﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7984. számú
törvényjavaslat
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2012. július
2
2012.	évi .... törvény
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
ELSŐ RÉSZ
Általános rendelkezések
1. §
E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban:
tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott
átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a
törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező
hatályát elismerte.
2.	§
A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi
jogsegélyről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.)
és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ
Az európai elfogatóparancs és az átadás
I.	Fejezet
Átadás Magyarországról
1.	Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei
3.	§
(1)	A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a
továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs
alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással
járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén,
amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét
havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább
négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.
(2)	A keresett személyt a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül az
európai elfogatóparancs alapján át kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott
bűncselekményfajták esetében.
3
(3)	Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az
európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési
tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó
intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében
az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai
elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősülnek.
(4)	Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e
bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési
tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi, olyan bűncselekményre is
engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is
bűncselekménynek minősül.
(5)	Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az
illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a
magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel
azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-,
valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.
2.	Az eljáró bíróság
4.	§
E fejezet alapján, mint végrehajtó igazságügyi hatóság kizárólag a Fővárosi
Törvényszék jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek
van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat
végrehajtására nincs halasztó hatálya.
3.	Megtagadási okok
5.	§
Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha:
a)	a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető,
b)	a 3. § (3) bekezdésében említett valamely esetben az európai elfogatóparancs alapjául
szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény,
c)	a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az európai
elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,
d)	egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának
alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás
megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak
végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem
hajtható végre,
e)	a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen
felmentették, vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak
4
végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható
végre,
f)	az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett
személy ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,
g)	a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai
elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a
nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,
h)	az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá
tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.
6. §
(1)	Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha
azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a keresett személy
távollétében hoztak.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban
a)	a keresett személyt megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték
a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról,
hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal
befejezhető,
b)	a keresett személy által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a keresett személy
érdekében a tárgyaláson eljárt,
c)	a határozat kézbesítése megtörtént, a keresett személy tájékoztatást kapott a rendes, illetve
a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló
indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy
d)	a határozatot nem kézbesítették a keresett személynek, de az átadását követően
haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati
lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről.
(3)	Ha az európai elfogatóparancsot a (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak
szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a
keresett személy kérheti, hogy az átadását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó
tagállami határozat egy példányát. Ezt a Fővárosi Törvényszék a kézhezvételt követően
haladéktalanul továbbítja - kizárólag tájékoztatás céljából - a keresett személynek. A keresett
személy kérésének nincs halasztó hatálya az átadási eljárásra és az európai elfogatóparancs
végrehajtására.
7. §
A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha
az olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország
területén követtek el.
8. §
5
(1)	Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett
személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a
Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, és - ha az
előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem
-	elrendeli a keresett személy ideiglenes végrehajtási letartóztatását, és az erről szóló
határozatát haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban:
miniszter). A miniszter kezdeményezi a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése
vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét.
(2)	Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a szabadságvesztés büntetés
vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó határozat meghozataláig
tart, és nem lehet hosszabb, mint a tagállami határozatban szereplő büntetés vagy intézkedés
tartama.
(3)	Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes időtartamát be kell számítani a
bíróság által elismert és végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés tartamába.
(4)	A tárgyaláson ügyész és védő részvétele kötelező.
(5)	Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki,
és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel
rendelkezik, csak akkor adható át, ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelő
jogi garanciát nyújt arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés jogerős kiszabása esetén a keresett személyt kérelmére a büntetés vagy az
intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.
9. §
(1)	Ha ugyanazon személy ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai
elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék határoz az európai elfogatóparancsok
végrehajtásáról, és az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik európai
elfogatóparancs alapján kerüljön a keresett személy először átadásra. A Fővárosi Törvényszék
a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény súlyára és elkövetési
helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az
európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a Fővárosi Törvényszék - szükség esetén -
beszerezi az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 85. cikke szerinti Európai
Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét.
(3)	Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik,
az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4)	E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő
kötelezettségeit.
6
4. Őrizet
10. §
(1)	A Magyarország területén elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi
Törvényszék elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki,
illetve ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Ez az őrizet hetvenkét
óráig tarthat. Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyész engedélyével azonnal
megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem
azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.
(2)	Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott
személyre vonatkozóan a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő
együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a továbbiakban: SIS
tv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a
figyelmeztető jelzés a (3) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.
(3)	A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai
elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő
információ tartalmazza a SIS tv. 6. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint 14. §-ában
meghatározott adatokat.
5.	Tárgyalás
11. §
(1)	A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyen
a)	a keresett személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára
vonatkozó, és - ha erre nyilatkozni kíván - az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló
körülményekre;
b)	tájékoztatja a keresett személyt az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségéről és annak
jogkövetkezményeiről;
c)	ha a keresett személy nem kíván élni az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségével, és a
bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az 5. §-ban, a 6. §-ban, illetve a 8. § (1) bekezdésében
említett megtagadási okok valamelyike, elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási
letartóztatását, és az erről szóló határozatot haladéktalanul megküldi a miniszternek.
(2)	A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. A Fővárosi Törvényszék a
tárgyalásról az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi.
(3)	Ha keresett személynek nincs meghatalmazott védője, a Fővárosi Törvényszék
számára védőt, ha a magyar nyelvet nem ismeri, tolmácsot rendel ki.
(4)	Ha a tagállami igazságügyi hatóság kéri, a Fővárosi Törvényszék az átadási eljárás
keretében elrendeli a 24. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi
felkutatását és lefoglalását.
7
6. Egyszerűsített átadás
12.	§
(1)	A Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és
átadását (egyszerűsített átadás), ha
a)	az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, és
b)	a keresett személy - a megfelelő figyelmeztetést követően - az átadásába beleegyezik,
ebben az esetben a figyelmeztetést és a beleegyezést, valamint adott esetben a 30. §-ban
említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondást
jegyzőkönyvben rögzíti.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem vonható vissza.
(3)	Az egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.
7.	Az európai elfogatóparancs végrehajtása
13.	§
(1)	Ha a keresett személy az átadásába nem egyezik bele, az ideiglenes átadási
letartóztatás elrendeléséről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai
elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.
(2)	Az európai elfogatóparancsot a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a
Fővárosi Törvényszéknek.
(3)	A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyre a 11. § rendelkezéseit az (1)
bekezdésének b) és c) pontja kivételével alkalmazni kell.
(4)	Ha az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei
fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és
átadását. A tárgyaláson hozott határozattal szembeni fellebbezésről az ügyésznek, a keresett
személynek és védőjének a határozat kihirdetését követően nyomban nyilatkoznia kell.
(5)	A fellebbezést két napon belül az iratokkal együtt közvetlenül kell felterjeszteni a
Fővárosi Ítélőtáblához.
14.	§
Ha a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, a
megtagadás okáról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter a megtagadásról
rendelkező jogerős határozat alapján tájékoztatja.
15.	§
8
(1)	A 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint elrendelt ideiglenes átadási letartóztatást meg
kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai
elfogatóparancs nem érkezik meg.
(2)	A 12. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint elrendelt átadási letartóztatás
a keresett személy átadásáig tart.
(3)	Az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás
helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve
óvadék ellenében a keresett személy átadási, ideiglenes átadási vagy ideiglenes végrehajtási
letartóztatása nem szüntethető meg.
16.	§
(1)	Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős
határozatot, ha a keresett személy
a)	beleegyezik az átadásába, a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz,
b)	az átadásába nem egyezik bele, az elfogását követő hatvan
napon belül kell meghozni.
(2)	Ha kivételes esetben az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról
szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a
Fővárosi Törvényszék a késedelem okainak közlése mellett - a miniszter útján -
haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A határidő
ebben az esetben további harminc nappal meghosszabbítható.
(3)	Ha kivételes esetben nem lehet betartani az e §-ban előírt határidőket, a késedelem
okainak közlése mellett a miniszter erről tájékoztatja az Eurojustot.
8.	Menekültügyi hatóság értesítése
17.	§
Ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki,
menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul
értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy az elismerését kérővel szemben európai
elfogatóparancsot bocsátottak ki.
9.	Eljárás mentességet élvező személyek esetében
18.	§
(1)	Ha a keresett személyt nemzetközi jogon vagy közjogi tisztség betöltésén alapuló
mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell
számítani, amelyen a Fővárosi Törvényszékre érkezik a mentesség felfüggesztéséről, illetve a
büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés.
9
(2)	A mentesség felfüggesztése érdekében a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul
megkeresi a nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében
döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy
másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, e tényről a szükséges
intézkedés megtétele érdekében - a miniszter útján - értesíti a kibocsátó tagállami
igazságügyi hatóságot.
10.	Kiegészítő információk kérése
19.	§
Ha a Fővárosi Törvényszék megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi
hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az európai elfogatóparancs
végrehajtása és az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz, kérheti a miniszter útján,
hogy sürgősséggel bocsássák a rendelkezésére a szükséges kiegészítő információkat -
különösen az 5. §-ban, a 8. § (5) bekezdésében, a 9. §-ban meghatározottakat - és a 16. §-ban
előírt határidők figyelembevételével határidőt szabhat ezek megküldésére.
11.	A keresett személy átadása
20.	§
(1)	Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős
határozatot a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megküldi a miniszternek.
(2)	A miniszter az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló
döntésről, valamint a keresett személy európai elfogatóparancs alapján történt fogva
tartásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot és a Nemzetközi
Bűnügyi Együttműködési Központot (a továbbiakban: NEBEK).
(3)	A keresett személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével
gondoskodik, és annak - az érintett hatóságok megállapodása szerinti - lehető legkorábbi
időpontban meg kell történnie.
(4)	A keresett személyt legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az
átadásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül át kell adni a
kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.
(5)	Ha a keresett személy átadása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok
bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell
megegyezni. A keresett személyt ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő
tíz napon belül kell átadni.
(6)	Az átadás kivételesen ideiglenesen elhalasztható különös méltánylást érdemlő
emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása
veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az ideiglenes elhalasztási ok
megszűnését követően az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani. A Fővárosi
10
Törvényszék az ideiglenes elhalasztásról és annak okáról - a miniszter útján - haladéktalanul
tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átadási időpontban állapodik
meg. A keresett személyt ebben az esetben a megállapodás szerinti új időpontot követő tíz
napon belül kell átadni.
(7)	Az érintett személyt a (4)-(6) bekezdésben említett határidők lejárta után
haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
21. §
(1)	Ha a keresett személy nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás
szabályának alkalmazásáról, az átadását követően kibocsátott európai elfogatóparancs
végrehajtásához a hozzájárulást a Fővárosi Törvényszék megadja, ha az európai
elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában
is átadási kötelezettséget von maga után. A 8. § (5) bekezdésében az átadás feltételeként
megszabott jogi garanciákat ebben az esetben is meg kell követelni.
(2)	A Fővárosi Törvényszék az erre vonatkozó határozatot legkésőbb a kérelem
kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni további átadás esetén is, ha a
keresett személy nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását
követően egy másik tagállam bocsát ki ellene európai elfogatóparancsot. A hozzájárulást e
törvény rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó egyezményekkel összhangban kell elbírálni.
22. §
(1)	A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott
határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene
Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai
elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény
miatt kiszabott szabadságvesztés büntetését vagy szabadságelvonással járó intézkedését
végrehajthassák.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott átadást elhalasztó határozatot a Fővárosi
Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatát követően is
meghozhatja.
(3)	Az átadás elhalasztása helyett a Fővárosi Törvényszék - a kibocsátó tagállami
igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek
szerint - ideiglenesen átadhatja a keresett személyt a kibocsátó tagállami igazságügyi
hatóságnak.
(4)	A megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
11
a)	annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a
keresett személy ideiglenes átadására;
b)	arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személyt a
megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett átadási határidőn belül
visszaszállítják Magyarországra, ez a határidő kérelemre meghosszabbítható;
c)	arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személy a
tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogva tartásban lesz;
d)	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a keresett személy ideiglenes átadásával és
visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a megkereső tagállam
vállalja.
23.	§
Ha a keresett személy az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási
letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés
alatt áll, szabadságvesztését tölti, vagy vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést
hajtanak végre, az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatást
attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az
ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással
járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a keresett személyt feltételes szabadságra
bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják.
12.	Tárgyak lefoglalása és átadása
24.	§
(1)	A Fővárosi Törvényszék a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy
hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását
a)	amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy
b)	amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal
összefüggésben szerzett.
(2)	Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha az európai
elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani.
(3)	Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1)
bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a
visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak.
(4)	E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb
jogokat.
II.	Fejezet
Átadás Magyarországra
13.	Az európai elfogatóparancs kibocsátása
12
25. §
(1)	Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, az Európai Unió valamely
tagállamában történő elfogása és átadása érdekében a bíróság - feltéve, hogy a
bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja - haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát
ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai
elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. A vádirat benyújtása előtt az
európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a
bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában
bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság
székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a NEBEK-nek küldi meg.
(2)	Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél
a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai
elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott
intézkedés tartama legalább négy hónap.
(3)	Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben szereplő tanúsítványnak
megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.
(4)	Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos
nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére.
(5)	A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és
átadását,
a)	amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy
b)	amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal
összefüggésben szerzett.
(6)	A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell
szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy
harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.
(7)	Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed Magyarország területére is.
(8)	Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának
oka megszűnt. Az európai elfogatóparancs folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljárás
jogerős befejezéséig - a terhelt Magyarországon történő elfogásának vagy a terhelt halálának
esetét kivéve - nem vonható vissza. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést
a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában
bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság
székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a NEBEK-nek.
26. §
13
Az európai elfogatóparancsot a bíróság a terhelt elfogásáról szóló értesítés
kézhezvételét követően haladéktalanul a miniszternek küldi meg továbbítás céljából.
14.	Eljárás halmazati és összbüntetés esetén
27.	§
(1)	Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést
szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott
büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az első fokon eljárt bíróság határozatot hoz az
arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami
igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a
különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező
bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából
kiindulva kell megállapítani.
(3)	Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság
engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell
végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést
értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.
(4)	Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés
végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést
kell végrehajtani.
15.	Külföldi fogvatartás beszámítása
28.	§
Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes
időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint be
kell számítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó
intézkedésbe.
16.	Megállapodás ideiglenes átadásról
29.	§
Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett - az írásban kötött
közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - a keresett személy ideiglenes
átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra
kötelezőek. A megállapodásra a 22. § (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
17. A specialitás szabálya
14
30.	§
(1)	Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául
szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható
büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha
a)	a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el -
bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;
b)	a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással
járó intézkedéssel nem fenyegetett;
c)	a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés
alkalmazására;
d)	a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen
pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés
személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;
e)	a személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejűleg lemondott a specialitás
szabályának alkalmazásáról;
f)	a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények
vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő
jogáról, vagy
g)	a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban
hozzájárulását adja.
(3)	A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság
előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság
képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell
megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az
abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.
(4)	A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (3) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25.
§ (4) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 26. §-ban meghatározott úton előterjeszteni
a tagállami igazságügyi hatóságnak.
18.	Átadás a végrehajtó államtól eltérő államnak
31.	§
(1)	Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy azon tagállam hozzájárulása
nélkül, amely őt átadta, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai
elfogatóparancs alapján átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak, ha
a)	a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem
hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide
visszatér;
15
b)	a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó
tagállamtól különböző tagállamnak átadják;
c)	a keresett személyre a 30. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik
a specialitás szabálya.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezés során a beleegyező nyilatkozatot
bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a
nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy
abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó
következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján
átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának
hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.
19.	A keresett személy átvétele
32.	§
A keresett személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
III.	Fejezet
Költségviselés, átszállítás
20.	Költségviselés
33.	§
A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása
során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam
visel.
21.	Átszállítás
34.	§
(1)	A miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt Magyarország területén átadás
céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott
a)	annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai
elfogatóparancsot kibocsátották;
b)	az európai elfogatóparancs meglétéről;
c)	a bűncselekmény jellegéről és jogi minősítéséről;
d)	a bűncselekmény körülményeinek ismertetéséről, ideértve az elkövetés időpontját és helyét
is.
(2)	Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki,
és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel
16
rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelő
jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó
intézkedés jogerős kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására
visszaszállítják Magyarország területére.
(3)	Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés végrehajtása vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett
személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a
miniszter megtagadja az átszállítást.
(4)	A légi úton történő átszállítás esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha
nem tervezett leszállásra kerül sor.
(5)	Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak,
az (1)-(2) és (4) bekezdést megfelelően kell alkalmazni. Ebben az esetben az európai
elfogatóparancs alatt kiadatási kérelmet kell érteni.
HARMADIK RÉSZ
Eljárási jogsegélyek
IV.	Fejezet
A tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély
22.	Általános szabályok
35.	§
(1)	Ha e törvény vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, valamely
tagállammal büntetőügyben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti
megkeresés előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi
hatóság közvetlenül jogosult.
(2)	A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött,
valamint a magyar bűnüldöző szerv által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés
fogadására, teljesítésére és előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás
megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást
megindítják, az együttműködést a továbbiakban - a közvetlen tájékoztatás kivételével - csak e
törvény szerint, mint eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését lehet folytatni.
(3)	E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően
nem rendelkezik.
36.	§
Az eljárási jogsegély formái különösen:
17
a)	közvetlen tájékoztatás,
b)	tárgyak visszaadása,
c)	fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása,
d)	kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,
e)	kihallgatás távbeszélő-készülék útján,
f)	közös nyomozó csoport létrehozása,
g)	fedett nyomozó alkalmazása,
h)	bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,
i)	ellenőrzött szállítás,
j) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.
37.	§
(1)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által
előterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a
magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az
ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy
tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják.
(2)	A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző
szerveitől is elfogadhat, illetve közvetlenül e szervekhez is intézhet eljárási jogsegély iránti
megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a
büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen.
(3)	Az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha
az csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata a vádirat benyújtásáig a
legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után a miniszter hatáskörébe tartozik.
38.	§
(1)	A megkeresést írásban, indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetővé tevő
más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer
útján - is elő lehet terjeszteni, és az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell
tekinteni.
(2)	Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre,
vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés áttételéről - a
magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével - az áttételt elrendelő magyar igazságügyi
hatóság értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.
39.	§
(1)	Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben
lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a
18
tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek
ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Szükség esetén a magyar igazságügyi hatóság
a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton keresi meg a szükséges adatok
közlése érdekében.
(2)	Ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmény merül fel, amely alapján e
törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés
teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság
pedig a miniszternek küldi meg. A legfőbb ügyész, illetve a miniszter - az ok megjelölésével
-	értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot a megkeresés teljesítésének akadályáról.
40.	§
Ha a magyar igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresést a tagállami
igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem vagy csak részben tudja
teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a magyar igazságügyi
hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt intézkedik.
41.	§
Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítik, a külföldi személyek ki- és
beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevél-, az
idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.
23.	Alkalmazandó eljárási szabályok
42.	§
A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során
a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve
technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer
alapelveivel.
43.	§
A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy
megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott
technikai módszert alkalmazva teljesítse.
44.	§
Az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként történő
kihallgatásakor a magyar és - erre vonatkozó kérelem esetén - a tagállam jogának a
kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és
akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.
19
45.	§
E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személlyel szemben indult
büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is. A tagállami
igazságügyi hatóság által jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti
megkeresés teljesítésére - ha a megkeresésből más nem következik - a jogi személy
székhelye szerint illetékes ügyész, illetve bíróság jogosult.
24.	Határidők
46.	§
(1)	A megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell
teljesíteni.
(2)	Ha a megkeresés fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt
határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad
a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A tagállami igazságügyi hatóságtól
nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e a
megkeresését.
47.	§
(1)	A magyar igazságügyi hatóság a megkeresésben megadott határidő kitűzésének
indokát megjelöli.
(2)	Ha a megkeresett tagállami igazságügyi hatóság arról tájékoztatja a magyar
igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresés a kért határidőn belül nem teljesíthető, a magyar
igazságügyi hatóságnak haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is
fenntartj a-e.
25.	Hivatalos irat kézbesítése
48.	§
(1)	A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó
címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti.
(2)	A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a
címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a
magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek - a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam
hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert
nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeiről.
(3)	Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti
tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha
a)	a címzett címe ismeretlen,
20
b)	a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges, vagy
c)	megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre.
26.	Közvetlen tájékoztatás
49.	§
(1)	A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben
a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel
kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.
(2)	A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a
bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének
megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény
elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami
igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak
tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt
haladéktalanul értesíti.
50.	§
(1)	Ha a 49. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy
előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú
melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat
a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a
nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul
értesíti.
(2)	A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett
a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt
állapít meg.
(3)	Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott
bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a
tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett
a)	hét napos határidőt,
b)	sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás határidőt
állapíthat meg.
51.	§
(1)	Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 49. § (2)
bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú melléklet szerinti
formanyomtatványon érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a
rendelkezésére álló információt átadja.
21
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú melléklet szerinti
formanyomtatványon kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást,
erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.
(3)	A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított
tizennégy napon belül teljesíti.
(4)	Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták
valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára
közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a
hozzáérkezésétől számított
a)	hét napon,
b)	sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán
belül teljesíti.
(5)	Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent,
azt a nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső
hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének
kitöltésével indokolja.
(6)	Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem
teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul
értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével
indokolja.
(7)	A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha
a)	a teljesítés
aa)	Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
ab)	folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve
valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy
b)	a kért információ
ba)	jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából
lényegtelen,
bb)	csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy
bc)	csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás
hiányzik.
(8)	A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre
vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.
52.	§
(1)	A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből
származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és
azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási,
22
bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak
tájékoztatást adhat.
(2)	A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett
tájékoztatáskérésre az 50. §, az általa történő tájékoztatásadásra az 51. § rendelkezéseit azzal
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon
előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a
vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A külön
jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt
haladéktalanul értesíti.
(3)	Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat
birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó
jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának
elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a
birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is
tájékoztatást adhat.
27.	Tárgy visszaadása
53. §
(1)	A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették,
a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami
igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja. A megkeresés csak akkor teljesíthető, ha a
tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés alapjául szolgáló határozatában vagy a
mellékletként csatolt okirattal kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy
tulajdonjogát.
(2)	A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és -
szükség esetén - az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.
(3)	A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem
veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.
(4)	Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő
büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a
lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a
tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(5)	A magyar igazságügyi hatóság közvetlenül megkeresheti a tagállami igazságügyi
hatóságot olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek
visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóság előtt a tulajdonjogát kétséget kizáró módon
igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet a tagállami igazságügyi hatósághoz
intézett eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.
23
28.	Fogva tartott személy ideiglenes átszállítása
54.	§
(1)	Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, Magyarország területén teljesítendő
eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a megkereső tagállam területén
fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt - a megkereső tagállammal
megkötött eseti megállapodás alapján - az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében
Magyarország területére ideiglenesen át lehet szállítani.
(2)	Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar büntetés-végrehajtási
jogszabályok szerint Magyarország területén is biztosítani kell.
(3)	Ha a magyar igazságügyi hatóság olyan eljárási cselekmény iránt terjesztett elő
megkeresést, amelyen a Magyarország területén fogva tartott személy jelenléte szükséges,
akkor ezt a személyt - a megkeresett tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján -
ideiglenesen annak a tagállamnak a területére lehet átszállítani, ahol az eljárást le kell
folytatni.
(4)	Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó
megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a
szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében
a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes
átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell
szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére.
(5)	Az ideiglenes átszállításhoz az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges.
A Magyarország területén fogva tartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és
annak fordítását csatolni kell a megkereséshez.
(6)	A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt
kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.
29.	Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján
55.	§
(1)	A tanú, a szakértő vagy - erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján -
a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására vagy meghallgatására
vonatkozó, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére
kizárólag a bíróság jogosult.
(2)	A bíróság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül megkeresheti tanú
zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha Magyarország területén az
érintett személy megjelenése nem lehetséges.
24
30.	Kihallgatás távbeszélő-készülék útján
56.	§
(1)	Ha a tagállami igazságügyi hatóság tanú vagy szakértő - erre vonatkozó kifejezett
írásbeli hozzájárulása alapján - távbeszélő-készülék útján történő kihallgatása iránt keresi
meg a magyar igazságügyi hatóságot, a kihallgatás lefolytatására a zártcélú távközlő hálózat
útján történő kihallgatás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ügyész is
teljesítheti a jogsegély iránti megkeresést.
(2)	A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatásra vonatkozó jogsegély teljesítése
nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény
alkalmazását.
31.	Közös nyomozócsoport létrehozása
57.	§
(1)	A legfőbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy
nyomozó hatósága közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezheti, ha
a)	a már megindult büntetőeljárásban a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése
különösen bonyolult;
b)	a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, és ezért a nyomozások
összehangolására van szükség.
(2)	A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha
a)	azt több tagállamban követik el;
b)	azt egy tagállamban követik el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá
kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;
c)	azt egy tagállamban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg,
amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;
d)	azt egy tagállamban követik el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti
vagy veszélyezteti.
(3)	A legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az érintett tagállami igazságügyi
vagy nyomozó hatósággal - az érintettség mértékét is figyelembe véve - állapodik meg
abban, hogy a közös nyomozócsoport mely tagállam területén működjön.
58.	§
(1)	A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza különösen:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek nyomozására a közös nyomozócsoportot létrehozzák,
25
b)	a működési területet,
c)	a közös nyomozócsoport összetételét,
d)	a közös nyomozócsoport vezetőjét,
e)	a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,
f)	a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának kötelezettségeit és jogait,
g)	a működés feltételeit,
h)	a működés költségeinek viselését,
i)	a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott
károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.
59.	§
A Magyarország területén működő közös nyomozócsoportot az ügyész vagy a
nyomozó hatóság vezetője, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozó hatóság vezetője által
kijelölt tagja vezeti. Ha a közös nyomozócsoportot a nyomozó hatóság vezetője, illetve tagja
vezeti, az ügyésznek rendszeresen beszámol a közös nyomozócsoport működéséről, és
előzetesen tájékoztatja a foganatosítandó nyomozási cselekményekről.
60.	§
(1)	A tagállami nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja
a)	a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek
megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál
tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja;
a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más
kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;
b)	a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén
visszatarthatja, azonban köteles őt haladéktalanul a magyar nyomozó hatóságnak átadni; a
magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más
intézkedést azonban nem alkalmazhat.
(2)	A közös nyomozócsoport feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja
a)	államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén - a 44. § rendelkezéseire
figyelemmel - tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet, amelynek
másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,
b)	a nyomozási cselekményeken jelen lehet, a nyomozási cselekményekről államának joga
szerint és a tagállam hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát
és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,
c)	az ellenőrzött szállításban fedett nyomozóként eljárhat.
(3)	A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, ha a tagállami
igazságügyi vagy nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja az eljárási
cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, a magyar igazságügyi vagy
nyomozó hatóság - szükség esetén - tolmácsot rendel ki. A tagállam hivatalos nyelvének
használatával kapcsolatban felmerült költséget a megkereső tagállam viseli.
26
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök
alkalmazásának feltételeiről a közös nyomozócsoport magyar vezetője tájékoztatja a tagállam
igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagját.
(5)	Az eljárási jogsegély teljesítése során a tagállam igazságügyi vagy nyomozó
hatóságának tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének
utasítása szerint jár el.
(6)	Az ügyész vagy a közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul értesíti a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságot, ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó
hatóságának tagja a magyar jog szerint büntetendő cselekményt követett el.
61. §
(1)	Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselője, valamint az Európai Rendőrségi
Hivatal (a továbbiakban: Europol) által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok
jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell alkalmazni. Az Europol tisztviselője e törvény
szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának végrehajtása során nem
alkalmazhat a Be.-ben meghatározott kényszerintézkedést vagy a rendőrségről szóló
törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott kényszerítő eszközt.
(2)	Valamely tagállammal, illetve az Europol-lal együttműködési megállapodást kötött
külföldi hatósággal létrehozott, Magyarország területén működő közös nyomozócsoport
kezdeményezheti a NEBEK-nél, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más
technikai tanácsadást kérjen az Europoltól.
(3)	Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös
nyomozócsoport tevékenységéből származik, a NEBEK-en keresztül az Europol részére
továbbítani kell.
32.	Az Europolnak Magyarország területén feladatot végrehajtó tisztviselőjére vonatkozó
rendelkezések
62. §
(1)	Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban
résztvevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során a Magyarország területén okozott
kárért a magyar jog szerint felel. Az ilyen kárt a közös nyomozócsoportban résztvevő
nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a
rendőrség téríti meg a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak. Az Europol
teljes mértékben megtéríti azt az összeget, amelyet a nyomozó hatóság az e bekezdésben
említett kár miatt a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak kifizetett.
(2)	Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban
résztvevő tisztviselőjének szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére
vonatkozóan az eredeti szolgálati helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.
27
33.	Fedett nyomozó alkalmazása
63.	§
(1)	Ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága által folytatott büntetőeljárás
eredményessége érdekében tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, illetve
magyar fedett nyomozónak egy másik tagállam területén történő alkalmazása szükséges, a
tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága kérésére tagállami fedett nyomozó
Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozó egy másik tagállam területén
alkalmazható.
(2)	Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége
érdekében egy másik tagállam területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarország
területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfőbb ügyész a tagállami
igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti.
64.	§
(1)	A fedett nyomozó alkalmazására a legfőbb ügyész és a tagállam igazságügyi vagy
nyomozó hatósága közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza különösen:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát,
b)	az alkalmazás feltételeit,
c)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,
d)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,
e)	a fedett nyomozó által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól
szóló tájékoztatást.
(3)	A 60. §-t kell megfelelően alkalmazni, ha a tagállami fedett nyomozó
Magyarország területén jár el.
34.	Együttműködő személy igénybevétele
65.	§
(1)	A Magyarország területén működő közös nyomozócsoport tagja Magyarország
területén tagállami hatósággal együttműködő személyt igénybe vehet.
(2)	A tagállamban működő közös nyomozócsoportban eljáró magyar tag az ügyésszel
vagy a nyomozó hatósággal együttműködő személyt akkor vehet igénybe, ha ezt a személyt,
illetve az általa szolgáltatott adatot a tagállam legalább olyan védelemben részesíti, mint
amilyet a magyar jogszabály előír.
28
35.	Ellenőrzött szállítás
66.	§
(1)	A büntetőeljárás megindítását követően a tagállami hatóság megkeresése alapján,
az ügyész vagy a nyomozó hatóság és a tagállami hatóság eseti megállapodása szerint
Magyarország területén ellenőrzött szállítás hajtható végre.
(2)	Az ellenőrzött szállításról szóló eseti megállapodás során rendelkezni kell:
a)	a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a
szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,
b)	az ellenőrzött szállítást irányító személyről,
c)	a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,
d)	a kísérés módjáról,
e)	a kísérésben részt vevő személyek számáról,
f)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,
g)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,
h)	váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.
(3)	A Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás során a művelet
irányítására és ellenőrzésére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyész vagy nyomozó
hatóság jogosult.
(4)	Az ellenőrzött szállítmány kísérésében - az (1) bekezdésben meghatározott eseti
megállapodás szerint - a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítás
kísérésében fedett nyomozó a legfőbb ügyész engedélyével vehet részt.
67.	§
Az Eurojust magyar nemzeti tagjának tájékoztatása érdekében a Magyarország
területén alkalmazott ellenőrzött szállítás irányítására és ellenőrzésére jogosult magyar
bűnüldöző szerv a következő adatok közlésével tájékoztatja az ügyészt a legalább három
államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:
a)	az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,
b)	olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen
büntetőeljárás van folyamatban,
c)	a szállítás típusa,
d)	annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatosan az ellenőrzött szállítást végzik.
36. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés
68.	§
(1)	A büntetőeljárás megindítását követően az ügyész és a nyomozó hatóság - a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet.
29
(2)	A nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól közvetlenül
érkezett titkos adatszerzésre irányuló megkeresésről haladéktalanul értesíti az ügyészt.
(3)	A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság
a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos adatszerzést végző ügyész vagy
nyomozó hatóság a Be.-ben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik.
(4)	A megkeresés teljesítése során a titkos adatszerzést a Fővárosi Törvényszék elnöke
által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(5)	A nyomozó hatóság a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztatja
az ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az ügyésznek megküldi.
(6)	Az ügyész a Be.-ben meghatározott titkos adatszerzés végrehajtására irányuló
megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően
terjesztheti elő a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál.
69.	§
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a
számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított adatok megismerésére, rögzítésére
irányuló megkeresés - a 68. § (3) bekezdésében foglaltakon felül - akkor teljesíthető, ha a
titkos adatszerzéssel érintett személy Magyarország területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos
adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény
vagy adat megismerése, rögzítése a Magyarország területén működő elektronikus hírközlési
szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő technikai eszköz Magyarország
területén található.
70.	§
(1)	Az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett
titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell különösen:
a)	a nyomozást végző ügyész vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás
elrendelésének időpontját, az ügy számát,
b)	a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét,
c)	a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetve az azonosítására
alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének,
illetve módszerének megnevezését,
d)	az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját naptári napban és órában
meghatározva,
e)	a titkos adatszerzés alkalmazásának Be.-ben meghatározott feltételeinek a meglétére
vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését,
f)	annak igazolását, hogy a titkos adatszerzést a folyamatban levő büntetőeljáráshoz
kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték,
g)	a titkos adatszerzés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges további technikai és
adminisztrációs adatokat.
30
(2)	Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a
számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatok
megismerésére, rögzítésére irányuló, az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó
hatóságnál előterjesztett megkeresésnek - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia
kell
a)	a titkos adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás, számítástechnikai
eszköz, rendszer vagy módszer megnevezését,
b)	a továbbítandó adatok körét,
c)	a titkos adatszerzés időtartamát.
(3)	A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság által előterjesztett titkos
adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresés akkor teljesíthető, ha az tartalmazza az (1) és
(2)	bekezdésben meghatározott adatokat.
(4)	Ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a
számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatok
megismerésére, rögzítésére irányuló megkeresés esetén a titkos adatszerzéssel érintett
személy nem Magyarország területén tartózkodik, de a közlemény vagy az adat
megismeréséhez, rögzítéséhez vagy az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kötődő
járulékos és kísérő adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok közreműködése
szükséges, a megkeresésnek - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak mellett - tartalmaznia kell
a tényállás rövid ismertetését is.
71.	§
(1)	A 68. § (1) bekezdésében foglalt titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján
az ügyész vagy a nyomozó hatóság az ügyész útján a megfigyelt, illetve rögzített adatot a
megkereső tagállami hatóságnak továbbítja.
(2)	A titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó
hatóság - az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl - az elektronikus hírközlési szolgáltatás
útján továbbított kommunikációnak, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított vagy ott tárolt adatnak azonos minősítési szinten
a)	a megkereső tagállami hatóság eszközére történő átirányításáról (közvetlen továbbítás),
b)	a kísérő és járulékos adatok rögzítéséről, illetve továbbításáról,
c)	más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról
rendelkezhet.
V.	Fejezet
Az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti intézkedést elrendelő
határozat végrehajtására irányuló jogsegély
37. Értelmező rendelkezés
72. §
31
(1)	E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés,
amely a terhelt számára olyan kötelezettséget állapít meg, amely az előzetes letartóztatással
elérni kívánt célt szabadságelvonás nélkül is biztosítja.
(2)	Az e fejezetben szabályozott eljárás során e törvénynek a közvetlen tájékoztatásra
vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Amennyiben az e fejezetben szabályozott eljárás során európai elfogatóparancs
kibocsátására kerül sor, e törvénynek a Második Részét megfelelően alkalmazni kell.
38.	A végrehajtás átvétele
73.	§
(1)	A bíróság elismeri és végrehajtja a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést
elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: felügyeleti intézkedést
elrendelő tagállami határozat), ha azt az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt,
magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye
Magyarországon van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást
követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult.
(2)	A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és
végrehajtásáról a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén
működő helyi bíróság, valamint Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.
(3)	Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt
a felügyeleti intézkedés végrehajtásának magyar hatóság általi ellenőrzését kéri, és igazolja,
hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan
kötődik, a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és
végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a felügyeleti intézkedést elrendelő
tagállami határozatot az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a
bíróságnak megküldték.
74.	§
(1)	A bíróság 73. §-ban meghatározott feladatait a nyomozási bíró látja el. A
nyomozási bíró határozata ellen benyújtott fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa
bírálja el.
(2)	Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami
határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik
illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bírósághoz, és az áttételről a kibocsátó tagállami hatóságot értesíti.
32
75.	§
A nyomozási bíró a következő felügyeleti intézkedéseket elrendelő tagállami
határozatot ismeri el és hajtja végre:
a)	a terhelt kötelezése a magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címében történő
változás bejelentésére,
b)	arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt Magyarországon vagy a kibocsátó tagállamban
meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,
c)	a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen
tartózkodjon,
d)	a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál
jelentkezzen,
e)	a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezésbe
lépéstől,
f)	arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.
76.	§
(1)	A nyomozási bíró a rendelkezésére álló iratok alapján a felügyeleti intézkedést
elrendelő tagállami határozat elismeréséről annak kézhezvételétől számított harminc napon
belül határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. Ha az
elismerő határozat ellen fellebbezést nyújtottak be, a nyomozási bíró számára az elismerésre
nyitva álló határidő további harminc nappal meghosszabbodik. A nyomozási bíró az elismerő
határozat ellen benyújtott fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(2)	Ha kivételes esetben az elismerő határozat az (1) bekezdésben meghatározott
határidőn belül nem hozható meg, erről a nyomozási bíró a késedelem okainak és az
elismeréshez várhatóan szükséges időtartamnak a közlése mellett haladéktalanul tájékoztatja a
tagállami hatóságot.
(3)	A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos,
illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve
hiányos adatok annak elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban
foglaltak alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és
végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a nyomozási bíró erről a tagállami hatóságot
haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli
azokat az adatokat, amelyek ismerete a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat
elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A nyomozási bíró a hiányzó vagy pontatlan
adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a
tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(4)	Ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat és a tanúsítvány nem
postai úton érkezett, a nyomozási bíró kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a
tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.
33
77.	§
(1)	A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat
elismerését és a végrehajtását megtagadja, ha
a)	a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
b)	a határozat továbbításának a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn, vagy a
megküldött tanúsítvány nem a 75. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedést tartalmazza;
c)	a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, felügyeleti intézkedést elrendelő
tagállami határozatra vonatkozik;
d)	a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
e)	Magyarországon, illetve egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául
szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás
megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a felügyeleti intézkedést már
végrehajtották, vagy annak végrehajtása folyamatban van;
f)	a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy a
terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;
g)	ha a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául
szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik;
h)	a végrehajtás ellenőrzését magyar törvény kizárja;
i)	a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető.
(2)	A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat
elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és
a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer
ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat,
vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és
devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.
(3)	Az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott megtagadási okok fennállása
esetén a nyomozási bíró a megtagadó határozat meghozatala előtt egyeztet a tagállami
hatósággal, és azt felkérheti a döntéséhez szükséges tájékoztatás megadására.
(4)	A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és
végrehajtásának megtagadásáról a nyomozási bíró indokolt határozatot hoz, amelyet a
tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye
nincs.
78.	§
(1)	A nyomozási bíró az elismerő határozatában a tagállami határozatban elrendelt
felügyeleti intézkedésnek a magyar jog szerint leginkább megfelelő felügyeleti intézkedést
állapítja meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként, azonban az nem lehet szigorúbb a
tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnél.
(2)	Ha ugyanazon terhelt ellen különböző bűncselekmények miatt több tagállam
hatósága rendelt el felügyeleti intézkedést, és azok végrehajtását Magyarországtól kérik, a
34
nyomozási bíró a szigorúbb felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot ismeri el és
hajtja végre.
79.	§
(1)	A nyomozási bíró a 75. § a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést
elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy magyarországi lakóhelye vagy
tartózkodási helye címének megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül
jelentse be az elismerő határozatot hozó bíróságnál, és ezzel egyidejűleg a terheltet
figyelmezteti arra, hogy ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható, és az okozott
költség megfizetésére kötelezhető.
(2)	A nyomozási bíró
a)	a 75. § b) és e) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében távoltartást,
b)	a 75. § c) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy
házi őrizetet,
c)	a 75. § d) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy
távoltartást
állapít meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként.
(3)	A nyomozási bíró a 75. § b), d), e) pontjaiban meghatározott felügyeleti
intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott
ideig a tagállami hatóság vagy a bíróság által meghatározott helytől, helységtől, területtől
vagy személytől tartsa távol magát, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt
meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A
nyomozási bíró a távoltartás e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-ben a távoltartás
elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.
(4)	A nyomozási bíró a 75. § c) vagy d) pontjában meghatározott felügyeleti
intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott
ideig meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási
helyét, illetve a lakóhelyét nem változtathatja meg, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a
terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék.
A nyomozási bíró a lakhelyelhagyási tilalom e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-
ben a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem
vizsgálhatja.
(5)	A nyomozási bíró a 75. § c) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést
elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által kijelölt lakásban és az
ahhoz tartozó bekerített helyen tartózkodjék, és azt csak a bíróság által meghatározott célból,
különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából
a határozatban írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A nyomozási bíró a házi őrizet
e törvényben meghatározott elrendelésekor a Be.-ben a házi őrizet elrendelésére
meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.
35
(6)	A nyomozási bíró a távoltartás, a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet
szabályainak megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatását nem rendelheti el, azonban a
83.	§ (2) bekezdésének megfelelően a tagállami hatóságot a felügyeleti intézkedés
megsértéséről haladéktalanul értesíti. A lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése
esetén házi őrizetet akkor rendelhet el, ha a 84. § (2) bekezdése szerint megküldött értesítése
alapján a tagállami hatóság ezen alcím alapján olyan további határozatot hozott, amelynek
értelmében a (4) bekezdés b) pontja szerint házi őrizet állapítható meg.
(7)	A nyomozási bíró a 75. § f) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést
elismerő határozatában a terheltnek megtiltja Magyarország területének elhagyását, továbbá a
terheltet arra kötelezi, hogy úti okmányát az elismerő határozatot hozó bíróságnak adja át. A
nyomozási bíró a határozatáról haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot a külön törvényben
meghatározott külföldre utazási korlátozás biztosítása érdekében. Ha a tagállami hatóság a
nyomozási bírót arról tájékoztatja, hogy a felügyeleti intézkedés elrendelésének oka már nem
áll fenn, a nyomozási bíró haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot az úti okmány
visszaadása és a külön törvényben meghatározott külföldre utazási korlátozás feloldása
érdekében.
80. §
(1)	A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatban
megjelölt időtartamnak megfelelően állapítja meg az elismert felügyeleti intézkedés tartamát,
úgy, hogy az a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot nem haladhatja meg.
(2)	Ha a nyomozási bíró felügyeleti intézkedésként
a)	lakhelyelhagyási tilalmat állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hat hónapban,
b)	házi őrizetet állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb három hónapban,
c)	távoltartást állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hatvan napban
határozhatja meg.
(3)	A Be.-nek a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet meghosszabbítására,
fenntartására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(4)	Ha a Be. 137. § (7) bekezdése alkalmazásának van helye, azt azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a felügyeleti intézkedés részleges feloldását kizárólag a nyomozási bíró
rendelheti el.
(5)	Az elismert felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére a magyar jog az
irányadó.
81. §
(1)	Az elismert felügyeleti intézkedés időtartamának lejárta előtt tíz nappal a
nyomozási bíró a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány megfelelő részének
kitöltésével a tagállami hatóságot erről értesíti.
36
(2)	Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedés fenntartására irányuló határozatát a
felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a bíróságnak megküldi, e tagállami határozat
elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem
vizsgálhatóak.
(3)	Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírónak a (1) bekezdésben foglalt
tájékoztatása ellenére nem kéri a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a felügyeleti
intézkedés fenntartását, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést megszünteti.
82. §
A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtása során bármikor megkereséssel
fordulhat a tagállami hatósághoz azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti intézkedés
végrehajtásának ellenőrzése a továbbiakban is indokolt-e.
83.	§
A nyomozási bíró haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha
a)	a terhelt tartózkodási helye megváltozott, vagy
b)	a végrehajtás ellenőrzése akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található
Magyarországon.
84.	§
(1)	Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírót az elismert felügyeleti intézkedés
módosításáról tájékoztatja, a nyomozási bíró a módosított felügyeleti intézkedés elismerését
és végrehajtását megtagadhatja, ha a módosított felügyeleti intézkedés nem felel meg a 75. §-
ban meghatározott felügyeleti intézkedéseknek. A nyomozási bíró a megtagadásról
haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(2)	A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés megsértéséről a 6. számú mellékletben
szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.
(3)	Ha a nyomozási bíró (2) bekezdésben meghatározott értesítése ellenére a tagállami
hatóságtól az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül nem kap visszajelzést arról,
hogy az ezen alcímben meghatározott további határozatot hozott, a bíróság határidő tűzésével
felkérheti a tagállami hatóságot a határozat meghozatalára. Ha a tagállami hatóság a megjelölt
határidőn belül nem hoz határozatot, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés
végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság
részére haladéktalanul megküldi.
(4)	Ha a tagállami hatóság az ezen alcímben meghatározott további határozatot hoz,
annak elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem
vizsgálhatóak.
37
85.	§
(1)	A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését
megszünteti, ha
a)	a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését követően
Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek
eredményre, vagy a terhelt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem
rendelkezik,
b)	a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesítette,
c)	a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását a 84. § (1) bekezdése
alapján megtagadta,
d)	a felügyeleti intézkedés határideje meghosszabbítás nélkül letelt.
(2)	A megszüntető határozatot a nyomozási bíró a tagállami hatóság részére
haladéktalanul megküldi.
86.	§
A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának ellenőrzése
során a Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam
visel.
39.	A végrehajtás átadása
87.	§
(1)	Ha a büntetőeljárás során a bíróság az előzetes letartóztatás helyett felügyeleti
intézkedést rendel el, és
a)	a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye valamely tagállam területén van, valamint a
terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba
történő visszatéréséhez, vagy
b)	a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő határozatnak a lakóhelyétől vagy a tartózkodási
helyétől eltérő más tagállamban történő elismerését és végrehajtását kérte,
a bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti az 5. számú
melléklet szerinti tanúsítványt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le
kell fordítani az (1) bekezdésben meghatározott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos
nyelveinek egyikére. A bíróság a lefordított határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező hatósága számára közvetlenül küldi meg.
(3)	A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer
útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített
elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság a határozatot nem postai úton küldte meg,
38
akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát megküldi a tagállami hatóság
számára.
(4)	A határozatot és a tanúsítványt a bíróság egyidejűleg csak egy tagállamba
továbbíthatja.
(5)	Ha a bíróság nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság
rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat elismerésére és végrehajtására, a
kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó
pontjain keresztül szerzi be.
88.	§
A bíróság a következő felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzését kérheti a
tagállami hatóságtól:
a)	lakhelyelhagyási tilalom,
b)	házi őrizet,
c)	távoltartás.
89.	§
(1)	Ha a felügyeleti intézkedést másik tagállamban hajtják végre, és annak
meghosszabbítása vagy fenntartása indokolt, az ügyész a felügyeleti intézkedés határidejének
lejárta előtt tíz nappal a meghosszabbításra vagy a fenntartásra indítványt tesz a bíróságnak. A
bíróság a felügyeleti intézkedés fenntartásáról határozatot hoz, amelyet a felügyeleti
intézkedés határidejének lejárta előtt hét nappal megküld a tagállami hatóságnak.
(2)	Ha a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a tagállami hatóság a 6.
számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a határidő lejártáról értesíti a bíróságot, a
bíróság az ügyész indítványára dönt a felügyeleti intézkedés fenntartásáról, és az erről szóló
határozatát a tagállami hatóságnak haladéktalanul megküldi.
90.	§
Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedésnek a tagállami jog szerinti leghosszabb
időtartamáról vagy a felügyeleti intézkedés átalakításáról tájékoztatja a bíróságot, és a
végrehajtó tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha így
az általa elrendelt felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, a
tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról,
és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.
91.	§
A tagállami hatóság azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a felügyeleti intézkedés
fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami
hatóságot, és szükség esetén további határozatot hoz.
39
92.	§
Ha a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a
bíróságot tájékoztatja a felügyeleti intézkedés megsértéséről, illetve bármely, a felügyeleti
intézkedés végrehajtását érintő olyan körülményről, amelynek alapján a Be. szerint további
határozat meghozatala válik szükségessé, a bíróság meghozza a szükséges határozatot, és azt
a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.
VI.	Fejezet
A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon
megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló eljárási jogsegély
40.	A végrehajtás átvétele
93.	§
(1)	A magyar igazságügyi hatóság elismeri és végrehajtja egy tagállami igazságügyi
hatóság által
a)	a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett,
vagy
b)	az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében
kibocsátott határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: biztosítási intézkedést
elrendelő tagállami határozat), ha azt a 7. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt,
magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az
elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén
található.
(2)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és
végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely a magyar jog szerint az ilyen
határozatot meghozza, kényszerintézkedést elrendeli, és a végrehajtás iránt intézkedik.
(3)	Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás
alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága
bocsátott ki biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot, a magyar igazságügyi
hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát
hajtja végre. A döntés meghozatalakor a magyar igazságügyi hatóság különösen a
bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a tagállami határozat kibocsátásának időpontját
veszi figyelembe.
(4)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar
igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső
dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a tagállami határozat
kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van
folyamatban, a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a
magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
40
(5)	Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami
határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik
illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar
igazságügyi hatósághoz, és az áttételről értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.
94.	§
(1)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 1. számú mellékletben
meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntetendőségének
mérlegelése nélkül végre kell hajtani.
(2)	Ha a tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a
bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a biztosítási intézkedést
elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, nem éri el a háromévi
szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami határozatot csak
akkor lehet elismerni és végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az 1. számú mellékletben
meghatározott bűncselekmények valamelyikének.
(3)	Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a
biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság akkor
ismeri el és hajtja végre, ha az a cselekmény, amely miatt a tagállami határozat elismerését és
végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.
95.	§
(1)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását
a magyar igazságügyi hatóság megtagadja, ha
a)	a 94. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar
törvény szerint nem bűncselekmény;
b)	a magyar jog szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége elévült;
c)	Magyarországon, vagy valamely tagállamban a terhelt ellen a tagállami határozat alapjául
szolgáló cselekmény miatt már olyan jogerős határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás
megindításának akadályát képezi, vagy olyan határozatot hoztak, amelynek alapján az
elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést a
tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra már végrehajtották, annak
végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem
hajtható végre;
d)	a terhelt ellen egy harmadik államban már jogerős határozatot hoztak, feltéve, hogy a
tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra az elkobzást, a vagyonelkobzást,
illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása
folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;
e)	a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a
mellékelt biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;
f)	a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetve a 96. § (2)
bekezdésére figyelemmel kiegészített tagállami határozat végrehajtása továbbra sem
lehetséges;
41
g)	a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló
mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy birtokában lévő
bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra
vonatkozik, és a mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem
függesztették fel;
h)	a végrehajtást magyar törvény kizárja.
(2)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása
nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos
bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket,
valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz
ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén,
mint a kibocsátó tagállam joga.
96.	§
(1)	A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami
határozat elismerése és végrehajtása feltételeinek fennállásáról határozatot hoz, amelyet a
tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a
határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és
ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető
legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami határozat
tartalmaz.
(2)	A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami
határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a
pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem
akadályozzák. Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatban, illetve a
tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem, vagy
csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a tagállami igazságügyi
hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetve a benne szereplő hiányzó vagy
pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az
adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges.
(3)	A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is
elfogadhat, amely a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásához
szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.
(4)	A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.
97.	§
(1)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és
végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság indokolt határozatot hoz,
amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. E határozat ellen jogorvoslatnak
helye nincs.
42
(2)	A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi
hatóságot, ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása
akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a
vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen
nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő
adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá
eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.
98.	§
(1)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása elhalasztható,
ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország
területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami határozat
végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.
(2)	Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási
eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország
területén már lefoglalták, zár alá vették, valamint ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon
biztosítási intézkedés hatálya alatt áll, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzését rendelték el, a tagállami
határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve
feloldották.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt
kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem
lehet végrehajtani, amíg a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása
érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.
(4)	A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 155. §-a alapján nem lehet
kiadni addig, amíg
a)	a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt
kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság nem szüntette meg,
b)	a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására
vonatkozó kérelem, illetve a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása
érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog vagy vagyon elkobzására,
illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat elismeréséről és végrehajtásáról a magyar
igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.
(5)	A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami
határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás
elhalasztásának időtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a
tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(6)	Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság
haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve
alkalmazása iránt. Erről a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot
43
írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai
rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
99.	§
(1)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi
hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint
hajtja végre, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel.
(2)	A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar
igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, posta, telefax vagy
számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot
minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(3)	Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, a
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésre, a zár alá vételre,
illetve a biztosítási intézkedésre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
100.	§
(1)	Ha a Be. szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedés
megszüntetését tartja szükségesnek, erről a tagállami igazságügyi hatóságot értesíti, és a
kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami
igazságügyi hatóságnak annak érdekében, hogy észrevételt tegyen.
(2)	Az ezen alcímben meghatározott eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
41.	A végrehajtás átadása
101.	§
(1)	Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedés vagy
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, illetve
alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a
vagyonelkobzás alá eső vagyon egy másik tagállam területén található, a magyar igazságügyi
hatóság a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti a 7. számú melléklet
szerinti tanúsítványt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le
kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére,
amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás
alá eső vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a lefordított
határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi
hatósága számára közvetlenül küldi meg.
(3)	A határozat rendelkező része - a Be.-ben foglaltakon kívül - szükség szerint
tartalmazza,
44
a)	a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a magyar igazságügyi hatóság
részére, vagy
b)	rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt,
elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont az a) pont szerinti kérelem,
illetve az elkobzására, illetve vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti
kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani.
(4)	Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített
adatok megőrzésére kötelezés elrendelését, illetve biztosítási intézkedés és zár alá vétel
alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy
vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely egy másik tagállam területén található,
előterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala,
vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.
102.	§
(1)	A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy a
határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az
alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell.
(2)	Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami
igazságügyi hatóság az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem, vagy csak részben
tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által
megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik.
103.	§
(1)	A határozatot és a tanúsítványt írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai
rendszer útján kell megküldeni a tagállam hatáskörrel rendelkező és illetékes igazságügyi
hatósága részére. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített
elektronikus aláírással kell ellátni.
(2)	Ha a magyar igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a végrehajtó
tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat
végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.
(3)	Ha a 101. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka
megszűnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a
tagállami igazságügyi hatósággal.
VII.	Fejezet
A büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok joghatóságának gyakorlásával
kapcsolatos összeütközések megelőzése, rendezése
42.	Tagállamok közötti információcsere
45
104.	§
(1)	A tagállami hatóság írásbeli megkeresése alapján - a megkeresésben megjelölt
határidőn belül, vagy ha a tagállami hatóság a megkeresésben határidőt nem jelölt meg, akkor
haladéktalanul - a legfőbb ügyész írásban tájékoztatást nyújt arról, hogy a megkeresésben
megjelölt személlyel szemben a megkeresésben foglalt cselekmény miatt Magyarországon
folyamatban van-e büntetőeljárás.
(2)	Ha Magyarországon a megkeresésben megjelölt személlyel szemben büntetőeljárás
van folyamatban, a legfőbb ügyész arról is tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy az eljárás
mely ügyészség vagy bíróság előtt van folyamatban. Ha a megkeresésben foglalt ügyben
jogerős határozat született, a legfőbb ügyész erről a tényről tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(3)	Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a legfőbb ügyészt, hogy a megkeresésben
említett személyt a tagállamban fogva tartják, a tagállami megkeresést soron kívül kell
teljesíteni.
(4)	Ha a legfőbb ügyész az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tájékoztatást nem
tudja megadni, erről a késedelem okainak megjelölése mellett haladéktalanul tájékoztatja a
tagállami hatóságot, és megjelöli a tájékoztatás megadásához előreláthatóan szükséges
időtartamot.
(5)	Ha magyar hatósághoz valamely tagállamból az (1) bekezdés szerinti megkeresés
érkezik, a magyar hatóság a megkeresést haladéktalanul továbbítja a legfőbb ügyésznek, és
erről tájékoztatja a tagállami hatóságot.
105.	§
(1)	Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a terhelttel szemben ugyanazon
cselekmény miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, a vádirat benyújtása előtt az
ügyész, azt követően a bíróság erről értesíti a legfőbb ügyészt. A legfőbb ügyész az adat
megerősítése érdekében írásban megkeresi a tagállami hatóságot.
(2)	Ha a legfőbb ügyész nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság
rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel az (1) bekezdésben foglalt adat megerősítésére, a
kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó
pontjain keresztül szerzi be.
(3)	A legfőbb ügyész a megkeresésben ésszerű határidőt szab a megkeresés
teljesítésére. Ha a terheltet Magyarországon fogva tartják, a legfőbb ügyész a megkeresés
soron kívüli teljesítését kéri a tagállami hatóságtól.
(4)	Megkeresésében a legfőbb ügyész legalább az alábbi adatokat közli a tagállami
hatósággal:
a)	a terhelt, valamint a sértett(ek) természetes személyazonosító adatai,
b)	a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény(ek) és körülmények leírása,
c)	a büntetőeljárás állása,
46
d)	a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy bíróság megnevezése,
e)	az a tény, hogy a terheltet fogva tartják.
43.	A konzultációs eljárás
106.	§
(1)	Ha a 104. és 105. §-ban foglalt eljárás során megállapítást nyert, hogy a terhelttel
szemben a Magyarországon folyó büntetőeljárással párhuzamosan ugyanazon cselekmény
miatt másik tagállam is büntetőeljárást folytat, erről a legfőbb ügyész a büntetőeljárást
folytató ügyészt vagy bíróságot haladéktalanul tájékoztatja. Ezzel egyidejűleg a legfőbb
ügyész konzultációt kezdeményez, vagy a tagállami hatóság kezdeményezése alapján
konzultációt folytat - a büntetőeljárást folytató ügyész vagy bíróság bevonásával - a tagállami
hatósággal a párhuzamos büntetőeljárások következményeinek elkerülése érdekében.
(2)	A konzultáció megkezdésekor az ügyész a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást
határozattal felfüggeszti.
(3)	A legfőbb ügyész a büntetőeljárás felfüggesztéséről tájékoztatja a tagállami
hatóságot. A konzultáció során a legfőbb ügyész - ha lehetséges - teljesíti a tagállami
hatóságnak a konzultáció elősegítése érdekében előterjesztett, információ átadása iránti
megkeresését. A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha a teljesítés Magyarország
alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti.
(4)	A felek a konzultáció során minden lényeges szempontot figyelembe vesznek
annak eldöntése érdekében, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást.
Ilyen lényeges szempont lehet különösen a tagállamokban folyó büntetőeljárások állása, az a
tény, hogy melyik tagállamban áll rendelkezésre több bizonyíték, hogy a tagállamokban
folyamatban lévő büntetőeljárások kapcsolódnak-e az adott tagállamban folyó más
büntetőeljáráshoz, a terhelt fogva tartásának helye, illetve a terhelt állampolgársága.
107.	§
(1)	Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek nem jutottak megállapodásra azzal
kapcsolatban, hogy a továbbiakban melyik tagállam folytassa a büntetőeljárást, a legfőbb
ügyész az Eurojusthoz fordulhat az ügy eldöntése érdekében, feltéve, hogy az Eurojust a
konkrét esetben hatáskörrel rendelkezik. A legfőbb ügyész az Eurojust megkereséséről
tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(2)	Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy az
eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban Magyarország
folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a büntetőeljárást folytatja. A
büntetőeljárás befejezéséről a legfőbb ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(3)	Ha a 106. §-ban foglaltak alapján a felek arra a megállapodásra jutottak, hogy az
eset összes körülménye alapján indokolt, hogy a büntetőeljárást a továbbiakban a tagállam
folytassa le, akkor az ügyben eljáró ügyész vagy bíróság a nyomozást, illetve az eljárást
megszünteti. Az ügyész vagy a bíróság ilyen döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
47
(4)	A 106. és 107. §-ban foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a legfőbb ügyész nem
a 104. és 105. §-ban meghatározott információcsere alapján, hanem más forrásból szerzett
tudomást a másik tagállamban párhuzamosan folyó büntetőeljárásról.
NEGYEDIK RÉSZ
Végrehajtási jogsegélyek
VIII.	Fejezet
A büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló
jogsegély
44.	A végrehajtás átvétele
108.	§
A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásával kapcsolatos bírósági eljárásra a Be.
555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés nem alkalmazható.
109.	§
(1)	A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozatot vagy annak hitelesített másolatát, a 8. számú
melléklet szerinti magyar nyelvű tanúsítványt, az elítélt nyilatkozatát tartalmazó
jegyzőkönyvet és - ha az elítélt Magyarországon tartózkodik - az elítélt értesítését igazoló, a
9.	számú melléklet szerinti formanyomtatványt a miniszter fogadja, és ha a 111. §-ban
meghatározott feltételek fennállnak, megküldi a végrehajtó igazságügyi hatóságként
kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Törvényszéknek. A Fővárosi Törvényszék
egyesbíróként jár el.
(2)	Ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására, illetve
vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló
határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(3)	Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés
érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a
megkeresést haladéktalanul továbbítja a miniszternek, és erről tájékoztatja a tagállami
hatóságot.
110.	§
(1)	Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés tartama hosszabb, mint ami a határozat alapjául szolgáló
tényállás szerinti bűncselekményre vonatkozóan - a Btk.-nak a büntetés enyhítésére
48
vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a magyar törvény alapján megállapítható lenne, akkor
a bíróság által megállapított büntetés vagy intézkedés tartama nem lehet rövidebb, mint a
határozat alapjául szolgáló tényállás szerinti bűncselekményre a Btk. által előírt büntetési
tételkeret felső határa.
(2)	A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai az
irányadók.
(3)	A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat magyarországi elismerése és végrehajtása esetén is
csak a határozatot hozó tagállam hatósága jogosult a határozat bármilyen felülvizsgálatával
kapcsolatos döntés meghozatalára.
111. §
(1)	A tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha a határozat és a
tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele
szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.
(2)	A tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha
a)	az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
b)	a magyar állampolgársággal rendelkező, vagy a Magyarországra bevándorolt, itt
letelepedett, illetve Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár elítélt
a tagállamban történt elítélését követően, vagy az ellene a tagállamban folyamatban lévő
eljárásra tekintettel Magyarországra szökött, vagy ide más módon visszatért, vagy
c)	az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozatba, vagy a tagállami
határozatra tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló
rendelkezés alapján Magyarországra kitoloncolnának.
(3)	A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nem magyar
állampolgár elítélttel szemben kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott intézkedésnek a
végrehajtása az elítélt hozzájárulásával átvehető, ha
a)	az elítélt a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést
alkalmazó tagállami határozat jogerőre emelkedésekor már legalább öt éve jogszerűen
tartózkodott a magyar állam területén, és az állandó tartózkodási jogát nem veszíti el a
határozat végrehajtását követően,
b)	az elítélt Magyarországra bevándorolt, itt letelepedett, vagy Magyarország által
menekültként elismert személy, vagy
c)	Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan
kötődik.
49
112. §
(1)	A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi
Törvényszék megtagadja, ha
a)	az elítélt gyermekkor miatt nem büntethető,
b)	a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem
bűncselekmény,
c)	a magyar jog szerint a büntetés elévült,
d)	Magyarországon, illetve egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt
korábban már olyan határozatot hoztak, amely alapján a büntetést vagy intézkedést
végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam
joga szerint az nem hajtható végre,
e)	az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve,
hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van,
vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre,
f)	az elítéltet egy másik tagállamban vagy egy harmadik államban ugyanazon cselekmény
miatt jogerősen felmentették,
g)	a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg
a mellékelt határozatnak,
h)	a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a
hiánypótlásra, kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített
tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges,
i)	az elítélt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és
mentelmi jogát, illetve a diplomácia mentességét nem függesztették fel,
j) a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a
bűncselekményre közkegyelem terjed ki,
k) a tagállami igazságügyi hatóság a 118. § (2) bekezdés g) pontja és (3) bekezdése alapján
nem járul hozzá ahhoz, hogy az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat
alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon
büntetőeljárás induljon, őt elítéljék, vagy egyéb módon vonják el a szabadságát,
l) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló, vagy más,
szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.
(2)	A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismerését és végrehajtását a Fővárosi
Törvényszék megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból
egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság államának jogával
összhangban
a)	a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a
tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról,
hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal
befejezhető,
b)	a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a
tárgyaláson eljárt, vagy
50
c)	a tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve
a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló
indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.
113.	§
A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásának átvétele nem tagadható meg az
adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén
amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve
adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az
adó-, illeték, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a másik tagállam joga.
114.	§
Ha a Fővárosi Törvényszék a 112. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a tagállami
határozat, vagy a határozat lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását kéri, a
végrehajtásról szóló határozat meghozatala elhalasztható a fordítás kézhezvételéig.
115.	§
A Fővárosi Törvényszék határozata ellen - ha e törvény nem zárja ki - fellebbezésnek
van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat
végrehajtására halasztó hatálya van.
116.	§
Ha a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról szóló határozat
meghozatalához további információ szükséges, a Fővárosi Törvényszék a miniszter útján
keresi meg a tagállami igazságügyi hatóságot.
117.	§
Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott tanúsítvány olyan hiányosságokat,
pontatlanságokat tartalmaz, amelyek miatt az elismerés és a végrehajtás nem, vagy csak
részben lehetséges, illetve ha a tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a jogerős
szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó
tagállami határozatnak, a bíróság határidőt tűz a hiányzó, pontatlan adatok pótlására,
kijavítására, továbbá megjelöli azokat az adatokat, amelyek a jogerős szabadságvesztés
büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat
elismeréséhez és végrehajtásához szükségesek. A bíróság a hiánypótlás elintézéséig
elhalasztja a határozathozatalt. A miniszter erről haladéktalanul értesíti a tagállami
igazságügyi hatóságot.
118.	§
(1)	A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított személlyel szemben az
átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy
51
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló
bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem
ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a továbbiakban: a specialitás
elve).
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha
a)	az elítélt a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül - bár lehetősége
lett volna rá - nem hagyja el Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér,
b)	a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással
járó intézkedéssel nem fenyegetett,
c)	a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés
alkalmazására,
d)	az elítélttel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen
pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés
az elítélt személyi szabadságának korlátozását eredményezheti,
e)	az elítélt hozzájárult az átszállításhoz,
f)	az elítélt az átszállítása után, az átszállítását megelőzően elkövetett meghatározott
cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának
alkalmazásához fűződő jogáról,
g)	a tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdésben foglaltakhoz a hozzájárulását adja, vagy
h)	az elítélt Magyarországra szökött vagy ide visszatért.
(3)	A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondó nyilatkozatot a büntetés-végrehajtási bíró
előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet mind a bírónak, mind a
nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy
abból egyértelműen kitűnjék, miszerint azt az elítélt önként és az abból adódó
következmények teljes tudatában tette. Az elítélt védőt vehet igénybe.
(4)	A (2) bekezdés g) pont szerinti hozzájárulás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti
jegyzőkönyv és a 25. § (3) bekezdése szerinti európai elfogatóparancs kíséretében, a 25. § (4)
bekezdése szerint kell a tagállami igazságügyi hatósághoz előterjeszteni.
119.	§
(1)	Ha nem állnak fenn a végrehajtás elhalasztásának feltételei, a bíróság az iratok
kézhezvételétől számított kilencven napon belül jogerős határozatot hoz a jogerős
szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó
tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.
(2)	Ha kivételes esetben a határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül
nem hozható meg, a bíróság - a késedelem okainak és a jogerős határozat meghozatalához
előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett - a miniszter útján haladéktalanul
tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.
52
120. §
A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt
határozatot hoz.
121. §
A jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről vagy
végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a Fővárosi Törvényszék
haladéktalanul intézkedik a végrehajtás megszüntetése érdekében.
122. §
A 111. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén a miniszter kezdeményezheti a
tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése
végrehajtásának átvételét.
123.	§
A Fővárosi Törvényszék - a miniszter útján - írásban értesíti a tagállami igazságügyi
hatóságot
a)	ha a büntetés vagy intézkedés arra tekintettel nem hajtható végre, hogy a határozat és a
tanúsítvány Magyarországra történő továbbítását követően az elítélt nem található az ország
területén,
b)	a végrehajtás átvételéről szóló jogerős határozatról, beleértve a határozat jogerőre
emelkedésének időpontját is,
c)	a végrehajtás átvételét megtagadó bírósági határozatról, beleértve a megtagadás indokát is,
d)	ha a végrehajtás megtagadására közkegyelem miatt kerül sor,
e)	az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az
elítéltet a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami
igazságügyi hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,
f)	ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,
g)	ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem vagy
közkegyelem miatt befejeződött.
124.	§
A Fővárosi Törvényszék a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami határozat és a tanúsítvány
megérkezése, vagy a végrehajtásra vonatkozó határozat meghozatala előtt a Magyarország
területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását rendeli el, ha
a)	a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,
b)	az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka
sem, és
53
c)	megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést
kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.
125.	§
Az ülésen ügyész és védő részvétele kötelező.
126.	§
Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a büntetés végrehajtására vonatkozó
határozat meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az ideiglenes
végrehajtási letartóztatás teljes idejét - az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó
rendelkezéseknek megfelelően - be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés
büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.
45.	A végrehajtás átadása
127.	§
(1)	Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar
bíróság jogerős szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést
tartalmazó ítélete és a 8. számú melléklet szerinti tanúsítvány az elítélt hozzájárulása nélkül
továbbítható
a)	az elítélt állampolgársága szerinti azon tagállamba, ahol az elítélt lakóhelye vagy állandó
tartózkodási helye van,
b)	abba a tagállamba, amelybe az elítéltet a szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását követően, az ítéletbe, illetve az ítéletre
tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról szóló rendelkezés alapján kitoloncolják,
vagy
c)	abba a tagállamba, amelybe az elítélt a Magyarországon történt elítélését követően, vagy az
ellene Magyarországon folyamatban lévő eljárásra tekintettel elszökött, vagy oda visszatért.
(2)	Ha a szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek
az (1) bekezdéstől eltérő más tagállamban történő végrehajtása - családi, kulturális vagy
gazdasági kapcsolataira tekintettel - az elítélt társadalomba való beilleszkedésének
elősegítését szolgálja, az ítélet és a tanúsítvány az elítélt hozzájárulásával továbbítható ebbe a
tagállamba.
(3)	A (2) bekezdés szerinti esetben, az ítélet és a tanúsítvány továbbítását megelőzően
a miniszter előzetes egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával
arról, hogy az hozzájárul-e a tanúsítvány és az ítélet továbbításához.
128.	§
(1)	A tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-
végrehajtási bíró állítja ki. A hiányzó adatok beszerzése érdekében a büntetés-végrehajtási
bíró a minisztert keresi meg.
54
(2)	A bíróság által elítélt személy - ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak,
vagy megalapozottan feltehető, hogy a feltételei fenn fognak állni - a vele szemben kiszabott
szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik
tagállamban történő végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozatot
tehet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak
és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy
tagállamban található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés tagállami
végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.
(3)	A büntetés-végrehajtási bíró a miniszternek továbbítja
a)	a tanúsítványt,
b)	az elítélt nyilatkozatáról készült jegyzőkönyvet,
c)	az ítéletet.
129.	§
(1)	A végrehajtás átadása iránt a miniszter keresi meg a tagállami igazságügyi
hatóságot.
(2)	A tanúsítványt le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy
hivatalos nyelveinek egyikére. Ha a végrehajtó tagállam olyan nyilatkozatot tesz, hogy más
nyelven készült fordítást is elfogad, a tanúsítvány azon a nyelven is továbbítható.
(3)	Az ítéletet csak akkor kell lefordítani a (2) bekezdésben megjelölt valamely
nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan
nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az ítéletnek vagy annak lényeges részeinek fordítását.
(4)	A miniszter a 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az elítélt
anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven értesíti az elítéltet az iratoknak a
tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.
(5)	A büntetés végrehajtásának megkezdése előtt a tanúsítvány - indokolással -
visszavonható.
(6)	A végrehajtás átadásáról a miniszter dönt.
130.	§
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az
Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen
szabadságvesztés büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.
46.	Végrehajtás érdekében történő átszállítás
131. §
55
(1)	Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy
szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a
végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a
végrehajtás átvételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül
az elítéltet át kell adni a végrehajtó tagállam hatóságának.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem
lehetséges, haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új
átszállítási időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új
időpontot követő tíz napon belül kerül sor.
132.	§
A tagállami igazságügyi hatóság által elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség
közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe
szállítja.
47.	Átmenő átszállítás
133.	§
(1)	A kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által jogerősen szabadságvesztés
büntetésre vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személynek a végrehajtó
tagállamba történő átszállítása esetén a miniszter engedélyezheti az elítéltnek a Magyarország
területén történő átmenő átszállítását, feltéve, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság
az erre irányuló kérelmét és a határozat alapján kiállított tanúsítvány egy példányát írásban
megküldte.
(2)	A miniszter tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha a
kibocsátó tagállam területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által elkövetett, az
ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény, vagy vele
szemben kiszabott más büntetés miatt Magyarországon büntetőeljárás indítható, elítélhető, és
szabadságától egyéb módon megfosztható.
(3)	A miniszter az átmenő átszállítási kérelem kézhezvételétől számított hét napon
belül dönt az átmenő átszállításról. Ha a tanúsítványhoz nem csatoltak magyar nyelvű
fordítást, a miniszter a megkereső államtól kérheti a tanúsítvány angol, német vagy francia
nyelvre történő fordítását. Ebben az esetben az átmenő átszállításról szóló határozat
meghozatala a fordítás megérkezéséig elhalasztható.
(4)	Az átmenő átszállítás ideje alatt az elítéltet fogva kell tartani.
134.	§
(1)	Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre vagy
szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személy valamely tagállamon keresztül történő
átmenő átszállítására van szükség, a miniszter az erre irányuló kérelmet és az ítélet alapján
kiállított tanúsítvány egy példányát írásban megküldi az érintett tagállamnak.
56
(2)	Ha az átmenő átszállítás érdekében megkeresett tagállam arról tájékoztatja a
minisztert, hogy a Magyarország területéről történő átszállítást megelőzően az elítélt által
elkövetett, az ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény,
vagy vele szemben kiszabott büntetés miatt a megkeresett tagállamban büntetőeljárás
indítható, elítélhető, és szabadságától egyéb módon megfosztható, a kérelem visszavonható.
(3)	Az átmenő átszállítást engedélyező tagállam erre irányuló kérése esetén a miniszter
a tagállam által elfogadott nyelven továbbítja a tanúsítványt.
(4)	Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén egy tagállamban nem tervezett
leszállásra kerül sor, a miniszter megküldi az érintett tagállamnak az (1) bekezdés szerinti
dokumentumokba foglalt információkat.
48.	Költségviselés
135.	§
(1)	Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget az átmenő
átszállítást kérelmező tagállam viseli, a megtérítés érdekében a miniszter intézkedik.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az átmenő átszállítást kérelmező tagállam
és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban a viszonossági elv érvényesül.
IX.	Fejezet
A feltételes szabadság valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és
egyéb alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély
49.	Értelmező rendelkezés
136.	§
E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés
büntetéstől vagy szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve pénzbüntetéstől eltérő
szankció.
50.	A végrehajtás átvétele
137.	§
(1)	A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,
a)	közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,
b)	felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról
rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt
személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról:
ba)	arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének
megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse;
57
bb)	arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott
területre;
bc)	Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás;
bd)	az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére,
szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások;
be)	arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy
meghatározott hatóságnál jelentkezzen;
bf)	arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson;
bg)	arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált,
meghatározott tárgyakat használjon;
bh)	arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse,
illetve annak teljesítését bizonyítsa;
bi)	arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen
kapcsolatot tartson, vele együttműködjön;
bj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy
gyógyító eljárásnak vesse alá magát.
(2)	A bíróság
a)	az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,
b)	az (1) bekezdés ba), bb), bd)-bj) alpontjaiban foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a
feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés
felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási
szabályt,
c)	az (1) bekezdés bc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott
külföldre utazási tilalmat
határoz meg, illetve szab ki.
(3)	Az elismerés és végrehajtás feltétele, hogy a tagállami hatóság által hozott jogerős
határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: alternatív szankciót kiszabó tagállami
határozat) a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak
megküldték, és az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint az
elítélt Magyarországra visszatért vagy vissza kíván térni.
(4)	Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról
az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő
helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.
(5)	Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt
a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály vagy közérdekű munka magyar
hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális
vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó
tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt,
ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar
nyelven a bíróságnak megküldték.
58
(6)	Ha az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat nem postai úton érkezett, a
bíróság kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát
küldj e meg számára.
(7)	Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek
elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul
továbbítja az illetékes törvényszék székhelyén működő helyi bíróságra vagy a Budai Központi
Kerületi Bíróságra, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.
138.	§
(1)	A bíróság legkésőbb az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat és a
tanúsítvány kézhezvételétől számított hatvan napon belül dönt a tagállami határozat
elismeréséről és végrehajtásáról.
(2)	Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés az ott meghatározott határidőn belül nem
hozható meg, a bíróság a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul
tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.
139.	§
(1)	A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és
végrehajtását megtagadja, ha
a)	az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar
törvény szerint nem bűncselekmény;
b)	a 137. § (1), (3) vagy (5) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;
c)	Magyarországon, illetve egy tagállamban az elítélt ellen az alternatív szankciót kiszabó
tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot
hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt
magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő szankciót már
végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam
joga szerint az nem hajtható végre;
d)	az elítéltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve,
hogy az előírt magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, illetve az ennek megfelelő
szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot
hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetve az elítéltet egy harmadik államban
ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;
e)	az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény
magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a kiszabott büntetés elévült;
f)	az elítélt közjogi tisztség betöltésén alapuló vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet
élvez, és a mentelmi jogát, illetve a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;
g)	az elítélt a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;
h)	a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, alternatív
szankciót kiszabó határozatra vonatkozik;
i)	a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, pontatlan vagy a tanúsítvány
hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a
kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges;
59
j) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet
Magyarország a magyar jognak megfelelő átalakítása ellenére sem tud végrehajtani;
k) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény
magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem
terjed ki;
l) a felfüggesztett szabadságvesztés vagy a próbára bocsátás, illetve a feltételes szabadságra
bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, illetve tartama nem éri el a hat
hónapot.
(2)	A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és
végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból
egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban
a)	a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a
tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról,
hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal
befejezhető,
b)	a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a
tárgyaláson eljárt, vagy
c)	az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt
tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a
rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem
vitatja a távollétében hozott határozatot.
(3)	A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és
végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával
kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót,
illetéket, valamint vámmal illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz
ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén,
mint a kibocsátó tagállam joga.
(4)	Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerésének és
végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami
hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat meghozatala előtt - ha az szükséges - a
bíróság egyeztet a tagállami hatósággal. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(5)	A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az alternatív
szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának megkezdése akadályba ütközik,
különösen, ha az elítélt Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem
rendelkezik.
140.	§
(1)	A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és
végrehajtásáról hozott határozatát megküldi a tagállami hatóságnak.
(2)	A bíróság a határozatában az 137. § (2) bekezdése szerint állapítja meg az adott
bűncselekményre alkalmazandó magatartási szabályt vagy alternatív szankciót, és ennek
60
megfelelően rendelkezik ennek végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben
megfeleljen annak a magatartási szabálynak vagy alternatív szankciónak, amelyet a tagállami
határozat tartalmaz.
(3)	Ha a 137. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben
a)	a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a
Btk. szerint nincs helye,
b)	az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint
próbaidőre nem halasztható el,
c)	a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy
annak a Btk. szerint nincs helye,
a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást vagy feltételes
szabadságra bocsátást is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként vagy
feltételes szabadságra bocsátásként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának
felfüggesztése, a próbára bocsátás, illetve a feltételes szabadságra bocsátás a Btk.
rendelkezései szerint történt volna.
(4)	Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt
időtartama meghaladja a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság
a szankció időtartamát a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.
(5)	Ha a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami határozatban megjelölt
időtartama nem éri el a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság a
szankció időtartamát a tagállami határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.
(6)	A bíróság a magatartási szabály vagy alternatív szankció időtartamát - a (4) és (5)
bekezdés figyelembevételével - a tagállami határozatban foglalt időegységek alapján
határozza meg.
(7)	A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatot hiányos, illetve
pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos
adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a
tanúsítványban foglaltak alapján az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat
elismerése és végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a bíróság erről a tagállami
hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és
megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete az alternatív szankciót kiszabó tagállami
határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A bíróság a hiányzó vagy pontatlan
adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a
tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(8)	Ha a tanúsítvány hiányzik, a bíróság annak pótlásáig elhalasztja az elismerő
határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
61
141.	§
(1)	Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar
jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás
megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az
előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó
szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul
értesíti a tagállami hatóságot.
(2)	A bíróság a magatartási szabály vagy az alternatív szankció megsértéséről a 11.
számú mellékletben szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami
hatóságot.
(3)	A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja az alternatív
szankciót kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog
szerint kiszabható szabadságvesztés maximális mértékéről, valamint arról, hogy a tagállami
határozatban előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció megsértése esetén a magyar
jog szerint milyen szankciók szabhatók ki.
142.	§
(1)	Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság
haladéktalanul megszünteti, ha
a)	a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesíti a bíróságot;
b)	ha az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a
felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve
tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;
c)	az elítélt Magyarországon a végrehajtás megkezdése után kegyelemben részesül;
d)	a tagállami hatóság a határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy
végrehajthatóságának megszűnéséről értesíti a bíróságot.
(2)	Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtását a bíróság
haladéktalanul megszünteti, ha a tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, és a
végrehajtás megszüntetését a tagállami hatóság kéri.
(3)	A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami
hatóságot.
143.	§
Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtásának befejezéséről a
bíróság a tagállami hatóságot írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján
értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással
kell ellátni.
62
144.	§
Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerése és végrehajtása során
felmerülő költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.
51.	A végrehajtás átadása
145.	§
(1)	Ha a bíróság
a)	a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a
szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes
szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több
magatartási szabályt állapítja meg:
aa)	az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson
kapcsolatot;
ab)	az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a
nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;
ac)	az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá
meghatározott közterületeket ne látogasson;
ad)	az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;
ae)	az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél
jelentkezzék;
af)	az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;
ag)	az elítélt - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító
eljárásnak vesse alá magát;
ah)	az elítélt, ha munkaképes - a lehetőségekhez képest - álljon munkaviszonyban, vagy
egyéb kereső foglalkozást folytasson;
ai)	az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a
pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;
aj) az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson;
ak) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;
b)	közérdekű munkát szab ki,
akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő
elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet és a 10. mellékletben
megjelölt tanúsítványt megküldi
ba)	az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel
rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a
tagállamba, vagy
bb)	az elítélt kérelmére - ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a
társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja - ettől eltérő tagállam hatáskörrel
rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult.
(2)	Az elítélt kérelmét, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.
63
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le
kell fordítani a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam
által megjelölt nyelvre. A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy
számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított
határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. A határozatot és a tanúsítványt
egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani. Ha a bíróság a határozatot nem postai úton
küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát meg kell küldeni a
tagállami hatóság számára.
(4)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a
határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
146.	§
(1)	Ha
a)	a tagállami hatóság a magatartási szabályt vagy alternatív szankciót a nemzeti jogának
megfelelően átalakította,
b)	a tagállami hatóság a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló
bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható szabadságvesztés leghosszabb
tartamáról, valamint arról, hogy az előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció
megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen szankciók szabhatók ki,
és a tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha erre
tekintettel az általa előírt magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását
nem tartja megfelelőnek, az erről szóló tagállami tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz
napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami
hatóság részére haladéktalanul megküldi.
(2)	Ha
a)	a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot
értesítette;
b)	az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a
tagállami hatóságot értesítette;
c)	az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a
felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve
tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;
d)	a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a
feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása,
vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott
közérdekű munka átváltoztatása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat
meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta;
64
és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a
végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjában foglalt határozatok meghozataláról, valamint a
végrehajtás idejének leteltéről a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
147.	§
(1)	Ha az a tagállami határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a
bíróság és a tagállami hatóság egyeztetést folytat egymással.
(2)	A bíróság a határozatának hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatóságának
megszűnéséről haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.
(3)	A bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel,
amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés
kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok
módosítását vagy a közérdekű munka átváltoztatását alapozhatja meg.
X.	Fejezet
Pénzbüntetés végrehajtására irányuló jogsegély
52.	A végrehajtás átvétele
148.	§
(1)	Egy másik tagállamban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a
továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetőeljárásban
alkalmazott pénzbírság, büntetőeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett
vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a
megkeresés alapjául szolgáló jogerős határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában:
pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a
pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal
együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon
lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy
Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.
(2)	A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a
terhelt, a jóvátétel fizetésére kötelezett lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye,
ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén
működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az
eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat
elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.
(3)	Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozatban pénzbüntetés kiszabására is sor kerül, a
tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi
Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
65
(4)	A bíróság határozatában megállapítja a végrehajtandó összeget, amelynek előírása
és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.
(5)	Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz valamely tagállamból olyan
megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a
megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről a tagállami
igazságügyi hatóságot tájékoztatja.
(6)	A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a
végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.
(7)	A 12. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a
pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely
miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.
(8)	Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő jogsegély iránt
megkeresést, amely államának joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint
szabálysértés, a bíróság erről értesíti a megkereső tagállami hatóságot. Ha a tagállami hatóság
az értesítésre adott nyilatkozatában a jogsegély teljesítése iránti kérelmét fenntartja, a bíróság
a megkeresést teljesítés végett átteszi a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben
meghatározott központi hatósághoz.
149.	§
(1)	A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását
megtagadja, ha
a)	a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető;
b)	a 148. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami
határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
c)	a magyar törvény szerint a büntetés elévült;
d)	egy tagállamban a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény
miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának
akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották,
annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az
nem hajtható végre;
e)	a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve,
hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van,
vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a terheltet egy
harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;
f)	a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra
vonatkozik;
g)	a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar
joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed
ki;
h)	a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló
mentességet élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel;
66
i)	a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a
tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.
(2)	A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását
megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból egyértelműen
megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban
a)	a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a
tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról,
hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal
befejezhető,
b)	a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a
tárgyaláson eljárt, vagy
c)	a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást
kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló
határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében
hozott határozatot.
(3)	A bíróság a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását
megtagadhatja, ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a
tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 96. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit
értelemszerűen kell alkalmazni. A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerését és
végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül
telt el, vagy a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.
150.	§
(1)	A pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának
megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére
megküld.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3)	Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy
egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a tagállami
hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott
határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell
szüntetni.
(4)	A tagállami hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról,
vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást
haladéktalanul meg kell szüntetni.
151. §
67
(1)	Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére
vonatkozik, a bíróság jogszabályban meghatározott módon intézkedik ennek végrehajtása
iránt.
(2)	A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a
bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.
(3)	A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel
összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
152. §
(1)	Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a
feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem
határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét,
azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így
megállapított mértéke - a (2) bekezdés esetét kivéve - megegyezik a tagállami
pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.
(2)	Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság alá
tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint
kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint
kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt.
(3)	Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető
joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt
mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. §-ának
megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint
kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 51. §-ában megjelöltnél
magasabb összegben is meghatározható.
(4)	Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés
végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem
fizetése esetén a Btk. 52. §-át és 114. § (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át
értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős
határozat megküldésével tájékoztatja.
(5)	A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a jogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában
meghatározott korlátozás nem alkalmazható.
(6)	A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye,
amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el.
153. §
68
(1)	Az összeg megfizetéséről, illetve az eljárási költség megfizetésére kötelezést
követően a végrehajtási eljárás eredményéről a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(2)	Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az
átváltoztatáshoz nem járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a
köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a
pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges.
(3)	E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre-kötelezett) által megfizetett, illetve a
terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a
magyar államra száll.
53.	A végrehajtás átadása
154.	§
(1)	A pénzbüntetésnek egy másik tagállamban való végrehajtása iránt a bíróság,
amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel
rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet,
feltéve, hogy a pénzbüntetés összege a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva meghaladja a 70
eurót.
(2)	A bíróság kiállítja a 13. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet a
végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva
posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer
útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(3)	Ha a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is
lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás
iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejűleg csak egy
tagállamba lehet továbbítani.
(4)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó
tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
155.	§
(1)	A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, továbbá a
végrehajtás alá eső összeg csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a
végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.
(2)	A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés végrehajthatatlansága
esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.
XI.	Fejezet
Vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély
69
54.	A végrehajtás átvétele
156.	§
(1)	Egy másik tagállamban lefolytatott büntetőeljárásban,
a)	bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon,
b)	bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetve
c)	bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolog
végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat végrehajtása
iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló tagállami határozat (a
továbbiakban e fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat)
elismeréséről és végrehajtásáról, ha a jogerős vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot
a 14. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak
megküldték, ha a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel,
tartózkodási hellyel, illetve megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel
rendelkezik.
(2)	A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról
a)	a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,
b)	ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert
ba)	a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,
bb)	ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a
jogi személy székhelye
szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi
Bíróság dönt. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges
tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a vagyonelkobzást
elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi
Bíróság dönt.
(3)	Ha a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó tagállami határozatban vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, a
tagállami határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló határozat meghozatalára a Fővárosi
Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(4)	Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a
tagállami hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a
vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése,
összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás
biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt magyar igazságügyi hatóság a 93-100. §
alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és
végrehajtásáról a 93-100. § szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes
törvényszék székhelyén működő helyi bíróság dönt.
70
(5)	Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek
elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul
továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja.
(6)	Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében a
végrehajtásról a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.
(7)	Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a
vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény,
amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény.
(8)	A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának
biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan
korábban a 93-100. § szerinti megkeresés nem érkezett.
157.	§
A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról
hozott bírósági határozat végrehajtása vagyonelkobzás esetén a törvényszéki végrehajtó
feladata.
158.	§
(1)	A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és
végrehajtását megtagadja,
a)	a 156. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;
b)	ha Magyarországon, vagy egy másik tagállamban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a
büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges
tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetve
a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;
c)	ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték,
feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak
végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható
végre, illetve a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen
felmentették;
d)	ha a tagállami hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt
vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;
e)	ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon
alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi
jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;
f)	ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv
alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 77/B. § (1) bekezdés b) pontja a
vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;
71
g)	ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény
magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem
terjed ki.
(2)	A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és
végrehajtását megtagadja, ha azt a terhelt távollétében hozták, kivéve, ha a tanúsítványból
egyértelműen megállapítható, hogy a tagállami joggal összhangban
a)	a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a
tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról,
hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal
befejezhető,
b)	a terhelt által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a terhelt érdekében a
tárgyaláson eljárt, vagy
c)	a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kézbesítése megtörtént, az elítélt
tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a
rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem
vitatja a távollétében hozott határozatot.
(3)	A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és
végrehajtását megtagadja, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a
tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el,
illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. A hiánypótlásra a 96.
§ (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(4)	A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról
a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére megküld.
159.	§
(1)	A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság
határozatában - ha a 158. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn - a 156. § (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén
vagyonelkobzásként, a 156. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó
határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani.
(2)	Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra
vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a
bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is
elrendelheti.
(3)	Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre
vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon
elkobzására is elrendelheti.
(4)	A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra
átszámított összegben kell meghatározni.
72
(5)	A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve
vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok
figyelembevételével
a)	a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot
illeti;
b)	a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt
összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.
(6)	Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat
a)	azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy
b)	azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva
tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy Magyarország
területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő
tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének
mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés
meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a határozat
kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.
(7)	A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye,
amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására
halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem
támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a tagállami hatóságot.
160. §
(1)	A bíróság az eljárást felfüggeszti,
a)	ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre
vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több
tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a
veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból
származó teljes összeg meghaladja a tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget;
b)	a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha Magyarország területén olyan büntetőeljárás van
folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása
veszélyeztetné;
c)	a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a tagállami hatóság által megküldött
tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik;
d)	ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a
határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;
e)	ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá
eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.
(2)	Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami
hatóság részére értesítésként megküld.
73
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
a)	az eljárást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában
meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes
összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítésre
harminc napon belül nem válaszol;
b)	az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást a tagállami hatóság értesítésében megjelölt
pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy
határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még
hiányzik.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős
befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását
a)	elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján
az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy
vagyonelkobzását nem rendelték el;
b)	megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső
dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a
büntetőeljárásban elrendelték.
(5)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
a)	az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a tagállami hatóság a megadott határidőig
teljesítette;
b)	a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja, ha a
hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített
tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.
(6)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a
tagállami hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja.
Ha a megadott határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét,
vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást
elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja,
hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.
(7)	Az (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a
kulturális örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső
dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a
kulturális örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a
kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtását
úgy rendeli el, hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg értesíti a tagállami hatóságot,
hogy az a dolog vagy vagyontárgy, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat
vonatkozik, nemzeti kulturális örökséghez tartozó tárgy, így annak átadását megtagadja. Ha a
dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást
folytatja.
74
161. §
A tagállami hatóságnak a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat hatályon
kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló
értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
55.	A végrehajtás átadása
162. §
(1)	A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog
elkobzásának, vagy a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján elrendelt
vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek
eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel
rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.
(2)	A bíróság kiállítja a 14. számú mellékletben szereplő tanúsítványt, amelyet - a
megkeresés alapjául szolgáló határozattal együtt - a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére
vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai
rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított tanúsítványt és
határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
(3)	A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -
csak egy tagállamba lehet továbbítani.
(4)	Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, a határozatot és a
tanúsítványt ahhoz a tagállami bíróságához továbbítja, amelynek területén a
vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan feltehetően
vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.
(5)	Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata
elkobzásra vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt ahhoz a tagállami bírósághoz
továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy
a)	a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik,
b)	meghatározott vagyontárgyra vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, a
vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.
(6)	Ha a (4) és (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam
hatósága illetékes a bíróság határozatának végrehajtására, akkor a határozatot és a
tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell továbbítani, amelynek
területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással érintett természetes személy utolsó ismert
tartózkodási helye, illetve jogi személy nyilvántartott székhelye található.
(7)	A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha a
bíróság megalapozottan feltételezi, hogy a határozata alapján
75
a)	elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző
tagállamokban található;
b)	elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több
tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé;
c)	elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott
tagállam egyikében található;
d)	pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és
bármelyik további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.
(8)	Ha a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldi meg, akkor a tanúsítványban
ennek okát megjelöli.
(9)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó
tagállamban a határozat végrehajtására melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
163.	§
A bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó eljárás
megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy
vagyon csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami
hatóságot. A vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó
körülményről szóló tájékoztatással egyidejűleg a bíróság meghatározza azt az összeget,
amelyre nézve határozatának végrehajtása még nem történt meg.
ÖTÖDIK RÉSZ
Az Europol és az Eurojust
XII.	Fejezet
Az Europol
56.	Értelmező rendelkezések
164.	§
E fejezet alkalmazásában
1.	hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti
jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel
rendelkeznek,
2.	Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó
hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv.-
ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni
koordinációt végző szerv,
76
3.	nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt
rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való
kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.
57.	Az Europol jogállása és rendeltetése
165.	§
Az Europol jogi személy.
166.	§
Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai, pénzügyi információs
egységként működő hatósága számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15.
számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és
nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a
tagállamok közös fellépése szükséges.
58.	Az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat
ellátó szerv és Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága
167.	§
(1)	Magyarországon az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével
összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.
(2)	Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn
kapcsolatot az Europollal. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli
ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított
személyt és e személyről - neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával -
tájékoztatja a NEBEK-et.
(3)	A NEBEK vezetője gondoskodik Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága
és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról,
továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen
kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.
(4)	A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK,
továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra
feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.
(5)	Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező
minden adatot átad a NEBEK-nek.
(6)	Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra
feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített
adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a
megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a
77
megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, vagy a
megkeresés megtagadásának (10) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés
teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (10) bekezdés szerinti
megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.
(7)	A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs
rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló
együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a
személyes adat és a bűnüldözési adat - ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és
információt is - kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult -
közvetlen hozzáféréssel is - térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból.
Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb
adattovábbítási úton teljesíteni.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához
szükséges információk beszerzése érdekében megkeresi Magyarország feladatánál fogva
érintett hatáskörrel rendelkező hatóságát. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága
haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.
(9)	A NEBEK a (7)-(8) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok
vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési
megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.
(10)	A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező
hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének
teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás
a)	veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,
b)	sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,
c)	folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek
életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre
vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.
59.	Az Europol által kezdeményezett nyomozás
168.	§
Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására
irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott
tájékoztatást Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi
meg.
60.	Összekötő tisztviselő
169. §
(1)	A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek
állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az
általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
78
felügyeletét ellátó miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért
felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.
(2)	Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK
vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol
működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
61.	Europol Információs Rendszer
170.	§
Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen
adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között
nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység
konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a
NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által
bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.
171.	§
A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései
alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési
munkafájlhoz szüksége van. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen
kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 167. § (3) bekezdésével összhangban
közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.
172.	§
(1)	Bármely természetes személy - annak megismerése érdekében, hogy az Europol
kezel-e vele kapcsolatos személyes adatot - a kérelmét a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.
(2)	A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a
kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK
vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és a
kérelmezőnek történő kézbesítéséről, ha az Europol a kérelemre adott választ a NEBEK-en
keresztül továbbítja.
62. Nemzeti ellenőrző szerv
173.	§
A NEBEK e törvényben meghatározott adatkezelési tevékenységét a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi.
XIII.	Fejezet
Az Eurojust
79
63. Az Eurojust eljárásának formái
174.	§
Az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy a tagállamokat képviselő nemzeti
tagok által alkotott testületként jár el.
64.	A testületként eljáró Eurojust
175.	§
Ha az Eurojust testületként jár el,
a)	a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 15. számú mellékletben meghatározott, több
tagállamot érintő bűncselekmények és az azokkal együtt elkövetett más bűncselekmények
vonatkozásában az ügyésztől indokainak közlésével kérheti:
aa)	meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás elrendelését,
ab)	annak elfogadását, hogy az ügyész az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező
hatóságainál kedvezőbb helyzetben lehet meghatározott bűncselekmény miatt a nyomozás
elrendelésére,
ac)	az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival való koordináció
biztosítását,
ad)	az együttműködés jogi eszközeinek megfelelően közös nyomozócsoport létrehozását az
érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival,
ae)	az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges információ átadását,
b)	biztosítja, hogy az ügyész és az érintett más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai
tájékoztassák egymást a tudomásukra jutott olyan nyomozásról, amelynek uniós szintű
következményei vannak, vagy amely a közvetlenül érintetteken túl más tagállamokat is
érinthet,
c)	az ügyész kérésére segítséget nyújt a nyomozás lehető legmegfelelőbb
összehangolásához,
d)	elősegíti az ügyész és más tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságai
együttműködésének javítását, különösen az Europol elemzései alapján,
e)	együttműködik és konzultál az Európai Igazságügyi Hálózattal (a továbbiakban:
Hálózat), többek között igénybe veszi a Hálózat dokumentációs adatbázisát, és hozzájárul
annak javításához,
f)	segítheti az Europolt, többek között az Europol elemzéseire támaszkodó vélemények
kifejtésével,
g)	az a), c) és d) pontban említett esetekben logisztikai támogatást - fordítást, tolmácsolást
és koordinációs értekezlet-szervezést - nyújthat.
65.	Intézkedés az Eurojust kérésének nem teljesítése esetén
176.	§
Ha az Eurojust a magyar nemzeti tagja útján vagy testületként eljárva az indokai
közlésével nyomozás elrendelését, az ügyésznek a nyomozás elrendelésére vonatkozó
kedvezőbb helyzetének elfogadását, koordináció biztosítását, közös nyomozó csoport
80
létrehozását vagy a feladatai ellátásához szükséges információ átadását, illetve a magyar
nemzeti tagja útján nyomozással kapcsolatos intézkedés vagy a büntetőeljárás szempontjából
indokolt bármely más intézkedés megtételét kéri, a kérés nem teljesítése esetén az ügyész e
döntésről és annak indokáról haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot. Ha a kérés elutasítása
indokának közlése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamely személy biztonságát
veszélyeztetné, az ügyész működési indokokra hivatkozhat.
66.	Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság közötti információcsere
177.	§
Az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság között az információcserét a magyar
nemzeti tag útján kell lebonyolítani.
HATODIK RÉSZ
Záró rendelkezések
67. Hatálybalépés
178.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-177. §, a 179. §, a 180. § (3)-(11) és (14) bekezdése, valamint a 182-183. §
2013. január 1-jén lép hatályba.
68. Az Európai Unió jogának való megfelelés
179.	§
Ez a törvény
1.	az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-
én elfogadott Egyezményének;
2.	az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény
2001.	október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;
3.	az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény 2002. november 28-án
elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyvének;
4.	a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő
segítségnyújtás meghatározásáról szóló 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelvnek;
5.	a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló
2002.	február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatnak;
6.	a közös nyomozócsoportokról szóló 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi
kerethatározatnak;
81
7.	az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002.
június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak;
8.	a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő
segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről szóló 2002. november
28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározatnak;
9.	a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő
határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i
2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak;
10.	a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február
24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;
11.	a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő
alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;
12.	az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési
operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló 2006. december 18-i 2006/960/IB
tanácsi kerethatározatnak;
13.	a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó
jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása
terén való együttműködésről szóló 2007. december 6-i 2007/845/IB tanácsi határozatnak;
14.	a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket
kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai
Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i
2008/909/IB tanácsi kerethatározatnak;
15.	a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a
próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő
alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;
16.	a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB
kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a
kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat
követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló 2009.
február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;
17.	az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i
2009/371/IB tanácsi határozatnak;
18.	az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái elleni
fokozott küzdelem céljából a 2002/187/IB határozat módosításról szóló 2008. december 16-i
2009/426/IB tanácsi határozatnak;
19.	a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás
alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról
szóló 2009. október 23-i 2009/829/IB tanácsi kerethatározatnak és
20.	a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések
megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009. november 30-i 2009/948/IB tanácsi
kerethatározatnak
való megfelelést szolgálja.
69. Módosító rendelkezések
180. §
82
(1)	A Btk. 114. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy
napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő
közérdekű munkára a 49. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 49.
§ (4) bekezdésében meghatározottaktól.
(4)	Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű
munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezt a
szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egy napi
szabadságvesztés felel meg, egyebekben az 50. §-ban foglaltak irányadóak.”
(2)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a
továbbiakban: Bv. tvr.) 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtására az V. fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a napi munkaidő legalább két óra, legfeljebb nyolc
óra.”
(3)	A Bv. tvr. 116/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116/A. § A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási
letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás,
valamint az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély
teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.”
(4)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja
azt,)
„d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás,
a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az
ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során
megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a
lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg,
aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a
kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”
(5)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Nem utazhat külföldre,
a)	aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási
letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes
83
végrehajtási letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, illetve akit
javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak;
b)	aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;
c)	akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy
végrehajthatósága megszűnéséig, illetve akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte
el, a kényszergyógykezelés tartama alatt;
d)	akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására
kötelezték.”
(6)	A Be. 188. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)
„i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján
konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.”
(7)	A Be. 190. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti,)
„i) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik
tagállama folytatja le,”
(8)	A Be. 207. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki.”
(9)	A Be. 266. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A bíróság az eljárást)
„f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor.”
(10)	A Be. 267. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A bíróság az eljárást megszünteti,)
„m) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik
tagállama folytatja le.”
(11)	A Be. 332. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A bíróság az eljárást megszünteti)
84
„h) ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
szerinti konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást az Európai Unió másik
tagállama folytatja le.”
(12)	A Be. 563. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A pénzbüntetés átváltoztatása”
(13)	A Be. az 563. §-t követően a következő 563/A. §-sal egészül ki:
„563/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a fiatalkorúval
szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén, ha a Btk. 114. §-a a közérdekű
munkára átváltoztatást lehetővé teszi, a pénzbüntetés közérdekű munkára való
átváltoztatásáról, ha pedig az kizárt, a pénzbüntetés szabadságvesztére való átváltoztatásáról
határoz.
(2) Az átváltoztatást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”
(14)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 35/B. §-sal egészül
ki:
„35/B. § (1) Amennyiben az elismerését kérő európai elfogató parancs hatálya alatt áll,
a menekültügyi hatóság érdemi döntését a kiadatás végrehajtása előtt hozza meg.
(2)	A döntéssel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek az átadás végrehajtására
nincs halasztó hatálya.”
181. §
A Bv. tvr. 11/A. § (3) bekezdésében a „le nem töltött munkanapok” szövegrész
helyébe a „le nem töltött munkaórák” szövegrész lép.
70. Hatályon kívül helyező rendelkezések
182. §
Hatályát veszti az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
szóló 2003. évi CXXX. törvény.
71. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
183. §
E törvény 180. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
85
1. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 3. § (2)-(3) bekezdése, 50. § (3) bekezdése, 51. § (4) bekezdése, 94. §-a és 156. § (6)-(7) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei
tartoznak:
	A	B	C
1.	A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások	
2.	bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel bűntette	263/C. § (1) bekezdés
3.		bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények	137. § 8. pont
4.	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette	261. § a (6) bekezdés kivételével
5	emberkereskedelem	emberkereskedelem bűntette	175/B. §
6.		vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (2) bekezdés a) pont
7.		üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (3) bekezdés c) pont
8.	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia	erőszakos közösülés bűntette	197. §
9.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
10.		megrontás bűntette	201-202/A. §
11.		tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette	204. §
12.		kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette	205. § (3) bekezdés a) pont
13.		tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette	207. § (3) bekezdés a) pont
14.	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz)	282. § (2) bekezdés, (5) bekezdés b) pont,
15.		kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (3) bekezdés b) pont
16.		anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (4) bekezdés
17.		kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/A. § a (6) bekezdés a) pontja kivételével
18.		kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy	282/B. § (1)-(4) bekezdés, (6) bekezdés, (7) bekezdés b) pont
86
		az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	
19.		kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282/C. § (2)-(4) bekezdés
20.		kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)	283/A. § (1) bekezdés
21.		új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette	283/B. §
22.	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette	261/A. § (3) bekezdés a) pont
23.		robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette	263. §
24.		lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette	263/A. §
25.		haditechnikai termékkel visszaélés bűntette	263/B: § (1) bekezdés b) pont
26.		nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette	264/C. § a (4) bekezdés kivételével
27.	korrupció	vesztegetés bűntette	250. §, 251. § az (1) bekezdés kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bekezdés kivételével, 255. §
28.		befolyással üzérkedés bűntette	256. §
29.		befolyás vásárlása bűntette	256/A. § (1) bekezdés
30.		nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bűntette	258/B. § a (4) bekezdés kivételével, 258/C. § az (1) bekezdés kivételével, 258/D. §
31.		nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása bűntette	258/E. §
32.	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	költségvetési csalás bűntette, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette, ideértve a 2011. december 31 -ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét	310. § (2)-(7) bekezdés 310/A. §
33.	bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára	bűnpártolás bűntette, amennyiben a	244. § (2) bekezdés
87
	mosása	bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el	
34.		pénzmosás bűntette	303. § (1)-(4) bekezdés
35.		pénzmosás vétségének minősített esetei	303/A. § (2) bekezdés
36.		orgazdaság bűntette	326. § (3)-(6) bekezdés
37.	pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás bűntette	304. § (1)-(3) bekezdés
38.		hamis pénz kiadásának bűntette	306. § (2) bekezdés
39.	számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett	300/C. § (3)-(4) bekezdés
40.	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás bűntette	280. § (1)-(2) bekezdés
41.		helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége	280. § (3) bekezdés 3. fordulata
42.		természetkárosítás bűntette	281. § (1)-(3) bekezdés
43.		hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette	281/A. § (1)-(2) bekezdés
44.	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés bűntette	218. (1)-(3) bekezdés
45.	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette	166. § a (4) bekezdés kivételével
46.		erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette	167. §
47.		testi sértés bűntette	170. § az (1), (5) és (7) bekezdés kivételével
48.		foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve	171. § (3) bekezdés
49.		közlekedés biztonsága elleni bűntett	184. § (2) bekezdés
50.		vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette	185. § (2) bekezdés
51.		közúti veszélyeztetés bűntette	186. § (2) bekezdés
52.		ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette	188. § (2)-(3) bekezdés
53.	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása bűntette	173/I. § (1)-(3) bekezdés
54.	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette	174. §
55.		személyi szabadság megsértése bűntette	175. §
56.		emberrablás bűntette	175/A. § a (6) bekezdés kivételével
		jogellenes fogvatartás bűntette	228. §
57.	rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette	174/A. §
88
58.		közösség tagja elleni erőszak bűntette	174/B. § a (3) bekezdés kivételével
59.		közösség elleni izgatás bűntette	269. §
60.	szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette	321. § (3) bekezdés a) és c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés
61.		kifosztás bűntette	322. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont
62.		bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette	316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés b) pont, (7) bekezdés b) pont
63.	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei	326. § (3) bekezdés b)-c) pontjai
64.		kulturális javakkal visszaélés bűntette	216/B. §
65.	csalás	csalás bűntette	318. § (1), (4)-(7) bekezdés
66.		költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31 -ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét	310. § (2)-(7) bekezdés
67.		költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette	310/A. §
68.	zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette	323. §
69.		kényszerítés bűntette	174. §
70.	termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése	bitorlás bűntette	329. §
71.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette	329/A. § (3)-(4) bekezdés
72.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette	329/B. § (3) bekezdés
73.		iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette	329/D. § (2)-(3) bekezdés
74.	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás bűntette	274. § (1) bekezdés
75.		hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette	275. §
76.		egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette	277/A. §
77.		jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz)	311/B. § (2) bekezdés
78.	fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette	304. § (1)-(3) bekezdés
79.		készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette	313/C. § a (2) és a (7) bekezdés kivételével
89
80.	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme		
81.	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés bűntette	264. § a (4) bekezdés kivételével
82.	lopott gépjárművek kereskedelme	költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31 -ig hatályban volt csempészet bűntettét	310. § (2)-(7) bekezdés
83.		orgazdaság bűntette	326. § a (2) bekezdés kivételével
84.	erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette	197. §
85.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
86.	gyújtogatás	közveszélyokozás bűntette	259. §
87.		robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette	324. § (4) bekezdés c) pont
88.	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények	a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények	154. § és a 165. § kivételével
89.	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	262. §
90.	szabotázs	rombolás bűntette	142. §
91.		közveszélyokozás bűntette	259. § (1)-(3) bekezdés
92.		közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette	260. § (1)-(4) bekezdés
93.		fogolyzendülés	246. §
90
2. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS1
Ezt az elfogatóparancsot az illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett
személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtása céljából fogják el és adják át.
a)	A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk:................................................................
Név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név, ha van:
Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak:
Nem:
Állampolgárság:
Születési idő:
Születési hely:
Lakhely és/vagy ismert cím:
A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert):...........................................................................................
A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása:................................................................................................
A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a
személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése
érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de
azokat nem mellékelték).
b)	Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:
1 Ezt az elfogatóparancsot - ha ismert, hogy mely államról van szó - a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam
által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.
91
1.	Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat:
Típus:
2.	Végrehajtható ítélet:
Ügyiratszám:
c)	A büntetés tartamára vonatkozó adatok:
1.	A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés maximális tartama:
2.	A kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:
A még letöltendő büntetés időtartama:......................................................................................................
d)	Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:
1.	□ Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
2.	□ Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
3.	Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:
□	3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -án/-én (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a
tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták arról,
hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a
tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett, mégpedig
oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és
tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa
választott, vagy az állam által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az
említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;
VAGY
92
□	3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten
tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely
lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat
megváltoztatásához vezethet, valamint
□	az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,
VAGY
□	a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett;
VAGY
□	3.4. a határozatot személyesen nem kézbesítették az érintett személynek, de
-	a határozatot az érintettnek az átadást követően haladéktalanul, személyesen kézbesíteni fogják, valamint
-	az érintettet a határozat kézbesítésekor kifejezetten tájékoztatják a perújításhoz vagy fellebbezéshez való
jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve
az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
-	az érintettet tájékoztatják arról, hogy milyen határidőn belül kérhet perújítást vagy fellebbezhet, amely ... nap.
4.	Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, adjon tájékoztatást az adott feltétel teljesülésének
módjáról:
e)	Bűncselekmények:
Ez az elfogatóparancs összesen:............................................................................bűncselekményre vonatkozik.
A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés
helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben:........................................................
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/jogszabály:
1.	Adott esetben jelöljön meg az alábbi - a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott - bűncselekmények
között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi
szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:
□	bűnszervezetben való részvétel;
□	terrorizmus;
□	emberkereskedelem;
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;_
93
□	korrupció;
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;
□	bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása;
□	pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is;
□	számítógépes bűnözés;
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett
növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is;
□	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;
□	rasszizmus és idegengyűlölet;
□	szervezett lopás vagy fegyveres rablás;
□	kulturális javak - ideértve régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme;
□	csalás;
□	zsarolás és védelmi pénz szedése;
□	termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése;
□	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés;
□	fizetőeszközök hamisítása;
□	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
□	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□	lopott gépjárművek kereskedelme;
□	erőszakos közösülés;
□	gyújtogatás;
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
□	repülőgép/hajó hatalomba kerítése;
□	szabotázs.
II.	A fenti I. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése:............................................
94
f)	Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk):
(Megjegyzés: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülés megszakadásával és a bűncselekmény egyéb
következményeivel kapcsolatos megjegyzések.) ...........................................................................................
g)	Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként
szolgálhatnak.
Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a
bűncselekmény eredményeképpen szerzett meg:
Tárgy leírása (és helye) (ha ismert): .........................................................................................................................
h)	A bűncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó
szabadságvesztés-büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel
büntethetők/életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó
intézkedés	kiszabására	vezetett/vezettek:
-	a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára -
kérelemre vagy legkésőbb 20 év elteltével - a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése
céljából,
illetve
-	a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó
tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának
megszüntetését célozza.
i)	Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság:
Hivatalos elnevezése:
Képviselőjének neve
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
95
Ügyiratszám:
Cím:
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)
E-mail:
Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendők ügyében
kapcsolatba kell lépni:............................................................................................................................................
Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki:
Központi hatóság megnevezése:
Kapcsolattartó személy, adott esetben (beosztás/rang és név):
Címe:
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)
E-mail:
A kibocsátó igazságügyi hatóság, és/vagy képviselőjének aláírása:
Név:
96
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
Kelt:
Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)
97
3. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 50. § (1) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT
A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY
INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA
VONATKOZÓ KÉRELEM
Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB
kerethatározat* szerinti kérelmezésére szolgál
I - Adminisztratív információ
Kérelmező hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam):	
Ügyintéző adatai (opcionális):	
A kérelem címzettje a következő tagállam:	
Ezen kérelem dátuma és időpontja:	
E kérelem hivatkozási száma:	
Előző kérelmek				
□ Erre az ügyre vonatkozóan ez az első kérelem				
□ A kérelem az ugyanarra az ügyre vonatkozó előző kérelmeket követ				
Előző kérelem / kérelmek			Válasz(ok)	
	Dátum	Hivatkozási szám (a kérelmező tagállamban)	Dátum	Hivatkozás szám (a megkeresett tagállamban)
1.				
2.				
3.				
4.				
Amennyiben a kérelmet a kérelmező tagállamban egynél több hatóságnak küldik meg, kérjük valamennyi felhasznált csatorna megnevezését	
□ ENU/Europol összekötő	□ Információért
tisztviselő	□ Végrehajtásért
□ Interpol nemzeti központi	□ Információért
iroda (NCB)	□ Végrehajtásért
□ Sirene	□ Információért
	□ Végrehajtásért
□ Összekötő tisztviselő	□ Információért
	□ Végrehajtásért
□ Egyéb (kérjük, nevezze	□ Információért
meg):	□ Végrehajtásért
Amennyiben ugyanazt a	kérelmet egy másik tagállamnak is megküldik, kérjük a másik tagállam és a
felhasznált csatorna megnevezését (opcionális)	
	
98
II - Határidők
Emlékeztető: A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti határidők
A - A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
és
A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül
hozzáférhető adatbázisban található
^ Sürgősségi kérelem	^ Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható
^ Nem sürgősségi kérelem	^ Határidő: 1 hét (...)
B - Egyéb esetek: határidő: 14 nap (...)
□	Sürgősségi kérelem
□	NEM sürgősségi kérelem
A sürgősség okai (például: a gyanúsított személyek őrizetbe vétele, az ügyet meghatározott időpont előtt a Bíróság elé
kell utalni):
A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ:
A VIZSGÁLT BŰNCSELEKMÉNY(EK) VAGY BŰNÖZŐI TEVÉKENYSÉG(EK) TÍPUSA:_
Azon körülmények leírása, amelyek között a bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak / azoknak időpontját,
helyét és azon személy bűncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy
bűnüldözési operatív információt kérik:
99
A bűncselekmény(ek) természete		
A - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása		
□ A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel		
büntethető ÚC		
ÉS A.2. A bűncselekmény(ek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik / tartoznak:		
□ Bűnszervezetben való részvétel	□	Bűncselekményekből származó jövedelmek
		tisztára mosása
□ Terrorizmus		
□ Emberkereskedelem	□	Pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is
□ Gyermekek szexuális kizsákmányolása és	□	Számítógépes bűncselekmények
gyermekpornográfia		
	□	Környezettel kapcsolatos bűncselekmények,
		ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a
		veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott
□ Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott		kereskedelmét is
kereskedelme		
□ Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott	□	Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és
kereskedelme		tartózkodáshoz
□ Korrupció	□	Szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□ Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az	□	Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek		
védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény		
értelmében az Európai Közösségek pénzügyi		
érdekeit sértő csalásokat is		
□ Szervezett vagy fegyveres rablás	□	Emberrablás, személyi szabadság megsértése és
		túszejtés
□ Kulturális javak - ideértve a régiségeket és		
műtárgyakat is - tiltott kereskedelme		
	□	Rasszizmus és idegengyűlölet
□ Csalás	□	Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott
		kereskedelme
□ Zsarolás és védelmi pénz szedése	□	Lopott gépjárművek kereskedelme
□ Termékhamisítás és szerzői jogbitorlás	□	Erőszakos közösülés
□ Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való	□	Gyújtogatás
kereskedés	□	A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá
		tartozó bűncselekmények
□ Fizetőeszközök hamisítása		
□ Hormontartalmú anyagok és más	□	Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
növekedésserkentők tiltott kereskedelme		
	□	Szabotázs
^ A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá		
tartozik ^ így a(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős		
esetek) alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében		
□	B - A bűncselekmény(ek) nem tartozik / tartoznak az A. pont hatálya alá.
100
Ez esetben, a bűncselekmény(ek) leírása:
Az információra vagy bűnüldözési operatív információra vonatkozó kérelem célja
Kapcsolat a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ célja és azon személy között, akire az
információ vagy bűnüldözési operatív információ vonatkozik_
Azon személy(ek) személyazonossága (amennyiben ismert), aki(k)re az a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési
operatív művelet irányul, amely az információra vagy bűnüldözési operatív információra irányuló kérelem
alapjául szolgál_
Azon okok, amelyek alapján vélhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett
tagállamban található
Az e kérelemben található információ felhasználásának korlátozása a kérelem benyújtásának okától eltérő
okokból, illetve a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzése érdekében
□	a felhasználás engedélyezett
□	a felhasználás engedélyezett, de az információ szolgáltatójának említése nélkül
□	az információ szolgáltatójának felhatalmazása nélkül nem használható fel
□	a felhasználás nem engedélyezett
101
4. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 51. § (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT
A MEGKERESETT TAGÁLLAM ÁLTAL KITÖLTENDŐ
FORMANYOMTATVÁNY AZ INFORMÁCIÓ
ÁTADÁSA/KÉSEDELME/ELUTASÍTÁSA ESETÉN
E formanyomtatvány rendeltetése a kért információ és/vagy bűnüldözési operatív információ átadása, illetve a
kérelmező hatóság tájékoztatása, amennyiben a rendes határidő betartása lehetetlen, amennyiben a kérelmet
engedélyezés céljából be kell nyújtani valamely igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben az információ
átadását elutasítják.
Ez a formanyomtatvány az eljárás folyamán többször használható (például ha a kérelmet először be kell nyújtani
egy igazságügyi hatósághoz, majd a későbbiekben a kérelem végrehajtását el kell utasítani).
Megkeresett hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam)	
Ügyintéző adatai (opcionális):	
E válasz hivatkozási száma	
Az előző válasz dátuma és hivatkozási száma	
	
A válasz a következő kérelmező hatóságnak szól	
A kérelem dátuma és időpontja	
A kérelem hivatkozási száma	
A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti rendes határidők a következők lettek volna:	
A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik és a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállam bűnüldöző hatósága számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található	Sürgősségi kérelem ^ □ 8 óra
	Nem sürgősségi kérelem ^ □ 1 hét
Egyéb esetben	^ □ 14 nap
A 2006/980/IB kerethatározat szerint átadott információ: a megadott információ és a bűnüldözési operatív
információ
1.	Az átadott információ vagy bűnüldözési operatív információ felhasználása
□	kizárólag az információ megadásának alapjául szolgáló célra, vagy a közbiztonságot azonnal és súlyosan fenyegető
esemény megakadályozására használható fel;
□	egyéb célokra való felhasználása is engedélyezett, a következő feltételekre is figyelemmel (választható):
2.	A forrás megbízhatósága
□	megbízható
□	többé-kevésbé megbízható
□	nem megbízható
102
□	nem megállapítható
3.	Az információ vagy bűnüldözési operatív információ pontossága
□	bizonyos
□	a forrástól származik
□	másodkézből való - megerősített
□	másodkézből való - nem megerősített
4.	A bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet eredményét, amelynek keretében az információcsere
létrejött, jelenteni kell az információt átadó hatóságnak
□	nem
□	igen
5.	Spontán információcsere esetében: okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési
operatív információ segíthet a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények
felderítésében, megelőzésében vagy kivizsgálásában:
KÉSEDELEM - A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerint alkalmazandó határidőn belül válaszadás
nem lehetséges
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása a megadott határidőn belül nem lehetséges az
alábbiakban szereplő okok miatt:
Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadásának valószínű ideje:
□	1 nap □ 2 nap □ 3 nap
□	... hét
□	1 hónap
□	Az igazságügyi hatóság engedélyének kérelmezése megtörtént.
Az engedély megadásához / elutasításához vezető eljárás várhatóan (...) hetet vesz igénybe.
ELUTASÍTÁS - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása: □	nem lehetséges és nem kérelmezhető nemzeti szinten; vagy □	nem lehetséges az alábbiakban szereplő ok(ok) miatt:	
A - A bírósági felülvizsgálathoz kapcsolódó ok, amely nem teszi lehetővé az információ átadását, vagy kölcsönös jogsegély igénybevételét teszi szükségessé	
	□ az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte az információhoz vagy a bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférést és annak cseréjét
	□ a kért információt vagy bűnüldözési operatív információt korábban kényszerítő intézkedések révén szerezték meg, és annak rendelkezésre bocsátása a nemzeti jog szerint nem engedélyezett
	□ az információ vagy bűnüldözési operatív információ ■	nincs a bűnüldöző hatóságok birtokában; vagy ■	nincs hatóságok vagy magánszervek birtokában olyan formában, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül elérhetővé teszi azokat
□	B - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet sikerét, vagy egyének biztonságát veszélyeztetné, vagy nyilvánvalóan nem állna arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen lenne.
Az „A” vagy „B” pont választása esetén, amennyiben szükségesnek ítéli, adjon további információt vagy indokot (...) az elutasításra vonatkozóan (kitöltése nem kötelező):	
□	D - A megkeresett hatóság a kérelem végrehajtásának elutasítása mellett dönt, mivel a kérelem a következő, a megkeresett állam jogszabályai szerint egy év vagy annál rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményre vonatkozik (a bűncselekmény jellegének és jogi besorolásának megadása):
103
□	E - Az információ vagy bűnüldözési operatív információ nem áll rendelkezésre
□	F - A kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt más tagállam vagy harmadik állam
bocsátotta rendelkezésre, arra a specialitás elve vonatkozik, és az érintett állam nem járult hozzá annak
átadásához.
104
5. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
TANÚSÍTVÁNY
a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként
felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB
tanácsi kerethatározat (') 10. cikkében említettek szerint
a)	Kibocsátó állam:
Végrehajtó állam:
b)	A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot kibocsátó hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Jelölje meg, hogy a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatban bármely további adat mely
alábbi hatóságtól szerezhető be:
□	a fentiekben meghatározott hatóság
□	a központi hatóság; ennek megjelölése esetén adja meg e központi hatóság hivatalos elnevezését:
□	egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság; ha ezt megjelöli, adja meg e hatóság hivatalos elnevezését:
A kibocsátó hatóság/központi hatóság/egyéb hatáskörrel rendelkező hatóság elérhetősége
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
(1) Ezt a tanúsítványt a végrehajtó állam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén, vagy az Európai Unió intézményeinek bármely
egyéb, az adott állam által elfogadott hivatalos nyelvén kell kiállítani, vagy erre a nyelvre le kell fordítani
105
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
c)	Jelölje meg, mely hatósághoz lehet megkereséssel fordulni, ha a felügyeleti intézkedések végrehajtásának
ellenőrzése céljából további adatokra van szükség:
□	a b) pontban említett hatóság
□	más hatóság; ha ezt megjelöli, adja meg e hatóság hivatalos elnevezését:
A hatóság elérhetősége, ha a b) pontban ezt még nem adta meg
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
d)	Azon természetes személlyel kapcsolatos adatok, akire vonatkozóan a felügyeleti intézkedéseket elrendelő
határozatot hozták:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
106
Születési idő:
Születési hely:
Lakcímek/tartózkodási helyek:
-	a kibocsátó államban:
-	a végrehajtó államban:
-	máshol:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
Adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:
-	Az érintett személy személyazonosító okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító
igazolvány, útlevél):
-	Az érintett személy végrehajtó államban érvényes tartózkodási engedélyének típusa és száma:
e)	Azon tagállamra vonatkozó adatok, amelynek a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot, továbbá a
tanúsítványt továbbítják
A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot, tanúsítvánnyal együtt az a) pontban megjelölt végrehajtó
államnak a következő okból továbbították:
□	az érintett személy jogszerű és szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban van, és miután tájékoztatták
az érintett intézkedésekről, kész visszatérni ebbe az államba
□	az érintett személy a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatnak a jogszerű és szokásos tartózkodási
helyéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamba való továbbítását kérte, az alábbi ok(ok)ból:
f)	A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatos információk:
A határozat meghozatalának dátuma (ÉÉÉÉ-HH-NN):
A határozat jogerőre emelkedésének dátuma (ÉÉÉÉ-HH-NN):
Ha a tanúsítvány továbbításakor jogorvoslatot terjesztettek elő a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal
szemben, kérjük itt jelölje meg.
A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
Az érintett személy az alábbi időszakban előzetes letartóztatás alatt állt (ha alkalmazható):
1.	Az ítélet összesen.............................................feltételezett bűncselekményre vonatkozik.
A tényállás összefoglalása és az elkövetés körülményeinek leírása, amelyek között a feltételezett
bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve az elkövetés idejét és helyét, valamint az érintett személy
részvételének módját:
107
A feltételezett bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint a határozat meghozatalának alapjául
szolgáló alkalmazandó jogszabályi rendelkezések:
2.	Ha az 1. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) a következő egy vagy több, a kibocsátó állam joga szerint
meghatározott olyan feltételezett bűncselekményeknek felel(nek) meg, amelyek a kibocsátó államban legalább
három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő(k), kérjük,
jelezze a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:
□	bűnszervezetben való részvétel
□	terrorizmus
□	emberkereskedelem
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
□	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
□	korrupció
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
□	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
□	pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
□	számítógépes bűncselekmények
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett
növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
□	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□	emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés
□	rasszizmus és idegengyűlölet
□	szervezett vagy fegyveres rablás
108
□	kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
□	csalás
□	zsarolás és védelmi pénz szedése
□	termékhamisítás és szerzői jog megsértése
□	hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem
□	fizetőeszközök hamisítása
□	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
□	nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□	lopott gépjárművek kereskedelme
□	erőszakos közösülés
□	gyújtogatás
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése
□	szabotázs
3.	Ha az 1. pontban megjelölt, feltételezett bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve ha a határozatot,
továbbá a tanúsítványt olyan tagállam részére továbbítják, amely nyilatkozatot tett, hogy vizsgálni fogja a kettős
büntetendőséget (a kerethatározat 14. cikkének (4) bekezdése), kérjük, adjon teljes leírást az adott feltételezett
bűncselekmény(ek)ről:
g)	A felügyeleti intézkedés(ek) időtartamára és jellegére vonatkozó információk
1.	Azon időtartam, amely alatt a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot alkalmazni kell, és hogy ennek a
határozatnak a megújítása lehetséges-e (ha alkalmazható):
2.	Azon időtartam, amely alatt a felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére várhatóan még szükség
van, figyelembe véve az ügynek a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozat továbbításakor ismert
valamennyi körülményét (jelzésértékű információ):
3.	A felügyeleti intézkedés(ek) jellege (több választ is meg lehet jelölni):
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy értesítse a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát
lakóhelye megváltoztatásáról, különösen a büntetőeljárás során lefolytatandó meghallgatásra vagy tárgyalásra
szóló idézések átvétele érdekében
□	arra vonatkozó tilalom, hogy az érintett személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos
helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy - adott esetben - meghatározott időpontokban meghatározott helyen
109
tartózkodjon
□	a végrehajtó állam területének elhagyásával kapcsolatos korlátozások
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál
jelentkezzen
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett
bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott személyekkel
□	egyéb olyan intézkedések, amelyeket a végrehajtó állam e kerethatározat 8. cikkének (2) bekezdése szerinti
értesítéssel összhangban kész felügyelni
Ha megjelölte az „egyéb intézkedésekre” vonatkozó mezőt, kérjük pontosítsa, mely intézkedésekről van szó, a
megfelelő megjelölésével
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy az általa feltételezhetően elkövetett
bűncselekmény(ek)hez/kapcsolódó meghatározott tevékenységektől - többek között egy meghatározott
szakmától vagy foglalkozási körtől - tartózkodjon
□	járművezetéstől való eltiltás
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy egy meghatározott pénzösszeget letétbe helyezzen vagy más típusú
biztosítékot nyújtson, amelynek teljesítése történhet meghatározott számú részletben vagy egyszerre, egy
összegben
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy gyógykezelésnek vagy elvonókúrának vesse alá magát
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett
bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott tárgyakkal
□	egyéb intézkedés (részletezze):
4.	Adjon részletes leírást a 3. pontban jelzett felügyeleti intézkedés(ek)ről:
h)	Az ügy egyéb lényeges körülményei, ideértve a felügyeleti intézkedés(ek) elrendelésének különös okait (nem
kötelező információ):
A határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának hitelességét megerősítő
aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatkozási szám (ha van):
(adott esetben) Hivatalos pecsét:
110
6. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
FORMANYOMTATVÁNY
a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként
felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló, 2009. október 23-i 2009/829/IB
tanácsi kerethatározat 19. cikkében említettek szerint
JELENTÉS A FELÜGYELETI INTÉZKEDÉS MEGSÉRTÉSÉRŐL ÉS/VAGY BÁRMELY MÁS
OLYAN TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSRÓL, AMELY TOVÁBBI HATÁROZAT MEGHOZATALÁT
EREDMÉNYEZHETI
a)	A felügyelet alatt álló személy személyazonosságával kapcsolatos adatok:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyazonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
Születési hely:
Cím:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
b)	A felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozattal kapcsolatos adatok:
A határozat meghozatalának dátuma:
Hivatkozási szám (ha van):
A határozatot hozó hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Cím:
111
A tanúsítvány kiállításának napja:
A tanúsítványt kiállító hatóság:
Hivatkozási szám (ha van):
c)	A felügyeleti intézkedés(ek) végrehajtásának ellenőrzéséért felelős hatóság adatai:
A hatóság hivatalos megnevezése:
A kapcsolattartó személy neve:
Munkakör (beosztás/rang):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
d)	A felügyeleti intézkedés(ek) megsértése és/vagy bármely egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat
meghozatalát eredményezheti:
Az a) pontban említett személy megsértette a következő felügyeleti intézkedés(eke)t:
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy értesítse a végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságát lakóhelye
megváltoztatásáról, különösen a büntetőeljárás során lefolytatandó meghallgatásra vagy tárgyalásra szóló idézések
kézhezvétele érdekében;
□	arra vonatkozó tilalom, hogy az érintett személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos
helyekre, helységbe vagy meghatározott területekre;
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy - adott esetben - meghatározott időpontokban meghatározott helyen
tartózkodjon;
□	a végrehajtó állam területének elhagyásával kapcsolatos korlátozások;
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál
jelentkezzen;
□	az érintett személy kötelezése arra, hogy kerülje a kapcsolatot az általa feltételezhetően elkövetett
bűncselekmény(ek)hez köthető, meghatározott személyekkel.
□	egyéb intézkedés (részletezze):
A fentiek megsértésének leírása (hely, időpont és sajátos körülmények):
-	egyéb olyan ténymegállapítás, amely további határozat meghozatalát eredményezheti
112
A ténymegállapítások leírása:
e)	Azon személy adatai, akihez megkereséssel lehet fordulni, ha a felügyeleti intézkedés megsértésével kapcsolatban
adatok szükségesek:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
A formanyomtatványt kiállító hatóságnak és/vagy képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának hitelességét
megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatalos pecsét (ha van):
113
7. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 102. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:
(a)	A biztosítási intézkedést elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság:
Hivatalos megnevezése:........................................................................................
Képviselőjének neve:...............
Betöltött tisztsége (beosztás/rang):
Ügyiratszám: .........................
Cím:....................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)...................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)...................................
E-mail: ............................................................................
A kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i)
Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció
nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve
(megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba
kell lépni:.............................................................................................................................
(b)	A kibocsátó államban a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása terén hatáskörrel rendelkező
hatóság
Hivatalos megnevezése:......................................................................................................................................
Képviselőjének neve: .....
Betöltött tisztsége (beosztás/rang):
Ügyiratszám: .........
Cím: ............
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...)....................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...)....................................................
E-mail: ............................................................................................
A végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i):
Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció
nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve
(megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba
kell lépni:.............................................................................................................................
114
(c)	Az a) és a b) pont kitöltése esetén ezt a pontot is ki kell tölteni annak feltüntetése céljából, hogy e két hatóság
közül melyikkel kell, illetve mindkettővel szükséges-e kapcsolatba lépni:............................................
□	Az (a) pontban említett hatóság
□	A (b) pontban említett hatóság
(d)	Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozat továbbítására és adminisztratív átvételére központi
hatóságot jelöltek ki (csak Írország és az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandó):..............................
Központi hatóság megnevezése:..................................................................................................
A kapcsolattartó személy neve (beosztás/rang és név) (megfelelő esetben):
Cím:
Ügyiratszám: ............................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám)
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail: ...................................
(e)	A biztosítási intézkedést elrendelő határozat:
1.	Kelte és (megfelelő esetben) hivatkozási száma
2.	A határozat célja
2.1.	Későbbi elkobzás
2.2.	Bizonyíték biztosítása
3.	A bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása során betartandó alaki
követelmények és eljárások ismertetése (megfelelő esetben)
(f)	A biztosítási intézkedést elrendelő határozat tárgyát képező, a végrehajtó államban található vagyonra vagy
bizonyítékra vonatkozó információ:
A vagyon vagy bizonyíték leírása és fellelhetőségének helye:
1.	(a) A vagyon pontos leírása és (megfelelő esetben) a behajtandó legnagyobb összeg (feltéve, hogy a határozat
feltüntet ilyen legnagyobb összeget a jövedelmek értékére vonatkozóan)
(b) A bizonyíték pontos leírása
2.	A vagyon vagy bizonyíték fellelhetőségének pontos helye (ha nem ismert, a legutolsó ilyen hely)
3.	A biztosítani rendelt vagyont vagy bizonyítékot birtokló személy, illetve a vagyon vagy bizonyíték
haszonélvezője, feltéve, hogy nem azonos a bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt
személlyel (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó)
115
(g)	A bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt (1) természetes vagy (2) jogi személy(ek)
(amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) és/vagy azon személy(ek)
személyazonosságával kapcsolatos információ (ha van ilyen), aki(k)re a biztosítási intézkedést elrendelő határozat
vonatkozik:
1.	Természetes személyek
Vezetéknév:.........................................................................................................................
Keresztnév/keresztnevek:.........................................................................................................
Leánykori név (megfelelő esetben):.............................................................................................
Álnevek vagy felvett nevek (ha vannak ilyenek):..............................................................................
Nem:.................................................................................................................................
Állampolgárság:....................................................................................................................
Születési idő:........................................................................................................................
Születési hely:......................................................................................................................
Lakóhely és/vagy ismert cím; ha nem ismert, a legutolsó ismert cím: ......................................................
Az érintett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert):
2.	Jogi személyek
Cégnév:..............
Jogi forma:...........
Nyilvántartási szám:
Bejegyzett székhely:
(h)	A biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtását követően a végrehajtó államban foganatosítandó
intézkedés
Elkobzás
1.1.	A vagyont a végrehajtó államban kell tartani későbbi vagyonelkobzás céljából
1.1.1.	A kibocsátó államban.....................-án/-én kelt, elkobzást elrendelő határozat végrehajtása iránti kérelem
csatolva
1.1.2.	A végrehajtó államban végzendő elkobzás és az azt elrendelő határozat későbbi végrehajtása iránti kérelem
csatolva
1.1.3.	Az 1.1.1., illetve az 1.1.2. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja: ...........................
vagy
Bizonyíték biztosítása
2.1.	A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont bizonyítékként való felhasználás céljából át kell adni a kibocsátó
államnak
2.1.1.	Az átadás iránti kérelem csatolva
116
vagy
2.2.	A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a végrehajtó államban kell tartani a kibocsátó államban
bizonyítékként történő későbbi felhasználás céljából
2.2.2.	A 2.1.1. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja: ................................................
(i)	Bűncselekmények:
A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló lényeges indokok ismertetése, valamint a biztosítási
intézkedést elrendelő határozatot és a tanúsítványt kibocsátó igazságügyi hatóság ismerete szerinti tényállás
összefoglalása:.......................................................................................................................
A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése,
valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv: ..............................................................
1.	Megfelelő esetben jelöljön meg az alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyekhez a fent
meghatározott bűncselekmények kapcsolódnak, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a
kibocsátó államban legalább három évig terjedő szabadságvesztés:
□	bűnszervezetben való részvétel;
□	terrorizmus;
□	emberkereskedelem;
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□	korrupció;
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;
□	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
□	pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;
□	számítógépes bűncselekmények;
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett
növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
□	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□	emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
□	rasszizmus és idegengyűlölet;
□	szervezett vagy fegyveres rablás;
□	kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is, tiltott kereskedelme;
□	csalás;
□	zsarolás és védelmi pénz szedése;
□	termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás;
□	hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés;
□	fizetőeszközök hamisítása;
□	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
117
□	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□	lopott gépjárművek kereskedelme;
□	erőszakos közösülés;
□	gyújtogatás;
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
□	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;
□	szabotázs.
2.	A fenti 1. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése:
(j) A biztosítási intézkedést elrendelő határozattal szemben az érdekelt felek - beleértve a jóhiszemű harmadik feleket
is - részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek a kibocsátó államban:
A rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek ismertetése, beleértve a szükséges lépéseket is
A bíróság megnevezése, ahová a kereset benyújtható
Azokra a személyekre vonatkozó információ, akik jogorvoslati joggal élhetnek
A kereset benyújtásának határideje
A kibocsátó állam azon hatósága, amely további információval szolgálhat a kibocsátó államban benyújtandó
jogorvoslatra vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítség és fordítói szolgálat:
A hatóság megnevezése
Kapcsolattartó személy (megfelelő esetben):....................................................................................
Cím:...................................................................................................................................
Tel.: (országhívószám) (körzetszám)............................................................................................
Fax: (országhívószám) (körzetszám).............................................................................................
E-mail: ...............................................................................................................................
(k) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információ):
(l) A biztosítási intézkedést elrendelő határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.
A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása:
Név:..................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):
Dátum:...............................
Hivatalos bélyegző (ha van ilyen)
118
8. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
A kölcsönös elismerés elvének a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása
céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/1B tanácsi kerethatározat 4. cikkében
említett
TANÚSÍTVÁNY1
a)	* Kibocsátó állam:
* Végrehajtó állam:
b)	A büntetést kiszabó, jogerőre emelkedett ítéletet meghozó bíróság:
Hivatalos megnevezés:
Az ítélet meghozatalának napja: (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):
Az ítélet jogerőre emelkedésének napja: (adja meg az időpontot: éééé-hh-nn):
Az ítélet hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
c)	Azon hatósággal kapcsolatos információk, amelyhez az ezen tanúsítvánnyal kapcsolatos kérdésekkel lehet
fordulni
1.	A hatóság típusa: Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet:
□	Központi hatóság
□	Bíróság
□	Egyéb hatóság
2.	A fenti c) 1. pontban feltüntetett hatóság elérhetősége:
Hivatalos megnevezés:
Cím:
1 Ezt a tanúsítványt a végrehajtó állam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely
nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.
119
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail cím (ha van ilyen):
3.	A hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
4.	Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tud(nak) adni az ítélet végrehajtásával vagy az
átszállítási eljárásról szóló megállapodással kapcsolatban (név, beosztás/rang, telefonszám, faxszám, e-mail
cím), amennyiben eltér a 2. pontban megadottaktól:
d)	Azon személyre vonatkozó információk, akivel szemben a büntetést kiszabták:
Név:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (amennyiben van ilyen):
Felvett nevek (amennyiben van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van ilyen):
Születési idő:
Születési hely:
Utolsó ismert lakcím(ek)/tartózkodási hely(ek):
A személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll):
Az elítélt személy
□	a kibocsátó államban tartózkodik, és át kell szállítani a végrehajtó államba.
□	a végrehajtó államban tartózkodik, és a végrehajtásra abban az államban kerül sor.
További információ, adott esetben és ha rendelkezésre áll:
1.	Az adott személy fényképe és ujjlenyomata, és/vagy azon személy elérhetősége, aki ezen információkkal
kapcsolatban felvilágosítást tud adni:
2.	Az elítélt személy személyazonossági igazolványának vagy útlevelének típusa és azonosítószáma:
3.	Az elítélt személy tartózkodási engedélyének típusa és azonosítószáma:
120
4.	Az elítélt személy családjára vagy az őt a végrehajtó államhoz fűző társadalmi vagy munkahelyi kapcsolataira
vonatkozó egyéb releváns információk:
e)	Ideiglenes letartóztatás iránti kérelem a kibocsátó állam részéről (ha az elítélt személy a végrehajtó államban
tartózkodik):
□	A kibocsátó állam kérelmezi, hogy a végrehajtó állam tartóztassa le az elítélt személyt, vagy hozzon egyéb
olyan intézkedést, amely biztosítja, hogy az elítélt személy az ítélet elismerésére és végrehajtására vonatkozó
döntés meghozataláig a végrehajtó állam területén marad.
□	A kibocsátó állam már kérelmezte, hogy a végrehajtó állam tartóztassa le az elítélt személyt, vagy hozzon
egyéb olyan intézkedést, amely biztosítja, hogy az elítélt személy az ítélet elismerésére és végrehajtására
vonatkozó döntés meghozataláig a végrehajtó állam területén marad. Kérjük, adja meg a végrehajtó állam
azon hatóságának a nevét, amely az érintett letartóztatására irányuló kérelemre vonatkozó döntést hozta (adott
esetben és amennyiben rendelkezésre áll):
f)	Összefüggés egy esetleges korábbi európai elfogatóparanccsal (EEP):
□	Szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából európai
elfogatóparancsot bocsátottak ki, és a végrehajtó állam vállalja a büntetés vagy a szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtását (az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 4. cikkének (6) bekezdése).
Az EEP kibocsátásának dátuma és - ha rendelkezésre áll - hivatkozási száma:
Az európai elfogatóparancsot kibocsátó hatóság megnevezése:.....................................
A végrehajtásról szóló határozat dátuma és - ha rendelkezésre áll - hivatkozási száma:
Az ítélet végrehajtásáról szóló határozatot hozó hatóság megnevezése:
□	Büntetőeljárás lefolytatása céljából európai elfogatóparancs kibocsátására került sor egy olyan személlyel
szemben, aki a végrehajtó állam állampolgára vagy lakosa, és a végrehajtó állam azzal a feltétellel adta át az
érintettet, hogy őt az ellene a kibocsátó államban hozott szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással
járó intézkedés letöltése érdekében vissza kell küldeni a végrehajtó államba (az európai elfogatóparancsról
szóló kerethatározat 5. cikkének (3) bekezdése).
A személy átadására vonatkozó határozat kiállításának dátuma:.............................................................................
Az átadásról szóló határozatot hozó hatóság megnevezése:.....................................................................................
A határozat hivatkozási száma, ha rendelkezésre áll:...............................................................................................
121
A személy átadásának dátuma, ha rendelkezésre áll:
g)	Az ítélet és a tanúsítvány továbbításának indokolása (ha a h) pontot már kitöltötte, ezt a pontot nem kell
kitölteni):
Az ítélet és a tanúsítvány azért kerül továbbításra a végrehajtó államhoz, mert a kibocsátó hatóság meggyőződött
arról, hogy az ítélet végrehajtó állam általi végrehajtása az elítélt személy társadalomba való beilleszkedésének
elősegítését szolgálja, és:
□	a) A végrehajtó állam az elítélt személy állampolgársága szerinti állam, ahol a személy él.
□	b) A végrehajtó állam az elítélt állampolgársága szerinti állam, ahova az elítélt személyt - büntetése
végrehajtását követően - kitoloncolják az ítéletbe vagy az ítélet következményeként hozott bírósági vagy
közigazgatási határozatba, vagy az ítélet következményeként hozott bármely egyéb intézkedésbe foglalt
kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés alapján. Ha nem az ítélet rendelkezik a kiutasításról vagy
kitoloncolásról, adja meg az erről szóló végzést kibocsátó hatóság nevét, a határozathozatal dátumát és
amennyiben rendelkezésre áll, a hivatkozási számát:
□	c) A végrehajtó állam az a) és b) pontban említetteken kívüli állam, amelynek illetékes hatósága hozzájárul az
ítéletnek és a tanúsítványnak a részére történő továbbításához.
□	d) A végrehajtó állam a kerethatározat 4. cikkének (7) bekezdése szerinti értesítést küldött, és:
□	megerősítést nyert, hogy a kibocsátó állam illetékes hatóságának tudomása szerint az elítélt személy a
végrehajtó államban él, legalább öt éve folyamatosan jogszerűen ott tartózkodik, és állandó tartózkodási jogát
meg fogja tartani abban az államban, vagy
□	megerősítést nyert, hogy az elítélt személy a végrehajtó állam állampolgára
122
h)	A büntetést kiszabó ítélet:
1.	Az ítélet összesen......................bűncselekményre vonatkozik.
A tényállás összefoglalása, a bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül az elkövetés
időpontja, helye; valamint az elítélt személy részvételének módja:
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az ítélet alapjául szolgáló alkalmazandó jogszabályi
rendelkezések:
2.	Amennyiben a fenti 1 .h) pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak közül a kibocsátó állam joga
szerint meghatározott egy vagy több olyan bűncselekménynek felel(nek) meg, amely(ek) a kibocsátó államban
legalább hároméves maximális időtartamú szabadságvesztés büntetéssel vagy szabadságelvonással járó
intézkedéssel büntethető(k), kérjük, jelezze ezt a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:
□	bűnszervezetben való részvétel,
□	terrorizmus,
□	emberkereskedelem,
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,
□	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,
□	korrupció,
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is,
□	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,
□	pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is,
□	számítógépes bűncselekmények,
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett
növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,
□	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz,
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés,
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,
□	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés,
□	rasszizmus és idegengyűlölet,
□	szervezett vagy fegyveres rablás,
□	kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is,
□	csalás,
□	zsarolás és védelmi pénz szedése,
□	termékhamisítás és szerzői jogi termékekkel történő kalózkodás,
□	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés,
□	fizetőeszközök hamisítása,
□	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,
□	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme,
□	lopott gépjárművek kereskedelme,
□	erőszakos közösülés,
□	gyújtogatás,
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,
□	repülőgép/hajó jogellenes hatalomba kerítése,
□	szabotázs.
123
3.	Amennyiben az 1. pontban megjelölt bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve amennyiben az
ítéletet és a tanúsítványt azon tagállam részére továbbítják, amely kijelentette, hogy vizsgálja a kettős
büntetendőséget (a kerethatározat 7. cikkének (4) bekezdése), kérjük, adjon teljes leírást az érintett
bűncselekmény(ek)ről:.......................................................................................................
i)	A büntetést kiszabó ítélet jogi státusa:
1.	Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:
1.	□ Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
2.	□ Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
3.	Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:
□	3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -ára/-ére (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a
tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták
arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a
tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához vezetett,
mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és
tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott, vagy az állam
által kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő
ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;
VAGY
□	3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten
tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely
lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat
megváltoztatásához vezethet, valamint
□	az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,
VAGY
□	a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett.
4.	Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, kérem, adjon tájékoztatást az adott feltétel
teljesülésének módjáról:
124
2.	A büntetés időtartamának részletes jellemzői:
2.1.	A büntetés teljes időtartama (napokban kifejezve):............................................................................................
2.2.	Az ítéletben kiszabott büntetésből már letöltött szabadságvesztés teljes időtartama (napokban kifejezve):
.........................................a megadott időpontban (...) (kérjük azon időpont megadását, amelyen a számítást
végezték: éééé-hh-nn)..........................................................................................................................................
2.3.	A 2.2. pontban említettektől eltérő okok (pl.: az ítélet tekintetében már megadott amnesztia, közkegyelem és
kegyelmi intézkedések) alapján a büntetés teljes idejéből levonandó napok száma:
..............................a megadott időpontban (kérjük azon időpont megadását, amelyen a számítást
végezték: éééé-hh-nn)..........................................................................................................................................
2.4.	A büntetés kitöltésének időpontja a kibocsátó államban:
□	Nem alkalmazandó, mivel az elítélt személy jelenleg nincs fogva tartva.
□	Az elítélt személy jelenleg fogva van tartva, és a büntetés a kibocsátó állam joga szerint az alábbi időpontban
tekintendő kitöltöttnek (adja meg az időpontot): (éééé-hh-nn)1 :............................................
3.	A büntetés típusa:
□	szabadságvesztés-büntetés
□	szabadságelvonással járó intézkedés (kérjük,
részletezze):.................................................................................................................................................................
j) A korai vagy feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos információk:
1.	A kibocsátó állam joga szerint az elítélt személy korai vagy feltételes szabadságra bocsátásra jogosult, ha
letöltötte
□	a büntetés felét
□	a büntetés kétharmadát
□	a büntetés egyéb hányadát (kérjük meghatározni):
2.	A kibocsátó állam illetékes hatóságát kérelemre tájékoztatni kell az alábbiakról:
□	a végrehajtó állam jogának az elítélt személy korai vagy feltételes szabadságra bocsátására vonatkozó
rendelkezéseiről,
□	a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időtartamának kezdetéről és végéről.
k) Az érintett véleménye:
1.	□ Az elítélt személyt nem lehetett meghallgatni, mert már a végrehajtó államban tartózkodik.
2.	□ Az elítélt személy a kibocsátó államban tartózkodik és
a.	□ kérelmezte az ítélet és a tanúsítvány továbbítását
□	hozzájárult az ítélet és a tanúsítvány továbbításához
□	nem járult hozzá az ítélet és a tanúsítvány továbbításához (nevezze meg az elítélt személy által megadott
okokat):
b.	□ Az elítélt személy véleményét csatolták.
□	Az elítélt személy véleményét már továbbították a végrehajtó állam részére (adja meg az időpontot: éééé-hh-
1 Kérjük azon időpont megadását, amikor a büntetés kitöltöttnek lenne tekintendő, ha az elítélt személy a
kibocsátó államban tartózkodna (az esetleges korai és/vagy feltételes szabadságra bocsátás bármilyen formájának
figyelembevétele nélkül).
125
: I) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk)
m) Egyéb információk
Az ítélet(ek) szövegét csatolták a tanúsítványhoz1
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló
aláírása...................................................................................................................
Név:....................................................................................................................................................................
Betöltött tisztség (beosztás/rang):......................................................................................................................
Kelt:...................................................................................................................................................................
Hivatalos pecsét (amennyiben van
ilyen)............................................................................................................................
1 A kibocsátó állam illetékes hatóságának az ügyhöz kapcsolódó valamennyi olyan ítéletet csatolnia kell, amely a
végrehajtandó jogerős ítéletre vonatkozó valamennyi információ biztosításához szükséges. Csatolni lehet az
ítélet(ek) rendelkezésre álló fordításait is.
126
9.	számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
AZ ELÍTÉLT SZEMÉLY ÉRTESÍTÉSE
Ezúton értesítjük a...................... -nak (a kibocsátó állam illetékes hatósága) határozatáról, amely szerint a
...................... (a kibocsátó állam illetékes bírósága) ......................................... -én kelt (az ítélet időpontja),
.......................................... számú (ha rendelkezésre áll, a hivatkozási szám) ítéletének a kölcsönös elismerés
elvének a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról
szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi kerethatározat végrehajtására vonatkozó nemzeti
jogszabályokkal összhangban, a kiszabott büntetés elismerése és végrehajtása céljából megküldésre kerül
.................................részére (végrehajtó állam).
A büntetés végrehajtását ........................... (végrehajtó állam) joga szabályozza. Ezen állam hatóságai
jogosultak dönteni a végrehajtási szabályokról és az összes, ezekkel kapcsolatos intézkedés meghatározásáról,
beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás okait is.
A .................. (végrehajtó állam) illetékes hatósága a letöltendő szabadságvesztés-büntetés teljes
időtartamából levonja az ítéletben kiszabott büntetésből már letöltött szabadságvesztés teljes időtartamát. A
büntetésnek a................... (végrehajtó állam) illetékes hatósága által történő átalakítására kizárólag abban az
esetben kerülhet sor, ha a büntetés időtartama vagy jellege tekintetében nem egyeztethető össze azon állam
jogával. Az átalakított büntetés nem súlyosbíthatja a..................................................(kibocsátó állam) kiszabott
büntetést a büntetési tétel jellege vagy időtartama tekintetében.
127
10.	számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 138. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:
(a)	Kibocsátó állam:
Végrehajtó állam:
(b)	A felfüggesztett büntetést, próbára bocsátást vagy alternatív szankciót kiszabó ítéletet hozó bíróság:
Hivatalos megnevezés:
Kérjük, jelölje meg, hogy az ítélettel kapcsolatban be kell-e szerezni bármely további információt az
alábbiaktól:
□	a fentiekben meghatározott bíróság
□	a központi hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e központi hatóság hivatalos nevét:
□	egyéb, illetékes hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e hatóság hivatalos nevét:
A bíróság/központi hatóság/egyéb, illetékes hatóság elérhetősége
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
(c)	A próbaidőt megállapító határozatot kibocsátó hatóság (adott esetben)
Hivatalos megnevezés:
Kérjük, jelölje meg, hogy a próbaidőt megállapító határozattal kapcsolatban be kell-e szerezni bármely
további információt az alábbiaktól:
□	a fentiekben meghatározott hatóság
□	a központi hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e központi hatóság hivatalos nevét, ha a b) pontban ezt
még nem tette meg:
□	egyéb, illetékes hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e hatóság hivatalos nevét:
A hatóság, központi hatóság vagy egyéb illetékes hatóság elérhetősége, ha ezeket az adatokat a b) pontban
még nem adta meg
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
128
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
(d)	A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyeletére illetékes hatóság
A próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók felügyeletére a kibocsátó államban illetékes
hatóság:
□	a b) pontban említett bíróság/hatóság
□	a c) pontban említett hatóság
□	egyéb hatóság (kérjük adja meg a hivatalos nevet):
Kérjük jelölje meg, mely hatósághoz lehet megkereséssel fordulni, ha a próbaidő alatti magatartási
szabály(ok) vagy az alternatív szankció(k) felügyelete céljából további adatokra van szükség:
□	a fentiekben meghatározott hatóság
□	a központi hatóság; ha ezt bejelöli, kérjük adja meg e központi hatóság hivatalos nevét, ha a b) vagy a c)
pontban ezt még nem adta meg:
A hatóság vagy a központi hatóság elérhetősége, ha a b) vagy a c) pontban ezt még nem adta meg
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
A kapcsolattartó személy(ek) adatai:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Munkakör (beosztás/rang):
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A kapcsolattartás során használható nyelvek:
(e)	Azon természetes személlyel kapcsolatos információk, akire vonatkozóan az ítéletet, és adott esetben a
próbaidőt megállapító határozatot hozták
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
129
Születési hely:
Utolsó ismert lakcím(ek)/tartózkodási hely(ek) (ha van ilyen):
-	a kibocsátó államban:
-	a végrehajtó államban:
-	máshol:
A természetes személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):
Kérjük adja meg az alábbi adatokat, ha azok rendelkezésre állnak:
-	Az elítélt személy személyazonossági okmányának (okmányainak) típusa és száma (személyazonosító
igazolvány, útlevél):
-	Az elítélt személy végrehajtó államban érvényes tartózkodási engedélyének típusa és száma:
(f)	Azon tagállamra vonatkozó információ, amelynek az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító
határozatot a tanúsítvánnyal együtt továbbítják
Az ítéletet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot, tanúsítvánnyal együtt az a) pontban
megjelölt végrehajtó államnak a következő okból továbbították:
□	az elítélt személy törvényes és szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban van, és visszatért vagy
vissza akar térni ebbe az államba
□	az elítélt személy a végrehajtó államba költözött vagy oda kíván költözni az alábbi ok(ok)ból (kérjük,
jelölje meg a megfelelőt):
□	az elítélt személy a végrehajtó államban munkaszerződést kapott;
□	az elítélt személy a végrehajtó államban törvényes és szokásos tartózkodási hellyel rendelkező
személy családtagja;
□	az elítélt személy a végrehajtó államban tanulmányokat kíván folytatni vagy képzésben kíván részt
venni;
□	egyéb ok (kérjük, részletezze):
(g)	Az ítélettel és adott esetben a próbaidőt megállapító határozattal kapcsolatos információk
Az ítélet meghozatalának napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat meghozatalának napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Az ítélet jogerőre emelkedésének napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja: (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Az ítélet végrehajtása megkezdésének napja (ha nem azonos az ítélet jogerőre emelkedésének napjával):
(ÉÉÉÉ-HH-NN).
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat végrehajtása megkezdésének napja (amennyiben nem
azonos a próbaidőt megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával): (ÉÉÉÉ-HH-NN).
Az ítélet hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):
1.	Az ítélet összesen............................bűncselekményre vonatkozik.
A tényállások összefoglalása és az elkövetési körülmények leírása, a bűncselekmény elkövetésének ideje és
helye, valamint az elítélt személy részvételének módja:
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az ítélet alapjául szolgáló alkalmazandó
jogszabályi rendelkezések:
130
2.	Ha az 1. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak közül a kibocsátó állam joga szerint
meghatározott egy vagy több olyan bűncselekménynek felel(nek) meg, amelyek a kibocsátó államban
legalább hároméves maximális időtartamú szabadságvesztés büntetéssel vagy szabadságelvonással járó
intézkedéssel büntethető(k), kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzet(ek)et:
□	bűnszervezetben való részvétel
□	terrorizmus
□	emberkereskedelem
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme
□	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
□	korrupció
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is
□	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása
□	pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is
□	számítógépes bűncselekmények
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a
veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
□	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme
□	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés
□	rasszizmus és idegengyűlölet
□	szervezett rablás vagy fegyveres rablás
□	kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is
□	csalás
□	zsarolás és védelmi pénz szedése
□	termékhamisítás és szerzői jogi termékekkel történő kalózkodás
□	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés
□	fizetőeszközök hamisítása
□	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme
□	nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme
□	lopott gépjárművek kereskedelme
□	erőszakos közösülés
□	gyújtogatás
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
□	repülőgép/hajó jogellenes hatalomba kerítése
□	szabotázs
3.	Ha az 1. pontban megjelölt bűncselekmény(ek)re a 2. pont nem terjed ki, illetve ha az ítéletet és adott
esetben a próbaidőt megállapító határozatot, továbbá a tanúsítványt azon tagállam részére továbbítják, amely
kijelentette, hogy vizsgálja a kettős büntetendőséget (a kerethatározat 10. cikkének (4) bekezdése), kérjük,
adjon teljes leírást az érintett bűncselekmény(ek)ről:
131
(h)	Jelezze, hogy az érintett személyesen jelen volt-e a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson:
1.	□ Igen, az érintett személyesen jelen volt a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
2.	□ Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a határozat meghozatalát eredményező tárgyaláson.
3.	Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:
□	3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -ára/-ére (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a
tárgyalásnak a kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a határozat meghozatalához vezetett, és tájékoztatták
arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott
annak a tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a határozat meghozatalához
vezetett, mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást
szerzett, és tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.2. az érintett a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott, vagy az állam
által kirendelt jogi képviselőt, hogy a tárgyalás során a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő
ténylegesen ellátta az érintett személy védelmét a tárgyaláson;
VAGY
□	3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintettnek, és kifejezetten
tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és
amely lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat - és amely az eredeti
határozat megváltoztatásához vezethet, valamint
□	az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,
VAGY
□	a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett.
4.	Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, kérem, adjon tájékoztatást az adott feltétel
teljesülésének módjáról:
132
(i)	Az ítéletben vagy adott esetben a próbaidőt megállapító határozatban kiszabott büntetés jellegével kapcsolatos
információk
1.	Ez a tanúsítvány az alábbiak valamelyikére vonatkozik:
□	felfüggesztett büntetés (= olyan szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés,
amelynek végrehajtását az ítélethozatalkor részben vagy egészben feltételesen felfüggesztették)
□	Próbára bocsátás:
□	a büntetés kiszabása egy vagy több, próbaidő alatti magatartási szabály megállapításával feltételesen
elhalasztásra került
□	a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés helyett egy vagy több, próbaidő
alatti magatartási szabály megállapítására került sor
□	Alternatív szankció:
□	az ítélet tartalmaz az érintett kötelezettség(ek) vagy utasítás(ok) nem teljesítése esetén végrehajtandó,
szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést
□	az ítélet nem tartalmaz az érintett kötelezettség(ek) vagy utasítás(ok) nem teljesítése esetén
végrehajtandó, szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést
□	feltételes szabadságra bocsátás (= az elítélt személy korai - a szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés bizonyos részének letöltését követő - szabadlábra helyezése, illetve
próbára bocsátása)
2.	További információ
2.1.	Az elítélt személy a következő időszakban előzetes letartóztatásban volt:
2.2.	A személy a következő időszakban szabadságvesztés büntetést/szabadságelvonással járó intézkedést
töltött le (kizárólag feltételes szabadságra bocsátás esetén töltendő ki):
2.3.	Felfüggesztett büntetés esetén
-	azon kiszabott szabadságelvonás időtartama, amely feltételesen felfüggesztésre került:
-	a felfüggesztés időtartama:
2.4.	Ha ismert, a letöltendő szabadságelvonás időtartama, a következő esetekben:
-	az ítélet végrehajtása felfüggesztésének visszavonása esetén,
-	a feltételes szabadságra bocsátás visszavonása esetén, vagy
-	az alternatív szankció megsértése esetén (ha erre az esetre az ítélet tartalmaz végrehajtandó
szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést):
(j) A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) időtartamával és jellegével kapcsolatos
információ
1.	A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) felügyeletének teljes időtartama:
2.	Adott esetben a próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) részeként elrendelt
minden egyes kötelezettség időtartama:
133
3.	A próbaidő teljes időtartama (ha eltér az 1. pontban feltüntetett időtartamtól):
4.	A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) jellege (több választ is meg lehet
jelölni):
□	az elítélt személy számára előírt azon kötelezettség, amely szerint bármilyen lakóhely- vagy munkahely-
változást meghatározott hatóság részére be kell jelenteni
□	arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos
helyekre vagy meghatározott területekre
□	a végrehajtó állam területének elhagyására vonatkozó korlátozás
□	a magatartásra, a lakóhelyre, az oktatásra és képzésre, a szabadidős tevékenységre vonatkozó, illetve a
szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy módját előíró utasítások
□	meghatározott időpontokban jelentkezési kötelezettség egy meghatározott hatóságnál
□	meghatározott személyekkel való érintkezés tilalma
□	azon tárgyakkal való érintkezés tilalma, amelyeket az elítélt személy bűncselekmény elkövetése céljából
felhasznált vagy valószínűleg felhasznált
□	a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség és/vagy az ilyen
kötelezettség teljesítését igazoló bizonyíték bemutatásának kötelezettsége
□	közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség
□	az elítélt személyekért felelősséget vállaló pártfogó felügyelővel vagy szociális szolgálat képviselőjével
való együttműködés kötelezettsége
□	gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvétel kötelezettsége
□	egyéb olyan intézkedések, amelyeket a végrehajtó állam e kerethatározat 4. cikkének (2) bekezdése
szerinti értesítéssel összhangban kész felügyelni
5.	Kérjük, adjon részletes leírást a 4. pontban jelzett, próbaidő alatti magatartási szabály(ok)ról vagy alternatív
szankció(k)ról:
6.	Kérjük, jelölje meg a következő négyzetet, ha rendelkezésre állnak a vonatkozó, próbaidővel kapcsolatos
jelentések:
□	Ha megjelölte ezt a választ, kérjük jelezze, mely nyelv(ek)en készültek e jelentések1:
(k) Az ügy egyéb lényeges körülményei, ideértve a korábbi elítélésekkel kapcsolatos vonatkozó információkat
vagy a próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k) megállapításának konkrét okait
(nem kötelező információk):
Az ítélet és adott esetben a próbaidőt megállapító határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának hitelességét
megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatkozási szám (ha van):
1 A kiállító állam nem köteles e jelentésekről fordítást készíttetni.
134
Hivatalos pecsét (adott esetben):
135
11.	számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 142. §-a értelmében a jelentés az alábbi adatokat tartalmazza:
(a)	A felügyelet alatt álló személy személyazonosságával kapcsolatos adatok:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Leánykori név (ha van ilyen):
Felvett nevek (ha van ilyen):
Nem:
Állampolgárság:
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (ha van):
Születési idő:
Születési hely:
Cím:
A személy által értett nyelv(ek) (ha ismert):_
(b)	A felfüggesztett büntetéssel, próbára bocsátással, alternatív szankcióval vagy feltételes szabadságra
bocsátással kapcsolatos ítéletre, és adott esetben a próbaidőt megállapító határozatra vonatkozó adatok:
Az ítélet meghozatalának napja:
Hivatkozási szám (ha van):
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozat meghozatalának napja:
Hivatkozási szám (ha van):
Az ítéletet hozó bíróság:
Hivatalos megnevezés:
Cím:
Adott esetben a próbaidőt megállapító határozatot hozó hatóság:
Hivatalos megnevezés:
Cím:
A tanúsítvány kibocsátásának napja:
A tanúsítványt kiállító hatóság:
Hivatkozási szám (ha van):
(c)	A próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy az alternatív szankció(k) felügyeletéért felelős hatóság adatai:
A hatóság hivatalos megnevezése:
A kapcsolattartó személy neve:
Munkakör (beosztás/rang):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Fax: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail:
136
(d)	Próbaidő alatti magatartási szabály(ok) vagy alternatív szankció(k):
Az a) pontban említett személy megsértette a következő kötelezettség(ek)et vagy utasítás(ok)at:
□	az elítélt személy számára előírt azon kötelezettség, amely szerint bármilyen lakóhely- vagy munkahely-
változást meghatározott hatóság részére be kell jelenteni
□	arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt személy a kibocsátó vagy végrehajtó államban belépjen bizonyos
helyekre vagy meghatározott területekre
□	a végrehajtó állam területének elhagyására vonatkozó korlátozás
□	a magatartásra, a lakóhelyre, az oktatásra és a képzésre, a szabadidős tevékenységre vonatkozó, illetve a
szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy módját előíró utasítások
□	meghatározott időpontokban jelentkezési kötelezettség egy meghatározott hatóságnál
□	meghatározott személyekkel való érintkezés tilalma
□	azon tárgyakkal való érintkezés tilalma, amelyeket az elítélt személy bűncselekmény elkövetése céljából
felhasznált vagy valószínűleg felhasznált
□	a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség és/vagy az ilyen
kötelezettség teljesítését igazoló bizonyíték bemutatásának kötelezettsége
□	közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség
□	az elítélt személyekért felelősséget vállaló pártfogó felügyelővel vagy szociális szolgálat képviselőjével
való együttműködés kötelezettsége
□	gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség
□	egyéb intézkedések:
(e)	A fentiek megsértésének leírása (hely, időpont és konkrét körülmények):
(f)	Egyéb ténymegállapítások (ha vannak):
A ténymegállapítások leírása:
(g)	Azon személy adatai, akihez megkereséssel lehet fordulni, ha e kötelezettségek vagy utasítások
megszegésével kapcsolatban további információkra van szükség:
Családnév:
Utónév (utónevek):
Cím:
Telefonszám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám)
E-mail (ha van):
A formanyomtatványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a formanyomtatvány tartalmának
hitelességét megerősítő aláírása:
Név:
Munkakör (beosztás/rang):
Dátum:
Hivatalos pecsét (ha van):
137
12. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 148. § (4) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:
	A	B	C
1.	A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások	
2.	bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel bűntette	263/C. (1) bekezdés
3.		bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények	137. § 8. pont
4.	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette	261. § a (6) bekezdés kivételével
5.	emberkereskedelem	emberkereskedelem bűntette	175/B. §
6.		vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (2) bekezdés a) pont
7.		üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (3) bekezdés c) pont
8.	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia	erőszakos közösülés bűntette	197. §
9.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
10.		megrontás bűntette	201-202/A. §
11.		tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette	204. §
12.		kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette	205. § (3) bekezdés a) pont
13.		tizennyolcadik életévét be nem töltött személy üzletszerű kéjelgésre felhívásával elkövetett kerítés bűntette	207. § (3) bekezdés a) pont
14.	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz)	282. § (2) bekezdés, (5) bekezdés b) pont
15.		kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (3) bekezdés b) pont
16.		anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (4) bekezdés
17.		kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/A. §
18.		kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz,	282/B. § az (5) bekezdés kivételével
138
		kereskedik)	
19.		kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282/C. §
20.		kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)	283/A. § (1) bekezdés
21.		új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette	283/B. §
22.	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette	261/A. § (3) bekezdés a) pont
23.		robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette	263. §
24.		lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette	263/A. §
25.		haditechnikai termékkel visszaélés bűntette	263/B. § (1) bekezdés b) pont
26.		nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette	264/C. §
27.	korrupció	vesztegetés vétsége és bűntette	250-255. §
28.		befolyással üzérkedés bűntette	256. §
29.		befolyás vásárlása bűntette	256/A. § (1) bekezdés
30.		nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés vétsége és bűntette	258/B-258/D. §
31.		nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása bűntette	258/E. §
32.	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	költségvetési csalás bűntette, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét	310. § (2)-(7) bekezdés, 310/A. §
33.	bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása	bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el	244. § (2) bekezdés
34.		pénzmosás vétsége és bűntette	303. §, 303/A. §
35.		pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége	303/B. §
36.		orgazdaság vétsége és bűntette	326. § bekezdés
37.	pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás vétsége és bűntette	304. §
139
38.		pénzhamisítás elősegítésének vétsége	304/A. §
39.		hamis pénz kiadásának vétsége és bűntette	306. §
40.	számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és bűntett	300/C. §
41.		számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége	300/E. §
42.	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás vétsége és bűntette	280. §
43.		természetkárosítás vétsége és bűntette	281. §
44.		hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vétsége és bűntette	281/A. §
45.	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés vétsége és bűntette	218. §
46.	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette	166. § a (4) bekezdés kivételével
47.		erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette	167. §
48.		testi sértés bűntette	170. § az (1), (5) és (7) bekezdés kivételével
49.		foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve	171. § (3) bekezdés
50.		közlekedés biztonsága elleni bűntett	184. § (2) bekezdés
51.		vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette	185. § (2) bekezdés
52.		közúti veszélyeztetés bűntette	186. § (2) bekezdés
53.		ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette	188. § (2)-(3) bekezdés
54.	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása vétsége és bűntette	173/I. §
55.	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette	174. §
56.		személyi szabadság megsértése bűntette	175. §
57.		emberrablás bűntette	175/A. §
58.		jogellenes fogvatartás bűntette	228. §
59.	rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette	174/A. §
60.		közösség tagja elleni erőszak bűntette	174/B. § a (3) bekezdés kivételével
61.		közösség elleni izgatás bűntette	269. §
62.	szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette	321. § (3) bekezdés a) és c) pont, (4) bekezdés b)-c) pont
140
63.		kifosztás bűntette	322. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont
64.	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei	326. § (3) bekezdés b)-c) pontjai
65.		kulturális javakkal visszaélés bűntette	216/B. §
66.	csalás	csalás vétsége és bűntette	318. §
67.		költségvetési csalás vétsége és bűntette, ideértve a 2011. december 31 -ig hatályban volt adócsalás vétségét és bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétségét és bűntettét	310. §
68.		költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása	310/A. §
69.	zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette	323. §
70.		kényszerítés bűntette	174. §
71.	termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése	bitorlás bűntette	329. §
72.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette	329/A. §
73.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette	329/B. §
74.		jogkezelési adat meghamisítása vétsége	329/C. §
75.		iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége és bűntette	329/D. §
76.	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás vétsége és bűntette	274. §
77.		hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette	275. §
78.		visszaélés okirattal vétsége	277. §
79.		egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette	277/A. §
80.		jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége és bűntette (előállít, forgalomba hoz)	311/B. §
81.	fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette és vétsége	304. §
82.		készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának vétsége	313/B. §
83.		készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége és bűntette	313/C. § a (7) bekezdés kivételével
141
84.	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme		
85.	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés bűntette	264. §
86.	lopott gépjárművek kereskedelme	költségvetési csalás bűntette, ideértve a 2011. december 31 -ig hatályban volt csempészet bűntettét	310. § (2)-(7) bekezdés
87.		orgazdaság bűntette	326. § (3)-(6) bekezdés
88.	erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette	197. §
89.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
90.	gyújtogatás	közveszély okozás vétsége és bűntette	259. §
91.		robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette	324. § (4) bekezdés c) pont
92.	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények	a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények	154. § és a 165. § kivételével
93.	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	262. §
94.	szabotázs	rombolás bűntette	142. §
95.		közveszélyokozás bűntette	259. § (1)-(3) bekezdés
96.		közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette	260. § (1)-(4) bekezdés
97.	olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedés szabályait, beleértve a vezetési- és pihenőidőre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését	közlekedési bűncselekmények	Btk. XIII. fejezet
98.	csempészet	költségvetési csalás vétsége és bűntette ideértve a 2011. december 31 -ig hatályban volt csempészet vétségét és bűntettét	310. §
99.	szellemi tulajdonjogok megsértése	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette	329/A. §
100.	személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erőszakos cselekményeket	rendbontás vétsége és bűntette	271/A. §
101.		szándékos emberölés és súlyos testi sértés sorában az e mellékletben felsorolt bűncselekmények	
102.	bűncselekménnyel okozott kár	azon bűncselekmények, amelyek tényállási elemeiben az érték, kár, vagyoni hátrány, illetőleg a	
142
		bevételcsökkenés szerepel	
103.	lopás	lopás vétsége és bűntette	316. §
104.	az EK-Szerződés alapján vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredő kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bűncselekmények	jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése	214/A. §
105.		nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény	249/B. §
106.		nemzetközi gazdasági tilalom megszegése	261/A. §
107.		haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés	263/B. §
108.		természetkárosítás	281. §
109.		költségvetési csalás vétsége és bűntette, ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétségét és bűntettét	310. §
110.		költségvetési csalás vétsége és bűntette,	310. §
		költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette,	310/A. §
		ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményét	
111.		pénzmosás vétsége és bűntette	303. §, 303/A. §
112.		pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége	303/B. §
113.		továbbá gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia sorában felsorolt bűncselekmények	
143
13. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
TANÚSÍTVÁNY
A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005/214/IB
tanácsi kerethatározat 4. cikkében előírt
b)	A pénzbüntetést megállapító határozat kibocsátó hatóság:
Hivatalos neve:..............................................................................................................................................
Címe:.............................................................................................................................................................
Ügyiratszám (...)............................................................................................................................................
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)....................................................................................................
Faxszám (országhívószám) (körzetszám)......................................................................................................
E-mail (ha rendelkezésre áll).........................................................................................................................
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:.....................................................
Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k)től a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a
végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történő átutalása végett további
felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll,
e-mail cím)............................................................................................................
144
c)	A kibocsátó államban a pénzbüntetést megállapító határozat végrehajtásáért felelős hatóság (amennyiben
eltér a b) pontban szereplő hatóságtól):
Hivatalos neve:..............................................................................................................................................
Címe:
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)...................................................................
Faxszám (országhívószám) (körzetszám)....................................................................
E-mail (ha rendelkezésre áll).......................................................................................
A végrehajtásért felelős hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k)től a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a
végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történő átutalása végett további
felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll,
e-mail cím).......................................................................................................................................................
d)	Amennyiben a pénzbüntetést megállapító határozatok továbbítása a kibocsátó államban valamely
központi hatóság hatáskörébe tartozik:
A központi hatóság neve:..............................................................................................................................
Kapcsolattartó személy, szükség szerint (beosztás/rang és név):..................................................................
Címe:
Ügyiratszám...............................................
Tel.szám: (országhívószám) (körzetszám)
Faxszám: (országhívószám) (körzetszám) .
E-mail (ha rendelkezésre áll):.....................
145
e)	Azon hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni (amennyiben a c) és/vagy d)
pontokat kitöltötték):
□	A b) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:..........................................................................................
□	A c) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:..........................................................................................
□	A d) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:..........................................................................................
f)	A pénzbüntetést megállapító határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó
információ:
1.	T e r m é s z e t e s s z e m é l y e s e t é n
Név:................................................................................................................................................................
Utónév (Utónevek):.......................................................................................................................................
Leánykori név (szükség szerint):...................................................................................................................
Felvett nevek (szükség szerint):.....................................................................................................................
Nem:...............................................................................................................................................................
Állampolgárság:.............................................................................................................................................
Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (amennyiben rendelkezésre áll):......
Születési idő:..................................................................................................................................................
Születési hely:................................................................................................................................................
Utolsó ismert lakcím:.....................................................................................................................................
A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll):
a)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a személynek, akivel
szemben a határozatot hozták, abban az államban van a szokásos tartózkodási helye, kérjük, adja meg a
következő kiegészítő információkat:
A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:........................................................................
146
b)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben
a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő
kiegészítő információkat:
A személy vagyonának leírása:......................................................................................................................
A személy vagyonának fellelhetősége:..........................................................................................................
c)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben
a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő
kiegészítő információkat:
A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása:................................................................................
A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetősége:.....................................................................
2. J o g i s z e m é l y e s e t é n :
Név:................................................................................................................................................................
Jogi személy formája:....................................................................................................................................
Bejegyzési szám (amennyiben rendelkezésre áll) (7):...................................................................................
Bejegyzett székhely (amennyiben rendelkezésre áll) ('):..............................................................................
A jogi személy címe:.....................................................................................................................................
a)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel
szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a
következő kiegészítő információkat:
A jogi személy vagyonának leírása:..............................................................................................................
A jogi személy vagyonának fellelhetősége:...................................................................................................
b)	Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel
szemben a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük adja meg a
következő kiegészítő információkat:
A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása:.........................................................................
A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetősége:.............................................................
g)	A pénzbüntetést kiszabó határozat jellege (a megfelelő négyzetet jelölje be):
(7 ) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a bejegyzett székhelye, amellyel
szemben a határozatot hozták, ebben az államban található, a bejegyzési számot és a bejegyzett székhelyet fel kell tüntetni.
147
□	i) A kibocsátó állam bíróságának a kibocsátó állam joga szerinti bűncselekmény tárgyában hozott
határozata
□	ii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérő hatóságának a kibocsátó állam joga szerinti bűncselekmény
tárgyában hozott határozata. Megerősítést nyert, hogy az érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy
valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az ügyét.
□	iii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérő hatóságának olyan cselekmény tekintetében hozott határozata,
amely a kibocsátó állam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendő. Megerősítést nyert, hogy az
érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel
rendelkező bíróság elbírálja az ügyét.
iv) Valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságnak a iii. pontban említett
határozatra vonatkozóan hozott határozata.
A határozat kelte:...........................................................................................................................................
A határozat jogerőre emelkedésének időpontja:.............................................................................................
A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll):...................................................................................
A pénzbüntetés a következő fizetési kötelezettséggel jár (kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet(eket)
és jelezze az összeget a pénznem megjelölésével):
□	i) Bűncselekmény elkövetése miatt történő elítélés alapján határozatban kiszabott pénzösszeg.
Összeg:...........................................................................................................................................................
□	ii) Ugyanazon határozat által a sértett javára megállapított kártérítés, amennyiben a sértett az eljárásban
nem lehet magánfél, és a bíróság büntetőügyi hatáskörében jár el.
Összeg:...........................................................................................................................................................
□	iii) A határozathoz vezető bírósági vagy közigazgatási eljárás költségeire vonatkozó pénzösszeg.
Összeg:...........................................................................................................................................................
□	iv) Ugyanazon határozat által megállapított, valamely állami alapnak vagy sértetteket segítő szervezetnek
fizetendő pénzösszeg.
Összeg:
A pénzbüntetés teljes összege a pénznem megjelölésével:...........................................................................
2.	A bűncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és körülmények leírása, az
elkövetés idejét és helyét is beleértve:............................................................................................................
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint a határozat alapjául szolgáló törvényi
rendelkezések/törvénykönyv:.........................................................................................................................
148
3.	Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak közül egy vagy több
bűncselekménynek felel(nek) meg, kérjük, jelezze ezt a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:
□	bűnszervezetben részvétel;
□	terrorizmus;
□	emberkereskedelem;
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□	lőfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□	vesztegetés;
□	csalás, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i
egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalást is;
□	bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
□	pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is;
□	számítógépes bűncselekmények;
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a
veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
□	jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése;
□
szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
rasszizmus és idegengyűlölet;
szervezett vagy fegyveres rablás;
kulturális javak - köztük régiségek és műtárgyak - tiltott kereskedelme;
csalással kapcsolatos bűncselekmények;
zsarolás;
termékhamisítás és jogbitorlás;
közokirat-hamisítás és hamisított közokirattal való kereskedés;
fizetési eszközök hamisítása;
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
lopott járművek kereskedelme;
erőszakos közösülés;
gyújtogatás;
a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
légi vagy vízi jármű hatalomba kerítése;
szabotázs,
a közúti közlekedés szabályait sértő magatartás, beleértve a vezetési- és pihenőidőre, valamint a veszélyes
anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését is;
csempészet;
szellemi tulajdonjogok megsértése;
személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos cselekmények, beleértve a
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
□
149
sporteseményeken elkövetett erőszakos cselekményeket;
□	bűncselekménnyel okozott kár;
□	lopás;
□	az EK-Szerződés alapján vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredő
kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bűncselekmények.
Amennyiben ezt a négyzetet megjelölte, kérjük, tüntesse fel az EK-Szerződés vagy az EU-Szerződés
alapján elfogadott azon jogi aktus pontos rendelkezéseit, amellyel a bűncselekmény kapcsolatos:.........
4.	Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) nem szerepelnek a 3. pontban,
kérjük, adjon pontos leírást az érintett bűncselekményről(-ekről):................................................................
h)	A pénzbüntetést kiszabó határozat jogi státusza:
1.	Erősítse meg (a megfelelő négyzetek megjelölésével) az alábbiakat:
□	a) a határozat jogerős határozat
□	b) a tanúsítványt kiállító hatóság tudomása szerint ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személlyel
szemben a végrehajtó államban nem hoztak határozatot, és a kibocsátó vagy a végrehajtó államtól eltérő,
bármely állam által kibocsátott ilyen határozat nem került végrehajtásra.
2.	Kérjük, jelezze, hogy az ügy írásbeli tárgyát képezte-e:
□	a) Nem, nem képezte írásbeli eljárás tárgyát.
□	b) Igen. Megerősítést nyert, hogy az érintett személy, a kibocsátó állam jogának megfelelően, személyesen
vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást kapott az ügyben a jogorvoslathoz
való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség határidejéről.
Amennyiben a pénzbüntetés egy részét a kibocsátó államban - illetve a tanúsítványt kibocsátó hatóság
tudomása szerint bármely másik államban - már megfizették, kérjük a megfizetett összeget feltüntetni:
i)	Alternatív szankciók, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat
1.	Kérjük, jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e a végrehajtó állam számára alternatív szankciók
alkalmazását abban az esetben, ha a büntetést kiszabó határozat teljes vagy részleges végrehajtására nincsen
lehetőség:
□	Igen
□	Nem
2.	Amennyiben igen, kérjük, jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege és a
150
büntetés felső tétele):
□	Szabadságelvonás. Maximális időtartama:.....................................................
□	Közérdekű munka (vagy annak megfelelő büntetés). Maximális időtartama:
□	Egyéb szankciók. Megnevezés:......................................................................
j)	Az ügy lényeges körülményei (fakultatív információ):
k)	A pénzbüntetést megállapító határozat szövege a tanúsítvány mellékletét képezi.
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány valóságnak megfelelő tartalmát
igazoló aláírása:...............................................................................................................................
Neve:....................................................................
Betöltött tisztsége (beosztás/rang):......................
Dátum: .................................................................
Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll)
151
14. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
E törvény 157. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	Kibocsátó és végrehajtó államok
Kibocsátó állam:........................
Végrehajtó állam: .......................
b)	A vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátó bíróság:
Hivatalos név:......................................................
Cím: .................................................................
Ügyszám: .................................................................
Telefonszám (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám):
Faxszám (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám): ....
E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll): .........................
A bírósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: ....
Azon kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tudnak adni a vagyonelkobzást
elrendelő határozat végrehajtásával vagy adott esetben a két vagy több végrehajtó államnak továbbított
vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának összehangolásával vagy a végrehajtásból származó
pénzeszközök vagy vagyontárgyak a kibocsátó államnak történő megküldésével kapcsolatban (név,
beosztás/besorolás, telefonszám, faxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím):
c)	A kibocsátó államban a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásáért felelős hatóság (amennyiben eltér
a b) pontban szereplő bíróságtól):
Hivatalos név:...................................................................................................................
Cím:
Telefonszám (ország-előhívószám) (terület/város-előhívószám):
Faxszám (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám): .
E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll): ........
A végrehajtásért felelős hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:
152
Azon kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tudnak adni a vagyonelkobzást
elrendelő határozat végrehajtásával vagy adott esetben a két vagy több végrehajtó államnak továbbított
vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának összehangolásával vagy a végrehajtásból származó
pénzeszközöknek vagy vagyontárgyaknak a kibocsátó államnak történő megküldésével kapcsolatban (név,
beosztás/besorolás, telefonszám, faxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím):...........................
d)	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatok továbbítása és fogadása a kibocsátó államban valamely
központi hatóság hatáskörébe tartozik:
A központi hatóság megnevezése:...........................................................................................................................
Kapcsolattartó személy, amennyiben alkalmazandó (beosztás/besorolási fokozat és név):
Cím:
Ügyszám: .................................................................
Telefonszám (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám):
Faxszám (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám):
E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll): ....................
e)	A hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni (amennyiben a c) és/vagy d) pontokat
kitöltötték):
□	A b) pontban feltüntetett hatóságot a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:.............................
□	A c) pontban feltüntetett hatóságot a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:
□	A d) pontban feltüntetett hatóságot a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:
f)	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egy biztosítási intézkedést elrendelő határozatnak a
vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban
történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat értelmében a végrehajtó
államnak továbbított folytatását képezi, a biztonsági intézkedést elrendelő határozat azonosításához szükséges
információt meg kell adni (a biztonsági intézkedést elrendelő határozat kibocsátásának és továbbításának
153
dátuma, azon hatóság, amely részére a határozatot továbbították, hivatkozási szám, ha rendelkezésre áll):
g)	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatot több mint egy végrehajtó államnak továbbították, a
következő információkat kell megadni:
1.	A vagyonelkobzást elrendelő határozatot a következő egyéb végrehajtó államoknak továbbították (ország és
hatóság):...........................................................................................................................
2.	A vagyonelkobzást elrendelő határozatot több mint egy végrehajtó államnak továbbították az alábbi ok miatt
(jelölje meg a megfelelő négyzetet):
2.1.	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egy vagy több meghatározott vagyontárgyat érint:
□	A vagyonelkobzást elrendelő határozatban foglalt különböző vagyontárgyak vélhetően különböző
végrehajtó államokban találhatók.
□	A meghatározott vagyontárgy elkobzása több mint egy állam területére kiterjedő fellépést tesz
szükségessé.
□	A vagyonelkobzást elrendelő határozatban foglalt meghatározott vagyontárgy vélhetően két vagy több
meghatározott végrehajtó állam egyikében található.
2.2.	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:
□	Az érintett vagyonnal kapcsolatban nem került sor biztosítási intézkedés elrendelésére a 2003. július 22-i
2003/577/IB kerethatározat szerint.
□	A kibocsátó államban és bármelyik végrehajtó államban elkobozható vagyon értéke valószínűsíthetően
nem elegendő a vagyonelkobzást elrendelő határozatban megnevezett teljes összeg fedezésére.
□	Egyéb ok(ok) (éspedig): ..................................................................................................
h)	A vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ:
1.	Természetes személy esetén:
Név:..........................................................................................................................
Keresztnév, keresztnevek:.................................................................................................
Leánykori név (amennyiben alkalmazandó): ............................................................................
Felvett nevek (amennyiben alkalmazandó):.............................................................................
Nem:..........................................................................................................................
Állampolgárság: .............................................................................................................
Személyi azonosító szám vagy szociális biztonsági azonosító szám (amennyiben lehetséges): .................
Születési idő:................................................................................................................
Születési hely:...............................................................................................................
Utolsó ismert lakcím:.......................................................................................................
154
A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll):
1.1.	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:
A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak (jelölje meg a
megfelelő négyzetet):
□	a) a kibocsátó állam alapos okkal feltételezi, hogy az a természetes személy, aki ellen a vagyonelkobzást
elrendelő határozatot kibocsátották vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban.
Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:
Azon indokok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a természetes személynek vagyona/jövedelme van:
A természetes személy vagyonának/jövedelemforrásának leírása:
A természetes személy vagyonának/jövedelemforrásának fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes,
legutóbbi ismert fellelhetősége):.......................................................................................
□	b) nincsen olyan, az 1.1.a. pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a természetes
személynek, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a szokásos tartózkodási helye
a végrehajtó államban található. Kérjük, adja meg a következő kiegészítő információkat:
A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:........................................................
1.2.	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:
A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak (jelölje meg a
megfelelő négyzetet):
□	a) a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k) (lásd az i) pontot):
□	b) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat alá eső meghatározott
vagyontárgy(ak) egésze vagy annak egy része a végrehajtó államban található(k). Kérjük adja meg a
következő kiegészítő információkat:
Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban
található(k):.................................................................................................................
□	c) nincsen olyan, a b) pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná, hogy
155
a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a természetes
személynek, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a szokásos tartózkodási
helye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:
A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:......................................................
2.	Jogi személy esetén:
Név:...................................................................................................................................
Jogi személy formája8:..................................................................................................................................................
Nyilvántartási szám (amennyiben rendelkezésre áll): ...........................................................................
A jogi személy nyilvántartott székhelye (amennyiben rendelkezésre áll): ..................................................
A jogi személy címe:.....................................................................................................................................................
2.1.	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:
A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból küldik meg a végrehajtó államnak (jelölje meg a
megfelelő négyzetet):
□	a) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy az a jogi személy, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő
határozatot kibocsátották vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban. Kérjük adja meg
a következő kiegészítő információkat:
Az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a jogi személynek vagyona/jövedelme van:.................
A jogi személy vagyonának/jövedelemforrásának leírása:
A jogi személy vagyonának/jövedelemforrásának fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi
ismert fellelhetősége):........................................................................................
□	b) nincsen olyan, az a) pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a jogi személynek,
amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a nyilvántartott székhelye a végrehajtó
államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:
A végrehajtó államban nyilvántartott székhely: ......................................................................
2.2.	Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:
A vagyonelkobzást elrendelő lefoglalási határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak
8 Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatot azért küldik meg a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a
nyilvántartott székhelye, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, ebben az államban található, úgy a nyilvántartási
számot és a nyilvántartott székhelyet fel kell tüntetni.
156
(jelölje meg a megfelelő négyzetet):
□	a) a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k) (lásd az i) pontot):
□	b) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat alá eső meghatározott
vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k). Kérjük, adja meg a következő kiegészítő
információkat:
Az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a vagyon a végrehajtó államban található:....................
□	c) nincsen olyan, a 2.1.b. pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak továbbítható, azonban a jogi személynek,
amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a nyilvántartott székhelye a végrehajtó
államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:
A végrehajtó államban nyilvántartott székhely: ......................................................................
i.	A vagyonelkobzást elrendelő határozat
A vagyonelkobzást elrendelő határozat kelt (dátum) -án/-én.:.....................................................................................
A vagyonelkobzást elrendelő határozat jogerőre emelkedett (dátum) -án/-én.:.............................................................
A vagyonelkobzást elrendelő határozat hivatkozási száma (amennyiben rendelkezésre áll): ..............................
1.	A vagyonelkobzást elrendelő határozatra vonatkozó információk
1.1.	Kérjük (a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével) jelezze, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat az
alábbiak közül melyekre vonatkozik:
□	pénzösszegre
A végrehajtó államban a végrehajtás tárgyát képező összeg a pénznem megjelölésével (számmal és betűvel):
A végrehajtás tárgyát képező teljes összeg a pénznem megjelölésével (számmal és betűvel):
□	meghatározott vagyontárgy(ak)ra
A meghatározott vagyontárgy(ak) leírása:....................................................................................................................
A meghatározott vagyontárgy(ak) fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége):
157
Amennyiben a meghatározott vagyontárgy(ak) elkobzása egynél több végrehajtó állam területére kiterjedő
fellépést tesz szükségessé, a fellépés leírása:................................................................................................................
1.3.	A bíróság az alábbi kérdésekről határozott a vagyonnal kapcsolatban (kérjük, a megfelelő négyzet(ek)
megjelölésével jelezze):
□	i. a jövedelem bűncselekményből származik, vagy értéke az ilyen jövedelemmel részben vagy egészben
megegyező,
□	ii. ilyen bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak,
□	iii. az alábbi a) b) és c) pontban meghatározott kiterjesztett vagyonelkobzásnak a kibocsátó államban történő
alkalmazása eredményeképpen elkobzás alá esik. A határozat alapjául szolgál, hogy a Bíróságnak meghatározott
tények alapján teljes mértékben az a meggyőződése, hogy a szóban forgó vagyon a következőkből származik:
□	a) az elítélt személy által a szóban forgó bűncselekményért történő elítélését megelőző időszakban elkövetett
bűncselekményekből, amelyeket a Bíróság ésszerűnek tekint az egyedi eset körülményei között, vagy
□	b) az elítélt személy által a szóban forgó bűncselekményért történő elítélését megelőző időszakban elkövetett
hasonló bűncselekményekből, amelyeket a Bíróság ésszerűnek tekint az egyedi eset körülményei között, vagy
□	c) az elítélt személy által elkövetett bűncselekményből, és bebizonyosodott, hogy a vagyon értéke
aránytalanul magas az érintett személy jogszerű jövedelméhez képest.
□	iv. elkobzás alá esik a kibocsátó állam jogának bármely egyéb, a kiterjesztett vagyonelkobzással
kapcsolatos rendelkezése értelmében.
Amennyiben kettő vagy több elkobzási kategória érintett, kérjük, részletezze, mely vagyonnak mely kategória
szerinti elkobzására kerül sor:..............................................................................................................................
2.	A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(eke)t érintő információk:
2.1.	A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények
összefoglalása és körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve
2.2.	A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) természete és jogi minősítése és a
határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések
158
2.3.	Amennyiben alkalmazandó, az alábbiak közül kérjük jelöljön meg egy vagy több bűncselekményt, amely a
fenti 2.2. pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos, ha a
bűncselekmény(ek) a kibocsátó államban maximálisan legalább 3 évig terjedő szabadságvesztéssel
büntethető(k) (kérjük, a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével jelezze):
□	bűnszervezetben való részvétel;
□	terrorizmus;
□	emberkereskedelem;
□	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□	korrupció;
□	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő
csalásokat is;
□	a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
□	pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;
□	számítógépes bűncselekmények;
□	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a
veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
□	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;
□	szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□	emberrablás, jogellenes fogvatartás és túszejtés;
□	rasszizmus és idegengyűlölet;
□	szervezett vagy fegyveres rablás;
□	kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat, tiltott kereskedelme;
□	csalás;
□	befolyással üzérkedés és zsarolás;
□	termékhamisítás és szabadalombitorlás;
□	hivatalos okiratok hamisítása és az azokkal való kereskedelem;
□	fizetőeszközök hamisítása;
□	hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
□	nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□	lopott gépjárművek kereskedelme;
□	erőszakos közösülés;
□	gyújtogatás;
□	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
□	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;
□	szabotázs.
2.4.	Amennyiben a 2.2. pontban felsorol, vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) nem a
159
2.3.	pontban leírt bűncselekményeket valósítja/valósítják meg, kérjük írja le pontosan az érintett bűncselekmény(eke)t
(a leírás magában foglalja a tényleges érintett bűncselekményt (például a jogi minősítéssel szemben)):
j) Vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalát eredményező eljárások:
Jelezze, hogy az érintett személy személyesen jelen volt-e a vagyonelkobzás elrendelő határozat meghozatalát
eredményező tárgyaláson:
1.	□ Igen, az érintett személyesen jelen volt a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalát eredményező
tárgyaláson.
2.	□ Nem, az érintett nem volt jelen személyesen a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalát eredményező
tárgyaláson.
3.	Amennyiben megjelölte a 2. pontot, adja meg az alábbiak valamelyikének fennállását:
□	3.1a. az érintettet személyesen idézték ... -ára/-ére (év/hónap/nap), és ily módon tájékoztatták annak a tárgyalásnak a
kitűzött időpontjáról és helyéről, amely a vagyonelkobzás elrendeléséhez vezetett, és értesítették arról, hogy a
határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.1b. az érintettet nem idézték személyesen, de más módon ténylegesen hivatalos tájékoztatást kapott annak a
tárgyalásnak a kitűzött időpontjára és helyére vonatkozóan, amely a vagyonelkobzás elrendeléséhez vezetett,
mégpedig oly módon, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kitűzött tárgyalásról tudomást szerzett, és
tájékoztatták arról, hogy a határozat meghozatalára meg nem jelenése esetén is sor kerülhet;
VAGY
□	3.2. az érintett személy a kitűzött tárgyalás ismeretében meghatalmazta vagy az általa választott, vagy az állam által
kirendelt jogi képviselőt arra, hogy a tárgyaláson a védelmét ellássa, és az említett jogi képviselő ténylegesen ellátta az
érintett személy védelmét a tárgyaláson;
VAGY
□	3.3. a határozatot ... -án/-én (év/hónap/nap) személyesen kézbesítették az érintett személynek, és kifejezetten
tájékoztatták őt a perújításhoz vagy fellebbezéshez való jogáról, amely eljárásban joga van részt venni, és amely
lehetővé teszi az ügy újbóli érdemi vizsgálatát - beleértve az új bizonyítékokat -, és amely az eredeti határozat
megváltoztatásához vezethet, valamint
□	az érintett egyértelműen kijelentette, hogy nem vitatja a határozatot,
160
VAGY
□	a megállapított határidőn belül nem kért perújítást vagy nem fellebbezett.
4.	Amennyiben megjelölte a fenti 3.1b., 3.2. vagy 3.3. pontot, kérem, adjon tájékoztatást az adott feltétel
teljesülésének módjáról:
k) Átváltás és vagyon továbbítása
1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat iránti kérelem meghatározott vagyontárgyat érint,
kérjük jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e, hogy az elkobzást a végrehajtó állam a vagyon
értékével megegyező pénzösszeg-fizetési kötelezettség formájában teljesítse.
□	Igen
□	Nem
2 Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszeget érint, kérjük jelezze, hogy
vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásából származó pénzen kívül más vagyon is továbbítható -e
a kibocsátó államnak.
□	Igen
□	Nem
1) Alternatív intézkedések, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat
1.	Kérjük jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e, hogy a végrehajtó állam alternatív intézkedéseket
alkalmazzon abban az esetben, ha a határozat teljes mértékű vagy részleges végrehajtására nincsen lehetőség:
□	Igen
□	Nem
2.	Amennyiben igen, kérjük jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege, a maximálisan
kiszabható büntetés):
□	Fogvatartás. Maximális időtartama:................................................................................................................
□	Közérdekű munka (vagy annak megfelelő büntetés). Maximális időtartama:................................................
□	Egyéb szankciók. Megnevezés:
m) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív információ):
n) A vagyonelkobzást elrendelő határozat a tanúsítvány mellékletét képezi.
A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló
aláírása:
161
Név:.....................................................................
A betöltött tisztség (beosztás/besorolási fokozat):
Dátum:..................................................................
Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll):
162
15. számú melléklet a 2012. évi ... törvényhez
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i
2009/371/IB tanácsi határozat mellékletében megjelölt bűncselekményfajták
megfeleltetése a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) alapján
	A	B	C
1	Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB Tanács határozatának mellékletében megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások megnevezése	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások törvényhelye
2	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	népirtás bűntette emberölés bűntette erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette öngyilkosságban közreműködés bűntette magzatelhajtás bűntette testi sértés vétsége és bűntette	155. § 166.	§ (1)-(3) bekezdés 167.	§ 168.	§ 169.	§ (2) bekezdés c) pont 170.	§ (2)-(6) bekezdés
3	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása bűntette emberkereskedelem bűntette	173/I. § 175/B. § (2) bekezdés e) pont, (3)	bekezdés b) pont, (4)	bekezdés, (5) bekezdés a) pont
4	emberrablás, személyi szabadság megsértése, megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette személyi szabadság megsértése bűntette emberrablás bűntette jogellenes fogvatartás bűntette	174.	§ 175.	§ 175/A. § (1)-(5) és (7) bekezdés 228. §
5	rasszizmus és idegengyűlölet	apartheid bűntette a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntette közösség tagja elleni erőszak bűntette közösség elleni izgatás bűntette a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette	157. § 174/A. § 174/B. § (1)-(2) bekezdés 269. § 269/C. §
6	szervezett rablás	bűnszövetségben vagy csoportosan elkövetett rablás bűntette kifosztás bűntette jármű önkényes elvétele bűntette egyes esetei	321.	§ (3) bekezdés c) pont és (4) bekezdés c) pont 322.	§ (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont 327. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés
7	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	visszaélés kulturális javakkal bűntette orgazdaság bűntett egyes esetei	216/B. § 326. § (3) bekezdés b)-c) pont
8	csalással kapcsolatos bűncselekmények	2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette	
163
		csődbűncselekmény vétsége és bűntette rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette minőség hamis tanúsítása bűntette a fogyasztó megtévesztése vétsége hitelezési csalás bűntette gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése vétsége saját tőke csorbítása bűntette bennfentes kereskedelem bűntette tőkebefektetési csalás bűntette piramisjáték szerezése bűntette költségvetési csalás 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás vétsége és bűntette 2011. december 31-ig hatályban volt munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétsége és bűntette 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétsége és bűntette 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vétsége és bűntette sikkasztás vétsége és bűntette csalás vétsége és bűntette hűtlen kezelés vétsége és bűntette	290. § (1)-(4) bekezdés 292. § (1)-(2) bekezdés, 293. § 295. § (1) bekezdés 296/A. § 297/A. § 298/A. § 298/B. § 299/A. § 299/B. § 299/C. § 310. § 317.	§ 318.	§ 319.	§
9	zsarolás és védelmi pénz szedése	önbíráskodás bűntette zsarolás bűntette	273. § (1)-(2) bekezdés 323. §
10	iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette jogkezelési adat meghamisítása vétsége iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és bűntette áru hamis megjelölése bűntette	329/A. § 329/B. § (1)-(3) bekezdés 329/C. § 329/D. § 296. §
11	hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedés	közokirat-hamisítás vétsége és bűntette hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette visszaélés okirattal vétsége egyedi azonosító jel meghamisítása bűntette jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége és bűntette egyes esetei (előállít, forgalomba hoz)	274.	§ 275.	§ 277. § (1) bekezdés 277/A. § 311/B. §
12	pénz és más fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette pénzhamisítás elősegítése vétsége hamis pénz kiadása vétsége és bűntette bélyeghamisítás bűntette készpénz-helyettesítő fizetési eszköz	304. § (1)-(3) bekezdés 304/A. § 306.	§ 307.	§ (1)-(3) bekezdés, 308. §
164
		hamisítása vétsége készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás elősegítése vétsége	313/B. § 313/D-313/E. §
13	számítógépes bűnözés	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és bűntette számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétsége	300/C. § 300/E. § (1) és (2) bekezdés
14	korrupció	vesztegetés vétsége és bűntette vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűntette befolyással üzérkedés bűntette befolyás vásárlása bűntette közérdekű bejelentő üldözése vétsége vesztegetés nemzetközi kapcsolatban vétsége és bűntette befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban bűntette vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette	250-255/A. § 255/B. § (1) bekezdés 256.	§ 256/A. § (1) bekezdés 257.	§ 258/B-258/D. § 258/E. § 258/F. §
15	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék, egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék) visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntette visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel bűntette visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűntette visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel vétsége és bűntette	261/A. § (3) bekezdés a) pont 263. § 263/A. § 263/B. § (1)-(4) bekezdés 264/C. § (1)-(4) és (7) bekezdés
16	veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme	természetkárosítás bűntette	281. § (1)-(3) bekezdés
17	veszélyeztetett növényfajok és fajták tiltott kereskedelme	természetkárosítás bűntette	281. § (1)-(3) bekezdés
18	környezettel kapcsolatos bűncselekmények	állatkínzás vétsége és bűntette környezetkárosítás vétsége és bűntette természetkárosítás bűntette a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége és bűntette	266/B. § 280.	§ (1)-(3) bekezdés 281.	§ (1)-(3) bekezdés 281/A. § (1)-(3) bekezdés
19	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme		
20	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	261.	§ (kivéve a (3), a (6) és a (9) bekezdést) 262.	§ (1)-(3) bekezdés
165
21	emberkereskedelem, embercsempészet	emberkereskedelem bűntette beutazási és tartózkodási tilalom megsértése vétsége jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése vétsége embercsempészés bűntette	175/B. § (1)-(5) bekezdés 214. § 214/A. § 218. § (1)-(3) bekezdés
22	tiltott kábítószer- kereskedelem	visszaélés kábítószerrel bűntette	282. § (2) bekezdés a) és b) pont, 282. § (3) bekezdés a) és b) pontja (amennyiben a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószer termesztése, előállítása céljából követik el) 282/A. § (1)-(5) bekezdés 282/B. § (2) bekezdés a)-c) pontok 282/B. § (3) bekezdés a)-b) pontok, 282/B. § (4) bekezdés (amennyiben a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószer előállítása, termesztése, forgalomba hozatala vagy kereskedelme céljából követik el) 282/B. § (6) bekezdés 282/C. § (2)-(4) bekezdés
23	nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények	visszaélés radioaktív anyaggal vétsége és bűntette visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével bűntette visszaélés atomenergia alkalmazásával bűntette	264. § 264/A. § 264/B. §
24	pénzmosási tevékenységek	pénzmosás vétsége és bűntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vétsége	303-303/A. § 303/B. §
25	gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények	a gépjárműre vagy gépjárművekre elkövetett a)	lopás vétsége és bűntette b)	sikkasztás vétsége és bűntette c)	csalás vétsége és bűntette d)	orgazdaság vétsége és bűntette e)	hitelsértés vétsége f)	jármű önkényes elvétele bűntette	316.	§ 317.	§ 318.	§ 326.	§ 330. § 327.	§
166
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Amszterdami Szerződés az Európai Unió céljai közé emelte a „szabadság, biztonság és jog
térségének” létrehozását, ezzel radikális változások előtt nyitotta meg az utat a nemzetközi
bűnügyi együttműködés területén. E folyamat egyik első lépéseként az Európai Tanács
Tampere-i ülésén döntöttek az Európai Unió tagállamai között a formális kiadatási eljárás
eltörléséről, és egy gyors átadási eljárással történő felváltásáról. Ekkor határozták el, hogy „a
bírói határozatok és ítéletek kölcsönös elismerésének kell a büntető ügyekben is az
igazságügyi együttműködés alapkövévé válnia”. A kölcsönös elismerés elve a tagállamok
közötti kölcsönös bizalomra épül, amelynek eredményeként az Európai Unióban meghozott
valamennyi bírósági határozatot - noha az Unión belüli büntető igazságszolgáltatási
rendszerek eltérőek - egyenértékűnek kell tekinteni. Ez a jogi megoldás egy fontos lépés volt
az európai bűnüldözési terület „egységesítése” felé azzal, hogy megkönnyíti a tagállamok
közötti „határokon” átnyúlóan is a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást.
Az Európai Unió Tanácsa 2002. június 13-án ezen elv megvalósítása érdekében elfogadta az
európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló 2002/584/IB
kerethatározatot (a továbbiakban: 2002/584/IB kerethatározat). Az európai elfogatóparancsot
az Unió tagállamainak 2004. január 1-jétől kell alkalmazniuk. Az európai elfogatóparancs
rendszerének, működésének alapja a tökéletes bizalom a tagállamok között a politikai
megbízhatóságukra, illetve a jogrendszereik minőségére nézve.
Az európai elfogatóparancs alapvető gondolata az volt, hogy ha valamely tagállam
igazságügyi hatósága az általa kibocsátott jogi aktus alapján valamely büntetőeljárás alatt álló,
vagy már elítélt személy átadását kéri, e határozatát az Európai Unió egész területén
végrehajtják, és a személyt a lehető legrövidebb időn belül az őt kereső tagállamnak átadják.
Az új eljárási rendszerben az államközi kapcsolatokat lényegében felváltották az igazságügyi
hatóságok közötti kapcsolatok. Az európai elfogatóparancs végrehajtása ugyanis elsődlegesen
az igazságügyi hatóságok közötti eljárásra épül, és megszűnt a hagyományos kiadatási
eljárásban jelen lévő közigazgatási és politikai döntési szint.
A 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseinek magyar jogba történő átültetésére az Európai
Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyről szóló 2003. évi CXXX. törvénnyel (a
továbbiakban: EU tv.) sor került, azonban a gördülékenyebb alkalmazhatóság érdekében - a
gyakorlati tapasztalatokra is figyelemmel - több alkalommal is módosult az EU tv.-nek az e
jogintézményt szabályozó II. Fejezete.
A fentiekre is figyelemmel a Javaslat Második Része tartalmazza az európai
elfogatóparancsra és az átadásra vonatkozó rendelkezéseket.
A Javaslat Harmadik Része a tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási
jogsegélyekre, az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti intézkedést elrendelő
határozat végrehajtására irányuló jogsegélyre, a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog
és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló
eljárási jogsegélyre, és a büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok joghatóságának
gyakorlásával kapcsolatos összeütközések megelőzésére és rendezésére vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazza. A hatályos rendelkezések új jogsegélyformákkal történő
167
kiegészítése az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegély forgalom
felgyorsulását, a hatékonyság növelését, illetve a hazai eljárások rövidülését eredményezhetik.
A Harmadik Rész esetében két új kerethatározat végrehajtási szabályainak megalkotását
tartalmazza a Javaslat: egyrészt az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti
intézkedésekre vonatkozó rendelkezések, amelyek lehetővé teszik, hogy egy másik
tagállamban büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben elrendelt bizonyos kötelezettségek
vagy tiltások Magyarországon is, illetve a magyar büntetőeljárás során elrendelt ilyen
intézkedések egy másik tagállamban is végrehajthatóak legyenek. Másrészt a joghatósági
összeütközések kiküszöbölése érdekében a Javaslat két új eljárás bevezetésével
(információcsere és konzultációs eljárás) lehetővé teszi a tagállamok közötti közvetlen, gyors
és folyamatos párbeszédet.
A Javaslat Negyedik Része két új kerethatározatnak megfelelő szabályrendszert alakít ki.
Először is megteremti a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással
járó intézkedést alkalmazó tagállami ítéletek végrehajtásának átvételét, illetve átadását. Erre
azért volt szükség, mert az EU tv. hatályos szabályai nem tartalmazzák az uniós tagállami
ítélet érvényének elismerésére és a szabadságvesztés büntetések vagy szabadságelvonással
járó intézkedések végrehajtásának átvételére vonatkozó rendelkezéseket. Erre jelenleg a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.)
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, amelynek alapján a külföldi
állampolgárságú elítélteknek a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés letöltése
céljából az állampolgárságuk szerinti államba történő átszállítására a vonatkozó nemzetközi
szerződésekben foglaltaknak megfelelően kerül sor, feltéve, hogy erre vonatkozóan a
kibocsátó és a végrehajtó tagállam megegyezik.
Az Európai Unió Tanácsa 2008. november 28-án fogadta el a kölcsönös elismerés elvének
büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással
járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából
történő alkalmazásáról szóló 2008/909/IB kerethatározatot (a továbbiakban: 2008/909/IB
kerethatározat). E kerethatározat 29. cikke előírja, hogy a tagállamoknak 2011. december 5-ig
kell megtenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljenek a
rendelkezéseknek, a Tanács pedig 2012. december 5-ig vizsgálja meg azt, hogy a tagállamok
mennyiben felelnek meg a kerethatározat rendelkezéseinek.
A 2008/909/IB kerethatározat megteremti annak a lehetőségét, hogy az Európai Unió
valamely tagállamában elítélt személyek visszaszállíthatók legyenek az állampolgárságuk
vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamba, illetve abba a tagállamba, amelyhez
szoros kötelékek fűzik, annak érdekében, hogy könnyebbé válj on a társadalmi rehabilitációjuk
és a társadalomba való beilleszkedésük.
A 2008/909/IB kerethatározat egyik legnagyobb újítása, hogy határidők előírásával gyorsítja
az eljárást, továbbá nem pusztán az érintett tagállamok megegyezésére bízza az átszállítás
kérdésében történő megegyezést, hanem részletes szabályokat, illetve feltételrendszert szab a
döntéshozatal tekintetében. Szélesíti azon esetek körét, amikor nincs szükség az átszállításhoz
az elítélt személy hozzájárulására, például hozzájárulása nélkül átszállítható az elítélt a
végrehajtó tagállamba, ha ez utóbbi az elítélt állampolgársága és lakóhelye, illetve szokásos
tartózkodási helye szerinti állam is egyben.
168
A 2008/909/IB kerethatározat rendelkezik továbbá a bírósági határozatok elismerésének és
átalakításának szabályairól, a végrehajtásánál irányadó joggal kapcsolatban pedig rögzíti,
hogy a végrehajtó tagállam joga az irányadó, beleértve a feltételes szabadságra vonatkozó
szabályokat is. Ha egy tagállam átveszi a határozatok végrehajtását, akkor a végrehajtási
költségek - az elítélt végrehajtó államba történő átszállításának költségét és a kizárólag a
kibocsátó állam területén felmerülő költségeket kivéve - a végrehajtó államot terhelik.
Az Európai Unió Tanácsa a büntetőeljárás alá vont személyek eljárási jogainak erősítése és a
büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - különösen a bírósági határozatok
tagállamok közötti kölcsönös elismerésének javítása - céljából 2009. február 26-án elfogadta
a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat
módosításáról szóló 2009/299/IB kerethatározatot (a továbbiakban: 2009/299/IB
kerethatározat). Ez közös szabályokat állapít meg a kibocsátó tagállam által olyan eljárást
követően meghozott határozatok végrehajtó tagállamban történő elismerésével, illetve
végrehajtásával kapcsolatban, amelyen az érintett személy nem volt jelen. A 2009/299/IB
kerethatározat átültetési határideje 2011. március 28-a volt, azonban a tagállamok
nyilatkozhattak, hogy amennyiben nem tudják teljesíteni ezt a határidőt, úgy az érintett
személy távollétében megtartott tárgyalás során hozott határozatok elismerésére és
végrehajtására e kerethatározatot legkésőbb 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.
A Javaslat Negyedik Része továbbá megalkotja a feltételes szabadság valamint a próbaidő
tartamára előírt magatartási szabályok és egyéb alternatív szankciók részletes végrehajtási
szabályait. Az alapjául szolgáló kerethatározat a felfüggesztett szabadságvesztésről, a próbára
bocsátásról, a feltételes szabadságra bocsátásról és egyéb alternatív szankciókról rendelkező
határozatok kölcsönös elismerésének és végrehajtásának lehetőségét teremti meg az Európai
Unióban. A kerethatározat célja, hogy megkönnyítse az elítéltek számára a társadalomba
történő visszailleszkedést azáltal, hogy az elkövetés helye szerinti tagállam által kiszabott, a
felfüggesztett szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes szabadságra bocsátásról
rendelkező határozat kapcsán előírt magatartási szabályokat és egyéb alternatív szankciókat
az elítélten a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti tagállamban hajtják végre. Így az elítélt
számára lehetővé válik családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatainak megőrzése.
A Javaslat Ötödik Részében átültetésre kerül az Eurojust megerősítéséről szóló 2009-es
kerethatározat. Az Eurojust fő feladata a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés és
koordináció megerősítése és fokozása. A Javaslat a testületként eljáró Eurojust által
megtehető intézkedéseket állapítja meg a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel (a
továbbiakban: Be.) összhangban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
169
Általános rendelkezések
az 1-2. §-hoz
A Javaslat szabályozási és alkalmazási köre eltér az Nbjt. hatályától, jóval szűkebb annál. A
javaslat szerinti együttműködési formák csak az Európai Unió tagállamaival folytatott
igazságügyi hatóságok közötti bűnügyi együttműködés során lesznek alkalmazhatók, míg az
Nbjt. szabályai az államok szélesebb körére nézve kerülnek alkalmazásra, akár nemzetközi
szerződés vagy viszonosság hiányában is. Ugyanakkor az Nbjt. mind az európai
elfogatóparancs intézményének, mind a bűnügyi jogsegély új formáira vonatkozó végrehajtási
rendelkezéseinek közös háttérszabálya, és a Be.-vel együtt rendelkezéseit akkor kell
alkalmazni, ha a Javaslat másképpen nem rendelkezik. A Be. szabályainak fontos szerepe van
mind a magyar igazságügyi hatóságok által előterjesztett, mind a tagállami igazságügyi
hatóságok által megküldött eljárási jogsegély iránti megkeresések teljesítése területén.
Az európai elfogatóparancs és az átadás
a 3. §-hoz
Az európai elfogatóparancs egy igazságügyi hatóság által hozott olyan - a 2002/584/IB
kerethatározatban és a Javaslat 2. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi
követelményeknek megfelelő - határozat, amelyet valamely tagállamban bocsátanak ki annak
érdekében, hogy egy másik tagállam a keresett személyt elfogja és a kibocsátó igazságügyi
hatóságnak átadja. Célja a keresett személynek az egyik tagállamból a másik tagállamba
büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása végett történő kényszerátadása. A kibocsátó igazságügyi hatóság
határozatát végre kell hajtani az Európai Unió egész területén. A végrehajtást csak abban az
esetben lehet, illetve kell megtagadni, ha fennáll a mérlegelhető, illetve a kötelező
megtagadási okok valamelyike.
Az európai elfogatóparancs alkalmazási területe lényegében megegyezik a kiadatásról szóló,
Párizsban 1957. december 13-án kelt európai egyezmény alkalmazási területével: az európai
elfogatóparancs kibocsátásának olyan bűncselekmények esetén van helye, amelyek büntetési
tételének felső határa a kibocsátó tagállam belső joga szerint legalább tizenkét havi
szabadságvesztés büntetés; ítélet végrehajtása esetén pedig a jogerősen kiszabott
szabadságvesztés, vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés időtartama legalább
négy hónap.
A 2002/584/IB kerethatározat a 2. cikkének (2) bekezdésében felsorolt 32 bűncselekmény-
fajta vonatkozásában a kettős büntetendőség nem mérlegelhető, ha azon bűncselekmények
büntetési tételének felső határa - a kibocsátó tagállam joga szerint - legalább három évi
szabadságvesztés vagy egyéb szabadságelvonással járó intézkedés. Az európai
elfogatóparancsot a 32 bűncselekmény-fajtába tartozó bűncselekmények esetén a végrehajtó
tagállamban kiszabható büntetés mértékétől függetlenül végre kell hajtani. A Javaslat 1.
számú mellékletében felsorolt olyan bűncselekmények esetén, amelyek büntetési tételének
felső határa a kibocsátó tagállam joga szerint nem éri el a három évi szabadságvesztés
büntetést, illetve a fel nem sorolt bűncselekmények esetén továbbra is vizsgálni kell a kettős
büntetendőség meglétét.
170
a 4. §-hoz
Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és annak alapján a keresett személy átadásáról
szóló döntést a végrehajtó tagállam belső joga által meghatározott ún. végrehajtó igazságügyi
hatóság hozza meg a törvényben meghatározott eljárási rend szerint.
A 2002/584/IB kerethatározat 6. cikkének (3) bekezdése alapján minden tagállamnak ki kell
jelölnie az európai elfogatóparancs végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságát.
Tekintettel az európai elfogatóparancs alapján történő átadási eljárásban meghatározott
rendkívül rövid határidőkre, valamint az ott kialakult gyakorlatra és szakértelemre, a Javaslat
továbbra is úgy rendelkezik, hogy Magyarország vonatkozásában kizárólagos illetékességgel
a Fővárosi Törvényszék járjon el végrehajtó igazságügyi hatóságként. Ha határozata ellen
fellebbezéssel éltek, úgy azt a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el tanácsülésen.
az 5. §-hoz
Az európai elfogatóparancsot, sürgős ügyként kezelve, az emberi jogok és az alapvető
szabadságjogok védelméről szóló nemzetközi jogi dokumentumok rendelkezéseinek
maradéktalan tiszteletben tartásával, a kerethatározatban biztosított garanciákra tekintettel, és
a végrehajtó tagállam igazságszolgáltatási érdekeit is figyelembe véve kell végrehajtani, ha
nem áll fenn a kötelező, illetve mérlegelhető megtagadási okok valamelyike.
A 2002/584/IB kerethatározat 3. cikkében felsorolt kötelező megtagadási okok („ne bis in
idem”, a büntetőjogi felelősségre vonhatóság határát el nem érő életkor, közkegyelem)
esetében a végrehajtást akkor is meg kell tagadni, ha az átadáshoz egyébként a keresett
személy hozzájárult. Meg kell továbbá tagadni az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha
>	a kettős büntetendőség vizsgálatát előíró, a Javaslat 3. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott esetekben az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar
törvény szerint nem bűncselekmény;
>	az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló, magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény
büntethetősége vagy a büntetés a magyar törvény szerint elévült;
>	ugyanazon cselekményért harmadik államban történt az elítélés („ne bis in idem”); továbbá
akkor is,
>	ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarország területén
büntetőeljárás van folyamatban.
Ez utóbbi megtagadási ok magába foglalja azt a lehetőséget is, hogy a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező magyar hatóság - a Btk. 3-4. §-ai alapján - az európai
elfogatóparancs alapján indítja meg a keresett személy ellen a büntetőeljárást, ha célszerű,
hogy azt a magyar hatóság folytassa le. Ezzel összefüggésben az európai elfogatóparancs
végrehajtását meg kell tagadni abban az esetben is, ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó
hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést
elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette.
a 6. §-hoz
171
A Javaslat e rendelkezése az ún. „in absentia” határozatok (azaz olyan határozatok, amelyek
meghozatalára olyan tárgyaláson került sor, amelyen a keresett személy nem volt jelen)
végrehajtására irányuló európai elfogatóparancs megtagadásával kapcsolatban állapít meg
szabályokat a 2002/584/IB kerethatározatot is módosító 2009/299/IB kerethatározat 2.
cikkében foglaltaknak megfelelően.
E § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja az „in absentia”
határozatok végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, feltéve,
hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. E feltételeket egyébként
Magyarország is teljesíteni tudja, tekintettel a Be.-nek a távollévő terhelttel szemben
lefolytatott eljárással kapcsolatos rendelkezéseire.
A 2009/299/IB kerethatározat arról is rendelkezik, hogy mi a teendő, ha az érintett személy
korábban nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy büntetőeljárás folyik ellene, a
szabadságvesztés büntetést tartalmazó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó
határozatot a távollétében hozták, és a határozatot nem kézbesítették a keresett személynek. A
Javaslat ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy amennyiben ezek a feltételek fennállnak,
de az érintett személy átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára a határozatot, és -
határidő megjelölésével - tájékoztatják a jogorvoslati lehetőségekről, a kibocsátó tagállami
határozat egy példányát a Fővárosi Törvényszék - tájékoztatás céljából - továbbítja a keresett
személynek. Ez pusztán tájékoztatási célt szolgál, nem késleltetheti a keresett személy átadási
eljárását, illetve az európai elfogatóparancs végrehajtására vonatkozó határozatot, nem
tekinthető a kibocsátó tagállami határozat hivatalos kézbesítésének, továbbá nem
befolyásolhatja a jogorvoslatra nyitva álló határidőket sem.
a 7. §-hoz
A végrehajtó igazságügyi hatóság, a Fővárosi Törvényszék dönthet arról, hogy megtagadja-e
az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha a bűncselekményt részben vagy egészben
Magyarországon követték el. Az erre vonatkozó döntés meghozatalakor figyelemmel kell
lenni a Btk. 3-4. §-ában meghatározott joghatósági szabályokra (a büntető törvény területi
hatálya), valamint arra is, hogy célszerű-e a büntetőeljárásnak magyar hatóság által történő
lefolytatása.
a 8. §-hoz
Az európai elfogatóparancs az uniós (állam)polgárság elvét veszi figyelembe; a 2002/584/IB
kerethatározat rendelkezéseiből kitűnik, hogy nem alkalmazhatók az egyes tagállamok saját
állampolgáraira vonatkozó - a hagyományos kiadatási eljárásban lehetőségként biztosított -
kivételek, így főszabályként nem tagadható meg a saját állampolgár átadása. Ugyanakkor a
2002/584/IB kerethatározat az egyes tagállamokra bízza, hogy bizonyos esetekben
hozzájárulnak-e, és ha igen, úgy milyen feltételekkel saját állampolgáraiknak a kibocsátó
igazságügyi hatóság részére történő átadásához.
Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, a Javaslat szerint az európai elfogatóparancs
végrehajtását meg kell tagadni, el kell rendelni a keresett személy ideiglenes végrehajtási
letartóztatását, és meg kell keresni az igazságügyért felelős minisztert (a továbbiakban:
miniszter), hogy kezdeményezze a kibocsátó tagállamnál a szabadságvesztés büntetés vagy
172
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét. Ez a szabályozás figyelembe
veszi a 2008/909/IB kerethatározat rendelkezéseit.
Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából olyan magyar
állampolgárral szemben bocsátották ki, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
akkor az átadás feltételéül kell szabni azt, hogy abban az esetben, ha a büntetőeljárás
eredményeként a keresett személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, illetve vele
szemben szabadságelvonással járó intézkedést szabnak ki, kérelmére őt a büntetés vagy
intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarországra. Ha a kibocsátó tagállami
igazságügyi hatóság nem nyújt erre vonatkozóan megfelelő garanciát, úgy az elfogatóparancs
végrehajtását meg kell tagadni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keresett személy mentesül
a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A Javaslat háttérjogszabálya, az Nbjt. 28. §-a alapján
ugyanis ebben az esetben a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a
megfontolása céljából a miniszter megküldi az iratokat (az európai elfogatóparancsot) a
legfőbb ügyésznek.
Bár a büntetőeljárás lefolytatása céljából kiadott európai elfogatóparancs végrehajtása és a
keresett személy átadására irányuló döntéshozatal biztosítása céljából lehetőség van az átadási
és ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésére, azonban arra tekintettel, hogy európai
elfogatóparancs szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtása céljából is kibocsátható, a Javaslat rendelkezik egy új jogintézményről, az
ideiglenes végrehajtási letartóztatásról is.
Mivel az ideiglenes végrehajtási letartóztatás személyes szabadságot korlátozó
kényszerintézkedés, a Javaslat rendelkezik annak tartamáról is. E szerint az ideiglenes
végrehajtási letartóztatás legfeljebb a büntetés végrehajtására vonatkozó határozat
meghozataláig tart, és nem eredményezheti a büntetés időtartamának meghosszabbodását.
a 9. §-hoz
Abban az esetben, ha ugyanazon személy ellen több európai elfogatóparancsot bocsátottak ki,
akkor - az összes körülmény mérlegelésével - a Fővárosi Törvényszék dönt arról, hogy
melyik európai elfogatóparancs kerüljön végrehajtásra, és annak alapján a keresett személy
átadásra.
Ha több európai elfogatóparancs ütközik egymással, úgy a Fővárosi Törvényszék a
döntéshozatal megkönnyítése érdekében beszerezheti az - Európai Unión belüli igazságügyi
együttműködésben koordináló szerepet betöltő - Európai Igazságügyi Együttműködési
Egység, az Eurojust véleményét.
Ha a keresett személy kiadatása végett egy harmadik állam (vagyis nem az Európai Unió
tagállama) kérelmet terjeszt elő, akkor a továbbiakban a Fővárosi Törvényszék az Nbjt.-ben
szabályozott eljárást lefolytatja le, és az ott meghatározott határidők, valamint a vonatkozó
nemzetközi szerződés előírásai érvényesülnek. Ebben az esetben az Nbjt. 17. §-ában
meghatározott szempontok figyelembevételével a miniszter dönt arról, hogy a keresett
személy mely államnak kerül kiadatásra, illetve átadásra. Előfordulhat ugyanis, hogy sokkal
súlyosabb bűncselekmény képezi az alapját a harmadik államtól érkezett kiadatási
kérelemnek, mint az európai elfogatóparancs kibocsátásának.
173
Az Egyesült Nemzetek Rómában megtartott Diplomáciai Konferenciáján 1998. július 17.
napján elfogadott Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma 90. cikkében meghatározza azokat a
szabályokat, amelyeket a keresett személy átadására, illetőleg kiadására vonatkozó
párhuzamos megkeresések esetén annak az államnak kell követnie, amely a Nemzetközi
Büntetőbíróságtól egy személy átadása iránti megkeresést kap, és ezzel párhuzamosan másik
állam is ugyanazon bűncselekmény miatt, ugyanazon személyre vonatkozó kiadatási kérelmet
terjeszt elő. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által egy
személy átadása iránt előterjesztett megkeresés, és az európai elfogatóparancs összeütközése
esetén, az összeütközés feloldására a Statútum rendelkezéseit kell alkalmazni.
a 10. §-hoz
A tagállami igazságügyi hatóságok a gyakorlatban a körözés elrendelésekor nem feltétlenül
ismerik a keresett személy tartózkodási helyét. Az országon belül elrendelt körözés
sikertelensége esetén, általában továbbra sem rendelkeznek ismeretekkel arról, hogy a keresett
személy egy külföldi tagállam területén tartózkodik-e vagy sem, erre tekintettel ezt követő
lépésként nemzetközi körözést rendelnek el. Ha a nemzetközi körözést kibocsátó tagállami
igazságügyi hatóság tudomást szerez arról, hogy a keresett személy egy tagállam területén
tartózkodik, vagy a keresett személyt a nemzetközi körözés alapján ott elfogják, akkor európai
elfogatóparancsot kell kibocsátani. A Javaslat ezért meghatározza azt az eljárást, amelyet
abban az esetben kell követni, ha más tagállam által kibocsátott olyan nemzetközi körözés
alapján fogják el a keresett személyt Magyarország területén, amely európai elfogatóparancs
kibocsátásának alapját képezheti.
A 2002/584/IB kerethatározat 9. cikkének (3) bekezdése értelmében a Schengeni Információs
rendszerben (a továbbiakban: SIS) elhelyezett jelzés egyenértékű az európai
elfogatóparanccsal, amennyiben az minden szükséges - e kerethatározat 8. cikke (1)
bekezdésének c) pontjába foglalt - adatot tartalmaz. A keresett személy elfogására a SIS-ben
elhelyezett jelzés alapján is lehetőség van. A 2002/584/IB tanácsi kerethatározat alapján az
európai elfogadóparancs és a SIS jelzés egyenértékűségét meg kell teremteni, amely alapján
őrizetbe vételre kerülhet sor.
A Magyarországon elfogott személy őrizetbe vételére tehát sor kerülhet európai
elfogatóparancs vagy nemzetközi körözés alapján. Az európai elfogatóparancs alapján történő
őrizetbe vételnek kell tekinteni azt is, ha erre a SIS jelzés alapján kerül sor. A törvény alapján
az őrizetbe vételre akkor is sor kerülhet, ha az európai elfogatóparancs nem áll a magyar
hatóságok rendelkezésére, ennek feltétele azonban, hogy a SIS jelzés mindazon adatokat
tartalmazza, amelyeket az európai elfogatóparancsnak is tartalmaznia kell.
Az így elfogott személyt, őrizetbe vételét követően a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani.
a 11-12. §-hoz
A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyen az ügyész és a védő részvétele kötelező. A
tárgyaláson a keresett személlyel ismertetni kell az európai elfogatóparancs tartalmát, és
tájékoztatni kell annak lehetőségéről, hogy hozzájárulhat a kibocsátó tagállami igazságügyi
hatóság részére történő átadásához (egyszerűsített átadás). Ha a keresett személynek nincs
meghatalmazott védője, részére védőt kell kirendelni, szükség esetén tolmácsot kell
biztosítani, és késedelem nélkül ki kell hallgatni.
174
Tekintettel arra, hogy az európai elfogatóparancs lényegében letartóztatási parancs, az eljárás
folyamán a Fővárosi Törvényszéknek döntenie kell a fogvatartásról, amely biztosítja, hogy a
keresett személy a hatóságok rendelkezésére álljon mindaddig, amíg a végrehajtó igazságügyi
hatóság dönt az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról, és annak alapján átadásáról,
illetve ameddig a személy átadására sor nem kerül. A Fővárosi Törvényszék akkor elrendeli a
keresett személy átadási letartóztatását és átadását, ha az egyszerűsített átadás lehetőségéről
szóló tájékoztatást követően a keresett személy a hozzájárulásáról - önkéntesen és a
következmények teljes tudatában - a kihallgatása során nyilatkozott. A beleegyezés nem
vonható vissza (az Nbjt. az ún. egyszerűsített kiadatási eljárás során sem teszi lehetővé az
ehhez való hozzájáruló nyilatkozat visszavonását). Az átadási letartóztatás a keresett személy
átadásáig tart.
Az elfogott személyt nyilatkoztatni kell arra is, hogy lemond-e a nemzetközi jog általánosan
elismert elvének, a specialitás szabályának az alkalmazásáról. A specialitás szabálya szerint
az átadott személy csak az átadása előtt elkövetett olyan cselekmény miatt üldözhető, amelyre
nézve az átadását kérték, és amelyre nézve azt a végrehajtó igazságügyi hatóság engedélyezte.
E szabály alkalmazásáról való lemondás esetén a keresett személy ellen az átadása után
bármely az átadása előtt elkövetett cselekménye miatt büntetőeljárást lehet indítani. Az
átadást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
a 13-15. §-hoz
Ha a keresett személy nem egyezik bele az átadásába, és nem áll fenn a megtagadási okok
egyike sem, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási
letartóztatását és erről, a határozat megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a minisztert, aki
értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az elfogatóparancs haladéktalan megküldése
érdekében. Ha az európai elfogatóparancs az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésétől
számított negyven napon belül nem érkezik meg, akkor a letartóztatást meg kell szüntetni. Az
európai elfogatóparancsot a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a Fővárosi
Törvényszéknek. A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs megérkezését követően
ismételten tárgyalást tart, amelyen megvizsgálja a végrehajtás és az átadás feltételeit, és ha
azok fennállnak, elrendeli az átadási letartóztatást, amely a keresett személy átadásáig tart.
A letartóztatás kötelezővé tételének az az indoka, hogy az európai elfogatóparancs
kibocsátására, és az ennek alapján lefolytatásra kerülő eljárásra általában súlyos
bűncselekmények esetében kerül sor. Az eljárást nagyon rövid határidőn belül be kell fejezni,
és ilyen feltételek mellett a letartóztatás elrendelése nélkül nem biztosítható, hogy az esetek
túlnyomó többségében amúgy is szökésben lévő, és más állam által körözött személy ne vonja
ki magát az eljárás alól, és így meghiúsítsa az európai elfogatóparancs időben történő
végrehajtását és magát az átadást.
a 16. §-hoz
A 2002/584/IB kerethatározat 17. cikkének (1) bekezdése szerint az európai elfogatóparancsot
sürgős ügyként kell kezelni és ennek megfelelően rövid időn belül kell végrehajtani. A
kerethatározat így előírta azokat a határidőket, amelyeket minden tagállamnak a belső jogában
meg kellett jelenítenie.
175
Erre figyelemmel kerül sor azoknak a határidőknek a meghatározására, amelyek a végrehajtó
igazságügyi hatóság rendelkezésére állnak az európai elfogatóparancs végrehajtására
vonatkozó jogerős határozata meghozatalára, illetve a keresett személy átadására.
A kerethatározatban meghatározott szoros határidők csak kivételes esetekben módosíthatók,
illetve hosszabbíthatók meg. A Javaslat ezért előírja, hogy ha az európai elfogatóparancs
végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat a Javaslatban meghatározott határidőn belül
nem hozható meg, akkor a Fővárosi Törvényszék a késedelem okainak közlése mellett - a
miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi
hatóságot. A kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően a Javaslat ebben az esetben
lehetővé teszi a határidő további harminc nappal való meghosszabbítását.
a 17. §-hoz
Ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, menekültkénti
vagy menedékeskénti elismerését kéri, a menekültügyi eljárás nem lehet akadálya a kibocsátó
tagállami igazságügyi hatóság részére - határidőn belül - történő átadásának. Az Európai
Unió tagállamai egymás közötti viszonyaikban biztonságos származási országnak
minősülnek.
Figyelemmel arra a tényre, hogy az európai elfogatóparancs jogintézménye kizárja a politikai
elem jelenlétét az átadási eljárásban, a keresett személy menedékjog iránti kérelme nem
akadályozhatja meg az európai elfogatóparancs határidőben történő végrehajtását és a
személy átadását a tagállami kibocsátó igazságügyi hatóságnak. Ezért a Javaslat úgy
rendelkezik, hogy ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki,
menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, az átadása esetén a menekültügyi
eljárást fel kell függeszteni, és azt akkor kell folytatni, ha a személy Magyarország területére
visszatér.
a 18-19. §-hoz
A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtására vonatkozó döntését
meghatározott alaki és formai szabályok szerint kibocsátott olyan igazságügyi határozat
alapján hozza meg, amely kellő részletességgel, ugyanakkor áttekinthetően és könnyen
kezelhetően tartalmazza a végrehajtás szempontjából lényeges, szükséges információkat. Az
európai elfogatóparancsban foglalt adatoknak - kivételes esetektől eltekintve - elegendőnek
kell lenniük ahhoz, hogy a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság annak alapján a döntését
meg tudja hozni.
Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a Fővárosi Törvényszék a rendelkezésre álló
információk alapján nem tud dönteni. Ilyenkor kiegészítő információkat kérhet a kibocsátó
tagállami igazságügyi hatóságtól. A jogerős döntés meghozatalára irányadó határidőket
azonban ebben az esetben is figyelembe kell venni, így a Fővárosi Törvényszék határidőt
szabhat a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak a kiegészítő adatok megküldésére.
Ha a döntéshozatalt nem információhiány, hanem az a tény akadályozza, hogy a keresett
személyt nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg
Magyarország területén, akkor a határidőket attól a naptól kell számítani, amelyiken a
Fővárosi Törvényszékre megérkezik a mentesség felfüggesztéséről szóló értesítés.
176
a 20. §-hoz
Az európai elfogatóparancs végrehajtására és a keresett személy átadására irányuló
döntéshozatal kizárólag az egyes tagállamok végrehajtó igazságügyi hatóságainak
hatáskörébe tartozik. A 2002/584/IB kerethatározat ugyanakkor lehetővé teszi központi
hatóság részvételét is az európai elfogatóparancsok igazgatási továbbításában, fogadásában,
valamint az ezekkel kapcsolatos minden egyéb hivatalos levelezésben.
Az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott jogerős határozatról a miniszter
útján értesíteni kell a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A miniszter értesíti a
NEBEK-et annak érdekében, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a keresett személy
kellő időben történő átadásának megszervezése és lebonyolítása érdekében.
A 2002/584/IB kerethatározat a tagállamok számára kötelező jelleggel szoros határidőket szab
meg az európai elfogatóparancs végrehajtására, az átadási eljárásra. Erre figyelemmel kerül
sor a Javaslatban azoknak a határidőknek a meghatározására, amelyek a végrehajtó
igazságügyi hatóság rendelkezésére állnak nemcsak az európai elfogatóparancs végrehajtására
vonatkozó jogerős határozata meghozatalára, hanem a keresett személy tényleges átadására is.
A Javaslat a kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően így előírja, hogy a keresett személyt
legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat jogerőre
emelkedésétől számított tíz napon belül át kell adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó
tagállam illetékes hatóságának.
A kerethatározatban meghatározott szoros határidők csak kivételes esetekben módosíthatók,
illetve hosszabbíthatók meg. A keresett személy átadásának a tagállamok bármelyikén kívül
eső elháríthatatlan akadály (vis maior) miatt történő ideiglenes elhalasztását a nemzetközi
jognak megfelelően szigorúan kell értelmezni. Erre olyan előre nem látható és elkerülhetetlen
helyzetekben kerülhet sor, mint pl. természeti katasztrófa, közlekedési baleset, a keresett
személy súlyos, sürgős kórházi kezelést igénylő betegsége. Az akadály elhárultával azonban
az átadásnak ilyen esetben is a lehető leggyorsabban, a kerethatározatban, illetve a
Javaslatban meghatározott újabb határidő lejártát megelőzően meg kell történnie.
a 21. §-hoz
Ha a keresett személy kifejezett nyilatkozatával nem mondott le a specialitás szabályának
alkalmazásáról, az átadását követően a kibocsátó vagy más tagállami igazságügyi hatóság
által megküldött - kiegészítő - európai elfogatóparancs(ok) végrehajthatósága tárgyában a
Fővárosi Törvényszék dönt. A végrehajtáshoz meg kell adnia a hozzájárulását, kivéve, ha
fennáll a Javaslatban szabályozott kötelező vagy mérlegelhető megtagadási okok valamelyike.
Ha a végrehajtáshoz való hozzájárulás a kibocsátó vagy más tagállami igazságügyi hatóság
által biztosítandó jogi garancia megadásától függ, úgy azt a Fővárosi Törvényszéknek be kell
szereznie.
a 22. §-hoz
Ha a keresett személlyel szemben Magyarországon is folyamatban van büntetőeljárás más
bűncselekmény miatt, mint ami az európai elfogatóparancs kibocsátására alapul szolgált, a
177
kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére történő átadása a magyarországi eljárást
meghiúsíthatja. Ebben az esetben, ha a Fővárosi Törvényszék döntött az európai
elfogatóparancs végrehajtása tárgyában, akkor határozatában, illetve a határozathozatalt
követően is elhalaszthatja a keresett személy átadását a magyarországi eljárás, illetőleg az
eljárás eredményeként kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtásának befejezésig. Szemben az átadás ideiglenes elhalasztásának
eseteivel, itt értelemszerűen a 2002/584/IB kerethatározat, és így a Javaslat sem ír elő
határidőt a végrehajtó igazságügyi hatóság számára az átadás teljesítésére.
E döntésének meghozatalakor a Fővárosi Törvényszéknek meg kell vizsgálnia, hogy milyen
cselekmény miatt van folyamatban a keresett személy ellen Magyarországon büntetőeljárás;
milyen nehézséget okozna, ha a keresett személy átadására az eljárás befejezése előtt kerülne
sor. Meg kell vizsgálnia, hogy folytatható-e a keresett személy személyes jelenléte nélkül az
eljárás. Mérlegelnie kell továbbá azt is, hogy az európai elfogatóparancs kibocsátásának
alapjául szolgáló cselekmény és a Magyarországon folyamatban lévő eljárás alapjául szolgáló
cselekménynek milyen a tárgyi súlya, illetőleg azokban a keresett személy milyen
minőségben vett részt.
Miután azonban a keresett személy átadásának elhalasztása nemcsak veszélyeztetheti, de meg
is hiúsíthatja a keresett személynek a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság általi
felelősségre vonását, a Javaslat lehetővé teszi a keresett személy ideiglenes átadását, a
kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban
meghatározott feltételek szerint. A megállapodás alapvető tartalmi elemeit a Javaslat
meghatározza.
Eszerint a megállapodásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
>	annak az eljárási cselekménynek a megjelölését, amely miatt szükség van a keresett
személy ideiglenes átadására,
>	az ideiglenes átadott személy engedélyezett átadási határidőn belül történő
visszaszállítására vonatkozó kötelezettség vállalást;
>	arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személy a
tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogva tartásban lesz;
>	arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a keresett személy ideiglenes átadásával és
visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a megkereső tagállam
vállalja.
a 23. §-hoz
Ha a terheltet a magyar igazságügyi hatóság nem tartja fogva, akkor annak érdekében, hogy a
másik tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása biztosított legyen és a
terhelt a másik tagállam rendelkezésére álljon, a terhelt átadási, ideiglenes átadás, illetve
ideiglenes végrehajtási letartóztatását mikortól kell foganatba venni.
a 24. §-hoz
A bizonyítási eszközként felhasználható, illetve a bűncselekmény elkövetése során, vagy
azzal összefüggésben szerzett vagyonnak a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére -
178
kérelemre történő - átadásról való rendelkezéssel a 2002/584/IB kerethatározat, és így a
Javaslat az európai kiadatási egyezményben a jelenleg hatályos kiadatási rendszerben is
alkalmazható lehetőséget biztosítja.
a 25. §-hoz
A hagyományos kiadatási eljárásban a keresett személy felkutatása, őrizetbe vétele és
fogvatartása érdekében az eljáró igazságügyi hatóság (ügyészség, bíróság) elfogatóparancsot
bocsát ki. A keresett személy elfogását követően kerül sor a kiadatási kérelem
előterjesztésére, amelynek alapját a Nbjt. 32. §-a alapján a bíróság által kibocsátott
elfogatóparancs képezi. Ez a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs tulajdonképpen egy
letartóztatási parancs.
Az európai elfogatóparancs tartalmában a felkutatásra, őrizetbe vételre, fogvatartásra és a
kibocsátó igazságügyi hatóság részére történő átadásra irányuló kérelmet egyaránt magába
foglaló igazságügyi hatósági határozat, alakiságát tekintve pedig egy, a 2002/584/IB
kerethatározathoz mellékletként csatolt „formanyomtatvány”. Tekintettel arra, hogy az
európai elfogatóparancs elsősorban a keresett személy letartóztatására irányuló határozat,
amelyet a kölcsönös elismerés elve alapján - a kevés számú megtagadási okot kivéve -
automatikusan végre kell hajtani az Európai Unió egész területén, kibocsátására - a belső
joggal összhangban - kizárólag a letartóztatás feltételeinek vizsgálatára és elrendelésére
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult, illetve köteles. Erre figyelemmel az
európai elfogatóparancsot - csakúgy, mint a kiadatási eljárásban a nemzetközi
elfogatóparancsot - büntetőeljárás lefolytatása céljából a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróság, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező büntetés-végrehajtási bíró, a vádirat benyújtása előtt pedig a
nyomozási bíró bocsátja ki, a Javaslat 2. számú mellékletében szereplő formanyomtatványnak
megfelelően.
Az európai elfogatóparancsban szereplő információk, adatok pontos, hiánytalan megjelölése
elengedhetetlen feltétele annak, hogy a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság - az előírt
határidőket is figyelembe véve - dönteni tudjon a parancs végrehajtásáról és annak alapján a
keresett személy átadásáról. Az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló
bűncselekmény(ek) meghatározásánál kiemelkedő jelentőségű a 2002/584/IB kerethatározat
2. cikkének 2. bekezdésében meghatározott harminckét bűncselekmény-fajtába tartozó
bűncselekmény(ek) megjelölése. E bűncselekmény-fajtákba tartozó bűncselekmények esetén
ugyanis a végrehajtó igazságügyi hatóság - amely kötve van a kibocsátó igazságügyi
hatóságnak a cselekményre vonatkozó minősítéséhez - a kettős büntetendőség feltételének
vizsgálata nélkül határoz az európai elfogatóparancs végrehajtásáról. A Javaslat 1. számú
melléklete határozza meg, hogy a Btk. Különös Részébe foglalt bűncselekmények közül
melyek tartoznak a kerethatározatban megjelölt bűncselekmény-fajtákhoz.
A magyar nyelven kibocsátott európai elfogatóparancs idegen nyelvre történő fordítása iránt a
miniszter intézkedik; a fordítás költsége bűnügyi költség, amelyet az európai
elfogatóparancsot kibocsátó bíróságnak, büntetés végrehajtási bírónak, illetve nyomozási
bírónak kell megelőlegeznie.
A Javaslat rendelkezik továbbá az európai elfogatóparancs visszavonásáról is, azaz az európai
elfogatóparancsot vissza kell vonni, ha kibocsátásának oka megszűnt. Folyamatban lévő
179
büntetőeljárás esetén a kibocsátás oka - ha a keresett személy átadására még nem került sor -
nem szűnik meg az elsőfokú eljárás nem jogerős befejezésével, hiszen változatlanul indokolt,
hogy elfogják, és utána átadják Magyarországnak. Erre tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik,
hogy - az átadás esetét kivéve - folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az európai elfogató
parancs az eljárás jogerős befejezéséig nem vonható vissza.
a 26. §-hoz
Ha a keresett személy elfogására az Európai Unió valamely tagállamában kerül sor,
szükséges, hogy a bíróság utólag az európai elfogatóparancsot bocsássa ki és küldje meg
továbbításra a miniszternek, a terhelt elfogását követően haladéktalanul.
a 27. §-hoz
A Javaslat a halmazati büntetés és az összbüntetés bírói feloldására teremt módot abban az
esetben, ha a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott
büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást. A gyakorlatban ugyanis nehézséget okozhat,
hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtására irányuló európai elfogatóparancsot azért
nem lehet végrehajtani, mert az elítélés több cselekmény miatt történt, de ezek közül nem
mindegyik miatt lehetséges a végrehajtás, illetve az átadás.
a 28. §-hoz
Ha a keresett személlyel szemben, átadását követően, büntetés kiszabására vagy
szabadságelvonással járó intézkedés elrendelésére kerül sor, ezek időtartamába az európai
elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát be kell
számítani.
a 29. §-hoz
Ha a halasztott átadás esetén a keresett személyt a tagállami igazságügyi hatóság ideiglenesen
átadja (pl. sürgős nyomozati cselekmény, bizonyítási eljárás, szembesítés lefolytatása
céljából), úgy az európai elfogatóparancsot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság és a
tagállami igazságügyi hatóság írásban kötött közös megállapodásában meghatározott
feltételek (pl. fogvatartása biztosítása, a keresett személy visszaszállításának időpontja stb.)
minden magyar hatóságra kötelezőek.
a 30-31. §-hoz
Miután az átadással a keresett személy fizikai értelemben kikerül a végrehajtó tagállami
igazságügyi hatóság hatóköréből, a nemzetközi jog általánosan elismert elvéből, a specialitás
szabályából fakadóan főszabályként biztosítani kell, hogy a felelősségre vonására csak olyan
cselekmények miatt kerüljön sor, amelyekkel kapcsolatban az átadást a végrehajtó
igazságügyi hatóság engedélyezte. E §-ok a specialitás szabályának alkalmazása alóli
kivételekről rendelkeznek. A kivételek lehetővé teszik, hogy az a tagállam, amelynek
igazságügyi hatósága az európai elfogatóparancsot kibocsátotta, az átadást követően a keresett
személlyel szemben az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző olyan
bűncselekmény miatt is büntetőeljárást indítson, illetve őt elítélje, amelyet a keresett személy
az átadása előtt követett el.
180
A Javaslat a specialitás szabálya alól kivételként határozza meg azt az esetet, ha a keresett
személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár
erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér. Ebben
az esetben a keresett személy magatartása akként értékelhető, hogy az átadását megelőzően
elkövetett, de az elfogatóparancsban nem szereplő bűncselekmény miatt indítandó
büntetőeljárás esetén nem kíván a specialitás szabályában biztosított védelemmel élni.
Nem vonatkozik a specialitás szabálya arra az esetre sem, ha az a bűncselekmény, amelyet a
keresett személy az átadása előtt követett el, szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető,
vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett, illetőleg ha e bűncselekmény
miatt indult büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó
intézkedés alkalmazására. Nem alkalmazható a specialitás szabálya akkor sem, ha a keresett
személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejűleg lemondott a specialitás szabályának
alkalmazásáról, illetve ha a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett
meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának
alkalmazásához fűződő jogáról. A Javaslat az utóbbi esetben garanciális szabályként írja elő,
hogy a lemondó nyilatkozatot az ügyben eljáró bíróság előtt kell megtenni, és azt
jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a
nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a lemondó nyilatkozat
megtételével összefüggésben a keresett személy védőt vegyen igénybe.
A Javaslat szerint az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik
államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta. A
Javaslat a kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően szabályozza azokat az eseteket is,
amikor az európai elfogatóparancs alapján keresett személy az átadása előtt elkövetett
bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállam
hozzájárulása nélkül is átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak.
a 32. §-hoz
A magyar bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása és az átadás
elrendelése esetén a személy átvétele érdekében a NEBEK - a rendőrség közreműködésével -
teszi meg szükséges intézkedéseket, gondoskodik az átvétel megszervezéséről és annak
lebonyolításáról.
a 33. §-hoz
A nemzetközi bűnügyi együttműködésben régóta alkalmazott gyakorlat szerint minden
tagállam viseli az eljárási jogsegély végrehajtásából eredő, a saját területén felmerülő
költségeket. Ennek megfelelően a magyar bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancs
fordításának költsége, illetve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy
Magyarországra szállításának költsége bűnügyi költség, amelyet az európai elfogatóparancsot
kibocsátó bíróságnak kell megelőlegeznie.
a 34. §-hoz
181
A 2002/584/IB kerethatározat 25. cikke rendelkezik az átszállítás szabályairól. A Javaslat 35.
§-a a kerethatározatban foglaltak szerint alakítja ki a Magyarország területén történő
átszállítás szabályait, és a miniszter hatáskörébe utalja az átszállítás engedélyezését.
A tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély
a 35. §-hoz
Az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartás intézményének célja, hogy
kiiktassa a központi hatóságokon keresztül történő hosszadalmas eljárást, amely ezáltal a
jogsegélykérelmek elintézésének gyorsabbá, hatékonyabbá tételét segíti elő. A Javaslat szerint
az Európai Unió tagállamai igazságügyi hatóságainak a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül küldik meg és az említett szervektől
közvetlenül fogadják a jogsegélykérelmeket. A Javaslat szabályozási hátterét jelentő
Egyezmény (az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000.
május 29-én kelt egyezmény) ugyanis általános és kötelező szabályként írja elő a területileg
illetékes igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartást az eljárási jogsegély iránti
megkeresések tekintetében.
A Javaslat az Európai Unió tagállamainak igazságügyi hatóságaival a büntető ügyekben
folytatott jogsegélyforgalomban a közvetlen kapcsolattartás főszabályként előírásával eltér a
hatályos magyar szabályozást jelentő Nbjt. alapelveitől. Az Nbjt. - összhangban az Európa
Tanács keretében Strasbourgban, 1959. április 20-án elfogadott, a kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: Európai bűnügyi jogsegély
egyezmény) rendelkezéseivel - ugyanis a központi hatóságok (legfőbb ügyész, igazságügyért
felelős miniszter) útján megküldött megkereséseket tekinti főszabálynak. E szabály alapján
tehát a magyar igazságügyi hatóságok a Javaslatban meghatározott egyes eljárási
jogsegélyformák teljesítése érdekében közvetlen kapcsolatba léphetnek a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező tagállami igazságügyi hatóságokkal, míg az eljárási jogsegély
egyéb formái esetében az Nbjt. által meghatározott kapcsolattartási mód az irányadó.
A közvetlen kapcsolattartás során felmerülő esetleges nehézségek, problémák megoldása
érdekében természetesen a magyar igazságügyi hatóságok továbbra is jogi segítséget,
tájékoztatást kérhetnek mind a legfőbb ügyésztől, mind a minisztertől, és mindezeken
túlmenően az Eurojust mellett az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjaihoz is
fordulhatnak segítségért.
A területi szervek közötti együttműködés egyik nehézségeként merülhet fel a megkeresés
elintézésére illetékes és hatáskörrel rendelkező szerv felkutatása, beazonosítása. Az Európai
Unió Tanácsa által 1998. június 29-én elfogadott közös fellépés (98/428/JHA) a bűnügyi
együttműködés megkönnyítése, eredményesebbé tétele és feltételeinek javítása érdekében
létrehozta az Európai Igazságügyi Hálózatot. A Hálózatot a tagállamoknak a nemzetközi
igazságügyi együttműködésért felelős központi hatóságai és e területen hatáskörrel rendelkező
egyéb hatóságai alkotják. A kontaktpontok feladatai az igazságügyi hatóságok közötti
közvetlen kapcsolattartás elősegítése információval, megfelelő tájékoztatással. A
kontaktpontoknak naprakész adatbázissal kell rendelkezniük az igazságügyi hatóságok
egyszerűsített listájával és a helyi hatóságok teljes címjegyzékével minden tagállamra nézve,
illetve megfelelő információt kell nyújtaniuk az egyes tagállamok igazságügyi és eljárási
rendszeréről.
182
Hasonló információátadást tesz lehetővé a bűnözés súlyosabb formái elleni fellépés
megerősítése érdekében az Eurojust-ot létrehozó, az Európai Unió Tanácsa által 2002. február
28-án elfogadott határozat is, melynek alapján a nemzeti tagok segítségével gyorsan pontos
információk szerezhetők a külföldi államok igazságügyi rendszeréről, illetékes területi
szerveiről.
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény az
Egyezményben meghatározott együttműködési formáknak a büntetőeljárást megelőző
felderítési szakban, a bűnüldöző hatóságok közötti alkalmazását szabályozza. A Javaslat ezért
a büntetőeljárás megindítását követően az igazságügyi hatóságok közötti együttműködés
formáit határozza meg.
A Javaslat pontosan meghatározza, hogy az eltérő eljárási szakaszokhoz (felderítési szak,
majd a büntetőeljárási szak) kapcsolódó nemzetközi együttműködés során mely belső
jogszabályt kell alkalmazni. A büntetőeljárás megindítása előtt (felderítési szakasz) a
tagállami bűnüldöző szerv által megküldött, illetve a magyar bűnüldöző szerv által
előterjesztett jogsegély iránti megkeresés fogadására és teljesítésére, illetve előterjesztésére a
bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés
végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a
továbbiakban csak a Javaslat rendelkezései szerint, mint eljárási jogsegély iránti megkeresés
teljesítését lehet folytatni. Egyetlen kivételt ez alól a közvetlen tájékoztatás jelent, így a
büntetőeljárás megindítását követően is megmarad a rugalmas, közvetlen együttműködés
lehetősége a bűnüldöző szervek számára. Ennek megvalósulását szolgálja az a jogszabályi
felhatalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárást folytató tagállami bűnüldöző
hatóságok információcserére vonatkozó megkereséseit a magyar bűnüldöző hatóságok
megválaszolják, teljesítsék, amely így gördülékenyebbé teszi az információcserét.
A Javaslatnak az eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseit - az Egyezmény 1. Cikkében
megfogalmazott kiegészítő jellegével összhangban - csak akkor kell alkalmazni, ha
nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Ez az alapelv lehetővé teszi, hogy az Európai
Unió valamint az Európa Tanács többi, a bűnügyi együttműködést is érintő nemzetközi
szerződésének az eljárási jogsegélyre vonatkozó rendelkezései, illetve a tagállamok közötti
kétoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezései továbbra is alkalmazhatóak legyenek a
magyar és a tagállami igazságügyi hatóságok közötti jogsegélyforgalomban.
Az Európai Unió jogforrásai közül a legfontosabb jogi norma az Egyezmény, valamint annak
a 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve. Egyes eljárási jogsegély-formák
esetében alkalmazni lehet az Európai Unió tagállamai által 1985. június 14-én elfogadott, a
közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről rendelkező schengeni
megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-i egyezmény rendelkezéseit is.
Alkalmazni lehet továbbá az Európai bűnügyi jogsegély egyezményt - lényegében ezt az
egyezményt egészíti ki az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről
szóló egyezmény - valamint annak Strasbourgban, 1978. március 17-én kelt Kiegészítő
Jegyzőkönyvét, és a Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Második Kiegészítő
Jegyzőkönyvét is.
a 36. §-hoz
183
A jogsegélyformákra vonatkozó részletes szabályokat az Egyezmény tartalmazza, a Javaslat
így csak az egyes jogintézményekre vonatkozó, a magyar jogalkalmazás szempontjából
lényeges, az Egyezmény által részletekbe menően nem rendezett kérdéseket szabályozza.
a 37. §-hoz
A Javaslat 36. §-a példálózva sorolja fel az eljárási jogsegélyfajtákat, e felsorolás azonban a
gyakorlatban nem meríti ki a közvetlen együttműködés összes lehetséges formáját.
E rendelkezések gyakorlati alkalmazását elősegítendő fontos megemlíteni, hogy e területet
szabályozza az 1959-ben kelt, a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló
Európa Tanácsi egyezmény, valamint a Schengeni Végrehajtási Egyezmény. Azon tagállamok
esetében, amelyek nem részesei a 2000. évi Egyezménynek, a kapcsolattartást e két másik
nemzetközi szerződés tartalmazza, amelyek azonban a közvetlen kapcsolattartást nem teszik
lehetővé. Közvetlen megkeresés előterjesztésére tehát nincs lehetőség azon tagállam irányába,
amelyik a 2000. évi Egyezménynek nem részese mindaddig, amíg e tagállam a közvetlen
megkeresések teljesítésének feltételeit a hazai jogrendjében nem teremti meg. Ezen
tagállamok igazságügyi hatóságai mindaddig a központi hatóságokon keresztül, a miniszter
közreműködésével kereshetőek meg, ameddig a kötelező hatály elismerésére ott nem kerül
sor. E kérdésben kétség esetén a miniszter nyilatkozata irányadó, az adatok pedig nyilvánosan
hozzáférhetőek az Európai Unió Tanácsának honlapján.
A Javaslat főszabályként az igazságügyi hatóságok (bíróság, ügyész) közötti
jogsegélyforgalmat szabályozza. A Javaslat szerint az Európai Unió tagállamai igazságügyi
hatóságainak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatóságok
közvetlenül küldik meg, és az említett szervektől közvetlenül fogadják a jogsegélykérelmeket.
Tekintettel arra, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt cselekmény
elvégzése a Be. szerint bizonyos esetekben a nyomozó hatóság hatáskörébe is tartozhat, ezért
a Javaslat egyes eljárási jogsegély-formák esetén a nyomozó hatóságok számára is jogkört
biztosít az eljárási jogsegély iránti kérelem előterjesztésére, illetve annak teljesítésére.
Az Európai Unió több tagállamának belső joga szerint a büntető ügyekben a bírósági eljárást
megelőző szakban (vizsgálat, nyomozás) bűnüldöző szervek is terjeszthetnek elő, illetve
teljesíthetnek eljárási jogsegély iránti megkeresést. A Javaslat éppen ezért az (1) bekezdésben
meghatározott, az igazságügyi hatóságok közötti kapcsolattartás főszabályától eltérve
lehetővé teszi, hogy a magyar igazságügyi hatóságok - nemzetközi szerződés alapján és ha a
tagállam belső joga is biztosítja azt - a tagállamok bűnüldöző szerveitől is elfogadjanak,
illetve közvetlenül e szervekhez is intézhessenek eljárási jogsegély iránti megkeresést.
Az állam joghatóságot gyakorol a területén tartózkodó személyek és javak felett, illetve a
saját állampolgáraira vonatkozó jogokat és kötelességeket maga határozza meg. A Javaslat
pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor Magyarország a szuverenitásából eredő
bizonyos jogkörét más tagállam igazságügyi hatóságának adhatja át annak érdekében, hogy a
bűncselekmények elkövetését hatékonyabban felderíthesse, illetve az olyan elkövetők elleni
fellépést is biztosíthassa, akik Magyarország területén keresnének menedéket a büntetőjogi
felelősségre vonás alól. Az állam bűnüldöző jogkörébe és büntető hatalmába való beavatkozás
azonban adott esetben sértheti Magyarország felségjogait, ezért az ilyen eljárási cselekmény
teljesítésére irányuló megkeresést el kell utasítani, illetve ilyen megkeresés nem terjeszthető
elő. A Javaslat ezért külön közrendi záradékban meghatározza a büntető ügyekben folytatott
eljárási jogsegély korlátait. Az eljárási jogsegély teljesítésére csak olyan mértékben kerülhet
184
sor, ameddig az nem csorbítja a magyar szuverenitást (felségjogot), nem veszélyezteti
Magyarország biztonságát vagy nem sérti közrendjét.
A Javaslat szerint abban az esetben, ha kétség merül fel a megkeresés teljesíthetősége kapcsán
(ellentétes a magyar jog alapelveivel), vagy a megkeresést az Európai Unió tagállamának nem
igazságügyi hatósága terjesztette elő, illetve másik tagállamban a bűnüldöző szervek eljárási
jogsegély iránt megkeresésének szükségessége merül fel, és kérdéses, hogy a megkeresett
tagállam joga ezt lehetővé teszi-e, akkor a magyar igazságügyi hatóság köteles a vádirat
benyújtásáig a legfőbb ügyészt, a vádirat benyújtása után a minisztert ennek tisztázása végett
megkeresni.
a 38. §-hoz
A közvetlen kapcsolattartás jogszabályi hátterének megteremtésén túlmenően az
Egyezménnyel összhangban biztosítani kell a jogsegélykérelmeknek nemcsak írásban, hanem
faxon, illetve elektronikus levél formájában történő megküldését és fogadását is. Az Nbjt. 76.
§-a szerinti hatályos szabályozás ugyanis az eljárási jogsegély iránti megkeresésnél csak az
írásbeli formát fogadja el. Ezt az alakszerűségi szabályt megerősíti az Nbjt. 80. § (2)
bekezdése, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresés formai követelményeként előírja,
hogy azt el kell látni a megkereső igazságügyi hatóság képviselőjének aláírásával és
pecsétjével. A Javaslat biztosítja az elektronikus hírközlési eszközök útján (telefax,
számítástechnikai berendezés útján elektronikus levél formájában) továbbított megkeresések
fogadását, illetve azok ily módon történő megküldését, természetesen azzal a feltétellel, hogy
a megkeresés előterjesztője megfelelően azonosítható és a megkeresés írásbeli formában is
reprodukálható legyen.
A Javaslat rendelkezik az eljárási jogsegély iránti megkeresés áttételéről is, ha a magyar
igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik
illetékességgel. Az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartás szempontjából
alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a megkereső tagállami igazságügyi hatóság minden
esetben pontos ismerettel rendelkezzen arról, hogy melyik magyar igazságügyi hatóság
teljesíti az eljárási jogsegély iránti megkeresést. A Javaslat ezért előírja, hogy az áttételéről -
a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével - az áttételt elrendelő magyar
igazságügyi hatóságnak értesítenie kell a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot.
a 39. §-hoz
A Javaslat a jobb áttekinthetőség érdekében két önálló bekezdésben, világosan elkülönítve
szabályozza az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban felmerülő
akadályok megoldása érdekében követendő eljárást.
Az első bekezdés azt az esetkört fogja át, ha már a megkeresés kézhezvételekor
megállapítható, hogy a megkeresés nem vagy csak részben teljesíthető. Ennek alapvetően két
oka lehet: egyrészt a megkeresés hiányos, nem tartalmazza az eljárási cselekmény
teljesítéséhez elengedhetetlen adatokat, vagy másrészt már a megkeresésből kitűnik, hogy
teljesítésének jogszabályi akadályai vannak, az törvénybe ütközik, illetve a magyar jog nem
teszi lehetővé a kért eljárási cselekmény foganatosítását. A közvetlen kapcsolattartás elvére
valamint az eljárási jogsegély gyors elintézésének követelményére tekintettel a Javaslat
biztosítja a magyar igazságügyi hatóságok számára azt a lehetőséget - főképpen, ha a
185
megkeresés hiányosságainak orvoslásáról van szó, és az egyszerű adatkéréssel megoldható -
hogy a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton megkereshessék a
szükséges adatok közlése érdekében. Ha a magyar igazságügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy az
eljárási jogsegély iránti megkeresésben kért intézkedés csorbítja Magyarország felségjogait,
veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét, akkor a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyészhez,
a vádirat benyújtása után a miniszterhez kell felterjeszteni a megkeresést a teljesíthetőségről
történő döntés meghozatala érdekében.
A második bekezdésben az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során felmerülő
akadályok esetén követendő szabályokat határozza meg a Javaslat. A megkeresés alapján
ebben az esetben a magyar igazságügyi hatóság előkészíti vagy megkezdi a kért eljárási
cselekmény foganatosítását, azonban olyan akadály merül fel, amely kizárja az eljárási
cselekmény megkezdését, illetve továbbfolytatását. Ebben az esetben az ügyész a legfőbb
ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg a megkeresést. A legfőbb ügyész, illetve
a miniszter - az ok megjelölésével - értesíti a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot a
megkeresés teljesítésének akadályáról.
a 40. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról az esetről is, ha a magyar igazságügyi hatóság által előterjesztett
megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem, vagy
csak részben tudja teljesíteni. Ha a megkeresés indokai ebben az esetben továbbra is
fennállnak, azaz a magyar igazságügyi hatóság továbbra is szükségesnek tartja az eljárási
cselekmény tagállami igazságügyi hatóság általi foganatosítását, akkor a Javaslat
kötelezettségként írja elő, hogy a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság
által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedjék. A közvetlen kapcsolattartás
elvének érvényesülése érdekében a Javaslat a hiányok pótlását, a felmerült akadályok
megoldását a megkereső magyar igazságügyi hatóság feladatává teszi, az együttműködésben
jelentkező akadályok elhárítását nem utalja a legfőbb ügyész, illetve a miniszter hatáskörébe,
lehetővé téve így a közvetlen kapcsolatfelvételt a megkeresett tagállami igazságügyi
hatósággal.
a 41. §-hoz
E § elsőbbséget biztosít a Javaslat rendelkezéseinek azzal, hogy a magyar útlevél-, az
idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát az eljárási
jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, mint például a letartóztatásban lévő személyek
határon történő átszállítása, muzeális értékű tárgyak visszaadása esetében.
a 42-45. §-okhoz
Az Nbjt. 64. § (1) bekezdése szerint az eljárási jogsegély teljesítése során főszabályként a
magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell eljárni. E rendelkezés azonban biztosítja azt a
lehetőséget, hogy a megkereső tagállami igazságügyi hatóság kérelmére más eljárásmódot is
alkalmazzon a magyar igazságügyi hatóság, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar
jogrendszer alapelveivel. Az Nbjt. így nem kötelezettségként, hanem csak lehetőségként
szabályozza a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kért szabályok alkalmazását,
annak eldöntését teljes mértékben a megkeresést teljesítő magyar igazságügyi hatóság
mérlegelési jogkörébe utalva.
186
A Javaslat szerint - az Egyezmény 4. Cikkének rendelkezéseivel összhangban - a magyar
igazságügyi hatóságnak a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten
megjelölt formai előírások és eljárási szabályok szerint kell teljesítenie a jogsegély iránti
megkeresésben foglalt intézkedést. A Javaslat - az Egyezmény szabályozási alapelveit
követve - szakít a büntető ügyekben nyújtott eljárási jogsegély területén korábban uralkodó
„locus regit actum” hagyományos elvével.
A Javaslat ezért kifejezetten rendelkezik arról, hogy főszabályként a magyar büntetőeljárási
szabályok szerint kell teljesíteni a jogsegély iránti megkeresést, azonban a megkereső
tagállami igazságügyi hatóság kérelmére kötelező jelleggel - és nem csak lehetőségként - a
megkeresésben megadott eljárási módokat és szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha azok
ellentétesek a magyar jogrendszer alapelveivel.
A megkereső és a megkeresett állam eljárási szabályainak párhuzamos érvényesülése és
alkalmazása abban az esetben kifejezetten megengedett, ha az a tanúk, illetve terheltek
eljárási jogainak minél szélesebb körű érvényesülését szolgálja. Ennek érdekében a Javaslat
előírja, hogy az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként
történő kihallgatásakor a magyar, és - erre vonatkozó kérelem esetén - a megkereső tagállam
jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre
és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. Főszabályként így a tanú, illetve
a terhelt kihallgatása során a magyar jog szerint kell eljárni, azonban a megkereső tagállami
igazságügyi hatóság kifejezett kérésére a megkereső állam jogát is alkalmazni kell. A
párhuzamos alkalmazás azonban azt is jelenti, hogy a megkereső tagállam joga szerint
kihallgatott tanú a magyar büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján akkor is
megtagadhatja a tanúvallomást, ha a megkereső tagállam joga ilyen megtagadási okot nem
ismer.
Az Egyezmény a jogi személlyel szemben indult, vagy azt érintő büntetőeljárásokban is
lehetővé teszi az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést, így a Javaslat erről
kifejezetten rendelkezik. A Javaslat pontosan megjelöli azt az illetékességi okot (jogi személy
székhelye), amely alapján meghatározható a jogsegély iránti megkeresést teljesítő magyar
igazságügyi hatóság. A jogi személy székhelye, mint illetékességi ok azért lett főszabályként
meghatározva, mert a jogi személlyel kapcsolatos megkeresések nagy többsége
előreláthatólag a jogi személy nyilvántartásával, bejegyzésével, vele szemben alkalmazott
joghátrányokkal lesz kapcsolatos. A jogi személyre vonatkozó cégadatokat, illetve társadalmi
szervezet esetén az egyéb adatokat pedig annak székhelye szerinti megyei bíróság, mint
cégbíróság tartja nyilván. Indokolt így a gyors és hatékony teljesítés elősegítése érdekében a
jogi személy székhelyét illetékességi okként meghatározni a jogsegély iránti megkeresés
teljesítésével összefüggésben. Természetesen, ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés
tartalmából más következik, illetve az abban foglalt eljárási cselekmény teljesítése nem a jogi
személy székhelye szerinti igazságügyi hatóság eljárását követeli meg, akkor más ügyész,
illetve bíróság is jogosult a megkeresés teljesítésére.
a 46-47. §-okhoz
187
A Javaslat szerint - az Egyezmény 4. Cikk (2) bekezdésével összhangban - az eljárási
jogsegély iránti megkeresést a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kért eljárási
határidőt alapul véve kell teljesíteni. A hatályos szabályozást jelentő Nbjt. 64. § (1)
bekezdése, amikor lehetővé teszi a megkereső állam által kért eljárási módok alkalmazását,
egyben biztosítja a megkereső állam által alkalmazni kért eljárási határidők megtartását is.
Indokolt azonban, hogy a Javaslat önálló rendelkezésként kifejezetten előírja a megkereső
tagállami igazságügyi hatóság által kért határidők figyelembe vételének szabályát. A kért
eljárási határidők figyelembe vétele az egyik legfontosabb feltétele az eredményes
együttműködésnek, hiszen mindenképpen tekintettel kell lenni arra, hogy a megkereső
igazságügyi hatóság saját belső jogának szabályai milyen határidőket biztosítanak a
bizonyítási cselekmények elvégzésére, a bizonyítási eszközök beszerzésére, illetve
felhasználására.
A kért határidők figyelembe vételének kötelezettségéhez kapcsolódóan fontos rendezni a
határidő túllépésével, előzetes vagy utólagos módosításával, valamint az erre vonatkozó
tájékoztatással, illetve egyeztetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat. A Javaslat ezért a
megkeresett magyar igazságügyi hatóság kötelezettségeként írja elő, hogy ha a megkeresés
fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem
lehetséges, a magyar igazságügyi hatóságnak haladéktalanul tájékoztatást kell adnia a
megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról.
A Javaslat éppen a kért eljárási határidők betartásának elősegítése érdekében
kötelezettségként írja elő az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő magyar
igazságügyi hatóság számára, hogy a megkeresésben megadott határidő kitűzésének indokát
jelölje meg. Ez például az adott eljárási határidőt előíró jogszabályhely megjelölése és rövid
ismertetése (a rendelkezés fénymásolatának csatolása) mellett természetesen lehet az is, hogy
a megkereső magyar bíróság utal arra, hogy melyik határnapra tűzött ki tárgyalást az adott
ügyben, és így addig az időpontig szükséges a megkeresésben kért eljárási cselekmény
elvégzése.
a 48. §-hoz
Az Egyezmény az 5. Cikkében az eljárás gyorsítása érdekében az eljárási iratok közvetlenül,
postai úton történő kézbesítéséről rendelkezik. Az „eljárási iratok” kifejezés nemcsak az
idézések, értesítések kategóriáját fogja át, hanem kiterjed az eljárás során hozott határozatokra
is.
Az Nbjt. az európai bűnügyi jogsegélyegyezmény alapelvéhez hasonlóan nem teszi lehetővé
az eljárási iratok közvetlen kézbesítését. Az Nbjt. 61. § (2) bekezdéséből, 63. §-ából, 70. §-
ából és 80. § (3) bekezdéséből az következik, hogy Magyarországon az eljárási iratok
kézbesítése minden esetben csak külön megkeresés alapján, a központi hatóságokon - a
legfőbb ügyészen és a miniszteren - keresztül lehetséges. A Be. 70. § (1) bekezdés e) pontja is
külön esetként szabályozza a nemzetközi jogsegély keretében történő kézbesítést, utalva így a
külföldre továbbítandó iratoknak az általánostól eltérő kézbesítési rendszerére.
A Javaslat az Európai Unió tagállamainak vonatkozásában a közvetlen, postai úton történő
kézbesítést fogalmazza meg főszabályként. Magyar viszonylatban (belföldön) a kézbesítés
megtörténtének igazolására a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) alkalmazása elegendő,
így a tagállamok viszonylatában sem támasztható ezt meghaladó további követelmény. Az
Egyezmény 5. Cikk (2) bekezdés b) pontja is csak akkor teszi lehetővé a közvetlen kézbesítés
188
kizárását, ha az adott államon belül sem elfogadott a postai úton történő kézbesítés. Ez
természetesen nem érinti a többi állam vonatkozásában a már meglévő kézbesítési eljárási
szabályokat, így a Be. 70. § (1) bekezdés e) pontja - amely az Nbjt. külföldi kézbesítésre
vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását biztosítja - továbbra is alkalmazható a nem
tagállamokba irányuló iratkézbesítések esetében. A Javaslat taxatíve meghatározott kivételes
esetekben lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar igazságügyi hatóságok a hivatalos iratot a
címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságainak útján, eljárási jogsegély keretében
kézbesítésék.
A Javaslat szerint - összhangban az Egyezmény 5. Cikk (3) bekezdésében foglalt
rendelkezésekkel - a hivatalos iratot, ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, le kell
fordítani a címzett anyanyelvére, illetve az általa ismertként megjelölt más nyelvre vagy - ha
ezek a magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek - a címzett tartózkodásának helye
szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az Egyezmény
ugyanis a hatályos magyar rendelkezéseknél jóval szélesebb körben, és külön erre irányuló
kérelem vagy az államok közötti kétoldalú megállapodás hiányában is főszabályként követeli
meg a külföldre kézbesítendő iratok idegen nyelvre történő lefordítását. Az Nbjt. 82. §-a
ugyanakkor csak abban az esetben írja elő a megkeresés és mellékleteinek lefordítását, ha azt
a külföldi állam megköveteli. A Javaslat ezért az Nbjt. rendelkezéseiben megfogalmazott
alapelvtől eltérő szabályt határoz meg a tagállamba történő iratkézbesítésekhez kapcsolódó
nyelvhasználat tekintetében.
A kézbesítendő irathoz csatolt tájékoztatás intézményével a Javaslat az Nbjt.-ben nem
szereplő intézményről rendelkezik. Az Egyezmény rendelkezései szerint ugyanis az
igazságügyi hatóságnak tájékoztatnia kell a címzettet arról, hogy a kibocsátó állam mely
hatóságától kaphat felvilágosítást az eljárással összefüggő jogairól és kötelességeiről. A
Javaslat az Egyezmény hivatkozott rendelkezésével összhangban ezért előírja, hogy az irathoz
a címzett által ismert nyelven tájékoztatást kell mellékelni az eljárási jogairól és
kötelességeiről.
a 49-52. §-okhoz
A Javaslat - az Egyezmény 7. Cikkének megfelelően - lehetővé teszi, hogy a magyar és a
tagállami igazságügyi hatóságok erre irányuló megkeresés nélkül is közvetlen
információcserét folytassanak. A magyar igazságügyi hatóság az előtte folyamatban lévő
büntetőeljárás során felmerült egyes adatokról, tényekről tájékoztathatja a tagállam
igazságügyi hatóságát, ha úgy véli, hogy az hasznos lehet a külföldi állam számára, például
büntetőeljárás megindítását, lefolytatását segítve elő, esetleg későbbi eljárási jogsegély iránti
megkeresés előterjesztésének alapjául szolgálhat.
A Javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy az igazságügyi hatóságok a magyar
büntetőeljárás szabályaival összhangban tájékoztatást adhatnak a tagállamok igazságügyi
hatóságainak az előttük folyamatban lévő üggyel kapcsolatban, figyelembe véve a magyar
eljárás (nyomozás) érdekeit, valamint az államtitok és a szolgálati titok védelmével
kapcsolatos szabályokat. Hasonlóan közvetlenül megkereshetik a tagállami igazságügyi
hatóságokat valamely büntető üggyel kapcsolatos tájékoztatás kérése, adatok szolgáltatása
érdekében. A Javaslat - a nyomozás érdekeire figyelemmel, illetve az eljárási jogsegély
egyszerűsítése érdekében - meghatározott körben lehetővé teszi a magyar nyomozó hatóság
számára közvetlen tájékoztatás kérését, illetve adását. Tekintettel arra, hogy a Be. szerint a
189
nyomozásról az ügyész rendelkezik, ezért a nyomozó hatóságnak ebben az esetben a
tájékoztatás tényéről, valamint a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesítenie
kell.
A 2006/960/IB kerethatározatnak való megfelelés biztosítása érdekében beiktatott 50. §-a
szabályozza azt az esetet, amikor a hazai nyomozó hatóság vagy ügyész kér közvetlen
tájékoztatást egy tagállami illetékes bűnüldöző hatóságtól vagy ügyésztől. Ilyenkor a kérelmet
a 3. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni, és ebben
egyértelműen meg kell jelölni a teljesítési határidőt is: a (2)-(3) bekezdések meghatározzák,
milyen határidővel lehet a kérelmet előterjeszteni a tagállami hatóságok irányába.
Az 51. § azt az esetet szabályozza, amikor a hazai nyomozó hatósághoz vagy ügyészséghez
megkeresés érkezik, és annak kell megválaszolnia a megkeresést a tagállami megkereső
nyomozó hatóság vagy ügyész irányába. Ebben az esetben a tájékoztatást a 4. számú melléklet
szerinti formanyomtatványon kell megadni, külön ügyelve a teljesítési határidőkre, amelyeket
a (3)-(6) bekezdések határoznak meg. A Javaslat rendelkezik a megkeresés megtagadásának
kötelező [(8) bekezdés] és lehetséges [(9) bekezdés] okairól.
Az 52. § végzi el a 2007/845/IB határozat szabályainak hazai jogba történő átültetését. Ezek a
rendelkezések megteremtik a meghatározott célból történő tájékoztatáskérés és
tájékoztatásadás esetében a közvetlen tájékoztatás lehetőségét, ha egyik oldalról a hazai
vagyon-visszaszerzési hivatal, másik oldalról - attól függően, hogy más tagállamok milyen
hatóságo(ka)t jelölnek ki erre a feladatra - egy tagállami közigazgatási, bűnüldözési, vagy
igazságügyi hatóság között kerül erre sor.
Mivel a 2007/845/IB határozat a 2006/960/IB kerethatározat által meghatározott eljárási
szabályokra, határidőkre és formanyomtatványokra épül, továbbá rendelkezései erre a
kerethatározatra utalnak vissza, ezért ezek alkalmazására utal az 52. § (2) bekezdése, azzal az
eltéréssel, hogy a 3. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon előterjesztett
kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett
természetes vagy jogi személyekkel összefüggő ismert adatokat is.
az 53. §-hoz
Az Egyezmény 8. Cikke lehetővé teszi, hogy a megkeresett tagállam - a megkereső tagállam
kérelmére és jóhiszemű harmadik személyek jogainak a sérelme nélkül - a bűncselekmény
útján megszerzett tárgyakat a megkereső tagállam rendelkezésére bocsássa abból a célból,
hogy azokat a jogos tulajdonosnak visszaszolgáltassák. Az Egyezmény hivatkozott
rendelkezése már nem a korábbi jogsegélyegyezményekben meghatározott, bizonyítási
eszközként szolgáló tárgyak ideiglenes, eljárási cselekmények elvégzése, és a bizonyítási
eljárás elősegítése érdekében történő átadásáról szól, hanem ebben az esetben a megkereső
államban élő jogos tulajdonosnak történő végleges visszaszolgáltatásról van szó.
Az Nbjt. 67. §-a szabályozza a tárgyak átadását külföldi állam megkeresésére, azonban
kifejezetten nem rendelkezik a visszaadásra vonatkozó igényről történő lemondás
lehetőségéről. A hatályos magyar szabályozás elvileg lehetővé teszi a tárgyak visszaadását,
mivel az Nbjt. 3. §-a alapján alkalmazható európai bűnügyi jogsegélyegyezmény 6. Cikk (2)
bekezdése biztosítja a visszaküldés jogáról történő lemondást, azaz tárgyak végleges átadását.
190
Az Nbjt. 30. §-ában a kiadatási eljárással összefüggésben is szabályozza a tárgyak átadásának
kérdését.
A visszaadás jogintézménye részletes szabályozásának alapvető indoka az, hogy az
Egyezmény rendelkezései mellett további feltételeket szükséges szabni a tárgyak
visszaadására vonatkozó jogsegély iránti megkeresés teljesítéséhez. A Javaslat így
többletfeltételként írja elő, hogy a tárgyak visszaadására csak akkor kerülhet sor, ha a
megkeresésben kétséget kizáró módon igazolták a tulajdonjogot, és a visszaadás nem sérti
harmadik személy jóhiszeműen szerzett jogait.
A visszaadás további feltételeként határozza meg a Javaslat, hogy a megkeresésben szereplő
tárgyra folyamatban lévő más magyar büntetőeljárás során (például, mint bizonyítási eszköz)
nincs szükség. Ha valamely személy a bűncselekmény tárgyán a magyar jog szerint később
tulajdonjogot szerzett (a nem tulajdonostól való tulajdonszerzés polgári jogi esetei), ez a
tulajdonszerzés akadálya lehet a dolog visszaadásának. Természetesen a dolgon harmadik
személy részéről fennálló egyéb használati, haszonélvezeti, bérleti jogokat is figyelembe kell
venni a tárgyak visszaadására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor.
Tekintettel arra, hogy a tárgy véglegesen visszakerül a tagállamba, ezért a magyar
büntetőeljárás sikeréhez és az állami büntetőjogi igény érvényesítésének elsődlegességéhez
kapcsolódó érdek érvényesülésének biztosítása végett a Javaslat lehetővé teszi az átadás
elhalasztását addig, míg az adott tárgyra a magyar büntetőeljárásban szükség van. A tárgyak
visszaadására vonatkozó eljárási jogsegély iránti megkeresés a legtöbb esetben egy lefoglalás
iránti megkeresést is feltételez, illetve ilyen jellegű kényszerintézkedést tesz szükségessé,
ezért a Javaslat szerint a magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy
lefoglalását, és - szükség esetén - az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.
az 54. §-hoz
Az Egyezmény lehetőséget biztosít arra, hogy ha egy tagállami igazságügyi hatóság olyan
eljárási cselekmény foganatosítása iránt terjesztett elő megkeresést, amelynél a területén
fogvatartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt ideiglenesen annak a
tagállamnak a területére szállíthatják át, ahol az eljárási cselekményt le kell folytatni.
Az Nbjt. 66. §-a a fogva tartott személy ideiglenes átadását szabályozza, amely azonban eltér
az Egyezményben foglalt jogintézménytől. Az Egyezmény esetében ugyanis az az állam tartja
fogva a személyt, aki a megkeresést terjeszti elő, és ennek az államnak a büntetőeljárása során
szükséges foganatosítani eljárási cselekményt egy másik tagállam területén.
A jogintézmény újszerű jellegére figyelemmel - tisztázva így az eltérést az Nbjt.-ben
szabályozott intézménytől - a Javaslat részletesen rendelkezik az ideiglenes átszállításról (az
átadás elnevezés az európai elfogatóparancs végrehajtásához kapcsolódó fogalom). Az
Egyezmény 6. Cikk (8) bekezdése szerint - eltérve így a közvetlen kapcsolattartás elvétől - a
fogvatartott személyek ideiglenes átadására vonatkozó eljárási jogsegély iránti megkeresést
minden esetben a központi hatóságokon keresztül kell továbbítani. A Javaslat szerint ezért az
előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó eseti megállapodást a
vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés
büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti
meg. A Javaslat nem részletezi a megállapodás tartalmi és alaki kellékeit, azonban a
191
megállapodás egyik fontos elemeként külön kiemeli a visszaszállítás határnapjának
meghatározását.
A Javaslat kötelező jelleggel írja elő, hogy mind Magyarország területére, mind a
magyarországi büntetőeljárás során más tagállam területére történő ideiglenes átszállításhoz
az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy az
ideiglenesen átszállított személy fogvatartását a magyar büntetés-végrehajtási jogszabályok
szerint Magyarország területén is biztosítani kell.
Az ideiglenes átszállítás keretében a más tagállam területén töltött fogvatartásnak nincs jogi
hatása a magyar fogvatartásra, azt jogilag nem szakítja meg. A Javaslat ezért kimondja, hogy
a tagállam területén töltött fogvatartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt
kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.
az 55. §-hoz
Az Egyezmény lehetővé teszi a bűnügyi jogsegély keretében a tanúk, szakértők és vádlottak
kihallgatását videokonferencia (a magyar jogi terminológia szerint: zártcélú távközlő hálózat)
útján. A Be. 244/A-244/D. §-a új jogintézményként vezette be a zártcélú távközlő hálózat
útján történő tárgyalás jogintézményét. A magyar büntető eljárási szabályozás teljes
mértékben összhangban van az Egyezmény rendelkezéseivel. A Javaslat így csak arról
rendelkezik, hogy Magyarország területén - a Be. szabályaira és a kiépülő infrastruktúrára is
figyelemmel - kizárólag a bíróságok teljesíthetnek zártcélú távközlő hálózat útján történő
kihallgatásra irányuló megkeresést. A megkeresés teljesítésében magyar részről így csak a
bíróságok vesznek részt, mivel a Be. szabályai szerint csak a bíróság rendelheti el a zártcélú
távközlő hálózat útján történő kihallgatást. Az ügyészhez érkező megkeresések teljesítése is a
bíróság feladata lesz.
A Be. ugyan nem teszi lehetővé szakértő kihallgatását zártcélú távközlő hálózat útján,
azonban ez nem ellentétes a magyar jog alapelveivel. Tekintettel arra, hogy a
videokonferencia során elsődlegesen a megkereső állam jogát kell alkalmazni, ezért az erre
irányuló megkeresés esetén nincs jogi akadálya annak, hogy a magyar bíróság, mint
megkeresett fél a szakértő kihallgatásához nyújtson segítséget. A szakértő kihallgatásának
lehetőségét azonban a belső jogban megteremteni szükségtelen, mivel az teljes mértékben
idegen a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás tanúvédelmi, áldozatvédelmi
célkitűzéseitől.
az 56. §-hoz
Az Egyezmény 11. Cikke a távbeszélő készülék felhasználásával történő kihallgatást
(telefonkonferencia) is lehetővé teszi, a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatáshoz
hasonló szabályozást teremtve meg. Fontos eltérés a videokonferenciától, hogy ilyen
formában nem teszi lehetővé a vádlott telefonkonferencia útján történő kihallgatását, és a
szakértő vagy tanú kihallgatása esetén is kötelező jelleggel előírja hozzájárulásuk beszerzését.
A Javaslat ezért rendelkezik a távbeszélő készülék útján történő kihallgatásról. Tekintettel
arra, hogy a távbeszélő készülék felhasználásával történő kihallgatásnak hasonló alaki és
tartalmi kellékei vannak, mint a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásnak - a
192
kihallgatott személy azonosításához, személyazonossága igazolásához, valamint
befolyásmentes vallomástételéhez, illetve a tanúvédelmi program hatálya alatt álló személy
biztonságához szükséges eljárási garanciák - ezért a Javaslat csak utal a zártcélú távközlő
hálózat útján történő kihallgatás szabályaira. A zártcélú hálózat útján történő kihallgatástól
eltérően azonban itt az ügyész is részt vehet a megkeresés teljesítésében, hiszen az ahhoz
szükséges infrastruktúra a rendelkezésére áll, és a magyar jog sem korlátozza ebben a
tekintetben az ügyész jogkörét.
az 57-61. §-okhoz
A nemzetközi bűnözés kiszélesedése, a mind gyakoribbá váló határon átívelő
bűncselekmények, a nemzetközi szintű szervezett bűnözés térhódítása az eljárási jogsegély
hagyományos formái mellett újabb, hatékonyabb jogi eszközök biztosítását teszik szükségessé
a nyomozó hatóságok számára. Míg a bűnelkövetők az Európai Unión belül a négy
alapszabadság alapján gyakorlatilag teljesen szabadon mozoghatnak a tagállamok között,
addig a büntető igazságszolgáltatás nemzeti határok közé szorul. Ezen a tényen kívánt
változtatni az Egyezmény, amely a több államot érintő büntető ügyekben közös
nyomozócsoportok felállításának lehetőségét teremti meg, illetve erre ösztönzi a tagállamokat.
Az Egyezmény 13. Cikk (1) bekezdése értelmében két vagy több tagállam illetékes hatóságai
meghatározott céllal, és korlátozott időtartamra közös nyomozócsoportot állíthatnak fel, a
csoportot létrehozó egy vagy több tagállamban végrehajtandó bűnügyi nyomozás elvégzése
céljából.
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény csak a
büntetőeljáráson kívül létrehozható közös bűnfelderítő csoportokról rendelkezik. A
rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. § (4) bekezdése
szabályozza a külföldi nyomozó hatóság tagjának cselekvési jogkörét, biztosítva számára,
hogy nemzetközi megállapodás alapján Magyarország területén rendőri jogosítványokat
gyakorolhasson. Ez a felhatalmazás azonban csak a büntetőeljáráson kívül érvényesül, mivel a
büntetőeljárásról szóló törvény nem biztosítja a külföldi nyomozó hatóság tagja számára az
eljárási cselekmény foganatosításának jogát. A Be. 36. § (5) bekezdése utalásszerű,
összefoglaló rendelkezést tartalmaz a közös nyomozócsoport legalapvetőbb szabályairól.
A Javaslat a közös nyomozócsoport létrehozásának feltételeiről rendelkezve biztosítja a közös
nyomozócsoportban részt vevő tagállami nyomozó számára - garanciális okokból - pontosan
meghatározott eljárási cselekmények foganatosításának jogát. Az Egyezmény ugyanis a
külföldön működő ún. kihelyezett tagok számára nemcsak az eljárási cselekményeken való
jelenlét jogát biztosítja, hanem ezek a nyomozók a csoport vezetőjének utasítására, és a küldő
állam jóváhagyása alapján eljárási cselekmények végrehajtásában is közreműködhetnek. A
Javaslat ugyanakkor - az Egyezménnyel összhangban - korlátozásként előírja, hogy az e §-
ban meghatározott eljárási cselekményeket a közös nyomozócsoportban részt vevő tagállami
nyomozó csak a csoport magyar vezetőjének utasítása szerint végezheti.
A Javaslat biztosítja a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak Magyarország
területén eljáró tagja számára azt a jogot, hogy - a közös nyomozócsoport feladatának
teljesítéséhez szükséges mértékben - a tagállam hivatalos nyelvén tanút vagy terheltet
hallgasson ki. E jog hatékony érvényesülése érdekében ugyanakkor a Javaslat a magyar
igazságügyi vagy nyomozó hatóság számára előírja azt is, hogy - szükség esetén - tolmácsot
193
rendeljen ki a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja részére, ha az az eljárási
cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja.
A Javaslat rendezi - a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény
rendelkezéseire utalással - a kényszerítő eszközök alkalmazásának és a kényszerintézkedések
foganatosításának kérdését is, és biztosítja a közös nyomozócsoport tevékenysége felett az
ügyészi felügyeletet.
A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodás megkötésére az ügyész
jogosult, mivel a Be. 165. § (1) bekezdése szerint az ügyész rendelkezik a nyomozásról. Az
ügyész e jogköre fontos garanciát jelent a megállapodás tartalmi minőségének biztosítására, a
magyar jogalkalmazói és bűnüldözési érdekek kellő figyelembe vételére a közös nyomozó
csoport feladatának, tevékenységi körének meghatározása során. A Javaslat meghatározza a
megállapodás lényeges tartalmi elemeit is. Az erre vonatkozó felsorolás - figyelemmel a
gyakorlati alkalmazás során esetlegesen felmerülő további igényekre - nem taxatív, hanem
példálódzó jellegű. Ennek megfelelően az adott esettől függően a megállapodás tartalmi
elemei bővíthetők, azonban a Javaslatban meghatározott körülményeket a megállapodásban
mindenképpen rendezni kell.
A Javaslat tisztázza a Magyarország területén működő közös nyomozócsoport vezetésére
vonatkozó jogköröket. Az ügyésznek a nyomozás során elfoglalt központi szerepére
figyelemmel a Javaslat előírja, hogy ha a közös nyomozócsoportot a nyomozó hatóság
vezetője, illetve tagja vezeti, akkor rendszeresen be kell számolnia az ügyésznek a közös
nyomozócsoport működéséről, és előzetesen tájékoztatnia kell a foganatosítandó nyomozási
cselekményekről.
Az Európai Unió Tanácsának az Eurojust létrehozásáról a súlyos bűncselekmények elleni
közös fellépés megerősítése érdekében című, 2002. február 28-án elfogadott határozata,
valamint az Európai Uniónak az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló
Egyezményének 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve a két említett
szervezet számára biztosítja azt a jogot, hogy a tagállamoknál közös nyomozócsoport
létrehozását kezdeményezzék, illetve az Europol tisztviselője maga is részt vehessen a közös
nyomozócsoportban. A Javaslat az így felállított közös nyomozócsoportok működése jogi
hátterének megteremtése érdekében előírja, hogy az Eurojust, illetve annak nemzeti
képviselője, valamint az Europol által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok
jogaira és kötelezettségeire a Javaslat rendelkezéseit kell alkalmazni. A Javaslat szabályait
kell alkalmazni az Europol tisztviselőjének a közös nyomozócsoportban való részvételére is.
a 62. §-hoz
A 62. §-ban a harmadik személynek okozott kárért való felelősségi szabályok kerültek
meghatározásra olyan módon, hogy az Europol tisztviselői az általuk Magyarországon okozott
kárért a magyar jog szerint felelnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közös
nyomozócsoportban közreműködő Europol tisztviselők által akár jogszerűen, akár vétkes
kötelességszegéssel okozott kárért a magyarországi nyomozó hatóságok hasonló kárviselési
szabályai szerint köteles helytállni a károkozót foglalkoztató nyomozó hatóság. A
2009/371/IB határozat alapján azonban az ilyen károkozással összefüggésben kifizetett
összeget az Europol teljes egészében megtéríti a tagállamnak, vagyis a jelen esetben
Magyarországnak.
194
A 15. számú melléklet a 2009/371/IB határozat által az Europol tevékenységi körébe utalt
bűncselekménytípusok magyar büntetőjog szerinti, a Btk.-ban szereplő megfeleltetését
határozza meg.
a 63-64. §-okhoz
Az Egyezmény 14. Cikke lehetővé teszi, hogy a megkereső és a megkeresett tagállam
megállapodjon abban, hogy a nyomozás során egymást fedett személyazonossággal
tevékenykedő tisztviselők útján segítik (fedett nyomozás).
A Be. 178. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a nyomozó hatóság adatszerző
tevékenysége során az ügyész engedélyével fedett nyomozót alkalmazhat. A bűnüldöző
szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 25-26. §-a már
nemzetközi együttműködés keretében is lehetővé teszi a fedett nyomozó alkalmazását,
azonban csak a büntetőeljárást megelőző szakban.
A Javaslat a büntető ügyekben nyújtott eljárási jogsegéllyel kapcsolatban a büntetőeljárási
szakban is megteremti a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit. A fedett nyomozó
alkalmazásáról szóló megállapodás megkötésére a legfőbb ügyész jogosult. A legfőbb ügyész
e jogköre fontos garanciát jelent a megállapodás tartalmi minőségének biztosítására, a magyar
jogalkalmazói és bűnüldözési érdekek kellő figyelembe vételére a fedett nyomozó
jogkörének, tevékenységi körének meghatározása során. A Javaslat meghatározza a
megállapodás főbb tartalmi elemeit. A tagállami fedett nyomozó magyarországi eljárása
esetén jogaira, kötelezettségeire és felelősségére a közös nyomozócsoportnak Magyarország
területén eljáró tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagjára vonatkozó rendelkezései
az irányadóak. A Javaslat így biztosítja a tagállami fedett nyomozó magyarországi eljárása
felett a magyar ügyész felügyeletét is.
a 65-67. §-okhoz
Az Egyezmény kötelező jelleggel előírja a tagállamok részére az ellenőrzött szállítások
alkalmazásának biztosítását. A Javaslat ugyanakkor túllép az Egyezmény szabályozási körén
és az ellenőrzött szállítás mellett a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
körében az együttműködő személy igénybevételére és az ellenőrzött szállításra is tartalmaz
rendelkezést. A Be. csak röviden, egyetlen bekezdésben - 178. § (2) bekezdésében - utal a
nyomozó hatóság adatszerző tevékenységével összefüggésben a bírói engedélyhez nem kötött
titkos információgyűjtés eljárásainak, módszereinek és eszközeinek a büntetőeljárásban való
alkalmazására. Tekintettel arra, hogy ezeket az intézményeket a büntetőeljárási törvény
részletesen nem szabályozza, és azoknak a büntetőeljárás során való foganatosítása
lényegében azonos a büntetőeljárást megelőzően, a felderítési szakban történő
alkalmazásukkal, a Javaslat rögzíti az együttműködő személy igénybevételének és az
ellenőrzött szállításnak a szabályait.
Minthogy a nemzetközi együttműködésben megvalósuló ellenőrzött szállítással kapcsolatban
az ügyésznek csak akkor van feladata, ha az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó
vesz részt, az ellenőrzött szállításokról az ügyészségnek nem állnak rendelkezésére az új
Eurojust határozatban felsorolt azon adatok, amelyek a nemzeti tag számára adandó
tájékoztatáshoz szükségesek az olyan ellenőrzött szállításról, amely legalább három olyan
195
államot érint, amelyből legalább kettő tagállam. A rendelkezés ezért az új Eurojust határozat
mellékletére figyelemmel meghatározza, hogy melyek azok az adatok, amelyekről az ilyen
ellenőrzött szállítással kapcsolatban az ügyésznek közölnie kell az Eurojust magyar nemzeti
tagjával.
a 68-71. §-okhoz
Az Egyezmény 17-20. Cikkei szabályozzák mind a földi alapú, mind a műholdas rendszerű
távközlő hálózat lehallgatásának jogintézményét. A távközlő hálózat fogalmát kiterjesztően
kell értelmezni, így az az Internetet is átfogja.
A bűnügyi jogsegély keretében történő lehallgatásra kizárólag a büntetőeljárási törvénynek a
bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre vonatkozó rendelkezéseit lehet alkalmazni. A
Be. 200. § (1) bekezdés b) és c) pontja biztosítja az ügyész, illetve a nyomozó hatóság
számára bírói engedély alapján a távközlő hálózat útján továbbított közlések és a
számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok megismerését és rögzítését. A
Be. így az Egyezménynek megfelelően a legszélesebb körben teszi lehetővé a közlések
kifürkészését, biztosítva a világháló lehallgatását is.
Az elektronikus hírközlő hálózat lehallgatásával kapcsolatos állami és szolgálati titkok,
valamint a magántitok védelmére figyelemmel a Javaslat - a Be. és az Egyezmény
rendelkezéseivel összhangban - részletesen szabályozza az elektronikus hírközlő hálózat útján
továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított adatok
kifürkészésére irányuló megkeresés alaki és tartalmi kellékeit, teljesítésének feltételeit.
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
szabályozási megoldásához hasonlóan nemcsak az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve a
számítástechnikai rendszer kifürkészésére vonatkozóan, hanem a bírói engedélyhez kötött
titkos adatszerzés teljes körében szabályozza a tárgykört. Ez a szabályozási megoldás adott
esetben lehetővé teszi, hogy a tagállami fedett nyomozó alkalmazása helyett - amely
jelentősen érinti a magyar állam szuverenitását - a magyar igazságügyi hatóságok
foganatosíthassák tagállami megkeresésre a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést.
A Javaslat szerint a büntetőeljárás megindítását követően az ügyész és a nyomozó hatóság - a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzést végezhet. Tekintettel arra, hogy a Be. szabályozása
értelmében az ügyész rendelkezik a nyomozásról, ezért ha a tagállami igazságügyi vagy
nyomozó hatóságtól a magyar nyomozó hatósághoz közvetlenül érkezik titkos adatszerzésre
irányuló megkeresés, erről köteles haladéktalanul értesíteni az ügyészt. A Javaslat az ügyész
büntetőeljárási szerepével összhangban további kötelezettségként írja elő a magyar nyomozó
hatóság számára, hogy a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztassa az
ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést küldje meg az ügyésznek.
Tekintettel arra, hogy a titkos adatszerzés intézménye az egyénnek a magánélet védelméhez, a
magántitok tiszteletben tartásához fűződő alapvető emberi jogait jelentős mértékben érinti,
fontos eljárási garanciaként írja elő a Javaslat a kettős engedélyezés feltételét. E szerint a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkező megkeresés csak akkor teljesíthető, ha
a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel, és
196
a titkos adatszerzést végző ügyész vagy nyomozó hatóság a büntetőeljárásról szóló
törvényben meghatározott bírói engedéllyel is rendelkezik.
A Javaslat szerint a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés
teljesítése során a titkos adatszerzést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt
bíró engedélyezi. Indokolt egyetlen bíróság kizárólagos illetékességébe utalni az
engedélyezési eljárást, mivel nem biztos, hogy Magyarországon folyamatban van
büntetőeljárás az adott személlyel szemben, illetve mobiltelefon lehallgatására irányuló
megkeresés esetén nehezen határozható meg az engedélyezésre illetékes bíróság.
Az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai
rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló, az ügyész által a
tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett megkeresések esetében - azok
speciális jellegére tekintettel - a Javaslat tartalmi többletkövetelményeket ír elő (pl.: a titkos
adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlő eszköz, számítástechnikai rendszer vagy módszer
megnevezését, a továbbítandó adatok körét).
Az Egyezmény külön rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózaton továbbított adatok,
közlések kifürkészése kapcsán a rögzítés nélküli adattovábbítás biztosításának
követelményéről. A Javaslat ennek érdekében szabályozza a közvetlen továbbítás
intézményét, amely azt jelenti, hogy az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendelkezhet az
elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közleménynek, illetve a számítástechnikai
rendszer útján továbbított vagy tárolt adatoknak a megkereső tagállam igazságügyi vagy
nyomozó hatóságának eszközére azonos titkossági fokon történő átirányításáról. A Javaslat
biztosítja azt a lehetőséget is a megkeresett ügyész, illetve nyomozó hatóság számára, hogy
más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról rendelkezzen.
Az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti intézkedést elrendelő
határozat végrehajtására irányuló jogsegély
Az e Fejezetben szereplő rendelkezések célja a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió
tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket
elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2009/829/IB tanácsi kerethatározat (e
fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kerethatározat) végrehajtási szabályainak
megalkotása, amely kerethatározat 2009. október 23-án került elfogadásra. A kerethatározat
alapvető célja a lakosság védelmének erősítése azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy a valamely
tagállamban lakóhellyel rendelkező, de egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló
személy a tárgyalás előtti időszakban a lakóhely szerinti tagállam hatóságainak felügyelete
alatt álljon. Másrészt célja a szabadsághoz való jog és az ártatlanság vélelmének erősítése az
Európai Unióban, valamint a tagállamok közötti együttműködés biztosítása olyan esetekben,
amikor az ítélethozatal előtt valamely személlyel szemben kötelezettségeket írnak elő, vagy
felügyeleti intézkedést rendelnek el.
Magyarország a kerethatározat végrehajtásával kapcsolatban a 14. cikk (4) bekezdése alapján
nyilatkozatot tett, amely szerint a kerethatározat 14. cikkének (1) bekezdését az ott említett
bűncselekmények tekintetében nem alkalmazza. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország
minden egyes esetben vizsgálni kívánja, hogy a határozat alapjául szolgáló cselekmény a
magyar jog szerint bűncselekmény-e.
a 72. §-hoz
197
A Javaslat a Fejezet elején értelmező rendelkezésben határozza meg a felügyeleti intézkedés
kerethatározatból következő fogalmát, tekintettel arra, hogy a hatályos magyar büntető
jogszabályok ilyen összefoglaló kifejezést/jogintézményt nem ismernek.
a 73. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió valamely tagállamában kibocsátott felügyeleti intézkedést
elrendelő határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges feltételeket állapítja meg arra
az esetre, ha Magyarország a végrehajtó állam, kitérve arra a követelményre is, hogy a
határozatot a tanúsítvánnyal együtt magyar nyelven kell megküldeni. Meghatározza továbbá,
hogy ezekben az esetekben mely bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a tagállami
határozat elismerésére és végrehajtására.
A kerethatározat 9. cikke alapján két esetben kerülhet sor a felügyeleti intézkedést elrendelő
határozat végrehajtásával kapcsolatos jogsegélyre. Egyrészt az Európai Unió valamely
tagállamában büntetőeljárás alatt álló személynek Magyarországon van a lakóhelye vagy
tartózkodási helye, és a felügyeleti intézkedés végrehajtása céljából vállalja, hogy hazatér.
Ebben az esetben a büntetőeljárás alatt álló személynek a tagállami hatóság előtt nyilatkoznia
kell arról, hogy a visszatéréshez hozzájárul. Az ilyen típusú ügyek elaprózásának elkerülése
érdekében a Javaslat meghatározza, hogy a határozat elismerésére és végrehajtására a
lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság,
valamint Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.
Másrészt a tagállami határozat elismerésére és végrehajtására akkor is sor kerülhet, ha a
büntetőeljárás alatt álló személynek ugyan nincs Magyarországon lakóhelye vagy tartózkodási
helye, azonban a felügyeleti intézkedés végrehajtását Magyarországtól kéri, és ehhez a
végrehajtó tagállam hatósága hozzájárul. Ebben az esetben a határozat elismerésére és
végrehajtására kizárólagos illetékességgel a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik,
amely az elismeréssel egyidejűleg dönt a hozzájárulás megadásáról. A kerethatározat 9. cikk
(3) bekezdése alapján ilyen esetben megvan a végrehajtó államnak a lehetősége arra, hogy
meghatározza, milyen feltételekkel adja meg hozzájárulását, ezért a Javaslat előírja, hogy a
büntetőeljárás alatt álló személynek igazolnia kell a magyarországi kötődését családi,
kulturális vagy gazdasági kapcsolatai alapján.
a 74. §-hoz
A Javaslat a felügyeleti intézkedést elrendelő határozat elismerését és végrehajtását a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon a nyomozási bíró feladatkörébe telepíti,
tekintettel arra, hogy az előzetes letartóztatás helyett elrendelhető felügyeleti intézkedések
nagymértékben hasonlóságot mutatnak a Be.-ben szabályozott egyes
kényszerintézkedésekkel, amelyekkel kapcsolatos feladatok többnyire a nyomozási bíró
eljárását érintik. A Javaslat továbbá rendelkezik az áttételről is, amennyiben a tagállami
határozat nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatósághoz érkezett.
a 75. §-hoz
198
A Javaslat a kerethatározat 8. cikkében feltüntetett felügyeleti intézkedések típusai alapján
pontosan előírja azokat a kötelezettségeket és tiltásokat, amelyeket a tagállami határozat
alapján a nyomozási bíró elismerhet. A kerethatározat 8. cikk (2) bekezdése meghatároz
továbbá olyan felügyeleti intézkedéseket is, amelyek esetében a végrehajtó tagállam
vállalhatja, hogy a végrehajtásukat ellenőrzi. E rendelkezés átültetésére azonban nem kerül
sor, tekintettel arra, hogy a magyar büntetőeljárási jog az előzetes letartóztatás helyett, mint
alternatívát, csak a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet és a távoltartást ismeri el
alkalmazható kényszerintézkedésként.
a 76. §-hoz
A Javaslat a határidők - a kézhezvételtől számított legkésőbb 30 napon belül - pontos
meghatározásával rendelkezik a tagállami határozat elismerésére és végrehajtására vonatkozó
eljárásról, biztosítva, hogy kivételes esetekben, valamint a tagállami határozat vagy
tanúsítvány hiányosságai esetén a határidő meghosszabbodhat. Amennyiben a nyomozási bíró
által a hiányok pótlására vagy a kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telik el, a 77. §
(1)	bekezdés d) pontja alapján a határozat elismerésének megtagadására kerül sor. A (4)
bekezdés a kerethatározatban megfogalmazott azon követelményről rendelkezik, hogy a
nyomozási bíró kérheti a tagállami hatóságtól az iratok eredeti példányát, ha annak
megküldésére nem postai úton került sor.
a 77. §-hoz
A Javaslat e rendelkezése a megtagadási okokat állapítja meg a kerethatározat 15. cikkével
összhangban. Ennek megfelelően a nyomozási bíró megtagadja a tagállami határozat
elismerését és végrehajtását, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény
szerint nem bűncselekmény, ha a határozat nem felel meg a továbbításra a 73. §-ban előírt
feltételeknek vagy nem azokat a felügyeleti intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a Javaslat
a 75. §-ban előír, ha a tanúsítvány nem az intézkedést elrendelő határozatra vonatkozik, vagy
ha a tagállami hatóság a kitűzött határidőn belül a hiánypótlásnak nem tett eleget, a „ne bis in
idem” elv esetén, a határozat alapjául szolgáló, magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény
büntethetősége a magyar törvény szerint elévült, magyar törvény a végrehajtás ellenőrzését
kizárja, illetve, ha a büntetőjogi felelősségre vonhatóság határát el nem érő életkor áll fenn,
azaz a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető. A megtagadásról szóló indokolt
határozatot haladéktalanul meg kell küldeni a tagállami hatóság részére.
a 78. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a tagállami határozat a 75. §-ban meghatározott kötelezettségeket és
tiltásokat tartalmazza, szükséges, hogy a nyomozási bíró a végrehajtás biztosítása érdekében a
magyar jognak megfelelően határozza meg a felügyeleti intézkedést az elismerő
határozatában. Az elismert felügyeleti intézkedés esetében követelmény, hogy a nyomozási
bírónak azt a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedéshez a leginkább megfelelő
formában kell megállapítania, és az nem lehet szigorúbb a tagállami hatóság által elrendelt
felügyeleti intézkedésnél. A Javaslat továbbá előírja a nyomozási bíró számára, hogy
amennyiben ugyanazon terhelt ellen több tagállamból is érkezik felügyeleti intézkedést
elrendelő határozat, akkor azok közül a szigorúbbat kell elismernie.
a 79. §-hoz
199
Az előző §-ban foglaltakra tekintettel a Javaslat kitér arra, hogy a magyar büntetőeljárásban
ismert hasonló kényszerintézkedésekhez és kötelezettségekhez képest az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés során a nyomozási bíró az elismerő
határozatában milyen kötelezettségeket és tiltásokat fogalmazhat meg, meghatározza azok
részletszabályait továbbá előírja, hogy a magyar büntetőeljárásban ismert hasonló
kényszerintézkedések és kötelezettségek elrendelésére megállapított egyéb feltételek ilyen
jellegű együttműködés során nem vizsgálhatóak.
a 80. §-hoz
A Javaslat a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedés tartama tekintetében
előírja, hogy az elismerés során elsődlegesen a tagállami hatóság által megjelölt időtartam az
irányadó oly módon, hogy az elismert felügyeleti intézkedés tartama nem haladhatja meg a
(2)	bekezdésben feltüntetett időtartamokat. A Javaslat továbbá egyértelműen rögzíti, hogy
lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet esetén a Be.-nek a meghosszabbításra, fenntartásra és
megszüntetésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak. Amennyiben a lakhelyelhagyási
tilalom és a házi őrizet esetén a Be. 137. § (7) bekezdésében foglalt részleges feloldás
lehetősége fennáll, a Javaslat egyértelműsíti, hogy erről a kérdésről kizárólag a nyomozási
bíró jogosult dönteni.
a 81. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a nyomozási bírónak a felügyeleti intézkedés időtartamának lejártát
megelőzően, 10 nappal korábban a törvény 6. számú mellékletében szereplő
formanyomtatványon kell értesítenie e tényről a tagállami hatóságot. Ha a tagállami
hatóságtól határidőben megérkezik a felügyeleti intézkedés fenntartására, meghosszabbítására
irányuló határozat, a bíróság az elismerés szabályait alkalmazva a megtagadási okok újbóli
vizsgálata nélkül hoz határozatot. Amennyiben a tagállami hatóság határidőben nem kéri a
felügyeleti intézkedés végrehajtásának további ellenőrzését, a nyomozási bíró megszünteti a
felügyeleti intézkedést.
a 82. §-hoz
A Javaslat a kerethatározat 19. cikk (1) bekezdése alapján lehetővé teszi a nyomozási bíró
számára, hogy a felügyeleti intézkedés tartama alatt bármikor megkereséssel forduljon a
tagállami hatósághoz azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása továbbra is
indokolt-e. A tagállami hatóság e megkeresésre köteles válaszolni, adott estben oly módon,
hogy a felügyeleti intézkedést érintő újabb határozatot hoz.
a 83. §-hoz
A Javaslat értesítési kötelezettséget ír elő a nyomozási bíró számára, ha a terhelt tartózkodási
helyének címében változás következik be - amely rendelkezés hozzájárul az idézések
megfelelő kézbesítéséhez - továbbá, ha a terhelt elhagyta Magyarország területét, amely miatt
a végrehajtás akadályba ütközik.
a 84. §-hoz
200
A Javaslat az (1) bekezdésben meghatározza, hogy amennyiben a tagállami hatóság módosítja
a felügyeleti intézkedést, és erről értesíti a bíróságot, a nyomozási bírónak lehetősége van
megtagadni az elismerést, ha a módosított felügyeleti intézkedés nem felel meg a 75. §-ban
felsorolt felügyeleti intézkedéseknek. A (2) bekezdés rendelkezik a nyomozási bíró azon
kötelezettségéről, hogy a vonatkozó tanúsítványon jeleznie kell a tagállami hatóságnak, ha a
terhelt megsértette a felügyeleti intézkedést. Ha a tagállami hatóság megválaszolatlanul
hagyja ezeket az értesítéseket, a (3) bekezdés alapján a nyomozási bíró felkérheti a határozat
meghozatalára a tagállami hatóságot. Ha a nyomozási bíró által megjelölt határidőn belül nem
kerül sor további határozat meghozatalára, a nyomozási bíró megszünteti a felügyeleti
intézkedést. A (4) bekezdés megállapítja, hogy amennyiben a tagállami hatóság bármilyen
újabb határozatot hoz, azzal kapcsolatban a nyomozási bíró az elismerés általános szabályai
szerint köteles eljárni, azonban a megtagadási okokat már nem vizsgálhatja.
a 85. §-hoz
E rendelkezés a kerethatározat alapján azokat az eseteket sorolja fel, amikor a nyomozási bíró
a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszüntető határozatot hoz, amelynek
következtében a végrehajtás joga visszaszáll a tagállami hatóságra.
a 86. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtásával kapcsolatban
Magyarországon felmerült költség bűnügyi költség. A nemzetközi bűnügyi
együttműködésben régóta alkalmazott gyakorlat szerint minden tagállam viseli az eljárási
jogsegély végrehajtásából eredő, a saját területén felmerülő költségeket.
a 87. §-hoz
A Javaslat e rendelkezésben - párhuzamosan a 73. §-sal - megállapítja azokat a feltételeket,
amelyek alapján a bíróság az elrendelt felügyeleti intézkedés végrehajtását egy másik
tagállamtól kérheti. Ebben az estben a bíróság a határozatát a törvény 5. számú mellékletében
szereplő tanúsítvánnyal együtt közvetlenül küldi meg a tagállami hatósághoz a tagállam
hivatalos nyelvére lefordítva.
A Javaslat szabályozza továbbá a határozat és a tanúsítvány megküldésének módját is,
amelyre lehetőség van posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján is. Ha a bíróság
nem postai úton küldi meg az iratokat, a tagállami hatóság kérésére köteles azok eredeti
példányát is megküldeni.
A kerethatározat 10. cikkének rendelkezései alapján az iratokat egyszerre csak egy tagállamba
lehet megküldeni.
A területi szervek közötti együttműködés egyik nehézségeként merülhet fel a megkeresés
elintézésére illetékes és hatáskörrel rendelkező szerv felkutatása, beazonosítása. Az Európai
Unió Tanácsa által 1998. június 29-én elfogadott közös fellépés (98/428/JHA) a bűnügyi
együttműködés megkönnyítése, eredményesebbé tétele és feltételeinek javítása érdekében
létrehozta az Európai Igazságügyi Hálózatot. A Hálózatot a tagállamoknak a nemzetközi
igazságügyi együttműködésért felelős központi hatóságai és e területen hatáskörrel rendelkező
201
egyéb hatóságai alkotják. A kontaktpontok feladatai az igazságügyi hatóságok közötti
közvetlen kapcsolattartás elősegítése információval, megfelelő tájékoztatással. A
kontaktpontoknak naprakész adatbázissal kell rendelkezniük az igazságügyi hatóságok
egyszerűsített listájával és a helyi hatóságok teljes címjegyzékével minden tagállamra nézve,
illetve megfelelő információt kell nyújtaniuk az egyes tagállamok igazságügyi és eljárási
rendszeréről.
a 88. §-hoz
A 75. §-hoz hasonlóan a Javaslat előírja, hogy a bíróság mely felügyeleti intézkedések
végrehajtását kérheti a tagállami hatóságtól. A magyar büntetőeljárási jog az előzetes
letartóztatás helyett, mint alternatívát, csak a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet és a
távoltartást ismeri el alkalmazható kényszerintézkedésként.
a 89. §-hoz
A felügyeleti intézkedés fenntartásának szükségessége esetén a Javaslat meghatározza, hogy
ha egy másik tagállamban végrehajtott felügyeleti intézkedés további fenntartása indokolt,
akkor az ügyész indítványt tesz a bíróságnak a felügyeleti intézkedés meghosszabbítására
vagy fenntartására, azonban a Javaslat a Be.-hez képest speciális határidőket állapít meg,
figyelemmel arra, hogy a határozat tagállamba való megküldésére és az elismerésre is
maradjon elegendő idő. Ugyanakkor a tagállami hatóság is felhívhatja a bíróság figyelmét
arra, hogy a határidő hamarosan lejár, amelynek alapján - szintén ügyészi indítványra - a
bíróságnak döntenie kell a felügyeleti intézkedés fenntartását vagy fenn nem tartását illetően.
a 90. §-hoz
A kerethatározat 13. cikke alapján a Javaslat előírja, hogy ha a tagállami hatóság a bíróságot
tájékoztatja a felügyeleti intézkedés tagállami jog szerint meghatározott leghosszabb
időtartamáról, vagy arról, hogy a felügyeleti intézkedést átalakította, a bíróság e körülmények
mérlegelése alapján - így már nem tartja megfelelőnek az általa elrendelt felügyeleti
intézkedés végrehajtását - a megadott határidőn belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról,
feltéve, hogy a végrehajtás még nem kezdődött meg a tagállamban.
a 91. §-hoz
A felügyeleti intézkedés fenntartásának indokoltságára vonatkozó tagállami megkeresés
esetén a bíróság köteles tájékoztatást adni, adott esetben a szükséges határozat
meghozatalával.
a 92. §-hoz
Amennyiben a 6. számú formanyomtatványon értesítés érkezik a tagállami hatóságtól, hogy
az elrendelt felügyeleti intézkedést a terhelt megsértette, vagy bármely más olyan körülmény
merült fel, amely a végrehajtást érintheti, és ez alapján a bíróságnak további határozatot
kellene hoznia (például: meghosszabbítás, felülvizsgálat, visszavonás, módosítás,
elfogatóparancs vagy más azonos joghatállyal bíró végrehajtható bírósági határozat), a bíróság
köteles a szükséges döntést meghozni.
202
A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon
megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló eljárási jogsegély
Ezen alcím az Európai Unió valamely tagállamában, azaz a külföldön kibocsátott, a
Magyarország területén található bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, vagyonelkobzás
alá eső vagyon, illetőleg az ezek megőrzése érdekében szükséges kényszerintézkedéseket
elrendelő határozatok elismerésének és végrehajtásának szabályait foglalja össze. A
kerethatározat alapján lehetővé kell tenni, hogy a Magyarország területén működő
igazságügyi hatóságok (így a bíróságok és az ügyészségek) az Európai Unió tagállamaiból
érkező, egyes kényszerintézkedések végrehajtására irányuló határozatokat közvetlenül
fogadják, azokat bizonyos kivételektől (megtagadási okok) eltekintve elismerjék és
végrehajtsák. E kényszerintézkedések köre kiterjed a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső
dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzésére irányuló intézkedésekre, azaz a
magyar büntetőeljárás szabályai szerint a lefoglalást, a számítástechnikai rendszer útján
rögzített adatok megőrzésére kötelezést, a zár alá vételt, illetve biztosítási intézkedést
elrendelő határozatokat foglalja magában.
a 93. §-hoz
A 93. § a kerethatározat 1. cikkében meghatározott célkitűzésnek megfelelően előírja, hogy
Magyarország elismeri, és saját területén végrehajtja egy másik tagállam igazságügyi
hatósága által büntetőeljárás során kibocsátott, „biztosítási intézkedést” elrendelő
határozatokat. A kerethatározatban szereplő „biztosítási intézkedés” fogalma nem
korlátozódik a magyar büntetőeljárásban ismert, Be. 160. § szerinti biztosítási intézkedésekre.
A kerethatározat 2. cikke c) pontjának megfelelően e fogalmi körbe tartozik minden olyan
határozat, amelyet a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy
felhasználása végett, illetve az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében
hoztak. E határozatok fajtáit kimerítően nem lehetséges felsorolni, mert az Európai Unió többi
tagállamában alkalmazott minden büntetőeljárási kényszerintézkedés ide tartozik, ha a célja a
kerethatározatban előírtaknak megfelel. A jogalkalmazónak a külföldről érkezett megkeresés
végrehajtásánál a határozat célját kell tehát vizsgálnia; az elnevezés nem lényeges körülmény.
A tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóságok részére magyar nyelven kell
megküldeni, a törvény mellékletében szereplő formanyomtatvány szerinti tanúsítvány
kíséretében. A megkeresések magyar nyelven való fogadásáról az Európai Unió Bizottságát
és Tanácsát, valamint az Európai Igazságügyi Hálózat adatbázisát kezelő szervet a Kormány
tájékoztatta. A nem magyar nyelven érkezett megkeresést az igazságügyi hatóság nem köteles
teljesíteni; a hatékony együttműködés és a kölcsönösség alapján célszerű azonban ilyen
esetben felvenni a kapcsolatot a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal, és a határozat
lefordítását kérni.
A kerethatározat 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja a végrehajtás lehetséges akadályaként
sorolja fel a formanyomtatvány hiányát vagy hibás kitöltését. A magyar igazságügyi
hatóságok a tagállami megkeresés végrehajtását a formanyomtatvány miatt csak akkor
tagadhatják meg, ha a formanyomtatvány hiányzik, és más hivatalos iratból nem tűnnek ki a
végrehajtáshoz szükséges adatok. A törvény szerint, ha a formanyomtatvány hibája
orvosolható, illetőleg a hiányosságok ellenére a megkeresés legalább részben teljesíthető, a
megkeresés elutasításának nincs helye. Ebben az esetben a 96. § szerint kell eljárni.
203
A 93. § (2) bekezdése a hatásköri szabályokat fekteti le. A törvény értelmében az a bíróság,
illetőleg ügyészség köteles a határozatot végrehajtani, amely a magyar Be. hatásköri szabályai
szerint erre fel van hatalmazva. Ha a határozat végrehajtására mind a bíróság, mind az
ügyészség jogosult, a megkeresés áttételére nincs lehetőség, a megkeresett szerv köteles a
határozatot végrehajtani.
A törvény által beiktatott 93. § (3) bekezdése arról az esetről rendelkezik, amikor ugyanarra a
bizonyítási eszközre, dologra, vagyonra vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi
hatósága bocsátott ki határozatot. Ilyenkor az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni
arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtsák végre.
A Be. illetékességi szabályai a bűncselekmény elkövetési helyéhez, illetve a terhelt lakó- vagy
tartózkodási helyéhez kötődnek. Tekintettel arra, hogy a törvény által érintett
kényszerintézkedés alkalmazásának eseteiben a bűncselekményt legtöbbször külföldön
követték el, illetve a terhelt korábbi magyarországi tartózkodási helye, ha egyáltalán ilyennel
rendelkezett, nem mérvadó, ezen illetékességi szabályok a tagállami igazságügyi hatóság által
kezdeményezett eljárási jogsegélykérelmek esetében nem alkalmazhatók. Ezért a törvény 93.
§-ának (4) bekezdése új illetékességi szabályokat iktat be a törvénybe, amely alapján a már
folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljárást lefolytató igazságügyi hatóság
illetékességét állapítja meg, ennek hiányában azonban a bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső
dolog, vagyonelkobzás alá eső vagyon fellelhetőségéhez igazodik az illetékesség.
A kerethatározat 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően a törvény által megállapított 93. § (5)
bekezdése előírja, hogy ha a határozat végrehajtására a címzett igazságügyi hatóság nem
illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a Be. és e törvény alapján a hatáskörrel
rendelkező illetékes igazságügyi hatóságot meg kell állapítani, és a megkeresést
haladéktalanul tovább kell küldeni. A megkereső tagállami igazságügyi hatóságot az áttételről
- a hatáskörrel rendelkező, illetékes magyar igazságügyi hatóság megjelölésével - értesíteni
kell.
a 94. §-hoz
A tervezet 94. §-a meghatározza azokat a bűncselekmény-fajtákat, amikor a tagállami
határozatot végre kell, illetőleg végre lehet hajtani. Az (1) bekezdés utal a kerethatározat 3.
cikkében meghatározott azon 32 bűncselekmény-fajtára, amelyek esetében a kettős
büntetendőség vizsgálata nem megengedett, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső
határa - a kibocsátó tagállam joga szerint - legalább háromévi szabadságvesztés. Ebben az
esetben a tagállami határozatot a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül
végre kell hajtani, függetlenül a végrehajtó tagállamban kiszabható büntetés mértékétől. A
bűncselekmények fajtáihoz tartozó konkrét bűncselekmények tájékoztató jellegű listáját a
törvény 1. számú melléklete tartalmazza. A törvény 1. számú mellékletében felsorolt olyan
bűncselekmények esetén, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállam joga
szerint nem éri el a háromévi szabadságvesztés büntetést, illetve a fel nem sorolt
bűncselekmények esetén továbbra is vizsgálni kell a kettős büntetendőség meglétét. Ennek
hiányában a 95. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a határozat végrehajtását meg kell
tagadni.
204
a 95. §-hoz
A 95. § a megkeresések végrehajtásának megtagadási okait állapítja meg a kerethatározat 7.
cikkével összhangban. A lista kimerítő felsorolást tartalmaz, a megkeresést a kizáró okok
hiányában teljesíteni kell. A tagállami igazságügyi hatóság határozata nem végrehajtható a
kettős büntetendőség hiánya, illetőleg az elévülés esetén kívül akkor, ha büntethetőséget
megszüntető ok áll fenn; ha a kiszabott büntetés elévülés miatt nem végrehajtható; ha a
végrehajtás sértené a ne bis in idem elvét; ha mentességet élvező személyt érintene a
végrehajtás, illetőleg ha azt a magyar törvény kizárja.
a 96. §-hoz
A 96. § (1) bekezdése a magyar igazságügyi hatóság határozatának tartalmáról rendelkezik. A
határozati formára azért van szükség, hogy a tagállami igazságügyi hatóság tájékozódni
tudjon a magyar igazságügyi hatóság előtti eljárás menetéről. A külföldi megkeresés magyar
jog szerinti végrehajthatóságának feltételeit e határozat teremti meg, hiszen a magyar
igazságügyi hatóság határozata szükségszerűen elvégzi a tagállami igazságügyi hatóság által
elrendelt kényszerintézkedés „transzformálását”.
A 96. § (2) bekezdése a kerethatározat 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezik az
eljárásról hiányos, illetőleg pontatlanul kitöltött tanúsítvány esetén.
A határon átnyúló bűnüldözés rugalmas és gyors feltételeit teremti meg a törvény által
bevezetett 96. § (3) bekezdése, amely a hiányzó tanúsítvány esetét szabályozza. Célszerűtlen
lenne előírni a megkeresés végrehajtásának megtagadását, ha a törvényben előírt
formanyomtatvány hiányzik, de az abban feltüntetendő adatokat a tagállami igazságügyi
hatóság a magyar hatóságok rendelkezésére bocsátotta. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a
tagállami határozatban a tanúsítványban feltüntetendő minden adat szerepel, a tanúsítvány
hiányában is intézkedni kell a határozat végrehajtása iránt.
Tekintettel arra, hogy a kerethatározat célja a tagállamok által előírt formai követelmények
egyszerűsítése és egységesítése, a 96. § (4) bekezdése értelmében a törvényben meghatározott
előírásokon túl semmilyen feltételhez nem köthető a megkeresés végrehajtása.
a 97. §-hoz
A törvény által beiktatott 97. § a kerethatározat 7. cikke (3)-(4) bekezdéseinek megfelelően
részletezi a végrehajtás megtagadása esetén szükséges teendőket. A kerethatározat előírja,
hogy az elismerés vagy a végrehajtás megtagadására vonatkozó döntést haladéktalanul meg
kell hozni, és megfelelő írásbeli rögzítést biztosító eszköz felhasználásával közölni kell azt a
kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal. Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő
határozat végrehajtása gyakorlatilag lehetetlen annak következtében, hogy a vagyon vagy
bizonyíték eltűnt, megsemmisült vagy nem lelhető fel a tanúsítványban megjelölt helyen,
illetve a vagyon vagy bizonyíték fellelhetőségének helyét nem kellően pontosan adták meg
még a kibocsátó állammal folytatott konzultációt követően sem, a kibocsátó állam hatáskörrel
rendelkező hatóságait hasonlóképpen haladéktalanul értesíteni kell erről a körülményről.
205
a 98. §-hoz
A törvény által beiktatott 98. § a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat
minél hatékonyabb végrehajtása érdekében rendelkezik arról is, hogy ha e határozat alapjául
szolgáló bűncselekmény miatt Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és a
magyar büntetőeljárásban a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatban
biztosítani kért dolgot lefoglalták, azt addig nem lehet a Be. 155. §-a alapján kiadni, amíg
annak biztosítására, megőrzésére a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat
végrehajtása érdekében szükség van. Ezt a kerethatározat 8. cikke is előírja.
a 99. §-hoz
A törvény által beiktatott 99. § - a kerethatározat 5. cikkével összhangban - megteremti a
lehetőségét annak, hogy a tagállamok eltérő jogrendszereiből adódó, elsősorban a bizonyítási
eljárás során jelentkező problémákat megoldják. Ezért az eljáró igazságügyi hatóságnak
törekednie kell arra, hogy Magyarországon a külföldi jog előírásai szerint biztosítsa a
biztosítani kért dolgot, vagyont, bizonyítási eszközt, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság az
eljárási szabályok részletes ismertetésével egyidejűleg kéri.
A törvény által beiktatott 99. § (3) bekezdése a törvényben nem szabályozott esetekre a Be.
mint háttérjogszabály alkalmazását írja elő. Ez alatt elsősorban a Be. lefoglalásra,
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésre, zár alá vételre és
biztonsági intézkedésre vonatkozó szabályait kell érteni.
a 100. §-hoz
A törvény által beiktatott 100. § - a bármilyen okból korábban elrendelt - kényszerintézkedés
megszüntetése esetén követendő eljárást szabályozza. A biztosítani kért bizonyítási eszköz,
elkobzás alá eső dolog, illetőleg vagyonelkobzás alá eső vagyon főszabály szerint mindaddig
biztosítva marad a végrehajtó államban, ameddig a megkereső állam előterjeszti a bizonyítási
eszköz átadása, elkobzás, illetőleg vagyonelkobzás iránti kérelmét. Ugyanakkor a
kerethatározat 6. cikke lehetővé teszi, hogy a kibocsátó állammal folytatott konzultációt
követően a végrehajtó állam nemzeti jogával és gyakorlatával összhangban megfelelő
feltételeket állapítson meg az eset körülményeire figyelemmel a bizonyítási eszköz, dolog,
vagyon biztosítása időtartamának korlátozása céljából. Amennyiben a végrehajtó állam az
említett feltételekkel összhangban az intézkedés megszüntetését tervezi, tájékoztatja arról a
kibocsátó államot, amelynek lehetőséget kell biztosítani észrevételei közlésére.
a 101 . §-hoz
A 101-103. §-ok azokat az eseteket szabályozzák, amikor a magyar igazságügyi hatóság
bocsát ki a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, a vagyonelkobzás alá eső vagyon
biztosítása érdekében határozatot. A kerethatározat lehetővé teszi a magyar igazságügyi
hatóságok számára, hogy a fent említett kényszerintézkedések elrendeléséről szóló
határozatokat a jövőben ne a miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész útján juttassák el az Európai
Unió tagállamaiban működő igazságügyi hatóságokhoz, hanem azokat közvetlenül
megküldhessék. Ezzel az ilyen eljárások lényegesen gyorsabbá és rugalmasabbá tehetők. Az
Európai Unió tagállamainak igazságügyi hatóságai között létrejött szakértői hálózat (Európai
206
Igazságügyi Hálózat) ad tájékoztatást arra nézve, hogy ki jogosult egy másik tagállamban az
ilyen megkeresések fogadására.
A törvény a 101. §-ban határozza meg a követendő eljárási szabályokat: a bizonyítási eszköz,
az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzésére irányuló
igazságügyi határozatokkal összefüggésben a közvetlen kézbesítésre, a határozat tartalmi és
formai kellékeire vonatkozó szabályokat.
A kerethatározat a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges bizonyítási eszközök megőrzését,
az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás érdekében az ezen intézkedések alá eső dolog,
illetőleg vagyon biztosítását tűzte ki célul. A Be. e cél megvalósítása érdekében négy
kényszerintézkedés elrendelését teszi lehetővé: a lefoglalást, a zár alá vételt, a
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezést, illetőleg a
biztosítási intézkedést. A törvény szerint tehát e határozatok elismerése és végrehajtása
kérhető az Európai Unó valamely tagállamában.
A 101. § (1) bekezdése értelmében a határozatot a 3. számú mellékletben szereplő
formanyomtatvánnyal együtt kell megküldeni a másik tagállam igazságügyi hatósága részére,
a tagállam által megjelölt nyelven. E nyelvről az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói
adnak tájékoztatást. A kerethatározat nem írja elő, hogy hiteles vagy hitelesítés nélküli
(szakszerű) fordítást kell készíteni a magyar igazságügyi hatóság határozatáról; tehát
mindkettő elfogadható.
A felsorolt kényszerintézkedések elrendelésével kapcsolatban a Be. szerint feljogosított
nyomozó hatóságok - ha a kényszerintézkedést külföldön kellene végrehajtani - önállóan
nem járhatnak el. Ha a nyomozó hatóság tartja szükségesnek ezen eljárási
kényszerintézkedések külföldön való végrehajtását, ennek érdekében a törvény által beiktatott
101 . § (4) bekezdése alapján a nyomozás felügyeletét ellátó ügyésznek tehet előterjesztést. Ez
a korlátozás következik abból is, hogy a nyomozó hatóságok nem tagjai az Európai
Igazságügyi Hálózatnak.
A jogalkotó feladatát nehezíti, hogy a tanúsítvány szövegének magyar változatát az Európai
Unió szervei véglegesítették, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentették. A
magyar jogalkotónak nincs módja a tanúsítvány pontatlan fordításából eredő hibák
kiküszöbölésére. Ezért ahol a tanúsítványban biztosítási intézkedést elrendelő határozat
szerepel, ott a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső
vagyon biztosítását és megőrzését biztosító határozatokat, azaz a lefoglalás, a zár alá vétel, a
számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés, illetőleg a biztosítási
intézkedés elrendelését kell érteni.
a 102. §-hoz
A kerethatározat 5. cikke alapján a törvény 102. §-a lehetővé teszi, hogy a magyar
igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságától kérje a magyar
büntetőeljárás szabályainak alkalmazását. E szabályokat a tanúsítványban pontosan fel kell
tüntetni és ki kell fejteni, nem elég tehát a magyar Be. rendelkezéseire való hivatkozás.
207
a 103. §-hoz
A 103. § rendelkezik arról, hogy a határozatot és a tanúsítványt írásban, vagyis posta, telefax
vagy számítástechnikai rendszer útján kell megküldeni a tagállam hatáskörrel rendelkező és
illetékes igazságügyi hatósága részére. Ha a magyar igazságügyi hatóság nem tudja
megállapítani, hogy a végrehajtó tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges
adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.
A büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok joghatóságának gyakorlásával
kapcsolatos összeütközések megelőzése, rendezése
A joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések
megelőzéséről és rendezéséről szóló 2009/948/IB tanácsi kerethatározat 2009. november 30-
án került elfogadásra. A kerethatározat célja egy olyan eljárási mechanizmus létrehozása,
amely szerint a tagállami hatóságok információt cserélnek egymással annak megállapítása
érdekében, hogy ugyanazon cselekményekkel kapcsolatban párhuzamosan folyik-e
büntetőeljárás más tagállamban. Ha bebizonyosodik, hogy párhuzamos büntetőeljárások
vannak folyamatban, akkor a tagállami hatóságok közvetlen konzultációt folytatnak
egymással annak érdekében, hogy konszenzusra jussanak bármilyen olyan tényleges
megoldásra vonatkozóan, amelynek célja a párhuzamos eljárások hátrányos
következményeinek elkerülése.
a 104-105. §-hoz
A törvény a kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően előírja, hogy amennyiben a
tagállami hatóságtól arra vonatkozó megkeresés érkezik, hogy folyamatban van-e a
megkeresésben megjelölt személlyel szemben a megkeresésben megjelölt bűncselekmény
miatt Magyarországon büntetőeljárás, a legfőbb ügyész erről tájékoztatást ad, pozitív válasz
esetén feltüntetve azt is, hogy az eljárás mely hatóság (ügyészség, bíróság) előtt van
folyamatban. A megkeresést soron kívül kell teljesíteni, amennyiben a tagállam arról ad
tájékoztatást, hogy a megkeresésben megjelölt személyt fogva tartják. Tekintettel arra, hogy a
törvény értelmében kizárólag a legfőbb ügyész jogosult válaszolni ilyen megkeresésre, ha más
magyar hatósághoz valamely tagállamból megkeresés érkezik, a magyar hatóságnak a
megkeresést haladéktalanul továbbítania kell a legfőbb ügyésznek.
A 105. § az előbb leírt folyamat fordítottját szabályozza. Vagyis azt az esetet, amikor a
Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy
a terhelttel szemben más tagállamban is folytatnak büntetőeljárást. Erről az eljáró ügyész vagy
a bíróság értesíti a legfőbb ügyészt, aki az adat megerősítése érdekében az információcsere
eljárás keretében határidő tűzésével erre vonatkozóan tájékoztatást kér a tagállami hatóságtól.
a 106-107. §-hoz
Amennyiben az előzőekben ismertetett információcsere eljárás során nyilvánvalóvá válik,
hogy egy másik tagállamban párhuzamosan büntetőeljárás van folyamatban ugyanazon
személy ellen ugyanazon cselekmény miatt, a legfőbb ügyész - a büntetőeljárást folytató
ügyész vagy bíróság bevonásával - konzultációt kezdeményez vagy a tagállami hatóság
kezdeményezése alapján konzultációt folytat az érintett tagállami hatósággal. A cél a
208
párhuzamos büntetőeljárások hátrányos következményeinek elkerülése, és a büntetőeljárás
egy tagállam által történő folytatása.
A törvény előírja, hogy a konzultáció megkezdésekor az ügyész a nyomozást, illetve a bíróság
az eljárást határozattal felfüggeszti. E szabályra tekintettel a Be. megfelelő rendelkezései is
módosításra kerültek. Az eljárás megszüntetése miatti jogorvoslati jog kizárásra került,
tekintettel arra, hogy az arra jogosult igazságügyi hatóságok korábban már megállapodtak
abban, hogy Magyarország lemond a joghatóságáról, amelynek következtében a jogorvoslati
jog kiüresedne.
A konzultációs eljárásban résztvevő feleknek az ügy minden lényeges szempontját
figyelembe kell venniük ahhoz, hogy megállapítható legyen, melyik tagállamban célszerű a
büntetőeljárás lefolytatása. A törvény példálózó jelleggel felsorol néhány olyan körülményt,
amelyet a jogalkotó véleménye szerint a döntés meghozatala előtt mindenképpen vizsgálni
szükséges.
Ha a konzultációs eljárás eredménye alapján a felek döntése értelmében a büntetőeljárást
Magyarország folytatja le, akkor annak befejezéséről értesíti a tagállami hatóságot.
Amennyiben a tagállamban célszerűbb a büntetőeljárás lefolytatása, Magyarországon az
eljáró ügyész a nyomozást, a bíróság az eljárást megszünteti.
A büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló
jogsegély
a Negyedik Rész VIII. Fejezetéhez
A Javaslat Negyedik Részének VIII. Fejezete - öt alcímbe rendezve - tartalmazza az uniós
tagállami ítéletek érvényének elismerésére és a szabadságvesztés büntetések vagy
szabadságelvonással járó intézkedések végrehajtásának átvételére vonatkozó rendelkezéseket.
Ezen szabályok megalkotásának alapjául a 2008/909/IB és az ezt módosító 2009/299/IB
kerethatározat szolgál. A Javaslat 2. §-ára tekintettel e fejezet rendelkezései mellett az Nbjt., a
Btk. és a Be. vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
Az Európai Bizottság 2011 júniusában kiadott, A kölcsönös bizalom megerősítése a jog
érvényesülésén alapuló európai térségben - Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető
igazságszolgáltatási jogszabályok alkalmazásáról című dokumentuma (a továbbiakban: Zöld
Könyv) is felhívja a figyelmet arra, hogy korábban a fogvatartottak átszállítását maga az
érintett is megakadályozhatta. Ha ugyanis el kívánta kerülni az átszállítást, elegendő volt arra
hivatkoznia, hogy fennáll a veszélye annak, hogy embertelen vagy megalázó bánásmódban
fog részesülni.
A Zöld Könyv ezzel kapcsolatban megállapítja: a 2008/909/IB kerethatározat azzal, hogy
létrehozza az elítélteknek az állampolgárságuk vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti
tagállamba történő visszaszállításának rendszerét, „feloldja azt a követelményt, hogy az
elítéltnek hozzá kell járulnia saját átszállításához.” Ez természetesen egyszersmind azt is
jelenti, hogy „még a korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítani az alapvető jogok
átszállítás utáni esetleges sérülésére.” Ezt támasztja alá a kerethatározat 3. cikkének (4)
bekezdése is, amely alapján a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unióról
szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogokat és alapvető jogelveket.
209
Bár a 2008/909/IB kerethatározat célja azon szabályok megállapítása, amelyekkel a
tagállamok az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében elismernek
egy ítéletet és végrehajtják a büntetést [3. cikk (1) bekezdés], a Zöld Könyv szerint több
probléma is nehezítheti a sikeres alkalmazást. Az egyik az, hogy „fennáll a veszélye annak,
hogy az átszállításokkal esetleg az egyik tagállamban uralkodó túlzsúfoltságot szándékoznak
enyhíteni, miközben lehet, hogy ezzel egy másik tagállamban [...] fokozódik a túlzsúfoltság.”
Ez tipikusan akkor jelentkezhet, ha egy tagállamban jelentős számban vannak olyan
fogvatartottak, akik egyébként egy szomszédos tagállam állampolgárai. További problémát
jelenthetnek a szabadságvesztés büntetések végrehajtására, különösen a feltételes szabadságra
bocsátásra vonatkozó eltérő tagállami rendelkezések, tekintettel arra, hogy egyes
tagállamokban léteznek automatikus szabadságra bocsátási okok, máshol mérlegelési rendszer
van, megint máshol pedig vegyes (automatikus és mérlegelési) rendszert alakítottak ki. Ily
módon például akadályozhatja az átszállítást, ha az elítéltnek hosszabb büntetést kellene
letöltenie átszállítása esetén, mintha az ítéletet hozó tagállamban maradt volna.
a 108. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezése határozza meg az alkalmazandó eljárási szabályokat. E szerint
az új EUtv. mellett a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános
rendelkezéseit is alkalmazni kell az alábbi két kivétellel.
A Be. 555. §-a (2) bekezdésének b) pontját azért nem kell alkalmazni, mert a tagállami
határozat végrehajtása átvételének kérdésében értelemszerűen nem az alapügyben eljáró
bíróság dönt.
A Be. 555. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint amennyiben az ügyész visszavonja az
indítványát, a bíróság megszünteti az eljárást. Ez a tagállami határozat elismerése
vonatkozásában jogalkalmazási problémát eredményezhet, ugyanis ha a terhelttel szemben
büntetőeljárás van folyamatban, miközben egy vele szemben hozott tagállami határozat
végrehajtásának átvételéről kell dönteni, és az ügyész visszavonja az indítványát, a bíróságnak
az eljárást meg kell szüntetni, anélkül, hogy döntött volna a tagállami határozat
végrehajtásáról.
a 109. §-hoz
A 2008/909/IB kerethatározat 2. cikke alapján meg kell határozni, mely hatóság illetékes a
tagállami határozatok végrehajtásával kapcsolatos eljárásban. A Javaslat 109. §-ának (1)
bekezdése alapján a tagállamból érkező dokumentumokat a miniszter fogadja, aki a
kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek továbbítja
azokat, amennyiben a Javaslat szerinti - elsősorban az érintett személy állampolgárságával,
illetve hozzájárulásával kapcsolatban meghatározott - 111. § szerinti feltételek teljesültek.
A 2008/909/IB kerethatározat 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a kerethatározat
rendelkezéseit csak a kerethatározat szerinti tagállami határozatokban szereplő
szabadságvesztés büntetések és szabadságelvonással járó intézkedések végrehajtásával
kapcsolatban lehet alkalmazni. Amennyiben a tagállami határozatban pénzbüntetés
kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, és a megfizetése, illetve a
végrehajtás még nem történt meg, ezek a körülmények nem akadályozzák a kibocsátó
tagállami határozat végrehajtó államnak történő továbbítását. Ilyen esetben a pénzbüntetés,
210
illetve a vagyonelkobzás elismerésére és végrehajtására a 2005/214/IB és a 2006/783/IB
kerethatározat alapján kerülhet sor. A kerethatározatok magyar jogba történő átültetése már
korábban megtörtént.
Az EUtv.-nek az Európai Unió tagállamaiban kiszabott pénzbüntetés végrehajtásával
kapcsolatos rendelkezése szerint a tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt
(jóvátétel fizetésére kötelezett) lakóhelye, ennek hiányában a végrehajtás alá vonható
vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a
Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Amennyiben az eljárásra illetékes bíróság nem
állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a
végrehajtás iránt.
A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján a végrehajtásról a vagyonelkobzást
elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye, ha pedig a vagyon vagy dolog
helye nem ismert, akkor a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti
törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi
Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges
tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a megkeresést a Budai
Központi kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.
A fentiekre figyelemmel jogalkalmazási probléma adódna, ha a tagállami határozatban
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés mellett pénzbüntetés
kiszabására, illetve vagyonelkobzás elrendelésére is sor kerül, ezért a Javaslat úgy
rendelkezik, hogy minden ilyen esetben a határozat elismerésére és a végrehajtásról szóló
határozat meghozatalára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
Szintén a lehetséges jogalkalmazási problémák elkerülése érdekében, valamint a 2008/909/IB
kerethatározat 5. cikkének (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik,
hogy ha bármely magyar hatósághoz vagy bírósághoz hatáskörébe és illetékességébe nem
tartozó tagállami megkeresés érkezik, azt a miniszternek kell továbbítania, aki természetesen
megteszi a további szükséges intézkedéseket.
a 110-111. §-hoz
Az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett, Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt
személyek átszállításáról szóló egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja, illetve a
2008/909/IB kerethatározat 9. cikke (1) bekezdésének h) pontja egyaránt rögzíti, hogy az
elismerés és végrehajtás feltétele, hogy az ítéletnek a végrehajtó állam általi kézhezvétele
időpontjában a büntetésből legalább hat hónap legyen hátra.
A Javaslat erre figyelemmel rögzíti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság által kiszabott
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása akkor
vehető át, ha a tanúsítvány és a határozat a miniszterhez érkezésekor az elítéltnek még
legalább hat hónap letöltendő büntetése van.
Tekintettel arra, hogy az Nbjt. a külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos
szabályait részletesen rögzíti, a Javaslat nem ismétli meg azokat a rendelkezéseket. A
2008/909/IB kerethatározat 8. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel azonban a Javaslat
külön rendelkezik arról az esetről, amikor a kibocsátó tagállami határozatban szereplő
211
jogkövetkezmény - időtartamát tekintve - azért nem egyeztethető össze a magyar büntetőjogi
rendelkezésekkel, mert a büntetés vagy intézkedés mértéke meghaladja a magyar jogban a
hasonló bűncselekményekre előírt maximális büntetést.
A Javaslat szerint ilyen esetben a bíróság által megállapított büntetés vagy intézkedés tartama
nem lehet rövidebb, mint a tagállami határozat alapjául szolgáló tényállás szerinti
bűncselekményre a magyar Btk. által előírt büntetési tételkeret felső határa.
A Javaslat a 2008/909/IB kerethatározat 4. cikke alapján határozza meg azokat az
előfeltételeket, amelyek meglétét a miniszternek vizsgálnia kell, ha a tagállami igazságügyi
hatóságtól a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele érdekében megkeresés
érkezik. A miniszter - a Javaslat 110. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - csak
akkor küldheti tovább a dokumentumokat a Fővárosi Törvényszéknek, ha ezek a feltételek
fennállnak.
Az elítélt hozzájárulása nélkül csak az alábbi esetekben vehető át a végrehajtás:
a)	ha az elítélt magyar állampolgár rendelkezik magyarországi lakóhellyel, vagy
b)	ha a magyar állampolgársággal rendelkező elítélt Magyarországon található, mivel az
elítélését követően, vagy az ellene folyamatban lévő tagállami eljárásra tekintettel
Magyarországra szökött vagy ide visszatért, vagy
c)	ha elítélt nem magyar állampolgár, de rendelkezik Magyarországon bevándorolt,
letelepedett, illetve menekült státusszal, továbbá Magyarországon található, mivel az elítélését
követően vagy az ellene folyamatban lévő tagállami eljárásra tekintettel Magyarországra
szökött vagy ide visszatért, vagy
d)	ha a magyar állampolgársággal rendelkező elítéltet a büntetés vagy intézkedés tagállami
végrehajtását követően Magyarországra toloncolnák ki.
A b) és c) pont vonatkozásában a rendelkezés indoka az, hogy amennyiben az elítélt a
büntetés vagy intézkedés végrehajtása előtt Magyarországra visszatér, azt úgy kell tekinteni,
mintha a hozzájárulását adta volna ahhoz, hogy a végrehajtást a magyar államnak átadják.
Az elítélt hozzájárulásával vehető csak át a végrehajtás az alábbi esetekben:
a)	ha az elítélt Magyarországon élő nem magyar állampolgár, feltéve, hogy a kibocsátó
tagállam határozatának jogerőre emelkedésekor már legalább öt éve jogszerűen tartózkodik a
magyar állam területén, és ezt a jogát nem fogja elveszíteni a végrehajtást követően sem, vagy
b)	ha az elítélt Magyarországon élő nem magyar állampolgár, aki azonban Magyarországon
bevándorolt, letelepedett, illetve menekült státusszal rendelkezik.
a 112-117. és a 119-120. §-hoz
A Javaslat 112. §-a a 2008/909/IB kerethatározat 9. cikkében, illetve a 2009/299/IB
kerethatározatban foglaltaknak megfelelően határozza meg a tagállami határozat végrehajtása
megtagadásának okait. A megtagadásra kizárólag a Javaslatban felsorolt, mérlegelést nem
212
tűrő esetekben kerülhet sor, ezért amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy nem áll fenn
kizáró ok, a végrehajtás átvételét nem lehet megtagadni.
A Javaslat 112. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti megtagadási okkal összefüggésben
kiemelendő, hogy mielőtt a végrehajtó állam visszautasítja a szabadságvesztés büntetés vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását, mérlegelnie kell a tagállami határozatban
szereplő büntetés vagy intézkedés kerethatározattal összhangban történő átalakításának
lehetőségét. Ezen okot alkalmazni (illetve meglétét vizsgálni) lehet továbbá abban az esetben
is, ha a tagállami hatóság a határozatában szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazott,
miközben a terhelt bűnösségének megállapítására nem került sor.
A Javaslat 113. §-a a 2008/909/IB kerethatározat 9. cikke (1) bekezdésének d) pontjára
tekintettel mondja ki azt, hogy a tagállami határozat végrehajtását nem lehet megtagadni az
adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén
amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal illetve
adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az
adó-, illeték, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a másik tagállam joga.
A végrehajtás átvétele megtagadásának egyik lehetséges oka, ha a tagállami igazságügyi
hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra, vagy kijavításra
kitűzött határidő eredménytelenül telt el, továbbá, ha a kiegészített tanúsítvány végrehajtása
továbbra sem lehetséges. Amennyiben a bíróság hiányosságot, pontatlanságot tapasztal, a
2008/909/IB kerethatározat 23. cikkének (3) bekezdésére is figyelemmel lehetősége van arra,
hogy a tagállami határozat, vagy annak lényeges részeinek lefordítását kérje a kibocsátó
tagállami igazságügyi hatóságtól. Ilyen esetben - a Javaslat 114. §-a alapján a lehetőség van
arra, hogy a Fővárosi Törvényszék a végrehajtással kapcsolatos határozatának meghozatalát
elhalassza addig, amíg a fordítást meg nem kapja.
A Javaslat 117. §-a - szintén formai hibák esetén - biztosítja, hogy a tagállam a bíróság által
tűzött határidőn belül a kifogásolt hiányosságokat orvosolja, kijavítsa a tanúsítványt. A
kibocsátó tagállam általi hiánypótlás elintézéséig a Fővárosi Törvényszék elhalasztja a
végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat meghozatalát.
A 2008/909/IB kerethatározat 12. cikke rögzíti a tagállami határozat elismerésével és
végrehajtásával kapcsolatos határidőket. E szabályozásra is figyelemmel a Javaslat 119. §-a
úgy rendelkezik, hogy amennyiben azonban a végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat
meghozatala elhalasztásának fenti feltételei nem állnak fenn, a bíróságnak az iratok
kézhezvételét követő kilencven napon belül jogerős határozatot kell hoznia a kibocsátó
tagállami határozat végrehajtásának átvételéről. Ha - kivételes esetben - a kilencven napos
határidő nem tartható, a bíróságnak e tényről a miniszter útján kell tájékoztatnia a tagállami
igazságügyi hatóságot, és közölni kell azt is, hogy a jogerős határozat meghozatalához
előreláthatóan mennyi időre van szükség.
A Javaslat 116. §-a szerint minden olyan esetben, amikor a Fővárosi Törvényszéknek a
határozata meghozatalához további információra van szüksége, a miniszter útján lép
kapcsolatba a tagállami igazságügyi hatósággal.
A Javaslat 115. §-a biztosítja a Fővárosi Törvényszék határozata elleni jogorvoslati jogot,
azzal, hogy a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, a 120. §-a pedig
213
azt írja elő, hogy a tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróságnak indokolt
határozatot kell hoznia. E határozat ellen azonban fellebbezésnek nincs helye.
a 118. §-hoz
Mivel a végrehajtás érdekében Magyarországra szállított elítélt az átadással - fizikai
értelemben - kikerül a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság hatóköréből, a nemzetközi jog
általánosan elismert elvéből, a specialitás szabályából fakadóan főszabályként biztosítani kell,
hogy vele szemben ne kerüljön sor olyan felelősségre vonásra, amelynek alapja az átadása
előtt elkövetett, a tagállami határozatban szereplő bűncselekménytől különböző egyéb
bűncselekmény. Ezzel a szabállyal biztosítható az, hogy az elítélt felelősségre vonására csak
olyan cselekmények miatt kerüljön sor, amelyekkel kapcsolatban az átadást a kibocsátó
igazságügyi hatóság engedélyezte.
Mindazonáltal a specialitás főszabálya bizonyos esetekben, nem alkalmazható. E § (2)
bekezdése - a 2008/909/IB kerethatározat 18. cikkének (2) bekezdésére is figyelemmel - a
specialitás szabályának alkalmazása alóli kivételekről rendelkezik, amellyel lehetővé válik,
hogy Magyarországon az átadást követően az elítélttel szemben, az átadásának (és a kibocsátó
tagállami határozatnak) alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző olyan bűncselekmény
miatt is büntetőeljárást indítsanak, illetve őt elítéljék, amelyet az átadása előtt követett el.
a 122. §-hoz
A 2008/909/IB kerethatározat 4. cikkének (5) bekezdése lehetőséget biztosít a tagállami
hatóságoknak arra, hogy amennyiben a végrehajtás átvételének 111. §-ban meghatározott
előfeltételei fennállnak, saját maguk kezdeményezzék a kibocsátó tagállamnál az átvételt.
Természetesen a kezdeményezéssel a kibocsátó tagállamnak nem keletkezik kötelezettsége
arra, hogy teljesítse a végrehajtó tagállam kérését: a tagállami határozat és tanúsítvány
együttes megküldését. A Javaslat 122. §-a ezen rendelkezéseknek megfelelően rögzíti, hogy
az előzetes feltételek fennállta esetén a miniszter kezdeményezheti a tagállamnál a végrehajtás
átvételét.
a 121. és a 123. §-hoz
A 2008/909/IB kerethatározat 20. cikke rögzíti, hogy a kibocsátó tagállamnak haladéktalanul
tájékoztatnia kell a végrehajtó tagállamot minden olyan intézkedésről, határozatról, amelynek
eredményeként a büntetés végrehajthatósága megszűnt, illetve rövid időn belül megszűnik.
Ennek eredményeként a végrehajtó tagállamnak a határozat alapján a büntetés végrehajtását
azonnal meg kell szüntetni. A Javaslat 121. §-a erre figyelemmel rendelkezik úgy, hogy a
kibocsátó tagállami határozat hatályon kívül helyezéséről vagy végrehajthatósága
megszűnéséről szóló értesítés alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
A 123. § a 2008/909/IB kerethatározat 21. cikkére figyelemmel határozza meg azt, hogy mely
esetben kell a bíróságnak - a miniszter útján - tájékoztatnia a kibocsátó tagállami igazságügyi
hatóságot.
a 124-126. §-hoz
214
A 2008/909/IB kerethatározat 14. cikke rendelkezik az ideiglenes letartóztatás elnevezésű,
személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről. A Javaslat e szabályokra
figyelemmel vezet be egy új jogintézményt, az ideiglenes végrehajtási letartóztatást,
amelynek az a célja, hogy a Magyarországon tartózkodó elítélt jelenléte biztosítható legyen
azon időszakra is, amikor még a tagállami határozat és a tanúsítvány nem érkezett meg, illetve
a bíróság nem hozta meg a végrehajtásra vonatkozó határozatát.
A magyar állam területén tartózkodó elítélttel szemben az ideiglenes végrehajtási letartóztatás
elrendelésére a Fővárosi Törvényszék akkor jogosult, ha a Javaslat szerinti három konjunktív
feltétel teljesült, azaz a kibocsátó tagállami hatóság erre irányuló indítványt tett, nem áll(nak)
fenn a végrehajtás átvétele megtagadásának oka(i), és tartani kell az elítélt szökésétől,
elrejtőzésétől.
Mivel az ideiglenes végrehajtási letartóztatás szabadságot korlátozó kényszerintézkedés,
annak tartamát is meg kell határozni. A Javaslat a 2008/909/IB kerethatározatban a
végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat meghozatalára megállapított határidőre
tekintettel úgy rendelkezik, hogy e kényszerintézkedés legfeljebb a határozat meghozataláig
tart, és nem eredményezheti a büntetés időtartamának meghosszabbodását.
a 127. §-hoz
E § szerint a magyar bíróság által meghozott, szabadságvesztés büntetést, vagy
szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítélet végrehajtása átadható egy másik
tagállamnak, amennyiben ez az elítélt társadalomba való ismételt beilleszkedésének
megkönnyítését szolgálja.
Az (1) bekezdés tartalmazza azokat a vagylagos előfeltételeket, amelyek teljesülése esetén a
végrehajtás az elítélt hozzájárulása nélkül is átadható, a (2) bekezdés pedig azt írja elő, hogy
az (1) bekezdéstől különböző más tagállamnak is átadható a végrehajtás az elítélt
hozzájárulásával, amennyiben ez a társadalomba való beilleszkedését szolgálja, és ahhoz az
elítélt hozzájárult. Ez utóbbi esetben lehetőség van arra is, hogy a miniszter előzetes
egyeztetést folytasson az adott tagállammal.
Ez a szabályozás tehát figyelembe veszi nemcsak a 2008/909/IB kerethatározatban
foglaltakat, de az Európában hatályos és a tagállamok által is ratifikált azon nemzetközi
szerződéseket is, amelyek célul tűzték ki annak elősegítését, hogy az elítélt a büntetése
kitöltését követően a társadalomba - ahol korábban élt - vissza tudjon illeszkedni.
a 128-129. §-hoz
A bíróság ítélete azután hajtható végre, miután jogerőre emelkedett. A bíróság büntetés-
végrehajtási feladatait a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró látja el,
ezért a Javaslat 128. §-a az ő hatáskörébe utalja a végrehajtás átadásához szükséges, az ítélet
alapján kiállítandó tanúsítvány kitöltését. Előfordulhat azonban, hogy a büntetés-végrehajtási
bíró nem rendelkezik megfelelő információval a tanúsítvány kitöltéséhez [például a
tanúsítvány e), f) vagy g) pontjával összefüggésben], ebben az esetben a hiányzó adatok
beszerzése érdekében megkeresheti a minisztert.
215
A 2008/909/IB kerethatározat 4. cikkének (5) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az
elítélt személy akár a kibocsátó, akár a végrehajtó tagállamnál kezdeményezhesse a
végrehajtás átvételére irányuló eljárást. Erre figyelemmel a Javaslat 128. §-ának (2) bekezdése
lehetőséget biztosít arra, hogy az elítélt a büntetés-végrehajtási bíró előtt tett, jegyzőkönyvbe
foglalt nyilatkozatával kérje az ítélet másik tagállamban történő végrehajtását. Ezt követően a
büntetés-végrehajtási bíró a végrehajtás átadásában központi hatóságként eljáró miniszternek
továbbíthatja a szükséges dokumentumokat, aki a tagállami igazságügyi hatósággal felveszi a
kapcsolatot.
A 2008/909/IB kerethatározat 23. cikkének (1) bekezdése, illetve a Javaslat 129. §-ának (2)
bekezdése alapján csak a tanúsítványt kell lefordítani a végrehajtó tagállam hivatalos
nyelvére, vagy ha a tagállam nyilatkozatot tesz arról, hogy az Európai Unió intézményeinek
egy vagy több más hivatalos nyelvén készült fordítást is elfogad, akkor arra a nyelvre. Az
ítéletet, illetve annak lényeges részeit főszabály szerint nem kell lefordítani, azonban ha a
végrehajtó tagállam kérheti azt, feltéve, hogy korábban ilyen tartalmú nyilatkozatot tett a
Tanács Főtitkárságánál.
Tekintettel a 2008/909/IB kerethatározat 6. cikkének (4) bekezdésére, a Javaslat 129. §-ának
(4) bekezdése alapján az ítélet végrehajtásának átadását kezdeményező elítéltet a
kerethatározat mellékletében szereplő formanyomtatványon tájékoztatni kell az ítélet és a
tanúsítvány végrehajtó államba történő továbbításáról.
A Javaslat 129. §-ának (5) bekezdése alapján a miniszter visszavonhatja a tanúsítványt,
feltéve, hogy a végrehajtó tagállamban még nem kezdődött meg az ítélet végrehajtása. Ennek
különösen akkor van jelentősége, ha a végrehajtó állam joga szerint például a feltételes
szabadságra bocsátás miatt hamarabb szabadulna az elítélt. Bár a Javaslat nem tartalmaz
külön a 2008/909/IB kerethatározat 22. cikke (1) bekezdésének megfelelő szabályt (amely
szerint a kibocsátó állam nem folytathatja azon büntetés végrehajtását, amelynek a
végrehajtása a végrehajtó államban már megkezdődött), a tanúsítvány visszavonásának
lehetőségére vonatkozó rendelkezésből egyértelmű, hogy a szabadságvesztés büntetés, vagy
szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának tagállamok közötti többszöri átadására
nincs lehetőség. Ha a büntetés végrehajtása megkezdődött, a tanúsítvány már nem vonható
vissza.
a 130. §-hoz
E § a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által teljesítendő tájékoztatási
kötelezettséget rögzíti.
a 131 . §-hoz
A 2008/909/IB kerethatározat 15. cikkének (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a
kibocsátó és végrehajtó államnak mennyi idő áll rendelkezésére a végrehajtás érdekében
történő átszállításra. Erre az egyébként rendkívül szoros határidőre tekintettel a Javaslat 131.
§-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magyar és a végrehajtó tagállami hatóságoknak
kell megállapodniuk az átszállítás időpontjáról, azonban az átadás időpontjának legkésőbb a
végrehajtás átvételéről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül
meg kell történnie.
216
A szoros határidő - a Javaslat 131. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - csak kivételes
esetben, előre nem látott körülmények esetén módosítható. Ebben az esetben az átszállításra
az új átszállítási időpontról szóló megállapodást követő tíz napon belül sort kell keríteni.
a 132. §-hoz
A nemzetközi bűnügyi együttműködés és információcsere magyar központja a Nemzetközi
Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK), amelynek a rendőrség
közreműködésével kell gondoskodnia azon személy átvételéről, akit valamely tagállami
bíróság jogerősen elítélt, és büntetésének vagy intézkedésének a végrehajtását Magyarország
átvette. Tekintettel arra, hogy az elítéltek átszállításával kapcsolatos ügyek a Fővárosi
Törvényszék hatáskörébe, illetve illetékességébe tartoznak, a Javaslat - célszerűségi
szempontokra figyelemmel - előírja, hogy elítélteket a Fővárosi Büntetés-végrehajtási
Intézetbe kell szállítani.
a 133-135. §-hoz
A 2008/909/IB kerethatározat 16. cikke határozza meg azon feltételeket, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy a tagállamok a saját területükön történő, a kibocsátó és a végrehajtó állam
közötti átszállítást engedélyezzék.
A Javaslat 133. §-ának (1) bekezdése szerint az engedélyezési jogkör gyakorlója - a feltételek
teljesülése esetén - a miniszter. Az (2) bekezdés előírja, hogy az átmenő átszállítás érdekében
a miniszterhez fordult tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatni kell a specialitás
szabályának alkalmazása alóli kivételről. Nyilvánvalóan ennek fényében dönthet a kibocsátó
tagállam igazságügyi hatósága arról, hogy mégis Magyarország területén szállítják át az
elítéltet, vagy sem. Tekintettel a 2008/909/IB kerethatározat 16. cikkének (3) bekezdésében
meghatározott határidőre, a Javaslat 133. §-ának (3) bekezdése az átszállítási kérelem
kézhezvételétől számítva hét napot biztosít a miniszternek arra, hogy döntsön az átszállítás
kérdésében. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy kizárólag az átmenő átszállítás idejére
tartható fogva az elítélt személy.
A miniszter nemcsak az átmenő átszállítás engedélyezésének központi hatósági feladatait látja
el, hanem ő küldi meg az átmenő átszállításra irányuló magyar kérelmet, és a magyar bíróság
jogerős ítélete alapján kiállított tanúsítvány egy példányát is azon tagállamnak, amelynek a
területén átmenő átszállításra van szükség annak érdekében, hogy az elítéltet Magyarországról
a végrehajtó államba szállítsák. A miniszter dönt akkor is, ha az átmenő átszállítással érintett
tagállamtól a specialitás szabályának alkalmazása alóli kivételről kap tájékoztatást. Ebben az
esetben lehetősége van arra, hogy a megkeresést visszavonja. Amennyiben légi úton történő
átszállításra kerül sor, az idő rendkívüli rövidségére tekintettel nem a dokumentumokat,
hanem a dokumentumokban szereplő információkat küldi meg a miniszter a másik
tagállamnak.
A nemzetközi bűnügyi együttműködésben régóta alkalmazott gyakorlat szerint minden
tagállam viseli az átmenő átszállítás során, a saját területén felmerülő költségeket. Ezt rögzíti
a Javaslat 135. §-a.
217
A feltételes szabadság valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és
egyéb alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély
a 136. §-hoz
Az értelmező rendelkezés beillesztése azért szükséges, hogy a jogalkalmazók számára teljesen
egyértelmű legyen, mit ért a tervezet az „alternatív szankció” fogalma alatt, tekintettel arra,
hogy ilyen fogalmat az EU tv. eddig nem használt.
a 137. §-hoz
A kerethatározat a felfüggesztett szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes
szabadságra bocsátásról és egyéb alternatív szankciókról rendelkező határozatok kölcsönös
elismerésének és végrehajtásának lehetőségét teremti meg az Európai Unióban. A
kerethatározat célja, hogy megkönnyítse az elítéltek számára a társadalomba történő
visszailleszkedést azáltal, hogy az elkövetés helye szerinti tagállam által kiszabott, a
felfüggesztett szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes szabadságra bocsátásról
rendelkező határozat kapcsán előírt magatartási szabályokat és egyéb alternatív szankciókat
az elítélten a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti tagállamban hajtják végre. Így az elítélt
számára lehetővé válik családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatainak megőrzése.
A kerethatározat hatálya az abban felsorolt kötelezettségekre és tilalmakra terjed ki, amelyek
között egyaránt megtalálható a felfüggesztett szabadságvesztéshez, a próbára bocsátáshoz, a
feltételes szabadsághoz kapcsolódó pártfogó felügyelet időtartamára előírt magatartási
szabály, illetve egyéb alternatív szankció is. Az alternatív szankciók, illetve a feltételes
szabadság tartamára és a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok több olyan fajtája
létezik, amelyek minden tagállamban megtalálhatók, és amelyeket elvben valamennyi
tagállam kész felügyelni. A magatartási szabályok és alternatív szankciók e fajtáinak
végrehajtását a kerethatározat kötelezővé teszi. A tagállamok azonban nyilatkozhatnak úgy,
hogy ezen kívül készek felügyelni a magatartási szabályok és alternatív szankciók egyéb
fajtáit is. Magyarország nem kíván élni a kerethatározat által biztosított ezen lehetőséggel, így
csak a kerethatározat által kötelezően előírt alternatív szankciókat és magatartási szabályokat
hajtja végre.
A kerethatározat által előírt, a tagállamok által kötelezően végrehajtandó magatartási
szabályok és alternatív szankciók közé tartoznak az elítélt magatartására (pl. az
alkoholfogyasztás tilalma), a lakóhelyre (pl. családon belüli erőszak okán a lakóhely
megváltoztatásának kötelezettsége), az oktatásra és képzésre (pl. biztonságos vezetésről szóló
tanfolyamon való részvétel kötelezettsége), a szabadidős tevékenységekre (pl. bizonyos
sporttevékenységgel való felhagyás kötelezettsége), valamint a szakmai tevékenység
folytatásának korlátozására vagy módjára (pl. annak kötelezettsége, hogy az elítélt eltérő
munkahelyi környezetben folytasson szakmai tevékenységet; ez a kötelezettség nem foglalja
magában a személlyel szemben a szankció részeként kiszabott, foglalkozástól való eltiltás
betartásának felügyeletét) vonatkozó rendelkezések.
A kerethatározatban foglalt magatartási szabályok megfeleltethetők a magyar Btk. által a
feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályoknak, a
kerethatározat által említett alternatív szankciók pedig a közérdekű munkának, valamint a
külföldre utazási tilalomnak.
218
Előfordulhat olyan helyzet, hogy a magyar jog szerint magatartási szabálynak minősülő
kötelezettség vagy tilalom a határozatot hozó tagállam joga szerint nem kapcsolódik
felfüggesztett szabadságvesztéshez, próbára bocsátáshoz vagy feltételes szabadságra
bocsátáshoz. Példa lehet erre, ha a tagállami bíróság önálló szankcióként rendeli el azt, hogy
az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt. Mivel ebben az esetben a magatartási
szabályt a magyar jog nem tudja értelmezni, hiszen azok a magyar jog szerint nem állnak
önállóan, ezért ezt a lehetőséget a tervezet eleve kizárja azzal, hogy a jogsegély feltételei
között csak a „nem önálló” magatartási szabályok elismeréséről és végrehajtásáról
rendelkezik.
A kerethatározatban felsorolt kötelezettségek és tilalmak között kettő olyan található, amely a
magyar jog szerint önállóan, tehát nem felfüggesztett szabadságvesztéshez, próbára
bocsátáshoz vagy feltételes szabadságra bocsátáshoz kapcsolódóan létezik. Ilyen a közérdekű
munka végzésére vonatkozó kötelezettség, illetve a Magyarország területének elhagyására
vonatkozó korlátozás. E szankcióknak a magyar jogban a közérdekű munka és a külföldre
utazási tilalom feleltethető meg.
Ezzel Magyarország biztosítja, hogy a nemzeti jog által meghatározott kereteken belül a
kerethatározatban felsorolt valamennyi magatartási szabály és alternatív szankció elismerésre
és végrehajtásra kerüljön.
A jogerős határozatot hozó tagállam a határozatot akkor továbbítja Magyarországnak, ha az
elítélt személy itt lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és Magyarországra
visszatért vagy vissza kíván térni. Fontos kiemelni, hogy az elítélt nem kötelezhető arra, hogy
visszatérjen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, ez csupán egy lehetőség
számára. Ebben az esetben a tagállami hatóságok közötti közvetlen kapcsolat követelménye
értelmében az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék
székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik
a tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról.
A kerethatározat arra is lehetőséget ad az elítéltnek, hogy akkor is Magyarországtól kérje a
határozat elismerését és végrehajtását, ha itt lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem
rendelkezik. Ebben az esetben Magyarország hozzájárulása szükséges a végrehajtáshoz,
amelynek megadásáról - tekintettel arra, hogy az elítélt Magyarország területén lakóhellyel,
tartózkodási hellyel nem rendelkezik - a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt. A
hozzájárulás különösen akkor adható meg, ha az elítélt személy társadalmi beilleszkedése
érdekében - a tartózkodási jogának elvesztése nélkül - másik tagállamba kíván költözni,
mivel ott munkaszerződést kapott, vagy ha valamely, az adott tagállamban lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel rendelkező személynek a családtagja, esetleg az adott tagállamban
tanulmányokat kíván folytatni vagy képzésben kíván részt venni. A tervezet ez alapján előírja,
hogy a BKKB a kérdésről eseti alapon dönthet és csak akkor, ha az elítélt igazolja, hogy
Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan
kötődik. A lakóhelyen, tartózkodási helyen kívül ugyanis ezek azok a tényezők, amelyek
indokolhatják a magyar bíróság eljárását.
a 138. §-hoz
Az illetékes bíróságnak a tagállami határozat kézhezvételétől számított hatvan nap áll
rendelkezésére, hogy megvizsgálja az ügyet, a tagállami határozatot és a tanúsítványt, és
219
döntsön arról, hogy elismeri-e a tagállami határozatot, és gondoskodik-e annak
végrehajtásáról, vagy valamely megtagadási okra hivatkozik. Abban az esetben, ha a bíróság a
hatvan nap alatt valamely okból nem tud dönteni, erről haladéktalanul köteles a tagállami
hatóságot értesíteni, és megjelöli a döntéshez előreláthatóan szükséges időtartamot.
a 139. §-hoz
A 139. § azokat az eseteket sorolja fel, amikor a bíróság a tagállami határozat elismerését és
végrehajtását meg kell, hogy tagadja. Ide tartozik pl. az az eset, ha az alternatív szankciót
kiszabó tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem
bűncselekmény; ha a magyar bíróság eljárása sértené a „ne bis in idem” elvét; ha a magyar
törvény szerint a kiszabott büntetés elévült; ha az elítélt a magyar szabályok szerint
gyermekkor miatt nem büntethető; vagy pl. ha a bűncselekményre a magyar törvény szerint
közkegyelem terjed ki. Külön bekezdés rendelkezik az „in absentia” eljárásokról, amelynek
beiktatását egy külön kerethatározat (a Tanács 2009/299/IB kerethatározata) tette
szükségessé. Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerésének és
végrehajtásának megtagadásáról a bíróság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami
hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A 138. §-ban foglaltak alapján ismételten hangsúlyozni kell, hogy a tagállami határozat
kézhezvételét követően a bíróság számára hatvan nap áll rendelkezésre, hogy valamely
megtagadási okra hivatkozzon.
a 140. §-hoz
Ha Magyarország elismeri a tagállami határozatot, akkor a bíróság a végrehajtandó
magatartási szabályt vagy alternatív szankciót az 137. § (2) bekezdése szerint állapítja meg,
vagyis magatartási szabályt ír elő, közérdekű munkát szab ki vagy külföldre utazási tilalmat
rendel el.
A tervezet szabályozása a bíróság által meghatározott magatartási szabály vagy alternatív
szankció vonatkozásában a továbbiakban igen széles körű. Ez azt jelenti, hogy a tervezet
lehetőséget ad a Btk-tól való eltérésre a tagállami határozatban előírt magatartási szabály vagy
alternatív szankció időtartama, a magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami
határozatban foglalt időegységei, a felfüggesztett szabadságvesztés, próbára bocsátás,
feltételes szabadságra bocsátás feltételei tekintetében.
A tervezet rögzíti, hogy mi a teendő akkor, ha a tagállami határozatot hiányos, illetőleg
pontatlan tanúsítvány kíséri, vagy tanúsítványt egyáltalán nem csatoltak hozzá. Ekkor a
bíróság akkor hajthatja végre a határozatot, ha a pontatlan, illetőleg hiányos adatok a
végrehajtást nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat
végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tanúsítvány kiegészítésére,
kijavítására hívja fel a tagállami hatóságot és ehhez határidőt tűz. A bíróság a hiányzó vagy
pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig, valamint a tanúsítvány pótlásáig elhalasztja az
elismerő határozat meghozatalát. Ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő
eredménytelenül telt el, a bíróságnak a határozat elismerését meg kell tagadnia.
a 141 . §-hoz
220
A tervezet az egyértelműség érdekében rögzíti, hogy a tagállami határozat végrehajtása során
a magyar jog szabályai irányadók. A végrehajtó tagállamnak lehetősége van arra, hogy ha a
feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása, a
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, alternatív szankció esetén büntetés kiszabása
lenne indokolt, az e határozatok meghozatalával kapcsolatos felelősségvállalást
megtagadhatj a.
Magyarország nem kíván élni a megtagadás lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy valamely
magatartási szabály megsértése vagy a közérdekű munka nem teljesítése esetén a bíróság a
magyar szabályok szerint rendelkezik a feltételes szabadság megszüntetéséről, a próbára
bocsátás megszüntetéséről és büntetés kiszabásáról, a felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtásáról, közérdekű munka esetén annak átváltoztatásáról. Ez azért is fontos, mert így
biztosítható, hogy az elítélt folyamatosan a hatóságok látókörében, Magyarországon
tartózkodjon. Ez nem lenne lehetséges, ha az e határozatok meghozatalával kapcsolatos
felelősségvállalás megtagadása miatt a határozat meghozatalának kötelezettsége visszaszállna
a határozatot hozó tagállamra.
a 142. §-hoz
E § rendelkezik azokról az esetekről, ha Magyarország, mint végrehajtó állam a végrehajtást
már megkezdte, de azt valamely ok miatt meg kell szüntetni. Ide tartoznak azok az esetek, ha
a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesíti a bíróságot; ha az elítélt a
végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett
intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel
Magyarországon már nem rendelkezik; ha az elítélt Magyarországon a végrehajtás
megkezdése után kegyelemben részesül; ha a tagállami hatóság a határozat hatályon kívül
helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről értesíti a bíróságot,
illetve, ha a tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, és a végrehajtás
megszüntetését a tagállami hatóság kéri. A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság
haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.
a 143. §-hoz
A tagállami határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság a tagállami hatóságot bármilyen
írásban dokumentált módon, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti.
a 144. §-hoz
A tagállami határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi
költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.
a 145. §-hoz
Ez a fejezet azokat a szabályokat tartalmazza, amikor Magyarország a határozatot hozó
tagállam, és a jogerős magyar ítélet elismeréséről és végrehajtásáról az elítélt lakóhelye vagy
tartózkodási helye szerinti tagállam vagy az a tagállam gondoskodik, amelyhez az elítéltet
családi, kulturális, gazdasági kapcsolatai kötik.
221
A bíróság abban az esetben adhatja át a végrehajtást másik tagállamnak, ha ítéletében a
szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, az elítéltet feltételes
szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó
felügyeletet rendel el, és egy vagy több, a tervezetben felsorolt magatartási szabályt állapít
meg, vagy közérdekű munkát szab ki.
Ebben az esetben a bíróságnak a jogerős ítéletet a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani a
tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. A bíróság a lefordított
határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága
számára írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja.
Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a határozat
elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.
a 146. §-hoz
A 146. § azokról az esetekről rendelkezik, amikor Magyarország a végrehajtást már átadta, de
a §-ban felsorolt okok valamelyike miatt a tagállami hatóság a végrehajtást megszüntette.
Ebben az esetben a joghatóság visszakerül Magyarországhoz, a továbbiakban a végrehajtást a
bíróság a magyar szabályok szerint folytatja.
a 147. §-hoz
A tervezet rögzíti, hogy ha az a tagállami határozat eredményes végrehajtása érdekében
szükséges, a bíróság és a tagállami hatóság egyeztetéseket folytat egymással.
Az Európai Unió tagállamaiban kiszabott pénzbüntetés végrehajtása, valamint a
pénzbüntetés végrehajtása az Európai Unió tagállamaiban
a 148. §-hoz
A kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február
24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: 2005/214/IB kerethatározat) alapján
a Kormány köteles lehetővé tenni, hogy a Magyarország területén működő bíróságok az
Európai Unió tagállamaiból érkező megkereséseket főszabályként közvetlenül, vagy - szükség
esetén - a központi hatóság segítségével közvetve fogadják és végrehajtsák.
A Javaslat hatálya - a kerethatározatnak megfelelően - kiterjed a bűncselekmény elkövetése
miatt kiszabott pénzösszeg elismerésére és végrehajtására, amely több típusú fizetési
kötelezettséget jelent. Magában foglalja a magyar büntetőjogi joghátrányok közül a
természetes személyekkel szemben kiszabott pénzbüntetést, valamint a jogi személyekkel
szemben alkalmazott pénzbírságot.
A 2005/214/IB kerethatározat rendelkezése alapján a Javaslat tartalmazza továbbá annak a
lehetőségét, hogy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott, a sértettnek
vagy valamely közcélú szervezetnek fizetendő jóvátétel esetén a megkeresést teljesítsék.
Ennek szükségességét támasztja alá, hogy a 2005/214/IB kerethatározat az 1. cikk a) pontja
222
alapján a bíróságon kívül más hatóság határozatának végrehajtására is vonatkozik, ha „az
érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetőügyben
hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az ügyét”, illetve az 1. cikk b) pontja alapján a
pénzbüntetés fogalmába a „sértett javára megállapított kártérítés”, és a büntetőügyben hozott
határozatban kiszabott, „valamely állami alapnak vagy sértetteket segítő szervezetnek
fizetendő pénzösszeg” is beletartozik. A 148. § a Fejezet hatályát erre is kiterjeszti. Ezeken
túlmenően a X. Fejezet a 2005/214/IB kerethatározat 1. cikkének b) pontja iii) alpontjának
megfelelően a büntetőeljárásban felmerült eljárási költség tekintetében is lehetővé teszi a
külföldi megkeresés alapján való elismerést és végrehajtást.
A Javaslat szerinti eljárásban a külföldi ítélet érvényének külön eljárásban történő
elismerésére nem kerül sor. Ennek oka, hogy a 2005/214/IB kerethatározat 6. cikke előírja: a
végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságai minden további alaki követelmény nélkül
ismerjék el a részükre továbbított határozatot.
A hatáskör és az illetékesség szabályainak a Javaslat szerinti meghatározását célszerűségi
szempontok támasztják alá. Ennek megfelelően az elismerés és a végrehajtás érdekében azon
törvényszék székhelyen működő helyi bíróság jár el, amelynek területén a terhelt lakóhelye,
szokásos tartózkodási helye, jogi személy esetén annak székhelye, telephelye található. Ezek
hiányában is előfordulhat, hogy a terhelt, vagy az érintett jogi személy Magyarországon
jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik, ilyenkor a végrehajtás alá vonható vagyontárgy
helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság jár el. Ha az eljárásra illetékes
bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja.
A 2005/214/IB kerethatározat lehetővé teszi, hogy a tagállamok központi hatóságot jelöljenek
ki a jogsegély-kérelmek fogadására, illetve továbbítására. Magyarország esetében - a
bizonyítási eszköz, valamint a lefoglalás alá eső dolog, vagyon biztosítására szolgáló
jogsegély-eljáráshoz hasonlóan - ilyen központi hatóság kijelölésére nem került sor. Ennek
elsősorban az oka, hogy az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra, mint központi
hatóságra súlyos munkateher járulna, amely elsősorban az iratok továbbítására korlátozódna,
anélkül azonban, hogy érdemi szerepet kapna az eljárásban. Az adminisztratív terhek ilyen
típusú növelése nem célszerű. Különös tekintettel arra is, hogy Magyarországon a
megkeresések fogadására magyar nyelven kerül sor, a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó
iratokat a törvényben meghatározott illetékességi szabályok szerint, közvetlenül a
végrehajtásra illetékes bíróságnak kell megküldeni. Ezek az Európai Unió erre hivatott
szervezetei segítségével, illetőleg a kapcsolattartásra kijelölt nemzeti összekötők révén
megismerhetők a tagállami bíróságok számára.
A Javaslat a 2005/214/IB kerethatározat 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban
rendelkezik az áttétel szabályairól is.
A 148. § a 2005/214/IB kerethatározat 5. cikkére támaszkodva rendelkezik arról is, hogy a
mellékletben felsorolt bűncselekmények esetén a kettős büntetendőség elvét nem lehet
alkalmazni, hanem a cselekmény büntetendő jellegétől függetlenül a végrehajtás iránt kell
intézkedni. A fel nem sorolt bűncselekményeknél azonban az eljáró bíróság köteles
megvizsgálni, hogy a határozatban szereplő tényállás a magyar jog szerint bűncselekménynek
minősül-e; ennek hiányában a megkeresés teljesítését meg kell tagadni. A 2005/214/EK
kerethatározat szélesebb körben határozza meg a kettős büntetendőség elve alól kivételt
jelentő bűncselekményeket az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási
223
eljárásokról szóló 2002/584/IB számú tanácsi kerethatározathoz, valamint a vagyonnal vagy
bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai
Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003/577/IB számú tanácsi kerethatározathoz képest.
Lényeges különbség, hogy a pénzbüntetések elismerésénél több bűncselekmény-fajtát nevesít
a 2005/214/IB kerethatározat, illetőleg a kettős büntetendőség alóli kivételek nem
korlátozódnak a három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények
körére. Ezért a 12. számú mellékletben vétségek is szerepelnek, a felsorolt bűntettek köre
pedig tágabb. Ezért e bűncselekmények listájának elhelyezése külön mellékletben indokolt. A
megfeleltetési táblázat a jogalkalmazás számára csupán irányadó.
Az a tény, hogy a jogsegély iránti megkeresésekkel kapcsolatos cselekmények jogi megítélése
(bűncselekmény, szabálysértés) államonként eltérő lehet, indokolttá teszi annak az esetnek a
szabályozását a törvényben, amikor a cselekmény a megkereső állam joga szerint
bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés.
Ebben az esetben a bíróság értesíti a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény eltérő jogi
megítéléséről a jogsegély iránti megkeresést előterjesztő külföldi hatóságot, amely, ha a
bíróság értesítésére adott nyilatkozatában fenntartja a jogsegély teljesítése iránti kérelmét, a
bíróság a megkeresést teljesítés végett átteszi a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény
szerinti központi hatósághoz.
a 149. §-hoz
A 149. § a határozat végrehajtása megtagadásának okait a 2005/214/IB kerethatározat 7.
cikkének megfelelően határozza meg. A végrehajtás megtagadásának okai a vonatkozó
kerethatározatok hasonlósága miatt részben megegyeznek az európai elfogatóparancs,
illetőleg a bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, vagyonelkobzás alá eső vagyon
biztosítása iránti intézkedés végrehajtásával összefüggésben a törvényben felsorolt okokkal.
Ha a végrehajtás e §-ban fel nem sorolt okból lehetetlen, az eljáró bíróságnak a megkeresés
kiegészítése iránt kell intézkednie, amelynek részletes szabályait a 96. § tartalmazza.
A Javaslat a 2005/214/IB kerethatározattal egybehangzóan gazdaságossági okokból
rendelkezik úgy, hogy a 70 eurót meg nem haladó összeg végrehajtása iránti megkeresést
Magyarország nem fogadja. A büntetés összege, illetőleg az egy napi tételnek megfelelő
összeg forintra való átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a külföldi
határozat jogerőre emelkedésének napján alkalmazott hivatalos devizaárfolyam irányadó. Ha
a határozatban, illetőleg a tanúsítványban az összeget nem euróban tüntették fel, az
átszámításnál az MNB hivatalos árfolyamait kell figyelembe venni azzal, hogy az eredeti
összeget először forintra, majd az így meghatározott összeget euróra kell átváltani. Ha tehát a
jogerős határozat cseh koronában tartalmazza a pénzbüntetés összegét, akkor azt az MNB
hivatalos árfolyama alapján át kell számítani először forintra, majd euróra, és meg kell
vizsgálni, hogy az ilyen módon euróra átszámított összeg meghaladja-e a 70 eurós
összeghatárt. Ha a határozatban és a tanúsítványban feltüntetett pénznem eltér, a határozatban
megjelölt összeg (pénznem) figyelembe vételére van szükség.
A 149. §-ban fel nem sorolt ok alapján a megkeresés megtagadására nem kerülhet sor.
a 150. §-hoz
224
A megkeresés végrehajtása érdekében a magyar bíróság megvizsgálja, hogy a Javaslatban
meghatározott feltételek fennállnak-e. Ha a 149. §-ban meghatározott okok valamelyike
fennáll, az eljáró bíróság ezt végzésben állapítja meg, amelyet a megkeresést kibocsátó
hatóságnak kézbesíteni kell. A 2005/214/IB kerethatározat 12. cikke alapján a 150. §
rendelkezik az eljárás megszüntetéséről, ha a végrehajtás oka a kibocsátó tagállamban
megszűnt, és az eljáró bíróságot erről értesítették.
a 151 . §-hoz
A 151. § nem határozza meg a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére,
valamint a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, hanem ehelyett az
ilyen összeg végrehajtására vonatkozó külön jogszabályokra utal.
a 152. §-hoz
A 152. § alapján, ha a tagállami pénzbüntetésről rendelkező határozat vagy a tanúsítvány nem
tartalmazza a napi tételek számát, illetve egy napi tétel összegét, ezt az eljáró magyar bíróság
pótolja a Btk. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott szempontok mérlegelésével. E
rendelkezés értelemszerűen nem vonatkozik a bűnügyi költségre, illetve a jóvátétel összegére,
ahol összegszerű korlátozást a magyar jog nem ismer. A 2005/214/IB kerethatározat 8. cikke
lehetőséget teremt Magyarország számára, hogy a Btk.-ban meghatározott, a pénzbüntetés,
pénzmellékbüntetés mértékére vonatkozó korlátozást alkalmazza, ha a bűncselekményt nem a
megkeresést kibocsátó tagállamban követték el, és a cselekmény magyar joghatóság alá is
tartozik.
A 2005/214/IB kerethatározat 8. cikkére tekintettel a Javaslat különbséget tesz a magyar
joghatóság alá tartozó bűncselekmények és a magyar joghatóság alá nem tartozó
bűncselekmények között. Ez utóbbinál a büntetés összege meghaladhatja a Btk.-ban
meghatározott maximumot, míg a magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmények esetében a
bíróság a megkeresésben meghatározott összeget a törvényben meghatározott legmagasabb
összegre csökkenti. Ez a napi tételek száma és az egy napi tételnek megfelelő összeg
csökkentésével egyaránt történhet.
A magyar bíróság határozza meg a Btk. vonatkozó rendelkezései szerint a napi tételnek
megfelelő összeget abban az esetben is, ha azt sem a határozat, sem a tanúsítvány nem
tartalmazza. A pénzbüntetés összege akkor haladhatja meg a magyar Btk. alapján
meghatározott maximumot, ha a bűncselekmény nem tartozik magyar joghatóság alá.
Ilyenkor is korlátot jelent azonban, hogy átváltoztatás esetén a szabadságvesztés tartama nem
haladhatja meg a Btk.-ban meghatározott leghosszabb tartamot, ezért a napi tételek száma
sem lépheti túl a pénzbüntetésnél meghatározott maximumot. Ebből következően egy napi
tétel összege magasabb összegben is megállapítható, mint a Btk. alapján kiszabható összeg.
A büntetés összege, illetőleg az egy napi tételnek megfelelő összeg forintra való
átszámításánál az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam irányadó.
A pénzbüntetés végrehajtása a magyar jogszabályok szerint felnőttkorú elkövető esetén az
önkéntességen alapul; ennek hiányában a pénzbüntetés szabadságvesztésre való
átváltoztatásának van helye. Fiatalkorú elkövető esetén az átváltoztatásra csak a büntetés
behajthatatlansága esetén, azaz a Vht. értelmében sikertelen végrehajtási eljárást követően
225
kerül sor, ekkor a pénzbüntetés végrehajtása iránt a bíróság a bírósági végrehajtót keresi meg.
A Btk.-n alapuló ilyen különbséget a felnőttkorú és a fiatalkorú elkövető között a Javaslat is
fenntartja azzal, hogy a magyar végrehajtási szabályok alkalmazásáról rendelkezik.
A külföldről érkező megkeresések esetében az átváltoztatásra a fiatalkorú és a felnőtt
terheltek esetében is csak akkor kerülhet sor, ha az ehhez való hozzájárulását a kibocsátó
hatóság kifejezetten feltüntette. Az átváltoztatáshoz való hozzájárulás megtagadása esetén,
önkéntes teljesítés hiányában, a határozatot nem lehet végrehajtani. Ha a tanúsítvány e
hozzájárulást nem tartalmazza, a 153. § értelmében a végrehajtás akadályáról a kibocsátót
értesíteni kell.
A jogi személlyel szemben nem érvényesül az a korlátozás, amely a jogi személy által elért
eredménnyel arányosan határozza meg a kiszabható pénzbírság maximumát. Ennek az az oka,
hogy az Európai Unió tagállamában a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbüntetés,
illetőleg pénzbírság mértékét a természetes személy terheltekhez hasonlóan a
bűncselekményhez rendelt büntetési tételek határozzák meg. Ez alapvetően más tényezők
mérlegelését kívánja meg az eljáró bíróságtól, mint a bűncselekménnyel elért eredményhez
arányos joghátrány alkalmazása. A magyar jogban ismert korlátozás alkalmazása a
tagállamban kiszabott pénzbírság felülmérlegelését jelentené, amelyet a kerethatározat nem
tesz lehetővé.
A Javaslat biztosítja jogorvoslathoz való jog mint alkotmányos alapjog érvényesülését,
amelyet a bűnügyi jogsegélyhez kapcsolódó eljárásokban is biztosítani kell.
a 153. §-hoz
A Magyarországon folytatott eljárás eredményéről a kibocsátó hatóságot értesíteni kell.
a 154-155. §-hoz
Ha a büntetőügyben eljáró bíróság Magyarországon kiszabott pénzbüntetés,
pénzmellékbüntetés végrehajtását külföldön célszerűnek látja, a külföldi végrehajtása iránti
megkeresést az eljáró bíróság közvetlenül külföldre küldi meg. A Javaslat gazdaságossági
okokból rendelkezik úgy, hogy a 70 eurót meg nem haladó összeg végrehajtása iránt
Magyarország nem intézkedhet. Arról, hogy a megkeresését a hová kell küldenie, a bíróság az
Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóján keresztül tájékozódik.
A megkereséshez mindig csatolni kell a tanúsítványt, amely a törvény mellékletében található.
A megkeresést a 2005/214/IB kerethatározat 16. cikkére tekintettel a fogadó állam hivatalos
nyelvén, illetve az általa megadott más nyelvre lefordítva kell elküldeni. A fordítás költségei
az eljáró bíróságot terhelik.
A 2005/214/IB kerethatározat 4. cikkének (4) bekezdése kizárja, hogy a megkeresést az eljáró
magyar bíróság egyszerre több tagállamba is megküldje, ezért az eljáró bíróság mérlegelésén
múlik, hogy mely tagállamba küldi meg a határozatát.
Az Európai Unió valamely tagállamában sikeresen végrehajtott pénzbüntetés összege eltérő
megállapodás hiányában a 2005/214/IB kerethatározat 13. cikke alapján a végrehajtó
tagállamban marad.
226
A határozatot a 2005/214/IB kerethatározat rendelkezésének megfelelően a 13. számú
mellékletben szereplő formanyomtatvánnyal együtt kell megküldeni a másik tagállam
igazságügyi hatósága részére. A formanyomtatvány megegyezik az Európai Unió Hivatalos
Lapjában megjelent tanúsítvánnyal.
Az Európai Unió tagállamaiban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása, valamint a
vagyonelkobzás végrehajtása az Európai Unió tagállamaiban
A törvény 156-163. §-ai - a kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően - az Európai Unió
tagállamaiban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásának átvételéről, valamint a
Magyarországon elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásának átadásáról szóló rendelkezéseket
tartalmazzák. A törvény szerinti eljárásban a külföldi ítélet érvényének külön eljárásban
történő elismerésére nem kerül sor. Ennek oka, hogy a kerethatározat 7. cikke előírja, hogy a
végrehajtó állam hatáskörrel rendelkező hatóságai minden további alaki követelmény nélkül
el kell, hogy ismerjék a részükre továbbított határozatot.
a 156. §-hoz
A hatáskör és az illetékesség szabályait a törvény célszerűségi szempontok alapján határozza
meg. Ennek megfelelően a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása
érdekében annak a törvényszéknek a székhelyén működő helyi bíróság jár el, amelynek
területén a határozattal érintett dolog, vagyon található; ennek hiányában, amelynek területén
a terhelt lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, jogi személy esetén annak székhelye,
telephelye található. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a vagyon több
helyen található, és így egyszerre több bíróság volna illetékes, a megkeresést a Budai
Központi Kerületi Bíróság fogadja.
Célszerűségi szempontok alapján indokolt, hogy ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozat későbbi végrehajthatóságának biztosítása érdekében a kibocsátó tagállam korábban
biztosítási intézkedés végrehajtását kérte, és annak végrehajtásáról a magyar bíróság korábban
már rendelkezett, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására -
függetlenül az előzőekben bemutatott illetékességi szabályoktól - ugyanaz a magyar bíróság
legyen illetékes. Erre tekintettel a törvény 156. § (3) bekezdése a fent ismertetett általános
illetékességi szabályhoz képest kivételes illetékességet megállapító rendelkezést tartalmaz.
A vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó dokumentumokat (határozat, tanúsítvány) a
törvényben meghatározott illetékességi szabályok szerint, közvetlenül a végrehajtásra
illetékes bíróságnak kell megküldeni. Ezek az adatok az Európai Unió erre hivatott
szervezetei segítségével, illetőleg a kapcsolattartásra kijelölt nemzeti összekötők révén
elérhetők a tagállami hatóságok számára.
A törvény a kerethatározat 4. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezik az áttétel
szabályairól is.
A törvény 156. § (5) és (6) bekezdése a kerethatározat 6. cikkére tekintettel úgy rendelkezik,
hogy a mellékletben felsorolt bűncselekmények esetén a kettős büntetendőség követelményét
nem lehet figyelembe venni, attól függetlenül intézkedni kell a végrehajtás iránt. A fel nem
sorolt bűncselekményeknél azonban az eljáró bíróság köteles megvizsgálni, hogy a
227
határozatban szereplő cselekmény a magyar jog szerint bűncselekménynek minősül-e. Ennek
hiányában a megkeresés teljesítését meg kell tagadni.
A kerethatározat azonos körben határozza meg a kettős büntetendőség elve alól kivételt
jelentő bűncselekmény-fajtákat, mint az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat.
Ezért a törvény az európai elfogatóparanccsal azonos módon, az 1. számú mellékletre utal
azon bűncselekmény-fajták meghatározásakor, amelyek esetében a kettős büntetendőséget
nem lehet vizsgálni. A megfelelési táblázat ebben az esetben is csupán irányadó a
jogalkalmazók számára. Azt hivatott elősegíteni, hogy ha a magyar bíróság a megkereső fél,
akkor könnyebben tudja megállapítani, hogy milyen bűncselekmény-fajta esetén lehet arra
számítani, hogy a megkeresett tagállami bíróság a kettős büntetendőséget vizsgálja.
a 157. §-hoz
A tagállami határozat végrehajtása céljából hozott magyar bírósági határozat végrehajtása
vagyonelkobzás esetén a törvényszéki végrehajtó feladata.
a 158. §-hoz
A törvény által beiktatott 158. § a határozat végrehajtása megtagadásának okait a
kerethatározat 6. cikke (3) bekezdésének, valamint 8. cikkének megfelelően határozza meg. A
végrehajtás megtagadásának okai a vonatkozó kerethatározatok hasonlósága miatt részben
megegyeznek az európai elfogatóparancs, illetőleg a bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső
dolog, vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása iránti intézkedés végrehajtásával
összefüggésben a törvényben felsorolt okokkal. Ha a végrehajtás azért nem lehetséges, mert a
tanúsítvány hiányos vagy teljesen hiányzik, akkor hiánypótlásra kell felszólítani a tagállamot,
és ha határidőben ennek ellenére nem küldi meg, vagy egészíti ki a kért adatokkal a
tanúsítványt, akkor a végrehajtást meg kell tagadni. A megkeresés kiegészítésének részletes
szabályait a 96. § már tartalmazza, így a törvény a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozatok esetében is erre a rendelkezésre utal.
A törvényben fel nem sorolt ok alapján a megkeresés megtagadására nem kerülhet sor, mivel
a megtagadási okokat a kerethatározat kimerítő felsorolásként tartalmazza.
A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében a magyar bíróság
megvizsgálja, hogy a törvényben meghatározott megtagadási okok valamelyike fennáll-e. Az
eljáró bíróság ezt végzésben állapítja meg, a végrehajtást megtagadja, és határozatát
értesítésként a tagállami határozatot kibocsátó bíróságnak kézbesíti.
a 159. §-hoz
A törvény által beiktatott 159. § meghatározza, hogy a bűncselekményből származó vagy
azzal egyenértékű, valamint a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon
végleges tulajdonvesztését jelentő tagállami szankciót a magyar bíróság vagyonelkobzásként,
míg a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolog végleges
tulajdonvesztését jelentő tagállami szankciót elkobzásként hajtja végre.
A kerethatározat 7. cikkének (2) bekezdése alapján beiktatott 159. § (2) bekezdés értelmében,
ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyat érint, akkor
228
a bíróság csak akkor rendelheti el pénzösszegben kifejezve a vagyonelkobzást, ha ehhez a
kibocsátó állam a tanúsítványon hozzájárul. Ugyanakkor, ha a tagállam nem járul hozzá a
pénzösszegben történő elrendeléshez, ez nem jelenti azt, hogy a kerethatározat 16. cikke
szerinti vagyonmegosztás esetén magát a vagyontárgyat kell 50%-ban a kibocsátó
tagállamnak átadni. A kerethatározat 16. cikkének (2) bekezdése szerint ugyanis a végrehajtó
tagállam döntheti el, az ott meghatározott igen széles lehetőségek között, hogy az így
elkobzott vagyontárgyat adja-e át a kibocsátó államnak, vagy azt értékesíti, és az így befolyt
összeget utalja át, esetleg a c) pont alapján más megoldást választ.
A végrehajtás tekintetében - a két állam közös tulajdonából fakadó esetleges nehézségek
elkerülése érdekében - az a megoldás célszerű, hogy a magyar állam az elkobzásból,
vagyonelkobzásból megszerzett vagyon megosztása esetén mindig pénzösszeget utaljon át a
kibocsátó tagállamnak. Ez nem jelenti azt, hogy az elkobzott vagyontárgyat az állam minden
esetben értékesítse, hanem megteheti, hogy azt független értékbecslővel felbecsülteti, és az
így megállapított összeg felét utalja át a kibocsátó tagállamnak.
A bíróság a vagyonelkobzásra vonatkozó tagállami határozat végrehajtását elrendelő
határozatában rendelkezik arról, hogy ha a végrehajtásból befolyt összeg a tízezer eurót nem
haladja meg, akkor az a magyar államot illeti, ha meghaladja, akkor pedig 50%-a magyar
államot, 50%-a pedig a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátó tagállamot illeti. Erre
azért van szükség, hogy már a végrehajtható okiratból a végrehajtó számára kiderüljön, hogy
a vagyonelkobzás uniós együttműködés keretében történt, ezért az erre a helyzetre vonatkozó
végrehajtási szabályok szerint járjon el.
A törvény által beiktatott 159. § (7) bekezdés a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat
végrehajtásának elrendelése esetére biztosítja a jogorvoslathoz való jog érvényesülését. A
jogorvoslat tényéről a kerethatározat 9. cikkének (3) bekezdése szerint a kibocsátó tagállami
bíróságot értesíteni kell, a törvény ennek megfelelően ezt az értesítési kötelezettséget az első
fokon eljárt bíróság feladatává teszi.
a 160. §-hoz
A kerethatározat 10. cikke szabályozza a végrehajtás elhalasztására vonatkozó lehetőségeket.
Ez valójában a végrehajtható okirat kibocsátása érdekében szükséges eljárás lefolytatásának
felfüggesztését jelenti. Erre tekintettel iktatta be a törvény a 160. §-t, amely részletesen
szabályozza azokat az eseteket, amikor az eljárást fel kell függeszteni, valamint minden
felfüggesztési esetre vonatkozóan meghatározza, hogy a felfüggesztést követő eseményektől
függően az eljárást mikor és hogyan kell folytatni.
a 161. §-hoz
A 161. § arról rendelkezik, hogy a tagállami hatóságnak a határozat hatályon kívül
helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése
alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.
a 162. §-hoz
A törvény a címben a Magyarországon elrendelt vagyonelkobzás külföldi végrehajtásának
alapvető eljárási szabályait teremti meg. Az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy
229
a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt
vagy arra szánt dologra vonatkozó elkobzás vagy a Btk. 77/B. §-a (1) bekezdésének a)-c)
pontja alapján kiszabott vagyonelkobzás végrehajtása iránti megkeresést közvetlenül a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tagállami bíróságnak, vagy a kijelölt hatóságnak
küldi meg. Arról, hogy a megkeresését mely hatóságnak kell megküldenie, a bíróság az
Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóján keresztül tájékozódhat.
A 162. § (2) bekezdése értelmében a bíróság határozatához mindig csatolni kell a
tanúsítványt, amely a 14. számú mellékletben található. A megkeresést a kerethatározat 19.
cikkére tekintettel a fogadó állam hivatalos nyelvére, illetve az általa megadott más nyelvre
lefordítva kell elküldeni. A fordítás költségei az eljáró bíróságot terhelik.
A törvény a kerethatározat 5. cikke alapján főszabályként azt tartalmazza, hogy a határozatot
egy időben egyszerre csak egy tagállam bíróságának lehet továbbítani. A törvény a
kerethatározat 4. cikkének megfelelően meghatározza azokat az elveket, amelyek mentén a
magyar bíróság el tudja dönteni, hogy mely tagállam illetékes bíróságához küldje meg a
vagyonelkobzás, elkobzás végrehajtását kérő határozatát.
Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, ez az a tagállam, amelynek
területén a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan
feltehetően vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.
Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata elkobzásra
vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához
továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy a vagyonelkobzással érintett
természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik, meghatározott vagyontárgyra
vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, amelynek területén a vagyonelkobzás alá
eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.
Ha a fentiek alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam bírósága illetékes a határozat
végrehajtására, akkor a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes
bíróságához kell továbbítani, amelynek területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással
érintett természetes személy utolsó ismert tartózkodási helye, illetve jogi személy
nyilvántartott székhelye található.
A kerethatározat ugyanakkor bizonyos esetekben lehetőséget ad a határozat több tagállamba
történő megküldésére is, ha az szükséges a határozat teljes körű vagy hatékony
végrehajtásához. A törvény ezeket a lehetőségeket a 162. § (7) bekezdésében tartalmazza.
a 163. §-hoz
A kerethatározatban előírt tájékoztatási kötelezettségnek megfelelően a törvény a 163. §-ban
értesítési kötelezettséget ír elő a bíróság számára, ha az elkobzás vagy vagyonelkobzás
végrehajtására vonatkozó eljárás megszüntetésére, felfüggesztésére, illetve a vagyonelkobzás
alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülmény merül fel.
Az Europol
a 164. §-hoz
A 164. § meghatározza a hatáskörrel rendelkező hatóság, Magyarország hatáskörrel
rendelkező hatósága és a nemzeti egység fogalmát. A Javaslat ugyanakkor tartózkodik
230
további fogalmak meghatározásától, hiszen az Europol működése, tevékenysége során
felmerülő olyan alapvető jelentőségű kategóriák, mint amilyen például a bűnszervezet, a
terrorszervezet, a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés, a magyar jogban bevett
jogfogalmak, amelyek biztonságos alkalmazása nem igényel újabb jogszabályi definíciót.
a 165. §-hoz
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB
tanácsi határozat (a továbbiakban: 2009/371/IB határozat) kimondja, hogy az Europol
jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva
nem csupán az emberhez fűződhetnek. E rendelkezéseknek az az indoka, hogy a 2009/371/IB
határozat 2. Cikke alapján az Europol minden tagállamban jogképességgel rendelkezik. A
2009/371/IB határozat megfogalmazásában a jogképességnek legalább ki kell terjednie az
adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jog- és szerződéskötési
képességre. A 171. § ennek megfelelően csak annyit mond ki, hogy az Europol jogi személy.
Az Europol jogképességével összefüggő további nemzeti jogi intézkedések nem szükségesek,
mert az Europol a Határozat alapján jogi személynek minősül valamennyi tagállamban, így
Magyarországon is és a magyar jog szerinti, a jogi személyekre vonatkozó jogképességgel
rendelkezik.
a 166. §-hoz
A 166. § meghatározza az Europol tevékenységi körét. Az Europol nem rendvédelmi szerv,
nemzetközi egyezmény nem ruházza fel nyomozó hatósági jogkörrel, így nem végez titkos
információgyűjtést, illetőleg nyomozást, ezért e nemzetközi szervezet esetében nem
beszélhetünk hatáskörről. Erre figyelemmel a Javaslat nem az Europol hatáskörébe tartozó
bűncselekményeket és bűnelkövetési formákat határozza meg, hanem azokat, amelyekre az
Europol tevékenysége kiterjed.
Az Europol legfontosabb tevékenysége a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni közösségi
szintű fellépés, illetve a tagállamok ilyen irányú tevékenységének az összehangolása és
segítése. Tevékenységébe tartozik továbbá a tagállamok rendvédelmi szerveinek támogatása a
2009/371/IB határozat mellékletében meghatározott, több tagállamot érintő
bűncselekménytípusok elleni eredményes fellépésben, amennyiben azok jelentősége vagy
következményei ezt indokolják.
A 2009/371/IB határozat mellékletében található bűncselekménytípusoknak a Btk. különös
részének való megfeleltetését a Javaslat 15. melléklete tartalmazza.
Az Europol tevékenysége a tevékenységi körébe utalt bűncselekmények büntetendő
előkészületére, az azokhoz nyújtott bűnrészesi magatartásokra, valamint az azokhoz
kapcsolódó bűnpártolásra és orgazdaságra is kiterjed. A 2009/371/IB határozat további
eseteket is meghatároz, amelyek nem vonhatóak az imént írt bűnkapcsolati körbe.
Az Europol tevékenységi körében a tagállamok rendvédelmi szerveinek titkos
információgyűjtéseit és nyomozásait segíti az alábbiak szerint:
1.	nyílt és minősített adatokat gyűjt, dolgoz fel, értékel, és ezeket szükség esetén átadja,
231
2.	titkos információgyűjtést vagy nyomozást kezdeményez, koordinál, valamint
közreműködik ezek végrehajtásában,
3.	segítséget nyújt a tagállamok részére nagyszabású események zavartalan, biztonságos
lebonyolításában,
4.	fenyegetésértékeléseket és stratégiai elemzéseket készít és ezeket a tagállamok
rendelkezésére bocsátja,
5.	összegyűjti és átadja a tagállamoknak a titkos információgyűjtések és nyomozások
tapasztalatai alapján a legjobb módszereket, technikát és gyakorlatokat,
6.	tudományos, oktatási és kutatási támogatást nyújt a tagállamok kriminalisztikai és
bűnügyi szakértői tevékenységének fejlesztése céljából,
7.	kezdeményezheti több tagállam rendvédelmi szerveinél közös nyomozócsoport
létrehozását, az Europol személyzete e nyomozócsoportok munkájában részt vehet,
kényszerítő eszközök alkalmazásának a kivételével nyomozási cselekményeket végezhet.
a 167. §-hoz
A 167. § értelmében a NEBEK látja el Magyarországon a nemzeti egység feladatait. A titkos
információgyűjtésre, illetőleg nyomozásra feljogosított magyar hatóságok a NEBEK-en
keresztül szolgáltatnak nyílt és minősített adatokat az Europolnak, és juthatnak onnan
ugyanilyen adatokhoz. A 2009/371/IB határozat alapján az egyes tagállamok kompetenciájába
tartozik annak eldöntése, hogy lehetővé teszik-e titkos információgyűjtésre, illetőleg
nyomozásra feljogosított szerveik számára az Europollal való közvetlen kapcsolattartást. A
Javaslat ezt a lehetőséget megteremti Magyarország nyomozó hatóságai, a Terror Elhárítási
Központ, valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (vagyis a törvény
értelmében a Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságai) számára. E közvetlen
kapcsolattartás azonban kivételes és korlátozott, a Javaslat szerinti jogszabályi rendelkezések
keretei között gyakorolható, amelyet a NEBEK felügyel. További megkötés az, hogy a
közvetlen kapcsolattartásból származó nyílt vagy minősített adatokat a NEBEK-nek is át kell
adni.
Szintén a 167. § hatalmazza fel a NEBEK-et arra, hogy a 2009/371/IB határozat 8. cikkének
(3) bekezdésében előírtaknak megfelelően hozzáférjen a feladatai ellátásához szükséges
nemzeti adatokhoz és adatbázisokhoz. E felhatalmazás kialakítása során a Javaslat
figyelemmel volt az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben írtakra. Az ennek megfelelően
szabályozott közvetlen adatátvételt és adathozzáférést kiegészítő szabályként került
meghatározásra a hatáskörrel rendelkező magyar hatóságok megkeresése. Ugyanebben a
körben, szintén kisegítő jelleggel rögzíti a 1 67. § azt, hogy a NEBEK mind a katonai, mind a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában gyakorolhatja a feladati ellátáshoz
szükséges információk megszerzésével összefüggő hatásköreit, azonban - figyelemmel a
nemzetbiztonsági szolgálatok sajátos feladataira - ezt a NEBEK és az adott nemzetbiztonsági
szolgálat között megkötésre kerülő együttműködési megállapodás szabályozza.
a 168. §-hoz
A 2009/371/IB határozat megteremti annak a lehetőséget az Europol számára, hogy bármely
tagállamot nyomozás elrendelése, vagy teljesítése céljából megkeressen. A Magyarországra
vonatkozó, ilyen megkereséssel kapcsolatos feladatokat és eljárási rendet szabályozza a
232
törvény a 168. §-ban. Az Europol megkeresését a tagállamok nyomozásra feljogosított, az
adott megkeresés teljesítésére hatáskörrel rendelkező hatósága köteles teljesíteni. Az ilyen
megkeresést a tagállamok az adott eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján
teljesítik vagy elutasítják.
a 169. §-hoz
A 169. § fogalmazza meg azt a kötelezettséget, miszerint a 2009/371/IB határozat értelmében
minden tagállamnak legalább egy összekötő tisztviselőt kell delegálnia az Europol nemzeti
összekötő irodájához. Az összekötő tisztviselő feladata a kapcsolattartás, az adattovábbítás és
az együttműködés az Europol többi tagállamának összekötő tisztviselőivel.
a 170-171. §-okhoz
A 170-171. §-ok rendelkeznek az Europol információ-feldolgozó rendszeréről. Az Europol az
információ-feldolgozó rendszerben azokat az adatokat dolgozza fel, amelyeket a tagállamok a
nemzeti egységen keresztül az Europolnak átadnak. Az Europol az információs rendszerben
tárolt adatokat értékeli, elemzi, feldolgozza és azokat saját döntése alapján vagy tagállami
kérésre továbbítja a tagállamnak. Az Europolnak átadott adatok minősítési szintjét az adatokat
átadó tagállam határozza meg. A tagállamoktól kapott adatokat az Europol elemzési
munkafájlokban tárolja.
Az Europol az információ feldolgozó rendszerében, illetőleg az elemzési munkafájljaiban
személyes és különleges adatokat kezel. Az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1)
bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt
törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi
önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Az Infotv. értelmében a
különleges adat - a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy
pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti
tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros
szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat - a 6. §-ban
meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha
a)	az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
b)	a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi
szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog
érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése
érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy
c)	a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból
elrendeli.
Az Europolt a 2009/371/IB határozat hozta létre, így az része a hatályos uniós elsődleges
joganyagnak. Az Europol és annak adatkezelési joga így nemzetközi egyezményen alapul,
ezért az megfelel a magyarországi adatvédelmi előírásoknak.
a 172. §-hoz
233
A 2009/371/IB határozat értelmében az adatokért való felelősség megoszlik az Europol és a
tagállamok között. Az adatok bevitelének jogszerűségéért és pontosságáért az azt szolgáltató
tagállam felelős. A már továbbított, de az Europol adatfájljába még be nem vitt adatok
biztonságáért szintén az adott tagállam felel. A 2009/371/IB határozat megadja a lehetőséget
minden személynek arra, hogy adatokat kérjen az Europoltól annak eldöntésére, hogy az
Europol kezel-e vele kapcsolatban személyes vagy különleges adatokat. A 2009/371/IB
határozat alapján bárki kérheti a rá vonatkozó adatok helyesbítését vagy pontosítását az
Europoltól. A Javaslat a 2009/371/IB határozat e szabályaiból a 172. §-ban az egyén
adathozzáférési jogát rögzíti azzal, hogy annak az egyéb, az Infotv.-ben meghatározott
összefüggéseit nem ismétli meg. A Javaslat rendszerében az egyén az adathozzáférési
kérelmet a NEBEK vezetőjéhez is előterjesztheti, amely joga értelemszerűen nem érinti az őt
az Infotv. alapján megillető jogosultságot.
Az Europol az adatkérelmet elutasító, az adat pontosítását vagy helyesbítését megtagadó
döntése ellen fellebbezési lehetőséget biztosít a 2009/371/IB határozat. A fellebbezést a közös
ellenőrző szerv bírálja el, döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
a 173. §-hoz
A 2009/371/IB határozat az Europol által végzett adatkezelés ellenőrzésére kétlépcsős
mechanizmust ír elő. Egyrészt a nemzeti ellenőrző szervet, másrészt a közösségi ellenőrző
szervet szabályozza. A Javaslat a 173. §-ban értelemszerűen csak a nemzeti ellenőrző szervre
vonatkozó szabályokat ülteti át a nemzeti jogba. A Javaslat, összhangban az Infotv.
rendelkezéseivel, valamint az összes többi tagállam nemzeti joga szerinti szabályozással és a
már Magyarországon is ennek megfelelően kialakult gyakorlattal, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóságra bízza a nemzeti ellenőrző szerv feladatainak az ellátását.
Az Eurojust
a 174. §-hoz
Az ügyészségről szóló 2011. CLXIII. törvény 2. § (1) bekezdés j) pontja értelmében az
ügyészség teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos
feladatokat. Erre figyelemmel a 174. § kimondja egyrészt azt, hogy az Eurojust a magyar
nemzeti tagja útján jár el, másrészt azt, hogy az Eurojust az Európai Unió tagállamait
képviselő nemzeti tagok által alkotott testületként jár el.
a 175. §-hoz
A 175. § az Eurojust megerősítéséről és az Eurojust létrehozásáról a bűnözés súlyos formái
elleni fokozott küzdelem céljából szóló 2002/187/IB határozat módosításról szóló 2008.
december 16-i 2009/426/IB tanácsi határozatnak (a továbbiakban: 2009/426/IB határozat)
megfelelően meghatározza a testületként eljáró Eurojust feladatait. Minthogy az Eurojust
magyar nemzeti tagja ügyész, a 2009/426/IB határozatnak a nemzeti tagok feladatait
meghatározó rendelkezésének átültetése nem indokolt, figyelemmel arra, hogy a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek az ügyész feladatait általánosságban
meghatározó 28. § (4) bekezdése alapján a magyar nemzeti tag jogosult a 2009/426/IB
határozatban felsorolt, a nemzeti tag számára biztosított intézkedések megtételére. Arról
234
azonban szükséges rendelkezni, hogy milyen intézkedéseket tehet az Európai Unió
tagállamait képviselő nemzeti tagok által alkotott testületként eljáró Eurojust Magyarország
vonatkozásában. Mivel az Eurojust fő feladata a tagállamok közötti igazságügyi
együttműködés és koordináció megerősítése és fokozása, a rendelkezés értelmében a
testületként eljáró Eurojust az ügyésztől, mint igazságügyi hatóságtól kérheti a felsorolt
intézkedések megtételét.
a 176. §-hoz
A 176. § a tagállam indokolási kötelezettségét, illetve az ez alóli kivételeket állapítja meg arra
az esetre, ha az Eurojust akár a magyar nemzeti tagja útján, akár testületként eljárva
intézkedés megtételét kéri az ügyésztől.
a 177. §-hoz
A 177. § előírja, hogy az Eurojust és a magyar igazságügyi hatóság között az információcserét
a magyar nemzeti tag útján kell lebonyolítani, arra is figyelemmel, hogy az Eurojust
testületében csak a magyar nemzeti tag ismeri a magyar nyelvet, illetve a magyar
jogszabályokat.
a 178. §-hoz
E § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
a 179. §-hoz
E rendelkezés felsorolja azokat az uniós jogi aktusokat, amelyek végrehajtását a Javaslat
szolgálja.
a 180-181. §-hoz
E § a Javaslathoz kapcsolódó módosító rendelkezéseket tartalmazza.
A Btk. 2012. június 29-én hatályba lépett módosítása értelmében, ha a fiatalkorú elkövetővel
szemben a bíróság pénzbüntetést szabott ki, annak behajthatatlansága esetén - ha a fiatalkorú
az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte - a pénzbüntetést közérdekű
munkára kell átváltoztatni. A Btk. 49. § (4) bekezdése szerint a közérdekű munka tartamát
órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvenkét, legnagyobb mértéke
háromszáz óra lehet. Ehhez képest a behajthatatlan pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű
munka tartama eltérő (akár jóval magasabb is lehet), illetve a 114. § az átváltási arányt úgy
határozza meg, hogy egy napi tétel helyébe egy napi közérdekű munka lép. Ha a fiatalkorú a
munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka helyébe lépő
szabadságvesztés átváltására az általános szabályok irányadóak [50. § (2) bekezdés].
Tekintettel arra, hogy a Btk. 114. §-a a 49-50. §-tól eltérően (és a fiatalkorúra nézve az
általános szabályhoz képest aránytalanul súlyosan) állapítja meg a pénzbüntetés közérdekű
munkára való átváltásának szabályait, ezért javítani szükséges a fiatalkorúval szemben
kiszabott, de behajthatatlan pénzbüntetés közérdekű munkára (illetve ezzel összefüggésben a
közérdekű munka szabadságvesztésre) történő átváltoztatására vonatkozó előírásokat. A
235
Javaslat 180. § (1)-(2) és (12)-(13) bekezdései, valamint a 181. § e szabályokat átvezeti mind
a Btk., mind a Be. és a Bv. tvr. vonatkozó rendelkezésein.
A (3)-(4) bekezdés alapján az európai bűnügyi együttműködéshez kapcsolódó új fogvatartási
formára, az ideiglenes végrehajtási letartóztatásra tekintettel módosul a Bv. tvr. 116/A. §-a, és
az Rtv. 33. § (1) bekezdés d) pontja, amelynek révén e kényszerintézkedés végrehajtásakor is
a Bv. tvr.-nek az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló X. fejezetének rendelkezéseit kell
értelemszerűen alkalmazni, illetve kiegészül a rendőrség számára meghatározott elfogási és
előállítási okok.
Az (5) bekezdésben a Javaslat módosítja a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényt.
Az alternatív szankciók felügyeletéről szóló kerethatározatban foglalt kötelezettségek és
utasítások megfeleltethetők a magyar Btk. által a feltételes szabadság, valamint a próbaidő
tartamára előírt magatartási szabályoknak, a közérdekű munkának, valamint a külföldre
utazási tilalomnak.
A külföldre utazási tilalom a magyar jog szerint nem önálló szankció. Az 1998. évi XII.
törvény hatályos 16. §-a értelmében nem utazhat külföldre, aki előzetes letartóztatásban,
kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban,
ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, aki
lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll, illetve akit végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek, büntetésének kitöltéséig vagy végrehajthatósága megszűnéséig,
illetőleg akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelés
tartama alatt.
Ezt a szabályt kellett kiegészíteni egy újabb ponttal, amelynek értelmében nem utazhat
külföldre, akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló
törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának
átadására kötelezték. Ezzel a módosítással az említett kerethatározatban szabályozott
esetekben, vagyis másik tagállamban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés, feltételes
szabadságra bocsátás vagy próbára bocsátás magyarországi végrehajtása során is lehetségessé
válik az utazási tilalom elrendelése.
A Javaslat továbbá a jogintézmény céljának megfelelően kiegészíti az 1998. évi XII. törvény
16. § (1) bekezdésének a) pontját azzal az esettel, amikor a jelenlegi érintetti kört bővítve -
utazási korlátozás alá kívánja vonni azokat is, akik ideiglenes végrehajtási letartóztatásban
vannak, illetve akiket javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak. Ennek az az indoka, hogy
nemcsak ahhoz fűződik érdek, hogy az előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban,
ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási
letartóztatásban lévők, illetve a kényszergyógykezelés alatt állók bármikor az
igazságszolgáltatás rendelkezésére álljanak eljárási cselekmény folytatása céljából, hanem
ahhoz is, hogy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint az új fogvatartási
formával, az ideiglenes végrehajtási letartóztatással érintettek is ebbe a körbe tartozzanak.
A (6)-(7) és az (9)-(11) bekezdések a büntetőeljárások során felmerülő, a tagállamok
joghatóságának gyakorlásával kapcsolatos összeütközések megelőzése, rendezése eljáráshoz
kapcsolódó Be. módosításokat tartalmazzák. A törvény a kerethatározat értelmében ugyanis
előírja, hogy a konzultáció megkezdésekor az ügyész a nyomozást, illetve a bíróság az eljárást
határozattal felfüggeszti, illetve amennyiben a tagállamban célszerűbb a büntetőeljárás
236
lefolytatása, Magyarországon az eljáró ügyész a nyomozást, a bíróság az eljárást megszünteti.
E szabályokra tekintettel a Be. megfelelő rendelkezései is módosításra kerültek.
A Javaslat 25. § (1) bekezdése szerint a vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a
nyomozási bíró bocsátja ki. A (8) bekezdésben a Be. 207. § új (2b) rendelkezése az ehhez
szükséges Be. hátteret teremti meg azzal, hogy a nyomozási bíró feladatai között megjeleníti e
feladatot is.
A (14) bekezdés szerint a kiadatás végrehajtását megelőzően menedéket kérő külföldi
állampolgár esetében a menekültügyi hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy az európai
elfogató parancsot kiadó, kiadatási kérelmet előterjesztő állam megfelel-e az elismerését kérő
esetében a biztonságos származási, illetve biztonságos harmadik ország kritériumainak.
Annak érdekében, hogy a menekültügyi eljárás ne legyen akadálya a kiadatás
végrehajtásának, a menekültügyi hatóságnak a kérelmet a kiadatás végrehajtásának kitűzött
időpontja előtt érdemben el kell bírálnia. Tekintettel arra, hogy a kérelmező kiadására európai
elfogató parancsot kibocsátó ország számára történik, nem indokolt a felfüggesztő hatályú
jogorvoslat.
a 182. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
a 183. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.