﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7417. számú
törvényjavaslat
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Előadó: Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2012. június
2012. évi.....törvény
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
1.	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
1.	§
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2)
bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nemzeti vagyonba tartozik:)
„g) állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény,
levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját
gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog,”
2. §
(1)	Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpont ag) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép, és ezzel egyidejűleg a következő ah) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában átlátható szervezet: a)
„ag) gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy
együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
ah) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára
bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság;”
(2)	Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpont ba) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában átlátható szervezet: b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő
feltételeknek:)
„ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa
megismerhető,”
(3)	Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
1
„3. forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely az e törvényben
meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló,
továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított
használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi
önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem
adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető;
4.	hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti
vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog
átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a
vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását;”
(4)	Az Nvt. 3. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. működtetés: a nemzeti vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, a
nemzeti vagyon fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely -
jogszabály vagy szerződés alapján - a nemzeti vagyon felújítására, fejlesztésére, a
birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet;”
(5)	Az Nvt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a
szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell. A valótlan tartalmú nyilatkozat
alapján kötött szerződés semmis.”
(6)	Az Nvt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény alkalmazásában 100%-os állami vagy önkormányzati tulajdonban álló
gazdálkodó szervezetnek, illetve ezen gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló
gazdálkodó szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelyben az állam, a helyi
önkormányzat vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet mellett kizárólag
maga a gazdasági társaság rendelkezik - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény 135. § (1) bekezdése és 223. § (1) bekezdése szerinti - üzletrésszel vagy
részvénnyel.”
3.	§
Az Nvt. 4. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik)
„f) az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az
ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant,
valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást,”
4.	§
Az Nvt. 5. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
2
„(5) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a helyi
önkormányzat tulajdonában álló közmű és középület. A korlátozottan forgalomképes
törzsvagyoni minősítés addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül kötelező feladat
és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel
és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik
helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.”
5.	§
(1)	Az Nvt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a
(2)	és (3) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el,
vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön
jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy
ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított
vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon
nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában
álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll.”
(2)	Az Nvt. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. mellékletben megjelölt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyon e törvény erejénél fogva, a (7)-(8) bekezdésben, valamint a 14. § (1) bekezdésében
foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az
ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati
jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat
javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható,
azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(5) Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a
helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva, a 14. §
(1)	bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon
alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára
alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a
helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - terhelési tilalom alatt áll,
biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.”
(3)	Az Nvt. 6. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 2. melléklet II. pont a) és b) alpontja szerinti gazdasági társaságban fennálló állami
vagy önkormányzati tulajdonban álló társasági részesedés vagy annak egy része az állam,
helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os
tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján
elidegeníthető.
(8)	A 2. melléklet II. pont g) alpontja szerinti nemzeti vagyon az állam és a helyi
önkormányzat között átruházható.
3
(9)	Az olyan - pályázat alapján megkötött - szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, a
pályázati kiírástól, illetve a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a
szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.”
6.	§
(1)	Az Nvt. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Gazdasági társaságban fennálló állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági
részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya. A társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója
nevében és helyett más személy megbízáson alapuló meghatalmazással járhat el a tulajdonosi
jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlása során. Meghatalmazás kizárólag a
3.	§ (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személyek részére adható.”
(2)	Az Nvt. 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-
külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a
hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -,
csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet
részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági társaságot alapíthat, amelyben többségi
tulajdoni részesedéssel rendelkezik.”
(3)	Az Nvt. 8. §-a a következő (10)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ahhoz a tőkeemeléshez, amely az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának
csökkenését eredményezi olyan gazdasági társaságban, amelyben az állam vagy a helyi
önkormányzat külön-külön vagy együttesen több mint 50%-os tulajdoni részaránnyal
rendelkezik, a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásán kívül
a)	2 milliárd forint feletti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság esetén az állami
részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés tekintetében pedig a helyi
önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,
b)	a 2. melléklet szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társaság
esetén az állami részesedés tekintetében a Kormány, az önkormányzati részesedés
tekintetében pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének minősített többségű,
c)	500 millió és 2 milliárd forint közötti saját tőkével rendelkező gazdasági társaság - ide nem
értve a b) pont szerinti gazdasági társaságokat - esetén az állami részesedés tekintetében az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, az önkormányzati részesedés tekintetében
pedig a helyi önkormányzat képviselő-testületének egyszerű többségű
jóváhagyó határozata szükséges.
(11)	Amennyiben az állam és a helyi önkormányzat együttesen rendelkezik 50%-ot
meghaladó tulajdoni részaránnyal, akkor az állam és az önkormányzat tulajdoni hányadának
együttes összegét kell figyelembe venni a részarány-csökkenés vonatkozásában.
(12)	A (10) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt a tőkeemelést megelőző évre
vonatkozóan elfogadott éves beszámolóban kimutatott saját tőke összegét kell érteni.
(13)	A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az
állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló
gazdasági társaság részesedésszerzésével valósul meg a tőkeemelés. A részesedésszerző
gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre e törvény erejénél fogva - az állam és a
helyi önkormányzat által történő tulajdonszerzést kivéve - 5 évig elidegenítési és terhelési,
4
valamint a gazdasági társaság tagjain kívüli harmadik személy általi tőkeemelési tilalom áll
fenn.
(14)	Azon gazdasági társaság esetén, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön -
külön vagy együttesen e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, a következő
döntések kizárólag a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozhatnak:
a)	gazdálkodó szervezet alapítása vagy megszüntetése,
b)	gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása.”
7.	§
(1)	Az Nvt. 11. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti
immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet
megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem - ha
értéke a külön törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - e törvény erejénél
fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi
költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.
(7)	Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem
rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a
törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a
vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre
vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési
szerződés tartalmazza. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 206. §-ának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem
alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az
ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem
gyakorolhatja.
(8)	A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem
rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve
a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is -
azzal, hogy
a)	a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra
közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog,
vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára
alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b)	a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c)	a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d)	a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem
ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e)	polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a
vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem
adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban
feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen
okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz
történő hozzájárulást.
(2)	Az Nvt. 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(10) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel
vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy
legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel
meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét
szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem
vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati
társulással kötött szerződésre.”
(3)	Az Nvt. 11. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat
ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.”
(4)	Az Nvt. 11. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) Törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon
tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár
feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés
útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és
ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.”
(5)	Az Nvt. 11. §-a a következő (17)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás
a)	államháztartási körbe tartozó szervezet,
b)	jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet,
vagy
c)	államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi
önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek
javára történik.
(18) A (16) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben természetes
személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet a nemzeti vagyon
használója, és a használatában álló nemzeti vagyont hasznosítja.”
8.	§
(1)	Az Nvt. 12. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)
,,d) a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális
közműrendszerek létrehozása és működtetése,”
(2)	Az Nvt. 12. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)
„k) az a)-j) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása
és működtetése.”
(3)	Az Nvt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(3) Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának
időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió
útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági
tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)-j) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)-b),
d)-e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy
kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról
szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek
leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása
nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti
időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a
koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen,
késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve
szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre
adható.”
(4)	Az Nvt. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékát magában foglaló pályahálózat vagy
olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy
annak tartozéka a része, kizárólag az állam vagy az a gazdasági társaság végezheti, amelynek
egyedüli tagja vagy részvényese az állam, vagy amely az állam közvetlen vagy közvetett
többségi tulajdonában áll.”
(5)	Az Nvt. 12. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenység gyakorlásának joga
koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a (12) bekezdésben felsorolt
személyeknek, szerveknek, valamint
a)	az állam és a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás,
b)	az állam vagy a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás
közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet részére engedhető
át és kizárólag általuk gyakorolható.”
9.	§
(1)	Az Nvt. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott
esetekben és feltételekkel lehet. A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt -
amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló
ingyenesen átruházhatja.”
(2)	Az Nvt. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési
tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba
történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
vagyont átruházó szerv kérelmezi.”
7
(3)	Az Nvt. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (4) bekezdés szerinti tulajdonjogot megszerző fél
a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz
eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a
jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő
elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban
rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori
jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban
meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni”
(4)	Az Nvt. 13. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének
elmulasztása esetén a (7) bekezdés szerinti nemteljesítési kötbér követelése helyett az
ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat.
(9)	A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni
a)	az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,
b)	a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek
lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott
lakóingatlanok,
c)	az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló
út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi
ingatlanrész
esetében.
(10)	Az ingyenesen átadott ingatlan tekintetében az (5) bekezdés szerint fennálló elidegenítési
tilalom azon személlyel szemben nem áll fenn, aki az ingatlant az ingatlan tulajdonosára
ingyenesen átruházta.
(11)	A (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás
időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy az átruházást követően, az elidegenítési
tilalom hatálya alatt - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel
hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló
hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő
megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő
elidegenítéséhez.
(12)	A sportcélú ingatlanok vonatkozásában a (11) bekezdés szerinti egyedi döntést a
sportigazgatási szerv hozza meg.
(13)	A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az
önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési
eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között
kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása
tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos
ellenértéket kell fizetni.”
10.	§
Az Nvt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat
feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként
8
állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati,
illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási
értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik,
ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a
feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga
kerül ingyenesen átruházásra.
(2)	Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3)-(4)
bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog
illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a
földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti
meg.
(3)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások
esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő
a)	bérlő;
b)	bérlőtárs;
c)	társbérlő;
d)	az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe
fogadott gyermeke
elővásárlási jogát követi, kivéve a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt
hatóság által gyakorolt elővásárlási jogot, amely megelőzi az a)-d) pont szerinti személyek
elővásárlási jogát.
(4)	A (2) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni a 13. § (1) bekezdése szerint
meghatározott értékhatár 20 %-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.
(5)	Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben
törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás
valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben
még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő
megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az
állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az
átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától
kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő.”
11.	§
Az Nvt. 18. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) 2012. július 1. napját megelőzően állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági
részesedések tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás tárgyában létrejött szerződéseket 2012.
december 31-ig a 8. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell.
(8)	Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött szerződés vagyonkezelője
nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott személy vagy szerv, úgy a (7) bekezdés
rendelkezését a már megkötött szerződésre nem kell alkalmazni.
(9)	Amennyiben a 2012. július 1. napját megelőzően megkötött vagyonkezelési vagy
haszonélvezeti jogot alapító szerződés nem a 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti személlyel
vagy szervvel jött létre, és a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán a
vagyonkezelő vagy a haszonélvező 2012. december 31. napján nem minősül átlátható
szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal
felmondja.
9
(10)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezései a
hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket
nem érintik.
(11)	A Módtv. által megállapított 5. § (6) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban
lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyekben nem kell alkalmazni.
(12)	A Módtv. által megállapított 5. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a
helyi önkormányzat képviselő-testülete köteles 2012. október 31-ig módosítani rendeletét.”
12.§
(1)	Az Nvt. 2. melléklet I. pont Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. sorában a „66,5 %”
szövegrész helyébe a „65,6 %” szöveg lép.
(2)	Az Nvt. 2. melléklet II. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint
parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban, továbbá a Balatoni Hajózási Zrt.-ben
fennálló társasági részesedés.
(3)	Az Nvt. 2. melléklet II. pontja a következő e)-g) alponttal egészül ki:
(II. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó
vagyonelemek)
„e) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról
szóló törvényben meghatározott levéltári anyag.
f)	Az állam, a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön
100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, amely a 6. § (7) bekezdés szerinti társasági
részesedés tulajdonjogát megszerezte.
g)	Budapest, Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:
-	II. Rákóczi Ferenc emlékmű,
-	Kossuth-emlékmű,
-	A forradalom lángja emlékmű,
-	A Dunánál - József Attila portrészobor.”
2.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
13.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 32. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi
terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, illetve a 46/A. § szerint hatáskörrel
rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és
magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve
településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi
közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi
közúttá vagy országos közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt
követően az utak tulajdonjogának egymás javára - helyi és országos közutak esetén térítés
10
nélkül - történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas
megállapodást kötnek. Amennyiben a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon
megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat
országos közúttá minősít, az érintett ingatlan tulajdonosa a közút tulajdonjogát országos közút
esetén az államnak, helyi közút esetén az önkormányzatnak az egymás közötti - ingatlan-
nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas - megállapodással köteles átadni.”
(2)	A Kkt. 33. § (1) bekezdésében az „Az út kezelői:” szövegrész helyébe az „E törvény
szerint az út kezelői:” szöveg lép.
(3)	A Kkt.
a)	9/D. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a
továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés” szövegrész helyébe az „a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16/A. §-a”
szöveg,
b)	9/D. § (3) és (4) bekezdésében, a 15/D. § (1) és (3) bekezdésében, a 15/E. § (3)
bekezdésében az „az Ötv. 9. § (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a Mötv. 16/A. §-
ában” szöveg,
c)	47. § 24. pontjában az „az Ötv. 9. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Mötv. 16/A.
§-a” szöveg
lép.
3.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
14.	§
(1)	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés megkötésére - szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011.
évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását kivéve - az állam vagy az
önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve ha honvédelmi vagy
nemzetbiztonsági érdek a pályázat zártkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.”
(2)	Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése.
4.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
15.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(7) Az építésügyi, illetve talajvédelmi hatósági engedély alapján végzett tereprendezéssel,
továbbá a vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő ásványi nyersanyag
kitermelésre a 20. § és a 41. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az így kitermelt
ásványi nyersanyag nem minősül a föld méhe kincsének.”
5. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
11
16. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 30. § (3) bekezdése a következő c) ponttal
egészül ki:
[Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár
kártalanítás, ha az intézkedéseket]
„c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy
jogszabályi kötelezettség megszegése”
(indokolja.)
6.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
17.	§
Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 1. § (5) bekezdés
b)	pontj a.
7.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
18.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) a következő 4.
§-sal egészül ki:
„4. § A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő
használati díj mértékét rendeletben állapítja meg.”
(2)	Az Ávt. 20. § (4) bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Gt.-ben foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik)
,,p) a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató feletti
munkáltatói jogok gyakorlása.”
(3)	Az Ávt. 20/G. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik
személyekkel szemben.
(3)	A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és
megszüntetése, javadalmazás megállapítása) a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az
egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.
(4)	Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.”
(4)	Az Ávt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási -
szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.”
(5)	Az Ávt. 71. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
12
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj
megállapításának elveit, módszereit és mértékét,
b)	a 3. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi
joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének
körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát.”
8.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
19.	§
(1)	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a
következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem
zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel
történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önkormányzat, vagy kizárólag ezen
közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100%-os önkormányzati
tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy e gazdasági
társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve
önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.”
(2)	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a
következő 108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti
versenyeztetés mellőzhető a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon gazdasági
társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor.”
9. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
20.	§
Nem lép hatályba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 90. § (3)
bekezdése.
10.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
21. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 75. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A 3-10. §, 12. §, 14-17. §, 19-61. §, 74. § (1) bekezdés 3-13. és 17-18. pontja, 74. § (2)
bekezdés 1-2. és 5. pontja, 76. § (3)-(6) bekezdése, 78-85. §, 89. § (1)-(2) bekezdése és az 1.
melléklet 2012. október 1-jén lép hatályba.”
13
Záró rendelkezések
22. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. június 30-án lép hatályba.
(2)	A 13. § (3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Ez a törvény 2013. január 2-án a hatályát veszti.
23. §
E törvény
a)	1-3. §-a, 5-9. §-a, és 11-12. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,
b)	4. §-a és 19. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
c)	10. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az Alaptörvény 31. cikk (3)
bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
14
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosításának
célja, hogy a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban a törvény végrehajtása során
megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételeket és pontosításokat átvezesse a
törvény szövegén. A visszacsatolások, azaz a jogalkalmazási gyakorlat alapul vételével
indokolttá vált a törvény szövegének pontosítása, egyes rendelkezések egyértelműbbé tétele,
valamint a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem további szigorítása. A törvénymódosítás
több fogalom definícióját pontosítja az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében, továbbá
szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés a törvény hatályát kiterjeszti az önkormányzati fenntartású közgyűjteményekre
is.
A 2. §-hoz
A szövegpontosítások célja, hogy a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes bármely állam szabályozott piacára (tőzsde) bevezetett nyilvánosan működő
részvénytársaság esetében a törvény vélelmezi az átláthatóságnak való megfelelést, ezért
annak a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti külön vizsgálata nem indokolt.
A módosítás pontosítja a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, valamint az e vagyoni
körre vonatkozóan a jogszabályon alapuló használati jog és szolgalom alapítás gyakorlatát,
továbbá a terhelés tilalmát a jogalkotó kiterjeszti a biztosítékul adás esetére is.
A szövegpontosítások további célja a törvény által használt fogalmak (hasznosítás,
működtetés) egyértelműbbé tétele, valamint az átláthatósági követelmények vizsgálatára
vonatkozó eljárás egyszerűsítése. A nyilatkozat (magánokirat) valóságtartalmát a tulajdonosi
joggyakorló nem köteles vizsgálni, a törvény vélelmezi a nyilatkozat tartalmának valóságát
annak ellenkező bizonyításáig (azaz a nyilatkozat 3. személy által bírósági úton támadható
meg).
Az új rendelkezés rögzíti, hogy e törvény szerint akkor is fennáll egy gazdasági társaságban a
100%-os tulajdonosi részesedés, amikor az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő
társaságban, vagy azok társaságaiban fennálló részesedések egy része a törvényben
meghatározott jogosulti körön túl a társaság saját tulajdonában van (saját üzletrész vagy
részvény). Ebben az esetben az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társasági
részesedések mellett kizárólag a társaság saját tulajdonában álló, saját üzletrész vagy saját
részvény szerepel a tulajdonosi szerkezetben.
A 3. §-hoz
15
A szövegpontosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy kizárólagos állami tulajdon körébe
az országos közutak és műtárgyaik tartoznak, azok tartozékaira ez a minősítés nem
vonatkozik. Így e vagyontárgyak vonatkozásában a törvényben meghatározott - a kizárólagos
állami tulajdonra vonatkozó - korlátozásokat nem kell alkalmazni.
A 4. §-hoz
A rendelkezés célja a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeinek
törvényben történő meghatározása, és a korlátozás terjedelmének és tartalmának rögzítése.
Az 5. §-hoz
Az Nvt. 6. § (1), valamint (4)-(5) bekezdésére vonatkozó rendelkezések egyértelművé teszik
a kizárólagos és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonra
vonatkozóan a jogszabályon alapuló használati jog és szolgalom alapítás eseteit, továbbá a
rendelkezési jog korlátait a jogalkotó kiterjeszti a biztosítékul adás esetére is.
Az új (7) bekezdés rendelkezésének célja annak lehetővé tétele, hogy az adott ágazat
üzemeltetői struktúrájának újjászervezésére irányuló integrációs törekvés (holding rendszer
kialakítása) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó
közszolgáltatási tevékenységet végző társaságok (így például a víziközmű-szolgáltatók)
esetén is végrehajtható legyen.
Az új (8) bekezdés szűk körben lehetővé teszi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyonelemek átruházását abban az esetben, amennyiben nem kerülnek
ki a nemzeti vagyoni körből, azaz a tulajdonjog átruházása az állam és a helyi önkormányzat
között történik. Ezáltal ugyanis maga a vagyonelem minősítése nem változik.
Az új (9) bekezdés arról rendelkezik, hogy a pályázati eljárás keretében megkötött szerződés
később a pályázat nyertesével már nem módosítható olyan módon, hogy a korábbi pályázati
feltételektől, illetőleg a nyertes pályázat tartalmától eltérő tartalmú rendelkezést tartalmazzon
a szerződés nyertes javára. Ez a rendelkezés az egyenlő feltételekhez való jogot biztosítja a
nemzeti vagyont érintő valamennyi pályázati eljárás során.
A 6. §-hoz
Az új rendelkezés célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a gazdasági társaságokra irányadó
hatályos jogszabályokkal összhangban a társasági részesedés vagyonkezelésbe nem adható,
kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással történhet a tulajdonosi jogok gyakorlásának
részleges átengedése. A módosítás a meghatalmazotti kört ugyanakkor leszűkíti az e törvény
szerinti vagyonkezelő személyek körére.
A módosítás a nonprofit gazdasági társaságok társaság-alapítási jogának szabályozását
pontosítja azáltal, hogy a nonprofit gazdasági társaságok csak olyan gazdasági társaságot
alapíthatnak, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
Az új rendelkezés célja, hogy magas szintű (kormányzati, képviselő-testületi) kontroll előzze
meg az állam vagy a helyi önkormányzati többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál
meghozott azon döntéseket, amelyek során egy esetleges tőkeemelés az állam vagy az
önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezi. Ez alól a törvény
kivételként megállapítja azt az esetet, amikor a tőkeemelés az állam vagy az önkormányzat
külön-külön vagy együttesen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által történik. A
rendelkezés a kivételként megállapított társaságok esetén megakadályozza, hogy a
tőkeemelést követően a tőkeemelő (részesedésszerző) társaság részesedéseit elidegenítsék,
16
vagy harmadik személy a társaságban tőkét emeljen a tőkeemelést követő 5 éven belül.
Ezáltal nem lehet visszaélni a törvényben foglalt kivételes szabálytól. Ez a korlátozás azonban
nem vonatkozik az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonszerzésére.
Az új (14) bekezdés rendelkezése alapján gazdálkodó szervezet alapítása, megszüntetése,
gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése vagy átruházása esetére a legfőbb szerv
kizárólagos hatáskörét írja elő többségi tulajdonú állami vagy önkormányzati társaságok
esetében. Ezeket a döntési jogosítványokat a legfőbb szerv nem adhatja át más
személy/szervezet hatáskörébe a rendelkezés hatályba lépését követően.
A 7. §-hoz
Az Nvt. 11. § (6) bekezdésre vonatkozó módosítás alapján a központi költségvetési szervek a
működésükhöz szükséges, a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő
eszközök beszerzése során vagyonkezelési szerződés nélkül a törvény erejénél fogva válnak
vagyonkezelővé ezen eszközök tekintetében. A módosítás célja a nagyszámú
eszközbeszerzések során állami tulajdonba kerülő nagytömegű vagyonelem jogi helyzetének
rendezése.
Az Nvt. 11. § (7) bekezdése helyébe lépő rendelkezés kiegészíti a törvényben történő egyedi
vagyonkezelői kijelölés szabályát azzal, hogy rendelkezni kell már a kijelölő törvényben az
ingyenesség vagy visszterhesség kérdéséről. A javaslat rögzíti, hogy a vagyonkezelési
szerződés megkötését megelőzően a vagyonkezelői jog nem gyakorolható és nem jegyezhető
be az ingatlan-nyilvántartásba. A rendelkezés tiltja továbbá annak a lehetőségét, hogy bíróság
állapítsa meg a szerződés tartalmát a felek megállapodásának hiányában.
Az Nvt. 11. § (8) bekezdése helyébe lépő rendelkezés bővíti a vagyonkezelők jogainak
korlátait a tulajdonosi joggyakorlóval szemben a nemzeti vagyon védelmének erősítése
érdekében.
Az Nvt. 11. § (10) bekezdése helyébe lépő rendelkezés a nemzeti vagyon hasznosítására
kötött határozott idejű szerződések tekintetében 15 éves időkorlátot határoz meg azzal, hogy a
szerződésben kikötött határozott időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, melynek
időtartama maximum 5 év lehet, amennyiben a hasznosításra jogosult a szerződési feltételeket
maradéktalanul teljesítette. Ez utóbbi korlátozás azonban nem vonatkozik az állammal,
költségvetési szervvel és helyi önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött
szerződésekre.
Az Nvt. 11. § (13) bekezdésére vonatkozó pontosító módosítás előírja, hogy nemzeti vagyon
ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben
hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.
Az Nvt. 11. § (16)-(18) bekezdésének rendelkezése szerint nemzeti vagyon hasznosítása
során mellőzni lehet a versenyeztetést a külön törvényben (költségvetési törvény)
meghatározott értékhatár alatti nemzeti vagyon hasznosítása esetén, értékhatártól függetlenül
a (17) bekezdésben meghatározott személyek és szervek javára történő hasznosítás esetén,
továbbá értékhatárra tekintet nélkül nem kell versenyeztetést lefolytatni, ha a hasznosításba
adó fél magánszemély vagy magáncég.
A 8. §-hoz
Az Nvt. 12. § (1) bekezdésére vonatkozó pontosító rendelkezés az állam kizárólagos
gazdasági tevékenységei körébe sorolja az állami tulajdonában álló víziközművek létrehozását
és működtetését, illetve kodifikációs pontosítást tartalmaz.
Az Nvt. 12. § (3) bekezdésének módosítása szerint az állam és a helyi önkormányzat a
kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát kizárólag koncesszió útján
17
engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül a nemzeti vagyon létrehozása és
működtetése átengedését ez a rendelkezés kiterjeszti a csak a nemzeti vagyon működtetése
átengedésének esetére is. Eszerint koncesszió köteles a nemzeti vagyon létrehozásának és
működtetésének egyidejű átengedése, vagy már meglévő (létező) nemzeti vagyon
működtetésének átengedése. A koncessziós szerződés határozott időtartamát általánosan
harmincöt évben állapítja meg a törvény. Ágazati törvény lehetővé teheti a szerződés egy
alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását,
amennyiben a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét
szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A szerződés időtartamának törvény szerinti
meghosszabbítása esetén a tényleges időtartam túllépheti a 35 évet, maximum a 35 év felével.
Az Nvt. 12. § (6) bekezdés helyébe lépő módosítás az országos törzshálózati vasúti
pályahálózat működtetését az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló
gazdasági társaságok részére is biztosítja (pl. GySEV).
Az Nvt. 12. § (10) bekezdésére vonatkozó pontosítás a szerencsejáték szervezésére és
működtetésére irányuló tevékenység gyakorlásának jogát az állam és helyi önkormányzat (ide
értve a helyi önkormányzatok társulásait is) közös, valamint az állam vagy a helyi
önkormányzat (ide értve a helyi önkormányzatok társulásait is) közvetlen vagy közvetett
többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek részére is kiterjeszti.
A 9. §-hoz
Az Nvt. 13. § (3) bekezdésére irányuló módosítás rögzíti, hogy nemzeti vagyon
tulajdonjogának ingyenes átruházása csak törvényben történhet, ahol meg kell határozni az
ingyenes átadás esetét és feltételeit is, valamint e törvény lehetőséget ad az állam, illetve a
helyi önkormányzatok tulajdonában álló leselejtezett tárgyi eszközök ingyenes átruházására,
amennyiben az közfeladat ellátáshoz már nem szükséges.
Az Nvt. 13. § (7) bekezdése helyébe lépő módosítás az ingyenes tulajdonszerzés feltételeként
megállapított célhoz kötött hasznosítási kötelezettség megsértése esetére nemteljesítési kötbér
megfizetését írja elő.
Az új (8) bekezdés lehetővé teszi a vagyont átadó szervezet számára, hogy a
vagyongazdálkodási szempontokat figyelembe véve a nemteljesítési kötbér követelése helyett
elálljon a szerződéstől és visszakövetelje az ingatlant.
Az új (9)-(10) bekezdés az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon fennálló 15 éves
elidegenítési tilalom előírását oldja fel az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok, a
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, önkormányzatok részére ingyenesen átruházott
lakóingatlanok, továbbá a kiszolgáló út céljára kisajátított, ám feleslegessé vált, ingyenesen
visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrészek esetében, illetve azon személlyel szemben, aki
az ingatlant az ingatlan tulajdonosára korábban átruházta.
A nemzeti vagyon köréből ingyenesen átruházott vagyon 15 évre szóló elidegenítési tilalma a
nemzeti vagyonról szóló törvény kógens szabálya. Ugyanakkor a jogalkotói szándéknak nem
célja az átadott ingatlanok fejlesztésének, korszerűsítésének felújításának ellehetetlenítése.
Ennek megfelelően az új (11) bekezdés megteremti annak a lehetőségét, hogy indokolt,
törvényben meghatározott esetekben az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló
személy - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel felmentést
adhat az elidegenítési tilalom alól. Az új rendelkezés lehetővé teszi tehát az ingyenesen
átruházó tulajdonosi joggyakorló személy részére, hogy az átruházást követően egyedi
döntéssel hozzájáruljon a vagyon megterheléséhez - ha az fejlesztést, korszerűsítést, felújítást
szolgáló hitelfelvételhez, vagy állami, valamint európai uniós pályázathoz szükséges -,
továbbá a terhekkel biztosított igények kielégítése érdekében akár az ingatlan
18
elidegenítéséhez is. A módosítás külön kiemelve rögzíti, hogy a sportcélú ingatlanok
vonatkozásában a sportigazgatási szerv hozhat ilyen döntést.
A 13. § (12) bekezdése új rendelkezésként rögzíti, hogy osztott tulajdon létesítése esetén is az
értékesítési szabályokat kell alkalmazni, ideértve az osztott tulajdonra vonatkozó
megállapodás létrehozását, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítását. Az új
rendelkezés leszögezi, hogy a földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított
arányos ellenértéket kell fizetni.
A 10. §-hoz
Az Nvt. 14. § (1) bekezdése helyébe lépő módosító rendelkezés a helyi önkormányzati vagy
állami közfeladatok törvényi átadásának körében külön megjelöli azt az esetkört, amikor a
közfeladatnak részét képező, egy adott intézmény által ellátott feladat átadása során (pl.
színházi tevékenység) az adott feladat ellátásához szükséges vagyonnak a feladatot átvevő
részére történő ingyenes tulajdonba adása válik szükségessé.
Az Nvt. 14. § (2) bekezdésére vonatkozó módosítás rögzíti, hogy a helyi önkormányzat
tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot osztott tulajdon esetén is minden
más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.
Az Nvt. 14. § (3) bekezdése helyébe lépő módosító rendelkezés - kivételként megfogalmazva
-	a lakástörvény szerinti volt állami és önkormányzati bérlakások esetében rögzíti a bérlő, a
bérlőtárs, a társbérlő és ezek egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke
elővásárlási jogát, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján a magyar
államot megillető és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által gyakorolt elővásárlási jogot
azzal, hogy Hivatal elővásárlási joga megelőzi a magánszemélyek (bérlő, bérlőtárs, stb.)
elővásárlási jogát.
A 14. § (4) bekezdésének új rendelkezése alsó értékhatárt állapít meg az elővásárlási jogra
vonatkozóan. A módosítás alapján az elővásárlási jog kizárólag az éves költségvetési törvény
által megállapított értékhatár 20 %-át meghaladó értékű ingatlanok esetében illeti meg a
magyar államot.
Az (5) bekezdés pontosító rendelkezést tartalmaz az elővásárlási jog gyakorolásának eljárási
szabályaira vonatkozóan.
A 11. §-hoz
A 18. § (7) bekezdés új átmeneti rendelkezésként előírja az állami vagy önkormányzati
tulajdonban lévő társasági részesedések tekintetében a törvény hatálybalépését megelőzően
létrejött (jellemzően vagyonkezelési) szerződések 2012. december 31-ig történő módosítását a
8.	§ (7) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően. Nem kell ugyanakkor módosítani a
korábban megkötött szerződést, amennyiben a vagyonkezelő nem a törvény 3. § (1) bekezdés
19.	pontja szerinti vagyonkezelő.
A (9) bekezdés rögzíti, hogy ha a jelenlegi vagyonkezelő vagy haszonélvező 2012. december
31. napján nem minősül átlátható szervezetnek, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést
kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondj a.
A (10) bekezdés rögzíti, hogy a törvény módosításának hatálybalépését megelőzően
jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket, valamint a létrejött
jogviszonyok tartalmát a törvény módosításai nem érintik.
A (11) bekezdés alapján a törvény új 5. § (6) bekezdésének rendelkezése nem érinti a
folyamatban lévő hitelfelvételi és kötvénykibocsátási ügyeket.
A (12) bekezdés rögzíti, hogy a helyi önkormányzatoknak a törvény módosított 5. § (5) és (6)
bekezdésére figyelemmel az önkormányzati rendeletüket - a korlátozottan forgalomképes
19
vagyonelemek törvényben meghatározott körére és az ezen vagyonelemekkel való
rendelkezés korlátaira tekintettel - 2012. október 31-ig módosítaniuk kell abban az esetben,
amennyiben a vonatkozó önkormányzati rendeletek a törvényben meghatározott
rendelkezésekkel, korlátozásokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak.
A 12. §-hoz
A 2. melléklet I. pontjának módosítása kodifikációs hiba kijavítása érdekében szükséges, mely
a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-ben fennálló állami tulajdonú társasági részesedés
mértékét a valóságnak megfelelően tünteti fel.
A 2. melléklet II. pontjának módosítása kibővíti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körét.
A 13-21.§-hoz
Az egyes ágazati törvények módosításai az Nvt.-vel való koherencia megteremtését
szolgálj ák.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításai a jogszabályi koherencia
megteremtését szolgálják.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 30. § (3) bekezdésének kiegészítése a
hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károk esetére zárja ki a kártalanítást, ha az
intézkedést a vízjogi engedélyes jogszabályban rögzített kötelezettség teljesítésének
elmulasztása vagy kötelezettségszegése indokolja.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény hatálybalépését 2012. október 1-
jére módosítja a törvényjavaslat a jogszabályi koherencia megteremtése érdekében.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása az állami részesedés,
bányajáradék-fizetési kötelezettség és bányahatósági bírság esetkörében rögzíti, hogy az
építésügyi, illetve talajvédelmi hatósági engedély alapján végzett tereprendezéssel, továbbá a
vízjogi engedély alapján végzett mederalakítás során kitermelt ásványi nyersanyag nem
minősül a föld méhe kincsének, így nem kizárólagos állami tulajdon, tehát felette tulajdonjog
szerezhető.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény új 4. §-a megállapítja az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter hatáskörét az állam tulajdonában lévő vizek medrének
használata esetén fizetendő díj mértékének megállapítására.
20
A módosító rendelkezések törlik a törvény szövegéből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
általános vezérigazgató-helyettesére vonatkozó szövegrészeket, figyelemmel arra, hogy 2012.
június 30. napjától a társaság szervezeti felépítése módosul.
A 24. § módosításával törlésre került az a korábbi rendelkezés, miszerint a versenyeztetési
kötelezettség fennáll a határozott időre megkötött szerződések meghosszabbítása esetén is.
Tekintettel arra, hogy egy szerződés meghosszabbítása kizárólag ugyanazon féllel, ugyanazon
feltételekkel lehetséges, ezért fogalmilag kizárt annak versenyeztetése, emiatt törölni kellett
ezt a szövegrészt a korábbi bekezdésből.
Az új rendelkezéssel az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felhatalmazást kap
egyes részletszabályok (állami tulajdonban álló vizek vonatkozásában a mederhasználati díj
mértékének megállapítása, tulajdonosi joggyakorló kijelölése) miniszteri rendeletben történő
megállapítására.
A felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása a nemzeti vagyonról szóló
törvénnyel, valamint a Polgári Törvénykönyvvel való összhang megteremtését szolgálja, a
rendelkezés koherencia zavar megszüntetését célozza.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-
jén hatályba lépő új rendelkezése előírja, hogy a parkolási közszolgáltatást a helyi
önkormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési
szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező
gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben szabályozottak
szerint.
Az önkormányzatokról szóló törvény másik módosítása az Nvt. szerinti versenyeztetési
kötelezettség mellőzését írja elő a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon
apportálásakor.
A javaslat hatályon kívül helyezi a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. § (1)-(2)
bekezdését, és a hatályon kívül helyezésre figyelemmel pontosítja a 4. § (1) bekezdés
rendelkezését.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 1. § (5) bekezdés b) pontját a
meglévő koherencia zavarok megszüntetése érdekében szükséges hatályon kívül helyezni.
A 22-23. §-hoz
A 22. § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik, a 23. § a sarkalatosságra vontkozó
rendelkezéseket tartalmazza.
21