﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7676. számú
törvényjavaslat
az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2012. június
2
2012.	évi... törvény
az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
1.	A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
l.§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) A fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője
írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az
általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, ha az irat
a)	elektronikus formában,
b)	elektronikus okiratként, vagy
c)	a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll.
(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket
fizetni. Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre [119. § (5) bekezdés a) pont],
ha a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz alkalmazásával szerkesztette meg; az
elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles kiadmány, az bizonyítékként nem
használható fel.”
2.§
(1)	A Pp. 271. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Nincs helye felülvizsgálatnak]
„c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre
vonatkozó rendelkezései ellen,
d)	a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, a részletfizetésre
vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen,”
(2)	A Pp. 271. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nincs helye felülvizsgálatnak]
J) a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen,”
3.§
A Pp. 271. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a
felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4)
bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő
alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az
értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24.
§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre.”
4.§
A Pp. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben
a)	a 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt perekben és
b)	a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok
tárgyában hozott döntéssel szemben.”
5.8
APp. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat
közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára
adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
(2)	A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a
felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát
kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése
mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
(3)	Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a
jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a
felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.
(4)	A felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor — csatolni kell a
jogi képviselő meghatalmazását is.
(5)	Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel
szemben lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú
határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, a
jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának
megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént,
illetve ha végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet térj esztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet
a beérkezését követően haladéktalanul fel kell teijeszteni.”
6.§
A Pp. 275. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(4) Ha a határozat - a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének
kivételével - jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon
kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első
fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben
eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”
7.§
A Pp. 340/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/A. § (1) A 271. § (1) bekezdés a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható,
ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye.
(2)	Nincs helye felülvizsgálatnak
a)	az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító,
b)	a bírságot kiszabó és
c)	a kisajátítási
ügyekben, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban
megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem
haladja meg.
(3)	A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való
beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
(4)	Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az első fokú bíróság, ha pedig a
határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria erről — az eljárás
felfüggesztéséről való döntés érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet.
(5)	A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a
határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási
eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.”
8.§
A Pp. 358. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ha a
felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4)
bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő
alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi
munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha
a)	a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének
jogszerűsége vitás,
5
b)	a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által
történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy
c)	a fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott
jogkövetkezmény vitás.”
9* §
(1)	A Pp. a Perújítás alcímet követően a következő 358/A-358/C. §-sal egészül
ki:
„358/A. § (1) A munkaügyi bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével
jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye.
(2) A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása
(kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását
és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az
esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre
munkabérkövetelést sem támaszthat.
Munkavállalói költségkedvezmény
358/B. § Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó átlagkereset
nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként résztvevő
munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói
költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keresetlevél
előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően
teljes költségmentesség illeti meg* A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat
a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél
jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per
358/C. §. § A Kormánytisztviselői Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság)
határozatának felülvizsgálata iránti perben e Fejezet rendelkezései irányadók a jelen alcímben
foglalt eltérésekkel.”
(2)	A Pp. 359. §-a, az azt követő alcíme és 359/A. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„359. § (1) A keresetlevelet az ellenérdekű féllel szemben, a Döntőbizottsághoz
benyújtva kell előterjeszteni. A keresetlevél benyújtásának a Döntőbizottság határozata
végrehajtására halasztó hatálya van.
(2)	A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a)	a Döntőbizottság határozatának a számát,
b)	a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint
c)	ha a Döntőbizottsági eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást
csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.
6
(3)	A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja
a bírósághoz.
(4)	Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta,
igazolással élhet (106-110, §). A Döntőbizottság a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet
nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél
igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
(5)	A per elintézéséből - a 350. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül - ki van
zárva és abban bíróként nem vehet részt az sem, aki a Döntőbizottság határozatának
meghozatalában részt vett, vagy akit a Döntőbizottság határozatának alapjául szolgáló
eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.
359/A. § (1) A munkaügyi bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes
egészében hatályon kívül helyezi, és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha nem volt
szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a
Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel
állapította meg, a határozatot a munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a munkaügyi bíróság a
Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott
határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja. Ha a felek
között egyezség jött lére, a munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a
határozatot hatályon kívül helyezi.”
10.	§
A Pp. a Nyolcadik részt megelőzően a következő 394/F. §-sal és azt megelőző
alcímmel egészül ki:
,^Az elektronikus kommunikáció szabályai
394/F. § (1) Ahol e törvény elektronikus kommunikációt rendel, ott a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint a Két. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	A bíróság a következő, a Két. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, illetve az alábbi
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az
elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, ideértve a
meghatalmazások kezelését is,
b)	azonosítási szolgáltatás,
c)	kézbesítési szolgáltatás, ideértve a biztonságos kézbesítési szolgáltatást is,
d)	elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
e)	papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
f)	elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,
g)	elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,
h)	központi azonosítási ügynök,
7
i) összerendelési nyilvántartás.”
11.	§
APp.
a)	23. § (1) bekezdés fa) alpontjában a „törvényességi felügyeletet” szövegrész
helyébe a „törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést” szöveg,
b)	320. § (1) bekezdésében az „az Ötödik Rész” szövegrész helyébe az „a
Hatodik Rész” szöveg,
c)	324. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvényben” szövegrész helyébe a
„törvényben (a továbbiakban: Két.)” szöveg,
d)	394/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „elektronikus úton, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás
igénybevételével kerülhet sor” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kerülhet sor” szöveg,
e)	394/C. §-ában a „2013. április 1.” szövegrész helyébe a „2014. február 1.”
szöveg,
j) 394/C. § a) pontjában a „keresetlevelet” szövegrész helyébe a „vállalkozás a
keresetlevelet” szöveg,
g)	394/D. § (1) bekezdésében a „2013. március 31-ig” szövegrész helyébe a
„2013. október 1-ig” szöveg, a „2012. január 1.” szövegrész helyébe a „2013. január 1.”
szöveg, a „2013. április 1.” szövegrész helyébe a „2013. október 2.” szöveg,
h)	394/E. § (2) bekezdésében a „2013. március 31.” szövegrész helyébe a
„2013. augusztus 1.” szöveg
lép.
2.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről,
végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása
12. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről,
végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § A Pp.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 271. § (1) bekezdés c), d) és i) pontját, 271. § (2)
és (4) bekezdését, 272. §-át, 275. § (4) bekezdését, 340/A. §-át és 358. § (2) és (3) bekezdését
az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 2-
8. §-ának hatályba lépését követő 60. nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében
kell alkalmazni.”
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
13. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/F. § (1)
bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
8
4. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
14.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/H. §-ában a „felügyeletet”
szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
5. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
15.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Pltv.) 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és
megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot
szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső
szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.”
16.	§
A Pltv. 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a polgár valamely hatóság, bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a
nyomozó hatóságok, az ügyészség előtti ügyintézés során személyazonosság igazolására
alkalmas hatósági igazolvánnyal azonosítja magát, akkor e szerv az igazolvány 17. § (4)
bekezdés szerinti ellenőrzése céljából jogosult rögzíteni az okmányazonosítót és azt a 17. §
(4)	bekezdés szerint ellenőrizni. Az ellenőrzést követően a szerv az okmányazonosítót
haladéktalanul köteles törölni, csak az ellenőrzés eredményét tárolhatja.”
6.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
17.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szatv.) a következő 10/C.
és 10/D. §-sal egészül ki:
„10/C. § (1) Ha valamely adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes
személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ a polgár azonosítására, a polgár jelen §
rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett más,
személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal is igazolhatja személyazonosságát,
feltéve, hogy azt a polgár a külön jogszabály szerinti ügyintézési rendelkezésében
megengedte.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő a polgár által használt
személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítóját tartalmazó közhiteles
9
nyilvántartás kezelőjének átadja a polgár által használt személyazonosításra alkalmas
igazolvány okmányazonosítóját. Az okmányazonosítót tartalmazó közhiteles nyilvántartás
kezelője átadja az okmányazonosítóhoz tartozó, titkosított kapcsolati kódot az összerendelési
nyilvántartást vezető szervnek.
(3)	Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az adatátadás alapján megküldi az
adatkezelő által igényelt azonosító kódot tartalmazó közhiteles nyilvántartás kezelője részére
az igényelt azonosító kódhoz tartozó, titkosított kapcsolati kódot. A megkeresés alapján az
igényelt azonosító kódot tartalmazó közhiteles nyilvántartás kezelője megküldi az adatkezelő
részére az igényelt azonosító kódot, feltéve, hogy az adatkezelő az igényelt azonosító kód
kezelésére jogosult.
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti adategyeztetés az adatkezelő által képzett egyedi
tranzakciós kódra hivatkozással történik. Az egyedi tranzakciós kód képzési szabályait az
adatkezelő határozza meg, azzal, hogy az egyedi tranzakciós kód nem lehet azonos az
adóazonosító jellel, a TÁJ számmal, a személyazonosító jellel, valamely okmányazonosítóval
vagy bármely egyéb, az adatkezelő által használt azonosítóval, továbbá nem származtatható
azokból.
(5)	Az adatkezelő az adatlekérdezést követően haladéktalanul törli a polgár által az
(1)—(4) bekezdés szerinti adatlekérdezés érdekében a (2) bekezdés szerint megadott
okmányazonosítót, amelynek kezelésére egyébként nem jogosult.
10/D. § (1) Ha valamely adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes
személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a polgár a jelen § rendelkezései szerint
az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett elektronikus azonosítás
útján is igazolhatja az azonosítót, illetve személyazonosságát, feltéve, hogy azt a polgár a
külön jogszabály szerinti ügyintézési rendelkezésében megengedte.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő olyan módon azonosítja
elektronikus úton a polgárt, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes
megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető, és a (3) bekezdésben foglaltak
szerint személye valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen.
(3)	A polgár személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha
az azonosítás keretében igazolt adatok alapján egyértelműen megállapítható a személy
azonossága, és az igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,
a)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti
nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal,
b)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti
nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal az összerendelési
nyilvántartáson keresztül közvetve egyértelműen megfeleltethető adatokkal,
c)	a külön törvény szerinti ügyintézési rendelkezésben az ügyfél által rögzített
azonosító adatokkal,
d)	olyan, a hatóság informatikai rendszerében kezelt személyazonosító
adatokkal, amelyekből a rendszer valamely közhiteles nyilvántartáson keresztüli ellenőrzés
útján az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti, vagy
e)	a hatóság saját nyilvántartásában szereplő, egyértelmű hozzárendeléshez
elegendő adatokkal.
10
(4)	Ha az adatkezelő a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint sikeresen azonosította
a polgárt, úgy a 10/C. § megfelelően irányadó azzal, hogy okmányazonosítón az azonosítás
szolgáltató által hitelesen igazolt azonosító kód vagy az azonosítás szolgáltató által megadott,
a polgárra vonatkozó más olyan kód értendő, amelyet az ügyfél az ügyintézési
rendelkezésében megadott.”
18.	§
A Szatv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A 23. és 24. §-ban meghatározott szerv kérésére a polgár -
személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - TÁJ számát köteles megismerhetővé
tenni.
(2)	A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az egészségügyi
ellátóhálózat szerve felé úgy is biztosíthatja, hogy személyazonosságát hitelt érdemlően
igazolja, majd az egészségügyi ellátóhálózat szerve a 10/B. § rendelkezései szerint lekérdezi a
TÁJ számot.”
7.	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
19.	§
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A pénztárak működésének törvényességi ellenőrzését az ügyészség a rá
irányadó szabályok szerint, felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.”
8.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
20.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. §-a a következő (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az útlevélhatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott esetekben és megkereső
szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltat a
polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető
azonosító kódok lekérdezése érdekében.”
11
9. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
21.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a
következő 69/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„ Elektronikus kapcsolattartás
69/A. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási
szervezet egymással az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tartja.
(2)	A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védővel, a jogi képviselővel vagy
a képviselőként eljáró ügyvéddel, továbbá a tanú érdekében eljáró ügyvéddel - a
meghatalmazás benyújtását, illetve a kirendelést követően - az írásbeli kapcsolatot
elektronikus úton tartja.
(3)	Ahol e törvény elektronikus kapcsolattartást rendel vagy arra lehetőséget biztosít,
az elektronikus kapcsolattartásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4)	A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet
az alábbi, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott
szabályok szerint, illetve az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat
veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által
nyilvántartásba vett szolgáltatótól:
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, ideértve a
meghatalmazások kezelését is,
b)	azonosítási szolgáltatás,
c)	kézbesítési szolgáltatás,
d)	elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
e)	papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
f)	elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,
g)	elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,
h)	központi azonosítási ügynök,
i)	összerendelési nyilvántartás.
(5)	A (4) bekezdés alkalmazásában ügyfél a 42. §-ban meghatározott büntetőeljárásban
részt vevő személy.”
22. §
A Be. 70. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény és végrehajtási rendeletében szabályozott biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján.”
12
23.	§
(1)	A Be. 70/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az eljárásjogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás
megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését
vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő
személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb a kérelem
előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad
ki.”
(2)	A Be. 70/B. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Aki az (1)—(7) vagy a (10) bekezdés alapján az eljárás során keletkezett iratról
másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság
elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki. Ha a bíróságnál, az ügyésznél,
illetve a nyomozó hatóságnál a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a
másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. Az így kiadott
másolat nem hiteles.”
24.	§
A Be. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamennyi
vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági példányához csatolni kell a
vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a
védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint - a bűncselekmény helyszínén és a
bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyémyomat
kivételével - a tárgyi bizonyítási eszközöket. A bíróság részére a vádiratot és az elektronikus
formában rendelkezésre álló iratokat elektronikus úton is meg kell küldeni, vagy ha ez nem
lehetséges, elektronikus adathordozón kell átadni.”
25.	§
Hatályát veszti a Be. 67/A. §-a.
10.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
26.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. §-
a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyilvántartó a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott esetekben és megkereső
szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltat
az engedély-nyilvántartásból az érintett azonosítása, az adatkérő általi azonosítás, az adatkérő
által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.”
13
11.	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
27.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban:
Gktv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamarák működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség -
az e törvényben foglalt eltérésekkel - a rá irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint
gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá
az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van
helye.”
28.	§
A Gktv.
a)	28. § (2) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést”
szöveg,
b)	28. § (3) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellenőrzési”
szöveg
lép.
12.	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása
29.	§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) Ha a rendkívüli jogorvoslat eredményeként a Kúria a jogerős határozatot
a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül
helyezését követően hozott új jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon
kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a
korábban hozott jogerős díj megállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező
határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is,
ha az eljáró bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan kijavítja vagy
kiegészíti.”
30.	§
A Jst. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2012. évi ... törvény 29. §-ával megállapított 58/A. §-át az igazságügyi és közigazgatási
14
tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény hatályba lépésekor folyamatban
lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
13.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
31.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 27. § (1) bekezdésében a „felügyeletet”
szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
14. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. éviXLVII. törvény módosítása
32.	§
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005, évi XLVII, törvény 32. § (1)
bekezdésében a „2012.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép.
15.	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXX1X. törvény módosítása
33.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. § (2) bekezdésében a
„felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
16.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
34.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 39. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A hivatalos feljegyzés számítógépes programmal, automatikusan is elkészíthető,
ebben az esetben a feljegyzést készítő aláírása helyett a hatóság gépi aláírása is alkalmazható.
(11)	Hivatalos feljegyzés készítése alkalmazható az írásbelinek nem minősülő
elektronikus kapcsolattartás során közölt információk írásba foglalására.”
35.	§
A Két. 72. § (1) bekezdés d) pont df) alpontjának helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg — tartalmaznia
kell
d) a rendelkező részben]
15
„dj) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes
teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító
döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
valamint a 131. § (la) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás
szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,”
36.	§
A Két. 131. § (ld) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (le)-(lg) bekezdéssel egészül ki:
„(ld) A kötelezett a megváltásról szóló végzés jogerőre emelkedését követő három
munkanapon belül köteles az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni. Az állami
foglalkoztatási szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 144/A. §-a
szerinti nyilvántartásban vezeti a közérdekű munka végrehajtása érdekében szükséges
adatokat, ennek alapján gondoskodik a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe lépő
közérdekű munka végrehajtásáról. A közigazgatási bírságot kiszabó hatóság közli az állami
foglalkoztatási szervvel a megváltásról szóló végzését, amely tartalmazza a kötelezettnek a
végrehajtáshoz szükséges személyes adatait.
(le) Közérdekű munkával történő megváltás esetén a kötelezett köteles a számára
meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A
közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy
szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem
létesül munkaviszony. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha a bírságot kiszabó
határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(lf) Ha a kötelezett a közérdekű munka végzésére irányuló kötelezettségének nem
vagy csak részben tesz eleget, a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a tudomására jutását
követően haladéktalanul intézkedik a végrehajtás foganatosításának folytatása iránt azzal,
hogy a végrehajtást a közigazgatási bírságnak közérdekű munkával meg nem váltott részére
kell folytatni. Nem rendelhető el a végrehajtás folytatása, ha a közérdekű munka hátralévő
része nem éri el a hat órát.
(lg) A közérdekű munka végrehajtása során - az e törvényben és az e törvény
végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt eltéréssel - megfelelően alkalmazni kell
a Szabs. tv. 142. § (4) és (6) bekezdését, 144. § (4)-(6) és (8) bekezdését, 144/A. §-át azzal,
hogy ahol a Szabs. tv. elkövetőt említ, azon kötelezettet, ahol szabálysértési hatóságot, azon
közigazgatási bírságot kiszabó hatóságot kell érteni.,,
37.	§
A Két. 160. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A külön jogszabályban foglaltakon túl a közigazgatási hatósági eljárásban az
okiratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, papír alapú irat átalakítása
hiteles elektronikus irattá, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus
másolat készítése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint a
16
hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet által készített okirat bizonyító ereje
megegyezik az eredeti okiratéval.
(5)	Az a hatóság, amely az ügyfél azonosítására a természetes személyazonosító
adatoktól eltérő azonosítót képez, az azonosító ügyféllel való közlését megelőzően kapcsolati
kódot képez, azt az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető
titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak
az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja. Az azonosítóval összefüggő olyan
adatlekérdezés, illetve adattovábbítás, amelynél a hatóság által kezelttől eltérő azonosító
használata is szükséges, a továbbiakban az összerendelési nyilvántartás igénybevételével, az
összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint történhet.”
38.	§
A Két. 162. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha valamely személy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott - az e
törvény hatálya alá nem tartozó — elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében tesz
ügyintézési rendelkezést, arra — törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában
-	e törvénynek az ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell azzal, hogy
hatóság alatt az elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, ügyfél alatt az azt
igénybe vevő személy kell érteni.
(6)	Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési nyilvántartásba új
személy bejegyzésekor értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet. A
nyilvántartó szerv az értesítés alapján kapcsolati kódot képez, azt nyilvántartásba veszi, és
csak általa visszafejthető titkosítással, annak típusmegjelölésével az összerendelési
nyilvántartásnak az Összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja. Az ügyfél
ügyintézési rendelkezését a nyilvántartó szerv az általa képzett kapcsolati kódhoz rendelten
veszi nyilvántartásba és tárolja, az ügyfél természetes személyazonosító adatait és azonosító
kódjait - az ügyfél által önkéntesen rögzített adatokon túl - nem tárolja. Az ügyintézési
rendelkezés lekérdezésére az összerendelési nyilvántartás igénybe vételével kerülhet sor.”
39.	§
A Két. 168. § (1) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
és a következő o)-v) ponttal egészül ki:
[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles
biztosítani:]
„m) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,
n) iratérvényességi nyilvántartás,
o) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás,
p) kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,
q) központi azonosítási ügynök,
r) ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás,
s) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
t) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
u) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
17
v) jogszabályban kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatások.”
40.	§
A Két. az „Elektronikus tájékoztatás” alcímet megelőzően a következő 168/A.
§-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
»>Ügy fél-regisztrációs eljárás
168/A. § (1) Ha valamely elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele előzetes
regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs eljárás)
során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint
a)	elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítás szolgáltatás használatával,
amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek,
vagy amelynek használatát az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette,
vagy
b)	személyes megjelenéssel a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő
eljárásban regisztrálhat.
(2)	A regisztrációt megelőzően az ügyfélnek vagy az ügyfél képviseletében eljáró
természetes személynek (a továbbiakban együtt: igénylő) személyesen meg kell jelennie a
regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által
meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet
külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható
az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.
(3)	A természetes személy személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv
a felhasználó által bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján az ügyfelet azonosítja;
megadott adatait összeveti
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
b)	olyan külföldi esetén, aki abban nem szerepel, a központi idegenrendészeti
nyilvántartás,
c)	ha a természetes személy az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban sem
szerepel, az általa bemutatott útlevél vagy a schengeni övezetbe tartozó EGT részes állam
polgára esetén az adott állam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmány
adataival. Az ügyfél-regisztrációs szerv az azonosítási tevékenység során az adatokat
kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes
személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására, valamint az
elektronikus közszolgáltatáshoz szükséges üzenetek továbbítására használhatja fel.
(4)	Az azonosítás sikere esetén az ügyfél-regisztrációs szerv
a)	átemeli az igénylő természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásból vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
18
b)	a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott okmányból a
természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot, a felhasználói nevet és az
elektronikus levelezési címet emeli át
az ügyfél-regisztrációs adatbázisba. Az azonosítás és ellenőrzés sikertelensége esetén az
ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített
adatokat helyreállíthatatlanul törli.
(5)	A regisztráció és a személyazonosság ellenőrzése alapjául szolgáló, rögzítendő
adatok helyességét az igénylő nyilatkozatban, saját kezű aláírásával ellátva igazolja.
(6)	A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, az igénylő adatainak
egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációs szervezet az igazolványt
nyilvántartó szerv közhiteles nyilvántartásában ellenőrzi.
(7)	Amennyiben a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés nem vezetett eredményre -
adategyezőség nem volt megállapítható vagy a hatósági igazolvány érvénytelen volt, illetve az
ellenőrzés a hatósági nyilvántartásban egyéb okból nem volt végrehajtható - a regisztráció
nem hozható létre.”
41.	§
A Két. 169/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabályban arra feljogosított szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági
szolgáltatásokat biztosíthatja:
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a
beadvány elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és -
amennyiben ennek informatikai feltételei adottak - annak a hatóság informatikai rendszerében
történő elhelyezését,
b)	az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást,
valamint
c)	a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást.”
42.	§
A Két. 171. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 2012. március 31-én elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus
ügyintézés biztosítására köteles hatóságok 2012. december 31-ig kötelesek
a)	az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés
lehetőségét a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig,
amíg az e törvénynek való megfelelést nem biztosítják,
b)	megteremteni az e törvénynek való megfelelés feltételeit.
(7b) A 2012. március 31-én létező ügyfélkapu 2012. április 1-jét követően is
fennmarad, az ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek adatait az ügyfélkapu
19
regisztrációs adatbázist kezelő szerv az ügyfélkapu regisztrációs adatbázisban kezeli tovább,
kivéve, ha a természetes személy az ügyfélkapu és az ahhoz kapcsolódó személyes adatai
törlését az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szervtől kéri.”
43.	§
(1)	A Két. 172. §j) pont 10-12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]
„10. hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez,
11.	hozzáférés biztosítása elektronikus nyilvántartások adataihoz,
12.	hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos
adatokhoz,”
(2)	A Két. 172. §j) pont 17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]
„17. elektronikus iratok kezelése,”
(3)	A Két. 172. § j) pontja 22-23. alpontja helyébe a következő rendelkezés tép
és 172. §j) pontja a következő 24-28. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]
„22. elektronikus dokumentum titkosítása,
23.	elektronikus űrlapok kezelése,
24.	elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,
25.	informatikai háttér szolgáltatása,
26.	azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
27.	elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,
28.	az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás.”
44.	§
A Két. 174. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
20
„(5) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter arra, hogy a
közérdekű munka végrehajtásának, a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás részére
történő adatközlés formájának és módjának, valamint az adatközlés rendjének, a közérdekű
munka foglalkoztatói nyilvántartását vezető szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjének
részletes szabályait - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
-	állapítsa meg.”
45.	§
A Két. 175. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje kij
„d) az ügyfélkapu regisztrációs szervet vagy szerveket,
e)	az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szervet vagy szerveket.”
46.	§
A Két.
a)	1. § (4) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe a „törvény”
szöveg,
b)	131. § (le) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a
„végzés” szöveg
lép.
47.	§
Hatályát veszti a Két. 141. § (1) bekezdés i) pontja.
17.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIIL törvény módosítása
48.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény (a
továbbiakban: Ntv.) 8. §-a a következő (2)-(3a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a
keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával
együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.
(3)	A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben
meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.
(3a) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatban a (2) és (3) bekezdésben
foglaltakat nem kell alkalmazni.”
21
49.	§
Hatályát veszti az Ntv. 8. § (2) és (3) bekezdése.
18,	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
50.	§
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009, évi L. törvény (a továbbiakban:
Fmhtv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak
benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint
minősített időbélyegzővel látja el.”
51.	§
Az Fmhtv. 16. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő
jogosult részére az iratokat - a jelenlévő félnek nyomban kézbesítésre kerülő irat kivételével -
a 16/A. § szerint elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni.”
52.	§
Az Fmhtv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az elektronikus úton kézbesítendő irathoz a címzett az üggyel érintett
regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá.
(2)	A kézbesítendő irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével
egyidejűleg erről a MOKK rendszere útján a címzett részére a felhasználói azonosítást
követően megadott elektronikus levelezési címére értesítést kell küldeni.
(3)	Az iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és
minősített időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.
(4)	Az irat az átvételi elismervényben megjelölt időpontban kézbesítettnek minősül.
(5)	Ha a címzett az irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételét követő
tizenöt naptári napon belül az iratot nem veszi át, a címzett részére az iratot a 16. § (2)
bekezdése szerint kell kézbesíteni.
(6)	Azok az iratok, melyeket kézbesíteni nem, hanem csak megküldeni kell, az (1) és
(2)	bekezdés megfelelő alkalmazásával kerülnek megküldésre a címzett részére.”
53.	§
(1) Az Fmhtv. 55. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
22
„A díjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és a biztosítási intézkedés elrendelése
esetén - ha a Vht, 201. és 201/A. § eltérően nem rendelkezik - az adós, minden más esetben a
végrehajtást kérő viseli.”
(2)	Az Fmhtv. 55. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezésre a 43. § (5) és (6) bekezdését
alkalmazni kell.”
(3)	Az Fmhtv. 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Vht. 34. § (5) bekezdésének alkalmazása során illeték alatt a költségfeljegyzési
jog folytán meg nem fizetett díjakat is érteni kell.”
54.	§
Az Fmhtv.
a)	33. §-ában a „32. § bekezdés” szövegrész helyébe a „32. § (1) bekezdés”
szöveg,
b)	52. § (3) bekezdésében a „24. § (1) bekezdés j) és k) pontját” szövegrész
helyébe a „24. § (1) bekezdés k) pontját”, az „alkalmazni” szövegrész helyébe a „megfelelően
alkalmazni” szöveg,
c)	55. § (3)^(5) bekezdésében a „biztosítási intézkedés elrendeléséért”
szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért”
szöveg,
d)	58. § (3) bekezdésében a „törvény által meghatározott határidőbe”
szövegrész helyébe a „törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe” szöveg
lép.
55.	§
Hatályát veszti az Fmhtv. 11. § (4) bekezdése.
19.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
56.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 14. § (4)
bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellenőrzési” szöveg lép.
20.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXV 111. törvény módosítása
57.	§
(1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Hetv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„(2) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más
hatóság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett
cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint,
elektronikus úton válaszol a megkeresésre. E rendelkezést az ingatlanügyi hatóság eljárásával
kapcsolatosan nem kell alkalmazni.”
(2)	A Hetv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus
beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a Pp.-ben meghatározottak szerint,
elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre,”
58.	§
A Hetv. 11. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel
rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak
szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni.”
59.	§
A Hetv. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”
60.	§
A Hetv.
a)	11. § (1) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság,
ingatlanügyi hatóság” szöveg,
b)	118. § (3) bekezdésében az „az ingatlannyilvántartásból” szövegrész
helyébe az „a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül” szöveg
lép.
61.	§
A Hetv. 23. § (2) bekezdésében az „a hivatalos iratok elektronikus
kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint”
szövegrész az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton” szöveggel, az „a
hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus térti vevényről szóló törvény
rendelkezésein felül” szövegrész az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus
kézbesítésen felül” szöveggel lép hatályba.
24
21.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénymódosítása
62.	§
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet erre rendszeresített űrlapon
kell benyújtani, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezet a kérelmet kizárólag
a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton terjesztheti elő. Az eljárás lefolytatására
a civil szervezetet nyilvántartó bíróság illetékes.”
22.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
63.	§
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI, törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 7. § (1) és (2)
bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a
bíróság részére, az OBH útján benyújtani.
(2)	Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt elektronikus úton, minősített
elektronikus aláírással ellátva, vagy a Pp.-ben meghatározottak szerint egyéb elektronikus
úton.”
64.	§
A Cnytv. 20. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szervezet valamely szervezeti egységének jogi személlyé nyilvánítása esetén a
nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:]
„b) a jogi személy szervezeti egység ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
és a jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.”
65.	§
A Cnytv. 20. §-a a következő (5)—(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kérelemnek - ha az a szervezet adó számának, illetve statisztikai számjelének
megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz — az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül tartalmaznia kell:
a)	a szervezet képviselőjének adóazonosító számát,
25
b)	az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének
bejelentésével összefüggő nyilatkozatát,
c)	a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenységét és ténylegesen
végzett tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti
megjelölésével,
d)	a szervezet gazdálkodási formáját (GFO kód szerint).
(6)	A kérelemnek - ha a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége
adószámának, illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet
is tartalmaz - tartalmaznia kell az (5) bekezdésben meghatározott adatokat, azzal, hogy a
kérelemnek a szervezet képviselőjének adóazonosító száma helyett a jogi személy szervezeti
egység képviselőjének adóazonosító számát kell tartalmaznia.
(7)	A bíróság - adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése
iránti kérelem esetén - az informatikai rendszer útján adja át az állami adó- és vámhatóság,
illetve a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1), illetve a (3) bekezdésben meghatározott,
az adószám, illetve a statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése érdekében
szükséges adatokat. Továbbá a bíróság átadja a szervezet nyilvántartási számát is, ha a
kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának, statisztikai számjelének
beszerzésére irányul.”
66. §
A Cnytv. 29. § (1) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
[A bíróság a nyilvántartásba vételi kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha:]
„á) a kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége,
e)	a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt, aki a szervezet alapításában
törvény alapján nem vehet részt vagy
f)	a kérelmet nem a jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be.”
67.	§
A Cnytv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) A bíróság a beszámolót az országos névjegyzékben - az informatikai rendszer
útján - közzéteszi.”
68.	§
A Cnytv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„41. § (1) Ha a nyilvántartásba vételi kérelem a szervezet, illetve a jogi személy
szervezeti egység adó számának és statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése
iránti kérelmet is tartalmaz, úgy a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel
megállapításához szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló
határozat jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az
informatikai rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami
26
adó- és vámhatóság az adószám kiadását követően a kérelmet továbbítja a Központi
Statisztikai Hivatalhoz, egyúttal átadja részére a szervezet adó szám át is. Az állami adó- és
vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal a kérelem hozzájuk érkezésének napján a
létrehozott adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére.
Ugyanígy kell eljárni abban az esetben, ha változásbejegyzési eljárás keretében kérik az
adószám, statisztikai számjel megállapítását, illetve beszerzését, azzal az eltéréssel, hogy a
kérelmet a bíróság - az informatikai rendszer útján - a kérelem hozzá érkezésétől számított öt
munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.
(2)	Ha a változásbejegyzési kérelem a szervezet vagy a szervezet jogi személy
szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy
szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik, a
változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő adóazonosító számát.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság az adószámot harminc
napon belül állapítja meg, és az adószámot és a kérelmet harminc napon belül továbbítja a
Központi Statisztikai Hivatal részére, ha a szervezet az adószám, illetve a statisztikai számjel
megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmét papír alapon nyújtja be a bíróságnak. Az
állami adó- és vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal az adószámról és a statisztikai
számjelről azok létrehozása napján tájékoztatást küld a bíróság részére.
(4)	A bíróság a szervezet adószámát és statisztikai számjelét az állami adó- és
vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hivatalból,
elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba, az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni.
(5)	A bíróság az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból
jegyzi be a szervezet adószáma, közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését,
a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül
helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.
(6)	Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás nyilvántartásba
bejegyzendő adatait, illetve a végrehajtás megszűnésére vonatkozó adatait - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak
szerint, elektronikus úton - közli a bírósággal.
(7)	Ha a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal
rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése
iránti kérelmet. A bíróság az adószám törlése iránti kérelmet öt munkanapon belül továbbítja
az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem alapján - az
informatikai rendszer útján - tájékoztatást ad arról, hogy az adószám törlés alatt van. A
nyilvántartásba az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján a bíróság az adószám
mellett a nyilvántartásban feltünteti a „megszűnt” toldatot, az adat bejegyzéséről nem kell
végzést hozni. Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről az adószám törlése
napján, elektronikus úton tájékoztatja a bíróságot és a Központi Statisztikai Hivatalt, a bíróság
az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az adószámot és a statisztikai számjelet a
nyilvántartásból haladéktalanul törli, az adószám és a statisztikai számjel törléséről nem kell
végzést hozni.”
27
69.	§
A Cnytv. a 18. alcímet megelőzően a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A bíróság a szervezetet akkor törölheti a nyilvántartásból, ha az állami adó-
és vámhatóság arról tájékoztatja, hogy a szervezetnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban,
és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez és a szervezet a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény (a továbbiakban. Szftv.) 6/C. § szerinti elszámolásra nem kötelezett, illetve
az elszámolási kötelezettségének eleget tett. Ha a tájékoztatás szerint az állami adó- és
vámhatóság a szervezetnél eljárást folytat, ellenőrzést vagy végrehajtást kezdeményez, vagy
az Szftv. 6/C. § szerinti elszámolásra kötelezett, amely elszámolási kötelezettségének nem tett
eleget, a szervezet csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás
esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő, továbbá a Szftv. 6/C. §
szerinti elszámolásról szóló tájékoztatást követően törölhető a nyilvántartásból.”
70.	§
A Cnytv. 63. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon
túlmenően tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének nevét is. Az egyesület
nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a
következőket is:”
71.	§
A Cnytv. 92. § (1) bekezdésének h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:]
h)	a szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása esetén, a jogi
személy szervezeti egység
ha)	nevét,
hb)	székhelyét,
he) ügyintéző és képviseleti szervének nevét,
hd)	képviselőjének nevét, anyja születési nevét,
he)	— ha azzal rendelkezik — adószámát, valamint statisztikai számjelét,
továbbá ha adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a
felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon
kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,
hj) - ha azzal rendelkezik - közösségi adószámát, továbbá ha a
közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a
felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon
kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,”
72.	§
A Cnytv. 94. § (1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:
28
[A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a
következő adatokat is:]
,f) - szükség szerint - az alapítvány képviselőjének születési nevét.”
73.	§
A Cnytv. 95. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„95. § A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza
a következő adatokat is:
a)	az egyesület formáját
aa)	egyesület,
ab)	párt,
ac)	sportegyesület,
ad)	alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület,
ae)	szakszervezet,
aj) szövetség,
ag)	polgárőr szervezet és
ah)	egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
b)	az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
c)	szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve
alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát.”
74.	§
A Cnytv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) A 2013. január 1. napja előtt bejegyzett egyesület és alapítvány esetében az
első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be kell jelenteni a bíróság részére az egyesület,
és az alapítvány képviselőjének anyja születési nevét, illetve a jogi személy szervezetei
egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
(2)	A 2013. január 1. napja előtt bejegyzett egyesület és alapítvány képviselője a
bíróság részére - változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül - bejelentheti anyja születési
nevét. A bíróság a bejelentés alapján a képviselő anyja születési nevét hivatalból bejegyzi a
nyilvántartásba. Az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni, ha az ilyen módon bejegyzett
adat eltér a bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy értesítésben szereplő adattól, a
nyilvántartásban szereplő adat kijavítására a Pp. 224. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni, azzal, hogy a kijavításról nem kell végzést hozni.”
75.	§
A Cnytv. 108. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„108. § (1) 2013. január 1. napján az állami adó- és vámhatóság és a Központi
Statisztikai Hivatal a nyilvántartásában szereplő szervezetek elnevezésének, székhelyének,
képviselője nevének, bírósági nyilvántartási számának és adószámának, illetve statisztikai
számjelének feltüntetésével az informatikai rendszer útján adatot szolgáltat a bíróság részére.
29
A bíróság az állami adó- és vámhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása
alapján az adószámot, statisztikai számjelet hivatalból, végzés meghozatala nélkül,
elektronikus úton jegyzi be a nyilvántartásba.
(2)	A bíróság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követően az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatok közül az állami
adó- és vámhatóság részére az informatikai rendszer útján elektronikus úton átadja azon
szervezeteknek az általa nyilvántartott adatait, amely szervezetekről az állami adó- és
vámhatóság az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltatott a részére.”
76.	§
A Cnytv, 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (2) bekezdése a következő
új cj ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c) pont jelölése d) pontra változik és a helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából
történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:]
„c) - a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában
szereplő szervezet - a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába
történő bejegyzése iránti kérelem, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtásával,
d)	az a)-c) pont alá nem tartozó esetben az állami adó- és vámhatóságnál
történő bejelentkezési kötelezettség teljesítésével”
[egyidejűleg a statisztikai számjel megállapítása céljára rendszeresített adatgyűjtési
nyomtatvány kitöltésével]
77.	§
A Cnytv. 117. §-a következő szöveggel lép hatályba:
„117. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
16.	§ (3) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
[Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]
»q) a civil szervezet esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a
ténylegesen végzett tevékenységet, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége
elnevezését, és amennyiben azzal rendelkezik, adószámát,
r) a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének
adószám kérése esetén a civil szervezet elnevezését, bírósági nyilvántartási számát és
amennyiben azzal rendelkezik, adószámát.”
(2)	Az Art. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró
hatóság, valamint a civil szervezet, illetve a civil szervezet jogi személy szervezeti egysége
30
esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami
adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, a
civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti
egysége nyilvántartásba vétele során, illetve a civil szervezet, vagy a civil szervezet önálló
jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége adószám megállapítására irányuló
kérelmének előterjesztésekor, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött
nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában
megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az
állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet
folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni
vállalkozói nyilvántartási száma, valamint a civil szervezet, illetve civil szervezet önálló jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében azok bírósági nyilvántartási száma,
illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a
cégbírósággal, a civil szervezet, illetve a civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egysége esetében a bírósággal, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységgel
kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok
megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az
állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy
példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, a civil szervezet, illetve civil szervezet
önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége esetében a bíróságot, valamint az
egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot.”
(3)	Az Art. 17. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A civil szervezet a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3)
bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés
a)	és c) pontja szerinti adatait.”
(4)	Az Art. 17. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül
értesíti a civil szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő bíróságot az adószám
megállapításáról a civil szervezet adatainak közlésével egyidejűleg.”
(5)	Az Art. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott
természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak
kivételével amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatóság, a civil szervezet esetében a bíróság külön jogszabály alapján az
adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az
előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati
adóhatóságnak kell bejelentenie.
(2)	Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és a
22/C. §-ban felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó
végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi
személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli
megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak
megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett
31
közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet
megszűnése is. A cég, a civil szervezet létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen
végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni
elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.”
(6) Az Art. 23. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 17. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adózó, és a civil szervezet
adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az
állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot,
az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot, az egyéni
vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint a civil szervezet esetében a bíróságot.
(6)	A 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, az egyéni
vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, a civil szervezet a
bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő
változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében,
amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, a
civil szervezet esetében a bíróság külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A
17.	§ (1) bekezdés b) pontjában említett adózó, valamint a civil szervezet a főtevékenység
változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az
1893/2006/EK rendelet szerint.”
(7)	Az Art. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a
civil szervezet esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános
adata, valamint a civil szervezet bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat,
valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.”
(8)	Az Art. 128/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe
megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi
felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról
értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor,
az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot
arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az
értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés
alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a
végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől
számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései
irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a civil
szervezet hivatalból történő megszüntetése és adóköteles tevékenységének megszüntetése
esetén is alkalmazni kell.”
(9)	Az Art. 178. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
[E törvény és — ha törvény másként nem rendelkezik — az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában:]
32
„37. civil szervezet: e törvény vonatkozásában civil szervezetnek minősül a
civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
törvényben meghatározott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában
szereplő szervezet, ide nem értve e civil szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezeti egységeit.””
78.	§
A Cnytv.
a)	20. § (1) bekezdés f) pontjában a „terjedelmét” szövegrész helyébe a
„terjedelmét és gyakorlásának módját” szöveg,
b)	39. § (1) bekezdésében a „az OBH” szövegrész helyébe az „a bíróság”
szöveg,
c)	40. § (1) bekezdésében az „a bíróság” szövegrész helyébe az „az OBH”
szöveg,
d)	40. § (1) bekezdésében az „az OBH” szövegrész helyébe a „a bíróság”
szöveg,
e)	43/A. §-ában a „vámhatóság arról tájékoztatja” szövegrész helyébe a
„vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja” szöveg, a „tájékoztatást követően”
szövegrész helyébe a „elektronikus tájékoztatást követően” szöveg,
j) 48. § (1) bekezdésében a „(székhelyét)” szövegrész helyébe a „(székhelyét),
anyja születési nevét” szöveg, a „lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét, anyja
születési nevét” szöveg,
g)	48. § (2) bekezdés a) pontjában a „típusáról (alapítvány, a pártok működését
segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány)”
szövegrész helyébe a „típusáról” szöveg,
h)	105. § (1) bekezdésében az „az OBH” szövegrész helyébe az „a bíróság”
szöveg,
i)	105. § (2) bekezdésében az „az OBH” szövegrész helyébe az „a bíróság”
szöveg
lép.
79.	§
A Cnytv.
a)	8. § (4) bekezdésében a „beszámolót és mellékletét” szövegrész a
„beszámolót és a közhasznúsági mellékletét” szöveggel,
b)	8. § (4) bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében az „az OBH”
szövegrész az „a bíróság” szöveggel,
c)	15. § (1) bekezdésében a „törvényben meghatározott módon, a hivatalos
szerv hivatalos iratainak kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, elektronikus” szövegrész
az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus” szöveggel,
d)	39. § (2) bekezdésében az „az OBH-nak” szövegrész az „a bíróságnak”
szöveggel,
e)	39. § (4) bekezdésében az „az OBH-hoz” szövegrész az „a bírósághoz”
szöveggel,
33
f)	84. § (5) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet, illetve
a jogi személy szervezeti egység” szöveg, a „lakóhelyére” szövegrész a „lakóhelyére, anyja
születési nevére” szöveggel,
g)	89. §-ában az „útján,” szövegész az „útján, haladéktalanul” szöveggel,
h)	93. § (2) bekezdésében a „napjával” szövegrész a „megállapítását követő öt
munkanapon belül” szöveggel, az „ , automatikusan kell” szövegrész a „kell” szöveggel,
0 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „típusát (alapítvány, közalapítvány, a
pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítvány)” szövegrész a „típusát” szöveggel,
j) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „lakóhelyét és” szövegrész a „lakóhelyét és
anyja születési nevét” szöveggel,
k) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „(székhelyét)” szövegrész a „(székhelyét),
anyja születési nevét” szöveggel
l) 125. § (2) bekezdésében a „99. és 100. §-a” szövegrész a „100. §-a”
szöveggel
lép hatályba.
80. §
Nem lép hatályba a Cnytv, 20. § (1) bekezdés j) pontja.
23.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök
felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény
módosítása
81.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági
hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény a 10. §-t követően a következő alcímmel és 10/A-
10/B. §-sal egészül ki:
„Osszerendelési nyilvántartás
10/A. § (1) A különböző adatkezelők által az ügyfélnek kiadott valamely azonosító
kóddal nyilvántartott adatoknak más azonosító kód alapján nyilvántartást vezető, vagy a
polgárt az alapján azonosító adatkezelőhöz történő adattovábbításánál a továbbított adat
személyhez rendelhetősége érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartását kezelő központi szerv osszerendelési nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a
különböző azonosítókkal nyilvántartott adatok cseréje, továbbítása esetén az adatkezelők e
törvényben meghatározottak szerint adatokat igényelhetnek.
(2)	Az osszerendelési nyilvántartásba új személyhez tartozó bejegyzés felvétele
történhet
34
a)	magyar állampolgár esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján vezetett nyilvántartás kezelőjének
kezdeményezésére,
b)	nem magyar állampolgár esetében jogszabályban kijelölt nyilvántartás
kezelőjének kezdeményezésére.
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontjában megadott nyilvántartás kezelője a polgár
adatainak nyilvántartásba vételekor kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten
nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak
típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak átadja, amely új összerendelési
nyilvántartási elemet hoz létre.
(4)	A (2) bekezdés alá nem tartozó nyilvántartás kezelője az azonosító kód érintett
polgárral való közlését megelőzően kapcsolati kódot képez, azt az azonosító kódhoz rendelten
nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak
típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés
kiegészítése céljából átadja
a)	a természetes személyazonosító adatokkal, ha az azonosító kiadása azokon
alapult, vagy
b)	összerendelési nyilvántartásban nyilvántartott más azonosító kódra
vonatkozó kapcsolati kóddal, ha az azonosító kiadásakor már rendelkezésre állt.
(5)	Az összerendelési nyilvántartás az egyes személyekre vonatkozóan eltérő
azonosító kódonként külön-külön kapcsolati kódokat tartalmaz, egyéb azonosítót nem tárol.
(6)	Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési bejegyzés újabb
kapcsolati kóddal történő kiegészítéséhez számára megküldött természetes személyazonosító
adatokat csak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból a természetes személyazonosító
adatokkal azonosított személyhez tartozó kapcsolati kód titkosított formájának lekérdezéséhez
használja fel, a természetes személyazonosító adatokat nem tárolja.
(7)	Az összerendelési nyilvántartásban aktuálisan tárolt kapcsolati kód lecserélését
kezdeményezheti
a)	az összerendelési nyilvántartás kezelője a nála nyilvántartott titkosított
formájú kapcsolati kód megküldésével, illetve
b)	bármely azonosító kód nyilvántartásának kezelője az aktuálisan tárolt, illetve
az újonnan használandó kapcsolati kód titkosított változatának az összerendelési
nyilvántartásnak megküldésével.
(8)	A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás kezelője a
kapcsolati kódot legalább félévente cseréli. A kapcsolati kódok gyakoribb cseréjét vagy
meghatározott feltételek szerinti lecserélését jogszabály kötelezővé teheti.
10/B. § (1) Az adatkezelő, amely a természetes személyazonosító adatoktól eltérő
azonosító kódot használ,
35
a)	a személy természetes személyazonosító adatait elsősorban a 10/A. § (2)
bekezdése szerinti nyilvántartásokból, az összerendel ési nyilvántartás adatainak
felhasználásával éri el,
b)	az informatikai nyilvántartásaiban az azonosító kódtól és a nyilvántartott
egyéb adatoktól csak elkülönítetten tárolhatja és kezelheti a természetes személyazonosító
adatokat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatkezelő a természetes személyazonosító adatokat saját
nyilvántartásából csak akkor használhatja fel, ha
a)	nincs megfelelő számítógép-hálózati kapcsolata,
b)	nem jogosult a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásoktól
adatot kérni,
c)	az összerendelési nyilvántartás vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti
nyilvántartások nem érhetők el, vagy
d)	olyan feladat elvégzése során használja fel azokat, amelynél az adatok
hálózaton keresztül történő elérése a számítógépes hálózat, az összerendelési nyilvántartás
vagy a 10/A. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások indokolatlan túlterhelésével járna.
(3)	Az összerendelési nyilvántartás védelméről a nyilvántartást vezető szerv
jogszabályban meghatározott intézkedésekkel gondoskodik.’”’
24.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX1X. törvény módosítása
82.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„16. § (1) Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt
kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés
elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás
megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben
történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt.
(2)	A Kormány határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett önkormányzat
képviselő-testülete a Fővárosi Törvényszéknél kérheti. A perben felperesként az
önkormányzat képviselő-testülete, alperesként a Kormány vesz részt. A Kormányt a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A bíróság a határozat felülvizsgálata során a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit - a (3)
bekezdésben írt eltérésekkel - alkalmazva, soron kívül jár el.
(3)	A keresetlevelet a helyi önkormányzatokért felelős miniszternél a felülvizsgálni
kért határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Ha a perben a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium ügyintézője jár el
képviselőként, képviseleti jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói
igazolványával igazolja. A perben első fokon eljárt közigazgatási szervnek a helyi
önkormányzatokért felelős minisztert kell tekinteni. A bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak
és perújításnak helye nincs.
36
(4)	A helyi önkormányzat köteles a beruházás megvalósításához szükséges, tulajdonát
érintő intézkedések tűrésére.
(5)	A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányzati beruházás
teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig. A miniszter
-	a személyes adatok kivételével - adatot kérhet be, jogosult a beruházást megvalósító
önkormányzat irataiba betekinteni, a beruházás teljes dokumentációját megismerni.”
25.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011, évi CXCIX. törvény módosítása
83.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 180. § (1)
bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában
indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]
„h) törvényességi ellenőrzési feladatkörében eljárva az ügyész,”
26. A nemzeti felsőoktatásról szóló 201L évi CCIV. törvény módosítása
84.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (3)
bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész az „ellenőrzést” szöveggel lép hatályba.
27. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012, évi II. törvény módosítása
85.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a)	144/A. § (1) bekezdésében az „elkövetőkről” szövegrész helyébe az
„elkövetőkről, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény alapján a közösségellenes magatartás miatt kiszabott, meg nem fizetett közigazgatási
bírságot közérdekű munkával megváltó természetes személy elkövetőkről” szöveg,
b)	144/A. § (4) bekezdésében a „közérdekű munka büntetést, illetve a 142. §
(1)	bekezdés szerint közérdekű munka vállalását eredményező szabálysértés
büntethetőségének elévüléséig” szövegrész helyébe a „határozat és a helyszíni bírság jogerőre
emelkedésétől számított két évig” szöveg lép.
28. Záró rendelkezések
86.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)—(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti.
37
(2)	A 2—8. § és a 12. § 2012. szeptember 1. napján lép hatályba.
(3)	A 10. §, a 21-24. §, a 48. §, az 62. §, a 64. §, a 65. §, a 69. §, a 70. §, a 77. § és a
78.	§ b), d), e),f), h), és i) pontja 2013. január 1. napján lép hatályba.
(4)	Az 51. és 52. § 2012. október 1. napján lép hatályba.
(5)	A 15. §, a 16. §, a 18. §, a 20. § és a 26. § 2013. július 1. napján lép hatályba.
(6)	Az 57. § 2014. január 1. napján lép hatályba.
87. §
A 82. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
38
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a
továbbiakban: törvény) több jogszabályi rendelkezést módosít, e módosítások a következő
jelentősebb részekből állnak.
A törvény módosítja a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás szabályait. A Polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján ugyanis igen széles körben
nyújthatóak be felülvizsgálati eljárás iránti kérelmek, s ez azt eredményezi, hogy noha perjogi
szempontból a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, azaz a jogerős ítélet ellen nyújtható be,
valójában - gyakorisága szerint - rendes jogorvoslati jogként funkcionál.
Az Alkotmánybíróság a felülvizsgálat szabályozásával kapcsolatosan az alábbi feltételek
érvényesülését tartotta szükségesének; így a jogalkotás mércéjéül is e megállapítások
szolgáltak.
A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat biztosításának lehetősége és ennek feltételei a
jogalkotó mérlegelésén múlik. Ebben a körben a jogalkotó dönthet úgy, hogy egyáltalán nem
biztosít rendkívüli jogorvoslatot, amennyiben azonban erre lehetőséget ad, akkor az előírások
nem sérthetik az egyéb alkotmányos követelményeket, így például azt, hogy igénybevételét
megelőzően a rendes jogorvoslat feltételeinek teljesülniük kell. [42/2004 (XI. 9.) ABH]
A jogalkotó nagyfokú szabadsággal rendelkezik, hogy az egyes jogviszonyok belső
sajátosságainak figyelembevételével az alanyi jogok bíróság előtti érvényesíthetőségének
lehetőségét milyen időkorlátokkal biztosítja. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának
határidejére vonatkozó előírást tehát az egyes jogviszonyok belső sajátosságára figyelemmel
kell megállapítani, a határidőnek pedig a jogorvoslati kérelem benyújtására megfelelőnek kell
lennie. [70/2006. (XII. 13.) ABH]
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata alapján az értékhatár korlátozást nem tartja
alkotmányellenesnek [sem a kétszázezer forintos, sem az ötszázezer forintos értékhatárt nem
találta annak pl.: 286/B/1998. AB határozat (ABH 1999, 671.), 787/D/1999. AB határozat
(ABH 2001, 1090.), 663/D/2000. AB határozat (ABH 2003, 1223.)].
A felülvizsgálati kérelem hiánypótlás nélküli, hivatalból történő elutasítása eseteinek a
jogbiztonság érdekében egyértelműnek, előreláthatónak, kiszámíthatónak kell lenniük.
A törvény a Pp. módosításával felemeli azt az értékhatárt, amely alatt vagyonjogi perekben
nem terjeszthető elő felülvizsgálati eljárás iránti kérelem. Az értékhatár emelésének célja az
(amely az értékhatár bevezetésének is célja volt), hogy a Kúria elé csak a jelentősebb értékű
perek kerüljenek. Mind a nemzetközi gyakorlatban, mind a magyar polgári eljárásjog
történetében ismert intézmény a felülvizsgálat értékhatárhoz kötése. A felülvizsgálati
értékhatár megállapításánál a kiindulópont a korábbi szabályozás volt, amely szerint nem volt
helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben
vitatott érték (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) az egymillió forintot nem
haladta meg. A mai ár- és értékviszonyoknak megfelelően az összeget hárommillió forintban
állapítja meg a törvény. Ugyancsak értékhatár szabályozás kerül bevezetésre (Pp. 340/A. §) a
közigazgatási ügyek esetében is; az adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget
megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben. Ezekben az ügyekben nem lesz
helye felülvizsgálatnak, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó
39
határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió
forintot nem haladja meg. A szabályozás célja ugyancsak az, hogy a Kúria elé a közigazgatási
határozatok bírósági felülvizsgálata keretében se érkezzenek egy meghatározott értékhatár
alatt ügyek, összhangban a vagyonjogi ügyekre irányadó szabályozással. A törvény továbbá (a
Pp. 358. §-ának módosításával) értékhatár-szabályoz ást vezet be a munkaügyi perek esetében
is, e körben nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték a teljes munkaidőre
megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.
Tekintettel azonban arra, hogy a munkaügyi perek olyan jogvitákat döntenek el, melyek a
munkavállalók életére lényeges kihatással vannak, a törvény az értékhatár korlátozást igen
szűk területre korlátozza. Azaz amennyiben a jogviszony keletkezésének, módosulásának,
megszüntetésének jogszerűsége vitás vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a
munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy a
fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitás, a
pertárgy értékétől függetlenül helye van felülvizsgálatnak.
A Pp. felülvizsgálati szabályait továbbá azért is módosítani kellett, mert az volt
megfigyelhető, hogy a kérelmeket számos esetben úgy nyújtják be, hogy nem fordítanak kellő
figyelmet a kérelem előterjesztésére, hátráltatva ezzel a Kúria gyors és hatékony eljárását, a
jogvita végleges lezárását késleltetve.
A törvény a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosításán túlmenően foglalkozik az
elektronikus kommunikáció kérdéskörével is. Ennek indoka az, hogy a polgári peres és
nemperes eljárásokban, a büntetőeljárásokban számos jogszabály rendel elektronikus
kommunikációt az igazságszolgáltatási szervek és a felek között. A papír alapú
kommunikációról, az elektronikus kommunikációra való áttérés célja az, hogy az informatikai
fejlesztések eredményeképpen mind a bíróságok, mind a felek oldalán az eljárások intézése
költséghatékonyabbá váljon. Az elektronikus kommunikáció továbbá hozzájárulhat az
eljárások időszerűségének javulásához, az igazságszolgáltatás ügyfélbarát jellegének
erősítéséhez is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) és végrehajtási rendeletei 2012. április 1.
napjától új szabályozást vezettek be az elektronikus kommunikáció terén, s ez lehetőséget
biztosít arra, hogy az igazságszolgáltatás területén is igénybe vehetőek legyenek az új
informatikai szolgáltatások; a törvény ennek törvényi hátterét teremti meg.
A törvény fentiekkel is összefüggésben módosítja a Két. és egyéb kapcsolódó törvények
szabályait. A módosítás indoka, hogy szükségesnek mutatkozott - egyebek mellett - az, hogy
egyes adatvédelmi kérdések törvényi szinten kerüljenek rögzítésre az ügyfél-regisztrációs
eljárással kapcsolatban, továbbá, hogy a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások listája törvényi szinten kerüljön
rögzítésre. A szabályozás kiegészül továbbá a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat hatóságoktól igénybe vevő ügyfél ügyfél-regisztrációs eljárásának
szabályaival. Ehhez is kapcsolódóan a törvény felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy
más ügyfélkapu-regisztrációs szervet is kijelölhessen a jövőben.
A törvény továbbá módosítja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.)
rendelkezéseit is, reagálva a gyakorlat során felmerült egyes értelmezési nehézségekre, illetve
kérdésekre. Ennek keretében sor kerül az adózás rendjéről szóló törvény és a statisztikáról
szóló törvény Cnytv.-vei megállapított rendelkezéseinek módosítására is, annak érdekében,
hogy valamennyi, a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában
40
szereplő szervezet a bíróságon keresztül kérhesse adószámának és statisztikai számjelének
megállapítását, illetve beszerzését 2013. január 1. napjától.
A törvény továbbá módosítja azon törvények ügyészségre vonatkozó szabályait, melyekben a
törvényességi felügyelet kifejezés szerepel, s helyette - az ügyészségi jogállási törvénnyel
összhangban - a törvényességi ellenőrzés kerül átvezetésre.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a
katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2012.
évi XXXI. törvény módosította - egyebek mellett - a Két. szabályait. A módosítás
eredményeként a Két. 131. §-a kiegészült az új (la)-(ld) bekezdésekkel, valamint a 141. § (1)
bekezdése egy új i) ponttal. A pénzfizetési kötelezettség közérdekű munkával történő
megváltásának lehetővé tételét az indokolja, hogy a szabálysértési jog újra-kodifikálásával
megszűnt mintegy száz szabálysértési tényállás szankcionálása, azok a jövőben közigazgatási
bírsággal lesznek sújthatóak. Azonban ezen esetekben is indokolt a hatóságok számára -
melyek jelen esetben önkormányzatok - biztosítani mindazon lehetőségeket, melyek eddig is
adottak voltak számukra a jogellenes magatartást megvalósítókkal szemben. A szabályok
gyakorlati alkalmazhatósága azonban jelen formájukban nem biztosított, mivel hiányoznak az
eljárási kódexből a közérdekű munka végrehajtását lehetővé tevő nyilvántartási és
adatszolgáltatási rendelkezések, továbbá a közérdekű munkára vonatkozó garanciális,
törvényi szintet igénylő szabályok. A törvény ezt a hiányosságot pótolja, a szabálysértésekről,
a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvényhez (a továbbiakban: Szabs. tv.) hasonló logikával.
41
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény 1. §-ával módosított Pp. 119. § (5) bekezdése meghatározza az elektronikus
formában rendelkezésre álló irat fogalmát: olyan elektronikus dokumentum, amely úgy
keletkezett, hogy a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz alkalmazásával
szerkesztette meg. Amennyiben a bíróság az arra jogosult részére (fél, ügyész, perben részt
vevő egyéb személy, képviselő) az iratot (akár az elektronikus formában rendelkezésre álló
iratot, akár az elektronikus okiratot, akár a papíralapú okirat elektronikus másolatát)
továbbítja, akkor ezért nem kell illetéket fizetni. Rögzítésre kerül az is, hogy az ilyen módon
továbbított irat nem hiteles kiadmány, és bizonyítékként nem használható fel.
A 2. §-hoz
A törvény módosítja a Pp. 271. § (1) bekezdését és új rendelkezésként előírja, hogy nincs
helye felülvizsgálatnak a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre
vonatkozó rendelkezései ellen, a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen, valamint a
birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen. A tekintetben, hogy
nincs helye felülvizsgálatnak a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen, nincs
változás, e szabály azonban a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényben kerül
elhelyezésre [az 59. § ennek érdekében kiegészíti a Hetv. 113. §-át egy (3) bekezdéssel].
A 3. §-hoz
A Pp. 271. § (2) bekezdésének módosításával a törvény hárommillió forintban állapítja meg
azt az értékhatárt, amely alatt vagyonjogi ügyekben nincs helye felülvizsgálatnak. Változás
továbbá az is, hogy az értékhatár korlátozás az értékpapírból származó jogviszonnyal
kapcsolatos perek tekintetében is érvényesülni fog. Értékhatár szabályozás kerül továbbá
kialakításra a munkaügyi perek tekintetében is, e szabályozás a munkaügyi perek szabályai
között kerül elhelyezésre; s a szabályozás figyelemmel van a munkaügyi perek sajátosságaira,
így számos kivétel kerül megfogalmazásra e tekintetben (8. §).
A 4. §-hoz
A törvény kiegészíti a Pp. 271. §-át egy (4) bekezdéssel, a (4) bekezdés alapján nincs helye
felülvizsgálatnak abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság
azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben, a cég szervei határozatának
bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben és a társasház tulajdonostársai közösségének
szervei által hozott határozatok tárgyában indult perekben. E szabály indoka az, hogy ezekben
a perekben az figyelhető meg, hogy amennyiben a másodfokú bíróság azonos jogszabályi
rendelkezésre utalással hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét, úgy azokban nem merül
fel olyan jogkérdés, amely indokolná a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. Abban az esetben
azonban, ha a másodfokú döntésben eltérő a jogi indokolás, fennállhat annak lehetősége, hogy
olyan összetett jogkérdések merültek fel, melyek indokolják a rendkívüli jogorvoslati eljárás
igénybevétele lehetőségének biztosítását; így e körben továbbra is helye lesz
felülvizsgálatnak.
42
Az 5. §-hoz
A törvénnyel módosított Pp. 272. §-a a jogvitás helyzetek mihamarabbi végleges
lezárhatósága érdekében továbbá annak érdekében, hogy a felek felülvizsgálati eljárás iránti
kérelmüket megfelelően terjesszék elő, pontosan rögzíti, hogy milyen adatokat kell a
kérelemnek tartalmaznia. A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot,
amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél, milyen tartalmú határozat
meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett
jogszabályhely megjelölése mellett hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból
kívánja. Abban az esetben azonban, ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen
történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése
téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelmet nem lehet elutasítani. Az új, szigorúbb
szabályozás alkalmas lehet arra, hogy a felülvizsgálat iránti kérelmet előterjesztők kérelmüket
pontosan, s úgy fogalmazzák meg, hogy az alkalmas legyen a Kúria eljárására, s a hiánytalan
kérelmek a felülvizsgálati ügyek intézésének időszerűségét segíthetik elő, amely valamennyi
fél érdeke.
A 6. §-hoz
A törvény módosítja a Pp. 275. §-ának (4) bekezdését; a módosítás egyértelművé teszi, hogy
amennyiben a határozat jogszabályt sért - az olyan eljárási szabálysértés kivételével,
amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt ~ a Kúria a jogerős
határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények
megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő
új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és
új határozat hozatalára utasítja.
A 7. §-hoz
A törvénnyel módosított Pp. 340/A. §-a alapján a közigazgatási ügyek esetében is értékhatár
korlátozás kerül bevezetésre. Ez a szabályozás értelemszerűen csak azon ügyekben fog
érvényesülni, melyek esetében az értékhatár szabályozása értelmezhető. Az érintett ügyek a
következők: az adóhatóságnál fennálló fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó
és a kisajátítási ügyek. Ezekben az ügyekben nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a
közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési
kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg. A
szabályozás célja ugyancsak az, hogy a Kúria elé a közigazgatási határozatok bírósági
felülvizsgálata keretében se érkezzenek egy meghatározott értékhatár alatt ügyek,
összhangban a vagyonjogi ügyekre irányadó szabályozással.
A 8. §-hoz
A törvény a Pp. 358. §-ának módosításával értékhatár-szabályozást vezet be a munkaügyi
perek esetében is, e körben nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték a teljes
munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem
haladja meg. Amennyiben azonban a munkaviszony megszüntetésének jogszerűsége vitás,
továbbra is értékhatártól függetlenül helye lesz a felülvizsgálat iránti kérelem
előterjesztésének. Tekintettel azonban arra, hogy a munkaügyi perek olyan jogvitákat
döntenek el, melyek a munkavállalók életére lényeges kihatással vannak, a törvény az
értékhatár korlátozást igen szűk területre korlátozza. Azaz amennyiben a jogviszony
43
keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége vitás vagy a
munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes
megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy a fegyelmi vétség miatt vagy a
méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitás, a pertárgy értékétől függetlenül
helye van felülvizsgálatnak.
A 9. §-hoz
A törvény a Pp.-t 358/A-358/C. §-al egészíti ki, valamint módosítja a Pp. 359/A. §-át. A
szabályozás célja a következő: a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
(a továbbiakban: Kttv.) rendelkezik a Kormánytisztviselői Döntőbizottság (a továbbiakban:
Döntőbizottság) létrehozásáról. A Kttv. szerint a kormánytisztviselő meghatározott ügyek
(pi .: jogviszony megszüntetés, teljesítményértékelés) esetében köteles a Döntőbizottsághoz
fordulni közszolgálati panasszal, csak ezt követően peresítheti bíróság előtt a jogviszonyból
származó igényét. A Kttv. értelmében 2012. július 1-jén lépnek hatályba a Döntőbizottságra
vonatkozó szabályok. Ehhez kapcsolódóan rendezni szükséges a Döntőbizottság
határozataival szembeni bírósági jogorvoslati eljárást. A módosítás a Pp. munkaügyi perekre
vonatkozó részében helyezi el a Döntőbizottság határozatával szembeni jogorvoslatot. A
szabályozás a munkaügyi perek szabályozását rendeli alkalmazni, csupán egyes
sajátosságokra tekintettel határoz meg eltérő, illetve kiegészítő rendelkezést, pl.: bírói
összeférhetetl enség.
A 10. §-hoz
A Pp. e törvénnyel megállapított 394/F. §-a szabályozza az elektronikus kommunikáció
szabályait. A közigazgatási hatósági eljárások területén a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó
törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV törvény mind a hatóságok, mind az
ügyfelek számára egy korszerű, a hatékonyságot jelentősen javító elektronikus ügyintézési
lehetőség alkalmazásához teremtette meg a törvényi hátteret. A bíróságok munkájának
könnyítése érdekében éppúgy szükséges az új lehetőségek alkalmazásának biztosítása, mint
ami a közigazgatási hatóságok esetében a hivatkozott törvénnyel megtörtént. Emellett az
igazságszolgáltatási és a közigazgatási szervezetek közötti információcsere is feltételezi a
kapcsolattartásra vonatkozó közös szabályrendszer alkalmazását. E paragrafussal a
közigazgatási hatóságoknál alkalmazhatóvá vált, az elektronikus kapcsolattartás
szempontjából releváns elektronikus ügyintézési szolgáltatások válnak alkalmazhatóvá a Pp.
hatálya alá tartozó eljárásokban.
All. §-hoz
A 11. § pontosítja a Pp. egyes rendelkezéseit, valamint módosítja az elektronikus
kommunikációt előíró rendelkezésekben a határidőket, annak érdekében, hogy a bíróságokon
fokozatosan induljon meg az elektronikus ügyintézés és kommunikáció, biztosítva az
informatikai rendszerek alkalmazására történő ütemezett átállás lehetőségét.
A 12. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról
szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet módosítása átmeneti szabály alkalmazásával
44
biztosítja azt, hogy a felülvizsgálat új szabályaira történő áttérés a folyamatban lévő ügyekben
ne okozzon zavart. A szabályozás értelmében az új szabályokat a hatályba lépést követő 60.
nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében kell alkalmazni.
A 13. és 14. §-hoz
A törvény módosítja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/F. §-ának (1)
bekezdését és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/H. §-át, melyekben a
törvényességi felügyelet kifejezés szerepel, s a rendelkezezés helyébe - az ügyészségi
jogállási törvénnyel összhangban - a törvényességi ellenőrzés kifejezés kerül.
A 15-18. §-hoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 2011. évi módosításával
bevezetett összerendelési nyilvántartás olyan új lehetőséget biztosít az ezzel a szolgáltatással
élni kívánó ügyfelek számára, hogy bármely hivatalosan személyazonosításra elfogadott
okmánnyal (személyi igazolvány, gépjárművezetői engedély, útlevél) igazolva magát a
hatósági eljárásokban alkalmazandó azonosító kódjait (például TÁJ szám, adóazonosító jel)
az ügyintézést végző szervezet az igazolvány szám alapján le tudja kérdezni. Mivel e
folyamat személyes adatok kezelését igényli, így az egyes nyilvántartásokra vonatkozó
adatszolgáltatási lehetőség törvényi szintű szabályozása szükséges, ehhez szükségesek a
Szatv. és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény
vonatkozásában a 15-18. §-ával megállapított rendelkezések kialakítása.
A 19. §~hoz
A 13. és 14. §-hoz írt indok miatt a törvény módosítja a magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 101. §-át.
A 20. §-hoz
A 15. §-nál ismertetett cél érdekében az okmány-nyilvántartás vezetésére vonatkozó
szabályokat is kiegészíteni szükséges a megfelelő adatkezelési előírással.
A 21. §-hoz
A törvény 21. §-ával megállapított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a
továbbiakban: Be.) 69/A. §-a meghatározza, hogy az elektronikus kapcsolattartás az eljárás
mely résztvevői között kötelező, így a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és a büntetés-
végrehajtási szervezet egymás közötti, valamint a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság
és a védő, az eljárás egyéb résztvevőinek jogi képviselője, továbbá a tanú érdekében eljáró
ügyvéd közötti írásbeli kapcsolattartás esetén. Az írásbeli kapcsolattartás szabályaira a
közigazgatási hatósági eljárásra és szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni, meghagyva annak a
lehetőségét, hogy attól a Be. szükség szerint eltérjen.
Az írásbeli kapcsolattartás tartalmát a rendelkezés nem határozza meg, de ez alá értendő az
eljárás során keletkezett iratok, a másik szervhez címzett megkeresések, előterjesztések,
indítványok hatóságok általi egymás részére történő továbbítása. Az iratok közül
45
értelemszerűen kivételt képeznek azok, amelyek az eredetiségük, bizonyító erejük igazolása
végett papír alapon továbbítandók, illetve csatolandók. A védő, a jogi képviselő és a tanú
érdekében eljáró ügyvéd a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság felé szintén
valamennyi beadványát elektronikus úton küldi meg. Ez a kötelezettség a védőt és a jogi
képviselőt a kirendelést, vagy a meghatalmazás benyújtását követően terheli. A védő és a jogi
képviselő az elektronikus kapcsolattartás érdekében köteles az elektronikus elérhetőségét
azonosítható módon megadni.
A rendelkezés meghatározza továbbá azoknak a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásoknak a körét, amelyeket a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és a büntetés-
végrehajtási szervezet igénybe vehet.
A törvény értelmező rendelkezést is meghatároz az ügyfél fogalmának Be. szerinti
megfeleltetésére. Meghatározza az elektronikus formában rendelkezésre álló irat fogalmát, s
előírja, hogy a bíróságnak az elektronikus formában rendelkezésre álló iratot is meg kell
küldenie, ha azt az arra jogosult olyan módon kéri, hogy e-mail-címét azonosítható módon
megadja a bíróság részére (pl. a tárgyaláson közli). Rögzítésre kerül az is, hogy az
elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles kiadmány, az bizonyítékként nem
használható fel.
A 22. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvényt és a hivatalos iratok
elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértive vényről szóló 2009. évi LII. törvényt
2012. április 1. napjával hatályon kívül helyezte a 2011. évi CLXXIV. törvény. Ezzel a Be.
70. § (1) bekezdés f) pontja szerinti „külön jogszabályok szerint” fordulat kiüresedett.
A törvény 22. §-ával megállapított Be. 70. § (1) bekezdés j) pontja megjelöli az elektronikus
kézbesítés formáját, miszerint az a Két. és végrehajtási jogszabályai, jelesül a szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó
szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet szerinti biztonságos kézbesítési
szolgáltatás útján történhet.
A 23. §-hoz
A törvény a Be. 70/B. § (1) bekezdéséből elhagyja az elektronikus másolat kiadásra
vonatkozó rendelkezést a (11) bekezdésben történő szabályozásra tekintettel.
A törvény 23. §-ával megállapított Be. 70/B. § (11) bekezdése a másolat elektronikus
formában történő kiadásáról rendelkezik, amelynek kérelemre van helye és az elektronikus
úton vagy elektronikus adathordozón történhet. A törvény kimondja azt is, hogy ha a
bíróságnál, az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál a kiadni kért irat elektronikus
formában rendelkezésre áll, akkor a másolat kiadását ilyen formában kell teljesíteni.
Az irat akkor áll rendelkezésre elektronikus formában, ha az elektronikus okirat, vagy azt a
bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság informatikai eszköz alkalmazásával állította elő
vagy elektronikus formában kapta. A rendelkezés nem teremt kötelezettséget arra, hogy a
bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a papír alapú iratot elektronikus formára
átalakítsa. A törvény rögzíti azt is, hogy az így kiadott másolat nem hiteles.
46
A 24. §-hoz
A törvény 24. §-ával megállapított Be. 219. § (1) bekezdését kiegészíti azzal, hogy a
vádemeléskor az ügyész a vádiratot és a vádemelés alapjául szolgáló iratokat, ha azok
elektronikus formában rendelkezésre állnak, a bíróságnak elektronikus úton is megküldi, vagy
ha ez azok terjedelme vagy más műszaki okok miatt nem lehetséges, elektronikus
adathordozón is átadja. A bizonyítás érdeke továbbra is megköveteli, hogy az iratok
alapvetően papír alapon, illetve eredetben rendelkezésre álljanak az ügy elbírálásakor, ezért a
papír alapú ügyirat átadására vonatkozó rendelkezés fenntartása továbbra is indokolt.
A 25. §-hoz
A törvény 25. §-a hatályon kívül helyezi a Be. 67/A. §-át, mivel a rendelkezés végrehajtási
feltételei még nem állnak fenn.
A 26. §-hoz
A 15. §-nál ismertetett cél érdekében az okmány-nyilvántartás vezetésére vonatkozó
szabályokat is kiegészíteni szükséges a megfelelő adatkezelési előírással.
A 27 és 28. §~hoz
A törvény módosítja gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 28. §-át, a 13. és
14. §-hoz írt indokból.
A 29. §-hoz
A pártfogó ügyvédi díj megállapításának alapja a bíróság perköltség viseléséről hozott
döntése, vagyis a pártfogó ügyvédi díjat megállapító közigazgatási határozat jogalapját
minden esetben a bíróság jogerős döntése adja. Amennyiben az ügy érdeméhez kapcsolódóan
-	akár rendkívüli perorvoslat folytán - megváltozik a bíróság jogerős döntése a perköltség
viseléséről, ez automatikusan kihat a közigazgatási határozat tartalmára, így azt a
közigazgatási döntés jogalapját jelentő bírósági határozat módosulásának megfelelően
módosítani szükséges. A közigazgatási jogkörben hozott díjmegállapító határozatnak a
bírósági felülvizsgálati eljárásban módosított perköltség-viselési rendelkezése okán
szükségessé váló módosítására, illetve a visszatérítésre kötelező határozat ugyanezen okból
történő visszavonására azonban megfelelő jogszabályi alapot sem a jogi segítségnyújtásról
szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.), sem Két. nem tartalmaz. A jogerős
határozatoknak az eljáró hatóság által történő módosítására, illetve visszavonására ugyanis a
Két. kizárólag az újrafelvételi eljárás keretében (112. §), illetve az elsőfokú vagy a felügyeleti
szerv által végzett döntés-felülvizsgálat során ad lehetőséget (114-115. §). Újrafelvételi
eljárás keretében való módosításra ezen határozatok esetében azért nincs lehetőség, mivel a
bíróság perköltség viselésére vonatkozó rendelkezésének módosítása olyan új tény, amely a
díj megállapító határozat jogerőre emelkedését követően következett be, a Két. 114-115. §-ai
alapján pedig az elsőfokon eljáró hatóság vagy a felügyeleti szerv csak akkor élhet a jogerős
határozat hivatalból történő módosításának, visszavonásának, megváltoztatásának vagy
megsemmisítésének lehetőségével, ha a döntés jogszabályt sért. A pártfogó ügyvédi
díjmegállapítás jogalapjának módosulása ugyanakkor nem csak a bírósági felülvizsgálati
eljárás eredményeként, hanem más módon, így például a jogerős bírói döntés döntéshozó
bíróság általi utólagos kijavítása, kiegészítése folytán is előállhat. A Két. és a Jst. fent
47
hivatkozott rendelkezései az eljáró bíróság által kijavított, kiegészített díjviselési döntés
kezelésére sem alkalmasak.
Mindezekre tekintettel a törvény egy új szakasszal bővíti ki a Jst.-t. Ha a bírósági
felülvizsgálati eljárás alapján, vagy a döntéshozó bíróság általi utólagos kijavítás, kiegészítés
folytán megváltozik a bíróság jogerős döntése a perköltség viseléséről, az eredeti
díj megállapító és a visszatérítésre kötelező határozat jogalapja az új bírói döntéssel
megszűnik. Ez esetben a jogalap megszűnésére való hivatkozással az új bírói döntésben
foglaltak figyelembevételével a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban meghozott jogerős
díjmegállapító határozatát módosíthatja, visszatérítésre kötelező határozatát visszavonhatja és
új visszatérítésre kötelező határozatot hozhat. Fentieken túl szükséges a Két. módosítása is
[46. § a) pont] annak érdekében, hogy az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait
érintő korlátozás a Ket.-en kívül más törvényben is szabályozásra kerülhessen.
A 30. §-hoz
A Jst. 73. §-ának törvénnyel megállapított (4) bekezdése átmeneti szabályt tartalmaz a Jst.
58/A. §-ának alkalmazásához, mely szerint az új szabályt a hatályba lépésekor folyamatban
lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A 31. §-hoz
A törvény módosítja a sportról szóló 2004. évi I. törvény 27. § (1) bekezdését, a 13. és 14. §-
hoz írt indok miatt.
A 32. §-hoz
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban:
Szaktv.) előírja, hogy az igazságügyért felelős miniszter a névjegyzékbe a törvény
hatálybalépését megelőzően felvett szakértők felvételi feltételeinek fennállását felülvizsgálja.
A felülvizsgálati eljárások alapos, mindenre kiterjedő és eredményes lefolytatásához - arra is
tekintettel, hogy egyes eljárások csak társhatósági eljárások lefolytatása mellett fejezhetőek be
-	szükséges az erre adott határidő meghosszabbítása. A törvény ezért módosítja a Szaktv. 32.
§ (1) bekezdését.
A 33. §-hoz
A törvény módosítja a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. § (2) bekezdését,
a 13. és 14. §-hoz írt indok miatt.
A 34. §-hoz
A Két. hivatalos feljegyzés készítésére vonatkozó szabályait az egyértelműség biztosítása
érdekében pontosítani szükséges, a gépi aláírás alkalmazhatóságának, illetve az írásbelinek
nem minősülő elektronikus kapcsolattartásnál alkalmazható eljárásra vonatkozó szabály
pontosabb elhatárolásával.
48
A 35. §-hoz
A Két. 131. § (la) bekezdés szerinti közérdekű munka specialitására figyelemmel indokolt
már a pénzfizetési kötelezettséget megállapító határozatban erre a lehetséges
jogkövetkezményre felhívni az ügyfél figyelmét, ezért a módosítás kiegészíti a Két. 72, § (1)
bekezdés d) pont dj) alpontját,
A 36. §-hoz
2012. április 15-től a Két. alapján lehetőség van a meg nem fizetett közigazgatási bírság
közérdekű munkával történő megváltására, ha a pénzfizetési kötelezettség olyan közigazgatási
bírság, melyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben
meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével szemben
szabtak ki és a behajtás Két. szerinti első lépései nem vezettek eredményre. A meg nem
fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell
meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírságnak ötezerrel nem osztható részét nem
kell figyelembe venni.
Szükségesnek mutatkozik a szabályozás kiegészítése további végrehajtási szabályokkal. A
módosítás elsősorban a Szabs. tv. hasonló, a közérdekű munkával való megváltás
végrehajtásának szabályaira épít: a két jogintézmény jellegében, a végrehajtás módjában, az
állami foglalkoztatási szerv központi szerepében ugyanis nagymértékben hasonlónak
tekinthető. Erre tekintettel indokolt - a jogrendszer egységének biztosítása érdekében -
kizárólag a szükséges eltéréseket rendezni, amelyek az alábbiakban foglalhatóak össze:
hatósági eljárásban a 18. év betöltése a közérdekű munka vállalásának alsó korhatára,
közérdekű munka csak a kötelezett hozzájárulása esetén állapítható meg, elzárás nem
alkalmazható, ehelyett a Két. általános szabályai szerint kell tovább folytatni a végrehajtást,
ha a kötelezett nem tesz eleget a közérdekű munka végzésére irányuló kötelezettségének.
A módosítás egyebekben egyértelművé teszi, hogy az állami foglalkoztatási szervnek a Szabs.
tv. szerinti foglalkoztatói nyilvántartást kell alkalmaznia a Két. szerinti közérdekű munka
végrehajtása során is, így nem duplázódnak a nyilvántartások, egyszerűbb és átláthatóbb lesz
az adminisztráció ezekben az ügyekben.
A 37. §-hoz
A törvény 37. §-a az egyértelműség biztosításához szükséges pontosításokat tartalmaz,
részben az új átalakítási szolgáltatások által létrejött dokumentumok bizonyító erejét rögzíti,
részben az összerendelési nyilvántartásnál a Szatv.-ben nem említett azonosítók (például
okmányazonosítók, diákok részére kiadott azonosító) nyilvántartásainak új rendszerbe történő
bevonhatóságához szükséges a pontosítás.
A 38. §-hoz
Az új szabályozással szemben megfogalmazódott igények miatt szükséges az ügyintézési
rendelkezés megadási lehetőségének szélesítése. Emellett az ügyintézési rendelkezés
nyilvántartási módjával kapcsolatos szabályozást indokolt törvényi szinten megtenni, ezért e
paragrafus ezt a kérdést is rendezi.
49
A 39. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás; a rendeleti szinten is megjelenő új szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatások listáját tartalmazza a rendelkezés.
A 40. §-hoz
A természetes személyek regisztrációjával kapcsolatos eljárást ugyancsak részletesen
szabályozza a törvény azzal, hogy a Ket.-et kiegészíti az „Elektronikus tájékoztatás” alcímmel
és a 168/A. §-sal.
A 41. §-hoz
A papír alapú irat átalakítása elektronikus irattá szolgáltatás és a kihelyezett ügyintézési
ponton irat elektronikus formára alakítása és átvétele eljárás szabályainak pontosítása
szükséges. A szabályozás rögzíti, hogy egyrészt az átalakítást követően a kihelyezett
ügyintézési pont közvetlen a hatóság informatikai rendszerébe helyezheti el az elektronikus
iratot (azaz nem szükséges kézbesítési szolgáltatás alkalmazása), másrészt az átvétel az
elektronikus iratra vonatkozik (azaz a papír alapú irat ebben az esetben nem kerül a
közigazgatás felé benyújtásra).
A 42. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések pontosítása az ügyfélkapuval rendelkezők meglévő
rendelkezésének további felhasználhatóságához szükséges,
A 43. §-hoz
A § technikai jellegű pontosítást tartalmaz,
A 44. §-hoz
A Két. 174. §-ában szereplő felhatalmazó rendelkezések kiegészítésének indoka az, hogy a
törvényi szintet nem igénylő kérdésekben szükséges a miniszter felhatalmazása a
részletszabályok kidolgozása érdekében. Ezen miniszteri rendeletben lehet olyan kérdéseket
rendezni, mint például a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések,
vagy az adatszolgáltatás módjára és formájára vonatkozó szabályok.
Figyelemmel arra, hogy a Két. alapján kiszabott igazgatási bírság helyébe lépő közérdekű
munka nyilvántartását a Szabs. tv. szerinti közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás
tartalmazza, a szabálysértés és az igazgatási bírság alkalmazhatósága érdekében pontosan
szükséges meghatározni, hogy az abban foglalt adatok mennyi ideig kezelhetők. Erre és a
foglalkoztatói nyilvántartás adattartalmának pontosítására irányul a Szabs. tv. pontosítása.
A 45. §-hoz
A § technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
50
A 46. §-hoz
A Két. 1. § (4) bekezdése módosításának indoka az, hogy az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és
gyakorolt jogait érintő korlátozás a Ket.-en kívül más törvényben is szabályozásra
kerülhessen (29. §). A Két. 131. § (le) bekezdés a) pontjának módosítását az indokolja, hogy
a közérdekű munkára történő átváltoztatásról - mint a végrehajtási eljárás részét képező
kérdésről - nem határozati formában, hanem végzésben szükséges rendelkezni.
A 47. §-hoz
A Két. 141. § (1) bekezdés i) pontjának hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a
végrehajtásra vonatkozó szabályozásból egyébként is következik, hogy a kötelezettség
teljesítésével - azaz jelen esetben a közigazgatási bírság közérdekű munkával történő
megváltásával — a végrehajtás megszűnik.
A 48. §-hoz
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 8. §
(2)-(3a) bekezdése 2013. január 1. napjától szabályozza, hogy a törvényben meghatározott
ügyekben a keresetlevelet elektronikus úton kell benyújtani, rögzíti azt is, hogy a beadványok
benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, kizárólag
elektronikus úton történik. Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatban e törvény
elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni. Az elektronikus
kommunikáció szabályait a Pp. e törvénnyel megállapított 394/F. §-a tartalmazza (10. §).
A 49. §-hoz
A törvény a törvény kihirdetését követő nappal hatályon kívül helyezi az Ntv, 8. § (2) és (3)
bekezdését, arra figyelemmel, hogy az elektronikus kommunikáció, e törvény 48. §-ával
megállapított szabályrendszere 2013. január 1. napjától indokolt, hogy megvalósuljon.
Az 50. §-hoz
A törvény 50. §-a pontosítja a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a
továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (2) bekezdését.
Az 51. §-hoz
Az Fmhtv. 16. § (5) bekezdésének módosítása rögzíti, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása
iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő jogosult részére az iratokat a törvényben
meghatározott módon elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni; a
részletszabályokat az Fmhtv. 16/A. §-a tartalmazza (52. §)
Az 52. §-hoz
Az Fmhtv. 16/A. §-a alapján az elektronikus úton kézbesítendő irathoz a címzett (a kérelmét
elektronikus úton előterjesztő fél) az üggyel érintett regisztrációjához tartozó telhasználói
felületről férhet hozzá. Az irat az átvételi elismervényben megjelölt időpontban minősül
kézbesítettnek. Az átvételi elismervény az informatikai rendszerben önálló irattípusként fog
51
megjelenni, melyet a címzett (a rendszer regisztrált felhasználója) minősített elektronikus
aláírásával és minősített időbélyegzővel lát el. Az irat tartalmához a címzett (a postai
kézbesítés logikájával megegyezően) mindaddig nem férhet hozzá, amíg az átvételi
elismervényt elektronikusan alá nem írta. Az átvételi elismervényben a hivatalos iratok papír
alapú kézbesítésénél megismerhető és közölhető adatok megjelenítésre kerülnek az átvétel
előtt is. Az ügyfelek érdekeinek figyelembe vételével az elektronikus átvétel elmulasztásához
nem fűződne kézbesítési vélelem, hanem a cégeljáráshoz hasonlóan 15 nap elteltével az irat
papír alapon az általános szabályok szerint kerülne kézbesítésre. Az Fmhtv. rendelkezik a
nem kézbesítendő, csak megküldendő iratokról is, e körben az eltérés az, hogy az elektronikus
megküldés sikertelensége esetén nem kerül sor papír alapú megküldésre, annak okán, hogy a
megküldéshez nem kapcsolódik joghatály.
Az 53. §-hoz
Az Fmhtv. 55. § (2) bekezdésének módosítása alapján a biztosítási intézkedés elrendelése
iránti kérelem díját az intézkedést kérő előlegezi és - amennyiben a bírósági végrehajtásról
szóló törvény 201. és 201/A. §-a eltérően nem rendelkezik - az adós viseli. A díjat
végrehajtási költségként kell behajtani. Az Fmhtv. 55. § (5) bekezdésének módosítása alapján
a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés esetén az illetéket elektronikus úton kell
megfizetni. Az Fmhtv. 55. §-ának új (6) bekezdése biztosítja a követelés megszűnése esetére
az egyébként végrehajtási költségként behajtandó feljegyzett díjak behajtását.
Az 54. §-hoz
Az 54. § szövegpontosító módosításokat tartalmaz.
Az 55. §-hoz
A törvény hatályon kívül helyezi az Fmhtv. 11. § (4) bekezdését, tekintettel arra, hogy a
jogszabályváltozások folytán az ügyfélkapura vonatkozó szabályozás nem indokolt.
Az 56. §-hoz
A törvény módosítja a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 14. § (4)
bekezdését, a 13. és 14. §-hoz írt indok miatt.
Az 5 7. §-hoz
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosításával
2014. január 1. napjától a hagyatéki eljárás iratait a közjegyzőnek - a cégbíróság mellett -a
közigazgatási szerv vagy más hatóság részére (az ingatlanügyi hatóság kivételével) a Pp.-ben
meghatározottak szerint, elektronikus úton kell kézbesítenie, s e szervek ugyancsak
elektronikus úton válaszolnak a megkeresésre. Az elektronikus kommunikáció szabályait
mögöttes jogszabályként a Pp. határozza meg (10. §). Ugyancsak 2014, január 1. napjától
nyílik lehetőség arra, hogy a hagyatéki eljárásban érdekelt elektronikus úton történő
kézbesítést kérjen.
52
Az 58, §-hoz
A Hetv. 11. § (4) bekezdése alapján - 2014. január 1. napjától - ha a hagyatéki eljárásban
érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz
részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni,
azaz ebben az esetben kötelező lesz az elektronikus úton történő kommunikáció.
Az 59. §-hoz
A törvény a Hetv. 113. § új (3) bekezdésébe illeszti azt a rendelkezést, mely szerint a
hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
A 60. §-hoz
A 60. § pontosítja a Hetv. 118. § (3) bekezdését, valamint rögzíti, hogy az ingatlanügyi
hatóság részére az iratokat papír alapon kell megküldenie a közjegyzőnek, s az ingatlanügyi
hatóság is papír alapon válaszol.
A 61. §-hoz
A 61. § pontosítja a Hetv. 23. § (2) bekezdésének szövegét.
A 62. §-hoz
A törvény 2013. január 1. napjával módosítja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
9. § (2) bekezdését. A 9. § (2) bekezdése értelmében ettől az időponttól az elektronikus útra
kötelezett civil szervezet a végelszámolására irányuló kérelmet kizárólag a Pp.-ben
meghatározottak szerint, elektronikus úton terjesztheti elő.
A 63. §-hoz
A Cnytv. 7. § (1) és (2) bekezdését annak okán módosítja a törvény, hogy az eljárásban a
beadványokat a bíróság részére az Országos Bírósági Hivatal által üzemeltett informatikai
rendszer útján kell benyújtani. A 7. § (2) bekezdésének módosítása pedig a Pp.-re mint
mögöttes jogszabályra utalva határozza meg az elektronikus kommunikáció szabályait, a civil
és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásával összefüggő eljárásokban.
A 64. §-hoz
A törvény módosítja a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának
adatkörét, s ezzel összhangban a kérelemben a jogi személy szervezeti egység képviselőjének
nevét és anyja születési nevét is szerepeltetni kell, 2013. január 1. napjától.
A 65. §-hoz
A törvény 2013. január 1. napjával kiegészíti a Cnytv. 20. §-át. Az új (5)—(7) bekezdés alapján
a kérelemnek - ha az a szervezet adó számának, illetve statisztikai számjelének megállapítása,
illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz, tartalmaznia kell azokat az adatokat, melyek az
azonosítók beszerzéséhez szükségesek. Ugyanezek a szabályok alkalmazandóak abban az
53
esetben, amennyiben a kérelem a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámának,
illetve statisztikai számjelének megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is tartalmaz,
azzal, hogy ebben az esetben a kérelemnek a szervezet képviselőjének adóazonosító száma
helyett a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító számát kell
tartalmaznia.
A 66. §-hoz
A törvény módosítja a Cnytv. 29. §-ának (1) bekezdését, szélesítve a hivatalbóli elutasítási
okokat. Nincs indok ugyanis hiánypótlási felhívás kibocsátására abban az esetben, ha a
kérelmezőnek nincs perbeli jogképessége, a szervezet alapításában olyan alapító vesz részt,
aki a szervezet alapításában törvény alapján nem vehet részt vagy a kérelmet nem a
jogszabályban arra feljogosított személy nyújtja be.
A 67. §-hoz
A Cnytv. 40. §-át annak okán szükséges kiegészíteni, hogy 2013. január 1. napjától a
beszámolót nem az Országos Bírósági Hivatal, hanem a bíróság részére kell az arra kötelezett
szervezeteknek benyújtaniuk. A szabályozás módosításának indoka az, hogy az informatikai
rendszer indulását követően megfelelőbb, ha a szervezetek a bíróságok részére küldik meg a
beszámolókat, hiszen így valamennyi iratot egy helyre küldhetnek. A szabályozás értelmében
a bíróságok a beszámolókat — csakúgy, mint jelenleg az Országos Bírósági Hivatal — az
országos névjegyzékben fogják közzétenni.
A 68. §-hoz
A törvény módosítja a Cnytv. 2013. január 1. napján hatályba lépő 41. §-át. A módosítás
indoka az, hogy megfelelő részletszabályok kerüljenek kialakításra az adószám, illetve a
statisztikai számjel bíróságon keresztüli beszerzésére. Az azonosítók beszerzésére úgy fog sor
kerülni, hogy a bíróság az adószám, illetve statisztikai számjel megállapításához, illetve
beszerzéséhez szükséges adatokat, nyilatkozatokat a nyilvántartásba vételről szóló határozat
jogerőre emelkedése megállapításának napját követő öt munkanapon belül az informatikai
rendszer alkalmazásával továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz, amely a kérelmet az
adószám kiadását követően, az adószámmal együtt továbbítja a Központi Statisztikai
Hivatalhoz. A Központi Statisztikai Hivatal a kérelem megérkezésének napján a létrehozott
adószámról és a statisztikai számjelről tájékoztatást küld a bíróság részére. Amennyiben pedig
változásbejegyzési eljárás keretében kérik az adószám, statisztikai számjel megállapítását,
illetve beszerzését, akkor a kérelmet a bíróság - az informatikai rendszer útján - a kérelem
hozzá érkezésétől számított öt munkanapon belül továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.
E rendelkezés indoka az, hogy ebben az esetben nem a kérelem elbírálástól függ az
azonosítók kiadása; így a kérelem elbírálása előtt továbbítható a kérelem. Ugyancsak
szabályozásra kerül az is, hogy amennyiben a változásbejegyzési kérelem a szervezet vagy a
szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul
és a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai
számjellel rendelkezik, a változásbejegyzési eljárás keretében be kell jelenteni az új képviselő
adóazonosító számát.
Az állami adó- és vámhatóság kizárólag abban az esetben tudja egy munkanapon belül
megállapítani az adószámot, ha a kérelmet erre rendszeresített űrlapon, elektronikus úton
terjesztik elő, ellenkező esetben ugyanis nincs mód a kérelem automatizált feldolgozására.
54
Ennek okán rögzítésre kerül, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószámot harminc napon
belül állapítja meg, és az adószámot és a kérelmet harminc napon belül továbbítja a Központi
Statisztikai Hivatal részére, ha a szervezet az adószám, illetve a statisztikai számjel
megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmét papír alapon nyújtotta be a bíróságnak.
Amennyiben a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal
rendelkezik, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni az adószám törlése
iránti kérelmet, melyet a bíróság öt munkanapon belül továbbít az állami adó- és vámhatóság
részére. Az állami adó- és vámhatóság e kérelem alapján tájékoztatást ad arról, hogy az
adószám törlés alatt van. A nyilvántartásba az értesítés alapján az adószám mellett a
„megszűnt” toldatot kell feltüntetni, s az adat bejegyzéséről nem kell végzést hozni. Az állami
adó- és vámhatóság az adószám törléséről ugyancsak tájékoztatja a bíróságot és a Központi
Statisztikai Hivatalt, s a bíróság az állami adó- és vámhatóság tájékoztatása alapján az
adószámot és a statisztikai számjelet a nyilvántartásból haladéktalanul törli, melyről
ugyancsak nem kell végzést hozni.
A 69. §-hoz
A törvény - összhangban az adózás rendjéről szóló törvény előírásaival - kiegészíti a Cnytv.-t
egy új rendelkezéssel. A 43/A. § alapján abban az esetben van mód a nyilvántartásban
szereplő szervezet törlésére, amennyiben a szervezetnél adóhatósági eljárás nincs
folyamatban, és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez és a
szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/C. § szerinti elszámolásra nem kötelezett,
illetve az elszámolási kötelezettségének eleget tett,
A 70. §-hoz
A törvény jogszabályszerkesztési okból módosítja a Cnytv. 63. §-át, a rendelkezés kiegészül
azzal, hogy a kérelemnek tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének nevét is.
A 71. §-hoz
A törvény kiegészíti a nyilvántartandó adatok körét a szervezet szervezeti egysége jogi
személlyé nyilvánítása esetén, így annak 2013. január 1. napjától tartalmaznia kell a
következő adatokat is. A jogi személy szervezeti egység képviselőjének nevét, anyja születési
nevét, adószámát, közösségi adószámát, valamint statisztikai számjelét és az ezekkel az
adatokkal kapcsolatos változásokat, pl. az adószám felfüggesztését, vagy az adószám
felfüggesztésének megszüntetését.
A 72. §-hoz
A törvény kiegészíti a nyilvántartandó adatok körét az alapítványok esetében is, a Cnytv. 94.
§ (1) bekezdésének új j) pontja alapján a nyilvántartás — szükség szerint — tartalmazza az
alapítvány képviselőjének születési nevét is.
A 73. §-hoz
A Cnytv. 95. §-ának módosításával nyilvántartási adat lesz az egyesület képviselőjének anyja
születési neve is.
55
A 74. §~hoz
A törvény az új nyilvántartási adatokkal összefüggésben rögzíti, hogy a már bejegyzett
alapítvány, illetve egyesület esetében az első változásbejegyzési kérelem benyújtásakor be
kell jelenteni a bíróság részére az egyesület, és az alapítvány képviselőjének anyja születési
nevét, illetve a jogi személy szervezetei egység képviselőjének nevét és anyja születési nevét.
A Cnytv. új szabálya arra is lehetőséget ad, hogy ezt az adatot a képviselő a bíróság részére -
változásbejegyzési kérelem benyújtása nélkül - jelenthesse be.
A 75. §-hoz
A Cnytv. 108. §-ának módosításával a törvény pontosítja a bíróság, az állami adó- és
vámhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal közötti adatközlés szabályait.
A 76. §~hoz
A 76. § a Cnytv. 111. § (1) bekezdését pontosítja, amely a statisztikáról szóló 1993. évi
XLVI. törvényt módosítja, egyértelművé téve, hogy a statisztikai számjel megállapítása iránti
kérelem változásbejegyzési kérelem benyújtásával is előterjeszthető.
A 77. §-hoz
A Cnytv. 117. §-a módosításának indoka az, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény szabályait ugyancsak pontosítani szükséges, annak érdekében, hogy 2013. január 1.
napjától megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre az állami adó- és vámhatóság
számára az adószám kiadására a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek
nyilvántartásában szereplő szervezetek esetében.
A 78. §-hoz
A 78. § részben a Cnytv. egyes rendelkezéseinek pontosítására irányul, részben 2013. január
1.	napjától módosítja azt a szabályozást, mely szerint a beszámolókat az Országos Bírósági
Hivatal részére kell megküldeni. A módosítás eredményeképpen a bíróság feladata lesz a
hozzá érkezett beszámolók országos névjegyzékben történő közzététele.
A 79. §-hoz
A 79. § a 78. §-hoz hasonlóan szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz, továbbá módosítja
a Cnytv. 84. §-át annak érdekében, hogy az új nyilvántartandó adatok közül a képviselő anyja
születési neve se legyen az országos névjegyzékben megtekinthető adat, hasonlóan a
lakóhelyre vonatkozó adattal, az ugyanis ezen adatok esetében túl széles nyilvánosságot
eredményezne.
A 80. §-hoz
A törvény alapján nem lép hatályba a Cnytv. 20. § (1) bekezdés j) pontja, tekintettel arra,
hogy az adószám és a statisztikai számjel beszerzése érdekében megadandó adatok a 20. § új
(5)-(7) bekezdésében kerültek elhelyezésre (65. §).
56
A 81. §-hoz
A § - a 15.§-nál ismertetett célok eléréséhez - törvényi szintű előírást igénylő adatkezelési
szabályokat illeszt a Két. rendszerébe. A módosítással a kapcsolati kód rendszeres cseréje
kötelezővé válik.
A 82. §-hoz
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16, §-a
lehetővé teszi, hogy ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt
kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés
elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás
megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodjon. Az önkormányzat képviselő-testülete a
döntéssel szemben jogorvoslattal élhet. A törvény azt célozza, hogy az Mötv.-ben szereplő
jogorvoslat során a Fővárosi Törvényszék a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó
rendelkezései alapján járjon el, a beruházás határidőben történő megvalósításának érdekében a
bíróság eljárását soron kívül folytatná le. A törvény a jogalkalmazási problémák elkerülése
érdekében egyértelműen megjelöli a perben eljáró feleket és azok képviselőit. A Kormány
képviseletével kapcsolatos hatáskört a törvény a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez
telepíti azzal, hogy a ténylegesen eljáró képviselő képviseleti jogának igazolását a Pp. 329. §
(1)	bekezdése szerint szabályozza. Mivel a Pp. XX. fejezete több helyen rendelkezik az első
fokon eljárt közigazgatási szervről, ezért a törvény a Kormány képviselőjét határozza meg
ekként.
A 83. és 84. §-hoz
A törvény módosítja közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 180. § (1)
bekezdés h) pontját és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 62. § (3)
bekezdését a 13. és 14. §-hoz írt indok miatt.
A 85. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a Két. alapján kiszabott igazgatási bírság helyébe lépő közérdekű
munka nyilvántartását a Szabs. tv. szerinti közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás
tartalmazza, a szabálysértés és az igazgatási bírság alkalmazhatósága érdekében pontosan
szükséges meghatározni, hogy az abban foglalt adatok mennyi ideig kezelhetők. Erre és a
foglalkoztatói nyilvántartás adattartalmának pontosítására irányul a Szabs. tv. pontosítása.
A 86. §-hoz
A 86. § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 87. §-hoz
A törvény 82. §-a a Mötv. sarkalatosként elfogadott rendelkezésének eltérő szövegű
hatálybalépéséről rendelkezik, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.