﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7677. számú
törvényjavaslat
a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozd egyes
törvények módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. június
2012. évi... törvény
a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
1. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítása
l.§
Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992.
évi LXXXIX. törvény I. Fejezete, II. fejezete, 10. §-a, 11. § (1) bekezdése, 19. § (5) és (6)
bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/F. § (l)-(9) bekezdése és 1-8. melléklete.
2.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
2.	§
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„ (4) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül - a
központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegben - az Alap pénzeszközei
terhére kell biztosítani az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program
működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet e feladatok ellátásával kapcsolatban
felmerült kiadásainak támogatását.”
3.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
3.	§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv,
amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.”
4.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
4.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 56. § (2) bekezdésében a
„felhasználható bevételként kell előirányozni, és a sportpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni” szövegrész helyébe a „kell
felhasználni” szöveg lép.
5.	§
Hatályát veszti az Stv. 79. § (3) bekezdése.
2
5.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
6.	§
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A nem állami fenntartású zenekarok és énekkarok tekintetében a felosztási szabályzat
a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendő
szempontként tartalmazza az évente a 20. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott
szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját
és a következő költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.”
(2)	Az Emtv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény alapján központi költségvetési támogatás kizárólag az Európai
Bizottságnak a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)
költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatból és a Nemzeti Kulturális
Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott N 357/2007. számú határozatával összhangban
nyújtható.
(2)	A központi költségvetés támogatást biztosít
a)	nemzeti előadó-művészeti szervezet és a kiemelt előadó-művészeti szervezet
fenntartója,
b)	az a) pont szerinti szervezettel közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat, vagy
c)	ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója és nem rendelkezik
közszolgáltatási szerződéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet
részére.”
(3)	Az Emtv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E Fejezet 2. Címét és 3. Címét az állami fenntartású előadó-művészeti szervezetekre
nem lehet alkalmazni.”
(4)	Az Emtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetési támogatás önkormányzati fenntartású előadó-művészeti
szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az az önkormányzattal a támogatás
folyósításakor hatályos, legalább hároméves fenntartói megállapodást kötött. Fenntartói
megállapodás csak teljes naptári évre köthető. Nem kell fenntartói megállapodást kötnie az
előadó-művészeti szervezetnek a vele közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzattal.”
(5)	Az Emtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti
szervezetnek minősített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti
3
jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításának művészeti
támogatás és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési
kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.”
(6)	Az Emtv. 17. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti
tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez,
eszközök - különösen színpadtechnikai eszközök -, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi,
művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott
hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.”
(7)	Az Emtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra - az érintett területeken
jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén - adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.
(2)	A működési támogatás feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet a létesítő
okiratában meghatározott, állandó működési helyéül szolgáló épülettel rendelkezzen. Az
épület rendeltetésszerű használatának biztosítása a fenntartó feladata, ezzel összefüggésben az
épület lényeges műszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökről
nyilvántartást vezet. Fenntartó hiányában az e bekezdésben foglalt feladatok kötelezettje az
előadó-művészeti szervezet.
(3)	A működési támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a fenntartó vagy az
előadó-művészeti szervezettel közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat által az
előadó-művészeti tevékenységhez kapcsolódóan nyújtott támogatás összegét a felújítási és
beruházási jellegű kiadások, valamint az ingatlan használatáért bármilyen jogcímen kért
térítés összegének kivételével.”
(8)	Az Emtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek
nem minősülő színházak, balett- és táncegyüttesek szakmai programmegvalósításának és
működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente
legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését
évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.”
(9)	Az Emtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek
nem minősülő zenekar, énekkar szakmai programmegvalósításának és működésének
támogatására a 19. §-t kell alkalmazni.”
(10)	Az Emtv. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 15. § (2) bekezdése szerinti jogosult (ha több előadó-művészeti szervezetet tart
fenn, vagy több előadó-művészeti szervezettel kötött közszolgáltatási szerződést,
szervezetenként) a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év
június 30-áig az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi
beszámolót készít.
4
(2)	A 4. § ej pontja alapján állami fenntartásban működő, valamint a 4. § d) pontjában
foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet a fenntartója
vagy a vele közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat részére nyújtott beszámolót az
előadó-művészeti államigazgatási szervnek is megküldi.”
7.	§
Az Emtv.
a)	5/B. § d) pontjában a „kidolgozza,” szövegrész helyébe az „a központi költségvetési
támogatás megállapítása érdekében kidolgozza” szöveg,
b)	5/B. § (2) bekezdésében a „felosztási” szövegrész helyébe a „nem állami fenntartású
színházak, balett- és táncegyüttesek vonatkozásában a felosztási” szöveg,
c)	15. § (3) bekezdésében a „támogatás” szövegrész helyébe a „központi költségvetési
támogatás” szöveg,
d)	16. § (5) bekezdésében a „fenntartott és nyilvántartásba vett előadó-művészeti
szervezet tevékenységével összefüggő, (2) bekezdés szerinti adatokat jogszabályban
meghatározott módon” szövegrész helyébe a „megkötött fenntartói megállapodásokat”
szöveg,
e)	20. § (1) bekezdésében a „fenntartóját” szövegrész helyébe az „esetén a 15. § (2)
bekezdése szerinti jogosultat” szöveg,
í) 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási
megállapodást kötő valamennyi” szövegrész helyébe a „fenntartóra vagy azzal
közszolgáltatási szerződést kötött” szöveg,
g)	24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „színházakra” szövegrész helyébe az
„előadó-művészeti szervezetekre” szöveg,
h)	24. § (3) bekezdésében „kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a
továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
i)	30. § (7) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrész helyébe a
„miniszter” szöveg
lép.
8.	§
Hatályát veszti az Emtv. 5. § (2) bekezdés e) pontja, 15. § (6) bekezdése, 16. § (1)
bekezdése, 20. § (4) bekezdése, 22. §-a, 23. § (6) bekezdése.
5
6.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
9.	§
(1)	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15. alcíme
a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú
részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a
honvédelemért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott
gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedésének elidegenítése, megterhelése, a
részesedésen vételi jog, elővásárlási jog létesítése, továbbá a részesedés biztosítékul adása és
az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet végelszámolás útján történő
megszüntetése tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.”
(2)	A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § Az I. Fejezet, a 19-22. §, a 23-29. §, a III-V. Fejezet, a VII-IX. Fejezet, a 48. alcím,
a 49. alcím és az 52. alcím az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése,
45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
(3)	A Hvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
7.	A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítása
10.	§
Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 55. §-a.
8.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
11.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 85. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„ (11) A közös hivatal működési költségeit a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok -
eltérő megállapodásuk hiányában - lakosságszámuk arányában biztosítják.”
6
12. §
A Mötv. 117. §-a és 118. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok
a)	kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel
-	a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő
ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi
szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást
biztosít,
b)	az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy
felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe
vételével történik:
a)	takarékos gazdálkodás,
b)	a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele,
c)	a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.
(3)	A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.
(4)	A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi
érdekeltségének fenntartását.
118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves
szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás
esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló
törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni.
(2)	Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat
működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.”
9.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
13.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6. § (2)
és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kiadási előirányzatok - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel - működési
költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportokra tagozódnak.
(3)	A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai,
és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és
7
egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti
bontásban tartalmazza.”
(2) Az Áht. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott
közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
országos intézményfenntartó központi feladatokat ellátó költségvetési szerv egyes szervezeti
egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek.”
10.	Záró rendelkezések
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. december 31-én lép
hatályba, és 2013. január 2-án hatályát veszti.
(2)	Az 1-6. alcím és a 9. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.
15.	§
A 11. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. melléklet a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez
A honvédelemért felelős miniszter és az MNV Zrt. a 22/A. § alapján az állam nevében a
következő gazdálkodó szervezetekben fennálló, állami tulajdonú részesedések felett
gyakorolja a tulajdonosi jogokat:
1.	HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő
Részvénytársaság,
2.	HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
3.	HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
4.	HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
5.	HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.,
6.	HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.
7.	HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft.”
9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata értelmében a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés
e tárgykörről más tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt. Az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a központi költségvetésről szóló törvény
előkészítésére, az Országgyűlésnek történő benyújtására, tárgyalására speciális szabályokat
állapít meg. E szabályokat a törvény sajátos jogi jellege és különleges alkotmányos szerepe
indokolja.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján a Kormánynak a központi
költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a
törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek. A
törvényjavaslat ennek az előírásnak tesz eleget.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítása
Az 1. §-hoz
A kórházak állami kézbe kerülése miatt „kiüresedett” a támogatási rendszer. Tekintettel
arra, hogy új címzett támogatások 2007. évtől és új céltámogatások 2013. évtől nem indulnak,
a címzett- és céltámogatási rendszer az eddigi formában való továbbműködtetése
indokolatlan. Az erről szóló törvényben csak a folyamatban lévő beruházások esetében még
alkalmazandó szabályokat szükséges megtartani.
2.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
A 2. §-hoz
Az 1079/2012. (III. 28.) Korm. határozatban a Kormány a Magyar Tudományos
Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével
kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásának folyamatosságához, biztonságához
szükséges a forrásként szolgáló Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtható
támogatások között nevesíteni a Programot azzal, hogy a szükséges forrás és a feladat
ellátásáért felelős szervezet meghatározását az éves költségvetési törvényre célszerű bízni.
3.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
A 3. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján az Egyenlő Bánásmód Hatóság autonóm
államigazgatási szerv. Az autonóm államigazgatási szerveket törvény hozza létre,
tevékenységükért nem a Kormánynak tartoznak felelősséggel. A költségvetési besorolási rend
ezt oly módon is érvényre juttatja, hogy ezeket a szerveket vagy önálló fejezetként
szerepelteti (pl. Gazdasági Versenyhivatal), vagy az I. Országgyűlés fejezetbe sorolja be
10
fejezeti jogállású költségvetési szervként. Ennek nem felel meg az a hatályos megoldás,
amely az Egyenlő Bánásmód Hatóságot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
fejezetében helyezi el. A módosítás értelmében az Egyenlő Bánásmód Hatóság költségvetése
így a jövőben a központi költségvetésről szóló törvény I. fejezetében szerepelne.
4.	A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
A 4. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján a játékadó bevételeket tervezni kell a sportért felelős
minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetben is,
ami duplikálódáshoz vezet. A módosítás ezt szünteti meg, tartalmilag azonban nem érinti a
sportra fordítható pénzösszegek nagyságát.
Az 5. §-hoz
A javaslat megszünteti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (3) bekezdésében
szereplő felhatalmazásnak - a szabályozási jog terjedelmét meghatározó rendkívül általános
és tág megfogalmazása, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-ába
való ütközése miatt - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5)
bekezdése szerinti felhatalmazással való szükségtelen párhuzamot.
5.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
A 6-8. §-hoz
A módosítások az állami fenntartású szervezetek kivonására irányulnak az előadó-
művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény
támogatási modellje alól. A kultúráért felelős tárca a kulturális intézmények vonatkozásában
általános, egységes elveket kíván érvényesíteni, melyek a formálódó nemzeti kulturális
intézmény koncepcióban kerülnek kidolgozásra. Ezen túl a fenntartó önkormányzatok
ösztönzése érdekében a működési támogatás meghatározásánál szempontként érvényesíti a
fenntartó támogatás mértékét, valamint jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz.
6.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
A 9. § (1) bekezdéséhez
A Magyar Honvédség Magyarország Alaptörvényében, a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi
CXIII. törvényben, valamint nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségének
maradéktalan teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a honvédelmi feladatellátásban
közreműködő, állami tulajdonú gazdasági társaságok felett a felügyeletet a honvédelemért
felelős miniszter lássa el. Az állami vagyonról szóló törvényben a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. részére biztosított stratégiai döntések meghozatalára a miniszter jogköre
nem terjed ki.
A 9. § (2) bekezdéséhez
A kiegészítésre tekintettel a sarkalatossági záradék pontosítása indokolt.
11
A 9. § (3) bekezdéséhez
A bekezdéssel bevezetett melléklet a miniszter és az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
-	módosítás tartalma szerinti - tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó, állami tulajdonú
gazdasági társaságok felsorolását tartalmazza.
7.	A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítása
A 10. §-hoz
A módosítással 2013-tól megszűnik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
költségvetési támogatásának kötelezettsége (ez nem zárja ki a támogatást, csak nem
determinálja az összegét). Ezt kompenzálja az a 2012-től bevezetett új szabályozás, amelynek
értelmében a fizetendő innováció járulék mértékét semmilyen jogcímen nem lehet
csökkenteni, így az Alap rendelkezésére álló forrás nem csökken.
8.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítása
All. §-hoz és a 12. §-hoz
Az egyes feladatok jellege és a feladatot az önkormányzat számára előíró
jogszabályokban foglaltak eltérései miatt differenciálni szükséges az önkormányzatok által
ellátandó egyes feladatokhoz nyújtandó, illetve nyújtható állami támogatások között is. így
közvetlen feladatalapú támogatások csak egyes ágazati feladatokhoz kapcsolódnának, más
ágazati feladatok ellátását mutatószámok alapján támogatná az állam, a nem paraméterezhető
egyéb feladatok ellátásához pedig általános állami támogatás nyújtása indokolt.
9.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
A 13. § (1) bekezdéséhez
A módosítással egyszerűsödik az előirányzat-csoporti és a kiemelt előirányzati struktúra.
A kölcsönök előirányzat-csoport megszűnik, az abban szerepeltetett kiadások - jellegüktől
függően - beolvadnak a működési vagy a felhalmozási költségvetésbe. A beruházási kiadások
kettőssége (kormányzati, intézményi) az eltérő finanszírozási szabályok 2012. évi hatályon
kívül helyezésével értelmét vesztette, ezért a módosítás egységes beruházások elnevezésű
kiadási előirányzat megállapítását javasolja. Végül a lakástámogatás kiemelt előirányzat - az
ilyen címen tervezett összegek csekély volta miatt - megszűnik, az ezen a tételen tervezett
kiadásokat az egyéb felhalmozási kiadások tartalmazzák.
A 13. § (2) bekezdéséhez
A módosítás biztosítja az összhangot a nemzeti köznevelésről szóló törvény külön
törvényjavaslat által módosítandó rendelkezéseivel. A nemzeti köznevelésről szóló törvény
létre hozza a közoktatási intézmények országos fenntartó központját, amelynek egyes
szervezeti egységei (tagintézményei) törvényben meghatározott korlátokkal jogi
személyiséggel fognak rendelkezni.
12
10.	Záró rendelkezések
A 14. §-hoz
A paragrafus a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
A 15. §-hoz
A paragrafus sarkalatossági záradékot tartalmaz.
13