﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
a mező
T/7979. számú
törvényjavaslat
és erdőgazdasági földek forgalmáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2012. július

2012. évi.... törvény
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

Az Országgyűlés abból a célból, hogy
-	a falvak népesség megtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása
mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon,
-	a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a
korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének
erősödéséhez,
-	a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában
történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás
bővülését,
-	az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő
megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön,
-	a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek,
-	a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló
agrárgazdálkodás bővüljön,
-	a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon
valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszerkereskedelem bővítésének
ösztönzésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló, és azt kiegészítő tevékenységek
folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével,
-	a földműveseknek a saját munkán alapuló gazdálkodásában fokozottabban előtérbe
kerülhessenek a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a
kultúrtáj védelmének szempontjai,
- a mezo-és erdőgazdasági fold forgalma és a mező-és erdőgazdasági föld, mint a
jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését
hatékonyan elősegíthesse,
-	versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek
létre,
-	a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni
szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson,
a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény tárgya
1.§
Ez a törvény a mező- és erdő gazdaságilag hasznosított föld tulajdonjogának jogügylettel
történő megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a birtok-összevonási célú
földtulajdonjog-szerzés és haszonélvezeti jog szerzésére, a mező, erdőgazdaságilag
hasznosított föld és a hozzá tartozó felszerelés, illetve támogatási jogosultság öröklésére,
továbbá e földek haszonbérletére és használat, valamint a hasznosítás más formáira vonatkozó
egyes rendelkezéseket állapítja meg. A törvény rendelkezéseit a tanyákra is megfelelően
alkalmazni kell.
2.	§
A törvény alkalmazása szempontjából tulajdonjog-szerzésnek kell tekinteni a mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának - ideértve a részarányként meghatározott
tulajdonjogot is - bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzését, kivéve a
törvényes öröklés, az elbirtoklás, a kisajátítási cserekártalanítás, a közös tulajdon
megszüntetése, a jogi személy szervezeti formaváltáson, szétváláson és kiváláson alapuló
jogutódlása és a tulajdonjognak a kárpótlási célú árverés során történő megszerzését.
Tulajdonjog-szerzésnek kell tekinteni a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld és a tanya
tulajdonjogának lízing jogcímén történő megszerzését is.
3.§
(1)	A törvény rendelkezéseinek alkalmazásában földhasználat, a más tulajdonában, vagy a
használat tekintetében más rendelkezése alatt lévő mező-, és erdőgazdasági hasznosítású föld,
illetve tanya bármilyen jogcímen való használata, így különösen haszonbérleti-, feles bérleti-,
részes művelési-, szívességi használati jogügyleten alapuló időleges használata, amelynek
alapján a használó a föld birtoklására, mezőgazdasági használatára, hasznai szedésére, és az
azokkal való rendelkezésre jogosult.
(2)	Földhasznosítás, mező-, és erdőgazdasági művelés alatt álló földön, illetve a tanyán, a
művelési ág szerinti mező-, illetve erdőgazdálkodás, a legeltetés, és a halgazdálkodás vagy
termelés folytatása nélkül a növényvédelmi és talajvédelmi előírások betartásával, egész évre
kiterjedően a föld folyamatos, megszakítatlan gyommentes és termőképes állapotban tartása.
2.	A törvény hatálya alá tartozó földek
4.§
(1)	A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi beépített vagy beépítetlen
mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre.
(2)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő védett természeti terület
forgalmára is e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A tanyán belüli mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre e törvény rendelkezései
irányadóak, kivéve, ha a tanya a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági üzem, illetve
családi gazdaság nyilvántartásba vett üzemi központja. Ha a tanyaépülethez mező-, és
erdőgazdasági hasznosítású föld nem tartozik, a tanyára a használat jellegének megfelelő
rendelkezések az irányadóak.
(4)	Az eltérő művelési ágú alrészletekből álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású földrészlet
művelési ágát a földrészlet területének több mint felét kitevő művelési ág alapján kell
figyelembe venni.
(5)	A tanya, továbbá a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termék tárolását,
feldolgozását, a mezőgazdálkodást szolgáló gépek, berendezések tárolását szolgáló gazdasági
épületek elhelyezését szolgáló művelés alól kivett területek kivételével, a művelés alól kivett
területet, ha az önálló földrészletként kialakítható, a földrészlettől telekalakítással le kell
választani.
(6)	Ha a földrészleten belül valamely művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak
területnagyságától függetlenül a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	Egyes fogalmak
5.§
(1)	E törvény alkalmazásában
1.	mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a település határán belüli elhelyezkedésétől
(belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan mező-, illetve erdőgazdálkodással
hasznosított, vagy az ilyen gazdálkodásra alkalmas földterület, amelyet az ingatlanügyi
hatóság szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület
művelési ágba sorolt be vagy halastónak nyilvánított és az ingatlan-nyilvántartásban ezekkel a
megjelölésekkel vett fel. Erdő, fásított terület művelési ágaknál kétség esetén az erdészeti
nyilvántartás minősítése az irányadó;
2.	tanya: a település külterületén lévő, növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az
ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági
épület, épületcsoport, és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb hatezer
négyzetméter területű föld együttese. A tanya e jellegén nem változtat az, ha az épületeket
utóbb a létesítés céljától eltérően nem az említett mezőgazdasági tevékenységek céljára
használják. Tanyának kell tekinteni a település külterületének volt zártkerti részén létesített,
illetve a használat módja alapján utóbb lakó-, üdülőépületnek minősített építmény, illetve
gazdasági épület és a hozzátartozó földterület együttesét is;
3
3.	birtok-összevonási célú földtulajdonjog-szerzés: a földművesek, más mezőgazdasági
termelők, továbbá más földtulajdonosok tulajdonában álló széttagolt mező-, erdőgazdasági
hasznosítású földek kiegészítése földtulaj dón-szerzés útján, együttesen művelhető birtokok, a
természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek és a kedvezőbb üzemi méretek
kialakítása céljából;
4.	birtokközpont: a települések határától és a művelési ágtól függetlenül, ugyanazon
földműves vagy mezőgazdasági termelő tulajdonában álló földek legtávolabbi pontjától
legfeljebb húsz km-es távolságon belül elhelyezkedő, olyan gazdasági-, lakó-, illetve iroda
épülettel beépített földrészlet, ideértve a tanyát is, amely az említett földeken történő
gazdálkodás megszervezésének székhelyéül vagy telephelyéül szolgál;
5.	mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, halászat,
haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes
gazdálkodás;
6.	kiegészítő tevékenység: falusi- és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-
feldolgozás, takarmány előállítás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, dohányfeldolgozás,
bioüzemanyag előállítás a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek,
növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az
ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági
szolgáltatás;
7.	helyben lakó: az a tulajdonjog, illetve használati jog szerzésére jogosult természetes
személy, akinek a lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek
közigazgatási területén a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld vagy tanya fekszik, vagy
a lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a mező-
, erdőgazdaságilag hasznosított föld vagy a tanya fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb húsz km
távolságra van;
8.	helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő
mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld vagy tanya közvetlenül illetve önálló helyrajzi szám
alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a
haszonbérlet tárgyát képező földdel vagy tanyával;
9.	helybeli illetőségű: az a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre használati jog szerzésére
jogosult jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a
székhelye legalább egy éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a mező-,
erdőgazdaságilag hasznosított föld vagy tanya fekszik, vagy a mezőgazdasági termelést
kiszolgáló telephelye, tanyája legalább egy éve olyan településen van, amelynek
közigazgatási határa a megszerzendő mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld vagy a tanya
fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt
magánúton legfeljebb húsz km távolságra van;
4
10.	helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező más szervezet, akinek a tulajdonában vagy használatában
lévő mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld vagy tanya, közvetlenül szomszédos, illetve
önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos a
haszonbérlet tárgyát képező a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földdel vagy tanyával;
11.	csere: a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földek tulajdonjogának kölcsönös
átruházása az e törvény szerinti feltételeknek megfelelően;
12.	földműves:
a)	a Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként,
gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, Önfoglakoztatóként
nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a mező-,
erdőgazdasági tevékenységet, illetve a mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő
tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és
legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy
b)	az a belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági
vállalkozó, ezüstkalászos gazda, aranykalászos gazda szakképesítéssel rendelkezik, vagy
ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve
folytatja a mező-, erdőgazdasági termelő-, illetve a mező-,erdőgazdasági termelő- és az azokat
kiegészítő tevékenységet;
13.	főfoglalkozású földműves: az a földműves, aki a birtokában lévő földeken úgy folytat
önálló gazdálkodást, hogy más foglalkoztatónál nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre
irányuló tagsági és egyéb jogviszonyban, továbbá a törvényes munkaidőnek legalább a
felében személyesen folytat mezőgazdasági tevékenységet, és éves jövedelmének több mint a
fele e tevékenységéből származik. Ha a mezőgazdasági tevékenységből származó éves
árbevétel nem haladja meg éves összjövedelem felét, a természetes személynek
mellékfoglalkozása a mezőgazdasági termelés;
14.	mezőgazdasági termelő: az a gazdálkodó szervezetnek minősülő, Magyarországon
nyilvántartásba vett, belföldi vagy tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek
a)	okirattal igazolható alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve a mező-,
erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenység,
b)	éves árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a mező-
, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenységből származik
c)	a szerzést megelőzőleg legalább három éve mezőgazdasági termelő és kiegészítő
tevékenységet folytat, és
d)	a vezető tisztségviselője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve az azokat kiegészítő
tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) a gazdálkodó szervezetben fennálló
5
tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és legalább középfokú mezőgazdasági vagy
erdészeti szakirányú képzettséggel, továbbá a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt
legalább három éves üzemi gyakorlattal rendelkezik;
15.	földhasznosítási kötelezettség: a mező-és erdőgazdasági fold adott művelési ágának
megfelelő, mező-, erdőgazdasági termeléssel történő olyan használata, amely a talajvédelmi
előírások betartása, valamint a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozó
hasznosítás mellett termést eredményez, vagy közösségi jogi aktusban meghatározott
feltételek szerint és módon, termelés folytatása nélkül, a talaj- illetve növényvédelmi
kötelezettségeknek eleget téve a földet termőképes és gyommentes állapotban tartja. Halastó
esetében a kötelezettség a halgazdálkodással történő olyan hasznosítást foglalja magában,
amely a halastó természetes környezetének megfelel;
16.	őstermelő: egyéni vállalkozónak, családi gazdálkodónak, gazdálkodó család tagjának, nem
minősülő Magyarországon nyilvántartásba vett fő-, illetve mellékfoglalkozású földműves;
17.	önfoglalkoztató: az az őstermelő, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az
egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez,
ha az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a
jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik;
18.	egyéni vállalkozó: őstermelőnek, családi gazdálkodónak, gazdálkodó család tagjának,
önfoglakoztatónak nem minősülő Magyarországon nyilvántartásba vett fő-, illetve
mellékfoglalkozású földműves;
19.	önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, vagy az önfoglalkoztató;
20.	volt haszonbérlő, volt részes művelő, volt feles bérlő: a haszonbérleti szerződés
megkötését közvetlenül megelőző gazdasági évben legalább három éve haszonbérlőként,
részes művelőként, feles bérlőként szerződő személy feltéve, hogy előbbi szerződés nem a
felek egyoldalú vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve kényszerhasznosításba
vétel sem történt a szerződés határideje alatt;
21.	tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés
alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;
22.	külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár, továbbá a nem magyar
állampolgár, kivéve a Magyarországra bevándorolt vagy menekültként elismert személyt;
23.	külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, továbbá a külföldi
székhelyű jogi személy vagy az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet;
24.	kényszerhasznosítás: a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek - a földhasználó
költségére - hatóság által elrendelt megműveltetése a kijelölt földhasználóval, halastó
esetében a hasznosítás elrendelése kijelölt halgazdálkodóval, amely a tulajdonjogot nem
6
érinti, a haszonbérleti és más jogügyleti úton alapított kötelmi jellegű használati jogviszonyt
azonban megszünteti;
25.	földrészlet: az ingatlan-nyilvántartásban külön helyrajzi-számon nyilvántartott önálló
földterület;
26.	alrészlet: az ingatlán-nyilvántartás szerinti földrészleten belül saját betűjellel
megkülönböztetett területrész, amely azonos művelési ághoz, művelés alól kivett területhez,
illetve halastóhoz tartozik;
27.	Helyes Gazdálkodási Gyakorlat: az egyszerűsített területalapú támogatások és a
vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti
Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról
szóló közösségi jogi aktusban meghatározott, illetve külön jogszabályban foglalt előírások
összessége;
28.	pályakezdő fiatal földműves: az a földműves, aki a földszerzésre irányuló elővásárlási,
illetve elő-haszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt tizennyolc éves, de a
negyvenedik életévét még nem töltötte be.
(2)	E törvény alkalmazásában - eltérő törvényi meghatározás hiányában —
1.	családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként
nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem;
2.	a családi gazdálkodó: a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv
nyilvántartásába bejegyeztető főfoglalkozású földműves, aki a családi gazdaságot vezeti, e
törvény szerint nem önfoglalkoztató, őstermelő, egyéni vállalkozó, és gazdálkodó
szervezetnél sem áll munka-, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban;
3.	gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, testvére,
kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú
gyermeke, szülője, nagyszülője; gazdálkodó család tagja nem lehet e törvény szerinti
őstermelő, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő tisztségviselője;
4.	mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők
(föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, ami a
gazdasági Összetartozás révén gazdálkodási alapegység is.
7
II. FEJEZET
A MEZŐ-, ERDŐGAZDASÁGI MŰVELÉS ALATT ÁLLÓ FÖLD
TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
4.	A tulajdonjog és haszonélvezeti jog szerzés hatósági engedélyezése
6.§
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, mértékben, e törvény szerinti eljárás
során és az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő földműves szerezheti meg, és arra
haszonélvezeti jogot alapítani földműves javára lehet.
(2)	A tulajdonjog, illetve haszonélvezeti jog megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási
szerv előzetes hatósági engedélye szükséges. A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre
igazolhatja, ha a jogügyletet nem kell előzetesen engedélyeznie.
(3)	A hatósági engedélyre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a hatósági,
engedélyre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak. Az erre illetékes mezőgazdasági
igazgatási szerv engedélye nélkül a jogügylet semmis. Az illetékes mezőgazdasági igazgatási
szerv engedélye nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve engedélyét, amelyek a
jogügylet létrejöttéhez ugyancsak szükségesek.
(4)	Hatósági engedély szükséges más olyan jogügylet érvényes létrejöttéhez is, amely
gazdaságilag a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonának megszerzésével egyenlő
eredményre vezet.
(5)	Nincs szükség a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, megszerzéséhez
az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv engedélyére, ha
a)	a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) az állam tulajdonában, vagy az
önkormányzat a tulajdonában álló földet nyilvános pályázat útján értékesíti,
b)	a tulajdonszerző
ba)	az eladó közeli hozzátartozója,
bb)	olyan tulajdonostárs, aki a szövetkezeti földek kiadása során keletkezett közös tulajdoni
illetőséget szerezné meg,
c)	a tulajdonjog-, illetve haszonélvezeti jog szerzése az illetékes hatóság által lefolytatott
kisajátítási-, illetve telekalakítási eljárásban történik az eljárások céljának megvalósítása
érdekében;
d)	a föld a magyar állam tulajdonába kerül,
e)	a föld, törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlásával önkormányzati tulajdonba kerül,
f) e törvény így rendelkezik.
(6)	Jelzálogjog hitelintézet az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv engedélye nélkül, de a
jelzálogjog-hitelintézetről és a jelzálogjog levélről szóló külön törvényben foglalt
korlátozással és időtartamra szerezheti meg a mező-, erdőgazdasági hasznosítású fold
tulajdonjogát.
5.	A belföldi természetes személy és a tagállami állampolgár személyes Jellegű használatára
szolgáló földtulajdonjogy illetve haszonélvezeti jog
7.§
(1)	A község, a város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben
kijelölheti a településnek azokat az övezeteit, így a különösen a korábbi jogszabályok szerinti
egykori zártkerti, illetve a településfejlesztés során kialakítandó területeket, ahol
településszerkezeti, vagy más okból, üzemszerű művelésbe be nem vonható olyan mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földek vannak, amelyek jellemzően a tulajdonos személyes
használatára korlátozódó kisparcellás mezőgazdasági művelés alatt állnak, illetve az ilyen
jellegű személyes használat megvalósítására alkalmasak.
(2)	A kijelölt övezetekben belföldi természetes személy és a tagállami állampolgár személyes
használatra, a képviselő-testület rendelete által meghatározott, de személyenként legfeljebb
egy hektár nagyságú mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, tulajdonjogát vagy ennek a
nagyságnak megfelelő tulajdoni hányadát, haszonélvezeti jogát szerezheti meg. A személyes
használatra szolgáló föld tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának élők közötti jogügylettel,
átruházás útján történő megszerzéséhez nincs szükség a mező-, erdőgazdasági hasznosítású
föld tulajdonjogának megszerzéséhez egyébként előírt előzetes hatósági engedélyre. A
község, a város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testül ete rendeletében a
tulajdonjog-, illetve haszonélvezeti jog szerzésének további feltételeit is előírhatja.
(3)	A személyes használatra szolgáló földtulajdonjog a közös háztartásban élőket is személy
szerint illeti meg. A személyes használatra szolgáló föld, tulajdonul, illetve haszonélvezetbe
megszerezhető mértékének meghatározása során, csak a szerző félnek a település kijelölt
övezeteiben már meglévő és ugyancsak a személyes használatára szolgáló földtulajdonát,
illetve haszonélvezeti jogát kell beszámítani.
(4)	A személyes használatra szolgáló földtulajdont a kijelölt övezethez nem tartozó mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve megállapodással megszerezhető
haszonélvezeti jogának mértéke meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.
(5)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó rendelkezéseket egyebekben az (1)
bekezdés szerinti kijelölt övezetekben lévő földekre alkalmazni kell, ha e törvény így
rendelkezik.
9
6.	Tulajdonjogilletve haszonélvezeti jog szerzési tilalom és a szerzési jogosultság
korlátozása
8- §
Mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és védett természeti terület tulajdonjogát, illetve
haszonélvezeti jogát nem szerezheti meg,
a)	azoknak az államoknak a polgára, amelyek a magyar állampolgárok tulajdonjog-szerzését
és haszonélvezetijog-szerzését nem engedélyezik, illetve tiltják vagy olyan adminisztratív
gyakorlatot tartanak fenn, amely az előbbiekkel azonos eredményre vezet,
b)	e törvény szerinti kivételekkel a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet,
c)	a község, a város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt
övezetben lévő föld kivételével, a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy,
d)	külföldi állam, annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve.
9.§
Mező-és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát, ideértve a község, a város, és a
fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt övezetben lévő földet is, csere
jogcímén - osztályos egyezség, továbbá tulajdonközösség megszüntetése és a birtokalakítási
célú önkéntes földcsere kivételével - akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek
mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak
kötelezettséget.
10.	§
A 9. § szerinti földcsere további feltétele, hogy
a)	a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már
tulajdonában álló földrészlettel szomszédos fekvésű, vagy a cserepartner birtokközpontjától,
mezőgazdasági üzemének székhelyétől, telephelyétől legfeljebb tíz km-es távolságon belül
legyen, vagy
b)	a cserepartnerek egyikének nyilvántartásba vett birtokközpontja, mezőgazdasági üzemi
székhelye, telephelye, azon a településen legyen, amely település közigazgatási területén a
csere címén általa megszerzendő föld fekszik.
7.	Jogi személyek és közeli hozzátartozók kivételes tulajdonjog szerzése
11.	§
(1)	Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát, ideértve a község, a város, és a
fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt övezetben lévő földet is,
10
tartási, gondozási, öröklési szerződéssel közeli hozzátartozók [Ptk. 685. §. b) pont] - ha nem
földművesek akkor is - és egyházi jogi személy szerezheti meg.
(2)	Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát ideértve a község, a város, és a
fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt övezetben lévő földet is,
.ajándékozás, csere jogcímén közeli hozzátartozók [Ptk. 685. §. b.) pont], egyházi jogi
személy, továbbá a község, a város, a főváros és kerületeinek önkormányzata és a magyar
állam javára is át lehet ruházni.
(3)	Az erdőbirtokossági társulat földművesnek nem minősülő tagja az erdőbirtokossági
társulatról szóló törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlásával a földműves tagot követő
sorrendben megszerezheti a társulati érdekeltséghez tartozó erdőtulajdonjogot.
(4)	A hegyközségről szóló törvényen alapuló elővásárlási jog gyakorlásával földművesnek
nem minősülő hegyközségi tag szőlőtulajdonos is megszerezheti - a földművest követő
sorrendben - az elidegenített szomszédos szőlő ingatlan tulajdonjogát.
(5)	Az (l)-(4) bekezdésben foglalt szerzések mentesek a hatósági engedélyezés alól.
(6)	A közeli hozzátartozók által az (l)-(4) bekezdés szerint megszerzett föld a már
tulajdonukban és haszonélvezetükben meglévő földdel együtt nem haladhatja meg
személyenként a háromszáz hektár nagyságot azzal, hogy a közeli hozzátartozók tulajdonában
és haszonélvezetében lévő összes föld egy településen belül nem haladhatja meg az ötszáz
hektár nagyságot.
8.	A tulajdonjogszerzés és haszonélvezeti jog szerzés megengedett mértéke
12. §
(1)	E törvény alapján a földműves a tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában álló
föld beszámításával, mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld tulajdonjogát, illetve
haszonélvezeti jogát olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában, illetve a
haszonélvezetében önfoglalkoztatóként, illetve őstermelőként legalább száz négyzetméter,
legfeljebb ötven hektár, egyéni vállalkozóként legfeljebb háromszáz hektár nagyságú föld
legyen.
(2)	Ha a földműves családi gazdálkodó, vagy gazdálkodó család tagja, a gazdálkodó család
tagjai tulajdonában és bármilyen jogcímen használatában álló föld beszámításával, mező-,
illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld tulajdonjogát, illetve haszonélvezeti jogát olyan
mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában, illetve a haszonélvezetében
a)	legalább a családi gazdaság külön jogszabály szerinti legkisebb üzemi méretét elérő
mértékű föld,
b)	a családi gazdálkodás alatt álló föld együttes mértéke pedig az újonnan megszerzett földdel
együtt legfeljebb ötszáz hektár nagyságú
11
legyen.
(3)	Az egyéni vállalkozó tulajdonában, továbbá bármilyen jogcímen használatában álló föld
önálló elidegenítése nem engedélyezhető, ha ennek következtében az egyéni vállalkozó
használatában álló föld tíz hektár alá csökkenne.
(4)	A gazdálkodó család tagjai tulajdonában, továbbá bármilyen jogcímen használatában álló
föld önálló elidegenítése nem engedélyezhető, ha ennek következtében a családi gazdaság
használatában álló föld ötven hektár alá csökkenne.
(5)	A földműves az (1) és a (2) bekezdés szerinti mértékekben arra a mező-, illetve
erdőgazdaságilag hasznosított földre szerezhet tulajdonjogot, illetve haszonélvezeti jogot,
amely a tulajdonában álló ingatlanon nyilvántartásba vett székhelye, illetve tulajdonában álló
ingatlanra bejelentett telephelye, tanyája, birtokközpontja szerinti település közigazgatási
határától legfeljebb húsz km távolságra van.
(6)	A húsz km távolságon kívül eső földek tulajdonjogát a földműves az (1) és (2) bekezdések
szerinti mértékben kivételesen akkor szerezheti meg, ha
a)	a földet állattartás céljából takarmányterületként hasznosítja,
b)	földrajzi árujelzéssel, továbbá eredet megjelöléssel ellátott terméket állít elő, illetve
gazdaságában termeszt, tenyészt és feldolgoz,
c)	halastavon hal gazdálkodást folytat.
(7)	Ha a földműves nem tartozik az (5) bekezdés hatálya alá, a húsz km távolságon kívül eső
földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerezhető mértékére a község, a
város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt övezetben lévő
földre vonatkozó szerzési mértéket kell alkalmazni, amely a földművest a húsz km távolságon
kívül eső földre személy szerint illeti meg.
(8)	Ha az (1) bekezdés szerinti földműves mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld
tulajdonjogát, illetve haszonélvezeti jogát olyan mértékben szerezné meg, hogy a
tulajdonában, illetve a haszonélvezetében és bármilyen jogcímen használatában álló föld
nagysága
a)	a harminc hektárt meghaladná, a szerzéshez legalább középfokú mezőgazdasági
szakképzettséget és legalább öt éves, mezőgazdasági üzemben töltött gyakorlati időt kell
igazolnia,
b)	a száz hektárt meghaladná, a szerzéshez legalább középfokú mezőgazdasági szakképzettség
és a legalább ötéves mezőgazdasági üzemben töltött gyakorlati időn túl azt is igazolnia kell,
hogy főfoglalkozású földműves.
(9)	Családi gazdálkodás céljára megszerezni kívánt föld esetében a tulajdonszerzés, illetve a
haszonélvezeti jog megszerzésének további feltételeit külön törvény írhatja elő.
12
13.	§
(1)	Nem szerezhető meg a föld tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga, ha a szerző és a
közeli hozzátartozója tulajdonában és haszonélvezetében lévő mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld a megszerezni kívánttal együtt meghaladná Magyarországon az ezerkétszáz
hektárt (a közeli hozzátartozók országos birtokmaximuma).
(2)	Valamely gazdasági társaságban minősített befolyással rendelkező földműves mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó tulajdonjogszerzés és haszonélvezeti jog
szerzése esetén, a föld megszerezhető mértékének megállapítása során az ellenőrzött
gazdasági társaság tulajdonában meglévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek
mértékének háromnegyedét a minősített befolyással rendelkező tulajdonszerző meglévő
tulajdonaként kell figyelembe venni.
14.	§
A közeli hozzátartozók országos birtokmaximumának megállapításánál a 7. § szerinti kijelölt
övezetben lévő földre vonatkozó tulajdonjog és haszonélvezeti jog figyelmen kívül marad.
15.	§
A 12-13. §-ban meghatározott mértéket, a tulajdonban meglévő mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld területének nagyságából kiindulva kell meghatározni. A haszonélvezeti jog
alapján meglévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földekre vonatkozóan is a mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld területének nagysága, az összeszámítás alapja. A
tulajdonjogszerzés és haszonélvezeti jog szerzés lehetséges mértékének megállapításánál a
mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld hektárban és négyzetméterben kifejezett nagyságát, a
vele azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) nagyságával
nem kell csökkenteni.
16.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor a tulajdonban meglévő föld legfeljebb annak
területnagyságát és aranykorona értékét meg nem haladó területnagyságú és aranykorona
értékű mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre cserélhető. Ez a rendelkezés a 7. § szerinti
kijelölt övezetben meglévő földtulajdonra is vonatkozik, ha annak mértéke meghaladja az
övezetben egyébként tulajdonul megszerezhető egy hektáros terület nagyságot.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor meglévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
a)	kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt
b)	közös tulajdonának megszüntetésével tulajdonba kerülő
c)	házastársi (élettársi) vagyonközösség megszüntetése során, valamely földműves
tulajdonába kerülő mező-, erdőgazdasági hasznosítású
föld területnagysága a 11. § (6) bekezdése és a 12. § szerinti mértéket meghaladhatja.
13
(3)	A község, a város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt
övezetben lévő told esetében a (2) bekezdés szerinti jogcímek esetén a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott egy hektáros területnagyság túllépésére van lehetőség.
(4)	A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással
létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994.
július 27-ét megelőzően megszerzett - tulajdonát képező föld tulajdonjogát megszerezheti.
9.	A tulajdonjog, illetve a haszonélvezeti jog szerzéséhez szükséges személyes
kötelezettségvállalás
17.	§
A 6. § (6) bekezdésében, továbbá a 7. §-ban, valamint a 16. § (1) és (2) bekezdésében foglalt
tulajdonjog-szerzések kivételével, a tulajdonjog-szerzés és haszonélvezetijog-szerzési
jogosultság feltétele, hogy a szerző teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba
foglalt nyilatkozattal vállalja
a)	a mező- és erdőgazdasági földnek a művelési ága szerinti hasznosítását, továbbá, hogy
b)	a megszerzett földet a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek
létesítésén kívül, más célra nem hasznosítja
c)	a föld használatát másnak legfeljebb csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből
származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele
egynegyedét és
d)	betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait.
10.	A tulajdon átruházási szerződések közzététele
18.	§
(1)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld - ide nem értve a község, a város, és a fővárosi
kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete által kijelölt települési övezetben lévő
földet - tulajdonjogának átruházására, illetve arra haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó
szerződést az aláírástól számított nyolc napon belül meg kell küldeni a föld fekvése szerint
illetékes települési önkormányzat jegyzőjének közzététel, illetve a jegyző által - legkésőbb a
közzététellel egyidejűleg - a véleményezési jogkörrel felhatalmazott helyi földbizottság
részére történő továbbítás céljából.
(2)	A közzététel célja az elidegenítésre kerülő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre
vonatkozó további vételi igények bejelentésének lehetővé tétele, valamint a mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozóan az eladó által is elfogadott vételi ajánlat
14
(szerződési tartalom) joghatályos közlése az elővásárlásra jogosultakkal, továbbá a szerzési
korlátozások ellenőrzése.
(3)	Közzététel céljából a jegyző a számára megküldött szerződést az erre vonatkozó szabályok
szerint közszemlére teszi a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat polgármesteri
hivatalának, illetve a körjegyzőségnek a hirdetőtábláján. Egyidejűleg felhívást tesz közzé,
amely szerint a kifüggesztés kezdőnapját követő tizenöt napon belül elidegenítésre kerülő föld
megszerzésére, e törvény szerint tulajdonjog-szerzésre jogosult más mezőgazdasági termelők
is benyújthatják igényüket, továbbá mindazok, akik jogszabály alapján elővásárlásra
jogosultak a közzétett szerződéskötési ajánlatot elfogadó vagy az elővásárlási jogról lemondó
nyilatkozatot tehetnek. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az elővásárlásra jogosult nem
nyilatkozik, ezt a tényt az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni.
(4)	A közzététel és a felhívás széles körű megismertetése érdekében a közhírré tétel helyben
szokásos vagy más eszközei is felhasználhatók. Joghatások azonban, így különösen az
elővásárlási jogok gyakorlásának lehetősége, kizárólag az elfogadott ajánlat közszemlére
tételéhez fűződnek.
19.	§
(1)	A közzététel határidejének leteltét követően a jegyző a felek által elfogadott ajánlatot öt
napon belül további intézkedés céljából megküldi a jogügylet engedélyezésére illetékes
hatóságnak, a szerződés másolati példányát az NFA-nak.
(2)	A szerződés véleményezésére felhatalmazott helyi földbizottság legkésőbb a jogügylet
részére történt átadását követő Öt napon belül alakítja ki az üggyel kapcsolatos álláspontját az
alábbi kérdésekben:
a)	a jogügylet összhangja az általános birtokpolitikai célokkal,
b)	a vételár és a helyben kialakult forgalmi érték viszonya.
(3)	A helyi földbizottság a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a szerződés
engedélyezésére, illetve a szerződés szerinti egyes feltételek módosítására, a szerződés
engedélyezésének a megtagadására javaslatot tehet. Nyilatkozatát a jogügylet engedélyezésére
illetékes hatóságnak címezve a települési önkormányzat jegyzője útján vagy közvetlenül a
jogügylet engedélyezésére illetékes hatóságnak küldi meg.
20.	§
(1)	A község, a város és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete
által kijelölt települési övezetben lévő föld tulajdonjogának átruházására, illetve az ilyen
földre haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó szerződést, az eladó által elfogadott vételi
ajánlatnak az elővásárlásra jogosultakkal történő joghatályos közlése, továbbá a szerzési
korlátozások ellenőrzése céljából kell megküldeni a föld fekvése szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője részére.
15
(2)	A jegyző közzététel céljából, a számára megküldött szerződést az erre vonatkozó
szabályok szerint közszemlére teszi, egyidejűleg a szerződés másolati példányát megküldi az
NFA-nak a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat
beszerzése céljából. A kijelölt övezetben lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
tulajdonjogának megszerzése során a jegyző eljárására egyebekben a termőföldre vonatkozó
elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló külön
jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
11.	Kisajátítási eljárás kezdeményezése
21.§
Az NFA a tulajdonjognak a magyar állam javára történő megszerzése érdekében a mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld kisajátítását kezdeményezheti birtokrendezés, mezőgazdasági
termékfeldolgozó üzem és mezőgazdasági termék tárolására szolgáló létesítmény elhelyezése
céljára.
12.	A magyar állam elővásárlási joga
22. §
(1)	A magyar államot törvényben közzétett birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a
mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földre és tanyára mindenki mást megelőző elővásárlási
jog illeti meg. A magyar állam nevében az elővásárlási jogot közvetlenül az NFA gyakorolja.
(2)	Az NFA a jegyző által megküldött szerződés kézhezvételétől számított harminc napon
belül köteles nyilatkozni, ha a vételi ajánlatnak megfelelő feltételek szerint, a magyar államot
megillető elővásárlási joggal élni kíván. Nyilatkozatát az eladónak címezve kell megtennie, és
erről értesítenie kell a jogügylet engedélyezésére illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet.
Ha az NFA nem él az elővásárlási jogával, erről csak a jogügylet engedélyezésére illetékes
mezőgazdasági igazgatási szervet kell értesítenie.
13.	A szerzési jogosultságok rangsora, illetve annak hatósági megállapítása
23.	§
(1)	Ha a magyar állam nevében az NFA nem él az elővásárlási joggal a község, a város és a
fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete által kijelölt települési
övezetben lévő földre és tanyára elővásárlási jog illeti meg
a)	a föld helyben lakó volt haszonbérlőjét, feles bérlőjét, részes művelőjét, illetve, ha a volt
haszonbérlő feles bérlő, részes művelő a haszonbérbe adó hozzájárulásával ültetvényt
telepített, ültetvényt üzemeltető személyt,
b)	a pályakezdő fiatal földművest,
16
c)	a helyben lakó szomszédok közül azt, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő földje
vagy tanyája közvetlenül szomszédos az adásvétel tárgyát képező földdel vagy tanyával.
d)	az eladó választása szerint a többi helyben lakót.
24.	§
(1)	Ha a föld nem a község, a város és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-
testületének rendelete által kijelölt települési övezetben van, a magyar államot megillető
elővásárlási jogot követően, földműves gyakorolhatja az illetékes mezőgazdasági igazgatási
szerv kijelölése szerinti sorrendben az elővásárlási jogát vagy az e törvény szerint megszerzett
vásárlási jogosultságát.
(2)	A kijelöléshez a törvény az érintett földművesek rangsorát, azon belül az egyes
földművesek ranghelyét az általuk végzett mezőgazdasági tevékenység birtokpolitikai
szempontú értékelése, a birtok-összevonási cél megvalósíthatósága, a vevő személyét érintő,
továbbá egyéb szempontok alapján a következők szerint állapítja meg.
(3)	Sorrendben elővásárlási jog illeti meg
a)	az elfogadott vételi ajánlat időpontját megelőzően legalább egy éve állattartó telepet
üzemeltető földművest a szántó, kert, rét, legelő, fásítás művelési ágban nyilvántartott
földrészletre, illetve halastavat üzemeltető földművest a halastó, rét, legelő, nádas, fásítás
művelési ágban nyilvántartott földrészletre;
b)	az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervvel szemben állattartásra irányuló szerződéses
kötelezettséget vállaló földművest a szántó, kert, rét, legelő, fásítás művelési ágban
nyilvántartott földrészletre; illetve halastó üzemeletetésére szerződéses kötelezettséget vállaló
földművest, aki jogszabály szerint regisztrált mezőgazdasági termelő a halastó, rét, legelő,
nádas, fásítás művelési ágban nyilvántartott földrészletre;
c)	az ültetvényt telepítő és az ültetvényt üzemeltető volt haszonbérlőt, továbbá a legalább egy
éve földrajzi árujelzővel, továbbá oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel védett terméket
előállító, illetve gazdaságában termesztő, tenyésztő és feldolgozó földművest a szántó, kert,
rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, fásítás, kert, nádas, erdő valamint halastó művelési ágban
nyilvántartott földrészletre;
d)	az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervvel kötött szerződése alapján egyedi agrár-
környezetvédelmi termelési mód folytatására kötelezettséget vállaló, továbbá az elidegenített
föld használata alapján az elidegenítést megelőző naptári évben támogatási jogot szerző és azt
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél aktiváló földművest a szántó, kert,
rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, fásítás, kert, nádas, erdő valamint halastó művelési ágban
nyilvántartott földrészletre.
(4)	A (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti rangsor egyes pontjain belül, az alábbi birtok-
összevonási értékelésen alapuló sorrend elővásárlási jogot biztosít
17
a)	az üzem, illetve a gazdaság székhelyének, telephelyének tizenöt km-es körzetében az
üzem-kiegészítő céllal történő földszerzésre, ezen belül is elsősorban a szomszédos
földrészletre;
b)	új üzem, illetve gazdaság alapítását elősegítő, gazdasági felszereléssel alátámasztott
földszerzésre, az újonnan alapított üzemi, illetve gazdasági székhely, telephely tizenöt km-es
körzetében, ezen belül is elsősorban a szomszédos földrészletre;
c)	a tanyával szomszédos földrészletre;
(5)	A (3) és (4) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott sorrenden belül a szerző
személyéhez kapcsolódó alábbi rangsorban elővásárlási joga van
a)	a legalább három éve családi gazdálkodást folytató volt haszonbérlőnek, feles bérlőnek,
szívességi földhasználónak, ennek hiányában a szerzés helye szerinti településen
nyilvántartásba vett, székhellyel, telephellyel rendelkező családi gazdaságot vezető családi
gazdálkodónak;
b)	a szerzés helye szerinti településen nyilvántartásba vett székhellyel, vagy telephellyel,
tanyával rendelkező pályakezdő fiatal földművesnek;
c)	a legalább három éve folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet végző és abból
árbevételt szerző és a föld fekvése szerinti településen, nyilvántartásba vett székhellyel,
telephellyel rendelkező volt haszonbérlő, feles bérlő, szívességi földhasználó őstermelőnek,
egyéni vállalkozónak;
d)	kényszerhasznosítás keretében a magyar állammal használati szerződést kötő
földművesnek a kényszerhasznosításba vont földrészletre.
(6)	Az (3) bekezdés a)-e) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során az elővásárlásra
jogosultságot megalapozza, ha az adott földrészlet teljes egészében a rendelkezés által
felsorolt művelési ágak valamelyikébe tartozik, illetve - több művelési ág esetén - a felsorolt
művelési ágakból tevődik össze, vagy amelyben más művelési ágak mellett a felsorolt
művelési ágak vannak területnagyság szerint túlsúlyban.
(7)	Egy mezőgazdasági üzemhez, egy birtokközponthoz tartozó, továbbá egymással
szomszédos több mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld egyidejű, egységes vételáron történő
elidegenítésére (megszerzésére) vonatkozó megállapodás esetén az elővásárlási jogot az
egységes birtoktagot képező földek egészére, a szerződéses vételáron lehet gyakorolni.
14.	A hatósági engedély megtagadása
25.	§.
(1)	Meg kell tagadni a tulajdon átruházás engedélyezését, ha
18
a)	a szerző fél nem jogosult mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, illetve a tanya, vagy a
védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére;
b)	a szerzés a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére
vonatkozóan a megengedett mértékét meghal adnáf
c)	az elidegenítéssel az e törvényben megengedett legkisebb nagyságú birtokméret alá
csökkenne a földműves használatában álló összes föld nagysága;
d)	a szerző fél megszegte föld használatára vonatkozó korábbi kötelezettség vállalási
nyilatkozatát, illetve nem csatolt teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatot
földhasznosítási kötelezettség vállalására;
e)	a szerzővel szemben a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes más célú
hasznosítása, a földhasznosítási kötelezettség megsértése miatt jogerősen földvédelmi bírságot
állapítottak, a jogerőre emelkedéstől számított öt évig;
f)	a szerzési korlátozás megkerülésére alkalmas megállapodás engedélyezését kérik
g)	a szerzéssel az új tulajdonos olyan jogi státuszt nyerne el, amelynek révén az elővásárlási
jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja;
h)	a szerződő felek olyan tulajdonjogszerzés és haszonélvezetijog-szerzés engedélyezését
kérik, amely semmis, mert a megállapodás hatályát azért kötötték valamely feltétel, illetve
jövőbeni időpont bekövetkezéséhez, vagy egyikük, illetve harmadik személy
jognyilatkozatához, hogy a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó tilalmat, vagy
korlátozást megkerüljék vagy
i)	a felek színlelt szerződéssel leplezték a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó
tilalom, vagy korlátozás megkerülésének szándékával megkötött megállapodásukat, amely
ténylegesen a korábbi jogszabályok szerinti termőföld, illetve e törvény szerint mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának tiltott átruházására irányult.
(2)	Meg lehet tagadni a helyi földbizottság javaslatára az engedély kiadását, ha olyan objektív
körülmények állnak fenn, amelyekből - többek között ~ az következik, hogy
a)	az elidegenítés, ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne (így különösen a tulajdoni
hányad eladása a föld megosztása nélkül);
b)	az elidegenítés által a földrészlet gazdaságtalanul kisebbé, az alakja a megművelés
szempontjából kedvezőtlenebbé válna vagy az elidegenítőhöz tartozó, térbelileg és
gazdaságilag Összefüggő földrészletek birtokegysége megszűnne, ami a hasznosításuk
gazdaságosságát, és a kisebb földrészletek egybefüggően művelhető területként történő
hasznosítását hátrányosan érintené;
c)	az ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban, akár azért, mert túl alacsony, akár
azért mert a túlkedvező vételi ajánlattal a vevő a konkurenseit tarthatja távol a földpiactól egy
adott településen vagy körzetben;
19
d)	a vétel felhalmozási célt szolgálna mögöttes, indokolható gazdasági szükséglet nélkül,
miközben az eladásra kerülő föld megszerzése nélkül más gazdálkodó egzisztenciája
kerülhetne veszélybe;
e)	a szerző a szerzést megelőző öt éven belül a tulajdonában, vagy a használatában álló mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld húsz százalékát, a vonatkozó engedélyben foglalt
feltételeknek megfelelően, termelés folytatása nélkül hasznosította.
15.	A szerzés engedélyezése, az elővásárlásra, illetve a vásárlásra jogosult kijelölése
26.	§
(1)	Ha az NFA nem él az elővásárlási joggal és az engedélyezés megtagadása sem indokolt, a
jogügylet engedélyezésére illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a vételi szándékukat jelző
földműveseket, ha azok megfelelnek a 24. § (2)-(6) bekezdése szerinti feltételeknek,
elővásárlásra jogosultként rangsorolja. Ennek eredményeként kijelöli azt az elővásárlásra
jogosultat, aki szerződésben a vételi ajánlatot tevő személy helyébe lép.
(2)	Ha a szerződés közzététele kapcsán vételi szándékkal jelentkezők a 24. § (2)—(6)
bekezdése szerinti elővásárlásra jogosultnak nem tekinthetők, a jogügylet engedélyezésére
illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság véleményére is figyelemmel
a)	a vételi szándékkal jelentkezők közül választva, él a vevőkijelölési jogával és erről a
kijelölt vevőt értesíti. A kijelölt vevő a szerződésben a vételi ajánlatot tevő személy helyébe
lép (vásárlási jog gyakorlása),
b)	a tulajdonszerzőnek a rangsorban elfoglalt első helye alapján a szerződő felek kölcsönösen
elfogadott szerződési ajánlatának megfelelően, engedélyezi a tulajdonjog megszerzését, a
szerződő felek által aláírt szerződést.
(3)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonjog átruházást nem engedélyezte
és nincs elővásárlásra jelentkező, illetve kijelölhető személy, az elidegenítő változatlan
szerződési feltételekkel az elutasító jogerős határozat közlésétől számított hat hónap elteltével
más földművessel megkötött adásvételi szerződését a szerződés közzététele mellőzésével az
engedélyező hatóságnak benyújthatja.
(4)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonjog átruházást nem engedélyezte
és a föld fekvése szerinti települési jegyző igazolása szerint nincs vásárlásra, haszonbérleti,
más használati jog gyakorlására jelentkező személy, továbbá az elidegenítő igazolja, hogy a
föld hasznosítása számára aránytalan terhet jelentene az elidegenítő változatlan szerződési
feltételekkel az elutasító jogerős határozat közlésétől számított egy év elteltével földet a
magyar államnak felajánlhatja, amely a földet az NFA útján az adásvétel időpontjában fenn
álló helyben kialakult forgalmi értéken köteles megvásárolni, kivéve ha a felajánlás
ingyenesen történt.
20
27.	§
(1)	Ha több mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld egyidejű, egységes vételáron történő
elidegenítésére (megszerzésére) vonatkozó megállapodás (közös okirat) engedélyezését kérik,
az engedély megadását egyes, egységes birtoktagot képező földekre lehet korlátozni.
(2)	Más jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
elidegenítésére az engedélyt gazdasági egységenként lehet megadni.
16.	A földtulajdonjog-y illetve haszonélvezetijog-szerzés és az engedélyezés további
szabályainak megállapítása
28.	§
Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira
tekintettel, az e törvényben foglaltakat kiegészítő és további szabályokat is megállapíthat a
mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés
tulajdonjogának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére, valamint a szerzés
engedélyezésének, illetve az engedély iránti kérelem megtagadásának és
megtagadhatóságának további eseteit is megállapíthatja.
III.	FEJEZET
A MEZŐ-, ERDŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSÚ FÖLD HASZNÁLATA,
HASZNOSÍTÁSA
17.	A használat és a hasznosítás hatósági engedélyezése
29.	§
(1)	A mező-, és erdőgazdasági hasznosítású föld használatát az e törvényben meghatározott
jogosultak, haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, szívességi földhasználat, haszonkölcsön
és lízing címén e törvény rendelkezései szerinti módon, mértékben és időtartamban
szerezhetik meg.
(2)	A mező-, és erdőgazdasági hasznosítású föld használatának megszerzéséhez haszonbérlet,
feles bérlet, részesművelés jogcímén az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv előzetes
engedélye szükséges. A szívességi földhasználat és a haszonkölcsönnek minősülő
földhasználat megszerzéséhez nincs szükség az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv
előzetes engedélyére, a jogügyletet azonban az illetékes földügyi hatóságnak be kell jelenteni.
A törvény meghatározott mező-, és erdőgazdasági hasznosítású földeket mentesít használat
megszerzéséhez szükséges előzetes engedély alól akkor is, ha a használatbavétel haszonbérlet,
feles bérlet, részesmüvelés jogcímén alapul.
21
(3)	Törvény a magyar állam tulajdonában álló földek meghatározott körét védett kincstári
birtoknak minősítheti, amelyek használatba-, haszonbérbe adására a külön törvény
rendelkezései az irányadóak.
30.	§
(1)	E törvény eltérő rendelkezése hiányában a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek
haszonbérletére, feles bérletére, a lízingre, a Ptk.-nak a haszonbérletre, e földek szívességi
földhasználatára a Ptk.-nak a haszonkölesönre, a részesművelésre pedig a Ptk.-nak a polgári
jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Törvény a magyar állam tulajdonában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
haszonbérletére e törvényben foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
(3)	A Ptk.-bán nem nevesített földhasználati megállapodásokra e törvénynek a mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld haszonbérletére vonatkozó rendelkezései megfelelően
irányadóak.
18.	A használat, hasznosítás megszerzésének tilalma
31.§
(1)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatát - a (2) és (3) bekezdés szerinti
kivételekkel - nem szerezheti meg, aki:
a)	nem földműves,
b)	nem mezőgazdasági termelő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet.
(2)	A község, a város és a fővárosi kerületi Önkormányzat képviselő-testülete rendeletében a
település kijelölt övezeteiben, legfeljebb egy hektár nagyságban lehetővé teheti a
földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek és tagállami állampolgárok
mező-, illetve erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonbérletét.
(3)	A magyar állam törvényben meghatározott birtokpolitikai, továbbá kutatási-, és
tudományos célra szükséges földhasználat, továbbá magyarországi község, a város, a főváros
és kerületeinek önkormányzata foglalkoztatási-, szociális célú földhasználat biztosítása, a
magyarországi székhelyű egyházi jogi személy kutatási-, tudományos célra, és szociális
foglalkoztatás céljára vehet mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földet és tanyát
haszonbérbe.
22
19. A haszonbérelhető terület nagysága
32.	§
(1)	E törvény alapján a földműves a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletét
-	a tulajdonában, bármely más jogcímen használatában álló mező-, erdőgazdaságilag
hasznosított föld nagysága beszámításával -
a)	önfoglalkoztatóként, illetve az őstermelőként legalább száz négyzetméter, legfeljebb öt ven
hektár,
b)	egyéni vállalkozóként legfeljebb háromszáz hektár,
c)	családi gazdálkodóként, vagy a gazdálkodó család tagjaként, a családi gazdálkodás alatt
álló, a gazdálkodó család tulajdonában meglévő és a haszonélvezetében álló valamennyi föld
beszámításával, legfeljebb ötazáz hektár
nagyságú területre szerezheti meg.
33.	§
(1)	Az e törvény szerint mezőgazdasági termelőnek minősülő jogi személyek, és jogi
személyiség nélküli szervezetek a tulajdonukban és bármely jogcímen használatukban álló
mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földterület beszámításával legfeljebb
a)	háromszáz hektár nagyságú mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld haszonbérletét
szerezhetik meg, ha szerzést megelőző három évben átlagosan tizenöt főnél kevesebbet
foglalkoztat,
b)	ötszáz hektár nagyságú mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletét
szerezhetik meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan tizenöt és harminc fő között
foglalkoztat,
c)	nyolcszáz hektár nagyságú mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletét
szerezhetik meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan harminc és hatvan fő között
foglalkoztat,
d)	ezer hektár nagyságú mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletét szerezhetik
meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan hatvan és nyolcvan fő között
foglalkoztat,
e)	ezerkétszáz hektár nagyságú mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletét
szerezhetik meg, ha a szerzést megelőző három évben átlagosan száz főt foglalkoztat.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokba nem számítható be az a föld, amelyet a
mezőgazdasági termelő a tagjaitól, illetve részvénytársaság esetén névre szóló részvénye
tulajdonosától haszonbérel, illetve, amelyet kényszerhasznosítás címén kapott használatba.
23
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokba nem lehet beszámítani azt a földet, amelyet a
mezőgazdasági termelő kényszerhasznosítás címén kapott használatba.
(4)	Az erdőbirtokos sági társulat csak a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőt és
fasított terület művelési ágban nyilvántartott földet veheti haszonbérbe.
34.	§
(1)	A földműves, továbbá a mezőgazdasági termelő jogi személy és jogi személyiség nélküli
szervezet a 32. §-ban meghatározott, továbbá a 33. § (l)-(2) bekezdése szerinti mértékben
azokat a földeket haszonbérelheti, amelyek a birtokközpontja, vagy a tulajdonában álló
ingatlanon nyilvántartásba vett székhelye, vagy tulajdonában álló ingatlanra bejelentett
telephelye, tanyája szerinti település közigazgatási határától számítva legfeljebb húsz km
távolságra vannak.
(2)	A húsz km távolságon kívül eső földek haszonbérletét — földműves esetében ide nem értve
a 7. § szerinti kijelölt övezetben lévő földeket - a földműves, illetve a mezőgazdasági termelő
jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet akkor szerezheti meg, ha
a)	vállalja, hogy a föld kényszerhasznosítójaként kijelöljék,
b)	a földet állattenyésztés céljából takarmányterületként hasznosítja,
c)	földrajzi árujelzéssel, továbbá eredet megjelöléssel ellátott terméket áliít elő, illetve
gazdaságában termeszt, tenyészt és feldolgoz,
d)	halastavon halgazdálkodást folytat vagy
e)	szociális foglalkoztatást valósít meg.
(3)	Ha a 32. § szerinti földműves mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld
haszonbérletét olyan mértékben szerezné meg, hogy a bármilyen jogcímen használatában lévő
föld nagysága a tulajdonában, illetve a haszonélvezetében álló földdel együtt
a)	a harminc hektárt meghaladná, a szerzéshez legalább középfokú mezőgazdasági
szakképzettséget és legalább öt éves üzemi gyakorlatot kell igazolnia,
b)	a száz hektárt meghaladná, a szerzéshez legalább középfokú mezőgazdasági
szakképzettségen és a legalább öt éves üzemi gyakorlaton túlmenően azt is igazolnia kell,
hogy főfoglalkozású földműves.
(4)	Családi gazdálkodás céljára megszerezni kívánt föld esetében a haszonbérlet
megszerzésének további feltételeit külön törvény írhatja elő.
(5)	Ha a mezőgazdasági termelő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet a
mező-, illetve erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletét olyan mértékben szerezné
meg, hogy a bármilyen jogcímen már a használatában és a tulajdonában lévő földjeinek
nagysága a haszonbérletébe kerülő földdel együtt az ötszáz hektár nagyságot meghaladná
24
a)	igazolnia kell, hogy a vezető tisztségviselője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve
az azokat kiegészítő tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) a gazdálkodó
szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és felsőfokú
mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, és a mezőgazdasági igazgatási szerv
által elismert legalább öt éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, továbbá
b)	a szerzés engedélyezésének időpontjában legalább előszerződéssel kell igazolnia, hogy a
haszonbérelt földön történő gazdálkodása során arra jogosult személy, illetve szervezet
növény- és talajvédelmi szolgáltatását igénybe veszi.
35.	§
A magyar állam, továbbá község, a város, a főváros és kerületeinek önkormányzata, továbbá
egyházi jogi személy mérték szerinti korlátozás nélkül vehet mező-, erdőgazdasági
hasznosítású földet és tanyát haszonbérbe.
36.	§
Külön törvény a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld megszerzésére e törvényben
foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg, ha a jogszerző mezőgazdasági üzem, illetve
családi gazdaság tulajdonosa.
20.	A haszonbérlet időtartama
37.	§
(1)	Mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre a haszonbérleti szerződés, e törvény eltérő
rendelkezése hiányában legalább öt évre, és legfeljebb húsz évre határozott időre köthető
meg. A tanyára megkötött földhaszonbérleti szerződés e jellegén nem változtat az, ha a
haszonbérbe adó a haszonbérlő részére a tanyaépületben lakáshasználatot enged, feltéve, hogy
a lakás használata a föld megművelését szolgálja. Ha a lakáshasználat a haszonbérlő
lakásszükségletének kielégítésére szolgál, a tanyaépületben lévő lakásra önállóan, a tanya
mező, erdőgazdasági hasznosítású földjére vonatkozó haszonbérleti jogviszonytól
függetlenítve, a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni.
(2)	Erdő, fásítás művelési ágú, illetve erdő telepítése céljára kijelölt földre haszonbérleti
szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig
lehet megkötni.
(3)	Szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített földre, illetve szőlő,
gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából, a haszonbérleti szerződést legfeljebb
annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetve ültetvény értékkel
bír (értékcsökkenési leírási időszak).
(4)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre megkötött szívességi földhasználatra,
haszonkölcsönre kötött megállapodásban továbbá a 7. § (1) bekezdése szerinti kijelölt
25
övezetben lévő földre vonatkozóan megkötött haszonbérleti megállapodásban a szerződő
felek a törvényben előírt legkisebb meghatározott határidőtől eltérhetnek.
21.	A haszonbérleti díj
38.	§
(1)	A haszonbérleti díjat a haszonbérlőnek évente, legkésőbb-a naptári év végéig meg kell
fizetni a haszonbérbeadó részére. Ettől a szerződő felek csak úgy térhetnek el, ha az eltérés a
haszonbérbe adó részére kedvezőbb fizetési feltételeket eredményez.
(2)	E törvény alapján a haszonbérbeadónak a haszonbérleti díj követelése erejéig törvényes
jelzálogjoga van a haszonbérelt földön termelt termésre, a tulajdonában álló terményre,
valamint a haszonbérlő tulajdonában álló gazdasági felszerelésre és a tulajdonában álló
ingatlanokra.
22, A haszonbér fizetési kedvezmény
39.	§
(1)	A haszonbérlőt - ideértve a 7. § (1) bekezdése szerinti kijelölt övezetben lévő föld
haszonbérlőjét is - arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más
természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti mezőgazdasági
káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt
legalább harminc százalékos mértékű hozam-érték csökkenést szenved, és ezt az agrárkár-
megállapító szerv igazolja, legfeljebb a külön törvény szerint meghatározott hozam-érték
csökkenéssel arányos haszonbérleti díj-mérséklés illeti meg. Ennek során kötelezően
figyelembe kell venni a haszonbérlő által az adott évre kapott támogatások mértékét.
(2)	A haszonbérlőnek a haszonbérbeadónak teljes terméskiesés esetén is haszonbérként meg
kell fizetnie az általa a haszonbérelt földekre kapott összes, európai uniós, továbbá állami
forrásból származó támogatás harminc százalékát.
(3)	A haszonbérlő a haszonbér fizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a
mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kézhezvételét
követően, nyolc napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbe adóval.
(4)	Semmis az a megállapodás, amely az (1) bekezdés szerint járó kedvezmény igénybevétele
miatt ki nem fizetett haszonbérleti díj pótlására vállal kötelezettséget.
26
23. A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése
40.	§
(1)	A haszonbérbe adó - ideértve a 7. § (1) bekezdése szerinti kijelölt övezetben lévő föld
haszonbérbeadóját is - a haszonbérletet azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a
haszonbérlő
a)	a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld használatát másnak átengedte, azon a rendes gazdálkodás körét
meghaladóan végzett beruházást vagy a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld művelési ágát
megváltoztatta;
b)	a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő,
illetve a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet
folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.
(2)	A haszonbérbeadó külön felszólítás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérleti
jogviszonyt annak a gazdasági évnek az utolsó napjával, amelyen a haszonbérlő az éves
haszonbérleti díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
(3)	Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása ellen a
haszonbérbeadó lakhelye szerint illetékes bíróság előtt a felmondással él, a keresetnek a
felmondásra nincs halasztó hatálya, de bíróság a felmondás hatályát felfüggesztheti.
41.	§
(1)	A természetes személy haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha
egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan
tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését
akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási
támogatást igénybe veszi.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a haszonbérlő - az azonnali hatályú felmondás
helyett - a haszonbérbe adó hozzájárulásával kijelölheti azt a magánszemélyt, aki a
haszonbérleti szerződésben a helyébe lép és a haszonbérleti jogviszonyt változatlan
feltételekkel folytatja. Családi gazdasághoz tartozó föld haszonbérleti jogviszonyának a
folytatásához az említett okból, nem kell a haszonbérbe adó hozzájárulása.
42.	§
A haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő - ideértve a 7. § (1) bekezdése
szerinti kijelölt övezetben lévő föld haszonbérlőjét is -
a)	elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat,
b)	követelheti az el nem vihető berendezéseknek, az általa telepített növényzetnek, valamint a
talaj minőségének javítását eredményező talajvédelmi beavatkozásoknak és létesítményeknek
a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,
27
c)	köteles a haszonbérbe adóval kötött eltérő megállapodás hiányában az általa létesített
ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve
eltávolítani. E kötelezettség nem teljesítése esetén a bontást, illetve az eltávolítást a
haszonbérbe adó a kötelezett költségére elvégeztetheti.
24.	Az elő-haszonbérleti jog
43.	§
(1)	A magyar államot törvényben közzétett birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a
mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földre és tanyára ideértve a 7. § (1) bekezdése szerinti
kijelölt Övezetben lévő földet és tanyát is, mindenki mást megelőző elő-haszonbérleti jog illeti
meg.
(2)	A magyar állam nevében az elő-haszonbérleti jogot közvetlenül az NFA gyakorolja.
(3)	Ha a magyar állam nevében az NFA nem él az elő-haszonbérleti joggal a 7. § (1)
bekezdése szerinti kijelölt övezetben lévő földre és tanyára elő-haszonbérleti jog illeti meg
a)	a föld helyben lakó volt haszonbérlőjét, illetve, ha a volt haszonbérlő a haszonbérbe adó
hozzájárulásával ültetvényt telepített ültetvényt üzemeltető személyt,
b)	a pályakezdő fiatal földművest,
c)	a helyben lakó szomszédot,
d)	a haszonbérbe adó választása szerint a többi helyben lakót.
(4)	Ha a föld, illetve a tanya nem a 7. § (1) bekezdése szerinti kijelölt övezetben van és
magyar állam nevében az NFA nem él az elő-haszonbérleti joggal, az elő-haszonbérleti jog
gyakorlására mezőgazdasági termelőket azok közül kell kijelölni, akik a haszonbérleti
szerződés, mint ajánlat nyilvános közzététele során, haszonbérbe vételi szándékukat jelezték.
Több jelentkező esetén a mezőgazdasági termelőket rangsorolni kell. Ehhez a törvény az
érintett mezőgazdasági termelők csoportjainak rangsorát a következők szerint állapítja meg.
a)	a föld helyben lakó, illetve helybeli illetőségű volt haszonbérlője, illetve, ha a volt
haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulásával ültetvényt telepített vagy halastavat létesített,
a halastavat, illetve ültetvényt üzemeltető személy;
b)	a helyben lakó, illetve helybeli illetőségű szomszédok csoportja;
c)	a többi helyben lakó, illetve helybeli illetőségű személy csoportja;
d)	kényszerhasznosítás keretében az állammal használati szerződést kötő volt haszonbérlő,
illetve földhasználó.
(5)	A jogosulti csoportokon belül az elő-haszonbérleti jog gyakorlására, a haszonbérbe adásra
kerülő föld művelési ágához igazodóan, sorrendben a következő személyek jelölhetők ki:
28
a)	szántó, rét, legelő, fásított terület valamint halastó művelési ágban nyilvántartott földre
egymást követően
aa)	a halastavat, vagy állattartó telepet üzemeltető családi gazdálkodó, az ilyen gazdálkodó
család tagjai, a nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, az egyéni
mezőgazdasági vállalkozó, a legalább huszonöt főt foglalkoztató szociális szövetkezet, a
helyben székhellyel rendelkező jogi személy;
ab)	állattartó telep létesítését vállaló családi gazdálkodó, az ilyen gazdálkodó család tagjai, a
nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági
vállalkozó, jogi személy;
b)	szőlő, gyümölcsös, művelési ágban nyilvántartott földre egymást követően az ültetvényt
telepítő, a hegyközségi tag családi gazdálkodó, és a vezetése alatt gazdálkodó család tagjai,
hegyközségi tag őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó, legalább huszonöt főt
foglalkoztató szociális szövetkezet, és a helyben székhellyel rendelkező jogi személy,
továbbá, a hegyközségi tag többi jogi személy;
c)	erdő művelési ágban nyilvántartott, vagy erdőgazdálkodás célját szolgáló más földre
sorrendben az erdőrészletre bejegyzett erdőgazdálkodó, volt erdőgazdálkodó, a szomszédos
erdőrészletre bejegyzett erdőgazdálkodó, az erdőrészleten belüli földrészlet tulajdonos társa, a
szomszédos erdőrészlet helyben lakó tulajdonosa;
d)	nádas művelési ágban nyilvántartott földre
da)	a föld fekvése szerinti illetékes nemzeti park,
db)	közös tulajdonban álló nádas esetén a tulajdonos társ,
de) halászati vízterület halászati jogának jogosultja,
de) nádgazdálkodási tevékenységet folytató, abból igazoltan bevétellel rendelkező
családi gazdálkodó, illetve az ilyen gazdálkodó család tagja, őstermelő, egyéni vállalkozó, a
helyben székhellyel rendelkező szociális szövetkezet, helyben székhellyel rendelkező jogi
személy.
e)	kert művelési ágban nyilvántartott földre a (4) bekezdés szerint meghatározott jogosulti
csoportok sorrendjében, az egyes csoportokba besorolható helyben lakó földművesek, illetve
helybeli illetőségű mezőgazdasági termelők.
(6)	Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét akkor illeti meg az (5) bekezdés a) pontja
szerinti besorolás, ha az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat
közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti
és a haszonbérleti jogviszonya nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása
következtében szűnt meg.
(7)	Az állattartó telep és halastó működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló
hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki.
29
(8)	Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során az előhaszonbérletre a
jogosultságot megalapozza, ha az adott földrészlet teljes egészében a vonatkozó rendelkezés
által felsorolt művelési ágak valamelyikébe tartozik, illetve - több művelési ág esetén - a
felsorolt művelési ágakból tevődik össze, vagy amelyben más művelési ágak mellett a
felsorolt művelési ágak vannak területnagyság szerint túlsúlyban.
(9)	Egy mezőgazdasági üzemhez, egy birtokközponthoz tartozó, továbbá egymással
szomszédos több mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld egyidejű, egységes haszonbérleti díj
ellenében történő haszonbérbeadására vonatkozó megállapodás esetén az elő-haszonbérleti
jogot a birtoktagot képező földek egészére, a szerződéses haszonbérleti díj ellenében lehet
gyakorolni.
25.	A haszonbérlet szerzéséhez szükséges kötelezettségvállaló nyilatkozat
44.	§
(1)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld haszonbérletének megszerzéséhez a
jogszerzőnek az engedélyezésre illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek címzett,
legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell
a)	vállalnia, hogy a mező- és erdőgazdasági föld megműveléséről a saját gazdaságának
keretében gondoskodik, továbbá, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogokat,
illetve kötelezettségeket a saját nevében és kockázatára gyakorolja, illetve teljesíti,
b)	köteleznie magát, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet a mezőgazdasági
termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül más célra nem
hasznosítja, továbbá
c)	a föld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó
bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele huszonöt
százalékát.
(2)	A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld haszonbérleti jogának megszerzéséhez
a)	a földművesnek igazolnia, hogy legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti
szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában azt kell igazolnia, hogy a
mezőgazdasági tevékenységben legalább három éves gyakorlatot szerzett,
b)	jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli szervezet haszonbérlő esetében az
üzemvezetőre vonatkozóan igazolni kell, hogy az üzemvezető legalább középfokú
mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel és legalább öt éves mező-,
erdőgazdasági üzemi gyakorlattal rendelkezik.
30
26. A haszonbérleti szerződés bejelentése
45.	§
(1)	A mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földre vonatkozó haszonbérleti szerződést, illetve
korábban már jóváhagyott szerződés módosítását - a (3) bekezdés szerinti földre vonatkozó
szerződés kivételével - a haszonbérbe adó köteles engedélyezés céljából bejelenteni a föld
fekvése szerinti illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek. A szerződő felek a szerződésben
megállapodhatnak abban, hogy a bejelentés a haszonbérlő feladata.
(2)	A mezőgazdasági igazgatási szervnek címzett bejelentést a megállapodás írásba
foglalásának keltétől számított tizenöt napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni az előhaszonbérletre jogosultakkal történő
hirdetményi közlés, illetve a szerződés közzététele, illetve a jegyző által - legkésőbb a
közzététellel egyidejűleg - a véleményezési jogkörrel felhatalmazott helyi földbizottság
részére történő továbbítás céljából. Családi gazdálkodás vagy más mezőgazdasági üzemi célra
haszonbérelt földre vonatkozóan a szerződés bejelentésére a külön jogszabályok rendelkezései
az irányadóak.
(3)	Az erre vonatkozó megállapodás írásba foglalásának keltétől számított tizenöt napon
belül, közvetlenül az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek kell bejelenteni, ha a felek
az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által korábban már jóváhagyott haszonbérleti
szerződés tartalmát a haszonbérbe adott földrészletekre, a haszonbérlet időtartamára, vagy a
haszonbérleti díj összegére vonatkozóan utóbb közös megegyezéssel módosítják. Nem kell
bejelenteni, ha a felek a haszonbérlet időtartamának meghosszabbításában már az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv által jóváhagyott szerződésben előre megállapodtak és annak
tartalma utóbb ennek megfelelően módosult.
(4)	Nem kell bejelenteni engedélyezés céljából a földhaszonbérleti szerződést az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szervnek, ha a szerződés
a)	a község, a város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendel ete által
személyes földhasználatra kijelölt települési övezetben lévő földre vonatkozik,
b)	az NFA, mint haszonbérbeadó és a haszonbérlő között jött létre.
46.	§
(1)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jut a haszonbérleti szerződés,
illetve a haszonbérleti szerződés módosítása bejelentésének elmulasztása, megfelelő határidő
kitűzésével a haszonbérbe adót és a haszonbérlőt felszólítja a bejelentés megtételére. Az erről
szóló döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hagy az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv a határidő eredménytelen eltelte után mulasztási birság
kiszabása mellett a föld kényszerhasznosításba vételét rendeli el.
31
(2)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által elrendelt kényszerhasznosítás teljesítése
keretében megkötött haszonbérleti szerződés mentes, mind az engedélyezéshez szükséges
bejelentés, mind pedig az előhaszonbérletre jogosultakkal történő hirdetményi közlés alól.
47.	§
A haszonbérleti szerződés engedélyezésére illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv
kérelemre igazolhatja, ha a jogügyletet nem kell engedélyeznie.
48.	§
(1)	A 7. § szerinti kijelölt övezetben lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó
bejelentési, illetve engedélyezési kötelezettség alá egyébként nem tartozó haszonbérleti
szerződést - az NFA-val megkötött haszonbérleti szerződés kivételével - meg kell küldeni a
föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére a haszonbérleti
ajánlatnak (a szerződés tartalmának) az előhaszonbérletre jogosultakkal történő joghatályos
hirdetményi közlése céljából.
(2)	A közzétételre és az elő-haszonbéri éti jog érvényesítésével kapcsolatos eljárásra a
termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog gyakorlásának részletes
szabályairól szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A 7. § szerinti kijelölt övezetben lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre
vonatkozóan az NFA-nak a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásával
kapcsolatos nyilatkozata beszerzéséről a haszonbérbeadó gondoskodik. A nyilatkozat iránti
kérelemre az NFA tizenöt napon belül köteles válaszolni. Ha az NFA határidőben nem
nyilatkozik, ez a tény az elővásárlási jogról való lemondásnak minősül.
27.	A haszonbérleti szerződések közzététele
49.	§
(1)	Ha a föld nem a 7. § szerinti kijelölt Övezetben van, a haszonbérbe adó és a haszonbérlő
által aláírt szerződést a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője -
legkésőbb a szerződés hirdetményi közzétételével egyidejűleg - a véleményezési jogkörrel
felhatalmazott helyi földbizottság részére továbbítja.
(2)	A haszonbérleti szerződés közzétételének ideje alatt a haszonbérbe adásra kerülő földre
vonatkozóan a jegyzőnél az előhaszonbérletre nem jogosultak részéről is haszonbérbe vételi
igények jelenthetők be. Erre a közzétételről szóló hirdetményben utalni kell.
(3)	A közzététel határidejének leteltét követően a jegyző a felek által aláírt szerződést és a
helyi földbizottság véleményét, amennyiben azt a részére már eljuttatták, valamint az
előhaszonbérletre nem jogosultak részéről bejelentett haszonbérbe vételi igényeket, további
intézkedés céljából megküldi a jogügylet engedélyezésére illetékes hatóságnak, a szerződés
másolatát pedig a NFA-nak. A szerződés kifüggesztésére vonatkozó a határidő leteltét
32
követően, továbbá, ha az NFA értesítése is megtörtént, a haszonbérbe vételre vonatkozó
ajánlat közlését az előhaszonbérletre jogosultakkal megtörténtnek a további haszonbérleti
igények bejelentését pedig lezártnak kell tekinteni.
(4)	A közzététellel kapcsolatos jegyzői feladatokra valamint a haszonbérleti szerződés
megkötésére vonatkozó ajánlattal kapcsolatban a helyi földbizottság feladataira, a mező-,
erdőgazdaságilag hasznosított földek tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződések
nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezések megfelelően irányadóak.
50.	§
Az NFA, a jegyző által megküldött haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatra
a kézhezvételétől számított harminc napon belül nyilatkozik, ha az ajánlatnak megfelelő
feltételek szerint, a magyar államot megillető elő-haszonbérleti joggal élni kíván.
Nyilatkozatát a haszonbérbe adónak címezve kell megtennie, és erről értesítenie kell a
jogügylet engedélyezésére illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet. Ha az NFA nem él az
elő-haszonbérleti joggal, erről csak a jogügylet engedélyezésére illetékes mezőgazdasági
igazgatási szervet kell értesítenie.
28,	Az engedélyezés megtagadásának okai
51.	§
(1)	Meg kell tagadni a haszonbérleti szerződés engedélyezését, ha
a)	a haszonbérlő nem jogosult mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földet, illetve tanyát
haszonbérbe venni;
b)	a haszonbérleti jogviszony a haszonbérelhető terület megengedett mértékét meghaladó
területre vonatkozik, vagy a haszonbérlet megengedett leghosszabb időtartamát meghaladná;
c)	határozatlan időtartamra megkötött haszonbérleti szerződés engedélyezését kérik;
d)	a haszonbérletre vonatkozó területi és időbeli korlátozás megkerülésére alkalmas
megállapodás engedélyezését kérik;
e)	a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlő kötelezettségvállaló nyilatkozatát
a föld személyes megművelésére és arra vonatkozóan, hogy a haszonbérleti idő alatt a föld
más célú hasznosításának engedélyezését nem kéri vagy
f)	a szerződő felek olyan haszonbérleti szerződés engedélyezését kérik, amely a felek
tényleges akarata szerint a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld tulajdonjogának
megszerzésére irányul és a szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat, vagy
korlátozást vele megkerüljék;
(2)	Meg lehet tagadni az engedélyezést akkor is, ha a haszonbérbe adó oldalán olyan objektív
körülmények állnak fenn, amelyekből az következik, hogy
33
a)	a haszonbérlet ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne (így különösen tulajdoni hányad
eladása a föld megosztása nélkül);
b)	a haszonbérbe adás által a haszonbérbe adóhoz tartozó, térbelileg és gazdaságilag
összefüggő földrészletek birtokegysége megszűnne, ami a hasznosításuk gazdaságosságát, és
a kisebb földrészletek egybefüggően művelhető területként történő hasznosítását hátrányosan
érintené, vagy.
c)	a szerző, a szerzést megelőző öt éven belül a tulajdonában, illetve a használatában álló
mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld húsz százalékát a vonatkozó engedélyben foglalt
feltételek szerint termelés folytatása nélkül hasznosította.
(3)	Ha a haszonbérleti szerződés engedélyezését az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv
megtagadta, e jogviszony folytatásaként a haszonbérleti szerződésben lévő földekre elő-
haszonbérleti jog nem gyakorolható.
29.	Az engedélyező hatóság további döntései
52.	§
(1)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés megkötésére
vonatkozó ajánlat engedélyezését nem tagadja meg, és az NFA sem él a magyar államot
megillető elő-haszonbérleti joggal, a haszonbérleti szerződés engedélyezésére illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság véleményére is figyelemmel
a)	több bejelentkezett közül - a 43, § (4) bekezdése szerinti rangsor alkalmazásával - kijelöli
az előhaszonbérletre jogosultat, aki a szerződésben annak a helyébe lép, aki a haszonbérbe
vételre vonatkozó ajánlatot megtette;
b)	az a) pont szerint kijelölhető haszonbérlő hiányában, a haszonbérleti szerződést
haszonbérlőként aláíró személy és a szerződés közzététele kapcsán haszonbérbe vételi
igénnyel jelentkező, előhaszonbérletre nem jogosultak közül választva, kijelöli a szerződés
szerinti föld haszonbérlőjét (haszonbérlő kijelölési jogosultság); a haszonbérlőként kijelölt
jogosult, ha nem azonos szerződést haszonbérlőként aláíró ajánlattevővel, a szerződésben
ajánlattevő helyébe lép.
(2)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérlő
kijelölési jogosultságát a 24. § (l)-(5) bekezdésében, a föld tulajdonjogának átruházása
esetére vonatkozó vevőkijelölési jogosultságra meghatározott rangsorolási szempontok
megfelelő alkalmazásával gyakorolja
53.	§
(1)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a használatba adást nem engedélyezte és
nincs elő-haszonbérleti jog gyakorlására jogosult jelentkező, illetve kijelölhető személy, a
használatba adó változatlan szerződési feltételekkel az engedélyezést megtagadó jogerős
34
határozat közlésétől számított hat hónap elteltével más földművessel megkötött haszonbérleti,
használati szerződését a szerződés közzétételének mellőzésével az engedélyező hatóságnak
benyújthatja.
(2)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a használatba adást nem engedélyezte és a
föld fekvése szerinti települési helyi földbizottság igazolása szerint nincs haszonbérleti, más
használati jog gyakorlására jelentkező személy, továbbá az elidegenítő igazolja, hogy a föld
hasznosítása számára aránytalan terhet jelentene, az elidegenítő változatlan szerződési
feltételekkel az elutasító jogerős határozat közlésétől számított egy év elteltével földet a
magyar államnak használatra felajánlhatja, amely a földet az NFA útján a használatba vétel
időpontjában a helyben szokásos haszonbérleti díj ellenében köteles haszonbérbe venni,
kivéve, ha a felajánlás ingyenesen történt.
30.	Az engedélyezés megtagadásával kapcsolatos eljárás
54.	§
(1)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a korábbi haszonbérleti szerződés
módosítására vonatkozó megállapodás ellen az erre vonatkozó bejelentés beérkezésétől
számított harminc napon belül emelhet kifogást.
(2)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a harminc nap alatt nem emel kifogást, a
haszonbérleti szerződést engedélyezettnek, illetve a módosítást elfogadottnak kell tekinteni,és
erről a felek kérelmére igazolást állít ki.
(3)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a kifogásairól, a szerződést megkötő feleket
határozattal értesíti. A kifogásolás során az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv
határozatában a szerződést megkötő felekkel közli, hogy a haszonbérleti szerződés
módosítását tartalmazó megállapodásukon, mely időpontig, milyen részeiben változtassanak.
(4)	A határozatnak figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hagy a határidő
eredménytelen eltelte után a kifogásban meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén a
haszonbérleti szerződés a szerződő felek között az eredeti megállapodás szerinti tartalommal
marad fenn.
31.	Az engedélyezés m egtagadásá n a k, vagy elmaradásának jogkövetkezményei
55.	§
(1)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv, a jegyző által megküldött haszonbérleti
szerződés engedélyezését, annak beérkezésétől számított harminc nap alatt tagadhatja meg.
Ha harminc nap alatt a szerződő feleknek nem válaszol, a haszonbérleti szerződést
engedélyezettnek kell tekinteni.
35
(2)	Ha az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés engedélyezését megtagadja, az
erről szóló határozatában a szerződő feleket határidő tűzésével és bírság kilátásba
helyezésével felszólítja a szerződéskötés előtti állapot helyreállítására. Ezt az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv a helyszínen ellenőrizheti. Ha a felszólítás az adott határidő
elteltével eredménytelen, az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv bírságot szab ki, amely
a föld aranykorona értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forint összeg. A bírság a
szerződéskötő feleket egyetemlegesen terheli. A bírság ismételten kiszabható mindaddig,
amíg a jogsértő állapot fennáll. A bírság megfizetésére a földvédelmi járulék megfizetésére
vonatkozó szabályok az irányadóak.
32.	Sajátos földhasználatok
A feles bérlet
56.	§
Feles bérletre vonatkozó szerződésnek minősül, ha a megállapodás szerint a bérlő a mező-,
erdő gazdaságilag hasznosított föld időleges használatára és hasznainak szerzésére úgy
jogosult, hogy annak fejében köteles a megtermelt termény meghatározott hányadát a
bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld
haszonbérletére vonatkozó szabályok-megfelelően irányadóak.
A részesművelés
57.	§
(1)	Mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földre vonatkozó részesművelési szerződésnek
minősül, ha a megállapodás szerint a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a bérbe
adott földön mit termeljenek, a föld megművelésnek egyes feladataiból (így különösen talaj
előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás) a szerződő
felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek,
meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére
irányadó szabályokat.
(2)	A részesművelési megállapodás tartalmára, a feleket megillető jogokra és
kötelezettségekre egyebekben a polgári jogi társaság szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A részesművelésre a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld haszonbérletére vonatkozó
szabályok megfelelően irányadóak. A hozzátartozók által kötött részesművelési
megállapodásra a haszonbérletre vonatkozó szabályokat a területi és időbeli korlátozásokra
vonatkozó szabályok kivételével kell alkalmazni.
A szívességi földhasználat
36
58.	§
(1)	Szívességi földhasználatnak minősül, ha a tulajdonos a mező-, erdőgazdaságilag
hasznosított föld, illetve a tanya használatát a közeli hozzátartozójának ingyenesen engedi át.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld vagy
tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló
szerződések érvényességét nem érinti, azonban erre is a haszonkölesönre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
A lízing
59.	§
(1)	A mező-, erdőgazdaságilag hasznosított földre és a tanyára vonatkozó lízing szerződés
alapján a lízingbe vevő köteles
a)	a lízingdíjat a gazdasági év végén megfizetni;
b)	a földre, illetve a tanyára eső közterheket, a rendes felújítás és az ingatlan állagának
megóvásával kapcsolatos biztosítási költségeket viselni és
c)	a földet rendeltetésszerűen használni, a külön törvény szerinti földhasznosítási és
talajvédelemi kötelezettségnek eleget tenni.
(2)	A lízingbe vevő a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld és a tanya földjének más célú
használatára nem jogosult.
(3)	A mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld és a tanya allízingbe, vagy visszlízingbe
adására irányuló megállapodás semmis.
(4)	A lízingszerződés lejártakor a szerződés tartalma szerint
a)	a mező-, erdőgazdaságilag hasznosított föld, illetve a tanya a már kifizetett lízingdíj, vagy a
maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő, vagy az általa erre felhatalmazott más
személy tulajdonába kerül; a maradványérték, megegyezik a földnek tulajdonjogszerzés és
haszonélvezetijog-szerzés időpontja szerinti piaci értékével;
b)	a szerződő felek újra megállapított lízing díj ellenében legfeljebb további húsz évre
meghosszabbítják a futamidőt.
60.	§
Haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, szívességi földhasználat és lízing címén használt
mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek együttes mértéke, jogosultanként legfeljebb a
jogosult által haszonbérelhető föld mértékéig terjedhet.
37
33.	A mező, illetve erdőgazdasági hasznosítású földek használatával összefüggő öntözési
szolgalom, általános haszonvételi és szomszédjogi szabályok
61, §
(1)	A földhasználó a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használata során a
jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények mellett a Ptk., valamint e törvény
rendelkezéseinek megfelelő szomszédjogi szabályoknak köteles eleget tenni.
(2)	Az illetékes vízgazdálkodási hatóság a földhasználó javára a más használatában levő
földön határozatával öntözési szolgalmi jogot alapít, ha a földhasználó mezőgazdasági
tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében a felszíni, vagy felszín alatti
vizekből vízjogi üzemeltetési engedély alapján kivett víz odajuttatását, szétosztását, illetve
annak elvezetését, másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel
lehetne biztosítani.
(3)	A földhasználó a mezőgazdálkodás, ideértve az ártéri gazdálkodást is, kisebb
haszonvételeinek gyakorlását, így különösen a gomba, a vadgyümölcs, a virág, a
gyógynövény, a nád, a sás, illetve az éti csiga gyűjtését, a réti halászatot, valamint az útpadka,
az árokpart, a töltés stb. menti fü kaszálását a föld tulajdonosának engedélye nélkül térítés
ellenében másnak átengedheti.
(4)	A földhasználó köteles a külön törvényen alapuló haszonvételek (erdészeti, vadászati,
méhészeti, halászati) jogszerű gyakorlását az akadályoztatás (korlátozás) mértékének
megfelelő kártalanítás mellett tűrni. A földhasználó e jogok gyakorlásának átengedésével a
mező-, erdőgazdasági hasznosítású földön megtelepedő élőhelyi közösségeket nem
veszélyeztetheti.
62. §
A szolgalmi jog és a haszonvételi jogok gyakorlása során a szolgalommal terhelt, illetve a
haszonvétellel érintett földrészlet használójának érdekeit kímélve kell eljárni, a szolgalommal
terhelt ingatlant csak a szükséges mértékben, az akadályoztatás (korlátozás) mértékének
megfelelő kártalanítás mellett lehet igénybe venni. Megszűnik a szolgalom, ha az annak
alapítására vonatkozó feltételek is megszűntek.
63.	§
(1)	A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítása esetén a vetőmag
előállítója - a külön jogszabályban előírt mértékű védőtávolságok betartása érdekében -
köteles a vetésterveit egyeztetni a szomszédos földhasználóval. A vetés megkezdése előtt az
előírt védőtávolságon belül lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használója
megállapodást köthet a vetőmag előállítójával a földhasználat módjáról, illetve arról, hogy
milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a védőtávolságon belül a vetőmag-szaporítást
veszélyeztető növényfajokat és növényfajtákat nem termeszt.
38
(2)	Ha a genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából a védőtávolságok
alkalmazásával egy vagy több termesztési ciklusban zárt körzet kialakítását engedélyezték, a
zárt körzeten belüli tilalom, illetve korlátozás betartására, annak ellenőrzésére, a
kötelezettséggel érintett földhasználó kártalanításának mértékére és módjára a külön jogszabály
rendelkezései irányadóak.
IV.	FEJEZET
A BIRTOKTAGOK KIALAKÍTÁSA
34.	A birtoktagok kialakításának közös szabályai
64.	§
(1)	A földtulajdonosok a széttagolt mező-, erdőgazdasági hasznosítású földjeiket birtok
összevonási célú adásvétel és földcsere jogcímén, együttesen művelhető birtokká
(birtoktaggá) egészíthetik ki, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek
és a kedvezőbb üzemi méretek kialakítása céljából.
(2)	A földszerzés akkor minősülhet birtok-összevonási célúnak, ha a tulajdonszerző a
jogügylet engedélyezésére illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnél kötelezettséget vállal
arra, hogy a birtoktaggá egyesített földeket, ideértve a jogügylettel megszerzett földet is a
szerzés időpontjától számított tíz éven belül
a)	nem idegeníti el,
b)	más célra nem hasznosítja, és azokat
c)	a művelési ágának megfelelő tényleges mezőgazdasági műveléssel hasznosítja.
(3)	A birtok-összevonási célú földtulajdonjog-szerzés engedélyezésére és a szerzés egyéb
feltételeire e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4)	A birtok-összevonási célú földtulajdonjog-szerzésre vonatkozó megállapodásnak
tényszerű adatokkal kell alátámasztania, hogy a földcsere a cserében résztvevő valamennyi
földtulajdonosnál az előző birtokállapothoz viszonyítottan gazdaságosabban megművelhető
birtokot, birtoktagot képezett.
(5)	A birtok-összevonási célú földtulajdonjog-szerzésre irányuló megállapodás alapján
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt, a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiraton igazolja,
hogy a földtulajdonjog-szerzés és haszonélvezetijog-szerzés birtok-összevonási célt szolgált.
(6)	A birtok-összevonási célú földtulajdonjog-szerzésre egyebekben e törvény rendelkezései -
a földcserére vonatkozó tulajdonjog-szerzési és haszonéivezetijog-szerzési korlátozás
kivételével - megfelelően irányadóak.
39
65.	§
(1)	Ha a tulajdonosok a birtokösszevonást önkéntes földcserével valósítják meg, azt a mező-,
erdőhasznosítású földön fennálló telki szolgalmi jog, a földmérési jelek elhelyezését biztosító
használati jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá egyéb közérdekű
használati jog nem akadályozza.
(2)	A mező-, erdőhasznosítású földön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom,
haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetve a jog
jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe.
66.	§
A birtok-összevonási célú földtulajdonjog-szerzés és haszonéivezetijog-szerzés a külön
jogszabály szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki.
35.	Birtok-összevonási célú adásvétel
67. §
(1)	A birtok-összevonási célú adásvétel feltétele, hogy a szerző fél a szerzés időpontjában
legalább egy éve
a)	rendelkezzen legalább ötezer négyzetméter területnagyságú szőlő, gyümölcsös művelési
ágú földrészlet illetve legalább egy hektár területnagyságú egyéb művelési ágú földrészlet
tulajdonjogával és
b)	földtulajdona a vásárlással megszerzett mező-, erdőhasznosítású földdel együtt a tíz
hektárt, szőlő és gyümölcsös művelési ágú mező-, erdőhasznosítású föld esetében a két
hektárt érje el.
(2)	Birtok-összevonási célú adásvételnek minősül, ha a szerző fél tulajdonában álló mező-
erdőgazdasági hasznosítású föld és a megszerezni kívánt föld egymással szomszédosak.
Szomszédosnak azok a mező-, erdőhasznosítású földek minősülnek, amelyek akkor is, ha
azokat a települések közigazgatási határa választja el
a)	egymással közvetlenül határosak, vagy
b)	legfeljebb öt önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott mező-erdőgazdasági művelési ágú
földrészlet, illetve út (árok, csatorna) választ el egymástól.
(3)	Birtok-összevonási célú adásvételnek minősül továbbá, ha a szerző fél által megszerzett
föld a már tulajdonában álló birtokközponttól, üzemi székhelytől, illetve telephelytől, tanyától
-	a település közigazgatási határától függetlenül - legfeljebb húsz km-es távolságon belül
helyezkedik el, és a megszerzett föld a már tulajdonában álló földdel együtt a tíz hektárt, szőlő
és gyümölcsös művelési ágú mező-, erdőhasznosítású föld esetében pedig a két hektárt
meghaladja.
40
36.	Hatósági szervezés nélkül végrehajtott birtok~összevonási célú önkéntes földcsere
68. §
Több tulajdonos szétszórt mező-, erdőgazdasági hasznosítású földjeinek gazdaságosan
megművelhető birtoktaggá alakítása érdekében az érdekeltek megegyezése alapján birtok-
összevonási célú önkéntes földcserét lehet végrehajtani.
69.	§
Birtoktag képző földcserének minősül különböző földtulajdonosok között mező- és
erdőgazdasági földek tulajdonjogának cseréjére kötött olyan megállapodás, amelynek során
bármely szerző fél tulajdonában álló és a megszerzett föld, a település közigazgatási határától
függetlenül
a)	egymással szomszédossá válik, vagy azokat kizárólag út, csatorna, árok választja el
egymástól,
b)	egymástól legfeljebb öt mező és erdőgazdasági földként nyilvántartott földrészlet választja
el,
c)	a megszerzett föld már a szerző tulajdonában álló, külön jogszabály szerinti mezőgazdasági
birtoktest részeként, a mezőgazdasági birtokközponttól - a település közigazgatási határától
függetlenül - legfeljebb húsz km-es távolságon belül helyezkedik el, vagy
d)	a megszerzett föld már a szerző tulajdonában álló üzemi székhelytől, illetve telephelytől,
tanyától - a település közigazgatási határától függetlenül - legfeljebb húsz km-es távolságon
belül helyezkedik el, és a megszerzett föld a már tulajdonban álló földdel együtt a tíz hektárt,
szőlő és gyümölcsös művelési ágú mező-, erdőhasznosítású föld esetében pedig a két hektárt
meghaladja.
37.	Önkéntes földcsere hatósági szervezéssel
70.	§
Ha egy-egy tulajdonos mező-, erdőhasznosítású földjeinek ^irtoktaggá történő egyesítése
céljából az önkéntes földcsere több tulajdonos, több széttagoltan fekvő földrészletét
egyidejűleg érinti, az önkéntes földcsere megszervezését a cserélni szándékozó tulajdonosok
és egyéb érdekeltek együttesen kérhetik az mezőgazdasági igazgatási szervtől. Az önkéntes
földcsere megszervezését bármely mezőgazdasági igazgatási szervtől kérni lehet, amelynek
illetékességi területén az elcserélendő földek valamelyike fekszik. Az önkéntes földcserét az a
mezőgazdasági igazgatási szerv engedélyezi, amelytől annak megszervezését kérték.
41
71.	§
Az önkéntes földcserére irányuló eljárás megindításáról az illetékes mezőgazdasági igazgatási
szerv az érdekelteket értesíti. Ebben a mezőgazdasági igazgatási szerv a csere céljára
rendelkezésre álló földrészleteket helyrajzi szám szerint megjelölve közli az érdekeltekkel, a
résztvevők (tulajdonosok) nevének és lakcímének egyidejű feltüntetésével. Az értesítésnek
határidő megjelölésével felhívást kell tartalmaznia arra, hogy az érdekeltek a határozatban
megjelölt földrészletek és a konkrét tulajdonosok ismeretében tegyék meg a végleges, illetve
pontosítsák a korábbi kérelmükben tett ajánlataikat, és a földcserére vonatkozóan a szükséges
megállapodások elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről gondoskodjanak.
72.	§
(1)	Az érdekeltek kérelmére az ingatlanügyi hatóság az önkéntes földcserével kapcsolatos
földmérési munkát díj fizetése ellenében elvégzi, és a kicserélt területeket a tulajdonosok
birtokába adja.
(2)	A résztvevőknek az önkéntes földcserére vonatkozó megállapodásában okiratszerűen
össze kell foglalniuk a földrészleteknek a csere során kialakuló új jogi helyzetét, a
kicserélendő földrészletekre vonatkozóan a tulajdonosok által felajánlott esetleges
értékkiegyenlítést, a birtokbaadásra . vonatkozó és az egyéb kérdéseket illetően a
cserepartnerek között létrejött megállapodásokat.
73.	§
(1)	A különböző értékű mező-, erdőhasznosítású földek cseréje esetén az értékkülönbözetet,
továbbá a földön levő építmény és más beruházás, növényzet és a folyó gazdasági évben
elvégzett mezőgazdasági munka ellenértékét meg kell téríteni.
(2)	Az ellenérték megtérítése pénzzel, továbbá bármilyen vagyontárggyal, illetve vegyesen
(pénzzel és vagyontárggyal) történhet.
74.	§
Az önkéntes földcserére irányuló eljárásban résztvevőnek kell tekinteni
a)	az eljárásba bevont mező-, erdőhasznosítású föld tulajdonosait, továbbá a földrészleten levő
épületek és építmények tulajdonosait, ha azok a földrészlet tulajdonosától különböző
személyek;
b)	a cserével érintett földrészletek tekintetében a mező-, erdőhasznosítású föld tulajdonosán
kívül azokat a jogosultakat, akiknek javára vagy érdekében az ingatlan-nyilvántartásba
valamely jogot vagy tényt jegyeztek be.
75.	§
Ha az önkéntes földcserére vonatkozó egyetértő nyilatkozat érvényességéhez harmadik
személy beleegyezése vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a mezőgazdasági igazgatási
szerv által szervezett eljárásban is be kell szerezni.
42
V. FEJEZET
A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI ÉS A HASZONBÉRLETRE
VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK
38.	A kényszerhasznosításba vonás közös szabályai
76.	§
(1)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet
kényszerhasznosításba vonja, ha
a)	a földszerző elmulasztotta az e törvény szerinti engedélyezési kötelezettség alá tartozó
szerződés, megállapodás megkötését, illetve a már engedélyezett szerződés módosításának
bejelentését, és a kitűzött határidő alatt sem pótolta azt,
b.) a földszerző
ba)	az e törvény szerint vállalt földhasznosítási kötelezettségét megsértette és ezért jogerősen
földvédelmi bírságot állapítottak meg a terhére,
bb)	a földet jogellenesen más célra hasznosította,
be) a föld használatát másnak úgy engedte át használatra, hogy a használat átengedéséből
származó bevétele meghaladja a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele huszonöt
százalékát,
bd)	a földműves, illetve a mezőgazdasági termelőnek minősülő jogi személy vagy jogi
személyiség nélküli szervezet a használatában álló föld több mint húsz százalékát engedte át
másnak használatba,
be)	utólag megállapítást nyert, hogy a földműves a szerzéskor nem rendelkezett legalább
középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy ennek hiányában
nem szerzett a mezőgazdasági tevékenységben legalább három éves gyakorlatot,
bf)	utólag megállapítást nyert, hogy a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet
üzemvezetője a szerzéskor nem rendelkezett legalább középfokú mezőgazdasági vagy
erdészeti szakirányú képzettséggel és legalább öt éves mező-, erdőgazdasági üzemi
gyakorlattal,
bg)	a szerződést az erre hatáskörrel rendelkező bíróság érvénytelennek nyilvánította és a
földek hasznosítása másként nem biztosított.
(2)	Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
kényszerhasznosításba vonását a föld tulajdonosának, illetve a használójának a költségére
határozattal rendeli el, amelyben kijelöli a föld hasznosításáról gondoskodó gazdálkodót.
(3)	A kijelölt gazdálkodó a gazdasági évre megállapított minimális haszonbérleti díj fizetésére
köteles a föld tulajdonosa, illetve a földdel rendelkezni jogosult használó részére. Igazolt
költségeit a haszonbérleti díjból levonhatja. A meg nem térülő költségeinek biztosítására,
amely a földet terhelő, adók módjára behajtható tartozás, az ingatlan-nyilvántartásba
jelzálogjog jegyezhető be. A kijelölt gazdálkodó a gazdasági év végén az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv részére a bevételeiről, kiadásairól elszámolást készít.
43
39.	A haszonbérletre vonatkozó külön rendelkezések
77.	§
Ha a haszonbérlő a földet jogellenesen alhaszonbérletbe, használatba adta, az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet
kényszerhasznosításba vonja.
78.	§
Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által elrendelt kényszerhasznosítás teljesítése
keretében megkötött haszonbérleti szerződés mentes mind az engedélyéhez szükséges
bejelentés, mind pedig az előhaszonbérletre jogosultakkal történő hirdetményi közlés alól.
VL
A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE
79.	§
(1)	Az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütköző szerződés semmis.
(2)	Ha hatósági engedélyezés alá nem tartozó megállapodással kérik az ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzést, illetve a földhasználati nyilvántartásba vételt, és a
megállapodás az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi
hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
(3)	Mező-, illetve erdőgazdasági hasznosítású föld vagy védett természeti terület
tulajdonjogának, illetve használati jogának megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési
kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat.
80.	§
(1)	Ha hatósági engedélyezés alá tartozó megállapodás alapján kérik az ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzést, illetve a földhasználati nyilvántartásba vételt, és a
megállapodás az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi
hatóság az eljárás függőben tartása mellett megkeresi az ügyészt, ügyészi intézkedés
megtétele iránt.
(2)	Az ügyész a hatóság határozata tekintetében külön törvény szerint intézkedést foganatosít.
(3)	Az ügyész a bíróságtól kérheti
a)	az e törvény hatályba lépése előtti rendelkezések szerint semmisnek minősülő termőföld
tulajdon-szerzés, illetve az ilyen földre vonatkozó szerzési kikötés érvénytelenségének
megállapítását és törlését az ingatlan nyilvántartásból, továbbá
b)	az e törvény szerinti hatósági engedély hiányában az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a
földhasználati nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog, illetve haszonélvezeti jog törlését.
44
(4)	A szerző félnek a tulajdonjog, illetve használati jog bejegyzése, illetve nyilvántartásba
vétele iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy tulajdon, használati jog szerzése nem
ütközik szerzési korlátozásba, és csatolnia kell a szerzést engedélyező határozatot. A
nyilatkozat valóságtartalmát az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartás alapján
ellenőrizheti.
81.	§
(1)	Az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütköző szerződés vagy szerződési
kikötés esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a
felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve használati
jogok megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont
bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához.
(2)	Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek és korlátozások, tilalmak betartását az
ingatlanügyi hatóság bevonásával az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.
(3)	Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv, az ellenőrzés során az összes körülmény alapos
mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, használó
a)	nem tartotta be az általa a szerzéshez vállalt kötelezettségeket,
b)	földműves tevékenysége vagy minősége megszűnt vagy
c)	jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhely, telephelye,
mezőgazdasági üzeme bármely okból megszűnt
felhívja a tulajdonos, illetve földhasználó figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő
megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.
(4)	Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási
szerv
a)	a mulasztóra bírságot szab ki, amely a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres
szorzatának megfelelő forint összeg A bírság alól felmentés, részletfizetési kedvezmény nem
adható, mulasztást érintő igazolási kérelem nem nyújtható be;
b)	a földrészleteknek a mulasztó költségére vállalkozó igénybevételével
kényszerhasznosításba vétele iránt intézkedik;
c)	a bírság befizetésére megállapított határidő eredménytelen elteltét követően intézkedik a
kiszabott bírság ingatlanárverésen történő behajtása iránt;
d)	amennyiben a kényszerhasznosításba vételre vállalkozó nem jelentkezik az NFA, illetve az
általa létrehozott szerv intézkedik a kényszerhasznosításba vétel felől. A kényszerhasznosító
vállalkozó, illetve kijelölt állami szerv a kényszerhasznosítás során használati díj, egyéb
költségfizetési kötelezettséggel nem tartozik a földtulajdonos, földhasználó felé; indokolt
költségei megtérítését igényelheti a mulasztótól.
45
(5)	A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. A bírság
megfizetésére a földvédelmi járulék befizetésére vonatkozó szabályok irányadók.
VII. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK, HATÁLYBALÉPÉS
40.	A földhasználat nyilvántartása
82.	§
(1)	Az ingatlanügyi hatóság, az erdők kivételével, az illetékességi területéhez tartozó földek
használatáról - földhasználónként, közös földhasználat vagy közös tulajdonban álló föld
esetén földhasználati közösségenként rendszerezve - az ingatlan-nyilvántartás adatain
felépülő, de attól elkülönülő önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás
tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, művelési ágát,
hektárban a terület nagyságát, aranykoronában a föld értékét, a földrészlet (alrészlet) vagy
földrészletek magánszemély használójának természetes személyazonosító adatait, illetve a
gazdálkodó szervezet földhasználó megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai
számjelét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat
időtartamát. A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése -
függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szervezet feladatkörébe tartozik.
(2)	Aki földet használ, és annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy
hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül
az ingatlan ügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ha a használó nem a
tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot
a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.
(3)	Ha a földhasználat olyan szerződés alapján keletkezett, amelynek érvényességéhez
jogszabály alapján kötelező írásba foglalás szükséges, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a bejelentési adatlapot a használatba adónak nem kell aláírnia, de a
bejelentési adatlaphoz a szerződés egy eredeti példányát vagy annak közjegyző által
hitelesített másolatát mellékelni kell.
83.	§
(1)	A földhasználó a használatban bekövetkezett változásokat harminc napon belül köteles az
ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.
(2)	A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek
mértéke a föld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének ezerszerese, azzal, hogy
a bírság nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.
(3)	A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő megjelölésével - a
bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő
elmulasztása esetén — újabb határidő megjelölésével — a bírságot ismételten ki kell szabni.
46
(4)	Ha a földhasználó személyére vonatkozó bejelentés nem érkezett, a föld használójának a
tulajdonost, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekinteni.
(5)	Közös használat esetén, vagy közös tulajdonban álló ingatlan esetében a (2) bekezdés
szerinti bírság megfizetésére a mulasztó földhasználók, illetve a tulajdonosok egyetemlegesen
kötelezhetők.
84.	§
(1)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy
egészben - jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság értesíti az ügyészt.
(2)	Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból másolatként,
díjfizetés ellenében papír alapon vagy elektronikus úton a külön jogszabályban meghatározott,
a 82. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lapot szolgáltat. A
földhasználati nyilvántartásról szolgáltatott másolat, az elektronikus úton szolgáltatott másolat
külön hitelesítés nélkül is, közokiratnak minősül.
(3)	A földhasználati nyilvántartásból díjmentes az adatszolgáltatás
a)	a hatóság megkeresésére, annak hivatalból indított eljárásához
b)	a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá
c)	bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére
jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához
(4)	A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az
ingatlanügyi hatóság csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
41.	Hatálybalépés
85.	§
(1)	Ez a törvény a 2014. május 1-jén lép hatályba. A törvény hatálybalépését követően az
illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnél, illetve az ingatlanügyi hatóságnál indult
eljárásokban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlanügyi hatóságnál indult eljárásokban a
korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)	A törvény hatálybalépését megelőző időpontban az elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti
jog gyakorlása végett a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdető táblájára
kifüggesztett ajánlatokra, az ezt követően indult ingatlanügyi hatósági eljárásra a kifüggesztés
időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
47
(4)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) termőföld: a település határán belüli elhelyezkedésétől (belterület, külterület) függetlenül
valamennyi olyan mező-, illetve erdőgazdálkodással hasznosított, vagy az ilyen gazdálkodásra
alkalmas földterület, amelyet az ingatlanügyi hatóság szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét,
legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágba sorolt be, vagy halastónak
nyilvánított és a mező-, erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló törvény szerint mező-,
erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül;”
(5)	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) termőföldnek nem minősülő ingatlan: az a beépített, vagy beépítetlen föld, amely nem
tartozik az a) pont szerinti földek közé”.
(6)	Ahol jogszabály termőföldre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban a
termőföld alatt a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet kell érteni.
(7)	Hatályát veszíti
a)	a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény,
b)	a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § b) pontja
42.	Felhatalmazások
86. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzésével kapcsolatos
előzetes hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozóan
a)	az érintett hatóságok és önkormányzatok közreműködésének rendjét, a mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának
megszerzésével kapcsolatban az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére a szerzési
jogosultságok megállapításához szükséges adatok szolgáltatásának és az ezzel kapcsolatos
költségek viselésének szabályait,
b)	a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti, továbbá
más jogcímű használatának megszerzésére a megállapodást kötő felek részéről az
engedélyezéshez, illetve a jogügyletek utólagos hatósági ellenőrzéséhez szükséges
nyilatkozatok kiadásának módját, illetve az adatok szolgáltatásának rendjét,
48
c)	az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek az elővásárlási jogosultság
megállapításával, illetve a vásárlásra jogosultak kijelölésével, továbbá az elő-haszonbérleti
jogosultság megállapítására, illetve a haszonbérlő kijelölési kapcsolatos jogosultsága
gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a földművesek, mezőgazdasági termelők gazdálkodása alatt álló mező- és erdőgazdasági
üzem földterületének, illetve gazdálkodási területének megengedett legkisebb, továbbá
legnagyobb nagyságát.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a földhasználati
nyilvántartás részletes szabályait, a bejelentési kötelezettség alá tartozó adatok körét, a
bejelentés módját, a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos eljárás igazgatási szolgáltatási
díját.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje az illetékes mezőgazdasági igazgatási
szervet.
(4)	Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg
a)	a földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási
szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait,
b)	a vételi (haszonbérleti) ajánlat hirdetményi úton történő közlésével összefüggő igazgatási
szolgáltatási díjának mértékét és a díjfizetés részletes szabályait,
(5)	Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a
földművesek, mezőgazdasági termelők gazdálkodása alatt álló mező- és erdőgazdasági üzem
földterületének, illetve gazdálkodási területének referencia mértékét. A miniszter ötévenként
köteles felülvizsgálnia a megállapított mező- és erdőgazdasági üzem földterületének, illetve
gazdálkodási területének referencia mértékét.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
1.	Magyarországon a termőföldek tulajdoni, használati viszonyai, a földhasznosítás
rendszere a kárpótlási törvények, a szövetkezeti átmeneti törvény, az állami tulajdon
privatizációjára, a földkiadásra vonatkozó törvény, a részarány tulajdonközösségek
megszüntetéséről szóló törvénymódosítások, a nemzeti földalapról szóló törvény, a termőföld
védelméről szóló törvények, és e törvények végrehajtási rendeleteinek együttes
eredményeként alapvetően átalakult.
2.	A termőföldről szóló 1994. évi. LV. törvény (a továbbiakban: Tft) hazánknak az
Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti időszakban lépett hatályba, A törvény
legfontosabb célkitűzése volt, hogy a politikai, gazdasági rendszerváltás folyamatában a
földtulajdoni, földhasználati viszonyok átalakításával a mezőgazdaságban a magántulajdon
váljon meghatározóvá, a magántulajdonba került termőföld használata, hasznosítása és
forgalma elsősorban a kialakuló piacgazdaságba bekapcsolódni képes hazai gazdaságok
megerősödését segítse elő.
A hazai gazdaságok érdekében tett lépésként a Tft. a külföldi magán és jogi
személyeket kizárta abból a lehetőségből, hogy termőföld és védett természeti terület
tulajdonjogát megszerezzék, A belföldi jogi személyek tulajdonszerzésének egyidejű
megtiltása mögött pedig e jogi személyek külföldi tulajdonosainak a földtulajdontól való
távoltartása, továbbá az a törekvés játszott szerepet, hogy a tőkeerős belföldi társaságoknak a
termőföld monopolizálására irányuló törekvéseit akadályozzák.
A rendszerváltás időszakában a tulajdoni viszonyok átalakítását célzó törvények, és a
hatályos földforgalmi szabályozás következtében Magyarországon mintegy 8.609.364 hektár
nagyságú külterületi földrészlet megközelítőleg 3.948.628 darab önálló helyrajzi számú
földrészletre oszlik meg, amelyek átlagos területmérete 2,2 hektár nagyságú.
A földhasználat alapján kialakult birtokstruktúrát a nagyszámú, és az életképesség alsó
küszöbét alig elérő kisgazdaságok nagy száma, a kevés számú nagybirtok, az ehhez képest
nem számottevő, de növekvő középüzemek jellemzik. Magyarországon a 100 hektár feletti
gazdaságok a gazdasági szervezeteknek a 0,8%-át képezik, az általuk használt földterület a
mezőgazdasági területnek a 67,4 százaléka. Az EU-15-ök esetében az előbbiek sorrendjében
ugyanezek az arányok hozzávetőlegesen 3 és 40 százalék.
Feltűnő a földtulajdonon alapuló középbirtokok szükségesnél kisebb mértékű jelenléte.
Az utóbbi időszakban - részben a kormányzati politika hatására, részben a földpiac
átrendeződése miatt, részben a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára is figyelő társas
vállalkozások megváltozott földlekötési megfontolásai miatt - a magyar fölhasználati
rendszerben kedvező folyamatok indultak el: a társas vállalkozások földbirtoka enyhén
csökken, míg a családi gazdaságok és egyéni gazdaságok földlekötése növekvő tendenciát
mutat.
50
3. A termőföld-használati struktúra jelentősen átalakult, a földek árai, csakúgy a
haszonbérleti díjak az elmúlt időszakban nagymértékben megváltoztak, folyamatosan
emelkedtek. A földhasználati jogok megszerzése tekintetében földéhség alakult ki, amelyet a
támogatási jogok jövőbeni megszerzése is meghatározó mértékben motivál, A hazai földárak
mindazonáltal különböző mértékben, de jelenleg is jelentősen elmaradnak az Európai
Unióban ismert piaci áraktól annak ellenére, hogy a kötött földforgalom az Európai
országokban is ismert.
4.	A jelenleg hatályos földjogi szabályozás az uniós szerződésnek a tőkeáramlásra, a
letelepedési jogra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétes rendelkezéseket is tartalmaz. A
termőföldjeinkre vonatkozó jelenlegi tulajdonszerzési tilalmakat és korlátozásokat legfeljebb
2014. április 30-ig tarthatjuk fenn. A moratóriumközelgő lejárta a hazai földtulajdoni,
földhasználati viszonyok teljes újragondolását, a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában
megfogalmazott törekvésekkel összhangban álló rendezését és nem utolsó sorban a közösségi
normákhoz illeszkedő szabályozását teszi szükségessé.
5.	A Javaslat nem szabályozza a termőföldekre vonatkozó jogviszonyok teljességét,
elsősorban és meghatározóan a termőföldek forgalmát, a földtulajdon, illetve a földhasználat
jogok forgalmát szabályozza. A törvényjavaslat az eddig jogalkotási gyakorlattal egyezően
nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának szabályozását.
A Javaslat a birtokrendezésről szóló külön törvény megalkotásáig és hatálybalépéséig
is külön szabályozást ad a birtoktag képző földforgalom támogatására. A törvényjavaslat
alapvető szabályokat tart fenn a földhasználati nyilvántartásról.
6.	A Javaslat szakít a földszerzési korlátozásoknak személyekre központosító szabályozási
módjával, helyette a földforgalom szabályait a földet megművelni kész és képes
mezőgazdasági gazdálkodók földellátását kívánja biztosítani és szabályozni.
Ennek keretében a törvényjavaslat főszabályként a mezőgazdasági termelést folyató
személyek, földművesek tulajdon és használati jog szerzését teszi lehetővé és indokolt
kivételektől eltekintve alapvetően kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató bármely
személyek földtulajdoni, illetve földhasználati jog szerzését.
A Javaslat a földszerzési lehetőségekben alkalmaz további különbségtételt is, amely
azon az elvi megfontoláson alapul, hogy azokat kell hátrányosan megkülönböztetni a
földszerzésben, illetve azokat kell kizárni a földtulajdonszerzésből, akik képesek a szerzési
tilalmak és korlátozások kijátszására, illetve ahol a szerzési korlátozások és tilalmak betartása
nem ellenőrizhető. Ebből a megfontolásból kiindulva - indokolt kivételektől eltekintve -
kizárja a mezőgazdasági termelő gazdálkodó szervezetek, a jogi személyek
földtulajdonszerzését, és számukra a különböző földhasználati jogok szerzését teszi lehetővé.
7.	A törvényjavaslat ugyanakkor - nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinkkel
összhangban — nemzeti elbánást nyújt a földszerzésben a az EU, Európai Gazdasági Térség
(EGT) tagállamai, külön nemzetközi szerződés szerinti államok földműveseinek.
A törvényjavaslat az egyenlő elbánást a belföldi és a tagállami illetőségű földművesek
között érvényesíti azzal, hogy mindemellett a helyben lakó földműveseket előnyben részesíti
a földszerzésben.
A nemzeti elven való különbségtételt (szerzési tilalmat) ugyanakkor azokkal a külföldi
tagállamokkal szemben érvényesíti, amelyek egyfelől a magyar állampolgárokkal és jogi
személyekkel szemben nemzeti elvű megkülönbözetést alkalmaznak, illetve kívül esnek az
51
EU, az EGT, és a nemzeti elbánás biztosítását előíró nemzetközi szerződésekben részes
államok körén.
A földművesek közötti különbségtétel elsősorban gazdaságuk mérete és termelési
képessége, továbbá tevékenységük birtokpolitikai megítélésére épül, összhangban van a
közösségi jognak a letelepedés és a tőkeáramlás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel,
nyilvános, áttekinthető, objektív feltételeken alapuló korlátozást valósít meg, és egyben
szolgálja a nemzeti birtokpolitikai célokat.
8.	A törvényjavaslat a földforgalmat közérdekű célok elérése érdekében korlátozza a
vidékfejlesztés közérdekű céljait szolgálja. Az általános vidékfejlesztési célok keretén belül
kijelölt agrárpolitikai, birtokpolitikai célkitűzéseket szolgálják a földforgalmi korlátozások,
megteremtve ezzel a korlátozások alkotmányjogi, illetve közösségi jogi összhangját.
A törvényjavaslat a földforgalmi szabályozás oldaláról is szolgálni kívánja a falvak
népességmegtartó, jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének megőrzését és
újrateremtését, a mezőgazdaságban termelt jövedelemnek a jövedelemkeletkezés helyén való
megkötését, hogy ezzel is szolgálja a vidékfejlesztési célokat.
9.	A törvényjavaslat a birtokpolitikai célok elérésének egyik kiemelten fontos, de nem
egyedüli eszköze. A törvényjavaslat elősegíti az őstermelők birtokszerzését, jövedelem
elérését. Az őstermelők kisebb birtokainak a jövője biztosított, a kormányzat támogatja
középbirtokká fejlesztésüket.
A törvényjavaslatban a családi birtokok képezik a szerzési preferenciák elsődleges
tárgyát, mivel azok alkotják középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét,
amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki
térségek foglalkoztatási szintjének emelését is.
A kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát
csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne. A nagyobb birtokok is fontos
szerepet kaphatnak nagytömegű és azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termék
előállításában.
10.	A törvényjavaslat a földművesek föld szerzését egyfelől direkt módon szabályozza:
mennyiségi birtokméreti korlátozásokkal, másfelől közvetetten: a kiemelt birtokpolitikai
célokat szolgáló mezőgazdasági tevékenységet vállaló és megvalósító, továbbá a birtoktagot
képező helyi földművesek támogatásával: elővásárlási jog, vásárlási jog biztosításával, állami
földpiaci intervenciós jelenléttel és ellenőrzéssel.
A törvényjavaslat a földforgalomban a spekulációs vagy tőkebefektetési célokat
szolgáló földszerzést a megállapodások kötelező nyilvánosságra hozása, továbbá hatósági
engedélyhez kötési kötelezettsége, a földszerzésnek a művelési kötelezettséghez kötése, annak
elmulasztása esetére a bírságolás már alkalmazott eszköze mellett, a kényszerhasznosításba
vétel, továbbá meghatározott időre a földszerzésből való kizárásának eszközeivel korlátozza.
11.	A törvényjavaslat szolgálja Magyarország Alaptörvényének a természeti erőforrásokra,
különösen a termőföld védelmére és fenntartására vonatkozó előírásait.
52
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
1.	Javaslat felsorolásszerűen határozza meg a törvény által szabályozott tárgyköröket. A
felsorolás szerint a törvény a hangsúlyosan a földek szükebb értelemben vett forgalmára
vonatkozó, vagyis a föld tulajdonjogának megszerzésére, és a földek haszonbérletére, a
termőföldek használatára irányuló bármely használati jogra vonatkozó szabályokat állapítja
meg. Ennek indoka, hogy a moratórium lejártával elsősorban a földek forgalma, vagyis a
földek tulajdonjogának, és használatának megszerzésére vonatkozó lehetőség szabályozása
állítható az egészséges birtokstruktúra kialakulásának, a birtokpolitikai célok
megvalósításának szolgálatába. A termőföld mennyiségi védelmére és a termőtalaj védelmére
vonatkozó szabályok megújítása is indokolt, de nem mutat a moratórium lejártával azonnali
szabályozást igénylő Összefüggést.
A Javaslat szerint az új földtörvény elsősorban a földek forgalmának szabályozására, vagyis a
föld tulajdonjogának megszerzésére, és a földek haszonbérletére, a földek használatára
irányuló bármely használati jogra, a földek forgalmára vonatkozna. A tulajdonjog mellett a
haszonélvezet joga is a földre vonatkozó alapvető rendelkezési jogosultságot testesít meg,
ezért ha a szerződő felek annak alapításában állapodnak meg, a megállapodás tulajdonjoggal
azonos forgalmi szabályok alá tartozik,
2.	A Javaslat azt az elvet követi, hogy jogcímétől függetlenül általában tulajdonszerzésnek
tekint minden olyan megállapodást, illetve jogi tényt, amely a föld birtoklásának,
használatának és a földdel való rendelkezésnek a lehetőségét teremti meg valaki számára.
Ennek az a jelentősége, hogy a minden olyan „hatalmasság” megszerzése, amely másokat
kizár a föld hasznainak élvezetéből, csak a tulajdonszerzési tilalmak és szerzési korlátozások
által kordában tartott rendben valósulhat meg. A Javaslatnak ugyanakkor alkotmányjogi
okokból meghatározott esetekben kivételt kell engednie a földre vonatkozó tulajdonjog
megszerzésének korlátozása alól. Ezt a Javaslat azáltal valósítja meg, hogy meghatározza
azokat a szerzési jogcímeket, amelyek a törvény rendelkezéseinek alkalmazása során nem
minősülnek tulajdonszerzésnek. Ez hangsúlyozottan csak a törvény tulajdonszerzési
tilalmainak és korlátozásainak szűkítését célzó szabályozás. Valójában ezekben az esetekben
is tulajdonjog keletkezik a földre, illetve annak alanya módosul. A kivételek körébe egyrészt
az un. dologi tulajdonszerzési jogcímek tartoznak, mint amilyen a törvényes öröklés (a
végrendeleti öröklés nem!), az elbirtoklás, a kisajátítási eljárás során a hatóság határozatával
megszerzett földtulajdon a kisajátított föld helyett, a közös tulajdon megszüntetése. Jogi
személy esetében a Javaslat értelemszerűen nem tekinti új földtulajdon-szerzésnek, ha a jogi
személy már meglévő földjének tulajdonjoga átszáll a jogutódra szervezeti formaváltás (pl.
Kft. átalakul ZRt.-vé), illetve szétválás, és kiválás esetén. Nem tartozik szerzési korlátozás alá
továbbá a kárpótlási célú árverésen történő föltulajdonjog-szerzés.
3.	A tulajdonjogtól és a haszonélvezettől elkülönülten, a többi földhasználatra (mint pl. feles
bérlet, részesmüvelés, szívességi földhasználat, haszonkölcsön stb.) a haszonbérletre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, amelyről a Javaslat önálló fejezetben
rendelkezik. A Javaslat szerint a földhasználat jogosultságának „forgalma”, a birtoklás
monopolizálásának lehetősége miatt (nem beszélve a kapcsolódó és vagyoni értékkel bíró
53
támogatási jogról) ugyancsak a birtokpolitika által megszabott célokhoz rendelt korlátok
között mehet végbe. Emiatt szükségszerű, hogy a Javaslat meghatározza a földhasználat
fogalmát is. Arra figyelemmel pedig, hogy a tulajdonjog és a földhaszonbérlet megszerzése a
föld hasznosítására vállalt kötelezettség függvénye, a Javaslat a földhasznosítás fogalmában
összegezi e kötelezettség tartalmát, amelynek teljesítése ezáltal ellenőrizhető.
A 4. §-hoz
A Javaslat a földforgalom törvényi szabályozása során a jelenlegi termőföld elnevezést
mellőzi és annak fogalmi meghatározását sem használja. A két fogalom a tartalmát tekintve, a
földeknek ugyanazt a körét fedi le. így az elnevezés megváltoztatása nem okozhat zavart. A
termőföld elnevezés mellőzésének nyomós indoka, hogy Magyarországnak az Európai
Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés is a „mezőgazdasági földekre” és nem a
„termőföldekre” tartalmaz rendelkezést.
A Javaslattal a földforgalmi szabályozás összhangba kerül az országos településrendezési
követelményekről szóló szabályzat (OTÉK) fogalmi rendszerével. Az új törvény a hatálya
alatt tartaná a belterületi mezőgazdasági hasznosítású földeket, a tanyákat, a
mezőgazdaságilag hasznosított egyéb földrészleteket is, ha azok alkalmasak mezőgazdasági
termelésre, és nem kerültek jogszerűen kivonásra a mezőgazdasági termelésből. A védett
természeti területek - mivel azokra is kiterjednek a törvényben szabályozott tulajdonszerzési
korlátozások - a törvény hatálya alatt maradnak. Az a védett természeti terület, amely
egyidejűleg mező-, erdőgazdasági hasznosítás alatt áll (valamely művelési ágban tartják
nyilván), e törvény értemében „automatikusan”, mint mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
vesz részt a forgalomban, vagyis kiterjednek rá a szerzési korlátozások és a megszerzésük
lehetősége a birtokpolitikai szempontú hatósági engedélytől is függ. A mező-, erdőgazdasági
hasznosítású földnek nem minősülő, vagyis a művelés alól kivett - művelési ágak nélküli -
védett természeti területnek az e törvény hatálya alá tartozásáról azonban a kifejezetten
rendelkezni kellett. E nélkül ugyanis ezeknek a védett területeknek a tulajdonjoga és a
használata is mentesülne a szerzési korlátozások és a birtokpolitikai szempontú engedélyezési
eljárás alól.
A Javaslat szerint a törvény hatálya alá tartozik a tanya, amely sajátos gazdasági, jogi egység.
A tanya legújabb kori sorsa, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagyüzemi
tábláinak, az 1959. évi 24. törvényerejű rendeleten alapuló kialakításához kapcsolódott. A
termelőszövetkezet tagja és az egyéni gazdálkodó a nagyüzemi táblában lévő lakóépületét -
tanyáját — valamint a hozzá tartozó gazdasági épületeit, úthasználattal (a mintegy 3,0-3,5
méter széles un. tanyai bejáró utak használatának jogosítványával), 800 — 1600 négyszögöl
területtel kialakítva (ami jelenlegi átszámítás szerint mintegy 3000 — 6000 m2), a földrendezés
után is megtarthatta. A nagyüzemi táblából magántulajdonban visszahagyott, „kimetszett”
tanyák területe, vagyis a „tanya telek”, az épületek által elfoglalt területet, az udvar területét
és a kialakított „telken” belülre eső termőföldet (rendszerint konyhakertet) foglalta magában.
(A tanya fogalmán, kiterjedés szempontjából mindig az említett „tanyatelek” értendő). A
tanyán folyó gazdálkodás ebben az értelemben függetlenedett elvben a környező nagyüzemi
54
táblától, saját önálló helyrajzi száma révén pedig a nagyüzemi táblától ugyancsak
függetlenedett, elvileg forgalomképes jogi egységgé vált. Az önállósodás abban öltött
leginkább testet, hogy a tanyát a kialakítását követően további földrendezésbe nem lehetett
bevonni. A gyakorlat azonban ezt nem mindig igazolta.
Az eredeti gazdasági rendeltetés mellett a tanya épülete lakás céljára, idővel pedig - az 1970-
es, 1980-as évektől - már üdülési, pihenési célokra is szolgált. A törvény a tanya e vegyes
jellegére van figyelemmel, amikor a tanya telkén belüli földre is alkalmazni rendeli a törvény
rendelkezéseit, ha azonban a tanyán belül nincs mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, a
tanyára a használat jellegére vonatkozó szabályok (pl. a lakásbérletre vonatkozó
rendelkezések) az irányadók.
A Javaslat a tanya fogalmának meghatározásán keresztül a volt zárkertekben lévő, különböző
rendeltetésű építményekkel beépített földre is kiterjeszti a tanya fogalmát (üdülő, lakás,
gazdasági épület). Ennek következtében ezeknek a földeknek a mező-, erdőgazdasági
hasznosítású földként, valamilyen művelési ágban nyilvántartott (be nem épített) része is
szerzési korlátozás alatt állhat. Ha az adott esetben a volt zártkertet az önkormányzat a
Javaslat 7. §-ában meghatározott zónaként jelöli ki, akkor az említett rendelkezések szerinti
korlátozás (az itt már meglévő föld beszámításával maximum 1 hektár szerezhető) lép
érvénybe.
Nem tartoznak e törvény hatálya alá azok a tanyák, amelyek a külön jogszabály szerinti
mezőgazdasági üzem, illetve családi gazdaság nyilvántartásba vett üzemi központjai. Ezekre
az említett külön törvények rendelkezései irányadóak.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a jogalkalmazást elősegítendő meghatározza az egyes rendelkezésekben használt
fogalmak tartalmát. A Javaslat a fogalmak két csoportját különbözteti meg. Egyrészt azokét,
amelyek tartalmi meghatározása ennek a törvénynek a feladata. Ezek nagy része a jelenlegi
termőföld törvényből ismert, onnan átvett fogalom. Újdonság a birtok-összevonási célú
földtulajdonszerzés fogalma, amely az eddigi birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez
képest további tulajdonszerzési jogcímekre is kiterjeszti az ilyen céllal kezdeményezhető
földszerzéseket. Alapvető jelentőségű a „földműves” fogalmának meghatározása. Mező-,
erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát és használatát - a jogszerző személyéhez
tapadó közös normatív előfeltételként - földművesnek minősülő személy szerezheti meg. A
szerzés lehetséges mértéke ezen a közös előfeltételen túlmenően további birtokpolitikai alapú
különbségtétel függvénye, amelyek egyes földművesek (pl. családi gazdálkodók) előnyben
részesítését indokolják.
Másrész van néhány olyan fogalom, amelyet más jogszabálynak kellene részletesen
meghatároznia, ez a jogszabály azonban még nem lépett hatályba. A hatálybalépésig a
jogalkalmazás bizonytalanságát kívánja megelőzni a Javaslat azzal, hogy a fogalom lényegét
kiemelő általános tartalmi jellemzőket ideiglenes jelleggel megadja. A Javaslat néhány olyan
55
fogalmat is megállapít, amelynek meghatározása és részletes tartalommal való megtöltése
tulajdonképpen nem ennek a törvénynek a feladata lenne. Az említett fogalmak olyan
szervezeteket, illetve személyeket jelölnek, amelyek, illetve akik e törvényjavaslat
rendelkezéseinek alanyai. Az őket illető jogok, vagy terhelő kötelezettségek megállapítása
viszont a külön törvény feladata, azonban annak hatálybalépése csak későbbi időpontban
várható. A Javaslat erre tekintettel ezeket a fogalmakat a „külön törvény meghatározása
hiányában”, mintegy ideiglenes jelleggel, informatív hatállyal pótolja. Tipikusan ilyen
fogalom pl. a mezőgazdasági üzem.
A 6. §-hoz
Az agrárstruktúra átrendezése, a birtokpolitikai célok elérése a ma hatályos földtörvény
rendszerében nem valósítható meg. A szerzési jogosultságok nagymérvű bővülése
következtében önmagában az elővásárlási és elő-haszonbérleti jogra, azon belül az állam
törvényes birtokpolitikai célokhoz kötött elővásárlási jogára alapított rendszer, már nem képes
elérni a kitűzött birtokpolitikai célokat.
A Javaslat a földforgalom jogi szabályozását a birtokpolitikai célokra építi. Az ugyanis
az agrárpolitikai célokkal alátámasztott sokrétű közjogi korlátozásoknak csak akkor képes
érvényt szerezni, ha a földszerzés előzetes hatósági engedélyezése bevezetésre kerül.
A Javaslat szerinti hatósági engedélyezési rendszer bevezetését az is indokolja, hogy
tapasztalatok mutatják, a hatályos termőföld törvény előírásai sem haj hatók végre
maradéktalanul ennek hiányában.
A Javaslat figyelembe veszi, hogy a hatósági engedélyezés rendszere már bevezetésre
került az agrártámogatások forgalmában, így az közvetetten a földtulajdonjogot és
haszonbérleti jogot is érinti. Érvényesül még az erdőgazdálkodói jog átruházása esetén,
csakúgy, mint a vadászati haszonbérleti jog forgalmában, és fenn állt a termőföldek
forgalmában az 1987. évi I. törvény hatálybalépéséig. Eszerint tehát nem idegen test a magyar
jogban. Egyedi engedélyezési rendszer érvényesült a jogi személyek földszerzése tekintetében
a múlt század harmincas éveiben.
A Javaslat az engedélyezési rendszert minden jogügyleti szerzésmódra kitérjeszti,
kivételt csak az önkormányzat által kijelölhető települési zónákban lévő „hobby” jellegű
telkekre enged. A hatósági engedélyezési rendszert nem átmeneti eszközként vezeti be, ahhoz
új, objektív és átlátható szerzési feltételeket kapcsol.
A Javaslat értelmében a hatósági jóváhagyást igénylő megállapodások megkötésével a
szerződő felek között függő jogi helyzet áll fenn. A jóváhagyástól függő szerződés, a
jóváhagyás megadásával jön létre. Az engedély megtagadásakor a szerződés nem jön létre, az
eredeti állapot áll helyre. A megállapodást kötő felek az engedély megadásáig szerződéses
akarat-kijelentéseikhez kötve vannak. A kötöttségük mindaddig fennáll, amíg a megállapodás
létrejöttéhez szükséges engedélyt a hatóság megadja vagy megtagadja.
56
Az új törvény a Javaslat szerint minden olyan jogügylet létrejöttéhez hatósági engedélyt
ír elő, amely gazdaságilag a mezőgazdasági föld tulajdonjogának megszerzésével egyenlő
eredményre vezet. A Javaslat meghatározza azokat az eseteket is, amikor a mezőgazdasági
föld tulajdonjogának megszerzéséhez kivételesen nincs szükség az illetékes hatóság
engedélyére. Ilyen pl. az NFA vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú földek-, vagy az
önkormányzat tulajdonában álló mezőgazdasági ingatlanok nyilvános pályázat útján történő
értékesítése; a birtokrendezési-, kisajátítási-, illetve telekalakítási eljárásban történő
tulajdonszerzés; a képviselő-testület által kijelölt övezetben (pl. volt zártkertek) történő
tulajdonszerzés.
A hatósági engedélyezési rendszer két elemből áll Össze:
-	a megállapodás kötelező megtagadásának eseteiből;
-	a mérlegelésen alapuló engedélyezés és elutasítás eseteiből.
A hatósági engedélyezési rendszer fenntartásának költségeinél, mint hátránynál,
egyértelműen több előnnyel jár az állami birtokpolitikai célokat és struktúra-politikai célokat
érvényesítő hatósági beavatkozás. Az előzetes hatósági eljárást a közösségi jog nem tiltja, a
magyar csatlakozási szerződés kifejezetten rendelkezik róla, és azt a közösségi bírósági
joggyakorlat is megengedettnek minősíti.
A 7. §-hoz
A Javaslat a mező-, illetve erdőgazdasági hasznosítású földek körében elkülönítve kezeli
azokat a földeket, amelyek üzemszerű művelésre általában nem alkalmasak. A helyi
gazdálkodási hagyományok tapasztalatai a kertszerü, kisparcellás művelés életképességét
igazolják. A község, a város, és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete
rendeletben kijelölheti a településnek azokat az övezeteit, így különösen a korábbi
jogszabályok szerinti egykori zártkertek területét, ahol településszerkezeti, vagy más okból,
jellemzően ezek a földek találhatók. A képviselő-testület az általános tulajdonszerzési
mértékektől eltérően, a település kijelölt övezeteiben, a földnek a tulajdonul megszerezhető
mértékét úgy állapíthatná meg, hogy az személyenként legfeljebb egy hektár nagyságú lenne.
A kijelölt övezetekben sem a tulajdonjog, sem pedig a haszonbérlet, vagy más földhasználat
megszerzéséhez nem szükséges hatósági engedély, Az itt megszerzett földtulajdont és
földhasználatot a kijelölt övezethez nem tartozó mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld
tulajdonjogának, illetve megállapodással megszerezhető haszonélvezeti- jogának mértéke
meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni. A kijelölt övezetekben lévő földeknél a
Javaslat az övezethez nem tartozó földekre vonatkozó általános szabályoktól eltérően rendezi
az elővásárlási és az elő-haszonbérleti jog gyakorlását is.
57
A 8. §-hoz
A Javaslat alapgondolata szerint a törvénynek az Európai Unióhoz tartozó, az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, továbbá a nemzeti elbánást megkövetelő
két-, illetve többoldalú nemzetközi szerződésben részes államok földművesei tekintetében a
nemzeti elbánás alapján kell felépülnie. A nemzeti elven való különbségtételt (szerzési
tilalmat) ugyanakkor azokkal a külföldi tagállamokkal szemben érvényesíteni lehet, amelyek
a magyar állampolgárokkal és jogi személyekkel szemben nemzeti elvű megkülönbözetést
alkalmaznak, illetve kívül esnek az EU, az EGT, és a nemzeti elbánás biztosítását előíró
nemzetközi szerződésekben részes államok körén.
Mivel az új földtörvény hatálybalépése egybeesik egyrészt a közösségi tagállamok
földműveseinek földszerzése előtti sorompók feloldásának kényszerével, másrészt a hazai
birtokstruktúra átalakításával, ezért a magyar szabályozást a földviszonyokat átfogóan és
szigorú módon szabályozó rendszerbe kell belehelyezni. Ezzel függ össze, hogy a Javaslat
-	meghatározott kivételekkel a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli szervezetek
földszerzését nem teszi lehetővé. A tilalom alapvető birtokpolitikai célok szolgálatában álló
indokok alapján tesz megkülönböztetést a földszerzési jogosultságok között. Nevezetesen, cél
a tőkeerős társaságok lehető távol tartásával a nagybirtok jellegű mezőgazdasági üzemek
kialakulásának megakadályozása, a családi gazdaságok és más középbirtokok földalapjának
erősítése, a potenciális földvásárlók közötti versenyfeltételek kiegyenlítése révén,
-	a földművesek és más természetes személyek között a földszerzési lehetőség szempontjából
különböztet, ami elsősorban a gazdasági tevékenységük birtokpolitikai megítélésére épül. A
földműves fogalmában ez a birokpolitikai megítélés jut kifejezésre. A földműves ténylegesen
mezőgazdasági termelést folytat, amellett, hogy e tevékenység végzésére szakmailag is
felkészült. A földművesnek nem minősülő természetes személynek az önkormányzat által
kijelölt övezetekben van lehetősége földszerzésre,
-	a földtulajdon és földhasználati jog szerzésére irányuló közvetlen tilalmakat az állami
szuverenitás nemzetközi szerződésekkel összhangban álló eseteire is deklarálja. A Javaslat
szerint külföldi állam, annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szervei, nem
szerezhetnének mező-, illetve erdőgazdasági földet. Megjegyzendő, hogy e tekintetben
külföldi állam: a magyar államon kívül valamennyi más állam, ideértve az Európai Unió
tagállamát, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot, valamint a
nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államot is. A tilalmak betartása
egyébként a hatósági engedélyezésre tartozó vizsgálat tárgyát képezi.
A 9-10. §-hoz
A Javaslat lényegében megismétli a hatályos termőföldtörvény rendelkezését, amely azt a
lehetőséget hivatott kizárni, hogy földcsere címén földtulajdon fejében pl. tűzifa, kínai váza
stb. cseréljen gazdát. Egy ilyen lehetőség a szerzési korlátozások kijátszására lenne alkalmas.
58
All. §-hoz
A Javaslat szerint meghatározott jogcímeken, azaz tartási-, gondozási-, öröklési szerződéssel
csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. §. b.) pont] és egyházi jogi személy szerezhetnek
földtulajdont. A közeli hozzátartozónak nem kell földművesnek lennie, akkor sem, ha a
szerzés az önkormányzat által kijelölt övezeten kívüli földet érint. A szabályozást a felsorolt
jogcímen kötött megállapodások bizalmi jellege indokolja.
Ajándékozás és csere jogcímén bárhol fekvő földet közeli hozzátartozók [Ptk. 685. §. b.)
pont], egyházi jogi személy, továbbá a község, a város, a főváros és kerületeinek
önkormányzata és a magyar állam javára is át lehet ruházni. Itt valójában kettős kivételről van
szó. Egyrészt a megajándékozott nemcsak földműves lehet, amennyiben az ajándékozó közeli
hozzátartozója, másrészt meghatározott jogi személyek ezen a jogcímen mentesek az általános
szerzési tilalom alól.
A Javaslat az általános szerzési tilalmak alóli mentességet fogalmaz meg az erdőbirtokossági
társulat földművesnek nem minősülő tagját, továbbá földművesnek nem minősülő
hegyközségi tag szőlőtulajdonost érintően.
A monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekében a Javaslat személyenként 300
hektár nagyságban korlátozza a közeli hozzátartozók által tartási, gondozási, öröklési
szerződéssel, cserével és ajándékozás útján megszerezhető földtulajdon. Egyidejűleg 500
hektárban maximálja adott településen belül az azonos közeli hozzátartozói kör által
megszerezhető mértéket.
A 12. §-hoz
A Javaslat a birtok maximumokat új rendszerben szabályozza, egyrészt csak területben
határozza meg, másrészt a tulajdonban és használatban álló összes földre kiterjeszti. A
Javaslat különböző - minimális és maximált - birtokméreteket rendel a földművesek eltérő
kategóriáihoz. A Javaslat kiemelt birtokméretként szabályozza a családi gazdaságokhoz
tartozó földbirtokot, amely maximum 500 hektár mértéket érhet el. Ugyanakkor minimális
birtokméretet is meghatároz oly módon, hogy a gazdálkodó család tagjai tulajdonában,
továbbá bármilyen jogcímen használatában álló föld önálló elidegenítése nem
engedélyezhető, ha ennek következtében a családi gazdaság használatában álló föld 50 hektár
alá csökkenne. A birtok-képzés helyi kötöttségét is érvényesíti a Javaslat azzal, hogy a
birtokközpont szerinti település közigazgatási határától számított legfeljebb 20 km távolságig
szerezhető meg a földtulajdon és használati jog. A Javaslat kivételeket is meghatároz.
Újszerű a szabályozásban az is, hogy a földműves szerzési jogosultságát meghatározott
nagyságú földterületek esetében szakképzettséghez és mezőgazdasági gyakorlat igazolásához
köti.
59
A 13-15. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a természetes személyek közeli hozzátartozóira vonatkozó un.
családi birtokmaximumot, országos szinten 1200 hektárban meghatározva. Bevonja ebbe a
gazdasági társaságban minősített befolyással rendelkező földművesre jutó elméleti tulajdoni
mértéket is a társaság földjeiből, az őt megillető tagsági jogokon keresztül. A javaslat az
összeszámítási szabályok alkalmazásának megkönnyítése céljából technikai rendelkezéseket
állapít meg.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat alkotmányjogi megfontolásból fenntartja a hatályos földtörvénynek a
korábban megszerzett tulajdonjogra vonatkozó szabályozását a meglévő földtulajdon cseréje,
a kisajátított helyébe lépő másik föld megszerzése, a tulajdonközösségek megszüntetésének
eseteire. A gazdasági társaságok és szövetkezetek, mint jogi személyek jogutódai kivételesen,
a szervezeti változással összefüggésben (szétválás, kiválás) a már meglévő földtulajdont
megszerezhetik.
17.	§-hoz
A Javaslat szerint az új törvényben a föld termelési tényező funkciója mellett fontos szerepet
kapna annak természeti erőforrás jellege is. Ennek keretében szerzési feltételként rögzülne a
mezőgazdasági földhasznosítási kötelezettség vállalása, amely rendeltetésszerű termelési
kötelezettséggel, továbbá az agrár környezetvédelmi kötelezettségek betartásával járna. Az új
törvény csak a szükséges mértékben tolerálná a föld művelésből való kivonását, a föld más
célú használatát, a talajvédelmi kötelezettségek megsértését.
A 18-20. §- hoz
A Javaslat fenntartja, de egyúttal kibővíti a tulajdon-átruházásra és a föld
haszonbérletére vonatkozó szerződések nyilvánosságra hozatalának a kötelezettségét. A Tft.,
a hatályos földtörvény a tulajdonjog, haszonbérleti jog forgalmánál az elővásárlási-, illetve az
elő-haszonbérleti jog gyakorlására jogosultak jelentkezése érdekében rendeli el a szerződések
nyilvánosságra hozatalát a helyi polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel.
A Javaslat a föld tulajdonának és bármilyen jogcímre alapozott használatának megszerzésére
vonatkozó jogügyletek nyilvánosságra hozatali kötelezettségét írja elő az engedélyezési
rendszer eszközeként. A nyilvánosság fóruma továbbra is a helyi polgármesteri hivatal
hirdetőtáblája, a helyi jegyző a szerződő felek által elfogadott vételi, haszonbérleti ajánlatokat
ott hozná a széles nyilvánosságon keresztül az érintettek tudtára. A nyilvánosságra hozott
szerződésekről egyidejűleg a helyi földbizottság is külön értesül és ennek alapján
60
véleményezési jogkört gyakorolhat. A Javaslat a nyilvánosságra hozatal részletes, technikai
szabályait is megállapítja.
A 21. §-hoz
A spekulációs célú földszerzések megakadályozása, külön törvényben megfogalmazott
birtokpolitikai valamint a mezőgazdasági területfejlesztési célok megvalósítása végett és e
célokhoz kötötten a Javaslat szerint az NFA különleges felhatalmazást kap az állami
tulajdonba vétel kezdeményezésére.
A 22. §-hoz
A Javaslat a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földre, ideértve a települések kijelölt
zónáiban lévő földet is, fenntartja, hogy a magyar államnak a forgalmi ügyletekben minden
jogosultat megelőző elővásárlási jogosultsága van. A Javaslat szerint az elővásárlásra
jogosultak csak abban az esetben élhetnek ezzel a jogukkal, ha az NFA a magyar állam
nevében nem él az elővásárlási joggal.
A 23-24. §-hoz
A Javaslat szerinti elővásárlási jogok egyebekben kifejezésre juttatják, hogy ez a jogosultság
is elsősorban a tényleges mezőgazdasági tevékenység folytatásához kötődik. Az elővásárlásra
jogosult földműveseket a Javaslat főbb csoportokba rendezve (rangsor), azon belül az egyes
földművesek egymásutániságát (ranghelyét) az általuk végzett mezőgazdasági tevékenység
birtokpolitikai szempontú értékelése, a birtok-összevonási cél megvalósíthatósága, a vevő
személyét érintő, továbbá egyéb szempontok alapján a következő elsőbbségek szerint állapítja
meg:
a)	kiemelt tevékenységek (állattenyésztő telep működtetése, állattenyésztésre irányuló
szerződéses kötelezettség vállalása, integrált termelést és feldolgozást megvalósító gazdaság
működtetése, hungarikum termékek előállítása, egyedi agrár-környezetvédelmi termelési mód
folytatása).
b)	birtok-összevonási célú szerzés megvalósításának lehetősége (5-20 km-en belüli
üzem-kiegészítő földszerzés, üzemalapító földszerzés, tanyagazdaság földigénye).
c)	a szerző személyére tekintettel érvényesülő megkülönböztetés (családi gazdaságot
működtető volt haszonbérlő, feles bérlő, szívességi földhasználó, ennek hiányában, helyben
lakó családi gazdálkodó, családi gazdaságból kiváló fiatal gazda), munkanélküliséggel sújtott
térségekben legalább egy éve foglalkoztatást megvalósító, illetve legalább öt évre ilyen
foglalkoztatást vállaló más földműves, helyben székhellyel bíró agrárkutató-, illetve kísérleti
intézet.
61
d)	a helyben lakó volt haszonbérlő, feles bérlő, szívességi földhasználó, őstermelő,
önfoglalkoztató egyéni vállalkozó.
Az elővásárlási jogok sorrendjében a fiatal pályakezdő földműves elővásárlási joga
részére a Javaslat kedvező helyet biztosít.
A Javaslat dologösszességet képező több föld, illetve hozzájuk tartozó felszerelés egységes
vételáron történő elidegenítése esetére az elővásárlási jog gyakorlásának módját az elfogadott
ajánlatnak a dologösszesség egészére kiterjeszti.
A25.§-hoz
1.	A Javaslat a földtulajdon átruházására irányuló megállapodások engedélyezésének
megtagadásával kapcsolatos eseteket előbb szabályozza, mint az engedélyezés lehetséges
eseteit. Ennek oka, hogy ez utóbbiak teljes körű felsorolása nem lehetséges. Valójában az
engedélyezés önálló aktusként csak akkor jut kifejezésre az illetékes mezőgazdasági
igazgatási szerv határozatában, ha sem elővásárlásra jogosultak, sem vételi szándékkal
jelentkezők nincsenek, és nincs ok az engedélyezésre benyújtott megállapodásnak
megtagadására sem. Ez az eset az, amikor a szerződést „egy az egyben” úgy engedélyezik,
ahogyan azt engedélyezésre benyújtották.
A Javaslat taxatív felsorolást ad arra vonatkozóan, amikor a jogügylet nem engedélyezhető,
felsorolja azokat az eseteket is, amelyek körében az illetékes mezőgazdasági szerv
mérlegelheti az engedélyezés, illetve a megtagadás mellett és ellen szóló érveket. Ez utóbbi
esetben jelentősége van a helyi földbizottság véleményének.
2.	Az engedélyezés megtagadásának a Javaslat szerinti esetei teszik kézzelfoghatóvá, hogy a
jogügyletek előzetes hatósági engedélyezése miért nem mellőzhető. A hatósági engedélyezés
megtagadásának esetei rávilágítanak: a jóváhagyás megtagadásra okot adó körülmények
felderítésére nem alkalmas az ingatlan-nyilvántartási eljárás, amely jelenleg a semmis
szerződések egyedüli szűrője. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló
földhivatali eljárásban, eleve csak az okiratok un. nyilvánvaló, egyszerű rátekintéssel
megállapítható érvénytelenségét lehet vizsgálni, a megállapodások "hátterét” nem. Az un.
zsebszerződések viszont éppen nem tartoznak a nyilvánvalóan érvénytelen okiratok közé,
hiszen az a lényegük, hogy az érvénytelen megállapodást egy érvényes okirattal leplezik. Az
adásvételi szerződések hatósági engedélyezésre felhatalmazott szervnek viszont a tanúk
meghallgatásától kezdve minden elképzelhető eszköz a rendelkezésére áll az esetleges
érvénytelenség felderítésére. Ez lenne az egyik feladata.
Ugyanakkor a Javaslat a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos
földhivatali eljárás szűrő szerepét sem mellőzi. Ennek a szűrő szerepnek mindazon
jogügyletek vonatkozásában megmarad a jelentősége, amelyeket nem kell az illetékes
mezőgazdasági hatósággal előzetesen engedélyeztetni. Az engedélyeztetési kötelezettség alá
nem tartozó jogügyletek először az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során találkoznak
62
hatósággal A szerződésnek a már említett, esetleges nyilvánvaló érvénytelenségét az
ingatlan-nyilvántartási hatóság sem hagyhatja szó nélkül. (Lásd a Javaslat VI. fejezetét)
A 26-27. §-hoz
A Javaslat szerint, ha az NFA nem él az elővásárlási joggal, és az engedélyezés megtagadása
sem indokolt, a jogügylet engedélyezésére illetékes mezőgazdasági szerv a vételi szándékukat
jelző földműveseket elővásárlásra jogosultként rangsorolja. Ennek eredményeként kijelöli azt
az elővásárlásra jogosultat, aki szerződésben a vételi ajánlatot tevő személy helyébe lép.,
Ennek az a feltétele a jelentkező, vagy a jelentkezők feleljenek a 24. § (2)-(6) bekezdése
szerinti feltételeknek.
Ha a jelentkezők elővásárlásra jogosultnak nem tekinthetők, a jogügylet engedélyezésére
illetékes mezőgazdasági szerv a helyi földbizottság véleményére is figyelemmel, a vételi
szándékkal jelentkezők közül, mint elővásárlásra ugyan nem jogosult, de a földre igényt tartó
földművesek közül kijelöli a vevőt. A Javaslat ezt vásárlási jog gyakorlásának nevezi.
Lényeges, hogy a vásárlási jog gyakorlására az eredeti szerződési ajánlat feltételei szerint
lehetséges (eredeti vételáron stb.).
A Javaslat meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi az engedély megtagadásával érintett
szerződést az eladó az elutasító jogerős határozat közlésétől számított hat hónap elteltével más
földművessel újra megkösse és azt a szerződés ismételt közzétételének mellőzésével
közvetlenül az engedélyező hatóságnak benyújtsa. Az elutasító jogerős határozat közlésétől
számított egy év elteltével az eladó a földet a magyar államnak is felajánlhatja.
A 28. §-hoz
A Javaslat szerinti rendelkezéseket, amelyek a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földekre
vonatkoznak, a mezőgazdasági üzemekről szóló szabályozás teheti teljessé, amely az említett
földeket már nem önmagában, hanem a hozzájuk tartozó mezőgazdasági felszereléssel
egységes dologként vonhatja be a szabályozása körébe.
A 29-30. §-hoz
A Javaslat a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld haszonbérletére a Ptk.-nak a
mezőgazdasági földterület haszonbérletére vonatkozó szabályain túlmenő, eltérő
rendelkezéseket állapít meg. Az eltérő szabályozásra Ptk. felhatalmazása alapján van
lehetőség. A törvény nem zárja ki, hogy külön törvényben a haszonbérlet más — pl.
forgalomképes — formája is szabályozást nyerjen, de ezt ebben a törvényben nem teszi
lehetővé.
A mező-, erdőgazdasági hasznosítású fold haszonbérletére elsősorban a Javaslatban foglalt
szabályok az irányadók. A Ptk.-nak a mezőgazdasági földterület haszonbérletére vonatkozó
rendelkezései a földek haszonbérletére csak akkor vehetők figyelembe, ha a Javaslat az adott
kérdést a Ptk.-tói eltérően nem rendezi. A Ptk.-nak a mezőgazdasági földterület
haszonbérletére vonatkozó szabályait ugyanakkor a mező-erdőgazdasági hasznosítású földnek
63
nem minősülő más földek haszonbérletére alkalmazni kell.
A Javaslat a törvénynek a haszonbérletre megszerzésének feltételeire, a megszerezhető
területnagyságra és időtartamra vonatkozó a feles bérlet, részesmüvelés, szívességi
földhasználat, haszonkölcsön és lízing szerződésekre is kiteijeszti.
A Javaslat a szabályozott földhasználati jogok körébe bevonja a lízingügyieteket is azért,
hogy a törvény közjogi korlátozásait azokra is kiterjessze. A szerzési korlátozások
érvényesítése érdekében a Javaslat azt az alapvető rendelkezést tartalmazza, hogy az új
törvény által meghatározott földhasználati jogcímeknek megfelelő tartalommal megkötött
megállapodásokra azok megnevezésétől függetlenül a törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
Ezek közül ki kell emelni a hatósági engedélyezési rendszert. A javaslat az engedélyezés alóli
kivételeket is meghatározza szívességi földhasználat és a haszonkölcsönnek minősülő
földhasználat megszerzéséhez, továbbá a települési önkormányzatok által kijelölt speciális
övezetekben megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési szerződések esetén.
A Javaslat a hatályos földtörvényhez képest új szabályozást ad a részesművelésre
alkalmazandó szubszidiárius jogszabályra.
A 31. §-hoz
A Javaslat a művelésre való készség és képesség hiánya okából, a földspekuláció
megakadályozása végett főszabályként kizárja a földhasználati jogok megszerzésére
jogosultak köréből a mezőgazdasági termelést nem folytató személyeket. Ez a szabályozási
mód összhangban áll a törvény által elrendelt földhasznosítási kötelezettséggel, és a
törvénynek az alhaszonbérletbe adástörvényi tilalmára vonatkozó szabályaival.
A Javaslat a tilalom alól adott kivételeteket egyfelől az un. hobby telkekre, a kisebb területű
személyes földhasználatok céljára adott egy hektárnál kisebb földekre, másfelől szociális
földhasználatok földigénye biztosítására,továbbá egyes jogi személyeknek kiemelt fontosságú
közérdekű (pl. szociális foglalkoztatási) célok megvalósítására engedi meg.
A 32-36. §-hoz
A Javaslat eltérő szerzési és birtokmaximumot határoz meg a földművesek, illetve a
mezőgazdasági termelőnek minősülő gazdálkodó szervezetek, a társas vállalkozások számára,
azoknak a termelésben és piaci forgalomban, az áruexportban betöltött meghatározó szerepe,
tőkeellátottsága, foglalkoztatási képessége alapján.
Az elsősorban a személyes munkavégzésen alapuló mezőgazdasági termelést megvalósító kis
és közepes birtokokat működtető földművesek körében az új törvény a földhasználati jogok
oldaláról is fenntartja az összevont szerzési és birtokmaximumokat.
A mezőgazdasági termelőnek minősülő jogi személyek körében — a hosszú idő alatt kialakult
és stabilizálódott üzemszerkezet korrekciókkal való fenntartása mellett - az új törvény több
feltétel mellett megengedi a nagyobb birtokok fennmaradását, és a törvényben meghatározott
birtokméretekig terjedően földhasználati jogaik megújítását, új birtokok kialakulását. A
64
Javaslat a földszerzés megengedett legnagyobb mértékét fokozatosan bővítve, a
foglalkoztatási képesség, az üzemvezetőre előírt különös szakmai és képzettségi feltételekhez
is köti.
A földszerzéseken alapuló birtokméretek kialakításánál alapvető követelmény a
birtoktagképzési szempont is, így elsősorban a székhely, telephely, tanya, települési határ
körül meghatározott távolságon belül elhelyezkedő földekre terjednek ki a kedvezményes
szabályok. A kedvezményezett távolságon kívüli földekre használati jogának megszerzésére a
kiemelt birtokpolitikai célok megvalósítása, továbbá a kényszerhasznosításban való részvétel
teremt elsősorban lehetőséget.
A földszerzési szabályok kiegészülnek további kikötésekkel, így az egyes meghatározott
nagyságú földbirtokméretekhez a törvény az üzemvezető személyére szabott szakképzettség
és üzemi gyakorlat egyre magasabb szintjét követeli meg. Ennek a közigazgatási feltételnek
ésszerű oka van, amelyet a talaj, víz- élőhelyvédelelem és az élelmiszerláncbizonság
követelményei alapoznak meg.
A 37. §-hoz
A Javaslat a haszonbérlet időtartamának meghatározását a felek megállapodására hagyja
azzal, hogy a haszonbérlő termelési biztonságának védelme érdekében a felek szerződéskötési
szabadságát törvényileg megállapított minimális és leghosszabb határidő között biztosítja. A
Javaslatból következően a haszonbérleti szerződés 5 és 20 között bármilyen határidőre
szólhat. Lehet ezen belül határozott és határozatlan idejű is. A határozatlan időtartam annyit
jelent, hogy az 5. és 20. év között bármelyik gazdasági év végén megszüntethető, A különös
művelési ágak esetén a főszabálytól való eltérésnek, és a hosszabb használati idő
meghatározásának a bérlő termelési biztonságának védelmében határozható meg.
A 38. §-hoz
A Javaslat haszonbérleti díj megállapítását a felek szerződéskötési szabadsága keretében
hagyja, nem állapít meg a szerződést kötő feleket korlátozó minimális, illetve maximált
haszonbérleti díjakat, de törvényi szinten nem teszi kötelezővé, nem is tiltja meg - pl szakmai
szervezetek, köztestületek számára - haszonbérleti díjak irányárként való kiadását, nem
szabályozza annak megállapítása módját, területi és időbeli hatályát, szakmai és egyéb
feltételeit, a felekre kötelező hatályát.
A Javaslat közjogi beavatkozásként a haszonbér megfizetésének esedékességét írja elő a
felekre kötelező hatállyal, főszabályként a gazdasági év végén, ettől - bármely okból
bekövetkező - eltérő esetre a legkésőbb a naptári év végére. A gyakorlatban kialakult egyes
visszaélésszerű magatartások megelőzése érdekben, a bérbeadó jogérvényesítése biztosítására
az eltérő megállapodás lehetőségét a törvény a bérbeadó jövedelembiztonsága érvényesítése
65
végett szabályozza. Ennek megfelelően a Javaslat kibővíti a haszonbér, mint követelés
járulékos dologi fedezeti tárgyait.
A 39. §-hoz
A Javaslat a haszonbérleti díj mérséklésének, illetve elengedésének törvényi szabályait a
felek védelemre érdemes érdekeinek kiegyensúlyozott mérlegelése alapján határozza meg.
Díjmérséklésre a haszonbérlő ügykörén kívül beálló természeti erők okozta hozam-érték
csökkenés szolgálhat, a díj mérséklése ezzel arányos lehet. Teljes díj elengedés csak akkor
lehetséges, ha a bérlő nem részesül uniós vagy állami forrásból mezőgazdasági támogatásban.
Ha a bérlő nem jogosult támogatásra, akkor az elemi csapás okozta kár címén a haszonbérlőt
legalább ilyen arányú haszonbérfizetési kedvezményre jogosítja.
A 40-42, §- hoz
A Javaslat a haszonbérbeadó részére a polgári törvénykönyvben meghatározott azonnali
hatályú felmondási okokon túlmenő további felmondási okokat állapít meg.
A földműves haszonbérlőt megillető azonnali hatályú felmondási okok köre is bővül a
haszonbérlő oldalán bekövetkezett olyan sajnálatos családi körülmények esetére, amelyek
következtében már nem várható el a haszonbérlőtől a haszonbérleti jogviszony folytatása. A
haszonbérlőt továbbra is megilleti az a jog, hogy ilyen helyzetben a haszonbérbeadó
hozzájárulásával kijelölje azt a magánszemélyt, aki helyette a haszonbérleti jogviszonyt
folytatja.
A Javaslat a Ptk. haszonbérleti szabályaihoz képest egyedi szerződés megszűnési okokat is
megjelöl.
A Javaslat a haszonbérleti szerződés megszűnésének esetére a haszonbérelt dolog
visszaadásáról rendelkező Ptk. szerinti szabályt a mezőgazdasági termelés érdekében végzett
beruházások értékének elszámolásával és a bérlő által létesített berendezések, felszerelések
elvitelével kapcsolatos szabályokkal bővíti.
A 43. §-hoz
A Javaslat általános keretszabályként fenntartja a hatályos szabályozás szerinti elő-
haszonbérleti jogi rangsort, így az államnak a hatályos szabályozás szerinti a birtokpolitikai
célokhoz kötött minden más jogosultat megelőző elő-haszonbérleti jogát. A Javaslat az elő-
haszonbérleti jogosultak keretrangsorába új elemként beépíti a pályakezdő fiatal földműves
elő-haszonbérleti jogát is. Az általános elő-haszonbérleti jogi rangsorkeretet kiterjedt, a
haszonbérelhető földek művelési ága szerint is különböző részletező szabályokkal tölti ki.
Ennek során az egyes jogosultak ranghelyét az általuk végzett mezőgazdasági tevékenység
birtokpolitikai szempontú értékelése, a birtok-összevonási cél megvalósíthatósága, a
haszonbérlő személyét érintő, továbbá egyéb birtokpolitikai szempontok alapján állapítja
meg.
66
A Javaslat új elemként, a mezőgazdasági üzemek, birtokok egységének megőrzése érdekében,
a mezőgazdasági termelés zavartalansága, rendeltetésszerű joggyakorlás kikényszerítése
céljából szabályozza a dologösszességet képező több föld, illetve hozzájuk tartozó felszerelés
egységes haszonbérleti díj ellenében történő haszonbérbeadása esetére az elő-haszonbérleti
jog gyakorlását. Ilyen esetben az elő-haszonbérleti jog gyakorlásának a dologösszesség
egészére ki kell terjednie.
A 44. §-hoz
A javaslat a földhasznosítási kötelezettségvállalási nyilatkozatot, mint szerzési feltételt a
tulajdonjogszerzés feltételein túl kiteijeszti a földhasználati jogok megszerzésére is. Ennek
keretében szerzési feltételként rögzül a mezőgazdasági földhasznosítási kötelezettség
vállalása, amely rendeltetésszerű termelési kötelezettséggel, az agrár-környezetvédelmi
kötelezettségek betartásával jár. Az új törvény csak a szükséges mértékben tolerálja a föld
művelésből való kivonását, a föld más célú használatát, a talajvédelmi kötelezettségek
megsértését. A kötelezettségvállalási nyilatkozatok biztosítékaként nagyobb területű földek
használatba vételéhez megköveteli a mezőgazdasági szakképzettség és gyakorlati idő
igazolását is.
A 45-46. §-hoz
A Javaslat a haszonbérleti megállapodások kötelező hatósági engedélyezés alá vonása okából
elrendeli a haszonbérleti szerződések, és azok módosításának bejelentési kötelezettségét. A
bejelentést az engedélyező hatóság, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv felé kell megtenni.
A bejelentést követően kerül sor a szerződések nyilvánosságra hozatalára, amely a megkötött
szerződések hirdetményi úton közlését jelenti, egyúttal az elo-haszonbérleti jog gyakorlására
való felhívást is magában foglalja. A Javaslat megjelöli azokat a kivételes helyzeteket, amikor
nem kell bejelenteni a megkötött szerződéseket jóváhagyásra. A bejelentési kötelezettség
hiánya nem jelenti a szerződés nyilvánosságra hozatala alóli kivételt, mivel az elő-
haszonbérleti jogok - törvény eltérő rendelkezése hiányában, mint pl. a kényszerhasznosítás -
fenn állnak ebben az esetben is.
A Javaslat a szükséges mértékben szabályozza a bejelentési kötelezettség elmulasztásának
esetén az engedélyező hatóság feladatkörét és hatáskörét, a mulasztáshoz kötődő fokozatosság
elvén felépülő szankciórendszert. A Javaslat értelemszerűen kiveszi a törvény hatály alól a
bejelentési, nyilvánosságra hozatali, hatósági engedélyezési kötelezettsége alól a szankcióként
alkalmazott kényszerhasznosításba vétellel járó használati megállapodást.
67
A 47. §-hoz
A szerződést kötők élhetnek azzal a jogukkal, hogy a hatóságtól kérik a nyilatkozatot arról,
hogy szerződésük nem esik hatósági engedélyezési kötelezettség alá.
A 48. §-hoz
A Javaslat a törvény felhatalmazása alapján a települési önkormányzatok által kijelölt
övezetekben hatósági engedélyezési kötelezettség alá egyébként nem tartozó jogügyletekre
fenn tartja a hatályos termőföldtörvény végrehajtási rendeletében az elő-haszonbérleti jog
gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok közül azokat,amelyek törvényi szintű szabályozást
igényelnek.
A 49-50. §-hoz
A Javaslat a haszonbérleti szerződés közzétételével, azaz nyilvánosságra hozatalával
kapcsolatban a település jegyzőjének feladatait részletezi. A jegyző haszonbérbe adó és a
haszonbérlő által aláírt szerződést legkésőbb a szerződés hirdetményi közzétételével
egyidejűleg továbbítja a véleményezési jogkörrel felhatalmazott helyi földbizottság részére.
Az itt szabályozott esetekben, mivel nem a 7. § szerint kijelölt övezetekben lévő földekről van
szó, egyfelől a helyi földbizottság is gyakorolhatja a véleményezési jogát, másfelől pedig a
jegyző feladatai hasonlóak ahhoz, mint amikor zónához nem tartozó földek tulajdonjogának
átruházásával kapcsolatban kell eljárnia, az elővásárlási, illetve a vételi szándékok
„összegyűjtése” során. Ez fejeződik ki abban, hogy a haszonbérleti szerződés közzétételének
ideje alatt a haszonbérbe adásra kerülő földre vonatkozóan a jegyzőnél előhaszonbérletre nem
jogosultak részéről is haszonbérbe vételi igények jelenthetők be. Erre a szerződés
közzétételről szóló hirdetményben utalni kell.
A Javaslat szerint a jegyző által megküldött haszonbérleti szerződésre az NFA harminc napon
belül nyilatkozik arról, hogy a magyar államot megillető elő-haszonbérleti joggal az állam
nevében élni kíván-e. Ez az eljárási aktus a 7. § szerint kijelölt zónában lévő mező-,
erdőgazdaságilag hasznosított földekre kötött haszonbérleti szerződésekre is vonatkozik. Az
NFA válaszáról azonban a jegyző már nem értesül. Az NFA a szerződés kézhezvétele után
már csak a haszonbérbe adóval, illetve az engedélyezésre illetékes mezőgazdasági szervvel
van kapcsolatban.
Az 51. §-hoz
1.	A Javaslat szerint a földhaszonbérleti szerződés engedélyezése kapcsán — hasonlóan a
földtulajdonjog-szerzéshez - a hatósági engedélyezési rendszer két elemből áll össze:
-	a megállapodásra vonatkozó engedély kötelező megtagadásának eseteiből;
68
-	a mérlegelésen alapuló engedélyezés és elutasítás eseteiből.
2.	Az engedély kötelező megtagadásának esetei a Javaslat által meghatározott konkrét
szerzési előfeltételek valamelyikébe ütköznek, emiatt a szerződés, engedélyezése esetén, a
törvénybe ütköző tartalommal jönne létre.
Nehezebb kérdés az engedély megtagadásának a hatóság mérlegelésre utalt eseteinek az
eldöntése. Az ésszerűtlen birtokszerkezetet, a birtokegységet megszüntető haszonbérlet
megítéléséhez ugyanis nem a jogszerző, hanem a haszonbérbe adás környezetének, a
kapcsolódó birtokviszonyoknak az ismerete szükséges. Nincs akadálya annak, hogy kétség
esetén a helyi földhasznosítási bizottság véleményét megerősítésként segítségül hívják.
3.	A Javaslat szerint, ha a haszonbérleti szerződés engedélyezését az illetékes
mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadta, e jogviszony folytatásaként a haszonbérleti
szerződésben lévő földekre elő-haszonbériéti jog nem gyakorolható, illetve azokra
haszonbérlő sem jelölhető ki. Itt ugyanis arról van szó, hogy eleve jogszabálysértő
haszonbérleti szerződés engedélyezését kérték. A jogszabálysértő megállapodásba pedig a
haszonbérlőként szerződést kötő személy helyébe akár előhaszonbérlőként akár kijelölt
haszonbérlőként belépni jogilag lehetetlen.
Az 52-53. §-hoz
A Javaslat szerint, ha az NFA nem él az államot megillető elő-haszonbérleti joggal, és az
engedélyezés megtagadása sem indokolt, a jogügylet engedélyezésére illetékes
mezőgazdasági szerv a jelentkezők közül kijelöli azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki
szerződésben a haszonbérleti ajánlatot tevő személy helyébe lép. Ennek az a feltétele a
jelentkező, vagy a jelentkezők feleljenek a 43. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek.
Kijelölhető előhaszonbérlő hiányában az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a
haszonbérlő kijelölési jogosultságát gyakorolhatja. Ez a további eljárás lényegében
megegyezik a vásárlásra jogosultak kijelölésével, amelyre elővásárlásra jogosultak hiányában
van szükség, illetve lehetőség.
A Javaslat meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az engedély megtagadásával
érintett haszonbérleti szerződést a haszonbérbe adó az elutasító jogerős határozat közlésétől
számított hat hónap elteltével, más földművessel újra megkösse és azt a szerződés ismételt
közzétételének mellőzésével közvetlenül az engedélyező hatóságnak benyújtsa. Az elutasító
jogerős határozat közlésétől számított egy év elteltével a haszonbérbe adó a földet az NFA
útján a magyar államnak használatra felajánlhatja.
Az 54. §-hoz
A Javaslat újszerű módon, nemcsak a haszonbérleti szerződés megkötését, hanem a már
engedélyezett haszonbérleti szerződés egyes elemeinek utólagos módosítását is bejelentési
69
kötelezettség, illetve további engedélyeztetés alá vonja. Ezzel a Javaslat a földhaszonbérlet
terén fennálló korlátozások kijátszásának lehetőségét kívánja megszüntetni. Bejelentési
kötelezettség alá tartozik a haszonbérelt földek körének, a haszonbérleti időnek, és a
haszonbérleti díjnak az utólagos megváltoztatása. Az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv
a korábbi haszonbérleti szerződés módosítására vonatkozó megállapodás módosítása ellen az
erre vonatkozó bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül emelhet kifogást. A
Javaslat az ilyenkor szükséges eljárás részleteit meghatározza.
Az 55. §-hoz
A Javaslat az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére a szerződés engedélyezésének
megtagadására harminc napot biztosít. Ha harminc nap alatt nem intézkedik, a haszonbérleti
szerződést engedélyezettnek kell tekinteni. A szerződés engedélyezésének megtagadása
esetén az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződő feleket bírság kilátásba
helyezésével felszólítja a szerződéskötés előtti állapot, vagyis az eredeti birtokviszonyok
helyreállítására.
A Javaslat meghatározza a bírság mértékét, a felek egyetemleges felelősségét a bírság
megfizetésére, továbbá a bírság ismételt kiszabásának lehetőségét.
Az 56-60-§-hoz
A Javaslat a sajátos földhasználatok körében a hatályos törvény rendszerezése szerint
szabályozza a feles bérletet, mint naturális haszonbérleti szerződést.
A szívességi földhasználati szerződésre, mint ellenérték nélküli használatba adást tartalmazó
szerződésre háttérjogszabályként a Ptk.-nak a haszonkölcsönre vonatkozó szabályai nyernek
alkalmazást, egyebekben a törvénynek a haszonbérletre vonatkozó szabályait megfelelően
alkalmazni kell.
A Javaslat a részes művelési szerződést a hatályos törvénytől eltérő módon szabályozza. A
Javaslat eltérő szabályokat érvényesít a szerződéses felek belső jogviszonyaira, mivel a
részesművelési szerződésben álló felek belső jogviszonyának tartalma egyértelműen eltér a
többi sajátos földhasználati szerződéstől, az kooperációs szerződési jelleget is felmutat, ezért
arra, a Ptk-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A törvény
által a haszonbérletre alkalmazott korlátozó rendelkezések megfelelő alkalmazást nyernek. A
közeli hozzátartozók által megkötött ilyen szerződésekre viszont, annak termelési közösséget,
és önmagában az ezen alapuló teljes körű közös kockázatviselést jelentő jellege, továbbá
termelői csoportot kialakító tartalma alapján, a haszonbérletre vonatkozó szabályokat nem
engedi alkalmazni.
A javaslat új földhasználati formaként szabályozza a lízinget, amelyre teljes egészében
kiterjeszti a törvénynek a haszonbérletre vonatkozó korlátozó rendelkezéseit. Erre tekintettel a
70
lízingbe adás meghosszabbítása, mint szerződés módosítás is hatósági engedélyköteles.
Ugyanakkor a lízingbe vevő is rendelkezik elő-haszonbérleti, - un operatív lízing esetén —
elővásárlási joggal. A nyílt vagy zárt végű lízingszerződés csak tulajdonszerzésre jogosult
személyek által köthető meg, hiszen a hatósági engedélyezés során dönteni kell a szerződés
szerinti tulajdonszerzésnek a törvényessége tekintetében is. A Javaslat - a szerzési
korlátozások kijátszásának megakadályozása érdekében - nem engedi meg a jövőbeni
feltételekhez kötött tulajdonszerzést abban az esetben, ha a szerződés megkötése időpontjában
a szerzés a törvény valamely rendelkezésébe ütközne.
A 61-63. §-hoz
A Javaslat a földhasználat körében a Ptk. szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit, ideértve
nyilvánvalóan pl. a túlépítésre vonatkozó szabályokat a mező-, erdőgazdasági hasznosítású
földek esetében is megfelelően alkalmazni rendeli. A Javaslat a szomszédjogok körét
ugyanakkor kifejezetten a mező-, erdőgazdasági földek használatával kapcsolatban bővíti is.
Ebbe a körbe tartozik az öntözési szolgalom alapítása az öntözővíznek a megfelelő helyre való
eljuttatása érdekében. Ez azokat a szomszéd földhasználókat érinti, akiknek a földjén keresztül
a víz átvezetését biztosítani kell.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a földhasználó a gomba, a vadgyümölcs, a virág, a
gyógynövény, a nád, a sás, illetve az éti csiga gyűjtését, a réti halászatot, valamint az útpadka,
az árokpart, a töltés stb. menti fű kaszálását a föld tulajdonosának engedélye nélkül térítés
ellenében másnak átengedje. A külön törvényen alapuló haszonvételek (erdészeti, vadászati,
méhészeti, halászati) jogszerű gyakorlását pedig a földhasználó az akádályoztatás (korlátozás)
mértékének megfelelő kártalanítás mellett tűrni köteles.
A szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítása során a vetéstervek
egyeztetése a szomszédos földhasználók között.
A genetikai és növényvédelmi követelmények biztosítása céljából a kialakított zárt körzetben
a zárt körzeten belüli tilalom, illetve korlátozás betartására, annak ellenőrzésére, a
kötelezettséggel érintett földhasználó kártalanításának mértékére és módjára a külön jogszabály
rendelkezései irányadóak.
A 64-75. §-hoz
1.	A társadalmi - gazdasági rendszerváltozás időszakában, a földre vonatkozó tulajdoni
viszonyok átalakítását eredményező eljárások, mint a kárpótlási célú földárverés, a
termelőszövetkezeti közös földhasználatot megszüntető részarány tulajdonok kiadása, az
állami gazdaságok átalakulása során az alkalmazottaknak az illetményföld helyébe lépő
földtulajdon juttatása, szükségszerűen maguk után vonták új földrészletek, parcellák
keletkezését. Sajátosság, hogy ugyanazon személynek esetenként többféle jogcímen,
földrajzilag több helyen keletkezhetett földtulajdona. Ezeknek a földtulajdonoknak az
összevonására ideális eszköz az általános birtokrendezés lehet. Az erre vonatkozó törvény
egyelőre várat magára, törvénytervezet ugyan évekkel ezelőtt készült, de a szövetkezeti földek
kiadásának folyamatát lassító jogorvoslatok, technikai jellegű problémák, a zsebszerződések
71
felderítésének folyamata miatt a tulajdoni viszonyok átláthatósága nem biztosított. A
birtokrendezés költséges eljárás, annak előfeltételeit, a jogszerűnek tekintett
birtokviszonyokat (az un. jogi állapotot) először rögzíteni kell. A jogszerű birtoklási helyzet
megállapítása nélkül nincs olyan etalon, amelyhez a természetben kialakult földhasználatot
viszonyítani lehetne a birtokrendezés lehetőségének és szükségességének felderítése
érdekében.
A Javaslat ebben a helyzetben nem a kialakult birtoklási helyzet átfogó rendezését
(birtokrendezést, tagosítást), hanem, egyelőre a kedvezőbb jövőbeni birtoklási helyzetet
kialakításának elősegítését, a birtokösszevonást eredményező eljárásokat szabályozza. Ezek
sorában a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere nem ismeretlen intézmény, azt a
termőföldről szóló hatályos törvény honosította meg. Két változata, a hatósági szervezés
nélkül, mintegy az érintett tulajdonosok önszerveződése révén megvalósított, illetve a hatóság
szervezési segítségével lebonyolított földcsere. Ez utóbbi esetben sincs szó arról, hogy az
eljáró hatóság határozatai keletkeztetnének, szüntetnének, áll; ^tanának meg a földdel
kapcsolatos jogosultságokat a résztvevő tulajdonosok javára. A tulajdoni viszonyok célszerű,
a gazdaságosság követelményeit szem előtt tartó átrendezését az meghatározott területen,
dűlőben, településrészen, adott földek között, mindig csak az érintett tulajdonosok megfelelő,
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratai eredményezhetik.
A Javaslat újdonságként meghonosítja a birtok-összevonási célú adásvételt, amelynek szigorú
kritériumai az intézményhez kapcsolható ösztönzők (mint pl. a vagyonszerzési illeték és más
kedvezmények), igénybevételének visszaélésszerű gyakorlását hivatott megakadályozni,
miközben célszerűbb birtokszerkezete, birtoktagok kialakulását eredményezi adásvétel útján.
A Javaslat az említett jogintézmények, eljárások részletekbe menő szabályozásával a
jogalkalmazást segíti elő.
A 76-78. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvényhez képest új intézményként szabályozza a kényszerhasznosítás
intézményét, mint a földtulajdont, illetve földhasználati jogot szerző személyt terhelő
legvégső és legsúlyosabb szankciót. A szankció része a spekulatív, csak tőkebefektetési célú
földszerzések kizárására alkalmazott szabályoknak. A bevezetésre kerülő szankció a
legközvetlenebb összefüggést mutatja a törvénynek a szerzést megelőző, szerzési feltételt
képező földhasználati kötelezettségvállalásra irányuló nyilatkozattételi
kötelezettségvállalásával. Ennek megsértése bekövetkezhet a hasznosítási kötelezettség
elmulasztásával, a talaj-, víz-, élőhelyvédelmi kötelezettségek, a helyes mezőgazdálkodási
gyakorlat szabályainak megsértésével. A földvédelmi törvényen alapuló földhasznosítási
kötelezettség elmulasztásának felróható jellegét vélelmezni kell. A kényszerhasznosításba
vételhez feltétlenül kapcsolódik egy a jövőbeni szerzésekre kiterjedő, meghatározott időre
szóló szerzési tilalom,amelyet az engedélyező hatóság érvényesít a szerzővel szemben.
Miután a Javaslat szerint a kényszerhasznosításba vételt elrendelő és a szerzési ügyleteket
engedélyező hatóság ugyanaz, így csak informatikai technikai feltételeket kell megteremteni
72
ahhoz, hogy a szankció alkalmazható legyen az időben később, és más illetékességű
hatóságnál benyújtott szerzési megállapodások esetén.
A79-81.§-hoz
A Javaslat elvi éllel rögzíti, hogy az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba,
tilalomba ütköző szerződés semmis. Ez a tilalom alapozza meg, hogy a mező-, erdőgazdasági
hasznosítású földek tulajdonjogának átruházására, illetve haszonbérbe adására vonatkozó
megállapodás az említett okokból érvénytelen lehet egyfelől abban a körben, amikor a
megállapodást egyébként nem kell az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek
engedélyeznie. Ha a megállapodás illetékes mezőgazdasági szervnek engedélyeznie kellene,
de az a Javaslat szerinti tilalmakba, vagy korlátozásokba ütköző megállapodást tartalmaz,
normál esetben az engedély megtagadására kerül sor. Elméletileg azonban ebben a körben is
előfordulhat hibás döntés, azaz a tilalmakba, vagy korlátozásokba ütköző megállapodás
engedélyezése. Másfelől a semmisség ezekre az esetekre is megoldást kínál, mert a törvénybe
ütköző módon engedélyezett szerződés semmisségére határidő nélkül lehet hivatkozni.
Az első esetben, amikor hatósági engedélyezés alá nem tartozó megállapodással kérik az
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést, illetve a földhasználati nyilvántartásba vételt, és a
megállapodás az e törvény szerinti szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi
hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
Vagyis ezen a címen elutasítja a bejegyzés iránti kérelmet. A tulajdonjog, illetve használati
jogának megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének
megállapítása iránt ugyanakkor az ügyész pert indíthat.
A második esetben, amikor hatósági engedélyezés alá tartozó megállapodás alapján kérik az
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést, illetve a földhasználati nyilvántartásba vételt, és a
megállapodás az e törvény szerinti szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi
hatóság az eljárás függőben tartása mellett megkeresi az ügyészt, ügyészi intézkedés
megtétele iránt.
A Javaslat a 81. §-ban, az. un. zsebszerződések körébe tartozó megállapodások, és semmis
szerződési kikötések érvénytelenségének megállapíthatóságára fenntartja azt a jogalapot,
amelyet a termőföldről szóló hatályos törvény honosított meg. Ez lehetőséget teremt arra is, a
meghatározott szerzési feltételek és korlátozások, tilalmak betartását az ingatlanügyi hatóság
bevonásával az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrizze. A Javaslat az ellenőrzés
során feltárt jogsértések következményeként különböző szankciók alkalmazását íija elő. A
skála a pénzbírság akár ismételt kiszabásától, a jogsértéssel érintett mező-, erdőgazdasági
hasznosítású föld kényszerhasznosításán keresztül egészen annak kéyszerárverésen történő
értékesítéséig vezet.
73
A 82-84. §-hoz
A Javaslat megismétli a földhasználati nyilvántartásra vonatkozó szabályok közül azokat,
amelyek törvényi szintű szabályozást igényelnek. A végrehajtási szabályok megállapítására
felhatalmazást ad a mezőgazdaságért felelős miniszternek.
A 85. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény a csatlakozási szerződés szerinti moratórium megszűntével,
2014. május 1-jén lépne hatályba. Rendelkezéseit a törvény hatályba lépése után indított
hatósági- engedélyezési és ingatlan-nyilvántartási bejegyzési, földhasználati nyilvántartásba
vételi eljárásokban kell alkalmazni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlanügyi hatóságnál a hatálybalépés előtt benyújtott
kérelemmel megindított bejegyzési eljárásokat még a Tft., a hatályon kívül helyezésre kerülő
termőföldtörvény rendelkezései szerint kell befejezni. Az illetékes mezőgazdasági igazgatási
szervnél - lévén, hogy e törvény alapján keletkezett, újonnan kapott hatósági jogkörről van
szó - e törvény hatálybalépése pillanatában még nem lehetnek engedélyezésre benyújtott
olyan szerződések, amelyek elbírálása már folyamatban van.
A Javaslat a törvény hatálybalépésével egyidejűleg gondoskodik a meghaladottá váló
jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és az érintett jogszabályok módosításáról.
A 86. §-hoz
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt és a mezőgazdaságért felelős minisztert, hogy a törvény
hatálybalépésével összefüggésben a végrehajtáshoz szükséges jogszabályok kidolgozásáról -
szükség esetén az érintett miniszterekkel egyetértésben - gondoskodjon.
74