﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7675. számú
törvényjavaslat
a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó: dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. június
1
2012. évi ... törvény
a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes
törvények módosításáról
1.	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása
1.	§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti
szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve
építészeti tevékenységet cég vagy egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás)
főtevékenységként folytatja, akkor - a főtevékenységnek cég esetén a cégjegyzékbe való
bejegyzését, az egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában történő
rögzítését követő öt munkanapon belül - köteles a tevékenységét a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
rendelkezései szerint bejelenteni a székhelye szerint illetékes területi kamarának. A területi
kamara a vállalkozást nyilvántartásba veszi.”
2.	§
A Kamtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti
tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az
alábbi közfeladatokat látja el:]
„b) ellenőrzi, hogy az a) pont szerinti tevékenységet - az összeférhetetlenségi
előírásokat is figyelembe véve - csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében
illetékességi területén
ba)	a tervező jogosultságának megállapítása céljából az építési engedélyek
nyilvántartásába betekinthet, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére,
vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk
alapján véleményt nyilváníthat, az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének
tartalmára javaslatot tehet, továbbá az építésügyi, és az építésfelügyeleti hatóság hatósági
ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,
bb)	az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,
bc)	szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,”
3.	§
A Kamtv. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)
„d) az országos kamara küldöttgyűlésébe a választási év kezdő időpontja szerinti
taglétszám alapján - a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra
2
érvényesen - az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött,
valamint a pótküldöttek megválasztása;”
4.	§
A Kamtv. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Két vagy több területi kamara az alapszabályukban szabályozottan egyesülés nélkül
is létrehozhat közös etikai-fegyelmi bizottságot. A közös etikai-fegyelmi bizottságba az
együttműködő kamarák csak egyenlő arányban választhatnak tagot.”
5.	§
A Kamtv. 12. § (1) bekezdésének e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara szervei:)
„e) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,
f)	az országos titkárság,
g)	az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok, valamint
h)	az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok.”
6.	§
A Kamtv. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:)
„c) az éves költségvetési terv meghatározása, ennek részeként az éves tagdíj
rendszerének és összegének megállapítása, beleértve a területi kamarák által az országos
kamarának fizetendő tagdíj-részesedést is, a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultak éves,
költségekkel arányos névjegyzéki nyilvántartási díjának megállapítása, továbbá az éves
költségvetési beszámoló elfogadása,
d)	az etikai-fegyelmi, a továbbképzési, valamint más országos - szakmai önkormányzati
-	szabályzat elfogadása,”
7.	§
A Kamtv. 18. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A szakmai tagozatok a saját szakmai területüket illető ügyekben véleményezési
joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai
tagozattól nem vonható el.
(5)	Több érintett szakmai tagozat eltérő véleménye esetén az országos kamara elnöke
vagy az általa kijelölt tisztségviselők a tagozatokkal történt egyeztetés alapján alakítják ki a
kamara állásfoglalását.”
8.	§
A Kamtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:
a)	a kamarai tagdíjakból,
b)	az igazgatási szolgáltatási díjakból,
c)	a nyilvántartási díjakból,
d)	a befizetett bírságokból, regisztrációs és adminisztrációs díjakból, valamint
e)	az egyéb bevételekből, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az
önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.”
9. §
A Kamtv. 25. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerinti vállalkozást a szakmai kollégiumba is fel
kell venni.”
10. §
A Kamtv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok
rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi. Nem vonható felelősségre a tag, ha
az e törvénnyel vagy más jogszabályi rendelkezéssel ellentétes vagy attól eltérő kamarai
szabályzati rendelkezés helyett a jogszabályi rendelkezések szerint járt el.”
11.	§
A Kamtv. 34/D. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el:)
f aki az első fokú eljárásba közvetlenül vagy közvetve beavatkozott, részt vett, és
akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.”
12. §
(1)	A Kamtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén, vagy ha azt a tag maga kéri,
az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés,
megkeresés vagy a feladatkörében tudomására jutott tények alapján, és kijelöli az eljáró
fegyelmi tanács elnökét és tagjait. A fegyelmi eljárásról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke
haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt és a panaszost.”
(2)	A Kamtv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a
kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, hivatalból megindított eljárás esetén a
jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy az
elkövetéstől számított két év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, és az nem
4
végződött felmentéssel, a három hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való
közlésétől, a két éves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.”
13.	§
A Kamtv. 36/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fegyelmi tanács meghallgatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá vont
személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott iratokat,
szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe.”
14.	§
A Kamtv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat és a területi szabályzat nem
lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis.”
15.	§
A Kamtv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási hatósági ügyben a területi vagy országos kamara titkára, főtitkára a
hatáskör gyakorlója.”
16.	§
A Kamtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. § (5) bekezdése szerinti vállalkozások nyilvántartása a következő adatokat
tartalmazza:
a)	a vállalkozás neve,
b)	a vállalkozás székhelye,
c)	a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai,
d)	a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező
alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma,
e)	a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontja,
cégjegyzékszáma,
f)	a nyilvántartásba történő felvétel időpontja, valamint
g)	a nyilvántartásból történő törlés időpontja.”
17.	§
A Kamtv. a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § Az a vállalkozás, amely a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az
építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény
hatálybalépésekor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti
szakmagyakorlási tevékenységet, valamint az 1. § (1) bekezdésében megjelölt mérnöki, illetve
5
építészeti tevékenységet főtevékenységként folytatja, az 1. § (5) bekezdése szerinti bejelentést
2013. március 31-ig teszi meg.”
18.	§
A Kamtv.
1.	12. § (2) bekezdésében a „b)-e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)-f) pontjaiban”,
szöveg,
2.	21. § (4) bekezdés a) pontjában a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a „köztisztviselő
vagy kormánytisztviselő” szöveg,
3.	21. § (4) bekezdés b) pontjában az „ügyintéző vagy vezető köztisztviselője”
szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg,
4.	25. § (1) bekezdés d) pontjában a „nem áll büntetőeljárás vagy büntetőügyben hozott
ítélet, illetőleg” szövegrész helyébe a „nem áll büntetőügyben hozott ítélet alapján” szöveg,
5.	35. § (5) bekezdésében a „120” szövegrész helyébe a „90” szöveg,
6.	35/A. § (1) bekezdésében a „Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését”
szövegrész helyébe az „A fegyelmi tanácsnak további vizsgálat nélkül el kell utasítania a
panaszt” szöveg,
7.	36/C. § (1) bekezdésében az „A vizsgálóbiztos, az eljárás” szövegrész helyébe az „Az
eljárás” szöveg,
8.	37/A. § (3) bekezdésében a „36/A. §” szövegrész helyébe a „36/A. § - a 36/A. § (1)
bekezdés a) pontja kivételével -,” szöveg
lép.
19.	§
Hatályát veszti a Kamtv.
1.	34. § (4) bekezdése,
2.	34/D. § (1) bekezdésében a „ , valamint vizsgálóbiztosként” szövegrész,
3.	34/D. § (2) bekezdése,
4.	34/D. § (5) bekezdésében a „vagy a vizsgálóbiztos” szövegrész és az „az országos
kamara elnökének javaslatára” szövegrész,
5.	34/D. § (8) bekezdés a) pontjában az „- ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is -
” szövegrész,
6.	35/A. § (4)-(5) bekezdése,
7.	35/B. §-a,
8.	35/C. §-a,
9.	36. §-a,
10.	36/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „a vizsgálóbiztost,” szövegrész, az „A
fegyelmi tanács elnöke intézkedéseiről a vizsgálóbiztost értesíti.” szövegrész,
11.	36/A. § (2) bekezdésében a „hogy a vizsgálóbiztos jelentésére legkésőbb a
tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is,” szövegrész,
12.	36/B. § (2) bekezdésében az „ , és erről a vizsgálóbiztost értesíti” szövegrész,
13.	37. § (5) bekezdésében az „a vizsgálóbiztosnak,” szövegrész,
14.	37. § (6) bekezdésében az „a vizsgálóbiztos,” szövegrész,
15.	37/A. § (2) bekezdésében a „ , valamint a vizsgálóbiztost, továbbá a
kijelöléssel egyidejűleg a vizsgálóbiztos részére az ügy iratait megküldi azzal, hogy a
fellebbezésre észrevételeit 15 napon tegye meg” szövegrész,
16.	37/B. § (5) bekezdésében az „a vizsgálóbiztos, ” szövegrész,
17.	37/C. §-a.
6
2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
20. §
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. Építtető: az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek
jogosultja.”
(2)	Az Étv. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a
függő- és szállítószalag pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a
szénhidrogén termelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-szállító vezeték, a
földgáz-szállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz-elosztóvezeték, a széndioxid-
szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia átviteli és
elosztóhálózat, a villamosenergia termelői-, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-
hálózat, az elektronikus hírközlési építmény.”
(3)	Az Étv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt
környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú
fejlesztési program.”
(4)	Az Étv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. Önkormányzati (települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi) főmérnök: a
települési önkormányzat településüzemeltetési, a település műszaki - különösen a sajátos
építményekkel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos - feladatainak ellátásában
közreműködő, e feladatokkal kapcsolatos döntést előkészítő személy.”
(5)	Az Étv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. Önkormányzati (megyei, települési, a fővárosban fővárosi és kerületi, térségi)
főépítész: a helyi önkormányzat településrendezési, valamint e törvényben meghatározott
egyéb építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit előkészítő személy.”
(6)	Az Étv. 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
7
„19. Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak
befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya
szerinti építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott
módon - tartalmazó dokumentum.
20.	Energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési
egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási
módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.”
(7)	Az Étv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági
adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési
célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.”
(8)	Az Étv. 2. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„29. Településszerkezeti terv: a településfejlesztési koncepcióban foglalt célok
megvalósítását biztosító, a település szerkezetét, a területfelhasználást és a műszaki
infrastruktúra hálózatok elrendezését meghatározó terv.”
(9)	Az Étv. 2. § 34. és 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„34. Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása,
számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása.
35.	Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés
összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak, valamint a főváros
településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét,
meghatározott területek épületmagasságát és a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását
megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, telekalakítási és építésjogi szabályozási elemek
alkalmazása nélkül.”
(10)	Az Étv. 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„37. Fővárosi településrendezési terv: a fővárosi településszerkezeti terv.”
21.	§
Az Étv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti
vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek
és műemlék-együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű
építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az
8
ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében a Kormány rendeletben megállapíthatja a
beépítés szabályait.”
22.	§
(1)	Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési
feladatkörében:)
„c) ellátja az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás),
valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban:
Dokumentációs Központ) szakmai irányítását és felügyeletét,”
(2)	Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:
(A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési
feladatkörében:)
,,g) ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő
szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások, valamint a
vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,
h)	érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési
követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási,
képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,
i)	elősegíti - a természetvédelméért felelős miniszter bevonásával - a települési
zöldfelületek megőrzését, fejlesztését és védelmét.”
23.	§
Az Étv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű
alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között
településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el.
(2)	Ha országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből szükséges,
törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben
meghatározott határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált
településfejlesztési stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről,
módosításáról, azok jóváhagyásáról. Ilyen esetben a pénzügyi fedezetnek az éves központi
költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik.
(3)	A megyei önkormányzat elősegíti a megyei területfejlesztési koncepció és a
területrendezési tervek, valamint a településfejlesztési koncepciók, integrált
településfejlesztési stratégiák és a településrendezési eszközök összhangjának megteremtését,
ennek érdekében véleményezi és figyelemmel kíséri azokat.
(4)	A fővárosban a településfejlesztéssel és a településrendezéssel kapcsolatos
feladatok ellátása a 14-14/A. §-ban foglaltak szerint történik.”
24.	§
9
Az Étv. I. fejezete a következő, „A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai”
alcímhez tartozó 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban
meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint -
a)	a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)
aa)	elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a
településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település
területfelhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok
elhelyezésére vonatkozó követelményeket,
ab)	előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások
tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és
az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban,
ac)	szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények
teljesítése érdekében,
b)	a fővárosi önkormányzat - e törvényben meghatározott körben - elláthatja az épített
környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek és örökség védelmét.
(2)	A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és
módon
a)	véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági
engedélykérelemhez,
b)	településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem
kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében.
(3)	A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az
építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával és a kapcsolódó sajátos
jogintézményekkel, továbbá a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi - a
főépítészi és főmérnöki tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti -
önkormányzati főépítész, illetve főmérnök közreműködésével látja el.”
25.	§
Az Étv. II. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„II. FEJEZET
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉS”
26.	§
Az Étv. 7. §-a és azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A településfejlesztés és a településrendezés célja és alapvető követelményei
7.	§ (1) A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének
és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló
településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az
országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a
10
természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes
és környezetbarát hasznosításának elősegítése.
(2)	A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek
közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során
figyelembe kell venni
a)	a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,
b)	a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a
fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a
szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, egyházak működési feltételeinek
lehetőségeire,
c)	a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és
gazdagságának megőrzését,
d)	a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének
és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a
hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a
szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,
e)	a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az
integráció elmélyítését,
f)	a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés
kialakítását,
g)	az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános
követelményeit,
h)	a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az
építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes
építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét,
annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
i)	a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait,
j) a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös
tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére,
k) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást,
l) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és
védelmét,
m) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit,
n) az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit,
o)	az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint
p) a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a
környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és
belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az
alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni:
a)	a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási
területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését
biztosítani kell, részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a
lehetőségek szerinti figyelembevételével,
b)	újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási
területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem
csökkenhet,
11
c)	a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag
lehetséges - beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések
összenövésének elkerülése érdekében,
d)	a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél
elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb
minőségű termőföld területek jelölhetők ki,
e)	a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára
növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő
terület.”
27.	§
Az Étv. a 8. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 8. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A településfejlesztés és a településrendezés általános szabályai
8.	§ (1) A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a
településrendezési eszközöket a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos
településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá
azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak
szerint kell elkészíteni.
(2)	A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a
településrendezési eszközöket a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az
integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és
elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt
véleményezteti.
(3)	A településrendezési eszköz - a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben
meghatározott kivétellel - legkorábban az elfogadásától számított 45. napon léptethető
hatályba.
(4)	A polgármester (főpolgármester) gondoskodik
a)	a településrendezési eszközök nyilvánosságáról,
b)	amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a
településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján való közzétételéről, valamint
c)	tájékoztatást biztosít az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési
követelményekről.”
28.	§
Az Étv. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A településfejlesztés feladata
9.	§ (1) A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és
környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az
erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az
12
azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása, a településfejlesztési
koncepció, valamint az integrált településfejlesztési stratégia megalkotásával.
(2) A településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a
települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.”
29.	§
Az Étv. a 9/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 9/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia
9/A. § A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az
önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és
összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi
környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az
intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A
településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben
érvényesíti.”
30.	§
Az Étv. a 9/B. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 9/B. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A településrendezés feladata és eszközei
9/B. § (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek
felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával
a)	meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,
b)	a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak
működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,
c)	biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint
d)	biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes
szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét.
(2)	A településrendezés eszközei
a)	a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a
települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg,
b)	a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési
önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg.”
31.	§
Az Étv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 14/A. §-sal egészül
ki:
13
„14. § (1) A fővárosban a településfejlesztési koncepcióra és az integrált
településfejlesztési stratégiára vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A fővárosban
a)	a fővárosi önkormányzat
aa)	fővárosi településfejlesztési koncepciót,
ab)	fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát,
b)	a fővárosi kerületi önkormányzat
ba)	a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi településfejlesztési koncepciót,
valamint
bb)	a fővárosi kerület közigazgatási területére kerületi integrált településfejlesztési
stratégiát
állapít meg.
(3)	A fővárosi településfejlesztési koncepció - a 9/A. §-ban foglaltakon túl -
meghatározza a főváros egészének jövőképét, fejlesztésének elveit, prioritásait, ezen kívül a
főváros egészét vagy több kerületét érintő és az országban betöltött különleges szerepköréhez
kapcsolódó településfejlesztési szándékokat foglalja rendszerbe.
14/A. § (1) A fővárosban a településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket az
e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A főváros településrendezési eszközei
a)	a fővárosi településszerkezeti terv,
b)	a fővárosi rendezési szabályzat,
c)	a fővárosi kerületi önkormányzat által a fővárosi településszerkezeti tervvel, a
fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület területére megállapított kerületi építési
szabályzat.”
32.	§
Az Étv. 17. §-a a következő k)-n) ponttal egészül ki:
(A településrendezési feladatok megvalósulását a következő sajátos jogintézmények
biztosítják:)
„k) integrált telepítési hatásvizsgálat,
l) településképi véleményezési eljárás,
m) településképi bejelentési eljárás,
n) közterület-alakítás.”
33.	§
Az Étv. 29. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak
szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti
a)	a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését,
b)	a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.
14
(7)	A helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a (6) bekezdés
szerinti településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás
elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el.”
34.	§
Az Étv. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására
településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek
tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél
megvalósítója).
(2)	A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének
döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.
(3)	A szerződés tárgya lehet különösen
a)	a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált
településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása,
b)	azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi
átvállalása, amelyek a cél megvalósításának
ba)	előfeltételei - az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok
rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása - vagy
bb)	következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -,
és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja szerinti szerződés esetén
a)	az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges
településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak
megfelelően lefolytatja,
b)	a szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési
eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel
kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó
változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési
kötelezettségről.
(5)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek
és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A
településrendezési szerződésben a telek tulajdonosa vagy annak hozzájárulásával a beruházó
által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a
települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt szerződés alapján az
ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. A kötelezettség megszűnését követő 15
munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény
törlése érdekében.
(6)	A szerződést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - írásban kell megkötni.”
35.	§
Az Étv. II. fejezete a következő 30/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
15
„Integrált telepítési hatásvizsgálat
30/B. § (1) A fejlesztés megvalósítása érdekében a fejlesztés megvalósítója
kezdeményezheti integrált telepítési hatásvizsgálati eljárás lefolytatását.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás a településrendezési eszközök véleményeztetésével
egyidőben is kezdeményezhető, ha a fejlesztési szándék megvalósítása a településrendezési
eszközök elkészítését vagy módosítását igényli. Ebben az esetben az integrált telepítési
engedély a településrendezési döntés hatálybalépését követően adható ki.
(3)	Az integrált telepítési hatásvizsgálati eljárást az integrált telepítési hatásvizsgálati
eljárás szabályairól szóló kormányrendeletben kijelölt hatóság folytatja le, az ott
meghatározottak szerint.
(4)	Az integrált telepítési hatásvizsgálati eljárásban az engedélyezési feltételeket az
eljárásban résztvevő eljáró hatóság és a szakhatóság egyeztetés útján állapítja meg.”
36.	§
Az Étv. II. fejezete a következő 30/C-30/E. §-sal és az azt megelőző alcímekkel
egészül ki:
„Településképi véleményezési eljárás
30/C. § (1) Kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat polgármestere
a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények
teljesítésével kapcsolatban - az integrált telepítési hatásvizsgálati eljárással nem érintett,
valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott
körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági
engedélykérelemhez.
(2)	A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az
önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a
helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1)
bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak
kell tekinteni.
(3)	Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester
-	e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott
önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként helyi
építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.
(4)	A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata
a)	az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,
b)	a települési környezet, a táj - és településkép, a beépítési- vagy az építészeti
jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint
c)	a helyi építészeti értékek és örökség védelme.
Településképi bejelentési eljárás
16
30/D. § (1) Települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)
polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le - e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározott
esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések
és rendeltetésmódosítások tekintetében.
(2)	A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél
kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha
ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a
bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg.
(3)	A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat
képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(4)	A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, az (1) és
(2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 29. § (6) és (7) bekezdése
alkalmazásának van helye.
Közterület-alakítás
30/E. § (1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat -
szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni
vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási tervet készíttethet.
(2)	A közterület-alakítási tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá.”
37.	§
Az Étv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása,
helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és
építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető
követelményeket.”
38.	§
Az Étv. 34. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban
meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az
építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.
(2)	Az építésügyi hatóság
a)	építési engedélyezési,
b)	összevont engedélyezési,
c)	fennmaradási engedélyezési,
d)	használatbavételi engedélyezési,
e)	műemlékvédelmi bontási engedélyezési,
17
f)	engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési,
g)	jogutódlás tudomásul vételi,
h)	használatbavétel tudomásul vételi,
i)	az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési,
j) hatósági bizonyítvány kiállítása iránti,
k) kötelezési,
l) végrehajtási,
m) szakhatósági, valamint
n) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásul vételi
eljárásokat folytat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon építésügyi
hatósági szolgáltatást nyújt.”
39.	§
Az Étv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak
szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység
megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek.”
40.	§
Az Étv. 37. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység
megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások
megszerzésének kötelezettsége alól.”
41.	§
Az Étv. 38/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara független ellenőrzési rendszert
működtet az energetikai tanúsítványok tekintetében. Ennek keretében jogszabályban
meghatározott tartalmú ellenőrzés céljából évente véletlenszerűen kiválasztja a
Nyilvántartásban rendelkezésre álló összes energetikai tanúsítványnak kormányrendeletben
meghatározott statisztikailag jelentős hányadát, és az ellenőrzések alapján a hatáskörrel
rendelkező szervnél kezdeményezi a jogszabályban meghatározott hatósági intézkedéseket.”
42.	§
Az Étv. 38/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/D. § (1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor
végezhet a 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy
alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki
tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői,
felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és
ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.
18
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek az ott meghatározott tevékenysége
folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a teljesítésre való
alkalmasságát igazoló vállalkozás-minősítést írhat elő.”
43.	§
(1)	Az Étv. a 39. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének feltételei”
(2)	Az Étv. 39. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat,
a)	akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel,
továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik,
b)	aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő
szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló - ilyen
szakképesítésű szakmunkással, és
c)	aki - a 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével - vele
munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont
szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető
kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására
jogosult.
(3)	Aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a
továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.”
(3)	Az Étv. 39. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet
felelősségbiztosítást, referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát
igazoló vállalkozás-minősítést írhat elő.
(6)	Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység
jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott
építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”
44.	§
Az Étv. 39/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységet az ott előírt feltételek
megléte esetén a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás
felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. E tevékenység végzése során felel a 40.
§ (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak betartásáért.”
45.	§
19
Az Étv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kivitelező - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót
vezet, és azt a jogszabályban meghatározott szervek, hatóságok és az építési műszaki ellenőr
rendelkezésére bocsátja. Jogszabály előírhatja az építési napló elektronikus vezetését.”
46.	§
Az Étv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Építménybe - az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált
feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
305/2011/EU rendelet) 5. cikkében meghatározott, és kormányrendeletben szabályozott
kivételekkel - építési célra csak az alapvető követelményekkel összefüggő termékjellemzőkre
vonatkozó teljesítménynyilatkozattal rendelkező építési termék tervezhető és építhető be.
(2)	Az építtető és a tervező feladata, hogy a tervezési szerződés mellékletéül szolgáló
tervezési programban, a tervező feladata, hogy az építészeti-műszaki dokumentációban az
építmény alapvető követelményei teljesítéséhez szükséges építési termék elvárt műszaki
teljesítményét meghatározza.
(3)	Az építési termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére,
valamint a műszaki értékelő szervezetek kijelölésére, bejelentésére és tevékenységére a
megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény előírásait kell alkalmazni a
305/2011/EU rendeletben foglalt előírásokkal együtt.”
47.	§
Az Étv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építtető felel
a)	az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
b)	a beruházás-lebonyolító kiválasztásáért,
c)	az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr,
valamint a kivitelező kiválasztásáért,
d)	az építésügyi hatósági engedély, tudomásul vétel megszerzéséért,
e)	a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó,
jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési
tervekben foglaltak betartásáért,
f)	az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz
történő, jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az
ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,
g)	az építési munkaterület átadásáért,
h)	az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
i)	azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges
járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt
valósuljanak meg,
20
j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és
építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az
építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint
k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és
jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.”
48.	§
Az Étv. 46. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi
az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek
keretében
a)	az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti
hatósági eljárásokat folytat le,
b)	a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység
ba)	végzésének szakszerűségét, jogszerűségét,
bb)	résztvevőinek jogosultságát,
bc)	végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát,
bd)	folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét,
c)	a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le,
d)	a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring
igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le,
e)	az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében
ea)	építésfelügyeleti intézkedést tesz,
eb)	építésfelügyeleti bírságot szab ki,
ec)	megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot,
f)	szakhatósági eljárást folytat le.
(3)	Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység
megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi,
b)	a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti
feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását
ba)	megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt
állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló
vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési
dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették,
bb)	az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot
megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari
kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a
közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,
c)	a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében
hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges
intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot
vagy szervet, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek
az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, nem rendelkeznek az előírt
regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek,
21
d)	a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott
ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak
eredményeképpen
da)	kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére,
db)	elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését,
ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és
vagyonbiztonságot veszélyezteti.
e)	a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak
eredményeképpen
ea)	az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja,
eb)	a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a
fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására
hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot.”
(2) Az Étv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről
való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg a (2) bekezdés szerinti
intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek
a)	a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven
belül,
b)	a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven
belül
van helyük.”
49.	§
(1)	Az Étv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság
elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építmény-használat megszüntetését.”
(2)	Az Étv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)
„d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének
megszüntetését, jogszabályban meghatározott esetekben az építést megelőző állapot
helyreállítását vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó,
jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,”
(3)	Az Étv. 47. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)
,,e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék,
maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep
felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben
okozott károk megszüntetését, valamint
f)	energetikai tanúsítvány elkészíttetését.”
50.	§
22
(1)	Az Étv. 48. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Szabálytalan tevékenység és jogkövetkezményei”
(2)	Az Étv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 48/A. §-sal
egészül ki:
„48. § (1) Szabálytalan a
a)	jogszerűtlenül,
b)	jogosulatlanul vagy
c)	szakszerűtlenül
megkezdett és végzett tevékenység.
(2)	Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha a jogszabály alapján építésügyi hatósági
engedélyhez kötött építési tevékenységet
a)	engedély nélkül,
b)	az engedélytől eltérően,
c)	az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajthatóvá válik -,
d)	a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére
végzik.
(3)	Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a
jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a
bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem
függeszti fel.
(4)	Jogosulatlan a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. § és a 38/D. § szerinti
tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e
törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység
végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a
vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.
(5)	Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. §
szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az
alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások
megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és
vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.
48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül
valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján
fennmaradási engedélyt ad, ha
a)	egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban
meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,
b)	az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon
szabályossá tehető,
c)	azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy
d)	a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által
meghatározott határidőn belül elhárítható.
23
(2)	Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították
meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti
hatóság elrendeli:
a)	a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
b)	- ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a
lebontását.
(3)	Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül
bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.
(4)	Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet
következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények,
építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő,
halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a
megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha
az az (1 ) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel -
kérelemre tudomásul veszi.
(5)	Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott
esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való
tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti
intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés
befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított
tíz éven belül van helye.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik
a)	a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a
teljesítési határidő lejártát követő napon,
b)	ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást
követő napon,
c)	a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség
nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,
d)	az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését
követő napon.
(7)	A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti
eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha
az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(8)	Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a
fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha az (5) bekezdésben meghatározott intézkedési
határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi
bírságot megállapítani már nem lehet.”
51.	§
Az Étv. 49. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
24
„(5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési
tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott
fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásul vételével egyidejűleg az építésügyi hatóság
építésügyi bírságot nem szab ki.”
52.	§
Az Étv. a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel
szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és
mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket
alkalmazza:
a)	figyelmeztetés,
b)	hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére,
c)	a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása,
d)	bírság megállapítása,
e)	a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése.
(2)	A névjegyzéket vezető kamara a névjegyzékben szereplő szakmagyakorlóval
szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és
mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket
alkalmazza:
a)	figyelmeztetés,
b)	bírság megállapítása,
c)	a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése,
d)	a tevékenység folytatásának megtiltása,
e)	képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához,
f)	a névjegyzékből való törlés.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy
a)	figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, az építésügyi szabályok ismételt vagy
halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni,
b)	arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel,
c)	ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt,
d)	figyelembe kell venni az építési folyamat különböző területein részt vevő személyek
felelősségének mértékét,
e)	figyelembe kell venni - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint - az építmény jellegét és rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a
veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.
(4)	Bírság mint jogkövetkezmény kormányrendeletben meghatározott esetekben és
módon a következő szabálytalan tevékenységek körében állapítható meg:
a)	tervezésre vonatkozó szabályok megszegése,
b)	adatbejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
c)	jogosulatlanul végzett szakmai tevékenység,
d)	az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az építési folyamat
szerződéseire vonatkozó szakmai szabályok megszegése,
e)	összeférhetetlenségi szabályok megsértése,
25
f)	építési műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, építtetői fedezetkezelő nélkül végzett
építési tevékenység,
g)	szakszerűtlenül végzett kivitelezési tevékenység,
h)	építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megszegése,
i)	állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot veszélyeztető
állapotot eredményező tevékenység,
j) az építésügyi hatósági engedélyezés és ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok.
(5)	Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további
szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység
folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra
a)	megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott követelményeket súlyosan megsértették, vagy
b)	megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari
kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a
közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,
amely idő alatt az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az
eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.
(6)	A szabálytalanságot megállapító hatóság a felelőssel szemben köteles eljárást
lefolytatni vagy kezdeményezni az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes
hatóságnál vagy névjegyzéket vezető kamaránál. A megkeresett hatóság, névjegyzéket vezető
szerv a felelőssel szemben köteles az eljárást lefolytatni.
(7)	Az építésügyi szabályok megsértése miatt a természetes személlyel, jogi személy
esetén szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben
alkalmazott büntetést - jogszabályban meghatározottak szerint - a Nyilvántartás bírság és
szankció adatállományában kell rögzíteni.”
53.	§
Az Étv. az 53/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 53/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályai
53/A. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az ügyfél az engedély
kérelmet elektronikusan is benyújthatja.
(2)	Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró
szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében
folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az
építésügyi hatóság számára.
(3)	Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a
területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos
mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint
egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában
26
szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az
ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.”
54.	§
Az Étv. 53/C. §-a a következő (3)-(7a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és
az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált fellebbezés azonos indokokat
tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a
fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja.
(4)	Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok
ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás
kiadása során egységesen harminc nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági
eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.
(5)	A használatbavételi engedélyezésben résztvevő szakhatóságok állásfoglalásukban
nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott
szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg
szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre
vonatkozó szabályok megváltoztak.
(6)	Az építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatóság eljárásának
ügyintézési határideje beleszámít.
(7)	Ha a szakhatóság a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást,
és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak
kell tekinteni.
(7a) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor
gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott
be.”
55.	§
Az Étv. 57/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az e törvényben megállapított szakmagyakorlási tevékenységeket érintő feladatok
ellátása során a miniszter együttműködik a felsőoktatásban folyó képzési és fejlesztési
kérdésekben az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületekkel - különösen a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Tervezési Testülettel, a
Magyar Rektori Konferenciával -, az egyéb civil vagy érdekképviseleti szervezetekkel és a
műszaki tudományos egyesületekkel.”
56.	§
(1) Az Étv. 58. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
27
„(1) A szakmai kamarák adatfeldolgozóként vezetik az építészeti-műszaki tervezői,
településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, építésügyi
igazgatási szakértői, beruházáslebonyolítói, energetikai tanúsítói, építési műszaki ellenőri,
felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező természetes és jogi személyek egységes
elektronikus névjegyzéki hatósági nyilvántartását.
(2)	A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatfeldolgozóként vezeti az építőipari
kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartását az
alábbi személyesadat-tartalommal:
a)	építőipari kivitelező vállalkozó neve, címe valamint jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli szervezet esetén a cég tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője vagy
képviseletére jogosult természetes személy neve, lakóhelye,
b)	egyéni vállalkozó neve, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma.”
(2)	Az Étv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartást elektronikus úton kell vezetni, az
adatokat elektronikusan kell tárolni és feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie
a bekövetkezett változások folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus
adatszolgáltatásra.”
(3)	Az Étv. 58. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A miniszter - kormányrendeletben meghatározott módon - a Nyilvántartás
keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvényben meghatározottak szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató
elektronikus dokumentációs rendszert (ÉTDR) működtet. A miniszter a szabálytalan építési
tevékenység feltárására irányuló építésfelügyeleti tevékenységet támogató elektronikus
építésügyi monitoring rendszert (ÉMO) működtet.
(7)	A Nyilvántartás adatai megismerhetők és hozzáférhetők a külön törvényekben
foglaltak figyelembe vételével.
(8)	Az építésügy különböző területein keletkezett - a (9)-(10) bekezdésben
meghatározott - személyes adatok kezelésével a Nyilvántartás célja
a)	az építésügy körébe tartozó szakmai közfeladat ellátásának elősegítése,
b)	az építmények és telkek állapotának, az építési folyamat végzésének, az építési
folyamat résztvevői tevékenységének ellenőrizhetősége,
c)	az egyéb szakmai feladatok ellátásához, kötelezettségek teljesítéséhez, építésügyi
érdekérvényesítéshez szükséges adatok és információk szolgáltatása.”
(4)	Az Étv. 58. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az építésügyért felelős állami vezető mint adatkezelő, kormányrendeletben
meghatározottak szerint a Nyilvántartás keretein belül az építési folyamat alábbi
résztvevőinek személyes adatait kezeli:
a)	építtető, kötelezett,
b)	beruházáslebonyolító,
c)	építési műszaki ellenőr,
d)	építtetői fedezetkezelő,
28
e)	építészeti-műszaki tervező, tervező,
f)	településtervező,
g)	településrendezési szakértő,
h)	tervellenőr,
i)	építésügyi igazgatási szakértő,
j) építésügyi műszaki szakértő,
k) vállalkozó kivitelező,
l) felelős műszaki vezető, valamint
m) energetikai tanúsító.
(10)	Az adatkezelő a (6) bekezdésben meghatározott kötelező adatkezelés során a (9)
bekezdésben felsorolt személyek alábbi személyes adatait kezeli:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	lakcím, székhely,
c)	adóazonosító jel, adószám,
d)	jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére
jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,
e)	a (9) bekezdés a) és d) pontja kivételével a szakképzettség megnevezése, okirati
száma, szakmagyakorlási jogosultsági névjegyzéki száma,
f)	elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám,
g)	bírságok, szankciók, fegyelmi büntetések.”
57.	§
Az Étv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) Az adatkezelő - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint -
gondoskodik a jogszerű adatkezelés feltételeiről, a személyes adatok elkülönített kezeléséről,
továbbá a Nyilvántartás adataihoz való hozzáférés korlátozásával az illetéktelen
adatfelhasználás megelőzéséről.
(2)	A Nyilvántartás adatállományában rögzített, az 58. § (9) és (10) bekezdése szerinti
személyes adatokat
a)	az adatkezelő, az adatfeldolgozó, és az érintettek a saját személyes adataikat
korlátozás nélkül,
b)	a jogszabályban meghatározott adatfelelősök a feladat ellátásához szükséges
tartalommal korlátozottan,
c)	a települési önkormányzat, az állami főépítész, a szakmai kamara és a (4) bekezdés
szerinti egyéb szervek és személyek, a jogszabályokban meghatározott építésügyi feladatuk
ellátásához szükséges mértékű hozzáférési jogosultságuk szerint korlátozottan,
d)	a szakmagyakorlók és az a)-c) pontba nem tartozó egyéb szervek és személyek - ha
törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett írásbeli hozzájárulásával
ismerhetik meg.
(3)	A miniszter e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint
a)	a településfejlesztési, -rendezési és építésügyi dokumentációk országos központi
tervtárának fenntartásáról, valamint a dokumentációk megőrzéséről és közérdekű
hasznosításáról,
b)	a Nyilvántartás működtetéséről és fenntartásáról,
29
c)	a nyilvánosság, a közösségi ellenőrzés, a tájékoztatási, vélemény-nyilvánítási és
javaslattételi lehetőség biztosítására vonatkozó, a 3. § (2) bekezdésében meghatározott,
továbbá információs feladatai teljesítéséről
az országos illetékességű - a személyes adatok kezelése tekintetében
adatfeldolgozóként kijelölt - Dokumentációs Központ útján gondoskodik.
(4)	A Dokumentációs Központ, valamint a Nyilvántartás elektronikus úton kapcsolódik
az alábbi nyilvántartásokhoz, és ezúton biztosítja a kormányrendeletben meghatározott nem
személyes és e törvényben meghatározott személyesadat-tartalom lekérdezését az alábbiak
szerint:
a)	az ingatlan-nyilvántartási rendszerből az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság
számára az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint, a tényállás tisztázásához
szükséges, általuk megjelölt - eljárás alá vont ingatlanokhoz kapcsolódó - személyek 58. §
(10)	bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatait,
b)	az országos elektronikus közhiteles személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az
ügyfél 58. § (10) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatait,
c)	a szakmai kamarák nyilvántartásaiból a szakmagyakorló 58. § (10) bekezdése szerinti
személyes adatait,
d)	a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából az építőipari kivitelező 58. §
(2)	bekezdése szerinti személyes adatait,
e)	a levéltárakból az elektronikusan elérhető építésügyi tárgyú dokumentumok
személyes adatait, valamint
f)	a cégnyilvántartás személyes adatait.
(5)	Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározott dokumentáció- és adatbeszerzés céljából a Dokumentációs Központ - a (4)
bekezdés szerinti szervekkel, az általuk működtetett rendszer szolgáltatásainak a
Dokumentációs Központ saját informatikai eszközeivel történő igénybevételére - szolgáltatási
szerződést köt.
(6)	A Nyilvántartás adatállományában rögzített személyes adatok - a (7) bekezdésben
foglalt eltérésekkel - csak az 58. § (8) bekezdésében meghatározott közérdekű cél érdekében
szükséges ideig, de legfeljebb 10 évig kezelhetőek.
(7)	A Nyilvántartásban
a)	határidő nélkül nyilvántarthatóak és nem törölhetőek a személyes adatok az
archiválandó dokumentumok esetében; ilyenek különösen:
aa)	tervdokumentációk esetében a tervező és az építtető adatai,
ab)	szakértői vélemények esetében a szakértő és a megbízó adatai,
ac)	építési napló és mellékleteiben rögzítetten az adott építési folyamatban résztvevők
adatai,
ad)	engedélyek esetében a döntésben jogszabály alapján kötelező elemként szereplő
adatok,
ae)	az energetikai tanúsítvány esetében a tanúsító adatai,
b)	az 52. § (7) bekezdése szerinti személyes adatok, ellenőrzési jegyzőkönyvek és
hatósági döntések
ba)	az 52. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint az 52. § (2) bekezdésének a)
és e) pontjában foglalt esetekben a rögzítéstől számított 1 évig,
bb)	az 52. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában, valamint az 52. § (2) bekezdésének b)-
d)	és f) pontjában foglalt esetekben a rögzítéstől számított 5 évig
30
kezelhetők.
(8)	A Nyilvántartásból az adatszolgáltatás teljesítését követően haladéktalanul törölni
kell az igénybevevőnek az igénybevétellel összefüggésben kezelt adatait. A (6) és (7)
bekezdésben meghatározott határidőt követően a nyilvántartásból törölni kell az adatokat a
bejegyzés alapjául szolgáló dokumentummal együtt, függetlenül az adatrögzítő szervtől,
személytől.
(9)	A dokumentáció- és adatbeszerzés céljából megkeresett levéltárak és egyéb
szervezetek a kért dokumentációkat, adatokat kormányrendeletben meghatározottak szerint
szolgáltatják a Dokumentációs Központ számára.”
58.	§
Az Étv. 60. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.)
hatálybalépésekor
a)	a már elkészült, de még el nem fogadott településfejlesztési koncepció és integrált
településfejlesztési stratégia jóváhagyásáról legkésőbb e törvénynek a Módtv. által
megállapított rendelkezései hatálybalépését követő egy éven belül gondoskodni kell;
amennyiben a településfejlesztési koncepció és a stratégia jóváhagyása egy éven belül nem
történik meg, úgy azok elkészítésére a Módtv. előírásait kell alkalmazni,
b)	a már jóváhagyott településfejlesztési koncepciókat és integrált településfejlesztési
stratégiákat a módosításukig vagy a helyükbe lépő új koncepció elkészültéig változatlanul
alkalmazni kell,
c)	a már jóváhagyott koncepció és stratégia felülvizsgálata esetén e törvénynek a
Módtv. által megállapított előírásait kell alkalmazni.
(6)	E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 53/A. §-át a nukleáris építmények
tekintetében a 2015. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
59.	§
(1)	Az Étv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
1.	az építésügyi és építésfelügyeleti
1.1.	hatóságok kijelölését, illetékességi területük lehatárolását,
1.2.	hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát,
végrehajtását, az építési folyamat felügyeletét ellátó döntéshozó és döntést előkészítő
köztisztviselők és kormánytisztviselők foglalkoztatási feltételeit,
1.3	hatósági tevékenységet ellátó személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályokat,
1.4.	hatósági feladatellátás minimális technikai feltételeit,
1.5.	vizsga és továbbképzés tartalmát, követelményeit, eljárási szabályait és a
vizsgáztató szervek kijelölését,
2.	az állami és az önkormányzati főépítészi és főmérnöki
2.1.	tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait,
31
2.2.	tevékenység foglalkoztatási feltételeit,
2.3.	vizsga és továbbképzés tartalmát, követelményeit, eljárási szabályait és a
vizsgáztató szervek kijelölését,
2.4.	tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,
3.	az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó
szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság és a szabálytalan tevékenység
jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait,
4.	a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az
építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építési műszaki ellenőri és
a felelős műszaki vezetői
4.1.	tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
4.2.	tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeit, a szerződést
biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat,
4.3.	tevékenység megkezdésére és folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét,
4.4.	tevékenységet folytatók névjegyzékét vezető szerv kijelölését, a névjegyzék
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat,
4.5.	tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,
5.	a településrendezéssel és a telekalakítással kapcsolatos országos szakmai
követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét,
6.	az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való
eltérés lehetőségét, a tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai
szabályait,
7.	a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói
7.1.	tevékenység folytatásának részletes feltételeit,
7.2.	tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeit, a szerződést
biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat,
7.3	névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a névjegyzéket
vezető szerv kijelölését,
7.4.	tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,
7.5.	tevékenységet ellátó személyre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,
8.	a Dokumentációs Központ működésére vonatkozó részletes szabályokat, a
Dokumentációs Központ részére átadandó dokumentációk és adatok körét,
9.	a Nyilvántartás működésének feltételeit, az adatszolgáltatás, az elektronikus
ügyintézés rendjét, valamint az adatkezelésben résztvevők feladatait és felelősségét,
10.	a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával,
építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével
összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásul vételi és kötelezési
eljárási szabályokat, tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési,
tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő
szabályait,
11.	az építmények energiahatékonyságának tanúsítását, a tanúsítványok nyilvántartásba
vételét és annak szolgáltatási díját, a tanúsítványok minőségellenőrzését, minőségellenőrző
szervezet kijelölését,
12.	a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági
célú építményekre vonatkozóan
12.1.	az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölését,
12.2.	az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait,
32
12.3.	az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai
előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó személyek szakirányú felsőfokú
végzettségét és szakmai gyakorlatát,
12.4.	az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, valamint az
építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és
végzések, valamint az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá
12.5.	az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és
működésének sajátos szabályait,
13.	az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásával összefüggő
13.1.	előírások és feltételek,
13.2.	építési folyamat résztvevői feladatának, felelősségének,
13.3.	építési szerződés részletes tartalmi követelményeinek meghatározását,
13.4.	építési napló formájának, tartalmának, megnyitásának és vezetésének részletes
szabályait,
13.5.	építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek és a
bejelentés elbírálásának szabályait,
14.	az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést
végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői
jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának,
feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,
15.	az építőipari kivitelezési folyamat költségtervezési tevékenységének, becsült és
tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többletmunka, pótmunka műszaki tartalmi
meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait,
16.	a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok
16.1.	összetételére, elnökére, titkárára, a tagokra és a bírálóra, továbbá e személyek
összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat,
16.2.	feladatköri és működési területére vonatkozó szabályokat,
16.3.	ülésére benyújtandó tervdokumentumok körét,
16.4.	eljárási rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi vélemény tartalmi
követelményeit,
17.	az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásul vételi, kötelezési és végrehajtási
eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti
hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi
követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi hatósági ügyintézés
részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat
céljából történő továbbításának szabályait, az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési
tevékenységek körét,
18.	az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a
közreműködő hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok
együttműködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően
alkalmazandó esetköreit,
19.	az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi követelményeit, ellenőrzésének
módját és eseteit,
20.	az építési termékek teljesítményigazolásának, építménybe történő betervezésének és
beépítésének részletes szabályait,
21.	a vállalkozó kivitelezői tevékenység
21.1.	körét,
21.2.	bejelentésére és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
33
21.3.	folytatásának részletes feltételeit, valamint
21.4.	bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát,
22.	a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia
tartalmára, elkészítésére és elfogadására vonatkozó részletes szabályokat,
23.	a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat tartalmára, elkészítésére és
elfogadására vonatkozó részletes szabályokat,
24.	a települési önkormányzat vélemény-nyilvánítására és településképi eljárására,
településrendezési kötelezettsége teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
25.	az integrált telepítési hatásvizsgálati eljárás szabályait,
26.	a 6. § (2) bekezdése szerinti határidőt,
27.	a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról
szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek
és műemlék-együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű épületek
telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a beépítés
szabályait,
28.	az építésügyi monitoringrendszer létrehozásáról, az adatforgalom rendjéről, a
monitoringrendszer működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló
szabályokat
rendelettel állapítsa meg.”
(2)	Az Étv. 62. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
1.	a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelek adás részletes
szakmai szabályait,
2.	az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó szabályokat,
3.	a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait,
4.	a területek biológiai aktivitás értékének számítására vonatkozó részletes szabályokat
-	a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -,
5.	az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait,
6.	a települési önkormányzat helyi parkolási rendjét megalapozó szakmai és eljárási
szabályokat, és az ezzel kapcsolatos bevétel felhasználásának szabályait
rendelettel állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendelettel állapítsa meg
1.	a szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével
kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
2.	az építésügyi hatóság által nyújtott szolgáltatás díjának mértékét és a díjfizetés
részletes szabályait,
3.	az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető
igazgatási szolgáltatási díj mértékét, annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
34
(4)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a telekalakítási
eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendelettel állapítsa meg.
(5)	Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az építmények
létesítésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeit a miniszterrel, valamint a
sajátos építmények esetén a sajátos építményfajták szerint illetékes miniszterrel
egyetértésben, rendeletben állapítsa meg.
(6)	Felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)
arra, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a helyi építészeti értékek védelme érdekében
1.1.	a védetté nyilvánításról,
1.2.	a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól,
1.3.	a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer
mértékéről és módjáról
szóló szabályokat,
2.	a településkép védelme érdekében a reklámok, reklámberendezések és cégérek
elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló
szabályokat,
3.	azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési
tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését
településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes
szabályait,
4.	a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási
szabályainak megállapításáról szóló szabályokat,
5.	az építmények rendeltetésszerű használatát biztosító személygépjárművek számának
megállapításáról és a parkolás helyi rendjének szabályairól szóló szabályokat,
6.	a helyi építési szabályzatát.
(7)	Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg
1.	a helyi építészeti értékek védelme érdekében
1.1.	a védetté nyilvánításról,
1.2.	a védettség megszüntetésének eljárásáról,
1.3.	a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer
mértékéről és módjáról
szóló szabályokat,
2.	az építmények rendeltetésszerű használatát biztosító személygépjárművek számának
megállapításáról és a parkolás helyi rendjéről szóló szabályokat,
3.	a fővárosi rendezési szabályzatát.”
60.	§
Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„29. a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus
nyilvántartásának létrehozásáról, az adatok előállításáról és karbantartásáról, az adatforgalom
rendjéről, az adatszolgáltatásra és a rendszer használatára kötelezettek köréről, az adatokhoz
35
való hozzáférési jogosultságokról, az adatok védelméről, a nyilvántartási rendszer
működtetéséről és a működés finanszírozásának pénzügyi rendjéről szóló szabályokat”
(rendelettel állapítsa meg.)
61.	§
Az Étv.
1.	1. § (1) bekezdés a) pontjában a „települések” szövegrész helyébe a
„településfejlesztésre és a települések” szöveg,
2.	1. § (1) bekezdés b) pontjában a „településrendezés” szövegrész helyébe a
„településfejlesztés tervezése és a településrendezés” szöveg,
3.	1. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletekkel” szövegrész helyébe a
„kormányrendeletekkel és miniszteri rendeletekkel” szöveg,
4.	2. § 11. pontjában a „települési” szövegrész helyébe a „települési (fővárosban a
kerületi)” szöveg,
5.	2. § 18. pontjában a „(mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az
építményekre” szövegrész helyébe az „amelyek létesítésekor - az építményekre, építési
tevékenységekre” szöveg,
6.	3. § (1) bekezdés a) pontjában a „településrendezési és építészeti-műszaki tervek”
szövegrész helyébe a „településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia,
településrendezési eszközök és építészeti-műszaki dokumentáció” szöveg,
7.	4. § (3) bekezdésében az „az építésügy” szövegrész helyébe az „a településfejlesztés
és az építésügy” szöveg,
8.	4. § (4) bekezdésében az „az építésügy” szövegrész helyébe az „a településfejlesztés
és az építésügy” szöveg, az „az építésügyért felelős” szövegrész helyébe az „a
településfejlesztésért és az építésügyért felelős” szöveg,
9.	5. § (1) bekezdés e) pontjában a „képzési,” szövegrész helyébe a „felsőoktatási,
szakirányú továbbképzési, oktatási képzési és” szöveg, a „meghatározásában és
kezdeményezési” szövegrész helyébe a „meghatározásában, azok tartalmának és képesítési
követelményeinek kidolgozásában, továbbá kezdeményezési” szöveg, a „miniszteri
rendeletek” szövegrész helyébe a „jogszabályok” szöveg,
10.	5. § (3) bekezdésében az „építésügyi konzultatív” szövegrész helyébe az
„építésügyi és településrendezési konzultatív” szöveg,
11.	5. § (5) bekezdés d) pontjában a „védelme, valamint” szövegrész helyébe a
„védelme.” szöveg,
12.	15. §-át megelőző alcímben az „építésügyi feladatainak” szövegrész helyébe a
„településfejlesztési és településrendezési feladatainak” szöveg,
13.	15. § (1) bekezdésében az „az építésügyi feladataik” szövegrész helyébe az „a
településfejlesztési és településrendezési feladataik” szöveg, az „illetve azokat” szövegrész
helyébe a „valamint feladataikat” szöveg,
14.	16. § (1) bekezdésében a „településrendezési terv és a helyi építési szabályzat”
szövegrész helyébe a „településrendezési eszköz” szöveg,
15.	16. § (5) bekezdésében a „tervek és a helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe
az „eszközök” szöveg,
16.	16. § (6) bekezdésében a „terveket és a helyi építési szabályzatot” szövegrész
helyébe az „eszközöket” szöveg,
17.	18. § (2) bekezdésében az „ , illetőleg szabályozási terv, vagy azok nem
szabályoznak” szövegrész helyébe a „vagy az nem szabályoz” szöveg,
18.	23. § (2) bekezdésében a „közigazgatási eljárás” szövegrész helyébe az „ , a
telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás” szöveg,
36
19.	26. §-ában a „sajátíthatók ki” szövegrész helyébe a „sajátíthatók ki és jegyezhetők
le kiszolgáló és lakóút céljára” szöveg,
20.	29. § (2) és (4) bekezdésében a „képviselő-testülete hatósági határozatban”
szövegrész helyébe a „polgármestere önkormányzati hatósági döntésében” szöveg,
21.	29. § (3) bekezdésében a „képviselő-testülete” szövegrész helyébe a
„polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon” szöveg, a „hatósági
határozatában” szövegrész helyébe az „önkormányzati hatósági döntésében” szöveg,
22.	31. § (3) bekezdésében a „követelmények megtartása alól” szövegrész helyébe a
„követelményektől” szöveg, az „eltérési engedély adható” szövegrész helyébe a „lehet
eltérni” szöveg,
23.	32. § (1) bekezdésében a „tervdokumentáció elkészítése” szövegrész helyébe a
„tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá
a 33. § (4) bekezdése szerinti tevékenység” szöveg,
24.	34. § (4) bekezdésében az „egyszerűsített” szövegrész helyébe az „összevont
engedélyezési” szöveg,
25.	38/A. § (2) bekezdésében a „b)-d) és g) pontjában” szövegrész helyébe az „e), g),
h), i) és k) pontjában” szöveg,
26.	38/A. § (4) bekezdésében a „Tervellenőri, építési” szövegrész helyébe az „Építési”
szöveg,
27.	38/B. § (1) bekezdésében az „a), e)-f pontjában” szövegrész helyébe a „c)-d), f),
j) és k) pontjában” szöveg,
28.	39. § (7) bekezdésében az „és a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerint” szövegrész helyébe az „és a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános feltételeiről szóló törvény szerint” szöveg,
29.	39/A. § (1) bekezdésében az „építőipari kivitelezési tevékenység” szövegrész
helyébe az „építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével -” szöveg,
30.	39/A. § (3) bekezdésében a „megfelelő szakképesítéssel” szövegrész helyébe a
„megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel” szöveg,
31.	47. § (2) bekezdés b) pontjában a „ , valamint az engedély nélküli használat”
szövegrész helyébe az „állapot és használat” szöveg,
32.	53/F. § (3) bekezdésében az „elvi építési, telekalakítási vagy építési engedélyezési
eljárást” szövegrész helyébe az „integrált telepítési hatásvizsgálati eljárást, építési
engedélyezési eljárást, összevont engedélyezési eljárást” szöveg,
33.	58. § (3) bekezdés c) pontjában a „tizenötezer forint” szövegrész helyébe az
„összesen negyvenezer forint” szöveg
lép.
62. §
Hatályát veszti az Étv. 62. § (2) bekezdés d) pontja.
63.	§
Hatályát veszti az Étv.
1.	2. § 1. pontjában a „létesítményekre,” szövegrész,
2.	2. § 8. pontjában az „ . Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és
biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és
technológiai berendezések is” szövegrész,
3 . 2. § 28. pontja,
4.	5. § (5) bekezdés e) pontja,
37
5.	9/C. §-a és 9/D. §-a,
6.	10. § (2)-(4) bekezdése,
7.	11. §-a,
8.	12. §-a, és az azt megelőző alcím,
9.	13. § (2)-(7) bekezdése,
10.	15. § (3) bekezdése,
11.	16. § (4) bekezdése,
12.	18. § (1) bekezdésében a „ , szabályozási terv” szövegrész,
13.	20. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , a szabályozási terv” szövegrész,
14.	20. § (2) bekezdésében az „és a hozzá tartozó szabályozási tervek” szövegrész,
15.	21. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a szabályozási terv” szövegrész,
16.	25. § (1) bekezdésében az „és a szabályozási tervben” szövegrész,
17.	28. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a szabályozási tervben” szövegrész,
18.	30. § (1) bekezdésében az „ , illetőleg a szabályozási terv” szövegrész,
19.	31. § (1) bekezdés a) pontjában az „ingatlanok és” szövegrész,
20.	32. § (6) bekezdése,
21.	33. § (1) bekezdés b) pontja,
22.	33. § (3) bekezdése,
23.	33/A. § (5) bekezdése,
24.	35. § (1)-(3) bekezdése,
25 36. § (2) bekezdésében a „védett” szövegrész, és az „és építményeket” szövegrész,
26.	38. § (2) bekezdése,
27.	38/A. § (1) bekezdése,
28.	38/A. § (4) és (5) bekezdésében a „tervellenőri,” szövegrész,
29.	38/A. § (6) bekezdése,
30.	39. § (1) bekezdésében az „és az ezekre vonatkozó irányító és ellenőrző
tevékenységek” szövegrész,
31.	44. § (1) bekezdésében a „vagy bejelentést kellett tennie,” szövegrész,
32.	44. § (3) bekezdésében a „Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerű
használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban
az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot
keletkezett, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi
hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé.”
szövegrész,
33.	46. § (5)-(7) bekezdése,
34.	46/A. §-a,
35.	47. § (2) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja,
36.	47. § (5) bekezdése,
37.	49. §-át megelőző alcíme,
38.	53/D. §-a.
3.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
64.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §-ában a „9. §”
szövegrész helyébe a „8. §” szöveg lép.
4. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
38
65.	§
Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 83. § (1)
bekezdésében az „- az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak
kivételével -” szövegrész.
5.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
66.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 2. §-a
a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási
szabályokat megállapító törvény kizárja a fellebbezést vagy másodfokú szakhatóság
közreműködését, akkor a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben nem kell
a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot vagy másodfokú szakhatóságot kijelölni.”
67.	§
Az Ngtv. a következő, „A hatósági eljárás szabályai” alcímhez tartozó 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló
kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat
megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.”
68.	§
Az Ngtv. 12. § (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a kiemelt jelentőségű ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási
szabályoktól eltérő rendelkezéseket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényben meghatározott tárgykörben,
d)	a kiemelt jelentőségű ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb
határidőket.”
69.	§
Az Ngtv.
a)	1. § (2) bekezdésében az „ , az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a
telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály”
szövegrész helyébe az „az építésügyi hatósági eljárásokról és az építészeti-műszaki
dokumentációk tartalmát szabályozó, továbbá a telekalakítási eljárást szabályozó külön
jogszabály” szöveg,
39
b)	3. § (1) bekezdésében az „- a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel -”
szövegrész helyébe az „- az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi
hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével -” szöveg
lép.
70.	§
Hatályát veszti az Ngtv.
a)	3. § (2)-(4) bekezdése,
b)	4. §-a,
c)	4/A. §-a,
d)	4/B. §-a,
e)	5. § (1) bekezdésében az „- a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével -„
szövegrész,
f)	6. § (3) bekezdése,
g)	12. § (2) bekezdése, és
h)	1. és 2. melléklete.
6.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
71.	§
Hatályát veszti a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 11. §-a és 12. § (3)
bekezdés e) pontja.
7.	Záró rendelkezések
72.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15.
napon lép hatályba.
(2)	A 20-46. §, a 48-59. §, a 61. §, a 63. §, valamint a 65-71. § 2013. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 47. §, a 60. § és a 64. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 2013. július 2-án hatályát veszti.
73.	§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
74.	§
E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
40
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítására készített
javaslat több ponton is teljes szemléletváltást vezet be új vagy átalakított jogintézményeivel,
mert a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, az eljárások
rugalmasságára és kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére helyezi mind a
településrendezés, mind a hatósági eljárások tekintetében:
a)	A teljes nyilvánosság mellett a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az
önkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal.
•	a beruházások kiszámíthatóvá és megvalósításuk biztonságosabbá válik, a fejlesztési
és rendezési szabályok rugalmasabbá tehetőek azzal, hogy törvényi szinten csak a
keretszabályokat adjuk meg, a részletszabályok a rugalmasságra alkalmasabb
végrehajtási szabályokban jelennek meg. Ezáltal a valós problémákat jobban kezelő,
az elvárásokat hatékonyabban teljesítő, az egyes településtípusokat jobban
kiszolgáló szabályozás létrehozására nyílik lehetőség.
b)	Javul a befektetői jogbiztonság azzal is, hogy a fővárosban a jelenleg kialakult kettős,
anomáliákkal terhelt településrendezési gyakorlat fel szám olhatóvá válik az alábbiak szerint:
•	megszűnik a fővárosi keretszabályzat és a szabályozási keretterv, valamint a főváros
településrendezési eszközeinek összhangjához szükséges követelmények fővárosi
önkormányzati rendeletben történő szabályozására vonatkozó felhatalmazás, amely a
beruházások megvalósítása során a gyakorlatban patthelyzeteket hozott létre;
•	fentiek helyett a fővárosi rendezési szabályzat kerül bevezetésre, amely egyszerűsíti és
egyértelműsíti a főváros és a kerületek egymás közötti viszonyát a településrendezési
feladatuk ellátásában, ugyanakkor lehetőséget biztosít a főváros egységes
szabályozásához, a beépítési intenzitás és magassági szabályok meghatározásával.
c)	Az „integrált telepítési hatásvizsgálat” bevezetése a beruházások megvalósítását segíti
elő, ha a rendezési terv módosítása szükséges. Lehetőséget biztosít arra, hogy egy fejlesztési
szándék megvalósíthatósága tekintetében, még mielőtt nagyobb időbeli és pénzbeli
ráfordításra kerülne sor, tisztázódhasson, hogy az adott helyen az a beruházás megvalósítható-
e, és ha igen, milyen feltételekkel. Alkalmas arra is, hogy a jelenleg külön-külön lefolytatandó
hatósági eljárásokat (környezetvédelmi, földvédelmi, erdővédelmi és régészeti stb.) egy
eljárásba foglalja, ezzel a beruházás megvalósításának ideje rövidül, megvalósítása időben és
pénzben (megtérülésben) tervezhetőbbé válik. Lényegesen lerövidül a fejlesztés tényleges
megkezdését - az építést - megelőző engedélyek megszerzéséhez szükséges idő, mert az
építési engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságokat az integrált telepítési
hatásvizsgálati eljárásban adott szakhatósági véleményük már köti.
d)	A „településképi véleményezés” bevezetése lehetőséget ad - kötelezettséget nem
teremtve - a polgármester számára, hogy egyes tervezett (építési engedélyhez kötött)
tevékenységről, ha az a védett településképet érinti, véleményt adjon az építésügyi hatósági
eljárás lefolytatásához. Ez az építtető számára többlet-terhet nem jelent, mert
•	kiváltja a jelenlegi helyi tervtanácsi eljárást azzal, hogy az önkormányzat -
amennyiben helyi rendeletében szabályozott módon élni kíván a véleményadás
lehetőségével - maga dönt arról, hogy véleményét az önkormányzati főépítész, vagy
szakmai grémium (tervtanács) álláspontjára alapozza.
41
•	integrált települési hatásvizsgálati eljárás lefolytatása esetén az eljárásba
beépíthető, így külön eljárást nem kell kezdeményezni (integrált eljárás esetén mind a
polgármesteri véleményezés, mind a területi tervtanácsi véleményezés az eljárásba
beépíthető lesz)
•	területi építészeti-műszaki tervtanács igénybevétele esetén a tervtanácsi
véleménybe beépíthető, így külön eljárást nem kell kezdeményezni,
•	a véleményezéshez csak a legszükségesebb (csökkentett tartalmú és kidolgozottságú)
terveket szükséges benyújtani.
•	Előnyt jelent viszont az építtető, beruházó, befektető számára, mert a telepítési és
településképi kérdések, melyek az építési engedély megadásának kiemelt feltételei,
még a tervezés kezdetleges stádiumában (kis idő és pénzráfordítás mellett) már előre
tisztázódnak. Így a szükség szerinti önkormányzati elvárások még a tervezési
folyamatba időben beépíthetőek és figyelembe vehetőek.
A jelenlegi, sokszor hónapokat igénybevevő tervtanácsi eljárás helyett egy 15 napos
határidejű eljárásban ad véleményt a polgármester és amennyiben a véleményadás
határidejét nem tartja be, véleménye megadottnak tekintendő. A polgármesteri
vélemény az építési engedélykérelemhez csatolandó.
e)	„Településrendezési, településképi szolgáltatás” keretében az önkormányzat előzetes
tájékoztatást nyújt az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, javaslatot
ad a telek beépítésének feltételeiről, a településkép és az építészeti örökség megóvásával és
minőségi alakításával kapcsolatban, szakmai konzultációt biztosít a követelmények teljesítése
érdekében. E szakmai konzultáció, előzetes tájékoztatás keretében biztosítható, hogy a
településképi bejelentés vagy a településképi véleményezés a beruházás tervezése és
engedélyezése szempontjából eredményes legyen. Az előzetes egyeztetést, konzultációt a
beruházás tervezője a főépítésszel folytathatja le.
f)	A „településképi bejelentési eljárás” - „településképi kötelezési eljárás” bevezetése
lehetőséget ad - kötelezettséget szintén nem teremtve
•	a polgármester számára, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de a
védett településkép szempontjából lényeges tevékenységek körében - helyi
rendeletben meghatározottak szerint - meghatározza a tevékenység végzésének
feltételeit, vagy hallgatásával tudomásul vegye a tevékenység végzését, illetve a
településkép megsértése esetén kötelezhesse az oda nem illő elemek átalakítását;
•	a polgármester számára, hogy az önkormányzati településképi előírásokat betartassa,
ennek kikényszerítése érdekében legfeljebb ötvenezer forintig terjedhető bírságot
szabhasson ki.
g)	a „közterület alakítás”, amely lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a
település közterületeit egységes - minden szakterületre kiterjedő - közterület alakítási terv
alapján valósítsa meg.
h)	Szemléletváltást jelent az engedélyezésben az új típusú építésügyi hatósági eljárások
bevezetése.
A 2013. január 1-én bevezetendő elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít arra, hogy
az eljárások hagyományos konstrukciójával közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) keretei között
szakítsunk. A hangsúly az engedélykérelem előkészítettségére helyeződik, mert ha a
kérelem hiányos, szakszerűtlen, akkor a hatóság csak „kínlódik” vele és a végén a kérelem
42
nem teljesíthető. Garanciákat kerestünk arra, miképpen lehetne az előkészítettséget
növelni:
•	egyik ilyen - nem kötelezően igénybe vehető - eszköz az elektronikus tárhely,
mely alkalmas arra, hogy az építtető egy elektronikus „kosárban” gyűjtögethesse
(legfeljebb fél évig) az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat. Ilyen
dokumentum lehet pl. az előzetes szakhatósági vélemény, a tervtanácsi vélemény,
vagy a polgármester előzetes véleménye, a tervdokumentáció, a hatósági engedély
vagy a hozzájárulás;
•	másik igénybe vehető eszköz az építésügyi hatósági szolgáltatás, melynek
keretében az építtető kérheti a hatóságtól, hogy előre (még az építési
engedélykérelem benyújtása előtt) nézze át, hogy a „kosárban” gyűjtögetett
dokumentumok megfelelőek és elegendőek-e a kérelem elbírálásához, továbbá
mennyi illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfelek
körének megállapítását is kérhetik. Ez a hatósági szolgáltatás azt a célt szolgálja,
hogy a kérelem benyújtásakor ne legyen hiányos, „azonnal” elbírálható legyen,
semmilyen körülmény ne szakítsa meg az engedélyezési eljárást. Ehhez olyan
joghatás fűződhet, mint pl. a 15 napos ügyintézés garanciája.
Az építésügyi hatósági eljárás ügyintézési határidejének betartásához, ezzel az eljárás
átláthatóságához és kiszámíthatóságához, tervezhetőségéhez az építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásokban részt vevő szakhatóságok eljárására vonatkozó ügyintézési
szabályok egységesítése is szükséges. Ennek érdekében
•	a szakhatóságok ügyintézési határideje legfeljebb 30 nap (vagy ettől kevesebb)
lehet;
•	az eljáró építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatósági állásfoglalás
megadásának ideje beleszámít.
i)	Az építőipari kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók érdekében lehetővé tesszük
megfelelő szakmai garanciák mellett, hogy felelős műszaki vezető igénybe vétele nélkül is
végezhessenek építőipari kivitelezési tevékenységet közvetlen hozzátartozónak, vagy
alvállalkozó igénybe vétele nélkül. Ilyenkor a tevékenységet végző szakmunkást terheli a
felelős műszaki vezetőre megállapított felelősség.
j) Európai uniós előírásokat teljesítve törvényi alapot kívánunk teremteni az építési
termékek alkalmazásának harmonizált szabályozására, ezen belül is a természetes,
hagyományos, helyben előállított építési termékek alkalmazhatóságára.
k) Az építési fegyelem szigorítása, a jogkövető magatartás és a rend kikényszerítése
érdekében
•	rendszerbe foglaljuk a szabálytalan építési tevékenységek esetköreit és a hozzájuk
kapcsolódó jogkövetkezményeket, meghatározzuk a szabálytalan, a jogszerűtlen, a
szakszerűtlen és a jogosulatlan tevékenység esetköreit;
•	meghatározzuk a fennmaradási engedély megadása feltételeit;
•	meghatározzuk a szankciók megállapításának elveit;
A büntetés megállapításánál figyelemmel kell lenni a fokozatosság elvére, a
megállapított büntetésnek a megsértett építési jogszabályokkal arányban kell állnia, és
ugyanazon vétség esetében kerülni kell a párhuzamos büntetés megállapítását.
Azonban az építésügyi szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén
fokozottabb büntetés alkalmazandó;
•	differenciáljuk a szabálytalanság jogkövetkezményeit:
o figyelmeztetés,
43
o bírság megállapítása
o tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása;
o tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, megtiltása
o névjegyzékből való törlés, kizárás,
o kamarai fegyelmi eljárás kezdeményezése
o hatósági kötelezés.
l)	a szabálytalan építési tevékenységek megakadályozása kiemelt közérdek, rendszeres
ellenőrzést, következetes szankcionálást és végrehajtást kíván. Az elmúlt évtizedek
tapasztalatai szerint az építésügyi hatósági ellenőrzések száma messze alatta maradt az
elvártnak. A feltárt szabálytalanságok tekintetében a szükséges intézkedéseket vagy nem
hozták meg, gyakran a meghozottakat elévültették. A kiszabott bírságokat nem hajtották be,
emiatt az állam kintlévősége meghaladja a milliárdos nagyságrendet. Az állampolgárok így
joggal gondolhatták, hogy következmények nélkül szabálytalankodhatnak, mert a hatóság
úgysem jár el. Mindezek miatt az ellenőrzések számát és hatékonyságát - hasonló módon,
mint az unió legtöbb országában (pl. „baupolizei”) - jelentősen növelni szükséges és a
feladatot állami kontroll alatt kell helyezni. Az építési folyamat felügyeletét ellátó hatóság, az
építésfelügyeleti hatóság jelenleg is az építési helyszínek legfőbb ellenőre, feladatai közé
tartozik a szabálytalanságok feltárása, így feladatai megerősítésével, kiszélesítésével,
működésük gazdaságosabbá, szakszerűbbé és hatékonyabbá tételével a szabálytalanságok
feltárása jelentősen fokozható, a végrehajtásban a szubjektív elemek és érdekeltségek,
ráhatások kiküszöbölhetők. Az építésfelügyeleti hatóság feladatai kibővülnek az építési
folyamat lezárását követően szabálytalan építkezések az építésügyi monitoring
alkalmazásával történő feltárásán túl a jókarbantartási kötelezettség ellenőrzésére, és az
építésrendészeti eljárások lefolytatására. Intézkedési eszköztára kiteljesedik: a kivitelezés
szükség szerinti azonnali leállítása, bírság kivetése, jogosultsággal összefüggő vétségek esetén
az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szerv megkeresése, stb.
m) a miniszter által irányított és felügyelt elektronikus Országos Építésügyi
Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) létrehozása az adminisztratív terhek lényeges
csökkentését eredményezi az állampolgárok és a hatóságok tekintetében is, mert megszünteti
a több száz helyen különböző formában és tartalommal vezetett hatósági nyilvántartás
vezetésének kötelezettségét, helyette egy egységes elektronikus nyilvántartás fog működni,
ahová a különféle adatbázisokba adatot a hatóságok és jogszabályban erre kötelezett
személyek vezetnek be. Az építésügyért felelős miniszter a Dokumentációs és Információs
Központ működtetése keretében gondoskodik
•	a településfejlesztési, -rendezési és építésügyi dokumentációk országos központi
tervtárának fenntartásáról, valamint a dokumentációk megőrzéséről és közérdekű
hasznosításáról,
•	a Nyilvántartás (és az ÉTDR) működtetéséről és fenntartásáról,
•	a nyilvánosság, a közösségi ellenőrzés, a tájékoztatási, vélemény-nyilvánítási és
javaslattételi lehetőség biztosítására vonatkozó információs feladatai teljesítéséről.
n) Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának átláthatóbbá tétele érdekében az
építőipari kivitelezői regisztráció tartalmát kiszélesítjük
A hazai építőipari vállalkozások egyik legjelentősebb problémája - a csökkenő megrendelés
állomány mellett - a jelentősebb fizetési csúszásból vagy az ellenérték-teljesítés
elmaradásából származó tartozási lánc veszélye. A tartozási lánc elkerülése, illetve a
kockázatok csökkentése több terület összehangolt lépését igényli. A hatályos szabályozás
44
átalakításával és új hatékony intézkedések kidolgozásával minimálisra lehet csökkenteni az
indokolatlan nem fizetés veszélyét.
A javasolt lépések közül
•	a vállalkozásminősítés lehetőségének bevezetése a megrendelők számára olyan
nélkülözhetetlen információs lehetőséget képes nyújtani, amely elkerülhetővé teszi a
teljesítésre mind pénzügyileg, mind szakmailag alkalmatlan kivitelezők
foglalkoztatását,
•	a központi rögzítést is lehetővé tevő elektronikus építési napló a kivitelezési folyamat
dokumentálásának elektronizálásával a beruházás előrehaladásának és az egyes
munkafolyamatok megvalósításának hiteles bizonyítására és a kivitelezési láncolat
áttekinthető nyilvántartására képes,
•	a kivitelezői felelősségbiztosítás előírásának lehetősége pedig azáltal, hogy a károk
megtérítését garantálja, mind a megrendelői, mind a kivitelezői oldalon
kiszámíthatóvá és biztonságossá teszi a kivitelezési tevékenység végzését.
45
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a
A hatályos Kamtv.-ben az egyéni vállalkozók, jogi személyek és jogi személyiséggel nem
rendelkező vállalkozások nyilvántartása csak önkéntes jelleggel szabályozott, E hiányosság
pótlását biztosítja a módosítás, összhangban az építési törvény rendelkezéseivel.
Szakmagyakorlási tevékenységeket folytató természetes személyek országos névjegyzékét a
területi kamarák adatszolgáltatása alapján a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki
Kamara vezeti. A javaslat elfogadásával a szakmagyakorlási tevékenységeket folytató
vállalkozások regisztrálása is lehetővé válik. Ezen vállalkozások tekintetében adatok
hiányában a mérnöki és építész kamarák szakmagyakorlási-ellenőrzési feladataikat nem
tudják teljesíteni. A szakmagyakorlási tevékenységek egy része kötelezően kamarai tagsághoz
és engedélyhez kötött (pl. építészeti-műszaki tervezés, építésügyi műszaki szakértés,
településtervezés), más része csak engedélyhez (építési műszaki ellenőrzés, felelős műszaki
vezetés), illetve bejelentéshez kötött (beruházáslebonyolítás, energetikai tanúsítás)
tevékenység.
A nyilvántartás beindításához külön névjegyzék létesítésére nincs szükség, mivel a jelenlegi,
természetes személy jogosultak névjegyzékének önálló fejezeteként folytatólagosan vezethető
a vállalkozói nyilvántartás.
A javaslat elfogadásával a szakmagyakorlási tevékenységet folytató vállalkozások
nyilvántartásával a szakmai kamarák számára lehetővé válik a szakmai tevékenységek
jogszerűségének, szakszerűségének ellenőrzése és biztosítása érdekében a Kamtv.-ben előírt
feladatok végrehajtása.
A 2. §-hoz
A Kamtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja
A Kamtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjának hatályos felvezető szövege szerint a kamara
„figyelemmel kíséri”, hogy a tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék. Ez a
rendelkezés azonban kevés, mert a tevékenység végzésének szakmai színvonalára, a szakmai
és etikai-fegyelmi szabályok betartására is ki kell terjednie az ellenőrzésnek. A nyilvántartás
alapján történő figyelemmel kísérés nem feltétlenül igazolja a jogosultságot, csak azt, hogy
azzal rendelkezik, azonban azt, hogy az elvégzett feladathoz mérten megfelelő-e a
jogosultság, azt csak a tevékenységen keresztül ellenőrizhetik. Az összeférhetetlenségi
szabályok törvényi szabályozásának a Kamtv. hatálybalépése óta bekövetkezett változásai
szükségessé teszik a módosítást, az ellenőrzéshez pedig a kamarák lehetőségei adottak. Ezt a
közérdek, a korrupció egyes lehetőségeinek bezárása, de a többi kamarai tag érdekeinek
védelme is megköveteli.
A 3. §-hoz
Kamtv. 5. § (1) bekezdés d) pontja
A hatályos szabályozásnak a gyakorlatban megjelenő rendkívül kiterjesztő értelmezése
következtében a kamarák a választást követő években - a választási cikluson belül - a
taglétszám változását követve a küldöttszámot évente megváltoztatják. A javaslat
elfogadásával ez az elfogadhatatlan, az önkormányzatiság elvét alapjaiban sértő gyakorlat
megszűnik. A rendelkezés pontosítása ezen esetek kizárásához nyújt törvényi garanciát.
46
A 4. §-hoz
Kamtv. 10. §-a
A kamarák egyesülésére a Kamtv. lehetőséget ad, azonban mivel korábban ennek kérdése
nem merült fel, a közös etikai-fegyelmi bizottság lehetőségét nem szabályozta. Az etikai-
fegyelmi eljárások megoszlása a területi kamarák között nem egyenletes. Vannak olyan
területi kamarák, ahol még a kamara fennállása óta nem volt etikai ügy, de jogszabályi
kötelezettség miatt mégis működtetni kell etikai-fegyelmi bizottságot. A területi kamarák
többségében egy ciklus alatt max. 1-2 fegyelmi ügy van. Ezen kamarák etikai-fegyelmi
bizottságai - érthető módon - nem szereznek kellő gyakorlatot, hogy a bonyolult eljárást
megfelelő színvonalon lefolytassák.
Három területi kamara vizsgálja viszont az etikai ügyek 75%-át. Ezek a bizottságok nagy
rutinnal, eljárási fegyelemmel, kicsiszolt ítélőképességgel végzik munkájukat, azonban
rendkívül leterheltek.
A módosítás csak lehetőséget jelent a területi kamaráknak, ha nem akarnak, nem élnek vele.
Előnyei:
-	a kisebb tapasztalattal rendelkező bizottsági tagok is rutint szerezhetnek, ezáltal
professzionálisabb lesz a munka,
-	csökken, illetve jobban megoszlik egyes bizottsági tagok leterheltsége,
-	összességében költséghatékonyabb lesz az eljárás, hiszen egyenletesebb lesz a bizottsági
munka.
Mivel az etikai-fegyelmi kérdések körében a területi kamarák között ellenérdek nem merülhet
fel, a két vagy több területi kamara által közösen működtetett etikai-fegyelmi bizottság
létrehozható. Az ügykör jellege miatt az azonos alapon történő elbírálás érvényesül. A
működtetés vonatkozásában nem indokolt külön rendelkezni, mivel mind a választás, mind a
költségvetés elfogadása a taggyűlések jogkörébe tartozik.
Az 5. §-hoz
Kamtv. 12. § (1) bekezdése
A vállalkozások nyilvántartásba vétele miatt kamarai kezdeményezés a szakmai kollégiumok
létrehozása. Ezt szükséges megjeleníteni a kamara szervezeti felépítésében. A szakmai
kollégiumok országos kamarai szervként történő bevezetésének több körülmény mellett
elsődleges indoka a piac integrált tudás igénye. Többek között interdiszciplináris területen (pl.
megújuló energiák) igényként merült fel az egyes szakmák kamarán belüli szervezett
együttműködése.
A 6. §-hoz
Kamtv. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontja
A Kamtv. 14. § (1) bekezdés c) pontjának módosítása a területi kamarák tagdíja
vonatkozásában pontosítás, az eddig hozzájárulásnak nevezett befizetés ténylegesen tagdíj. Új
elem a kamarai tagsághoz nem kötött jogosultságot gyakorlók névjegyzéki nyilvántartásáért
éves díj megállapításának lehetősége, melynek költségarányosnak kell lennie. Mivel a
jogosultak jelentős része kamarai tag, így további szabályozás nem indokolt az önkormányzati
belső kontroll mellett.
A d) pont a továbbképzési szabályzattal egészül ki.
A7. §-hoz
Kamtv. 18. § (4)-(5) bekezdése
A javaslat elfogadásával a hatályos, nehezen értelmezhető szabályozás (az egyetértési jog
gyakorlása és a véleményezési jog együttes előírása) helyébe lépő szabályok az egységes
kamarai álláspont kialakítását segítik elő. A véleményezési jog nem vonható el és az annak
47
alapján kialakított szakmai vélemény és annak kötelező képviselete sem. Több szakmai
tagozat érintettsége esetén a hatályos szabályozásnak megfelelően a kamara elnökének kell
biztosítani a belső egyeztetésen az egységes kamarai álláspont kialakítását.
A 8. §-hoz
Kamtv. 23. § (1) bekezdés
A hatályos szabályozás pontosítását szolgálja a bevételeket érintő szabályozás módosulásával
összhangban.
A 9. §-hoz
Kamtv. 25. §-a
A szakmai kollégium bevezetéséhez kapcsolódó módosítás.
A 10-13. §-hoz
Kamtv. 34. § (1) bekezdése, 34/D. § (1) bekezdés f) pontja, 35. §-a, 36/A. §-a
A hatályos rendelkezés meghatározza az etikai-fegyelmi vétség megvalósítását, többek között
nevesítve a kamarai szabályok megszegését. Szükséges azonban a szabályozás kiegészítése a
kivétellel, a kamarai szabályzat jogszabályt sértő rendelkezésének a végre nem hajtása, a
jogszabály követése nem minősíthető etikai-fegyelmi vétségnek.
Kamarai igény a gyakorlati tapasztalatok alapján a vizsgálóbiztosi eljárás megszüntetése. Az
ügyek összetettsége miatt a vizsgálóbiztos egy személyben, a meghatározott határidőn belül
nem tud eleget tenni feladatának. A vizsgálóbiztosi eljárás szükségtelenül megduplázza az
eljárási cselekményeket, a felek egyazon első fokú eljáráson belül kétszer kerülnek
meghallgatásra.
A vizsgálóbiztosi jelentés az ügy nem kellő mélységű feltárása miatt felszínes, gyakran azzal
ellentétes véghatározat születik, lehetőséget adva az elmarasztaltnak a kamara, a bizottság
munkájának kritizálására.
Az etikai eljárás módosítása megalapozza az egyszerűbb, hatékonyabb, professzionálisabb
működést. A több éven keresztül elhúzódó eljárás helyett idő- és költségtakarékosabb eljárást
eredményez.
A etikai-fegyelmi eljárások eddigi gyakorlata teszi szükségessé annak kizárását, hogy az
etikai-fegyelmi bizottság elnöke, vagy a fegyelmi tanács elnöke egy személyben hozhasson az
ügyet lezáró véghatározatot, a javaslat szerint a döntés mindig legyen testületi.
A 14. §-hoz
Kamtv. 39. §-a
A törvényességi felügyeletről szóló rendelkezések kiegészítése szükséges a jogszabályt sértő
alapszabályok és szabályzatok tekintetében.
A 15. §-hoz
Kamtv. 42. §-a
A közszolgálati szabályok módosulása miatti pontosítás.
A 16. §-hoz
Kamtv. 43. § (3) bekezdése
A javaslat pontosítást tartalmaz a vállalkozások nyilvántartása tekintetében kiutalva az 1. § új
bekezdésére.
48
A 17. §-hoz
Kamtv. 52. §-a
Átmeneti rendelkezés: a javaslat a már nyilvántartásba vett vállalkozások számára 2013.
március 31-ig ad határidőt arra, hogy ha a törvény 1. § (5) bekezdése szerinti tevékenységet
főtevékenységként folytatnak, akkor a szakmai kamarához jelentkezzenek be.
A 18-19. §-hoz
A szövegcserék és hatályon kívül helyezések jogalkalmazást elősegítő pontosításokat
tartalmaznak.
A kamarák javaslatainak megfelelően az etikai-fegyelmi eljárás egyszerűsítését szolgálják az
4-5. pontok szerinti szövegcserék, továbbá a határidők módosítását. A hatályos szabályozás
szerinti elévülési határidők tarthatatlanok. A hatályos szabályozás szerint ha a panasz
beérkezésétől, illetve a jegyzőkönyv felvételétől számított 1 éven belül az eljárást az etikai-
fegyelmi bizottság nem indítja meg, illetve az elkövetéstől számított 10 év után következik be
az elévülés. A panasz elutasítása, áttétele, vagy az eljárás megindítása a bizottság elnökének
kötelessége, aminek 3 hónapon belül eleget kell tenni, az esetleges mulasztása
következményeit nem lehet az eljárás alá vontra terhelni. A tervezetben szereplő 3 hónap is
rendkívül méltányos határidő e vonatkozásban. A 10 év esetében az elévülési határidő
rendkívül súlyos, vétség esetében - ami bűncselekmény - is ennek csak töredéke. Az etikai-
fegyelmi vétségek esetén ezért a 2 év elegendő.
A hatályon kívül helyezések az etikai-fegyelmi eljárás egyszerűsítéséhez kapcsolódnak.
A 20. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 2. § 4. pontja
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői közül az építtető fogalmi meghatározása az
egyértelmű jogalkalmazás elősegítését szolgálja. Az építtető feladatai alapján legfőbb ismérve
a hatósági engedélyekre vonatkozó jogosultsága.
Étv. 2. § 6. pontja
A nyomvonal jellegű építmények ugyan beletartoznak a sajátos építményfajták körébe,
azonban azon belül is sajátos követelményekkel rendelkeznek, ezért egyértelmű elkülönítésük
és meghatározásuk szükséges.
Étv. 2. § 12. és 27. pontja
A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia fogalma megújul.
Az új definíciók egyrészt egyértelműen meghatározzák a fejlesztési tervtípusok időtávját,
egymáshoz való viszonyukat, másrészt egyszerűsödnek, a tartalmi vonatkozások kikerülnek a
fogalmi magyarázatból.
Étv. 2. § 14. ponthoz
Az önkormányzatot településüzemeltetési és műszaki feladatai (a sajátos építményekkel, a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos) ellátásában a jövőben önkormányzati főmérnök is
segítheti.
Étv. 2. § 19-20. pontja
A javaslat az építési napló és az energetikai tanúsítvány fogalmait törvényi szintre emeli.
49
Étv. 2. § 29. pontjához
A „településrendezési terv” mint gyűjtő fogalom megszűnik, így azt a „településszerkezeti
terv” fogalom-meghatározásából el kell hagyni, továbbá annak szövege szinte megegyezett az
Étv. 10. § (1) bekezdésének a szövegével.
Étv. 2. § 34. pontjához
A helyi építészeti értékvédelem kerül meghatározásra.
Étv. 2. § 35. pontjához
A főváros településrendezési eszközei részben megváltoznak. A főváros településszerkezeti
terve és a kerület építési szabályzata változatlan marad. A főváros keretszabályzatát és
szabályozási kerettervét új elemként a fővárosi rendezési szabályzat váltja fel.
Étv. 2. § 37. pontjához
Az önkormányzati törvényben használt településrendezési terv fogalmát határozza meg a
fogalom.
A 21. §-hoz
Étv. 4. § (3a) bekezdése
A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló
törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék-
együttesek, továbbá országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére,
valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó
közérdekű beruházás módot kell biztosítani a beruházás gyors és egyszerű megvalósítására,
ezért ilyen kivételes esetben a Kormány maga állapíthatja meg a beépítés szabályait.
A 22. §-hoz
Étv. 5. § (1) bekezdés c) pontja:
A miniszter feladatainak kiegészítése szükséges az Építésügyi Dokumentációs és Információs
Központ szakmai irányításával és felügyeletével, továbbá - az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján - az Országos Építésügyi
Nyilvántartás és annak felhasználását elősegítő adatbázisok és elektronikus szolgáltatások
adatvédelmi nyilvántartásba vételéhez szükséges feladattal.
Étv. 5. § (1) bekezdés g)-i) pontja
A miniszter feladatai kiegészülnek a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett
névjegyzék és az építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai irányításának ellátásával.
További kiegészítés szükséges az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásoknak a képzési
követelményekben az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási,
képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél történő érvényre
juttatással.
A 23. §-hoz
Étv. 6. §-hoz
A jobb áttekinthetőség érdekében az önkormányzat településfejlesztési és -rendezési feladatai
és építésügyi feladatai tagolásra kerülnek. A települési önkormányzat településrendezési
feladatai magában foglalják a zöldfelületi rendszer kialakításával és védelmével összefüggő
feladatokat is, azonban ennek részletszabályait végrehajtási rendelet fogja tartalmazni.
50
A 24. §-hoz
Az Étv. 6/A. §-hoz
A javaslat lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára önként vállalt építésügyi
feladatok ellátását. Ennek feltétele, hogy az önkormányzat települési vagy térségi főépítészt
alkalmazzon és az érintett tárgykörben rendeletet alkosson az Étv. felhatalmazása alapján.
1.	A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat)
a.	elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép,
a rálátás és kilátás védelmét, meghatározza a település területfelhasználásához az
építményekben létesíthető rendeltetések körét,
b.	előzetes tájékoztatást ad a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek
keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az
építészeti örökség megóvásával kapcsolatban,
c.	szakmai konzultációt biztosít a beépítési feltételek, a településkép, az építészeti
örökség megóvása érdekében.
2.	A fővárosi önkormányzat elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti
értékek védelmét.
Az előzetes tájékoztatás és a szakmai konzultáció bevezetésével az ügyfelek számára az
önkormányzati településképi véleményezési, vagy bejelentési eljárás előtt megismerhetővé
válnak mindazon előírások, melyek befolyásolják a későbbi tervezési folyamatot, építési
tevékenységet.
A 25-26. §-hoz
Étv. 7. §
A törvénymódosítás új szabályozási területként jeleníti meg a településfejlesztésre vonatkozó
előírásokat, ezért a településrendezésre vonatkozó alapvető követelményeket ki kell egészíteni
a településfejlesztésre vonatkozó követelményekkel. Az új előírás nagyobb hangsúlyt helyez a
környezet jó minőségére.
27. §-hoz
Étv. 8. §
A törvény előírja, hogy az önkormányzatnak a településfejlesztési koncepciót, az integrált
településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket - készítésük közben -
jogkövetkezménnyel járó feladatként véleményeztetnie kell. A településfejlesztési koncepció,
az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmára
vonatkozó követelményeket, valamint a véleményeztetés részletes szabályait új
kormányrendelet fogja előírni, ezért ezek kikerülnek a törvényből.
A 28-29. §-hoz
Étv. 9-9/A. §
Az Étv. eddig a fejlesztési típusú dokumentumok közül a településfejlesztési koncepciót a
településrendezési eszközök közé sorolta, az integrált településfejlesztési stratégiát azonban
nem. A törvénymódosítás önálló tárgykörként kezeli a településfejlesztést, és ennek
megfelelően ezen alcím alatt szabályozza a településfejlesztési koncepciót és az integrált
településfejlesztési stratégiát. A településfejlesztési koncepció és az integrált
településfejlesztési stratégia készítésének és tartalmi követelményeinek részletes szabályait
végrehajtási rendelet fogja megállapítani.
Étv. 9/B. §
A 30. §-hoz
51
A településrendezés feladatáról és eszközeiről szóló, korábban a 7. §-ban szereplő
rendelkezések kerülnek ide áthelyezésre.
A 31. §-hoz
Étv. 14-14/A. §
A törvény fővárosra vonatkozó előírásai kiegészülnek a fővárosi és a fővárosi kerületi
önkormányzatok településfejlesztéssel kapcsolatos feladatellátására vonatkozó
rendelkezésekkel.
A főváros kétszintű önkormányzati rendszerében a településfejlesztési és a településrendezési
feladatok teljes szétválasztására nincs mód, tekintettel a tulajdonosi (fővárosi és kerületi)
adottságokra, a differenciált, de egyben komplex feladatellátásra a működőképes és fejlődő
főváros és az önálló kerületek együttesen megjelenő igényének tükrében.
A fővárosban a településrendezési feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezések az új
önkormányzati törvény szerinti feladatmegosztásra figyelemmel módosulnak.
Az új rendszerben a fővárosi önkormányzat megállapítja a főváros településszerkezeti tervét
valamint a fővárosi rendezési szabályzatát, a kerületi önkormányzat pedig a főváros
településszerkezeti tervével és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban a kerület
területére kerületi építési szabályzatot készít.
A jelenlegi keretszabályozási rendszer helyett - amely minden szabályozandó kérdésben
kereteket, az építési paraméterek esetében felső határértékeket állapít meg a kerületi építési
szabályzatok készítéséhez - bevezetésre kerül a fővárosi rendezési szabályzat. Ezen fővárosi
szabályzat csak a legalapvetőbb követelményeket határozza meg, nevezetesen területi
lehatárolással a megengedett legnagyobb épületmagasságot, továbbá a különböző területek
„terhelhetősége” függvényében „sűrűségi mutatót”, amely a főváros településszerkezeti
tervében meghatározott beépítési sűrűséget pontosítja a kerületi építési szabályzatok
szintterületi mutatójává, valamint a fővárosi feladatellátás infrastrukturális elemeinek
területbiztosítását.
A fővárosban a településrendezési feladatok ellátásának részletes szabályait a
településrendezési eszközök elkészítéséről szóló új kormányrendelet tartalmazza majd.
A 32. §-hoz
Étv. 17. §
A módosítás új sajátos jogintézményként bevezeti az integrált telepítési hatásvizsgálatot, a
településképi véleményezési eljárást, a településképi bejelentési eljárást és a közterület
alakítást.
A 33. §-hoz
Az Étv. 29. § (6)-(7) bekezdéséhez
A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) az építésügyi hatósági
engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetés-
módosítások tekintetében rendeletében meghatározhatja azon tevékenységek körét, melyek
településképi szempontból önkormányzati kontrollt igényelnek.
Az önkormányzati kontrollt a települési önkormányzat a településképi kötelezés formájában
tudja majd biztosítani, ezért kiegészítésre kerülnek a meglévő településrendezési kötelezések
szabályai.
Az önkormányzat településképi kötelezés formájában elrendelheti a településképet rontó
reklámok, cégérek megszüntetését, az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési
tevékenységgel járó, vagy építési tevékenységgel nem járó rendeltetésváltozás esetén a
52
rendeltetésmódosítás megszüntetését, ha az nem felel meg a településrendezési eszközben
foglaltaknak, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését.
Az önkormányzat a településrendezési kötelezettségek (helyrehozatali kötelezettség)
megszegése és végre nem hajtása esetén az elkövetővel szemben ötvenezer forintig terjedő
közigazgatási bírságot szab ki.
A 34. §-hoz
Étv. 30/A. §-hoz
A településrendezési szerződés megkötése előtt a fejlesztés megvalósítójának telepítési
tanulmánytervet kell készítenie, amelyről a települési önkormányzat képviselőtestülete
határozattal dönt, ezzel adva előzetes (településrendezési) hozzájárulását a fejlesztéshez.
A rendelkezés pontosításával a szerződések tartalma egyértelművé válik: településrendezési
szerződés köthető a településrendezési eszköz tervezési munkáinak elvégzésére illetve a
fejlesztéshez kapcsolódó közcélú feladatok átvállalására.
A 35. §-hoz
Étv. 30/B. §
Az integrált telepítési hatásvizsgálat jogintézménye lehetőséget biztosít arra, hogy a jól
megalapozott fejlesztési szándék egyszerűen és gyorsan megvalósítható legyen. Az integrált
telepítési hatásvizsgálati eljárás egy eljárásba foglalja a fejlesztés megvalósításához
szükséges, eddig külön-külön lefolytatott egyes - környezetvédelmi, földvédelmi,
erdővédelmi és régészeti - hatósági eljárásokat. Ezen eljárás lefolytatása a településfejlesztési
vagy településrendezési eljárással párhuzamosan is történhet, ami jelentős időmegtakarítást
jelent. Az eljárás részletes szabályait erről szóló jogszabály fogja megállapítani.
Az integrált telepítési hatásvizsgálat jogintézménye révén lényegesen lerövidül a fejlesztés
tényleges megkezdését - az építést - megelőző engedélyek megszerzéséhez szükséges idő,
mivel nincsenek egymást követő és különböző eljárási határidők, külön-külön jogorvoslat stb.
Ugyanakkor a fejlesztő jogbiztonsága is nő, mivel az építési engedélyezési eljárásban
résztvevő szakhatóságot köti az integrált telepítési hatásvizsgálati eljárásban adott
szakhatósági véleménye: nem adhat azzal ellentétes, olyan szakhatósági véleményt, amely
meghiúsítja az építési engedély megadását.
A 36. §-hoz
Az Étv. 30/C. § és 30/D. §
A települési önkormányzatnak az épített környezet védelmére irányuló feladata ellátása
körében, a településrendezési feladatok megvalósulása érdekében új eljárástípusok kerülnek
bevezetésre: a települési önkormányzat (a fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere
településképi véleményezési, és településképi bejelentési eljárást folytathat le jogszabályban
meghatározott körben és keretek között.
Az önkormányzati véleményezési eljárás bevezetésének indoka:
Az építészeti-műszaki tervtanácsi rendszer jelenleg a helyi építészeti-műszaki
tervtanácsokból, a területi építészeti-műszaki tervtanácsokból és a központi építészeti-
műszaki tervtanácsból épül fel.
A tervtanácsok működésének általános szabályai:
A működési területükön a jogszabályban meghatározott építmények esetében, az építési
engedélyezéshez szükséges építészeti műszaki terveket min. 30 napon belül véleményezik,
azonban a kevés számú terv miatt ez több hónapot is igénybe vesz.
A szakmai véleményezésnél vizsgálják, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció
megfelel-e
53
-	az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség követelményének (a
telepítés, a rendeltetés és a használhatóság, esztétikus megjelenés),
-	a helyi építési szabályzatnak, illetve ennek hiányában vagy nem teljes körű
szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
A tervtanács a megtárgyalandó dokumentáció tartalmától függően - az ügyrendjében
meghatározott számban és összetételben - de legalább 5 taggal ülésezik, azonban a nagyobb
városokban a létszám sokszor meghaladja a 10 főt is.
Működésükkel kapcsolatosan problémát jelent, hogy a megtárgyalandó dokumentációk
mennyiségének, az engedélyköteles tevékenységek csökkenése miatt a tervtanácsi ülések
összehívása elhúzódik. Ez hátráltatja a beruházás megvalósulását, az engedély iránti kérelem
benyújtását.
A helyi építészeti-műszaki tervtanács mint szakmai grémium az önkormányzat helyett
véleményezésre, valamint érdekeit képviselni nem jogosult. Ezen túl az eljárási szabályai nem
teszik lehetővé, az egyszerűbb és bonyolultabb építési ügyek differenciált véleményezését.
Ezért a helyi tervtanácsok működtetése helyett főszabályként bevezetésre kerül az
önkormányzatok településképi véleményezési eljárása, mely az önkormányzat számára
választható sajátos jogintézmény. Az önkormányzat döntheti el, hogy a véleményét milyen
szakmai ajánlásra alapozva alakítja ki. Így például az egyszerűbb tevékenységek esetén az
önkormányzati főépítész, míg a bonyolultabb tevékenységek esetén az önkormányzati
szakmai grémium (tervtanács) közreműködésével, azok javaslatára alapozza. A helyi
tervtanács működésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat állapítja meg.
Településképi véleményezési eljárás
Településképi véleményezési eljárás keretében a jogszabályban meghatározott települési
önkormányzat polgármestere 15 napon belül ad véleményt a településrendezési
követelményeket, településképet érintő építési engedélyhez kötött építési tevékenységek
esetén. Külön kormányrendelet fogja megállapítani azt, hogy annak a települési
önkormányzatnak a polgármestere gyakorolhatja a településképi véleményezési jogot, ahol a
települési önkormányzat jegyzője nem rendelkezik elsőfokú építésügyi hatáskörrel. Ennek az
az indoka, hogy míg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint a
jegyzővel szemben a legfontosabb munkáltatói jogokat a települési önkormányzat képviselő-
testülete gyakorolta, addig 2013. január 1-től a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
2011.	évi CLXXXIX. törvény értelmében a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében a
polgármester fogja gyakorolni, ezáltal egy sokkal erősebb függelmi viszony fog érvényesülni
a polgármester és a jegyző között. Ez a kötelmi viszony kizárja a véleményezési jog
gyakorolhatóságát.
A véleménynyilvánítás során a polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész,
önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben önkormányzati építészeti-műszaki
tervtanács szakmai véleményére alapozza. Ezen szakmai vélemények kialakításának ideje
beleszámít a véleménynyilvánítás határidejébe. Abban az esetben, ha kormányrendelet az
építési tevékenység végzésének engedélyezését állami főépítész által működtetett tervtanácsi
véleményhez köti, akkor a polgármester véleménye helyett e tervtanácsi véleményen alapul a
hatósági döntés.
Ha integrált telepítési eljárásra kerül sor, az eljárásba az önkormányzati vélemény-nyilvánítás
beépíthető, külön eljárást nem kell lefolytatni.
A települési önkormányzat véleménye az építésügyi hatósági engedélykérelem kötelező
melléklete, mely véleményt a hatóság a Ket. 50. § (5) bekezdése alapján figyelembe veendő
bizonyítékként kezel a döntés meghozatala során.
A településképi véleményezési eljárás bevezetésének előnye, hogy egy még kisebb
kidolgozottságú tervdokumentáció alapján előre tisztázhatók az építmény megtervezéséhez
54
szükséges telepítési, településrendezési, településképi követelmények. Az eljárás kiváltja a
településrendezési és településképi követelményeket tisztázó - megszüntetésre kerülő - elvi
építési engedélyt.
Településképi bejelentési eljárás
1.	Az építményekkel szemben támasztott alapkövetelmények teljesülésének hatósági
ellenőrzéséhez közérdek fűződik. Ezért a jogszabállyal építésiengedély-köteles körbe vont
építési tevékenységeket az alapkövetelmények érvényre juttatására tekintettel úgy kell
megállapítani, hogy azok köre a jelenlegihez képest csökkenjen, vagy lényegesen ne
növekedjen.
2.	Elismerve azt, hogy - az 1. pontba nem tartozó - az engedélyhez nem kötött
tevékenységek körébe tartozhatnak olyan munkák, amelyek esetében azok megvalósítása
ellenőrzéséhez helyi közérdek fűződhet, ezért e körben különösen a helyi építészeti
értékek, örökség védelme, a reklámelhelyezések és rendeltetés-módosítások tekintetében a
települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) rendeletében
meghatározhatja azon tevékenységek körét, melyek településképi szempontból
önkormányzati kontrollt igényelnek. A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a
települési önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le.
A településképi bejelentési eljárást az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az ügyfél által
bejelentett tevékenység akkor kezdhető meg, ha a települési önkormányzat (fővárosban a
kerületi önkormányzatok) polgármestere a tevékenység végzését önkormányzati rendeletben
meghatározottak szerint 8 napon belül nem tiltotta meg. A településképi bejelentési eljárás
keretében a polgármester önkormányzati jogkörben jár el.
A bejelentés megtétele többlet terhet a bejelentő számára nem jelent, mivel a településképi
bejelentés köteles tevékenységek körének nagy részét hatósági engedélyhez nem kötött
tevékenységek teszik ki, melyek ügyintézése ezzel az eljárással egyszerűbb, és helyben
intézhető lesz.
Étv. 30/E. §
A közterület alakítás, mint sajátos jogintézmény lehetőséget ad az önkormányzatnak arra,
hogy a település közterületeit egységes - minden szakterületre kiterjedő - közterület alakítási
koncepcióterv alapján fejlessze.
A 37. §-hoz
Étv. 31. § (2) bekezdéséhez:
Az alapvető építési követelményeket az Étv. helyett az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogja meghatározni. Az Étv. e
rendelkezése ezért utalást tartalmaz arra, hogy az építmények és azok részeinek (önálló
rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése
során az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban
meghatározott alapvető építési követelményeket kell érvényre juttatni.
A 38. §-hoz
Étv. 34. §-hoz
Az építésügyi hatóság az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos építésügyi
hatósági engedélyezési, kötelezési eljárásokat folytat le, hatósági ellenőrzést végez, adatot
igazol, más hatóság eljárásában szakhatóságként közreműködik, jogszabályban
meghatározottak szerint feladatkörével összefüggő szolgáltatást nyújt.
55
A felsorolás rögzíti az építésügyi hatóság által lefolytatható eljárásokat, az engedély-
típusokat. Az új szabályozás szerint megszűnik az elvi építési, egyszerűsített építési engedély,
a bejelentés, a műemlékek kivételével a bontási engedély, új típusú engedélyezési eljárás lesz
a használatbavétel, jogutódlás tudomásul vételi eljárás.
A megszűnő eljárások nem okoznak gondot az állampolgárok körében, mert:
•	az elvi építési engedélyt részben felválthatja az önkormányzati vélemény-nyilvánítás
jogintézménye, másrészt pedig megmarad az összevont eljárás első szakaszaként. Az
állampolgárok számára ez lényegesen kedvezőbb megoldás, mert míg az önálló elvi
építési engedélyhatározat ellen mindenki fellebbezhetett és amíg jogerőssé és
végrehajthatóvá nem vált, építési engedélyt nem lehetett kérni, addig az összevont
engedélyezés első szakasza az elvi engedélyezés, mely végén a kérelem teljesítésekor
önálló fellebbezéssel nem megtámadható végzést hoz az építésügyi hatóság. Ezt
követően az állampolgárnak egy éve van arra, hogy az építési engedélyezési szakaszt
is beindítsa, ez idő alatt a hatóságokat köti az elvi szakasz döntése.
•	az egyszerűsített engedély csak formális volt, mert 30, illetve 15 napos ügyintézési
határideje csak fiktív volt, mellékletei lényegesen nem voltak egyszerűbbek az építési
engedélykérelem mellékleteinél. Az új típusú eljárások között szerepel az olyan építési
engedélyezési forma, melynek „mindenestől” 15 munkanapos az ügyintézése, ez váltja
fel a korábbi eljárási típusokat.
•	a bejelentési eljárás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szolgáltatási
irányelv bevezetésével egy rosszul értelmezett elvárás hatására került bevezetésre ez
az aktus, mely a bejelentés megtételével egy időben lehetővé tette az építkezés
megkezdését is. Emiatt az építésügyi hatóság csak utólagos helyszíni szemle,
kötelezések, bírságok és sokszor bontás elrendelése mellett próbálta a szabályos
állapotot kikényszeríteni. Ráadásul tartozik hozzá egy határozattal történő,
megfellebbezhető nyilvántartási aktus is, mely felesleges adminisztrációs terhet rótt a
szereplőkre. A bejelentés-köteles építési tevékenységek köre nagyrészt átkerül az
önkormányzati bejelentési kategóriába, mely bejelentés a hatóság jogszerű hallgatásán
alapul (nem kezdhető meg a tevékenység csak akkor, ha a hatóság 8 napon belül nem
tiltja meg).
•	a bontás engedélyezési eljáráshoz kötése hiba volt. Az esetek nagy részében a
bontással egy időben építési engedélyt is kérnek a lebontandó épület helyén épülő
másik épületre. Ezekben az esetekben az építési engedélyezés körében kezelhető a
bontás is. Azonban az építéssel nem járó bontás esetében nincs mit engedélyezni, hisz
megszűnik „valami”, a megszűnést - egyetértés esetén - csak tudomásul lehet/kell
venni. A bontásoknál a bontás menetére és az esetlegesen csatlakozó más épület
állagára kell odafigyelni, így a bontás megkezdését elég tudomásul vételi eljáráshoz
kötni, amelyet az építési-bontási tevékenységet felügyelő építésfelügyeleti hatósághoz
kell bejelenteni. Ez lényegesen csökkenti mind az állampolgárok, mind a hatóságok
adminisztratív terheit.
•	a használatbavételi engedélyhez kötött tevékenységeket/épületeket is kétféle eljárási
csoportba lehet sorolni. A szakhatósági igénybevételt jelentő épületek esetében
megmaradna a klasszikus használatbavételi engedélyezés, azonban a számszakilag
több, de bonyolultság tekintetében egyszerűbb épületeknél elég a használatbavételi
tudomásul vétel, mely a bontás tudomásul vételéhez hasonlóan a hatóság jogszerű
hallgatásával valósulhat meg.
Étv. 36. §
A 39. §-hoz
56
A javaslattal kikerül azon részletes törvényi szabályozás, amely meghatározza az építésügyi
hatósági engedély megadásának követelményeit. A kormányrendeleti szabályozás
megfelelően rugalmas szint a részletszabályokra.
A rendelkezéssel lehetővé válik, hogy a védett tájértéket érintő építésügyi hatósági
engedélyezés során az építésügyi hatóság előírja az érintett telek kert- és tájépítészeti
rendezését.
A 40. §-hoz
Étv. 37. §
Az építési engedély megkérése és megszerzése mellett számos más hatósági és nem hatósági
engedély, bejelentés, tudomásul vétel, polgári jogi nyilatkozat és hozzájárulás (pl. szerzői jog
területén), stb. szükséges az építési tevékenység megkezdéséhez.
A 41. §-hoz
Étv. 38/C. §
A tervezet elfogadásával a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara fogja ellátni az
energetikai tanúsítványok ellenőrzését az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május
19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU
irányelv) szerint.
A 42. §-hoz
Étv. 38/D. §
Az építésügyi műszaki szakértő, az építészeti-műszaki tervező, a településtervező,
településrendezési szakértő, az építésügyi igazgatási szakértő, a beruházáslebonyolító és az
energetikai tanúsító szakmagyakorlási jogosultsághoz kötését szabályozza gazdasági társasági
forma esetén. Ezen jogosultságokkal rendelkező tagja vagy alkalmazottja által végezhet
szakmagyakorlási tevékenységet a társaság.
A szakmagyakorlási tevékenységhez kapcsolódóan kormányrendeletben nyílik lehetőség
azoknak az esetköröknek a meghatározására, amikor a vállalkozás-minősítés elkészíttetése,
referenciaigazolás vagy felelősségbiztosítás igazolása kötelező.
A 43. §-hoz
Étv. 39. § (2) bekezdéshez
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2009. október 1 -én kezdte el a vállalkozó
építőipari kivitelezők regisztrálását. Az eltelt időszakban 49 050 vállalkozó kivitelező
regisztrált az MKIK által vezetett elektronikus nyilvántartásban. A vállalkozások csaknem
felének statisztikai létszáma 1 fő, csupán a regisztrált vállalkozások 9%-ának nagyobb a
statisztikai létszáma 10 főnél, és csak kb. 0,1%-uknál magasabb a létszám 250 főnél. A
kivitelezői tevékenység megfelelő színvonalú végzésére a felelős műszaki vezető
foglalkoztatásának előírása nyújt biztosítékot. Ezt a biztonságot erősíti, ha az építőipari
kivitelezési tevékenység végzésének feltételeként - a megbízási jogviszonyt kizárva - olyan
felelős műszaki vezető alkalmazását követeljük meg, aki munkaviszonyban vagy tagsági
jogviszonyban áll a kivitelezővel. Ez garanciát jelent az un. „táskás” vállalkozások
kiszűrésére, akik nem főtevékenységként végeznek (és gyakorlatilag nem is végeznek, csak
másokkal végeztetnek) kivitelezési tevékenységet, szakmai tudásuk, eszközrendszerük,
szakmai tapasztalataik és referenciáik nincsenek. A tapasztalatok szerint ezek a vállalkozások
a legnehezebben „utolérhetők” szankciók esetén, az alvállalkozókat gyakran nem fizetik ki, a
bevételt pedig kiviszik az országból. A szakmai színvonal emelése mellett az építésügyi
szabályozás átfogó módosításának kitűzött célja, hogy az olyan területeken, ahol a szakmai
követelmények érvényesülése továbbra is biztosítható, jelentős könnyítések kerüljenek
57
bevezetésre az építési beruházások költségkímélőbb és egyszerűbb megvalósíthatósága
érdekében. Ennek megfelelően a felelős műszaki vezető nélkül végezhető kivitelezési munkák
körének jelentős bővítésére fog sor kerülni, melyet kormányrendelet határoz meg. A
könnyítés azokat a kisebb munkákat vállaló szakképesítéssel rendelkező kivitelezőket fogja
érinteni, akik a vállalt munkák teljesítésébe nem vonnak be alvállalkozót. Természetesen a
nyilvántartásba vételkor az ilyen jellegű munkát végző kivitelezőkre nem vonatkozik a felelős
műszaki vezető foglalkoztatásának kötelezettsége azzal, hogy a nyilvántartásban ezt külön
meg kell jelölni.
Étv. 39. § (5) bekezdéshez
A vállalkozó kivitelező szerződés teljesítésre való alkalmasságát előzetesen jelenleg csak a
közbeszerzési eljárásban és egyes pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén
vizsgálja a megrendelő. A vállalkozások minősítése ezekben az esetekben is egyedi igények
szerinti és egyedileg meghatározott. Szükség van a vállalkozások minősítésének egységes
követelményrendszerére annak érdekében, hogy még a szerződés megkötése előtt
összehasonlítható tájékoztatást kaphasson minden építtető. A minősítést ezért erre jogosult
szervezetek egységesen szabályozott eljárás keretében végezhetnék. Kormányrendeletben
nyílik lehetőség azoknak az esetköröknek a meghatározására, amikor a vállalkozás-minősítés
elkészíttetése, referenciaigazolás vagy felelősségbiztosítás igazolása a nyilvántartásba vett
kivitelezők számára kötelező.
Étv. 39. § (6) bekezdéshez
A rendelkezés a házilagos kivitelezés lehetőségét bővíti. A vállalkozó kivitelezői tevékenység
végzésére nem jogosult személy a saját célra történő munkavégzésen túl a továbbiakban a
Ket. szerinti hozzátartozója részére építési munkát végezhet.
A 44. §-hoz
Az Étv. 39/A. § (2) bekezdése
A szakmai színvonal emelése mellett az építésügyi szabályozás átfogó módosításának kitűzött
célja, hogy az olyan területeken, ahol a szakmai követelmények érvényesülése továbbra is
biztosítható, jelentős könnyítések kerüljenek bevezetésre az építési beruházások
költségkímélőbb és egyszerűbb megvalósíthatósága érdekében. Ennek megfelelően a felelős
műszaki vezető nélkül végezhető kivitelezési munkák körének jelentős bővítésére ad
lehetőséget a javaslat, melyet kormányrendelet határoz meg. A könnyítés azokat a kisebb
munkákat vállaló szakképesítéssel rendelkező kivitelezőket fogja érinteni, akik a vállalt
munkák teljesítésébe nem vonnak be alvállalkozót. Természetesen a nyilvántartásba vételkor
az ilyen jellegű munkát végző kivitelezőkre nem vonatkozik a felelős műszaki vezető
foglalkoztatásának kötelezettsége azzal, hogy a nyilvántartásban ezt külön meg kell jelölni.
A 45. §-hoz
Étv. 40. § (3) bekezdéséhez
Az építési beruházások áttekinthető dokumentálása elengedhetetlen feltételét képzi az
elvégzett kivitelezési tevékenységek nyomon követhetőségének, valamint a tartozási lánc
elleni fellépésnek. Az egyes beruházások megvalósításában részt vevő kivitelezők
láncolatának tényleges figyelemmel kísérése csakis elektronikus úton lehetséges. Az
elektronikus építési napló bevezetése jelentős előrelépést jelent a kivitelezés folyamatok
dokumentálása területén.
Étv. 41. §
A 46. §-hoz
58
Az építménybe betervezhető, beépíthető építési anyagok, termékek, késztermékek és
berendezések műszaki teljesítmény tartalmának kötelező meghatározása európai uniós előírás.
Az építési termékek esetében a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ugyanarra
a horizontális uniós jogszabályokra hivatkozik, mint a megfelelőségértékelő szervezetek
tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény. Tartalmában a tevékenységre és a
kijelölésre az előírások azonosak, a szervezetekkel kapcsolatos követelményeket a
305/2011/EU rendelet tartalmazza. Szükségtelen a 2009. évi CXXXIII. törvény előírásaival
azonos tartalmú előírásokat megismételni más törvényben. A 2009. évi CXXXIII. törvény
alapján kormányrendelet és miniszteri rendeletek szabályozzák a kijelölés és bejelentés
részletszabályait és ha nem kötjük a hivatkozott törvényhez az építési termékeket, akkor az
összes többi részletszabály sem alkalmazható.
A 47. §-hoz
Étv. 43. § (1) bekezdéshez
Az építtető felelősségi körébe tartozó kötelezettségek felsorolása - a hatályos előíráshoz
képest - kiegészül az építési beruházás fedezetének biztosításával, a beruházáslebonyolító, az
engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének kiválasztásával, valamint az elektronikus
építési napló aktivizálásával. Kiigazításként az engedélyezési tervdokumentáció mellett a
kivitelezési tervek is megnevezésre kerültek a betartandó dokumentumok körében.
A 48. §-hoz
Étv. 46. § (2)-(4) bekezdéséhez
Az építésfelügyeleti hatóság megerősítése és a hatósági hatáskörök megfelelő elkülönítése
szükségessé teszik feladatainak pontos meghatározását. Az építésfelügyeleti hatóság állami
feladatként az építési folyamat felügyeletét, az építmények műszaki állapotának ellenőrzését,
a szabálytalan építkezések feltárását, a jókarbantartási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését
végzi, vagyis a kivitelezési szakasz befejezését követően az építmény teljes életciklusa alatt.
A feltárt szabálytalanság jellegéhez és súlyához igazodóan megtiltja, megtilthatja vagy
feltételekhez kötheti az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését illetve folytatását,
hatósági eljárást folytat le vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az
eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve más szervet, az építési folyamat
résztvevőivel szemben szankciót alkalmazhat vagy kötelezést adhat ki. Elrendelheti továbbá
az építmény felülvizsgálatát és a szükség szerinti építési munkák elvégzését. Ezekkel az
intézkedésekkel az építési rend és fegyelem megerősödése biztosítható.
Az építésfelügyeleti hatóságnak a szükséges intézkedések megtételére (köztük bírság
kiszabására is) csak meghatározott időintervallumon belül van lehetősége, amelynek mértéke
a cselekményről való tudomásszerzéstől számított 90 nap, de (objektív határidőként)
legfeljebb tíz évben került meghatározásra.
A 49. §-hoz
Étv. 47. §-hoz
E § rögzíti az építésügyi hatóság által elrendelhető kötelezettségeket és a kötelező elrendelés
esetköreit. Az új szabályozás során felülvizsgáltuk a törvényben felsorolt esetköröket a
hatósági beavatkozás szükségessége, a lehetséges vagy kötelező esetkörhöz tartozás
szempontjából, illetve figyelembe vettük a szabályozás új elemeit.
Az új elemek közül a kötelezettségek körét érintően meghatározó a kormányrendeletben
meghatározott települési önkormányzat településképi véleményezési, bejelentési eljárása és az
ezzel kapcsolatos kötelezési eljárásának lehetősége.
59
Szem előtt tartva azt az alapelvet, hogy a hatósági beavatkozásra csak a legszükségesebb
esetben és mértékig kerülhet sor, csökkentjük az elrendelhető kötelezettségek körét (eseteit
kormányrendeletben szabályozzuk), és az elrendelési kötelezettségek köré sorolj uk be azon
esetköröket (élet- és balesetveszély, állékonyságot veszélyeztető helyzet, stb.), ahol feltétlenül
szükség van a hatósági beavatkozásra.
A kormányrendeletben meghatározott települési önkormányzat építésügyi hatósági
engedélyhez kötött, jogszabályban meghatározott építési tevékenységek esetén településképi
véleményezési eljárás keretében, engedélyhez nem kötött építési tevékenységek,
reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások esetén településképi bejelentési eljárás
keretében vizsgálja a településképi, helyi építészeti értékvédelmi követelmények teljesülését,
és bocsáthat ki ebben a körben kötelezést. Ennek megfelelően az erre vonatkozó esetköröket,
a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetését, a településkép védelme érdekében egyébként
szükséges egyéb munka törlésre kerül az elrendelhető kötelezettségek köréből.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet
értelmében új épület építésekor 2009. január 1. óta minden esetben kötelező az energetikai
tanúsítvány elkészíttetése az épület tényleges használatbavételéig, illetve legkésőbb az ekkor
még hiányzó építési tevékenységek elvégzéséig.
Az építésügyi hatóságnak az eddigi jogszabályi előírások szerint a használatbavételi
engedélyben tájékoztatni kellett az építtetőt, hogy az elkészült épületről a külön
jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani. Az építésügy, a
településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról
szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet előírta, hogy a szakértő köteles annak elkészültét
követő 30 napon belül egy példányát az Építésügyi Dokumentációs és Információs
Központnak átadni, de azok csak az esetek kis százalékában érkeztek be.
A 2010/31/EU irányelvnek az érvényesülése, és annak nyomon követése érdekében az
építésügyi hatóságok által vezetett Nyilvántartás elemeként az energetikai tanúsítványokat is
elektronikus úton kell a rendszer nyújtotta szolgáltatás keretében elkészíteni és feltölteni. Az
építésügyi hatóság már az építési engedélyben figyelmeztetni fogja építtetőt e
kötelezettségére.
Ha az építtető nem tesz eleget határidőre jogszabályban előírt kötelezettségének, akkor az új
szabályozás szerint a hatóság köteles lesz elrendelni a tanúsítvány elkészíttetését.
Az 50. §-hoz
Étv. 48. §, 48/A. §
A tervezet régi hiányt pótol azzal, hogy az építésügyi tevékenységek szabálytalan esetköreit
meghatározza.
A törvényjavaslat szabálytalan tevékenységnek minősíti:
a jogszerűtlen építési tevékenységet akkor, ha az építésügyi hatósági engedélyköteles
építési tevékenységet az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy az engedélyezettől
engedélyköteles eltéréssel vagy egyéb jogszabályban meghatározott jogszerűségi
követelmények megsértésével végzik. Azonban a külön jogszabályban meghatározott
(tűréshatáron belüli) eltérés, valamint a bírósági felülvizsgálat alatt lévő, de fel nem
függesztett, jogerős és végrehajtható építési engedély alapján végzett építési tevékenység nem
minősül jogszerűtlennek.
a jogosulatlan tervezői-, szakértői- és kivitelezési tevékenységet, ha az építési
folyamat e törvényben és más jogszabályban meghatározott résztvevői az általuk folytatott
tevékenység végzéséhez nem rendelkeznek jogosultsággal, vagy nem megfelelő
jogosultsággal rendelkeznek.
60
Szakszerűtlen a tervezői, a szakértői és a kivitelezési tevékenység, ha azt helyi építési
szabályzat és az általános érvényű kötelező építési követelmények, szakmai előírások és
szabályok megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz-
és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot és használatot eredményez.
A jogszerűtlen és a szakszerűtlen építési tevékenységek visszaszorítása érdekében szigorúbb
szankciók kerülnek meghatározásra.
A jogszabály meghatározza azon esetek körét, amelyekben a fennmaradási engedély
megadásának lehetősége továbbra is biztosított. Ilyen például, ha azt a védett műemléki érték
megőrzése megkívánja.
A javaslat módosítja az építésügyi hatóság szubjektív intézkedési idejének határidejét és
számítási módját. Eszerint az elévülési határidőt nem az eljárás befejezéséhez, hanem a
megindításához köti a javaslat, az építésügyi (építésfelügyeleti) hatóság jogszerűtlen és
szakszerűtlen építési tevékenység miatt a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90
napon belül indíthatja meg a 48/A. § szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az
objektív határidő maradt: a hatóság legkésőbb az építés befejezésétől - ha nem állapítható
meg, az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül indíthatja meg az eljárását.
Az 51. §-hoz
Étv. 49. §
Az előterjesztés új szabályként a jogszerűtlenül, de veszélyes állapotú építményeken azonnali,
műszaki szükségszerűségből végzett veszélyelhárítási munkák esetére kizárja az építésügyi
bírság, mint szankció alkalmazását, ezzel egy jelzett gyakorlati probléma kap egyértelmű
szabályozást.
Az 52. §-hoz
Étv. 52. §
Az előterjesztés a szankciórendszer komplex megújítását tűzte ki célul. A javasolt változtatás
az eddiginél szigorúbb, de egyértelműbb, és tágabb keretet biztosít az építési folyamat
szereplőivel szemben az építésügyi jogszabályok megsértésekor alkalmazható szankcióknak.
Cél, hogy szankcionálás szabályai ne személyenként vagy tárgykörönként, hanem a
törvényben is egységesen egy cím alatt, illetve az eddigi három helyett egy
kormányrendeletben kerüljenek szabályozásra. Ehhez a szabálysértési bírság jogszabályi
változásai miatt, a közelmúltban az Étv.-be tematikusan beépült néhány közigazgatási bírság
szankciót is szükséges lesz beilleszteni az új rendszerbe.
A javaslat meghatározza a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény végrehajtása
érdekében a fizetési kötelezettséggel sújtható, Étv. hatálya alá tartozó szabálytalan
tevékenységi köröket, és az e szabálytalanságokért bírságolhatóak körét, akik az építési
folyamat résztvevői, azaz:
•	építtető, kötelezett
•	beruházáslebonyolító
•	építési műszaki ellenőr
•	építtetői fedezetkezelő
•	építészeti- műszaki tervező, tervező
•	településtervező
•	településrendezési szakértő
•	építésügyi igazgatási szakértő
61
•	építésügyi műszaki szakértő
•	építőipari kivitelező
•	felelős műszaki vezető
•	energetikai tanúsító.
A tervezet felsorolja a hatóságok által alkalmazható szankció alaptípusokat és a kamarák
szakmagyakorlókkal szembeni szankcionálásának lehetőségeit, melyek a korábbiakhoz képest
bővültek és részletszabályaikat kormányrendelet fogja meghatározni. A bevált szankciók,
mint például az építésfelügyelet által kiszabható bírság vagy az építésügyi bírság a
szabálytalan építmények esetében, nem szűnnek meg, de átalakulnak annak érdekében, hogy
kiszabásuk már a törvényjavaslatban újonnan meghatározott szempontrendszer elvén is
alapuljon.
Szempontok a szankció megállapításánál a fokozatosság, az arányosság, valamint a
párhuzamos büntetések elkerülésének elve mellett, hogy az építésügyi szabályok ismételt
vagy halmozott megsértése esetén a súlyosabb büntetés kiszabását is lehetővé tegyék.
A szankciók fokozatainak megállapítása során törekedni kell arra, hogy az építési folyamat
szereplőit ne lehetetlenítse el, hanem ösztönözze a szabályok követésére és tegye lehetővé
bizonyos körben a jogszerű állapot helyreállításának lehetőségét.
A szankcionálás fontos eleme a hatóságok és a különböző hatáskörrel rendelkező egyéb
szervek együttműködése. A szabálytalanságot megállapító hatóság köteles a felelőssel
szemben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál vagy a
névjegyzéket vezető kamaránál az eljárást kezdeményezni, a megkeresett hatóság pedig
köteles az eljárást lefolytatni.
A javaslat aktualizálja, pontosítja a hatóság helyszíni intézkedési lehetőségét, illetve
kötelezettségét.
A szabálytalan tevékenység miatt a természetes személlyel illetve jogi személy esetén a
szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tagjával vagy alkalmazottjával szemben
alkalmazott valamennyi építésügyi-, építésfelügyeleti hatósági és kamarai büntetést az
Országos Építésügyi Nyilvántartás e-bírság illetve e-szankció szolgáltatásában egységesen és
elektronikusan rögzíteni kell.
A szankciók országos nyilvántartásban való rögzítésével a hatóságok fontos információkhoz
jutnak, lehetővé válik a fokozatosság elvének alkalmazása és kialakul az építésügyi folyamat
szereplőinek tevékenységéhez kapcsolódó büntetések eddiginél egységesebb rendje, amelytől
és szakmai tevékenység felelősebb ellátása várható, és az önkéntes jogkövetés általánosabbá
válhat.
Az 53. §-hoz
Étv. 53/A. §
A javaslat lehetővé teszi az elektronikus úton történő kérelem benyújtását az építési
engedélyezési eljárásokban.
Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban a szakhatóságok ügyintézése, megkeresése és
a szakhatóságok állásfoglalásának megadása elektronikusan történik.
E hatóságok eljárásaik során igénybe vehetik a kamarák, szakmai szervezetek és szakértők
közreműködését.
Az Étv. 53/C. §-ához
Az 54. §-hoz
62
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele érdekében
ezen eljárásokban közreműködő szakhatóságok eljárási szabályaira a javaslat rendelkezéseket
tartalmaz.
Törvényi szinten szükséges annak kimondása, hogy ha a használatbavételi engedélyezési
eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban jogerősen elbírált
fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban
másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálj a.
A javaslat a Ket. 33. § (9) bekezdése alapján kimondja, hogy az engedélyezési eljárásokban
résztvevő szakhatóságok eljárásának ügyintézési határideje egységesen 30 nap lesz, kivéve,
ha az ágazati jogszabály rövidebb határidőt állapít meg.
Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok:
	I. fok	II. fok	ügyint. hi.
1.	megyei kormányhivatal élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi igazgatósága	Nemzeti Élelmiszerlánc - biztonsági Hivatal	15
2.	megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága;	Nemzeti Élelmiszerlánc - biztonsági Hivatal	15
	megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága		
3.	megyei kormányhivatal kerületi állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatala	megyei kormányhivatal élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi igazgatósága	15
4.	Fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi, fővárosi kerületi népegészségügyi intézete	Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve	15
5.	Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve Sugáregészségügyi Decentruma	Országos Tisztifőorvosi Hivatal	15
6.	első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság	másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság	15
7.	a létesítmény helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság	Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság	15
8.	környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség	Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség	30 (15) (2 hó)
9.	fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága	Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal	15
10	megyei, fővárosi rendőrfőkapitányság	Országos Rendőr-főkapitányság	15
11	b ányakapitányság	Magyar Bányászati és Földtani Hivatal	15
12	a)-b) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala	a)	Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja b)	honvédelemért felelős miniszter	15
13	Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala	Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja	15
14	. Il letékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége	Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja	15
63
15	Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége	Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja	15
16	Főjegyző	Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelősége	15
17	fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája	Kulturális Örökségvédelmi Hivatal	30
18	Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője	honvédelemért felelős miniszter	15
A javaslat
•	a Ket. 71. § (2) bekezdés b) pontja alapján kimondja, hogy ha a szakhatóság az előírt
határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban
nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni,
•	a Ket. 33. § (3) bekezdése alapján - mely lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály
meghatározza, mi számítson be a hatóság ügyintézési határidejébe - az építésügyi
hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje
beszámít,
•	a Ket. 15. § (6) bekezdése alapján kimondja, hogy az első fokú építésügyi hatóság
határozata ellen az az ügyfél nyújthat be fellebbezést, aki az első fokú eljárásban
nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. Annak érdekében, hogy a kérelmező
mielőbb jogerős építési engedéllyel rendelkezhessen, a döntés elleni jogorvoslati
lehetőségből kizárásra kerülnek azok az ügyfelek, akik az első fokú eljárásban nem
éltek ügyféli jogaikkal.
Fenti rendelkezések az építési beruházások engedélyezésének kiszámíthatóságát, az eljárások
jelentős időbeli lerövidülését biztosítják.
Az 55. §-hoz
Étv. 57/A. § (5) bekezdés
A felsorolt szereplők közötti együttműködés kihangsúlyozása elengedhetetlen feltétel a
szakmailag megalapozott mérnöki és építészeti szakmagyakorlási képzési feltételek
kialakításához, illetve a mérnöki és építészeti jogosultságot megalapozó végzettség
megszerzéséhez.
Amennyiben a felsőoktatási intézményekben elindítani tervezett egyes szakok esetében a
képzési és kimeneti követelmények akkreditációjánál elsődleges szempontként jelennek meg
a jogosultsági és szakmagyakorlási feltételek, akkor jelentősen egyszerűsödhet a jogosultsági
feltételrendszer, továbbá a jelenleg fennálló anomáliák is megszűnnének a jogosultságot
megalapozó végzettségek tekintetében. A végzettség/oklevél szakmai (kredit-)tartalma
lényegesen befolyásolja a szakmagyakorlási tevékenység szakmai besorolását, a tevékenység
végzésének megalapozottságát, színvonalát, ezért meghatározó jelentőséggel bír a képzési és
szakmagyakorlási környezet összhangjának megteremtése.
Az 56-57. §-hoz
Étv. 58-59. §
Jelenleg nincs törvényi szinten meghatározva, hogy mely szerv, milyen nyilvántartásokban
milyen személyes adatokat kezel. Több olyan építésügyi nyilvántartást is hatósági
nyilvántartásként nevesít az Étv., amelyre nincs szükség, vagy nem minősül hatósági
nyilvántartásnak. Az elektronikus nyilvántartásokat, az e-ügyintézést, és a személyes
adatkezelést nem szabályozza a törvény.
64
Néhány, már elektronikusan működő nyilvántartás (például: kivitelezés kezdésbejelentés, e-
bírság) beépítésével illetve továbbfejlesztésével a feladatellátást és az információk szélesebb
körű hozzáférését ténylegesen segítő új adatbázisok szükségesek.
A javaslat kiterjed a szakmai kamarák, továbbá a MKIK névjegyzék illetve nyilvántartás
vezetésére, azok egységesítésére és az új komplex építésügyi nyilvántartási rendszerhez való
kapcsolódására, a hatósági rendszer számára közhiteles adatok szolgáltatása érdekében.
A javaslat megteremti az egységes elektronikus építésügyi nyilvántartás jogszabályi hátterét.
Cél az építésügyi közérdekű információk egy központi, helyrajzi szám alapú elektronikus
tudásbázisba történő koncentrálása, a jelenlegi Váti Kht. által működtetett Dokumentációs
Központ fenntartása mellett, és a tudásbázis valamint a dokumentumtár széleskörű
hozzáférhetővé tétele.
A tervezet javasolja, hogy az építésügyért felelős állami vezető elektronikus formában
Országos Építésügyi Nyilvántartás működtetéséről gondoskodjon, és meghatározza e
nyilvántartás célját, a kötelező nyilvántartásban kezelendő személyes adatok fajtáit, és
megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát és feltételeit, továbbá rögzíti, hogy a
nyilvántartás adatkezelője a miniszter.
Az új komplex elektronikus nyilvántartási rendszer a jelenlegi széttagolt és egymással nem
kompatibilis építésügyi nyilvántartások helyett olyan elektronikus nyilvántartás lesz, amely
országosan egységes platformon működő központi rendszerre épül. Egy közös webes
kezelőfelület segítségével és informatikai szolgáltatások felhasználásával lehetségessé válik
tematikus adatbázisok létrehozása, illetve a tematikus adatbázisokból lekérdezhető adatok és
országos statisztikai adatok gyűjtése, előállítása, továbbá más elektronikus hatósági
nyilvántartások adatainak közvetlen elérése az Országos Építésügyi Nyilvántartásból (például:
ingatlan-nyilvántartás, kamarai nyilvántartások). Az adatokhoz a jogosult felhasználói kört, a
felhasználás módját és a költség megállapítás módját jogszabály, míg a díját és a technikai
részletszabályait a rendszert működtető VÁTI Kht. Működési és Adatkezelési Szabályzata
állapítja meg, melyet a miniszter hagy jóvá.
A Nyilvántartás, azon belül az elektronikus ügyintézés és az ÉTDR működéséhez
elengedhetetlen, hogy a hatóság rendelkezésére állj anak az eljárása során vizsgált ingatlanok
adatai, és az ügyféli kör tisztázásához az ingatlanokhoz kapcsolódó természetes és jogi
személyek adatai.
A szabályozás lényegesen csökkenti az adminisztrációs terheket, átláthatóbbá teszi az ország
épületállományát, az építésüggyel kapcsolatos tevékenységet folytatók munkáját, a feladatok
és kötelezettségek teljesítését és ellenőrzését is.
Az 58. §-hoz
Étv. 60. §-a
A meglévő nagy értéket képviselő településrendezési eszközök további alkalmazhatóságának
és a települési önkormányzatok tehermentesítése érdekében a javaslat átmeneti
rendelkezéseket tartalmaz a településfejlesztési és -rendezési feladatok ellátására
vonatkozóan.
Az 59-60. §-hoz
Étv. 62. §-a
A felhatalmazó rendelkezések megállapítását tartalmazza a javaslat kiegészítve a települési
önkormányzatok számára biztosított rendelet-megállapítási jogokkal, különös tekintettel a
törvényjavaslat által bevezetett új sajátos jogintézményekre.
65
A 61-63. §-hoz
A szövegcserés és a hatályon kívül helyezett rendelkezések a településrendezés, az építésügyi
és építésfelügyeleti hatósági eljárások változásait és a tervellenőrzés jogosultsági
rendszerének építészeti-műszaki tervezés folyamatába történő integrálását tartalmazza.
3.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
A 64. §-hoz
A módosítási javaslat összefügg az Étv. településfejlesztéssel kapcsolatos új szabályozási
elemeivel, ezért az Étv.-re történő hivatkozást a bekezdésben pontosítani szükséges.
4. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
A 65. §-hoz
A javaslat szerint az antennák és antenna-tartószerkezet hatósági engedélyét is a hírközlési
hatóság adja ki.
5.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
A 66-68. §-hoz
Ngtv. 2. § (3) bekezdéshez:
A rendelkezés az eljárási helyzet okszerűségéhez igazodva kimondja, hogy abban az esetben,
ha kiemelt jelentőségű ügyben törvény kizárja a fellebbezést vagy másodfokú szakhatóság
közreműködését, akkor a kiemeltté nyilvánító kormányrendeletben nem kell kijelölni a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot illetve szakhatóságot.
Ngtv. 6/C. §-hoz:
A beruházás jellegéhez, illetve jelentőségéhez igazodva a kiemelt üggyé nyilvánító
kormányrendelet vagy jogszabály az Ngtv.-ben meghatározott határidőknél rövidebbet is
megállapíthat.
Ngtv. 12. § (5) bekezdés
A felhatalmazó rendelkezések közül kiemelést érdemel, hogy kiemelt jelentőségű ügyre
vonatkozóan, a Ket.-ben meghatározott tárgykörben, az általános és különös eljárási
szabályoktól eltérő rendelkezések megállapítására nyílik lehetőség.
A 69. §-hoz
Jelenleg a kiemelt jelentőségű ügyekben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, és az
ügyintézési határidő legfeljebb két hónap lehet. Az általános építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásokra vonatkozó kormányrendelet azonban 2013. január 1-től ennél
rövidebb eljárási határidőket fog megállapítani, ezért a gyorsabb ügyintézés biztosítása
érdekében rögzítésre kerül, hogy az Ngtv.-nek ez a szabálya nem vonatkozik az általános
építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra.
66
A 70. §-hoz
Az előterjesztés hatályon kívül helyezi az Ngtv.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyeket az
Étv. és az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló
193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet is szabályoz, ugyanilyen szabályozási tartalommal.
6.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
A 71. §-hoz
A törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezését tartalmazó javaslat az építési törvénnyel
összhangban nem teszi a települési önkormányzatok kötelezettségévé tervtanács
működtetését.
A 72-74. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések és jogharmonizációs záradék.