﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8481. számú
törvényjavaslat
a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. szeptember
1
2012. évi .... törvény
a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
Az Országgyűlés az élet és az anyagi javak védelmének, az alapvető szolgáltatások biztosítása
folyamatosságának érdekében a következő törvényt alkotja.
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában
a)	ágazati kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy
funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének megzavarása
vagy megsemmisítése (a továbbiakban együtt: kiesés) által kiváltott hatásra vonatkoznak, és
amelyek teljesülése esetén az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú
rendszerelemmé jelölhető ki azzal szoros összefüggésben, hogy mely ágazatba tartozik,
b)	EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam,
c)	európai létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt olyan létfontosságú
rendszerelem, amelynek kiesése jelentős hatással lenne - az ágazatokon átnyúló kölcsönös
függőségből következő hatásokat is ideértve - legalább két EGT-államra,
d)	horizontális kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki
vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének kiesése
által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén - figyelemmel a
bekövetkező emberiélet-veszteségekre, az egészségre gyakorolt hatásra, a gazdasági és
társadalmi hatásokra, a természetre és az épített környezetre gyakorolt hatásra - az eszköz,
létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki attól
függetlenül, hogy mely ágazatba tartozik,
e)	létfontosságú rendszerelem védelme: a létfontosságú rendszerelem funkciójának,
folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat,
a sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység,
f)	létfontosságú rendszerelem: az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe
tartozó eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, amely elengedhetetlen a
létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához - így különösen az egészségügyhöz, a lakosság
személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához -,
és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős
következményekkel járna,
g)	nemzeti létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt olyan létfontosságú
rendszerelem, amelynek kiesése a létfontosságú társadalmi feladatok folyamatos ellátásának
hiánya miatt jelentős hatása lenne Magyarországon,
h)	üzemeltető: az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki
vagy amely az eszköz, létesítmény, rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese,
rendelkezésre jogosultja vagy napi működéséért felelős.
2
2.	A nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölése
2.	§
(1)	Nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását
a)	az üzemeltető és
b)	kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: javaslattevő hatóság)
kezdeményezheti az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozás alapján
kormányrendeletben kijelölt szervnél (a továbbiakban: ágazati kijelölő hatóság) az azonosítási
eljárás lefolytatása után azonosítási jelentés benyújtásával.
(2)	Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról hivatalból is dönthet.
(3)	Az ágazati kijelölő hatóság az ágazati és horizontális kritériumok alapján a közigazgatási
hatósági eljárás szabályainak megfelelően határozatban dönt a nemzeti létfontosságú
rendszerelem kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról, meghatározza az üzemeltetői
biztonsági terv kidolgozásának határidejét, valamint a létfontosságú rendszerelem védelmével
összefüggő, a rendszerelem egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez, a rendszerelem által
potenciálisan előidézhető veszély mértékéhez igazodó feltételeket írhat elő az üzemeltető
részére.
3.	Az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölése
3.	§
(1)	Európai létfontosságú rendszerelem kijelölésére vagy a kijelölés visszavonására irányuló
folyamat
a)	az üzemeltetőnek és a javaslattevő hatóságnak a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé
történő kijelölésre vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás megindításával együtt,
vagy önállóan előterjesztett kérelme, vagy
b)	EGT-állam kezdeményezése
alapján indulhat meg.
(2)	Európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló kérelmet vagy kezdeményezést
-	az (1) bekezdés b) pontja esetén a javaslattevő hatóság bevonásával - az ágazati kijelölő
hatóság megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos
álláspontjáról az ágazatért felelős miniszter útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős
minisztert tájékoztatja.
(3)	Az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos nemzetközi
szerződés megkötését a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az adott ágazat
szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterrel együtt kezdeményezi.
(4)	Az ágazati kijelölő hatóság az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről a
nemzetközi szerződés hatálybalépésétől számított harminc napon belül a közigazgatási
hatósági eljárás szabályainak megfelelően határozatot hoz. A határozatban az európai
létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének kötelezettségeit, azok végrehajtásának határidejét
és ellenőrzését a nemzetközi szerződésben foglaltak alapján kell meghatározni.
3
4.	A nemzeti létfontosságú rendszerelemekre és az európai létfontosságú
rendszerelemekre vonatkozó közös szabályok
4.	§
A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek
a)	kijelölésére vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban (a továbbiakban együtt: kijelölési
eljárás), és
b)	kijelölésének visszavonására (a továbbiakban együtt: a kijelölés visszavonására vonatkozó
eljárás) vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásban
a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági
ellenőrzését elvégezték, és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.
5.	§
(1)	A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság)
nyilvántartja és kezeli
a)	az üzemeltető nevét, székhelyét vagy lakcímét, levelezési címét, cégjegyzékszámát vagy az
egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, statisztikai számjelét és adóazonosító számát,
képviselőjének nevét, telefon- és telefaxszámát, e-mail címét,
b)	a biztonsági összekötő személy természetes személyazonosító adatait, telefon- és
telefaxszámát, e-mail címét, szakirányú végzettségét, a végzettséget igazoló okirat sorszámát,
c)	a nemzeti létfontosságú rendszerelemek és azon európai létfontosságú rendszerelemek
megnevezését, amelyek esetében Magyarország érintett fél,
d)	az üzemeltetői biztonsági tervet,
e)	az ágazati kijelölő hatóságnak az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti
létfontosságú rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatát.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja
a)	az azonosítási eljárás, a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás
lefolytatásának biztosítása,
b)	a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése hatósági
ellenőrzésének biztosítása,
c)	a kijelölési eljárás során a 2. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírt feltételeknek való
megfelelés rendszeres hatósági ellenőrzésének biztosítása.
(3)	A nyilvántartó hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat az ágazati kijelölő
hatóságnak a kijelölési eljárásban meghozott hatósági határozata alapján veszi
nyilvántartásba. Az ágazati kijelölő hatóság az erre vonatkozó jogerős határozatot
haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak.
(4)	A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:
a)	az azonosítási eljárásban, a kijelölési eljárásban, a kijelölés visszavonására vonatkozó
eljárásban részt vevő javaslattevő hatóság, ágazati kijelölő hatóság, szakhatóságok részére az
azonosítási eljárás, a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás
lefolytatásának biztosítása céljából,
b)	az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
ellenőrzését koordináló szerv (a továbbiakban: ellenőrzést koordináló szerv) részére a
koordinációs feladatok biztosítása céljából,
4
c)	az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem helyszíni
ellenőrzését lefolytató szerv (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv) részére a
helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából,
d)	az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem hatósági
ellenőrzésére jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a
hatósági ellenőrzések lefolytatása céljából.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő adatokat törölni kell egy
évvel az ágazati kijelölő hatóságnak az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti
létfontosságú rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatának jogerőre
emelkedése után, vagy a kijelölést elutasító határozat jogerőre emelkedése után. Az ágazati
kijelölő hatóság az erre vonatkozó jogerős határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a
nyilvántartó hatóságnak.
6.	§
(1)	Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetője az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül - amely
nem lehet rövidebb a kijelölő határozat közlésétől számított hatvan napnál - kidolgozza az
ágazati hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti
üzemeltetői biztonsági tervet, és azt másolatban megküldi a nyilvántartó hatóságnak és az
ágazati kijelölő hatóságnak.
(2)	Az üzemeltetői biztonsági tervben kell azonosítani a létfontosságú rendszerelemeket és azt
a szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja azok védelmét. Az üzemeltetői biztonsági
tervben kell megjelölni azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és
működtetése biztosítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú
rendszerelem védelmét, továbbá meg kell határozni azokat az ideiglenes intézkedéseket,
amelyeket a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosítani kell.
(3)	Az üzemeltetői biztonsági tervben kell rögzíteni az európai létfontosságú rendszerelem
vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem védelmét szolgáló meglévő vagy kialakítás alatt
álló biztonsági megoldásokkal kapcsolatos eljárást. Az európai létfontosságú rendszerelem
vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem működésének védelmét és folyamatosságát az
üzemeltetői biztonsági tervvel összhangban kell megszervezni.
(4)	Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé
vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelöléskor rendelkezik olyan biztonsági
dokumentummal, mely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magába foglalja, akkor
az ágazati kijelölő hatóság határozatában rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum az
üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben a biztonsági dokumentumot kell megküldeni a nyilvántartó
hatóságnak az 5. § szerinti nyilvántartásba vétel céljából.
(6)	Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetője módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha tevékenységében olyan változás
áll be, amely érinti a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy
nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölését vagy azonosítását, a védelmét,
továbbá az üzemeltetői biztonsági tervben meghatározott bekövetkezett rendkívüli
5
eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi
szervének ügyeleti szolgálatát.
(7)	Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásáról, és folyamatosan
biztosítja a tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata a
kapcsolattartás az üzemeltető és a kijelölési eljárásban részt vevő hatóságok, szakhatóságok
között. Biztonsági összekötőnek az a büntetlen előéletű személy jelölhető ki, aki
kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkezik. A büntetlen előéletre
vonatkozó követelmény teljesülését a biztonsági összekötő igazolja.
7.	§
Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetőjét terhelik az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésének és módosításának, a
biztonsági összekötő személy foglalkoztatásának költségei, valamint az üzemeltetői
biztonsági tervben foglalt, a létfontosságú rendszerelemek védelmét szolgáló szervezeti és
eszközrendszerrel kapcsolatban felmerült költségek. Az európai létfontosságú rendszerelem
vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőj e az üzemeltetői biztonsági tervben
foglaltakon kívüli védelmi intézkedésre vagy a védelmi intézkedés költségeinek megfizetésére
nem köteles.
8.	§
(1)	A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve - a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel - az ellenőrzést koordináló szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelemet
rendszeresen ellenőrzi.
(2)	A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében az ellenőrzést koordináló szervet
és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.
(3)	A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a
nemzeti létfontosságú rendszerelemet legalább kétévenként helyszíni ellenőrzéssel ellenőrzik.
A helyszíni ellenőrzést a nemzetbiztonsági szempontok figyelembevételével kell lefolytatni.
(4)	Az ellenőrzést koordináló szerv koordinálja a hatósági ellenőrzéseket, ennek keretében a
jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére hatósági ellenőrzés
lefolytatására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes hatósági
ellenőrzéseket szervez. A jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok az e
§-ban meghatározott körben kötelesek az ellenőrzést koordináló szervvel együttműködni.
(5)	A jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok az európai létfontosságú
rendszerelemet vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemet érintő hatósági ellenőrzés
eredményéről az ellenőrzést koordináló szervet tájékoztatják.
(6)	Az ellenőrzések összehangolására vonatkozó feladat magában foglalja a létfontosságú
rendszerelemek védelmével kapcsolatos hálózatbiztonsági intézkedések koordinációját, a
hálózatbiztonság fenntartásának elősegítését, a hálózatbiztonsággal kapcsolatos események
elemzését, értékelését is.
6
(7)	Az ágazati kijelölő hatóság, a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv, a 6. § (1) bekezdése
szerinti esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az európai létfontosságú
rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés hatálya alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzése keretében ellenőrizheti azt is, hogy a biztonsági összekötő
büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv
adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra
irányulhat, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e.
(8)	A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv és a 6. § (1) bekezdése szerinti esetben a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv központi szerve az (5) bekezdés alapján megismert személyes
adatokat - ha a hatósági ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a biztonsági összekötő a
büntetlen előélet követelményének nem felel meg - a 9. § szerinti eljárás lefolytatása céljából
az ágazati kijelölő hatóságnak átadja.
(9)	A (7) és a (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a helyszíni ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő
hatóságnak történő adattovábbítás időtartamára,
b)	a 6. § (1) bekezdése szerinti esetben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a
hatósági ellenőrzés, valamint az ágazati kijelölő hatóságnak történő adattovábbítás
időtartamára,
c)	az ágazati kijelölő hatóság a 9. § szerinti eljárásban a hatósági ellenőrzés időtartamára,
valamint a 9. § szerinti határozat jogerőre emelkedéséig
kezeli.
9.	§
Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem
üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján
kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt
előírásoknak, az ágazati kijelölő hatóság határozatban
a)	felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú
rendszerelem üzemeltetőjét a kötelezettségei betartására,
b)	kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv
készítésére,
c)	kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
5.	Az energiaágazatra vonatkozó különös szabályok
10.	§
E törvény rendelkezéseit
a)	a villamosenergia-rendszer tekintetében annak létesítményeire,
b)	a kőolajipar tekintetében a kőolaj és cseppfolyós szénhidrogén termék szállítóvezetékre és
tárolóra, a kőolajtermelésben és -feldolgozásban használt létesítményre,
c)	a földgázipar tekintetében az együttműködő földgázrendszerre, a célvezetékre, a
földgáztermelésben, előkészítésben és feldolgozásban használt mezők közötti vezetékre,
valamint az ezekhez kapcsolódó bányászati, tároló és gázüzemi létesítményre, valamint a
cseppfolyósföldgáz-terminálra,
7
[a továbbiakban a)-c) pont együtt: energetikai létesítmény] a 10-12. §-ban foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2)	Az energia ágazat energetikai létesítményei esetében az 1. § a), d) és g) pontjait azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a létfontosságú rendszer, létesítmény vagy eszköz alatt
kizárólag a rendszerelemet kell érteni.
(3)	A 2. § (1) bekezdését, valamint a 3. § (1) és (2) bekezdését az energia ágazat energetikai
létesítményeire nem kell alkalmazni.
11.	§
Az energetikai létesítmény alkotórészének kell tekintetni a technológiai hírközlési és
informatikai rendszert is.
12.	§
(1)	Az üzemeltető az energetikai létesítmény rendszereleme vonatkozásában azonosítási
eljárást folytat le kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal, amely azonosítási eljárás
eredményeképpen azonosítási jelentést nyújt be az ágazati kijelölő hatóságnak. Ha az
üzemeltető az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott
határidőig nem nyújtja be az azonosítási jelentést, az ágazati kijelölő hatóság bírsággal
sújthatja, és a kijelölést a javaslattevő hatóság és az ágazati kijelölő hatóság kezdeményezheti.
(2)	Az ágazati kijelölő hatóság az üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentést döntésével
a)	jóváhagyja és
aa)	az üzemeltető által ágazati létfontosságú rendszerelemként azonosított rendszerelemeket
nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősíti, vagy
ab)	elfogadja, hogy az üzemeltető egyetlen rendszerelemet sem azonosított nemzeti
létfontosságú rendszerelemként, vagy
b)	új azonosítási jelentés benyújtását írja elő.
(3)	Az energetikai létesítmény rendszereleme vonatkozásában európai létfontosságú
rendszerelemmé kijelölésére vagy a kijelölés visszavonására irányuló folyamat megindul
a)	ha a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre vagy a kijelölés
visszavonására irányuló eljárás megindításával együtt az üzemeltető azonosítási jelentése erre
is kiterjed,
b)	ha azt EGT-állam kezdeményezte.
(4)	Az energetikai létesítmény rendszereleme vonatkozásában az európai létfontosságú
rendszerelemmé kijelölésre irányuló azonosítási jelentést az ágazati kijelölő hatóság
megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos
álláspontjáról - az energiapolitikáért felelős miniszter útján - a katasztrófák elleni
védekezésért felelős minisztert tájékoztatja.
6.	Jelentés az Európai Bizottságnak
13.	§
A Kormány évente jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak
8
a)	az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt létfontosságú rendszerelemek
ágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az
európai létfontosságú rendszerelemektől függenek,
b)	azon ágazatok sebezhetőségi pontjainak, az azokat fenyegető veszélyeknek és
kockázatoknak típusairól, amelyekben európai létfontosságú rendszerelemet jelöltek ki.
7. Záró rendelkezések
14.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a)	jelölje ki az ágazati kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, a helyszíni ellenőrzést
lefolytató szervet, a 8. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést koordináló szervet,
b)	állapítsa meg az azonosítási eljárás, a kijelölési eljárás és a helyszíni ellenőrzés általános és
az ágazatokra vonatkozó különös szabályait, állapítsa meg a kijelölés visszavonására
vonatkozó eljárási szabályokat,
c)	állapítsa meg az azonosítási eljárásban, a kijelölési eljárásban, a helyszíni ellenőrzésben, a
kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő hatóságok közötti együttműködés
szabályait,
d)	állapítsa meg az ágazati és a horizontális kritériumokat,
e)	határozza meg a 9. § szerint kiszabható közigazgatási bírság mértékét, a közigazgatási
bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét,
f)	jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a
nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés
rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
g)	állapítsa meg a biztonsági összekötő személy képesítési követelményeit,
h)	állapítsa meg az üzemeltetői biztonsági terv lehetséges ágazati tartalmi és formai
követelményeit,
i)	állapítsa meg a hálózatbiztonsági intézkedések megtételével kapcsolatos szabályokat.
15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő
negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2)	A 2. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 3. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.
16.	§
Ez a törvény az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint
védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
9
„1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
	A	B
	AGAZAT	ALAGAZAT
1	Energia	villamosenergia-rendszer létesítményei, (kivéve az atomerőmű nukleáris biztonságára és sugárvédelmére, fizikai védelmére valamint biztosítéki felügyeletére vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó rendszerek és rendszerelemek)
2		kőolajipar
3		földgázipar
4	Közlekedés	közúti közlekedés
5		vasúti közlekedés
6		légi közlekedés
7		vízi közlekedés
8		logisztikai központok
10
2. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
	A	B
	AGAZAT	ALÁGAZAT
9	Agrárgazdaság	mezőgazdaság
10		élelmiszeripar
11		elosztó hálózatok
12	Egészségügy	aktív fekvőbeteg-ellátás
13		mentésirányítás
14		egészségügyi tartalékok és vérkészletek
15		magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok
16		egészségbiztosítás informatikai rendszere
17	Pénzügy	pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei
18		bank- és hitelintézeti biztonság
19		készpénzellátás
20	Ipar	veszélyes anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása
21		veszélyes hulladékok kezelése és tárolása (kivéve radioaktív hulladékok kezelése és tárolása)
22		hadiipari termelés
23		oltóanyag- és gyógyszergyártás (kivéve nukleáris létesítmények)
11
3. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
	A	B
	AGAZAT	ALAGAZAT
24	Infokommunikációs technológiák	információs rendszerek és hálózatok
25		eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek
26		internet - infrastruktúra és hozzáférés
27		vezetékes és mobil távközlési szolgáltatások
28		rádiós távközlés és navigáció
29		műholdas távközlés és navigáció
30		műsorszórás
31		postai szolgáltatások
32		kormányzati informatikai, elektronikus hálózatok
33	Víz	ivóvíz-szolgáltatás
34		felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése
35		szennyvízelvezetés és -tisztítás
36		vízbázisok védelme
37		árvízi védművek, gátak
38	Jogrend - Kormányzat	kormányzati rendszerek, létesítmények, eszközök
39		közigazgatási szolgáltatások
40		igazságszolgáltatás
41	Közbiztonság - Védelem	rendvédelmi szervek infrastruktúrái
42		honvédelmi rendszerek és létesítmények
12
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarországon a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról szóló 2080/2008.
(VI. 30.) Korm. határozat 1. mellékletében foglalt, a kritikus infrastruktúrák védelmére
vonatkozó nemzeti programról szóló „Zöld Könyv” alapozta meg a kritikus infrastruktúráról
való gondolkodást. 2008. december 8-án, tehát a Zöld Könyv megjelenése után nem sokkal
hatályba lépett a tanács 2008/114/EK irányelve az európai kritikus infrastruktúrák
azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről.
Magyarországon ugyanúgy, mint az EU többi tagállamában ezután ez az irányelv határozta
meg a létfontosságú rendszerek védelméről szóló szabályozás irányvonalát.
A törvényjavaslat célja, hogy szem előtt tartva az irányelv által kijelölt irányt, megteremtse a
nemzeti létfontosságúrendszer-védelmet, ezzel is magasabb szintre emelve az infrastruktúrák
biztonságát. A cél az, hogy az infrastruktúraelemek üzemeltetőit is arra ösztönözzük, hogy
nagyobb figyelmet fordítsanak a biztonságos működésre és a külső veszélyekre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés a 2008/114/EK irányelv által használt terminológiával összhangban
meghatározza a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos alapfogalmakat,
elhatárolja egymástól a nemzeti, illetve az európai létfontosságú rendszerelemeket, illetve a
horizontális és ágazati kritériumok fogalmát.
A 2. §-hoz
A rendelkezés a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés alapvető szabályait
határozza meg. Tekintettel arra, hogy a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő
kijelölés tagállami (nemzeti) hatáskör, ebben a folyamatban csak a hazai üzemeltetők, illetve
a Kormány által rendeletben, az ágazati hovatartozás alapján kijelölt hatóságok vesznek részt.
Mivel a kijelölés kötelezettségeket keletkeztet az üzemeltető vonatkozásában, ezért hatósági
eljárásban történik. A horizontális kritériumok vizsgálata szakhatósági eljárásban történik.
A 3. §-hoz
Az európai létfontosságú rendszerelemek a 2008/114/EK irányelv, illetve a törvényjavaslat
értelmező rendelkezéseire figyelemmel olyan létfontosságú rendszerelemek, melyek kiesése
legalább két tagállamra lenne jelentős hatással. Ennek megfelelően az európai létfontosságú
rendszerelemek kijelölése nem nemzeti hatáskör, hanem legalább kettő tagállam
együttműködését, megállapodását igényli.
A kijelölési folyamat tehát - mely még nem hatósági eljárás - vagy Magyarországon belüli,
vagy pedig valamely tagállam kezdeményezésére indulhat meg.
Erre vonatkozó nemzetközi megállapodás megkötése esetén az üzemeltető számára konkrét,
számon kérhető kötelezettséget a nemzetközi megállapodás alapján hozott kijelölő hatósági
határozat keletkeztet.
13
A 4. §-hoz
A 4-9. §-ok azokat az alapvető szabályokat határozzák meg, melyek mind a nemzeti, mind a
létfontosságú rendszerelemek vonatkozásában érvényesülnek. A 4. § alapvető biztonsági
rendelkezést tartalmaz: mivel a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos információk
kiszivárgása nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ezért rögzíti, hogy a kijelölési eljárásban
csak azok vehetnek részt, akivel kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel.
Az 5. §-hoz
A szakasz a kijelölt létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos nyilvántartás adattartalmát,
célját, kezelésének és minősítésének szabályait határozza meg. A nyilvántartás vezetésének fő
célja az azonosítási és kijelölési eljárás lefolytatásának biztosítása, a kötelezettségek
teljesülésének ellenőrzése. A nyilvántartást a Kormány által rendeletben kijelölt szerv vezeti.
A 6. §-hoz
A szakasz az üzemeltetőnek a kijelöléssel kapcsolatos kötelezettségeiről rendelkezik. A főbb
kötelezettségek:
-	a létfontosságú rendszerelemeket, a biztonsági és ideiglenes intézkedéseket
meghatározó üzemeltetői biztonsági terv készítése,
-	a kormány rendeletében előírt képesítéssel rendelkező biztonsági összekötő személy
kijelölése.
Tekintettel arra, hogy a nagyobb üzemeltetők - tehát akiknek a létfontosságú
rendszerelemkénti kijelölése alapvetően szóba kerülhet - jellemzően már eleve rendelkeznek
valamiféle biztonsági dokumentációval, ezért - az üzemeltetők terheinek csökkentése céljából
-	a törvényjavaslat kimondja, hogy az üzemeltetői biztonsági tervnek megfeleltethető
biztonsági dokumentumok üzemeltetői biztonsági tervként elfogadhatóak.
A 7. §-hoz
A rendelkezés a 6. §-ban meghatározott kötelezettségek vonatkozásában egyértelműsíti, hogy
az ezzel kapcsolatos költségeket az üzemeltető viseli.
A 8. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a kijelölt létfontosságú rendszerelemek ellenőrzésének módját.
A kétévenkénti kötelező ellenőrzésre a biztonsági dokumentációk elavulásának megelőzése
céljából van szükség.
Tekintettel arra, hogy a kijelölési folyamatban több hatóság érintett, a törvényjavaslat
lehetőséget ad arra, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az
ellenőrzéseket koordinálja. Ez a koordinációs jogkör nem jelenti az ágazati hatóságok
hatáskörének elvonását.
A 9. §-hoz
A rendelkezés a kijelölő hatóság azon jogosítványait rögzíti, melyekkel az üzemeltető
kötelezettségszegése esetén élhet. A cél nem az azonnali bírságolás, hanem a kötelezettségek
betartására irányuló felszólítás. A Kormány rendeletében meghatározott szabályszegések
esetén azonban a kijelölő hatóság azonnal élhet a bírságolás lehetőségével.
14
A 10-12. §-hoz
Az energetika minden más ágazattól eltérő ágazati sajátosságokkal rendelkezik. Erre
tekintettel már a törvényjavaslat is speciális szabályokat fogalmaz meg a villamosenergia-
rendszer, a kőolajipar és a földgázipar tekintetében. E speciális szabályok szerint az
energetikai létesítmény alkotórészének kell tekintetni a létesítmény működését alapvetően
befolyásoló technológiai, hírközlési és informatikai rendszert is. A kijelölési eljárás egyik
eleme az azonosítási eljárás lefolytatása, majd ezt követően azonosítási jelentés benyújtása.
Ezt generális szabályként rögzíti a javaslat. A 12. § speciális szabályként az energetikai
létesítményt üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentéshez kötődő hatósági aktusokat
tartalmazza.
A 13. §-hoz
A § az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük
javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK tanácsi irányelvben a tagállamok
számára meghatározott jelentési kötelezettséget rögzíti a törvényjavaslatban.
A 14. §-hoz
A szakasz a felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza. Kormányrendeletben kerülnek
rögzítésre az azonosítási és a kijelölési eljárás általános és az ágazatokra vonatkozó különös
szabályai, a kijelölő és ellenőrző hatóságok, a nyilvántartást vezető szerv és a nyilvántartás
szabályai, az ágazati és a horizontális kritériumok, az alkalmazható bírság mértéke, a
biztonsági összekötő személy képesítési követelményei, az üzemeltetői biztonsági terv
tartalmi és formai követelményei és a hálózatbiztonsági intézkedések megtételével
kapcsolatos szabályok.
A 15. §-hoz
A szakasz a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A javaslat az érintett
ágazatokat három csoportra bontja és a három csoporthoz különböző hatálybalépési időpontot
ír elő. Az első csoportba tartozik az energetikai és a közlekedési ágazat. Ezen ágazatok
tekintetében vezethető be legkorábban a szabályozás. A két ágazatra jelenleg is van hatályos
európai uniós szabályozás, de az csak az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölésére
vonatkozik. A második és a harmadik csoportba tartozó ágazatok tekintetében a szabályozás
bevezetése nemzetközi és hazai előzmények hiányában hosszabb előkészítést igényel.
A 16. §-hoz
A szakasz az Európai Unió jogának való megfelelésre vonatkozó utalást tartalmazza.