﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7955. számú
törvényjavaslat
a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása
érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. július
1
2012. évi... törvény
a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes
törvények módosításáról
Az Országgyűlés a közteherviselés alapelvéből kiindulva, a munkahelyek védelme és a
foglalkoztatás terheinek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Munkahelyvédelmi célt szolgáló módosítások
1. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011.	évi CLV. törvény módosítása
1.	§ (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2011. évi CLV. törvény (továbbiakban: Szakhoz, tv.) 4. §-a a következő (la)
bekezdéssel egészül ki:
„(la) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes
személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett
(bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként
havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a
szociális hozzájárulási adó alanya
a)	a tartósan álláskereső személyek után, vagy
b)	a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a
gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók
után
a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt
érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan
csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős
foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott
időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
(2)	A Szakhoz, tv. 4. § (2) bekezdésében a „szociális hozzájárulási adóalap” szövegrész
helyébe a „szakképzési hozzájárulás alapjának” szöveg lép.”
2.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011.	évi CLVI. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
2.	§ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 460/A. §-át követő alcímének helyébe a
következő alcím lép:
„A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után
érvényesíthető adókedvezmény”
3.	§ Az Eat. 461. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„461. § (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén
hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti
munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési
2
kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az
őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2)	Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló
adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított
részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott
természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5
százalékával.
(3)	Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy
nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony
alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.”
4.	§ Az Eat. a 462/A. §-t követően a következő alcímekkel és 462/B-462/D. §-
sokkal egészül ki:
„A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után
érvényesíthető adókedvezmény
462/B. § (1) A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési
kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra
tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2)	Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló
adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított
részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott
természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5
százalékával.
(3)	Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a
részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
462/C. § (1) A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget
eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel
terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2)	Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló
adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított
részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott
természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27
százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik
évében.
(3)	E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a
kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig
álláskeresőként nyilvántartott.
(4)	A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási
szerv által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
3
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési
támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető
adókedvezmény
462/D. § (1) A gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély,
valamint a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában együtt: anyasági ellátások)
folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban
foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő
adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2)	Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló
adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított
részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott
természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más
levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27
százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik
évében.
(3)	A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő
hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. A folyósítás
megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a
foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is
megillette, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell
számítani.
(4)	A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, a kincstár által kiállított
igazolás birtokában érvényesítheti.”
5.	§ (1) Az Eat. 463. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a törvényben meghatározott START PLUSZ, START
EXTRA vagy START BONUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze
a)	a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után,
b)	a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után,
c)	a tartósan álláskereső személyek után, és
d)	a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a
gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók
után
érvényesíthető adókedvezmény.”
(2)	Az Eat. 463. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 461. §-ban és 462/B-462/D. §-ban meghatározott kedvezmény részmunkaidős
foglalkoztatás esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő
arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában
részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben
meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
4
II. Fejezet
A VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDOSÍTÁSOK
3.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
6.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) . 22.
§ (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének
bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)
,,i) pénzforgalmi elszámolást választ.”
7.	§ Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását - az e)-g) pontok kivételével -
a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi
adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév
közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1)
bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül,
ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adómentes
termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést, mint közösségi
kereskedelmi kapcsolatot közvetett vámjogi képviselő igénybevételével létesít.”
8.	§ Az Art. 54. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ (5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a
költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi]
„a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói
adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó,
de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók
aa)	nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét;
ab)	közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport
azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését),
adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmiadóalanyiságot
engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját;
ac)	közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi
elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját;
ad)	azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a
csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az általános forgalmi adóról szóló törvény 88. § (1)
bekezdés alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az
adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját;”
9.	§ Az Art. a következő 194. §-sal egészül ki:
„194. § A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges
egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi .... számú törvénnyel megállapított 22. § (1)
bekezdés i) pontja szerinti választást csak 2013. január 1-jén, vagy ezt követően kezdődő
általános forgalmi adó megállapítási időszakra vonatkozóan lehet bejelenteni.”
5
4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
10.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: Áfa tv.) 169. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(A számla kötelező adattartalma a következő:)
,,p) pénzforgalmi elszámolás esetén jogszabályi hivatkozás vagy bármely más
egyértelmű utalás arra, hogy a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályokat
alkalmazták.”
11.	§ Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 000 000 forintnak
megfelelő pénzösszeg.”
12.	§ Az Áfa tv. Második része a XIII. fejezetet követően a következő XIII/A.
fejezettel egészül ki:
„XIII/A. Fejezet
PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS
196/A. § Pénzforgalmi elszámolás esetében e törvény rendelkezéseit az e fejezetben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
196/B. § (1) Az az adóalany vagy amely
a)	a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kkv.) törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján
kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
b)	gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,
jogosult az e fejezetben meghatározottak szerint pénzforgalmi elszámolást választani,
feltéve, hogy nem alkalmazza a törvény Második részében meghatározott más különös
rendelkezéseket.
(2)	Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) bekezdésben említett választási jogával,
a)	az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az ellenérték
jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;
b)	termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó
levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban az ellenérték
megfizetésekor gyakorolja.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában
a)	ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele részletekben történik, a fizetendő adót a részlet
jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani,
b)	az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének kell tekinteni azt is, ha az abból származó
követelése engedményezés, elengedés miatt vagy más módon szűnik meg.
(4)	A (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható arra a termékértékesítésre,
szolgáltatásnyújtásra, amely teljesítését tanúsító számlán az adóalany a 169. § p) pontja
szerinti hivatkozást, utalást nem tüntette fel.
(5)	A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó -
(2) bekezdés a) pontja szerinti - megállapítása között
6
a)	az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek
eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, vagy
b)	jogutód nélkül megszűnik,
a fizetendő adót - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a
jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a megszűnés napján
kell megállapítania.
(6) Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany
a)	e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek
eredményeként előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, vagy
b)	jogutód nélkül megszűnik,
a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó
levonásának jogát - a (2) bekezdés b) pontjától eltérően - az a) pontban említett esetben a
jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a megszűnés napján
gyakorolhatja.
196/C. § (1) A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany
2.	§ a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy
megtérítendő ellenérték éves szinten göngyölített összege
a)	sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
b)	sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg az 500 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
(2)	A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó
be:
a)	az adóalany vállalkozásában
aa)	tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
ab)	immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog
végleges átengedése,
b)	az a) pont aa) alpontja alá nem tartozó új közlekedési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés
szerinti értékesítése,
c)	az a) pont aa) alpontja alá nem tartozó beépített ingatlan vagy ingatlanrész és ehhez
tartozó földrészlet értékesítése, amelynek
ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
eb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági
engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
d)	az a) pont aa) alpontja alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
ej a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
í) a 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű
szolgáltatásnyújtás,
g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége
körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.
7
196/D. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a
tárgy naptári évre a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetben elegendő a 196/C. § (1) bekezdés
b)	pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.
196/E. § Az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári év végéig terjedő
időszakra választja.
196/F. § (1) A pénzforgalmi elszámolás megszűnik
a)	a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári
évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b)	a megszűnés napjával, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a
196/C. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett
feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód a pénzforgalmi elszámolást nem kívánja választani;
c)	a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a tárgy naptári évben a tényadatok
alapján a 196/C. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem teljesül;
d)	a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha az adóalany más, a törvény Második
részében meghatározott különös rendelkezések szerint jár el,
e)	a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első
napján nem minősül a 196/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisvállalkozásnak.
(2)	Ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés c) pontja szerint szűnik meg, az
adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi
elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.
(3)	Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolás az (1) bekezdés c) pontja szerint
szűnik meg, az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választására vonatkozó joggal a
megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
(4)	Az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a)
pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza.
196/G. § (1) Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásáról, illetőleg annak
megszűnéséről az állami adóhatóságnak nyilatkozik.
(2)	Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
13.	§ Az Áfa tv. a következő 279. §-sal egészül ki:
„279. § Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi
adómentességet 2013. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a)
pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy
megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a)	sem a 2012. naptári évben ténylegesen,
b)	sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 6 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.”
14.	§ Az Áfa tv. a következő 280. §-sal egészül ki:
8
„280. § Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - a XIII/A. Fejezet
szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal 2013. január 1. napjától kezdődő
időszaktól alkalmazhatja.”
5. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
15.	§ A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a
második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három
hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső
mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény
már nem áll fenn.”
16.	§ A Gt. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a taggyűlés időpontját
legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint
azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha
ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való
biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más
társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat
legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.”
17.	§ A Gt. 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a közgyűlés időpontját
legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint
azok fennállnak - a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak
módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke
leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában
pedig a társaság megszüntetéséről.”
18.	§ A Gt. a Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 336/F.
§-sal egészül ki:
„336/F. § Az 51. § (1) bekezdése, a 143. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 245. § (1)
bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011 -
ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek
számviteli törvény 60. § (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont
árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható.”
6.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
19.	§ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33. § (2) és
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a
devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló -
beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá
a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó -
beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
9
kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a
60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség
teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált
árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások
törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre
jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
(3)	A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi
pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes
összegében visszafizették, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén -
ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni
értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a
tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét)
szerződésmódosítás keretében megváltoztatják.”
20.	§ Az Szt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi
pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni
értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá
devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi
eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét
a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így
elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a
hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában
számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző
üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettél a
tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni
az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb,
mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén -
mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható - amortizációnál
figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.”
21.	§ Az Szt. 177. §-a a következő (26) és (27) bekezdésekkel egészül ki:
„(26) E törvénynek a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 33. §
(2) és (3) bekezdését, valamint 41. § (4) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra kell alkalmazni.
(27) E törvénynek a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében
szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított 33. §
(2)	és (3) bekezdését, valamint 41. § (4) bekezdését a 2012. évben induló üzleti évről készített
beszámolóra is lehet alkalmazni.”
22.	§ Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése.
10
7.	Zárd rendelkezések
23.	§ (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 6. § és a 9. § 2012. december 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. §-5. §, a 7. §-8. §, 10. §-11. §, a 19. §-21. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány a kormányzó pártszövetség megállapodása alapján megalkotta és elfogadta a
munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek több pontja célul tűzi ki egyes társadalmi csoportok
foglalkoztatottságának növelése érdekében a munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási
környezet javítását.
A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából az adó- és járulékrendszer
átalakítására kerül sor. Ennek elemei közé tartozik az élő munkára rakódó terhek csökkentése,
annak érdekében, hogy a foglalkoztatás kedvező irányba haladjon, és ezáltal munkahely
megőrzés és teremtés valósuljon meg, ezért meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén
csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezen szociális hozzájárulási adó
kedvezmények a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat
célozzák meg, úgymint a huszonöt év alattiak, ötvenöt év felettiek, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről
visszatérők, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottak és a
tartósan munkanélküliek tábora.
A Javaslat a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó előírásokat
is tartalmaz. Egyrészt élve a 2010/45/EU tanácsi irányelv adta lehetőséggel, bevezeti a
pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét, másrészt megemeli az alanyi
adómentesség választására jogosító értékhatárt.
A törvényjavaslat célkitűzései:
rendkívül erőteljes, célzott kedvezményekkel csökkentse a munkáltatók terheit a
szociális hozzájárulási adóban és a szakképzési hozzájárulásban annak érdekében,
hogy bővüljön a foglalkoztatás;
az általános forgalmi adóban a pénzforgalmi adózás lehetőségének megteremtésével és
az alanyi adómentesség kiterjesztésével, valamint a számviteli törvény módosításával
javul a vállalkozások, kiemelten a foglalkoztatásban jelentős szerepet betöltő kis- és
közepes vállalkozások működési feltétele.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
Munkahelyvédelmi célt szolgáló módosítások
1.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011.	évi CLV. törvény módosítása
a(z) 1. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya meghatározott feltételek
fennállása esetén a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentse. A Javaslatban szereplő
feltétel szerint a szociális hozzájárulási adó alanyának a foglalkoztatás első két évében
igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt kell érvényesítenie olyan
foglalkoztatottja után, aki vagy tartósan álláskereső személy vagy a gyermekgondozási díj
folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás
folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók.
12
2.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba
léptetése
a(z) 2. §-hoz
A Javaslat célja a bekezdés és az alcím tartalmának szinkronizálása.
a(z) 3. §-hoz
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális
hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér
után, amennyiben az adómegállapítási időszak teljes időtartama alatt szakképzettséget nem
igénylő munkakörben foglalkoztatja. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.
a(z) 4. §-hoz
A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális
hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér
után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék. A kedvezmény abban a hónapban is
érvényesíthető, amelyben a 25., vagy 55. életévét betölti a foglalkoztatott.
A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként
nyilvántartott foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményt
vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény abban az
esetben érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik az e tényt bizonyító, az állami
foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással. A kedvezmény mértéke 27 százalék a
foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.
Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott esetén a munkáltató
szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó
munkabér után.
a(z) 5. §-hoz
Az e törvényben szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a külön
törvényben meghatározott START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BONUSZ
adókedvezményekkel nem vonhatóak össze.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az e §-ban meghatározott kedvezményt legfeljebb 100
ezer forint arányosan csökkentett része után érvényesítheti a munkáltató.
13
II.	Fejezet
VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDOSÍTÁSOK
3.	az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a(z) 6. §-hoz
A Javaslat az Áfa törvény új, különleges adózási módjához (pénzforgalmi elszámolás)
kapcsolódó eljárási szabályokat tartalmaz.
a(z) 7. §-hoz
Lásd a(z) 6. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 8. §-hoz
Lásd a(z) 6. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 9. §-hoz
Lásd a(z) 6. §-hoz tartozó indokolást.
4.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 10. §-hoz
Pénzforgalmi elszámolás választása esetén a Javaslat összhangban a vonatkozó közösségi
irányelvvel a számla kötelező tartalmi eleméve teszi az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá
tartozására történő egyértelmű utalást. Ezen rendelkezés szerepe, hogy a pénzforgalmi
elszámolást választó adóalanytól terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany
tudomással bírjon arról, hogy a levonási joga mely időponttal nyílik meg.
a(z) 11. §-hoz
A Javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-
ra emeli.
a(z) 12. §-hoz
A Javaslat - élve a 2010/45/EU tanácsi irányelvben biztosított lehetőséggel - bevezeti a
pénzforgalmi elszámolás választásának a lehetőségét az - egyéb feltételeknek is megfelelő -
kisvállalkozások számára.
A Javaslat értelmében a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás alkalmazásáról a
meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany
dönthet. A Javaslat szerint a pénzforgalmi rendszer nem alkalmazható párhuzamosan más, az
Áfa tv. Második részében szabályozott különös rendelkezésekkel, így nem választható a
pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a
mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra, vagy az utazásszervezési szolgáltatásra
vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános
árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza.
A Javaslat az irányelvvel összhangban az alanyi adómentesség előírásaival azonosan rendeli
megállapítani a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító
értékhatárt.
Pénzforgalmi elszámolás esetén a Javaslat értelmében az adóalanynak a fizetendő adót nem az
ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele,
jóváírása) időpontjában. Ide értendő az az eset is, ha az ellenértéket nem megfizetik, hanem az
abból származó követelését engedményezi, elengedi az adóalany, vagy az más módon szűnik
14
meg (részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség is a megfizetett részlethez igazodik). Az
adófizetési kötelezettség keletkezése ily módon történő halasztásának feltétele, hogy az ügylet
teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltünteti. A
pénzforgalmi elszámolást választó adóalany levonási joga is a pénzforgalom szerint alakul,
tehát azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatja. A Javaslat az
adófizetés megfelelő teljesítése érdekében rendelkezik jogutód nélküli megszűnés, illetve az
adóalany áfa státuszában történő változás esetében követendő lépésekről.
A pénzforgalmi elszámolást főszabály szerint naptári évre lehet választani, de a Javaslat
lehetővé teszi az évközben adóalannyá váló adózóknak - az adóalanykénti nyilvántartásba
vétel időpontjával egyidejűleg - a pénzforgalmi rendszer évközbeni választását.
A Javaslat a pénzforgalmi elszámolás megszűnésének és újbóli választhatóságának eseteit is
meghatározza.
A Javaslat rendelkezik továbbá a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany nyilatkozattételi
kötelezettségéről is.
a(z) 13. §-hoz
Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban
az esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott
naptári évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra,
hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 5 millió forint, a
Javaslat rendezi, hogy a 2012-es évben az 5 millió Ft-os árbevételt meghaladó, de a 6 millió
forintos árbevételt viszont meg nem haladó adóalanyok is élhessenek az alanyi adómentesség
választásának lehetőségével.
a(z) 14. §-hoz
A Javaslat értelmében a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás első alkalommal 2013.
január 1. napjától alkalmazható.
5.	A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása
a(z) 15. §-hoz
A hatályos Gt. arról rendelkezik, hogy a szükséges tulajdonosi döntéseket meg kell hozni és
végre kell hajtani három hónapon belül, ha a társaság veszteség miatt elvesztette a saját
tőkéjének jelentős részét. A gyakorlatban számos esetben előfordul (például
árfolyamváltozások miatt), hogy a társaság saját tőkéjének mértéke külön további intézkedés
nélkül is helyreáll rövid időn belül, a folyamatos működés során. Ennek alátámasztására
szolgálhat a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg, amellyel dokumentálni lehet, hogy a
külön intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.
a(z) 16. §-hoz
Lásd az előző §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 17. §-hoz
Lásd a(z) 15. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 18. §-hoz
A számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős
árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek a devizában fennálló tételek üzleti év végi
átértékelési kötelezettsége miatt jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és
számos esetben maguk után vonják a Gt. szerinti tőkerendezési kötelezettséget. Tekintettel e
15
rendkívüli mértékű árfolyammozgásokra, indokolt - korlátozott időtartamra, 2014. május 31-
g - azok saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyása a Gt. érintett
rendelkezéseinek alkalmazásában. így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen
árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben,
nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.
a(z) 19. §-hoz
A devizaárfolyam változás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza az árfolyamveszteség
elhatárolási lehetőségének forgóeszközhitelekre történő kiterjesztése. A módosítás
eredményeként a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét
lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelek
árfolyamveszteségét is. Az elhatárolás alkalmazása esetén ahhoz - hasonlóan, mint a
beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségének elhatárolásakor - céltartalék-képzés
is kapcsolódik
A devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására vonatkozó
lehetőséget indokolt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is biztosítani.
a(z) 20. §-hoz
Lásd a(z) 19. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 21. §-hoz
Lásd a(z) 19. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 22. §-hoz
2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozások készpénz záró
állományának átlagos mértékére vonatkozók korlát, de a szabályozás még így is jelentős
adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes
egészében indokolt megszüntetni.
6.	Záró rendelkezések
a(z) 23. §-hoz
A szakasz hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.