﻿irományszam:'^ g
Érkezett: 2012 jÚL 0 5,
Országgyűlési Képviselő
T/
Képviselői önálló indítvány
2012. évi... törvény
az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről
1.	Egyes állami ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházása
!•§
(1)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Pécs, Apáca utca 4. szám alatti
ingatlan (hrsz.: Pécs 18373) ingyenesen a Zirci Ciszterci Apátság tulajdonába kerüljön
oktatási, kulturális, szociális és hitéleti célokra, azzal a feltétellel, hogy a Zirci Ciszterci
Apátság az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja. A tulajdonváltozás
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(2)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Siófok, Deák Ferenc sétány 41.
szám alatti ingatlan (hrsz.: Siófok, 7435) ingyenesen a Zirci Ciszterci Apátság Familiare
Társadalomszervező Központ tulajdonába kerüljön szociális, kulturális, oktatási és hitéleti
célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést
az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(3)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, III. kér. Dévai Bíró
Mátyás tér 28. szám alatti ingatlan (hrsz.: 17654/2) ingyenesen az Óbudai Evangélikus
Egyházközség (Budapest, III. kér. Dévai Bíró Mátyás tér 1.) tulajdonába kerüljön hitéleti és
közösségi célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas
szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(4)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XIII. kér. Kassák Lajos
u.	22. szám alatti ingatlan (hrsz.: 28202/2) ingyenesen az Angyalföldi Evangélikus
Egyházközség (Budapest, XIII. kér. Kassák Lajos u. 22.) tulajdonába kerüljön hitéleti és
közösségi célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas
szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(5)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XVIII. kér. Margó
Tivadar utca (hrsz.: 150257) ingatlan ingyenesen a Budapest-Szentlőrinci Mária Szeplőtelen
Szíve Főplébánia (1187 Budapest, Batthyány u. 87/b.) tulajdonába kerüljön hitéleti és
közösségi célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas
szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(6)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, III. kér. Vendel utca 10.
szám alatti ingatlan (hrsz.: 64681) ingyenesen a Békásmegyeri Szent József Plébánia (1038
Budapest, Templom u. 18.) tulajdonába kerüljön hitéleti és közösségi célokra. A
tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam
nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(7)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Visegrád, Fő utca 65. szám alatti
ingatlan (hrsz.: 65) ingyenesen a visegrádi Keresztelő Szent János Plébánia (2025 Visegrád,
Fő u. 40.) tulajdonába kerüljön telekmegosztással (kápolna körüli terület) hitéleti és közösségi
célokra. A telekmegosztással kapcsolatos feladatokat az ingatlan tulajdonjogát megszerző
Keresztelő Szent János Plébánia készíti elő. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba
történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. köti meg.
(8)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Tatabánya, Május 1. park 5. szám
alatti ingatlan (hrsz.: 2127) ingyenesen a Székesfehérvári Egyházmegye (8000
Székesfehérvár, Városház tér 5.) tulajdonába kerüljön hitéleti és közösségi célokra. A
tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam
nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(9)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Miskolc, I. kerület, Szentpéteri
kapu 72-76. szám alatti ingatlan (hrsz.: 3086/14) ingyenesen a Miskolci Apostoli Exarchátus
(3526 Miskolc, Szeles u. 59.) tulajdonába kerüljön telekmegosztással hitéleti és közösségi
célokra. A telekmegosztással kapcsolatos feladatokat az ingatlan tulajdonjogát megszerző,
Miskolci Apostoli Exarchátus készíti elő. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi
Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet köti meg.
(10)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, VIII. kerület, Bezerédi
utca 17. szám alatti ingatlan (hrsz.: 34700) ingyenesen a Lungo Drom Országos Cigány
Érdekvédelmi és Polgári Szövetség (5000 Szolnok, Szapáry utca 19.) tulajdonába kerüljön
közösségi célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas
szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(11)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XI. kerület, Tas vezér u.
13. szám alatti ingatlan (hrsz.: 4491/14) ingyenesen a Magyarországi Református Egyház
Zsinata (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) tulajdonába kerüljön hitéleti és közösségi célokra. A
tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam
nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(12)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Budapest, XVIII. kerület, 665-ik
utca 151167 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi
Egyházkerülete (1055 Budapest, Nagy Ignác u. 2-4.) tulajdonába kerüljön hitéleti és
közösségi célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas
szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
(13)	Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése
alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában levő Kisléta, Bogáti u. 5. szám alatti
ingatlan (hrsz.: 407/2) 1/5 tulajdoni hányada ingyenesen a Görög Katolikus Egyház (4325
Kisléta, Bogáti u. 3.) tulajdonába kerüljön hitéleti és közösségi célokra. A tulajdonváltozás
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.
2.	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény módosítása
2.§
(1)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § (1) A cégbíróság nem alkalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvény eltiltási jogkövetkezményét, ha
a)	az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv a gazdasági társaságban jogszabály
rendelkezése alapján szerzett legalább többségi befolyást, és a kényszertörlési eljárás
megindítására okot adó körülmény a tulajdonátszállás időpontját megelőzően következett be,
vagy
b)	a kényszertörlési eljárás megindítására okot adó körülmény azért következett be, mert
az államháztartás alrendszerébe tartozó szervnek - mint a legalább többségi befolyással
rendelkező tagnak (részvényesnek) - jogszabály rendelkezései alapján vagy közjogi,
nemzetközi jogi, vagy az alapvető közszolgáltatásokkal való ellátási kötelezettségeire
tekintettel nem volt lehetősége olyan tulajdonosi döntés meghozatalára, amellyel elháríthatta
volna a kényszertörlés megindítási okának bekövetkeztét.
(2)	Az a gazdasági társaság, amelyben az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv
külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, az állami
adóhatósághoz kérelmet nyújthat be annak érdekében, hogy az adószám megállapításának
nincs akadálya az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
24/C.§ (5) és (6) bekezdésében felsorolt okokon kívül akkor sem, ha az államháztartás
alrendszerébe tartozó szervnek, mint tulajdonosi joggyakorlónak közjogi, nemzetközi jogi
vagy az alapvető közszolgáltatásokkal való ellátási kötelezettségeire tekintettel nem volt
lehetősége olyan tulajdonosi döntés meghozatalára, amellyel elháríthatta volna a
kényszertörlési eljárás megindítására alapot adó körülményt. Vezető tisztségviselő esetében
az Art. 24/C. § (5) és (6) bekezdésében és az e bekezdésben meghatározott okokon kívül az
állami adóhatóság akkor állapíthatja meg, hogy az adószám megállapításának nincs akadálya,
ha a vezető tisztségviselő megbízására korábban vagy a bejegyzés alatt álló gazdasági
társaság esetében kifejezetten a fizetésképtelenséget elhárító intézkedések, illetve a
reorganizáció végrehajtása érdekében kerül sor.”
(2)	A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 2012. évi
... törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.) megállapított 7. §-át a Mód.tv. hatálybalépéskor
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
3.	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvénymódosítása
3.§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben szereplő kezességek vállalására, beváltására, nyilvántartására
és a hozzájuk kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségre az államháztartásról szóló
2011.	évi CXCV. törvényt, illetve annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokat
-	a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivételekkel - kell alkalmazni.”
(2)	Az MFB tv. 5. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az MFB Zrt. (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségei
biztosítékaként az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességen túlmenően a
hitelező további fedezet előírására nem köteles.
(7)	Az (1) bekezdés a) pontja alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel
kapcsolatosan az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.”
4.	A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény módosítása
4.§
(1)	A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 1. § g) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,,g) többségi befolyás: a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott fogalom,”
(2)	A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 3. § (2) bekezdése a
következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét
a)	az állam 100%-os tulajdonában álló vagy
b)	az állam 100%-os tulajdonában álló szervezet 100%-os tulajdonában álló,
a Kormány által kijelölt szervezet (a továbbiakban: nemzeti mobil fizetési szervezet) által
működtetett országosan egységes rendszer (a továbbiakban: nemzeti mobil fizetési rendszer)
igénybevétele útján biztosítja.”
5.	§
Hatályát veszti a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 1. § a) pontja.
5.	Az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának
megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI.
törvény módosítása
6.	§
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi
rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges
technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésével
megállapított 35. §-a a „július” szövegrész helyett az „augusztus” szöveggel lép hatályba.
6.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénymódosítása
7-§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő
35.	alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„35. az Információs Hivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általa
üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő
rendelkezéseket”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pont mb) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben)
„mb) az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy - az Információs Hivatal
kivételével - a rendvédelmi szervek állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az
általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében
az eltérő rendelkezéseket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
7.	A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvénymódosítása
8. §
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 14. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az
igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.
(2)	Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib Rt. igazgatósági tagjává, a Mehib
Rt. igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.”
9-§
A Tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll, akinek
feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.
(2)	A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.”
10.	§
A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a
miniszter nevezi ki és menti fel.
(2)	Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a vezérigazgató pártban tisztséget
nem viselhetnek, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet
nem folytathatnak.”
11.	§
A Tv. a következő 26/B. §-sal egészül ki:
„26/B. § (1) Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló 2012. évi ...
törvény (a továbbiakban: Mód.tv.) hatálybalépését követő 30 napon belül a miniszter az e
törvény a Mód.tv.-vel megállapított rendelkezéseinek megfelelően módosítja az Eximbank és
a Mehib Rt. alapító okiratát.
(2)	A Mód.tv.-vel megállapított 14. § szerinti igazgatóságot első alkalommal a Mód.tv.
hatálybalépését követő 30 napon belül kell a Mód.tv.-vel megállapított 17. § szerint
megválasztani, kinevezni.”
12. §
A Tv.
a)	1. § (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter (a továbbiakban:
miniszter)” szöveg,
b)	25. § (4) bekezdésében a „közgyűlés” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
8.	Záró rendelkezések
13.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2013. december 31-én hatályát
veszti.
14.	§
A 4. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Indokolás
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslatban az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
36.	§-ának (1) bekezdése alapján rendelkezik egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok
tulajdonjogának ingyenes átruházásáról.
A törvényjavaslat továbbá egyes törvényi rendelkezéseknek a gyakorlati tapasztalatok
alapján történő pontosítását tartalmazza.
az 1. §-hoz
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról,
hogy állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján
lehet.
A módosító javaslat (1) bekezdésében jelzett ingatlan a Zirci Ciszterci Apátság tulajdonában
állt az 1950-es államosításáig.
A pécsi ingatlan a Zirci Ciszterci Apátság Nagy Lajos Gimnáziumához tartozó, az oktatók
elszállásolását, valamint a helyi cserkészcsapat működését segítette elő, amely ingatlanra a
gimnázium működése szempontjából mai nap is igen nagy szüksége van a Zirci Ciszterci
Apátságnak oktatási, nevelési tevékenységéhez. A pécsi ingatlan műszakilag leromlott
állapotban van, amely ingatlan felújítása várhatóan jelentős költségvetési ráfordítást igényelne
a közeljövőben. Az ingatlanban jelenleg bérlők laknak, akiknek jogi helyzete a lakásbérlet
tekintetében nem változik, mivel az Apátság vállalja a korábbi állami tulajdonos minden
kötelezettségét.
A javaslat (2) bekezdésében rögzített ingatlan társadalomi célú hasznosítása indokolt,
amelynek keretében a Familiare Társadalomszervező Központ, mint a Zirci Ciszterci Apátság
által alapított egyházi jogi személy szerezné meg az ingatlant. A szervezet célja, hogy
megismertesse és erősítse a társadalomban a család összetartó erejének, mint a társadalom
alapkövének jelentőségét, elősegítse a keresztény tudatú értékteremtő gyermeknevelést, és
közösséget teremtsen a gyermeket vállaló fiatal családosok számára.
A javaslat (3)-(4) bekezdésében rögzített két budapesti evangélikus templom és parókia
ingatlan úgy került állami tulajdonba, hogy az érintett egyházközségek a templomokat
zavartalanul és folyamatosan használták, nem is volt tudomásuk az államosításról. Erre
tekintettel az ingatlanok tulajdonára a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének
rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) alapján igényt nem terjesztettek elő, s
ezért azok a 2011-ig rendezendő-ingatlan igények az evangélikus egyház végleges jegyzékét
tartalmazó 1116/1999. (XII.6.) számú Korm. határozatban nem szerepelnek, így azok
tulajdonjogának átadásáról a Kormány saját hatáskörben nem dönthet. Ennek a jogsértésnek
az orvoslása a módosító javaslatnak megfelelően történhet.
A javaslat (5)-(8) bekezdésében rögzített katolikus kápolnákat és a (12) bekezdésben
meghatározott templomot folyamatosan, megszakítás nélkül használták az illetékes plébániák,
nem is volt tudomásuk az államosításról. Erre tekintettel az ingatlanok tulajdonára a volt
egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.)
alapján igényt nem terjesztettek elő, s ezért azok a 2011-ig rendezendő ingatlan igények a
katolikus egyház végleges jegyzékét tartalmazó 1046/1999. (V.5.) számú Korm. határozatban
nem szerepelnek, így azok tulajdonjogának átadásáról a Kormány saját hatáskörben nem
dönthet. Ezeknek a jogsértéseknek az orvoslása a módosító javaslatnak megfelelően történhet.
A javaslat (9) bekezdésében rögzített ingatlan a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és
Egyetemi Oktató Korház területén bérleti szerződés alapján a Miskolci Apostoli Exarchátus
által használt két szintes épületről van szó, amelyben korábban koraszülött osztály működött,
azt követően üresen állt. Az Exarchátus 2009-től bölcsődét és óvodát működtet a szóban forgó
épület-szárnyban, ahol a kórházi dolgozók gyermekeinek napközbeni ellátása folyik. Az
óvodába az egyház jelentős beruházásokat is invesztált. A kórház épületegyüttesének a
tulajdonjoga törvényi úton már az államot illeti, amely alkalmat teremt a kórház területén
működő egyházi intézmény jogi helyzetének rendezésére.
A javaslat (10) bekezdésében rögzített ingatlan valamikor óvodaként működött, átadása a
Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség részére, mint a legnagyobb
létszámú és támogatottságú országos cigány érdekképviseleti szervezet céljára mindenképpen
indokolt. A Lungo Drom a cigány nemzetiségi politikában és annak gyakorlati
végrehajtásában meghatározó szerepet tölt be, az ingatlanjuttatás a szövetség közösségi
céljainak megvalósítását segíti. A Lungo Drom az épületet ténylegesen használni kívánja, az
átadással összefüggő költségvetési igénye nincs.
A javaslat (11) bekezdésében rögzített ingatlant a Magyarországi Református Egyház 1992.
óta használja, mivel az ingatlan a háborút követően a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet
birtokában volt így ezen tulajdon kártalanítására a törvény nem adott lehetőséget. Az ingatlan
adakozásból egyházi célra épült, így méltányos annak átadása a használó egyház részére,
amelynek kezelői joga már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. A használati és
tulajdon viszonyok rendezése indokolja az ingatlan átadását.
A javaslat (12) bekezdésében rögzített templom ingatlant hosszú ideje használja a Magyar
Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete. Az ingatlan-nyilvántartásban kezelőként be
is van jegyezve az egyház, nem volt arról tudomásuk, hogy állami tulajdonban van az
ingatlan. Erre tekintettel az ingatlan tulajdonára a volt egyházi ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) alapján igényt nem
terjesztettek elő, s ezért az a 2011-ig rendezendő ingatlan igények végleges jegyzékét
tartalmazó 1116/1999. (XII.6.) számú Korm. határozatban nem szerepel, így az ingatlan
tulajdonjogának átadásáról a Kormány saját hatáskörben nem dönthet. Ennek a jogsértésnek
az orvoslása a módosító javaslatnak megfelelően történhet.
A javaslat (13) bekezdésében rögzített templomot folyamatosan megszakítás nélkül használja
az egyházközség. Az 1950-es években államosításra került az ingatlan 1/5 tulajdoni hányada.
Az egyházközségnek nem is volt tudomása az államosításról. Erre tekintettel az ingatlan
tulajdoni hányadára a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991.
évi XXXII. törvény (Etv.) alapján igényt nem terjesztettek elő, s ezért az a 2011-ig
rendezendő ingatlan igények végleges jegyzékét tartalmazó 1046/1999. (V. 5.) számú Korm.
határozatban sem szerepel, így annak tulajdonjogának átadásáról a Kormány saját hatáskörben
nem dönthet. Ennek a jogsértésnek az orvoslása a módosító javaslatnak megfelelően történhet.
a 2. §-hoz
A javaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
törvény módosításával az új cégbírósági és adóhatósági szabályok alóli felmentés lehetőségét
teremti meg azzal, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv - az államháztartásról
szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3. §-a által meghatározott szervek -
számára törvényi mentesítési okokat sorol fel, figyelemmel egyrészt az elmúlt időszakban
történt törvénymódosítások miatti tulajdonosi átszállásokra, másrészt az uniós jogi tiltott
támogatási előírásokra, amelyek jogilag és a gyakorlatban is lehetetlenné teszik, hogy a nehéz
helyzetben lévő vállalkozásokat az állam, önkormányzat vagy más közjogi szervezet mint
közjogi hatalom vagy mint magánjogi tulajdonos különféle finanszírozási technikákkal, vagy
akár tőkeemeléssel segítse, megelőzve ezzel a csődhelyzetet és a köztartozások
felhalmozódását.
a 3. §-hoz
A Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. §
(1)	bekezdés a) pontja alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként
felel az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből,
valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. Az Áht. 92. § (8)
bekezdése értelmében a hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami
kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege
felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása. Az Áht. 92. § (5) bekezdése ezen túlmenően
kimondja, hogy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a jogszabályi állami kezesség
vállalásának további feltétele kezességvállalási díj kikötése. Annak érdekében, hogy a
nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően fontos feladatainak ellátásához az MFB Zrt.
továbbra is a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz, elengedhetetlen annak az MFB
tv.-ben való rögzítése, hogy az MFB Zrt. forrásbevonási ügyletei esetében a hitelező az állam
által - kezességvállalási díj felszámolása nélkül - vállalt készfizető kezességen túl további
fedezet előírására nem köteles.
a 4.-5. §-hoz
A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény (a továbbiakban:
Nmfitv.) 1. § g) pontjának módosítása a „többségi befolyás” definíciójában található nyelvtani
elírás kijavítását végzi el.
Az Nmftv. 1. § a) pontjának hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az egyes
törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának
megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI.
törvény hatályon kívül helyezte az Nmftv. 1. § c) pontját és 10. §-át. Ezek hiányában pedig az
1.	§ a) pontban meghatározott „fordulónap” definiálására sincs szükség.
Az Nmftv. 3. § (2) bekezdésében a nemzeti mobil fizetési szervezetről szóló szabályozás
módosításának célja, hogy a jelenlegi rendelkezés garanciáinak megőrzésével rugalmasabb
megoldást nyújtson. A módosítás értelmében nem csak közvetlenül az állam 100%-os
tulajdonában álló szervezet jelölhető ki nemzeti mobil fizetési szervezetté, hanem az ilyen
szervezet 100%-os tulajdonában álló leányvállalata is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a nemzeti
mobil fizetési szervezet kijelölése költséghatékonyabb, optimálisabb módon történjen meg.
a 6. §-hoz
A rendelkezés technikai jellegű módosítást tartalmaz.
a 7. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Információs Hivatalt a Kormány a miniszterelnök útján is
irányíthatja, ezért szükséges felhatalmazást adni a Kormány részére az Információs Hivatal
vonatkozásában rendelet alkotására, amely korábban miniszteri hatáskörbe tartozott.
Ennek megfelelően módosításra kerül a törvénynek a miniszteri felhatalmazásra vonatkozó
rendelkezése is azáltal, hogy kikerül az Információs Hivatalra vonatkozó szabályozási
felhatalmazása a hatásköréből.
a 8. §-hoz
Az Eximbank és a Mehib Rt. esetében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
(Gt.) 247. §-a szerinti egyszemélyi ügyvezetési típus (vezérigazgató) helyett - összefüggésben
a két társaság nemrégiben közvetlen kizárólagos állami tulajdonba és a külgazdaságért felelős
miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésével - szakmai és gyakorlati okokra tekintettel
indokolt és szükségessé vált a visszatérés a törvényben eredetileg is alkalmazott testületi
ügyvezetéshez, tehát a Gt. 243. § főszabálya szerinti igazgatóság létesítéséhez. Az
Eximbankra és a Mehib Rt.-re alapvetően a részvénytársaságokra vonatkozó általános
szabályozás érvényes.
a 9. és 10. §-hoz
A törvény e szakaszai foglalják össze, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. vezetésében és
ellenőrzésében ki és milyen feltételek teljesülése esetén vehet részt. E szabályozást az a cél
indokolja, hogy elkerülhető legyen az összeférhetetlenség, valamint az érdekösszeütközés.
all. §-hoz
A § átmeneti rendelkezést helyez el a törvényben.
a 12. §-hoz
A külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős
miniszter megjelölésére normaszöveg-gazdaságossági okból indokolt rövidítés bevezetése.
Hatályba léptető rendelkezés.
a 13. §-hoz
a 14. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Nmftv. 12. §-a a 3. §-t sarkalatosnak minősítette, és azt az
Országgyűlés ekként, minősített többséggel fogadta el, a 3. § (2) bekezdésének módosítása is
ilyen eljárás szerint kell folyjon, és sarkalatossági záradékot kell elhelyezni a
törvényj avaslatban.
Országgyűlési Képviselő
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvényének 6. cikk (1) bekezdése alapján „az állami vagyonnal
összefüggő egyes rendelkezésekről ” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. július 05.
V
/
/
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
2012 JöL 0 6.
Balázs József
Fidesz Magyar Polgári Szövetség
2012 JöL 0 a
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2012 JÚL 0 5.
Kövér László Úrnak
az Országgyűlés Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság Kormánya indítványozta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának
összehívását a 2012. június 18-tól 2012. július 13-ig terjedő időszakra.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján, a szükséges
aláírásokat mellékelve - kiegészítve korábbi indítványunkat - kezdeményezzük, hogy az
Országgyűlés a rendkívüli ülésszak alatt tárgyalja meg a már korábban benyújtott alábbi önálló
indítványokat is:
1.	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló T/7925.
számú (új változat a T/7815. szám helyett) törvényjavaslat (Dr. Simicskó István
indítványa);
2.	Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló T/7927. számú
törvényjavaslat (Dr. György István indítványa).
Kérjük valamennyi indítványnak a rendkívüli ülésszak üléseinek napirendjére vételét.
Kérem Elnök urat, hogy az indítványok plenáris tárgyalásának feltételeit szíveskedjék biztosítani.
Indokolás
A javaslatok hatályba léptető rendelkezéseire tekintettel, indokolt azok még a nyári, rendkívüli
ülésszakon történő elfogadása.
Budapest, 2012. július 5.
Rogan Antal
FIDESZ — Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportjának vezetője
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése
alapján, a mellékelt indítványok megtárgyalása céljából, kérjük az
Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását
NÉV
Aláírás
2.
o\ GxmdA
” r
13 ír'.í^°c>S
cpt4 j^kui
14
(J TfcíV
"Dr, í
\t
15.
16.
17. .Qju'.....fefcW.O.......\fr.V£TS..
19.	..........
20......V ■...	.....
2 J	(_
22.
ö^P.LiJhW
C
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése
alapján, a mellékelt indítványok megtárgyalása céljából, kérjük az
Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását
NÉV
23.
Aláírás
24........L	.ÍUV. k
25.	Jy)A^x.°jy...AW..Lhr.
26.
27.
28.
jf... Mí.i/ifi
. rií?.
\
2	9......Ay r. . A/c. Vs.k S*. • ty1. .4.
3	0.......dS öL-Oj fr|. ......
. Hftei........I......
sv <—[ cD_T
31
33
3	4............L.ft.$?. h<?..
35	J. Ííl Í.CS. fi .J 8.%.^-C.
36.
<CZpcdJ) jL
42 Ifc) MfVfj W
43.....^..^..^!^..
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése
alapján, a mellékelt indítványok megtárgyalása céljából, kérjük az
Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását
NÉV
44.
QQpiYM
Aláírás.
45 j-UD gJiyM'Wf
..............*......v.............r'C"
öoZíÍd
46.
tNl-
r
o
47.	^3.5.....
48	..........................................
49.. H k....	<
50	íMofAofK-4v......
"c5v"n........7r..............
52
5	3.....^
„ 3> R
5	4............................................
55	^
56.	............
57.	.<-jIsU 5?. J........QÁ.........
:0^J<?.O..Cc....
Aá.....L,2.
r^i c- r <
58.	..I.aJcM...
59.
60.	......................
61.	...úpA.f.^A.....krí?Hftí.
62.	^	.. .^r. hX^h1........
63..^fr.hr..i:
. .^rív-. ,'Z^rrÁ<ÍmrTrr.
64..
w
c-
Ü(C$L
í^í.ií
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése
alapján, a mellékelt indítványok megtárgyalása céljából, kérjük az
Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását
NÉV
Aláírás
68.......
.Sűríti, h.?...
69
70.
71.
74.
75.
76.
77
78.
fr. O.	...
72.....6.E &£J....	.
f-ocr (s t^AirZ
79.....
80.
■iiiu