﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7678. számú
törvényjavaslat
egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2012. június
2012. évi ... törvény
egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
J) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan
munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett
tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát
nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott
tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok
szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a
fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, valamint a
szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben
végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény
alapján adómentes bevétel;”
(2)	Az Szt. 4. § (1a) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem
minősül jövedelemnek]
„10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a
szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról
szóló törvény alapján adómentes bevétel.”
2.	§
Az Szt. 34. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek,
aki)
„j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény
szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.”
3.	§
Az Szt. 57. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
2
(A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást)
„e) a támogatott lakhatás,”
(nyújtja.)
4.	§
(1)	A Szt. 58/A. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A (2a) bekezdés szerinti esetben - ide nem értve a (2b) bekezdés szerinti nem
állami fenntartású házi segítségnyújtás 2011. december 31-én ellátási szerződéssel nem
érintett ellátotti létszámát - a normatív hozzájárulás a külön jogszabály szerinti finanszírozási
rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha
a)	a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé,
b)	a kérelem benyújtását megelőzően is létezett férőhelyet demens betegek
bentlakásos intézményi ellátására minősítik át,
c)	a működési engedély módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.”
(2)	Az Szt. 58/A. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló
kapacitástól függetlenül be kell fogadni
a)	az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,
b)	azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre nézve a
fenntartó pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül,
c)	azt a kérelem benyújtását megelőzően is érvényes működési engedélyben
feltüntetett szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amely esetében a
működési engedély módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező
szétválás vagy egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített
telephelyére történő férőhelyszám-átcsoportosítás, vagy átmeneti és tartós ellátást nyújtó
férőhelyek egymás közti átminősítése teszi szükségessé,
d)	2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól, illetve ha a működési
engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól kezdődően azt a
szolgáltatást, intézményt, ellátotti számot, férőhelyszámot, amelyre a helyi önkormányzat,
illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét 2011. év során a
jogszabályoknak megfelelően benyújtotta.”
5.	§
Az Szt. a következő 75. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„ Támogatott lakhatás
75. § (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve
szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az
életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló
életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja
3
a)	a lakhatási szolgáltatást,
b)	az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka
körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt,
c)	az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást,
d)	az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén
da)	az étkezést,
db)	az ápolás-gondozást,
dc)	a fejlesztést,
dd)	a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.
(2)	A lakhatási szolgáltatás
a)	legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
b)	hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
c)	legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében
biztosítható.
(3)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó
a)	szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás
útján,
b)	más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre
vonatkozó megállapodás alapján (hálózat),
c)	más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást
nyújtó szervezettel kötött megállapodás útján,
d)	az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának
szabályai szerint
is biztosíthatja.
(4)	A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy
a)	az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan
időtartamú,
b)	az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. §-t és 99/A. §-t nem kell
alkalmazni.”
6.	§
Az Szt. 113/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt)
„e) a támogatott lakhatásban részesülő személyek.”
7.	§
Az Szt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Támogatott lakhatás esetén
4
a)	a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át,
b)	a térítési díjra a tartós bentlakásos intézmények térítési díjára vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.”
8.	§
Az Szt. 132. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„r) a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatára, a
rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, a fogyatékos személyek alapvizsgálatára, valamint a
komplex szükségletfelmérésre vonatkozó szabályokat;”
9.	§
(1)	Az Szt. a következő 140/O. §-sal egészül ki:
„140/0. § Az 58/A. § (2e) bekezdés d) pontja szerinti esetben - amennyiben a
hatálybalépésig az eljárás jogerősen lezárult - a működési engedély módosítása iránt új
kérelmet kell benyújtani.”
(2)	Az Szt. a következő 140/P. §-sal egészül ki:
„140/P. § (1) 2013. január 1-jét követően fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg
személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyeket
a)	nagy létszámú intézmény átalakítása esetén csak támogatott lakhatás,
b)	új intézmény létrehozása esetén csak a 75. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
támogatott lakhatás
formájában lehet létrehozni.
(2)	Bentlakásos intézményi ellátás 2014. december 31-éig működtethető lakóotthoni
formában.”
10.	§
(1)	Az Szt.
a)	37. § (1) bekezdés c) pontjában az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.]”
szövegrész helyébe az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban,
óvodában vagy iskolai napköziben” szöveg,
b)	58/A. (2) bekezdés c) pontjában a „külső” szövegrész helyébe a „külső és az
időszakos” szöveg,
c)	65/E. § (2) bekezdésében a „követően” szövegrész helyébe a „megelőzően három
hónappal” szöveg,
d)	117/B. § (2) bekezdésében az „(1) és (3)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg
lép.
5
(2)	Az Szt. 4. § (1) bekezdés h) pontjában az „ellátást” szövegrész helyébe az „ellátást
vagy támogatott lakhatást” szöveg lép.
(3)	Az Szt.
a)	57. § (2) bekezdés b) pontjában az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény
(a továbbiakban a)-b) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény)” szöveg,
b)	117. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a) pont alá nem tartozó egyéb” szövegrész
helyébe az „a” szöveg
lép.
(4)	Hatályát veszti az Szt.
a)	115. § (9) bekezdés harmadik mondata,
b)	124. § (6) bekezdése.
(5)	Hatályát veszti az Szt. 57. § (3) bekezdés harmadik mondata.
(6)	Hatályát veszti az Szt.
a)	57. § (2) bekezdés c) pontja,
b)	85/A. §-a és az azt megelőző alcím,
c)	102. § (2) bekezdésében az „és ápoló, gondozó célú lakóotthon” szövegrész,
d)	112. §-át megelőző alcímben az „és a rehabilitációs célú lakóotthonokra”
szövegrész,
e)	112. § (1) bekezdésében és 113. § (2) bekezdésében az „ , illetve rehabilitációs célú
lakóotthonban” szövegrész,
f)	112. § (3) bekezdése,
g)	112. § (4) és (5) bekezdésében az „és a rehabilitációs célú lakóotthonban”
szövegrész,
h)	112. § (7) bekezdésében az „és a rehabilitációs célú lakóotthon” szövegrész,
i)	113. § (1) bekezdés első és második mondatában az „ , illetve rehabilitációs célú
lakóotthonba” szövegrész,
j) 113. § (1) bekezdésében az „ , illetve lakóotthonban” szövegrész,
k) 113/A. § a) és b) pontjában a „vagy ápoló-gondozó célú lakóotthonban” szövegrész,
l) 113/A. § c) pontjában a „ , rehabilitációs célú lakóotthonban” szövegrész,
m) 117. § (2) bekezdés a) pontja,
n) 117. § (5) bekezdésében és 119/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „és rehabilitációs
célú lakóotthon” szövegrész,
o)	119/C. § (1) bekezdés c) pontjában az „és ápoló-gondozó célú lakóotthon”
szövegrész.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
11.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
6
(a továbbiakban: Gyvt.) 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot
látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott
alaptevékenység keretében)
„c) a köznevelési intézmények,”
12.	§
A Gyvt. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai
fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai
célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határozhat meg. A
nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a
fenntartónak azonban erre irányuló szülői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek
felügyeletének megszervezéséről.”
13.	§
A Gyvt. 68/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68/A. § (1) A gyámhatóság a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben
kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését és elrendeli a 16.
életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét.
(2)	A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét három
tanítási hónapot magában foglaló időszakonként felülvizsgálja.
(3)	A gyámhatóság a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként, ha a
gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai
foglalkozást igazolatlanul
a)	mulasztott, megállapítja, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése
megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn,
b)	nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás
szüneteltetésének megszüntetését.
(4)	A gyámhatóság a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl kezdeményezi a
kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését, ha a gyermek (fiatal
felnőtt) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben
történő elhelyezésére került sor, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek
(fiatal felnőtt) javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került.
(5)	A gyámhatóságnak a (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés szerinti döntése ellen
nincs helye fellebbezésnek.”
7
14.	§
A Gyvt. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat
lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni.”
15.	§
A Gyvt. 96. § (8a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel)
„d) az alternatív napközbeni ellátással”
(kapcsolatos módszertani feladatokat.)
16.	§
(1)	A Gyvt. 139. § (2) bekezdés e) pontja a következő ee) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza
hatósági döntéssel elhelyezett gyermek, illetve fiatal felnőtt esetén)
„ee) a gyermek, fiatal felnőtt ügyében eljárni illetékes területi gyermekvédelmi
szakszolgálat nevét és KSH azonosító kódját.”
(2)	A Gyvt. 139. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza)
,f a fiatal felnőtt hatósági döntéssel elrendelt utógondozása esetén
fa)	a határozatot hozó szerv nevét, a határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének
napját,
fb)	a hatósági döntés jellegét (utógondozás elrendelése, otthonteremtési támogatás
igénybevétele miatti utógondozás elrendelése).”
(3)	A Gyvt. 139. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]
„e) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás által nyújtott, a 60. §-ban, a 62-65. §-
ban, a 66. § (1) és (2) bekezdésében, a 66. § (3) bekezdés a) és d)-f) pontjaiban meghatározott
szolgáltatások, ellátások esetén.”
17. §
(1) A Gyvt. 145. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
8
(Az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra való
jogosultságának feltétele a)
„b) gyermekek napközbeni ellátása és - az 51. § (4)-(9) bekezdés szerinti ellátás
kivételével - a gyermekek átmeneti gondozása esetében az új férőhelyeknek”
(a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály
szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása.)
(2)	A Gyvt. 145. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a normatív hozzájárulás a külön jogszabály
szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás nélkül is jár, ha
a)	a változás a működési engedély módosítását nem teszi szükségessé,
b)	a működési engedély módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.”
(3)	A Gyvt. 145. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe a rendelkezésre álló
kapacitástól függetlenül be kell fogadni
a)	az állami vagy önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,
b)	azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre nézve a fenntartó
pályázati úton elnyert európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül,
c)	azt a kérelem benyújtását megelőzően is érvényes működési engedélyben
feltüntetett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a működési
engedély módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező szétválás vagy
egyesítés, szolgáltatási forma-váltás, valamint a fenntartó intézményei, telephelyei közötti
férőhelyszám-átcsoportosítás teszi szükségessé,
d)	2012. évre vonatkozóan az igénylésben megjelölt időponttól kezdődően, illetve ha a
működési engedélyben ennél későbbi időpont szerepel, az abban megjelölt időponttól
kezdődően azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelyre a helyi
önkormányzat, illetve a társulás a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igényét
2011. év során a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta.”
18. §
(1)	A Gyvt. 148. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó
rendeletében, más fenntartó esetén a fenntartó képviseletére jogosult testület, személy írásbeli
döntésében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi
viszonyai ezt indokolttá teszik.”
(2)	A Gyvt. 148. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos
személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell a 150. § (1)-(3) bekezdésében
foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne
kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást a kötelezett nem tenné meg.”
9
(3)	A Gyvt. 148. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A kötelezett írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a
számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az
esetben nem kell a 150. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ugyanakkor biztosítani
kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a
vállalást a kötelezett nem tenné meg.”
(4)	A Gyvt. 148. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén - kivéve az
állami fenntartású intézményeket - a 147. §-t, a 148. § (4) bekezdését és a 150. §-t nem kell
alkalmazni.”
19.	§
A Gyvt. 150. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1)
bekezdésben meghatározott jövedelem]
„b) 25%-át bölcsőde esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított
gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít
személyi térítési díjat,
c)	20%-át az a) és b) pont, valamint a 151. § alá nem tartozó egyéb gyermekek
napközbeni ellátása esetén,”
20.	§
A Gyvt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés
szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések
számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a
figyelembevételével állapítja meg. Ha a fenntartó kizárólag a bölcsődei ellátás keretében
biztosított gyermekétkeztetésre állapít meg személyi térítési díjat, a személyi térítési díj
meghatározásánál a 150. § (1)-(3) bekezdését nem kell alkalmazni.”
21. §
A Gyvt. a következő 161/J. §-sal egészül ki:
„161/J. § (1) E törvénynek az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel módosított 68/A. §-át azokban az ügyekben kell
alkalmazni, amelyekben
1 0
a)	a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a
Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31 -ét követően érkezik meg a
gyámhatósághoz, vagy
b)	az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének
felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.
(2)	Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének 2012. augusztus 31-ét követő
felülvizsgálata eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett
időszakban
a)	több mint öt kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, a gyámhatóság
határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, valamint ezzel
egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezése és - a
kincstár szüneteltetést elrendelő döntésének jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül -
a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi
költségvetés családi pótlék előirányzat javára történő visszafizetése iránt,
b)	kötelező tanórai foglalkozást nem mulasztott igazolatlanul, vagy azok száma nem
haladta meg az ötöt, a gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás
felfüggesztését. Ebben az esetben a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási
támogatás felhasználására a 2012. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (2) bekezdés szerinti
felülvizsgálata során a gyámhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerint az
igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások száma meghaladja az ötöt, azonban a
gyermek a szüneteltetés kezdeményezéséig nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél,
gyermekotthonban, szociális intézményben került elhelyezésre, vagy a gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került, akkor a
gyámhatóság határozatával megszünteti az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, és a
döntése jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül intézkedik a családtámogatási
folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatásnak a központi költségvetés családi pótlék
előirányzat javára történő visszafizetéséről.”
22. §
A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„k) a bölcsődében a nevelés-gondozás nélküli munkanapok számát, célját, időpontját,
valamint az e napokon nyújtott ellátás tartalmát,”
23.	§
(1)	A Gyvt.
a)	15. § (9) bekezdésében a „Kjt.” szövegrész helyébe a „közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szöveg,
b)	45. § (2) bekezdésében a „sajátos szükségleteihez” szövegrész helyébe a
„különleges szükségleteihez” szöveg,
1 1
c)	97. § (1) bekezdésében a „nem állami szervvel” szövegrész helyébe a „nem állami
szervvel, helyi önkormányzat állami szervvel” szöveg,
d)	145. § (3) bekezdésében a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény” szövegrész helyébe a „Kjt.” szöveg,
e)	147. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a
„normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás” szöveg
lép.
(2) A Gyvt.
a)	5. § q) pont qb) alpontjában a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában” szövegrész helyébe a
„nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 4. § 23.
pontjában” szöveg,
b)	40. § (1) bekezdésében, 135. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontjában, 151. § (9)
bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási” szöveg,
c)	42. § (2) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében az „a Kt. szerinti szakértői és
rehabilitációs bizottság” szövegrész helyébe az „az Nktv. szerinti szakértői bizottság” szöveg,
d)	44. § (5) bekezdésében, 68. § (3) bekezdés a) pontjában, 156. § (5) bekezdésében az
„a Kt.” szövegrész helyébe az „az Nktv.” szöveg,
e)	68/B. § (5) bekezdésében a „családtámogatási folyószámlára” szövegrész helyébe a
„települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára”
szöveg,
f)	132. § (3) bekezdésében az „a Kt. 35. §-a szerinti szakértői és rehabilitációs
bizottság” szövegrész helyébe az „az Nktv. szerinti szakértői bizottság” szöveg
lép.
24.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt. 69. § (2) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében az „a felfüggesztett iskoláztatási
támogatás és” szövegrész.
3.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
25.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4.
§ f) pontfb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:)
„fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a
betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű
1 2
egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os
mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig
fennáll;”
26. §
(1)	A Cst. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási
intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) - a (2) bekezdés szerinti kivétellel -
a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási
intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság
a)	az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás
után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott
jogkövetkezményre,
b)	az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai
foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a
kincstárnál az ellátás szüneteltetését.”
(2)	A Cst. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kincstár a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti az iskoláztatási
támogatás szüneteltetését, ha
a)	a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak
száma a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban nem haladta
meg az ötöt, vagy
b)	a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike bekövetkezett.”
27.	§
(1)	A Cst. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a
gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik az ellátásnak a természetbeni nyújtást
elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási
folyószámlára utalásáról.”
(2)	A Cst. 37. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése esetén a kincstár az iskoláztatási
támogatás szüneteltetését elrendelő döntése jogerőre emelkedésének hónapját megelőző
hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.
(8) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első
alkalommal a gyámhatóság iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére
irányuló kezdeményezésének hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a
folyósításra visszamenőlegesen, a kincstárnak a szüneteltetést megszüntető döntése
meghozatalát követően kerül sor.”
1 3
28. §
A Cst. a következő 50/B. §-sal egészül ki:
„50/B. § (1) Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2012. évi ... törvénnyel módosított 15. §-t és 37. § (5), (7) és (8) bekezdést azokban az
ügyekben kell alkalmazni, amelyekben
a)	a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a
15.	§ (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a
gyámhatósághoz, vagy
b)	az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének
felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.
(2)	Ha az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének (1) bekezdés b) pontja szerinti
felülvizsgálata eredményeként a gyámhatóság az iskoláztatási támogatás felfüggesztését
megszünteti, és ezzel egyidejűleg intézkedik az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének
kezdeményezése iránt, az iskoláztatási támogatást a kincstárnak abban az esetben kell
ismételten folyósítani, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének elrendelésére valamely
okból mégsem kerül sor.”
29.	§
(1)	A Cst. 21/A. § (2) bekezdésében és 22. § b) pontjában az „intézményben [Gyvt. 41.
§ (3) bek.]” szövegrész helyébe az „intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári
napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Cst.
a)	4. § c) pontja,
b)	8. § (2) bekezdésében az „[a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30/A.
§]” szövegrész,
c)	15. § (2) bekezdésében a „tanköteles” szövegrész.
4.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
30.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 18. §-a a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megállapított rokkantsági és rehabilitációs pénzbeli ellátás visszamenőlegesen
járó összegét csökkenteni kell annak a Kormány által kijelölt szerv által folyósított ellátásnak
az összegével, amely ugyanarra az időszakra került folyósításra, feltéve, hogy a jogosultat a
két ellátás egyidejűleg nem illette volna meg. A beszámítást a Kormány által kijelölt szerv
határozattal rendeli el. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a
beszámított összeg, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell követelni.”
1 4
31.	§
(1)	Az Mmtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított
körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) végez
a)	az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
b)	az ellátott kérelmére,
c)	a rehabilitációs ellátásban részesülő egészségi állapotában történt, a rehabilitációt
lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás, vagy legalább 30 napi egybefüggő keresőképtelen
állapot esetén,
d)	olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely
valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a
megállapítás időpontjában nem állt fenn, vagy
e)	célzott vizsgálatok elrendelése esetén.
(2)	Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3.
§ (2) bekezdés szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított
minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott
munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória
figyelembevételével, az erről szóló döntést követő második hónap első napjával állapítja meg.
Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének
megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek
az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összegét kell figyelembe
venni.
(3)	Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy
állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.”
32.	§
Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála
esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek,
unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös
veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy
éven belül.
(2)	Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy
halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.”
33.	§
(1)	Az Mmtv. 21. § (1) bekezdés a) pontja a következő ak)-am) alponttal egészül ki:
(A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátása megállapításának és ellenőrzésének, a Kormány által
1 5
kijelölt szerv az ellátás folyósítása céljából társadalombiztosítási azonosító jel alapján,
társadalombiztosítási folyószámlaszámon, vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon
a kérelmező, jogosult)
„ak) nemére,
al) állampolgárságára, bevándorolt, letelepedett, menekült és oltalmazott jogállására és
am) elhalálozása időpontjára”
(vonatkozó adatokat kezelheti.)
(2)	Az Mmtv. 21. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai folyósításának és a
megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás alapján az ellátásban
részesülő jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap
utolsó napjáig továbbítja a rehabilitációs hatósághoz. A rehabilitációs hatóság az adóazonosító
jelet az e bekezdés, valamint a 14. § (3) bekezdés szerinti adatok átvételével összefüggésben
használhatja.
(3)	A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtás szervei, a
katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állami adóhatóság, a munkaügyi
hatóság, az állami foglalkoztatási szerv, a bányafelügyelet, a szociális hatáskört gyakorló
szerv, a kincstár, a gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmény feladatai ellátása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott adatok - törvényben
meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő - igénylésére jogosult. A
társadalombiztosítási azonosító jel továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
(3)	Az Mmtv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival
kapcsolatos nyilvántartás Tbj. 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatait
a)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet elutasító döntés
jogerőre emelkedésétől számított 5 évig,
b)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszűnésétől vagy
megszüntetésétől számított 10 évig
őrzi meg. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.”
34. §
Az Mmtv. 6. alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
nyilvántartáshoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyek (a továbbiakban:
1 6
felhasználó) nyilvántartása - a hozzáférési jogosultság ellenőrzése céljából - tartalmazza a
felhasználó következő adatait:
a)	a természetes személyazonosító adatokat,
b)	annak a szervnek a megnevezését és székhelyét, melynek nevében a felhasználói
jogát gyakorolja és
c)	a jogosultságait.
(2)	Amennyiben a felhasználó a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival
kapcsolatos nyilvántartást rendszer-rendszer kapcsolat útján éri el, akkor a rehabilitációs
hatóság a kapcsolódó szerv (rendszer) (1) bekezdésben meghatározott adatait tartja nyilván. A
felhasználók nyilvántartása egyéb adatainak nyilvántartása a rendszerkapcsolat útján
kapcsolódó szerv feladata.
(3)	A felhasználó (1) bekezdés szerinti adatait a hozzáférési jogosultság megszűnését
követő 5 évig kell megőrizni.”
35.	§
Az Mmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell
tekinteni azt a személyt,
a)	aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül,
b)	aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló
szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt,
c)	akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló
szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d)	aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.”
36.	§
Az Mmtv. 7. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személy kérelmére
elvégzi a komplex minősítést, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.”
37.	§
(1)	Az Mmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az
erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés
tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy
vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a
tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó
adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak a
1 7
bejelentés elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés
során a Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat
igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés
időtartama alatt kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését
alátámasztó adatokat.”
(2)	Az Mmtv. 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért
felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a foglalkozási
rehabilitációs szakértők továbbképzéséről.”
38.	§
Az Mmtv. a következő 27/A. §-sal és azt megelőzően a következő 8/a. alcímmel
egészül ki:
„8/a. A rehabilitációs orvosszakértő
27/A. § (1) Rehabilitációs orvosszakértőként - az igazságügyi szakértőkről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
kizárólag az a személy jogosult eljárni, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	nem áll rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás alatt és
c)	megfelel a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a
bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele
szemben kizáró ok nem áll fenn. A bejelentő hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt,
hogy büntetlen előéletű, és nem áll a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a
bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak a bejelentés
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a
Kormány által erre kijelölt szerv a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a
bűnügyi nyilvántartó szervtől. A Kormány által kijelölt szerv a bejelentés időtartama alatt
kezeli az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó adatokat.
(3)	A Kormány által kijelölt szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2)
bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást (a továbbiakban: rehabilitációs
orvosszakértői névjegyzék) vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza
a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy elérhetőségét, valamint a végzettségére,
képesítésére vonatkozó adatokat. A rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékből kizárólag a
szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1)
1 8
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány
által kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a
rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
áll-e.
(5)	A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által kijelölt
szerv a hatósági ellenőrzés lefolytatásáig kezeli.
(6)	A Kormány által kijelölt szerv a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért
felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik a rehabilitációs
orvosszakértők továbbképzéséről.”
39.	§
(1)	Az Mmtv. 28. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„e) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható bér- és
költségtámogatás feltételeit, mértékét, a támogatás megállapításával, folyósításával,
nyilvántartásával, megszüntetésével, visszakövetelésével és ellenőrzésével kapcsolatos
szabályokat, valamint az európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást
elősegítő támogatások szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Mmtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rehabilitációs hatóságot, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, a rehabilitációs szakértői szervet, az
orvosszakértői szervet, a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzéket és a rehabilitációs
orvosszakértői névjegyzéket vezető szervet, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértők,
rehabilitációs orvosszakértők továbbképzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervet
rendeletben jelölje ki.”
(3)	Az Mmtv. 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős
miniszter, hogy a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység folytatásának feltételeit, a
szakértői tevékenység bejelentésének és a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék személyes
adatnak nem minősülő adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
eljárási szabályokat, a továbbképzésre vonatkozó szabályokat, valamint a szakértői
tevékenységre jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségek be nem tartása
esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.”
40.	§
Az Mmtv. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
1 9
„(1a) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy ellátása összegének
meghatározásakor az özvegyi nyugdíjra tekintettel megállapított csökkentést 2012.
szeptember 1-jétől figyelmen kívül kell hagyni. Erről a Kormány által kijelölt folyósító szerv
határozatot hoz.”
41.	§
Az Mmtv. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti, 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban
részesülő személy ellátása összegének meghatározásakor az özvegyi nyugdíjra tekintettel
megállapított csökkentést 2012. szeptember 1-jétől figyelmen kívül kell hagyni. Erről a
Kormány által kijelölt folyósító szerv határozatot hoz.”
42.	§
Az Mmtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Amennyiben a 32. § (1) bekezdése alapján rokkantsági ellátásban
részesülő személy, vagy a 33. § (1) bekezdése alapján rehabilitációs ellátásban részesülő
személy felülvizsgálatát követően az ellátott
a)	rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás összegét a 12. § (1) bekezdésében foglaltak
szerint kell megállapítani azzal, hogy az - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb
a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél,
b)	rehabilitációs ellátásra jogosult, az ellátás összege megegyezik
ba)	a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, ha a jogosult foglalkoztathatósága
rehabilitációval helyreállítható,
bb)	a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával, ha a jogosult tartós foglalkozási
rehabilitációt igényel.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során havi átlagjövedelemként a 2011.
december 31-én
a)	rendszeres szociális járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot
megelőző hónapra járó ellátás összegének 250 százalékát,
b)	átmeneti járadékban részesülő személy esetén a felülvizsgálatot megelőző hónapra
járó ellátás összegének 200 százalékát,
c)	III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén
a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 165 százalékát,
d)	II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén
a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 155 százalékát,
e)	I. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esetén a
felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegének 145 százalékát
kell figyelembe venni.
(3)	Az (1) bekezdés alapján megállapított ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó
szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.”
2 0
43.	§
Az Mmtv. 38. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 23-25. § alkalmazásában)
„b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a (2) bekezdés szerinti hatósági
bizonyítvány kiállítását követő harmadik hónap első napjáig, de legkésőbb 2012. december
31-éig”
(megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december
31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy
foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011 decemberében megváltozott munkaképességű
munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.)
44.	§
(1)	Az Mmtv.
a)	5. § (2) bekezdésében a „kérelem benyújtásának” szövegrész helyébe a „kérelem
benyújtásának, vagy a felülvizsgálat” szöveg,
b)	18. § (2) bekezdésében az „ellátását megállapító és megszüntető” szövegrész
helyébe az „ellátására való jogosultsággal és az ellátás folyósításával kapcsolatos” szöveg,
c)	23. § (7) bekezdésében a „társadalombiztosítási adóazonosító jelét” szövegrész
helyébe a „társadalombiztosítási azonosító jelét” szöveg,
d)	28. § (6) bekezdésében a „foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe”
szövegrész helyébe az „a foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékbe és a
rehabilitációs orvosszakértői névjegyzékbe” szöveg,
e)	30. § (5) bekezdés b) pont bb), bc) és bd) alpontjában a „rokkantsági nyugdíjat”
szövegrész helyébe a „rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Mmtv.
a)	33. § (8) és (9) bekezdése,
b)	38. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtását követő 60 napon belül”
szövegrész.
5.	A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról,
valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről
szóló 1995. évi LXIV. törvény módosítása
45.	§
A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról,
valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről
2 1
szóló 1995. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Gyiatv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alapprogramból kiírt pályázatok elbírálásáról, a támogatás odaítéléséről az
erre a célra létrehozott testület javaslatára a miniszter dönt.”
46.	§
A Gyiatv. 7/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter az ifjúsággal összefüggő feladatai keretében:)
„a) ellátja a gyermekeket és fiatalokat (a továbbiakban: ifjúság) érintő kérdésekben a
kormányzati programok összehangolásának és a stratégiai tervdokumentumok
végrehajtásának feladatait;”
47.	§
A Gyiatv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § E törvény alkalmazásában
a)	gyermek: a 0-14 éves korosztályokhoz tartozó személy,
b)	fiatal: a 15-29 éves korosztályokhoz tartozó személy.”
48.	§
A Gyiatv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapprogram pénzeszközeinek
kezeléséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alapprogram működésével,
felhasználásával összefüggő szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
49.	§
Hatályát veszti a Gyiatv.
a)	3. § (4) bekezdése,
b)	4. § (2) bekezdése,
c)	7/B. § (1) bekezdésében a „Regionális” szövegrész,
d)	7/B. § (2) bekezdésében a „támogatást, valamint” szövegrész.
6.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
22
50.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„e) a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak
megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)-i) pontjai,”
[szerinti adatok igénylésére jogosult.]
51.	§
Az Flt. 57/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3 a) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak
megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (3)
bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)-af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és
3.	pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.”
52.	§
Az Flt. 57/C. § (1) bekezdésében a „(3a) bekezdésben meghatározott
adatbetekintéshez” szövegrész helyébe a „(3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez”
szöveg lép.
7.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
53.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva
jogosult)
„i) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a rehabilitációs
hatóság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben, továbbá a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011.	évi CXCI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;”
23
54.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül
ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával -
köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„f) a társadalombiztosítási szervnek, a megváltozott munkaképességű személyek
nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének,
születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában
tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy
az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges
elhagyásáról.”
55.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. § a) pontjában az „ , (a továbbiakban: Eb.tv.)”
szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: Eb.tv.), a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben” szöveg lép.
8.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
56.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából
az a)-d) pont szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és
az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat
a)	a nyugdíj-biztosítási nyilvántartás adatkezelője a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
b)	az egészségbiztosítási nyilvántartás - ide nem értve a d) pont szerinti nyilvántartást
-	adatkezelője az egészségbiztosítási szerv,
c)	a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője
az állami adóhatóság,
d)	a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás
adatkezelője a rehabilitációs hatóság.”
57. §
2 4
A Tbj. 43. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„j) az állami foglalkoztatási szerv rehabilitációs szolgáltatás nyújtása és a
rehabilitációs célú munkaközvetítésben való közreműködés céljából az a)-g) pont”
[szerinti adatok igénylésére jogosultak.]
58.	§
A Tbj. 40/A. §-ában az „és az egészségbiztosítási nyilvántartás” szövegrész helyébe az
„az egészségbiztosítási nyilvántartás és a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás” szöveg
lép.
9. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
59.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (3) bekezdés szerinti, a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás részét képező adatokat a
rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes
törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (7) bekezdésében
meghatározott időtartam alatt kezelheti.”
10.	A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi ... törvény módosítása
60.	§
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
szóló 2012. évi ... törvény (a továbbiakban: Jtv.) 36. § (7) bekezdés 5. pontja a következő
szöveggel lép hatályba:
(A Gyvt.)
„5. 19. § (2) és (8) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében,
20/B. § (2), (4) és (7) bekezdésében, 20/C. (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 68. §
(1), (2) és (3) bekezdésében, 68/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének első mondatában,
2 5
valamint (4) és (5) bekezdésében, 68/C. § (1) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 77. § (5)
bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében, 138. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat
jegyzője” szöveg helyébe a „gyámhatóság” szöveg,”
(lép.)
61.	§
A Jtv. 49. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A Cst.
a)	4. § g) és h) pontjában, 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés j)
pontjában és a 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a
„gyámhatóság” szöveg,
b)	8. § (3) bekezdés f) pontjában a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe
„gyámhatóságnak ”szöveg
lép.”
11.	Záró rendelkezések
62. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	A 35. § és a 43. § a törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(3)	A 11. §, a 13. §, a 21. §, a 23. § (2) bekezdés, a 24. § (2) bekezdés, a 26-29. § és a
38. § 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	A 3. §, az 5-8. §, a 9. § (2) bekezdése, a 10. § (2) és (5) bekezdése 2013. január 1-
jén lép hatályba.
(5)	A 10. § (3) és (6) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
26
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a családok
támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) módosításával
újraszabályozza a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének szabályait. Megszünteti az
iskoláztatási támogatás felfüggesztésének szabályait és életkortól, valamint rászorultságtól
(rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságtól) függetlenül egységesen az
iskoláztatási támogatás szüneteltetését írja elő arra az esetre, ha a gyermek (fiatal felnőtt) nem
tesz eleget iskolalátogatási kötelezettségének.
A fogyatékos személyek ellátása során szemléletváltásra van szükség annak érdekében, hogy
az egyén szükségleteinek és igényeinek megfelelő, a képességeire alapozó, önálló életvitelt
segítő szolgáltatási rendszer épüljön ki. Ezt a célt szolgálja a Javaslatnak a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)
személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat érintő módosításai közül a
támogatott lakhatás jogszabályi hátterének megteremtése.
Az egyes szociális ellátások természetbeni nyújtásának célja az ellátások célzottabb
felhasználásának szavatolása.
A gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában számos ponton nem egyértelmű a Gyvt.
szabályozása, ezért a Javaslat az ebből fakadó jogértelmezési nehézségeket igyekszik
kiküszöbölni, illetve az Szt. módosításával összhangban rendezi a befogadással kapcsolatos
kérdéseket.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) keretében megtörtént a rokkantsági
ellátórendszer átalakítása. Az ellátórendszer átalakításával összefüggésben a törvény
meghatározta a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható
támogatások keretszabályait. A támogatási rendszer átalakítása folyamatban van, melynek
részeként az intézményen belüli foglalkoztatás is átalakításra kerül az Szt. módosításával.
Az Mmtv. módosítása a hatálybalépése óta, a végrehajtás során szerzett tapasztalatokra
tekintettel vált szükségessé. A módosítás tartalmazza egyes eljárással, illetve az ellátások
folyósításával kapcsolatos rendelkezések pontosítását, emellett indokolt az ellátások
összegének megállapítására vonatkozó szabályozás pontosítása is a felülvizsgálat során
megállapított állapotváltozás esetén adható ellátási összeg számítása tekintetében.
Pontosításra kerülnek ezen túlmenően a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaiban részesülőkre vonatkozó adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó
rendelkezések. 2012. július 1 -jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival
kapcsolatos feladatokat a kormányhivatalok keretein belül működő rehabilitációs
szakigazgatási szervek fogják ellátni. Az informatikai rendszer kialakításához, a nyilvántartás
felállításához nélkülözhetetlen a törvény adatkezeléssel összefüggő szabályainak
felülvizsgálata. Ehhez kapcsolódóan kerül módosításra a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és az
2 7
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti, hogy - összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4.24. alpontjának módosítására benyújtott irányuló, az
Országgyűlés 2012. június 4-ei ülésén elfogadott javaslattal - a szociális szövetkezet tagjának
személyes közreműködése ellenértékeként kapott bevétel a szövetkezeti tagra irányadó
kötelező legkisebb munkabér erejéig az Szt. alkalmazásában sem minősül jövedelemnek.
A 2. §-hoz
Az Szt. szerint nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultsága annak a
személynek, aki képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. Ugyanakkor, ha a
személyt már az aktív korúak ellátására való jogosultság időtartama alatt vonják be
keresetpótló juttatás folyósításával járó képzésbe, az ellátást nem kell megszüntetni, hanem a
folyósítását kell szüneteltetni.
Ezzel szemben, ha a képzésben részt vevő személy felzárkózást elősegítő megélhetési
támogatásban részesül, akkor nem a folyósítás szüneteltetésére, hanem a jövedelemváltozásra
vonatkozó rendelkezések alapján a segély megszüntetésére kerülhet sor.
A keresetpótló juttatás és a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás egységes kezelése
érdekében szükséges, hogy felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásra is az Flt. szerinti
képzési támogatásra vonatkozó szabályok legyenek alkalmazandóak.
A 3. §-hoz
A módosítás a későbbiekben (5-6. §) részletezett, szakosított szociális ellátásként bevezetésre
kerülő támogatott lakhatáshoz kapcsolódik.
A 4. §-hoz
2012.	január 1-jétől az új szolgáltatás, intézmény, férőhely, illetve ellátotti szám csak akkor
jogosult állami finanszírozásra, ha a finanszírozási rendszerbe befogadást nyert. A befogadási
eljárás során felmerült néhány olyan probléma a gyakorlatban, melyeket a Javaslat
módosításai orvosolnak.
A rendelkezésre álló kapacitástól független befogadhatóság két esete - önkormányzat és
megyei fenntartó kötelező feladatellátása; pályázati úton elnyert hazai, illetve uniós támogatás
-	eddig végrehajtási rendeleti szinten került meghatározásra, ezeket a Javaslat törvényi szintre
emeli.
Ezzel egyidejűleg a kapacitásoktól független befogadás eseteinek száma kibővül: kapacitástól
függetlenül be kell fogadni a finanszírozási rendszerbe a szolgáltatást, ha a működési
engedély módosítását szétválás-egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti
férőhelyszám-átcsoportosítás, egyik telephelyről a másikra történő áthelyezés, továbbá a
férőhelyek átminősítése teszi szükségessé, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy a változás
nem jár költségvetési többletkiadással.
2 8
A fenntartóváltozás esetében nem beszélhetünk új szociális szolgáltatás, illetve új férőhelyek
létrejöttéről, ezért szükséges annak törvényben való rögzítése, hogy ilyenkor nincs szükség
szakhatósági eljárás keretében a befogadás megállapítására. Szintén kivételt képez a
befogadás alól - a magasabb összegű normatíva ellenére is -, ha a férőhelyek átminősítésére
demens állapot bekövetkezése miatt kerül sor.
Az 5. §-hoz
A fogyatékos személyek bentlakásos szociális intézményi ellátása területén az Szt. a
hatálybalépésekor a felnőtt fogyatékos személyek ellátását elsősorban a nagy létszámú
intézetekre építette. Az elmúlt 15 évben egyre erősödött a kiscsoportos és egyéni
szükségleteken alapuló gondozás iránti igény, mely gondozási forma az 1990-es évek
közepétől hazánkban is bevezetésre került. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló
ENSZ Egyezmény és az ahhoz tartozó Fakultatív Jegyzőkönyv ratifikálásával hazánk
véglegesen elkötelezte magát a közösségi alapú szolgáltatások, a lakóotthoni ellátás
megszervezése mellett. A működő lakóotthonok többsége csak a férőhelyek számának
tekintetében tér el a nagy létszámú intézményektől, nem úgy működnek a gyakorlatban, mint
ahogy azt a jogalkotó a bevezetésekor elképzelte.
A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek
kiváltásának stratégiájáról és végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló
1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot 2011 júliusában fogadta el a Kormány. A stratégia
végrehajtása érdekében a Kormány feladatként írta elő, hogy 2012. június 30-áig ki kell
dolgozni a támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit. A stratégia
megvalósításának elősegítése érdekében kiírásra került a TIOP-3.4.1 Bentlakásos
intézmények kiváltása című pályázat, melynek keretében 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A
pályázat lebonyolításához szükséges, hogy a kiváltás jogszabályi háttere biztosított legyen.
A Javaslat a támogatott lakhatás alapvető rendelkezéseit tartalmazza, annak részletszabályai
végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra. Ez a szolgáltatási forma megfelelő
feltételeket teremt ahhoz, hogy a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint
hajléktalan emberek nyitottabb, természetesebb, családiasabb életmódot alakítsanak ki
önmaguk számára, személyesebb bánásmódot és nagyobb autonómiát tesz lehetővé. A
támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességnek
megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló
döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével. A támogatott
lakhatás bevezetésével lehetővé válik, hogy az ellátottak a helyi lakossággal azonos
életkörülmények és életfeltételek között éljenek és részt vegyenek a helyi társadalom
életében.
Az átalakítás legfontosabb nóvuma, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl.
oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválnak, biztosítva ezzel
a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást. Az eddigi, bentlakásos intézmény által
nyújtott komplex szolgáltatás lakhatási szolgáltatásra, valamint az önálló életvitelt segítő
szolgáltatásokra (pl. fejlesztés, ápolás-gondozás, társadalmi életben való részvétel segítése)
válik szét.
A támogatott lakhatásban történő elhelyezést határozatlan vagy határozott időtartamban lehet
biztosítani a komplex szükségletfelmérés eredményétől függően. A lakhatási szolgáltatás
kétféle formában biztosítható: legfeljebb 12 fő számára kialakított lakásban vagy házban,
vagy legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében.
Az önálló életvitelt segítő szolgáltatások nyújtására az ellátott komplex szükségletfelmérése
alapján kerülhet sor. Az új szabályok biztosítják azt a lehetőséget, hogy ezeket a
2 9
szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó fenntartók együttesen, hálózatba szerveződve
biztosítsák. A hálózati működés a terhek megoszlását, a hatékonyabb fenntartást, illetve az
egyszerűbben megszervezhető, rugalmas, szükségleteken alapuló ellátást segíti elő.
A 6-7. §-hoz
A rendelkezések a támogatott lakhatáshoz kapcsolódóan fogalmaznak meg részletszabályokat,
egyrészt előírják az ellátottak külön jogszabály szerinti felülvizsgálatban történő részvételét,
másrészt a térítési díj fizetésére a törvény tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó
szabályait rendelik alkalmazni.
A 8. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának
felülvizsgálatára, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra, a fogyatékos személyek
alapvizsgálatára, valamint a komplex szükségletfelmérésre vonatkozó szabályok
megállapítására vonatkozóan.
A 9. §-hoz
A támogatott lakhatásra vonatkozó új szabályok 2013. január 1-jével lépnek hatályba. A
fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek személyek ápolást-gondozást nyújtó
intézményi ellátása fokozatosan alakul át az új szabályoknak megfelelően: 2013. január 1-jét
követően
-	nagy létszámú intézményt átalakítani csak a támogatott lakhatás valamelyik
formájában,
-	új intézményt létrehozni pedig csak legfeljebb 12 fős lakásban vagy házban
lehet. Ez utóbbi rendelkezés összhangban van azzal a 2010. óta hatályos szabállyal, miszerint
fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyet
2011.	január 1-jét követően csak lakóotthoni formában lehet létrehozni.
A hatálybalépéskor már működő lakóotthonok számára két éves átmeneti időt biztosít a
Javaslat: 2014. december 31-éig működhetnek a jelenlegi formában, ezt követően már meg
kell felelniük az új rendelkezéseknek.
A 10. §-hoz
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 11 . §-hoz
A módosítás a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelési törvény és a Gyvt.
összhangját teremti meg azzal, hogy a jelenleg hatályos Gyvt.-ben a közoktatási intézmények
megnevezést köznevelési intézmények megnevezésre változtatja.
A 12. §-hoz
Az előterjesztés bevezeti a nevelés-gondozás nélküli munkanap intézményét a bölcsődék
vonatkozásában. E rendelkezéssel a Bölcsődék Napja nevelés nélküli nappá válik, melyet
szakmai ünnepségek lebonyolításán túl szakmai fejlesztésre kell fordítani. Ugyanakkor
amennyiben a szülő nem tudja megoldani e napon gyermeke elhelyezését, a gyermek
felügyeletéről gondoskodnia kell az intézménynek. Az erre vonatkozó részletszabályok
végrehajtási rendeleti szinten kerülnek előírásra.
3 0
A 13. §-hoz
Annak érdekében, hogy a szociális szempontokat és a családi pótlék kérdését élesen el
lehessen választani, szükséges, hogy az iskolába nem járó gyermek után családi pótlék
kifizetésére ne kerülhessen sor. Az iskolalátogatási kötelezettségüket nem teljesítő gyermekek
után járó családi pótlék megvonása vonatkozásában áttekinthetőbb, elvszerűbb és egyszerűbb
rendszert szükséges kidolgozni. A Javaslat ezért újraszabályozza az iskoláztatási támogatás
felfüggesztésének és szüneteltetésének rendszerét.
A módosítás lényege, hogy az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden
gyermekre, a gyermek életkorától, és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül ugyanaz a
jogkövetkezmény vonatkozik, azaz ilyen esetben az iskoláztatási támogatás folyósítása
szünetel. Megszűnik a felfüggesztés jogintézménye, azaz a családi pótlékot nem kell
családtámogatási folyószámlára folyósítani, visszamenőleges kifizetésére ismételt iskolába
járás esetén nem kerülhet sor. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének időtartama alatt a
rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek sem kaphatják meg
a jelenleg természetben nyújtott ellátást.
A módosítás előnye, hogy a szigorúbb szankciók a gyermekeket és családjukat jobban
ösztönzik a tanulmányi kötelezettség maradéktalan teljesítésére. A változtatás
eredményeképpen az eljárásrend jelentősen leegyszerűsödik, hiszen az iskolalátogatási
kötelezettség elmulasztása esetén minden esetben a családi pótlék szüneteltetését kell
kezdeményeznie a jegyzőnek. Nincs szükség családtámogatási folyószámlára, és a
természetben nyújtott családi pótlék felhasználását biztosító eseti gondnokra sem.
Annak érdekében, hogy az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének hátterében álló, a
gyermek magatartásbeli problémáinak, motiváltságának, vagy a gyermek környezetében
megjelenő, a szülők hozzáállásával, a családi, anyagi gondokkal összefüggő problémák
megoldásához a család segítséget kapjon, az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez a 16
évesnél fiatalabb gyermekeknél továbbra is kötelező védelembe vétel kapcsolódik.
Jelenleg a szüneteltetés, illetve a felfüggesztés megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a
gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt el. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy néhány perces
késések is a családi pótlék megvonásának fenntartását jelenthetik, amely arra figyelemmel,
hogy a módosítás szerint a családi pótlék visszamenőlegesen nem fizethető ki, aránytalanul
szigorú szankció. A Javaslat szerint ezért a szüneteltetés megszüntetését a jegyzőnek akkor
kellene kezdeményeznie, ha a gyermek igazolatlan hiányzásai az öt kötelező tanórai
foglalkozást nem haladják meg.
A módosítás az új tanév kezdetétől, 2012. szeptember 1-jétől lép hatályba.
A 14. §-hoz
A Gyvt. szerint valamennyi települési önkormányzat kötelezettsége a gyermekjóléti
szolgáltatás biztosítása, melynek önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy
egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak
megfelelő személy foglalkoztatásával (együtt: gyermekjóléti szolgálat) tehet eleget. A
hatályos szabályozás azonban a gyermekjóléti szolgálatra vonatkozó ellátási kötelezettség
tekintetében nem kellően egyértelmű. Ezért a módosítás összhangba hozza a jogszabályi
rendelkezést a jogalkotó szándékával és a szolgálatok tényleges működésével, egyértelműen
rendezve a települési önkormányzatok gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában jelenleg is
fennálló ellátási kötelezettségét, kimondva, hogy valamennyi települési önkormányzat köteles
működtetni gyermekjóléti szolgálatot.
3 1
A 15. §-hoz
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz. A Gyvt.-ben 2012. január 1-jei hatállyal
meghatározásra került az alternatív napközbeni ellátás fogalma, a szolgáltatás tartalma. A
Gyvt. 96. § (8a) bekezdésében azonban nem történt meg ennek a módosításnak az átvezetése.
A 16. §-hoz
A hatályos Gyvt. a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és
gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetendő nyilvántartás
adatköreit meghatározó rendelkezések jelenleg nem tartalmazzák valamennyi, az ellenőrzés
szempontjából fontos és releváns adattartalmat.
A módosítás értelmében a nyilvántartásban rögzítendő adatok köre kiegészül a
gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek, fiatal felnőtt ügyében eljárni illetékes
területi gyermekvédelmi szakszolgálatra vonatkozó adatokkal. Egyértelművé válik továbbá,
hogy nemcsak az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet, hanem az utógondozásban,
illetve otthonteremtési támogatás miatti utógondozásban részesülő fiatal felnőttet is köteles az
ellátást nyújtó a finanszírozás ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásban szerepeltetni,
valamint e paragrafusban meghatározásra kerülnek az utógondozásban részesülő
nyilvántartására vonatkozó szabályok is.
A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
feladatai közül melyekre nem terjed ki a gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának
ellenőrzése céljából vezetendő nyilvántartás vezetésének kötelezettsége. Ilyen feladat többek
között az örökbefogadások előkészítése, a gyámi, gondozói tanácsadás.
A 17. §-hoz
Az előterjesztés az Szt. módosításával összhangban pontosítja a 2012. január 1-jétől
bevezetett befogadási eljárás szabályait. A Gyvt. vonatkozásában is szükségessé vált annak
egyértelművé tétele, hogy fenntartóváltozás esetében nincs szó új gyermekjóléti szolgáltatás,
illetve új férőhelyek létrejöttéről vagy ellátotti szám növekedésről, ezért nincs szükség
szakhatósági eljárás keretében a befogadás megállapítására. Szükséges egyértelműsíteni
továbbá a pályázati úton támogatott krízisközpont szolgáltatás mentesülését a befogadás alól.
Indokolt ezeken felül kapacitástól függetlenül befogadni a finanszírozási rendszerbe a
szolgáltatást, ha a működési engedély módosítását szétválás-egyesítés, szolgáltatási forma
váltása, illetve a férőhelyek átcsoportosítása teszi szükségessé, de kizárólag azzal a feltétellel,
hogy a változás nem jár költségvetési többletkiadással.
A 18. §-hoz
A hatályos Gyvt. csak az önkormányzati fenntartású intézmények tekintetében rendelkezik a
személyi térítési díj összegének megállapítására, csökkentésére, elengedésére vonatkozó
szabályokról, azaz a jelenlegi szabályozás hiányos. A módosítás valamennyi fenntartó típusra
kiterjeszti a személyi térítési díj összegének megállapítására, csökkentésére, elengedésére
vonatkozó szabályozást.
A hatályos Gyvt. 148. § (11) bekezdése a normatív állami hozzájárulásban nem részesülő
valamennyi fenntartó számára felmentést ad az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj
megállapítása alól. Figyelemmel arra, hogy az állami fenntartók, illetve az állami fenntartású
intézmények nem részesülnek normatív állami hozzájárulásban, az állam azonban más
támogatási formában biztosítja fenntartásukat, szükséges az intézményi térítési díj és a
3 2
személyi térítési díj megállapításának kötelezettségét az állami fenntartók, illetve az állami
fenntartású intézményekre is kiterjeszteni annak érdekében, hogy valamennyi állami
támogatásban, állami forrásban részesülő fenntartó, intézmény által nyújtott szolgáltatást,
ellátást igénybe vevő személyi térítési díja vonatkozásában azonos szabályozás érvényesüljön.
A 19-20. §-hoz
A Gyvt. bölcsődei térítési díjra vonatkozó szabályozása jogértelmezési vitára ad okot, melyet
az előterjesztés a szabályok egyértelmű megfogalmazásával igyekszik lezárni.
A gondozásra 2012. január 1-je óta megállapítható térítési díj bevezetésével a bölcsődék
esetében is szükségessé vált a jövedelemvizsgálat elvégzése. Az ennek eredményeként
megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem 25%-át. E szabály
ugyanakkor a jogalkotó szándéka szerint csak azon bölcsődékre irányul, melyek az étkeztetés
mellett a gondozásért is megállapítanak térítési díjat, élve a Gyvt.-ben biztosított lehetőséggel.
Amennyiben tehát a fenntartó úgy dönt, hogy a gondozásért nem kér térítési díjat, abban az
esetben továbbra is a bölcsődékre korábban irányadó szabályozás érvényesül, tehát nem kell
elvégezni a jövedelemvizsgálatot, és nem kell alkalmazni a térítési díjra vonatkozó százalékos
korlátozást sem. Kizárólag a gyermekétkeztetésre vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe
venni. Ezzel biztosítható, hogy az adminisztratív terhek ne növekedjenek azon fenntartóknál,
akik továbbra is csak az étkeztetésért kérnek térítési díjat a bölcsődékben, és nem élnek a
gondozási díj bevezetésének lehetőségével.
A 21. §-hoz
A rendelkezés a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének újraszabályozásához kapcsolódó
átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, meghatározva a gyámhatóság feladatait a jelenleg
iskoláztatási támogatás felfüggesztésének hatálya alatt állók felülvizsgálatának tekintetében.
A 22. §-hoz
A rendelkezés a bölcsődei nevelés-gondozás nélküli munkanapok részletes szabályozására ad
miniszteri rendeleti szintű felhatalmazást.
A 23-24. §-hoz
A rendelkezések a Gyvt. tekintetében a hatályon kívül helyező és szövegpontosító
rendelkezéseket tartalmazzák.
A 25. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek fogalmát.
A 26. §-hoz
Újraszabályozásra kerül az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének
rendszere. A módosítás lényege, hogy az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén
minden gyermekre, a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül
ugyanaz a jogkövetkezmény vonatkozik, azaz ilyen esetben az iskoláztatási támogatás
folyósítása szünetel. Megszűnik a felfüggesztés jogintézménye, azaz a családi pótlékot nem
kell családtámogatási folyószámlára folyósítani, visszamenőleges kifizetésére ismételt
iskolába járás esetén nem kerülhet sor. A módosítás 2012. szeptember 1-jétől, az új tanév
kezdetétől lép hatályba.
3 3
A 27. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése és a
szüneteltetés megszüntetése esetén mely hónapra járó iskoláztatási támogatást kell a
kincstárnak utolsó, illetve első alkalommal folyósítania.
A 28. §-hoz
A rendelkezés a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének újraszabályozásához kapcsolódó
átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A Javaslat értelmében az új szabályokat azokban az
ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a közoktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan
mulasztásokról szóló jelzése 2012. augusztus 31 -ét követően érkezik meg a települési
önkormányzat jegyzőjéhez, vagy az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének
felülvizsgálatára 2012. augusztus 31 -ét követően kerül sor.
A 29. §-hoz
A rendelkezés szövegpontosításokat tartalmaz.
A 30-32. §-hoz
Az Mmtv. 2012. január 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépést követően a végrehajtás során
felvetődött, eljárással kapcsolatos kérdések rendezése érdekében van szükség az Mmtv.
kiegészítésére. Szükséges rendelkezni a megváltozott munkaképességű személyek ellátása
tekintetében arról, hogy az esetlegesen visszamenőlegesen járó összegbe be kell számítani azt
az ellátást, amely a jogosultat nem illette volna meg, az ezen felül kiutalt összeget pedig
vissza kell követelni. Szintén rendezni kell a felülvizsgálattal kapcsolatos egyes eljárási
szabályokat, valamint azt, hogy az ellátásban részesülő elhalálozása esetén, a fel nem vett
pénzbeli ellátást ki jogosult felvenni.
A 33-34. §-hoz
A rendelkezések a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőkre
vonatkozó adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó szabályok pontosítását tartalmazzák.
2012.	július 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
feladatokat a kormányhivatalok keretein belül működő rehabilitációs szakigazgatási szervek
fogják ellátni. Az informatikai rendszer kialakításához, a nyilvántartás felállításához
nélkülözhetetlen az Mmtv. adatkezeléssel összefüggő szabályainak felülvizsgálata és az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény rendelkezéseihez igazítása.
A 35. §-hoz
2011.	december 31-éig a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában csak azt a személyt
lehetett megváltozott munkaképességűnek tekinteni, akit - az egészségi állapotra vonatkozó
feltételek mellett - munkaszerződése szerint legalább napi 4 órában foglalkoztattak. E
rendelkezést indokolt visszaállítani, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint olyan alacsony
óraszámú foglalkoztatás is elegendő rehabilitációs hozzájárulás kiváltásához, amely nem
szolgálja a munkavállaló rehabilitációját.
A 36. §-hoz
Minden megváltozott munkaképességű személy részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy
a komplex minősítés elvégzését a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra való
3 4
jogosultságától függetlenül kérhesse, hiszen - főszabály szerint - a komplex minősítés alapján
tud csak részt venni az Mmtv. 25. §-a szerinti foglalkoztatásban.
A 37. §-hoz
A foglakozási rehabilitációs szakértői munka megfelelő színvonalának biztosítása érdekében
szükséges a szakértők továbbképzésének koordinálása. A rendelkezés alapján ezeket a
feladatokat a Kormány által kijelölt szerv látja el, a részletes szabályokat a társadalmi
esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
A 38. §-hoz
A rehabilitációs hatóság által végzett, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak
megállapításához szükséges komplex minősítések elvégzéséhez nélkülözhetetlen - a
foglalkozási rehabilitációs szakértői névjegyzékhez hasonlóan - a rehabilitációs
orvosszakértői névjegyzék létrehozása. Az érintett rendelkezések az erre vonatkozó törvényi
szintű szabályokat tartalmazzák. A foglakozási rehabilitációs szakértői munka megfelelő
színvonalának biztosítása érdekében szükséges a szakértők továbbképzésének koordinálása. A
rendelkezés alapján ezeket a feladatokat a Kormány által kijelölt szerv látja el, a részletes
szabályokat a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletben
határozza meg.
A 39. §-hoz
A rendelkezés az Mmtv. felhatalmazó rendelkezéseit pontosítja, emellett tartalmazza a
rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék felállításához szükséges végrehajtási rendelet
kiadásához szükséges felhatalmazást is.
A 40-41. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők a hatályos rendelkezések
értelmében az arra való jogosultság esetén részösszegben özvegyi nyugdíjban is
részesülhetnek. E tekintetben szükséges pontosítani az Mmtv. átmeneti rendelkezéseit.
Akiknek a 2011. december 31-e előtt folyósított ellátását (rendszeres szociális járadék,
átmeneti járadék) az özvegyi nyugdíjra tekintettel részösszegben folyósították, azok 2012.
szeptember 1-jétől a korábban számukra megállapított ellátási összeget teljes összegben
kapják, azzal, hogy a részükre folyósított hozzátartozói nyugellátás összege a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény értelmében a korábbi szabályok szerinti
60%-ról 30%-ra csökken.
A 42. §-hoz
Az Mmtv. hatálybalépése óta eltelt gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt az ellátások
összegének megállapítására vonatkozó szabályozás pontosítása is a felülvizsgálat során
megállapított állapotváltozás esetén adható ellátási összeg számítása tekintetében. A Javaslat
külön eljárásrendet tartalmaz a 2012. január 1-jét követően, az Mmtv. szabályai szerint
megállapított ellátásokban, és a 2012. január 1-jétől rokkantsági, illetve rehabilitációs
ellátássá alakult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásokban
részesülők körére.
A 2012. január 1-jét követően megállapított ellátások esetében az új ellátási összeg
meghatározásakor alapul vehető az ellátásra való jogosultság megállapításakor figyelembe
vett havi átlagjövedelemnek az évente a fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege,
tekintettel arra, hogy az ellátás összege az Mmtv. szabályainak és elveinek megfelelően került
3 5
megállapításra. A 2012. január 1-jét megelőzően megállapított „átalakult” ellátások esetében a
rokkantsági ellátás új összegének számítási alapja a kapott ellátási összeg, melyet akképpen
kell tekintetni, mintha az az átlagjövedelemnek az Mmtv. 12. §. (1) bekezdésében
meghatározott, az egyes egészségi állapotokhoz tartozó mérték szerinti hányada lenne. Az
alkalmazás megkönnyítése érdekében a számítás az Mmtv.-ben meghatározott szorzószámok
segítségével történik.
A 43. §-hoz
Az Mmtv. 38. § (1) bekezdése szerint a rehabilitációs hozzájárulás és a költségvetési
támogatások tekintetében 2012. december 31-éig megváltozott munkaképességű személynek
kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott
munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011
decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott
költségvetési támogatásban részesült. A rendelkezés pontosítása indokolt, mivel a
munkavállaló részére az Mmtv. 38. § (2) bekezdése alapján biztosított az a lehetőség, hogy
komplex minősítésen vegyen részt, a minősítést követően azonban indokolatlan a
megváltozott munkaképességű státusz fenntartása, ha a minősítés szerint a munkavállaló nem
minősül megváltozott munkaképességűnek.
A 44. §-hoz
A rendelkezés szövegpontosításokat tartalmaz.
A 45. §-hoz
A jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek
felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat, valamint az abban foglalt
feladatok végrehajtásáról szóló 1452/2011. (XII. 22.) Korm. határozat alapján a tanács
testülettípusba került besorolásra a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa. A
módosítással megszűnik a Tanács döntési jogköre az Alapprogramba tartozó pályázatok
elbírálása, a támogatások odaítélése tekintetében, így a Tanács javaslattevő, véleményező és
tanácsadó tevékenységet fog ellátni a döntési jogkörrel bíró gyermek- és ifjúságpolitikáért
felelős miniszter részére.
A tanács testülettípus esetén követelmény, hogy a tanács működéséért fő felelősséget viselő
állami vezetőn, vagy annak delegáltján kívül csak államigazgatáson kívüli szervezetek és
személyek legyenek a tanács tagjai. Ezzel a követelménnyel összhangban kerülnek
módosításra a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsára vonatkozó előírások.
A 46. §-hoz
A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelettel összhangban
megjelenik a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter feladatai között a stratégiai
tervdokumentumok végrehajtásáért való felelősség.
A 47. §-hoz
A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az
ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi
LXIV. törvény a 15 és 26 év közötti személyeket tekinti fiatalnak. A módosítás összhangba
hozza a törvényt a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló 88/2009. (X. 29.) OGY határozattal,
amelynek értelmében a fiatal korosztályhoz a 15 és 29 év közötti személyek tartoznak.
3 6
A 48. §-hoz
A 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat 1. pont d) alpontja előírja, hogy a tanács típusba
tartozó testületek normatív kormányhatározattal legyenek létrehozva. Ezen rendelkezés miatt
szükséges törölni a korábbi, miniszteri rendeleti szintű felhatalmazást a törvényből.
A 49. §-hoz
A módosító rendelkezések között kap helyet a jelenleg regionális szinten megszervezett
Ifjúsági Irodák megyei szinten történő kialakítását lehetővé tevő módosítás.
Az 50-52. §-hoz
Az Mmtv. adatkezeléssel összefüggő szabályainak felülvizsgálatához kapcsolódóan kerülnek
módosításra az Flt.-nek a rehabilitációs hatóság adatkezelésével összefüggő rendelkezései is.
Az 53-59. §-hoz
Az Mmtv. adatkezeléssel összefüggő szabályainak felülvizsgálatához kapcsolódóan kerülnek
módosításra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek, a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvénynek, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről
és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvénynek a rehabilitációs hatóság adatkezelésével
összefüggő rendelkezései is.
A 60-61. §-hoz
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló
törvény 2013. január 1-jei hatállyal módosítja a gyermekvédelmi és a családtámogatási
törvény néhány olyan rendelkezését, amelyet a Javaslat is módosít. Ez teszi szükségessé a
járási törvény pontosítását.
A 62. §-hoz
Záró rendelkezések.