﻿Magyarország Kormánya
T/7673. számú
törvényjavaslat
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2012. június
2012. évi... törvény
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosításáról
!♦ §
(1)	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Btv.) 2, § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]
„4. borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére
kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételü és
művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és
amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak.”
(2)	A Btv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő
16. és 17. ponttal egészül ki:
[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]
„15. borászati termék', a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint
egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 1234/2007/EK tanácsi rendelet) Xlb. mellékletében szereplő szőlészeti és
borászati termékek, továbbá a friss borszőlő, a töppedt borszőlő és az aszúsodott borszőlő.
16.	gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező
bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek
fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás
tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló,
2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy
természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó,
azonosító számmal ellátott nyilvántartás.
17.	telepítési jog: olyan vagyoni értékű jog, amely az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h-85i.
cikke szerint új telepítési jog vagy újratelepítési jog.”
2-§
AB tv.7. és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. § Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak a hegybíró
által kiadott engedéllyel lehet. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.
1
8.	§ (1) A telepítést és a fajtaváltást a növénytermesztési hatóság ellenőrzi.
(2)	A kivágás megkezdése előtti ültetvényei lenőrzést a növénytermesztési hatóság végzi.
(3)	A kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi.”
3.§
A Btv. 11. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Nyilvántartások
11.	§ (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt müvei vagy területnagyságtól
függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít,
továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra
értékesítés céljából vásárol (a továbbiakban együttesen: adatszolgáltató), köteles a
borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési,
feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot
szolgáltatni a hegyközségnek.
(2)	A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az
adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, hegyközségi
nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
adott regisztrációs számát. A gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta
vezetésének szabályait, adattartalmának felhasználását e törvény felhatalmazása alapján
kiadott rendelet tartalmazza.
(3)	Az adatszolgáltató a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden
borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.
(4)	A gazdasági akta adattartalmához hatósági ellenőrzés és hatósági eljárás céljából a
borászati hatóságnak és a vámhatóságnak, támogatás elbírálása céljából a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek hozzáférést kell biztosítani. A hozzáférés részletes
szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.
(5)	A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
számára a VÍNGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat
továbbítja.
(6)	A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi
Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból
átadhatóak.”
4-§
A Btv. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„12. § Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és hegyközségi
nyilvántartási számát. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén az
adatszolgáltatási kötelezettséget, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
2
meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel
érintett adatok körét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.
13. § (1) A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően
művelni.
(2)	Amennyiben az ültetvényt használója 3 éven keresztül nem műveli, a hegybíró
elrendelheti az ültetvény kivágását az alábbi esetekben:
a)	az ültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;
b)	a műveletlen ültetvény más ültetvény megközelítését akadályozza.
(3)	Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a
hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja.
(4)	A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.”
5-§
(1)	A Btv. 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A védett eredetű bor kifejezéssel bor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel
egyenértékű kifejezésként a vonatkozó termékleírás szerint jelölhető.”
(2)	A Btv. 13/A. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és
egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem
jelölhető.
(7)	Új oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalmára
vonatkozó kérelemben foglalt termékleírás rendelkezéseit először a nemzeti jóváhagyásról
szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből származó borászati
termékre kell alkalmazni. A kérelem és a termékleírás közzétételéről az agrárpolitikáért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(8)	Az 1234/2007/EK. tanácsi rendelet 118s. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti
jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően
kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.
(9)	Termékleírás módosítására vonatkozó kérelemben foglalt rendelkezéseket először a
nemzeti jóváhagyásról szóló határozatban megjelölt borpiaci évben szüretelt borszőlőből
származó borászati termékre kell alkalmazni. A módosítási kérelem és a módosított
termékleírás közzétételéről a miniszter gondoskodik.”
6.8
A Btv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani.
3
(2)	Borpárlat vagy boralkohol készítésére az (1) bekezdéstől eltérően a borseprő szűrése vagy
centri fugái ása megengedett.
(3)	Borseprő szűrése vagy centri fugái ás a kizárólag boralkohol vagy borpárlat készítése
céljából engedélyezett, és csak alkoholtermék adóraktári engedéllyel rendelkező üzemben
lehetséges.”
7.§
(1)	A Btv. 23. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A borszőlő, illetve a bor származási bizonyítványa igazolja:]
nd) a borszőlő és a bor alkoholtartalmát, valamint az alkoholtartalom módosítására vonatkozó
tényt,”
(2)	A Btv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A borszőlő származási bizonyítványát a hegybíró adja ki. A származási bizonyítványok
részletes adattartalmát, kiadási rendjét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet
tartalmazza.
(3)	A forgalomba hozatali engedélykérelemhez csatolni kell a származási bizonyítványt.
Származási bizonyítvány hiányában vagy valótlan adatok feltüntetése esetén a borászati
hatóság forgalomba hozatali engedélyt nem ad ki.”
8.§
A Btv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/A. § (1) Borászati terméket — friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott
friss borszőlő, szőlőmust kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy
továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha
azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá
vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az
Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve,
illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint
minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.
(2)	A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok
alapján megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.”
9-§
A Btv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„28. § Külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén e törvény hatálya alá tartozó, forgalomba
hozatali engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes
minősítése alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonként! minőségi
tanúsítvánnyal szabad. A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a
vámhatóságnak át kell adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami
kereskedelmi forgalomba nem kerül.”
10.	§
(1)	A Btv. 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy engedély
nélküli telepítést végeztek, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítést
végzőt, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtson be a borszőlőültetvény utólagos
engedélyezése céljából a hegybíróhoz. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a
hegybírót.
(2)	Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítést végző a
fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi
előírásoknak megfelelően átalakítja. Az átalakítást úgy engedélyezi a hegybíró, hogy a
telepítést végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles
elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytennesztési
hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és az
ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró részére.”
(2)	A Btv. 43. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Amennyiben a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény fennmaradásának
akadálya nincs - és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges
mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik úgy a
telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.
(5)	Amennyiben a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve
elvégezték, de a kérelem az előírt követelményeknek megfelel - és új ültetvény telepítése
esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában
telepített és a joggal továbbra is rendelkezik úgy a telepítést utólagosan a hegybíró
engedélyezi.
(6)	Amennyiben a növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a borszőlőültetvény vagy
átalakított borszőlőültetvény részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi
követelményeknek, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül
telepített borszőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének
határidőn belül nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt
kivágattatja. A kivágás elrendeléséről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.”
11* §
A Btv. 43/A—43/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
5
„43/A. § (1) Amennyiben a növénytennesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy
az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, tizenöt napon belül határidő megjelölésével
felszólítja a kivágást végzőt, hogy nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a
hegybíróhoz kivágás utólagos engedélyezése céljából. A felszólításról a növénytennesztési
hatóság értesíti a hegybírót.
(2)	Amennyiben a hegybíró eljárása során megállapítja, hogy a kivágás az előírt
követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.
(3)	Amennyiben a kivágást az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve
elvégezték, és a kérelem az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást a hegybíró utólag
engedélyezi.
43/B. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a
borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepítették, úgy a telepítőt
megfelelő határidő kitűzésével felszólítja, hogy kezdeményezze a telepítési engedély
módosítását. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti az engedélyt kiadó
hegybírót.
(2)	Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a telepítést
nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy fel nem használható szaporítóanyaggal végezték, a
növénytermesztési hatóság elrendeli a borszőlőültetvény kivágását. A kivágás elrendeléséről a
növénytermesztési hatóság értesíti az engedélyt kiadó hegybírót.
(3)	Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről a
növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
43/C. § (1) Azt a személyt, aki engedély nélkül végzett telepítést vagy borszőlőültetvényt
engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban; mulasztó) a növénytermesztési hatóság ötszázezer
forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.
(2)	Amennyiben a mulasztó a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a
43/B. § (1) bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak határidőben
nem tesz eleget, úgy a növénytennesztési hatóság a mulasztót ötszázezer forintig terjedő
mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet vonatkozásában a művelési
ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi.
(3)	A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett
művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett
műveletek gyakoriságát.
43/D. § (1) A 43-43/C. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a borpiac közös szervezéséről szóló
1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében, illetve az
1234/2007/EK tanácsi rendelet 85g. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével
végzett telepítésekre.
6
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítések
esetében a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási
programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és
borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1)
bekezdése alapján a növénytermesztési hatóság bírságot szab ki.
(3)	A bírság összege hektáronként az alábbi euró összegeknek megfelelő forintösszegekből
tevődik össze:
a)	tizenkétezer euró, valamint
b)	a telepítés és a bírság kiszabásának időpontja között eltelt évek száma százszorosának
megfelelő euró.
(4)	A kivágás tényét annak megtörténtét követő harminc napon belül be kell jelenteni a
növénytermesztési hatósághoz. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti
a hegybírót.
(5)	A növénytermesztési hatóságnak a kivágás elmaradása esetén a bírságot az arról szóló
határozat kézhezvételének napját követő minden tizenkettedik hónapban ki kell szabni.
(6)	A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal
hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró
átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.”
12. §
A Btv. „A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés” alcíme a következő 47/A. §-sal egészül
ki:
„47/A. § A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség, illetve a
vámhatóság közreműködését kérheti.”
13.	§
A Btv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az 51/A. § szerinti mulasztási vagy a minőségvédelmi bírságot a határozatban
megjelölt határidő lejártát követő hatvan napon túl sem fizetik meg, a borászati hatóság a
kötelezettségszegés súlyától és gyakoriságától függően - a fizetési kötelezettség teljesítéséig
terjedő időtartamra — felfüggesztheti a borászati üzem működési engedélyét.”
14.	§
A Btv. 51/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság
vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották
vagy az adatszolgáltatást szándékosan hiányosan, vagy valótlan adattartalommal teljesítették.”
7
15.	§
(1)	A Btv. 57. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„c) a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba
sorolásának rendjét;”
(2)	A Btv. 57. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsaj
,,g) a származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét;’7
(3)	A Btv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével
kiadott rendeletben
a)	a borászati termékek kötelező egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási
rendjét,
b)	a gazdasági aktára vonatkozó adatközlés módját, a gazdasági akta vezetésének szabályait,
adattartalmának felhasználását
szabályozza.”
16.	§
A Btv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ez a törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint
egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
17.	§
(1)	A Btv. 13/A. § (1) és (2) bekezdésében az „A 479/2008/EK rendelet” szövegrész helyébe
az „Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet” szöveg lép.
(2)	A Btv. VI. Fejezet „A SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI SZAKIGAZGATÁS” címe helyébe az
„ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK* cím lép.
18. §
(1) Hatályát veszti a Btv.
út) 5. § (2) bekezdése;
8
b)	10. § (1) bekezdése;
c)	13/B. §-a;
d)	23. § (1) bekezdés c) pontja;
e)	23. § (4)-(10) bekezdése;
f)	25. § (3) bekezdése;
g)	40. §-t megelőző alcíme, 40. § (l)-(3) bekezdése és (5)-(7) bekezdése;
h)	41. §-a;
i)	56. §-t megelőző alcíme és 56. §-a;
j) 57. § (1) bekezdés n) pontja;
k) 58. § (5) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Btv. 40. § (4) bekezdése.
19.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. augusztus 1 -jén lép hatályba.
(2)	A 2. §, 10. §, 11. § és a 18. § (2) bekezdése 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3)	Ez a törvény 2013. augusztus 2-án hatályát veszti.
20.	§
Ez a törvény a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
9
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítását
több tényező is indokolja.
A módosítás egyik indoka a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló,
Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011. (XI. 25.) Korm.
határozatban foglalt feladatok végrehajtásával függ össze. A Korm. határozat 1. melléklet 43,
pontja szerint borászati intézkedéscsomag keretében a termékpálya szabályozórendszerének
egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, a versenyhátrányt okozó rendelkezések felülvizsgálatára a
Vidékfejlesztési Minisztériumnak javaslatokat kell kidolgozni.
A törvény módosításának másik indoka a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának
elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. melléklet 83. pontjában
meghatározott, a borágazattal összefüggő szabályozás felülvizsgálata. Ennek keretében a
borszőlőültetvények telepítésével és kivágásával, valamint az ezzel összefüggő telepítési
jogok kezelésével kapcsokban javasolt egyszerűsítések. Ennek bevezetése számos jogszabály
módosítását teszi szükségessé. A feladatátadás, valamit az ehhez kapcsolódó valamennyi
jogszabályi módosítás alapos szakmai előkészítése időt vesz igénybe. Ezért javasoljuk, hogy
az ezzel kapcsolatos rendelkezések hatályba lépése 2013. augusztus 1-jén történjen meg. A
jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti időszak elegendő felkészülési időt biztosít a
felkészülésre.
A törvénymódosítás harmadik indoka a törvény legutóbbi módosítása óta eltelt idő során
szükségessé vált technikai és érdemi módosítások szükségessége.
10
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A borvidék fogalmát azért szükséges módosítani, mert az új európai uniós eredetvédelmi
szabályozás, valamint az ezt átültető tagállami szabályozás alapján a termőterület fogalma
megváltozott. Az eredetvédelemmel rendelkező borászati termékek termőterületébe a
települések borszőlő termőhelyi kataszteri osztályába tartozó területek tartoznak. Ezért a
borvidékbe sorolás esetén sem szükséges a minimálisan kataszterbe vont terület
követelményét fenntartani. A termékleírás benyújtói az új eredetvédelmi szabályozás alapján
maguk kezdeményezhetik a termőhely bővítését vagy szűkítését. A borvidék jelenleg hatályos
fogalmának megtartása azért nem indokolt, mert a termőhelyi határok meghatározásához nem
a településen borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területek nagysága alapozza meg a
szakmai indokoltságot.
A borászati termék fogalmának a módosítása technikai módosítás, az európai uniós
jogszabály számának változása miatt szükséges.
A törvény fogalom meghatározásai közé szükséges felvenni a gazdasági akta, és a telepítési
jog fogalmát. Erre azért van szükség, mert a gazdasági aktára és a telepítési jogra
vonatkozóan a módosítás szabályozást tartalmaz.
A 2. §-hoz
A Magyary Program keretében merült fel a szőlőültetvények telepítési, kivágási
engedélyezésének és a telepítési jogok vezetésének egyszerűsítési kérdése. Ennek alapján
javaslatot teszünk arra, hogy az engedélyező hatóság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal helyett a hegybíró legyen. Ehhez szükséges a hegybíróknak a hegyközségekről szóló
1994. évi CII. törvény alapján történő választhatóságát megszűntetni.
A 3-4. §-hoz
Az európai uniós jogszabályok alapján a hegybíróknak az ültetvénykataszternél jóval bővebb
adattartalmú és más jellegű nyilvántartást kell vezetniük. Ez a gazdasági akta. A jelenleg
hatályos törvényben megfogalmazott ültetvénykataszter része a gazdasági aktának. A
változást a bortörvényben is szükséges követni. A részletszabályokat azonban a szőlészeti és a
borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről,
továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló
127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet kimerítően tartalmazza, ezért a törvényből ezeket
javasoljuk kivenni. Itt szükséges rendezni az ISZBIR teljes körű használatához szükséges
jogszabályi hátteret is.
A nem művelt ültetvények helyzetének rendezésére a jelenleginél pontosabb és egyértelmű
szabályokat szükséges kidolgozni. Szükséges rendezni, hogy a kivágás után az újratel építési
jog az ország számára ne vesszen el.
Az 5. §-hoz
11
Az európai uniós jogszabály számának változása miatti technikai módosításon túl az
eredetvédelemre vonatkozó átmeneti időszakot követően szükségessé vált a szöveg
újrarendezése, illetve a termékleírások módosításához kapcsolódó intézkedések szabályozása.
A 6. §-hoz
A borpárlat készítésére az európai uniós jog megengedi a borseprő centrifugáiását vagy
préselését. Amennyiben ezt Magyarország is megengedi, abban az esetben ezt a javasolt
módon, ellenőrzötten meg lehet tenni. A borseprő ilyen irányú felhasználása a melléktennék
lepárlásra szánt támogatási keretet csökkentheti, hiszen a borpárlat piacosabb tennék, így a
borseprő nem a támogatott lepárlásban fog megjelenni.
A 7. §-hoz
Technikai jellegű módosítást tartalmaz.
A 8. §-hoz
Technikai jellegű módosítást tartalmaz, arra vonatkozóan, hogy pl. a szőlő kivitelére a
borászati hatóságnak ne kelljen hatósági vizsgálatot végezni.
A 9. §-hoz
Pontosító javaslat arra vonatkozóan, hogy a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező
borokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ne vizsgálja tételesen. Erre vonatkozóan
ugyanis már van vizsgálati eredménye, a forgalomba hozatali engedély. Ezzel is
csökkenthetők az adminisztrációs terhek.
A 10-11. §
A 2. §-nál elmondottak alapján pontosítást tartalmaz, mivel az engedélyező hatóság a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal helyett a hegybíró lesz.
A 12.§-hoz
Az európai uniós jogszabály számának változása miatti technikai módosítás.
A 13. §-hoz
Technikai jellegű módosítást tartalmaz.
A 14. §-hoz
A szankciók esetében a javaslat pontosítást tartalmaz, arra vonatkozóan, hogy a mulasztási
bírságot a hatóság abban az esetben is alkalmazhassa, ha a bejelentés valótlan adattartalmú.
A 15. §-hoz
12
A törvény módosítása miatt szükséges a felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
A 16. §-hoz
Az európai uniós jogszabály számának változása miatti technikai módosítás.
A 17. §-hoz
Technikai jellegű módosítást tartalmaz.
A 18. §-hoz
Javasoljuk a Szőlőfajta Használati Bizottság megszűntetését. Az új fajtahasználatra vonatkozó
uniós szabályok alapján módosított hazai szabályok alapján már nincs szükség a bizottság
tevékenységére, új szőlőfajták besorolása egyszerűbb eljárást követve is megoldható.
A 19. §-hoz
A szőlőültetvények telepítési, kivágási engedélyezésének és a telepítési jogok vezetésének
egyszerűsítéssel összefüggő feladatátadás számos jogszabály módosítását teszi szükségessé.
A feladatátadás, valamit az ehhez kapcsolódó valamennyi jogszabályi módosítás alapos
szakmai előkészítése időt vesz igénybe. Ezért javasoljuk, hogy az ezzel kapcsolatos
bortörvényi rendelkezések hatályba lépése 2013. augusztus 1-jén történjen meg. A jogszabály
kihirdetése és hatályba lépése közötti időszak elegendő felkészülési időt biztosít.
A 20. §-hoz
Az európai uniós jog változása miatt szövegpontosítást tartalmaz.
13