﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7768. számú
törvényjavaslat
a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi
szolgáltatói tevékenység végzéséről
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2012. június
2012. évi... törvény
a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói
tevékenység végzéséről
Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló
köztestületi formában működő szakmai szervezete hatékonyan részt vegyen az
állategészségügyi feladatok ellátásában, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység
gyakorlásával Összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá szakmai támogatást nyújtson az
állatorvosok számára, a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
M
(1)	A Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) az állatorvosok
önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat
ellátó köztestülete.
(2)	A Kamara a feladatait
a)	területi szervezetei és
b)	országos szervezete
útján látja el.
(3)	A Kamara területi szervezetei és országos szervezete jogi személyek.
(4)	Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult
Magyarország címerének használatára.
(5)	A „Magyar Állatorvosi Kamara” elnevezés használatára kizárólag az országos
szervezet, az „állatorvosi kamara” elnevezés használatára a területi szervezet és az országos
szervezet jogosult.
2.§
(1)	E törvény alkalmazásában:
a)	állategészségügyi szolgáltató intézmény: az állatorvosi rendelő, az állatorvosi
szakrendelő, az állatkor ház és az állatklinika;
h) állategészségügyi szolgáltató tevékenység; a 33. § (1) bekezdése szerinti
tevékenységek megrendelésre, szolgáltatásként, az élelmiszerláncról és hatósági
felügyeletéről szóló törvény alapján állami feladatkörbe nem vont módon történő ellátása;
1
c)	állatklinika: olyan állatkórház, amely az állategészségügyi szolgáltatói
tevékenységén túlmenően közvetlenül részt vesz az állatorvosi felsőfokú alap- és
továbbképzésben, valamint a szakirányú kutatásban;
cl) állatkórház: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által irányított olyan
állatorvosi szakrendelő, amelyben szervezett és tervszerű formában biztosított az állatok
gyógykezelés céljából történő elhelyezése, ápolása, bentlakásos utókezelése és folyamatos
állategészségügyi felügyelete;
e)	állatorvosi rendelő: állatorvosi végzettséggel rendelkező személy által szakmailag
irányított, az állatorvosi tevékenység végzésére alkalmas helyiségekből álló állategészségügyi
szolgáltató intézmény;
f)	állatorvosi szakrendelő (rendelőintézet): több állatorvost foglalkoztató olyan
állatorvosi rendelő, ahol az állatok szakirányú speciális vizsgálata, sürgősségi, szakosított és
egyéb speciális szakmai követelményeket igénylő gyógykezelése is folyamatosan - előre
meghatározott, tervezett rendelési időben - biztosított;
g)	nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető
állatok száma állatfajonként legalább
ga)	harminc ló,
gb)	öt ven szarvasmarha,
gc)	kétszáz juh,
gd)	kétszáz kecske,
ge)	száz sertés,
gf)	kétezer broiler baromfi,
gg)	ötszáz kifejlett baromfi,
gh)	ötven strucc, vagy
gi)	ötven anyanyúl és szaporulata;
h)	szolgáltató-állatorvos: állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére
jogosult állatorvos.
(2)	E törvényben szereplő iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére
vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
. Fejezet
A Magyar Állatorvosi Kamara
1. A Kamara feladatai
3.§
(1)	A Kamara alapszabály szerint működik.
(2)	A Kamara alapszabálya (a továbbiakban: Alapszabály) tartalmazza:
a)	a területi szervezetek és az országos szervezet elnevezését és székhelyét,
b)	a Kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó részletes szabályokat,
c)	a testületi szervek, valamint azok tagjainak feladat- és hatáskörére, megalakításuk,
valamint választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a Kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat,
e)	mindazokat a kérdéseket, amelyeket törvény az Alapszabályba való felvételre utal.
2
4.§
(1)	A Kamara az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekben
képviseli az állatorvosok általános szakmai érdekeit, valamint elősegíti az állategészségügyi
szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok hivatásukból eredő jogainak érvényesülését, és
elősegíti e jogok érvényesülését.
(2)	A Kamara véleményezési jogot gyakorol
a)	az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogszabályok - így különösen a 48. §
a)-b) pontja szerinti jogszabályok - megalkotása során,
b)	az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági
engedély kiadása során,
c)	a külföldön szerzett állatorvosi diploma honosításával kapcsolatban,
d)	tagjai tekintetében az igazságügyi állatorvos szakértők, valamint a szaktanácsadó,
szakértő állatorvosok állatorvosi névjegyzékbe történő felvételével összefüggésben.
(3)	A Kamara részt vesz
a)	az állatorvos-képző állami fenntartású felsőoktatási intézménnyel együttműködve
az állatorvosképzésben, a szakképzésben, véleményezési jogot gyakorol az előbbi képzések és
a szakmai továbbképzés követelményeinek meghatározása tekintetében, valamint kialakítja a
szakmai továbbképzés követelményszintjét,
b)	az állatorvosi asszisztensek képzésében, továbbképzéseket szervez az állatorvosi
asszisztensek számára, amelyről bizonyítványt állít ki,
c)	az állatorvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó, az állategészségügyi
szolgáltató tevékenységet végző állatorvos által nyújtott állategészségügyi szolgáltatások
minőségi ellenőrzésében,
d)	felkérésre, tanácskozási joggal a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai
testületek és bizottságok munkájában.
(4)	A Kamara ellátja
a)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok közcélú
igénybevételével kapcsolatos kamarai szervezési feladatokat, ennek keretében megállapodik
az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) a közcélra
igénybe vett állatorvosokat megillető díjazás és a költségtérítés mértékéről,
b)	a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges útlevél
kiállításának, kezelésének országos szintű megszervezését, így különösen a szükséges
nyomtatványok biztosítását és országos adatbázisban történő nyilvántartását,
c)	a speciális állatorvosi ismeretek megszerzésével összefüggő, az Alapszabályban
meghatározott kamarai képzések szervezését, lebonyolítását és a képzés teljesítéséről
bizonyítványt állít ki.
(5)	A Kamara meghatározza
a)	a kamarai tagokra vonatkozó állatorvos-etikai szabályokat és ellenőrzi azok
betartását,
b)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos helyettesítésére
vonatkozó szakmai irányelveket,
3
c)	az állatorvosi asszisztensek munkavégzésére vonatkozó szakmai irányelveket,
d)	az állatorvosok kamarai tagságával és állatorvosi tevékenységével összefüggő név-
és címhasználatának, továbbá a kamarai bélyegző használatának feltételeit,
e)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának szakmai feltételeire
vonatkozó ajánlásokat (szakmai protokoll) és szakmai irányelveket ad ki, továbbá ellenőrzi
azok betartását,
j) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvosok kötelező szakmai
továbbképzésben való részvételének feltételeit,
g)	az állategészségügyi szolgáltató intézmények önkéntes minősítési rendszerének
elveit és követelmény-rendszerét.
(6)	A Kamara
a)	vezeti, az állatorvosi és az asszisztensi névjegyzéket, a bennük rögzített adatokból
hatósági felkérésére adatokat és statisztikai adatokat szolgáltat,
b)	területi szervezetei nyilvántartást vezetnek az illetékességi területükön
engedélyezett állategészségügyi intézményekről és az engedélyezett állategészségügyi
szolgáltatókról,
c)	hatósági eljárást kezdeményez az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet
jogosulatlanul folytatók ellen,
d)	egyeztető eljárást folytat le az érintettek kezdeményezésére a Kamara tagjai között
az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás szakmai
kérdésekben,
e)	etikai eljárást folytat le a Kamara állatorvos-etikai szabályait megszegő tagokkal
szemben,
f)	belföldi, valamint külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn,
g)	kitüntetés adományozását kezdeményezi, önállóan díjat alapíthat,
h)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végezni kívánó kamarai tag
kérelmére állatorvosi bélyegzőt ad ki,
i)	közreműködik az állategészségügyi intézmény létesítésének személyi és tárgyi
feltételeinek meghatározásában, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel egyeztetve
gondoskodik azok folyamatos ellenőrzéséről,
j) engedélyezi az állategészségügyi szolgáltatókat (praxisengedély),
k) közreműködik az állategészségügyi szolgáltató személyi és tárgyi feltételeinek
meghatározásában, és gondoskodik azok folyamatos ellenőrzéséről,
l) ajánlást ad ki az állatorvos által végzett szolgáltatások munkadíjának alsó és felső
határára vonatkozóan,
m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(7)	A Kamara értesíti az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a (6) bekezdés i)
pontjában foglalt ellenőrzése során feltárt hiányosságokról.
(8)	A Kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el
a)	a kamarai tagfelvétel,
b)	a tagsági jogviszony szüneteltetése,
c)	a praxisengedély kiadása, visszavonása,
d)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetése,
e)	az asszisztensi névjegyzékbe történő felvétel,
4
j) az asszisztensi tevékenység végzésének szüneteltetése
során.
2, Állatorvosi névjegyzék
5.§
(1)	Az állatorvosi névjegyzékben fel kell tüntetni a Kamara tagjának
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	egyetemi diplomájának számát és keltét,
c)	tudományos fokozatát, szak-állatorvosi és egyéb szakképzettségét,
d)	székhelyét, szakmai működési körét,
e)	bejelentésére az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzése szünetelésének
tényét és időtartamát,
j) kérésére a nyelvtudására vonatkozó adatokat, kitüntetéseit és a telefonos
elérhetőségét,
g) jogerősen elbírált etikai vétségeit, az elmarasztaló határozat jogerőre emelkedésétől
számított két évig.
(2)	Az állatorvosi névjegyzékben a Kamara az állategészségügyi szolgáltató
tevékenységet végző tagjainak az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatai a tagsági
jogviszony megszűnéséig nyilvánosak, azokat a Kamara a honlapján naprakészen közzéteszi.
(3)	Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a Kamara a tagsági jogviszony megszűnését
követő öt évig kezeli az állategészségügyi feladatok ellátásához kapcsolódó közfeladatai
ellátása érdekében.
5. A területi szervezetek
6.§
(1)	A területi szervezet testületi szervei a közgyűlés, valamint a 8. és 9. §-ban
meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek). A területi
szervezet önálló költségvetés alapján működik és ellátja az e törvényben és az
Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.
(2)	A területi szervezet az Alapszabályban meghatározott területen és székhelyen
működik. A területi szervezet területe összefüggő, legalább egy megye területére terjedhet ki.
Egy megye területén kizárólag egy területi szervezet működhet.
(3)	A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.
7.§
(1)	A területi szervezet legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló területi
közgyűlés, amely az Alapszabályban meghatározott feltételekkel küldöttközgyűlés
formájában is megszervezhető. A területi küldöttközgyűlésre a területi közgyűlés szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
5
(2)	A területi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	a területi tisztségviselők, az etikai bizottság, a felügyelő bizottság és az oktatási
bizottság, valamint egyéb állandó bizottság tagjainak a megválasztása,
c)	a területi szervezet vezetősége (a továbbiakban: vezetőség) és a felügyelő bizottság
éves beszámolójának az elfogadása,
d)	a területi szervezet éves költségvetésének, valamint a költségvetés végrehajtásáról
szóló beszámolónak az elfogadása,
e)	minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe
utal.
(3)	A területi közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
Az Alapszabály a területi közgyűlés kötelező összehívásának egyéb eseteit is megállapíthatja.
(4)	A területi közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint
fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az Alapszabály másként nem rendelkezik - a
tizenöt napon belül ismételten összehívott területi közgyűlés az eredetileg közölt napirendi
pontok vonatkozásában a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül
határozatképes.
(5)	A területi közgyűlés döntéseihez a jelenlévő tagok többségének szavazata
szükséges.
8.§
(1)	A területi szervezet ügyviteli szerve a vezetőség. A területi közgyűlés az
Alapszabályban meghatározott számú, legalább hat tagból álló vezetőséget hoz létre,
amelynek tagjait titkos szavazással négy évre választja meg. A vezetőség tagja az elnök, az
alelnök, a titkár, valamint a választott vezetőségi tagok. A területei szervezet vezetőségének
valamennyi tagja tisztségviselőnek minősül. Az Alapszabály más tisztségviselők választását is
kötelezővé teheti. A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, az elnök
és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a titkár képviseli. A területi szervezet elnökére,
alelnökére és titkárára az országos szervezet elnökére, alelnökére és főtitkárára vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	a területi közgyűlés üléseinek összehívása,
b)	két küldöttközgyűlés közötti időben a területi szervezet operatív tevékenységének
szervezése és irányítása.
(3)	A vezetőség az új vezetőség megválasztásáig látja el a feladatait. E rendelkezést
megfelelően alkalmazni kell a 9. § (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő szervek esetében.
9.§
(1)	A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három
tagból álló etikai bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy
évre választja meg.
6
(2)	A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három
tagból álló felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy
évre választja meg.
(3)	A felügyelő bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-
számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését a területi
szerveknél, a területi szervek tisztségviselőinél és a területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő
tagjainál. Az ellenőrzés során a felügyelő bizottságot megillető jogosultságokat az
Alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelő bizottság részére történő tájékoztatás
adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
(4)	A területi közgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három
tagból álló oktatási bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy
évre választja meg.
(5)	Az etikai bizottság, a felügyelő bizottság és az oktatási bizottság elnöke
tisztségviselőként látja el feladatait.
(6)	Az Alapszabály rendelkezhet a területi szervezeten belül egyéb szervek
megalakításáról.
4.	Az országos szervezet
10.	§
(1)	Az országos szervezet
a)	az országos küldöttközgyűlésből (a továbbiakban: küldöttközgyűlés),
b)	az országos elnökségből (a továbbiakban: elnökség),
c)	az országos felügyelő bizottságból,
d)	az országos etikai bizottságból,
e)	az országos oktatási bizottságból,
j) az Alapszabályban meghatározott egyéb állandó és eseti bizottságokból \b)-f) pont a
továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek]
áll.
(2)	Az országos szervezet tisztségviselői:
a)	a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott személyek,
b)	az országos felügyelő bizottság elnöke,
c)	az országos etikai bizottság elnöke,
d)	az országos oktatási bizottság elnöke,
e)	az Alapszabály szerint választott egyéb állandó bizottság elnöke.
(3)	Az elnökség tagjai:
a)	az elnök,
b)	az alelnök,
c)	a főtitkár, valamint
7
d)	további hat elnökségi tag.
(4)	Az országos szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az Alapszabályban
meghatározott körben - az alelnök, az elnök és az alelnök együttes akadályoztatása esetén a
főtitkár képviseli.
11.	§
(1)	A Kamara országos legfőbb döntéshozó szerve a területi közgyűlés által választott
országos küldöttekből álló küldöttközgyűlés.
(2)	A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)	az Alapszabály, a szakmai irányelvek, a kamarai szabályzatok, valamint az etikai
szabályzat megalkotása és módosítása,
b)	az országos tisztségviselők, az országos etikai bizottság, az országos felügyelő
bizottság és az országos oktatási bizottság, valamint egyéb országos állandó bizottság
tagjainak a megválasztása,
c)	az elnökség és az országos felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása,
d)	a Kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági dijnak, a
tagsági díjból származó bevétel - a területi szervezet és az országos szervezet közötti -
megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az
elfogadása,
e)	minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az Alapszabály a küldöttközgyűlés
hatáskörébe utal.
(3)	Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelen lévő
országos küldöttek kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
(4)	A küldöttközgyülés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult országos
küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az Alapszabály másként
nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott küldöttközgyűlés az eredetileg
közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelent országos küldöttek számára tekintet
nélkül határozatképes. Az ismételten összehívott küldöttközgyűlés az Alapszabály
elfogadásáról vagy módosításáról nem dönthet.
(5)	A küldöttközgyűlés döntéseihez a jelen lévő tagok többségének szavazata
szükséges.
12. §
(1)	A küldöttközgyűlés elnökséget hoz létre, amelynek tagjait titkos szavazással négy
évre választja meg.
(2)	Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az Alapszabály
és a küldöttközgyülés részére meghatároz.
(3)	Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével:
8
aj a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,
b)	a tagsági jogviszony felfüggesztését vagy megszűnését elrendelő, továbbá a tagsági
jogviszony létesítését elutasító, valamint a praxisengedély kiadását elutasító határozat elleni
fellebbezés elbírálása, feltéve, hogy azt nem etikai eljárás keretében hozták,
c)	a 4. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában foglalt véleményezési jog
gyakorlása,
d)	a közfeladatok ellátásával összefüggő határozatok meghozatala, amelyek a területi
szervezetekre kötelező érvényűek,
e)	két küldöttközgyűlés közötti időben a Kamara operatív tevékenységének szervezése
és irányítása.
(4)	Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a
küldöttközgyűlés magához vonhatja, és azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.
(5)	Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik,
(6)	Az elnökség az új elnökség megválasztásáig látja el feladatait. E rendelkezést
megfelelően kell alkalmazni a 13. §-ban szereplő szervek esetében.
13.	§
(1)	A küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább öt tagból
álló országos etikai bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással négy
évre választja meg.
(2)	A küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább három
tagból álló országos felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos
szavazással négy évre választja meg,
(3)	A küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározott számú, legalább öt tagból
álló országos oktatási bizottságot hoz létre, amelynek tagjait és elnökét titkos szavazással
négy évre választja meg.
14.	§
Az országos felügyelő bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására,
pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az
országos szerveknél, országos szervek tisztségviselőinél és az országos ügyintéző szervek
nem tisztségviselő tagjainál. Az ellenőrzés során az országos felügyelő bizottságot megillető
jogosultságokat az Alapszabály határozza meg azzal, hogy az országos felügyelő bizottság
részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
5.	A Kamara tisztségviselői
15.	§
(1)	Kamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden
kamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(2)	Összeférhetetlen a kamarai tisztség viselésével, ha a tag
9
aj az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél vezetői munkakört betöltve közszolgálati
tisztviselői jogviszonyban áll,
b)	olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) állatorvosi
végzettséghez kötött közszolgálati tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv
illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott kamarai szervezet
illetékességi területével,
c)	politikai pártban tisztséget tölt be,
d)	országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, állami vezető, megyei közgyűlés
elnöke vagy a 1 elnöke, polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-
helyettes.
(3)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében,
amennyiben az kétséges, a politikai párt nyilatkozata az irányadó.
(4)	A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül egyidejűleg egy kamarai
tisztséget tölthet be. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet
elnöke, alelnöke vagy főtitkára.
(5)	A vezetőségnek, az elnökségnek, az etikai, az országos etikai, a felügyelő, az
országos felügyelő, az oktatási, valamint az országos oktatási bizottságnak a tagjai nem
lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben
egymás alá- és fölérendeltjei.
(6)	A (2), (4) és (5) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az
érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy
megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti.
Amennyiben az Összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól
számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az
összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet
haladéktalanul tájékoztatja.
(7)	Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (6) bekezdésben foglalt határidőn
belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet
tisztségviselője esetében a vezetőség határoz a 17. § (2) bekezdésében foglalt szervek
kezdeményezésére vagy hivatalból.
16. §
(1)	A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján
szűnik meg.
(2)	Ha a tisztségviselő megbízatása az országos, illetve területi ügyintéző szerv
megbízatásának lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv az Alapszabály eltérő
rendelkezése hiányában a tisztségviselő megbízatásának megszűnésétől számított negyvenöt
napon belül választja meg az új tisztségviselőt, akinek megbízatása az országos, illetve
területi ügyintéző szerv megbízatásának hátralévő időszakára szól.
(3)	Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a területi közgyűlés, valamint a
küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés) hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdés
10
szerinti választás céljából a közgyűlést az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a
korábbi tisztségviselő megbízatásának megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli
időpontra össze kell hívni.
17.	§
(1)	A Kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő
a)	halálával,
b)	lemondásával,
c)	visszahívásával,
d)	kamarai tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével,
e)	összeférhetetlenségének kimondásával, valamint
f)	megbízatása időtartamának lejártával.
(2)	A tisztségviselő visszahívását
a)	a területi szervezet esetén
aa)	a megválasztására jogosult testület tagjainak legalább fele,
ab)	az etikai bizottság,
ac)	a felügyelőbizottság,
b)	az országos szervezet esetén
ba)	a megválasztására jogosult testület tagjainak legalább fele,
bb)	az országos etikai bizottság,
be) az országos felügyelő bizottság
kezdeményezheti írásban, indokolással ellátva a megválasztásra jogosult testületnél vagy
szervnél.
(3)	Az indokolásból a visszahívás okának világosan ki kell tűnnie. A tisztségviselő
visszahívható a közgyűlés tagjai több mint négyötödének egyetértő szavazatával.
(4)	A visszahívásról - titkos szavazással - a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b)
pont ba) alpontja esetében az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta.
Visszahívás esetén a döntésre jogosult testület harminc napon belül megválasztja az új
tisztségviselőt. A döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított
harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.
(5)	Az országos, illetve területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjára a 16. § és az
(1)	bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell,
18.	§
A Kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb
juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján
megállapítható legmagasabb összeget a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben
foglaltak szerint.
11
6. A tagsági jogviszony
19. §
(1)	A Kamara tagja lehet az, aki
a)	az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam
állampolgára,
b)	magyar egyetemen állatorvosi diplomát szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett
állatorvosi diplomáját honosították vagy egyenértékűnek nyilvánították, illetve
szakképesítését elismerték,
c)	Magyarország területén állatorvosi diplomához kötött tevékenységet folytatott,
folytat vagy kíván folytatni,
d)	vállalja, hogy a kamarai tagdíjat az Alapszabályban meghatározott módon fizeti, és
e)	az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.
(2)	Azt az állatorvost, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, az
állatorvosi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni. A felvétel kizárólag a (3) és (5) bekezdés
szerinti okok fennállása esetén tagadható meg.
(3)	Nem vehető fel tagként a Kamarába
a)	az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akivel szemben
„kizárás” etikai büntetést alkalmaztak,
b)	aki olyan tevékenységet folytat, amelyet jogszabály vagy a Kamara etikai
szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályok az állatorvosi tevékenységgel
összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,
c)	aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll vagy
gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen,
d)	akit állategészségügyi szolgáltató tevékenység jogosulatlan végzése miatt jogerős
bírósági határozattal elmarasztaltak a jogerőre emelkedést követő két évig,
e)	akit a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a büntetett előélethez
fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült,
j) aki az állatorvosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(4)	A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező
igazolja a kamarai tagfelvételhez szükséges, az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tényeket,
csatolja az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti nyilatkozatokat, továbbá igazolja, hogy a
(3)	bekezdésben meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A kérelmező
kérheti, hogy a bünügyi nyilvántartó szerv a (3) bekezdés e) és f) pontjában foglalt tények
fennállására vonatkozó adatokat a Kamara részére - annak a kamarai tagfelvételi kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Ha a kérelmező a kamarai
tagfelvétel iránti kérelem benyújtásakor nem csatolja a (3) bekezdés e) és f) pontjaiban
foglaltakra vonatkozó igazolást, a Kamara adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul a
bűnügyi nyilvántartó szervhez.
(5)	A Kamara elutasíthatja annak az állatorvosnak a kamarai tagfelvétel iránti
kérelmét, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a tagsági
jogviszony felfüggesztését vagy kizárás etikai büntetést vonna maga után, abban az esetben,
12
ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított két év
még nem telt el.
(6)	A kamarai tagfelvétel iránti eljárás során megismert személyes adatokat a
Kamara
a)	a kérelem elutasítása esetén a felvételi eljárásjogerős befejezéséig vagy
b)	a kérelmező felvétele esetén a tagsági jogviszony megszűnéséig
kezeli.
(7)	Ha a kérelmező kamarai tagfelvétel iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy
állategészségügyi szolgáltató tevékenységet önálló tevékenység formájában kívánja folytatni,
a kamarai tagfelvétel iránti eljárás keretében a praxisengedély feltételeinek meglétét is
vizsgálni kell. A kérelmező állatorvosi névjegyzékbe való felvétele esetén egyidejűleg a
praxisengedélyt is ki kell adni részére, amennyiben ennek feltételei fennállnak.
(8)	A (7) bekezdésben foglalt összevont eljárásban a 20. § és 38. § (3)-(7)
bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
20. §
(1)	Az állatorvos a Kamara azon területi szervezeténél kérheti tagfelvételét, amelynek
illetékességi területén állategészségügyi szolgáltató tevékenységet kíván folytatni. Az az
állatorvos, aki a tagfelvétel időpontjában kamarai tagsághoz kötött állatorvosi tevékenységet
nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét a lakóhelye vagy a tartózkodási helye
szerint illetékes területi szervezetnél vagy annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek
területén utoljára kamarai tagsághoz kötött állatorvosi tevékenységet folytatott.
(2)	Az az állatorvos, aki több területi szervezet illetékességi területén kíván folytatni
állategészségügyi szolgáltató tevékenységet, a székhelye szerint illetékes területi szervezet
vezetőségénél kérheti tagfelvételét.
(3)	A vezetőség a tagfelvétel és a praxisengedély engedély iránti kérelemről a
beérkezését követő ülésén, de legkésőbb a beérkezésétől számított harminc napon belül dönt.
Ha a kérelmezőt a Kamara a tagjai közé felveszi, bejegyzi az állatorvosi névjegyzékbe és
kiadja számára a tagsági igazolványt és a kamarai bélyegzőt.
(4)	A tagfelvételt és a praxisengedély iránti kérelmet elutasító döntést határozatba kell
foglalni, és a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen
annak kézhezvételétől számított harminc napon beiül az elnökséghez fellebbezhet.
21.	§
(1)	A vezetőség írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági jogviszonyát annak
a kamarai tagnak,
a)	aki azt kéri,
b)	akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára,
13
c)	akit a bíróság az állatorvosi foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott,
az eltiltás időtartamára,
d)	aki az Alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott
módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, a
szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel igazolásáig.
(2)	A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági jogviszonyból eredő valamennyi jog és
kötelezettség szünetel és erre az időtartamra a praxisengedélyt és a kamarai bélyegzőt be kell
vonni.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági jogviszonyt a vezetőség a
tag kérelmére állítja helyre, az (1) bekezdés b)~d) pontjai alapján felfüggesztett tagsági
jogviszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre.
22.	§
(1)	Megszűnik a tagsági jogviszonya annak a tagnak, aki
a)	meghalt,
b)	a tagsági jogviszonyáról lemondott,
c)	jogerősen „kizárás” etikai büntetésben részesült,
d)	tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat és a vezetőségtől fizetési
kedvezményt nem kapott.
(2)	A vezetőség indokolt írásbeli határozatával megszünteti a kamarai tagságát annak,
á) akit jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b)	akit bíróság jogerősen az állatorvosi foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott,
továbbá
c)	aki nem felel meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek.
(3)	Kamarai tagságának megszűnésekor a Kamara az érintett személyt törli az
állatorvosi névjegyzékből és a tagsági igazolványát, valamint a kamarai bélyegzőjét
visszavonja.
(4)	Azt az állatorvost, akinek tagsági jogviszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján
szűnt meg, kérelemre a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a Kamara
tagjai közé.
(5)	Akinek tagsági jogviszonya az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból
szűnt meg, amennyiben az Alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg vagy a területi
közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik, az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított
két éven belül a Kamarába tagként nem vehető fel.
(6)	A tagsági jogviszony (1) bekezdés d) pontja miatti megszűnése esetén a tagsági
jogviszony megszűnésének napját a vezetőség határozatban állapítja meg. A
határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók. A
megszűnés megállapított napjától számított hat hónap elteltéig nem vehető fel a Kamarába
tagként az, akinek korábbi kamarai tagsága tizenkét hónapot meghaladó tagdíj-tartozás miatt
szűnt meg. Ebben az esetben az ismételt tagfelvétel feltétele a tagdíj-hátralék megfizetése is.
14
(7)	Ha a tagsági jogviszony a (2) bekezdés alapján szűnt meg, a kérelmező a Kamara
tagjai közé ismét felvehető, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a
megszüntetés oka már nem áll fenn.
23.	§
(1)	A tag jogosult
a)	tanácskozási és szavazati joggal részt venni a területi közgyűlés ülésein,
b)	e törvényben és az Alapszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget
viselni a Kamara bármely szervében,
c)	igénybe venni a Kamara által nyújtott szolgáltatásokat,
d)	a Kamara tisztségviselőitől a Kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérni,
e)	a Kamara jogsértő testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát
kezdeményezni,
J) az Alapszabályt sértő határozatnak az országos szervezet felügyelő bizottsága általi
felülvizsgálatát kezdeményezni,
g)	az e törvényben, miniszteri rendeletben és az Alapszabályban meghatározott
feltételek teljesítése esetén állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végezni.
(2)	A tagsági jogviszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók.
(3)	A tag kötelezettsége, hogy
a)	megtartsa az Alapszabályban és más kamarai szabályzatokban foglaltakat,
b)	állategészségügyi szolgáltató tevékenysége során a szakmai irányelveknek, a
kamarai szabályzatoknak, valamint az etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el,
c)	fizesse a Kamara által megállapított tagdíjat,
d)	a tagsági jogviszonyának megszűnését. követő tizenöt napon belül a területi
szervezetnek leadja a kamarai tagsági igazolványát, a kamarai bélyegzőjét, valamint ha
praxisengedéllyel is rendelkezett, visszaadja azt.
(4)	A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott ellenőrzés keretében a
Kamara ellenőrzi azt is, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 21. § (1) bekezdés b) és ej
pontjában, valamint a 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ok. Az ellenőrzés
céljából a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az állatorvossal szemben fennáll-e a 21. § (1) bekezdés
b)	és c) pontjában, valamint a 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ok.
(5)	A Kamara a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állatorvos
kamarai tagságának megszűnéséig kezeli.
(6)	Az éves tagdíj nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér
havi összegének kilencven százalékát.
24.	§
(1)	A Kamara az Alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli
tagságot létesíthet.
15
(2)	A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult
a)	tanácskozási joggal részt venni a területi közgyűlés ülésein,
b)	igénybe venni a Kamara által nyújtott - az Alapszabály által meghatározott körű -
szolgáltatásokat.
(3)	A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles
a)	a Kamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni,
b)	megtartani az Alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait,
c)	a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt
napon belül a területi szervezetnek leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági
igazolványát.
7.	Az állatorvos-etikai felelősség szabályai
25.	§
(1)	Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki a Kamara szakmai irányelveit, a
Kamara etikai szabályzatában foglalt állatorvos-etikai szabályokat, az Alapszabályban és a
Kamara más szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, valamint a választott kamarai
tisztségből eredő kötelezettségeket vétkes módon megszegi, vagy egyéb olyan vétkes
magatartást tanúsít, amely az állatorvosi kar tekintélyét csorbítja.
(2)	Az etikai bizottság és az országos etikai bizottság a kifogásolt állatorvosi
szolgáltatás szakmai tartalmát - különösen a szakmailag helyes diagnózist vagy helyes
gyógykezelést - nem vizsgálja.
(3)	Elsőfokú etikai bizottságként a területi szervezet etikai bizottsága jár el.
Fellebbezés esetén másodfokon az országos etikai bizottság jár el. Az etikai bizottság és az
országos etikai bizottság elnöke és tagjai az etikai eljárás intézése során függetlenek,
kizárólag a törvénynek vannak alárendelve és döntéseikkel kapcsolatban nem
befolyásolhatók.
(4)	Etikai bizottság és országos etikai bizottság elnökeként és tagjaként az első- és
másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az,
a)	aki ellen etikai eljárás folyik,
b)	aki az a) pont alá eső személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
korábbi házastársa, korábbi bejegyzett élettársa, képviselője, ezen ügyben eljárt korábbi
képviselője,
c)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, vagy akit az ügyben tanúként
kell meghallgatni.
(5)	A másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú etikai
eljárásban, illetve az elsőfokú eljárást lezáró határozat (a továbbiakban: elsőfokú határozat)
meghozatalában részt vett.
16
(6)	Akivel szemben a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn,
köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont és az etikai eljárást kezdeményező
kamarai tag is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró etikai
bizottság elnökének, az elnökkel szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság
elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot a Kamara elnökének
kell bejelenteni, aki határoz az eljárásból való kizárás tárgyában, és kijelöli az etikai
eljárásban részt vevő póttagot.
(7)	A póttaggal szemben sem állhat fenn a (4) és (5) bekezdésben meghatározott
kizárási ok. Tisztségviselő és országos, illetve területi ügyintéző szerv nem tisztségviselő
tagja nem lehet póttag.
26.	§
(1)	Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén vagy ha azt maga a kamarai tag
kéri, etikai eljárást kell lefolytami.
(2)	Az etikai eljárás megindítását bárki kezdeményezheti. Az etikai bizottság
hivatalból megindítja az etikai eljárást, ha etikai vétség elkövetéséről szerez tudomást.
(3)	Az etikai eljárást az etikai vétség elkövetési helye szerinti etikai bizottság folytatja
le. Ha az eljárás alá vont kamarai tag több területi szervezet területén is követett el etikai
vétséget, akkor az az etikai bizottság jár el, amelyik előbb indította meg az etikai eljárást.
(4)	Az etikai eljárást a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni.
Az eljáró etikai bizottság egyszer legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja az etikai
eljárást, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ezt indokolttá teszi. Az etikai eljárás megindítását
az eljáró etikai bizottság haladéktalanul közli az eljárás alá vont kamarai taggal.
(5)	Az etikai bizottság nem indíthatja meg az etikai eljárást az etikai vétség
tudomására jutásától számított kilencven napon túl, valamint akkor sem, ha a vétség
elkövetése óta már három év eltelt.
27. §
(1)	Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben az etikai eljárás megindítása előtt
büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, a kilencven napos határidő a jogerős határozat
területi szervezettel történt közlésétől, a három éves határidő pedig az eljárás jogerős
befejezésétől számít.
(2)	A bíróság vagy szabálysértési hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatát a
jogerőre emelkedését követő harminc napon belül megküldi a Kamarának.
(3)	Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben etikai eljárás folyik, és eközben
büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, az etikai eljárást a büntető- vagy szabálysértési
eljárásban hozott jogerős határozat területi szervezettel történő közléséig fel kell függeszteni.
(4)	Az etikai eljárást meg kell szüntetni, ha
a)	az etikai vétség gyanúja alaptalan,
17
b)	az etikai eljárás alá vont kamarai tag meghalt,
c)	az etikai eljárás alá vont kamarai tag etikai eljárás tárgyává tett cselekményét már
jogerősen elbírálták,
d)	az etikai eljárás alá vont kamarai tag tagsági jogviszonya megszűnik.
(5)	Állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági társaság,
szövetkezet vagy más szervezet a területi etikai bizottság vagy az országos etikai bizottság
írásbeli felkérésére köteles megnevezni azt a kamarai tagot, aki etikai felelősséget visel a
társaság vagy szervezet állategészségügyi szolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő
egyéb tevékenységéért, különösen hirdetések, céges és tájékoztató táblák tartalmáért és
elhelyezéséért.
28. §
(1)	Az etikai eljárás alá vont kamarai tag
a)	képviselőt vehet igénybe,
h)	a bizonyítékokat megismerheti,
c)	az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet,
d)	az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet,
e)	az eljárás megjelölt résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt
terjeszthet elő,
j) az eljárási cselekményeken részt vehet,
g)	kifogást terjeszthet elő az etikai eljárásban részt vevő személyekkel szemben.
(2)	Az etikai eljárás alá vont kamarai tag képviselője jogosult az (1) bekezdés b)-j)
pontjában foglaltak megtételére.
(3)	Az elsőfokú etikai eljárásban a tényállás megállapításához szükséges tények és
körülmények vizsgálata és tisztázása érdekében tárgyalás tartása kötelező. A másodfokú
eljárásban az országos etikai bizottság tárgyalást tart, ha azt az elsőfokú eljárásban nem ismert
tények és körülmények vizsgálata vagy már az elsőfokú eljárásban ismert tények és
körülmények további vizsgálata szükségessé teszi,
(4)	Az eljárás alá vont kamarai tagot az eljáró etikai bizottság a tárgyalásra megidézi.
Az idézés tartalmazza az etikai eljárás tárgyává tett cselekmény megnevezését, a tárgyalás
helyét, idejét és a távolmaradás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(5)	Az eljáró etikai bizottság tárgyalás nélkül határoz, ha
a)	az eljárás alá vont kamarai tag elismerte az általa elkövetett etikai vétséget,
b)	a tagsági jogviszony felfüggesztése vagy a tag kizárása etikai büntetésének
alkalmazási feltételei nem állnak fenn.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt esetben az eljárás alá vont kamarai tag a döntés ellen
fellebbezést nem nyújthat be, de meghatározott határidőn belül tárgyalás tartását kérheti. Ez
esetben elsőfokú etikai eljárás lefolytatására kerül sor.
18
29.	§
(1)	Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai
büntetések szabhatók ki:
a)	megrovás,
b)	pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tizenötszöröséig
terjedhet,
c)	a tagsági jogviszony legfeljebb hat hónapig teijedő felfüggesztése,
e)	kizárás.
(2)	Etikai büntetésként a tagsági jogviszony akkor függeszthető fel, ha az eljárás alá
vont kamarai tag ellen korábban lefolytatott legalább két etikai eljárás eredményeként
pénzbírság-büntetést szabtak ki.
(3)	A tagsági jogviszony felfüggesztése esetén a 21. § (2) bekezdésében foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
(4)	Az indokolással ellátott eljárást lezáró határozatot annak meghozatalától számított
tizenöt napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vont kamarai tag részére.
30.	§
(1)	Az elsőfokú határozat ellen az etikai eljárás alá vont kamarai tag az elsőfokú
határozat közlésétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az eljáró etikai
bizottságnál, amely a másodfokú eljárás lefolytatása érdekében az ügy összes rendelkezésre
álló iratát megküldi az országos etikai bizottságnak.
(2)	Az országos etikai bizottság az első fokú etikai bizottság határozatát
a)	helybenhagyja és a fellebbezést elutasítja, ha a rendelkezésre álló iratok alapján a
tényállást tisztázottnak és az első fokú etikai bizottság határozatát helyénvalónak ítéli meg,
b)	megváltoztatja, ha az iratok alapján a tényállást tisztázottnak találja, de az arra
alapozott állásfoglalást tévesnek ítéli meg,
c)	hatályon kívül helyezi,
cű) ha a tényállást nem találja kellően tisztázottnak és az ügy iratait további
kivizsgálásra, új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára az első fokú etikai bizottságnak
visszaküldi,
eb) ha az első fokú etikai bizottság hatáskörének vagy illetékességének hiányát
állapítja meg és felkéri az első fokon eljárt etikai bizottságot, hogy az ügyben keletkezett
iratokat küldje meg a hatáskörrel rendelkező szervnek további intézkedés céljából,
cc) ha elévülést állapít meg, illetve ha olyan tény vagy körülmény fennállását állapítja
meg, amelynek következtében etikai eljárás lefolytatásának nincs helye, és az etikai eljárást
megszünteti.
(3)	A másodfokú etikai eljárást lezáró határozat (a továbbiakban: másodfokú
határozat) ellen az eljárás alá vont kamarai tag a másodfokú határozat közlésétől számított
tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a
bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről dönt.
19
(4)	Az eljárás alá vont kamarai tag az elévülési időn belül új eljárást kezdeményezhet,
ha
a)	a jogerősen elbírált cselekményével kapcsolatban olyan új tény vagy bizonyíték
kerül elő, vagy olyan bírósági vagy egyéb határozatra hivatkozik, amelyet az eljáró etikai
bizottság nem bírált el, és amely alkalmas a jogerős határozat megváltoztatására vagy
b)	az első vagy másodfokú eljárás során az eljáró etikai bizottság valamely tagja
kötelességét az Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon szegte meg.
(5)	Az etikai eljárás részletes szabályait a Kamara etikai szabályzata tartalmazza.
8.	A Kamara állami felügyelete
31.	§
(1)	A Kamara törvényességi felügyeletét a miniszter látja el.
(2)	Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály vagy más kamarai
szabályzat vagy kamarai szerv, továbbá tisztségviselő határozata jogsértő, megfelelő határidő
tűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A
kamarai szervezet vezetője köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni és - a felhívásban
megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni, és intézkedéséről vagy egyet nem
értéséről a minisztert tájékoztatni.
(3)	Ha az érintett kamarai szervezet vezetője a jogsértést nem szüntette meg, a
miniszter ~ a felhívásban megadott határidő lejártától számított harminc napon belül ~ a
Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint
bírósághoz fordulhat.
(4)	Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést
megállapítja,
a)	a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot, határozatot vagy annak jogsértő részét
hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása érdekében elrendeli a választásra
jogosult kamarai szerv összehívását,
c)	a jogsértően működő kamarai szerv működését felfüggesztheti,
d)	a kamarai szerv ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a működés
törvényessége másként nem biztosítható.
9.	A Kamara gazdálkodása
32.	§
(1)	A Kamara a működésének költségeit
aj a tagjai által fizetett tagdíjból,
b)	egyéb díjbevételeiből, támogatásokból,
c)	az egyes, a Kamara célkitűzéseitől nem eltérő, gazdasági-vállalkozási
tevékenységből származó bevételekből,
20
d)	a Kamara által átvett állami feladatok ellátásához a központi költségvetésből
nyújtott támogatásból, valamint
e)	a Kamara egyes, a d) pont körébe nem tartozó, feladatainak ellátásához nyújtott
állami támogatásból
fedezi.
(2)	A Kamara köteles a központi költségvetésből részére nyújtott támogatások
felhasználásáról készített elszámolást legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig benyújtani
a miniszternek.
(3)	Az etikai büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az
Alapszabály állapítja meg.
(4)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás szempontjából az államtól átvett
feladatnak minősül a 4. § (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés j)
pontja, (6) bekezdés a)> b), h)-k) pontja, valamint (7) bekezdése szerinti feladat, amelynek
pénzügyi fedezetét a központi költségvetésnek a miniszter által vezetett minisztérium
fejezetében kell biztosítani.
(5)	A Kamara egyes feladatai hatékonyabb és gazdaságosabb elvégzése érdekében
gazdasági társaságot alapíthat és alapítványt hozhat létre. A Kamara a 4. § (4) bekezdés b)
pontja szerinti feladatait az általa alapított és kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság
útján is végezheti. Ezen rendelkezéstől függetlenül az ezen ügyekben hozott hatósági
döntések a Kamara döntésének minősülnek.
III.	Fejezet
Állategészségügyi szolgáltatás
10.	Az állatorvosi tevékenység végzésének intézményi keretei
33.	§
(1)	Állatorvosi tevékenységnek minősül
a)	az állat vizsgálata és a kórisme felállítása, az állat gyógykezelése, beleértve az
állaton végzett bármilyen sebészeti jellegű beavatkozást,
b)	az állatbetegségek megelőzésére, gyógyítására szolgáló intézkedések megtétele,
c)	az állat tartásának állategészségügyi szempontjaival, gyógyításával és az egyéb
állatorvosi tevékenységgel összefüggő szaktanácsadás és szakértői tevékenység, ide nem értve
az igazságügyi szakértői tevékenységet,
d)	az állatnak védő- és egyéb oltások, injekciós készítmények beadása és
implantátumok - beleértve az állatok elektronikus egyedi azonosítását lehetővé tevő
szerkezeteket is - behelyezése,
e)	az állatból vér-, tej-, szövet- vagy más minta vétele,
J) az elhullott állat kórbonctani vizsgálata,
g)	az állatgyógyászati készítmények és az állat gyógykezelésére szolgáló egyéb szerek
rendelése, az állatgyógyászati készítmények forgalmazása közvetlenül a készítményeket
21
felhasználók részére, ide nem értve a közforgalmú gyógyszertárban történő állatgyógyászati
készítmény-forgalmazást,
h)	a vágóhídon kívüli, nem közfogyasztási célú vágásoknál a vágóállat és a hús
vizsgálata,
i)	állami feladatkörbe nem vont, az állatok gyógykezeléséhez közvetlenül kapcsolódó
kiegészítő laboratóriumi diagnosztikai tevékenység,
j) az állatfajokkal összefüggő szaporodásbiológiai állategészségügyi feladatok és azok
irányítása,
k) állatorvosi alternatív gyógyító eljárások alkalmazása.
(2)	Állatorvosi tevékenységet szolgáltatásként állategészségügyi szolgáltató nyújthat.
Az állategészségügyi szolgáltató működéséhez - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a
Kamara által kiadott praxisengedély szükséges.
(3)	A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának állatklinikáin, továbbá az
állami fenntartású állategészségügyi kutató intézményekben, az állami fenntartású
állategészségügyi intézetekben, valamint a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek
intézményeiben a szolgálati állatok vonatkozásában, a felsorolt intézményeken belül végzett
állatorvosi tevékenység praxisengedély nélkül is végezhető.
34.	§
(1)	Állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet, illetve az abban való
közreműködést az az állatorvos végezhet, aki
a)	szerepel az állatorvosi névjegyzékben,
b)	rendelkezik a kamarai állatorvosi névjegyzékbe bejegyzett székhellyel és
c)	rendelkezik a személyére, mint biztosítottra az állatorvosi tevékenységére
vonatkozó érvényes szakmai felelősségbiztosítással,
(2)	Állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenység, illetve az abban történő
közreműködés - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében
végezhető
a)	szabadfoglalkozás keretében,
b)	munkaviszonyban,
c)	önálló tevékenység formájában,
d)	gazdasági társaság tagjaként,
e)	szövetkezet tagjaként.
35.	§
(1)	A 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állatorvos
jogosult bármely állategészségügyi szolgáltatónál szabadfoglalkozású állatorvosként
megbízási szerződés, illetve alkalmazott állatorvosként munkaszerződés alapján a szakmai
kompetenciájába tartozó állatorvosi tevékenység ellátására.
(2)	A szabadfoglalkozású jogviszony vagy munkaviszony keretében működő
állatorvos e tevékenységét praxisengedély nélkül végezheti.
22
(3)	A szabadfoglalkozású jogviszony vagy munkaviszony keretében működő
állatorvos az állatorvosi tevékenységet az őt megbízó állategészségügyi szolgáltató nevében
végzi.
(4)	Az állategészségügyi szolgáltató a kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás
díjának megfizetését a szabadfoglalkozású vagy munkaviszonyban foglalkoztatott
állatorvostól átvállalhatja.
(5)	A szabadfoglalkozású vagy munkaviszonyban foglalkoztatott állatorvos és az
állategészségügyi szolgáltató közötti megbízási-, illetve munkaszerződésben rögzíteni kell
a)	az ellátandó feladat pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi
feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét,
b)	az állatorvos szakmai felettesének megnevezését,
c)	amennyiben az állatorvos feladatkörébe más állatorvos szakmai irányítása is
beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt állatorvos munkakörének megnevezését,
d)	az ellátott feladatok díjazását,
e)	megbízás esetében a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait,
f)	a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket
(6)	A (5) bekezdés szerinti szerződés további tartalmára a Kamara ajánlásokat adhat.
36.	§
(1)	A 34. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állatorvos
jogosult önálló tevékenység formájában a saját nevében és felelősségére állategészségügyi
szolgáltatóként működni.
(2)	Önálló tevékenység keretében állatorvosi tevékenység folytatására az az állatorvos
jogosult, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3)	A (2) bekezdésben szereplő feltételen túlmenően állatorvosi tevékenység önálló
tevékenység formájában történő végzésére az az állatorvos jogosult, aki rendelkezik
a)	a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán (vagy annak jogelődjén)
megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,
b)	a Kamara specialistája végzettséggel,
c)	legalább PhD tudományos fokozattal vagy
d)	európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal.
37.	§
(1)	A 34, § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő állatorvos
jogosult gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjaként, az állategészségügyi szolgáltatóként
működő gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében és felelősségére állatorvosi
tevékenységet végezni.
(2)	Az állategészségügyi szolgáltató társas vállalkozás vagy szövetkezet tagjaként
működő állatorvos e tevékenységét praxisengedély nélkül végezheti.
23
(3)	A kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás díjának megfizetését az
állatorvostól az állategészségügyi szolgáltató gazdasági társaság vagy szövetkezet
átvállalhatja.
(4)	Gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjaként állatorvosi tevékenység folytatására
az az állatorvos jogosult, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5)	Az (4) bekezdésben szereplő feltételen túlmenően állatorvosi tevékenység
gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjaként történő végzésére az az állatorvos jogosult, aki
rendelkezik
a)	a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán (vagy annak jogelődjén)
megszerzett szak ál latorvosi végzettséggel,
b)	a Kamara specialistája végzettséggel,
c)	legalább PhD tudományos fokozattal vagy
d)	európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal.
11.	A praxisengedély
38.	§
(1)	Praxisengedélyt kérelemre annak az állategészségügyi szolgáltatónak kell kiadni,
amely rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendelet és a Kamara által előírt, a
bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, és az állategészségügyi
intézményekre és egységekre vonatkozó szabályoknak megfelelő helyiséggel, valamint a
tevékenység folytatásához az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító
állatorvossal.
(2)	Gazdasági társaság vagy szövetkezet formájában működő állategészségügyi
szolgáltató akkor jogosult praxisengedélyre, ha működése során a 34. § (2) bekezdésének a),
b), d) vagy e) pontja alapján rendelkezik legalább egy
a)	5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező állatorvossal és
b)	olyan állatorvossal, aki rendelkezik
ba)	a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán (vagy annak jogelődjén)
megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,
bb)	a Kamara specialistája végzettséggel,
be) legalább PhD tudományos fokozattal vagy
bd)	európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal.
(3)	A vezetőség az állategészségügyi szolgáltató praxisengedély kiadása iránti
kérelméről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított
harminc napon belül dönt. Ha a vezetőség a kérelemnek helyt ad kiadja a praxisengedélyt. Ha
az állategészségügyi szolgáltató gazdasági társaság vagy szövetkezet, a praxisengedély iránti
kérelemben meg kell jelölni az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító
felelős állatorvost, valamint azt az állatorvost, aki megfelel a (2) bekezdésben leírt
feltételeknek, akiknek vonatkozásában a praxisengedélyben fel kell tüntetni az 5. § (1)
bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat.
24
(4)	A praxisengedély kiadása iránti kérelmet elutasító döntést határozatba kell
foglalni, és a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen az
elnökséghez fellebbezhet.
(5)	Amennyiben az állategészségügyi szolgáltató a praxisengedély kiadása
feltételeinek már nem felel meg, a praxisengedélyt vissza kell tőle vonni.
(6)	Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három éven belül Magyarország
területén kívül dolgozott állatorvosként, a kérelme benyújtásakor köteles csatolni az illetékes
külföldi, a Kamarának megfelelő állatorvosi szervezet jó szakmai előmenetel igazolását,
amely kiterjed a kapott esetleges etikai büntetésekre is.
(7)	A Kamara a praxisnyilvántartásban feltünteti
a)	az állategészségügyi szolgáltató és annak állategészségügyi intézménye nevét,
székhelyét, illetve címét, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségeit,
b)	az állategészségügyi szolgáltató szakmai tevékenységi körét,
c)	a praxisengedély és az állategészségügyi szolgáltató állategészségügyi intézménye
engedélyének sorszámát és keltét,
d)	az állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi tevékenységet végző állatorvosok
nevét és kamarai tagsági számát, az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító
felelős állatorvos nevét és kamarai tagsági számát,
e)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenység végzése szüneteltetésének tényét és
időtartamát.
72. Az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetése
39.	§
(1)	Az állategészségügyi szolgáltató tevékenységét - a Kamara engedélyével -
szüneteltetheti. A szüneteltetés tényét legkésőbb annak megkezdését megelőző harmincöt
napon belül be kell jelenteni a Kamarának, amely ennek tényét a praxisnyilvántartásban
feltünteti. A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés időtartamát.
(2)	A szüneteltetés engedélyezését a Kamara abban a2 esetben tagadhatja meg, ha az
állategészségügyi szolgáltató a szüneteltetés időtartamára nem gondoskodott megfelelően
feladatainak ellátásában más állategészségügyi szolgáltató általi helyettesítéséről.
(3)	A vezetőség a szüneteltetés iránti kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de
legkésőbb a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt.
(4)	Ha az állategészségügyi szolgáltató a tevékenységét a szüneteltetés iránti
kérelemben megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a Kamarának
bejelenteni. A Kamara a tevékenység szüneteltetésének tényére és időtartamára vonatkozó
adatot törli a praxisnyilvántartásból.
25
12.	Az állategészségügyi szolgáltató működése
40.	§
Az állategészségügyi szolgáltató működési területe Magyarország teljes területére
teljed ki.
41.	§
(1)	Az állategészségügyi szolgáltató jogosult
a)	állatorvost és munkájának ellátásához szükséges szakembert, segédszemélyzetet
alkalmazni;
b)	állategészségügyi intézményt üzemeltetni;
c)	az állatgyógyászati termékekről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartásával
az állategészségügyi szolgáltató tevékenysége ellátásához szükséges kézi gyógyszertárat
fenntartani és az állatok gyógyításához szükséges gyógyszerkészítményeket, gyógytápokat,
gyógyászati eszközöket forgalmazni, közvetlenül a készítményeket felhasználók részére.
(2)	Amennyiben az állategészségügyi szolgáltató hatósági feladatok ellátásában
működik közre
a)	részére az egyes állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott díjat és költségtérítést kell fizetni,
b)	az eljáró állatorvos a hatósági állatorvost megillető védelemben részesül.
42.	§
(1)	Az állatorvos az állatorvosi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható
gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, az etikai szabályok megtartásával,
legjobb tudása, erkölcsi felfogása és lelkiismereti meggyőződése szerint, a rendelkezésére álló
tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának
megfelelően nyújtja.
(2)	Az állatorvos a szakmai irányelvek, az etikai szabályzatban foglaltak, valamint a
hatósági rendelkezések figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogosult
dönteni abban a kérdésben, hogy az adott esetben vállalkozik-e az állatorvosi feladatok
végzésére, továbbá szolgáltatás nyújtására. Visszautasítás esetén az állattartót - kérésére
írásban is - tájékoztatni kell a szakszerű ellátás legközelebbi lehetőségéről.
(3)	Az állatorvos nem utasíthatja el az elsősegélynyújtást, valamint a bejelentési
kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetén a szükséges intézkedések
megtételét.
(4)	Az állatorvosi tevékenységet végző állatorvos köteles a Kamara által megállapított
időközönként szakmai továbbképzésen részt venni.
43.	§
(1) Az állategészségügyi szolgáltató köteles
26
a)	nagy létszámú állattartó telep állatorvosi ellátását a székhelye szerint illetékes
területi szervezethez bejelenteni,
b)	gondoskodni arról, hogy az eljáró állatorvos maradéktalanul megtartsa a szakmai
irányelvekben, a kamarai szabályzatokban, valamint az etikai szabályzatban foglalt
rendelkezéseket,
c)	az állategészségügyről szóló jogszabályokban meghatározott járványveszély esetén
a járványok megelőzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok ellátására elrendelt
közcélú igénybevételnek soron kívül eleget tenni,
d)	bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját, a szükséges
intézkedések megtételével egyidejűleg, az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni,
e)	állatorvosi felszerelését, állategészségügyi intézményét folyamatosan az
állategészségügyi előírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelő állapotban tartani,
f)	megtartani a működése során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot,
amennyiben az nem jár a járványveszéllyel vagy az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi
előírás sérelmével,
g)	az alkalmazásában álló személyzetet megfelelő utasításokkal ellátni, és
tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni,
h)	munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi és
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni,
i)	az adataiban bekövetkezett változást harminc napon belül bejelenteni a Kamarának.
(2)	Az állategészségügyi szolgáltató feladata az ebek kötelező veszettség elleni
immunizálásának elvégzése és az ebekről a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól
szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartás vezetése. A nyilvántartás és az állatorvosi
munkanapló tartalmazza az állattartó nevét és lakcímét is.
(3)	A (2) bekezdés szerinti feladataival összefüggésben az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv felhívására az állategészségügyi szolgáltató köteles ellenszolgáltatás nélkül adatot
szolgáltatni.
(4)	Nagy létszámú állattartó telep számára állatorvosi tevékenység kizárólag írásbeli
szerződés alapján végezhető.
(5)	Az állategészségügyi szolgáltató köteles az állategészségügyre, illetve az állatok
védelmére vonatkozó jogszabályoknak az állattartó részéről történő megsértése esetén
tájékoztatni az intézkedésre jogosult hatóságot.
IV.	Fejezet
Az állategészségügyi szolgáltató átengedése
44.	§
(1)	Állategészségügyi szolgáltató átengedése esetén át kell adni a betegnyilvántartást,
az állatorvosi munkanaplót, továbbá valamennyi eszközt és dokumentációt, amely az
állategészségügyi szolgáltató zavartalan működésének biztosításához szükséges.
(2)	Az állategészségügyi szolgáltató átengedője köteles
27
a)	az átengedés tényéről megelőzően tájékoztatni az általa ellátott állattartói kört,
b)	- amennyiben az átengedés fejében ellenértékben részesült - kötelezettséget
vállalni arra, hogy az átengedés időpontjától számított, az átengedésről szóló szerződésben
megállapított, de legalább ötéves időtartam alatt az általa ellátott állattartói kör számára nem
végez állategészségügyi szolgáltató tevékenységet.
V.	Fejezet
Az állatorvosi asszisztensek
45.	§
(1)	Állatorvosi asszisztensi tevékenységet az a személy végezhet, aki
a)	akkreditált állatorvosi asszisztensi, illetve azzal egyenértékűként elismert
képzettséggel rendelkezik,
b)	szerepel az asszisztensi névjegyzékben,
c)	praxisengedéllyel rendelkező állatorvos vagy állategészségügyi intézmény
foglalkoztatottja, és
d)	betartja a Kamara állatorvosi asszisztensekre vonatkozó szakmai irányelveinek
rendelkezéseit.
(2)	Az asszisztensi névjegyzékbe vett állatorvosi asszisztens jogosult az állatorvosi
asszisztens elnevezés használatára. Munkája során a praxisengedéllyel rendelkező állatorvos
utasítására, irányításával és felügyeletével látja el az állatorvosi asszisztensekre átruházható
szolgáltatói állategészségügyi részfeladatokat.
(3)	A Kamara továbbképzési szabályzatot alkot az asszisztensi névjegyzékbe felvett
állatorvosi asszisztensek kötelező továbbképzésére, akik kötelesek a Kamara által
megállapított időközönként szakmai továbbképzésen részt venni.
(4)	A 33. § (1) bekezdés a), d), e) és k) pontjában leírt feladatokat, a kórisme
felállítása és az állaton végzett sebészeti jellegű beavatkozások kivételével, a Kamara által
meghatározott szakmai irányelvek alapján, az állatorvos utasítására, irányításával és
felügyeletével nem állatorvos végzettségű állatorvosi asszisztensek is végezhetik.
(5)	Az állatorvosi asszisztens az állatorvosi asszisztensi tevékenységét
szüneteltetheti.
(6)	Az állatorvosi asszisztens a szüneteltetés tényét legkésőbb annak megkezdését
megelőző harmincadik napig bejelenti a Kamaránál az asszisztensi névjegyzékben történő
feltüntetés érdekében. A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés időtartamát.
46.	§
(1)	Az asszisztensi névjegyzékben fel kell tüntetni az állatorvosi asszisztens
a)	természetes személyazonosító adatait;
b)	a szakirányú végzettségét igazoló okirat számát és keltét;
c)	tevékenysége végzésének helyét;
28
d)	telefonos és elektronikus elérhetőségét,
e)	az asszisztensi tevékenység szüneteltetésének tényét és időtartamát.
(2)	Az asszisztensi névjegyzékben az állatorvosi asszisztensek (1) bekezdés a)-c) és e)
pontja szerinti adatai az állatorvosi asszisztensi tevékenység végzésére való jogosultság
megszűnéséig nyilvánosak, azokat a Kamara a honlapján közzéteszi.
(3)	Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a Kamara az állatorvosi asszisztensi
tevékenység végzésére való jogosultság megszűnését követő öt évig kezeli az
állategészségügyi feladatok ellátásához kapcsolódó közfeladatai ellátása érdekében.
VI.	Fejezet
J ogkövetkezmények
47.	§
(1)	Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bírságot szab ki azzal szemben, aki e
törvényben meghatározott feltételek be nem tartásával végez állatorvosi tevékenységet.
(2)	A bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege tízmillió
forint. A bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei
sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.
(3)	A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik
napig meg kell fizetni.
(4)	Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó
szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a
bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető
tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján
felel.
(5)	A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni.
VII.	Fejezet
Záró rendelkezések
48.	§
Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben szabályozza
a)	az állategészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásának személyi és tárgyi
feltételeit, annak gyakorlásához szükséges alapfelszerelés jegyzékét,
b)	az állategészségügyi szolgáltató intézmény létesítésének személyi és tárgyi
feltételeit,
29
c)	a 32. § (4) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének részletes feltételeit az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben.
49.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második
hónap első napján lép hatályba.
(2)	A 36. § (2) és (3) bekezdése, a 37. § (4) és (5) bekezdése, valamint a 38. § (2)
bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
50.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a Kamara valamennyi szerve előtt folyamatban lévő
ügyben is alkalmazni kell. E törvény hatályba lépése előtt jogerőre emelkedett etikai
büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményre az etikai büntetés kiszabásakor hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	E törvény hatálybalépését követő
a)	kilencven napon belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell az
Alapszabályt,
b)	százötven napon belül meg kell választani az e törvény és az Alapszabály szerinti új
kamarai szerveket és tisztségviselőket.
(3)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magánállatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény szerint megválasztott tisztségviselők
megbízatása a (2) bekezdés b) ponlja szerinti tisztségviselők megválasztásáig tart.
(4)	Az az állatorvos, aki e törvény hatálybalépésekor a Kamara tagja, olyan kamarai
tagnak minősül, mint akit e törvény 19. § (2) bekezdése alapján vettek fel a Kamara tagjai
közé.
(5)	Az a magán-állatorvos, aki e törvény hatálybalépésekor tevékenységét szünetelteti,
olyan kamarai tagnak minősül, mint aki azt e törvény 39. § (1) bekezdése alapján szünetelteti.
(6)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény rendelkezései szerint kiállított magán-állatorvosi
tevékenység végzésére jogosító engedély e törvény hatályba lépését követő kilencvenedik
napig hatályos.
(7)	Aki az e törvény hatálybalépése napján olyan tevékenységet végez, amely e
törvény szerint csak praxisengedéllyel végezhető, a praxis engedély iránti kérelmét legkésőbb
e törvény hatályba lépését követő hatvanadik napig kell benyújtania. A Kamara a
praxisengedélyt kérelemre e törvény rendelkezései szerint adja ki.
(8)	A 36. § (2) és (3) bekezdése, a 37. § (4) és (5) bekezdése, valamint a 38. § (2)
bekezdése szerinti feltételeknek való megfelelést a praxisengedély jogosultjának legkésőbb
2022. január 1-jéig igazolnia kell a Kamara felé. 2022. január 1-jét követően a Kamara a 36. §
30
(2)	és (3) bekezdése, a 37. § (4) és (5) bekezdése, valamint a 38. § (2) bekezdése szerinti
feltételeknek meg nem felelő állategészségügyi szolgáltató praxisengedélyét visszavonja.
(9)	A Magyar Állatorvosi Kamaráról valamint a magán-állatorvosi tevékenység
gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény rendelkezései szerint kiadott bélyegző e törvény
szerint kiadott bélyegzőnek minősül.
(10)	Az e törvény szerinti új kamarai szervek és tisztségviselők az e törvény szerinti
megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket.
(11)	A Kamara valamely területi szervének megszűnése esetén a megszűnésről szóló
döntésben rendelkezni kell a megszűnő területi szervezet jogutódjának kijelöléséről.
(12)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően állategészségügyi szakképzettséget
szerzett asszisztens, aki nem rendelkezik akkreditált állatorvosi asszisztensi képzettséggel, a
(13) bekezdés szerinti igazolás bemutatása után a Kamarától kérheti felvételét az asszisztensi
névjegyzékbe.
(13)	A praxisengedéllyel rendelkező állategészségügyi szolgáltatónál munkáltatói
jogokat gyakorló személy (a továbbiakban: munkáltató) az állatorvosi asszisztens részére az
asszisztensi névjegyzékbe való felvétel céljából az öt év megszakítás nélküli
állategészségügyi gyakorlatról igazolást állít ki, amely tartalmazza
a)	az állatorvosi asszisztens természetes személyazonosító adatait,
b)	a munkáltató természetes személyazonosító adatait vagy a munkáltató gazdasági
társaság vagy szövetkezet nevét, székhelyét, adószámát, valamint
c)	a munkáltató alkalmazásában eltöltött munkaviszony időtartamát.
51.8
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
52.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) Melléklet 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„4L szolgáltató-állatorvos: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi
szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény szerinti állategészségügyi szolgáltató
tevékenység végzésére jogosult állatorvos;”
(2)	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (2)
bekezdés b) pontjában a „magán-állatorvosi” szövegrész helyébe a „szolgáltató-állatorvosi”
szöveg lép.
(3)	Az Éltv.
31
a)	18. § (1) bekezdés b) pontjában a „magán-állatorvossal” szövegrész helyébe a
„szolgáltató-állatorvossal”,
b)	18. § (1) bekezdés c) és f) pontjában és a 27. § (2) bekezdésében a
„magánállatorvost” szövegrész helyébe a „szó Igái tató-állatorvost”,
c)	18. § (1) bekezdés f) és h) pontjában a .„magánállatorvosnak” szövegrész helyébe a
„szolgáltató-állatorvosnak”,
d)	18. § (1) bekezdés i) pontjában a „magánállatorvossal” szövegrész helyébe a
„szolgáltató-állatorvossal”,
e)	20. § (1) bekezdésében a „magánállatorvostól” szövegrész helyébe a „szolgáltató-
állatorvostól”,
j) 20. § (2) és (3) bekezdésében, 27. § (3) és (4) bekezdésében, 53. § (1), (2)
bekezdésében, (3) bekezdés első és második mondatában és 76. § (1) bekezdés e) pontjában a
„magánál latorvos” szövegrész helyébe a „szolgáltató-állatorvos”,
g)	34. § (2) bekezdés a) pontjában a „magánáliatorvosok” szövegrész helyébe a
„szolgáltató-állatorvosok”,
h)	76. § (5) bekezdés g) pontjában a „növényvédő szerek, valamint termésnövelő
anyagok mező- és erdőgazdasági célú” szövegrész helyébe a „növényvédő szerek, biocid
termékek, valamint termésnövelő anyagok”
szöveg lép.
(4)	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 21. § (1)
bekezdés 1. pont f) alpontjában a „magán-állatorvosi” szövegrész helyébe a „szolgáltató-
állatorvosi” szöveg lép.
(5)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pont 2. alpontjában a
„magán-állatorvosi” szövegrész helyébe a „szolgáltató-állatorvosi” szöveg lép.
(6)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIL törvény 3. § 17. pont f)
alpontjában a „magán-állatorvosi” szövegrész helyébe a „szolgáltató-állatorvosi” szöveg lép.
(7)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIIL törvény 22. § b) pontjában az „az
ügyvédi fegyelmi hatóságnak” szövegrész helyébe az „a Magyar Állatorvosi Kamara etikai
bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi fegyelmi hatóságnak” szöveg lép.
53.	§
Hatályát veszti a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi
tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény.
32
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Azt követően, hogy az Országgyűlés megalkotta a Magyar Állatorvosi Kamaráról,
valamint a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvényt (a
továbbiakban: 1995. évi XCIV. törvény), a Magyar Agrárkamara és a hegyközségek után
harmadik olyan köztestületként alakult meg a Magyar Állatorvosi Kamara (a továbbiakban:
Kamara), amely demokratikus körülmények között, alulról szerveződve lát el egyrészt a
tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot, másrészt
pedig általános szakmai érdekképviseleti feladatokat. A Kamara a szolgáltató-állatorvosok
Önkormányzattal rendelkező köztestülete, amely nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
A Kamara létrehozásának célja az volt, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken
alapuló és köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az
állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység
gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, valamint szakmai támogatást nyújtson az
állatorvosok számára.
Az 1995. évi XCIV. törvény hatálybalépését követően többször is módosításra
kerültek a törvény egyes szakaszai, azonban időszerűvé vált a törvény átfogó felülvizsgálata,
amely eredményeként kidolgozásra került az új kamarai törvény. Ennek okai három csoportba
sorolhatók.
1.	Egyrészt megállapítható, hogy a több mint tizenöt éve megalkotott kamarai
szervezeti felépítés elavulttá vált. A 40-50 tagot számláló területi (megyei) szervezetekben is
létre kellett hozni a törvény által előírt bizottságokat, illetve meg kellett választani a
tisztségviselőket, amelyek kis taglétszámú megyei szervezetek esetében hatékonyan és
gazdaságosan nem tudtak működni, illetve feladataikat ellátni.
Az új törvény lehetőséget ad a Kamara szervezeti megújítására, lényegesen
gazdaságosabb és hatékonyabb működtetésére azáltal, hogy oldódik a területi szervezetek
létrehozásának és működésének megyehatárhoz történő kötése, azáltal, hogy több megye
területére is kiteljedhet adott területi szervezet működése, és a területi szervezetek
elnevezésének, illetékességi területének meghatározását az Alapszabályba utalja,
nagymértékben elősegítve ezzel a tagság demokratikus jogainak érvényesítését és az
önszerveződés elvének érvényre juttatását.
A Kamara szervezete tehát továbbra is két szintre épül, a területi szervezetekre és az
országos szervezetre. Mind a területi, mind az országos szervezet jogi személyiséggel
rendelkezik, amely az önállóság garanciális eleme.
2.	Másrészt az új törvény a magán-állatorvosi helyett szolgáltató-állatorvosi
tevékenységet definiál, amelynek indoka a fogalmi pontosítás és a szemléletváltás. Ezzel a
szabályozás meghaladja a köz-magán elavult dichotómiáját. A korábbi „magán-állatorvos”
elnevezés használata folyamatosan zavart okozott a hivatali ügyintézés során, és akár a
köznapi használatban. Nehezen volt értelmezhető ugyanis az, hogy magán-állatorvosi
tevékenységként a korábbi törvény bizonyos közérdekből elvégzendő állatorvosi feladatokat
határozott meg. A „magán-állatorvos” elnevezés nem munkajogi és nem adójogi fogalom,
hiszen sok állatorvos alkalmazottként végzett magán-állatorvosi tevékenységet. Az új
„szolgáltató-állatorvos” elnevezés kiküszöböli ezt az értelmezési zavart, és sokkal pontosabb
33
is, hiszen az ezt végző „szolgáltató-állatorvosok” ténylegesen állategészségügyi szolgáltatást
nyújtanak azok megrendelői számára.
3.	Harmadrészt a törvény szabályozza a szolgáltató-állatorvosi tevékenység
végzésének követelményeit, a szolgáltató-állatorvos jogait, kötelezettségeit csakúgy, mint a
szolgáltatás gyakorlásának jogi formáit és intézményi kereteit. Az állatorvosi tevékenység
ezáltal színvonalasabban végezhető, stabilabb anyagi háttérrel, korszerű és többféle eszközzel,
berendezéssel történhet az orvoslás, amely végső soron, de nem utolsó sorban az állatok
jólétét is jelentős mértékben emeli. A törvény megállapítja továbbá az állatorvosi
asszisztensekre vonatkozó rendelkezéseket.
A Kamara tehát kettős feladatkört lát el:
1.	Államtól átvett közigazgatási, illetve más szakmai feladatként részt vesz bizonyos
járványvédelemmel összefüggő szervezési feladatokban, vezeti a szolgáltató-állatorvosok
névjegyzékét, megalkotja az általános szakmai és állatorvos-etikai szabályokat. A Polgári
Törvénykönyv alapján törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület
köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott -
jogosítványokkal rendelkezik, ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
2.	A Kamara általános szakmai érdekképviseleti funkciójának betöltését jelenti többek
között az, hogy részt vesz az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotásban,
valamint az állatorvosképzés, szakképzés, szakmai továbbképzés követelmény-szintjének
kialakításában.
A törvény általában a kamarai tagság feltételeit határozza meg, ami azt is jelenti, hogy
az az állatorvos, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, kérheti felvételét a Kamarába.
A Polgári Törvénykönyv megengedi annak lehetőségét, hogy meghatározott
tevékenységet csak köztestület tagjaként lehessen folytatni, A törvény ennek folytán
kimondja, hogy állatorvosi tevékenységet csak a Kamara tagjaként lehet végezni.
Amennyiben az állatorvos ilyen tevékenységet kíván folytatni, a tagsági viszony létesítése
kötelező. A kamarai tagsági viszony e körben való kötelezővé tétele alkotmányos
állampolgári jogokat nem sért, nem sorolható a vállalkozás jogát, a gazdasági verseny
szabadságát sértő rendelkezések közé. Mint az Alkotmánybíróság a 22/1994. (IV. 16.) AB
határozatában megállapította: „törvény közjogi feladat ellátására, közérdekű tevékenység
folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és
írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot. A köztestületként létrehozott szervezet nem az
egyesülési szabadság alapján alapított szervezet, a kötelező szakmai kamarai tagság pedig
nem sérti az egyesülési szabadságból folyó önkéntes csatlakozás jogát.”
A Kamara szervezeti felépítésének kialakítása demokratikus módon, az alulról felfelé
történő kiépítés elveit követi. A Kamara feladatait a területi alapon szerveződő területi
szervezetei, valamint az országos szervezete útján gyakorolja. Az egyes szervezetek által
ellátandó feladatokat, valamint azok egymás közti kapcsolatrendszerét részben a törvény
tartalmazza, részben a Kamara alapszabálya rendezi.
A Polgári Törvénykönyv szerint a köztestület jogi személy. A Kamara jogalanyiságát
a területi szervezetek, valamint az országos szervezet jogalanyisága testesíti meg, melyek
összekapcsolódását a képviseleti elven felépülő szerveződési modell biztosítja.
34
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a tartalmazza a Kamarára vonatkozó legalapvetőbb
rendelkezéseket, rendezi jogi státuszát, továbbá meghatározza tagolódását. A Kamara a
szolgáltató-állatorvosok önkormányzattal rendelkező köztestülete, amely nyilvántartott
tagsággal rendelkezik, A Kamara egyrészt a tagságához, illetve a tagsága által végzett
tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot, másrészt általános szakmai érdekképviseleti
feladatokat is ellát.
Az 1995. évi XCIV. törvény által meghatározott kamarai szervezeti felépítés elavulttá
vált. 40-50 tagot számláló területi (megyei) szervezetekben is fel kellett állítani és működtetni
kellett a törvény által előírt bizottságokat, vezetőséget, amelyek kis taglétszámú szervezetek
esetében hatékonyan és gazdaságosan nem működtethetőek.
A törvény lehetőséget ad a Kamara szervezeti megújítására, lényegesen
gazdaságosabb és hatékonyabb működtetésére, azzal pedig, hogy a területi szervezetek
elnevezésének, illetékességi területének meghatározását az Alapszabályba utalja,
nagymértékben elősegíti a tagság demokratikus jogainak érvényesítését, az önszerveződést.
A Kamara szervezete két szintre épül, a területi szervezetekre és az országos
szervezetre. Mind a területi, mind az országos szervezet jogi személyiséggel rendelkezik,
amely az önállóság garanciális eleme. Az önálló jogalanyiság erősíti hatékony működésüket.
A 2. §-hoz
A 2. § tartalmazza a fogalom-meghatározásokat, amelyek között több új definíció is
megjelenik. A törvény magán-állatorvosi helyett szolgáltató-állatorvosi tevékenységet
definiál, amelynek indoka a fogalmi pontosítás és a szemléletváltás. A definíció egyrészt
különbséget tesz aközött, hogy az állat gyógyítása és egyéb, az állaton végzett tevékenységek
az állattartó megrendelésére és jellemzően ellen érték fejében történnek, másrészt aközött,
hogy az állatokon állategészségügyi gyógyító, megelőző beavatkozást a járványügyi
tevékenység vagy sürgősségi ellátás keretében végeznek. Ennyiben tehát a törvényjavaslat
jelentős előrelépést tartalmaz abban a tekintetben is, hogy a személyi feltételek
vonatkozásában szétválasztja egymástól a hatósági és a szolgáltató feladatokat. Ezzel együtt
meghaladja a szabályozás a köz-magán elavult dichotómiáját. A korábbi „magán-állatorvos”
elnevezés használata folyamatosan zavart okozott a hivatali ügyintézés során és a köznapi
használatban. Nehezen volt értelmezhető ugyanis az, hogy a korábbi törvény bizonyos
konkrét állatorvosi feladatokat magán-ál latorvosi tevékenységként határozott meg. A „magán-
állatorvos” elnevezés nem munkajogi és nem adójogi fogalom, hiszen sok állatorvos
alkalmazottként végzett magán-állatorvosi tevékenységet. Az új „szolgáltató-állatorvos”
elnevezés kiküszöböli ezt az értelmezési zavart, és sokkal pontosabb is, hiszen az ezt végző
„szolgáltató-állatorvosok” ténylegesen állategészségügyi szolgáltatást nyújtanak azok
megrendelői számára.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére
vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
35
A 3. §-hoz
A 3. § meghatározza, hogy a Kamara az Alapszabály szerint működik. Ez egyrészről
az önkormányzatiságot juttatja érvényre, másrészről biztosítja a két szint feladatainak világos
elkülönítését, továbbá a területi szervezetek azonos szabályok szerinti működését. Az
Alapszabály tartalmazza többek között a működésre és a szervezeti felépítésre vonatkozó
részletes szabályokat, a szervezeten belül az egyes szervek és tisztségviselők választására,
feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gazdálkodás alapvető
szabályait.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a tartalmazza egyrészt a Kamara által ellátandó szakmai,
önigazgatási, másrészt az általános szakmai érdek-képviseleti jogkörből eredő feladatokat.
A Kamara általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat is ellát. A Kamara az
állatorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi az állatorvosi kar
tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, valamint a szolgáltató-
állatorvosok hivatásukból eredő jogait. A Kamara ezen túlmenően véleményezési joggal
rendelkezik az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotás vonatkozásában.
A szakmai önigazgatási feladatok közül első helyen kell kiemelni, hogy a Kamara a
szervezési intézkedésekkel lényegében felvállalja az ország egész területén az állattartók
állatainak folyamatos állategészségügyi ellátásának biztosítását, és egyidejűleg részt vállal
járvány veszély esetén a közcélú igénybevétellel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában.
Ez nemcsak az állattartók számára jelent előnyt, hanem alapvető jelentőségű az ország
járványügyi helyzetének stabilizálásában.
Szintén kiemelendő önigazgatási feladata a Kamarának a szakmai irányelveknek,
valamint az állatorvos-etikai szabályok kidolgozása. Ezek az előírások összességükben az
állatorvosi tevékenység magas szintű gyakorlását hivatottak elősegíteni. Meg kell jegyezni,
hogy a szakmai, illetve az állatorvos-etikai szabályok megsértése etikai eljárást vonhat maga
után és súlyosabb esetben akár a Kamarából való kizárást is eredményezheti. Az az állatorvos
pedig, akit a Kamarából kizártak, a törvény rendelkezései folytán állatorvosi tevékenységet
nem folytathat.
A Kamara számára fontos feladatként jelentkezik a szolgáltató-állatorvosok szakmai
továbbképzésének szervezése, ideértve a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel
feltételeinek a meghatározását is. E feltételek teljesítésének annyiban van jelentőségük, hogy
hiányuk a tagsági viszonyt is érintő következményekkel járhat, illetve a szolgáltató-állatorvosi
tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány legfeljebb hat hónapi időtartamra való
bevonását vonhatja maga után. Ezek az intézkedési jogosultságok összhangban vannak azon
rendelkezésekkel, miszerint a törvény a Kamara feladatává teszi többek között az állatorvosi
kar tekintélyének növelését is. A Kamara azokkal az állatorvosokkal szemben, akik a
továbbképzések során bizonyos szakmai színvonalat nem érnek el, illetve azt nem tartják
fenn, igazgatási intézkedéseket is jogosult tenni. A javaslatban szereplő kamarai struktúra
pedig az e kérdésekben való állásfoglalást a legilletékesebbekre, a kamarai tagokra, illetve a
választott tisztségviselőkből és az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjaiból álló testületi
szervekre bízza.
36
Tekintettel arra, hogy a Kamara közigazgatási hatósági feladatokat is ellát, a javaslat
taxatíve meghatározza azon feladatokat, amelyekben e minőségében jár el a Kamara. E
feladatok jellemzően hatósági ellenőrzés végzését és hatósági nyilvántartás vezetését jelentik.
Az 5. §-hoz
A Kamara tagjairól névjegyzéket vezet. A kötelező kamarai tagság maga után vonja,
hogy akit a Kamara a tagjai közé felvesz, azt az állatorvosok névjegyzékébe is fel kell venni.
A névjegyzékben szereplő adatok köre a hatályos törvényben foglalt adattartalomhoz képest
bővül, ez a változás azonban az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban áll,
továbbá az állatorvos személyiségi jogaira tekintettel nem minden adat nyilvános. Ennek
gyakorlati jelentősége az is, hogy a szolgáltatás megrendelője a névjegyzék alapján nem tud
megkülönböztetést alkalmazni a szolgáltató-állatorvosok között kitüntetés, nyelvismeret,
valamint nyilvántartott etikai vétség alapján, hiszen azok - a telefonos elérhetőséggel együtt -
a nem nyilvános adatok közé tartoznak. Hatóság felkérésére továbbra is fennáll a Kamara
adatszolgáltatási kötelezettsége. A korábbi törvényben szereplő névjegyzékben feltüntetett
adatok helyessége elleni jogorvoslatra vonatkozó szabály elhagyásra került a párhuzamos
szabályozás elkerülése érdekében, mert erre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
A törvényjavaslat alapján a szolgáltató-állatorvosi működési engedély területi hatálya
Magyarország területe lesz, így a kamarai névjegyzék változásaira vonatkozó bizonyos
korábbi, a Kamarára értesítési kötelezettséget rovó rendelkezések értelmetlenné válnak.
A 6. §-hoz
A 6-9. § rendelkezik a területi szervezetekről. Az eddigi - megyénként szerveződő -
területi struktúra merevsége miatt jelentős eltérések mutatkoztak meg többek között a
taglétszám, a tagdíjból befolyt bevételek, és a taglétszámhoz szorosan kapcsolódó ellátandó
feladatok alapján. Ezzel szemben a törvény a költséghatékonyságot és méretgazdaságosságot
biztosítandó a Kamara hatáskörébe utalja a területi szervezetek határainak kialakítását.
Eszerint egy megyében mindössze egy területi szervezet tevékenykedhet, de egy területi
szervezet illetékessége az Alapszabályban meghatározott több megyére is kiterjedhet. A
területi szervezetek az Alapszabályban meghatározott területen és székhellyel működnek, cs
nagyfokú gazdasági autonómiával rendelkeznek.
A 7. §-hoz
A 7. § meghatározza a területi közgyűlés feladatkörét, valamint működésének alapvető
szabályait.
A 8. §-hoz
A 8. § a területi szervezet vezetőségére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza: tagjait,
feladatkörét érintően rögzíti a szükséges alapvetéseket.
A 9. §-hoz
A hatályos szabályozáshoz képest (területi közgyűlés vagy küldöttközgyűlés,
vezetőség, etikai bizottság) bővül a területi szervezeteken belül működő, törvényi szinten is
37
megnevezett szervek köre a felügyelő bizottság, valamint az oktatási bizottság révén, amelyek
már korábban is működtek fontos feladatokat ellátva. Tekintettel arra, hogy az egész
Kamarának egy Alapszabálya van, biztosított az egységesség, így az, hogy amennyiben
területi szinten új szervet kívánnak felállítani, az minden területi szervezetnél felálljon.
Kizárólag a Kamara területi szervezetei rendelkeznek nyilvántartott tagsággal, ezért is
tekinthetők a kamarai szerveződés alapegységének. Az országos szervezet ezzel szemben
képviseleti elv alapján épül fel.
A 10. §-hoz
Az országos szervezet működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket a
törvényjavaslat 10-13. §-a tartalmazza. A 10. §-ban az országos szervek felsorolása mutatja,
hogy belső tagozódás szerint az országos és területi szervezet azonosan szerveződik. A
Kamara működése szempontjából (továbbra is) az országos szervezet a meghatározó. Ennek
biztosítéka, hogy a tagságra kötelező szakmai irányelveket, kamarai szabályzatokat, továbbá
etikai szabályzatot alkot, elfogadja a Kamara éves költségvetését és a beszámolót. A
költségvetés részeként a tagdíjnak az országos és területi szervezetek közötti megosztásáról is
dönt.
A 11. §-hoz
A szervek között megkülönböztetett jelentőséggel bír az országos küldöttközgyűlés,
amely a területi közgyűlések (küldöttközgyűlések) által választott országos küldöttekből áll.
A törvény tág autonómiát biztosít a Kamarának szervezetalakítás terén, hiszen az ezzel
kapcsolatos további szabályokat az Alapszabályban kell rendezni. Míg az országos
küldöttközgyűlés a stratégiai kérdésekben dönt (úgy, hogy az országos elnökségtől
feladatokat is elvonhat), addig az országos elnökség többségében operatív, a törvény, az
Alapszabály és az országos küldöttközgyűlés által meghatározott feladatokat lát el. Ezen
eltérő funkciókat biztosítja az előbbi szerv legalább évenkénti, míg az utóbbi legalább
negyedévenkénti ülésezését előíró szabály.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza küldöttközgyűlés feladatkörét, illetve működésének
szabályait.
A 13. §-hoz
A 13. § az országos etikai bizottságra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 14. §-hoz
A 14. § az országos felügyelő bizottság feladatkörét határozza meg.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat 15-17. §-a tartalmazza a Kamara tisztségviselőire és az ügyintéző
szerv nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó szabályokat. A javaslat ezen a helyen technikai és
kisegítő szabályokat állapít meg. A tisztségviselők választása a tagok közül titkos szavazással
történik, tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható. A Kamara érdekében
38
történő munkavégzést biztosítják az összeférhetetlenségi szabályok. Kizáró ok többek között
a politikai pártban betöltött tisztség, a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztség
betöltése, továbbá élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél közszolgálati jogviszony keretében
betöltött vezetői munkakör. Mindemellett a törvény tiltja a tisztségek halmozását és azt, hogy
a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók munkakörükben egymás alá- és
fölérendeltjei legyenek. Ezen összeférhetetlenségi okok esetén, amennyiben nem szüntetik
meg azt, az elnökség határoz az összeférhetetlenség kimondásáról és a tisztségből való
visszahívásról.
A 16. §-hoz
A 16. §-ban a tisztségviselő megbízatása megszűnésének időbeli szabályait határozza
meg.
A 17. §-hoz
A 17. § a tisztségviselő megbízatása megszűnésének eseteit, ezen belül a visszahívásra
vonatkozó rendelkezések részletes megállapítását tartalmazza.
A 18. §-hoz
A rendelkezés értelmében Kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott
tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a
kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltak szerint. Ez a szabály összhangban van
az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
rendelkezéseivel.
A 19. §-hoz
A 19. § tartalmazza a tagsági jogviszony létesítésének feltételeit, szabályait. A Kamara
szakmai, hivatásrendi köztestületi jellege mutatkozik meg abban, hogy a tagsági jogviszony
létesítésének feltétele a kérelmező állatorvosi diplomával való rendelkezése. Emellett a
további feltételek is a hivatásrendiséget szolgálják. Amennyiben a kérelmező a feltételeknek
megfelel, úgy - az egyesületek mérlegelési jogától eltérően - a Kamara köteles őt tagjai közé
felvenni és egyidejűleg az állatorvosok névjegyzékébe bejegyezni.
A pozitív feltételeken túl a törvényjavaslat meghatározza azokat az okokat is, amelyek
fennállása esetén a tagfelvételt el kell utasítani. E negatív feltételek etikai,
összeférhetetlenségi jellegűek, valamint a polgári jogi jogképességgel, illetve az állatorvosi
tevékenység jogosulatlan végzésével kapcsolatosak. Mind a pozitív, mind a negatív feltételek
a felelős, feddhetetlen, és jogszerű állatorvosi tevékenységet, valamint a szakma tekintélyét,
társadalmi megbecsültségét hivatottak biztosítani.
A 20. §-hoz
A 20. § a tagfelvételi eljárás szabályait állapítja meg. A kérelem benyújtásakor
kétséges lehet, hogy melyik területi szervezet az illetékes a tagfelvételi eljárásban. A javaslat
a Kamara szakmai önigazgatási funkciójára tekintettel a folytatni kívánt szolgáltató-
állatorvosi tevékenység helyét, illetve a székhelyet jelöli meg e kérdésben döntő ténynek,
39
kisegítő szabályként alkalmazza csak a lakóhelyet, tartózkodási helyet, akkor is
alternatívaként felkínálva. A vezetőség elutasító határozata ellen a kérelmező az elnökséghez
fellebbezhet, és amennyiben az is elutasító határozatot hoz, a kérelmező bírósághoz fordulhat.
A 21.§-hoz
A 21. § tartalmazza a tagsági jogviszony felfüggesztésének eseteit. A felfüggesztés
történhet a tag kérelmére, büntetőeljárás következtében (1 évet meg nem haladó
szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás), valamint a szakmai továbbképzésekkel kapcsolatos
követelmények sikertelen teljesítése esetén,
A felfüggesztés időtartamára a tagsági jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek
szünetelnek, továbbá a praxisengedélyt és a kamarai szolgáltató-állatorvosi bélyegzőt be kell
vonni. A jogorvoslat e döntéssel kapcsolatosan kizárt, ugyanis ténykérdésről van szó.
A 22. §-hoz
A 22. § azokat az eseteket szabályozza, amikor a kamarai tagság külön erre irányuló
határozat nélkül, vagy az arra feljogosított szerv írásban indokolt határozatával szűnik meg.
A kamarai tagsági viszony megszüntetésére két szerv jogosult:
a)	a vezetőség a tagsági viszony megszűnését eredményező, de az illetékes szerv
megítélésétől független esetekben;
b)	az etikai bizottság, az általa lefolytatott etikai eljárás alapján.
A vezetőség határozata elleni jogorvoslatra a tagfelvételre vonatkozó jogorvoslati, míg
az etikai bizottság határozata elleni jogorvoslatra az ott szabályozottakat kell alkalmazni.
A törvényjavaslat külön is rendelkezik a megszűnt tagsági viszony ismételt
visszaállításáról. Ezek szerint a tagfelvételt ismételten kezdeményezni lehet és ezzel
egyidejűleg azt is igazolni kell, hogy a megszűnésre okot adó körülmény már nem áll fenn.
A 23.§-hoz
A 23. § tartalmazza a kamarai tag jogait és kötelezettségeit. Ezek a gyakorlatban nem
térnek el azoktól a jogoktól és kötelezettségektől, amelyek a hasonló feladatot ellátó
köztestületek tagjait illetik, illetve terhelik.
A javaslat a kamarai tag jogává teszi, hogy amennyiben a testületi szervek működésük
során nem tartják be az Alapszabály rendelkezéseit, a felügyelő bizottságnak ezt bejelentse.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az éves tagdíj nem haladhatja meg a mindenkori
kötelező legkisebb munkabér havi összegének kilencven százalékát.
A 24.§-hoz
A törvényjavaslat 24. §-a tartalmazza a pártoló és tiszteletbeli tagság jogait és
kötelezettségeit, azonban ezen túlmenően - a kamarai autonómia jegyében - az Alapszabály
tölti ki tartalommal e két tagsági formát.
40
A 25. §-hoz
A javaslat etikai vétségnek minősíti az állatorvosi foglalkozás szakmai irányelveinek,
valamint az állatorvos-etikai szabályoknak a megsértését. E két belső szabályzat a Kamara
szakmai önkormányzatiságának legfőbb dokumentuma, amelyet a Kamara legfőbb képviseleti
szerve, az országos küldöttgyűlés fogad el. Ez a biztosítéka annak, hogy az abban foglaltak a
legszélesebb szakmai konszenzust tükrözik. Erre tekintettel rendelkezik úgy a törvényjavaslat,
hogy e két szakmai dokumentumban foglalt rendelkezések megszegése esetén a praktizáló
magán-állatorvosokkal szemben különböző súlyú szankciókat alkalmaznak, ami a
megrovástól egészen a Kamarából történő kizárásig teljed.
Az etikai vétséget elkövető állatorvossal szemben - első fokon - a területi szervezet
etikai bizottsága folytatja le az eljárást. A javaslat tartalmazza a kizárás szabályait a pártatlan
eljárás biztosítása érdekében.
A 26. §-hoz
A 26. § értelmében az etikai eljárást akkor is le kell folytatni, ha azt maga a tag kéri.
Ennek számos indoka lehet. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor valamelyik
kamarai tagot mások alaptalanul a szakmai, illetve állatorvos-etikai szabályok megsértésével
vádolnak. Ebben az esetben megvan az a törvényes lehetőség, hogy a megvádolt kamarai tag
tisztázza magát és ezzel együtt kiküszöbölje a szakmai tekintélyén esett sérelmet.
A törvényjavaslat az eljárás megindítását garanciális jellegű határidőhöz köti. Ezek
szerint az etikai eljárást csak a cselekmény tudomásra jutásától számított kilencven napon
belül vagy a vétség elkövetésétől számított három éven belül lehet megindítani. A határidő
elmulasztása jogvesztéssel jár.
A 26. § (5) bekezdésében szabályozott határidőt kizárólag a Kamara tagjával szembeni
etikai eljárásra kell alkalmazni. Utalni kell ugyanis a 19. § (5) bekezdésében foglaltakra, ami a
nem kamarai tag esetén - két éves elévülési jellegű határidővel - lehetővé teszi a tagfelvételi
kérelem elutasítását. Ebben az esetben tehát nem alkalmazható a kamarai tagokat védő
kilencven napos határidő.
A 27. §-hoz
A 27. § meghatározza az etikai eljárás lefolytatásával kapcsolatos határidőket, továbbá
az eljárás megszüntetésének okait.
A 28. §-hoz
Az etikai eljárás alá vont kamarai tag jogait a 28. §-ban foglalt taxatív felsorolás
tartalmazza, amely biztosítja számára a megfelelő védekezés lehetőségét, így többek között
képviselőt vehet igénybe, az ügy irataiba betekinthet, a bizonyítékokat megismerheti, azokra
nyilatkozatot tehet, az eljárási cselekményeken részt vehet. E jogok szavatolják azt, hogy az
eljárás tárgya helyett annak alanya legyen.
41
A 29. §-hoz
A 29. § tételesen meghatározza a kiszabható etikai büntetések, valamint azok
felfuggeszthetőségének feltételeit.
A 30. §-hoz
A 30. § az etikai eljárás jogorvoslati rendjét határozza meg. Ebben a körben is
biztosított a legmagasabb szintű jogi védelem, ami azt jelenti, hogy lehetővé válik a
másodfokú döntés ellen a bírói jogorvoslat.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat a Kamara állami felügyelete körében törvényességi felügyeleti
jogkört biztosít az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
részére, aki e minőségében felel az állategészségügyért és az állatgyógyászatért, A minisztert
ebben a körben megilletik mindazok a tételesen is felsorolt jogok, amelyek a Magyar
Állatorvosi Kamara működésének hatékony felügyeletéhez szükségesek.
A 32. §-hoz
A § a Kamara önkormányzatiságának anyagi garanciáit tartalmazza.
A Kamara működésének költségeit első sorban a tagjai által fizetett tagdíjból fedezi.
Ezeket a bevételeket egészítik ki a különböző támogatások és egyéb bevételek.
A Kamara bevételeiben fontos szerepet játszik az államtól átvett feladatok ellátásához
nyújtott állami támogatás. A törvényjavaslat tételesen meghatározza az államtól átvett
feladatokat. Ezáltal újabb lépést lehet tenni abba az irányba, hogy a központi költségvetésből
a jövőben ne általában a szervezetek fenntartásához nyújtsanak támogatást, hanem egyes
konkrét feladatok ellátását finanszírozzák.
A 33. §-hoz
A 33. § (1) bekezdése meghatározza azon feladatokat, amelyeket a szolgáltató-
állatorvos tevékenysége során ellát. E tevékenységeket szolgáltatásként kizárólag
praxisengedéllyel rendelkező állategészségügyi szolgáltatók végezhetik.
A javaslat értelmében az állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlásának
részben adminisztratív, részben szakmai feltételei vannak. Az adminisztratív feltételek közül
ki kell emelni a kamarai tagsági jogviszonnyal rendelkező állatorvos meglétét, valamint az
állategészségügyi szolgáltató tevékenység gyakorlására jogosító praxisengedélyt. A kettősség
abból ered, hogy a Kamarának nemcsak a szolgáltató-állatorvosok, hanem általában az
állatorvosi diplomával rendelkező személyek is tagjai lehetnek.
A 34.§-hoz
A 34. § meghatározza, hogy állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi
tevékenységet, illetve az abban való közreműködést olyan állatorvos végezhet, aki szerepel az
állatorvosi névjegyzékben, rendelkezik a kamarai állatorvosi névjegyzékbe bejegyzett
42
székhellyel, és rendelkezik a személyére, mint biztosítottra, az állatorvosi tevékenységére
vonatkozó érvényes szakmai felelősségbiztosítással.
Meghatározza a törvényjavaslat az állategészségügyi szolgáltatónál állatorvosi
tevékenység, illetve az abban történő közreműködés jogviszonyának formáit:
a)	szabadfoglalkozás keretében,
b)	munkaviszonyban,
c)	önálló tevékenység formájában,
d)	gazdasági társaság tagjaként,
e)	szövetkezet tagjaként.
A 35. §-hoz
A 35. § a szabadfoglalkozású jogviszonyban vagy munkaviszony keretében működő
állatorvosra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ez esetben az állatorvos a tevékenységét
- szabadfoglalkozású állatorvosként megbízási szerződés, illetve alkalmazott állatorvosként
munkaszerződés alapján - az őt megbízó állategészségügyi szolgáltató nevében végzi, az
állategészségügyi szolgáltató a kamarai tagdíj és a szakmai felelősségbiztosítás díjának
megfizetését a szabadfoglalkozású vagy munkaviszonyban foglalkoztatott állatorvostól
átvállalhatja.
A 36. §-hoz
A 36. § értelmében állatorvos jogosult önálló tevékenység formájában a saját nevében
és felelősségére állategészségügyi szolgáltatóként működni.
A 37. §-hoz
A 37. § szerint az állatorvos jogosult gazdasági társaság vagy szövetkezet tagjaként, az
állategészségügyi szolgáltatóként működő gazdasági társaság vagy szövetkezet nevében és
felelősségére állatorvosi tevékenységet végezni.
A 38. §-hoz
A 38. § meghatározza a praxisengedély kiadásának feltételeit és módját.
Praxisengedélyt kérelmére annak az állategészségügyi szolgáltatónak kell kiadni, amely
rendelkezik a bejelentett szakmai tevékenységéhez szükséges felszereléssel, és az
állategészségügyi intézményekre és egységekre vonatkozó szabályoknak megfelelő
helyiséggel, valamint a tevékenység folytatásához az állategészségügyi szolgáltató szakmai
munkáját irányító állatorvossal.
A vezetőség az állategészségügyi szolgáltató praxisengedély kiadása iránti kérelméről
a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított harminc
napon belül dönt. Ha a vezetőség a kérelemnek helyt ad kiadja a praxisengedélyt. Ha az
állategészségügyi szolgáltató gazdasági társaság vagy szövetkezet, a praxisengedély iránti
kérelemben meg kell jelölni az állategészségügyi szolgáltató szakmai munkáját irányító
felelős állatorvost, valamint azt az állatorvost, aki megfelel a törvényi feltételeknek.
43
A praxisengedély kiadása iránti kérelmet elutasító döntést határozatba kell foglalni, és
a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen az elnökséghez
fellebbezhet.
Amennyiben az állategészségügyi szolgáltató a praxisengedély kiadása feltételeinek
már nem felel meg, a praxisengedélyt vissza kell tőle vonni.
A 39. §-hoz
A 39. § rögzíti az állategészségügyi szolgáltató tevékenység szüneteltetésére
vonatkozó rendelkezéseket, köztük a helyettesítés szabályait. A szüneteltetés tényét legkésőbb
annak megkezdését megelőző harmincöt napon belül be kell jelenteni a Kamarának, amely
ennek tényét a praxisnyilvántartásban feltünteti. A bejelentésben meg kell jelölni a
szüneteltetés időtartamát A szüneteltetés engedélyezését a Kamara abban az esetben
tagadhatja meg, ha az állategészségügyi szolgáltató a szünetelés időtartamára nem
gondoskodott megfelelően feladatainak ellátásában más állategészségügyi szolgáltató általi
helyettesítéséről.
A 40. §-hoz
A 40. § kimondja, hogy az állategészségügyi szolgáltató működési területe
Magyarország teljes területére terjed ki.
A 41. §-hoz
A 41. § foglalja össze az állategészségügyi szolgáltató jogosult:
a)	állatorvost és munkájának ellátásához szükséges szakembert, segédszemélyzetet
alkalmazni;
b)	állategészségügyi intézményt üzemeltetni;
c)	az állatgyógyászati termékekről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartásával
az állategészségügyi szolgáltató tevékenysége ellátásához szükséges kézi gyógyszertárat
fenntartani és az állatok gyógyításához szükséges gyógyszerkészítményeket, gyógytápokat,
gyógyászati eszközöket forgalmazni, közvetlenül a készítményeket felhasználók részére.
Amennyiben az állategészségügyi szolgáltató hatósági feladatok ellátásában működik
közre részére az egyes álíat-egészségügyi igazgatási szolgáltatások díjáról szóló miniszteri
rendeletben meghatározott díjat és költségtérítést kell fizetni.
A törvényjavaslat a szolgáltató-állatorvos fokozott jogi védelmével foglalkozik arra az
esetre, amikor hatósági feladatok ellátásában működik közre. Ezek szerint amennyiben a
szolgáltató-állatorvos hatósági feladatok ellátásában működik közre, ugyanaz a jogi védelem
illeti meg, mint egyébként a közfeladatot ellátó hatósági állatorvost.
A 42. §-hoz
A 42. § az eljáró állatorvos kötelességeit tartalmazza:
a) állatorvos az állatorvosi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható
gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, az etikai szabályok megtartásával,
44
legjobb tudása, erkölcsi felfogása és lelkiismereti meggyőződése szerint, a rendelkezésére álló
tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának
megfelelően nyújtja;
b)	az állatorvos a szakmai irányelvek, az etikai szabályzatban foglalták, valamint a
hatósági rendelkezések figyelembe vételével jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy az
adott esetben vállalkozik-e az állatorvosi feladatok végzésére, továbbá szolgáltatás nyújtására,
visszautasítás esetén az állattartót - kérésére írásban is - tájékoztatói kell a szakszerű ellátás
legközelebbi lehetőségéről;
c)	az állatorvos nem utasíthatja el az elsősegélynyújtást, valamint a bejelentési
kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja esetén a szükséges intézkedések
megtételét;
d)	az állatorvosi tevékenységet végző állatorvos köteles a Kamara által megállapított
időközönként a szakmai továbbképzésen részt venni.
A 43. §-hoz
A 43. § az állategészségügyi szolgáltató kötelezettségeit tartalmazza:
a)	nagy létszámú állattartó telep állatorvosi ellátását a székhelye szerint illetékes
területi szervezethez bejelenteni,
b)	gondoskodni arról, hogy az eljáró állatorvos maradéktalanul megtartsa a szakmai
irányelvekben, a kamarai szabályzatokban, valamint az etikai szabályzatban foglalt
rendelkezéseket,
c)	az állategészségügyről szóló jogszabályokban meghatározott járvány veszély esetén
a járványok megelőzését, felderítését és leküzdését szolgáló feladatok ellátására elrendelt
közcélú igénybevételnek soron kívül eleget tenni,
d)	bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúját, a szükséges
intézkedések megtételével egyidejűleg, az intézkedésre jogosultnak haladéktalanul jelenteni,
e)	állatorvosi felszerelését, állategészségügyi intézményét folyamatosan az
állategészségügyi előírásoknak és a higiéniai követelményeknek megfelelő állapotban tartani,
j) megtartani a működése során tudomására jutott üzleti, üzemi vagy egyéb titkot,
amennyiben az nem jár a járványveszéllyel vagy az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi
előírás sérelmével,
g)	az alkalmazásában álló személyzetet megfelelő utasításokkal ellátni, és
tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni,
h)	munkanaplót vezetni, továbbá a jogszabályokban meghatározott jelentéstételi és
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni,
i)	az adataiban bekövetkezett változást harminc napon belül bejelenteni a Kamarának.
j) az állategészségügyi szolgáltató feladata az ebek kötelező veszettség elleni
immunizálásának elvégzése és az ebekről a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól
szóló miniszteri rendelet szerinti nyilvántartás vezetés, mely nyilvántartás és az állatorvosi
munkanapló tartalmazza az állattartó nevét és lakcímét is.
A törvényjavaslat meghatározza továbbá, hogy nagy létszámú állattartó telep számára
állatorvosi tevékenység kizárólag írásbeli szerződés alapján végezhető, valamint előírja, hogy
az állategészségügyi szolgáltató köteles az állategészségügyre, illetve az állatok védelmére
vonatkozó jogszabályoknak az állattartó részéről történő megsértése esetén tájékoztatni az
intézkedésre jogosult hatóságot.
45
A 44. §-hoz
A javaslat új elemként szabályozza az állategészségügyi szolgáltató átengedésének
szabályait. Ez esetben a felek között szerződéses kapcsolat jön létre, amelynek értelmében az
átengedő az általa ellátott betegkör vonatkozásában beszünteti az állatorvosi tevékenység
gyakorlását, amelynek során át kell adni a betegnyilvántartást, az állatorvosi munkanaplót,
továbbá valamennyi eszközt és dokumentációt, amely az állategészségügyi szolgáltató
zavartalan működésének biztosításához szükséges. Az állategészségügyi szolgáltató
átengedője köteles az átengedés tényéről megelőzően tájékoztatni az általa ellátott állattartói
kört, valamint - amennyiben az átengedés fejében ellenértékben részesült - kötelezettséget
vállalni arra, hogy az átengedés időpontjától számított, az átengedésről szóló szerződésben
megállapított, de legalább ötéves időtartam alatt az általa ellátott állattartói kör számára nem
végez állategészségügyi szolgáltató tevékenységet.
45.§-hoz
Az állatorvosi asszisztensekre vonatkozó rendelkezéseket a 45. és 46. § tartalmazza.
Az állatorvosi asszisztens a tevékenységét nem önállóan, hanem a szolgáltatói működési
engedéllyel rendelkező állatorvos utasítására, irányításával és felügyeletével köteles végezni.
Ez a korlátozás indokolt, ugyanis a szolgáltató-állatorvosi tevékenység során alkalmazott
beavatkozásokért, kezelésekért a szolgáltató-állatorvos viseli a felelősséget. A Kamara
emellett szakmai irányelvekkel és továbbképzési szabályzattal segíti az asszisztensek
munkáját.
A 46. §-hoz
Az állatorvosi asszisztensi tevékenység megkezdésének feltételei közül kiemelendő a
szolgáltató-állatorvosi tevékenységhez hasonlóan az asszisztensi névjegyzékbe történő
felvétel, amelyet a Kamara vezet.
A 47. §-hoz
A 47. § jogkövetkezményként bírság kiszabását rendeli arra, aki e törvényben
meghatározott feltételek be nem tartásával végez állatorvosi tevékenységet. A bírság
legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint. A bírság
mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének
körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a
jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni. Ha a jogi személyre, vagy a jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem
fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi
személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a
törvény alapján felel.
A 48. §-hoz
A 48. §-ban felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben szabályozza a Kamara egyes, a Kamara által átvett állami feladatok
ellátásához biztosított támogatások körébe nem tartozó feladatok ellátásához nyújtott állami
támogatások igénybevételének részletes feltételeit. Emellett a miniszternek kell szabályoznia
46
az állategészségügyi szolgáltató tevékenység folytatásának személyi és tárgyi feltételeit,
annak gyakorlásához szükséges alapfelszerelés jegyzékét, továbbá az állategészségügyi
szolgáltató intézmény létesítésének személyi és tárgyi feltételeit.
A 49. §-hoz
A törvényjavaslat a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
Ugyanakkor 2022. január 1-jétől az az állategészségügyi szolgáltató lesz jogosult
praxisengedélyre, amelyik rendelkezik legalább egy
a)	5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező állatorvossal, és
b)	olyan állatorvossal, aki rendelkezik
ba)	a Szent István Egyetem Ál latorv os-tudományi Karán (vagy annak jogelődjén)
megszerzett szakállatorvosi végzettséggel,
bb)	a Kamara specialistája végzettséggel, vagy
be)	legalább PhD tudományos fokozattal, vagy
bei) európai állatorvosi szakkollégiumi tagsággal.
Az 50. §-hoz
Átmeneti rendelkezések.
Az 51. §-hoz
Jogharmonizációs záradék, amely tartalmazza a belső piaci szolgáltatásokról szóló,
2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való
megfelelésre utaló rendelkezést.
Az 52. §-hoz
Az új szolgáltató-állatorvos megnevezés egyéb törvényekben való átvezetését
szolgálják az újraszabályozó és szövegcserés módosító rendelkezések.
Az etikai bizottság és az országos etikai bizottság által hozott pénzbírságról és eljárási
költség megfizetéséről rendelkező határozat hatékony és eredményes végrehajtása érdekében
szükséges kiegészíteni a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontját.
Az 53. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a javaslat a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-
állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvényben foglalt
jogviszonyokat szabályozza újra, így rendelkezni kell az 1995. évi XCIV. törvény hatályon
kívül helyezéséről.
47