﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7772. számú
törvényjavaslat
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. június
2
2012. évi ... törvény
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
Az Országgyűlés
-	kiindulva abból, hogy a közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték,
-	kinyilvánítva azt, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elengedhetetlen a
rendészeti feladatokat ellátó személyekkel való együttműködés,
-	elismerve az egységes szabályozás és követelményrendszer megteremtésének szükségességét
az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak,
valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek
tevékenységének újraszabályozása és rendszerbe helyezése érdekében a következő törvényt
alkotja:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény hatálya
1.	§
(1)	E törvényben foglaltakat kell alkalmazni
a)	a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre,
b)	az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és
kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre,
c)	a természetvédelmi őrre,
d)	az erdővédelmi szolgálat tagjára,
e)	a hegyőrre,
f)	a formaruházat kivételével a hivatásos vadászra,
g)	az erdészeti szakszemélyzetre,
h)	a jogosult erdészeti szakszemélyzetre,
i)	a halászati őrre,
j) a közterület-felügyelőre,
k) az önkormányzati természetvédelmi őrre,
l) a mezőőrre.
(2)	Az (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személyt (a továbbiakban: rendészeti
feladatokat ellátó személy) az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati
jogosultság, kizárólag törvényben meghatározott feladatai ellátása során illeti meg.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1)	törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen
3
-	a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr, a hegyőr esetében a
fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben,
-	a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
szóló törvényben,
-	a közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,
-	a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben,
-	az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet
esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben
meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket,
2)	illetékességi területen
-	a természetvédelmi őr tekintetében a nemzeti park igazgatóság működési területét,
-	az önkormányzati természetvédelmi őr a helyi jelentőségű védett természeti területét,
-	a mezőőr tekintetében a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó
termőföldeket,
-	a hegyőr tekintetében a hegyközség működési területéhez tartozó szőlőt,
-	a hivatásos vadász tekintetében a vadászterület és a közforgalom elől elzárt magánutat,
-	a halászati őr tekintetében a halászati vízterületet, halastavat, valamint annak partját
-	erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdőt,
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti magánutat,
-	az erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdészeti hatóság illetékességi területét
kell érteni.
3.	Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő
3.	§
(1)	Önkormányzati rendészeti szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú
városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a
polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény
17.	§ (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként,
önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A
feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható.
Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
(2)	Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati
természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult
erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.
4.	§
(1)	A 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jogszabályban meghatározott
tevékenységét az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka
4
törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati
segédfelügyelő segítheti.
(2)	Segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik
életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt
képesítési feltételekkel rendelkezik.
(3)	A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és
külterületen végzett munkáját kizárólag a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek
jelenlétében és utasítása szerint végezheti.
(4)	A segédfelügyelő közreműködése nem terjedhet ki e törvény III. Fejezetében szabályozott
intézkedésekre és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(5)	A segédfelügyelőre az 5. § (5) bekezdését, az 6-9. §-t, a 10. § (1) és (2) bekezdését, valamint a
23. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(6)	A segédfelügyelő kizárólag önvédelmi célból vegyi eszközt és szolgálati kutyát tarthat
magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat.
4.	Alkalmazási feltételek
5.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint személy- és vagyonőr az a magyar
állampolgár - személy- és vagyonőr, hegyőr, mezőőr esetében a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy is - lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a
feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.
(2)	Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti
állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI.
fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §,
174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4)
bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b)
pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni
bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás
[Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),
terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §),
légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263.
§), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel
és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben
részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi
szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §),
állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §),
5
környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószerrel
(Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni
szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati
közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek.,
valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet
keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még
nem telt el,
c)	aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3)	Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy, akivel szemben a (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott
a)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa)	öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab)	ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc
évig,
b)	szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a
mentesítés beálltáig,
c)	szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca)	szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb)	pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(4)	A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró
okot a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
(5)	Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) - az
elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetett bűncselekmény és a jogviszony közötti
összefüggés, valamint a munkáltató javaslata alapján kialakított - egyetértésével a (3)
bekezdésben meghatározott kizáró okoktól a munkáltató eltekinthet, amely alapján az érintett
személy foglalkoztatható.
6.	§
(1)	A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket az érintett igazolja. A rendészeti
feladatokat ellátó személy alkalmazásának az 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró okait - a
jogviszony fennállása alatt - a rendőrség évente ellenőrzi.
(2)	A kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a 5. § (2) és
(3),	valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és
kezelni.
(3)	A rendőrség az ellenőrzés során a (2) bekezdés szerint átvett adatokat
a)	az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az
ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy
b)	ha a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványának visszavonását
kezdeményezte, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
6
7.	§
(1)	Ha az 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a rendészeti
feladatokat ellátó személlyel szemben - a 5. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott - kizáró ok
áll fenn, a rendőrség felhívja a munkáltatót a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény
bevonására, valamint annak a rendőrség részére 8 napon belül történő megküldésére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség a 9. § (3) bekezdésében meghatározott
szerveket értesíti.
II.	Fejezet
5.	A rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és jelvénye, valamint a
rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása
8.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a
szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt az általános rendőrségi feladatok ellátásra
létrehozott szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) a munkáltató
kezdeményezésére állítja ki.
(2)	Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya a 5. §-ban vagy törvényben
meghatározott okból megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati
igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a központi szerv tájékoztatásával egyidejűleg a
szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.
(3)	A központi szerv haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon
belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha
a)	a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy
jogviszonya megszűnt,
b)	a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak, vagy
c)	az 7. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett.
9.	§
(1)	A központi szerv a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati
igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről a 5. § (2)-(3)
bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati igazolványok
hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó személy azonosításának céljából nyilvántartást
vezet.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	a rendészeti feladatokat ellátó személy
aa)	családi és utónevét,
ab)	anyja leánykori családi és utónevét,
ac)	születési helyét és idejét,
7
ad)	lakcímét,
b)	a munkáltató megnevezését és címét,
c)	a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenységi területének megjelölését,
d)	a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény sorszámát.
(3)	A rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása számára a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat
a)	az 1. § (1) bekezdés c) és k) pontjában meghatározottak esetében a természetvédelmi
hatóság,
b)	az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,
c)	az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak esetében a hegyközség,
d)	az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak esetében a vadászati hatóság,
e)	az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,
f)	az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak esetében a halászati hatóság,
g)	az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak esetében a mezőgazdasági igazgatási
szerv
az általa vezetett nyilvántartásból közvetlenül közli a központi szervvel.
(4)	A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltató a nyilvántartásában beállt változásról haladéktalanul
értesíti a központi szervet.
(5)	A központi szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szolgálati igazolvány
visszavonását követő 3 hónapig kezeli a nyilvántartásban.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet
a)	a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b)	az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy
büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c)	a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása,
vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e)	a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a külön
törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából,
f)	a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben
elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt
személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
g)	a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint
h)	jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
i)	az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy, az
adott területen más az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat
ellátó személy jogszerű tevékenységének az ellenőrzése céljából.
8
10. §
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati
igazolványát magánál tartani.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvány tartalmazza
a)	a rendészeti feladatokat ellátó személynek a
aa)	családi és utónevét,
ab)	fényképét,
ac)	feladatkörét,
b)	a munkáltató nevét,
c)	a kibocsátó megnevezését, valamint
d)	az igazolvány egyedi azonosítóját.
(3)	A 21. § (2) bekezdésében meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati
igazolványa tartalmazza a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot is.
III.	Fejezet
Intézkedések és kényszerítő eszközök
6.	Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának
általános elvei és szabályai
11.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni,
ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő
tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak
tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben
beavatkozást tesz szükségessé.
(2)	A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles a - törvényben meghatározott feladataival
összefüggésben - hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.
(3)	Az intézkedés során rögzített személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt
követően az intézkedés alapján indult eljárásra irányadó határidőig kezelhetők. Ha az intézkedést
követően nem indul eljárás, akkor - az intézkedés során megszerzett - a személyes adatokat
haladéktalanul törölni kell.
(4)	A rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott
intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét.
12.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan
hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
9
(2)	Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell
választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb
korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3)	A rendészeti feladatokat ellátó személy a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az a
kényszerítő eszköz alkalmazását nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá
vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
(4)	Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell
nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a
sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel
kapcsolatban álló erről értesüljön.
(5)	A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont
személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.
13.	§
A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a
testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben
foglaltak szerint korlátozhatja.
14.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során
a)	a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája,
b)	a szolgálati igazolványa és
c)	a szolgálati jelvénye
igazolja.
(2)	A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt - ha az intézkedés
eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, rendészeti
feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e
törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a
rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a
panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3)	A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles - ha az intézkedés eredményességét nem
veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati
igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés
eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.
(4)	A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladata ellátása során a külön jogszabályban
meghatározott egyen- vagy formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és
tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel.
10
Az alkalmazható intézkedések
7.	Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának
megakadályozása
15.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival
összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt
a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni.
(2)	A rendészeti feladatokat ellátó személy feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése
során az érintett épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy
belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja.
(3)	A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés
végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében
a)	testi kényszert és
b)	vegyi eszközt
alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a
felhívásnak nem tesz eleget.
8.	A tetten ért személy visszatartása
16.	§
(1)	A
a)	rendészeti feladatokat ellátó személy a szolgálata ellátása során jogosult
aa)	törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén
tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát,
ab)	a 17. § (2) bekezdésében meghatározott dolog kiadását megtagadó személyt,
b)	20. § (1) bekezdése szerint előállításra jogosult személy, ha a tetten ért személy az
előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre
a (2) bekezdésben meghatározottak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra -
visszatartani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személy
a)	a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben a rendőrség,
b)	a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben a 19. § (2) és (3) bekezdés szerinti
jogosultak,
c)	b) pontjában meghatározott esetben a rendőrség
megérkezéséig, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott ideig tartható vissza.
(3)	A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat
ellátó személy a 15. § (3) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott
személy az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat.
11
(5)	A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért
személyt a (2) bekezdésben meghatározott személy értesítése mellett, annak megérkezéséig - de
legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.
9.	Dolog ideiglenes elvétele
17.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a
szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként
felhasználható, valamint 19. § (2) bekezdésében meghatározott tárgyat a rendőrségnek, a
jogosultnak, vagy az elj áró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében
ideiglenesen elveheti.
(2)	A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) bekezdésben meghatározott dolog birtoklásával
gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására.
(3)	A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása, érdekében a rendészeti feladatokat ellátó
személy a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
10.	Igazoltatás
18.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy
törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével
gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság
kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának
megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan
hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az
általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2)	Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság
megállapításához szükséges ideig tarthat.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az igazoltatás során
feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint
szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli.
(4)	Az (1) bekezdés szerint igazoltatásra jogosult, ha az igazoltatást követően nem indul eljárás,
akkor az igazoltatás során a (3) bekezdésben meghatározott adatokat törli.
12
(5)	Az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl, egyéb jogszerű intézkedés céljából is jogosult igazoltatásra.
11.	Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása
19.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott
feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel
kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével - a
17.	§ (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében - vizsgálhatja át.
(2)	A 20. § (1) bekezdése alapján a tetten ért személy előállítására jogosult, rendészeti feladatokat
ellátó személy az érintett személyt - előzetes figyelmeztetés után - belegyezése nélkül is
átvizsgálhatja a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas, valamint a 17. § (1)
bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott
feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel
kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet - a 17. §-ban
meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében - átvizsgálhatja és a 17. § szerinti
intézkedést alkalmazhatja.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az illetékességi
területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a
jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a (3) bekezdésben
meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 15. §
(3)	bekezdése szerinti kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
12.	A tetten ért személy előállítása
20.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló - személy jogosult a tetten ért személyt
a)	bűncselekmény vagy
b)	azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében
helyszíni bírságot szabhat ki
az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség
részére átadni.
13
(2)	Az 1. § (1) bekezdés d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló - személynek ellenszegülés esetén az előállításhoz a
Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a szabálysértésekről,
a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon
az eljárásban részt vesz.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás során az
ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében a 15. § (3) bekezdésében
meghatározott kényszerítő eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.
(5)	A rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés
során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítással a
személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de
a)	a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át,
b)	a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás
során legfeljebb 8 órán át
korlátozhatja.
(7)	Az előállítás időtartamát az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó
személy intézkedésének a kezdetétől kell számítani.
(8)	Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás
időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
13.	A kényszerítő eszközök és a szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályai
21.	§
(1)	Törvényben meghatározott feladatai ellátása során
a)	az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy - az intézkedés kikényszerítése
céljából - vegyi eszközt,
b)	az 1. § (1) bekezdés c)- l) pontjában meghatározott személy - kizárólag önvédelmi célból -
szolgálati kutyát,
c)	az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j, k) és l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló személy - az előállításnak ellenszegülő személy
támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében - bilincset
tarthat magánál.
(2)	A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági,
erdőművelési célra szolgáló részén, szolgálati feladatainak ellátása során nyíltan viselve
a)	a mezőőr, valamint a hegyőr, a halászati őr - jogszabályban meghatározott közegészségügyi
okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása
14
érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása
érdekében - sörétes lőfegyvert,
b)	az erdővédelmi szolgálat tagj a, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti
szakszemélyzet, természetvédelmi őr önvédelmi célból, a hivatásos vadász - nagyvad
utánkeresése során a kegyelemlövéshez - maroklőfegyvert,
c)	a hivatásos vadász - a sérült vagy sebzett nagyvad elejtése érdekében - vadászlőfegyvert
tarthat magánál.
14.	Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és kivizsgálása
22.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr az intézkedésről,
amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton
-	jelentést tesz a munkáltatójának.
(2)	A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően
a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr - két napon belül -
írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő
eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza
a)	annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt
alkalmazták,
b)	az intézkedés vagy kényszerítő eszköz
ba)	alkalmazásának helyszínét,
bb)	alkalmazásának időpontját,
bc)	alkalmazásának időtartamát,
bd)	alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját,
be)	típusát,
bf)	alkalmazásának rövid leírását,
c)	a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges
egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a
sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését,
d)	a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,
e)	a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt
az oka,
f)	amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét,
g)	mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,
h)	a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz
alkalmazása,
i)	a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint
j) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.
(4)	Akinek az e törvény, a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint
a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti intézkedés, annak
elmulasztása, kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette
15
a)	a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói
tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott kamarához,
b)	az 1. § (1) bekezdés c)- l) pontjában meghatározott esetben a rendőrséghez
fordulhat panasszal.
(5)	A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt az intézkedéstől, annak
elmulasztásától, vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt
ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de
legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6)	A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól
számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a rendészeti feladatokat ellátó személy,
valamint az (4) bekezdésben meghatározott személy - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai
szerint - jogorvoslattal élhet.
15.	A képzés és vizsgáztatás
23.	§
(1)	A rendészeti feladatokat ellátó személy, a személy- és vagyonőr, valamint törvényben
meghatározott személy a számára jogszabályban meghatározott vizsgakövetelményeken túl
köteles
a)	az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott,
b)	a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló törvényben meghatározott,
c)	a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott,
d)	a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott
rendelkezések ismeretéből - bizottság előtt - vizsgát tenni.
(2)	A bizottság egy tagja a rendőrség által kijelölt személy, további tagjai az ágazati miniszter
által kijelölt személyek.
(3)	A vizsga az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával
kapcsolatos elméleti ismeretekből, gyakorlati alkalmazásukból, valamint törvényben
meghatározott egyéb elméleti és gyakorlati részből áll, amelyet a rendészeti feladatokat ellátó
személy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti képzésen sajátít el.
(4)	A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.
(5)	Az e törvény szerinti képzés és vizsga helyett elfogadható szakirányú képesítések és
képzettségek jegyzékét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja meg.
(6)	A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően öt évente a rendészeti
feladatokat ellátó személy kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a
bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a
16
kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz
vizsgát.
16.	Az együttműködési megállapodás
24.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban álló - személy munkáltatója a működési területén illetékes megyei (fővárosi)
rendőr-főkapitánysággal - a rendészeti feladatokat ellátó személyek ellenőrzése és törvényben
meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében -
írásbeli együttműködési megállapodást köt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy a III. Fejezetben meghatározott intézkedéseket és
kényszerítő eszközöket csak az együttműködési megállapodás megkötését követően
gyakorolhatja.
(3)	A munkáltató a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az (1) bekezdés szerinti együttműködési
megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére
irányuló megkeresést - a kézhezvételt követő - harminc napon belül, javaslatával együtt köteles
felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőr-
főkapitányság az együttműködési megállapodást a megkeresés és a helyi rendőri szerv
javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül köti meg.
(4)	Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen
a)	az együttműködés területeit,
b)	a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről
nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,
c)	a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri
szervet,
d)	az együttműködést segítő további rendelkezéseket,
e)	a munkáltató kötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési
megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan, valamint
f)	a rendőrség szakmai felügyeletének gyakorlásához szükséges jelentési és kapcsolattartási
feladatokra vonatkozó rendelkezéseket.
(5)	Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha
a)	azt határozott időre kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították
meg,
b)	abban a felek közösen megállapodtak,
c)	azt az együttműködő fél felmondja, valamint
d)	az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik.
(6)	A területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési
megállapodást egyoldalúan felmondja, ha
a)	az együttműködési megállapodás megkötéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,
vagy
17
b)	a rendészeti feladatokat ellátó szerv által kifejtett tevékenység mások jogait súlyosan vagy
visszatérően sérti.
(7)	Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén, az (1)
bekezdésben meghatározott személy - az együttműködési megállapodás megszűnését követően -
nem alkalmazhatja az e törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket.
(8)	Ha az együttműködési megállapodás megszűnik, az együttműködők kötelesek elszámolni
egymással. Az elszámolás az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik.
(9)	Az együttműködési megállapodás vonatkozásában a Polgári Törvénykönyv, az azzal
kapcsolatos jogvita bíróság előtti eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai az
irányadók. Az együttműködési megállapodás (5) és a (6) bekezdés szerinti megszűnésével
kapcsolatos jogvitának nincsen halasztó hatálya a (7) bekezdés szerinti intézkedési és kényszerítő
eszköz alkalmazási jogosultságra.
(10)	A helyi rendőrkapitányság és az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató évente egyszer
közösen értékeli a rendészeti feladatokat ellátó szervekkel folyatott együttműködés végrehajtását
és megállapításairól tájékoztatja a területileg illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot.
V. Fejezet
Záró rendelkezések
17.	Felhatalmazó rendelkezések
25.	§
Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy
a)	a képzés, kiegészítő képzés és vizsgák részletes tartalmi feltételeit, valamint a
vizsgaszabályzatot az oktatásért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az
erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben,
b)	képzés és az e törvény szerinti vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek
jegyzékét az oktatásért felelős miniszterrel és az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a
vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben,
c)	a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadása igazgatási szolgáltatási díjának
mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
d)	a kényszerítő eszközök igénylésének, átvételének és visszavételének szabályait, valamint a
térítés módját,
e)	a kényszerítő eszközök típusaira és fajtáira, valamint az alkalmazásukra vonatkozó részletes
szabályokat,
f)	a rendészeti feladatokat ellátó személyek ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokat
az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
g)	a segédfelügyelő az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr,
az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr
18
feladatellátásában való közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat az agrárpolitikáért,
az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a halgazdálkodásért és a természetvédelemért
felelős miniszterrel egyetértésben,
h)	a segédfelügyelő az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr,
az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr
tevékenységéhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében a szükséges rész képzés és
vizsgáztatás rendjét az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, a vadgazdálkodásért, a
halgazdálkodásért és a természetvédelemért felelős miniszterrel és az oktatásért felelős
miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
18.	Hatályba léptető rendelkezés
26.	§
(1)	Ez a törvény a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 8. napon
lép hatályba.
(2)	Az 1-27. §, a 28. § (1) és a (3)-(7) bekezdése, a 30-34. §, a 35. § (1)-(5) bekezdése, a 36-41. §
és a 42. § 1-5. pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 28. § (2) bekezdése külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.
19.	Átmeneti rendelkezések
27.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeket e törvény hatálybalépését követően
foglalkoztatni kívánt személyek esetében kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt létesített
foglakoztatási jogviszonyokat e törvény nem érinti.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor már rendészeti feladatokat ellátó személyek 2014. január 1-ig
kötelesek az e törvényben meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni.
(3)	A rendészeti feladatokat ellátó személy munkáltatója az e törvény végrehajtására kiadott
miniszteri rendeletben meghatározott formai követelményeknek megfelelő ruházati cikkeket
2015. december 31-ig köteles a rendészeti feladatokat ellátó személy részére biztosítani.
20.	Módosító rendelkezések
28.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) a következő 1. § (2)
bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
19
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más
jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti
feladatkörében:)
„18. a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskola rendjének
fenntartásában.”
(2)	Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ b) elvégzi
ba)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott, az államigazgatási szervvel
kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők,
valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. § (1) bekezdés e)
pontjában meghatározott állami vezetők,
bb)	a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
hivatásos állományú tagjai, valamint a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a
továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai,
bc)	a bb) alpontban meghatározott szervek, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott
befogadó állomás közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint
bd)	a Kormány által a Ksztv. alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az
annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok
helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
(a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági
vizsgálatát,”
(3)	Az Rtv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A rendőrt a feladatkörében eljáró, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben
meghatározottak szerinti hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy (a továbbiakban együtt:
igazoltatást kérő) felkérheti más személy igazoltatására, feltéve, ha az igazoltatást kérő e
minőségét igazolja. Ha az igazoltatást kérő igazolja, hogy az adatok a hivatali vagy
közfeladatának teljesítéséhez szükségesek, úgy a rendőr az igazoltatást követően a helyszínen
átadja részére az igazoltatott személy személyazonosító adatait, valamint - amennyiben az
igazoltatott személy ehhez hozzájárul - a lakcímére, tartózkodási helyére vonatkozó adatokat.
(2)	Ha az igazoltatást kérő az adatokhoz fűződő jogosultságát a helyszínen igazolja, azonban az
igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a helyszínen nem lehetséges, úgy a
rendőrkapitányság köteles az igazoltatásra való felkérést követő 8 napon belül kiadni az
igazoltatott személy személyazonosító adatait az igazoltatást kérőnek vagy az igazoltatást kérőt
foglalkoztató szervezetnek.
(3)	Az adatok (2) bekezdés szerinti kiadásáról az igazoltatott személyt írásban értesíteni kell. Az
értesítésben közölni kell az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott személy kéri,
az igazoltatást kérőt foglalkoztató szervezet megnevezését és címét, valamint az igazoltatást kérő
nevét, beosztását vagy munkakörét közölni kell vele.”
20
(4)	Az Rtv. 24. § (4) bekezdésében az „adatait a rendőrkapitányság” szövegrész helyébe az
„adatait - a 24/A. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve - a rendőrkapitányság” szöveg lép.
(5)	Az Rtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során
a)	igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében,
bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából,
közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi
személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani,
b)	az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének - az igazoltatott választása szerint
-	a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő
igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti fel,
valamint
c)	amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján igazoltat,
úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen adatokra
vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.”
(6)	Az Rtv. a 34. §-t követően a következő alcímmel és 34/A. §-sal egészül ki:
„Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól
engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött
tanulóval szemben
34/A. § (1) A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül,
valamint aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az
iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel
távozott el - a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően - a nevelési-
oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti.
(2) E § alkalmazásában hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos,
valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított írásbeli
igazolást kell érteni.”
(7)	Az Rtv. 69. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a
súlyos bűncselekmények esetében, valamint a (3) bekezdésben felsorolt esetekben a nyomozás
elrendeléséig)
„a) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §), a kitartottság (Btk. 206. §), a
hivatali visszaélés (Btk. 225. §), a visszaélés új pszichoaktív anyaggal (Btk. 283/B. §),”
21
29. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény 247. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:)
„d) a Készenléti Rendőrség parancsnokának helyettesei,”
30.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 63. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati
természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. A települési - fővárosban a fővárosi -
önkormányzat az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat megalakítása előtt az egyes
rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott
együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.”
31.	§
(1)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
(a továbbiakban: Vadászati törvény) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a
vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a
vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint köteles
a)	azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt
veszélyezteti,
b)	azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében
tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes
birtoklásával alaposan gyanúsítható,
c)	vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az
elkövetésül használt eszközök - ideértve a járművet is - biztosítása érdekében
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott
intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.”
(2)	A Vadászati törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a
vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót
ad át.”
22
32.	§
(1)	A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Halászati
törvény) 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Halászati őr a működési helye szerinti halászati hatóságnál az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát és a miniszter által rendeletben
meghatározott szövegű esküt tesz.”
(2)	A Halászati törvény 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,
valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló
törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyen- vagy
formaruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.”
(3)	A Halászati törvény 34. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az a halászati őr, aki állami, vagy önkormányzati alkalmazásban áll a (4) bekezdésben
meghatározott esetben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,
valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló
törvény szerinti intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”
(4)	A Halászati törvény 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el. A halászati
őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére
vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek
tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló törvény, valamint a miniszter rendeletben állapítja meg.”
33.	§
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti
park igazgatóság működési területén jogosult és köteles
a)	a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának
ellenőrzése során;
b)	a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és
területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a
továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti
lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,
23
c)	azzal a személlyel szemben, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett
természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál,
d)	azzal a járművel szemben, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen
szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van,
e)	a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget
károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan
gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett természeti érték, régészeti lelet
megóvása érdekében,
f)	a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény
elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének
ellenszegülő személlyel szemben
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott
intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2) A természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a nemzeti park igazgatóság
működési területén jogosult és köteles
a)	jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni,
b)	természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében
természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás
veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy
tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan
észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon
lezárni,
c)	intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki
számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot
nem veszélyeztető módon - lezárni.”
(2)	Az Fbtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr formaruhával ellátott, intézkedésre jogosult
hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles
a)	a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése
során,
b)	a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt
elkövető személlyel szemben,
c)	a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény
elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a területről
származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti érték megóvása érdekében
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott
intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2)	Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult és
köteles a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.
24
(3)	Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott
intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhat.”
(3)	Az Fbtv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr által alkalmazott
intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4)	Az Fbtv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a
rendőrséggel.”
(5)	Az Fbtv. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági
alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek
tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből vizsgát tesz.
(2)	A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a
rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőőr szolgálati igazolványának,
tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A mezőgazdasági igazgatási
szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”
(6)	Az Fbtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőőr a működési területén
a)	azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről
származó jogellenesen szerzett szállítmány van,
b)	azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány
megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti
jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint
egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben
meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.”
25
(7)	Az Fbtv. 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon
túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.”
(8)	Az Fbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a
rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány igazolja. A hegyőr szolgálati igazolványának
tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók. A hegybíró a hegyőr számára
az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”
34.	§
(1)	A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. §-a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az önkormányzat a közterület-felügyelet megalakítás előtt az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a
rendőrséggel.”
(2)	A Kftv. 1. § (4) bekezdése következő h) ponttal egészül ki:
(A felügyelet feladata:)
„h) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és
birtoklásának az ellenőrzése.”
(3)	A Kftv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben
meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a
jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni
vagy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben
meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység
folytatására, valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati
igazolvány igazolja.”
(4)	A Kftv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felügyelőnek - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottakon túl -
vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott, valamint az egyes rendészeti feladatokat
26
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből.
(4)	A halászati őrre, az önkormányzati természetvédelmi őrre, a mezőőrre, az erdészeti
szakszemélyzet tagjára és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagjára előírt képzettségi feltételek
megléte esetén a feladatát ellátó közterület-felügyelő, amennyiben a munkaköréhez tartozó
működési területek fekvése egybeesik, megbízható a halászati őr, az önkormányzati
természetvédelmi őr, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet tagja és a jogosult erdészeti
szakszemélyzet tagja hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.”
(5)	A Kftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A felügyelő szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és
nyilvánosságára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint
egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény
rendelkezései az irányadók.”
(6)	A Kftv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű
intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint
egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben
meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”
(7)	A Kftv. 23. § (3) bekezdésében a „elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik” szövegrész
helyébe a „elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről,
valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló
törvény rendelkezései az irányadóak” szöveg lép.
(8)	A Kftv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása
jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére,
valamint elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint
egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
35.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 5. § (4) bekezdés helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére működési engedély nem adható annak
a)	az egyéni vállalkozónak, aki, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak,
amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a
tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
27
b)	az egyéni vállalkozónak, akivel, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak,
amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy
tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt
nem fizették meg és
c)	a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ítélet a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint
a személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
(2)	Az SzVMt. 5/A. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére működési engedély nem
adható annak
a)	az egyéni vállalkozónak, aki, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak,
amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a
tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b)	az egyéni vállalkozónak, akivel, vagy annak az egyéni cégnek, illetve gazdasági társaságnak,
amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy
tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt
nem fizették meg,
c)	a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ítélet a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint
a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
(3)	Az SzVMt. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerinti
személy- és vagyonőr a tevékenységét, abban az esetben kezdheti meg, ha az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek
eleget tesz. E személyek vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés nem alkalmazható.”
(4)	Az SzVMt. 38. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[A kamara]
„l) valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az e törvény 26-29. §-aiban
meghatározott jogosultságok gyakorlásával szemben benyújtott, az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott panaszt,”
(5)	Az SzVMt. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal és címmel egészül ki:
„A személy- és vagyonőr intézkedésével szembeni panasz elbírálása
28
62/A. § (1) Az intézkedést foganatosító személy- és vagyonőrrel szemben benyújtott panaszt az
intézkedés helye szerint illetékes az alapszabályban meghatározott területi szervezet bírálja el
harminc napon belül közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint.
(2) A első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálását az országos szervezet
alapszabályában kijelölt szerve bírálja el.”
(6)	Az SzVMt. 65. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül)
„b) a 14. és 15. §-ban, a 16. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság
figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.”
36.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 98. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
(1a) Az erdészeti szakszemélyzet az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására,
valamint az intézkedésére való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvány
igazolja.
(1b) Az erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba
vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”
(2)	Az Evt. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult
a)	az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért
személlyel szemben,
b)	olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen
szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van,
c)	az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az
elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és
szaporítóanyag, valamint egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez)
használt eszköz biztosítása érdekében
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott
intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.”
(3)	Az Evt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„103. § (1) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére szolgálati igazolványt a
rendőrség állít ki.
(2)	Az erdészeti hatóság eljárása során jogosult
a)	az erdőgazdálkodó és a tulajdonos engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül
valamennyi erdészeti magánúton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot,
mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát
venni;
b)	az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység
leállítását elrendelni,
c)	az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való
tartózkodást elrendelni.
(3)	Az állam az erdő védelme, károsításának megelőzése, valamint az erdészeti hatósági
tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzés érdekében az erdészeti hatóság szervezetében - a
bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas - erdővédelmi szolgálatot működtet.
(4)	Az erdővédelmi szolgálat tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles
a)	az erdők védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,
b)	az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személlyel
szemben,
c)	olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen
szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van,
d)	az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az
elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és
szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez)
használt eszköz biztosítása érdekében,
e)	a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel
szemben
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott
intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(5)	Az erdővédelmi szolgálat tagja vegyi eszköz és - a fegyvertartásra vonatkozó külön
jogszabályban foglaltak szerint - maroklőfegyver tartására jogosult, melyet külterületen, egyen-
vagy formaruhás szolgálatban nyíltan viselhet.”
37.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. § (1) bekezdése a következő szöveggel egészül
ki:
„A közfoglalkoztató javaslatára a legalább kétéves közfoglalkoztatási jogviszony követelménye
alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter felmentést adhat.”
30
38. §
(1)	A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (a
továbbiakban: Pőtv.) 3. § (2) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységén túlmenően kiegészítő
feladatként önkéntesen közreműködhet]
„j) a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.”
(2)	A Pőtv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A polgárőr egyesület a 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat ellátását akkor
kezdheti meg, valamint végezheti, ha a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző
vállalkozással együttműködési megállapodást köt.
(5)	A (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület
működési területe - a (3) bekezdésen túl - kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz
területére is.”
(3)	A Pőtv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 4. § (4) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodásra az (1)-(8)
bekezdésben meghatározott előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a
közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás a polgárőr részére írásbeli
igazolást állít ki a tevékenység folytatásához.”
(4)	A Pőtv. 6. § (1) bekezdésében a „valamint a hivatásos vadászokkal” szövegrész helyébe a „a
hivatásos vadászokkal, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző
vállalkozással” szöveg lép.
(5)	A Pőtv. 9. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Országos Polgárőr Szövetség további feladatai:)
„i) a polgárőröket a polgárőr tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal ellátja.”
(6)	A Pőtv. 14. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A polgárőr az egyesülete működési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha)
„e) a polgárőr egyesület a - 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat ellátására -
közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással együttműködési
megállapodást kötött.”
(7)	A Pőtv. 15. § (4) bekezdésében a „polgárőr közterületen lát el” szövegrész helyébe a
„polgárőr közterületen, vagy közforgalmú személyszállítási eszközön lát el” szöveg lép.
31
(8)	A Pőtv. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 3. § (2) bekezdés j) pontja szerinti kiegészítő feladata ellátása során a polgárőr köteles
magánál tartani a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás által
kiállított igazolást.”
(9)	A Pőtv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országos Polgárőr Szövetség, a területi polgárőr szövetség, a polgárőr egyesület,
valamint a polgárőr saját költségén is gondoskodhat a formaruha beszerzéséről azzal, hogy ebben
az esetben a központi költségvetés (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kötelezettsége
nem áll fenn.”
(10)	A Pőtv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 26. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ruházat vagy annak fedezete a központi
költségvetésben - az e törvénynek megfelelően átalakult, e törvény szerint működő polgárőr
egyesületek tagja vonatkozásában - 2013. január 1-jét követően biztosítható. Az új formaruhák
biztosításáig az e törvény hatálybalépését megelőzően használt formaruhák tovább használhatók,
amennyiben megfelelnek a 15. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.”
39.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési
törvény) 41. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A gyermek, tanuló adatai közül]
„a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes
képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,
jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak
száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által
szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló
szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával,
a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség,
települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,”
(2)	A Köznevelési törvény a 44. § (6) bekezdését követően a következő (6a) bekezdéssel egészül
ki:
„(6a) A tanuló nevelési-oktatási intézményének megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától
vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének
ellenőrzése, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel és a tanuló szülőjével, törvényes
képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából az (5) bekezdés a)-c), f)-h), j)-m) és o) pontjában
foglalt adatok a rendőrség részére továbbíthatók.”
32
40.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 73. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles
azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni.”
(2)	A Szabs. tv. 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 39. § (2) bekezdés e)-f) és h)-i) pontja szerint helyszíni bírság kiszabására jogosult az
egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint
jogosult a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására.”
(3)	A Szabs. tv. a 126. §-t követően a következő 96/A. alcímmel és 126/A. §-sal egészül ki:
„96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás
126/A. § (1) A 39. § (2) bekezdés e)-f) és h)-i) pontjában meghatározott személy szabálysértési
elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult
személy a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt - ha a tárgyalás megtartásának nincsen
akadálya - az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróságra előállíthatja. Előállítás esetén a
bíróság részére a feljelentést előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja,
valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a
tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen
szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
(3)	A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a
tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.
(4)	A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy az e törvényben meghatározott
jogorvoslattal élhet.”
21.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
41.	§
E törvény 28. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
42.	§
Hatályát veszti:
33
1.	a Vadászati törvény 54. § (3) bekezdésében a „továbbá könnygázszóró” szövegrész és a (4)
bekezdése,
2.	a Halászati törvény 34. § (4) bekezdés b) pontjában a „járművét átvizsgálni” szövegrész, „az
élettelen halat elismervény ellenében visszatartani” szövegrész, valamint a c) pontjában „az
élettelen halat elismervény ellenében visszatartani” szövegrész,
3.	az Fbtv.
a)	13. § (1) és (2) bekezdése,
b)	15. §
ba)	(4) bekezdésében „A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban
kell rögzíteni.” szövegrész,
bb)	(2) bekezdése,
c)	a 15/A-15/E. §-a,
d)	20. § (2) bekezdése,
e)	24-26. §-a,
4.	a Kftv.
a)	2. § (2) bekezdése,
b)	5. §-a,
c)	6. § (3) bekezdésében az „A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési
megállapodásban kell rögzíteni.” szövegrész,
d)	8. §-a,
e)	13/A. §-a,
f)	16. §-a
g)	18. §-a
h)	a 19. §-ában „A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a
szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére.” szövegrész,
i)	22. § (2) bekezdése,
j) 23. § (4)-(6) bekezdése,
k) 24. §-a,
l) 26/B. §-a,
5.	az Evt.
a)	99. §-a,
b)	100/A. §-a,
c)	100/B. §-a,
d)	104. §-a,
6.	a Pőtv.
34
a)	9. § (1) bekezdés a) pontja,
b)	28. § f) pontja.
35
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alaptörvényben meghatározottak szerint a közrend és a közbiztonság fenntartásának
kizárólagos jogosultja és kötelezettje a Kormány irányítása alatt álló rendőrség. A rendőrség
alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság és közrend,
valamint az államhatár rendjének a védelme és fenntartása. A Kormány által irányított rendőrség
feladatainak eredményes végrehajtásában működnek közre azon rendészeti feladatokat ellátó
személyek, akik feladataik ellátása során - törvényi felhatalmazás alapján - az általuk észlelt
bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal szankcionálandó jogellenes cselekmény
vagy önkormányzati rendeletben megállapított jogellenes cselekmény észlelése esetén, a
helyszínen intézkedésre és szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazására jogosultak.
A törvényjavaslat célja, hogy egy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a
Magyarország területén tevékenykedő azon személyek vonatkozásában, akik - a rendvédelmi
szerveken túlmenően - rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő
eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény felhatalmazása alapján. E személyek
a tevékenységük során az ágazati törvényekben meghatározott szakfeladataik mellett őrzési és
vagyonvédelmi feladatokat is ellátnak. Az általuk észlelt jogsértések elleni fellépés érdekében e
törvények biztosítják számukra az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának a
lehetőségét.
Jelenleg hat törvény tartalmaz rendelkezéseket a különböző, az állampolgárok alapjogait is érintő
intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozóan, azonban az azonos tárgykört
érintő szabályok az ágazati törvényekben jelentősen eltérnek egymástól. Az intézkedések között
találjuk a cselekmény abbahagyására történő felszólítást, az elkövető feltartóztatását, az
igazoltatást és a személyazonosság igazolására történő felszólítást, a jármű feltartóztatását,
ruházat, csomag, jármű átvizsgálását, a jogtalanul szerzett, vagy az elkövetéshez használt dolog
visszatartását és az előállítást. A kényszerítő eszközök között szerepel a testi erő, a
könnygázszóró, a szolgálati kutya, a bilincs, az elektromos sokkoló, a gáz-és riasztó fegyver, a
szolgálati lőfegyver és a vadászlőfegyver.
A jogbiztonság előmozdítása érdekében indokolt, hogy egy áttekinthető és azonos szempontok
alapján kialakított jogi szabályozás jöjjön létre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. és 2. §-hoz
A törvény hatálya meghatározza, hogy mely személyekre kell az e törvényben maghatározott
előírásokat alkalmazni. A törvény hatálya kiterjed a fegyveres biztonsági őrre, a személy- és
vagyonőrre, a természetvédelmi őrre, az erdészeti szakszemélyzet tagjára, a jogosult erdészeti
szakszemélyzet tagjára, az erdővédelmi szolgálat tagjára, a halászati őrre, a hivatásos vadászra, a
hegyőrre, a közterület-felügyelőre, az önkormányzati természetvédelmi őrre és a mezőőrre.
A törvény hatálya csak szűkített, korlátozott mértékben terjed ki a fegyveres biztonsági őrre,
amely tekintetében kizárólag a formaruhára vonatkozó, míg a személy és vagyonőr esetében az
36
alkalmazási feltételekre, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panaszra és
kivizsgálására, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személy képzésére és vizsgáztatására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - 2013. január 1-
jén hatályba lépő - 17. § (1) bekezdése biztosítja, az önkormányzatok számára, hogy a helyi
közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására
törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat.
a 3. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) és (3) bekezdésével
összefüggésben e törvényjavaslat meghatározza, hogy mely szervezetek minősülnek az
önkormányzat által is létrehozható önkormányzati rendészeti szervnek a helyi közbiztonság
fenntartására, az önkormányzat vagyonának, más értékének a védelmére. Ilyen szervezet az
erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, a mezei őrszolgálat, a halászati
őrszolgálat, a közterület-felügyelet és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzatok létrehozzák az önkormányzati
rendészeti szervet, valamint arra, hogy az önkormányzatok a rendészeti feladatokat ellátó
személyt foglalkoztassák önállóan. Azt maga az önkormányzat dönti el, hogy milyen formában
kívánja az önkormányzati rendészeti szervet működtetni.
a 4. §-hoz
Az önkormányzatok részéről megfogalmazódott az az igény, hogy az önkormányzati rendészeti
feladatokat ellátó személyek (pl. közterület-felügyelők) mellett indokolt az önkormányzatnál
közalkalmazotti jogviszonyban vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó
munkavállalás keretében segítők alkalmazása. Figyelemmel arra, hogy az önkormányzati
rendészeti szerv létrehozása egy lehetőség az önkormányzatok számára, ezért a tervezetben
indokolt szabályozni, hogy az összes, önkormányzat által foglalkoztatható rendészeti feladatot
ellátó személy számára ezek a tevékenységet segítő személyek rendelkezésre álljanak. A
segédfelügyelő intézménye a közterület-felügyelőhöz hasonlóan az önkormányzat által
választható feladat. A segédfelügyelő tevékenysége során önállóan nem intézkedhet, a
tevékenysége során kizárólag önvédelmi célból testi kényszert, vegyi eszközt és szolgálati kutyát
alkalmazhat (ezeket a kényszerítő eszközöket azonban nem használhatja arra, hogy a rendészeti
feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedéseket kikényszerítse). A tervezet biztosítja,
hogy segédfelügyelő esetében is garanciális jelleggel a rendőrség vizsgálja ki a kényszerítő
eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panaszt. Figyelemmel arra, hogy a segédfelügyelő a
rendészeti feladatokat ellátó személyekhez képest csak korlátozott mértékben alkalmazhat
kényszerítő eszközt és önállóan nem intézkedhet, így nem indokolt vele szemben a büntetlen
előéletnél szigorúbb alkalmazási feltételeket támasztani. A tervezet meghatározza a rendészeti
feladatokat ellátó személyek számára a kötelező képzést, amely szintén indokolatlan a
segédfelügyelő esetében, ezért a számukra csak egy rész képzés kerülne meghatározásra, amely
biztosítja, hogy hatékonyan segítsék az önkormányzati alkalmazásban álló rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységét.
37
a 5-7. §-hoz
Az (1) bekezdés meghatározza azokat az alapvető feltételeket, amelyek fennállása esetén az adott
személlyel - a rendészeti feladatokat ellátó személyként - jogviszony létesíthető. A (2) bekezdés
meghatározza azon bűncselekmények körét, melyek elkövetése esetén nem létesíthető
jogviszony, míg a (3) bekezdés meghatározza azokat az időpontokat, amelyek elteltét követően
jogviszony létesíthető.
Az állami rendvédelmi feladatokat ellátó rendőrség számára törvényben meghatározott
alkalmazási követelmények egy maximumot határoznak meg az alkalmazási kritériumok
tekintetében. A rendészeti feladatokat ellátó személyek tekintetében az alkalmazási feltételek
esetében indokolatlan a rendőrrel szemben meghatározott követelményeknél súlyosabb
követelmények meghatározása.
A jogviszony létesítésekor a leendő foglalkoztatott kötelessége igazolni - hatósági erkölcsi
bizonyítvánnyal -, hogy nincsen vele szemben az alkalmazást kizáró ok. A foglalkoztatási
jogviszony fennállása alatt foglalkoztatottnak be kell jelentenie a vele szemben fennálló kizáró
okokat. A leendő foglalkoztatott köteles igazolni, hogy az e törvényben meghatározott
feltételeknek megfelel, valamint azt, hogy nem áll foglalkoztatását kizáró foglalkoztatástól
eltiltás hatálya alatt.
A foglalkoztatás megkezdését követően a rendőrség évente ellenőrzi az alkalmazást kizáró okok
fennállását. Ha a rendőrség az ellenőrzés során megállapítja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó
szerv tagja esetében az alkalmazást kizáró körülmény áll fenn, akkor az egyidejű tájékoztatás
mellett a rendőrség - a munkáltató útján - visszavonja az igazolványát. Abban az esetben, ha a
rendőrség az éves ellenőrzésen kívül szerez tudomást a rendészeti feladatokat ellátó szerv
tagjával szemben fennálló kizáró okról, akkor felhívja a munkáltatót a jogviszony
megszüntetésére, a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény bevonására, majd a rendőrség
részére történő átadásra.
a 8-10. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy esetében az e
törvényjavaslatban meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásához az
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve által kiállított szolgálati
igazolvány és szolgálati jelvény szükséges.
A szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény kiadását a munkáltató kezdeményezi az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervénél. Az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve nyilvántartást vezet a kiadott szolgálati
igazolványokról és szolgálati jelvényekről. Abban az esetben, ha a munkáltató - az e törvényben
vagy más törvényben meghatározott ok alapján - megszünteti az általa foglalkoztatott rendészeti
feladatokat ellátó szerv tagjának jogviszonyát, akkor bevonja a szolgálati igazolványt és a
szolgálati jelvényt. A munkáltató a bevont szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt az
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervének tájékoztatásával
egyidejűleg megküldi.
38
Abban az esetben, ha a rendőrség észleli az e törvényben meghatározott alkalmazást kizáró
feltételt, akkor arról értesíti a munkáltatót és kezdeményezi a munkáltatónál a szolgálati
igazolvány és a szolgálati jelvény bevonását, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv központi szerve részére történő megküldését.
A javaslat meghatározza az igazolvány tartalmi elemeit, a szolgálati igazolvány és szolgálati
jelvény nyilvántartásában szereplő adatok körét, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás
rendjét, valamint meghatározásra kerül, hogy mely szervezetek és hatóságok szolgáltatnak
adatokat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve által
vezetett nyilvántartáshoz.
A törvényjavaslat meghatározza a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény visszavonásának a
rendjét, valamint kötelezően előírja a rendészeti feladatokat ellátó személy számára, hogy
tevékenysége során a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét magánál kell tartania.
a 11. §-hoz
A hivatalból történő eljárás kötelezettsége szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy minden
olyan esetben köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tény vagy körülmény
jut tudomására, amely beavatkozást igényel.
E paragrafus az általános érvénnyel meghatározott segítségnyújtási és felvilágosítás adási
kötelezettség határait vonja meg oly módon, hogy azt a rendészeti feladatokat ellátó személy az
ágazati törvényekben meghatározott feladataival összefüggő segítség megadására korlátozza. A
rendészeti feladatokat ellátó személynek felvilágosítás adási kötelezettségének tartalma pontosan
nem határolható be. Meg kell tagadni azonban, ha a kérés teljesítése jogszabályba ütközik,
továbbá, ha az ágazati törvényben meghatározott feladatai ellátását, illetőleg az intézkedés
végrehajtását késlelteti, vagy más módon veszélyezteti.
a 12. §-hoz
Az intézkedés által elérni kívánt cél általában több módon elérhető, ennek megfelelően a
rendészeti feladatokat ellátó személy számára biztosítani kell a mérlegelés lehetőségét. A cél
eléréséhez szükséges intézkedések és kényszerítőeszközök kiválasztásához nyújt támpontot a
szükségesség és arányosság alapelve. Eszerint a rendészeti feladatokat ellátó személynek a
rendelkezésére álló lehetőségek közül azt kell kiválasztania, amely a legkisebb jogkorlátozással, a
legkisebb sérüléssel vagy károkozással biztosítja az intézkedés eredményességét. A szükségesség
és arányosság elve a hazai és a külföldi jogirodalomban egyaránt ismert jogelv. Közelebbi
körülírására azonban nincs mód, mert egyedi esetben a rendészeti feladatokat ellátó személy
fellépésének törvényessége mindig csak a konkrét helyzet tényeinek és körülményeinek
ismeretében ítélhető meg.
A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedés eredményessége nem függhet
az érintett belátásától, ezért az szükség esetén kikényszeríthető. A kikényszerítés az
intézkedéssel, illetőleg az intézkedő rendészeti feladatokat ellátó személlyel szemben
megnyilvánuló passzív vagy aktív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire személyi szabadság
átmeneti korlátozása révén.
39
A rendészeti feladatokat ellátó személy az ágazati törvényben meghatározott feladatai ellátása
céljából az e törvényben meghatározott feltételek mellett mást felszólíthat arra, hogy valamit
tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget vagy egyéb módon
ellenszegül, a rendőri intézkedés eredményességét kényszerítő eszközök alkalmazásával is
köteles biztosítani. A felszólítás megelőzi a kényszerítést.
A törvényi meghatározottság elve érvényesül a kényszerítő eszközök tekintetében is, mivel a
rendészeti feladatokat ellátó személy figyelemmel arra, hogy köztisztviselői, közalkalmazotti,
vagy más foglalkoztatási jogviszonyban áll, kizárólag az e törvényben meghatározott
kényszerítőeszközöket alkalmazhatj a.
A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazható kényszerítő eszközt bosszú, megtorlás
céljára nem szabad alkalmazni. A kényszerítő eszköz alkalmazása nem büntetés, hanem az
intézkedés kikényszerítésére, az azzal szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás
leküzdésére szolgál. Ebből fakadóan további alkalmazásának nincs helye, ha az ellenállás
megtört, s ily módon az intézkedés eredményessége a továbbiakban enélkül is biztosítható.
az 13. §-hoz
A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések többsége az intézkedéssel
érintett személy valamely jogának korlátozását eredményezi. A jogkorlátozásra tekintettel
garanciális szabályként konkretizálja a törvényhez kötöttség elvét. Kimondja, hogy az alapvető
jogok, így különösen a testi sérthetetlenséghez, a személyes szabadsághoz, a tulajdonhoz fűződő
jogok csak törvény rendelkezései szerint korlátozhatók. Az intézkedés, illetőleg a kényszer
alkalmazása során kerülni kell a sérülés okozását, az emberélet kioltását.
a 14. §-hoz
A rendészeti feladatokat ellátó személyt az ágazati törvényben meghatározott feladatai ellátása
során a formaruhája, a szolgálati igazolványa és a szolgálati jelvénye igazolja. Ennek
megfelelően tartalmilag a rendelkezés arra irányul, hogy a rendőri intézkedések, eljárások során
minden esetben kétséget kizáróan azonosítani lehessen az eljáró rendészeti feladatokat ellátó
személyt.
A javaslat úgy rendelkezik, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés
megkezdése előtt minden esetben köteles nevét, a rendészeti feladatokat ellátó szervhez
tartozását, az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Ez alól egyetlen eset kivétel,
nevezetesen, ha ez az intézkedés eredményességét veszélyezteti, mert pl. azonnali fellépés
szükséges. Ebben az esetben az intézkedés befejezésekor kell az igazolására szolgáló lépéseket
megtenni. Ugyancsak köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a törvény szerinti
panasz lehetőségéről és az előterjesztésre nyitva álló határidőről.
A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedése során köteles egységes formaruhát viselni
-	amely egyben igazolja hivatalos jellegét - a hivatásos vadász kivételével, akiknek a
tevékenységükhöz kapcsolódó ruházata hosszú múltra tekint vissza. Ennek megfelelően a
hivatásos vadász az ágazati törvényben meghatározott feladatai ellátása során az ott
meghatározott formaruhát viseli, valamint a szolgálati igazolványával és a szolgálati jelvényével
azonosítja magát.
40
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat általános jelleggel kimondja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy,
függetlenül attól, hogy köztisztviselői, közalkalmazotti, vagy más foglalkoztatási jogviszonyban
áll, jogosult arra, hogy a jogellenes cselekmény folytatását megakadályozza, valamint épület,
létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzését ellássa és ennek megfelelően testi kényszert és vegyi
eszközt alkalmazhat. A rendészeti feladatokat ellátó személy a tevékenysége során elsősorban
vagyonvédelmi feladatokat lát el.
a 16. §-hoz
A javaslat megadja a rendészeti feladatot ellátó személy számára a lehetőséget, hogy a tetten ért
személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartsa és ennek során testi kényszert és kényszerítő
eszközt alkalmazzon. A visszatartás célja annak a biztosítása, hogy a tetten ért személyt a
rendészeti feladatokat ellátó személy a rendőrség megérkezéséig a helyszínen tartsa, ha az
előállításra nincsen lehetőség.
Abban az esetben, ha a visszatartásra azért kerül sor, mert az igazoltatott személy a
személyazonosságát nem hajlandó igazolni és a helyszínről megpróbál eltávozni, akkor az
igazoltatásra jogosult rendészeti feladatokat ellátó személy a rendőrség megérkezéséig az adott
személyt visszatarthatja. A visszatartás során a rendészeti feladatokat ellátó köztisztviselői, vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló személy testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat.
A visszatartás másik esete az, amikor azért kerül sor visszatartásra, mert a tetten ért személy
előállítására lenne jogosult a rendészeti feladatokat ellátó személy, azonban a tetten ért személy
az előállításnak ellenszegül, vagy olyan körülmény lép fel, mely lehetetlenné teszi az előállítás
végrehajtását. Ebben az esetben az előállításra jogosult rendészeti feladatokat ellátó személy a
rendőrség megérkezéséig a helyszínen visszatarthatja a tetten ért személyt és ennek érdekében
testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat.
a 17. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy rendészeti feladatokat ellátó személyek elsődlegesen vagyonvédelmi
feladatokat látnak el, függetlenül attól, hogy köztisztviselő, közalkalmazotti, vagy más
foglalkoztatási jogviszonyban állnak biztosítani kell számukra, hogy lehetőségük legyen a
helyszínen a dolgot ideiglenesen elvenni - elismervény ellenében - majd a rendőrségnek átadni.
Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem kerül biztosításra a rendészeti feladatokat ellátó
valamennyi személy számára, akkor például az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti
szakszemélyzet, az erdővédelmi szolgálat tagja az illegálisan kivágott fát a helyszínen nem tudná
ideiglenesen elvenni, a halászati őr pedig az élettelen halat nem vehetné el ideiglenesen.
a 18. §-hoz
Az igazoltatás célja a személyazonosság megállapítása, amely a további intézkedés
szükségességének megítélése szemszögéből kiindulási pont. A rendészeti feladatokat ellátó
személy a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottat feltartóztathatja. Az
41
igazoltatás intézkedés alkalmazását valamennyi rendészeti feladatokat ellátó személy számára
teszi lehető a törvényjavaslat.
a 19. §-hoz
A ruházat, a csomag és a jármű átvizsgálása a személyi szabadságot korlátozó önálló intézkedés.
Az intézkedés célja, hogy az intézkedő rendészet feladatot ellátó személy a jogellenesen
megszerzett és elrejtett dolgot felkutathassa. A rendészeti feladatokat ellátó személy a
gépjárművet megállíthatja. Abban az esetben, ha az átvizsgálás során a keresett jogellenesen
szerzett dolgot megtalálják, akkor az ideiglenes elvétel szabályai szerint az a rendőrség
megérkezéséig ideiglenesen elvehető.
a 20. §-hoz
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló törvény meghatározza, hogy melyek azok a szervezetek és - állami alkalmazásban álló -
tagjaik, akik az elzárással is büntethető szabálysértés esetén helyszíni bírság kiszabására is
jogosultak. Az állami alkalmazásban álló személyek esetében kívánja a törvény biztosítani az
előállítás jogát. Jelenleg egy olyan szabálysértési tényállás van (a tulajdon elleni szabálysértés),
amely esetében a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi
szolgálat tagja, a mezőőr és a halászati őr helyszíni bírság kiszabására jogosult.
Az előállítás feltételei a fent leírtak alapján, hogy
-	csak az elzárással is büntethető szabálysértések esetében lehetséges az előállítás,
-	csak a rendészeti feladatokat ellátó köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszonyban
álló személy által,
-	az elkövetőt ténylegesen a helyszínen tetten érjék,
-	a helyszínen rendelkezésre álló bizonyítékokat a rendőrség részére átadják.
Értelemszerűen a visszatartásnál leírtaknak megfelelően csak akkor kerülhet sor az előállításra,
ha a tetten ért személy nem szegül ellen az intézkedés során - ez alól kivételt képez a
természetvédelmi őr, aki akkor is folytathatja az előállítást, ha ellenszegülésre kerül sor -, mert
abban az esetben a tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig vissza kell tartani.
a 21. §-hoz
A rendészeti feladatokat ellátó személy a tevékenysége során testi kényszert és vegyi eszközt
alkalmazhat az intézkedés kikényszerítése és az ellenszegülés megtörése érdekében.
Az ágazati törvényekben meghatározott feladatai ellátása során - a természetvédelmi őr, az
önkormányzati természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet
tagja, a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja, mezőőr és a közterület-felügyelő - tevékenységét
olyan környezetben látja el, amely adott esetben a legközelebbi településtől is nagyobb távolságra
található. A szolgálati kutya alkalmazására - a vegyi eszköz alkalmazására jogosultaknál -
szűkebb személyi kör jogosult. A szolgálati kutya jelenléte már önmagában egy visszatartó hatást
válthat ki, például az elkövető a jogellenes cselekmény abbahagyja, vagy egy esetlegesen a
rendészeti feladatokat ellátó személy ellen irányuló támadási szándék elmaradását.
42
A szolgálati kutya mellett az előállítás intézkedés alkalmazására jogosult rendészeti feladatokat
ellátó személy - a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a halászati őr, a
mezőőr és a közterület-felügyelő - esetében indokolt a bilincs kényszerítőeszköz biztosítása. A
bilincs alkalmazásának a lehetőségét az indokolja, hogy az előállításra jogosult rendészeti
feladatokat ellátó személy abban az esetben, ha az előállítandó ellenszegül az előállítás során,
akkor az előállítás nem foganatosítható a rendészeti feladatokat ellátó személy által, hanem a
rendőrséget kell értesítenie. A rendőrség megérkezéséig azonban az előállítandó személy
szökését a rendészeti feladatokat ellátó személynek meg kell akadályoznia, ehhez azonban a testi
erő és a vegyi eszköz alkalmazása kevés. Abban az esetben, ha az előállítandó személy az
előállításnak ellenszegül, nem várható el a rendészeti feladatokat ellátó személytől, hogy a
rendőrség megérkezéséig folyamatos testi erő alkalmazásával őt visszatartsa.
Az ágazati jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásához, indokolt lőfegyvert biztosítani.
A lőfegyver birtoklását az indokolja, hogy a szabályozás szerint lőfegyver tartására jogosultak
körének egy része terménymegóvási feladatokat lát el és e feladata ellátása során a lőfegyvert
használja a kártékony tevékenységet folytató állatok elriasztására. A lőfegyver tartására
jogosultak másik körébe tartoznak azok a személyek, akik tevékenységüket az erdőben fejtik ki
és ennek során adott esetben indokolt lehet a lőfegyver használata (pl. hivatásos vadász -
kegyelemlövéshez).
a 22. §-hoz
A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr által alkalmazott
intézkedések és kényszerítő eszközök tekintetében a javaslat előírja a jelentéstételi
kötelezettséget. Az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazója az alkalmazást követően
haladéktalanul szóban jelenti a munkáltatónak az intézkedés vagy kényszerítő eszköz
alkalmazását.
Amint lehetősége van a rendészeti feladatokat ellátó személynek, valamint a személy- és
vagyonőrnek, írásban is jelentést készít a munkáltató számára, amely tartalmazza a (3)
bekezdésben meghatározott kötelező tartalmi elemeket. A jelentés alapján a munkáltató
kötelessége az intézkedés és kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének a kivizsgálása. A
rendőrség külön ellenőrzés keretében bármikor bekérheti a munkáltató által lefolytatott
kivizsgálás iratanyagát, vagy a rendőrséghez, valamint a kamarához beérkezett panasz alapján
lefolytatja a szükséges eljárást. A törvényjavaslat meghatározza az eljárási rendet, a szükséges
határidőket, amely alatt az érintett személy panasszal fordulhat a rendőrséghez vagy a
kamarához.
a 23. §-hoz
A képzési szabályok célja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó minden személy tekintetében
azonos alapkövetelmények kerüljenek meghatározásra. A törvény biztosítja annak a lehetőségét,
hogy a leendő foglalkoztatott ne csak az e törvény szerinti egységes ismeretekből tegyen vizsgát,
hanem a vizsgabizottság összetétele alapján az ágazati jogszabályokban meghatározott
ismeretekből is. Ennek megfelelően a törvény előírja, hogy a vizsgabizottság egy tagját a
rendőrség, míg további tagjait az ágazati miniszter delegálja. A vizsga egy elméleti részből és egy
gyakorlati részből áll. A vizsga rendjére vonatkozó szabályokat, valamint az egyes végzettségek
43
elismerésére vonatkozó részletszabályokat a rendészetért felelős miniszter rendeletben
szabályozza.
a 24. §-hoz
A törvényjavaslat feltételeket határoz meg a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban
álló rendészeti feladatokat ellátó személyek munkáltatóival szemben az együttműködési
megállapodás megkötése tekintetében. Ezáltal egyfajta korlátot állít az egyesülési szabadság elé,
azonban erre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 17. § (2)
bekezdése alapján megadja a lehetőséget, tekintettel arra, hogy a rendfenntartás állami
monopólium. Így aki e körben kíván rendészeti feladatok ellátásában közreműködni, annak meg
kell felelnie a törvényi feltételeknek.
A rendészeti feladatokat ellátó személy az e törvényben meghatározott intézkedést és kényszerítő
eszközt csak akkor alkalmazhatja, ha a munkáltató a rendőrséggel együttműködési megállapodást
kötött. E megállapodás biztosítja, hogy a kizárólagos állami feladatok ellátásáért felelős rendőri
szervek a rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről naprakész ismeretekkel
rendelkezzenek, egyben lehetőséget teremt a rendőrségi szakmai szempontok átadására is. Az
együttműködés egy partnerségi és szakmai felügyeleti jellegű megállapodás, amely biztosítja a
rendészeti szakmai szempontok érvényesülését.
A javaslat rögzíti, hogy a munkáltató a működési területén illetékes megyei (fővárosi) rendőr-
főkapitánysággal a jogszabályban pontosan meghatározott feltételek szerint megkötött írásbeli
együttműködési megállapodás alapján végezheti tevékenységét. Az együttműködés különösen a
tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a
tevékenység összehangolását jelenti. A törvényjavaslat mindemellett pontosan meghatározza az
együttműködési megállapodások tartalmi kellékeire, illetve az együttműködés tartalmára
vonatkozó követelményeket.
Az együttműködési megállapodás a gyakorlatban az együttműködők közötti mindennapi
feladatellátás - szükség szerinti - összehangolását, a szolgálatszervezést, a közös akciókban való
részvétel konkrét feladatait hivatott megjeleníteni, mely együttműködés során a rendőrség
oldaláról a helyi rendőri szerv fog megjelenni. A helyi viszonyok vonatkozásában az illetékes
rendőrkapitányság van abban a helyzetben, hogy egyértelműen kifejezésre tudja juttatni azt, hogy
egy adott időszakban az aktuális közbiztonsági helyzetre is figyelemmel melyek azok a kiemelt
területek, ahol szorosabb együttműködés indokolt, illetve ezzel biztosítható az is, hogy a felek
egy váratlan helyzetre valóban összehangoltan és késedelem nélkül képesek legyenek reagálni.
Erre tekintettel a munkáltató a helyi rendőri szervnél kezdeményezi az együttműködési
megállapodás megkötését, a helyi rendőri szerv pedig véleményével együtt megküldi azt a jogi
személyiséggel rendelkező megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak. A helyi rendőri szerv
ugyanis nem rendelkezik jogi személyiséggel, így az együttműködési megállapodás megkötésére
nem j ogosult.
a 25-27. §-hoz
E szakaszok a felhatalmazó, a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazzák.
44
28. §-hoz
A módosítás iránya a korrupció visszaszorítása, amely feladatból valamennyi állami szervnek ki
kell vennie a részét. A korrupcióellenes program megvalósítását az állam a kormányzati
szerveknél kezdi. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra
jöjjön létre, továbbá olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink
gyakorlatban való megszilárdítását. Ezáltal a közigazgatás és a közszolgáltatások mintát tudnak
adni a gazdasági szféra számára, így közvetve képesek a gazdasági korrupciót is csökkenteni.
Az Rtv. e körben módosuló rendelkezései szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat ügyészi felügyelet
mellett, ügyész által jóváhagyott eszközzel megbízhatósági vizsgálatokat folytat a közszolgálat és
a hivatásos szolgálat ellátásának szabály- és jogszerűsége, a feladatellátás során tanúsított
magatartás megfelelősége és az intézkedési és munkaköri kötelezettség teljesülése ellenőrzése
érdekében. A megbízhatósági vizsgálatot végzők mesterséges helyzeteket hoznak létre annak
érdekében, hogy kiderüljön, a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy eleget tesz-e intézkedési
kötelezettségének, illetve nem tanúsít-e olyan magatartást, amely szakmai vagy jogszabályba
ütközik. Az Rtv. felsorolja azokat a szerveket, amelyek személyi állománya vonatkozásában a
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot
végezhet.
A tervezet célja, hogy a megbízhatósági vizsgálat minden kormánytisztviselőre és kormányzati
ügykezelőre kiterjedjen, függetlenül attól, hogy melyik államigazgatási szervnél áll kormányzati
szolgálati jogviszonyban. A módosítás a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
törvényben meghatározott bármely államigazgatási szervvel kormányzati szolgálati
jogviszonyban álló kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő vonatkozásában lehetőséget
teremt a megbízhatósági vizsgálat lefolytatására.
A módosító rendelkezés az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettével bővíti azon
bűncselekmények körét, amelyeknek az eredményes felderítéséhez kiemelt közérdek fűződik. Az
új pszichoaktív anyaggal történő visszaélés a társadalomra olyan fokozott veszélyt jelentő
bűncselekménynek tekinthető, amelynek a felderítéséhez a rendőrségnek biztosítani kell a bírói
engedélyhez kötött tikos információgyűjtés keretében a különleges eszközök alkalmazását.
A módosító rendelkezés a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy feladata ellátásának
elősegítése érdekében lehetővé teszi, hogy a rendőr ezen személyek felkérésére igazoltatást
hajtson végre, továbbá részükre a helyszínen átadja az igazoltatott személy adatait. Ezen
rendelkezés az Rtv. korábbi rendelkezéseitől eltér, mivel a jelenleg hatályos szabályozás az
igazoltatást követő helyszíni adatkiadásra nem ad lehetőséget a rendőr részére, minden esetben a
rendőrkapitányság adja ki az adatot a törvényben meghatározott feltételek esetén. A módosító
rendelkezés azzal, hogy biztosítja a helyszínen történő adatátadás lehetőségét a rendőrség, a
hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személyek adminisztratív terheit csökkenti, a
feladatellátásukat egyszerűsíti, ezáltal az eljárásukat gyorsabbá és hatékonyabbá teszi.
A módosító rendelkezés alapján a rendőr főszabályként csak az igazoltatott személyazonosító
adatait adja át az igazoltatást kérő részére, amennyiben az igazoltatást kérő e minőségét, valamint
azt, hogy az adatok a hivatali vagy közfeladatának teljesítéséhez szükségesek, megfelelően
igazolja. A személyazonosító adatok körét az Rtv. 29. § (8) bekezdése határozza meg, amely
szerint személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és
45
anyja születési családi és utónevét kell érteni. A jelenlegi szabályozás alapján az igazoltatott
személy a lakcímére vagy a tartózkodási helyére vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátására
nem kötelezhető, ezért garanciális elemként került bevezetésre, hogy a rendőr csak az igazoltatott
személy beleegyezésével adhatja át ezen adatokat az igazoltatást kérő részére.
Meghatározásra kerül azon esetkör is, amikor az igazoltatást kérő az adatokhoz fűződő
jogosultságát a helyszínen igazolja, azonban az igazoltatott személy személyazonosságának
megállapítása a helyszínen nem lehetséges. Ezen esetben a helyszínen nincs lehetőség az
adatkiadásra, ezért a rendelkezés a rendőrkapitányság részére határozza meg kötelezettségként az
adat kiadását. A helyszíni adatkiadás szabályaitól eltérően a rendőrkapitányság csak az
igazoltatott személyazonosító adatait adhatja ki az igazoltatást kérő vagy az őt foglalkoztató
szervezet részére, a lakcímére vagy a tartózkodási helyére vonatkozó adatok kiadására nincs
lehetőség. A lakcímadatok kiadását a lakcímnyilvántartást kezelő központi szervtől mint
elsődleges adatkezelő szervtől kell a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személynek vagy az őt
foglalkoztató szervnek megkérni. A lakcímnyilvántartást másodlagos adatkezelő szervként
használó rendőrség lakcímadatok kiadására nem jogosult.
A rendőr részére meghatározásra kerül, hogy amennyiben a hivatalos vagy közfeladatot ellátó
személy kezdeményezi az igazoltatást, úgy köteles az igazoltatott személyt a lakcímének,
tartózkodási helyének az igazolására, vagy a lakcímére, tartózkodási helyére vonatkozó
nyilatkozattételre felkérni. Ezen esetben a rendőr - a saját maga által kezdeményezett
igazoltatástól eltérően - nem mérlegelhet, tehát minden esetben köteles felkérni az igazoltatott
személyt a lakcímadatok igazolására. A rendőr ezen kötelezettsége ugyanakkor nem jelenti azt,
hogy a lakcímadatokat kötelezően át kell adnia az igazoltatást kérőnek, mivel ezen adatok a
24/A. § (1) bekezdése alapján csak az igazoltatott személy beleegyezésével adhatók át.
Amennyiben az érintett nem járul hozzá az adatátadáshoz, úgy ezen döntését tiszteletben kell
tartani, az adatok kiadását kikényszeríteni nem lehet, vele szemben szankciót nem lehet
alkalmazni.
a 29. §-hoz
A Készenléti Rendőrség feladatköre 2012. július 1-jétől kibővül, ezzel egyidejűleg a személyi
állomány közel 4.500 főre emelkedik. Ezzel összefüggésben indokolt a Készenléti Rendőrség
szervezeténél több állományilletékes parancsnokot rendszeresíteni, tekintettel arra, hogy az
állomány létszámának jelentős mértékű emelkedése megnöveli a személyzeti és munkáltatói
intézkedések számát.
a 30-34., a 36. és a 40-42. §-hoz
E rendelkezések a törvény hatálybalépésével összefüggésben szükséges törvénymódosításokat,
illetve az új jogszabály hatálybalépése miatt hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket állapítják
meg.
a 35. §-hoz
Az SzVMt. hatályos rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban a gyakorlatban felmerült az a
probléma, hogy ha a gazdasági társaság tagja nem természetes személy, hanem egy másik
gazdasági társaság, főleg, ha az egy részvénytársaság, akkor annak minden tagját priorálni
46
kellene. Különösen problémát jelent ez abban az esetben, ha a magyar gazdasági társaság tagja
egy külföldi részvénytársaság, adott esetben nagy számú, eltérő állampolgárságú
részvényesekkel. A módosítás tehát arra irányul, hogy csak a gazdasági társaság vezető
tisztségviselőjét kelljen vizsgálni, aki valójában felel a gazdasági társaság törvényes
működéséért. Az SzVMt. 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása következtében került bele
a törvénybe az a feltétel, hogy nem gyakorolhatja a tevékenységet az az egyéni vállalkozó, akivel,
vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan
vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül
felügyeleti bírságot szabott ki és azt nem fizették meg. A módosítás indoka az volt, hogy a
felügyeleti bírság megfizetése alól ne tudjanak kibújni a vállalkozások azzal, hogy új vállalkozást
alapítanak ugyanazok a tagok, tulajdonosok, ugyanarra a tevékenységre. A végrehajtás során e
rendelkezéssel kapcsolatban is felmerült azonban az a gyakorlati probléma, hogy ha egy
vállalkozásnak a tagja jogi személy, akkor az adott jogi személy tagjait, tulajdonosait is vizsgálni
kellene. A módosítás következtében e rendelkezés csak a természetes személy tagokra fog
vonatkozni, így a korábbi jogalkotói szándék sem sérül, azonban a gyakorlatban is végrehajtható
lesz a jogszabályi rendelkezés. A módosítás egyértelművé teszi továbbá azt is, hogy e feltételeket
a működési engedély kiadása iránti hatósági eljárásban is vizsgálni kell.
A személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 14/A. §-a szerint azok a személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások vagy ilyen tevékenységet végző személyek,
melyek (akik) a megbízás teljesítése során, távfelügyeleti rendszer alkalmazásával, ellenérték
fejében távfelügyeleti tevékenységet végeznek riasztás esetén kötelesek meggyőződni arról, hogy
az nem üzemhiba miatt történt, ellenőrizni a riasztás valódiságát és kiváltó okát, valamint
dokumentálni ellenőrzésüket oly módon, hogy az ellenőrző személy azonosítható legyen. A
rendőrség intézkedését csak ezt követően, az ellenőrzés eredményétől függően
kezdeményezhetik.
Ha a távfelügyeleti tevékenységet végző cég vagy személy a jogszabályban meghatározott
ellenőrzés nélkül kezdeményezi a rendőrség intézkedését, a rendőrség költségét köteles
megtéríteni.
A hatályos szabályozás szerint további szankciója e cselekménynek, hogy a fenti
kötelezettségeknek a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése az SzVMt. 65.
§ b) pontja alapján a törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül, amelynek
jogkövetkezményeként a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított
8 napon belül a szolgáltató működési engedélyét 6 hónapra felfüggeszti.
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatai rávilágítottak, hogy az SzVMt. 65. §-ában
megjelenített rendelkezés alkalmazása egyrészről indokolatlanul súlyos joghátrányt okozna az
érintett vagyonvédelmi vállalkozásoknak és a szolgáltatásaikat igénybe vevő megrendelőknek,
másfelől az egyes megrendelőknél (pld. pénzintézetek) az új szolgáltató alkalmazásáig eltelt
időszakban nem lenne biztosított a távfelügyeleti védelem, amely viszont súlyos személy- és
vagyonvédelmi kockázatokat j elentene.
A módosítás nyomás a szükséges ellenőrzés nélkül a rendőrség intézkedését indokolatlanul
kezdeményező szolgáltató változatlanul köteles megtéríteni az intézkedés költségeit, valamint a
47
tevékenység feletti felügyeletet állátó rendőrség indokolt esetben felügyeleti bírságot szabhat ki a
tevékenység folytatójával szemben.
a 37. §-hoz
A közfoglalkoztatás új rendszerének felállása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy
vannak olyan, a mezőgazdasági mintaprogramokon túli közfoglalkoztatási programok,
amelyekben a közfoglalkoztatottak - már a kétéves jogviszony letelte előtt - megszerzik mindazt
a tudást és képességet, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy szociális szövetkezeteket
alapítsanak. Indokolt tehát, hogy ezek a közfoglalkoztatottak a szociális szövetkezetben
mihamarabb megkezdhessék az önálló munkavégzésüket. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a
helyi viszonyokat legjobban ismerő közfoglalkoztató javaslatára a közfoglalkoztatásért felelős
miniszter a két év jogviszony alól felmentést adjon.
a 38. §-hoz
A módosítás célja, hogy kiszélesítse a polgárőrök által ellátható feladatok körét a közforgalmú
személyszállítási eszközökön való polgárőri tevékenységgel (a továbbiakban: személyszállítási
eszköz). A polgárőrség, mint társadalmi szerveződés, azt a járőr tevékenységet, amelyet
közterületen folytat, el tudja látni a személyszállítási eszközökön is.
A személyszállítási eszközökön azonban nem minden polgárőr lenne jogosult a polgárőri
tevékenység ellátására, hanem kizárólag azon polgárőr egyesületek tagja, amelyek a rendőrséggel
megkötött együttműködési megállapodás mellett, együttműködési megállapodást kötnek a
közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végzővel (a továbbiakban: szolgáltatást végző) is.
Figyelemmel arra, hogy jelenleg csak olyan polgárőr egyesületek működhetnek Magyarországon,
amelyek a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötöttek, így a rendőrség bevonása ebbe
az együttműködési megállapodásba felesleges.
A szolgáltatást végzőnek és a polgárőrségnek az együttműködési megállapodásban kell
tisztázniuk, hogy a polgárőr a szolgálata ellátása során milyen, a szolgáltatást végző által kiállított
igazolással jogosult a személyszállítási eszközön járőrözni.
A Pőtv. hatályos 9. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az Országos Polgárőr Szövetség (a
továbbiakban: OPSZ) közigazgatási hatósági feladatkén látja el a polgárőr igazolvány kiadását,
amely igazgatási szolgáltatási díjat von maga után. A polgárőr igazolvány kiadásával járó
igazgatási szolgáltatási díj azonban aránytalanul nagy terhet ró a feladatukat ingyenesen ellátó
polgárőrökre, ezért indokolt az igazgatási szolgáltatási díj eltörlése. Ehhez szükséges, hogy ne
közigazgatási hatósági feladatként kerüljön meghatározásra a polgárőr igazolvány kiállítására
vonatkozó eljárás, hanem az OPSZ egyéb feladataként definiálja a törvény.
Ennek megfelelően indokolt hatályon kívül helyezni a Pőtv. 28. § f) pontjában meghatározott
felhatalmazó rendelkezést, amely a polgárőr igazolványhoz kiadásához kapcsolódó igazgatási
szolgáltatási díj rendeleti szintű meghatározását tartalmazza.
A polgárőr igazolvány kiállításával járó költségeket - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az
OPSZ központi költségvetési támogatásából fedezné.
48
A hatályos Pőtv. alapján a polgárőrség formaruhával való ellátásának költségeit a központi
költségvetési támogatásból kötelező megtéríteni 2013. január 1-jét követően. Azonban tervezett
költségvetés erre nem nyújt elegendő fedezetet, valamint nem biztosítható többlettámogatásként
sem. A módosítás alapján a formaruha ellátást saját forrásból is biztosíthatóvá válik, így az
OPSZ, a területi polgárőr szövetség, a polgárőr egyesület valamint a polgárőr is gondoskodhat a
formaruha beszerzéséről.
a 39. §-hoz
A nevelési-oktatási intézménnyel való egyeztetés, a távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése a
nemzeti köznevelésről szóló törvény által szabályozott Köznevelési Információs Rendszerből
történő adatlekérdezés segítségével lehetséges, amely minden olyan adatot biztosít a rendőrség
számára, ami az ellenőrzéshez szükséges.