﻿t
v/;	vU;\Jcv íilVaiaici
hon,-r
Érkezett: 2012 {>™'5T 0 7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ	' ‘
Képviselői önálló indítvány
2012. évi ....törvény
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012.
évi CXXVI. törvény, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
2012.	évi XLVI. törvény módosításáról
l-§
(1)	A Magyar Agrár-, Elelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló
2012.	évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § a) és b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve
székhellyel vagy telephellyel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet folytató
őstermelő vagy egyéni vállalkozó;
b)	gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy
fiókteleppel rendelkező
ba)	élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és
agrárgazdasági tevékenységet folytató,
bb)	a ba) pont szerinti feltételek hiányában agrárgazdasági tevékenységet
főtevékenységként folytató
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb állami
gazdálkodó szerv, egyéni cég, szövetkezet, egyesülés, egyes jogi személyek vállalata,
leányvállalat, erdőbirtokossági társulat, európai szövetkezet, európai
részvénytársaság;”
(2)	A Tv. 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
,,d) agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és
TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek, a mezőgazdasági termelés, a
mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az
erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása,
valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató
2
tevékenységek, amelyekre vonatkozóan közigazgatási szerv nyilvántartási
kötelezettsége kiterjed;”
2-§
(1)	A Tv. 5. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az agrárkamara tagjaként
azt a gazdát kell nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt
kiállították.
(2b) Amennyiben a gazda egyidejűleg őstermelőként és egyéni vállalkozóként
is folytat agrárgazdasági tevékenységet, agrárkamarai tagsági viszonyát az általa tett
nyilatkozat alapján csak az egyik jogviszonya alapulvételével kell megállapítani.
(2c) Amennyiben az egyéni vállalkozó agrárgazdasági tevékenységét
szünetelteti, agrárkamarai tagsági viszonya az agrárgazdasági tevékenysége folytatása
napján keletkezik.”
(2)	A Tv. 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben
a)	a (6) bekezdés szerint érintett személy,
b)	az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény szerint nyilvántartásba vett
szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadó,
c)	az elismert LEADER Helyi Akciócsoport tagja,
az alapszabályban meghatározottak szerint önkéntesen vállal agrárkamarai tagságot,
ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, mint akiknek agrárkamarai
tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett. ”
3.§
A Tv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint c) pont eb) alpontja szerinti
esetben az agrárkamarai tagság az agrárkamarához történt bejelentésben megjelölt
időpontban szűnik meg, amely időpont nem lehet korábbi az agrárgazdasági
tevékenység körébe tartozó tevékenység megszüntetésénél.”
4-§
(1)	A Tv. 7. §-a a következő (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(12) Az agrárkamara által vezetett tagjegyzék adatállománya az agrárkamara
kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem
engedhető, továbbá az agrárkamarának az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz
való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak az agrárkamara részére elektronikus
úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.
(13)	Az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv a
rendelkezésére álló adatokat köteles a tagjegyzék összeállításához térítésmentesen az
agrárkamara rendelkezésére bocsátani.”
5.§
A Tv. 9. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az agrárkamara tagjának joga, hogy]
„d) az agrárkamara tisztségviselőitől a feladatkörükbe tartozó kérdésben
tájékoztatást kérjen,”
6.§
A Tv. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkamara szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el.
(2)	Az agrárkamara részére közfeladat abban az esetben állapítható meg, ha a
közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított.”
(1)	A Tv. 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az agrárkamara, az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a.
vidékfejlesztés érdekéb en]
,.h) az agrárkamara tagjairól egységes nyilvántartási rendszert alakít ki és
működtet;”
(2)	A Tv. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás
megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]
„a) az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci
magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai
szabályokat;”
(3)	A Tv. 14. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az agrárkamara, az üzleti, forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás
megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]
1
4
J) amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban
meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, erről a kamarai tag
kérelmére nyilatkozik.”
(4)	A Tv. 14. § (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes
érdekeinek érvényesítése céljából]
„ e) a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján javaslatot tesz az
Európai Unióban egy adott kérdésben kialakítandó tagállami álláspontra,
f)	kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeit elősegítő jogszabály
meghozatalát, illetve a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban nem levő
jogszabály és egyéb intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését.”
8.§
(1)	A Tv. 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében]
„aj országos szaktanácsadói hálózatot működtet;
b)	tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi
jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő
gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági
együttműködés fejlődését;”
(2)	A Tv. 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az agrárkamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként]
„aj biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét;
b)	az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által
szervezett szakmai konferenciákon való részvételt;”
9-§
A Tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az országos küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 19. § (2)
bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a küldöttek
legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály
5
valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés
feltételét is előírhatja.”
10. §
A Tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés
határozatainak megfelelően az agrárkamara működésének irányítása. Az elnökség
testületi szerv.”
11.	§
A Tv. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elnök és az alelnökök feladatukat csak személyesen láthatják el,
feladatuk elvégzése során a törvényeknek, valamint az agrárkamara alapszabályának
és más önkormányzati szabályzatának alávetve az agrárkamara érdekében járnak el.
Az elnök és az alelnökök alkalmazásával összefüggésben a jogviszony létesítése és
megszüntetése tekintetében az országos küldöttgyűlés, egyebekben az elnökség
határoz.”
12.	§
A Tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Az agrárkamara országos, megyei ügyfélszolgálati rendszert működtet.
Az agrárkamara az ügyfélszolgálaton keresztül teljesíti a 14. és 16. §-ban előírt
igazgatási és szolgáltatási jellegű feladatait. Az ügyfélszolgálat működési területének
kijelölését, működési rendjét az elnökség által elfogadott szervezeti és működési
szabályzat tartalmazza, melyet a főigazgató köteles előterjeszteni.”
13.	§
A Tv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A küldöttválasztó közgyűlés eljárási szabályainak - az egyenlő szavazati
jog kivételével - figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek
arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.”
14.	§
A Tv. 41. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó
költségeket a következő bevételekből fedezi:]
„a) tagdíjból;”
6
15.	§
A Tv. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen -
nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató
tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen
társaságban nem szerezhet részesedést.
(2)	Az agrárkamara - gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak
ellátása érdekében - 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat, a
gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak az
agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.”
16.	§
(1)	A Tv. 45. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az agrárkamara létrejöttének napján a törvény erejénél fogva az
agrárkamara tagjává válnak az agrárkamara létrejöttének napján agrárgazdasági
tevékenységet folytató gazdák, gazdálkodó szervezetek.
(3)	Az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek, valamint akik a törvény
alapján jogosultak az önkéntes kamarai tagság létesítésére, az agrárkamarai választási
tagjegyzék összeállítása érdekében 2012. november 30-ig jelentkezhetnek be a Magyar
Agrárkamara által vezetett agrárkamarai választási tagjegyzékbe és egyidejűleg
kötelesek egyszeri alkalommal ötezer forint nyilvántartásba vételi díjat a Magyar
Agrárkamara részére megfizetni. A nyilvántartásba vételi díj a Magyar Agrárkamara,
illetve a területi agrárkamarák működésével, valamint az agrárkamara megalakulásával
kapcsolatos kiadásokra használható fel. A Magyar Agrárkamara az agrárkamarai
választási tagjegyzékbe bejelentkezett személy részére a küldöttválasztó közgyűlésen
szavazásra jogosító igazolást azt követően állítja ki, ha az agrárkamarai választási
tagjegyzékbe bejelentkezett személy a nyilvántartásba vételi díjat már megfizette.
(4)	Nem kötelezhető a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartásba vételi
díj megfizetésére az a gazda illetve gazdálkodó szervezet, aki (amely) igazolja, hogy a
gazdasági kamarákról szóló törvény szerint fizetendő kamarai hozzájárulást a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara részére már befizette. Az agrárkamarai választási
tagjegyzékbe bejelentkezett és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére a
kamarai hozzájárulás befizetést igazoló gazdák, gazdálkodó szervezetek tekintetében a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Magyar Agrárkamara közös
elszámolást készít. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elszámolt kamarai
hozzájárulás összegét az elszámolás elfogadását követő harminc napon belül a Magyar
Agrárkamarának átutalni. Fizetési késedelem esetén a késedelmi kamat mértéke 20 %.
7
(5)	A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák - a (14) bekezdésben
foglalt eltéréssel - az agrárkamara megalakulásával egyidejűleg általános jogutódlással
beolvadnak az agrárkamarába. ”
(2)	A Tv. 45. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei
kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti
kamarai biztos 2012. október 31-ig összeállított jelentésében beszámol a miniszter és
az átmeneti elnökség részére általa végzett tevékenységről. A kamarai biztos részére a
jelentés összeállításához szükséges feltételek biztosításáról az átmeneti elnök
gondoskodik.”
(3)	A Tv. 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák választott
tisztségviselőinek megbízatása az átmeneti elnökség megalakulásával egyidejűleg a
törvény erejénél fogva megszűnik, jogköreiket, illetve feladataikat az agrárkamara
megalakulásáig az e törvényben foglaltak szerint az átmeneti elnökség, illetve az
átmeneti elnök veszi át.”
(4)	A Tv. 45. §-a a következő (10)—(14) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák törvény, alapszabály,
vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben viselt tagság, illetve a
küldöttek megbízatása 2012. szeptember 20-án a törvény erejénél fogva megszűnik, az
e személyek által gyakorolt jogköröket, illetve ellátott feladatokat az e törvényben
foglaltak szerint az átmeneti elnökség, illetve az átmeneti elnök veszi át, illetve
gondoskodik azok ellátásáról.
(11)	A Magyar Agrárkamaránál a főtitkári, illetve a megyei agrárkamaránál a
titkári munkakör 2012. szeptember 30-án megszűnik, az e személyeket a törvény, az
alapszabály, a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara más szabályzatában
meghatározottak szerint megillető jogköröket az átmeneti elnök gyakorolja, illetve
gondoskodik feladatkörük ellátásáról.
(12)	Az agrárkamarai választások lebonyolításáig a választási tagjegyzékbe az
abban szereplő személy jogosult betekinteni.
(13)	A Magyar Agrárkamarának az agrárkamarai választási tagjegyzék
informatikai rendszerben való nyilvántartáshoz való teljes köm hozzáférési jogát
valamint ezen adatok Magyar Agrárkamara részére elektronikus úton történő átadását
korlátozó megállapodás nem köthető.
(14)	Az agrárkamara a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara által
vállalt kötelezettségekért az érintett szervet egyébként megillető vagyon erejéig felel.”
8
17.	§
(1)	A Tv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átmeneti elnökség tagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki a
törvény 30. §-ában meghatározott feltételek szerint agrárkamarai tisztségre egyébként
választható lenne.”
(2)	A Tv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átmeneti elnökség az elnökségi tagok kinevezését követő 30 napon
belül köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét. Az ideiglenes ügyrend elfogadásával
egyidejűleg a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vezetését a választások
útján létrejövő agrárkamara megalakulásáig a törvényben, illetve az ideiglenes
ügyrendben meghatározottak szerint az átmeneti elnök látja el.”
(3)	A Tv. 46. §-a a következő (5)—(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az átmeneti elnökség mint testületi szerv a törvény keretei között:
a)	A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vonatkozásában ellátja a
törvényben, az alapszabályban és más szabályzatban a küldöttgyűlés az
elnökség és az etikai bizottság hatáskörébe utalt feladatokat,
b)	az agrárkamara tekintetében - a Magyar Agrárkamara és a területi
agrárkamarák szükség szerinti közreműködésével - ellátja a törvényben írt
feladatokat.
(6)	Az átmeneti elnöknek a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák
vezetésével összefüggő alkalmazásának részletes feltételeit - a kinevezés, illetve a
felmentés kivételével - az átmeneti elnökség állapítja meg.
(7)	Az újonnan megalakuló agrárkamara ellenőrző bizottságának hatásköre
kiterjed a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák ellenőrző bizottságának
hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálatára.”
18.	§
(1)	A Tv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átmeneti elnök
a)	a Magyar Agrárkamarát, a területi agrárkamarát önállóan képviseli;
b)	előkészíti a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlását;
c)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az agrárpolitikáért felelős
miniszter részére meghatároz.”
(2)	A Tv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(2) Az átmeneti elnök az (1) bekezdés aj pontja szerinti jogkörét az átmeneti
elnökség tagjára vagy a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara
alkalmazásában álló más személyre átruházhatja.”
(3)	A Tv. 47.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átmeneti elnökség az agrárkamarával kapcsolatos feladatkörében:
a)	megállapítja az agrárkamarai választási tagjegyzéket;
b)	az agrárkamarai választási tagjegyzék alapján az érintett tagokat kamarai
osztályokba sorolja;
c)	e törvényben foglaltak figyelembevételével kialakítja a megyei (fővárosi)
szinten megtartandó küldöttválasztó alakuló közgyűlés összehívásának,
lebonyolításának részletes szabályait, és gondoskodik a küldöttválasztó alakuló
közgyűlés összehívásáról;
d)	javaslatot tesz az agrárkamara alapszabályára és más önkormányzati
szabályzatára;
e)	dönt a küldöttválasztó alakuló közgyűlés és a megyei (fővárosi)
küldöttgyűlés, valamint az országos küldöttgyűlés megszervezésével, lebonyolításával
összefüggő, halaszthatatlan intézkedést igénylő kérdésben;
f)	előkészíti és lebonyolítja a kamarai küldöttválasztó alakuló gyűlést és a
tisztségviselők megválasztását.”
(4)	A Tv. 47.§-a a következő (8)—(10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az átmeneti elnökség a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák
irányításával kapcsolatos feladatkörében az agrárkamara megalakulásáig:
a)	az ideiglenes ügyrendben a gazdasági kamarákról szóló törvényben,
valamint a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák alapszabályában
foglaltaktól eltérő vezetési és irányítási rendet alakíthat ki;
b)	az ideiglenes ügyrendben az átmeneti elnök egyes döntési jogosítványait az
átmeneti elnökség előzetes hozzájárulásához kötheti;
c)	kialakítja a Magyar Agrárkamaránál, illetve a területi agrárkamaráknál
alkalmazandó díjazás rendjét;
d)	elfogadja a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák mérlegét.
(9)	Bíróság, hatóság és más szervezet a Magyar Agrárkamara, illetve a területi
agrárkamarák képviseletére a korábbi jogszabályok alapján jogosult személy
képviseleti jogát az átmeneti elnök kérelmére törli a nyilvántartásból.
(10)	A Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara tulajdonosi
részvételével működő gazdasági társaság esetében a Magyar Agrárkamarát, illetve a
területi agrárkamarát megillető tulajdonosi jogokat e törvény alapján az átmeneti elnök
látja el.”
10
19.§
A Tv. a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„AHA. § (1) A miniszter az agrárkamara létrejöttéig terjedő időtartamra az
átmeneti elnök munkájának támogatására kamarai felügyelőt bízhat meg.
(2)	A kamarai felügyelő jogosult
a)	az átmeneti elnökség valamennyi ülésén részt venni,
b)	az átmeneti elnöktől, az átmeneti elnökség tagjától, valamint a Magyar
Agrárkamarával, valamint a területi agrárkamarákkal bármilyen jogviszonyban levő
személytől jelentést, tájékoztatást kérni,
c)	a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák által kezelt
valamennyi adatot megismerni,
d)	a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák bármely iratát
megtekinteni,
e)	a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák által használt
bármely helyiségbe belépni.
(3)	A kamarai felügyelő feladata az agrárkamara megalakulási folyamata
lebonyolításának elősegítése, melynek érdekében folyamatos kapcsolatot tart az
átmeneti elnökkel és a miniszterrel.”
20.	§
A Tv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 16. § (2) bekezdésének c), e), h)-j) pontja 2013. április 1-jén, d) és f) pontja
2014. január 1-jén lép hatályba.”
21.	§
A Tv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Ahol jogszabály agrárkamarát, Magyar Agrárkamarát, területi
agrárkamarát említ azon az agrárkamara megalakulását követően a Magyar Agrár-,
Elelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát kell érteni.”
22.	§
A Tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az
ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi, az agrárkamara részére
térítésmentesen történő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait.”
11
23.	§
A Tv. a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési
Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
24.	§
(1)	A Tv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2)	A Tv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
25.	§
A Tv. 5. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben foglalt időpontot követően
kamarai"' szövegrész helyébe a „Kamarai” szöveg lép.
26.	§
(1)	Hatályát veszti a Tv.
a)	5. § (1) bekezdése;
b)	18. § g) pontjában az „és a kamarai hozzájárulás” szövegrész;
c)	a 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja, és a (2) bekezdés a) és b) pontja;
d)	19. § (2) bekezdés i) pontjában az „és a kamarai hozzájárulás” szövegrész;
ej 41. § (1) bekezdés b) pontja;
f)	47. § (6) bekezdése;
g)	54. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei
kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló 2010. évi CXLIV.
törvény.
(3)	Nem lép hatályba a Tv. 16. § (2) bekezdés g) pontja.
12
27. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 40.
§-ánal< (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1-10. §, a 11. § (1) bekezdésének a)-k) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a
12.	§, a 13. § (1) és (3)-(5) bekezdése, a 14. § (l)-(7) bekezdése, a 15. § (2) és (3)
bekezdése, a 16-43. §, a 45. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 11. § (1) bekezdés 1) és m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, a 14. § (8)
bekezdése, valamint a 15. § (1) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.”
28. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 8. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
13
1.	Melléklet a 2012. évi ... .törvényhez
A Tv. 1. melléklete a következő sorokkal egészül ki:
[Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ)
alapján:]
„463101 Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem m.n.s.
463102 Zöldség-gyümölcs külkereskedelem
463201	Hús, húskészítmény nagykereskedelme m.n.s.
463202	Hús, húskészítmény külkereskedelme
463301	Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme m.n.s.
463302	Tejtermék, tojás, zsiradék külkereskedelme
463501	Dohányáru nagykereskedelem
463502	Dohányáru külkereskedelem”
2.	Melléklet a 2012. évi ... .törvényhez
A Tv. 2. melléklete a következő sorokkal egészül ki:
[Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás
rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján:]
„4631 Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem
4632	Hús, húskészítmény nagykereskedelem
4633	Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem
4635 Dohányáru nagykereskedelem”
14
Indokolás
Általános indokolás
Az Országgyűlés 2012. július 12-i ülésnapján fogadta el a hazai agrár- és
élelmiszergazdaság szereplőinek integrációját és érdekeinek képviseletét ellátni
hivatott agrárkamarára vonatkozó új törvényt. A szervezeti megújításból adódó
feladatok azonban további, az új agrárkamara megalakulásával, valamint a korábbi
szervezetek beolvadásával összefüggő kérdésben igénylik törvényi szabályok
megalkotását, melyek elsősorban az átmeneti időszak vonatkozásában felmerülő
kérdés eket szabályozzá k.
Az átalakulás során figyelemmel kell lenni a jogutódlásból eredő problémák
(munkajogi, szerződési, vagyoni kérdések) megoldására, az első kamarai választás
előkészítésére és lebonyolítására, ugyanakkor mindemellett a folyamatos működés
feltételeinek biztosítására.
A felsorolt körülmények indokolják a törvényi rendelkezések áttekintését, szükség
esetén módosítását.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javasolt módosítás -összhangban a tv. 5. § (2) bekezdés a)-b) pontjában
foglalt rendelkezésekkel - pontosítja, hogy csak azok az agrárgazdasági tevékenységet
folytató természetes személyek tartoznak a gazda fogalom hatálya alá, akik egyébként
rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal, vagy egyéni vállalkozóként - tehát regisztrált
keretek között - végzi]: tevékenységüket.
A gazdálkodó szervezet fogalmára vonatkozó szabályozás módosítása azért
szükséges, hogy összhangba lehessen hozni az egyébként agrárgazdasági
tevékenységet folytatókra vonatkozó nyilvántartási rendszereket, ezzel is segítve az
átlátható gazdálkodási viszonyok kialakulását.
Az agrárgazdasági tevékenység fogalom meghatározása a végrehajtható sági
szempontokra figyelemmel kiegészül a közigazgatási szerv által történt nyilvántartásba
vételre utaló szabállyal.
A 2.§-hoz
A javasolt módosítás pontosítja a kamarai tagsági viszony keletkezésére
vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében a közös őstermelői igazolvány kiváltása
esetén nem kell kamarai tagsági viszonyt létesíteni azoknak a hozzátartozóknak, akik
egyébként nem váltanak ki önállóan őstermelői igazolványt. Amennyiben a gazda
egyszerre többféle jogviszony keretében folytat agrárgazdasági tevékenységet, úgy
agrárkamarai tagsági viszonyát annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy
15
melyik jogviszony keretében folytatott tevékenysége a meghatározó. E kérdésben a
gazda nyilatkozata az irányadó.
Azokban az esetekben amikor az agrárkamarai tagsági viszony létesítése annak
ellenére nem kötelező, hogy a tevékenység jellege egyébként szorosan kapcsolódik az
agrárgazdasági tevékenységhez, vagy a vidékfejlesztéshez, a javaslat lehetőséget
biztosít az önkéntes kamarai tagságra. Ebben az esetben az agrárkamarába belépő tagot
a többi taghoz azonos jogok, illetve kötelezettségek illetik, illetve terhelik.
A 3.§-hoz
A javasolt módosítás a kamarai tagsági viszony megszűnésének időpontját
pontosítja.
A 4.§-hoz
A javasolt kiegészítés az agrárkamara által kezelt adatállomány kiemelt jogi
védelmét tartja szükségesnek.
A javaslat az ellátandó állami feladatokra tekintettel az adatok térítésmentes
átadását írja elő.
Az 5.§-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
A 6.§-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz
A 7.§-hoz
A javasolt szövegpontosítás megteremti az összhangot a szakmaközi
szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi
CXXVIII. törvénnyel. Az újrendelkezés értelmében az agárkamara azáltal hogy
kibővül az egyeztetésbe bevonhatók köre, széleskörű társadalmi egyeztetést követően
alakítaná ki etikai szabályrendszerét.
A javasolt kiegészítések az agárkamarának az üzleti forgalom biztonságával
kapcsolatos jogköreit is erősíti. Az agrárkamara a megbízható üzleti partner
minősítését saját komplex tapasztalatrendszerére támaszkodva, valamint a nyilvános
adatbázisokban szereplő adatok elemzésével végzi el. A javaslat kizárja annak a
lehetőségét, hogy az agrárkamara negatív tartalmú minősítést tegyen közzé. A
minősítés szolgáltatás jellegű feladat, díjazását az agrárkamara állapítja meg.
A javaslat ezen túlmenően szövegpontosítást tartalmaz.
16
A 8.§-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
A 9.§-hoz
Stratégiai jelentőségű ügyekben indokolt, hogy a azokról a küldöttgyűlés
hozzon döntést.
A 10.§-hoz
A javaslat technikai szövegpontosítást tartalmaz.
A ll.§-hoz
A javasolt módosítás mind az elnöknél, mind pedig az alelnököknél - szemben
a munkaviszony kötelező létesítését előíró korábbi rendelkezéssel - az érintett
személyeknél biztosítja a rugalmas alkalmazási feltételeket. A javaslat csak a
kizárólagos személyes munkavégzést biztosító jogviszony alkalmazást teszi lehetővé (
munkaviszony, megbízás), az un. számlás foglalkoztatás lehetőségét kizárja.
A 12.§-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
A 13.§-hoz
A javaslat az egy tag egy szavazat elve mellett kötelezően írja elő, hogy a
különböző érdekeknek arányosan és kiegyensúlyozottan kell érvényesülniük a
választási szabályok meghatározásánál.
A 14.§-hoz
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz.
A 15.§-hoz
A javasolt módosítás tartalmilag megegyezik a gazdasági kamarákra vonatkozó
korábbi szabályozással. Annak érdekében, hogy az agrárkamara tulajdonában levő
adatállományt felhasználva a vegyes tulajdoni struktúra biztosította lehetőségekkel ne
lehessen visszaélni, a javaslat a társaság alapításnál az agrárkamara kizárólagos
tulajdoni illetőségét állapítja meg. Ezen túlmenően a javaslat arról is rendelkezik, hogy
a megtermelt nyereség kizárólag kamarai közfeladatok ellátására - és így széles
értelembe vett kamarai tagság javára - kerüljön felhasználásra.
A 16.§-hoz
17
Az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó szabályok módosítása alapvetően azért
indokolt, hogy az új kamarai rendszerre való átállást lehetővé tevő választások
lebonyolításáig hátra levő időben a Magyar Agrárkamara illetve a területi
agrárkamarák irányítása egyértelmű felelősségi viszonyok között történjen.
Amak érdekében, hogy minél szélesebb társadalmi alapokon nyugodjon az új
agrárkamarai rendszer, indokolt hogy a tagnyilvántartásba való bejelentkezés
hatándej e m eghosszabbodj on.
Indokolt határidőhöz kötni a Magyar Agrárkamara és a Kereskedelmi és
Iparkamara közötti elszámolás határidejét.
Az egyes tisztségek megszüntetése vonatkozásában a javaslat annak érdekében,
hogy a végrehajtás egyértelmű legyen, tételes felsorolást tartalmaz. A Magyar
Agrárkamara és a területi agrárkamarák önkormányzati jogainak gyakorlását az átállás
sikere érdekében mindenképpen új alapokra kell helyezni. A javaslat a korábbi
jogszabályok alapján megalakult Magyar Agrárkamara és területi agrárkamarák
önkormányzati jogait kétségtelenül korlátozza, azonban e korlátozás alkotmányosságát
azzal összefüggésben kell vizsgálni, hogy a kamara nem az érintettek önkéntes
elhatározása alapján, hanem az Országgyűlés döntésével jött létre, így értelemszem,
hogy az átalakításra vonatkozó feltételrendszerről való döntés meghozatala is a
jogalkotó felelőssége. Ellenkező esetben kialakulhatna egy olyan jogi helyzet, hogy a
kamarai önkormányzat letéteményeseiként működő testületi szervek érdekeltsége
teljesen eltérne a szuverén jogalkotói szándéktól. A javaslatban szereplő megoldással
lehet ugyanis biztosítani azt, hogy az újonnan megalakuló agrárkamara
önkormányzatisága minél teljesebb körű legyen, az átalakulásra pedig határidőben sort
lehessen kerülni. Az önkormányzatiság ilyen korlátozása átmeneti jellegű, és a
törvényben foglalt célok megvalósítását szolgálja.
A főtitkári, lile:ve a titkári munkakör megszűntetését az indokolja, hogy a
miniszter által kinevezett átmeneti elnök egyértelmű felelősségi viszonyok között
láthassa el a Magyar Agrárkamara és a megyei agrárkamarák vezetését (lásd Tv. 46.§
(4)	bekezdés), és szükség szerint kialakíthasson egy hatékony vezetési rendet.
A javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvényben foglaltakkal összhangban a választási névjegyzéket közérdekű
adatnak minősíti, továbbá a semmisség jogkövetkezménye mellett tilt minden olyan
megállapodást amely a Magyar Agrárkamarának az adatokhoz való hozzáférését
bármilyen módon korlátozza.
A javaslat az újonnan megalakuló agrárkamara felelősségét korlátozó
rendelkezést tartalmaz. Abban az esetben, ha a Magyar Agrárkamara által illetve a
terület agrárkamarák által vállalt vagy ezen szervezeteket a törvény hatályba lépését
megelőző jogviszonyból eredő kötelezettségekért a szervezetek a saját vagyonukkal
felelnek. Nincs ugyanis olyan jogszabályi kötelezettség, mely szerint a Magyar
18
Agrárkamarát, illetve a területi agrárkamarákat saját vagyonuk értékét meghaladó
kötelezettség mást személyt, konkrétan a választások útján létre jövő agrárkamarát
terhelje.
A 17.§-hoz
A javasolt szövegpontosítás egyértelműbben fejezi ki azt az eredeti jogalkotói
szándékot, miszerint az átmeneti elnökség tagjai csak olyan személyek lehetnek akik
egyébként a választás útján létrejövő agrárkamarában tisztségviselők lehetnek.
A javaslat a Tv. 46. § (4) bekezdésnek módosításával a javaslat az egyértelmű
felelősségi viszonyokat megállapító rendelkezést tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy
Tv. értelmében az új agrárkamarai rendszer egységes szervezeti struktúrában fog
működni, az átalakulás sikere érdekében ezt a vezetési struktúrát már a választásokat
megelőzően működtetni kell. Az új rendelkezés egyben megteremti az összhangot a
Tv. 45.§ (9) bekezdésének azon szabályával, mely szerint az átmeneti elnökség
megalakulásával a Magyar Agrárkamara és a megyei agrárkamarák választott
tisztségviselőinek megbízatása az ármeneti elnökség megalakulásával megszűnt,
jogköreiket az átmeneti elnökség, illetve az átmeneti elnök veszi át.
A Tv. 46. § új (5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az átmeneti elnökség
kettős feladatkört lát el: egyrészt felel az új agrárkamarai rendszer kialakításáért,
másrészt mint testület részt vesz a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák
irányításában. Az operatív döntéshozatali rend biztosítása érdekében a javaslat az
átmeneti elnökség testületi jogosítványait erősítő rendelkezéseket tartalmaz.
A javaslat a Tv. 46.§ (6) bekezdésében szabályozási hiányt pótol. Az átmeneti
elnök kinevezése és felmentése a miniszter hatásköre, azonban az agrárkamara
operatív vezetésével kapcsolatos feladatok (amelyek lényegében megegyeznek a
kamarai biztos által korábban ellátott feladatokkal) túlmutatnak az átmeneti elnökség
részére az új agrárkamarai rendszer kialakulásával összefüggő feladatain. Az átmenet
alatt ugyanis az átmeneti elnök egyben operatív vezetője a Magyar Agrárkamarának,
illetve a területi agrárkamarának.
A 18.§-hoz
A javaslatban foglaltak szintén abból az alapelvből indulnak ki, hogy egyrészt
egyértelmű felelősségi viszonyrendszert állítanak fel másrészt pedig az ezért felelős
személynek (az átmeneti elnöknek) biztosítják azokat a jogköröket, amelyek a feladat
ellátásához szükségesek. A vezetés fogalomba bele tartozik az adott szervezet teljes
körű képviselete, az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatkörének
megállapítása, rendelkezés a pénzeszközök felett, stb. Az átmeneti elnök
tevékenységét a törvényben illetve az ideiglenes ügyrendben foglaltak szerint az
átmeneti elnökség irányítja.
19
Az átmeneti elnökség az agrárkamarai választások lebonyolításával kapcsolatos
feladatköre nem a kamarai tagjegyzék, hanem a választási névjegyzék összeállítása. A
választási névjegyzék fogja az alapját képezni az agrárkamarai választásoknak ( pl
határozatképesség megállapítása, az agrárkamara küldöttválasztó gyűlésén szavazásra
jogosultak körének a megállapítása). . Az agrárkamara végleges tagjegyzékének
összeállítására azt követően kerülhet sor, hogy az új agrárkamara megalakult.
Az átmeneti elnök a területi agrárkamarák vezetésével kapcsolatos jogkörét az
átmeneti elnökség tagjára, illetve a területi agrárkamara alkalmazásában álló személyre
is átruházhatja.
A javaslat az egységes irányítási rend biztosítása érdekében rendelkezik a
gazdasági társaságokka l kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlásról.
A 19.§-hoz
A javaslat a kamarai felügyelő kirendelésével a miniszter számára biztosítja
annak a lehetőségét, hogy az agrárkamarai rendszer átalakítási folyamatát
folyamatosan figyelemmel tudja kísérni továbbá az átmeneti elnök és az átmeneti
elnökség további szakmai segítségben részesülhessen.
A 20-28.§-hoz
A hatályba léptetésre vonatkozó szabályozás a közösségi, illetve nemzeti
forrásból is történő kettős finanszírozás lehetőségét zárja ki.
A javaslatban felsorolt tevékenységek szorosan kapcsolódnak az agrárgazdasági
tevékenységhez.
A folyamatban levő eljárásokra való utalást azért tartalmazza a javaslat, mivel a
választási névjegyzékbe való jelentkezés folyamata még nem zárult le.
A javaslat a jogi koherencia biztosítása érdekében tartalmazza a hatályon kívül
helyezésre javasolt rendelkezéseket.
A földmérési és térképészeti tevékenységre vonatkozó rendelkezések a hatályba
léptetéssel kapcsolatos technikai szabályokat állapítanak meg.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján, „a Magyar Agrár-,
Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény,
valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2012. szeptember 7.
Sáringer-Kenyeres Tamás
Kereszténydemokrata
Néppárt