﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány

2012. évi... törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról

1.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1.§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A felszámolási költségek a következők:/
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa)	a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben,
illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint
ab)	az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az
adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a
kölcsönbeadó által fizetendő munkabért, egyéb bérjellegű juttatásokat és az ezeket terhelő
adó- és járulék együttes összegének a fedezetét, továbbá
ac)	az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az
iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át - mely az
iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó
munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét
foglalja magában -, továbbá
ad)	ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb
bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és
járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a
magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);”
2. §
A Cstv. a következő 83/E. §-sal egészül ki:
„83/E. § E törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi ...
2
törvénnyel (Mód.tv.) megállapított 57. § (2) bekezdés a) pontját alkalmazni kell a Mód.tv.
hatálybalépésekor folyamatban levő felszámolási eljárás költségeivel kapcsolatban is.”
2.	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
3.§
(1)	A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bérgarancia Alap
tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a
munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg. Ezen
törvény vonatkozásában munkavállalón a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetei is érteni
kell.
(2)	A Bérgarancia Alap tv. 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
1(2) E törvény alkalmazásában/
,,c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet
ca) mint munkáltatót terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság
időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv.
57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás, valamint
eb) mint kölcsönvevőt terhelő, a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a
kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó, a
kölcsönbeadó által fizetendő munkabér, egyéb bérjellegű juttatások összege
cc) mint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő, az
iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-a,
mely az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű
juttatások összegét foglalja magában.”
4-§
A Bérgarancia Alap tv. 2. §-a az alábbi (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a felszámoló a
felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet a kölcsönbeadóval, illetve iskolaszövetkezettel
szemben terhelő bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási
költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt annak esedékessége napján nem tudja
kielégíteni.”
5.§
A Bérgarancia Alap tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő
három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére
történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt
munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon
történik. Az 1. § (2) bekezdésének eb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén a felszámoló a
3
támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon
belül gondoskodik a támogatás kölcsönbeadó és iskolaszövetkezet részére történő
kifizetéséről.”
6.§
A Bérgarancia Alap tv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1. § (2) bekezdés eb) és cc) pontjai szerinti bértartozás esetén az (l)-(3)
bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy jogosulton vagy a
gazdálkodó szervezet munkavállalóján azt a kölcsönzött munkavállalót, illetve
iskolaszövetkezeti tag munkavállalót kell érteni, aki után a kölcsönvevő a munkaerő-
kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, a kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjat, illetve aki
után a gazdálkodó szervezet az iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt, az
iskolaszövetkezetnek járó díj 85 %-át az esedékesség időpontjában nem fizette meg.”
7.§
A Bérgarancia Alap tv. 15. §-a az alábbi (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) E törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és
a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel (Mód. tv.) megállapított 1. § (2) bekezdés c) pontját, 2. § (la) bekezdését, 5. § (3)
bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését alkalmazni kell a Mód. tv. Hatályba lépésekor
felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet bértartozásaival kapcsolatban is.”
8.§
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Indokolás

Általános indokolás

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv az
EU-tagállamok számára jogalkotási követelményként rögzíti: a cél a kölcsönzött
munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő
munkavégzés minőségének javítása - többek között - az egyenlő bánásmód alapelvének a
kölcsönzött munkavállalókra való alkalmazása és a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként
való elismerése révén. E követelménynek megfelelve a kölcsönvevő kritikus helyzetére
figyelemmel a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonsága keretében, a munkabérhez való
joguk védelme érdekében módosítja a javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény egyes
rendelkezéseit. Ugyanezen jogalkotási cél áll fenn a másik atipikus foglalkoztatás, az
iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatás tekintetében is.
4
Részletes indokolás
Az 1.-2. §-hoz
A módosítás értelmében a felszámolási költségek között előresorolásra kerül és az adóst
terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások közé tartozik egyrészt a munkaerő-
kölcsönzésről szóló szerződésben foglalt, az adóst az Mt. szerint kölcsönvevőként terhelő, a
kölcsönbeadónak járó kölcsönzési díjból a kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabér,
egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összege, másrészt az
adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst mint az
iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-a, mely az
iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó
munkabér, egyéb bérjellegű juttatások és az ezeket terhelő adó- és járulék együttes összegét
foglalja magában. Mindez a kölcsönzött munkavállalók és az iskolaszövetkezeti tag
munkavállalók szociális biztonságát szolgáló rendelkezés.
A 3-7. §-hoz
A kölcsönzött és iskolaszövetkezeti tag munkavállalók szociális biztonságának erősítése
érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt azzal a céllal,
hogy a kölcsönvevő, illetve gazdálkodó szervezet felszámolása ne veszélyeztesse e
munkavállalói kör munkabérhez való jogát. Ennek megfelelően a felszámoló, amennyiben
egyrészt a kölcsönbeadónak az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni a munkaerő-
kölcsönzésről szóló szerződés alapján valamennyi kölcsönzött munkavállaló után járó díjat,
másrészt az iskolaszövetkezetnek az esedékesség időpontjában nem tudja megfizetni az
iskolaszövetkezettel kötött szerződésben foglalt díj 85 %-át, ugyanúgy köteles a Bérgarancia
Alaphoz fordulni, mintha a vele munkaviszonyban állók tekintetében nem tudná teljesíteni
bérfizetési kötelezettségét.
A 8. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
Budapest, 2012. június 6.
Kósa Lajos J
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
5
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László úrnak
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI.
törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. június
^ • C } .3
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
országgyűlés HIVATMA
Érkezett: 2012NOV05.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Kósa Lajos, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának tagja T/7456. szám
alatt „ a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a
Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról”
címmel, törvényjavaslatot nyújtott be 2012. június 6-án.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - Kósa Lajosnak, mint a javaslat előterjesztőjének
hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2012. november 5.
Tisztelettel: