﻿ijís-'íí niv&í<3is
Irományszám: f j^G'ob
Érkezett: 2012 JŰN 1 4.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2012. évi... törvény
a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
szóló 2010. évi XLIH. törvény módosításáról
1.	A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
l.§
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek
létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli teijesztésének támogatása
érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot -
ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért, aki egyben az Alap elnöke. Az Alap
elnöki tisztsége nem ruházható át.”
2.§
Az Nkatv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló
döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)
létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. Az Alap alelnökét
a miniszter nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra. A Bizottság tagjainak felét a miniszter
saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízza
meg.”
3-§
Az Nkatv. 2. § (5)—(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
”(5) Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) - a
miniszteri keret kivételével — a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az
Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének
egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.
(6)	A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a
kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt
megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak.”
4.§
Az Nkatv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a
miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata,
illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt.”
5.§
Az Nkatv. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a
Bizottság tagja.
(2)	A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és
tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak (Ptk. 685. § b) pont) pályázatát érdemi
vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3)	A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet
részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem
várható.
(4)	Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az
érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium,
illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének
összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.
(5)	Ha az érintett az Összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan
adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő
visszahívására.”
6-§
Az Nkatv. 4. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § (l) Az Alap bevételi forrásai:]
,,h) egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díj bevételt is.”
7-§
Az Nkatv. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az Alap, valamint a kezelő szervének bevétele és év végi maradványa nem vonható el.
Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és
bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére,
végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése
szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani. A kiadási jogcímek közötti
átcsoportosítás jogát - az aktuális előirányzaton belül - a kezelő szerv vezetőjére
átruházhatja.”
8-§
(1)	Az Nkatv. 7. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:]
,,e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a
kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai
szervezetek vagy az állam által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;”
(2)	Az Nkatv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és
kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek
fedezetére, figyelembe véve a 4. (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezettel kötött
együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.”
9.§
Az Nkatv. 10. § (3) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy]
„a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben
állapítsa meg,”
10.	§
Az Nkatv.
a)	2. § (4) bekezdésében „a szakmai, illetve egyesületek” szövegrész helyébe „az érintett
szakmai szervezetek” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdésében a ,,c) pontjában” szövegrész helyébe a ,,d) pontjában” szöveg,
c)	7/B. § (1) bekezdésében a ,,b) és c) pontja” szövegrész helyébe a ,,c) és d) pontja” szöveg,
d)	9. § (3) bekezdésében a „bizottság” szövegrész helyébe a „Bizottság” szöveg
lép.
2.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
11- §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai
vezető
a)	országgyűlési képviselő legyen,
b)	elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős
testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló
döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való
rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-
előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen, ületve
c)	tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenységet végezzen.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat az országgyűlési képviselői
megbízatással nem rendelkező államtitkár vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank felügyelő
bizottságának tagjaira, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira, az Országos
Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ
Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
igazgatóságának, ületve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.”
12. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 6. §-ában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben
befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.
(3)	E törvény 7. §-ában foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek
közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
(4)	E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal
kapcsolatban is alkalmazni kell.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkatv.) módosítása a kulturális
terület eredményesebb és kiszámíthatóbb támogatásának megteremtését szolgálja. A magyar
kultúra támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap (NKA), valamint
az ágazati irányításért felelős minisztérium hatékonyabb együttműködését teszi lehetővé azon
rendelkezés révén, amely szerint a kultúráért felelős miniszter egyúttal az NKA elnöki
tisztségét is betölti, s elnöki funkcióját nem ruházhatja át más személyre. Míg a miniszter a
jövőben - a korábbi gyakorlattal ellentétben - rendelkezési, irányítási jogkörét az NKA elnöki
tisztségén keresztül közvetlenül gyakorolja, addig a törvényjavaslat az elnök döntéseinek
megfelelő előkészítése és végrehajtása érdekében egy új, széles jogkörökkel felruházott
alelnöki tisztséget hoz létre. A hatékonyabb ágazati irányítás feltételeinek kialakítása mellett a
javaslat továbbra is megőrzi az Alap szervezeti és gazdasági önállóságát, és nem befolyásolja
azt a szakmai autonómiát, amely az NKA kollégiumainak döntéshozatalát közel két évtizede
jellemzi. A törvényjavaslat mindemellett kisebb technikai pontosításokat tartalmaz az NKA
gazdálkodására vonatkozó egyes rendelkezéseket illetően, továbbá módosítja a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
2010. évi XLIII. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit az alap elnöke és
alelnöke vonatkozásában, összhangban az Nkatv. jelen módosításával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat alapján a szervezeti struktúra változása abban áll, hogy létrehozza az NKA
vonatkozásában az elnöki, valamint az alelnöki tisztséget. A miniszter - aki az Alappal
kapcsolatban rendelkezési joggal bír, és felel annak felhasználásáért - egyúttal az NKA
elnöke, valamint az NKA Bizottságának mint elvi, irányító, koordináló testületnek az elnöki
teendőit is ellátja. Az alelnököt a miniszter négyéves időtartamra nevezi ki, aki egyrészt az
elnököt annak akadályoztatása esetén általános jelleggel helyettesíti, másrészt saját feladat- és
hatáskörrel is rendelkezik. Az elnök és az alelnök feladatait részletesen az Nkatv.
végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosítása állapiba majd meg,
tekintettel arra, hogy a Bizottságra és a szakmai kollégiumokra vonatkozó részletes
szabályokat is e rendelet határozta meg. A Bizottság összetétele csak annyiban változik, hogy
a miniszter által megbízott tagokon kívül az Alap elnöke és az alelnöke is a Bizottság tagja.
A 3-5. §-hoz
A Bizottság és a szakmai kollégiumok létrehozására, valamint az összeférhetetlenségre
vonatkozó szabályok nem változnak, csupán pontosításra szorulnak az új struktúrára (elnöki,
alelnöki tisztségre) tekintettel.
A Bizottság elnökének az Nkatv. 2. § (6) bekezdésében foglalt kifogásolási joga a
törvényjavaslat szerint az Alap elnökét (aki egyben a Bizottság elnöke), valamint az alelnököt
illeti meg, azzal, hogy amennyiben a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó
támogató döntésével nem ért egyet, megsemmisítheti a kollégiumi döntést vagy megfontolás
végett visszaküldheti a kollégiumnak.
A 6-7. §-hoz
A módosítás az Nkatv. 4. § (1) és (5)—(6) bekezdésének kisebb, technikai jellegű
korrekciójára irányul. Eszerint nemcsak az Alap, hanem a kezelő szerv, azaz a Nemzeti
Kulturális Alap Igazgatóságának bevétele és év végi maradványa sem vonható el. A miniszter
a kiadási jogcímek közötti átcsoportosítás jogát a kezelő szerv vezetőjére átruházhatja az
aktuális előirányzaton belül.
A 8. §-hoz
A javaslat az Alapból nyújtható támogatások között egyértelművé kívánja tenni, hogy a
szakmai szervezetek vagy az állam által alapított díjakhoz való hozzájárulás címén csak akkor
adható az Alapból támogatás, ha a díjat kulturális, művészeti céllal alapították.
A javaslat szerint az Alap pénzügyi forrása az Nkatv. 7. §-ában felsorolt támogatásokon, az
Alap és kezelő szerve működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos
költségek fedezésén kívül a fejezettel kötött együttműködési megállapodásban rögzített
pályázatkezeléssel összefüggő kiadásaira is fordítható. Ennek értelmében a minisztérium és az
NKA Igazgatósága által a fejezeti kezelésű előirányzatú kulturális pályáztatás lebonyolítására
- az Áht. 45. §-a alapján - kötött megállapodás teljesítése kapcsán a pályáztatás
lebonyolításával felmerülő kiadások is fedezhetőek az Alapból.
A 9-10. §-hoz
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, ezzel egyidejűleg a „társadalmi szervezetek”
kifejezést számos törvény, így az Nkatv. rendelkezéseiből is kivezette. Az akkori
törvénymódosítás technikai jellegű hibáját kívánja helyesbíteni a javaslat, illetőleg a
döntéshozó szakmai testületek (Bizottság, kollégiumok) összeállításánál csak az érintett
szakmai szervezetek javaslatát indokolt kikérni.
Az Nkatv.-t módosító 2011. évi CLX. törvény a Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrásait
jelentős mértékben kibővítette: az Nkatv. 4. §-ában a Nemzeti Kulturális Alap bevételi
forrásai kiegészültek a kulturális adóval, az szja. 1%-ával és a szerzői jogdíjakkal. Az Nkatv.
4.	§ (1) bekezdés alpontjainak megváltozása nem lett megfelelően átvezetve az ezen
alpontokra hivatkozó más rendelkezésekben, ezért szükséges erre tekintettel a helyesbítés
elvégzése.
A 11. §-hoz
A módosító javaslat lehetővé teszi, hogy miniszter és adott esetben államtitkár is elláthasson
tisztséget elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős
miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület
munkájában, továbbá delegálásra kerülhessen az Eximbank, valamint a Mehib Zrt. vezető
testületébe. Ezen felül - bár a Ksztv. 10. § (1) bekezdésének taxtatív felsorolásába az
Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA), mint törvény által létrehozott önálló „sui generis” jogi
személy nem tartozik bele - az egyértelmű jogalkalmazás érdekében célszerű az ÓBA
igazgatótanácsi tagságának láttatása is.
A 12. §-hoz
Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
m.m Ét
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a Nemzeti Kulturális Alapról
szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. június 14.
L. Simon László	Dr. Puskás Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség