőbb ügyész által - az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel
egyetértésben - az e törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott utasítást,
e)	felmondást említ, ott felmondás alatt lemondást, illetve felmentést,
í) kivételesen fontos gazdasági érdeket említ, ott kivételesen fontos ügyészségi érdeket
kell érteni.
66
(6)	Ahol e törvény a „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi
nyugdíjra való jogosultság” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a munka
törvénykönyve 294. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni azzal, hogy a legfőbb ügyész
helyettes és az ügyész esetében e fogalmakat a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem
töltött személyre kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül az alügyész, az ügyészségi
fogalmazó, továbbá a tisztviselő, írnok, fizikai alkalmazott, valamint a rá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt be nem töltött ügyész abban az esetben is, ha felmentését a Tny. 18. § (2a)
bekezdésére szerzett jogosultságára hivatkozással maga kéri.”
(18)	Az Üjt. a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazottnak átlagilletményt kell fizetni, részére az
átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett
illetmény, jutalom, valamint rendkívüli munkavégzésért és más munkakörbe tartozó munka
elvégzéséért járó díjazás (a továbbiakban e §-ban együtt: javadalmazás) időarányosan
számított átlaga jár.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál az esedékességtől eltérő időben kifizetett
javadalmazást az esedékesség napján teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3)	Az átlagilletmény számításánál az illetményt az átlagilletmény esedékessége időpontjában
érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4)	Az átlagilletmény-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett
javadalmazások szolgálnak.
(5)	Ha az ügyészségi alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonya a négy naptári negyedévnél
rövidebb, az átlagilletmény számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek),
negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett javadalmazást kell figyelembe
venni.
(6)	Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott
időtartamra járó javadalmazásnak, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de
az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó javadalmazásnak csak az átlagszámítás
alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám
figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett
javadalmazás összegébe beszámítani.
(7)	Ha az ügyészségi alkalmazottnak az ügyészségi szolgálati viszonya egy naptári hónapnál
rövidebb, átlagilletményének a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8)	Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagilletményt úgy kell kiszámítani, hogy az
ügyészségi alkalmazott irányadó időszaki javadalmazásának együttes összegét osztani kell az
adott időszakban munkában töltött, valamint a javadalmazással fizetett, de munkában nem
töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9)	Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a
naptári hónap -, amelyben az ügyészségi alkalmazottnak kifizetett illetményhez osztószám
nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10)	Ha e törvény a fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagilletmény alkalmazását
írja elő, akkor egy havi átlagilletményen az ügyészségi alkalmazott egy napi
átlagilletményének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi
átlagilletmény kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára
járó átlagilletmény összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő,
illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mérték
esetén, ennek időarányos részével.”
(19)	Az Üjt. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
67
„157. § Az ügyészségi alkalmazottak ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatban a
legfőbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben -
szabályokat állapíthat meg az olyan kérdésekben, amelyeket e törvény nem szabályoz, és a
munka törvénykönyve szerint a kollektív szerződés keretébe tartozhatnak. Azokban az
esetekben, ahol a munka törvénykönyve a kollektív szerződés keretébe tartozó kérdésben csak
a munkavállaló javára enged eltérést, a legfőbb ügyész sem állapíthat meg az ügyészségi
alkalmazottakra nézve hátrányosabb szabályokat.”
(20)	Az Üjt. 166. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,d) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról
kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(21)	Az Üjt.
a)	113. § (2) bekezdésében az „az 57. § (2)-(4) bekezdésének” szövegrész helyébe az „az 57.
§ (1)—(3), (5)-(7) bekezdésének”,
b)	134. § (2) bekezdésében az „az 57. § (2)-(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 57.
§ (1)—(3), (5)-(7) bekezdésében, gépjárművezető belföldi kiküldetésénél az 57. § (1), (5)-(7)
bekezdésében”,
c)	64. § (5) bekezdésében a „36. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában” szövegrész helyébe a
„36. § (1) bekezdés a)-b) pontjában vagy a 47. § (5) bekezdésében”
szöveg lép.
(22)	Hatályát veszti az Üjt. 36. § (1) bekezdésének főpontja.
61.	Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLXXXVI. törvénymódosítása
81.	§
Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLXXXVI. törvény 12. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában „a Munka Törvénykönyve”
szövegrész helyébe „a munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg lép.
62.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénymódosítása
82. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (4) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért valamint a rendvédelemért felelős
miniszter tartja fenn,
a)	a szakközépiskola és a szakiskola a 12-13. §-ban foglaltaktól eltérő számú évfolyammal
működhet,
68
b)	a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek,
katonai szabályok és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő,
c)	az SZMSZ, házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a
tanulók számára a Magyar Honvédségben és a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési
szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, továbbá ezek
megsértése miatt fegyelmi eljárás kezdeményezhető,
d)	a nevelő-oktató munka pedagógus munkakörben szolgálati viszonyban is ellátható,
e)	a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást,
í) nem kell alkalmazni az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket, a
maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,
g)	a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan -
írásbeli megállapodásban - a törvény szabályaitól el lehet térni,
h)	országos feladatot ellátó intézménynek minősül,
i)	a 60. § (2) bekezdés b) pontja szerinti életkori határ a katonai szakképesítések esetén
huszonnégy év.”
63.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénymódosítása
83.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6.
§-a a következő 7a., 7b., 15a. és 31a. ponttal egészül ki:
„7a. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló
törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra;
7b. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt
vagy gondozott gyermek;”
„15a. kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a kormánytisztviselőnek
jogszabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt
orvosi vizsgálatot is;”
„31a. szülő:
a)	a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
b)	az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló
eljárás már folyamatban van,
c)	a gyám,
d)	a nevelőszülő és a helyettes szülő;”
(2)	A Kttv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási szervnél a tárgyévben a munkaszerződéssel foglalkoztatott személyek
aránya - ide nem értve a fizikai alkalmazottakat - együttesen nem haladhatja meg az
engedélyezett létszám tíz százalékát. E mérték alól a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolt esetben mentesítést adhat.”
(3)	A Kttv. 8. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, Magyarország diplomáciai és konzuli
képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteken, valamint más
69
állami képviseleteken ügyviteli feladat ellátására nem kizárólag kormányzati szolgálati, illetve
közszolgálati jogviszony létesíthető.”
(4)	A Kttv. 47. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra
a)	megfelelően alkalmazni kell e törvény 9. §—át, 10. § (1) és (3) bekezdését, 11. §—át, 12. §
(1)	bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 14. §—át, 15. §—át, 18. §—át, 19-25. §—át, 38. § (1)
bekezdését, 43. § (1) bekezdés d) és í) pontját, továbbá (2) és (5) bekezdését, 49. §—át, 58. §-
át, 74-75. §—át, 76. § (1) bekezdését, 78-79. §—át, 89-90. §—át, 91. § (1) és (3) bekezdését, 92.
§ (1), (3) és (8) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 93. §—át, 94. § (1) bekezdését,
95. § (1) és (4) bekezdését, 99. §—át, 100. § (2) bekezdését, 101. § (1) és (6)-(7) bekezdését,
102. §—át, 103. § (6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a)-b) pontját, 105—
107. §—át, 110-112. §—át, 113. § (l)-(2) bekezdését, 114. §—át, 115. § (1) bekezdés a)
pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó valamint a b) és c) pontjában foglalt
szabályokat, 143. §—át, 144. § (3) bekezdését, 145-147. §—át, 149. §—át, 160-161. §—át, 163—
175. §—át, 192. §—át, 238. §—át,
b)	ahol e törvény illetményt említ, azon ösztöndíjat kell érteni.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a Kormány által rendeletben meghatározottak
szerint kormánytisztviselő, közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló részére is
adható.”
(5)	A Kttv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 85. § (4) bekezdés c) pontját és (5) bekezdését a vezetői munkakört betöltő
kormánytisztviselő esetében akkor is alkalmazni kell, ha a tisztségviselés, a tagság ellátása
további jogviszony létesítésével jár. ”
(6)	A Kttv. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távoliét tartamát figyelmen kívül
kell hagyni vagy az erre eső napokat a kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő
mértékével kell figyelembe venni.”
(7)	A Kttv. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyugállományú kormánytisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság
alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.”
(8)	A Kttv. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási
idő a lemondásnak a miniszterelnök által történő kézhezvételétől számított három hónap, ha e
tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási
idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt
nap. A lemondási idő időtartama alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési
kötelezettség alól mentesül.”
(9)	A Kttv. 222. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
70
„(2) Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a
lemondásnak a miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által történő
kézhezvételétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de
azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél
rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt a
helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
(10)	A Kttv. 259. § (1) bekezdés 6. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
6.	megállapítsa)
,,e) a nyugállományú közszolgálati tisztviselők számára megállapítható juttatásokra
(vonatkozó részletes szabályokat;)
(11)	A Kttv.
a)	6. § 14. pontjában a „fegyveres szervnél közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész
helyébe a „fegyveres szervnél vagy a Honvédségnél közalkalmazotti jogviszonyban”,
b)	26. § (6) bekezdésében a „Köztisztviselői Érdekegyeztetői Fórumban” szövegrész helyébe
a „Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban”,
c)	204. § (3) bekezdésében a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya”
szövegrész helyébe a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói kinevezése”,
d)	204. § (6) bekezdésében a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonyban”
szövegrész helyébe a „politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörben”,
e)	210. § (1) bekezdésében a „kormányzati ügykezelői jogviszonya” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati jogviszonya”,
f)	214. § (4) bekezdésében a „100-101. §” szövegrész helyébe a „100. § (1) bekezdés, 101.
§”’
g)	223. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés a)-d) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés
a)-b) pontja” szöveg,
h)	238. § (6) bekezdésében a ,,b)-j) pontjaiban” szövegrész helyébe a ,,b)-f) pontjaiban”
szöveg lép.”
(12)	Hatályát veszti a Kttv.
a)	206. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályázatra [45. § (1) bekezdése] vonatkozó
rendelkezést,” szövegrész,
b)	223. § (1) bekezdésében az „azzal, hogy, ha a helyettes államtitkár tisztségét egy évnél
rövidebb ideig töltötte be, felmentési ideje tizenöt nap” szövegrész.
64.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvénymódosítása
84.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 53. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„53. § (1) Az MNB alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel - az Mt.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
71
(2)	Az Mt. 204. § (3) bekezdése, 205. §-a és 207. §-a az MNB-re, illetve alkalmazottaira
nem alkalmazandó.”
65.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évii. törvénymódosítása
85.	§
(1)	Az Mt. 46. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban
tájékozatja a munkavállalót)
,,e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint”
(2)	Az Mt. 50. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.”
(3)	Az Mt. 53. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy
beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt
arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az
általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő
foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.”
(4)	Az Mt. 85. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a)	a 63. § (1) bekezdésében,
b)	a 64. §-ban,
c)	a 82. § (1) bekezdésében
foglaltaktól nem térhet el.
(2)	Kollektív szerződés
a)	a 63. § (2)-(3) bekezdésében,
b)	a 65-68. §-ban,
c)	a 71-76. §-ban,
d)	a 78. §-ban,
e)	a 81. §-ban,
f)	a 83. §-ban
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.”
(5)	Az Mt. 96. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele
beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére
tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi.”
(6)	Az Mt. 99. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
72
„99. § (1) A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy
óránál rövidebb nem lehet.
(2)	A munkavállaló beosztás szerinti
a)	napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
b)	heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra
lehet.
(3)	A 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén - a felek írásbeli
megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a)	napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b)	heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret
elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(4)	A munkavállaló beosztás szerinti napi vagy heti munkaideje a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott tartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a
munkaidő-beosztás szerinti munkaidőre esik.
(5)	A munkavállaló beosztás szerinti
a)	napi munkaidejébe a 107. § a) pontban meghatározott,
b)	heti munkaidejébe a 107. §-ban meghatározott
rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(6)	A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet teljes tartamát be kell
számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.
(7)	Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontját és a (3)
bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő
tartamát átlagban kell figyelembe venni.
(8)	A 102. § (5) bekezdése szerint meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál -
munkaidőkeret hiányában - a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (2)
bekezdés b) pont és a (3) bekezdés b) pont nem irányadó.”
(7)	Az Mt. 101. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (1) Vasárnapra rendes munkaidő
a)	a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
b)	az idényjellegű,
c)	a megszakítás nélküli,
d)	a több műszakos tevékenység keretében,
e)	a készenléti jellegű munkakörben,
í) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
g)	társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a
szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,
h)	külföldön történő munkavégzés során, valamint
i)	a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a
kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási
tevékenységet folytató munkáltatónál
foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.”
(8)	Az Mt. 122. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját
kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles
73
kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó
igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.”
(9)	Az Mt. 126. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási
szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a
veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.”
(10)	Az Mt. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„134. § (1) A munkáltató nyilvántartja
a)	a rendes és a rendkívüli munkaidő,
b)	a készenlét,
c)	a szabadság
tartamát.
(2)	A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és
rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3)	Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően -
az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás
naprakész feltüntetésével is vezethető.
(4)	A munkáltató nyilvántartja
a)a	92. § (2) bekezdés,
b)a	99. § (3) bekezdés,
c)	a 135. § (4) bekezdés
szerinti megállapodásokat.”
(11)	Az Mt. 135. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„135. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
aj a 122. § (5) bekezdésében,
b)	a 127. § (1)—(2) és (4) bekezdésében,
c)	a 134. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.
(2)	Kollektív szerződés
a)	a 86-93. §-ban,
b)	a 95. §-ban,
c)	a 96. § (2)—(3) bekezdésében,
d)	a 97. § (1) bekezdésében,
e)	a 99. §-ban,
f)	a 101-108. §-ban,
g)	a 109. § (2) bekezdésében,
h)	a 111. §-ban,
i)	a 113-121. §-ban,
j) a 124-126. §-ban,
k) a 127. § (5) bekezdésében,
1) a 128-133. §-ban
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
(3)	Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli
munkaidő rendelhető el.
74
(4)	A felek írásbeli megállapodása a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól, kollektív szerződés a
101-109. §-ban foglaltaktól
a)	a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és
járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában
közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
b)	a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
c)	a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem
haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a
zavartalan közlekedést biztosító,
d)	a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan
közlekedést biztosító munkakörben,
e)	a kikötőben
foglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet.
(5)	A (4) bekezdés szerinti megállapodás feltétele, hogy
a)	a beosztás szerinti munkaidő a 99. § (2) bekezdésben előírt tartamot legfeljebb tizenkét
órával haladhatja meg,
b)	a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése
esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.
(6)	Kollektív szerződés a (4) bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállaló esetében osztott
munkaidőt állapíthat meg.”
(12)	Az Mt. 140. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés
d)-e) és i) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.”
(13)	Az Mt. 141. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja
rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés
esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a
beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada
esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra
eltérés van.”
(14)	Az Mt. 143. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály
vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a)	a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli
munkaidőben,
b)	a munkaidőkereten vagy
c)	az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.”
(15)	Az Mt. 153. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a kötelező legkisebb munkabér és
75
b)	a garantált bérminimum
összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt
követően - rendeletben állapítsa meg.”
(16)	Az Mt. 162. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„162. § A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs.”
(17)	Az Mt. 192. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő hat hónapon belüli
meghosszabbítására vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon
belül újabb határozott idejű munkaviszony létesítésére munkáltatói jogos érdek
fennállása esetén kerülhet sor és nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét.”
(18)	Az Mt. 203. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„203. § (1) A munkaviszonyra
a)	a 49. § (2) bekezdésében,
b)	az 53. §-ban,
c)	az 56. §-ban,
d)	az 59. §-ban,
e)	a 61. §-ban,
f)	a 81. §-ban,
g)	a 97. § (4) és (5) bekezdésében,
h)	a 101. §-ban,
i)	a 122-124. §-ban,
j) a 126-133. §-ban,
k) a 192. § (4) bekezdésében, valamint
1)	a 208-211. §-ban
foglaltak nem alkalmazhatók.
(2)	A munkaviszony megszűnésekor a 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.
(3)	A napi munkaidő - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható
egyenlőtlenül.
(4)	Nem kell alkalmazni a 134. §-ban és a 155. § (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a
minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi
munkára irányuló munkaszerződést.”
(19)	Az Mt. 205-206. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„205. § (1) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a)	a felmondási idő 69. § (l)-(2) bekezdésében és (4)-(5) bekezdésében, valamint
b)	a végkielégítés 77. §-ban
meghatározott szabályaitól nem térhet el.
(2)	A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban a 69. § (3) bekezdése
nem alkalmazható.
(3)	Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása - az egészségi ártalom vagy veszély
kizárása érdekében történő megállapítást kivéve - a 92. § (1) bekezdésében meghatározottnál
rövidebb teljes napi munkaidőt nem írhat elő.
206. § A XIX-XXI. fejezet rendelkezéseitől eltérni nem lehet.”
76
(20)	Az Mt. 208. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a
munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan
bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (153. § (1)
bekezdés aj pont) hétszeresét.”
(21)	Az Mt. 215. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Kölcsönbeadó lehet
a)	az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint
munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy
b)	az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy -
a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet,
amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az
állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.”
(22)	Az Mt. 216. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (1) Nem lehet a munkavállalót kölcsönözni
a)	munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,
b)	sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,
c)	a 214. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot meghaladóan.”
(23)	Az Mt. 219. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére
vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik
napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki
a)	a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű
munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban
részesül,
b)	a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól
tartósan távollévő munkavállalónak minősül,
c)	a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú
szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés
keretében végez munkát.”
(24)	Az Mt. 222. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„222. § (1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
aj a 214-216. §-ban,
b)	a 217. § (1) bekezdésében,
c)	a 218. § (1)—(2) és (4) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltaktól nem térhet el.
(2)	Kollektív szerződés
a)	a 218. § (3) bekezdésében,
b)	a 220. § (2)—(3) bekezdésében,
ej a 219. § (2) bekezdés aj és b) pontjában
77
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
(3)	Munkaerő-kölcsönzés esetén
a)	a 193-195. §-ban,
b)	a 198-200. §-ban,
c)	a 212. §-ban
foglaltakat nem lehet alkalmazni.
(4)	Munkaerő-kölcsönzés esetén a 71-76. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(25)	Az Mt. 227. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A felek megállapodása vagy kollektív szerződés)
,,b) a 224. § (l)-(2) bekezdésében, (3) bekezdés a) és b) pontjában, (4)-(5) bekezdésében,”
(foglaltaktól nem térhet el.)
(26)	Az Mt. 227. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) E fejezet szerinti munkaviszonyra
a)	a 115-133. §-ban,
b)	a 192. § (2) és (4) bekezdésében
foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(27)	Az Mt. 229. § (1) bekezdés a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást
nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat
folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de
legfeljebb öt éven - keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A
munkaviszonyban töltött idő számításánál - eltérő megállapodás hiányában - a 115. § (2)
bekezdése megfelelően irányadó.”
(28)	Az Mt. 260. § (3) bekezdés a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács elnöke munkaviszonyának a
munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkáltató üzemi tanács
elnökét érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. A védelem az üzemi tanács elnökét
megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a
tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.”
(29)	Az Mt. 262. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot
a)	a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről,
b)	a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás
jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,
c)	a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.”
(30)	Az Mt. 267. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„ (5) Az üzemi megállapodás
78
a)	a 233. §-ban,
b)	a 236. § (4) bekezdésében,
c)	a 238-249. §-ban,
d)	a 252-255. §-ban,
e)	a 259. §-ban,
f)	a 261. §-ban,
g)	a 266-268. §-ban
foglaltaktól nem térhet el.”
(31)	Az Mt. 273. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„273. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - a (3) bekezdés
szerint megjelölt - választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban:
tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez,
valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak
megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon
át betöltötte.
(3)	A szakszervezet a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő
telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első
napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma
a)	az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt,
b)	az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt,
c)	az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt,
d)	a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt,
e)	a négyezer főt meghaladja, öt főt
jelölhet meg.
(4)	A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (1) bekezdésben meghatározott
védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály
szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.
(5)	A szakszervezet akkor jogosult a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt
tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya
vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt.
(6)	A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel
kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc
napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem
ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti
határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.”
(32)	Az Mt. 274. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében
munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. § (3)-(4) bekezdése szerint megjelölt
munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció
tartamára.”
(33)	Az Mt. 276. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„276. § (1) Kollektív szerződést köthet
79
a)	a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet,
továbbá
b)	a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség.
(2)	A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál
munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri
a)	a munkáltatóval munkaviszonyban álló,
b)	munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a
kollektív szerződés hatálya alá tartozó
munkavállalók létszámának tíz százalékát.
(3)	A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál
képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt
feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák.
(4)	A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív
szerződést együttesen köthetik meg.
(5)	A munkáltató egy kollektív szerződést köthet.
(6)	A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre
számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.
(7)	A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.
(8)	Az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését
követően felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív
szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson -
tanácskozási joggal - részt venni.”
(34)	Az Mt. 279. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„279. § (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely
a)	a kollektív szerződést kötötte, vagy
b)	a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezet tagja.
(2)	A kollektív szerződésnek a felek kapcsolatát szabályozó rendelkezése hatálya a kollektív
szerződést kötő felekre terjed ki.
(3)	A kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a
munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed.
(4)	Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén - eltérő megállapodás hiányában - a
munkavállalóra a 195. § (2) bekezdése szerinti munkáltató által kötött kollektív szerződés
hatálya terjed ki.
(5)	A kollektív szerződés a kihirdetéssel lép hatályba.”
(35)	Az Mt. 281. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„281. § (1) A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet
(szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát
veszti.
(2)	Több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív
szerződés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy
munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát.
(3)	Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak
valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.
(4)	A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet
(szakszervezeti szövetség) a 276. § (2)-(3) bekezdés alapján nem jogosult kollektív szerződés
kötésére.
80
(5)	A (4) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell
alkalmazni, ha a 276. § (2) bekezdés alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív
szerződés kötésére.”
(36)	Az Mt. 282. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel
időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott
munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.”
(37)	Az Mt. 285. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A munkáltató - az (1) bekezdéstől eltérően - a munkavállalóval szemben a
munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (153. § (1) bekezdés a) pont)
háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A
fizetési felszólítást írásba kell foglalni.”
(38)	Az Mt. 294. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény alkalmazásában
a)	fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló,
b)	hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az
örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a
testvér, valamint az élettárs,
c)	gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt
vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok
támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
d)	kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak
munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós
állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is,
e)	munkavállalói képviselő: az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság
felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője,
í) munkavégzésre irányuló jogviszony: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó
szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződés, a gazdasági társaság
vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló
jogviszony és az egyéni vállalkozás,
g)	nyugdíjas munkavállaló, aki
ga)	az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati
idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb)	az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc)	a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló
kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban)
részesül,
gd)	Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge)	öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gí) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
gg) rokkantsági ellátásban részesül,
h)	szülő:
ha)	a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
81
hb)	az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló
eljárás már folyamatban van,
he) a gyám,
hd) a nevelőszülő és a helyettes szülő,
i)	gyermekét egyedül nevelő munkavállaló: aki gyermekét saját háztartásában neveli és
hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.”
(39)	Az Mt. 295. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„295. § (1) Ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a
munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. §
(2)	bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a
munkaviszonyra
a)	a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
b)	a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
c)	a legalacsonyabb munkabér összege,
d)	a munkaerő-kölcsönzésnek a 214-222. §-ban meghatározott feltételei,
e)	a munkavédelmi feltételek,
í) a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és
foglalkoztatási feltételei, továbbá
g)	az egyenlő bánásmód követelménye
tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett
hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.
(2)	Az (1) bekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi
munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos
cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a legalacsonyabb munkabér fogalmán a
136-153. §okban meghatározott díjazást kell érteni. Nem kell a legalacsonyabb munkabérbe
beszámítani az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba teljesítendő befizetést, valamint a
munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.
(4)	Az épületek építésére, javítására, fenntartására, átalakítására vagy elbontására vonatkozó
építőmunkát, így különösen földkiemelést, földmunkát, tényleges építőmunkát, előre gyártott
elemek össze- és szétszerelését, felszerelést vagy berendezést, átalakításokat, felújítást,
javítást, szétszerelést, elbontást, karbantartást, fenntartást, festési és takarítási munkát végző
munkáltatók esetében az e tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra - az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében - az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő
hatályú kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)	Az (l)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek tekintetében a munkaviszonyra egyébként irányadó jog a
munkavállalóra kedvezőbb.”
(40)	Az Mt. 298. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„298. § (1) E törvény - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. július 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény
a)	53. §-a,
b)	115-131. §-a,
c)	133. §-a,
d)	148-152. §-a
2013.	január 1. napján lép hatályba.
82
(3)	Az e törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény
rendelkezik.
(4)	Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől eltérhet.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának,
a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a
közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó
szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes
feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni
biztosíték meglétét írja elő.
(6)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a törvény alapján rendeletben
részletesen szabályozza a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott tartós
külszolgálatot teljesítő munkavállalók külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint
alapellátmányának, illetve a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideiglenes
külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjának összegét és azok kifizetésének
szabályait.
(7)	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény más jogszabályban alkalmazandó
rövid megjelölése: Mt.”
66.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012. évi V. törvénymódosítása
86. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége megszűnik és az Országos
Közigazgatási Vizsgabizottság Elnökségének tagjai (ideértve az elnököt is) a Közigazgatási
Továbbképzési Kollégium tagjává válnak. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság
Elnökségének, illetve Elnökének jogszabályban előírt feladatait a Közigazgatási
Továbbképzési Kollégium, illetve annak Elnöke látja el. E rendelkezést 2012. évben kell
alkalmazni.”
HARMADIK RÉSZ
67. Záró rendelkezések
87. §
(1)	E törvény - (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. július 1. napján lép hatályba.
(2)	A 90. § (2) bekezdése 2013. január 1. napján lép hatályba.
(3)	A 68. § (2) bekezdése 2015. január 1. napján lép hatályba.
68.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
88. §
(1) E törvény 73. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
83
(2)	E törvény 75. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3)	E törvény 78. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4)	E törvény 79. § (1)-(10) bekezdése, valamint (12) és (13) bekezdése, (14) bekezdés a)-d)
pontja, továbbá (15) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése és 26. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5)	E törvény 80. § (5)—(13) bekezdése, (18) és (19) bekezdése, (21) bekezdés a) és d) pontja,
valamint (22) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
89.	§
(1)	E törvény 19. § és 62. §-a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat
foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 8. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 35. §-a a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes
közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási
eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20—i 859/2008/EK
bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)	E törvény 48. §-a a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása az
Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló
2003/88/EK irányelv 20. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(4)	E törvény 79. § és 80. §-a a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ
által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a
96/34/EK hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
90.	§
(1)	Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 1-15. §-a 17-
33.	§-a, 36-70/A. §-a, 71-83. §-a, 84-104. §-a, 106/A-129/B. §-a, 140/A-149/A. §-a, 150.
§ (2) bekezdése, 151. §-a, 152-193/P. §-a, 194-199/A. §-a, 201-205. §-a, 207-210. §, 211.
§ (l)-(4) és (7)-(8) bekezdése, 211/A-212. §-a.
(2)	Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény.
84
1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú
mellékletének B) fejezete a következő 20. ponttal egészül ki:
(A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)
„20. a munka törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján a kijelölt munkáltató által a több
munkáltató által létesített munkaviszony keretében személyi jellegű ráfordításként - más
munkáltatóra tekintettel - elszámolt összeg, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett
munkáltatók a részére megtérítik, továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal
érintett munkáltatók által megtérített összeg.”
85
2. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
..1. számú melléklet az 1997. évi LXVIII. törvényhez
Értékelési lap
1.	Személyi adatok:
-	név (leánykori név):
-	anyja neve:
-	születési hely és idő:
-jelenlegi munkakör:
2.	A korábbi értékelés időpontja és annak összegző megállapítása.
3.	A munkakörére előírt képesítési követelményeknek megfelel-e.
4.	Szakmai ismeret és jártasság:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
-	nem megfelelő
5.	Pontosság:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
-	nem megfelelő
6.	Szorgalom:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
-	nem megfelelő
7.	írásbeli kifejezőkészség:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
-	nem megfelelő
8.	Szóbeli kifejezőkészség:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
86
-	nem megfelelő
9.	Vezető esetén a vezetett egység (hivatali egység) munkájának a színvonala:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
-	nem megfelelő
10.	Az értékelésbe bevont egyéb szempontok szerinti megítélés.
11.	Az 1-10. pontok alapján az összegző megállapítás:
-	kiváló
-	átlag feletti
-jó
-	átlagos
-	nem megfelelő
12.	Az értékelő neve, munkaköre, aláírása és az értékelés ismertetésének az ideje.
13.	Az igazságügyi alkalmazott aláírása, hogy az értékelés tartalmát megismerte.
14.	Az igazságügyi alkalmazott észrevételei, dátum és aláírás.
15.	Az érdek-képviseleti szerv észrevételei, dátum, aláírás.”
87
3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.
évi XCV. törvény 3. számú melléklet táblázat 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Szolgálati beosztásra	4.1. Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetmény, távolléti díj
vonatkozó döntések	visszatartása
	- tábornok, ezredes
	4.2. Magasabb beosztásba kinevezés
	magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó
	előterjesztések a miniszterelnökhöz
	- tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba
	- katonai attasé”
88
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései
értelmében az Mt.-hez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény
rendelkezik. A Javaslat e törvényi rendelkezés végrehajtását szolgálva tartalmazza
mindazokat a szabályokat, amelyek részben a 2012. július 1-jén hatályba lépő az új
szabályozásra való áttérés menetét, részben az Mt. által érintett egyéb törvények módosítását
célozzák. Utóbbi körében összesen 66 érintett törvény módosítása szükséges azzal, hogy
számos törvény esetén csak szövegcserés módosításra vagy az új jogszabályi hivatkozások
megjelölésére kerül sor.
A Javaslat emellett - szűk körben - az Mt. egyes rendelkezéseit is érinti. Ezek módosítására
elsősorban szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő céllal kerül sor. Az Mt. rendelkezéseit
érintő módosító javaslatok másik csoportját olyan normaszöveg pontosítások és részben
kiegészítések jelentik, amelyek a munkajogi tárgyú európai jogi irányelveknek való, illetve az
irányelvek alapján kialakult európai bírósági döntéseknek való még teljesebb megfelelést
szolgálják. Nem vitás ugyanis, hogy az Mt.-nek az Európai Unió jogrendjével való
maradéktalan összhangját biztosítani kell.
2.	Az Mt.-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi
szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ennek elvi
indoka, hogy a korszerűsített szabályozás gyakorlati alkalmazásából származó előnyök
mihamarabb érvényesüljenek. Ezt a megoldást gyakorlati megfontolások is indokolják,
ugyanis jelentős nehézséget okozna, ha hosszabb időn át egyidejűleg (párhozamosan) kellene
alkalmazni a korábbi és az új munkajogi szabályokat.
A zavartalan átmenet érdekében ugyanakkor a Javaslat - az adott jogintézmények jellegéből
fakadó - sajátos átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, szem előtt tartva azt a jogállami
követelményt, hogy az új szabályozásnak visszamenőleges hatálya nem lehet. Ezért az
egyoldalú jognyilatkozatra - így különösen és értelemszerűen a munkaviszony
megszüntetésére irányuló felmondásra is - a közlésének időpontjában hatályos rendelkezések
az irányadók. A Javaslat tehát a jogszabály visszaható hatályának általános tilalmából indul
ki, ugyanakkor nem tekinti e tilalomba ütközőnek a fennálló jogviszonyokban való
alkalmazást, hiszen ez a tartós jogviszonyok, így a munkaviszony tekintetében a korábbi
jogalkotásban is alkalmazott megoldás volt.
További lényeges elvi szempont volt a Javaslat szerinti rendelkezések meghatározásánál,
hogy a munkajogi szabályozás változása a munkavállalók lényeges jogait és alapvető érdekeit
ne sértse. Ebből következően a Javaslat alkalmazni rendeli például az iskolarendszerű
képzésben résztvevők javára a 2012. június 30. napján hatályos rendelkezésekben biztosított
munkaidő-kedvezményeket.
A munkavállalók érdekét (a jelenlegi szabályozás által biztosított munkabér mértékének
megtartását) szolgálja továbbá a Javaslatban foglalt azon rendelkezés, miszerint változatlan
feltételek melletti foglalkoztatás esetén - az átalány összege nem lehet alacsonyabb a
munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál,
illetőleg a bérpótlékot is magában foglaló alapbér megállapítása esetén, az alapbér nem lehet
alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék
havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.
89
3.	Az Mt. hatálybalépése szükségessé teszi több más törvény módosítását. A módosítások
többségére egyrészt azért van szükség, mert a törvények jelentős része hivatkozik a jelenleg
hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény különböző szakaszaira, így
az Mt. hatálybalépésével szükséges e hivatkozásoknak az új szabályozáshoz történő igazítása.
A módosítások másik része érdemi jellegű, azokra az új munkajogi szabályok által
alkalmazott új jogintézmények, illetve a régi jogintézmények változása miatt kerül sor.
4.	A Javaslat - a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések révén - az Mt.-t beilleszti
a jogrendszerbe, harmonizálja az új munkajogi szabályozást a jogi környezetével. A
lényegesebb, érdemi változások a következők:
a)	A közalkalmazottak jogállása - más jogállási törvényekkel összehasonlítva - jellegét
tekintve talán a legközelebb áll a munkaviszonyhoz. Ezt a körülményt támasztja alá, hogy a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény eddig is számos tekintetben a munka
törvénykönyvének rendelkezéseitől való eltéréseket határozta meg, emellett jellemzően az Mt.
rendelkezéseit engedte érvényesülni. A Javaslat azt is figyelembe veszi, hogy számos olyan
munkakör kerül a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátásra, amely a versenyszférában is
megtalálható. Ugyanakkor a Javaslat változatlanul elismeri és fenntartja azt a megközelítést,
hogy az állami, önkormányzati fenntartói foglalkoztatásnak vannak olyan sajátosságai és
értékei, amelyek különös szabályozást igénylő rendelkezések megalkotását teszik
szükségessé. Ezt támasztja alá, hogy közalkalmazotti foglalkoztatásra elsősorban az oktatási,
egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, kulturális ágazatokban kerül sor, ahol az emberi
erőforrásokkal való gazdálkodás és annak védelme különös figyelmet érdemel. Ugyanakkor a
Javaslat egyes szabályozási tárgykörökben él a módosítás lehetőségével és egységesíti a
munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó egyes jogintézmények
szabályozását. E körben talán a Javaslat szerinti legjelentősebb változás a közalkalmazotti
jogviszonyban a fegyelmi eljárás megszüntetése.
b)	A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 28. §-ának hatályon kívül
helyezését kezdeményezi. Ezzel megszűnik az a felesleges és bürokratikus korlát, amely a
gazdasági társaságok számára indokolatlanul korlátozta a munkáltatói jogkör gyakorlója
személyének meghatározását. Rendszertani megközelítésben egyébként sem szerencsés, hogy
a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmazzon a munkáltatói jogkör gyakorlására
vonatkozó korlátozó munkajogi előírásokat.
c)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény módosítása nagyobb lehetőséget biztosít az alapítói jogok gyakorlójának a
vezetők javadalmazási feltételeinek megállapításában, illetve erőteljesebb állami beavatkozást
tesz lehetővé a többségi köztulajdonban álló munkáltatók működésébe, korlátozva az egyéni
és kollektív megállapodások lehetőségét.
d)	A Javaslat tartalmazza az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat
foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
minimumszabályokról szóló, 2009. június 18—i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 8. cikk (1) és (3) bekezdésével kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségnek eleget
tevő rendelkezéseket. Az irányelv előírja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem
rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és
valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel a
harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint
ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő
megküldésével indokolt költségek megfizetéséért, ha tudott vagy kellő gondosság mellett
tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor.
90
e) A Javaslat minden olyan jogállási törvény tekintetében, amelynél az Mt. „háttérjogszabály”
meghatározza azokat a rendelkezéseket, amely eltérésekkel a munka törvénykönyvét
alkalmazni kell. Ennek keretében a Javaslat tartalmazza - többek között - a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi
CXIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a
bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint a legfőbb
ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról
szóló 2011. évi CLXIV. törvénymódosítását.
í) A Javaslat annak érdekében, hogy az Mt. évközi hatálybalépése ne jelentsen fölösleges
adminisztrációs terhet és ne okozzon egyes jogintézmények (szabadság kiadása, távolléti díj
számítása, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás) esetén jogalkalmazási zavarokat, e
körben 2012. december 31-ig a hatályos szabályokat engedi érvényesülni.
5.	Jogharmonizációs jelentőségére tekintettel kiemelendő, hogy a Javaslat tartalmazza a
légiközlekedésről szóló 1997. évi XCVII. törvény módosítását is.
Ismeretes, hogy a polgári légiközlekedésben dolgozó hajózó személyzet és légiutas-kísérő
repülési idejére és pihenőidejére a 3922/9l/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú
repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és
közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20—i
859/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a polgári
légiközlekedés mobil munkavállalói munkaidejének szervezéséről szóló európai
megállapodást kihirdető 2000/79/EK irányelv tartalmaz európai uniós jogi előírásokat. Az
utóbbi irányelv jogharmonizációja korábban már megtörtént, a Javaslat az erre vonatkozó
szabályokat nem érinti.
A Rendelet előírásai az Európai Unió tagállamaiban kötelező érvényűek és közvetlenül
hatályosulnak, de a Rendelet nem zárja ki, hogy a tagállamok a hajózó személyzet és a légi-
utaskísérők repülési és szolgálati idejével kapcsolatos korlátozásokra és a pihenési
követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket alkalmazzanak, ha a nemzeti
rendelkezések által megállapított korlátok a Rendelet III. mellékletének Q részében
megállapított felső korlátok alatt és alsó korlátok felett vannak.
Az európai uniós rendelkezések betartása mellett olyan ágazati szabályozás kialakítása vált
szükségessé, amely képes a légiközlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó légitársaságok
európai versenyképességét hatékonyan erősíteni. A versenyképesség feltételei közé tartozik a
munkáltató számára az európai uniós jogi előírásoknak megfelelő, de az Mt. előírásainál
rugalmasabb, a légiközlekedési ágazat igényeihez igazodó jogi szabályozás kialakítása is,
természetesen a munkavállalók pihenéshez, regenerálódáshoz való jogának, a légiközlekedés
biztonságának biztosítása mellett, a Rendelet szabályait alapul véve. Ilyennek minősül például
a napi repülési szolgálati időnek a hajózó személyzet és a légi-utaskísérők számának
növelésével történő meghosszabbítása, az ún. szünetet tartalmazó szolgálat engedélyezése.
Erre alapozottan, a hajózó munkavállalók munka- és pihenő idejének meghatározását a
Javaslat a légiközlekedésről szóló törvény módosításával új rendelkezésekkel egészíti ki.
Az európai uniós rendelkezések (Single European Sky jogszabálycsomagok) egyfelől számos
feladatot rónak a léginavigációs szolgáltatókra, másfelől versenyhelyzetbe hozzák ezeket.
Mindezek miatt szükségessé vált az Mt. 298. §-a szerinti törvényi szintű eltérés lehetőségével
91
élve olyan ágazati szabályozás kialakítása, amely képes a magyar szolgáltató európai
versenyképességét hatékonyan erősíteni. A versenyképesség feltételei közé tartozik a
munkáltató számára rugalmasabb foglalkoztatást lehetővé tevő, illetve a repülésbiztonság
további fejlesztését támogató, ugyanakkor a munkavállalók érdekeit is figyelembe vevő jogi
szabályozás kialakítása.
Ennek megfelelően a Javaslat a légiközlekedésről szóló törvényt a légiforgalmi szolgálatoknál
léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, illetve a léginavigációs szolgáltatások nyújtását
közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó külön
rendelkezésekkel egészíti ki.
92
RÉSZLETES INDOKOLÁS
AZ ELSŐ RÉSZHEZ
Az 1. §-hoz
A más jogszabályban történő hivatkozás könnyítését szolgálja a Javaslat rövidített
megjelölésének meghatározása.
A 2. §-hoz
Az Általános indokolásban kifejtett elvi és gyakorlati szempontok alapján az (1) bekezdés az
Mt. szabályait rendeli alkalmazni a hatálybalépésekor fennálló munkaviszonyokban. E
rendelkezés alól azonban több kivétel érvényesül, amelyeket a 2-18. §-ok határoznak meg. A
munkaviszony teljesítése és megszüntetése szempontjából a munkáltató, illetve a
munkavállaló egyoldalú jognyilatkozatának (utasítás, felmondás, azonnali hatályú felmondás,
stb.) különös jelentősége van. Az általános jogelvekből kiindulva a (2) bekezdés akként
rendelkezik, hogy az ilyen egyoldalú jognyilatkozatokra a közlésükkor hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni. A hatályos munka törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény)
az egyoldalú kötelezettségvállalásról nem rendelkezik, így értelmezési nehézséget okozhat
annak meghatározása, hogy az Mt. 16. § és 17. §-a az Mt. hatálybalépését megelőzően tett
kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra mennyiben alkalmazható. Az egyértelmű
gyakorlat kialakítása érdekében a (3) bekezdése előírja, hogy az új szabályozás szerinti
rendelkezések a korábban közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatokra is
alkalmazandók. A (4) bekezdés a hatályos munka törvénykönyve korábbi átmeneti
rendelkezését ismétli meg.
A 3. §-hoz
Az Mt. 38. § (2) bekezdése a magyar munkajogban az Mt. hatálybalépéséig nem alkalmazott
jogintézményt szabályoz a munkáltató személyében bekövetkező változás (a korábbi
szóhasználattal: a munkáltatói jogutódlás) körében. A rendelkezés a 2001/23/EK irányelv 7.
cikk (6) bekezdésének átvételére irányul, amely a tagállamok számára azt a kötelezettséget
írja elő, hogy biztosítsák a munkavállalók számára a közvetlen előzetes tájékoztatást azokban
az esetekben, amelyekben az átadással-átvétellel érintett munkavállalóknak - az irányelv
megfogalmazásában: „önhibájukon kívül” - nincs képviselője. Az Mt. 38. § (2) bekezdése a
munkáltatói tájékoztatási kötelezettség teljesítésének időpontjaként legkésőbb az átszállást
megelőző tizenötödik napot jelöli meg. Mivel a korábbi szabályozás a munkáltatói
tájékoztatási kötelezettségnek ezt a formáját nem ismerte, az Mt. 38. § (2) bekezdésében
foglalt új kötelezettség teljesítése csak abban az esetben lehetséges (határidőben), ha az
átszállásra legkorábban az Mt. hatályba lépését követően tizenöt nappal kerül sor. Korábbi
átadás-átvétel esetében e kötelezettség - értelemszerűen - nem teljesíthető az Mt. szerint,
ezért az átmeneti rendelkezés e kötelezettségre vonatkozó szabályt csak a hatálybalépéstől
számított későbbi időponttól rendeli alkalmazni. A (2) és (3) bekezdés a gazdasági egység
átvétele esetén a felmentés, végkielégítés szabályaira, továbbá a kollektív szerződés
hatályával kapcsolatban határoz meg átmenteti rendelkezéseket.
A 4. §-hoz
93
Az Mt. 45. § (3) bekezdése értelmében nem jogszerű a munkahely olyan módon való
megjelölése, amely csupán annak változó jellegére utal. Ebből következik, hogy az Mt.
hatálybalépését megelőzően létrejött munkaszerződések ilyen kikötése érvénytelenné válik.
Az ebből eredő jogbizonytalanság feloldása érdekében az (1) bekezdés szerint az
érvénytelenné vált rendelkezés helyett a munkavállaló munkahelyének azt a helyet kell
tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi, azaz az érvénytelenné váló megállapodás
helyett az Mt.-nek azt a szabályát kell alkalmazni, amely a munkahelyre vonatkozó
megállapodás hiányában irányadó.
Az Mt. - a korábbi szabályozástól eltérően - lehetővé teszi a próbaidő meghosszabbítását. A
(2)	bekezdés ezért egyértelművé teszi, hogy ilyen kikötésnek csak az Mt. hatálybalépését
követően kötött munkaszerződés esetén van helye.
Az Mt. 49. § (2) bekezdése új rendelkezésként elállási jogot biztosít a munkaszerződés
megkötése és a munkaviszony kezdete közötti időszakban, arra az esetre, ha a
körülményekben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését
lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. Az elállási jog gyakorlására a (3)
bekezdés csak az Mt. hatályba lépését követően kötött munkaszerződés esetén ad lehetőséget.
A felek tehát abban az esetben sem élhetnek a törvényes elállási jogukkal, ha a korábban
megkötött munkaszerződés alapján az Mt. hatálybalépését követően, ám még a munkaviszony
kezdetét megelőzően következne be a körülményeikben a lényeges változás.
Az 5. §-hoz
A hatályos Munka Törvénykönyve 115. §-a az iskolai rendszerű képzésben résztvevő
munkavállaló részére a tanulmánya folytatásához kötelezően kiadandó szabadidőt biztosít.
Ugyanakkor az Mt. a munkaidő-kedvezményeket e körben eltérően szabályozza. Ettől
függetlenül indokolt, hogy a hatályos szabályozás ismeretében, az Mt. hatálybalépését
megelőzően megkezdett iskolai tanulmányok folytatására a korábbi feltételek a tanulmányok
befejezéséig változatlanul érvényesüljenek, hiszen a munkavállaló ezek ismeretében kezdte
meg és folytatja tanulmányait. Ezért a jelenlegi (2012. június 30. napján hatályos) szabályokat
az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett, ebben az időpontban még folyamatban lévő
tanulmányok tekintetében azok befejezéséig alkalmazni kell. Az alkalmazás kötelezettsége
ugyanakkor időben nem korlátlan, legfeljebb a tanulmányoknak jogszabály vagy a
tanulmányokat szervező intézmény (tipikusan törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott
intézményi szabályzat) által meghatározott időtartamáig tart. Ezt az időtartamot a
tanulmányok megkezdésének időpontjától kell számítani.
A 6. §-hoz
A munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmény (Mt. 56.
§) - mint általában a jogellenes magatartást szankcionáló más joghátrány - a
kötelezettségszegéskor hatályos szabályok szerint alkalmazható. E szabályból következik,
hogy az Mt. hatálybalépését megelőzően megvalósított kötelezettségszegés esetében a
hatályos Munka Törvénykönyve 109. §-ában, illetve az annak alapján létrejött kollektív
szerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatók (a kollektív
szerződésben meghatározott szabályok szerint). E kötelességszegések gyakorta úgy
valósulnak meg, hogy a kötelességszegés - esetleg hosszabb időn keresztül - jogellenes
állapotot tart fenn. Ebben a tényállásban a kötelességszegés megvalósulásának időpontja a
jogellenes állapot megszűnésének a napja és ezért az Mt. alapján lehetséges a hátrányos
jogkövetkezmény alkalmazása. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy a hatályos Munka
Törvénykönyve kerüljön alkalmazásra, hiszen a kötelességszegő magatartás (a jogellenes
94
állapot) már az Mt. hatályba lépését megelőzően fennállott. Mivel az Mt. 56. § (3) bekezdése
alapján az Mt. 78. § (2) bekezdésében meghatározott határidőkre vonatkozó szabályok
alkalmazandók, e határidők számítására vonatkozó szabályok abban az esetben irányadók, ha
a kötelezettségszegés az Mt. hatályba lépését követően valósul meg vagy a jogellenes állapot
azt követően is (folyamatosan) fennáll.
A 7. §-hoz
Figyelemmel a jogállamiság követelményeire, valamint az általános jogelvekre, a
munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének feltételeire és jogkövetkezményeire, a
megszűnéskor, illetve a megszüntetéskor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, ugyanis a
szabályozásnak visszamenőleges hatálya nem lehet.
A hatályos Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének jogcímeiként - többek
között - megjelöli a rendes, illetve a rendkívüli felmondást. Az Mt. e jogintézmények
megnevezését megváltoztatja és helyettük a felmondást, illetve az azonnali hatályú
felmondást alkalmazza.
A végkielégítésre való jogosultság szempontjából a hatályos Munka Törvénykönyve
figyelembe veszi a sorkatonai szolgálat tartamát is. Az átmeneti rendelkezés indoka, hogy a
végkielégítés mértékének alapjául szolgáló időtartamba a korábbi sorkatonai szolgálat tartama
is beszámításra kerüljön.
Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésre tekintettel biztosított felmondási
védelemre állapít meg a (4) bekezdés átmeneti szabályt, mely alapján nem a kezelés
kezdetéhez igazodik a védelem, hanem az Mt. hatálybalépéséhez, így a folyamatban lévő
kezelések esetén a védelem időpontja kitolódik 2012. december 31. napjáig. A hatályos
Munka Törvénykönyve szerint a felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem
haladhatja meg. Az Mt. szerint a felmondási idő tartama legfeljebb 6 hónap lehet, ha
munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az Mt. 69. § (3)
bekezdésében foglaltnál hosszabb felmondási időt állapít meg. Az átmeneti rendelkezés
indoka, hogy az új munkajogi szabályokat általában a hatálybalépésekor fennálló
jogviszonyokra is alkalmazni kell, ám az Mt. 69. § (3) bekezdése alapján megállapított
felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatályba
lépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött
munkaszerződést ilyen tartalommal módosították.
Az Mt. csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait abban az esetben kell alkalmazni,
ha az üzemi tanács ezzel összefüggő tájékoztatására 2012. június 30—át követően kerül sor. Az
ezt megelőzően megkezdett csoportos létszámcsökkentésre irányuló eljárásban a hatályos
Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.
Az Mt. 78. §-a a munkaviszonyból származó kötelezettségszegések esetében alkalmazható
azonnali hatályú felmondás jogintézményét szabályozza, tartalmilag a korábbi munkajog
rendkívüli felmondásához hasonlóan. A 6. §-ban foglalt szabály az említett tényállásban azt
az anyagi jogi szabályt rendeli alkalmazni, amely a kötelességszegés (magatartás)
megvalósulásának időpontjában hatályban van. Ebből az is következhet, hogy a felek az Mt.
hatálybalépését követően közölnek a hatályos Munka Törvénykönyve 96. §-ának (az annak
alapján megszületett kollektív szerződésnek vagy a felek megállapodásának) megfelelő
rendkívüli felmondást. A bírói gyakorlatban - amint erre a Javaslat 6. §-ához fűzött indokolás
is utal - számos olyan esetet ismer, amelyekben a korábbi rendkívüli felmondás, illetve az Mt.
szerinti azonnali hatályú felmondás ún. folyamatosan és tartósan fennálló tényállásban valósul
meg. Ha az ilyen kötelezettségszegések (magatartások) az Mt. hatálybalépésének napját
követően is (folyamatosan) fennállnak, úgy az Mt. szerinti azonnali hatályú felmondás
közlésére is van mód.
95
A 8. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés a foglalkoztatási viszonyok kiszámíthatósága érdekében biztosítja,
hogy az Mt. hatálybalépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretre, illetve munkaidő-
beosztásra az elrendeléskori, illetve beosztás közlésekori szabályok legyenek az irányadók.
Az Mt. 109. § (1) bekezdése a naptári évenként elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét
250 órában állapítja meg. Az év közbeni hatályba lépésre tekintettel szükséges ennek
arányosítása e § (2) bekezdésének megfelelően.
A hatályos Munka Törvénykönyve 117/C. § beiktatatásra 2009. június 1. napi hatállyal került
sor. A rendelkezés az akkor kibontakozó, számos munkáltató működését érintő gazdasági
válságra adott (egyik) jogalkotói reakció volt, amely lehetővé tette a felek számára, hogy a
munkaidő mértékét, illetve beosztását - átmenetileg - az általános munkajogi szabályoktól
való eltéréssel a válság nyomán kialakuló gazdasági követelményekhez igazítsák. A hatályos
Munka Törvénykönyve 127/A. § beiktatására 2007. július 1. napi hatállyal került sor
elsősorban azzal a céllal, hogy a kollektív szerződés hatálya alatt nem álló munkáltatóknál a
felek megállapodása alapján lehetővé tegye a rendkívüli munkavégzés mértékének növelésére
irányulóan. Mindkét említett jogintézmény keretében tehát a munkáltató és a munkavállaló
között az Mt. hatálybalépését megelőzően határozott időtartamra szóló megállapodások jöttek,
illetve jöhettek létre a munkaidőt, munkaidő-beosztást, illetve rendkívüli munkavégzés
időtartamát illetően.
Az Mt. ilyen jellegű megállapodások lehetőségét nem ismeri. A Javaslat (3) bekezdése arra
irányul, hogy a korábban létrejött megállapodások a megkötésük időpontjában hatályos
szabályok alkalmazása mellett menjenek teljesedésbe. A hatályos Munka Törvénykönyve
117/C. § alapján létrejött megállapodások esetében a Javaslat (4) bekezdése alternatív
megoldást kínál arra az esetre, ha a felek a korábban megkötött megállapodást - az Mt.
hatályba lépésére tekintettel - meg kívánják szüntetni. A megszüntetéskor vagy elszámolnak
egymással az általános szabályok szerint, vagy megállapodhatnak abban is, hogy a munkáltató
az Mt. hatályba lépését követően 2012. július 31. napjáig elrendelt munkaidőkeretben
(elszámolási időszakban) figyelembe veszi a ténylegesen teljesített munkaidő-többletet vagy
az általánoshoz képest rövidebb tényleges teljesítést (azaz növeli vagy csökkenti a
munkavállaló által teljesítendő beosztás szerinti munkaidőt).
A Javaslat (5)-(6) bekezdései az egységes szabályozás érdekében a gyermek gondozása
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatban állapítanak meg átmeneti
rendelkezéseket, így a Javaslat az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény által megállapított, a
szabadság pénzbeni megváltására véghatáridőt állapít meg.
A 9. §-hoz
Az Mt. a korábbi személyi alapbér fogalom helyett az alapbér fogalmát használja, illetve
megszünteti az átlagkereset-számítás intézményét. Az átmeneti szabály az Mt.
hatálybalépését megelőzően alkalmazott (korábbi) fogalmaknak a törvény erejénél fogva való
felváltására irányul annak érdekében, hogy a változás a gyakorlat számára zavart ne okozzon.
A Javaslat természetesen nem zárja ki, hogy akár munkaviszonyra vonatkozó szabály, akár a
felek megállapodása a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezésektől (Mt. 148-152. §-
ok) - az eltérés törvényes lehetőségeinek korlátai között - eltérjen.
Annak érdekében, hogy a munkavállalót az Mt. hatálybalépése okán keresetveszteség ne
érhesse, a Javaslat (2)-(3) bekezdése a bérpótléknak az alapbérbe első alkalommal történő
beépítésekor, illetve eseti elszámolás helyetti átalány alkalmazásakor a munkavállaló utolsó
96
tizenkét havi bérpótlékának átlagát rendeli figyelembe venni. Magától értetődő, hogy a
védelmi szabály alkalmazása csak abban az eseten jön szóba, ha a foglalkoztatási feltételek
(azaz a pótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmények) a módosítást követően is
változatlanul fennállnak. A Mt. által szabályozott pótlékok közül a Javaslat (2) bekezdése
alapján a szabály alkalmazásakor valamennyi pótlékot figyelembe kell venni, ám nem kell
érvényesíteni az alkalmazáskor azt a pótlékot, amelyet az Mt. a hatálybalépését követően már
nem biztosít a munkavállaló számára. Ilyennek minősül különösen a megszakítás nélküli
munkarend pótléka, mivel az Mt. (önmagában) a munkáltató működésének ezt a sajátosságát
nem tekinti a törvény alapján pótlékra jogosító körülménynek, hiszen ilyenként csak a
munkavégzésnek (nem a munkáltatói működési rendnek) valamely sajátosságát ismeri el.
Ugyanakkor a Javaslat a jogszabályban elvárt bérelemeléshez kapcsolódóan különös szabályt
is tartalmaz. Ennek lényege, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését szolgáló elvárt
béremelés teljesítése esetén nem az utolsó 12 hónap, hanem az elvárt béremelés
végrehajtásának időpontjától számított időszak pótlékkifizetéseit kell figyelembe venni a nettó
bérek szintjének további biztosítása érdekében. Fontos kiemelni, hogy ez a rendelkezés nem
érinti azt a szabályt, miszerint az elvárt béremelés a végrehajtását követően - a bérpótlékokra
vonatkozó törvényi változásokhoz kapcsolódóan is - akkor tekinthető továbbra is
teljesítettnek, ha a rendszeres bérpótlék mértékének csökkentése más rendszeres bérelem
növelésével ellentételezésre kerül.
Az Mt. 156. §-a a munkabér védelmének intézményrendszere körében az egyenlőtlen
munkaidő-beosztás esetében alkalmazandó munkabér-elszámolási szabályokat határozza
meg (az órabéres díjazás esetében). Ezek alkalmazására csak az Mt. hatálybalépését követően
elrendelt munkaidő-keret vagy közölt munkaidő-beosztás esetén kerülhet sor. Az elszámolási
szabály tehát a munkaidő meghatározásának időpontjához igazodik.
A 10. §-hoz
A munkajogi kártérítési felelősség jogalapjára és mértékére a károkozáskor hatályos
szabályok alkalmazása indokolt. Elsősorban foglalkozási betegség bekövetkezése esetén
azonban a károkozás időpontja nem állapítható meg pontosan, ezért a § kisegítő szabályként -
ha a károkozó magatartás (esemény) időpontja nem állapítható meg - a kár bekövetkezésének
időpontjában hatályos rendelkezések alkalmazását rendeli. A Javaslat 16. §-a a munkajogi
igény érvényesítésének (eljárási természetű) szabályairól rendelkezik. Ezek tekintetében az
átmeneti szabály beiktatása nem indokolt, ezért az Mt. hatálybalépését követően érvényesített
igény az Mt. rendelkezései szerint érvényesíthető abban az esetben is, ha a kártérítés
jogalapjára, illetve mértékére a hatályos Munka Törvénykönyve az irányadó. A Javaslat 16. §
(3)	bekezdése alapján az igényérvényesítés határidejére az igény keletkezésekor hatályos,
azaz adott esetben a hatályos Munka Törvénykönyvében meghatározott rendelkezések
irányadók. A kártérítési felelősség körében ennek általában gyakorlati jelentősége nincs,
hiszen a bíróság előtti igényérvényesítés a korábbi és az új szabályok szerint is az elévülési
időn belül lehetséges. A kártérítési igénynek a munkáltató által a hatályos Munka
Törvénykönyve 173. § (2) bekezdése alapján ún. határozattal való érvényesítése esetében, ha
a kollektív szerződés az igény érvényesítésére határidőt állapított meg, úgy az Mt.
hatálybalépését megelőző igényérvényesítésre e határidő alkalmazandó. Az Mt. 286. § (3)
bekezdéséből következően a munkáltatói kárigény elévülési ideje lerövidíthető. Az erre
irányuló korábbi kollektív szerződéses rendelkezés érvényességét az Mt. hatálybalépése nem
érinti, ezért ez a munkáltatói igény az Mt. hatálybalépését követően is a kollektív szerződés
szerinti elévülési időn belül érvényesíthető.
A 11. §-hoz
97
Az Mt. 205. § (1) bekezdése - a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében - a
köztulajdonban álló munkáltatók esetében meghatározott szabályozási tárgykörökben eltérést
nem engedő szabályozást tartalmaz. Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkötött
megállapodások érvényességét azonban a korlátozó szabály nem érinti, a jogszabályba ütköző
megállapodások semmissége csak az Mt. hatálybalépését követően megkötött megállapodások
tekintetében érvényesül az Mt. rendelkezései alapján.
A Javaslat az Mt.-t módosító rendelkezései körében ugyanakkor - meghatározott
tárgykörben, illetve indokkal - kivételes jelleggel változatlanul érvényesnek ismeri el az ún.
rövidebb teljes munkaidőre irányuló megállapodásokat. A Javaslat szerint ugyanis, az
egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében az Mt. hatálybalépését követően
megkötött, rövidebb teljes munkaidőre irányuló megállapodások érvényesek lesznek, illetőleg
a korábban megkötött ilyen tárgyú megállapodások érvényességét sem érinti az Mt.
hatályalépése. Ha azonban a felek ilyen szerződéses cél nélkül állapodtak meg a rövidebb
teljes munkaidőben, úgy e megállapodásuk az Mt. 205. § (2) bekezdésébe ütközik, ezért
érvénytelenné válik.
A (2) bekezdés az egységes szabályozás érdekében az egyes munkaügyi tárgyú és más
kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény által,
a munkaerő-kölcsönzés tekintetében a kikölcsönzés kezdő időpontjára megállapított átmeneti
rendelkezést tartalmazza.
A 12. §-hoz
Az Mt. a jogszabály alapján határozott időre létesített versenytilalmi megállapodásra és
természeténél fogva az ugyancsak határozott időtartamra létrejött tanulmányi szerződésre
vonatkozó hatályos szabályokhoz képest több tekintetben eltérő rendelkezéseket tartalmaz. A
felek szerződéses szabadságából következik, hogy e rendelkezések - eltérően a
munkaviszonyra vonatkozó általános szabálytól - csak az Mt. hatálybalépését követő
megállapodásokra legyenek irányadók. Természetesen e rendelkezés nem zárja el a feleket
attól, hogy az Mt. hatálybalépését megelőzően létrejött versenytilalmi megállapodást vagy
tanulmányi szerződést az új szabályozáshoz igazítva módosítsák.
A 13. §-hoz
A Javaslat (1) bekezdése az Mt. 260. § (3) bekezdése alapján kizárólag az üzemi tanács
elnökét megillető felmondásvédelmi szabály hatályát terjeszti ki méltányossági okból, illetve
a visszaélésszerű munkáltatói magatartások megakadályozása érdekében - az Mt.
hatálybalépését követő hat hónapos időszakra - az üzemi tanácsnak a hatályos Munka
Törvénykönyve alapján megválasztott tagjára is. Ugyanakkor a később megválasztott üzemi
tanácstagokra a felmondásvédelmi rendelkezés hatálya értelemszerűen már nem terjed ki.
A Javaslat (2) bekezdése az üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetére állapít
meg kisegítő szabályt.
A 14. §-hoz
Az Mt. 273. §-a a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelmének új szabályait állapítja
meg. A védelem - hasonlóan a hatályos Munka Törvénykönyve megoldásához - a
tisztségviselőt a megbízatásának megszűnését követő, törvényben meghatározott időszakra is
megilleti. Az Mt. hatálybalépése ugyanakkor azzal a következménnyel jár, hogy a védett
személyi kör - az Mt. 273. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - változhat,
98
mivel a védett szakszervezeti tisztségviselők száma a telephelyen foglalkoztatott
munkavállalók létszámától függ. A Javaslat ezért - függetlenül attól, hogy az Mt.
hatálybalépését követően védelemben részesülnek-e - a felmondásvédelmi szabályt
mindazon tisztségviselők tekintetében fenntartja, akik 2012. június 30. napján a hatályos
Munka Törvénykönyve 28. §-a szerinti védelemben részesülnek. Hasonlóan a Javaslat 13. §-
ához, ebben az esetben is méltányossági, illetve a munkáltatói visszaéléseket megakadályozó
szabály beiktatásáról van szó.
Az Mt. 274. § (2) bekezdése a szakszervezetet megillető ún. munkaidő-kedvezmény mértékét
határozza meg, mégpedig oly módon, hogy azt a szakszervezeti tagoknak a naptári év január
1.	napján fennálló létszámához köti. E létszám megállapítása a hatályos Munka
Törvénykönyve alapján szükségtelen volt, ezért a Javaslat az Mt. hatályba lépését követő hat
hónapra a 2012. január 1-jei állapotot rendeli figyelembe venni. A taglétszámról a
szakszervezetnek nyilatkoznia kell. A munkaidő-kedvezmény a nyilatkozat közlését követően
vehető igénybe.
A 15. §-hoz
Az (1) bekezdés azt a jogalkotói szándékot tükrözi, hogy az Mt. hatálybalépésével a korábban
megkötött kollektív szerződések esetében ne álljon be az érvénytelenség (azonnal) abból az
okból, hogy az azt megkötő felek kollektív szerződéskötési képessége az új Mt. alapján
hiányozna. E kollektív szerződések tehát hatályban maradhatnak azzal, hogy az Mt.-be
ütköző (és ezért semmis) egyes rendelkezéseik nem alkalmazhatók. Az átmeneti szabály tehát
csupán az alanyi kellék elvesztésének esetét kívánja rendezni, nem pedig azt kívánja
kimondani, hogy az egyébként az Mt. eltérést nem (vagy csak meghatározott módon, illetve
irányba) engedő szabályába ütköző kollektív szerződéses rendelkezés az Mt. hatálybalépését
követően (átmenetileg) érvényes maradhat.
A (2) bekezdés alapján az a kollektív szerződés, amelynek több szakszervezeti alanya van
(azaz az egyik alanyi oldalon többesség állt elő), mindaddig érvényes és hatályos maradhat,
ameddig legalább egy szakszervezet rendelkezik az Mt. szerinti kollektív szerződéskötési
képességgel. A Javaslat az Mt.-t is kiegészíti az ezekre a tényállásokra irányadó anyagi jogi
szabályokkal, amelyek nem átmeneti jellegűek, hanem a kollektív szerződéskötési képesség
elvesztése jogkövetkezményeinek általános szabályát tartalmazzák.
A 16. §-hoz
A munkajogi igény érvényesítésére vonatkozó eljárási természetű rendelkezések
alkalmazásának általános szabályát az (1) bekezdése rögzíti. Eszerint az igényérvényesítésre
az Mt. szabályait kell alkalmazni az Mt. hatálybalépését követően abban az esetben, ha az
igény érvényesítésére ezt követően kerül sor. A (2) bekezdés ez alól az általános szabály alól
egy tárgykörben teremt kivételt, nevezetesen a hatályos Munka Törvénykönyvének az
igényérvényesítési határidőkre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni abban az esetben, ha
az igény az Mt. hatálybalépését megelőzően keletkezett. A (3) bekezdése ugyanakkor a
kollektív munkaügyi viták elbírálására - mivel ezeknél az esedékesség időpontja általában
nem, illetve gyakorta bizonytalanul állapítható meg - a kezdeményezés időpontjában hatályos
rendelkezések alkalmazását írja elő.
A 17. §-hoz
Az Mt. a közeli hozzátartozó fogalmát nem alkalmazza. E fogalmat az Mt. 294. § (1)
bekezdés b) pontja alapján a hozzátartozó fogalma váltja fel. A hatályos Munka
99
Törvénykönyve, illetve az annak alapján kötött egyéni és kollektív megállapodások
ugyanakkor számos esetben tartalmaz (hat) nak a korábbi fogalom-használatot tükröző
rendelkezést. Ezeknek a törvény erejénél fogva való felváltására irányul a Javaslat átmeneti
rendelkezése. A Javaslat azért nem általában a munkaviszonyra vonatkozó szabályokra utal,
mert e körben - magától értetődően - nem valamennyi jogszabály fogalom-használatának
korrekciójára irányul, hanem csak a hatályos Munka Törvénykönyvére.
A 18. §-hoz
Az Mt. 295-297. §-a a külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott
munkavállaló jogviszonyára vonatkozó sajátos rendelkezéseket tartalmaz a 96/7 l/EK irányelv
átvétele érdekében. E szabályok alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a szolgáltatásnak a
Magyarországon történő teljesítésére irányuló megállapodás az Mt. hatálybalépését követően
jött létre, illetve ennek révén a magyarországi foglalkoztatásra (azaz a munkavállaló
Magyarországra küldésére) is ezt követő időponttól kerül sor. A korábban létrejött
megállapodások alapján a foglalkoztatásra a hatályos Munka Törvénykönyve 106/A-106/B.
§-ok rendelkezései irányadók.
A 19. §-hoz
E rendelkezés az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató
munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról
szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) és (3)
bekezdésével kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget.
A MÁSODIK RÉSZHEZ
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénymódosítása
A 20. §-hoz
Az Mt. szerint a bedolgozói jogviszony is munkaviszony, ennek megfelelően szükséges a
Polgári Perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (a továbbiakban: Pp) azon szabályának
módosítása, hogy milyen jogviszonyból származó perek minősülnek munkaügyi pernek. A
Javaslat által tartalmazott módosítás a korábbi szabályozással ellentétben nem szabályozza
részletesen, hogy milyen igények érvényesítése minősül munkaügyi pernek, viszont
megteremti a lehetőségét annak, hogy törvény a Pp. által meghatározott ügyeken kívül más
ügyeket is munkaügyi pernek minősítsen.
A Javaslat a korábbi szabályozással ellentétben minden munkaügyi perben előírja a
tárgyalásnak a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel történő kezdését, ha a felek
személyesen vagy képviselőik útján megjelentek.
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
módosítása
A 21. §-hoz
A Javaslat a Bvtvr. szabályai által tartalmazott hivatkozásokat az Mt.-nek megfelelően
módosítja, valamint átvezeti a törvényerejű rendeleten az egyes jogintézmények
elnevezésének változását is.
100
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
A 22. §-hoz
A Javaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt azért módosítja, mert az általa
tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt. szabályaihoz.
Az Mt. 110. §-a rendelkezésre állási időnek az ügyeletet és a készenlétet tekinti, ezért a
rendelkezésre állási időt - mint az ügyeletnél nagyobb egységet - elegendő beemelni a
szabályba annak figyelembe vételével, hogy az Mt. 134. §-ában indokolt az ügyeletet is
feltüntetni a készenlét mellett, vagy helyettük a rendelkezésre állási idő nyilvántartásáról
rendelkezni.
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvénymódosítása
A 23. §-hoz
A Javaslat a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényt azért módosítja, mert az általa
tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt. szabályaihoz. A Javaslat továbbá összhangba
hozza a sztrájkkal kapcsolatos jogviták elbírálására vonatkozó hatályos rendelkezéseket az
Mt. 289. § (2) bekezdésében foglalt szabállyal. Ennek lényege, hogy a vitás kérdések gyors
elbírálásának eljárásjogi határideje ne csupán az elsőfokú, hanem a másodfokú eljárásban is
érvényesüljön.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
A 24. §-hoz
A Javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényt egyrészt a jogszabályi hivatkozások, valamint egyes jogintézmények nevének
megváltozása miatt módosítja, másrészt átvezeti a törvényen az ellátások nevének az elmúlt
években bekövetkezett változása miatt szükségessé vált és még eddig át nem vezetett
módosításokat.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénymódosítása
A 25. §-hoz
A Javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt
egyrészt azért módosítja, mert az általa tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt.
szabályaihoz. Emellett, mivel az Mt. szerint az átlagkereset fogalmát a távolléti díj fogalma
váltotta fel, ezért a Javaslat ennek megfelelően módosítja a törvény rendelkezéseit.
A közalkalmazottakjogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénymódosítása
A 26. §-hoz
A közalkalmazottak jogállása - más jogállási törvényekkel összehasonlítva - jellegét tekintve
talán a legközelebb áll a munkaviszonyhoz. Ezt a körülményt támasztja alá, hogy a
101
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény eddig is számos tekintetben a munka
törvénykönyvének rendelkezéseitől való eltéréseket határozta meg, emellett jellemzően az Mt.
rendelkezéseit engedte érvényesülni. Ugyanakkor a Javaslat változatlanul elismeri és
fenntartja azt a megközelítést, hogy az állami, önkormányzati fenntartói foglalkoztatásnak
vannak olyan sajátosságai és értékei, amelyek különös szabályozást igénylő rendelkezések
megalkotását teszik szükségessé. Ezt támasztja alá, hogy közalkalmazotti foglalkoztatásra
elsősorban az oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, kulturális ágazatokban kerül
sor, ahol az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás és annak védelme különös figyelmet
érdemel.
Ennek megfelelően a Javaslat szerint a versenyszférához képest korlátozottabb marad az
érdekegyeztetés szerepe, ugyanakkor a módosítás a törvény szerinti illetményrendszert nem
érinti, azaz mind az alapilletmény, mind a közalkalmazottakat megillető pótlékok alapvetően
a törvényen alapulnak.
Az ágazati érdekegyeztetés lefolytatására a miniszternek két lehetőséget biztosít a Javaslat:
létrehozhat saját ágazati érdekegyeztető fórumokat (ezek nem csupán a munkajogi, hanem
azok mellett az egyéb, ezzel összefüggő ágazati kérdéseket is tárgyalhatna), vagy a
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa keretei között folytatja le az ágazati
érdekegyeztetést. A területi, települési szintű érdekegyeztetést - a saját fenntartásába tartozó
intézmények tekintetében - a fenntartó folytatja le, amely lehet önkormányzat vagy állami
szerv.
A gyakorlati tapasztalatok szerint túlszabályozott, szükségképpen bürokratikus és
rugalmatlan, illetőleg jelentős mértékben indokolatlan a közalkalmazottak fegyelmi
felelősségére vonatkozó szabályozás fenntartása. Ezért a Javaslat kezdeményezi e
jogintézmény megszüntetését. Helyette a már eddig is létező rendkívüli felmentés eszközével
élhet a munkáltató, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges
kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását
lehetetlenné teszi.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvénymódosítása
A 27. §-hoz
A Javaslat a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény által
tartalmazott, a Munka Törvénykönyvére történő hivatkozásokon átvezeti az Mt.
hatálybalépése által szükségessé váló módosításokat, illetve egyes megszűnő fogalmaknak az
új fogalmakkal történő felváltását.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénymódosítása
A 28. §- hoz
A Javaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által
tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt. szabályaihoz.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXLX. törvénymódosítása
A 29. §- hoz
102
A Javaslat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény által tartalmazott hivatkozásokat
hozzáigazítja az Mt. szabályaihoz.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénymódosítása
A 30. §-hoz
A Javaslat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által meghatározott előírásokat
hozzáigazítja az Mt. szabályaihoz. A Javaslat célja továbbá, hogy összhangba hozza a
szabálytalansággal érintett munkáltatókról vezetett nyilvántartások tartalmát mind
tényszerűen, mind jogszabályi alapon.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvénymódosítása
A 31. §-hoz
Az Mt. 219. § (1) bekezdés c) pontja alapján, munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó a
munkabérre, annak védelmére és egyéb juttatásokra vonatkozó munka- és foglalkoztatási
feltételeket a kölcsönbevevőnél fennálló viszonyok alapján biztosítja. Ez változást jelent az
1992. évi XXII. törvény szabályaihoz képest, ahol csak egy meghatározott időtartamnál
hosszabb munkaerő kölcsönzés esetén rendeli el a kölcsönbevevő munkavállalóihoz képest az
egyenlő bánásmódot. Szükséges ezért az Opt. Javaslat szerinti módosítása. A Javaslat továbbá
a törvény által tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt. rendelkezéseihez.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénymódosítása
A 32. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által
módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26—i
2007/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény tartalmazza. A törvények azonban
nem tartalmazzák a 2007/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó jogharmonizációs
klauzulát, ezért módosítás célja a jogharmonizációs klauzula beépítése e törvénybe.
Egyebekben a Javaslat a törvény által tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt.
rendelkezéseihez.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvénymódosítása
A 33. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat.
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvénymódosítása
A 34. §-hoz
103
A Javaslat a törvény által tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt. rendelkezéseihez.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XC VII. törvénymódosítása
A 35. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a 859/2008/EK európai bizottsági rendelet a légiközlekedésről szóló
törvénnyel (Lt.) és az Mt.-vel együttesen alkalmazandó.
A Rendelet előírásaival összhangban kerül meghatározásra a munkavégzés tartamának
mértéke.
Bár a Rendelet korlátozza a napi repülési szolgálati idő maximális tartamát, de a
légiközlekedési ágazatban követett gyakorlatnak megfelelően figyelembe veszi, hogy vannak
olyan járatok, amelyek végrehajtása a Rendelet által meghatározott időintervallumon belül
nem lehetségesek, ezért lehetővé teszi a napi repülési szolgálati időnek a hajózó személyzet és
a légi-utaskísérők számának növelésével történő meghosszabbítását. A Rendelet a hajózó
személyzet és a légi-utaskísérők számának növelésével meghosszabbított napi repülési
szolgálati idő alkalmazásának engedélyezését a nemzeti légiközlekedési hatóságok feladatává
teszi, jelen bekezdés meghatározza azokat a feltételeket, amelyek betartásával a Légügyi
Hivatal a napi repülési szolgálati idő meghosszabbítás ezen módját engedélyezheti.
Az éves munkaidőkeret munkáltató általi egyoldalú elrendelésének lehetőségét az indokolja,
hogy a Rendelet a szolgálati idő és a blokkidő vonatkozásában is éves korlátot állapít meg.
A légiközlekedési ágazat sajátossága, hogy a hajózó személyzet és a légi-utaskísérők olyan
járatra vannak beosztva, amely nem az indulási helyen végződik és a következő járatra történő
jelentkezésig az időt szállodában töltik, a szállodában töltött idő azonban a minimális
pihenőidőnél rövidebb. A Rendelet speciális előírást tartalmaz erre az esetre és a nemzeti
légiközlekedési hatóság jóváhagyásától teszi függővé az ún. szünetet tartalmazó szolgálat
engedélyezését. A 29/E. § célja azon minimális feltételek meghatározása, amelyek fennállása
esetén a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság Légügyi Hivatala jóváhagyja a szünetet tartalmazó
üzemelést.
A légiközlekedés biztonságának és folyamatosságának fenntartása mára már alapvető
közszükséglet és társadalmi igény. Az Mt. különös rendelkezéseket tartalmaz a társadalmi
közszükségletet kielégítő, rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő
munkáltatók tekintetében. A jogviták megelőzése és az egyértelmű helyzet megteremtése
érdekében az Lt. rögzíti a légiforgalom biztonsága érdekében a Magyar Állam által az Lt.
61/A. §-ban megalapított légiforgalmi szolgáltató Mt. 101. § (1) bekezdése és 102. § (2)
bekezdése szerinti státuszát.
Az Mt. 53.§-a a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás éves maximális időtartamát 44
beosztás szerinti munkanapban vagy 352 órában határozza meg a korábbi szabályozástól
eltérően, amely a munkakörön kívüli foglalkoztatás különböző formáit évi 110 napban
maximalizálta. A léginavigációs szolgáltatások nyújtásához a tevékenységének jellege
(nemzetközi színtéren, határokon átnyúlóan nyújtott szolgáltatás), és a Single European Sky
II.	jogszabálycsomag hatásai (nemzetközi integrációs folyamatok) szükséges, hogy az Mt.
főszabályához képest ágazati jogszabály biztosítson tágabb keretet a munkakörön kívüli
foglalkoztatásra. A léginavigációs szolgáltatásokat végző munkavállalók tipikus szolgálati
beosztása jellemzően napi 12 óra, ezért az éves órakeretet ennek figyelembevételével kerül
meghatározásra.
A légiközlekedésben előfordulhatnak olyan vis maior esetek, amelyek előre nem jelezhetőek,
és képesek napokra megbénítani vagy jelentősen csökkenteni a légiforgalmat. Ilyen esetek
104
hatékony kezelésére szolgáló eszköz, hogy a munkáltató 5 nap szabadságot az Mt.-ben
meghatározottnál rövidebb értesítési határidővel is kiadhat.
Az Mt. tanulmányi szerződés megkötését kizárólag a munkáltató és a munkavállaló között
teszi lehetővé, azaz olyan személlyel, akivel nem áll munkaviszonyban, a munkáltató nem
köthet tanulmányi szerződést. Az Mt. továbbra is öt évben maximalizálja azt az időszakot,
amely alatt a képzés finanszírozásáért cserébe a munkavállalónak munkaviszonyát fenn kell
tartania a munkáltatónál. A légiközlekedési iparágban több olyan munkakör is van, amelyek
képzési költségei igen jelentős nagyságrendűek. Ilyen képzési költségek mellett az öt éves
szerződéses időtartam nem elegendő a befektetett képzési költség megtérüléséhez. A
jelentkezőktől több munkakör tekintetében nem várható el a szakszolgálati engedély
megszerzéséhez szükséges tanfolyam finanszírozása. A jelentős képzési költségekre
tekintettel ugyanakkor biztosítani kell azt, hogy ezek a költségek megtérüljenek. Indokolt
ezért megteremteni a jogszabályi alapjait annak, hogy a léginavigációs szolgáltatásokat
biztosító szervezet az érintett munkakörök betöltésre érdekében leendő munkavállalójával
olyan szerződést köthessen, ami mindkét fél számára kellő biztonságot garantál, úgy, hogy a
ledolgozási kötelezettség időtartamát összhangba hozza a megnövekedett költségekkel és a
megváltozott társadalmi elvásásokkal.
A személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénymódosítása
A 36. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy a munkavállaló az értékhatárhoz kötött adómentes és béren kívüli
juttatásokból csak egyszeresen részesülhessen akkor is, ha egy munkakörre több
munkáltatóval köt munkaszerződést.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénymódosítása
A 37. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvénymódosítása
A 38. §-hoz
1.	A Javaslat a törvény által tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt.
rendelkezéseihez.
2.	Míg azok, akiknek büntetőjogi felelősségét a bíróság valamely bűncselekmény elkövetése
miatt megállapította, a mentesítést követő meghatározott idő elteltével szolgálati viszonyt
létesíthetnek, addig a Hszt. 37/A. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy nem létesíthető
szolgálati viszony azzal, aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és az az alábbi
okokból szűnt meg:
szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával (53. § í) pont);
büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony
keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával (53. § g) pont) vagy
105
az 56. § (6) bekezdése alapján (a hivatkozott rendelkezés 2012. január 1. előtt a
kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés miatti alkalmatlanság
alapján történő felmentésre utalt vissza, azonban a 2012. január 1-jei módosítást követően
az 56. § (6) bekezdése egy kivételt állapít meg a kifogástalan életvitel követelményének
való meg nem felelés miatti alkalmatlanság alól).
A fenti megszűnési okok végleg kizárják a hivatásos állomány volt tagjával történő szolgálati
viszony létesítésének lehetőségét. Figyelemmel arra, hogy még bűncselekmény elkövetése
esetén is lehetőség van bizonyos idő elteltével szolgálati viszony létesítésére, indokolt a Hszt.
módosítása. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 155. § (5)
bekezdése is lehetővé teszi a hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén, 3 év elteltével a volt
kormánytisztviselő államigazgatási szervnél történő újbóli alkalmazását. A Javaslat ehhez
hasonlóan módosítj a Hszt.-t.
3.	A hatályos Hszt. szabályozás lehetővé teszi a hivatásos állományba való visszavételt azok
esetében, akinek a szolgálati viszonyát az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati,
közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg, azonban nem rendelkezik
a kormányzati szolgálati jogviszonyba áthelyezettek visszavételének lehetőségéről. Ezt a
felsorolást indokolt a kormányzati szolgálati jogviszonyba áthelyezettekkel is kiegészíteni,
ezáltal biztosítható az áthelyezett kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők hivatásos
állományba való visszavétele is, amely biztosítaná a közszolgálat egyes szolgálati viszonyai
közötti átjárhatóságot.
4.	A fegyveres szervek vezetőinek és vezető-helyetteseinek biztosítható vezetői juttatásokkal
kapcsolatban a Hszt. sem rendelkezést, sem felhatalmazást nem tartalmaz. Indokolt e
rendelkezésekkel kiegészíteni a Hszt.-t, ezáltal megteremtve a jelenleg a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. §-ában található szabályozás
jogalapját.
5.	A Hszt. hatályos 264/A. §-a értelmében a rendőrség hivatásos állományú tagjaira
megfelelően alkalmazni kell a Hszt. 322. § (2) bekezdését. A Hszt. 2011. december 31-ig
hatályos 322. § (2) bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külföldi szolgálati
helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50 %-ának
megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény 2012. január 1-jei hatállyal hatályon
kívül helyezte a Hszt. - Nemzeti Adó- és Vámhivatal állománya vonatkozásában különös
rendelkezéseket tartalmazó - XXIII. Fejezetét, ezzel a hivatkozott 322. § (2) bekezdést is.
Ugyanakkor ugyanezen törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.
törvény 29. § (6) bekezdésében a korábbi szabályozással megegyezően fenntartotta a NAV
hivatásos állománya vonatkozásában a külföldi szolgálati helyi pótlékot. Mindaddig, amíg a
pénzügyőrök részére folyósításra kerül a pótlék, addig a velük párhuzamosan dolgozó,
határforgalom-ellenőrzési feladatokat ellátó rendőrök részére is indokolt a pótlék folyósítása.
A külföldi szolgálati helyi pótlék 2011. december 31-ig hatályos szabályozásának fenntartása
költségvetési többletkiadással nem jár.
6.	A Hszt. 6/B. számú mellékletében található vezetői illetménytáblázat módosítása a
Készenléti Rendőrség parancsnokát a legmagasabb, az illetményalap 8,3-szeresének
megfelelő illetményre jogosultak között szerepelteti. A módosítás csak minimális
illetménynövekedéssel jár, azonban kifejezi a Készenléti Rendőrség súlyát a megnövekvő
feladatkörére és személyi állományára tekintettel, azzal, hogy a legmagasabb vezetői
illetmény-kategóriában kerül elhelyezésre (ott, ahol jelenleg a rendőrség vonatkozásában a
közel azonos méretű szervezetet vezető budapesti rendőrfőkapitány szerepel).
106
7.	Az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által
módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26—i
2007/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény tartalmazza. A törvények azonban
nem tartalmazzák a 2007/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó jogharmonizációs
klauzulát, ezért módosítás célja a jogharmonizációs klauzula beépítése e törvénybe.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénymódosítása
A 39. §-hoz
A Javaslat az új Mt. hatálybalépéséhez kapcsolódó szükségszerű módosításokat tartalmazza.
Szükségessé vált a munkaügyi ellenőrzés egyes hatásköreinek pontosítása, az új Mt.
koncepciójához történő hozzáigazítása.
Az ellenőrzési hatáskörök újrafogalmazása, átrendezése következtében szükségessé vált a
hatályos Met. 7. § (1) és (2) újrafogalmazása. A bírság mértékét szabályozó a hatályos Met. 7.
§ (2) bekezdésében alkalmazott hármas \a)-c) pont szerinti] elkülönítés a gyakorlatban
aktualitását vesztette. A hatályos Met. 7. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) szerinti
jogsértések esetében a hatáskör kiürült, mivel a szakszervezetekkel, európai üzemi tanáccsal
kapcsolatos hatáskörök, egyenlő bánásmód megtartásának ellenőrzése kikerült az ellenőrzési
hatáskörök közül, a nyilvántartás ellenőrzése pedig az Mt. új szerkezeténél fogva a munka- és
pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrzése körébe tartozik.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvénynek (a továbbiakban: Két.) a 2011. évi CLXXIV. törvénnyel végrehajtott módosítása
iktatta be a Ket.-be a közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi alapjairól szóló 94/A. §-
át. A Javaslat 7. § (2) bekezdésének rendelkezése a munkajogi szabályokkal való összhangot
teremti meg, így mindenekelőtt az általános elévüléshez képest rövidebb, 3 éves munkajogi
elévüléshez igazítva a bírságkiszabás abszolút elévülés idejét.
A szükségszerű módosításokkal egyidejűleg a Javaslat megszünteti a bírság-kategóriák eddigi
jogsértésenként és érintett munkavállalók szerinti - bonyolult csoportosítását, és visszatér a
2007.	január 1-jei előtt alkalmazott - kevésbé bonyolult - megoldáshoz, mely az egyes
jogsértés-típusok között aszerint tesz megkülönböztetést, hogy azok egy, vagy több
munkavállalót érintenek. A jogsértések és az érintett munkavállalók száma mind a Két. 94/A.
§ (1) bekezdése, mind pedig a Met. Javaslat szerinti 7. § (7) bekezdése alapján mérlegelés
körébe tartozik. A bírsághatárok harmincezer és tízmillió forint összeghatár közötti
meghatározása nagyobb lehetőséget nyit az egyéniesítésre.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénymódosítása
A 40. §-hoz
A kiegészítés szerint több munkáltató által egy munkakörre egy magánszeméllyel létesített
munkaviszony esetén elismert költségnek minősül az a személyi jellegű ráfordítás, amelyet a
kijelölt munkáltató a további munkáltatók helyett teljesít. A ráfordítás akkor számolható el
elismert költségként, ha azt a további munkáltatók a kijelölt munkáltató részére megtérítik.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénymódosítása
107
A 41. §-hoz
A Javaslat a törvény által tartalmazott hivatkozásokat hozzáigazítja az Mt. rendelkezéseihez.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
A 42. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat.
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
A 43. §-hoz
A Javaslat egyrészt átvezeti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvényen (a továbbiakban: lasz.) az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé
váló jogszabályi hivatkozásokat, másrészt összehangolja az lasz. rendelkezéseit az Mt.
rendelkezéseivel, emellett elvégez néhány technikai, szövegpontosító módosítást.
Az lasz. szerint a vezetői megbízatás, jelenleg csak határozatlan időre szólhat kivéve, ha a
magasabb vezetői álláshelyre ismételten kiírt pályázat is eredménytelen; ebben az esetben a
magasabb vezetői megbízatás legfeljebb 1 éves határozott időre is szólhat. (Magasabb vezetői
állásnak minősül az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, főosztályvezetője, a bíróságok
főosztályvezetői, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese, valamint a Fővárosi
Törvényszék Gazdasági Hivatalának az igazgatója.) A Javaslat a magasabb vezetői állásnak
nem minősülő vezetői megbízatás tekintetében - amelyet nem kötelező pályázat útján
betölteni - is lehetővé teszi a legfeljebb 1 éves határozott időre történő kinevezést.
A Javaslat a munkaszervezés hatékonyságának növelése érdekében több módosítást is
tartalmaz. Az igazságügyi alkalmazottak egy szűk köre tekintetében megteremti azt a
lehetőséget, hogy - a bírákhoz hasonlóan, de a bírákra vonatkozó szabályozáshoz képest
szűkebb körben - a munkáltatói jogkör gyakorlója számukra munkahelyen kívüli
munkavégzést engedélyezzen egy-egy meghatározott feladat ellátása érdekében. Ezen
intézmény bevezetése elősegítheti az eljárások ésszerű időn belül való befejezését, növelheti
az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Szintén a munkaszervezés hatékonyságának növelése, a
gyors intézkedési lehetőség biztosítása érdekében a Javaslat rögzíti, hogy sürgős, rendkívüli
esetben a kirendelés elrendeléséről az általánostól eltérő, rövidebb időn belül értesíthető az
igazságügyi alkalmazott, továbbá meghatározza a Javaslat a rendkívül indokolt esetben
engedélyezett fizetés nélküli szabadság maximális időtartamát.
A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy ha az igazságügyi alkalmazott értékelésének
összegzése nem kiváló, az értékelést írásban is indokolni kell, továbbá a Javaslat az értékelés
során adható minősítési kategóriák számát háromról ötre emeli.
A Javaslat rögzíti, hogy az igazságügyi alkalmazott személyes adatai az igazságügyi
alkalmazott hozzájárulásával adhatóak át adatfeldolgozó számára.
Az lasz. lehetővé teszi, hogy a munkavégzés színvonalára tekintettel az alapilletmény
csökkentésére kerüljön sor, azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint ezt
indokolni kellene; ezt a Javaslat pótolja, és erre az esetre előírja az indokolási kötelezettséget.
108
A Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében a kirendelési díj mértékének érintetlenül
hagyása mellett pontosítja a kirendelési díjra vonatkozó szabályozást.
Az Mt. megszünteti az átlagkereset fogalmát. A Javaslat fenntartja az igazságügyi
alkalmazottak esetében a hatályos szabályozást akként, hogy azokban az esetekben, amikor
jelenleg is átlagilletményt kapnak az alkalmazottak - akár a hatályos Munka Törvénykönyve
rendelkezéseire utaló szabályok alapján, akár az lasz.-bán rögzített szabályok alapján - a
jövőben is azt kapnak, azokban az esetekben pedig, amikor jelenleg is távolléti díjat kapnak,
továbbra is távolléti díj jár a számukra. A távolléti díjra (mivel azt az Mt. is tartalmazza) utal a
Javaslat, míg az átlagilletmény számításra és fizetésre vonatkozó szabályokat beemeli a
Javaslat a hatályos Munka Törvénykönyvéből az Iasz.-ba.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénymódosítása
A 44. §-hoz
Az Mt. 195. §-a alapján létesített munkaviszonyban több munkáltató köt munkaszerződést a
munkavállalóval. Ebben az esetben a munkáltatók kötelesek kijelölni a munkaszerződésben
közülük azt, aki az adó- és járulékszabályokból fakadó kötelezettségeket - bejelentési,
nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási
kötelezettségeket - teljesíti.
A Tbj. szempontjából az így kijelölt munkáltató minősül az említett jogviszonyban
foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatójának.
A Tbj. 7. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a Javaslat megteremti az Mt. és a
Tbj. összhangját, amellyel a biztosítási jogviszony kezdete és a munkaviszony kezdete nem
válik el egymástól.
A Javaslat továbbá átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló
jogszabályi hivatkozásokat.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénymódosítása
A 45. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvénymódosítása
A 46. §-hoz
A fenti törvény 2012. január 1-jétől hatályos módosítása hatályon kívül helyezte a törvény 2.
számú mellékletét, amely meghatározta az országos múzeumok körét és az azokat irányító
szerveket. A módosítás a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum esetében speciális szabály
alkalmazására tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy annak élén a parancsnok áll, akit a
honvédelemért felelős miniszter nevez ki és ment fel.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvénymódosítása
109
A 47. §-hoz
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. §-a lehetővé teszi, hogy törvény -
ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt. rendelkezéseitől eltérjen. A módosítás az
Mt.-től eltérő szabályok alkalmazására tesz javaslatot.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 1/A. § (1) bekezdés a) pontja feljogosítja a honvédelemért felelős minisztert,
hogy a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei vonatkozásában
fegyveres biztonsági őrséget hozzon létre. A Javaslat ezzel összefüggésben az önkéntes
védelmi tartalékos jogállás miatt indokolt módosításokat tartalmazza.
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénymódosítása
A 48. §-hoz
A Javaslat indoka az Európai Parlament és a Tanács a munkaidő-szervezés egyes
szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvével - 20. cikk (2) bekezdés - összefüggő
jogharmonizációs kötelezettség teljesítése. Emellett a Javaslat a törvény rendelkezéseit
pontosítja.
A nemzetközi közúti fuvarozást végző jármüvek személyzetének munkájáról szóló Európai
Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvénymódosítása
Az 49. §-hoz
A Javaslat továbbá átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló
jogszabályi hivatkozásokat.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. éviXCV. törvénymódosítása
Az 50. §-hoz
A hatályos Hjt. értelmező rendelkezésében alkalmazott „harctéri életmentő katona”
megnevezés használata a jelenlegi szakkiképzés, a hazai és műveleti alkalmazás során
félreértésekhez vezet (hét). Az alkalmazott megnevezés az Amerikai Egyesült Államok
egészségügyi szakkiképzési rendszerében használt „Combat Lifesaver - CLS” kifejezés
fordítása, amely a szövetségi egészségügyi ellátórendszerben is elterjedt, közismert, pontosan
definiált fogalom, amellyel kizárólag a harctéren, műveleti területen leggyakoribb halált
okozó egyes sérülési formák esetén alkalmazandó életmentő beavatkozások elvégzésére
felkészített, kiképzett katonákat jelölnek. A Magyar Honvédség egészségügyi szakkiképzési
rendszerének korszerűsítése során elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban meglévő
szakkiképzési struktúra egyes elemei kerülnek bevezetésre, és a „harctéri életmentő katona”
megnevezést a szakkiképzés, a honi és műveleti alkalmazás során is már évek óta a fenti
értelmezés szerint használjuk, érvényre juttatva ezzel a szövetségi szintű interoperabilitás és a
harctéri műveleti elvárások szempontjait.
A Javaslat szerinti harctéri mentőkatona, mint gyűjtőfogalom alkalmas arra, hogy magában
foglalja más szakkiképzési szintek mellett a „harctéri életmentő katona” szakkiképzési szintjét
is. A Javaslat tehát a NATO tagságból adódóan indokolt, annak teljesítése nemcsak a
Magyar Honvédség, de az ország általános megítélése szempontjából is fontos követelmény.
110
A fogalom pontosításán túl a szabályozási cél változatlan: mivel a körülmények jellegénél
fogva nem biztosítható minden esetben, hogy egy esetlegesen bekövetkező harci sérülés
kapcsán szükségessé váló életmentő egészségügyi beavatkozás elvégzésére rendelkezésre
álljon orvos vagy megfelelő beavatkozási jogkörrel és gyakorlattal rendelkező egészségügyi
szakszemélyzet, így a törvény által meghatározott esetekben (katonai feladat végrehajtása
során műveleti területen, továbbá a katonai feladatban közvetlenül közreműködő
személyeken) hatékony egészségügyi beavatkozást hajthat végre a Magyar Honvédség
személyi állományába tartozó, egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, de egészségügyi
kiképzésben részt vett tagja.
A Hjt. 40. § (3) bekezdése szerint a tiszti és az altiszti állomány szolgálati viszonyának
létesítése és megszüntetése, az első tiszti és altiszti rendfokozatba történő kinevezés, a
rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke
gyakorolja. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy e rendelkezés nem vonatkozik az önkéntes
tartalékos állomány tagjára.
A Hjt. előírja, hogy - tetten érés és beismerés kivételével - a parancsnok, illetve a
méltatlansági bizottság mérlegelés nélkül köteles felfüggeszteni a méltatlansági eljárást, ha a
cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más
hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig. E rendelkezés azonban esetenként a
méltatlansági eljárás hosszabb ideig tartó elhúzódását eredményez(het)i. Ugyan a Hjt.
lehetővé teszi az állomány tagjának szolgálati beosztásából történő felfüggesztését, azonban e
szabályok - szolgálati beosztás hiányában - a rendelkezési állományban lévőkre nem
alkalmazhatók.
A rendelkezési állomány időtartamát az egyes jogcímek szerint a Hjt. differenciáltan
határozza meg. A feltétel bekövetkezésekor vagy az egy éves határidő lejártakor az állomány
tagja az adott jogcímen tovább nem tartható rendelkezési állományban, mert annak
meghosszabbítására nincs lehetőség. Ha az állomány tagja rendelkezési állományban nem
tartható, szolgálati viszonyát felmentéssel meg lehet szüntetni. A méltatlansági eljárás
lefolytatásának elsődlegességét biztosítja, hogy annak elrendelésétől, a befejezését követő 30
napig az állomány tagjának szolgálati viszonya egyes jogcímeken, így többek között
felmentéssel vagy lemondással nem szüntethető meg.
A Javaslat az illetmény-visszatartási szabályok alkalmazásával a rendelkezési állomány új
jogcímének megteremtését kezdeményezi a hivatkozott szabályok közötti koherencia
biztosítása érdekében. Garanciális szabály, hogy a Javaslat általános jelleggel biztosítja, hogy
a visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági
vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság
megállapítása nélkül szüntetik meg, továbbá akkor is, ha az állomány tábornoki rendfokozatú
tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.
A Javaslat a fentieken túl a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint közigazgatási,
rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényhez kapcsolódó sajátos
juttatási szabályt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénnyel
összefüggő technikai szövegezési pontosításokat, valamint egy adatkezelési kiegészítő
szabályt fogalmaz meg.
A Javaslat az Mt. szerinti általános szabályok alkalmazását rendeli el az állomány gyermek
után járó pótszabadsága tekintetében. A módosítást a 2012. évi szabadság megállapítása során
is alkalmazni kell.
A Hjt. lehetővé teszi a szolgálati beosztásából való felfüggesztését és elrendeli illetményének
visszatartását annak, akivel szemben büntetőeljárás indul, ha az állomány tagja terhére rótt
bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti
vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol
tartása indokolt. A Javaslat az említett körülmények fennállása esetén az állomány
111
rendelkezési állományba tartozó tagjával szemben is jogalapot teremt az illetmény
visszatartására vonatkozó differenciált szabályok alkalmazására.
A Javaslat az illetmény-visszatartásra vonatkozó szabályok szigorítását kezdeményezi,
lehetőséget biztosítva a munkáltatói jogkör gyakorlójának arra, hogy a távolléti díj
visszatartását - különösen indokolt esetekben, a fennálló körülményeket mérlegelve - az
alapszabálynál magasabb mértékben határozza meg. A 117. § (2) bekezdése szerinti
garanciális szabály azonban ekkor is érvényesül, így a visszatartott távolléti díjat kamataival
utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a
büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, továbbá
akkor is, ha az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. §
alapján nem kerül megszüntetésre.
A Javaslat a hatályos szabályozás kiegészítésével általános jelleggel előírja, hogy nem
jogosult egészségügyi szabadság az állomány azon tagja, akinek a Hjt. 48. § (7) bekezdése
vagy a 117. § szerint visszatartott távolléti díj jár. A 100/A. § hatályon kívül helyezése és a
szabályozás 101/A. §-ba történő átemelése a koherens szabályozás érdekében vált
szükségessé.
2012. január 1-jétől a Hjt. 48. § (1) bekezdés r) és s) pontja, valamint a (10)—(15) bekezdése
tartalmában egy sajátos „tartalékállomány”-nak minősül. Ehhez kapcsolódóan a Hjt. a más
közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében adatátadási
kötelezettséget ír elő a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv részére,
valamint meghatározza az átadásra kerülő adatok körét és az esetleges kivételeket.
Mindemellett a rendelkezési állomány e kategóriáiban kölcsönös együttműködési
kötelezettséget nevesít a törvény a Honvédség, a hivatásos állomány tagja és a kormányzati
személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv között a más közszolgálati jogviszonyba
történő áthelyezés elősegítése érdekében.
Ezekhez kapcsolódóan a Javaslat kormányrendeleti felhatalmazást biztosít végrehajtási
szabályok megalkotására, biztosítva ezáltal a jogalapot a közszolgálati tisztviselők személyi
irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a
munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai
adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló Korm.
rendelet katonákra kiterjedő módosításához.
A Javaslat a fentieken túl technikai szövegpontosításokat tartalmaz. Érdemi módosítás a
rendeletalkotási felhatalmazás kiegészítése, továbbá az, hogy a Javaslat pontosítja azokat az
időtartamokat, amelyek nem minősülnek szolgálati viszonyban töltött időnek.
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük
való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvénymódosítása
Az 51. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
Az adózás rendjéről szóló 2003. éviXCII. törvénymódosítása
Az 52. §-hoz
A Javaslat alapján a több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a
munkaviszony létesítésével egyidejűleg írásban jelölik ki azt a munkáltatót, aki az adott
munkaviszonnyal kapcsolatos adókötelezettségeket saját nevében teljesíti. Erről a
112
munkavállalót a munkaviszony létesítésekor tájékoztatni kell. A Javaslat arról is rendelkezik,
hogy amennyiben a munkáltatók nem jelölnek ki maguk közül egyet az adókötelezettségek
teljesítésére, akkor e munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére az állami
adóhatóság bármely, a munkaviszonyban érintett munkáltatót kötelezheti. A kijelölt
munkáltató kötelezettségévé teszi a Javaslat a munkaviszonyban résztvevő többi munkáltatóra
vonatkozóan meghatározott adatok állami adóhatósághoz történő bejelentését.
A Javaslat alapján a több munkáltató által létesített munkaviszonyra vonatkozó szabályokat az
iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyában is értelemszerűen alkalmazni kell. Az 1992. évi
XXII. törvény meghatározott rendelkezésére való merev utalás az Mt. hatálybalépésére
tekintettel megfelelően módosul.
Az adó beszedhetősége érdekében a Javaslat a több munkáltató által létesített
munkaviszonyban résztvevő, az Art. szerint munkáltatónak nem minősülő további
foglalkoztatókra mögöttes felelősséget állapít meg. A Javaslat értelmében első körben az
adótartozás megállapításakor a munkaviszonyban jelenlévő további foglalkoztatók
kötelezhetők (határozattal) a kijelölt munkáltató által meg nem fizetett adó megfizetésére,
vagy, ha az adó megfizetése, behajtása e körben sem eredményes, akkor az adó megfizetésére
az adókötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban résztvevő munkáltatók kötelezhetők.
A Javaslat lehetőséget teremt mulasztási bírság kiszabására a többes munkáltató által létesített
munkaviszony tekintetében. A szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a
többes munkáltató által létesített munkaviszonyt keletkeztető munkaszerződéssel egyidejűleg
írásban a munkáltatók maguk közül nem jelölnek ki munkáltatót az adókötelezettségek
teljesítésére. A mulasztási bírság összege vonatkozásában kizárólag annak felső határa kerül
meghatározásra, amely összegszerűen 500.000 forintig terjedhet, és valamennyi Mt. szerinti
munkáltató részére egyaránt megállapítható.
Az munkáltató Art.-ban szereplő fogalma pontosítása vált szükségessé, hiszen a hatályos
rendelkezés szerint nem egyértelműen meghatározható, hogy az adójogszabályok
vonatkozásában a többes munkáltató által létesített munkaviszonyban mely munkáltatónál
keletkezik adókötelezettség. Ennek orvoslása érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a
többes munkáltató által létesített munkaviszonyban a munkáltatók által az adókötelezettségek
teljesítésére kijelölt munkáltatót kell az adózási szempontból kizárólagosan munkáltatónak
tekinteni. A Javaslat továbbá pontosítja, hogy amennyiben az így kijelölt munkáltató
személyében változás következik be, akkor e tény jogutódlásnak minősül.
A Javaslat az állami adóhatóság munkaviszony bejelentéséhez kapcsolódó
egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása, valamint a munkaügyi hatóság felé fennálló -
adatszolgáltatási kötelezettségét kiterjeszti a több munkáltató által létesített munkaviszony
keretében bejelentett adatok körére.
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a többes munkáltató által létesített
munkaviszonyban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató a központi
elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül lekérdezhesse az általa tett bejelentéseket
A Javaslat továbbá átvezeti az Mt. hatálybalépéséből adódó szövegcserés módosításokat.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
Az 53. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A sportról szóló 2004. évi I. törvénymódosítása
113
Az 54. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat. Ezen túlmenően annyiban módosítja a törvény rendelkezéseit,
hogy a rendkívüli felmondás fogalmát azonnali hatályú felmondásra cseréli.
Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvénymódosítása
Az 55. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvénymódosítása
Az 56. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekgondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvénymódosítása
Az 57. §-hoz
Az államigazgatási szerveknél megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati
tapasztalattal rendelkező, nemzeti közigazgatás iránt elkötelezett szakember utánpótlás
biztosítása érdekében a kormány ösztöndíjat alapított. Ezért a Javaslat a megfelelő
koordináció biztosítása érdekében megszünteti azt az indokolatlan párhuzamosságot, hogy az
államigazgatási szerveknél az ösztöndíjas jogviszonyra többféle jogi szabályozás is
érvényesüljön.
Javaslat továbbá átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt.
hatályba lépéséből adódó módosításokat.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénymódosítása
Az 58. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénymódosítása
A 59. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
114
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénymódosítása
A 60. §-hoz
A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 28. §-ának hatályon kívül
helyezését kezdeményezi. Ezzel megszűnik az a felesleges és bürokratikus korlát, amely a
gazdasági társaságok számára indokolatlanul korlátozta a munkáltatói jogkör gyakorlója
személyének meghatározását. Rendszertani megközelítésben egyébként sem szerencsés, hogy
a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmazzon a munkáltatói jogkör gyakorlására
vonatkozó korlátozó munkajogi előírásokat.
Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvénymódosítása
A 61. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
A 62. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
Az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által
módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési
Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26—i
2007/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket a Rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény tartalmazza. A törvények azonban
nem tartalmazzák a 2007/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó jogharmonizációs
klauzulát, ezért módosításcélja a jogharmonizációs klauzula beépítése e törvénybe.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénymódosítása
A 63. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvénymódosítása
A 64. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
115
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvénymódosítása
A 65. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A földgázellátásról szóló 2008. éviXL. törvénymódosítása
A 66. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008.	éviXCIX. törvénymódosítása
A 67. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
szóló 2009. éviLXXIV. törvénymódosítása
A 68. §-hoz
A Javaslat elsődlegesen az Mt. rendelkezéseivel való összhang megteremtésére irányul.
Tartalmazza továbbá azon módosításokat, amelyek az elmúlt időszakban bekövetkezett egyéb
jogszabályi változások átvezetése miatt váltak szükségessé.
Az APBtv. 8. §-ának módosítását az egyesülési jogról szóló új törvény megalkotása
indokolja. Az új törvényben ugyanis már nem szerepel a munkáltatói érdekképviselet
alapítására vonatkozó minimális létszámkorlát, a szabályozást a Ptk. tartalmazza. A 26. § 6.
pontjának módosítása az egyesülési jogról szóló új törvény által használt fogalom átvezetését
tartalmazza. A 26. § 12. pontjának a) pontja a számviteli törvény változásának megfelelő
módosítást tartalmazza. Az új 34. § beiktatását az indokolja, hogy az Mt. nem tartalmaz
felhatalmazó rendelkezést az üzemi tanács választást szabályozó kormányrendelet
megalkotására. A jelenlegi felhatalmazó rendelkezés alapján kiadott kormányrendelet
hatályban tartása azonban a továbbiakban is szükséges, mivel a legutóbbi üzemi tanácsi
választásokon elért eredmény 2015. évtől meghatározó jelentőséggel bír az ágazati párbeszéd
bizottságokban való részvétel jogának, a munkavállalói érdekképviseletek döntési
jogosultságának és reprezentativitásának megállapításában egyaránt. Az üzemi tanácsi
választások bejelentése - így ennek a későbbiekben történő jogszabályi felhatalmazása -
fontos abból a szempontból is, hogy szintén az Mt. hatálybalépését követően lehetőségként
álló kollektív szerződés értékű üzemi megállapodások megkötéséhez az üzemi tanácsok létét a
választási eredmények bejelentésén keresztül lehet majd kontrollálni.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvénymódosítása
116
A 69-70. §-hoz
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény módosítása nagyobb lehetőséget biztosít az alapítói jogok gyakorlójának a
vezetők javadalmazási feltételeinek megállapításában, illetve erőteljesebb állami beavatkozást
tesz lehetővé a többségi köztulajdonban álló munkáltatók működésébe, korlátozva az egyéni
és kollektív megállapodások lehetőségét.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénymódosítása
A 71. §-hoz
Az Mt. szabályozza 2012. július 1-jétől az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony, illetve az
alkalmi munka legfontosabb anyagi jogi szabályait, így szükséges az Mt. és a törvény
összhangjának megteremtése. A Javaslat egyebekben átvezeti a törvény által tartalmazott
jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba lépéséből adódó módosításokat.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXLL. törvénymódosítása
A 72. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat.
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVL. törvénymódosítása
A 73. §-hoz
A Javaslat a törvény által tartalmazott, a Munka Törvénykönyvére történő hivatkozáson
átvezeti az Mt. hatálybalépése által szükségessé váló módosítást.
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVL. törvénymódosítása
A 74. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvényen az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat, a közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságaira tekintettel meghatározza a
közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó új, az Mt.-től eltérő szabályokat, továbbá
felsorolja az Mt. azon rendelkezéseit, amelyeket a közfoglalkoztatási jogviszony esetében
nem kell alkalmazni.
A Javaslat - a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység
nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm.
rendeletben meghatározott, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó
sajátos szabályokra tekintettel - a lehetővé teszi a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését
közhasznú kölcsönzés céljára is.
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) nem rendelkezik a
117
közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának meghatározási módjáról, a próbaidőről, a
közfoglalkoztatottat megillető szabadság időtartamáról, valamint a szabadság, illetve
betegszabadság tartamára a közfoglalkoztatottat megillető bérről. A Javaslat a
közfoglalkoztatottak jogainak védelme érdekében kötelezővé teszi a közfoglalkoztatási
jogviszony tartamának meghatározását, és - a jogviszony sajátosságaira tekintettel - próbaidő
kikötését nem teszi lehetővé.
A közfoglalkoztatás gyakorlati tapasztalatai alapján a Javaslat a munkaidő, a
közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér vonatkozásában
kormányrendeletben szabályozott speciális előírásokra figyelemmel kiegészíti a Kftv.-t a
szükséges rendelkezésekkel.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításának indokolása
A 75. §-hoz
A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek és a
fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével,
megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők. A Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat nem része a Honvédség hadrendjének, ezért készenlét fokozása
esetén - jogalap hiányában és a 37. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés miatt - az erre
jogosult honvédelmi szervezet nem tud haditechnikát (fegyver, harcjármű, stb.) biztosítani a
KNBSZ részére. A Javaslat e helyzet rendezését kezdeményezi.
Az Alaptörvény 9. cikk (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök a Magyar Honvédség
főparancsnoka. A címerhasználatra vonatkozó speciális szabályok indokolják, hogy új katonai
jelképként a köztársasági elnök lobogóján a két angyallal, mint pajzstartóval kiegészített
címer a csapatzászló elemeivel összehangolva felhasználható legyen.
A Javaslat a katonai jelképek esetében a végrehajtási felhatalmazás megteremtésére irányul.
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvénymódosítása
A 76. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvénymódosítása
A 77. §-hoz
Az Mt. 195. §-a alapján létesített munkaviszonyban több munkáltató köt munkaszerződést a
munkavállalóval. Ebben az esetben a munkáltatók kötelesek kijelölni a munkaszerződésben -
közülük azt, aki az adó- és járulékszabályokból fakadó kötelezettségeket - bejelentési,
nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási
kötelezettségeket - teljesíti. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezések
szempontjából az így kijelölt munkáltatót kell kifizetőnek tekinteni.
118
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
A 78. §-hoz
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Bjt.)
meghatározza azt az esetet, amikor a bíró a törvény erejénél fogva jogosultságot szerez
címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos”
címre. Ha a bíró az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz
évet, a címre a törvény erejénél fogva válik jogosulttá, e területen a törvény mérlegelésre nem
ad módot, tehát az adományozás egy adminisztratív aktus. Minderre tekintettel e címek
adományozásának feladatát a Javaslat szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke látja el.
Erre figyelemmel a Javaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI.
törvény (a továbbiakban: Bszi.) rendelkezéseit a Bjt. rendelkezéseivel hozza összhangba.
Emellett a Javaslat a bírói tanács feladataira vonatkozó előírásokat pontosítja, mellőzve
azokat a rendelkezéseket, amelyek esetében a törvény kógens szabályozása okán a
véleményezés nem értelmezhető.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénymódosítása
A 79. §-hoz
A Javaslat egyrészt átvezeti a Bjt.-n az Mt. hatálybalépése miatt szükségessé váló jogszabályi
hivatkozásokat, másrészt összehangolja a Bjt. rendelkezéseit az Mt. rendelkezéseivel, emellett
elvégez néhány technikai, szövegpontosító módosítást.
A Bjt. szerint egyes kivételes esetekben a bírák kinevezése már első alkalommal is szólhat
határozatlan időre. A kinevezés határozatlan időre történhet, ha a pályázó kiemelkedő elméleti
jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén. A Javaslat e rendelkezéshez
kapcsolódóan - a jogosultság egyértelmű megítélhetőség érdekében - rögzíti, hogy mi
tekintendő kiemelkedő elméleti jártasságnak.
Az lasz. jelenleg is tartalmaz a szabadság kiadásával kapcsolatosan néhány speciális szabályt:
a szabadság kiadásának az időpontját - az igazságügyi alkalmazott előzetes meghallgatása
után - a munkáltató határozza meg, a rendes szabadság egynegyedét az igazságügyi
alkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, szabadságolási tervet kell készíteni.
A szabályozási összhang megteremtése érdekében a Bjt.-ben is rögzíti a Javaslat ezeket a
szabályokat. A Javaslat előírja, hogy amennyiben a bíró a szolgálati viszonya megszűnéséig
több napot volt szabadságon, mint amennyi a bíróságnál töltött időre megilletné, a különbözet
idejére kifizetett illetményt, illetve e törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő
részét köteles visszafizetni. Ez alól csak arra az esetre teremt kivételt a Javaslat, ha a
szolgálati viszony a bíró halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg. Ilyen irányú szabályt az lasz.
már jelenleg is tartalmaz, ezért indokolt a két törvény közötti összhang megteremtése e
vonatkozásban is. A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az eddig biztosított fizetés
nélküli szabadságok mellett - hasonlóan az igazságügyi alkalmazottakhoz - rendkívül
indokolt esetben, 1 évet meg nem haladó időtartamra fizetés nélküli szabadságot
engedélyezzen a bíró számára a munkáltatói jogkör gyakorlója.
Az Mt. megszünteti az átlagkereset fogalmát. A Javaslat fenntartja a bírák esetében a hatályos
szabályozást akként, hogy azokban az esetekben, amikor jelenleg is átlagilletményt kapnak a
bírák - akár a hatályos Munka Törvénykönyve rendelkezéseire utaló szabályok alapján, akár a
Bjt.-ben rögzített szabályok alapján - a jövőben is azt kapnak, azokban az esetekben pedig
amikor jelenleg is távolléti díjat kapnak, továbbra is távolléti díj jár a számukra. A távolléti
119
díjra (mivel azt az új munkatörvénykönyve is tartalmazza) utal a Javaslat, míg az
átlagilletmény számításra és fizetésre vonatkozó szabályokat beemeli a Javaslat a hatályos
Munka Törvénykönyvéből a Bjt.-be.
A Bjt. 3. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha a köztársasági elnök által korábban
felmentett bírót a munkaügyi jogvita alapján bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a
köztársasági elnök a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan
idejű kinevezést ad. A Bjt.-ben azonban nem szerepel arra vonatkozó rendelkezés, hogy a
bírói szolgálati viszony jogellenes megszűntetésének mik az egyéb jogkövetkezményei. A
Javaslat ezért rögzíti az egyéb jogkövetkezményeket, és előírja, hogy ha a szolgálati jogvita
alapján a bírót tisztségébe vissza kell helyezni, meg kell téríteni a szolgálati viszony
jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát, a munkáltató kártérítési
felelősségére vonatkozó szabályok szerint.
A Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében a kirendelési díj mértékének érintetlenül
hagyása mellett pontosítja a kirendelési díjra vonatkozó szabályozást.
A Javaslat az átlagilletmény számításához kapcsolódóan átmeneti rendelkezést is tartalmaz,
tekintettel arra, hogy a Bjt. szerint már külön juttatás nem jár, de a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény alapján járó külön juttatást még 2012.
január 31-ig kellett kifizetni. Erre figyelemmel került rögzítésre az átmeneti szabályok között,
hogy, ha a bíró az átlagilletmény számítás alapjául szolgáló időszakban külön juttatásban
részesült, annak összegét az átlagilletmény számítása során figyelembe kell venni, a korábbi
szabályozáshoz hasonlóan.
A Javaslat a Bszi. módosításhoz fűzött indokolásban rögzített okok alapján pontosítja a cím
adományozására vonatkozó előírásokat, továbbá a társadalombiztosítási szabályok módosítása
miatt a Bjt.-ből elhagyja a rokkantsági nyugdíjra alapított felmentést.
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénymódosítása
A 80. §-hoz
Az ügyészségi szolgálati viszonyt elsődlegesen a legfőbb ügyész, az ügyészek és más
ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV.
törvény (Üjt.) szabályozza. Az ügyészségi szolgálati viszonyra azonban - a felesleges
ismétlés elkerülése érdekében - a munka törvénykönyvének szabályait is alkalmazni kell (Üjt.
153. §), ha az Üjt. nem rendelkezik eltérően.
Az Mt. hatálybalépő rendelkezései szükségessé teszik az Üjt.-ben szereplő munkajogi
hivatkozások felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy azok koherensek-e az új
szabályozással, illetve szükséges-e az Üjt.-be bizonyos jogintézmények tekintetében az
ügyészségi szolgálati viszony sajátosságaiból adódóan külön rendelkezések beiktatása. A
Javaslat ennek megfelelően rögzíti az ügyészségi szolgálati viszonyra is alkalmazandó Mt.
szabályokat, külön határozza meg az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes
megszüntetésének, a kiküldetésnek, valamint az átlagilletmény számításának szabályait,
valamint a társadalombiztosítási szabályok módosítása miatt az Üjt.-ből elhagyja a
rokkantsági nyugdíjra alapított felmentést.
Az Mt.-nek a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályai
lényegesen eltérnek a közszférában hatályos szabályoktól. A Javaslat ezért a munkáltatói
jogellenes jogviszony-megszüntetés jogkövetkezményeként nevesíti azokat az eseteket,
amikor az ügyész kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, valamint
példálózó jelleggel felsorolja azon tényállásokat is, amikor a bíróság ezt munkáltatói
120
kérelemre mellőzi. A Javaslat rendelkezik az ügyész elmaradt illetményének, járandóságának,
valamint felmerült kárának megtérítéséről.
A kiküldetés az ügyészi munkával együtt járó egyoldalú munkáltatói intézkedés. Részletes
szabályozása az Mt. hatálybalépésével is szükséges, ezért a Javaslat meghatározza a
jogintézmény lényegét és korlátokat állít elrendelhetőségére.
Az ügyészségi alkalmazottat átlagilletmény illeti meg a szolgálati viszony megszűnésének
meghatározott eseteiben a hatályos Mt.-ben meghatározott átlagkereset számítási mód szerint.
Figyelemmel arra, hogy az Mt. már nem tartalmaz az átlagkereset számításra vonatkozóan
rendelkezéseket, így Javaslat kiegészíti az Üjt.-t - a korábbi átlagkereset-számítás
szabályainak megfelelő átvételével - az átlagilletmény számítás szabályival.
Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLXXXVI. törvénymódosítása
A 81. §-hoz
A Javaslat átvezeti a törvény által tartalmazott jogszabályi hivatkozásokon az Mt. hatályba
lépéséből adódó módosításokat.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénymódosítása
A 82. §-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 60. § (2) bekezdés b) pontja szerint a
tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
A katonai szakképzés sajátosságaira figyelemmel (az intézmény működtetése a tárca
költségvetéséből történik, a Magyar Honvédség humánerőforrás igényeit biztosítja) a
módosítási javaslat az általánostól eltérő életkori felső korhatár megteremtését kezdeményezi
a katonai szakképesítések esetén. A módosítási javaslat mindemellett biztosítja a Hjt. 2012.
január 1-jétől hatályos 229/R. § (2) bekezdésével való összhangot is.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel összhangban a kiegészítés 2012.
szeptember 1-jei hatálybaléptetése indokolt.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénymódosítása
A 83. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényjavaslat szerinti módosításai a
törvény rendelkezései közötti koherenciát megteremtő pontosítások, technikai módosítások,
továbbá fogalmi pontosítások az Mt. értelmező rendelkezéseihez való igazodás érdekében.
A (2) és (3) bekezdés alapján a rugalmasabb munkaszervezés lehetővé tétele érdekében a
jövőben megszűnik az a korlátozás, mely szerint ügyviteli feladat ellátására a
külképviseleteken kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony
keretében kerülhet sor. A Javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy a fizikai alkalmazottakon
kívül minden munkavállaló beszámít a 10 %-os felső korlátba.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvénymódosítása
A 84. §-hoz
121
A Javaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009.
évi CXXII. törvény jelenlegi szabályozását fenntartva, a munka törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó egyes rendelkezéseinek
alkalmazását az MNB, illetve alkalmazottai tekintetében kizárja.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évii. törvénymódosítása
A 85. §-hoz
A Javaslatnak az Mt. egyes rendelkezéseit érintő módosítására elsősorban szövegpontosító, a
jogalkalmazást segítő céllal kerül sor. Az Mt. rendelkezéseit érintő módosító javaslatok másik
csoportját olyan normaszöveg pontosítások és részben kiegészítések jelentik, amelyek a
munkajogi tárgyú európai jogi irányelveknek való, illetve az irányelvek alapján kialakult
európai bírósági döntéseknek való még teljesebb megfelelést szolgálják. Nem vitás ugyanis,
hogy az Mt.-nek az Európai Unió jogrendjével való maradéktalan összhangját biztosítani kell.
Az (1) bekezdés az Mt. 46. § (1) bekezdésének rendelkezését pontosító szabályt tartalmaz, az
Mt. már nem használja a „rendes szabadság” terminológiát, így az Mt. belső koherenciájának
megteremtése érdekében pontosításra kerül a c) pont normaszövege.
A (2) bekezdés az Mt. 50. § (4) bekezdésének rendelkezését pontosító szabályt tartalmaz,
amely azt kívánja egyértelműsíteni, hogy a próbaidő érvényes kikötése az Mt. 45. § (5)
bekezdése alapján a munkaszerződésben lehetséges. A kollektív szerződéses szabályozási
lehetőség csupán a próbaidő mértékének az Mt.-ben szabályozotthoz képest történő
meghosszabbításában áll. A munkaviszonyban irányadó próbaidőt tehát nem a kollektív
szerződés, hanem a munkaszerződés állapítja meg a kollektív szerződésben meghatározott
időbeli keretek között. Noha a korábbi megoldás a jogalkalmazásban - a hatályos Munka
Törvénykönyve hasonló fordulataira tekintettel - nem okozna nehézséget, a pontosítás a
kétséget kizáró szabály rögzítése érdekében mégis indokolt.
A (3) bekezdés az Mt. 53. § (2) bekezdésének rendelkezését pontosító szabályt tartalmaz,
amely kimondja, hogy év közben kezdődött munkaviszony esetén az Mt. 53. § (1) bekezdése
szerinti foglalkozatás időtartamára vonatkozó rendelkezéseket arányosan kell alkalmazni.
Az Mt. 85. §-a a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályaitól való
kollektív szerződéses vagy munkaszerződéses eltérési lehetőségeit rögzíti, amennyiben azokat
az Mt. 43. §-ban, illetve az Mt. 277. § (2) bekezdésében rögzített általános szabályoktól
(elvektől) eltérően kívánta meghatározni a jogalkotó. A Javaslat az eltérési lehetőségeket
pontosítja azzal, hogy az Mt. csak a 64. §-t minősíti kógensnek, illetve a 65-67. §-hoz, a
felmondás szabályaihoz képest is csak a munkavállaló javára engedi a kollektív szerződéses
eltérést.
A (5) bekezdés a kötetlen munkarend fogalmának pontosítására irányul és a fogalom
elemeként határozza meg azt, hogy a munkavállaló a munkavégzését önállóan jogosult
megszervezni. A módosítás a 2003/88/EK irányelv 17. cikk (1) bekezdésének maradéktalan
átvétele érdekében szükséges. A kiegészítés arra utal, hogy a munkavállalói tevékenység
(munkakör) sajátossága az, hogy az adott munkaviszonyban a teljesítési időt (jelentős
részben) a munkavállaló a munkáltatói utasításainak hiányában maga határozza meg.
A (6) bekezdés az ún. készenléti jellegű munkakörre vonatkozó szabályozás pontosítására
irányul - ugyancsak a 2003/88/EK irányelv átvételének teljessége érdekében. Az irányelv 22.
cikk (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve, illetve annak alkalmazását szorosabban
meghatározva, a Javaslat a 99. § (3) bekezdésében meghatározza a felek készenléti jellegű
munkakörre tekintettel kötött megállapodásának munkavállaló általi felmondására vonatkozó
szabályokat. Az Mt. 5. § (1) bekezdésében rögzített értelmezési alapelvből is következik,
122
hogy - tekintettel a 2003/88/EK irányelv 22. cikk (1) bekezdés b) pontjára - a munkavállalót
a megállapodás felmondása miatt nem érheti hátrány.
Az (7) bekezdés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi
tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű
turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál - a lakosság vásárlási szokásait
figyelembe véve - lehetővé teszi, hogy vasárnapra rendes munkaidő a kereskedelmi
tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára is beosztható legyen. Ezzel
összefüggésben a Javaslat szerinti (12) bekezdése kiegészül az Mt. 101. § (1) bekezdés i)
pontjára történő hivatkozással.
A (8) bekezdés az Mt. 122. § (2) bekezdésének rendelkezését pontosító szabályt tartalmaz,
amely alapján a szabadság kiadása során is irányadó az arányosság követelménye.
A (9) bekezdés az Mt. 126. § (2) bekezdésének rendelkezését pontosító szabályt tartalmaz,
amely a hatályos szabály változatlan továbbélését biztosítja.
A (10) bekezdés a munkáltató számára kötelezettségként írja elő az átlag heti 48 órát
meghaladó munkavégzésre irányuló munkavállalókkal kötött megállapodások (ún. opt-out
megállapodások) nyilvántartását az Mt. 134. §-ának új (4) bekezdéssel történő
kiegészítésével.
A (11) bekezdés a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályoktól eltérő megállapodások
kereteit változtatja meg. A javasolt változtatás szerint kógensnek minősül az Mt. 127. § (4)
bekezdése is (a szülési szabadságnak a koraszülött gyermek intézeti ápolása esetében való
kiadásáról). Az Mt. 103. §-ának (a munkaközi szünet) szabályai az ún. relatív diszpozitív,
azaz csak a munkavállaló javára eltérést engedő szabályok körébe kerül.
A Javaslat az Mt. 135. § (2) bekezdésének módosítását illetően arra irányul, hogy az életkor
alapján a munkavállalót megillető pótszabadság tartamától kollektív szerződésben csak a
munkavállaló javára lehessen eltérni. (Megjegyezendő, hogy a munkaszerződés tekintetében
ugyanezt az Mt. 43. § (1) bekezdésének rendelkezése biztosítja.)
A Javaslat az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott ágazatok tekintetében - a
2003/88/EK irányelv 18. és 22. cikkének megfelelő átvétele érdekében - biztosítja a felek,
illetve a kollektív szerződéses alanyoknak a törvénytől eltérő megállapodási lehetőségét. A
felek megállapodásának felmondása esetében alkalmazott megoldás azonos a készenléti
jellegű munkakör esetében a felmondás tekintetében meghatározottal. Az Mt. 135. § (6)
bekezdésének Javaslat szerinti rendelkezése arra irányul, hogy az osztott munkaidőt a 135. §
(4)	bekezdés szerint foglalkoztatott munkavállaló esetében a kollektív szerződés írhassa elő.
Ebben az esetben tehát az osztott munkaidő alkalmazására - az Mt. 100. §—tói eltérően - nem
a felek megállapodása alapján van mód, hanem pusztán a kollektív szerződés erre irányuló
rendelkezése alapján.
A (13) bekezdés a műszakpótlékra jogosultság törvényi feltételeinek módosítására irányul. E
körben a Javaslat egyrészt megszünteti azt a jogosultsági feltételt, amely szerint csak a több
műszakos munkáltatói tevékenység esetében keletkezik jogosultság a műszakpótlékra,
másrészt a Javaslat meghatározza a munkaidő kezdete „rendszeres változásának” fogalmát. A
rendszeresség vizsgálatánál fő szabály szerint a munkaidő-beosztással érintett időszakot kell
figyelembe venni. Az esetleges munkáltatói visszaélések megakadályozása érdekében azt a
kisegítő szabályt tartalmazza a Javaslat, hogy a három hónapnál rövidebb időtartamra
beosztott munkaidő esetében a rendszeres változást a naptári negyedévben kell megvizsgálni,
illetve a műszakpótlékot ebben az esetben utólag megállapítani és megfizetni.
A (14) bekezdés az Mt. 143. § (1) bekezdésének egyértelműsítésére irányul. Az Mt.
elfogadását követően több munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet jelezte, hogy a
korábbi szabály alapján nem egyértelmű az a helyzet, ha a felek között nem jön létre
megállapodás és munkaviszonyra vonatkozó szabály sem rendezi az ún. rendkívüli
munkavégzés ellenértékét. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az általános szabály a pénzbeli
123
ellenérték megfizetésének kötelezettsége, a szabadidővel való kompenzálásra csak
munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése vagy a felek erre irányuló megállapodása
esetében kerülhet sor.
A (15) bekezdés a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések pontosítását
tartalmazza annak érdekében, hogy az Mt. e szabályra való hivatkozásai egyértelműek
legyenek a gyakorlat számára (például az Mt. 208. § vagy 285. § alkalmazása körében).
A (16) bekezdés pontosítja az Mt. 162. §—át, így a Javaslat megteremti az összhangot e § és az
Mt. 163. § (2) bekezdése, valamint az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja között.
A (17) bekezdés az Mt. 192. § (4) bekezdését pontosítja.
A (18) bekezdés az Mt. 203. §—át újból megállapítja, így egyszerűsödnek mind az alkalmi
munkavállalás, mind az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A Javaslat bővíti az Mt. azon
szakaszainak a felsorolását, melyeket az egyszerűsített foglalkoztatásra és az alkalmi munkára
irányuló munkaviszony esetén nem kell alkalmazni, e rendelkezéssel csökken a munkáltatókra
háruló adminisztratív teher.
Az Mt. 205-206. §-ai a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyok
általánostól eltérő egyes szabályait rögzítik. A Javaslat szerinti (19) bekezdés a felmondási
idő tekintetében a korábbiakhoz képest kógensnek minősíti a felmondási idő szabályainak
körében a munkaviszony figyelembe nem vehető időszakaira és a határozott idejű
munkaviszony felmondására vonatkozó rendelkezéseket is. Az átmeneti rendelkezések
alapján az Mt. hatályba lépését megelőzően a 205. § (1) bekezdésében meghatározott
tárgykörökben megkötött megállapodások érvényességét (azok hatályban léte alatt) az Mt.
hatálybalépése nem érinti, hiszen azt csak a hatálybalépést követően megkötött
megállapodásokra kell alkalmazni.
Noha a Javaslat általános szabályként fenn kívánja tartani azt a korábbi megoldást, hogy a
rövidebb teljes munkaidő megállapítása a köztulajdonban álló munkáltatók esetében nem
alkalmazható, kizárólag egészség- és biztonságvédelmi céllal, az ún. rövidebb teljes
munkaidőre vonatkozó megállapodások érvényességét elismeri. Egyéb esetekben a
megállapodások az Mt. hatálybalépésével érvénytelenné válnak. Az Mt. 206. §-ának javasolt
változtatása csak technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
Az Mt. 208. § (2) bekezdésének módosítása a (20) bekezdésben a kötelező legkisebb
munkabérre vonatkozó rendelkezések változása miatt szükséges.
A (21) bekezdés pontosítja az Mt. 215. § (1) bekezdését és biztosítja, hogy az EGT
tagállamban székhellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők a belföldi székhelyű munkaerő-
kölcsönzőkre irányadó feltételekkel azonosan folytassanak tevékenységet Magyarországon.
A (22) bekezdés az Mt. 216. § (1) bekezdését pontosítja azzal, hogy elhagyja a c) pontot. A
munkaerő-kölcsönzés, mint sajátos foglalkoztatásnak része a határozott idejű szerződés, így a
„hat hónapos” korlát elhagyásával rugalmasabb foglalkoztatás valósulhat meg.
A (23) bekezdés az Mt. 219. § (3) bekezdésének korábbi nyelvtani pontatlanságát orvosolja a
jogalkalmazási félreértések elkerülése érdekében.
A (24) bekezdés az Mt. 222. §—át pontosítja. Az (1) bekezdés pontosításával a felek
megállapodására bízza a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával kapcsolatos, a
munkáltatót terhelő kötelezettségek gyakorlásáról történő döntést. Az (4) bekezdés
megállapításával rendelkezik arról, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a csoportos
létszámcsökkentés szabályait nem kell alkalmazni. E kivételi szabály alkalmazásával a
csoportos létszámcsökkentés tekintetében a munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó hatályos
szabályozás él tovább.
A (25) és (26) bekezdés pontosítja az Mt. 227. § (1) és (3) bekezdését. Az (1) bekezdés
módosításával a felek megállapodására bízza a munkaidővel és pihenőidővel, illetve ezek
nyilvántartásával kapcsolatos, a munkáltatót terhelő kötelezettségek gyakorlásáról történő
döntést.
124
A (27) bekezdés a hatályos Mt.-hez hasonlóan az Mt. 229. § (1) bekezdését úgy módosítja,
hogy utal az Mt. 115. § (2) bekezdésére, így meghatározza azokat az időszakokat, amelyeket a
munkaviszonyban töltött öt éves idő számításakor nem lehet figyelembe venni.
A (28) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az Mt. 53. § szerinti munkáltatói intézkedéshez
csak abban az esetben szükséges az üzemi tanács egyetértése, ha az az üzemi tanács elnökét
érinti. Noha az Mt. rendszertani értelmezésével ez magától értetődő, az esetlegesen felmerülő
értelmezési nehézség kiküszöbölése érdekében a Javaslat szerinti változtatás indokolt.
Emellett a Javaslat az üzemi tanács elnökének védelmét is biztosítja a szakszervezeti
tisztségviselőhöz hasonló módon.
A (29) bekezdés az Mt. 262. § (3) bekezdés a) pontjában alkalmazott korábbi megszorító
feltétel mellőzésére tesz javaslatot. Noha a 2002/14/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdés a)
pontjának értelmezése a bírói gyakorlatban és a szakirodalomban korántsem egyértelmű, az
irányelv rendelkezése nem utal arra, hogy a munkáltatói tájékoztatási és konzultációs
kötelezettség csak az „alapvető” gazdasági kérdésekre terjedne ki. A Javaslat ezért az
„alapvető” szó mellőzésével az irányelv említett rendelkezésének széles értelmezését teszi
magáévá. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jog sem
gyakorolható rendeltetésével ellentétesen, illetve oly módon, hogy az a munkáltatói
gazdálkodási tevékenységet aránytalanul elnehezítse.
A (30) bekezdés az Mt. 267. § (5) bekezdését pontosítja azzal, hogy az üzemi megállapodás
az Mt. 233. §-ában foglaltaktól sem térhet el.
A (31) bekezdés az Mt. 273. § módosítására irányul. A Javaslat több - elsősorban
jogtechnikai jellegű - szabály pontosítását irányozza elő. A Javaslat pontosítja a
munkavállalói létszám meghatározásának szabályát a statisztikai létszámra utalással,
hasonlóan az Mt. által másutt - például a csoportos létszámcsökkentés körében - is
alkalmazott módszerhez, illetve az egységesség érdekében.
A (32) bekezdésben foglalt rendelkezés az Mt. 273. § módosítása okán szükséges.
A (33) bekezdés az Mt. 276. § (1) és (2) bekezdését pontosítja és a §-t egy új (3) bekezdéssel
egészíti ki. A Javaslat lehetővé teszi, hogy szakszervezeti szövetség is köthessen kollektív
szerződést, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a
kollektív szerződéskötési jogosultság törvényben meghatározott feltételeinek.
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetére szükséges meghatározni, hogy a
munkavállalóra mely kollektív szerződés hatálya terjed ki, ezért a Javaslat (34) bekezdése
pontosítja az Mt. 279. §—át.
Az Mt. 281. §-a a kollektív szerződés megszűnésének egyes eseteit szabályozza. A hatályos
Munka Törvénykönyve szabályai nem rendelkeznek kellő egyértelműséggel valamennyi
lehetséges megszűnési esetről, noha e korábbi szabályok rendszertani értelmezése a jogalkotó
korábbi megítélése szerint is megfelelő eredményre vezetett. A (35) bekezdés javasolt
kiegészítése arra irányul, hogy az Mt. rendelkezzék a szakszervezet kollektív szerződéskötési
képességének elvesztéséről, illetve ennek joghatásáról. A 281. § új (4) bekezdése alapján
ebben az esetben a kollektív szerződés hatályát veszti. E megoldás indoka, hogy a
szabályozott tényállásban megszűnik az egyik féllel szemben támasztott alanyi kellék (a
kollektív szerződéskötési képesség, mint sajátos alanyi képesség) és ezzel az Mt. 281. § (1)
bekezdésében meghatározottal érdemben azonos helyzet alakul ki. A javasolt új (5) bekezdés
a kollektív szerződés megszűnésétét a több szakszervezet által kötött kollektív szerződések
esetében csak arra az esetre rögzíti, ha az alanyi oldalon egyetlen kollektív szerződéskötési
képességgel rendelkező szakszervezet sem marad. A megoldás analóg a 281. § (3)
bekezdésében meghatározott szabállyal.
A (36) bekezdésben a Javaslat a 2001/23/EK irányelv 3. cikk (3) bekezdése alapján az Mt.
normaszövegét pontosítja. Az irányelv említett rendelkezése ugyanis a kollektív szerződéses
munkafeltételeknek a munkáltató személyében bekövetkező változás esetében az átvevő általi
125
fenntartását rendeli el, főszabály szerint az átadást-átvételt követő egyéves időtartamban. Az
irányelv a kollektív szerződéses munkafeltételek körében nem alkalmaz kivételt, azaz azok
fenntartását teljes körűen írja elő. A magyar munkajog a hatályos Munka Törvénykönyve
40/A. § (1) bekezdésében 1997 óta tartalmazza azt a rendelkezést, amely a fenntartandó
kollektív szerződéses munkafeltételek köréből kiveszi a munkarendre, azaz a munkaidő
beosztására vonatkozó szabályokat. Ennek gyakorlati indoka, hogy a hazai kollektív
szerződéses gyakorlatban szokásosnak minősíthető az a megoldás, amely szerint - alapvetően
eltérően az Európai Unió tagállamainak gyakorlatától - a kollektív szerződések a
munkarendről, a munkaidőnek egyes munkavállalói csoportokra, munkakörökre való
beosztásáról rendelkeznek. E munkafeltételeknek a fenntartása, illetve e kötelesség előírása az
átvevő számára nem indokolt, hiszen ez alapvetően ellenkezhet az általa alkalmazott
munkaidő-beosztással. Ez a hazai gyakorlatra támaszkodó megfontolás volt az indoka annak,
hogy az Mt. 282. § (1) bekezdése a másfél évtizede hatályos megoldást fenn kívánta tartani. A
Javaslat a kivétel lehetőségét megszünteti. Ennek folyománya, hogy az átvevő a kollektív
szerződés munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezéseit is köteles lesz fenntartani minden
olyan esetben, ha a munkáltató személyében bekövetkező változásra az Mt. hatálybalépését
követően kerül sor. Lényeges körülmény azonban, hogy ez a kötelezettség csak abban a
tényállásban terheli az átvevőt, ha reá az átvétel időpontjában kollektív szerződés hatálya nem
terjed ki. Az Mt. 282. § megszüntette ugyanis azt a hatályos Munka Törvénykönyv 40/A. §
(2)	bekezdése alapján a gyakorlatban kialakult ellentmondást, amely eshetőlegesen két
kollektív szerződés alkalmazásával, illetve kollíziójával állhatott elő az átvevőnél.
A (37) bekezdésben foglalt módosítás a - hasonlóan az Mt. 208. §—át érintő javaslathoz - a
kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések pontosítása okán szükséges.
A (38) bekezdés az Mt. fogalom-meghatározó rendelkezéseit pontosítja a „fogyatékos
gyermek” fogalmának beiktatásával, valamint a „nyugdíjas munkavállaló” fogalmának
technikai, a jogalkalmazást könnyítő módosításával.
A (39) bekezdés a vonatkozó irányelvvel összhangban az Mt. 295. §—át pontosítja.
A Javaslat (40) bekezdés szerinti módosítása jogalkotás-módszertani okból fogalmazza meg
egyes rendelkezéseknek az általánostól eltérő időpontban, 2013. január 1. napján való
hatálybalépését. így az Mt. 53. §—át az ún. speciális munkáltatói utasításokra csak a 2013.
január 1. napján vagy azt követően közölt munkáltatói utasítások esetében kell alkalmazni.
Ezért a hatályos Munka Törvénykönyvének az átirányításra, kiküldetésre, kirendelésre és az
ún. állásidőben való kirendelésre vonatkozó rendelkezései 2012. december 31. napjáig
alkalmazandók, tekintettel arra, hogy az e körben szabályozott foglalkoztatási módok
időtartamát naptári évre határozta meg a jogszabály. A Javaslat - a (21) bekezdéssel
párhuzamosan - e korábbi szabályokat 2012. december 31. napjáig hatályban tartja. A
jogosultságoknak naptári évre való meghatározása az indoka a naptári évhez igazodó
hatálybalépésnek a szabadságra vonatkozó rendelkezések esetében is. Ennek megfelelően a
hatályos Munka Törvénykönyve 130-140. §-ai 2012. december 31. napjáig ugyancsak
hatályban maradnak. Az Mt. lényegesen megváltoztatja a távolléti díj számításának
szabályait. A 2012. évben eszközölt távolléti díj számítás esetében a Javaslat - a gyakorlati
nehézségek elkerülése érdekében és az évközi hatálybalépéssel összefüggő adminisztrációs
terhek elkerülése érdekében - a távolléti díjnak a hatályos Munka Törvénykönyve 151/A. §
szerinti számítási módját rendeli alkalmazni (e szabálynak 2012. december 31. napjáig való
hatályba tartásával, illetve az Mt. 148-152. §-ainak 2013. január 1-jei hatályba lépésével). Az
(5)	és a (6) bekezdés a hiányzó felhatalmazó rendelkezéseket pótolja. Végül a más
jogszabályban történő hivatkozás könnyítését szolgálja a munka törvénykönyvéről szóló
2012. évi I. törvény rövidített megjelölésének meghatározása.
126
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény módosítása
A 86. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy 2012. évben az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság és a
Közigazgatási Továbbképzési Kollégium összevontan működik.
A (2) bekezdés az újonnan felállításra kerülő KüM VK Külügyminisztériumból átkerülő
kormánytisztviselői számára állapít meg átmeneti szabályt annak érdekében, hogy a
tisztviselők illetmény-kiegészítése a 2012. évben ne csökkenjen.
Záró rendelkezések
A 87-90. §-hoz
A Javaslat e rendelkezései hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket,
illetőleg egyes törvényhelyek sarkalatos jellegére történő utalást tartalmaznak, valamint
megjelölik azokat az európai uniós jogszabályokat, amelynek a Javaslat rendelkezései
megfelelnek.
127