﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7930. számú
törvényjavaslat
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2012. július
2012. évi.... törvény
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról
Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés
ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár-
és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének
képviselete érdekében a következő törvényt alkotja:
/. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
!■§
E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel,
székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban:
agrárkamara) terjed ki.
2. §
E törvény alkalmazásában
a)	gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve székhellyel
vagy telephellyel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet folytató természetes
személy, ide értve az egyéni vállalkozót is;
b)	gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkező agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató jogi személy
vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb állami gazdálkodó szerv,
egyéni cég, szövetkezet, egyesülés, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, erdő-
birtokossági társulat, vadgazdálkodási tevékenységet folytató egyesület, európai
szövetkezet, európai részvénytársaság;
c)	agrárkamara tagja: a kamarai tagjegyzékbe bejegyzett gazda, gazdálkodó
szervezet;
d)	agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR
kódszámok szerinti tevékenységek, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági
termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az erdőgazdálkodás, a
halgazdálkodás, a vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez
kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek;
e)	gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara;
f)	közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerint meghatározott személy;
g)	szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által
létrehozott köztestülete;
h)	ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról
szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke;
i)	TEÁOR: a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati
osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása
1
NACE Rév. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletnek felel meg.
II. Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA
Általános szabályok
3.§
(1)	Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott
önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó
köztestülete.
(2)	Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban,
valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint
a)	testületi szervei,
b)	tisztségviselői és
c)	ügyintéző szervezete útján látja el.
(3)	Az agrárkamara - külön törvény rendelkezései szerint - jogosult kezdeményezni
közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.
4.§
Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról
és az ezzel Összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a
megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
IIL Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA
A kamarai tagsági viszony keletkezése
5-§
(1)	Az agrárkamara létrejöttének napján e törvény erejénél fogva az agrárkamara
tagjává válnak az ezen időpontban agrárgazdasági tevékenységet folytató személyek.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt időpontot követően kamarai tagság e törvény alapján:
a)	őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;
b)	egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító
nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;
2
c)	bármely agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, egyéni
vállalkozónak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetében a cégbírósági
bejegyzéssel
keletkezik.
(3)	Ha a (2) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az
agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően
megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál
bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az
érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és
kötelezettségei terhelnek.
(4)	Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (3) bekezdés alapján
bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt
bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.
(5)	Az agrárkamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és
tiszteletbeli tagságot létesíthet a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem
minősülő személyek vagy szervezetek számára.
Az agrárkamarai tagság megszűnése
6.§
(1)	Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha
o)kl őstermelő:
aa)	meghal,
ab)	az őstermelői igazolványát nem érvényesíti;
b)	az egyéni vállalkozó:
ba)	meghal,
bb)	agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti;
c)	az egyéni vállalkozónak nem minősülő egyéb gazdálkodó szervezet:
ca) jogutód nélkül megszűnik,
eb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti.
(2)	Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint c) pont eb) alpontja szerinti esetben
az agrárkamarai tagság az agrárkamarához történt bejelentésben megjelölt időpontban
szűnik meg.
(3)	Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével a volt kamarai tagot a kamara
törli a tagokról vezetett nyilvántartásból.
(4)	Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában
meghatározottak szerint szűnik meg.
3
Az agrárkamara tagjegyzéke
?•§
(1)	Az agrárkamara a tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék tartalmazza az
agrárkamarai tag:
a)	természetes személy esetében nevét és lakóhelyét,
b)	tevékenységi körét,
c)	a tagsági jogviszony kezdő időpontját,
d)	az agrárkamarai tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó
szervezet agrárkamarai tag nevében képviseletre és tisztségviselésre jogosult személy
nevét,
e)	őstermelő agrárkamarai tag esetében az őstermelői igazolvány számát,
f)	egyéni vállalkozó agrárkamarai tag esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartási
számát,
g)	az egyéni cég vagy gazdálkodó szervezet esetében a cégnevét, székhelyét,
telephelyét és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét
és lakcímét,
h)	mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott regisztrációs
számát,
i)	az agrárkamarai regisztrációs számot.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatokról a tag a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg,
változás esetén pedig a változást követő harminc napon belül köteles nyilatkozni az
agrárkamara részére.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok nem nyilvánosak, azokba betekinteni
csak az érintett, illetve harmadik személy az érintett hozzájárulásával vagy törvényi
felhatalmazás alapján jogosult.
(4)	Az agrárkamara a tagról az (1) bekezdésben rögzített adatok körét a tagsági
viszony megszűnését követően akkor kezelheti, ha a kamarai tagnak a tagsági viszony
megszűnésének időpontjában tagdíjhátraléka marad fenn. Az adatokat az agrárkamara
a tagdíjhátralék kiegyenlítéséig vagy behajtásáig, de legfeljebb öt évig kezelheti.
(5)	Az (1) bekezdésben foglalt adatok tekintetében az agrárkamara adatkezelőnek
minősül, és köteles az adatok fogadására alkalmas nyilvántartási rendszert működtetni.
Ennek érdekében az agrárkamara a tagoktól évente kamarai hozzájárulást szedhet.
(6)	Az (1) a)-g) pontjában meghatározott adatokat az agrárkamara a Központi
Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra,
térítésmentesen, évente legkésőbb február 15-ig átadja.
(7)	Az agrárkamara az alapszabályban meghatározottak szerint a tag gazdasági
tevékenységéről gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezet. A gazdaságszerkezeti
nyilvántartás tartalmazza a tag tulajdonában, használatában levő
a)	termőföldre,
b)	gépekre, eszközökre,
c)	épületekre, építményekre,
d)	mezőgazdasági vagyoni értékű jogokra, valamint
e)	az a)-c) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó
kapacitására
vonatkozó adatokat.
(8)	A (7) bekezdés b)> c) és ej pontjával kapcsolatban szolgáltatandó adatok körét - a
tevékenység jellegétől függően - a küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási
szabályzat határozza meg.
(9)	Az agrárkamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi
azonosításra nem alkalmas módon:
a)	piac-, és termelésszervezési célokra,
b)	statisztikai célokra,
^jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele során
használhatja fel.
(10)	A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során
megszerzett adatok - a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével - üzleti titoknak
minősülnek.
(11)	Az agrárkamara a (7) bekezdésben foglaltak szerint vezetett adatokat a tagsági
viszony megszűnését követő öt évig kezelheti.
8. §
Az ingatlanügyi hatóság az agrárgazdasági tevékenységet folytató agrárkamarai tag
földhasználati nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról a változás
átvezetésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát.
Az agrárkamara tagjainak jogai és kötelességei
9.§
(1)	Az agrárkamara tagjának joga, hogy
a)	részt vegyen a kamarai küldöttek megválasztásában,
b)	küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák,
c)	a küldöttgyűlésben vagy a testületi szervekben tisztséget viseljen,
d)	az agrárkamara tisztségviselőitől tájékoztatást kérjen,
e)	bármely agrárkamarai ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen,
f)	az agrárkamara által szervezett rendezvényen az alapszabályban meghatározottak
szerint részt vegyen,
g)	az agrárkamara által nyújtott alapszolgáltatásokat térítésmentesen, valamint egyéb
szolgáltatásokat térítés ellenében igénybe vegyen.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogokat a gazda közvetlenül, a gazdálkodó
szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja.
(3)	A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult
5
a)	tanácskozási joggal részt venni a megyei küldöttválasztó közgyűlésen,
b)	igénybe venni az agrárkamara által nyújtott - az alapszabály által meghatározott
körű - szolgáltatásokat,
(4)	A jogok gyakorlása során valamennyi tagot azonos szavazati jog illet meg.
(5)	A tagok között a tagsági jogok gyakorlása során megkülönböztetés nem tehető.
10.	§
(1)	Az agrárkamara tagja köteles
a)	az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt
rendelkezéseket megtartani,
b)	az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg
bejelentkezni,
c)	az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni,
d)	a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata
szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai
adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni.
(2)	A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles
a)	az agrárkamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni,
b)	megtartani az alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait,
c)	a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt
napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a pártolói vagy tiszteletbeli
kamarai tagsági igazolványát.
(3)	Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak
szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által
térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének
igénybevételéből kizárható.
(4)	A döntés meghozatalánál és a jogkövetkezmény alkalmazásánál figyelemmel kell
lenni a kötelességszegés súlyára, a tag gazdasági helyzetére és az ügy összes
körülményére. Az agrárkamara elnöke a tag kérelme alapján, a tag gazdasági
helyzetére figyelemmel a határozat végrehajtása alól egy alkalommal felmentést adhat.
ii-§
(1)	Az éves tagdíj mértékét és fizetésének módját az agrárkamara alapszabálya
határozza meg. Az agrárkamara a tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlya alapján,
sávosan határozza meg.
(2)	A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás. A tagdíj meg nem fizetése esetén
azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
6
IV.	Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA FELADATAI
12.	§
(1)	Az agrárkamara törvényben foglalt felhatalmazás alapján szolgáltatási és igazgatási
jellegű közfeladatokat lát el.
(2)	Az agrárkamara részére közfeladatot abban az esetben állapíthat meg törvény, ha a
közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított.
(3)	Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás
illeti meg.
13.	§
Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló törvény és az agrárkamara alapszabályában
rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tagjairól adatokat
gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja. Az adatszolgáltatás körét az
országos küldöttgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával állapítja meg.
1.	Az agrárkamara igazgatási jellegű körfeladatai
14.	§
(1)	Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a
vidékfejlesztés érdekében
a)	részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések
előkészítésében és közreműködik az agrár-vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési
koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában;
b)	elkészíti és működteti az agrár-, élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési ágazat
szereplőinek egységes nyilvántartási rendszerét;
c)	előmozdítja az agrárkamarai tagok gazdasági tevékenysége infrastruktúrájának
fejlődését;
d)	részt vesz az agrár- és élelmiszergazdasági, a környezet- és tájgazdálkodási,
valamint a területi gazdaságfejlesztési programok kialakításában, végrehajtásában;
e)	elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a
vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése
érdekében.
(2)	Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás
megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
a)	a terméktanácsok és a szakágazati termékpálya bizottságok bevonásával kidolgozza
a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára
vonatkozó etikai szabályokat;
b)	figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás
tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
7
szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését;
c)	az agrárkamara etikai és fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárást folytat le a
tagjával szemben;
d)	külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az
agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít
ki, illetve hitelesít;
e)	összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat;
f)	minősítő és ellenőrzési rendszereket működtet;
g)	a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára
vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel
rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét;
h)	határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági
tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más
vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot.
(3)	Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes
érdekeinek érvényesítése céljából
a)	véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és
jogszabályok tervezeteit;
b)	javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó
jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság
fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci
magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;
c)	felkérés alapján részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek
munkájában;
d)	kidolgozza az agrárkamara részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges
önkormányzati szabályzatot;
e)	a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján kifejti véleményét arról,
hogy az Európai Unióban egy adott kérdésben milyen tagállami álláspontot volna
indokolt képviselni;
f)	kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban levő jogszabály
és egyéb intézkedés meghozatalát, módosítását, hatályon kívül helyezését.
(4)	Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival
kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában.
15.	§
A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az
agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az agrárkamara elnöke
szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart.
2.	Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai
16.	§
(1)	Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében
8
a)	országos szaktanácsadói hálózatot működtet, amely tájékoztatást ad a tagok
tevékenységét érintő közösségi és nemzeti forrásból folyósított támogatások
lehetőségeiről, az igénybevétel feltételeiről, és segíti tagjait a támogatási kérelmek,
pályázatok előkészítésében és összeállításában;
b)	tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról,
valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről
és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését;
c)	a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint
ellátja a tanulószerződés és hallgatói szerződés szervezésével kapcsolatos feladatokat,
a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését, felügyeletét, segíti a szakképzés képzési és
beiskolázási szerkezetének, a hiány-szakképesítések körének meghatározását, a
fiatalok pályaválasztását, pályaorientációját, továbbá szervezi és végzi a mesterképzést
és mestervizsgáztatást.
(2)	Az agrárkamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként
a)	biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét;
b)	az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által
szervezett szakmai konferenciákon való részvételt;
c)	általános agrometeorológiai tájékoztatást ad;
d)	a tag kérelmére közreműködik a tagot érintő hatósági vagy más szerv előtti eljárás
megindításához szükséges kérelem, beadvány összeállításában;
e)	tájékoztatást nyújt földügyekkel kapcsolatosan a földtulajdonnal, földhasználattal és
földforgalmazással összefüggő kérdésekben, valamint a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet által kiírt pályázatokkal kapcsolatosan;
f)	a tag kérelmére tanácsadás keretében tájékoztatást ad a tevékenységét érintő
fa)	közösségi, valamint nemzeti forrásból folyósított támogatási lehetőségekről és az
igénybevétel feltételeiről,
fb)	gazdasági és jogi információkról,
fc)	finanszírozási lehetőségekről;
g)	a tag kérelmére közreműködik az egységes támogatási kérelem összeállításában és
annak elektronikus benyújtásában;
h)	növényvédelmi előrejelzést ad;
i)	piaci információkat ad;
j) általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről.
(3)	Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében
nyújtandó szolgáltatások körét.
V.	Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA ÖNKORMÁNYZATA
A tagok részvétele a kamarai önkormányzat megvalósításában
17.	§
Az agrárkamara tagja önkormányzati jogait e törvénynek és a kamara alapszabályának
megfelelően gyakorolja.
9
Az agrárkamara alapszabálya
18.	§
(1)	Az agrárkamara alapszabályában - e törvény rendelkezései szerint - meg kell
határozni
a)	az agrárkamara nevét és székhelyét;
b)	az agrárkamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire
vonatkozó főbb szabályokat;
c)	az agrárkamara, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése
esetén azok feladatkörét, az agrárkamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és
működésének rendjét;
d)	más gazdasági-, szakmai kamarákkal, hegyközségekkel és az országos gazdasági
érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;
e)	az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit;
fi a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait,
g)	a kamarai tagdíj és a kamarai hozzájárulás fizetésének módját,
h)	a küldöttválasztás részletes szabályait;
i)	a küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;
j) a kamarai osztályok számát, termékkörét, összehívásának módját és
határozathozataluk rendjét;
k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak
számát;
l)	a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai
bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának
módját;
m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;
n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe
utalt ügyek körét;
o)	az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó
szabályokat;
p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú
többséget igénylő ügyek körét;
q) az elnök, alelnökök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a
képviseleti jogkör átruházásának szabályait;
r) a kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét;
s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők
összeférhetetlenségének eseteit;
t) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.
Az országos küldöttgyűlés
19. §
(1)	Az agrárkamara legfőbb szerve a tagok által öt évre választott országos
küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés választott tagjai az agrárkamarai országos
küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezetének elnökei.
10
(2)	Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)	az agrárkamara alapszabályának, etikai szabályzatának és a fegyelmi eljárás
szabályainak, továbbá más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b)	az agrárkamarán belüli szervezeti egységek létrehozására, azok feladatkörére
vonatkozó szabályok elfogadása;
c)	az agrárkamara más szervezetekhez való kapcsolódása és működési rendjének
meghatározása;
d)	a részben vagy egészben agrárkamarai tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások
beszámolójának, mérlegének és üzleti tervének elfogadása;
e)	a választott tisztségviselők díjazásának jóváhagyása;
fi az Agrárkamarai Választottbíróság választottbíráinak megválasztása;
g)	az éves saját bevételt meghaladó kölcsön felvételéről való döntéshozatal;
h)	az agrárkamara éves költségvetésének meghatározásáról, az éves beszámoló és
mérleg elfogadásáról való döntéshozatal;
i)	a kamarai tagdíj és a kamarai hozzájárulás mértékéről és megfizetésének módjáról
való döntéshozatal;
j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az
etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.
(3)	Az alapszabály - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - más ügyet is az
országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat.
(4)	A (2) bekezdés e) pontjában foglalt díjat a közszolgáltati tisztségviselőkről szóló
törvény illetményrendszere alapján kell megállapítani.
20.	§
(1)	Az országos küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de
legalább évente egyszer össze kell hívni. Az országos küldöttgyülést akkor is össze
kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével -
írásban kéri.
(2)	Az országos küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - az
agrárkamara elnöke hívja össze.
(3)	Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele
jelen van. Ha az országos küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt
megismételt és eltérő napon tartott országos küldöttgyűlés az eredeti napirenden
szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.
(4)	Az országos küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 19. § (2)
bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a küldöttek
legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály
valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés
feltételét is előírhatja.
11
(5)	Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak
meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya és más
önkormányzati szabályzata állapítja meg.
Az agrárkamara megyei szervezete
21.	§
(1)	A megyékben, valamint a fővárosban az alapszabályban meghatározottak szerint
működik az agrárkamara területi szervezete.
(2)	A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának
szervezete.
(3)	A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata:
a)	az agrárkamara területi szervezete elnökének, valamint alapszabályban
meghatározott tisztségviselőinek megválasztása,
b)	az országos küldöttek megválasztása,
c)	az alapszabályban meghatározott döntések meghozatala.
Az elnökség
22. §
(1)	Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés
határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség
testületi szerv.
(2)	Az elnökség tagjai:
a)	az agrárkamara elnöke,
b)	az agrárkamara alelnökei,
c)	az agrárkamara megyei szervezetének elnökei.
(3)	Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint a kamarai osztályok
vezetői állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt.
Az elnök, az alelnökök
23.	§
(1)	Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban
meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira
nézve az alelnökre, főigazgatóra, igazgatóra írásban átruházhatja.
(2)	Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős:
a)	a mezőgazdaságért,
b)	az élelmiszeriparért,
c)	a vidékfejlesztésért,
12
d)	a kis-, és középvállalkozásokért, valamint az általános agrárgazdasági ügyekért és
egyben az elnök általános helyettese.
(3)	A kamarai osztályok szakmai tevékenységét - az alapszabályban meghatározottak
szerint - az alelnök felügyeli.
(4)	Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja az agrárkamara általános vagy
meghatározott ügyekben történő képviseletére.
(5)	Az elnök és az alelnökök az agrárkamarával munkaviszonyban álló választott
tisztségviselők, akik feladatuk elvégzése során a törvényeknek valamint az
agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának alávetve az
agrárkamara érdekében járnak el. A munkáltatói jogokat a jogviszony létesítése és
megszüntetése tekintetében az országos küldöttgyűlés, egyebekben az elnökség
gyakorolja.
Az ellenőrző bizottság
24.	§
(1)	Az országos küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az
ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.
(2)	Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása
megfelel-e a jogszabályoknak, az agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati
szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.
(3)	Az ellenőrző bizottság az agrárkamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől
minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot
megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4)	Az ellenőrző bizottság köteles az agrárkamara gazdálkodását legalább évenként
független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(5)	Az országos küldöttgyűlés az agrárkamara éves költségvetéséről és az éves
beszámolóról valamint a mérlegről csak az ellenőrző bizottság véleményének
ismeretében dönthet.
(6)	Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az országos küldöttgyűlésnek számol be,
tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
25.	§
(1)	Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére
annak érdekében, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a
jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak,
továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.
13
(2)	Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi
az országos küldöttgyűlés összehívását.
(3)	Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja az országos küldöttgyűlést, ha az elnök
nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.
Az etikai bizottság
26. §
(1)	Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 14. §
(2)	bekezdés a)-c) és g)-h) pontjában meghatározott agrárkamarai feladatokat. Az
agrárkamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint -
közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek tagjait az országos
küldöttgyűlés, elnökét tagjai közül maga választja.
(2)	Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli az agrárkamarát. E
jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság
tagjaira írásban átruházhatja.
A főigazgató és a kamara ügyintéző szervezete
27.	§
(1)	A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az
agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, az agrárkamarával
munkaviszonyban állnak. Főigazgató és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati
tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető. A főigazgató
kinevezését megelőzően annak személyéről a miniszter véleményét ki kell kérni.
(2)	A főigazgató gyakorolja az igazgatók és az agrárkamara ügyintéző szervezetében
dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(3)	A főigazgató felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a
munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb
munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
(4)	Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a főigazgató a
közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az
járhat el, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint
köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.
28.	§
Az agrárkamara országos, megyei ügyfélszolgálati rendszert működtet. Az
agrárkamara az ügyfélszolgálaton keresztül teljesíti a 14-16. §-ban előírt igazgatási és
szolgáltatási jellegű feladatait. Az ügyfélszolgálat működési területének kijelölését,
működési rendjét az elnökség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat
tartalmazza, melyet a főigazgató köteles előterjeszteni.
14
Az agrárkamara tisztségviselőire vonatkozó közös rendelkezések
29.	§
Az agrárkamara tisztségviselői:
a)	az elnök, az alelnökök, az elnökség tagja;
b)	az ellenőrző bizottság elnöke;
c)	az etikai bizottság elnöke;
d)	a főigazgató;
e)	a területi szervezet elnöke.
30.	§
(1)	Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével
minden agrárkamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi
ok nem áll fenn.
(2)	Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag
a)	vezetői munkakört betöltve közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll,
b)	olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás)
közszolgálati tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi
területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi
területével,
c)	politikai pártban országos tisztséget tölt be,
d)	másik gazdasági kamarában tisztségviselő.
(3)	Nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, aki
a)	nem választható küldöttnek;
b)	Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel.
(4)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében,
amennyiben az kétséges, a politikai párt nyilatkozata az irányadó.
(5)	A tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg egy
agrárkamarai tisztséget tölthet be. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az
országos szervezet elnöke, alelnöke vagy főigazgatója.
(6)	Az elnökségnek, az etikai és a felügyelő, bizottságnak a tagjai nem lehetnek
egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és
fölérendeltjei.
(7)	A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az
érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja,
hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot
megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az
érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget
megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására
jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.
15
(8)	Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül
nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet
tisztségviselője esetében - ide nem értve a területi szervezet elnökét - a területi
szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból.
Egyéb szervek, szervezeti egységek
31.	§
(1)	Az agrárkamarán belül testületi szervként szakmai osztályokat kell létrehozni.
(2)	Az agrárkamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat
létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá
az agrárkamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.
(3)	Az alapszabály a (2) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek
minősítheti.
32.	§
(1)	Az agrárkamara állandó választottbíróságot működtet.
(2)	Az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság alávetés esetén az
agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogvitákban kizárólagos hatáskörrel
rendelkezik.
(3)	Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre titkos szavazással
választja.
VI.	Fejezet
Választási szabályok
33.	§
Az agrárkamara tagjai az agrárkamarai küldöttek (pótküldöttek) választása céljából
megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést tartanak.
34.	§
Az országos küldöttgyűlésbe a megyei (fővárosi) küldöttgyűlések az alapszabályban
rögzített arányban delegálhatnak tagokat és póttagokat.
35.	§
(1)	Az országos, illetve a megyei küldöttválasztó közgyűlés eljárásáról szóló részletes
szabályokat az agrárkamara alapszabálya vagy egyéb önkormányzati szabályzata
határozza meg. Az alapszabályban - e törvény keretei közt - rendelkezni kell a
kamarai osztályok megalakításáról, összehívásáról, üléseinek és határozathozataluk
rendjéről.
16
(2)	A küldöttválasztó közgyűlés eljárási szabályainak figyelemmel kell lenni a tagok
és a küldöttek ágazati érdekeinek és területi tagozódásának arányos meghatározására.
(3)	A kamarai osztály szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. A kamarai
osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály legalább egyötöde írásban kéri. A
kamarai osztály tagjait egy-egy szavazat illeti meg.
36.	§
(1)	Az országos, illetve a megyei küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a
kamara elnöke, alelnökei és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra
választhatók meg, és - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - újraválaszthatók.
(2)	Az országos, illetve a megyei küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a
agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó
szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály
határozza meg.
37.	§
(1)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos-, illetve megyei küldöttnek az
választható, aki
a)	nagykorú;
b)	az agrárkamara tagja vagy gazdálkodó szervezet tag esetén annak törvényes
képviselője.
(2)	Nem választható országos, illetve megyei küldöttnek, aki
a)	cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b)	büntetett előéletű.
VII.	Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSE
Az agrárkamara kapcsolata más gazdasági kamarákkal, szakmai kamarákkal és
egyéb szervekkel
38.	§
(1)	Az agrárkamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság
érvényesülését, így különösen nem korlátozza a civil szervezetek ahhoz való jogát,
hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel
összhangban - szabadon határozzák meg.
(2)	Ha az agrárkamara tagja egyidejűleg más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy
hegyközségi szervezet tagja is, úgy az agrárkamara köteles egyeztetést kezdeményezni
annak érdekében, hogy a testületek a tagjukkal szemben egymásnak ellentmondó
döntést vagy ellentétes tartalmú határozatot ne hozzanak. Amennyiben más gazdasági
kamara, szakmai kamara vagy hegyközség döntése a tagra nézve - agrárkamarai
17
tagságával összefüggésben - indokolatlan hátrányt okoz, az agrárkamara köteles
fellépni tagjának védelme és a hátrány megszüntetése érdekében.
39.	§
(1)	Az agrárkamara feladatai ellátása érdekében együttmüködik más gazdasági és
szakmai kamarákkal, az állami, a helyi önkormányzati szervekkel és a
fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervezetekkel.
(2)	Az agrárkamara feladatainak ellátása és a közös érdekek előmozdítása, érdekében
együttmüködik más gazdasági kamarával, szakmai kamarákkal, a hegyközségekkel,
valamint a feladatköréhez kapcsolódó érdek-képviseleti szervezetekkel. Az
agrárkamara az alapszabályában meghatározottak szerint kapcsolatot tarthat a külföldi
gazdasági kamarák országos és megyei szervezeteivel, továbbá más nemzetközi
gazdasági, társadalmi szervezetekkel.
(3)	Az agrárkamara feladatai ellátása során kifejtett tevékenysége nem sértheti a
tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben,
valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (különösen a szerződés
101. és 102. cikkében) és az európai uniós jogi aktusokban foglaltakat.
40.	§
Az agrárkamara az agrárgazdaság szereplőinek általános és együttes érdekét tömörítő,
megfogalmazó és az összérdeket képviselő szervezet, ezért az egyes osztályok ágazati
érdekeinek képviseletét más osztályok érdekével szemben nem képviselheti. Az
osztályok egymás közötti belső egyeztetésének folyamatát az alapszabályban vagy a
szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
VIIL Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI FORRÁSAI
41.	§
(1)	Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a
következő bevételekből fedezi:
a)	tagdíjakból;
b)	kamarai hozzájárulásból;
c)	az agrárkamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
d)	az agrárkamara által alapított gazdasági társaság tevékenységéből származó
bevételből;
e)	a költségvetési törvényben megállapított támogatásból;
f)	egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
(2)	Az agrárkamara alanyi adó- és illetékmentességet élvez.
18
(3)	Az (1) bekezdés d) pontjában megállapított, az agrárkamara közfeladatainak
ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást a miniszter által vezetett minisztérium
költségvetési fejezetében kell megtervezni.
(4)	A költségvetési támogatás felhasználásáról az agrárkamara évente beszámol a
miniszternek.
Társaság alapítása
42.	§
(1)	Az agrárkamara üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő,
feldolgozó kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági
társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(2)	Az agrárkamara - gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása
érdekében - nonprofit gazdasági társaságot alapíthat.
(3)	Az agrárkamara közfeladatainak ellátása érdekében csak olyan gazdasági
társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben
felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.
(4)	Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága közfeladatok ellátását
veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott
támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel,
továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás
mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.
IX.	Fejezet
AZ AGRÁRKAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE ÉS ÖNKORMÁNYZA TI
HA TÁROZA TAINAK BÍRÓSÁGI FELÜL VIZSGÁLA TA
43.	§
(1)	Az agrárkamara felett az ügyészség az - e törvényben foglalt kivételekkel - az
ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés
nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben
egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2)	Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara
a)	alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai
megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b)	működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb
önkormányzati szabályzatokat.
19
(3)	Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az
ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz
fordulhat. A bíróság
a)	a kamara jogsértő alapszabályát, határozatát, az egyéb önkormányzati szabályzatot,
vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat
meghozatalát rendeli el;
b)	a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara
küldöttgyűlését;
c)	ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes
szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot
megszüntetésének időtartamára - felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a
felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg,
szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése
mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai
szerint felel.
(4)	A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából
haladéktalanul összehívni az agrárkamara országos küldöttgyűlését. Amennyiben a
bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a
halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.
44.	§
(1)	Az agrárkamara tagja a sérelmesnek vélt határozat közzétételét követő harminc
napon belül kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely testületi szerve vagy
tisztségviselője által a kamarai önkormányzati jogkörben, illetve közfeladat ellátási
hatáskörben hozott határozatának felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe,
más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik.
(2)	Perindítás előtt a tag köteles a jogsértést az ellenőrző bizottságnak bejelenteni.
(3)	Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban
állást foglalni.
(4)	A pert a tagnak az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés
szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell
megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat
végrehajtását felfüggesztheti.
(5)	A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs
helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény
szabályait kell alkalmazni.
20
X.	Fejezet
Á TMENE TI RENDELKEZÉSEK
45.	§
(1)	Az agrárkamara az első kamarai választásokat követően, a küldöttgyűlés
megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön létre. Az
agrárkamara alakuló ülését az első választások lezárását követő harmincadik napon, de
legkésőbb 2013. március 31-ig kell megtartani.
(2)	Az agrárkamara létrejöttének napján az agrárkamara tagjává válnak az e törvény
hatálybalépésének időpontjában agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák és
gazdálkodó szervezetek.
(3)	Az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek a tagnyilvántartás összeállítása és
működtetése érdekében e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül kötelesek
az agrárkamarai tagnyilvántartásba bejelentkezni és ötezer forint kamarai hozzájárulást
fizetni. A kamarai hozzájárulást az agrárkamara köteles a tagjegyzék működtetésére és
a kamarai közfeladatok ellátására fordítani.
(4)	Nem kötelezhető a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére az a gazdálkodó
szervezet, amely igazolja, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény 37/A. § (2)
bekezdésében foglalt összeget korábban a kereskedelmi és iparkamara részére
befizette. A befizetést igazoló gazdálkodó szervezetek tekintetében a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara köteles az agrárkamarával elszámolni és az e törvény
szerint agrárkamarai tagságra kötelezett személyek által befizetett kamarai
hozzájárulást megfizetni az agrárkamara részére.
(5)	A gazdasági kamarákról szóló törvény szerint létrehozott Magyar Agrárkamara és
a területi agrárkamarák az agrárkamara megalakulásával egyidejűleg általános
jogutódlással beolvadnak az agrárkamarába.
(6)	A Magyar Agrárkamarának, illetve a területi agrárkamaráknak a gazdasági
kamarákról szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott
kormányrendeletekben meghatározott feladatait és szerződésben vállalt
kötelezettségeit az agrárkamara létrejöttétől az agrárkamara látja el.
(7)	E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül az agrárkamarai rendszer új
szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes
kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény szerinti kamarai biztos átadja az átmeneti
elnökség részére a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlás
fordulónapjával elkészített vagyonleltárral alátámasztott zárómérlegét és a jogutód
agrárkamara átalakulási nyitómérleg tervezetét valamint az összes folyamatban lévő
szerződés és pályázat listáját teljességi nyilatkozattal alátámasztva. Az átadás-
átvétellel egyidejűleg a kamarai biztost e minőségében megillető jogok és
kötelezettségek az átmeneti elnökre szállnak át.
21
(8)	A jogelőd területi agrárkamarák által korábban megkötött és a jogutódlás
időpontjában hatályos szerződéseket változatlan tartalommal veszi át a jogutód
agrárkamara.
(9)	A Magyar Agrárkamara és a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint
létrehozott területi agrárkamarák választott tisztségviselőinek mandátuma az átmeneti
elnökség megalakulásával egyidejűleg megszűnik.
46.	§
(1)	E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül a miniszter kinevezi az
agrárkamara húsz fős átmeneti elnökségének tagjait továbbá az átmeneti elnököt
(továbbiakban együttesen: átmeneti elnökség) és kitűzi a megyei-, illetve országos
küldöttválasztó gyűlések időpontját. A megyei- és az országos küldöttválasztó
közgyűlés időpontját úgy kell kitűzni, hogy a megválasztott küldöttek legkésőbb 2013.
március 31-én megtartsák az agrárkamara alakuló ülését.
(2)	Az átmeneti elnökség tagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki megfelel a
tisztségviselővé választás e törvény 30. §-ában meghatározott feltételeinek.
(3)	Az átmeneti elnökség megbízatása a választásokkal létrejövő agrárkamara
megalakulásáig, de legfeljebb 2013. március 31-ig szól, működését az általa elfogadott
ideiglenes ügyrend alapján gyakorolja.
(4)	Az átmeneti elnökség az elnökségi tagok kinevezését követő 30 napon belül
köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét. Az elnökségi tagok kinevezése és az
ideiglenes ügyrend elfogadása között az agrárkamara vezetését a kamarai biztos látja
el. Az ideiglenes ügyrend elfogadásával egyidejűleg a kamarai biztos jogköre
megszűnik, feladatait az átmeneti elnök veszi át.
47.	§
(1)	Az átmeneti elnök
a)	közreműködik a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlásának e
törvény szerinti lebonyolításában;
b)	figyelemmel kíséri a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák
kötelezettségvállalásainak átadás-átvételét;
c)	ellenőrizheti a Magyar Agrárkamara gazdálkodását célszerűségi és eredményességi
szempontból;
d)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az agrárpolitikáért felelős miniszter
részére meghatároz.
(2)	Az átmeneti elnök az (1) bekezdésben foglaltak szerinti feladatai ellátása
érdekében:
a)	képviseli az agrárkamarát;
b)	képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve az átmeneti elnökség
tagjaira átruházhatja;
b)	az agrárkamara részére feladatot határozhat meg;
22
c)	az agrárkamarától jelentést, tájékoztatót kérhet;
d)	az agrárkamara bármely iratát megtekintheti;
e)	az agrárkamara által használt bármely helyiségbe beléphet;
j) az agrárkamarával bármilyen jogviszonyban levő személytől tájékoztatást kérhet.
(3)	Az átmeneti elnökség előkészíti az agrárkamara megyei- és országos küldötteinek
megválasztását és jóváhagyja az első választások lebonyolításáról szóló ideiglenes
választási szabályzatot.
(4)	Az átmeneti elnökség:
a)	jóváhagyja a 41. § (4) bekezdés szerinti beszámolókat;
b)	összeállítja a kamarai tagjegyzéket és ez alapján megállapítja a választói
névjegyzéket és a kamarai osztályok tagsági körét;
c)	a tagjegyzék alapján felállítja a kamarai osztályokat és a tagokat kamarai
osztályokba sorolja;
d)	e törvényben foglaltak figyelembevételével kialakítja a küldöttválasztó közgyűlés
összehívásának, lebonyolításának részletes szabályait és gondoskodik a
küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról;
c)	javaslatot tesz a kamara alapszabályára és más önkormányzati szabályzatára;
d)	dönt a küldöttválasztó alakuló gyűlés megszervezésével, lebonyolításával
összefüggő, halaszhatatlan intézkedést igénylő kérdésben;
e)	előkészíti és lebonyolítja a kamarai küldöttválasztó alakuló gyűlést és a
tisztségviselők megválasztását.
(5)	A (3) bekezdésben foglalt választási szabályokat az átmeneti elnökség
jóváhagyását követően a miniszter hagyja jóvá.
(6)	Az agrárkamara működésének jogfolytonosságát és az ügyintéző szervezet
működését az átmeneti elnökség alatt az átmeneti elnök irányítja és ellenőrzi, e körben
biztosítja a jogelőd területi agrárkamarák törvényben meghatározott vagy
szerződésben vállalt kötelezettségeinek és a Magyar Agrárkamara nemzetközi
szerződésekben vállalt kötelezettségeinek folyamatos teljesítését.
(7)	A 7. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat az agrárkamara első alkalommal a
megalakulását követő hatvan napon belül egyedi azonosításra alkalmas módon,
statisztikai célra, térítésmentesen átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére.
48.	§
A nemzetközi szerződésekben, továbbá Magyar Agrárkamara által külföldi
szervezetekkel, gazdasági, kereskedelmi kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar
Agrárkamara részére megállapított - kamarai feladatokkal összefüggő - jogok és
kötelezettségek az agrárkamarára szállnak át megalakulásával egyidejűleg.
23
XI.	Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	A 16. § (2) bekezdés c)-j) pontja 2013. április 1. napján lép hatályba.
50.	§
Ahol jogszabály agrárkamarát, Magyar Agrárkamarát, területi agrárkamarát említ azon
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát kell érteni.
51.	§
A Magyar Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtti folyamatban
levő eljárásokat e törvény hatálybalépése nem érinti.
52.	§
(1)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 1.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„E törvény hatálya Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező
gazdálkodó szervezetekre, a kereskedelmi és iparkamarára, valamint - az érdek-
képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre
terjed ki.”
(2)	A Gktv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes
jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni
vállalkozó, amely nem minősül a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi ... törvény 2. § ej pontja alapján az
agrárkamara tagjának;”
(2)	A Gktv. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„g) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara területi és országos szervezetei,
továbbá az agrárkamara;”
24
(4) A Gktv. 3. §. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Gazdasági kamaraként kereskedelmi és iparkamarákat kell alakítani. Másfajta
gazdasági kamara e törvény szerint nem hozható létre. A kereskedelmi, ipari és
kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai
közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.”
(5)	A Gktv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamarát kell megalakítaniuk.”
(6)	A Gktv. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdálkodó szervezet a kereskedelmi és iparkamaránál köteles kérni a kamarai
nyilvántartásba való bejegyzését.”
(7)	A Gktv. 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az
(1)	bekezdésben, valamint a 9. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggő célokat
szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására
vonatkozó döntések előkészítésében.”
(8)	A Gktv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - e törvény rendelkezéseinek
keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot kell létrehozni. A
gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre.
Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a
kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán
belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról - a
választási időszakok megtartásának figyelembevételével - a kamara alapszabálya
rendelkezhet.”
(9)	A Gktv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő
gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban választják
meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási
névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján
25
gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy
szavazat illet meg.”
(10)	A Gktv. 30. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a kereskedelmi és
iparkamarákban tagozatokba.
(4)	Az egyes kamarai tagozatokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó
szervezetek a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet
(pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok által választott küldöttek (pótküldöttek)
számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg.
(11)	A Gktv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként
a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és
vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát,
nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó
szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék
tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony
kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag
nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A
tagjegyzék a választási névjegyzék része,”
(12)	A Gktv. 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
„(3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a
gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és
iparkamarán belül másik tagozatba sorolja át.
(4)	A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló
hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből
való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat
kereskedelmi és ipari szakmák körébe és a külön törvény szerinti agrárkamarai
tagságot eredményező tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő
naptári év első napjától kezdődően az agrárkamarában kíván választójoggal élni.”
53. §
Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg az ingatlanügyi
hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a
mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi adatszolgáltatási kötelezettség szabályait.
26
54. §
(1)	Hatályát veszti a Gktv. 2. § d) pontja, 9/A. § (3) bekezdése, 12. § (4) bekezdése 16.
§ c) pontjában „az osztályok,” szövegrész, 16. § j) pontja, és 52. §-a.
(2)	A 46. § (4) bekezdése szerinti ideiglenes ügyrend elfogadása napján hatályát veszti
az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának
elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló 2010. évi CXLIV. törvény.
27
L melléklet a 2012. évi... törvényhez
Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján:
011101	Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése m.n.s.
011102	Máktermesztés
011103	Brikett, pellet gyártása gabonafélékből
011201 Rizstermesztés
011301 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése m.n.s.
011401	Cukomádtermesztés
011402	Brikett, pellet gyártása cukornádból
011501 Dohánytermesztés
011601	Rostnövénytermesztés m.n.s.
011602	Kendertermesztés
011901	Egyéb, nem évelő növény termesztése m.n.s.
011902	Dísznövény- és virágtermesztés
011903	Koszorú- és virágkötés saját termesztésű növényből (nem művirágból)
011904	Koszorúalap készítés szalmából és szénából (saját termelésű alapanyagból)
011905	Brikett, pellet gyártása egyéb nem évelő növényből
012101 Szőlőtermesztés
012201 Trópusi gyümölcs termesztése
012301 Citrusfélék termesztése
012401 Almatermésű, csonthéjas termesztése
012501 Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése
012601 Olajtartalmú gyümölcs termesztése
012701 Italgyártási növénytermesztése
012801	Fűszer-, aromanövény termesztése m.n.s.
012802	Gyógynövénytermesztés
012803	Gyógyszeralapanyag-termesztés
012901	Egyéb évelő növény termesztése m.n.s.
012902	Nádgazdasági és fuztelepi tevékenység
012903	Karácsonyfa termesztése
012904	Brikett, pellet gyártása egyéb évelő növényből
013001	Zöldség-szaporítóanyag termesztése m.n.s.
013002	Dísznövényszaporítóanyag-termesztés
013003	Gyümölcs-, szőlő-, díszfaiskola
013004	Egyéb kertészeti szaporítóanyag termesztése
014101 Tejhasznú szarvasmarha, bivaly tenyésztése
014201 Egyéb szarvasmarha tenyésztése
014301 Ló, lóféle tenyésztése
014501 Juh, kecske tenyésztése
014601 Sertéstenyésztés
014701 Baromfitenyésztés
014901	Egyéb állat tenyésztése m.n.s.
014902	Méhészet
014903	Hobbiállattenyésztése
014904	Egyéb állati termékek termelése
28
014905	Nyúl tenyésztése
015001 Vegyes gazdálkodás (növénytermesztés állattenyésztéssel, egyik részaránya
sem éri el a 66%-ot)
016101	Növénytermesztési szolgáltatás géppel m.n.s.
016102	Növénytermesztési szolgáltatás kézi erővel
016103	Mezőgazdasági kártevőirtás
016201 Állattenyésztési szolgáltatás
016301	Betakarítást követő szolgáltatás m.n.s.
016302	Koszorú- és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)
016401 Vetési célú magfeldolgozás
017001 Vadgazdálkodási szolgáltatás
021001 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység
022001	Fakitermelés saját jogon
022002	Brikett, pellet gyártása fahulladékból
022003	Faszéntermelés az erdőben (hagyományos módszerrel előállítva)
023001	Erdőgazdálkodói haszonvételek gyakorlása (vadon termő egyéb erdei termék
gyűjtése)
023002	Éti csiga gyűjtése
024001	Erdészeti szolgáltatás m.n.s.
024002	Erdészeti bérmunka
024003	Kézi és gépi fakitermelés bérmunkában
031101 T engeri halászat
031201 Édesvízi halászat
032101 Tengeri halgazdálkodás
032201 Édesvízi hal gazdálkodás
101101	Húsfeldolgozás, -tartósítás m.n.s.
101102	Vágóállatok vágása
101201	Baromfihús feldolgozása, tartósítása m.n.s.
101202	Baromfikopasztás
101301	Húskészítmény gyártása
101302	Baromfihús-készítmény gyártása
101303	Hús-, baromfihús-készítmény gyártástól elkülönült füstölése
101304	Húskonzervek gyártása
102001 Halfeldolgozás, -tartósítás
103101	Burgonyafeldolgozás, -tartósítás (nem saját termelésű alapanyagból)
103102	Burgonyafeldolgozás, -tartósítás (saját termelésű alapanyagból)
103201	Gyümölcs-, zöldséglé gyártása (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.
103202	Zöldséglé gyártása (saját termelésű alapanyagból)
103203	Szőlőlé gyártása (saját termelésű alapanyagból)
103204	Gyümölcslé gyártása (saját termelésű alapanyagból)
103901	Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás m.n.s.
103902	Savanyúságkészítés (nem saját termelésű alapanyagból)
103903	Savanyúságkészítés (saját termelésű alapanyagból)
103904	Pattogatott kukorica-, pirított napraforgómag készítés (nem saját termelésű
alapanyagból)
103905	Pattogatott kukorica-, pirított napraforgómag-készítés (saját termelésű
29
alapanyagból)
103910 Egyéb zöldségfeldolgozás, -tartósítás (saját termelésű alapanyagból)
104101	Olaj gyártása (nem saját termelésű alapanyagból)
104102	Olaj gyártása (saját termelésű alapanyagból)
104201	Margarin gyártása (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.
104202	Margarin gyártása (saját termelésű alapanyagból)
105101	Tejtermék készítése (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.
105102	Tejtermék készítés (saját termelésű tehéntejből)
105103	Tejtermék készítés (saját termelésű juh-, kecsketejből)
105201 Jégkrém gyártása
106101	Malomipari termék gyártása m.n.s.
106102	Gabonafélék bérdarálása
106201 Keményítő, keményítőtermék gyártása
107101	Kenyér, péksütemény és egyéb pékáru gyártása m.n.s.
107102	Friss cukrásztermékek készítése (nem közvetlen fogyasztásra)
107103	Friss kürtöskalács készítése (nem közvetlen fogyasztásra)
107201	Egyéb tartósított lisztes készítmény és sütemény gyártása m.n.s.
107202	Keksz- és ostyagyártás
107203	Mézeskalács-készítés
107301 Tésztafélék gyártása
108101 Cukorgyártás
108201	Édesség gyártása m.n.s.
108202	Cukorkakészítés
108203	Csokoládé és csokoládékészítmények gyártása
108204	Kakaó és kakaókészítmények gyártása
108301 Tea, kávé feldolgozása
108401	Fűszer, ételízesítő gyártása m.n.s.
108402	Paprika darálása, mesterséges szárítása
108501 Készétel gyártása
108601 Homogenizált, diétás étel gyártása
108901 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása
109101 Haszonállat-eledel gyártása
109201 Hobbiállat-eledel gyártása
110101	Desztillált szeszes ital gyártása m.n.s.
110102	Pálinka készítése (nem saját termelésű alapanyagból)
110103	Etilalkohol gyártása
110104	Pálinka készítése (saját termelésű alapanyagból)
110201	Bortermelés (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.
110202	Pezsgőtermelés
110203	Szőlőmust-, bortermelés (saját termelésű alapanyagból)
110301	Gyümölcsbor termelése (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.
110302	Gyümölcsbortermelés (saját termelésű alapanyagból)
110401 Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
110501 Sörgyártás
110601 Malátagyártás
110701	Ásványvíz és forrásvíz palackozása
30
110702	Szikvízkészítés
110703	Alkoholmentes (üdítő)ital gyártása
120001 Dohánytermék gyártása
201501	Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
201502	Virágföld előállítása
202001 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
212002 Gyógynövény-feldolgozás
283001	M.n.s. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása
283002	Mezőgazdasági traktor gyártása
331203 Egyéb mezőgazdasági gépjavítása
331214 Mezőgazdasági traktor j avítása
332013 Mezőgazdasági gép üzembehelyezése
461101 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462101	Gabona-, vetőmag-, takarmány- és egyéb növényiszaporítóanyag-
nagykereskedelem
462102	Feldolgozatlan dohány nagykereskedelme
462103	Mezőgazdasági növény, gyógynövény, egyéb m.n.s. mezőgazdasági
nyersanyag felvásárlása
462104	Feldolgozatlan dohány külkereskedelem
462105	Gabona, vetőmag, takarmány külkereskedelem
462201	Dísznövény-nagykereskedelem
462202	Dísznövény-külkereskedelem
462301	Élőállat nagykereskedelme m.n.s.
462302	Mezőgazdasági állatfelvásárlás
462303	Élőállat-külkereskedelem
466101	Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme m.n.s.
466102	Mezőgazdasági gép, berendezés külkereskedelme
467503	Növényvédőszer-nagykereskedelem
467504	Műtrágya nagykereskedelem
475206 Mezőgazdasági eszköz kiskereskedelme
477302 Állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme
477601	Virág-, koszorú-, dísznövény-kiskereskedelem
477602	Hobbiállat eledel és takarmány kiskereskedelem
477603	Dísznövényi szaporítóanyag kiskereskedelem
477604	Műtrágya és agrokémiai termék kiskereskedelem
749005 Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés,
szakértés
749040 Gombaszakértés
773101 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
773903 Gazdasági haszonállatok kölcsönzése
813001 Zöldterület-kezelés
910401 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése
31
2. melléklet a 2012. évi... törvényhez
Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének
(TEÁOR) jegyzéke alapján:
0111	Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése
0112	Rizstermesztés
0113	Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése
0114	Cukomádtermesztés
0115	Dohánytermesztés
0116	Rostnövénytermesztés
0119 Egyéb, nem évelő növény termesztése
0121	Szőlőtermesztés
0122	Trópusi gyümölcs termesztése
0123	Citrusféle termesztése
0124	Almatermésű csonthéjas termesztése
0125	Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése
0126	Olajtartalmú gyümölcs termesztése
0127	Italgyártási növény termesztése
0128	Fűszer-, aroma-, narkotikus-, gyógynövény termesztése
0129	Egyéb évelő növény termesztése
0130	Növényi szaporítóanyag termesztése
0141	Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése
0142	Egyéb szarvasmarha tenyésztése
0143	Ló, lóféle tenyésztése
0145	Juh, kecske tenyésztése
0146	Sertéstenyésztés
0147	Baromfitenyésztés
0149	Egyéb állat tenyésztése
0150	Vegyes gazdálkodás
0161	Növénytermesztési szolgáltatás
0162	Állattenyésztési szolgáltatás
0163	Betakarítást követő szolgáltatás
0164	Vetési célú magfeldolgozás
0170 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás
0210 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység
0220 Fakitermelés
0230 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
0240 Erdészeti szolgáltatás
0311	Tengeri halászat
0312	Édesvízi halászat
0321	Tengerihal-gazdálkodás
0322	Édesvízihal-gazdálkodás
1011	Húsfeldolgozás, -tartósítás
1012	Baromfihús feldolgozása, tartósítása
1013	Hús-, baromfihús-készítmény gyártása
1020 Halfeldolgozás, -tartósítás
32
1031	Burgonyafeldolgozás, -tartósítás
1032	Gyümölcs-, zöldséglé gyártása
1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás
1041	Olaj gyártása
1042	Margarin gyártása
1051	Tejtermék gyártása
1052	Jégkrém gyártása
1061	Malomipari termék gyártása
1062	Keményítő, keményítőtermék gyártása
1071	Kenyér; friss pékáru gyártása
1072	Tartósított lisztes áru gyártása
1073	Tésztafélék gyártása
1081	Cukorgyártás
1082	Édesség gyártása
1083	Tea, kávé feldolgozása
1084	Fűszer, ételízesítő gyártása
1085	Készétel gyártása
1086	Homogenizált, diétás étel gyártása
1089 M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása
1091	Haszonállat-eledel gyártása
1092	Hobbiállat-eledel gyártása
1101	Desztillált szeszes ital gyártása
1102	Szőlőbor termelése
1103	Gyümölcsbor termelése
1104	Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása
1105	Sörgyártás
1106	Malátagyártás
1107	Üdítőital, ásványvíz gyártása
1200 Dohánytermék gyártása
2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2120 Gyógyszerkészítmény gyártása
2830 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása
4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
4621	Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme
4622	Dísznövény nagykereskedelme
4623	Élőállat nagykereskedelme
4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
4776 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme
7500 Állat-egészségügyi ellátás
7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
8130 Zöldterület-kezelés
9104 Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése
33
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban hagyományosan nagy
szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a
gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában
és egyes sajátos ágazati problémák megoldásában. A magyar nemzetgazdaság egyik
meghatározó jelentőségű ágazata az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a
vidékfejlesztés, amely a társadalom számára közvetlenül érzékelhetően az elmúlt húsz
évben, - azonban ténylegesen az elmúlt nyolcvan-száz évben - számos viszontagságon
ment keresztül. A megújuláshoz pontos célok és ezzel együtt a feladatok újragondolása
és újrafogalmazása szükséges. A magyar agrár- és élelmiszergazdaság
megerősítésének egyik sarkalatos pontja az agrárkamarai rendszer újjáalakítása.
A javaslat koncepciója értelmében az agrárkamarai rendszer újjáalakításának
általánosan megfogalmazott célja a magyar agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a
vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdálkodók piacra jutásának elősegítése és
versenyképességének növelése, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának elsődleges
célkitűzéseit figyelembe véve a vidékfejlesztés ügyének előmozdítása, valamint az
agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek minél szélesebb körű integrálása.
34
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat meghatározza a törvény hatályát, mely szerint a törvény hatálya a
Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy fiókteleppel
rendelkező gazdákra és gazdálkodó szervezetekre, valamint a Magyar Agrár-,
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara)
terjed ki.
A 2. §-hoz
A javaslat megadja néhány, az alkalmazása szempontjából lényeges fogalom
definícióját.
Új fogalom a javaslatban a gazda meghatározása.
A gazdálkodó szervezet fogalmát hatályos jogunk az egyes jogágak különböző
nézőpontjaiból adódóan többféleképpen határozza meg. A Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685.§ c) pontja pl. gazdálkodó
szervezetként olyan szerveződéseket is felsorol, amelyeket elsődlegesen nem agrár- és
élelmiszergazdasági tevékenység folytatására hoztak létre. A javaslat ezért - a Ptk.-val
összhangban ugyan - saját meghatározást ad a fogalomra és ezáltal a Ptk.-hoz képest
speciális szabályokat fogalmaz meg.
Az agrárgazdasági tevékenység fogalma felöleli a mezőgazdasági termelés, a
mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az
erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása,
valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató
tevékenységeket.
A javaslat a hozzátartozó értelmezésénél a Ptk. definícióját veszi át.
A 3. §-hoz
A javaslat az agrárkamarát önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és
közfeladatot ellátó köztestületnek minősíti.
A Ptk. 65. §-a alapján a köztestület nem az egyesülési jog alapján jön létre, hanem
megalapítását törvény rendeli el. Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a
köztestület köteles ellátni, és meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként
folytatható. A hasonlóságok miatt (önkormányzatiság, nyilvántartott tagság) a Ptk. a
köztestületet az egyesülettel egy alcím alatt tárgyalja, és a köztestületekre vonatkozó
speciális szabályozás hiányában az egyesületekre irányadó szabályok megfelelő
alkalmazását írja elő (az egyesületi törvény alkalmazása azonban kizárt).
A kamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a
kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint testületi szervei,
tisztségviselői és ügyintéző szervezete útján látja el.
35
A 4. §-hoz
Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara
megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról
és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
tartalmazza.
Az 5. §-hoz
A javaslat 5-6. §-a tartalmazza a kamarai tagsági jogviszony keletkezésének
szabályait.
Az agrárkamara létrejöttének napján e törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává
válnak az ezen időpontban agrárgazdasági tevékenységet folytató személyek.
A 6. §-hoz
A tagság megszűnésének okait a 6. § szabályozza.
A 7-8. §-hoz
Az agrárkamara tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék tartalmazza a tag adatait. A
javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011.	évi CXII. törvény szabályainak megfelelően rendelkezik az általa kezelt adatok
köréről, az adatkezelés céljáról, az adatokba való betekintés feltételeiről, valamint
arról, hogy a tagsági viszony megszűnése után a kamara meddig jogosult az
adatkezelésre.
Az agrárkamarai tag adatainak a Központi Statisztikai Hivatal részére történő
adattovábbítás célja, hogy a KSH biztosítsa az agrár- és élelmiszergazdasági
tevékenységet végzők teljesebb körű megfigyelését. Ez hozzájárul a
gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló
felmérésről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendeletében előírt
lefedettségi kritérium teljesítéséhez, valamint a mezőgazdasági statisztikai adatok
minőségének javulásához.
Az agrárkamara az alapszabályban meghatározottak szerint a tag gazdasági
tevékenységéről gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezet.
A 9—11. §-hoz
A javaslat 9. §-a az agrárkamara tagjainak jogait, a 10. §-a a kötelességeit határozza
meg.
A javaslat meghatározza, hogy ha a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban
meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb
három évig a tag által térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, vagy azok
meghatározott körének igénybevételéből kizárható.
36
All. §-hoz
A javaslat szerint az éves tagdíj mértékét és megfizetésének módját az agrárkamara
alapszabálya határozza meg.
A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás. A tagdíj meg nem fizetése esetén azt az
állami adóhatóság adók módjára hajtja be.
A 12-13 §- hoz
Az agrárkamara feladatait határozzák meg. Az agrárkamara törvényben foglalt
felhatalmazása alapján szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el. Az
agrárkamara részére közfeladatot abban az esetben állapíthat meg törvény, ha a
közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított. Az agrárkamarát az általa
ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg.
Ha az agrárkamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó ügyben jár el, döntése
ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.
Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az agrárkamara
alapszabályában rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően
tagjairól adatokat gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja.
A 14-15. §-hoz
A javaslat részletesen meghatározza az agrárkamara alábbi igazgatási jellegű
közfeladatait:
-	az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése valamint a vidékfejlesztés,
-	az üzleti forgalom biztonságának és a tisztességes piaci magatartás megteremtése,
megőrzése, illetve fokozása,
-	az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek
érvényesítése,
-	közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos
stratégiák és programok kidolgozásában.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter és az agrárkamara szükség szerint, de legalább
évente kétszer szakmai konzultációt tart a tagok széles körét érintő jogszabályok,
szabályozási koncepciók tárgyában.
A 16. §-hoz
Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében országos szaktanácsadói hálózatot
működtet, tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi
jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő
gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági
együttműködés fejlődését.
Az agrárkamara tagjai részére térítésmentesen az alábbi alapszolgáltatásokat nyújtja:
a)	biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét;
37
bj'dz alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által
szervezett szakmai konferenciákon való részvételt;
c)	általános agrometeorológiai tájékoztatást ad;
d)	a tag kérelmére közreműködik a tagot érintő hatósági vagy más szerv előtti eljárás
megindításához szükséges kérelem, beadvány összeállításában;
e)	tájékoztatást nyújt fóldügyekkel kapcsolatosan a földtulajdonnal, földhasználattal és
földforgalmazással összefüggő kérdésekben, valamint a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet által kiírt pályázatokkal kapcsolatosan;
f)	a tag kérelmére tanácsadás keretében tájékoztatást ad a tevékenységét érintő
fa)	közösségi, valamint nemzeti forrásból folyósított támogatási lehetőségekről és a
igénybevétel feltételeiről,
fb)	gazdasági és jogi információkról,
fc)	finanszírozási lehetőségekről;
g)	a tag kérelmére közreműködik az egységes támogatási kérelem összeállításában és
annak elektronikus benyújtásában;
h)	növényvédelmi előrejelzést ad;
i)	piaci információkat ad;
j) általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről.
Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében nyújtandó
szolgáltatások körét.
A 17. §-hoz
Az agrárkamara tagjainak önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara
alapszabályának megfelelően kell gyakorolniuk.
A 18. §-hoz
A javaslat tételesen meghatározza, hogy az agrárkamara alapszabályában mit kell
meghatározni.
A 19. §-hoz
Az agrárkamara legfőbb szerve a tagok által öt évre választott országos küldöttgyűlés.
Az országos küldöttgyűlés választott tagjai az agrárkamarai országos küldöttek,
valamint az agrárkamara megyei szervezetének elnökei. A javaslat tételesen felsorolja
a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat.
Az alapszabály - a törvényben meghatározottakon túl - más ügyet is a küldöttgyűlés
hatáskörébe utalhat.
A 20. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a küldöttgyűlést a kamara elnöke az alapszabályban
meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer hívja össze. A küldöttgyűlést
akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde, az ok és a cél
megjelölésével írásban kéri.
A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Ha a
küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti
38
napirenden szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül
határozatképes.
A küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A küldöttek legalább kétharmados
többséggel hozott határozata szükséges a 19. § (1) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott ügyekben való döntéshez.
Az alapszabály valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú
többségi döntés feltételét is előírhatja.
Az agrárkamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzata állapítja meg a
küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó
részletes szabályokat.
A 21. §-hoz
A megyékben, valamint a fővárosban az alapszabályban meghatározottak szerint
működik az agrárkamara területi szervezete. A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés az
agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete.
A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata:
a)	az agrárkamara megyei szervezete elnökének, valamint alapszabályban
meghatározott tisztségviselőinek megválasztása,
b)	az országos küldöttek megválasztása,
c)	az alapszabályban meghatározott döntések meghozatala.
A 22. §-hoz
Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés
határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség
testületi szerv. Az elnökség tagjai az agrárkamara elnöke, alelnökei és a megyei
szervezetének elnökei.
A 23. §-hoz
Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban
meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira
nézve az alelnökre, főigazgatóra, igazgatóra írásban átruházhatja.
Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős:
a)	a mezőgazdaságért,
b)	az élelmiszeriparért,
c)	a vidékfejlesztésért,
d)	a kis-, és középvállalkozásokért, valamint az általános agrárgazdasági ügyekért és
egyben az elnök általános helyettese.
A kamarai osztályok szakmai tevékenységét - az alapszabályban meghatározottak
szerint - az alelnök felügyeli. Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja az
agrárkamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére. Az elnök
és az alelnökök az agrárkamarával munkaviszonyban álló választott tisztségviselők,
akik feladatuk elvégzése során a törvényeknek valamint az agrárkamara
alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának alávetve az agrárkamara
érdekében járnak el. A munkáltatói jogokat a jogviszony létesítése és megszüntetése
tekintetében az országos küldöttgyűlés gyakorolja.
39
A 24. §-hoz
A javaslat szerint a küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az
ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. Az
ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása
megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati
szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. Az
ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden
olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely
feladatainak ellátásához szükséges. Az ellenőrző bizottság köteles a kamara
gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
A küldöttgyűlés az agrárkamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról
(mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az országos küldöttgyűlésnek számol be, tagjai
részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
A 25. §-hoz
Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére
annak érdekében, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a
jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak,
továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is. Ha az elnökség nem tesz eleget a
felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. Az
ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre
vonatkozó kötelességének.
A 26. §-hoz
Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 14. § (2)
bekezdésének a-c) és g)-h) pontjában meghatározott agrárkamarai feladatokat. Az
etikai és fegyelmi szabályokat az agrárkamara küldöttgyűlése fogadja el. A szabályok
megalkotása során figyelemmel kell lenni a javaslatban megfogalmazott garanciális
kitételre, a fellebbezés lehetőségének biztosítására.
Az agrárkamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint -
közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek tagjait az országos
küldöttgyűlés, elnökét tagjai közül maga választja. Az alapszabály az etikai bizottság
testületén belül külön-külön tanácsokat is létrehozhat, ügycsoportonként vagy kamarai
osztályonként meghatározva a feladatkörüket.
Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli az agrárkamarát. E
jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság
tagjaira - külön alapszabályi rendelkezés esetén az etikai testületek vezetőire - írásban
átruházhatja.
A 27. §-hoz
A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az
agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, az agrárkamarával
40
munkaviszonyban állnak. Főigazgató és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati
tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető. A főigazgató
kinevezését megelőzően annak személyéről a miniszter véleményét ki kell kérni.
A főigazgató gyakorolja az igazgatók és az agrárkamara ügyintéző szervezetében
dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. A főigazgató felett a
munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés
módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói
jogokat pedig az elnök gyakorolja. Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási
ügyekben a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben
ügyintézőként csak az járhat el, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló
törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.
A 28. §-hoz
Az agrárkamara országos és megyei ügyfélszolgálati rendszert működtet. Az
agrárkamara az ügyfélszolgálaton keresztül teljesíti a 14-16. §-ban előírt igazgatási és
szolgáltatási jellegű feladatait. Az ügyfélszolgálat működési rendjét az elnökség által
elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, amelyet a főtitkár köteles
előterjeszteni.
A 29. §-hoz
A javaslat meghatározza az agrárkamara tisztségviselőit, akik az elnök, az alelnökök.
az ellenőrző bizottság elnöke, az etikai bizottság elnöke, és a főigazgató.
Az összeférhetetlenség eseteit e törvénnyel összhangban az alapszabály határozza
meg.
A 30. §-hoz
Az agrárkamarai tisztségre választható az agrárkamara rendes tagja, ha büntetlen
előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
A javaslat meghatározza az összeférhetetlenség eseteit és az összeférhetetlenség
bejelentésének módját.
A 31. §-hoz
Az agrárkamarán belül testületi szervként szakmai osztályokat kell létrehozni. Az
agrárkamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre.
Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá az
agrárkamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.
Az alapszabály a 31. § (2) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek
minősítheti.
A 32. §- hoz
Az agrárkamara állandó választottbíróságot működtet, amely alávetés esetén a tagok
közötti, agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogvitákban kizárólagos
41
hatáskörrel rendelkezik. Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre
titkos szavazással választja.
A 33. §-hoz
Az agrárkamara tagjai az agrárkamarai küldöttek (pótküldöttek) választása céljából
megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést tartanak.
A 34. §-hoz
Az országos küldöttgyűlésbe a megyei (fővárosi) küldöttgyűlések az alapszabályban
rögzített arányban delegálhatnak tagokat és póttagokat.
A 35-37. §-hoz
Az országos, illetve a megyei küldöttválasztó közgyűlés eljárásáról szóló részletes
szabályokat az agrárkamara alapszabálya vagy egyéb önkormányzati szabályzata
határozza meg. Az alapszabályban - e törvény keretei közt - rendelkezni kell a
kamarai osztályok megalakításáról, összehívásáról, üléseinek és határozathozataluk
rendjéről.
A küldöttválasztó közgyűlés eljárási szabályainak figyelemmel kell lenni a tagok és a
küldöttek ágazati érdekeinek és területi tagozódásának arányos meghatározására. A
kamarai osztály szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. A kamarai
osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály legalább egyötöde írásban kéri. A
kamarai osztály tagjait egy-egy szavazat illeti meg.
Az országos, illetve a megyei küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara
elnöke, alelnökei és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra
választhatók meg, és - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - újraválaszthatók.
Az országos, illetve a megyei küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a
agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó
szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály
határozza meg.
A javaslat meghatározza, hogy országos-, illetve megyei küldöttnek, testületi szerv
tagjának, illetve a kamara elnökének, alelnökének ki választható, illetve meghatározza
azokat az okokat, amelyek fennállása esetén nem választhatóak.
A javaslat meghatározza, hogy ki nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, illetve ki
nem választható az agrárkamara elnökének, alelnökének, az agrárkamara megyei,
fővárosi szervezete elnökének.
A 38. §-hoz
A javaslat kinyilvánítja, hogy az agrárkamara feladatainak ellátása nem érinti az
egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi
szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló
törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg. Ha az agrárkamara
tagja egyidejűleg más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközségi szervezet
42
tagja is, úgy az agrárkamara köteles egyeztetést kezdeményezni annak érdekében,
hogy a testületek a tagjukkal szemben egymásnak ellentmondó döntést vagy ellentétes
tartalmú határozatot ne hozzanak. Amennyiben más gazdasági kamara, szakmai
kamara vagy hegyközség döntése a tagra nézve - agrárkamarai tagságával
összefüggésben - indokolatlan hátrányt okoz, az agrárkamara köteles fellépni tagjának
védelme és a hátrány megszüntetése érdekében,
A 39. §-hoz
Az agrárkamara feladatai ellátása érdekében együttműködik más gazdasági és
hivatásrendi kamarákkal, az állami, a helyi önkormányzati szervekkel és a
fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervezetekkel. Az agrárkamara feladatainak ellátása
és a közös érdekek előmozdítása érdekében együttműködik más gazdasági kamarával,
szakmai kamarákkal, a hegyközségekkel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó
érdekképviseleti szervezetekkel. Az agrárkamara az alapszabályában meghatározottak
szerint kapcsolatot tarthat a külföldi gazdasági kamarák országos és megyei
szervezeteivel, továbbá más nemzetközi gazdasági, társadalmi szervezetekkel. Az
agrárkamara feladatai ellátása során köteles betartani és betartatni a tisztességtelen
piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben, valamint az
Európai Unió működéséről szóló szerződésben (különösen a szerződés 101. és 102.
cikkében) és az európai uniós jogi aktusokban foglaltakat.
A 40. §~hoz
Az agrárkamara az agrárgazdaság szereplőinek általános és együttes érdekét tömörítő,
megfogalmazó és az összérdeket képviselő szervezet, ezért az egyes osztályok ágazati
érdekeinek képviseletét más osztályok érdekével szemben nem képviselheti. Az
osztályok egymás közötti belső egyeztetésének folyamatát az alapszabályban vagy a
szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
A 41. §-hoz
Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a
következő bevételekből fedezi:
a)	tagdíjakból;
b)	a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
c)	a kamara által alapított gazdasági társaság tevékenységéből származó bevételből;
d)	a költségvetési törvényben megállapított támogatásból és
e)	egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is;
A 41. § (1) bekezdés e) pontjában megállapított, az agrárkamara közfeladatainak
ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást Vidékfejlesztési Minisztérium
költségvetési fejezetében kell megtervezni.
A 42. §-hoz
A kamara üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, feldolgozó
kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak
43
nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. A kamara - gazdasági
tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében - gazdasági társaságot
alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag
csak a kamara működésére fordíthatja.
A kamara közfeladatainak ellátása érdekében csak olyan gazdasági társaságnak lehet
tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni
hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.
A kamara és a 42. § (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága közfeladatok ellátását
veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott
támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel,
továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás
mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.
A 43-44. §-hoz
Meghatározzák az agrárkamara állami felügyeletét és önkormányzati határozatainak
bírósági felülvizsgálatát.
Az agrárkamara felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben
foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései
szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó
választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy
közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. Az ügyészség ellenőrzi, hogy az
agrárkamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai
megfelelnek-e a jogszabályoknak, működése, határozatai nem sértik-e a
jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az
ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz
fordulhat.
A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából
haladéktalanul összehívni az agrárkamara országos küldöttgyűlését. Amennyiben a
bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a
halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.
Az Állami Számvevőszék külön törvény rendelkezéseinek megfelelően rendszeresen
ellenőrzi az agrárkamarát.
Az agrárkamara tagja kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely testületi szerve
vagy tisztségviselője által a kamarai önkormányzati jogkörben, illetve közfeladat
ellátási vagy átvett közigazgatási hatáskörben hozott határozatának felülvizsgálatát,
amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más
önkormányzati szabályzatába ütközik.
Perindítás előtt a tag köteles a jogsértést az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Az
ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást
foglalni.
44
A pert a tagnak az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a 45. § (3) bekezdés
szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell
megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat
végrehajtását felfüggesztheti.
A 45. § (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs
helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény
szabályait kell alkalmazni.
A 45-48. §-hoz
Átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak.
Az agrárkamara az első választások alapján megválasztott küldöttgyűlés
megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön létre.
A gazdasági kamarákról szóló törvény szerint létrehozott Magyar Agrárkamara és a
területi agrárkamarák az agrárkamara megalakulásával egyidejűleg beolvadnak az
agrárkamarába. Ezt követően a jogelőd területi agrárkamarák és az országos
agrárkamara egyetemes és általános jogutódjaként az agrárkamara, mint egyetlen
önálló jogi személy folytatja működését, amely egységes országos szervezetként
működteti az országos és a területi szintű ügyintézői szervezetet.
A Magyar Agrárkamarának, illetve a területi agrárkamaráknak a gazdasági kamarákról
szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott
kormányrendeletekben meghatározott feladatait és szerződésben vállalt
kötelezettségeit az agrárkamara létrejöttétől az agrárkamara látja el.
A kamarai biztos átadja az átmeneti elnökség részére a Magyar Agrárkamara és a
területi agrárkamarák jogutódlás fordulónapjával elkészített vagyonleltárral
alátámasztott zárómérlegét és a jogutód agrárkamara átalakulási nyitómérleg tervezetét
valamint az összes folyamatban lévő szerződés, ügyek, pályázatok listáját teljességi
nyilatkozattal alátámasztva.
A jogelőd területi agrárkamarák által korábban megkötött és a jogutódlás időpontjában
folyamatban lévő szerződéseket változatlan tartalommal veszi át a jogutód
agrárkamara.
A Magyar Agrárkamara és a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint létrehozott
területi agrárkamarák választott tisztségviselőinek mandátuma az átmeneti elnökség
megválasztásával megszűnnek.
E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül a vidékfejlesztési miniszter
kinevezi az agrárkamara húsz fős átmeneti elnökségének tagjait és az átmeneti elnököt,
továbbá kitűzi a megyei-, illetve országos küldöttválasztó gyűlések időpontját. Az
átmeneti elnökség tagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki megfelel a
tisztségviselővé választás e törvényben meghatározott feltételeinek.
Az átmeneti elnökség megbízatása a választásokkal létrejövő agrárkamara
megalakulásáig, de legfeljebb 2013. március 31-ig szól, működését az általa elfogadott
ideiglenes ügyrend alapján gyakorolja. Az átmeneti elnökség az elnökségi tagok
kinevezését követő 30 napon belül köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét.
Az agrárkamara megyei küldötteinek megválasztását az átmeneti elnökség készíti elő.
Az átmeneti elnökség feladatait a kormányhivatali hálózat közreműködésével látja el.
45
A választási szabályokat az átmeneti elnökség jóváhagyását követően a miniszter
hagyja jóvá.
Az agrárkamara működésének jogfolytonosságát és az ügyintéző szervezet működését
az átmeneti elnökség alatt az átmeneti elnök irányítja és ellenőrzi, e körben biztosítja a
jogelőd területi agrárkamarák törvényben meghatározott vagy szerződésben vállalt
kötelezettségeinek és a Magyar Agrárkamara nemzetközi szerződésekben vállalt
kötelezettségeinek folyamatos teljesítését.
Az agrárkamara leendő tagjai a kamarai tagnyilvántartás összeállítása és működtetése
érdekében 5.000,- forint kamarai regisztrációs díj megfizetésére kötelesek. A törvény
abban az esetben enged kivételt a nyilvántartásba vételi díj megfizetése alól,
amennyiben a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a gazdasági kamarákról szóló
törvény 311 A. § (2) bekezdésében foglalt összeget korábban a kereskedelmi és
iparkamara részére befizette. Az ilyen vállalkozások tekintetében az átmeneti elnökség
és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége köteles elszámolni, és a
kereskedelmi és iparkamara köteles az agrárkamara tagjai által befizetett kamarai
hozzájárulást megfizetni az agrárkamara részére.
A 7. § (6) bekezdésére figyelemmel a 7. § (1) a)-g) pontokban meghatározott adatok
körét - azaz a tagjegyzék bizonyos adatait - az agrárkamara első alkalommal a
megalakulását követő hatvan napon belül egyedi azonosításra alkalmas módon,
statisztikai célra, térítésmentesen átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére.
A 49-54. §-hoz
A vegyes és záró rendelkezéseket tartalmazzák.
46