﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7674. számú
törvényjavaslat
a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2012. június
2012. évi... törvény
a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről
1. A törvény hatálya
l.§
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre,
b)	az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó jogi személyre, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre
és családi gazdálkodóra,
c)	a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamit egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös
piacszervezésről”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban:
tanácsi rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve
feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből álló és elismert, és szakmaközi
elismerés iránt folyamodó szervezetekre,
d)	a tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetekre, termelői
csoportokra, és azok társulásaira.
(2)	E törvény rendelkezéseit az Európai Unió közös piacszervezésének szabályozásáról
szóló közösségi jogi aktusokkal és az azokat végrehajtó jogszabályokkal összhangban kell
alkalmazni.
(3)	A 3. § a)~c) pontjában és a 15. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott eljárások
során a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény I. Fejezet, IV,
Fejezet és a VII. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2.	Értelmező rendelkezések
2.§
(1)	E törvény alkalmazásában:
a)	ágazat: a tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt ágazatok;
b)	kiterjesztés: a reprezentatív szakmaközi szervezet egyes piacszervezési intézkedéseinek
jogszabályban történő kihirdetése;
c)	piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés
vagy összehangolt magatartás;
d)	piaci árinformációs rendszer: az egyes ágazati szabályozásokban meghatározott körben,
tartalommal és rendszerességgel gyűjtött piaci árak nyilvántartási rendszere;
e)	reprezentatív szakmaközi szervezet: a zöldség-gyümölcs ágazatban a tanácsi rendelet
1251. cikk (2) bekezdésében meghatározott, más ágazatokban a tagságát tekintve az alapanyag-
előállítás, feldolgozás vagy kereskedelem területeiből legalább kettőben - amely egyike az
alapanyag-előállítás - legalább kétharmados mennyiségi részesedéssel rendelkező szakmaközi
szervezet;
1
f)	szakmaközi szervezet: a törvény hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó,
viszonteladó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a tanácsi rendelet előírásainak megfelelő
és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület.
(2)	A tanácsi rendelet II. Rész II. Cím II. Fejezetének vonatkozásában Magyarország
egyetlen régiónak minősül.
3.	Szakmaközi szervezetek
3.§
A miniszter
a)	a szervezet kérelme alapján - a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek
kivételével - dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott
esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének visszavonásáról;
b)	a szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján
egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság,
illetve a reprezentativitás meglétét;
c)	ellátja az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat;
d)	gondoskodik az elismerésről és annak visszavonásáról szóló döntésnek a Hivatalos
Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján (a továbbiakban: honlap) történő
közzétételéről;
e)	az elismert szakmaközi szervezetekről mindenki számára a honlapon ingyenesen elérhető
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakmaközi szervezet nevét, elérhetőségeit, céljait, vezető
tisztségviselőjének megnevezését;
j) gondoskodik a szakmaközi szervezetekkel összefüggő, Európai Bizottsághoz kapcsolódó
kommunikációról.
4.§
(1)	Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a 2. § (1) bekezdés j) pontjában
meghatározott, a tanácsi rendelet, valamint e törvény szerinti feladatai ellátására alkalmas szervezet,
amely megfelel e törvény rendelkezéseinek, és amely
a)	a zöldség-gyümölcs ágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (3)
bekezdésében, valamint 125k. cikkében foglalt feltételeket;
b)	a szőlő-bor ágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdésében,
valamint 125o. cikkében foglalt feltételeket;
c)	a dohányágazat esetében teljesíti a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdésében, valamint
126. cikkében foglalt feltételeket;
d)	a tej és tejtermékágazat esetében teljesíti a 126b. cikkében foglalt feltételeket;
e)	az a)~d) pontban felsoroltaktól eltérő egyéb ágazat esetében
ea)	megfelel a tanácsi rendelet 123. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
feltételeknek, valamint
eb)	a tanácsi rendelet 123. cikk (3) bekezdés c) pontjában felsorolt tevékenységek közül - az
ii,	iv, x, xi. pontok kivételével - legalább egyet folytat.
(2)	Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el.
2
(3)	A miniszter a szakmaközi szervezetet évente legalább egyszer ellenőrzi, amely során
megvizsgálja, hogy megfelel-e az elismerési feltételeknek. Amennyiben a szakmaközi szervezet
nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja a
szakmaközi szervezetet az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek
eredménytelen elteltét követően a miniszter ötvenezertől ötmillió forintig terjedő összegű
felügyeleti bírságot szab ki, amelynek mértékét az eset összes körülményére - így különösen az
érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő
magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell megállapítani.
(4)	A miniszter az elismerést visszavonja
a)	a tej és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezet esetében a tanácsi rendelet
126b. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben,
b)	az a) bekezdésben meghatározottól eltérő egyéb ágazatban működő szakmaközi szervezet
esetében a tanácsi rendelet 125k. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, valamint
c)	amennyiben a (3) bekezdés alapján kitűzött határidő eredménytelenül eltelik és a bírság
kiszabása sem vezet eredményre.
5.§
Az elismert szakmaközi szervezethez az ágazat bármely szereplője csatlakozhat, abban az
esetben, ha ez a csatlakozás nem jár a szakmaközi szervezet számára az elismerési feltételek
elvesztésével.
6.§
Az elismert szakmaközi szervezetnek a működésével kapcsolatban tájékoztatási
kötelezettsége van a miniszter felé, amelynek évente egyszer kell eleget tennie.
?.§
(1)	Mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996.
évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) 11. §-ának hatálya alól az elismert szakmaközi
szervezetek azon megállapodása, döntése és összehangolt magatartása, amelyek a tanácsi rendelet
123. cikk (3) bekezdés c) pontjában, illetve (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek
végzésének célját szolgálják.
(2)	Az (1) bekezdést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha
a)	a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról értesítették a
minisztert;
b)	az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a miniszter a Gazdasági
Versenyhivatal bevonásával nem állapította meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt
magatartások összeegyeztethetetlenek az európai uniós vagy nemzeti jogszabályokkal, illetve a
versenytörvénnyel.
(3)	A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.
(4)	Nem vonatkozik az (1) bekezdés azokra a megállapodásokra, amelyek
a)	Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;
3
b)	károsan befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
c)	a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a
szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;
d)	maguk után vonják az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi szervezeteknek a
tanácsi rendeletnek megfelelő tevékenységét;
e)	megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó
termékek jelentős részére vonatkozóan.
(5)	Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időtartam lejártát
követően a miniszter azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek
nem teljesültek, akkor határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy a versenytörvény 11. §-át
alkalmazni kell a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra.
(6)	Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a
megállapodás következő éveire is.
8.g
(1)	A zöldség-gyümölcs ágazatban elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a
miniszternél kezdeményezheti piacszervezési intézkedés kiterjesztését olyan módon, hogy annak
alkalmazása a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is
kötelező legyen.
(2)	A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően dönt. A kiterjesztett
piacszervezési intézkedést a miniszter rendeletben hirdeti ki.
(3)	Kiterjesztés esetén a miniszter a kiterjesztett piacszervezési intézkedésről a rendelet
kihirdetését követően haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(4)	Az Európai Bizottságnak a tanácsi rendelet 125m. cikk (3) bekezdése alapján hozott
döntése közlését követően a miniszter haladéktalanul intézkedik a kiterjesztett piacszervezési
intézkedés hatályon kívül helyezéséről.
(5)	A kiterjesztett piacszervezési intézkedéssel ellentétes szerződési kikötés semmis.
9.§
(1)	A 8. §-ban foglaltaktól eltérő ágazatban a piacszervezési intézkedések kiterjesztésére a 8.
§ rendelkezéseit e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében
kezdeményezhető:
a)	az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel készítése;
b)	a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási
szabályok;
c)	a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;
d)	forgalmazási szabályok;
e)	környezetvédelmi szabályok;
f)	a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;
g)	az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredet-megjelölések, a minőséget igazoló jelölések
és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések,
4
h)	közösségi és ágazati promóciós intézkedések.
(3)	Piacszervezési intézkedés kiterjesztése abban az esetben kezdeményezhető, ha az
intézkedés a szakmaközi szervezetnél már legalább egy éve hatályban van.
(4)	Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évre alkalmazható.
10.	§
(1)	Az a piaci szereplő, aki (amely) nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de élvezi a 8. §
vagy a 9. §-ban foglaltak szerint kiterjesztett piacszervezési intézkedés előnyét, a szakmaközi
szervezet kezdeményezésére, a miniszter döntése alapján köteles a szakmaközi szervezet tagjával
azonos módon és a tagot terhelő pénzügyi hozzájárulás összegével megegyező mértékű, a tanácsi
rendelet 125n. cikke szerinti piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet részére. A
piacszervezési hozzájárulás a piacszervezési intézkedéssel kapcsolatos költségek fedezésére
használható fel.
(2)	A miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletében határozza meg a
pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a
hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és
hátrányok mérlegelésével jár el, valamint törekszik az intézkedés esetleges versenytorzító
hatásainak elkerülésére.
(3)	A piacszervezési hozzájárulást közvetlenül a jogosult szakmaközi szervezet javára kell
teljesíteni.
(4)	Önkéntes teljesítés hiányában a piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a
reprezentatív szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A
piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is
megállapíthatja. A piacszervezési hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább harminc napot kell
biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a piacszervezési hozzájárulás fizetési kötelezettséget
megállapító határozatában a piacszervezési hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére
végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ezertől ötvenezer forintig terjedhet.
A piacszervezési hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
132. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5)	A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben - a
piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles személy indokolt kérelmére - egy alkalommal, a
végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt
biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.
(6)	A piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles piaci szereplő a végrehajtási bírságot a
(4)	bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a
teljesítési póthatáridő lejártától a piacszervezési hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra
köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot
fizetni.
(7)	A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a fizetendő
piacszervezési hozzájárulás mértékére, a piacszervezési hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban
előforduló határidőre való nem teljesítésére, a piacszervezési hozzájárulás fizetésére köteles
személy gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.
5
11. §
(1)	A kiterjesztett piacszervezési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv
ellenőrzi.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a
piacszervezési intézkedés rendelkezéseit megsértette, ágazat-felügyeleti bírságot szab ki. Ebben az
esetben az ágazat-felügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke
ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat
meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.
(3)	A piaci szereplő által, a bírság jogerős kiszabásától számított két éven belül ismételten
tanúsított bármely, a piacszervezési intézkedésbe ütköző magatartás esetén az ágazat-felügyeleti
bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább
százezer forint, legfeljebb kétszázmillió forint azzal, hogy annak Összege a piaci szereplő által a
jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tizenöt
százalékánál nagyobb nem lehet.
(4)	Az ágazat-felügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen a
jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre
és a piaci szereplő gazdasági súlyára - tekintettel kell meghatározni.
12. §
(1)	A jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre
kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazat-felügyeleti bírságot mind a kötelezett, mind a
vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.
(2)	A piacszervezési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül
nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági
igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
13.	§
(1)	A szakmaközi szervezet a miniszterrel megállapodást köthet egyes piacszabályozási,
vagy támogatások igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátására.
(2)	A piacot súlyosan zavaró magatartás és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi
szervezet is kérheti a bíróságtól.
(3)	A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat,
amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe vonható.
14.	§
A szakmaközi szervezet a tanácsi rendelet 176a. cikk (2) bekezdés a) pontjában, 177. cikk
(1)	bekezdés a) pontjában, valamint 177a. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt értesítést a
miniszter útján küldi meg az Európai Bizottság részére a Gazdasági Versenyhivatal egyidejű
tájékoztatásával.
6
4. Egyéb agrárpiac-szabályozási rendelkezések
15.	§
(1)	A miniszter végzi a tanácsi rendelet II. Cím II. Fejezetében foglalt termelői szervezetek,
termelői csoportok, és azok társulásai elismerésével, az elismerés visszavonásával és az elismerési
feltételeknek az elismerés időtartama alatt történő teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos
tagállami feladatokat.
(2)	A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatai körében különösen
a)	dönt a termelői csoport elismerési tervének elfogadása iránti kérelméről, valamint a
termelői csoport, termelői szervezetek, illetve azok társulásainak elismerés iránti kérelméről;
b)	dönt a termelői szervezet működési programjáról és a termelői szervezetek társulásának
részleges működési programjáról;
c)	gondoskodik az a) és b) pontban meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről,
és alkalmazza az ellenőrzések eredménye alapján a tanácsi rendeletben és egyéb jogszabályban
meghatározott szankciókat;
d)	teljesíti az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatást, valamint elkészíti és
működteti az ehhez szükséges adatbázist.
16.	§
A külön jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül
alkalmazandó jogi aktusában, illetve a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek
szerint minősíteni kell.
17.	§
(1)	A termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezetek
a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében - így különösen a termékek
felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével, ösztönző eszközök alkalmazásával, a
már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci helyzetének romlását előidéző
magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérdésekben - történő együttműködésükkel
kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek. A megkötött megállapodás nyilvános és
ahhoz az érdekképviseletet ellátó szakmai vagy szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további
termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a
megállapodásban határozzák meg.
(2)	A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a
továbbiakban: Tfmtv.) szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai és szakmaközi szervezet
tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési
lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve
kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat,
valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen
tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén
kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a
versenytörvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.
7
18. §
(1)	A miniszter a statisztikai adatszolgáltatási rendszerrel összehangolt, de különálló piaci
árinformációs rendszert működtet.
(2)	A miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatot egyes ágazatok vonatkozásában az
ágazaton belül működő elismert szakmaközi szervezetre a 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően átruházhatja. Az átruházásra vonatkozó döntést vissza kell vonni, ha a szakmaközi
szervezet a feladat ellátása során ismétlődően, vagy tartósan jogsértően jár el.
(3)	A piaci árinformációs rendszer működéséről, az adatszolgáltatás tartalmáról,
gyakoriságáról, az adatok felhasználásáról, az adatszolgáltatásra kötelezettek köréről, továbbá az
adatszolgáltatás módjáról a miniszter külön jogszabályban rendelkezik.
(4)	A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós
tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás
működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok
nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén,
kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból
számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az
Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a
a)	sertés, marha, juhhús,
b)	vágóbaromfi és baromfihús, tyúktojás,
c)	földrajzi jelzés nélküli bor,
d)	nyers dohány,
e)	gabonafélék (búza, takarmánybúza, kukorica, árpa, zab, rozs, rizs, cirok és
takarmánytápok), vetőmag, hibrid vetőmag,
f)	napraforgómag, olaj és dara,
g)	sörárpa,
h)	tej és tejtermékek,
i)	zöldség-gyümölcs
ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.
(6)	A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell
a)	a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,
b)	a jelentés időszakáról,
c)	az áradatokról,
d)	a vonatkozó mennyiségi adatokról,
e)	a megfigyelésre vont termékek köréről.
5.	Záró rendelkezések
19. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
8
(2)	E törvény hatálybalépését megelőzően elismert szakmaközi szervezetek elismerését a
törvény hatálybalépése nem érinti.
20.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervet rendeletben jelölje
ki.
21.	§
Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés visszavonását, tájékoztatási
kötelezettségét, a szakmaközi szervezetek működésének ellenőrzését,
b)	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke véleményének kikérésével a kiterjesztett
piacszervezési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacszervezési intézkedés hatálya alá tartozó,
szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét,
c)	a piacszervezési hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési
kötelezettség teljesítésének időpontját,
d)	a termelői csoportok, termelői szervezetek, azok társulásai elismerését, az elismerés
visszavonását, beszámolási kötelezettségét, működésük ellenőrzését, működésük során feltárt
szabálytalanságokkal kapcsolatban kiszabható szankciók körét,
e)	a vágás utáni minősítési rendjét, és a minősítő hatóság kijelölését,
fi a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az
adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját
érintő szabályokat rendeletben állapítsa meg.
22. §
Hatályát veszti
a)	az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény,
b)	az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 8. § (2) bekezdése, valamint 49. § (1)
bekezdés a) pont 17. alpontja.
23.	§
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011.	évi CLXVIII. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja
szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választottbírósági ítéletet, amely a maga
termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben
vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény - teljesítés céljából való -
pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi”
24 §
(1)	A Tfmtv. 3. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
9
J) a (2b) vagy a (2c) bekezdésben foglalt rendelkezés be nem tartása;”
(2)	A Tfmtv. 3. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Amennyiben a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési
teljesítésre nem kerül sor, a kereskedő a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamat
megfizetésére köteles. A szerződésnek tartalmaznia kell a kereskedő részéről a termék
ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a
pénzforgalmi szolgáltatónak adott beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást,
felhatalmazó nyilatkozatot, arra az esetre, ha a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn
belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.”
25.	§
Ez a törvény
a)	a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes
mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 123-126
cikke, és
b)	az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok
tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 14-i 261/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
10
Melléklet a 2012. évi .... törvényhez
A törvény 9. §-a alapján kiterjeszthető piacszervezési intézkedések
a)	a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;
b)	a termelésre vonatkozóan az európai uniós vagy nemzeti szabályokban
meghatározottaknál szigorúbb szabályok;
c)	az európai uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
d)	forgalmazási szabályok;
e)	környezetvédelmi szabályok;
J) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;
g)	az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és
a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;
h)	a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási
módok által történő növelésére irányuló kutatások;
i)	a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;
j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a
növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a
talaj és a környezet védelmét;
k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó
minimumszabályok meghatározása;
l) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;
m) közösségi vagy ágazati promóciós intézkedések.
11
INDOKOLÁS
r
Általános indokolás
Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásának intézményrendszerében, az ágazatok
piacszabályozásában (CMO-szabályozásban) egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyes
termékpályákon szerveződő mezőgazdasági szakmaközi szervezetek. A Európai Unió vonatkozó
jogszabálya alapján az adott tagállam által, illetve az Európai Bizottság által elismert szakmaközi
szervezet egy-egy termékpálya adott országban (vagy régióban) működő különböző vertikális
szinten elhelyezkedő szereplőit (termelők, kereskedők, illetve feldolgozók) fogja össze, azzal az
elsődleges céllal, hogy a termékek termelésének (fenntartható termelési módszerek) és
forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint elősegítsék a piac szereplői között az
információáramlást, és ezzel növeljék a piac átláthatóságát.
Magyarországon piacszabályozás korábban kizárólag állami döntés eredményeként az állam
felruházott joga volt, majd az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően e jogot fő
szabályként átadtuk az Európai Uniónak. Ez azt jelenti, hogy piacszabályozási eszközöket az
Európai Uniós rendelkezések figyelembevételével és a közösségi jogszabályok által megengedett
területeken alkalmazhatunk nemzeti hatáskörben. Az egyes ágazatok liberalizációs folyamata
következményeként csökken a tagállami és uniós piacszabályozási eszköztár, azonban a Közös
Agrárpolitika egyre nagyobb szerepet szán az egyes ágazatokban megvalósuló, alulról szerveződő,
nyitott tagság elvén működő ágazati-szakmaközi önszabályozásnak. Ezt az önszabályozást a
szakmaközi szervezetek hivatottak megvalósítani, melyek létrejöttének elősegítése és megerősítése
kiemelt fontosságú annak érdekében, hogy az egyes ágazatokban hatékony piacszabályozás
valósulhasson meg.
A szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályokat a mezőgazdasági piacok közös
szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi
rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i
1234/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) határozza meg. A törvényjavaslat
a tanácsi rendelet szakmaközi szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási szabályait
tartalmazza.
A törvényjavaslatban szükséges hatályon kívül helyezni a mára elavulttá vált, az agrárpiaci
rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényt, ugyanakkor annak egyes rendelkezésit indokolt a
továbbiakban is fenntartani.
12
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a tanácsi rendelet három, egymással összefüggő területének - a termelői
szervezetekre, termelői csoportokra, szakmaközi szervezetekre vonatkozó és egyéb agrárpiac-
szabályozási közösségi rendelkezéseknek - nemzeti részletszabályait tartalmazza, ezért a törvény
hatályáról szóló rendelkezés az e területekhez tartozó szereplőket fedi le.
A törvényjavaslat az eljárási kérdésekben is megteremti az összhangot a mezőgazdasági,
agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó
eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény rendelkezéseivel.
a 2. §-hoz
Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a törvényjavaslatban használt fogalmak
értelmezését külön szakasz tartalmazza.
a 3. §-hoz
Az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatai igen sokrétűek a
szakmaközi szervezetekkel kapcsolatban. A miniszter végzi a szakmaközi szervezet elismerését,
vizsgálja a reprezentativitás meglétét, ellátja az elismerés visszavonásával és az ellenőrzéssel
kapcsolatos feladatokat. A miniszter gondoskodik a szakmaközi szervezetekkel kapcsolatos
dokumentumoknak a Hivatalos Értesítőben való közzétételéről, vezeti a megfelelő nyilvántartást,
illetve gondoskodik az Európai Bizottság irányában a megfelelő kapcsolattartásról.
a 4. §~hoz
A szakmaközi szervezetek elismerésének követelményei az egyes ágazatokban eltérnek
egymástól. Az egységes közös piacszervezésről szóló tanácsi rendelet az általánostól eltérő
szabályokat a szőlő-bor, a zöldség-gyümölcs, a dohány és a tej, tejtermék ágazat esetében tartalmaz.
A hazai szabályozás ebben az esetben is szorosan követi a közösségit.
A magyar mezőgazdaság érintett ágazatai érdekeinek, az Uniós versenyképesség
fejlesztésének leginkább megfelelően egy ágazatban egy szakmaközi szervezet elismerését tartjuk
az optimális megoldásnak.
A törvényjavaslat meghatározza a szakmaközi szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos
miniszteri feladatokat, valamint rögzíti az elismerési feltételeknek meg nem felelő elismert
szakmaközi szervezettel szemben alkalmazható szankciókat (figyelmeztetés, bírság), illetve ultima
ratio-ként az elismerés visszavonásának feltételeit.
az 5-6. és a 14. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a szakmaközi szervezetek működésével kapcsolatos körben
az ahhoz való csatlakozás szabadságát, valamint a szakmaközi szervezet folyamatos
adatszolgáltatási kötelezettségét.
13
a 7. §-hoz
A rendelkezés a szakmaközi szervezetek egyes megállapodásai, döntései és összehangolt
magatartásai vonatkozásában biztosít mentességet tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: versenytörvény) Ilk-
ának hatálya alól. A rendelkezés a tanácsi rendelet analógiájára megteremti továbbá a mentesség
alkalmazásának versenyjogi korlátait is. A megállapodásról, döntésről, összehangolt piaci
magatartásról előzetesen értesíteni kell a minisztert, aki a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával
vizsgálja meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások
összeegyeztethetetlenek az uniós vagy nemzeti jogszabályokkal, illetve a versenytörvénnyel.
A versenytörvény alóli mentesülésnek nincs helye azon megállapodások, döntések és
összehangolt magatartások vonatkozásában,
a)	amelyek a Magyarország területén a piacok bármilyen formában történő felosztásához
vezethetnek;
b)	amelyek károsan befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
c)	amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a
szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;
d)	amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, ide nem értve a szakmaközi
szervezeteknek a tanácsi rendeletnek megfelelő tevékenységét;
e)	amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó
termékek jelentős részére vonatkozóan.
A törvényjavaslat biztosítja, hogy a több évre szóló megállapodások esetében az első évben
tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire.
a 8. §-hoz
Az egységes közös piacszervezésről szóló tanácsi rendelet szerint amennyiben valamely
szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának
tekintetében reprezentatívnak tekinthető, az érintett tagállam az említett szakmaközi szervezet
kérésére - korlátozott időszakra - kötelezővé teheti a szervezethez nem tartozó piaci szereplők -
egyének vagy csoportok - számára az elismert szakmaközi szervezeten belül létrejött egyes
megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások követését, szigorú betartását.
Az egységes közös piac szervezésről szóló tanácsi rendelet a zöldség-gyümölcs ágazatban
működő reprezentatív szakmaközi szervezetek részére lehetőséget ad arra, hogy a tanácsi
rendeletben meghatározott tevékenységeik keretében olyan szabályokat határozzanak meg, amelyek
szigorúbbak, mint a közösségi vagy a nemzeti szabályok. Fontos kiemelni, hogy a szabályok a
tanácsi rendeletben meghatározott területek szabályozására, és csak az adott termék vonatkozásában
reprezentatívnak minősített szakmaközi szervezet részére megengedett, biztosítva ezzel a
szabályozni kívánt ágazat, illetve termék előállítói, kereskedelmi, illetve feldolgozási tevékenységet
folytató szereplői érdekeinek maradéktalan érvényesülését.
A szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodások, döntések vagy összehangolt
magatartások szabályainak kiterjesztése a tanácsi rendelet 1251. cikk (3) bekezdésében
meghatározott célok és egyéb feltételek esetén történhet meg. Elengedhetetlen feltétel többek
között, hogy a szakmaközi szervezet ilyen döntései már egy év óta hatályban legyenek, azaz a
szervezet által képviselt termelők, előállítók, kereskedelmi vagy feldolgozási tevékenységet
folytatók magukra nézve kötelezően az előírt feltételek és célok keretei között már egy év óta
eredményesen alkalmazzák. Tekintettel arra, hogy a szakmaközi szervezet jogi személy, a
szervezeten belül, azaz tagjai által a legfőbb döntéshozó szerven keresztül elfogadott
14
megállapodások, döntések, Összehangolt magatartások szabályainak alkalmazási hatályukról is
rendelkeznie kell a szakmaközi szervezetnek annak érdekében, hogy az időbeli hatályosulást
kiterjesztésre irányuló kérelem esetén bizonyítani tudja.
A tanácsi rendelet 125m. cikke szerint a tagállam köteles a kiterjesztett jogszabályról
haladéktalanul értesíteni a Bizottságot. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt
módon a szabályokat közzéteszi.
A mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek, társulások, szakmaközi szervezetek
vonatkozásában a tanácsi rendelet 176,cikke, 176a. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés és
az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései adják
meg a megfelelő szabályozást. A tanácsi rendelet 176. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az
Európai Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a közzétételre
kerülő kiterjesztett jogszabály piacfejlesztési intézkedése megfelel-e a 176. cikk (1) bekezdése által
meghatározott kivételek feltételeinek. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kiterjesztett
szabályok nem felelnek meg a versenyszabályoknak, a 125h. cikkében foglaltak szerint a szabályok
hatályon kívül helyezésére kötelezi a tagállamot.
a 9. §-hoz
Az egyéb piaci szereplőkre vonatkozóan azoknak a szabályoknak a kiterjesztése kérhető, amelyek
már legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak és a következő meghatározott célokra
irányulnak:
a)	az előállításra vonatkozó és piaci jelentéstétel;
b)	a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb előállítási
szabályok;
c)	a közösségi szabályoknak megfelelő szabványszerződések készítése;
d)	forgalmazási szabályok;
e)	környezetvédelmi szabályok;
fi a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;
g)	az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredet-megjelölések, a minőséget igazoló jelölések
és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;
h)	közösségi és ágazati promóciós intézkedések.
E kiterjesztett szabályok legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé és az érintett
tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más piaci szereplőknek.
A tanácsi rendelet lehetővé teszi, hogy a szabályok kiterjesztése azonnal kérhető, ha az
érintett szabályok többek között a betakarítás megkezdésének, a forgalmazás lépcsőzetes
beindításának meghatározott időpontjaira; minimális minőségi és méretkövetelményekre;
előkészítésre, kiszerelésre, csomagolásra és jelölésre; vagy a termék eredetének feltüntetésére
vonatkoznak. Ezekben az esetekben a szabályok kiterjesztése legfeljebb egy gazdasági évre
alkalmazható.
a 10. §-hoz
Azokban az esetekben, amikor a szabályokat kiterjesztik, és amikor az adott tevékenységet
egy elismert szakmaközi szervezet folytatja, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az
általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van az érintett
termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azoknak az egyéneknek vagy
csoportoknak, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek az említett
15
tevékenységek előnyeit élvezik, be kell fizetniük a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi
hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szakmaközi
szervezet a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére
használják fel. A meghatározott feladatok elvégzésének tervezéséhez nélkülözhetetlen, hogy az
elvárt összeg befolyjon. A miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletben határozza
meg a pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a
hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és
hátrányok mérlegelésével jár el, valamint törekszik az intézkedés esetleges versenytorzító
hatásainak elkerülésére.
A törvényjavaslat rögzíti a piacszervezési hozzájárulás megfizetésének szabályait, illetve
meg nem fizetése esetén szankciót helyez kilátásba, mely a piacszervezési hozzájárulás
megfizetésének garanciális szabályait jelenti. A piacszervezési hozzájárulás önkéntes meg nem
fizetése esetén állami szerv által történő beszedésre kerül sor. A piacfejlesztési hozzájárulást a
szakmaközi szervezeteknek a tanácsi rendeletben és e rendeletben meghatározott feladatok
elvégzésére kell igazoltan fordítani.
all. §-hoz
A szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodások, döntések, vagy összehangolt
magatartások, azaz a piacszervezési intézkedések szabályainak miniszteri rendeletben történő
kiterjesztésének alkalmazási garanciáját szolgája az ellenőrzésre vonatkozó szabályok előírása és a
szankció kilátásba helyezése.
a 12. §-hoz
A törvényjavaslat rendezi a bírságokra vonatkozó általános rendelkezéseket.
a 13 §-hoz
A törvényjavaslat a piac zavartalan működésének biztosítása, valamint a piaci
együttműködés tisztasága érdekében különleges jogosítványokkal ruházza fel az elismert
szakmaközi szervezeteket:
-	a szakmaközi szervezet a miniszterrel megállapodást köthet egyes piacszabályozási, vagy
támogatások igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátására,
-	a piacot súlyosan zavaró magatartás és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást szakmaközi szervezet
is kérheti a bíróságtól,
-	a szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat,
amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdekképviseleti célok körébe vonható.
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat tisztázza a miniszter feladatait a termelői szervezetek termelői csoportok
és azok társulásai elismerésével kapcsolatban, valamint meghatározza a miniszter döntései
meghozatalához alkalmazandó eljárási szabályokat.
a 16. §-hoz
A rendelkezés a vágás utáni minősítés kötelezettségét írja elő.
16
a 17. §~hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy a termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai
és szakmaközi szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében történő
együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek.
Szintén lehetővé teszi a rendelkezés, hogy a kiemelt termékpálya szervezet tagjai számára az
adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra vonatkozó felmérést végezhet, információt
adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat törvényesen és
anélkül, hogy e tevékenység a versenytörvény 11. §-ába ütközzön.
A rendelkezések segítik a szakmai szervezetek vertikális együttműködését, és a szakmaközi
szervezetek kialakulását, valamint a tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben történő
hatékony fellépést.
a 18. §-hoz
A Piaci Árinformációs Rendszer működésének alapvető szabályait tartalmazza a
rendelkezés.
a 19-22. §-hoz
Záró rendelkezések, amelyek a törvényjavaslat hatálybalépését, rendeletalkotási
felhatalmazást, valamint az újraszabályozás folytán szükséges hatályon kívül helyező
rendelkezéseket tartalmazzák.
a 23. §-hoz
A módosító rendelkezés az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 8/B. §-ának
hatályos rendelkezését helyezi át a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti
kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény rendelkezései közé, ahol a vonatkozó
szabályozás többi eleme is megtalálható.
A javaslat eredeti célja szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy az azonos tényállások
melletti egymásnak eltérő választottbírósági ítéletek esetén az egységes jogalkalmazási gyakorlat
kialakuljon. A közrend fogalmának a meghatározása a jogalkotó jogpolitikai értékítéletét is
tartalmazza.
a 24. §-hoz
A módosító rendelkezés az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény fizetési
késedelemmel kapcsolatos hatályos rendelkezését helyezi át a mezőgazdasági és élelmiszeripari
termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói
magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény rendelkezései közé, ahol a vonatkozó
szabályozás többi eleme is megtalálható.
A szabályozás szerint a szerződésnek tartalmaznia kell a kereskedő részéről a termék
ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a
pénzforgalmi szolgáltatónak adott beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást,
felhatalmazó nyilatkozatot, arra az esetre, ha a határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.
17
Jogharmonizációs záradék.