﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T / 8099 . számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. július
1
2012. évi ... törvény
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
1.	§ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
„a) Magyarország területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, önkéntes
intézményvédelemre, valamint betétbiztosításra,”
2.	§ A Hpt. 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
„d) az (5) bekezdés, 6/A. § (2)-(4) bekezdés, 6/B. §, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/B. §, 13/C. §,
13/D. § (1) bekezdés, 18/A. §, 45. §, 67. § (5)-(9) bekezdés, 87/K-L. §, 87/P. §, 132. §, 137.
§, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 218. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának
f)	alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett
pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre azzal, hogy ahol e
rendelkezések pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt említenek,
azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;”
3.	§ A Hpt. 17. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
„a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat,”
4.	§ (1) A Hpt. 51. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn]
„b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró
gyámhatósággal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2)	A Hpt. 51. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn]
„o) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt
könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói
Kamarával”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
5.	§ A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő t)-u) pontokkal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét:]
2
„t) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben
rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi
Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió
működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez
szükséges mértékben,
u) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és
teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából pénzügyi intézmény és pénzügyi
intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési műveletek
feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzügyi intézmények és
pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő
adattovábbítás.”
6.	§ A Hpt. IX. fejezete a következő 69/F. §-sal egészül ki:
„69/F. § Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet
magyarországi fióktelepe a hitelintézet székhelye szerinti állam javadalmazási politikára
vonatkozó joga szerinti szabályokat alkalmazza.”
7.	§ A Hpt. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését
legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését
legalább két vezető állású személynek, pénzügyi vállalkozás ügyvezetését legalább egy
ügyvezetőnek munkaviszony keretében kell ellátnia.”
8.	§ (1) A Hpt. 139/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás,
a független közvetítő és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2)	A Hpt. 139/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szorzószám]
„c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény
magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,”
(3)	A Hpt. 139/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénzforgalmi intézmény és magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves
mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény
és magyarországi fióktelepe által fizetendő éves díj mértéke a 87/M. § (1) bekezdése szerint
számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.”
(4)	A Hpt. 139/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás,
pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi
fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzügyi
vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi
fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
9.	§ A Hpt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„143. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a pénzforgalmi intézmény és
magyarországi fióktelepe, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és magyarországi
fióktelepe és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban
meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - az MNB-nek és a
Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít.”
10.	§ A Hpt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § Ha a Felügyelet a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a 176/B. § (5) bekezdése és
a 181. § (2) bekezdése szerinti intézkedését a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási
rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Tvt.) alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való értesítés
kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal
rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi
elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen
döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét, ideértve a 9. § (4)
bekezdésével kijelölt rendszer vonatkozásában az MNB-t is - és a Tvt. szerinti kijelölt
rendszer esetén a kijelölő hatóságot.”
11.	§ A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot
vagy információt kizárólag az 51. § (2) és (3) bekezdésében megjelölt szerveknek -
törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben -, valamint nemzetközi
együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti
hatóságtól származó banktitoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a
Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti
hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett
külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a banktitok és üzleti titok
sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési
eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi
csoport irányító tagja részére történő átadása.”
12.	§ A Hpt. 210. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását megelőzően a pénzügyi
intézmény a fogyasztónak, valamint a szerződésben kezesként résztvevő személynek, továbbá
-	ha a zálogfedezetet nem a hitelfelvevő nyújtja - a zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési
felszólításban felhívja a fogyasztó, valamint a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a
teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére,
valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása
esetén a várható jogkövetkezményekre.
(16) A (3) bekezdésben meghatározott szerződés felmondását a pénzügyi intézmény a
fogyasztónak és a kezesnek megküldi. A felmondás megküldésének igazolása a pénzügyi
intézményt terheli.”
13.	§ A Hpt. 234/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) § Ha a fogyasztó nem él a (2)-(5) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a szerződés
módosítására a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható
árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
4
14.	§ A Hpt. a következő 234/L. §-sal egészül ki:
„234/L. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 10.
§-ával megállapított 210. § (15) és (16) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a
hatálybalépését követően kezdeményezett felmondásokra kell alkalmazni.”
15.	§ A Hpt. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
16.	§ Hatályát veszti a Hpt. 210/A. § (7) bekezdése és 235. § (2) bekezdés n) pontja.
2.	A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása
17.	§ (1) A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.)
24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú
felhasználását vagy jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése
iránti követelést - az állam mint jogosult nevében eljárva - polgári peres vagy nemperes
eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték
megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e
törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre
kiterjed.”
(2)	Az Ltp. 24. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A jogerős fizetési meghagyás és a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági
határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást
az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-
takarékpénztár az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 163. § (2) bekezdésében
meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.
(6b) A követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés (részletfizetés, illetve a követelés részben
vagy egészben történő elengedése) iránti kérelmek ügyében a kincstár kérelmező lakóhelye
szerinti illetékes területi igazgatósága jár el. A visszakövetelt támogatás visszafizetésének
részben vagy egészben történő elengedése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező és a vele
közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme - a kérelem benyújtását
megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
összegének kétszeresét. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban
élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.”
(3)	Hatályát veszti az Ltp. 18. § (1) bekezdés h) pontjában az „a betételhelyezés
szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint” szövegrész.
3.	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
18.	§ (1) A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 3. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A fióktelep jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így
különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.”
(2)	Az Fkt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített
pénzügyi fióktelep a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló
5
tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. § (1) és (2)
bekezdésében foglaltakat.”
4.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
19.	§ (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés
92. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„92. minősített befektető: a Bszt. 48-51. §-a szerint szakmai ügyfélnek vagy elfogadható
partnernek tekintett befektető;”
(2)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]
„94. nyilvános ajánlattétel, nyilvános értékesítésre történő felajánlás: értékpapírra vonatkozó,
egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére közzétett értékesítési ajánlat, amely
elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az értékpapírról ahhoz, hogy lehetővé tegye
a befektetőnek az értékpapír megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát,”
(3)	A Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában
szabályozott piac: az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely
megfelel a következő feltételeknek:]
„a) piacműködtető által működtetett illetve irányított multilaterális rendszer,”
(4)	A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 141. ponttal egészül ki:
„141. kiemelt információ: a kibocsátó, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért
kezességet (garanciát) vállaló személy, a felajánlott, illetve a szabályozott piacra bevezetett
értékpapír lényeges jellemzőit és kockázatait rendszerezett formában tartalmazó azon
információk összessége, amelynek célja, hogy elősegítse a befektető értékpapírra vonatkozó
befektetési döntésének meghozatalát.”
20.	§ A Tpt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kibocsátó döntése alapján a 7. § (2) bekezdés a), c) és d) pontban szereplő
adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével
egyidejűleg új okiratot kell kiállítani.”
21.	§ A Tpt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak
bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha
az értékesítés megtörtént, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárt, vagy a befektetési
jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnt, az értékesített dematerializált értékpapír
ellenértékét, vagy a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét,
illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél
nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidőt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az
igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása
iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített
vagyoni igény elévülésére irányadó szabályok érvényesek.”
22.	§ (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6
[Az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek minősül (a továbbiakban: zártkörű
forgalomba hozatal), ha]
„e) az összes forgalomba hozott értékpapír uniós szinten számított kibocsátási értéke az
ajánlattételtől számított tizenkét hónapon belül nem haladja meg a százezer eurót vagy az
annak megfelelő összeget;”
(2) A Tpt. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Már zártkörűen forgalomba hozott értékpapír esetében zártkörű forgalomba hozatalnak
minősül az is, ha]
„c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként
ajánlják fel;”
23.	§ (1) A Tpt. 22. § (1) bekezdés c)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Nem kell tájékoztatót és hirdetményt közzétenni olyan nyilvános ajánlattétel esetén, amikor]
„c) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként
ajánlják fel és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak a (2) bekezdésben meghatározott
feltételek;
d)	a részvénytársaság a részvényeseinek osztalékként olyan azonos fajtájú, illetve azonos
osztályba tartozó részvényeket juttat, mint amelyre tekintettel az osztalékfizetés történik;
e)	az értékpapírt a kibocsátó, annak kapcsolt vállalkozása bármelyikük munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának, illetve volt munkavállalójának,
vezető tisztségviselőjének és felügyelőbizottsági tagjának értékesíti, juttatja, ha
ea)	a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió területén található, és az
értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire
vonatkozó információk rendelkezésre állnak, vagy
eb)	a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó valamely értékpapírja
szabályozott piacra, Bszt-ben meghatározott elismert tőzsdére már be van vezetve és az
értékpapírok számára és jellegére, valamint az értékesítés, juttatás indokaira és részleteire
vonatkozó információk rendelkezésre állnak.”
(2)	A Tpt. 22. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell tájékoztatót közzétenni az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha]
„d) az értékpapírt a társaságok egyesülésével vagy szétválásával kapcsolatosan ellenértékként
ajánlják fel, és az értékpapírra vonatkozóan fennállnak az (5) bekezdésben meghatározott
feltételek;”
24.	§ (1) A Tpt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összefoglalóban röviden, közérthetően, a tájékoztató eredeti nyelvén, olyan formában
és tartalommal kell ismertetni az értékpapír lényeges jellemzőit és fő kockázatait, hogy az a
befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát elősegítse. Az
összefoglalót az értékpapírok jellemzőinek összehasonlíthatóságát biztosító, az (1a) bekezdés
szerinti kiemelt információt is tartalmazó formátumban kell elkészíteni. Az összefoglalóban
fel kell hívni a figyelmet arra, hogy
a)	az összefoglaló a tájékoztató bevezető része;
b)	a befektetési döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;
c)	ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor,
előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell
viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a tájékoztató fordításának költségeit; és
7
d)	az összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve azt, hogy az összefoglaló
fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az
esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan, nincs összhangban a tájékoztató más
elemeivel, vagy nem tartalmazza az (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.”
(2)	A Tpt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kiemelt információ tartalmazza:
a)	a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát)
vállaló személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének
megítéléséhez szükséges adatokat,
b)	az értékpapírral kapcsolatos kockázatok, valamint az értékpapír által megtestesített jogok
befektető általi megismeréséhez szükséges információkat,
c)	a nyilvános ajánlattétel általános feltételeit, ideértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által
felszámított, a befektetőt terhelő díjakat, költségeket,
d)	a forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részleteit,
e)	a forgalomba hozatal céljának és a forgalomba hozataltól várható haszon felhasználásának
ismertetését.”
(3)	A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (így különösen: a forgalomba
hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a
forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja) sem az
alaptájékoztató, sem a 32. § szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes részkibocsátásokra
vonatkozóan a kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal
végleges feltételeiről a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát
tájékoztatja, és a forgalomba hozatal végleges feltételeit közzéteszi.”
25.	§ A Tpt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak
bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha
a)	az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem
megfelelő információt tartalmaz, vagy
b)	az összefoglaló nem tartalmazza a 27. § (1a) bekezdés szerinti kiemelt információt.”
26.	§ (1) A Tpt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tájékoztató a közzététel Felügyelet általi engedélyezését követő tizenkét hónapig
érvényes. Az értékpapírt - a 32. §-ban foglaltak figyelembevételével - legkésőbb a
tájékoztató érvényességének időszaka alatt lehet nyilvánosan forgalomba hozni vagy
szabályozott piacra bevezetni. A tájékoztató érvényességének időszaka alatt az értékpapír
forgalmazásához nem szükséges újabb tájékoztató készítése, feltéve, hogy a tájékoztató
kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor kerül, és a tájékoztató használatához a
tájékoztatót készítő személy írásban hozzájárult.”
(2) A Tpt. 31. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A regisztrációs okmány a Felügyelet által történő jóváhagyást követő tizenkét hónapig
érvényes.
(4)	Ha a kibocsátó rendelkezik tizenkét hónapnál nem régebben jóváhagyott regisztrációs
okmánnyal, értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén elegendő az értékpapírjegyzéket
és az összefoglalót közzétennie. Ebben az esetben az értékpapírjegyzéknek tartalmaznia kell a
8
kibocsátóra vonatkozó, a regisztrációs okmány engedélyezése óta bekövetkezett lényeges
változásokat, amelyek befolyásolják a kibocsátó megítélését, kivéve, ha a tájékoztató
kiegészítésére a 32. §-ban foglaltak szerint sor került. A külön eljárás keretében engedélyezett
értékpapírjegyzék és összefoglaló a regisztrációs okmánnyal együtt érvényes tájékoztatónak
minősül.”
27.	§ A Tpt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tájékoztatót az értékpapír forgalomba hozatalára irányuló eljárás időtartama alatt,
vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítették, az a befektető, aki a
kiegészítés közzététele előtt az értékpapírt lejegyezte vagy megvételére megállapodást kötött,
jogosult a jegyzési nyilatkozat visszavonására, a megállapodástól való elállásra. A befektető
az elállás jogát a kiegészítés közzétételét követő két munkanapon belül gyakorolhatja. Az
elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő
meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a
kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve
az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó
egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapír-vétellel kapcsolatos
költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő két munkanapos időtartam
alatt az allokáció nem folytatható le.”
28.	§ A Tpt. 34. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A tájékoztató teljes szövegét az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontban
a)	közzé kell tenni a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó, valamint a Felügyelet honlapján,
ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást,
b)	valamennyi forgalomba hozatali helyen, valamint a kibocsátó székhelyén vagy a
szabályozott piac kijelölt helyiségében ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is
rendelkezésre kell bocsátani, és
c)	a Felügyeletnek elektronikus úton be kell jelenteni a 391. § (1) bekezdés l)-s) pontjaiban
meghatározott - a tájékoztató tartalmával megegyező - adatokat.
(4)	A (3) bekezdésen kívüli esetekben a közzététel helye:
a)	legalább egy országos terjesztésű napilap,
b)	a kibocsátó és - ha van - a forgalmazó honlapja,
c)	annak a szabályozott piacnak a honlapja, amelyen az értékpapírral kereskednek vagy
d)	a Felügyelet honlapja, ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti
közzétételi kötelezettség teljesítése céljából.”
29.	§ A Tpt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a hatósági bizonyítványt a kérelem kézhezvételét követő három
munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató közzétételének engedélyezésére
vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nyújtották be, a tájékoztató közzétételének engedélyezését
követő munkanapon küldi meg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti
hatóságának a kérelmező egyidejű értesítése mellett.”
30.	§ A Tpt. 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal
kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha:]
„b) az 1000 euróval, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeggel megegyező vagy ennél nagyobb
névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójának a létesítő okirat szerinti
9
székhelye Magyarországon van, vagy Magyarország területén lévő szabályozott piacra
értékpapírját bevezették, és Magyarországot választotta székhely szerinti tagállamnak,”
31.	§ A Tpt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles
elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és a rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó
információk hivatalos információtárolási rendszeren történő közzétételét a Felügyelet
biztosítja.”
32.	§ A Tpt. 65/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A csoport tagja a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzését -
tekintet nélkül annak mértékére - az anyavállalat részére haladéktalanul, de legkésőbb a
befolyásszerzéstől számított két napon belül köteles bejelenteni. Az anyavállalat
haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a csoport azon tagjait, amelyek a 68. §
(2)	bekezdés d) pontja alapján nyilvános vételi ajánlatot kötelesek tenni.”
33.	§ A Tpt. 72. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Saját tőkeként]
„a) a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves
beszámolóban, vagy”
34.	§ A Tpt. 214. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap a tevékenysége ellátásához szükséges adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai
számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő
kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére
megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést
észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
35.	§ A Tpt. 225. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Alap igazgatósága a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a
díjalap arányában számított díj kockázatarányos módosításának szabályozásával kapcsolatban
véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től.”
36.	§ A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés l)-m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek és
a bekezdés egyidejűleg a következő n)-o) pontokkal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3)
bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]
„l) az állam vagyonát kezelő szervezetek számára;
m) az MNB számára;
n) az Országos Betétbiztosítási Alap számára és
o) a Befektető-védelmi Alap számára”
[nyújthat.]
37.	§ A Tpt. a következő 409. §-sal egészül ki:
„409. § A 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, a 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában, a
26.	§ (5) bekezdésében, a 45. § (2) bekezdés b) pontjában és az 54. § (3) bekezdésében előírt
rendelkezéseknek való megfelelést 2013. január 1-től kell biztosítani.”
38.	§ A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
10
39.	§ (1) A Tpt. 14. § (1) bekezdés b) pontjában a „száznál” szövegrész helyébe a
„százötvennél” szöveg lép.
(2)	A Tpt. 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában, 26. § (5) bekezdésében, 43. § (7)
bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében és az 58. § (5) bekezdésében az „ötvenezer” szövegrész
helyébe a „százezer” szöveg lép.
(3)	A Tpt. 15. § nyitó szövegrészében az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
(4)	A Tpt. 21. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „két és fél millió” szövegrész helyébe
az „ötmillió” szöveg lép.
(5)	A Tpt. 45. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ötvenmillió” szövegrész helyébe az „a
hetvenötmillió” szöveg lép.
40.	§ (1) Hatályát veszti a Tpt. 19. §-a; 34. § (5) bekezdése; 56. § (5) bekezdése; 391. § (1)
bekezdés u) és v) pontjai; 394. § (1) bekezdés l) pontja, 451. § (2) bekezdés d) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tpt. 201/D. § (1) bekezdésében „a 378. § i) pontjában foglalt feladatának
ellátása érdekében” szövegrész.
5.	A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása
41.	§ A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés
véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 4. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a fizetést korlátozó
eljárás hatálya alatt álló résztvevő által benyújtott transzfer megbízás teljesítése és az
elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától
függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.”
42.	§ (1) A Tvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó
eljárás megindításáról - ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem
előterjesztéséről - haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre
jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az
értesítés alapjául szolgáló eljárás átmeneti vagy végleges fizetést korlátozó eljárásnak
minősül.”
(2)	A Tvt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:
a)	a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozat, ennek hiányában
b)	az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek
hiányában
c)	a jogerős határozat
bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság általi közlésének időpontjával egyezik meg.”
11
(3)	A Tvt. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság, illetve a kijelölő hatóság a fizetést
korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségének olyan
módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában a lehető
legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való
értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az
intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján, vagy postai úton kell eleget
tenni.”
(4)	A Tvt. 5. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (7) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan
üzenettovábbító rendszer útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely
a)	biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,
b)	megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését,
valamint
c)	biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről
megbizonyosodhat.”
6.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
43.	§ A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § (1) A biztosító magatartása nem sérti - az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.)
meghatározott - a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a
biztosító kizárólag
a)	a tartalékképzés,
b)	a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon
követésével összefüggő belső árazás,
c)	a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d)	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben
meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,
e)	az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat elbírálási
tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel,
tárol és felhasznál.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló
megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a)	az olyan - nemi hovatartozáshoz is kapcsolható - közvetett különbségtétel esetén,
amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő,
önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b)	a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest
kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott
12
ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel
szemben,
c)	az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a
biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem
tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és
ahhoz szükségesek.”
44.	§ A Bit. 157. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet
esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő
átadása.”
45.	§ A Bit. „Átmeneti és vegyes rendelkezések” alcíme a következő 231/B. §-sal egészül ki:
„231/B. § (1) Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012.
évi.....törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezések a 2007. december 21-ét
követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában
akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes,
kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj
nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz
szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21 -ét követően kerül sor.
(2)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ....
törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007.
december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási
szerződések módosításának alábbi eseteiben:
a)	a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi
vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való
kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi
vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok
vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő,
bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés
ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,
b)	az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és
szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának
és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának
módosítása,
c)	a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon
történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.
(3)	Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi .....
törvénnyel megállapított - 96/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007.
december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében.”
46.	§ (1) Hatályát veszti a Bit. 72. § (4) és (5) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Bit. 235. § h) pontja.
7.	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.
törvény módosítása
13
47.	§ (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében
-	ide nem értve a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokat - a nemi hovatartozáson
alapuló megkülönböztetés az e szolgáltatásokat szabályozó törvény eltérő rendelkezése
hiányában sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szolgáltatatást nyújtó eljárása az
egyének által egyedileg fizetendő díj nagyságában vagy az őket megillető szolgáltatásban a
nemi hovatartozáson alapuló közvetlen vagy közvetett különbségtételt eredményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a terhességgel és az anyasággal
kapcsolatos költségek nem eredményezhetnek különbséget az egyének által fizetendő
díjakban és az őket megillető szolgáltatásokban.”
48.	§ Az Ebktv. VI. Fejezete a következő 64/C. §-sal egészül ki:
„64/C. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi
.....törvénnyel megállapított - 30/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a biztosítókról
és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/B. §-ában meghatározottak
szerint alkalmazandók.”
8.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
49.	§ (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a
továbbiakban: Gfbt.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és - a flotta
kivételével - bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj
meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;”
(2)	A Gfbt. 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott
pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás
időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben
tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító
tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;”
50.	§ (1) A Gfbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon
gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e
törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a
biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott
összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan
nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést
nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak
beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.”
(2)	A Gfbt. 5. § (3) bekezdésében a „szerződést megkötni” szövegrész helyébe a „szerződést -
az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa
alapján - megkötni” szöveg lép.
14
51.	§ A Gfbt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása
szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló
szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő - az új biztosítási
időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási
időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló
okirat számát, továbbá - amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele - a kártörténeti
rendszer azonosító számot.”
52.	§ A Gfbt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött
további biztosítási szerződés érvénytelen.”
53.	§ A Gfbt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve
tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított
díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3)	A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés
napjától számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó
díjtarifáját a Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ
honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az
alkalmazandó.”
54.	§ A Gfbt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2)
bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés
szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.”
55.	§ A Gfbt. 21. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor
köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak
hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel
megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7)	A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező
megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési
kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.”
56.	§ A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követő naptári
évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó
eljárási költségek alapján egy naptári évre számított - tarifáját gépjármű-kategóriánként,
legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Felügyelet elnöke által
meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a
MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az
alkalmazandó.”
57.	§ A Gfbt. 23-24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
15
„23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett - a
biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó - díjtarifa alapján alakítja ki és
azt az adott biztosítási időszak alatt - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem
változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés
megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése
következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2)	A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy
együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a
kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése
mellett - a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével - a kockázatviselés
kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam
kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3)	A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy - a meghirdetés napjától
számított hatvannapos időszakon túli - előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a
Felügyelet elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ
honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(4)	A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az
ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé
tenni.
(5)	Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében
nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni
arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy
lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24.	§ (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő
biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján
alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem
változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály
kifejezetten lehetővé teszi.”
58.	§ A Gfbt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az
ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési
műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek
tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott
károkra.”
59.	§ A Gfbt. 47. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:]
„b) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében - a biztosítással nem rendelkező vagy
ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk
megtérítése és a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes
ráfordítása és költsége visszakövetelése céljából - a Kártalanítási Számla kezelője, az
adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott
időpont szerinti adatokra vonatkozóan;”
16
60.	§ A Gfbt. 49. §-ában a „megszűnésétől” szövegrész helyébe az „- a 21. § (4)
bekezdésében meghatározott kivétellel - megszűnésétől” szöveg lép.
61.	§ A Gfbt. 51. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény
alább felsorolt adatait:]
„a) a szerződő üzemben tartó, és a 36. § (8) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott
üzemben tartó
aa)	nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,
ab)	jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak
megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét,
továbbá
ac)	52. § (6) bekezdése szerint képzett kártörténeti rendszer azonosító számát;”
62.	§ A Gfbt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv
általi sikeres azonosítását követően a kapcsolati kód alapján, a kártörténeti nyilvántartási
rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító
számot képez, amelyet a biztosító írásban közöl az üzemben tartóval. A kártörténeti rendszer
azonosító számot a biztosító a 8. § (3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése
szerinti értesítéseken szerepelteti.”
63.	§ A Gfbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § Az e törvény - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... .
törvénnyel megállapított - 5. § (1) bekezdését a 2013. január 1-jét követően tett ajánlatokra
vagy megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”
64.	§ A Gfbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) A biztosító a 2012. október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a 23. § (3)
bekezdésétől eltérően 2013. január 1-től alkalmazandó tarifájaként hirdeti meg.
(2) A biztosító a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban a 2013. március
1-jét követően kezdődő biztosítási időszakra szóló ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen
időponttól kezdődő biztosítási időszakra szóló szerződést nem köthet, az így létrejött
szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított
tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.”
65.	§ A Gfbt. 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó
díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá
fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
66.	§ Hatályát veszti a Gfbt. 3. § 7. pontjában a „valamint az üzemben tartó önhibáján kívül
eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának” szövegrész.
9.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
17
67.	§ (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-31. §, 37-39. §, 97-107. §, 121. §, 124-141. §, 155-170. §
és 172-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni
a)	a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott
alapvető feladatain kívül végzett, és
b)	a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében
végzett
befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.”
(2)	A Bszt. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. § (1) bekezdése kivételével a
befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő
Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti
államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő
szolgáltatás nyújtására.”
68.	§ A Bszt. 24. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai
gyakorlatként vehető figyelembe]
„m) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál,”
[tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként
befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.]
69.	§ A Bszt. 120. §-a a következő q)-r) pontokkal egészül ki:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben
rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi
Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió
működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez
szükséges mértékben,
r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás,
multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az
értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a
befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer
működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás
feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás,
árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár,
központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző
szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást
nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás.”
70.	§ A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
18
,f az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek
tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról.”
71.	§ (1) A Bszt. 110. § (6) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg lép.
(2)	A Bszt. 183. § (1) bekezdés c) pontjában a „2006/48/EK” szövegrész helyébe a
„2006/49/EK” szöveg lép.
10.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
72.	§ A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Pft.) 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A számlatulajdonos fizetési számlája terhére benyújtott hatósági átutalás és átutalási
végzés teljesítéséhez szükséges fedezetet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízásban
szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének megállapítása után
azonnal elkülöníti.”
73.	§ A Pft. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető hatósági
átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali visszaküldést
kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb
azonban harmincöt napig - a pénzforgalmi szolgáltató sorba állítja.”
11.	A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
módosításása
74.	§ (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet tevékenységének célja]
f a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy
személyek között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy
bírósági eljáráson kívüli - a Pénzügyi Békéltető Testület útján történő - rendezése.”
75.	§ A Psztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes
szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.)
(a továbbiakban: a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti
illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását.”
76.	§ A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata]
,,h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység
végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8.
cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen
ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a
vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,”
77.	§ (1) A Psztv. 10. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
19
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„e) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos
jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,”
(2)	A Psztv. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„m) a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatását az egyes betéti-, hitel-, biztosítási és
lízingtermékek összehasonlításáról,”
(3)	A Psztv. 10. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet honlapján közzéteszi]
„u) a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,”
78.	§ A Psztv. „Nyilvánosságra hozatali kötelezettség” alcíme a következő 10/A. §-sal egészül
ki:
„10/A. § (1) A Felügyelet az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység
miatt piacfelügyeleti bírság kiszabására, jogsértő magatartás további folytatása megtiltásának
elrendelésére vagy jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére irányuló hatósági
eljárásban hozott döntése alapján - ha arra az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában
végzett tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei jogi vagy gazdasági érdekeinek
védelme miatt szükség van - honlapján közzéteszi
a)	a határozat számát és tárgyát,
b)	a jogsértő természetes személy családi és utónevét és lakcímét, a jogsértő jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, és
c)	a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló
tájékoztatást.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó hatósági eljárásban
hozott döntése alapján az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatokat teheti közzé honlapján.
(3)	A Felügyelet a hatósági eljárásban hozott döntése alapján a honlapján közzétett személyes
adatokat a közzétételtől számított hat hónap elteltével honlapjáról eltávolítja, a személyes
adatnak nem minősülő további adatokat a közzétételtől számított hat hónap elteltével
honlapjáról eltávolíthatja.
(4)	A (2) bekezdés szerinti közzététel során a Felügyelet a tisztség betöltését engedélyező
határozat esetén a tisztségviselő családi és utónevét is közzéteheti honlapján.”
79.	§ A Psztv. 31. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-
ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ügyfeleinek
tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére és civil fogyasztóvédelmi szervezetek
tevékenységének támogatására fordítható.
(4)	A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag
saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (3) bekezdésében meghatározott célok
megvalósítására fordíthatók.
(5)	A Felügyelet bevételeiből évente - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével -
legfeljebb a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így
20
képzett tartalék kizárólag a Felügyelet működésének fedezetére használható fel, az más célra
nem vonható el.
(6)	A Felügyelet elnöke a Felügyelet által foglalkoztatottak részére hitelintézet útján nyújtott
lakáscélú munkáltatói kölcsön alapján fennálló követelésről - legfeljebb a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésével megállapított adómentes összeghatárig -
lemondhat.”
80.	§ A Psztv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek felett, amelynek
részeként engedélyezési eljárást, ellenőrzési eljárást, fogyasztóvédelmi ellenőrzést és
piacfelügyeleti eljárást folytathat le.
(2)	A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli
adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok,
valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.
(3)	A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4.
§-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára
rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
(4)	A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy
és szervezet köteles a Felügyelet feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó
tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot,
vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó
dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok
jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső
ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást
a Felügyelet által meghatározott formában elkészíteni és a Felügyelet rendelkezésére
bocsátani.
(5)	A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében
meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.”
81.	§ A Psztv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. §-ban meghatározott
kivétellel - megváltoztathatja.”
82.	§ A Psztv. a 47. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Elektronikus kapcsolattartás
47/A. § (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya
alá tartozó nem természetes személy és szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus
kapcsolattartásra kötelezett) és a Felügyelet közötti kapcsolattartás a Felügyelet által
működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett
részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.
(2)	A Felügyelet az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus
kapcsolattartásra kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre
értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.
(3)	Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc
napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő
kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési
21
vélelem beállásáról a Felügyelet automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban
(elektronikus tértivevény) értesül.
(4)	A Felügyelet az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján
igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó
napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). A Felügyelet a megőrzési idő utolsó napján
a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.
(5)	Ha a Felügyelet kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán
keresztül működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. A
Felügyelet honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.”
83.	§ A Psztv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, a
Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő
megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve
módosítására hívja fel.”
84.	§ A Psztv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és
szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának,
továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából hivatalból
ellenőrzési eljárást folytat le (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).
(2) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)-(12) bekezdését, 70. § (1)-(3) bekezdését, a 93.
§-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.”
85.	§ A Psztv. 54. § (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzési eljárás során a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá
tartozó személynél és szervezetnél
a)	átfogó vizsgálatot,
b)	célvizsgálatot és
c)	több személynél és szervezetnél témavizsgálatot
végez.
(2)	A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás
alapján ellenőrizi.
(3)	A Felügyelet
a)	banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál,
valamint pénzügyi csoportnál legalább háromévenként,
b)	szövetkezeti hitelintézetnél, összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál,
pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati
tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél,
magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj
szolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi
értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél legalább
ötévenként
átfogó vizsgálatot folytat le.
22
(4)	A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és
szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi
csoport), az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot
végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó
jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalja az összes csoporttagra
vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban:
csoportvizsgálat).
(5)	Az átfogó vizsgálat részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart. A Felügyelet a
csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést. A
Felügyelet az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy
egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait az
57.	§ (3) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.
(6)	A Felügyelet az átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a
központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése
tekintetében az MNB bevonásával végzi.”
86.	§ A Psztv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt, szervezetet és a
pénzügyi csoport irányító tagját a Felügyelet az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak
megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve, ha az előzetes értesítés az
ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.
(2)	Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés
tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.”
87.	§ A Psztv. a következő 57/A-57/C. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és
célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül,
témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az
ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során
csoportvizsgálatra kerül sor, a Felügyelet a csoportvizsgálat során tett megállapításait
csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport
irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és
közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal
meghosszabbítható.
(2)	A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza
a)	a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b)	a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált
személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb
elérési lehetőségét,
c)	az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való
figyelmeztetést,
d)	a Felügyeletnek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó
bizonyítékokat, és
e)	a megállapítások értékelését.
(3)	A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja a Felügyeletnek a pénzügyi csoport egészére
és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó
megállapításait.
23
(4)	Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a
csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban
észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a
Felügyelet ennél rövidebb határidőt is előírhat.
57/B. § (1) A Felügyelet az 57/A. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől
vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a
határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. A
Felügyelet a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások,
valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények
alapján hozza meg.
(2)	Az 57. § szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó
adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - és az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározott
határidőnél rövidebb határidő előírását a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti döntésében
megindokolja.
57/C. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az
ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut a Felügyelet
tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés
módosítását vagy kiegészítését, a Felügyelet a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati
jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét az 57/B. § (1) bekezdése szerinti
döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az
ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont
szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére az 57/A. § (4) bekezdését kell
alkalmazni, a Felügyelet döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt
észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen
elteltétől kell számítani.”
88.	§ A Psztv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás
felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban
meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes
intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt
-	halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.”
89.	§ A Psztv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárást indít (a továbbiakban: piacfelügyeleti eljárás)
a)	felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési,
kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító
pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói,
foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő
szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység észlelése esetén,
b)	bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén,
c)	bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó
szabályok ellenőrzése céljából,
d)	a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,
e)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására
vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából.”
24
90.	§ A Psztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, a
piacbefolyásolás megállapítására, a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi
kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére és a 236/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 5-8. cikkében meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-
14.	cikkében meghatározott fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok
ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében
az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
a)	az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi
azonosító kódjával kapcsolatos,
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával
vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb
szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával kapcsolatos,
c)	az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján
megismert, a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további
bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges
családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.”
91.	§ A Psztv. a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § (1) Ha
a)	az ügyfél EGT-tagállamon kívüli lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik,
b)	az ügyfél képviselőt vagy kézbesítési megbízottat nem nevezett meg, és
c)	elektronikus kapcsolattartásnak sincs helye,
a Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését postai szolgáltató útján is közölheti.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott közlési mód alkalmazása esetén a döntést a Felügyelet
hirdetményi úton is közli. A hirdetményt ebben az esetben a Felügyelet és Budapest Főváros
Önkormányzata hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, a központi rendszeren és a Felügyelet
elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni.”
92.	§ (1) A Psztv. 77. § (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Felügyelet
a)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettség megsértése esetén a közzétételi kötelezettségének teljesítését
elmulasztó személyt vagy szervezetet az elmulasztott közzététel pótlására kötelezi,
b)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkében előírt fedezetlen
ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok megsértése esetén az ügyletkötési korlátozást
megsértő személyt vagy szervezetet az ügyletkötési feltételeknek való megfelelésre szólítja
fel, és
c)	az a)-b) pontban foglalt esetekben piacfelügyeleti bírságot szab ki.
(4)	A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásban ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el
abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy
vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja. A Felügyelet piacfelügyeleti
eljárásban hozott döntésének végrehajtása érdekében biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-
ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság
behajthatóságának biztosítása, vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy
szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.”
25
(5)	Piacfelügyeleti eljárás során
a)	az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti
bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
b)	a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó
szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,
c)	a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság
összege százezer forinttól ötmillió forintig,
d)	a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és
közzétételi kötelezettség valamint a 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési
korlátozások megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig
terjedhet.
(6)	A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa az (5) bekezdés b) pontjától eltérően az
elért árfolyamnyereség vagy elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, ha az árfolyam-
különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint az (5) bekezdés b) pontjában
meghatározott bírságtétel felső határa.
(7)	Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében
ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75-76. §-t is alkalmazni kell.
(8)	Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során
észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott
intézkedéseket alkalmazhatja.
(9)	Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-
c)	pontjában meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is
megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely
a 61-62. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(6) bekezdésekben foglalt
intézkedésekre is.
(10)	Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és
szervezetekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, vagy a felügyelet által hozott
határozatban, vagy a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy
személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli,
akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.”
(2)	A Psztv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A piacfelügyeleti eljárás során a Ket. 29. § (4) bekezdését és 70. §-át, valamint az e
törvény szerinti ellenőrzési eljárás szabályait az 54. § (1) és (3)-(8) bekezdése, az 55. §, az
57-57/C. § és a 62. § kivételével alkalmazni kell.”
93.	§ A Psztv. 117. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„a) a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek
Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjére,
módjára, tartalmára, formájára és időpontjára, valamint az adatszolgáltatás során felmerült, az
informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentésre”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
94.	§ A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
26
[Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„e) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében a Felügyelet
hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében
ea)	az alapításra, létesítésre vonatkozó engedélyezésre,
eb)	egyesülésre, szétválásra vonatkozó engedélyezésre,
ec)	nyilvántartásba vételre,
ed)	tevékenységi engedély megadására,
ee)	határon átnyúló tevékenység bejelentésére,
ef)	fióktelep létesítésére,
eg)	a szabályzatának jóváhagyására vagy módosítására,
eh)	a minősített befolyás engedélyezésére,
ei)	a független és függő közvetítő igénybevételéhez szükséges engedélyezésre vagy
nyilvántartásba vételre
irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére,
kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
f)	az elektronikus kapcsolattartás során törvény alapján alkalmazandó formanyomtatvány és
elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására,
g)	a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó nem természetes személy, szervezet
és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára
és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és
használatára”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
95.	§ A Psztv. 120. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„n) az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short
ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról.”
96.	§ A Psztv. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
97.	§ A Psztv.
1.	9. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 56. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és 62. § (1)
bekezdés a) pontjában a „4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személyek és szervezetek” szöveg,
2.	10. § (1) bekezdés f) pontjában, 11. § (4) bekezdés a) pont ae) alpontjában, 43. §
(2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (6) bekezdésében és
62. § (3) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott” szövegrész helyébe a „4. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó” szöveg,
3.	10. § (1) bekezdés h) pontjában és 61. § (4) bekezdés c) pontjában a „4. §-ban
meghatározott szervezetekre és személyekre” szövegrész helyébe a „4. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre” szöveg
4.	10. § (3) bekezdésében a „pontjai” szövegrész helyébe a „pontja” szöveg,
5.	11. § (3) bekezdés h)-j) pontjában, 41. §-ában és 121. § (1) és (2) bekezdésében a
„§-ának” szövegrész helyébe a „§” szöveg,
27
6.	11. § (3) bekezdés m) pontjában a „§-ának” szövegrészek helyébe a „§” szöveg,
7.	41. §-ában a „§-a” szövegrész helyébe a „§” szöveg, a „bekezdésének” szövegrész
helyébe a „bekezdés” szöveg,
8.	46. § (2) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe az „a Felügyelet
elnökének rendelete” szöveg,
9.	48. § (1) és (4) bekezdésében és (5) bekezdés a) pontjában a „pontjaiban felsorolt”
szövegrész helyébe a „pontjában meghatározott” szöveg,
10.	48. § (2) bekezdésében a „4. §-ban felsorolt szervezetek és személyek” szövegrész
helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és
szervezetek” szöveg,
11.	48. § (4) bekezdésében az „illetőleg könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú, illetőleg
posztgraduális képesítéssel rendelkezik” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói
vagy olyan felsőfokú képesítéssel (ideértve a posztgraduális képesítést is)
rendelkezik” szöveg,
12.	55. § (2) bekezdésében a „4. §-ban felsorolt” szövegrész helyébe a „4. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó” szöveg,
13.	55. § (2) bekezdésében és 61. § (4) bekezdés i) pontjában az „ illetőleg”
szövegrész helyébe az „és” szöveg,
14.	61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 75. § (3) bekezdésében a „4. §-ban
meghatározott szervezetek és személyek” szövegrész helyébe a „4. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet” szöveg,
15.	61. § (1) bekezdésében és (4) bekezdés a) és i) pontjában, 77. § (1) bekezdés c)
pontjában és (2) bekezdés b) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az
„illetve” szöveg,
16.	62. § (1) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott személlyel és szervezettel” szöveg,
17.	62. § (2) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott szervezet és személy”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személy és szervezet” szöveg,
18.	62. § (3) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, a
„meghatározott szervezetek” szövegrész helyébe a „meghatározott törvények
hatálya alá tartozó szervezetek” szöveg,
19.	64. § (1) bekezdés a) pontjában, 84. § (1) és (3) bekezdésében, 85. § (2) bekezdés
b)	pontjában és (3) bekezdésében, 89. § (3) és (4) bekezdésében, 93. § (1)
bekezdésében, 94. § a) és b) pontjában, 97. § (4) bekezdésében, 100. § (1)
bekezdésében, 101. § (1) bekezdésében, 103. §-ában, 106. § a) pont aa) és ab)
alpontjában, 107. § (1) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében a „4. §-ban
meghatározott szervezet vagy személy” szövegrész helyébe a „4. §-ban
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet” szöveg,
20.	64. § (1) bekezdés a) pontjában a „felsorolt” szövegrész helyébe a
„meghatározott” szöveg,
21.	64. § (3) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott” szövegrészek helyébe a „4. §-
ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó” szöveg,
28
22.	64. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogszabályokban” szövegrész helyébe a
„törvényekben” szöveg,
23.	65. § (1) bekezdésében a „felsorolt” szövegrész helyébe a „meghatározott” szöveg,
24.	69. § (2) bekezdésében és 83. § (1) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott
szervezetnél vagy személynél” szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott
törvények hatálya alá tartozó személynél vagy szervezetnél” szöveg,
25.	71. § (1) bekezdésében a „felsoroltak” szövegrész helyébe a „foglaltak” szöveg,
26.	74. § (3) bekezdésében a „pontjaiban” szövegrész helyébe a „pontjában” szöveg,
27.	75. § (5) bekezdés b) pontjában és 93. § (1) bekezdésében az „ illetőleg”
szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
28.	86. §-ában a „§-a” szövegrészek helyébe a „§” szöveg,
29.	89. § (2) bekezdésében és 116. § (3) és (6) bekezdésében a „4. §-ban
meghatározott szervezetet vagy személyt” szövegrész helyébe a „4. §-ban
meghatározott személyt vagy szervezetet” szöveg,
30.	102. §-ában a „4. §-ban meghatározott szervezetnek vagy személynek a”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személy vagy szervezet” szöveg,
31.	105. §-ában a „4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek” szövegrész
helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy
személyek” szöveg,
32.	116. § (8) bekezdésében a „felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket” szövegrész
helyébe a „meghatározott irányelveket” szöveg,
33.	121. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában a „cikke” szövegrész
helyébe a „cikk” szöveg
lép.
98.	§ A Psztv.
1.	2. § (3) bekezdésében, 7. § c) és d) pontjában és a 31. § (2) bekezdés b) pontjában
a „4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek” szövegrész helyébe a „4. §-
ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek”
szöveg,
2.	2. § (5) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személyeket és szervezeteket” szöveg,
3.	3. § (2) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
szervezetek vagy személyek” szöveg,
4.	7. § f) pontjában a „4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személyektől és szervezetektől” szöveg,
5.	21. § c) pontjában a „4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személyekre és szervezetekre” szöveg,
29
6.	27. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésében, 28. § (1)-(3) bekezdésében, 29. § (1)
bekezdésében, 31. § (2) bekezdés c) pontjában és 114. § (3) bekezdésében a „4. §-
ban meghatározott” szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények
hatálya alá tartozó” szöveg,
7.	27. § (2) bekezdésében a „110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában” szövegrész
helyébe a „110. § (2) bekezdés c) pontjában” szöveg, a „223. §-a (2) bekezdésének
c)	pontja” szövegrész helyébe a „223. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg,
8.	27. § (3) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
9.	28. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
10.	78. § (1) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személy vagy szervezet” szöveg,
11.	81. § (2) bekezdésében az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg,
12.	117. § (4) bekezdés a) pontjában a „4. §-ban meghatározott szervezet és személy”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személy és szervezet” szöveg,
13.	117. § (2) bekezdésében a „4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre”
szövegrész helyébe a „4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó
személyre és szervezetre” szöveg
lép.
12.	A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi
CXCIII. törvény módosítása
99.	§ (1) A befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi
CXCm. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:]
„23. érintett személy:
a)	a befektetési alapkezelő ügyvezetője, tulajdonosa,
b)	a befektetési alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy,
aki tevékenységét a befektetési alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a
befektetési alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy
c)	bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, befektetési alapkezelő
által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló
szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának
nyújtásában;”
(2)	Batv. 3. § 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság
elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese,
valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely
belső szabályzat ilyenként határoz meg.”
100.	§ A Batv. 4. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység
végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek
30
végzésére önállóan, a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó
engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott
tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat.”
101.	§ (1) Batv. 8. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]
„a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál,
hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál”
[szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.]
(2)	Batv. 8. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]
„c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító
személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél, valamint”
[szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai
gyakorlatnak.]
102.	§ A Batv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban,
végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személye nem lehet
a)	a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,
b)	a befektetési alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő
befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak,
valamint
c)	a befektetési alapkezelő ügyfelének
a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.”
103.	§ A Batv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével a 3. § 46. pont
a)	alpontja szerinti, a 3. § 1. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁEKBV
székhely országában székhellyel rendelkező 3. § 46. pont b) alpont szerinti letétkezelőt
köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a
F elügyelet jóváhagyása szükséges. ”
104.	§ A Batv. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ingatlanalap esetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap
nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak
módosítását a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló
kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja.”
105.	§ A Batv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tájékoztatást a 73. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási,
visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt
legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni.”
31
106.	§ A Batv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁEKBV befektetője kérheti kollektív befektetési
értékpapírjainak - az ÁEKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken
kívüli - térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési
politikát folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös
vezetés vagy ellenőrzés által, vagy befolyásoló részesedésen keresztül kapcsolatban álló
bármely más társaság által kezelt ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását.
Ez a jog a beolvadó ÁEKBV és az átvevő ÁEKBV befektetőit a 68. és 69. §-ban foglaltak
szerinti a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 75. § szerinti átváltási arány
kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig illeti meg.”
107.	§ A Batv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A forgalmazó köteles - a kezelési szabályzatban meghatározott határidő
figyelembevételével - tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési
jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról,
valamint - amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a
forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott -, a befektetési alapkezelőt a
befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem
minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési
alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az
értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési
tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési
alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.”
108.	§ A Batv. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 85. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek
folyamatos forgalmazására is.”
109.	§ A Batv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve
visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-
ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159.
§ (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő
tevékenységéért a befektetők felé mint a sajátjáért felel.”
110.	§ A Batv. 95. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését
követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni
kell.
(3)	A befektetési alap nettó eszközértékét - a 93. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset
kivételével - a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.”
111.	§ A Batv. 103. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az
elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig
felfüggeszti.”
112.	§ A Batv. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„113. § Amennyiben a befektetési alapkezelő több befektetési alapot kezel, a befektetők
tájékoztatására szolgáló, e fejezet szerinti dokumentumok, továbbá az alapok kezelési
szabályzatai egységes szerkezetben is elkészíthetők.”
113.	§ A Batv. 116. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény
szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem
rendelkezik, ]
„b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a
hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó
eszközérték adatok kivételével.”
114.	§ A Batv. 131. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás
esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet
hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek
szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.”
115.	§ A Batv. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„147. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap
könyvvizsgálójával - az éves jelentés könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a
könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára
megküldeni.
(2)	A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 145. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása
alapján - az éves jelentés jóváhagyása előtt - a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél
kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és
gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.
(3)	Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves
jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő
befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az
Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított,
könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek
bemutatni.”
116.	§ A Batv. 136. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:]
„l) az általa kezelt befektetési alap 132. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban
bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 2 munkanapon belül, amennyiben
az előzetes engedélyhez nem kötött.”
117.	§ A Batv. 5. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
13.	A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló
2011.	évi CXVI. törvény módosítása
118.	§ A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011.
évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
33
„(2) A 3. § az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény
hatálybalépését követő napon lép hatályba.”
119.	§ Hatályát veszti a Mód. tv. 5. § (3) bekezdése.
15.	A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása
120.	§ A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 15. § (6)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A referenciaadat-szolgáltató a 6. § (5) bekezdés szerinti referenciaadatot kivéve,
valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő
adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott
természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.”
16.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
121.	§ A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az AKK Zrt.]
„e) közreműködhet a Befektető-védelmi Alap pénzeszközeinek kezelésében.”
17.	Hatálybalépés
122.	§ (1) Ez a törvény a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	A 2. §, a 12. § és a 14. § a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
(3)	A 36. §, az 51. § és a 61-62. § 2012. október 1-jén lép hatályba.
(4)	A 15. §, a 75-76. §, a 89-90. §, a 92. §, a 96. §, az 1. és a 4. melléklet 2012. november 1-
jén lép hatályba.
(5)	A 43. §, a 45. §, a 46. § (1) bekezdése és a 47-48. § 2012. december 21-én lép hatályba.
(6)	A 7-8. §, a 49-50. §, az 52-60. §, a 63. §, és a 65-66. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(7)	E törvény 2013. január 2-án hatályát veszti.
18.	Jogharmonizációs záradék
123.	§ (1) Ez a törvény a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel
kapcsolatos egyes szempontokról szóló 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti
és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	Ez a törvény
a)	az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő
tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok
kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról szóló 2010. november 24-i
2010/73/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	a 116. §-ban az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
21.	cikkének,
34
c)	a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az
újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák
felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i
2010/76/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek,
d)	a 43. §-ban, a 45. § (1) bekezdésében és a 47-48. §-ban a nők és férfiak közötti egyenlő
bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok
értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i
2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikkének
való megfelelést szolgálja.
19.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
124.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 86. § b)
pontja;
b)	a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 155. § (2) bekezdés e) pontja.
(2)	Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény 78. § (1) bekezdésében az „a felügyeleti eljárási igazgatási szolgáltatási díjak
kiszabásának feltételeit,” szövegrész.
20.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
125.	§ A 74. §, a 76. §, a 79. §, a 93-94. §, a 98. § az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke
alapján sarkalatosnak minősül.
35
1.	melléklet
A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezet 20. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben
a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed)
kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert]
„a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja
szerinti meghatározó befolyást, vagy az összevont alapú, valamint a kiegészítő felügyelethez
kapcsolódó fogalom meghatározások szerinti ellenőrző befolyást gyakorol a csoport másik
tagja felett,”
36
2.	melléklet
A Tpt. 25. melléklete a következő 26. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja]
„26. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról
szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK
irányelv módosításáról.”
37
3.	melléklet
A Batv. 5. melléklet felvezető szövege és 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tájékoztatónak az alábbi információkat kell tartalmaznia (amennyiben a kezelési
szabályzat nem része a tájékoztatónak, vagy a tájékoztatóhoz csatolt kezelési szabályzat az
adott információkat nem tartalmazza):
1.	A befektetési alapra vonatkozó információk”
38
4. melléklet
„1. melléklet a 2010. évi CLVIII. törvényhez
Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek
A Felügyelet és
a)	a hitelintézet között
aa)	a kiszervezés bejelentésére,
ab)	a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
ac)	az összevont felügyelet alá tartozás megállapítására,
ad)	az összevont felügyelet alá tartozás törlésére,
ae)	az bankszünnap bejelentésére,
af)	a Hpt. 37-38. §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről
és módosulásáról való tudomásszerzésről történő tájékoztatásra;
b)	a pénzügyi vállalkozás között
ba)	a kiszervezés bejelentésére,
bb)	a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
bc)	a Hpt. 37-38. §-ban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről
és módosulásáról való tudomásszerzésről történő tájékoztatásra;
c)	a befektetési vállalkozás között
ca)	a kiszervezés bejelentésére,
cb)	a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
cc)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
cd)	a részvényesei neve (cégneve), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
ce)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnésének
bejelentésére,
cf)	a közvetítővel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
cg)	fióktelepe, képviseletének helye, megnyitása és megszűnése bejelentésére,
ch)	az ügyfélfogadás szüneteltetése tervének bejelentésére,
ci)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatai változásának bejelentésére,
cj) tevékenységi kör bővítésére;
d)	a befektetési alapkezelő között
da)	a kiszervezés bejelentésére,
db)	a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
dc)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
dd)	a részvényesei neve (cégneve), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
de)	egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen
tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenésének
bejelentésére,
df)	a járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzés és annak megszűnése
bejelentésére,
dg)	a közvetítővel történő szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
dh)	a telephely és fióktelep, képviselet megnyitása és megszűnése bejelentésére,
di)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére,
dj) az általa kezelt befektetési alap tekintetében
dja) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a
39
1.	nyílt végű értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt
befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének
jóváhagyására,
2.	nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt
befektetői információi jóváhagyására, a letétkezelői szerződés hatálybalépésének
jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
3.	zártvégű értékpapír alap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés
hatálybalépésének jóváhagyására,
4.	zártvégű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény
közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, a letétkezelői szerződés
hatálybalépésének jóváhagyása, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,
5.	befektetési alap nyilvántartásba vételére,
6.	letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,
7.	nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,
djb) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,
djc) az ÁEKBV-kel kapcsolatban
1.	a gyűjtő-ÁEKBV-nek a cél-ÁEKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,
2.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy
másik cél-ÁEKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát, valamint a kezelési
szabályzat tervezett módosításainak jóváhagyására,
3.	a cél-ÁEKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV
módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁEKBV-ként működik
tovább,
4.	a cél-ÁEKBV szétválása, vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak
engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV továbbra is a cél-ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je
maradjon, valamint a gyűjtő ÁEKBV kezelési szabályzata tervezett módosításának
jóváhagyására,
5.	a cél-ÁEKBV szétválása, vagy másik ÁEKBV-vel való egyesülése esetén annak
engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁEKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp
létrejött másik ÁEKBV gyűjtő-ÁEKBV-je maradjon, vagy eszközeinek legalább 85
százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁEKBV
kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse, továbbá a kezelési szabályzat tervezett
módosításának jóváhagyására,
6.	a cél-ÁEKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁEKBV számára
annak engedélyezésére, hogy a Batv. 118. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a Batv. 118.
§ (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁEKBV-ként működik tovább, valamint a gyűjtő-
ÁEKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
7.	a cél-ÁEKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁEKBV törlésére,
8.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁEKBV-je
legyen, továbbá a cél-ÁEKBV kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
9.	annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁEKBV a tervezett szétválás után létrejövő
ÁEKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább, valamint a cél-ÁEKBV
kezelési szabályzata tervezett módosításainak jóváhagyására,
10.	ha a cél-ÁEKBV a beolvadó ÁEKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁEKBV
az átvevő ÁEKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés és a kezelési szabályzat tervezett
módosításának jóváhagyására,
11.	annak engedélyezésére ha a gyűjtő-ÁEKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan
ÁEKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁEKBV-től, valamint a
kezelési szabályzat tervezett módosításának jóváhagyására,
40
djd) egyebekben
1.	a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására és a
kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,
2.	a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz készült
tájékoztató engedélyezésére és a kezelési szabályzat módosításának engedélyezésére,
3.	befektetési alap kezelésének átadására,
4.	befektetési alap egyesülésének engedélyezésére,
5.	a harmonizált befektetési alapok (ÁEKBV-k) egyesülésére,
6.	a Batv. 78. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési
alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő -
egyesülésére,
7.	kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,
8.	a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,
9.	egyesülés esetén a befektetési jegy folyamatos visszaváltásának felfüggesztésére,
10.	ingatlanértékelővel kötött szerződés létrejöttének engedélyezésére,
11.	a befektetési jegy más-EGT tagállamban történő forgalmazás szándékának
bejelentésére;
e)	az árutőzsdei szolgáltató között
ea)	a kiszervezés bejelentésére,
eb)	a kiszervezés megszűnésének bejelentésére,
ec)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
ed)	a részvényesei neve (cégneve), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
ef)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése
bejelentésére,
eg)	a közvetítővel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
eh)	a fióktelep, képviselete helye, megnyitása és megszűnése bejelentésére,
ei)	az ügyfélfogadás szüneteltetése tervének bejelentésére,
ej) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változásának bejelentésére;
f)	a kockázati tőkealap-kezelő között
fa)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
fb)	a részvényesei nevének (cégnevének), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
fc)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése
bejelentésére,
fd)	az ügynökkel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
fe)	a fióktelepének, képviseletének megnyitásának és megszűnésének bejelentésére,
ff)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének terve bejelentésére,
fg)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére,
fh)	az általa kezelt kockázati tőkekalap vonatkozásában
fha)	a kockázati tőkealap nyilvántartásba vételére,
fhb)	az egyesülés, szétválás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztató
jóváhagyására,
fhc)	a kockázati tőkealap kezelési szabályzatának és annak módosításának jóváhagyására,
fhd)	a kockázati tőkealap Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törlésére,
fhe)	a kockázati tőkealap portfoliójában lévő eszközök értékesítésre nyitva álló határidő
meghosszabbítására;
g)	az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet között
ga)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
gb)	a részvényesei nevének (cégnevének), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
41
gc)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése
bejelentésére,
gd)	az ügynökkel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
ge)	a fióktelepének, képviseletének megnyitásának és megszűnésének bejelentésére,
gf)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének terve bejelentésére,
gg)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére;
h)	központi értéktár között
ha)	valamely engedélyezett tevékenység megkezdésének bejelentésére,
hb)	a részvényesei nevének (cégnevének), tulajdoni és szavazati hányaduk bejelentésére,
hc)	a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzés és a befolyás megszűnése
bejelentésére,
hd)	az ügynökkel kötött szerződés megkötése, módosítása és megszűnése bejelentésére,
he)	a fióktelepének, képviseletének megnyitásának és megszűnésének bejelentésére,
hf)	az ügyfélfogadás szüneteltetésének terve bejelentésére,
hg)	a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változása bejelentésére;
i)	a pénzforgalmi intézmény között
ia)	a kiszervezés bejelentésére,
ib)	a kiszervezés megszűnésének bejelentésére;
j) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény között
ja) a kiszervezés bejelentésére,
jb) a kiszervezés megszűnésének bejelentésére
k) a biztosító - ide nem értve a 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő kölcsönös
biztosító egyesületet - között
ka) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedés
szerzésének bejelentésére,
kb) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását
és a személyükben történt változás bejelentésére,
kc) a biztosítóban 5 százalékot meghaladó, de engedélykötelesnek nem minősülő
részesedés megszerzésének bejelentésére,
kd) a külföldi állandó képviselete megnyitása, címének, fontosabb adatainak megváltozása
vagy megszüntetése és a vezető(k) személyének és adatainak megváltozása bejelentésére,
ke) az alapszabály (alapító okirat) módosítása bejelentésére,
kf) a más biztosítóban, viszontbiztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban,
befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás
minimális szintjénél kisebb részesedés bejelentésére,
kg) a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés mellé kínált eszközalapok
bevezetéséről és megszűnéséről szóló értesítésre;
l) a kibocsátó között
la) vételi ajánlat jóváhagyására,
lb) már engedélyezett tájékoztató esetén a dokumentumokban szereplő új információk
egyenértékűségéről szóló döntés meghozatalára,
Ic) tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,
ld) kibocsátási tájékoztató, alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,
le) ismertető közzétételének engedélyezésére,
lf) helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállamának regionális vagy helyi
önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai
Unió tagállamának regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános
42
forgalomba hozatalához, illetőleg szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített
tájékoztató, hirdetmény engedélyezésére,
lg) harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó tájékoztatója közzétételének
engedélyezésére,
lh) a kibocsátó, ha igazolja, hogy zártkörűen működő részvénytársaságként működik
tovább a nyilvánosság felé adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,
li) nyilvános vételi ajánlat kiegészítésére, részletezése előírására, módosított vételi ajánlat
jóváhagyására;
m) az ajánlattevő, valamint a Tpt. 68. § (4) bekezdés alapján megbízott befektetési
szolgáltató között az általuk a vételi ajánlat jóváhagyására;
n) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között
na) a szabályozott információ bejelentésére,
nb) a hozzá érkezett Tpt. 61. § szerinti tájékoztatás bejelentésére
vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.”
43
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat elsődleges célja az Európai Parlament és Tanács az értékpapírok nyilvános
kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK
(Prospektus) és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK
(Átláthatósági) irányelv módosítására vonatkozó 2010/73/EU irányelv (a továbbiakban:
Módosító irányelv) nemzeti jogba történő átültetése. Az Európai Parlament és a Tanács 2010.
november 24-én fogadta el a Módosító irányelvet. A jogszabály elsősorban a Prospektus
irányelvre vonatkozó újításokat tartalmaz, de az Átláthatósági irányelv pár kisebb módosítását
is magában foglalja a szabályozói összhang megteremése érdekében. A Módosító irányelv
főbb célkitűzései között szerepel a befektetők hatékonyabb informálása, a tőkepiaci szektort
érintő más irányelvekkel történő összhang megteremtése és a társaságok adminisztratív
terheinek csökkentése. E célok megvalósítása érdekében számos újdonság került bevezetésre.
Uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése érdekében szükségessé vált a Módosító
irányelv hazai jogba történő átültetése. Tekintettel arra, hogy a tájékoztatóra vonatkozó hazai
rendelkezések jelenleg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban Tpt.)
találhatók, a hazai jogba történő átültetés a Tpt. módosításával valósulhat meg.
A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.
törvényhez (a továbbiakban Batv.) kapcsolódó módosításokat a gyakorlati jogalkalmazás
egyértelműségének előmozdítása és az esetleges félreértések kiküszöbölése indokolja. A Batv.
2012. január 1 -én lépett hatályba. Az azóta felmerült gyakorlati problémák tették szükségessé
a jogalkalmazást elősegítő kisebb módosításokat.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pontosító
jellegű módosításait indokolja, hogy egyértelművé kell tenni: a törvény javadalmazási
politikára vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére. Ezen kívül rögzíteni kell,
hogy a pénzügyi vállalkozások esetében is kötelező ügyvezető alkalmazása, valamint lehetővé
kell tenni a PSZÁF számára VIBER tekintetében is azt a jogosultságot, amely szerint egy
kijelölt fizetési rendszer résztvevője ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetében az eljárás
alá vont intézmény javára beérkező fizetési megbízások elszámolását vagy kiegyenlítését a
fizetési rendszer szintjén korlátozza. A Magatartási Kódexben vállaltaknak megfelelően
szükséges kimondani, hogy a pénzügyi intézmény köteles a hitelszerződés felmondását
megelőzően küldött fizetési felszólításban az adós és a kezes figyelmét felhívni a teljes
fennálló és a lejárt tartozás összegére.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a
továbbiakban: Psztv.) módosításai a jogszabályi koherencia megteremtését és a PSZÁF
hatékony működését szolgáló javaslatokat tartalmaznak. A Javaslat ezen kívül kötelezően
bevezeti bizonyos intézményi körben az elektronikus kapcsolattartást. A módosítás megfelel a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 28/B. §-ának 2012. január 1-én hatályba lépő módosításának, amellyel a jogalkotó
szándéka, hogy a közigazgatás a jövőben tisztán elektronikusan is működhessen.
A Psztv. módosítása tartalmazza továbbá a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési
csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletre vonatkozó jogharmonizációs kötelezettségünk.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - és ezzel
összefüggésben az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény - módosítását az Európai Unió Bíróságának a 2004/113/EK (Gender)
44
irányelvvel kapcsolatos, 2011. március 1-én a Test-Achats-ügyben meghozott ítélete kapcsán
a Bizottság által kiadott iránymutatás tartalmának magyarországi átültetése indokolja. Az
Európai Unió Bírósága ítéletében 2012. december 21 -i hatállyal érvénytelennek nyilvánította
azt a rendelkezést, amely eltérést engedett az unisex szabály alól, lehetővé téve a tagállamok
számára, hogy arányos különbségeket tartsanak fenn az egyének biztosítási díjaiban és
juttatásaiban.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása a
díjhirdetési rendszer korszerűsítése miatt vált szükségessé. A jelenleg meglévő díjhirdetési
szabályok révén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piaca rugalmatlan módon képes
csak reagálni az egyes piaci eseményekre, illetve problémát jelentenek egy új biztosító piacra
lépése esetén. Ez indokolja, hogy a jövőben megszüntetésre kerülne az évi egy alkalommal
történő díjhirdetési kötelezettség, illetve megváltozna a díjhirdetés módja is.
A megfelelő jogalkalmazás és a jogértelmezés elősegítése érdekében szükségessé vált a
fizetési, és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló
2003. évi XXIII. törvény, valamint a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi
CXXII törvény pontosító jellegű módosítása.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011.
évi CXVI. törvény módosítását indokolja, hogy a törvény 3. §-ának hatálybalépése eredetileg
az Európai Bizottság jóváhagyásához lett kötve, amelynek felülvizsgálata vált indokolttá.
A Javaslat tartalmazza a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását és
lehetővé teszi, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt.(ÁKK) a Befektető-védelmi Alap
(BEVA) pénzeszközeinek kezelésében közreműködjön. A Hpt. Országos Betétbiztosítási
Alapra vonatkozó szabályozásához hasonlóan a Tpt. BEVA pénzeszközeinek kezelését előíró
szabályozása szerint is az eszközök döntő részét állampapírban, illetve az MNB-nél
elhelyezett betétben kell tartani, így célszerű az ÁKK Zrt. számára biztosítani azt a
lehetőséget, hogy a BEVA portfólióját is kezelhesse.
A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítását indokolja, hogy
köztartozásnak minősülő, jogosulatlanul igénybevett lakáselőtakarékossági támogatás esetén
az adós fizetési könnyítést, illetve mérséklést kérhet, amelyet a Kincstárhoz kell benyújtania.
Szükségessé válik ezért meghatározni, mely esetekben dönthet a Kincstár illetékes területi
igazgatósága a követelés elengedéséről.
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) módosítása a Kúria
2012. március 19-i 1/2012. PJE számú jogegységi határozata miatt, a joggyakorlat pontosítása
érdekében vált szükségessé.
45
RESZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a törvény hatálya az önkéntes intézményvédelemre is kiterjed.
A 2. §-hoz
A Javaslat a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre is analóg módon kiterjeszt
egyes, a pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szabályokat.
A 3. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi holding társaság engedélyezési kérelmére is kiterjeszti a minősített
befolyással rendelkezőkre vonatkozó igazolási követelményeket.
A 4. §-hoz
A hagyatéki eljárásról szóló törvény alapján a jegyző is jogosult a pénzforgalmi
szolgáltatóktól az örökhagyó vagyonára vonatkozó adatot igényelni.
Annak érdekében, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi eljárás lefolytatása
akadálymentes legyen és a felügyelt intézmény, valamint a Felügyelet a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara fegyelmi bizottsága részére - annak kérésére - banktitkot tartalmazó
dokumentumot is kiadhassa azzal, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara számára a
pénzügyi intézmény a könyvvizsgálójával szemben indított fegyelmi eljárás során kiadhat
banktitkot.
Az 5. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy az MNB a KBER tagjaként elláthasson egyes tagságából eredő
feladatokat. Illetve mivel a fizetési és elszámolási rendszerekben történő adattovábbítás során
az egyes fizetési és elszámolási ügyletekhez kapcsolódóan banktitok, fizetési titok és
értékpapír titok továbbítására kerül sor, ezért indokolt általános jelleggel, törvényi szinten
szabályozni a kérdést.
A 6. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a törvény javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezései
nem terjednek ki az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet
magyarországi fióktelepére.
A 7. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy a pénzügyi vállalkozások esetében is kötelező ügyvezető
alkalmazása.
A 8-9. §-hoz
A Javaslat az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi
intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepére is előír
felügyeleti díjfizetési kötelezettséget.
A 10. §-hoz
A hatályos szabályok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jogosultságot
biztosítanak arra, hogy egy kijelölt fizetési rendszer résztvevője ellen indított fizetést
korlátozó eljárás esetében az eljárás alá vont intézmény javára beérkező fizetési megbízások
elszámolását vagy kiegyenlítését a fizetési rendszer szintjén korlátozza. Indokolt, hogy ezen
jogosultságával az MNB által működtetett VIBER esetében is rendelkezzen.
46
A 11. §-hoz
A Javaslat a csoportvizsgálatokkal kapcsolatban kimondja, hogy nem jelenti a banktitok és
üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti
ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek
a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A 12. §-hoz
A Javaslat a Magatartási Kódexben vállaltaknak megfelelően kimondja, hogy a pénzügyi
intézmény köteles a hitelszerződés felmondását megelőzően küldött fizetési felszólításban az
adós és a kezes figyelmét felhívni a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére.
A 13. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy azoknál a szerződéseknél, amelyeket a jelzáloghitelekre
vonatkozó új árazási szabályok 2012. április 1-jén történő hatálybalépése előtt kötöttek és a
fogyasztó kezdeményezésére nem módosították, nem váltották ki az új feltételeknek
megfelelő szerződéssel, a szerződés módosítására a 2012. március 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 14. §-hoz
A szakasz átmeneti rendelkezéseket állapít meg.
A 15. §-hoz
A Javaslat az ügyfélcsoport fogalmát kiegészíti az ellenőrző befolyással.
A 16. §-hoz
A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 17. §-hoz
A jogosulatlanul igénybevett lakás-előtakarékossági támogatás adók módjára behajtandó
köztartozás. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2012. január 1-jétől hatályos
161. § új (9a)-(9d) bekezdései alapján a köztartozás jogosultja az adós erre vonatkozó
kérelme esetén fizetési könnyítésről, mérséklésről dönthet. A fizetési könnyítés iránti
kérelmet ebben az esetben a Kincstárhoz kell benyújtani. A Javaslat kiegészíti a
lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6) bekezdését annak
meghatározásával, hogy milyen esetekben dönthet a Kincstár illetékes területi igazgatósága a
követelés elengedéséről.
A 18. §-hoz
A módosítás (1) bekezdése a jogalkalmazás számára egyértelműsíti azt a fióktelepekre
vonatkozó általános szabályt, amely lényegében következik a külföldi székhelyű
vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi
CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) törvény 3. § (1) bekezdéséből, illetve a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
2.	§-ából. A fióktelep tehát amellett, hogy külföldi székhelyű anyavállalkozás jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, a cégneve alatt folytatott tevékenysége
tekintetében gazdasági önállósággal van felruházva, jogalanynak tekintendő. A külföldi
székhelyű anyavállalkozás tehát ebben az esetben közvetetten, a fióktelep útján vesz részt a
gazdasági forgalomban.
Az Fkt. 24. § (3) bekezdésének módosítása a pénzügyi fióktelepek esetében is megerősíti azt
az eredeti jogalkotói szándékot, hogy a pénzügyi fióktelepekre vonatkozó némileg eltérő
47
szabályok nem a relatív jogképesség kiüresítését célozták, hanem biztosítani kívánták, hogy
az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi anyavállalkozás által létesített pénzügyi
fióktelep, más fiókteleptől eltérően olyan képviseleti tevékenységet is folytathasson, melynek
keretében közvetlenül a létesítő külföldi vállalkozás nevében is köthet szerződést, azaz
elláthatja annak közvetlen képviseletét; valamint a létesítő külföldi vállalkozás rugalmasabban
rendelkezhessen a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonával is.
A hatályos szabályozás az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által
létesített pénzügyi fióktelepek esetében sem zárja ki a Fkt. 3. § (1) bekezdésében szereplő
általános szabályt, sem pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-ából is következő saját cégnév alapján
fennálló jogalanyiságot. Ezt erősítik továbbá a számviteli szabályok is, amelyek szerint a
külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe „vállalkozó”, azaz olyan gazdálkodó, amely
saját nevében és kockázatára végez üzletszerű gazdasági tevékenységet.
A szabályozás pontosítása a joggyakorlat érdekében szükséges, de nem változtatja meg sem a
fióktelepnek, sem pedig a pénzügyi fióktelepnek azt a jogi státuszát, hogy a fióktelep (ide
értve a pénzügyi fióktelepet is) az azt létesítő külföldi anyavállalkozás szervezeti egysége, és
a fióktelep tevékenységével szerzett vagyon végső soron a fióktelepet létesítő vállalkozás
vagyonának is része, továbbá a fióktelep cégneve alatt keletkezett tartozások a külföldi
anyavállalkozás mérlegében is szerepelnek.
A 19. §-hoz
Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő
tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok
kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosítására vonatkozó 2010/73/EU irányelv
(Módosító irányelv) a minősített befektetők kategóriáját a pénzügyi eszközök piacairól szóló
2004/39/EK irányelvvel (MiFID) összhangban határozza meg. Ennek következtében ezentúl
képesített befektetőnek kell tekinteni azon egyéni befektetőt is, aki MiFID alapján
elfogadható partnernek minősül.
A Javaslat a Tpt. értelmező rendelkezése és a Tpt.-nek az értékpapírok nyilvános forgalomba
hozatalra vonatkozó szabályai közti összhangot igyekszik megteremteni azzal, hogy a
nyilvános ajánlattétel fogalmával azonos tartalmúként definiálja a nyilvános értékesítésre
történő felajánlást.
A szabályozott piac definíciójának pontosítása egyértelművé kívánja tenni, hogy a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény által meghatározott
multilaterális kereskedési rendszer nem minősül a Tpt. szerinti szabályozott piacnak.
A Javaslat a Módosító irányelv rendelkezéseinek átültetésével bevezeti a kiemelt információk
(key information) fogalmát, amely az összefoglalónak azt kulcsfontosságú részét jelenti,
amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat
és mely értékpapírok piaci bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban.
A 20. §-hoz
A dematerializált okirat tartalmában mindenkor meg kell, hogy feleljen a kibocsátáskori
hatályos, cégnyilvántartásban szereplő adatainak, ezért nem indokolt az új okirat kiállítását
leszűkíteni kibocsátott teljes sorozat össznévértékében, és a kibocsátott értékpapírok
számában, illetve névértékében valamint az értékpapír további kibocsátása során bekövetkező
változásokban bekövetkező változásokra.
48
A 21. §-hoz
Több esetben az értékpapírban foglalt jog nem kötelmi követelést, hanem például tagsági
jogot testesít meg. Ennek megfelelően a Javaslat pontosítja a Tpt. szövegét azzal, hogy az
értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépő pénzkövetelés elévülését az értékpapírban
megtestesített vagyoni igény elévüléséhez köti.
A 22. §-hoz
A jogbiztonság és a hatékonyság növelése érdekében szükséges tisztázni, hogy az
értékhatárok számításánál a teljes ellenértéket uniós szinten indokolt kiszámítani, valamint a
Javaslat pontosítja, hogy zártkörű forgalomba hozatalnak kell tekinteni azt az esetet is, amikor
az értékpapírt a társaságok szétválásával kapcsolatban ajánlják fel ellenértékként.
A 23. §-hoz
A Javaslat pontosítja, hogy nem kell tájékoztatót közzétenni nyilvános ajánlattétel, vagy az
értékpapír szabályozott piacra történő bevezetése esetében akkor, amikor az értékpapírt a
társaságok szétválásával kapcsolatban ajánlják fel ellenértékként.
A korábbi szabályok a munkavállalóknak, vezető tisztségviselőknek kiosztott, felajánlott
értékpapírokra vonatkozó mentesség esetében túlságosan korlátozónak bizonyultak, így a
Javaslat enyhít ezeken a szabályokon és lehetővé teszi, hogy az Európai Unióban székhellyel
rendelkező vállalkozások által munkavállalói részvényprogram keretében tett ajánlatokra
vonatkozóan ne kelljen tájékoztatót közzétenni. Emellett a Javaslat kiterjeszti a mentességet
meghatározott feltételek esetén az unión kívül székhellyel rendelkező vállalkozásokra is.
A 24. §-hoz
Új definícióként jelenik meg a kiemelt információ (key information) fogalma, amely az
összefoglalónak azt a kulcsfontosságú részét jelenti, amelyekre a befektetőknek szükségük
van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat és mely értékpapírok piaci
bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban. Ezen kiemelt információknak a jövőben ki kell
térniük az ajánlat általános feltételeire - beleértve a kibocsátó vagy az ajánlattevő által a
befektetőre kirótt költségek becsült összegét -, és fel kell tüntetniük a becsült költségek teljes
összegét is, mivel ezek igen jelentős összegek lehetnek.
A kiemelt információk keretén belül a befektetőnek az összefoglalóban tájékoztatást kell
kapnia az értékpapírokhoz fűződő esetleges jogokról, valamint az adott értékpapírba történő
befektetés kockázatairól is. Az összefoglaló formáját ezentúl olyan módon kell meghatározni,
hogy az lehetővé tegye a hasonló termékek összefoglalóinak összehasonlítását, biztosítva,
hogy azonos információk mindig azonos helyen szerepeljenek az összefoglalóban.
A 25. §-hoz
Új definícióként jelenik meg a kiemelt információk (key information) fogalma, amely az
összefoglalónak azt a kulcsfontosságú részét jelenti, amelyekre a befektetőknek szükségük
van ahhoz, hogy eldöntsék, mely értékpapír-ajánlatokat és mely értékpapírok piaci
bevezetését vegyék fontolóra a továbbiakban. Ennek megfelelően módosulnak a tájékoztató
elkészítéséért való felelősség szabályai is.
A 26. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti a regisztrációs okmány frissítésére vonatkozó szabályokat.
A 27. §-hoz
49
A kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését
kezdeményező személy és a forgalmazó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az elállási
jog gyakorlására a törvény rendelkezése szerinti határidőnél hosszabb időt biztosítson a
befektető számára. A jogbiztonság érdekében azonban a tájékoztató kiegészítésének pontosan
meg kell határoznia az elállási jog gyakorlására nyitva álló végső határidőt.
A 28. §-hoz
A tájékoztató vonatkozásában a Felügyelet által üzemeltetett honlap közzétételi helyként
történő használata korábban nem volt kötelező. Mivel a tájékoztató megismerése rendkívül
fontos a befektetők megalapozott döntéshozatala szempontjából, ezért indokolt, hogy a
tájékoztatóban szereplő információ mind a kibocsátó, mind Felügyelet honlapján elérhető
legyen. A c) pontban előírt bejelentési kötelezettség előírása a nyilvántartási
kötelezettségének teljesítése szempontjából elengedhetetlen.
A 29. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a hatósági bizonyítvány másik tagállam illetékes felügyeleti
hatóságának való megküldéséről egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell.
A 30. §-hoz
A hatályos normaszöveg - szemben a Prospectus irányelv vonatkozó rendelkezésével - a
tájékoztatási kötelezettséget csak az 1000 eurónál kisebb, illetve az 1000 eurónál nagyobb
névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátójára írja elő, így a pontosan az 1000
eurónak megfelelő névértékű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátójára nem. A
jelen módosítás ezen állapotot kívánja megszüntetni.
A 31. §-hoz
A Felügyelet által üzemeltetett, hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer egy zárt
rendszer, így a kibocsátó által a Felügyelet felé elektronikusan bejelentett szabályozott
információk - bizonyos technikai ellenőrzést követően - automatikusan kerülnek a Felügyelet
által üzemeltetett honlapon (www.közzétételek.hu) megjelenítésre. A Javaslat egyértelműsíti,
hogy a közzétevő minden esetben a kibocsátó, nem pedig a Felügyelet.
A 32. §-hoz
A csoport tagjai a Tpt. 65/A. § (4) bekezdésében meghatározott vélelem alapján
összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek és valamennyi csoporttagra vonatkozik a
kötelező vételi ajánlat megtételének kötelezettsége, azonban semmi nem biztosítja, hogy
csoporton belül értesülnek a rajtuk kívül álló okból bekövetkezett befolyásszerzésről. Ennek
tesz eleget a Tpt. javasolt módosítása.
A 33. §-hoz
A gyakorlatban jogalkalmazási bizonytalanságot jelent, hogy adott esetben az ajánlati ár
meghatározásánál a könyvvizsgáló által hitelesített, de a közgyűlés által még nem jóváhagyott
éves beszámolót kell érteni a rendelkezés alatt, vagy a közgyűlés jóváhagyása minden esetben
feltétele az ajánlati ár meghatározásának egyik alapjául szolgáló éves beszámolónak. A
Javaslat a jogbizonytalanságot megszünteti.
A 34. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Befektető-védelmi Alap (BEVA) számára a tagok által
nyújtott adatszolgáltatás előírása ne szűküljön le a tagok nyilvántartásának céljára, hanem
további, pl. a díjszámítást érintő adatok igénylése is ide érthető legyen, mivel a szűk
50
szabályozás jelenleg megakadályozza, hogy a Felügyelet vagy a Magyar Nemzeti Bank a
tagra vonatkozóan ilyen adatot átadjon a BEVÁ-nak.
A 35. §-hoz
A Javaslat rögzíti a díj kockázatarányos számítására vonatkozó szabályzatnak a Felügyelet és
a Magyar Nemzeti Bank általi véleményezésének törvényi kötelezettségét.
A 36. §-hoz
A Javaslat kiszélesíti az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Befektető-védelmi Alappal
azon intézmények körét, amelyek számára az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a
Tpt-ben meghatározott szolgáltatásokat nyújthat.
A 37. §-hoz
A Javaslat az összeghatárok változása miatt kb. féléves átmeneti időt kíván biztosítani a
rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.
A 38. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradék kiegészítését tartalmazza az értékpapírok nyilvános
kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a
szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra
vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv
módosítására vonatkozó 2010/73/EU irányelvvel.
A 39. §-hoz
A 2003/71/EK irányelv (Prospectus irányelv) elfogadása óta eltelt idő következtében az akkor
meghatározott küszöbérték már nem tükrözi a lakossági és szakmai befektetők közötti
megkülönböztetést a befektetői kapacitás tekintetében, így a korábban 50 ezer euróban
meghatározott összeg 100 ezer euróra módosult. Emellett szükségessé vált a maximális
ajánlati összegre vonatkozó értékhatár számítási módjának és az értékhatárnak, a hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok esetében meghatározott értékhatár módosítása is.
A 40. §-hoz
A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 41. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a Tvt. csak fizetést korlátozó eljárás hatálya alatt álló
résztvevő transzfer megbízásai teljesítésének a korlátozásával kapcsolatban tartalmaz
előírásokat, és az nem terjed ki a rendszer bármely résztvevője transzfer megbízásának
jóváírásával kapcsolatos kérdésekre.
A 42. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a PSZÁF, mint intézkedésre jogosult hatóság értesítésében a fizetést
korlátozó eljárás átmeneti vagy ideiglenes jellegét is megjelölje. Emellett a Javaslat lehetővé
teszi, hogy abban az esetben, ha technikai okokból nincs lehetőség az elektronikus értesítés
alkalmazására, a jelenleg előírt postai úton való értesítésen kívül több értesítési mód is
alkalmazható legyen. Egyértelművé teszi továbbá, hogy az elektronikus dokumentumra
vonatkozó rendelkezéseket csak a belföldi értesítések esetében kell alkalmazni.
A 43. §-hoz
A Javaslat összefügg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 30/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amelyek az
51
Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott ítéletére figyelemmel
kerülnek módosításra. A szöveg figyelembe veszi az Európai Bizottság 2012/C 11/01 számú
iránymutatásában foglaltakat. A Javaslat szerint az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltak sérelme
nélkül nem sérti a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a
biztosító a tartalékképzés, a belső árazás, a viszontbiztosítási árazás, a marketing és hirdetési
tevékenység, az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat
elbírálási tevékenység végzése céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal
összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál. Az iránymutatás szerint szintén nem
sérül a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód elve olyan különbségtétel esetén,
amelynek a nemi hovatartozáshoz is kapcsolódó, de attól független, tárgyilagos mérlegelés
szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értelmezhető és valós
különbségen alapuló ésszerű indoka van. Nem sérti a főszabályt a biztosító ügyfelére,
ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás
alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel,
ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben.
Az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférésének megtagadása szintén
összhangban áll az Ebktv. rendelkezéseivel, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt
céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által
alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
A 44. §-hoz
A Javaslat a csoportvizsgálatokkal kapcsolatban kimondja, hogy nem jelenti a biztosítási titok
és az üzleti titok sérelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény
szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati
jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A 45. §-hoz
A Javaslat a 43. §-hoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezéseket is megállapít. Ennek
értelmében az új rendelkezéseket csak a 2012. december 21 -ét követően kötött szerződésekre
kell alkalmazni, viszont egyáltalán nem kell alkalmazni a 2007. december 21 -ét megelőzően
létrejött biztosítási szerződések esetében. A 2007. december 21-ét követően, de 2012.
december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában - a szerződés
egészére nézve - akkor alkalmazandók az új rendelkezések, ha a szerződés módosítása a
biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének
által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét
befolyásolja, és az adott megállapodás megkötéséhez szükséges utolsó nyilatkozat
kinyilvánítására 2012. december 21-ét követően kerül sor. Nem kell alkalmazni az új
rendelkezéseket a 2007. december 21 -ét követően, de 2012. december 21 -ét megelőzően
létrejött biztosítási szerződések törvényben meghatározott módosítására.
A 46. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 47-48. §-hoz
A Javaslat összefügg az Európai Unió Bíróságának C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben hozott
ítéletével, amely hatályon kívül helyezte a Gender irányelv 5. cikk (2) bekezdését, így a
biztosítási díjak és juttatások számításában a nemi hovatartozás biztosításmatematikai
tényezőként történő számbavétele az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban nem
eredményezhet különbséget a jövőben.
A 49. §-hoz
52
A Javaslat módosítja a díjtarifa fogalmát a díjhirdetési szabályok változásával kapcsolatos
összhang megteremtése érdekében. A díjtarifa ezentúl nem a naptári évre szól, hanem a
díjtarifa meghirdetését követő hatvan napos időszakon túl, egy előre meghatározott naptól
alkalmazandó az új díjtarifa életbelépéséig.
A Javaslat továbbá módosítja a Kártalanítási Alap fogalmát a károsultak teljesebb körű
kielégítésének biztosítása, és annak az egyértelműsítése érdekében, hogy a Kártalanítási Alap
csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény szerinti szerződés alapján fedezettel
rendelkező magyar gépjárművek üzemben tartóit védi. A nem magyarországi telephelyű
gépjárművek, illetve azok a gépjárművek, amelyeknek a rendeltetés szerinti tagállama nem
Magyarország, kiesnek a védelem alól.
Az 50. §-hoz
A Javaslat ügyfélvédelmi okokból kimondja, hogy a biztosítási időszak kezdetét megelőző
hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot a biztosító nem fogadhatja el, illetve ezt megelőzően
szerződés nem köthető. Az így létrejött szerződés érvénytelen. Ezzel a megoldással
elkerülhetővé válnak azok az esetek, hogy az ügyfél olyan díjtarifára tegyen ajánlatot, illetve
kössön szerződést, amelyet az adott időpontban még nem ismer. A javaslat rögzíti, hogy az
érvénytelen szerződésről a biztosítónak értesíteni kell az ügyfelét, annak érdekében, hogy
gondoskodhasson új szerződés megkötéséről.
A Javaslat pontosító jellegű, egyértelműsíti, hogy a díjnemfizetéssel megszűnt szerződések
vonatkozásában a visszakötés új biztosítási szerződésnek számít, és ennek okán a
kockázatviselés kezdetén alkalmazandó díjtarifa szerint kell a szerződés díját megállapítani.
Az 51. §-hoz
A Javaslat az üzemben tartó közlési kötelezettségét egészíti ki a kárnyilvántartási rendszerhez
kapcsolódó belső azonosító megadásával, amely a pontosabb beazonosíthatóságot szolgálja.
Az 52. és a 60. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, egyértelműsíti, hogy nincs helye részleges érvénytelenség
megállapításának abban az esetben, ha újabb biztosítási szerződés kockázatviselése és a régi
szerződés kockázatviselése között átfedés van.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a flottaszerződések esetében változtat a korábbi gyakorlaton, amely szerint a
következő naptári évre vonatkozó díjakat minden év október 30-ig kell meghirdetni két
országos napilapban. A jövőben a biztosító legalább hatvan napos életbe lépési idő mellett
megkötés nélkül évente többször is hirdethet díjat, a szerződés díjának a megállapításakor a
biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alapul venni. A jövőben nem
kell két országos napilapban meghirdetni a díjtarifát, helyette a PSZÁF, a MABISZ és a
biztosítók kötelesek a honlapon közzétenni. A díjtarifa ezentúl nem a naptári évre szól, hanem
a díjtarifa meghirdetését követő hatvan napos időszakon túl, egy előre meghatározott naptól
alkalmazandó egy újabb díjtarifa életbelépéséig.
Az 54. §-hoz
A Javaslat hivatkozást helyesbít az 52. §-ban meghatározottakkal összefüggésben.
Az 55. §-hoz
A kötelező biztosítás rendszerében problémás reaktiválás eddigi gyakorlatát kívánta
helyettesíteni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 21. §-
ának (6) és (7) bekezdése a szerződéses állapot visszaállításának lehetőségével egyes erősen
53
korlátozott, önhibán kívüli esetekben. A megvalósult szabályozás azonban alkalmas a
biztosítatlanság kiküszöbölését szolgáló fedezetlenségi díj visszaélésszerű elkerülésére,
továbbá erősen szubjektív, nehezen bizonyítható (és egyben nehezen cáfolható) feltételeket
támaszt.
A Javaslat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő
megszűnése esetére állapít meg rendelkezést, amelynek célja, hogy a kötvénynyilvántartó
szervet a biztosító nyolc napon belül értesítse a megszűnés tényéről.
Az 56. §-hoz
A Javaslat célja, hogy kiegészítse a vonatkozó szabályozást a fedezetlenségi díj
megállapításának alapjául szolgáló egyes alapvető tényezőkkel, illetve a fedezetlenségi díj
tarifájának a jövőbeni meghirdetésére állít fel szabályokat. Így a MABISZ a fedezetlenségi
díjra vonatkozó tarifáját a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig köteles a PSZÁF
honlapján meghirdetni.
Az 57. §-hoz
A Javaslat a flottaszerződésekhez hasonlóan az egyedi szerződések esetében változtat a
korábbi gyakorlaton, amely szerint a következő naptári évre vonatkozó díjakat minden év
október 30-ig kell meghirdetni két országos napilapban. A jövőben a biztosító hatvan napos
életbe lépési idő mellett megkötés nélkül évente többször is hirdethet díjat, a szerződés
díjának megállapításakor a biztosítási időszak kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell
alapul venni. A jövőben nem kell két országos napilapban meghirdetni a díjtarifát, helyette a
PSZÁF, a MABISZ és a biztosítók kötelesek a honlapon közzétenni. A díjtarifa ezentúl nem a
naptári évre szól, hanem a díjtarifa meghirdetését követő hatvan napos időszakon túl, egy
előre meghatározott naptól alkalmazandó egy újabb díjtarifa életbelépéséig.
Az 58. §-hoz
A Javaslat a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről
szóló 2009/103/EK irányelv adta lehetőség által annak a biztosítását szolgálja, hogy a
Kártalanítási Számlával szemben ne lehessen visszaélésszerűen egyéb vagyontárgyakban
bekövetkezett károkat érvényesíteni, ahol a károkozó gépjármű ismeretlen volt. A rendelkezés
természetesen nem érinti a súlyos személyi sérülés esetén a károsult gépjárművében
bekövetkezett kár megtérítését. A javaslat kiküszöböli, hogy a veszélyközösség egésze olyan
károkat viseljen, amely egyébként a Kártalanítási Számla ügyfélvédelmi funkciójából nem
vezethető le.
Az 59. §-hoz
A Javaslat kibővíti a Kártalanítási Számla kezelőjének a jogosultságát a
kötvénynyilvántartásban nyilvántartott történeti adatok lekérdezhetőségére, mivel egyes vitás
esetekben történeti előzmények nélkül aránytalanul nehéz (néhány esetben lehetetlen)
megállapítani a kárrendezéshez szükséges üzembentartói valós adatokat. Ügyfélvédelmi
szabályként megjelenik, hogy a biztosító is adhat felvilágosítást az ügyfelének az őt ért kárt
viselni köteles biztosítóval kapcsolatban.
A 61-62. §-hoz
A kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében a
kárnyilvántartó szerv kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amely megbízható módját
jelenti a szerződések átkötése esetén az ügyfelek beazonosításának. A belső ügyfél azonosító
számról az ügyfelet tájékoztatni kell, illetve kizárólag a kártörténeti nyilvántartás
működéséhez kapcsolódik.
54
A 63-64. §-hoz
A szakaszok átmeneti szabályokat állapítanak meg.
A 65. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a PSZÁF elnökének az egyedi szerződésekre vonatkozó
díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá
fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára
vonatkozóan.
A 66. §-hoz
A szakasz hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 67. §-hoz
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) befektetési szolgáltatási tevékenységei közül
2012.	január 1-jével kikerült a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap számára nyújtott
szolgáltatások köre, tekintettel arra, hogy ezen tevékenység célja adósságkezelési körbe esik.
Ezzel összhangban a Bszt. ÁKK Zrt-re irányadó rendelkezéseinek felülvizsgálata vált
indokolttá, mivel a személyi összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések nem igényelnek
jogszabályi kezelést.
A 68. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a szakmai gyakorlatként figyelembe vehető időt a biztosítónál, illetve
nyugdíjpénztárnál eltöltött idővel.
A 69. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy az MNB a KBER tagjaként elláthasson egyes tagságából eredő
feladatokat. Illetve mivel a fizetési és elszámolási rendszerekben történő adattovábbítás során
az egyes fizetési és elszámolási ügyletekhez kapcsolódóan banktitok, fizetési titok és
értékpapír titok továbbítására kerül sor, ezért indokolt általános jelleggel, törvényi szinten
szabályozni a kérdést.
A 70-71. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradék pontosítását, illetve kiegészítését tartalmazza.
A 72. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy hatósági átutalás valamint átutalási végzés esetében a fizetési
megbízásban szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének
megállapítása után kell a szükséges fedezetet elkülöníteni.
A 73. §-hoz
A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.
A 74. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a Felügyelet tevékenységének céljai között felsorolásra kerüljön a
fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli, Pénzügyi Békéltető Testület általi
rendezése.
A 75. §-hoz
55
A Javaslat értelmében a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikke szerinti
illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását.
A 76. §-hoz
A Javaslat kibővíti a Felügyelet feladatkörét azzal, hogy a short ügyletekről és a hitel -
nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikke szerinti bejelentési és közzétételi kötelezettség,
valamint 12-14. cikke szerinti fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése
esetén piacfelügyeleti eljárást indítson.
A 77-78. §-hoz
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Info tv.) 5. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető,
ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az
abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból
elrendeli. Figyelemmel arra, hogy a Felügyelet tevékenységének célja - többek között - a
pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a
tisztességes piaci verseny fenntartása, valamint a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom
erősítése, az e célokat megsértő személyekkel szemben alkalmazott intézkedése kapcsán
közérdeknek minősül, hogy a nyilvánosság - elsősorban preventív okok miatt - abban az
esetben is értesüljön a jogsértést elkövető személy kilétéről, ha az természetes személy. A
módosított rendelkezés lehetővé teszi, hogy természetes személy által elkövetett, a Felügyelet
határozatában megállapított jogsértés nyilvánosságra hozatala esetén - összhangban az Info
tv. 5. § (1) bekezdésével - a jogsértő természetes személy személyes adatainak egy szűk körét
a Felügyelet nyilvánosságra hozza. Az ilyen tartalmú nyilvánosságra hozatal is kiemelt
jelentőségű, mert fokozza az átláthatóságot, és növeli a pénzügyi piacokba fektetett bizalmat.
A 79-80. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel
célhoz kötött felhasználásának a szabályait, így a bírságbevétel civil fogyasztóvédelmi
szervezetek tevékenységének támogatására fordítható. A javaslat lehetővé teszi, hogy a
Felügyelet a korábbi 15 % helyett a tárgyévi bevétel 20%-ának megfelelő mértékig tartalékot
képezzen.
A Javaslat a fentieken túl több pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 81. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz a Felügyelet eljárása vonatkozásában.
A 82. §-hoz
A Javaslat értelmében a Psztv.-ben szabályozott engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi
ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásban a Psztv. 4. §-ában felsorolt törvények hatálya alá
tartozó szervezetek és személyek közül a nem természetes személyek kötelesek a
Felügyelettel való elektronikus kapcsolattartásra. A törvénybe iktatni javasolt új rendelkezés a
Felügyelet vonatkozásában a közigazgatás pusztán elektronikus úton való működése irányába
tett jelentős lépés.
A 83-88. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz a Felügyelet eljárása vonatkozásában.
A 89-90. és a 92. §-hoz
56
A Javaslat biztosítja, hogy a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel
kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
5-8. cikke szerinti bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint 12-14. cikke szerinti
fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése esetén a Felügyelet
piacfelügyeleti eljárást indíthasson.
A Javaslat az eddig hatályos szabályozást annak érdekében egészíti ki, hogy a short
ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló
236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikke szerinti jogérvényesítési
eszközök tagállami joggal összhangban történő gyakorlása biztosított legyen.
A 91. §-hoz
A piacfelügyeleti eljárások eredményes lefolytatását rendkívül megnehezíti a nem
együttműködő, távoli országokban székhellyel rendelkező ügyfelekkel való kapcsolatfelvétel,
amelyet a javasolt szabályozás egyszerűsít és ésszerűsít.
A 93-94. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a PSZÁF elnöke rendeletalkotási felhatalmazásaira vonatkozó
szabályokat. A módosítás eredményeként a PSZÁF elnöke a jövőben rendeletben
szabályozhatja az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos
problémáival kapcsolatos bejelentésre vonatkozó szabályokat, az igazgatási szolgáltatási
díjakat, továbbá a az elektronikus kapcsolattartás során törvény alapján alkalmazandó
formanyomtatvány és elektronikus űrlap tartalmára, formájára és benyújtására és a pénzügyi
szervezet és a Felügyelet között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára,
tartalmára és formájára, továbbá a Felügyelet által működtetett kézbesítési tárhely
működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat.
A 95. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradékot egészíti ki a short ügyletekről és a hitel -
nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelettel.
A 96. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a felügyeleti törvényt a pénzügyi szervezet és a Felügyelet között
kizárólagos elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokkal.
A 97-98. §-hoz
A Javaslat szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 99. §-hoz
A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.
A 100. §-hoz
A befektetési alapkezelőnek lehetősége van, hogy a kollektív befektetési értékpapírok
vonatkozásában forgalmazóként lépjen fel és ehhez kapcsolódóan jogosult az ügyfélszámlák
vezetésére is, ugyanakkor nem indokolt, hogy ehhez a portfóliókezelési tevékenységet is
felvegye. Tekintettel arra, hogy a számlavezetési szolgáltatást közvetítőként is végezheti, a
forgalmazói tevékenységéhez nem feltétlenül szükséges a számlavezetési engedély.
A 101 . §-hoz
A Javaslat a Batv. szakmai gyakorlatként elfogadható tevékenységek körét bővíti.
57
A 102. §-hoz
A Javaslat megteremti az összhangot a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési
formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény érintett személy definíciója és az Európai
Parlament és Tanács átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó 2009/65/EU irányelvének vonatkozó rendelkezése
között.
A 103. §-hoz
A gyakorlatban a befektetési alap alapkezelője és a letétkezelő egy „keretszerződést” köt
letétkezelői feladatok ellátására vonatkozó megbízás tárgyában. Új befektetési alap
letétkezelésének ellátása érdekében a „keretszerződés” mellékletét egészítik ki a felek az új
alap felsorolásával. Amennyiben a hatályos törvényszöveg nyelvtani értelmezése szerint a
Felügyelet engedélyezési hatásköre nem terjed ki a letétkezelői szerződés módosítására, az a
helyzet áll elő, hogy az új alap tekintetében a szerződés nem tud hatályba lépni, tehát az
alapnak nem lesz letétkezelője, illetve egy szerződési feltétel módosítása nem lesz hatályos
valamennyi alap tekintetében. A javaslat ezért pontosítja a letétkezelői szerződéssel
kapcsolatos felügyeleti engedélyezési tevékenység körét.
A 104. §-hoz
A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.
A 105. §-hoz
A Javaslat megteremti a terminológiai összhangot a Batv. 68. § és 71. §-a között.
A 106. §-hoz
A szakasz szövegpontosító javaslatot tartalmaz.
A 107-108. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz tekintettel arra, hogy az elszámolás módjától függően
eltér a rendelkezésre álló információ típusa (a tájékoztatás vagy a forgalmazott befektetési
jegyek darabszámára, vagy a megbízások összegére vonatkozik).
A 109. §-hoz
A Batv. 91. §-a értelmében a befektetési alapkezelők közvetítőire alkalmazni kell a Bszt. 111-
116.	§-aiban foglaltakat. Erre tekintettel a Bszt. rendelkezéseinek alapulvételével célszerű
beiktatni a függő ügynökökre irányadó bejelentési és nyilvántartásba vételi szabályokat is a
Batv.-ba.
A 110. §-hoz
A (2) bekezdés módosítása nyelvtani pontosítást tartalmaz. A (3) bekezdés módosítása azt az
ellentmondást küszöböli ki, hogy a nettó eszközérték kiszámítása és közzététele arra az esetre
is elő volt írva, ha a forgalmazás felfüggesztése éppen amiatt történt, mert a nettó eszközérték
nem volt megállapítható.
A 111 . §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az illikvid eszközök elkülönítése esetében a befektetési
jegyek forgalmazásának felfüggesztése az alapkezelő feladat- és jogköre.
A 112. §-hoz
A Batv. szerkesztése miatt az „e fejezet” kitétel nem tartalmazza a kezelési szabályzatot, ezért
a § pontosítása szükséges.
58
A 113. §-hoz
A korábbi előírásokhoz képest a Batv. kötelezővé tette a Felügyelet információ szolgáltatási
rendszerén történő közzétételt, ez ugyanakkor a nettó eszközérték adatok esetében jelenleg
nem indokolt, tekintettel arra, hogy a rendszer az adatok megfelelő kezelésére és közzétételére
nem alkalmas, továbbá figyelemmel a közzététel gyakoriságra és az adatok mennyiségére, ez
a kötelezettség indokolatlan terhet is ró az alapkezelőkre.
A 114. §-hoz
A Javaslat megteremti a lehetőségét, hogy a megszűnéssel kapcsolatos felügyeleti hatósági
eljárásban (ami értelemszerűen nem engedélyezési eljárás, hanem a befektetési alap
nyilvántartásból való törlésére irányul) a Felügyeletnek megfelelő eljárásjogi eszköze legyen
a hiányosan vagy egyébként nem megfelelően benyújtott dokumentumok bekérésére,
kijavíttatására.
A 115. §-hoz
A Batv. 110 § (1) bekezdése az éves jelentésben közölt számviteli információk ellenőrzését
teszi az alap könyvvizsgálójának feladatává. A 147. § azonban megtartva a Tpt. korábbi
szóhasználatát, továbbra is éves beszámolóra hivatkozik az éves jelentés helyett. A Javaslat
megteremti az összhangot a két § szóhasználata között.
A 116. §-hoz
Azon változások esetében, amelyekhez a Felügyelet előzetes engedélyének beszerzése
szükséges, fölösleges további bejelentési kötelezettséget előírni. A Javaslat ennek a
duplikációnak a megszüntetését szolgálja.
A 117. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű rendelkezést tartalmaz, ugyanis a tájékoztatónak és a kezelési
szabályzatnak az 1. pontban foglaltak mellett is vannak párhuzamosan előírt elemei (pl.
közreműködő szervezetek bemutatása), az egyértelműség kedvéért célszerű ezekre is
kimondani a zárójelben lévő kitételt.
A 118-119. §-hoz
A 2011. évi CXVI. törvény 3. §-ának hatálybalépése eredetileg az Európai Bizottság
jóváhagyásához lett kötve, amelyet indokolt felülvizsgálni.
A 120. §-hoz
A vállalati ügyfelek tájékoztatása korábban sem volt kötelezettség, ezért a kétféle ügyfélkör
ilyetén megkülönböztetése továbbra is indokolt.
A 121 . §-hoz
A Javaslat Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával lehetővé teszi,
hogy az ÁKK Zrt. a Befektetővédelmi Alap (BEVA) pénzeszközeinek kezelésében
közreműködjön. A Hpt. Országos Betétbiztosítási Alapra vonatkozó szabályozásához
hasonlóan a Tpt. BEVA pénzeszközeinek kezelését előíró szabályozása szerint is az eszközök
döntő részét állampapírban, illetve az MNB-nél elhelyezett betétben kell tartani, így célszerű
az ÁKK Zrt. számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy a BEVA portfolióját is kezelhesse.
A 122-124. §-hoz
A hatályba léptető, a hatályon kívül helyező rendelkezéseket, valamint a jogharmonizációs
záradékot tartalmazza.
59
A 125. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfeleléshez szükséges
rendelkezést tartalmazza.