﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8572. számú
törvényjavaslat
a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel,
valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról
Előadó:
Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. szeptember

2012. évi .... törvény
a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a
Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról

Az Országgyűlés a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcserében való magyar részvétel szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	figyelmeztető jelzés: a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SIS II Rendelet) 3. cikk a) pontja
szerint a Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt személyes, továbbá
az e törvényben meghatározott tárgyakra vonatkozó adatok összessége, amely az illetékes
hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából
valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;
2.	figyelmeztető jelzések közötti kapcsolat: a SIS II-be bevitt egy vagy több figyelmeztető
jelzés között a SIS II Rendelet 37. cikke alapján létrehozott összefüggés;
3.	jelzéskezelési művelet: figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok SIS II-ben történő
elhelyezése, módosítása - ideértve a lejárati idő meghosszabbítását is - és törlése;
4.	jelzéskezelő: az az adatkezelő hatóság vagy szerv, amely a rá vonatkozó törvény szerint
általa kezelt adatállományból vagy egyedi adatok alapján jelzéskezelési művelet végzésére
jogosult;
5.	kiegészítő adat: a SIS II Rendelet 3. cikk c) pontja alapján a SIS II-ben elhelyezett fénykép
és ujjnyomat, továbbá az európai elfogatóparancsnak, valamint fordításának elektronikus
példánya vagy digitalizált képe;
6.	kiegészítő információ: a SIS II Rendelet 3. cikk b) pontjában meghatározott információ;
7.	megjelölés: a 6-7. § és a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzéshez csatolt
megjegyzés, amellyel a SIS II-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés
alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával,
nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze;
8.	N.SISII: a SIS II magyar nemzeti rendszere, amely a következő részekből áll:
a)	a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázist támogató funkcióval
(a továbbiakban: CS.SIS) kommunikáló nemzeti központ;
b)	az NS.CP-n keresztül a CS.SIS-szel kapcsolatban álló jelzéskezelők, valamint a SIS II-ben
kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek informatikai rendszerei,
c)	a SIRENE Iroda informatikai rendszere;
d)	a központi SIS II adatbázissal megegyező adattartalmú nemzeti másolat, valamint technikai
másolatok, és
e)	a nemzeti infokommunikációs gerinchálózat;
1
9.	NS.CP: az N.SIS II központi informatikai alkalmazása, amely biztosítja a jelzéskezelők, a
SIRENE Iroda, valamint az arra jogosult magyar hatóságok számára a SIS II Rendelet 4. cikk
a)	pontjában meghatározott SIS II adatbázis és a CS.SIS elérését;
10.	N.SIS II Hivatal: az a Kormány által a SIS II Rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján
rendeletben kijelölt hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára
meghatározott feladatokat;
11.	Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II): a SIS II Rendelet
előírásaira figyelemmel létrehozott információs rendszer, amely az alábbi részekből áll:
a)	a CS.SIS, valamint egységes nemzeti interfész,
b)	a SIS II Rendelet 4. cikk b) pont szerinti, a SIS II adatbázisának teljes másolatából álló
nemzeti másolattal működő magyar nemzeti alrendszer;
c)	a többi SIS II-t alkalmazó állam nemzeti rendszerei, valamint
d)	a SIS II Rendelet 4. cikk c) pont szerinti kommunikációs infrastruktúra;
12.	SIRENE Iroda: a kiegészítő információk cseréjének biztosításáért és a SIS II-be bevitt
adatok minőségellenőrzésének koordinálásáért felelős, a SIS II Rendelet 7. cikk (2)
bekezdésének megfelelő hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben
számára meghatározott feladatokat;
13.	találat: a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező által végzett
lekérdezés során bevitt adatnak megfelelő, a SIS II-ben talált figyelmeztető jelzés, amely
alapján további intézkedésnek van helye;
14.	SIRENE Kézikönyv: az Európai Bizottság határozata a SIRENE-kézikönyvnek és a
Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási
intézkedéseinek elfogadásáról.
2.	Az N.SIS II Hivatal
2.	§
(1)	Az N.SIS II Hivatal
a)	felelős a nemzeti másolat adatbázisában szereplő adatok kezeléséért, valamint a technikai
másolatok folyamatos frissítéséért,
b)	biztosítja az NS.CP, a nemzeti másolat és az NS.CP és a CS.SIS közötti kommunikációs
infrastruktúra folyamatos működésének és biztonságának technikai és személyi feltételeit,
valamint a Kormány rendeletében meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltató útján
a jelzéskezelők és az N.SIS II. Hivatal közötti folyamatos adatkapcsolatot,
c)	biztosítja a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező
szervezeteknek a SIS II adatbázisához történő hozzáférését e törvény és a rájuk vonatkozó
jogszabályok keretei között,
d)	gondoskodik a jelzéskezelők és a SIRENE Iroda által figyelmeztető jelzésként, kiegészítő
adatként vagy megjelölésként továbbított adatoknak a központi SIS II adatbázisban történő
azonnali elhelyezéséről,
e)	az 5. § (4)-(9) bekezdésében foglalt eljárásrend szerint haladéktalanul értesíti a
figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőt, ha a CS.SIS-be történő
adattovábbítás során észleli, hogy az érintett személyre vagy tárgyra már létezik egy másik
figyelmeztető jelzés a SIS II-ben (a továbbiakban: többszörös jelzéselhelyezés),
f)	vezeti a 37. § (1)-(2) bekezdése szerinti nyilvántartást (naplót),
2
g)	gondoskodik az N.SIS II Hivatal munkatársainak és az általa megbízott adatfeldolgozóknak
az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról történő képzéséről,
h)	tevékenységével összefüggően gondoskodik az adatbiztonsági követelmények betartásáról,
i)	az NS.CP közvetlen felhasználói felületén (a továbbiakban: NS.CP Portál) keresztül
jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítja,
ia)	a jelzéskezelési műveletek elvégezhetőségét,
ib)	a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó értesítések, a megjelölések, a figyelmeztető
jelzések közötti kapcsolatok, illetve az egymással összeegyeztethetetlen figyelmeztető
jelzések kezelését,
ic)	a CS.SIS-ből és a nemzeti másolatból való közvetlen lekérdezést, valamint
j) felügyeli, hogy az NS.CP útján adatkezelésre jogosult szervezetek e tevékenységüket a
jogszabályoknak és a SIS II technikai követelményeinek megfelelően végezzék.
(2)	Ha a többszörös jelzéselhelyezéssel érintett figyelmeztető jelzések egymással nem
összeegyeztethetők és több jelzéskezelőt érintenek, vagy nemzetközi egyeztetést tesznek
szükségessé, az N.SIS II Hivatal az érintett jelzéskezelő mellett haladéktalanul értesíti a
SIRENE Irodát is.
(3)	Az N.SIS II Hivatal az N.SIS II-vel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával
csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat
meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások
fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
(4)	Az N.SIS II Hivatal az (1) bekezdés a) és c)-h) pontjában és a (2) bekezdésben
meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok, valamint a
(3)	bekezdés szerinti eljárást szabályozó törvények alapján kezelhető adatok esetén
adatkezelő.
3.	A SIRENE Iroda
3.	§
(1)	A SIRENE Iroda az e törvényben és az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban
meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el.
(2)	A SIRENE Iroda
a)	kiegészítő információkat cserél más SIS II-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival,
b)	koordinálja a CS.SIS-ben magyar jelzéskezelők által elhelyezett adatok minőségének
ellenőrzését,
c)	összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzés-elhelyezés kezdeményezése esetén
elvégzi a több jelzéskezelőt érintő, valamint a nemzetközi egyeztetést igénylő feladatokat, ha
az elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban foglalt prioritási sorrend szerint
elsőbbséget élvez a már elhelyezett jelzéshez képest,
d)	ellátja a SIS II Rendelet 35. és 36. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés
elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek
megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,
e)	az NS.CP-n keresztül, az arra feljogosított jelzéskezelő kérésére létrehozza és törli a
magyar szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat, szükség esetén
módosítja az összekapcsolt figyelmeztető jelzések körét,
f)	e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti
joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS II-ben ne
legyen látható,
3
g)	ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását
kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez
külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,
h)	a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok
betartásáért és az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,
i)	biztosítja a SIS II Rendelet 41. cikke alapján a személyek részére a SIS Il-ben kezelt
adataikhoz való hozzáférési, helyesbítési és törlési jogok gyakorlását, valamint
j) fogadja és kezeli a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást, közli az
arra jogosultakkal a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, a figyelmeztető jelzés
elhelyezésének céljától eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről szóló
döntéseket.
(3)	A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a CS.SIS-ben
tárolt adatokhoz, valamint rendkívüli esetben az NS.CP Portál segítségével jogosult a
haladéktalanul szükséges nemzeti jelzéskezelési műveletek elvégzésére. Az így végzett
műveletekről az érintett jelzéskezelőt értesíti.
(4)	A SIRENE Iroda az e §-ban meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények
alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelő.
4.	A jelzéskezelők
4.	§
(1)	A jelzéskezelők
a)	az általuk kezelt adatállományokból vagy egyedi adatból az Európai Unió kötelező jogi
aktusában és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon elvégzik a
jelzéskezelési műveleteket,
b)	elvégzik a saját figyelmeztető jelzéseik között vagy a más tagállam figyelmeztető
jelzésével összefüggő, összeegyeztethetetlen többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos
feladatokat, ha az elhelyezendő jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend
alapján nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett jelzéshez képest,
c)	a 18. § szerint kezdeményezik a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását;
d)	kezelik a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást és megteszik az
annak alapján szükséges intézkedéseket,
e)	jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén döntenek a magyar figyelmeztető jelzések
továbbításának, adattartalmuk eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről,
f)	biztosítják, hogy az általuk a CS.SIS-ben elhelyezett adatok megfeleljenek a SIS II
adatminőségi követelményeinek,
g)	haladéktalanul kezdeményezik az általuk továbbított adatnak a SIS II-ben történő
módosítását, kiegészítését, javítását vagy törlését, ha az szükségessé válik, valamint
h)	a tevékenységükkel összefüggésben felelősek az adatbiztonsági szabályok betartásáért és a
jelzéskezelői feladataikkal érintett személyzet adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért.
(2)	A jelzéskezelők az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó
törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelők.
(3)	Ha valamely jelzéskezelő egy másik jelzéskezelő feladat- és hatáskörébe tartozó
informatikai rendszer útján kapcsolódik az NS.CP-hez, az alkalmazott informatikai
megoldástól függetlenül az adott ügy érdemében eljáró jelzéskezelő felel az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok teljesítéséért. Az a jelzéskezelő, amelynek az informatikai rendszere
a kapcsolódást biztosítja, e tevékenységével összefüggésben az adott ügyben kizárólag az (1)
bekezdés f) és h) pontjában meghatározott feladatok teljesítéséért felel.
4
5. §
(1)	A jelzéskezelő és a SIRENE Iroda a jelzéskezelési műveletet valamint a megjelöléssel és a
figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokkal kapcsolatos műveleteket az NS.CP útján
továbbítja a CS.SIS felé.
(2)	A (1) bekezdés szerinti művelet elvégezhető az NS.CP-hez kapcsolódó informatikai
rendszer útján (a továbbiakban: rendszer-rendszer kapcsolat), vagy közvetlenül az NS.CP
Portál felületén keresztül.
(3)	A rendszer-rendszer kapcsolattal rendelkező szervezet erre kijelölt szervezeti egysége
vagy személyzetének erre kijelölt tagjai a rendszer-rendszer kapcsolat üzemzavara esetén, az
üzemzavar időtartama alatt az NS.CP Portál felületén elvégezhetik a szervezet feladat- és
hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti műveletet.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti művelet végzése során a SIS II technikai követelményeivel
összhangban, a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseire tekintettel kell eljárni.
(5)	Egy személyre vagy tárgyra vonatkozóan csak egy magyar jelzéskezelő által elrendelt
figyelmeztető jelzés szerepelhet a CS.SIS-ben.
(6)	Ha az érintett személyre vagy tárgyra egy másik SIS II-t alkalmazó állam már elhelyezett
egy figyelmeztető jelzést, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az (5) bekezdés szerinti
figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőnek. A figyelmeztető jelzés
akkor helyezhető el, ha a két figyelmeztető jelzés egymással jogszabályban meghatározottak
szerint összeegyeztethető.
(7)	Ha a két figyelmeztető jelzés egymással nem egyeztethető össze és az (5) bekezdés
szerinti jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban meghatározott
prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a másik SIS II-t alkalmazó állam által elhelyezett
figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE
Iroda lefolytatja a magyar figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges nemzetközi
egyeztetést.
(8)	Ha a magyar jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint
nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő végzi a
többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
(9)	Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel a CS.SIS-ben egy magyar
jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés és ugyanarra a személyre vagy tárgyra
vonatkozóan egy további jelzéskezelő is figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezi, az
N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az érintett jelzéskezelőnek.
(10)	Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint elsőbbséget
élvez a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest és a két figyelmeztető jelzés különböző
jelzéskezelőktől származik, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező
jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda konzultál az érintett
jelzéskezelőkkel arról, hogy melyik figyelmeztető jelzés szerepeljen a CS.SIS-ben.
(11)	Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez
elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, az újabb figyelmeztető jelzés
elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos
jogszabályban meghatározott feladatokat.
5.	A figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésének szabályai
6. §
5
(1)	Ha a bíróság egy személlyel szemben európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi
elfogatóparancsot bocsátott ki, figyelmeztető jelzést és hozzá kapcsolódó kiegészítő adatokat
kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(2)	Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, az
európai elfogatóparancs egy elektronikus példányát vagy digitalizált képét kiegészítő adatként
el kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(3)	Az európai elfogatóparancsnak az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén készült
fordításának egy elektronikus példánya vagy digitalizált képe is elhelyezhető a CS.SIS-ben.
(4)	A bíróság az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a figyelmeztető jelzés elhelyezésének
kezdeményezése céljából elektronikus úton megküldi a körözés elrendelésére illetékes rendőri
szervnek.
(5)	A (4) bekezdés szerinti rendőri szerv a körözési információs rendszer útján kezdeményezi
a figyelmeztető jelzés elhelyezését. Ennek keretében a 12. § szerinti adatokat, a (2)-(3)
bekezdés szerinti kiegészítő adatokat az NS.CP-n keresztül, a 14-15. § szerinti kiegészítő
információkat közvetlenül megküldi a SIRENE Irodának a figyelmeztető jelzés és a
kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése, valamint a kiegészítő információknak a többi
SIRENE Iroda felé történő megküldése céljából.
(6)	A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően elhelyezi a figyelmeztető jelzést és a
kiegészítő adatot, valamint továbbítja a kiegészítő információkat a többi SIRENE Iroda felé.
7.	§
(1)	A rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó
szervezeti egysége a körözési információs rendszer útján figyelmeztető jelzést és kiegészítő
adatokat helyez el a CS.SIS-ben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról a közúti
közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti járműről -
ideértve a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pótkocsit és lakókocsit is -,
úszólétesítményről, légijárműről vagy konténerről, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett
ellenőrzést, rendelt el.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az
esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi .... törvény 1. melléklete
által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő), követ el, vagy okkal
feltételezhető - különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján -, hogy
ilyen bűncselekményt követ el a jövőben is a SIS II -t alkalmazó állam területén, abban az
esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő.
(3)	Az ügyészség az általa folytatott nyomozásban az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető
jelzés elhelyezése érdekében a rendőrséget keresi meg.
(4)	A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha Magyarország
nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében
az indokolt.
(5)	A Nemzeti Adó-és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége az
(1)	bekezdés szerinti adatokat elektronikus úton továbbítja a körözési információs rendszerbe.
8.	§
6
(1)	Ha a körözést folytató rendőri szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a
körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv haladéktalanul elhelyezi a
figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,
a)	akit a személy- és tárgykörözésről szóló törvény szerint eltűnt személynek kell tekinteni,
b)	akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, vagy akinek
büntetőeljárásban okiratot kívánnak kézbesíteni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen,
vagy
c)	aki szabadságvesztés büntetésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt
kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt tartózkodási helyének
megállapítása érdekében körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a
nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerint figyelmeztető jelzés elhelyezésekor azt is jelezni kell,
hogy megtalálása esetén
a)	a személyt védelem alá kell helyezni saját biztonsága érdekében,
b)	a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága érdekében, vagy
c)	a személyt nem kell védelem alá helyezni.
(3)	A bíróság - ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is - és az ügyészség az (1) bekezdés b)
és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton megküldi a
körözést folytató rendőri szervnek.
9.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatot helyez el a CS.SIS-
ben a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a SIS II Rendelet 24. cikk
(2)	bekezdésében és 26. cikkében meghatározott esetekben.
(2)	Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben figyelmeztető jelzést lehet elhelyezni a
beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére okot adó jogsértés jellegére és súlyára, a
harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és
tartózkodásának a közrendre, közbiztonságra vagy nemzetbiztonságra jelentett veszélyére
figyelemmel.
(3)	A SIS II Rendelet 30. cikkében meghatározott esetben a figyelmeztető jelzés elhelyezését
elrendelő hatóság vagy szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az
(1)	bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
10.	§
(1)	Ha a körözést folytató rendőri szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a
körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv haladéktalanul elhelyezi a
figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való
felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról:
a)	50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
b)	úszólétesítmény, valamint légijármű,
c)	750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, továbbá lakókocsi, ipari berendezés, külső
motor, valamint konténer,
d)	lőfegyver,
e)	feljegyzett sorszámú bankjegy,
f)	értékpapír és készpénz helyettesítő fizetőeszköz, továbbá
g)	külföldi hatóság által kiállított eltulajdonított vagy elveszett okmányok, úgy mint:
7
ga)	úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító okmány, vezetői
engedély, valamint
gb)	gépjármű hatósági jelzése és forgalmi engedélye.
(2)	Ha az érintett személy a külföldi kiállítású okmányai elvesztéséről, eltulajdonításáról nem
a rendőrségen tesz bejelentést, a bejelentést fogadó hatóság haladéktalanul értesíti a
rendőrséget a körözés elrendelése érdekében.
11.	§
(1)	Ha az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság a központi idegenrendészeti
nyilvántartásba erre irányuló bejegyzést helyezett el, a központi idegenrendészeti
nyilvántartás adatkezelő szerve haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak
adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló
figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a)	az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által kiállított és eltulajdonított,
elveszett, vagy egyéb okból érvénytelenített okmányok, úgy mint:
aa)	úti okmány, valamint
ab)	tartózkodásra jogosító okmány, továbbá
b)	kitöltetlen úti okmány és tartózkodásra jogosító okmány, amelyet eltulajdonítottak vagy
elvesztettek.
(2)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a nyilvántartásba való
bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a
lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető
jelzés elhelyezése céljából:
a)	magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak,
elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint
b)	kitöltetlen személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(3)	A központi útiokmány-nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően
haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy
büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából:
a)	magyar hatóság által kiállított magánútlevél és hivatalos útlevél, ide nem értve az
ideiglenes magánútlevelet, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból
érvénytelenítettek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott okmány kivételével,
valamint
b)	kitöltetlen úti okmány - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott úti okmány
kivételével -, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(4)	A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést
követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy
büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából:
a)	magyar hatóság által kiállított vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és az
utángyártott rendszám kivételével az állandó rendszámtábla (hatósági jelzés), amelyet
eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint
b)	kitöltetlen vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és állandó rendszámtábla, amelyet
eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(5)	A (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés b) pontja
szerinti tárgyakra vonatkozó adatokat a figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat CS.SIS-be
történő elhelyezése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, a
8
központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a központi útiokmány-nyilvántartó szerv az
NS.CP Portál felületén keresztül helyezi el a CS.SIS-ben.
(6)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott érvénytelenített okmányokról és azok hatósági
jelzéséről - ide nem értve az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt történő érvénytelenítést -
akkor kell a SIS II-ben figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha hivatalból indult eljárásban került
sor annak érvénytelenítésére és az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság
birtokában.
(7)	Ha a körözést folytató rendőri szerv a 10. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti
járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési információs rendszerbe, amelynek adattartalma
kiterjed az állandó rendszámtáblára is, az állandó rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni
(4)	bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést
(8)	Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való
felhasználás céljából elrendelt körözéséről, a körözést folytató rendőri szerv elektronikus úton
értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti
nyilvántartás adatkezelő szervet, személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi
szervet, központi útiokmány-nyilvántartó szervet vagy központi közúti közlekedési
nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi
nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából.
12. §
A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat legfeljebb a következő
adatokat tartalmazhatja:
a)	a SIS II Rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatok,
b)	a bűncselekmény típusára vonatkozó adatok, továbbá
c)	a 6. § (2)-(3) bekezdése szerinti adatok.
6.	A kiegészítő információkra vonatkozó szabályok
13.	§
Kiegészítő információt a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 3. cikk b) pont i-vi. alpontjában
meghatározott esetekben, a SIS II Rendelet 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon
továbbíthat.
14.	§
Az európai elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a
SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére kiegészítő információként továbbítja az
európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB
tanácsi kerethatározat 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is.
15.	§
A nemzetközi elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a
SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére továbbítja a következő kiegészítő
információkat is:
a)	a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,
b)	az elfogatóparancs kibocsátásának ideje,
9
c)	az elfogatóparancs száma,
d)	a bűncselekmény jellege, jogi minősítése,
e)	a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a
bűncselekményben,
f)	amennyire lehetséges, a bűncselekmény körülményei és következményei,
g)	a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható
szabadságvesztés tartamának felső határa, valamint
h)	a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából szükséges egyéb, személyes adatokat
nem tartalmazó információ.
16. §
A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az
adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:
a)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok közül a polgár személyazonosító
igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági
igazolványának okmányazonosítója, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, név- és
lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme,
a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
b)	a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatok
közül az arra vonatkozó adat, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal,
valamint az úti okmány birtokosának családi és utóneve - ideértve a születési családi és
utónevet is -, arcképmása, saját kezű aláírása, az úti okmány okmányazonosítója, kiadásának,
cseréjének, visszavonásának, bevonásának, érvényességének, elvesztésének,
eltulajdonításának, megsemmisülésének, megtalálásának, megkerülésének ténye,
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti
idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
d)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
e)	a körözési nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
f)	az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól a 12. §-ban
meghatározott adatok, illetve feltételezések, valamint a 14-15. §-ban meghatározott adatok,
g)	a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartásában, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személyek
nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában
szereplő valamennyi adat,
h)	a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásban
szereplő adatok közül a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme, a fogva
tartás jogalapja, helye, a szabadulással összefüggő adatok,
i)	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti
ia)	engedély-nyilvántartásban szereplő adatok közül a járművezető személyazonosító adata és
lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására,
érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására,
megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok,
ib)	járműnyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
10
j) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti lőfegyverek központi
nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, kivéve az engedéllyel rendelkező személy
egészségügyi alkalmasságának időtartamára vonatkozó adatot,
k) a víziközlekedésről szóló törvény szerinti, az úszólétesítmények hajózási hatóság által
vezetett nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, valamint
l) a Magyarország Állami Légijármű Lajstromában szereplő valamennyi adat.
7.	Megjelölés csatolása
17.	§
(1)	A SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés
csatolását kezdeményezi, ha a SIS II-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján
elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy
alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.
(2)	A megjelölés SIS II-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda megjelölni kívánt
figyelmeztető jelzést elhelyező állam SIRENE Irodáját keresi meg.
(3)	A 6. § szerinti figyelmeztető jelzéshez kizárólag akkor lehet megjelölés csatolását
kezdeményezni, ha a figyelmeztető jelzésben szereplő személy a Büntető Törvénykönyv
értelmében gyermekkorú, vagy ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi
Törvényszék a személy átadásának megtagadásáról döntött, vagy megállapította, hogy nem
állnak fenn a kiadatás jogi feltételei. Az e bekezdés alapján csatolt megjelölés nem vonható
vissza mindaddig, amíg az e bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(4)	Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés egy eltűnt személy lakó- vagy
tartózkodási helyének megállapítására irányul, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez
találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási
vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó-
vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. A
2007/533/IB tanácsi határozat 37. cikk (4) bekezdése alapján kiadott célzott ellenőrzésre
irányuló figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP
automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A
SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.
(5)	Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzést kibocsátó állam különösen sürgős
és indokolt esetben a figyelmeztető jelzésben foglalt intézkedés végrehajtását kéri, a SIRENE
Iroda haladéktalanul intézkedik annak megvizsgálása iránt, hogy a megjelölést vissza lehet-e
vonni. Ha a megjelölés visszavonására sor kerül, a figyelmeztető jelzés szerinti intézkedést
haladéktalanul végre kell hajtani.
8.	Figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok
18.	§
(1)	A SIRENE Iroda végzi az arra feljogosított jelzéskezelők együttes kérésére a
figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását és törlését. A kérés benyújtása előtt az
érintett jelzéskezelők egymással egyeztetnek. A jelzéskezelők egyeztetése és a kapcsolatok
létrehozása nem járhat a hozzáférési jogosultságok sérelmével. A létrehozott kapcsolatban két
vagy több figyelmeztető jelzés szerepelhet.
11
(2)	A kapcsolatot törölni kell, ha célját elérte, vagy létrehozásának indoka megszűnt. A törölt
figyelmeztető jelzés automatikusan kikerül a kapcsolatból. A kapcsolat megszűnik, ha az
abban szereplő figyelmeztető jelzések száma kettő alá csökken.
(3)	Ha a SIRENE Iroda egy külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzéshez megjelölés
csatolását kezdeményezi, egyúttal az NS.CP útján intézkedik az iránt, hogy az adott
figyelmeztető jelzést érintő kapcsolatok a hozzáférésre jogosult hatóságok számára ne
legyenek hozzáférhetők.
(4)	A (3) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha a külföldi állam
utóbb létesít kapcsolatot a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés és valamely más
figyelmeztető jelzés között.
(5)	A (3)-(4) bekezdés szerinti korlátozást a megjelölés visszavonása esetén fel kell oldani.
9.	A SIS Il-ben kezelt adatokhoz való hozzáférés
19.	§
(1)	A SIS II -ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik
a)	a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
b)	a rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonságvédelmi, körözési, valamint határrendészeti
feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és
vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
c)	az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság idegenrendészeti, illetve
menekültügyi vagy tartózkodási eljárás lefolytatása vagy ilyen eljárás feltételei fennállásának
megállapítása céljából
ca)	a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó adatot
érintően, valamint
cb)	az úti okmányra, személyazonosító igazolványra és tartózkodásra jogosító okmányra
vonatkozó adatot érintően, továbbá
d)	a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, valamint a származás-ellenőrzési eljárásban
a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó
szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő
származásellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban
bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:
da)	az 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
db)	a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,
dc)	a gépjármű forgalmi engedélye, valamint
dd)	a gépjármű hatósági jelzése.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS II rendszerben tárolt adatokat
kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, a SIS
II Rendelet, valamint a 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival
összhangban.
20.	§
A 19. §-ban meghatározott szervezetek személyzetének erre feljogosított tagjai rendszer-
rendszer kapcsolat útján vagy az NS.CP Portál felületén keresztül végezhetnek lekérdezéseket
a SIS II-ből.
12
21. §
A rendőrség jogszabályban meghatározott feltételek szerint a határellenőrzési feladatok
folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatokat működtethet a SIS II-ben tárolt
adatokról. A rendszer üzemzavara esetén a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó
szerve a technikai másolatból lekérdezéseket végezhet.
10.	A figyelmeztető jelzések és kiegészítő információk megőrzési időtartama
22. §
(1)	A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama három év. A rejtett
ellenőrzés céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje egy év.
(2)	A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó
figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb tíz év. A rejtett ellenőrzés céljából tárgyakra
vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb öt év.
23.	§
(1)	A figyelmeztető jelzés elhelyezésére kötelezett jelzéskezelő dönthet a figyelmeztető jelzés
megőrzési idejének meghosszabbításáról, ha a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének
lejártakor a jelzés elhelyezésének okai továbbra is fennállnak. A jelzéskezelő a
meghosszabbításra vonatkozó döntéséről és annak indokairól a megőrzési idő lejárta előtt
legalább öt munkanappal tájékoztatja az N.SIS II Hivatalt.
(2)	A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje alkalmanként, legfeljebb
az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.
(3)	A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje egy ízben, legfeljebb az
eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.
24.	§
A kiegészítő információk cseréjének eredményeként a SIRENE Iroda adatállományában tárolt
személyes adatokat legfeljebb az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzésnek a SIS
II-ből történő törlését követő egy évig lehet megőrizni, kivéve, ha az adatokra vonatkozó
hazai jogszabályok rövidebb megőrzési időt írnak elő.
25.	§
(1)	A magyar hatóságok által elhelyezett figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat,
valamint azon figyelmeztető jelzések adatait, amelyekkel kapcsolatban az ország területén
magyar hatóság intézkedést foganatosított, az eljáró hatóság és a SIRENE Iroda a
figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló döntésre és a végrehajtott intézkedésre vonatkozó
magyar jogszabályokban meghatározott ideig megőrizheti.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat az ott említett figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos
kiegészítő információkra is alkalmazni kell.
11.	A személyek joga a SIS II-ben róluk tárolt adatokhoz való hozzáférésre
26.	§
13
(1)	Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS II-ben tárolnak-e adatot. A kérelmet
bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten elő lehet
terjeszteni. A kormányhivatal, rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a
SIRENE Irodához továbbítja. A SIRENE Iroda és a hatáskörébe tartozó adatkezelési
műveletek tekintetében a jelzéskezelő köteles az érintettet az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban:
Info.tv.) meghatározottak szerint tájékoztatni arról, hogy a SIS II -ben róla milyen adatot
kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás csak a nemzetbiztonság, a
bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága, továbbá
mások jogainak védelme érdekében tagadható meg.
(2)	Ha az érintett olyan adatról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS II-t alkalmazó állam
helyezett el a CS.SIS-ben, akkor a kérelmet - válaszadás céljából - az érintett állam központi
hatóságának kell megküldeni. A tájékoztatásadást meg kell tagadni, ha az érintett adatokat
elhelyező állam a közlésükhöz nem járul hozzá.
(3)	Ha a tájékoztatásadást az (1)-(2) bekezdés szerint megtagadták, az érintettet a megtagadás
tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről
tájékoztatni kell.
(4)	Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást közvetlenül valamely jelzéskezelőtől
kéri, a jelzéskezelő megadja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az általa kezelt adatok
tekinttében és egyben tájékoztatja az érintettet arról, hogy valamennyi adatkategória
vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében kaphat tájékoztatást.
12.	A figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedés végrehajtása
27.	§
(1)	A SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért
találat esetén a kért intézkedést - ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést
is - a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani és erről, valamint a végrehajtás
akadályairól illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a
SIRENE Irodát értesíteni kell.
(2)	Ha az a hatóság, amelyhez valamely talált tárgy leadásra került, nem rendelkezik az adott
tárgy vonatkozásában a SIS II-ből való lekérdezési jogosultsággal, a hatóság a rendőrségnek
küldi meg a tárgyat a tárgy SIS II-ben történő ellenőrzése érdekében.
(3)	A lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött
tárgyra külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a
megtalált tárgyat az eljáró hatóság lefoglalja. A tárgy további sorsának rendezése tekintetében
szükségessé váló, de nem igazságügyi útra tartozó információcserét az adott figyelmeztető
jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.
28.	§
(1)	A (6) bekezdésben foglalt eset kivételével az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó
szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a
figyelmeztető jelzés alapján megtalált, a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
tárgyat a 27. § alapján - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
szóló 2012. évi ... törvény 2. §-ában foglaltakra figyelemmel, a büntetőeljárásról szóló
14
törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazva - lefoglalja és az
eljárást lefolytatja.
(2)	A hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat - az (5) bekezdésben szabályozott eset
kivételével - értékesíti, ha
a)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatósága a tárgy lefoglalásáról szóló
értesítés megküldését követő hatvan napon belül kijelenti, hogy a tárgy visszaszerzésében
nem érdekelt és a tárgynak a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerinti tulajdonos
számára történő visszaadása érdekében sem fordul magyar igazságügyi hatósághoz, vagy
b)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult
személy a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés megküldését követő hatvan napon belül
ba)	úgy nyilatkozik, hogy a tárgy visszaadásában nem érdekelt, vagy
bb)	a visszaszármaztatásban való érdekeltségével kapcsolatos nyilatkozatot nem tesz, vagy
c)	a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam igazságügyi hatósága a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül,
illetve a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult a
b)	pont ba) alpontja szerinti nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül a tárgy átvétele
iránt nem intézkedik.
(3)	A hatóság az értékesítésből befolyt összeget - a pénzkövetelés elévüléséig - letéti számlán
kezeli, s erről az érintetteket értesíti. A hatóság a letéti számlán kezelt összegből levonja a
tárgy tárolásával és értékesítésével járó költségeit.
(4)	A tagállami igazságügyi hatóság egy alkalommal kérheti a tárgy visszaadását célzó
igazságügyi megkeresés előterjesztésére nyitva álló határidő további hatvan nappal történő
meghosszabbítását. Ebben az esetben a (2) bekezdés c) pontja alapján a tárgy csak a
meghosszabbított határidő letelte után értékesíthető.
(5)	Ha a tárgy (2) bekezdés szerinti értékesítése, vagy a figyelmeztető jelzést kibocsátó
tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult részére történő átadása olyan harmadik
személy jogait sértené, aki a jóhiszemű, így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték
fejében történő szerzés tényét igazolja, a hatóság a tárgyat az érdekelt harmadik személy
részére adja ki.
(6)	Ha a figyelmeztető jelzés alapján megtalált, a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott tárggyal összefüggésben Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban,
lefoglalására és a lefoglalt dolog kiadására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
13.	Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése
29.	§
Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezésekor a hasonló jellemzőkkel
rendelkező személyek megkülönböztetése biztosított legyen, a SIS II Rendelet 35. cikkében
meghatározott eljárást kell alkalmazni.
14.	Eljárás személyazonossággal való visszaélés esetén
30.	§
(1)	Ha a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóság vagy a
SIS II-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS II-ben történt lekérdezés eredményeként
észleli, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, a rendőrség - az érintett
15
személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra,
illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz, valamint
feljegyzi a SIS II Rendelet 36. cikk (3) bekezdése szerinti adatokat. Az adatkezelés célja,
hogy az érintett személy kétséget kizáróan azonosítható legyen és számára a figyelmeztető
jelzésből ne származzon hátrányos jogkövetkezmény.
(2)	Ha a személyazonossággal való visszaélést magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság
által elhelyezett figyelmeztető jelzés kapcsán állapították meg, a rendőrség az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem befogadását követően haladéktalanul
továbbítja a figyelmeztető jelzést elrendelő hatóságnak. A figyelmeztető jelzést elrendelő
hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Ha a
figyelmeztetést elrendelő hatóság a figyelmeztető jelzést fenntartja, az (1) bekezdésben
meghatározott adatokat kiegészítő adatként rögzíti a CS.SIS-ben.
(3)	Ha a személyazonossággal való visszaélés a SIS II-t alkalmazó külföldi állam által
elrendelt figyelmeztető jelzés kapcsán került megállapításra, az adatokat a SIRENE Irodának
kell megküldeni, amely haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó
tagállamnak. Az adatok csak a SIS II Rendelet 36. cikk (6) bekezdésében foglalt korlátozással
használhatók fel, és azokat a SIS II Rendelet 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetben
törölni kell.
(4)	Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan valamely
magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság figyelmeztető jelzést helyezett el vagy kíván
elhelyezni a SIS II-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a
figyelmeztető jelzést elhelyező hatóságot a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések
megtétele érdekében.
15.	A SIS Il-be bevitt adatok minősége
31.	§
A 3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag a figyelmeztető jelzés elhelyezését
elrendelő jelzéskezelő jogosult az általa bevitt adat módosítására, kiegészítésére,
helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.
32.	§
A SIS II adatokat kezelő szervek csak az e törvényben meghatározott figyelmeztető jelzéseket
kezelhetik, valamennyi adatkezelésükért felelősséggel tartoznak és őket terheli annak
bizonyítása, hogy adatkezelésük jogszerű volt.
33.	§
A körözést folytató rendőri szerv, valamint a körözési információs rendszert működtető
központi rendőri szerv kizárólag az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő
adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőségellenőrzése céljából, az ahhoz
szükséges mértékben - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - jogosult a 16. § a)-
d), illetve f)-g) pontja szerinti nyilvántartásokból az ujjnyomatokra vonatkozó, valamint a 16.
§ i)-l) pontja szerinti adatok átvételére.
16.	Nemzeti adatvédelmi ellenőrző szerv
16
34. §
(1)	A rendszeres adatvédelmi ellenőrzési feladatokat a SIS II Rendelet 44. cikke alapján
kijelölt nemzeti ellenőrző hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság (a továbbiakban: NAIH) az Info.tv. VI. Fejezetének rendelkezései alapján látja el
azzal az eltéréssel, hogy ezen eljárását hivatalból indítja meg. A NAIH-ot ennek során teljes
és feltétlen, valamennyi adatkezelésre kiterjedő ellenőrzési jog illeti meg.
(2)	A NAIH bejelentésre vagy hivatalból ellenőrzi a SIS II-vel összefüggésben végzett
adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, kivizsgálja az adatkezelés és adattovábbítás
jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket, valamint az adatkezelő által a 26. § (1) bekezdése
szerinti tájékoztatás megtagadása ellen hozzá intézett jogorvoslati kérelmet.
(3)	A (2) bekezdés szerinti jogorvoslati jog nem érinti az érintettnek az Info.tv. 22. §-a szerinti
bírósági jogorvoslati jogát.
(4)	Valamennyi érintett köteles a NAIH ellenőrzései során a NAIH-hal együttműködni.
35.	§
Ha a NAIH által vizsgált adatokat más, a SIS II-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte
el a CS.SIS-ben vagy azokat kiegészítő információként közölte, a NAIH az eljárást az érintett
tagország ellenőrző hatóságának bevonásával a SIS II Rendelet 34. cikk (3)-(4) bekezdésében
foglalt eljárás szerint folytatja.
17.	Napló és jogosultság-nyilvántartások vezetése
36.	§
(1)	Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének ellenőrizhetősége
céljából az N.SIS II Hivatal, valamint az általuk végzett adatkezelési műveletek tekintetében a
jelzéskezelők és a SIS II-höz hozzáférésre jogosult szervek nyilvántartást vezetnek a CS.SIS -
be történő adatbevitelről, a CS.SIS-ben történő adatmódosításról, valamint adattörlésről és
lekérdezésről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát valamint a
figyelmeztető jelzés schengeni azonosítóját,
b)	a 10-11. § szerinti tárgy schengeni azonosító számát,
c)	az adatbevitel, -módosítás, -törlés, lekérdezés tényét, helyét és időpontját, valamint
d)	az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést és a lekérdezést elrendelő szerv megnevezését és
az intézkedés vagy lekérdezés jogalapját, valamint az adatbevitelt, -módosítást, -törlést vagy
lekérdezést végző személy azonosító adatát.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő
az általa továbbított adat tekintetében, továbbá a SIRENE Iroda és a NAIH tekinthet be.
(4)	A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a SIS II Rendelet 12. cikk (4) bekezdésében
meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő
adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az
adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.
37.	§
17
(1)	Valamennyi, az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezet
nyilvántartja a SIS II-ben adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat a jogosulatlan
adatkezelés elkerülése érdekében.
(2)	A jogosultság-nyilvántartás a felhasználó alábbi adatait tartalmazza:
a)	viselt családi és utónevét (utónevek),
b)	születési családi és utónevét (utónevek),
c)	anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d)	születési helyét (ország, település),
e)	nemét,
f)	születési idejét,
g)	szervezeti felhasználói azonosítóját, valamint
h)	felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát.
(3)	Az NS.CP-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a rendszer-rendszer kapcsolat
útján kezdeményezett adatkezelési műveletek során a jelzéskezelő rendszer nevét,
azonosítóját, valamint az adatkezelési műveletet végző személy jogosultság-azonosítóját
köteles átadni az N.SIS II Hivatal részére.
38.	§
(1)	Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő
szervezetekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját,
b)	a jelzéskezelő rendszer adatkezelőjének nevét,
c)	a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, valamint
d)	az adatkezelési műveletet végző személy nevét és jogosultság-azonosítóját.
(2)	Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő
felhasználókról a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében jogosultsági nyilvántartást
vezet, amely tartalmazza a hozzáférést igénylő
a)	viselt családi és utónevét (utónevek),
b)	születési családi és utónevét (utónevek),
c)	anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d)	születési helyét (ország, település),
e)	nemét,
f)	születési idejét,
g)	a hozzáférés típusát,
h)	felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint
i)	a hozzáférést igénylő személy szervezeti és munkaköri adatait.
(3)	A jogosultsági nyilvántartásból adatot igényelhetnek a 19. §-ban meghatározott szervek és
a SIRENE Iroda a rájuk vonatkozó adatok tekintetében.
18.	Titoktartási kötelezettség
39.	§
(1)	A SIS II-ben tárolt adatokhoz és a kiegészítő információkhoz, valamint az alkalmazott
technológiához hozzáférési joggal rendelkező személy köteles titoktartási nyilatkozatot tenni,
amelyben vállalja, hogy az összes, a SIS II-vel kapcsolatban a tudomására jutott információt
18
titokként megőrzi. Az ilyen személy az adatokhoz, információkhoz és technológiákhoz való
hozzáférés megadása előtt képzést kap az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokról,
valamint a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.
(2)	A titoktartási kötelezettség az érintett személyek foglalkoztatásának megszűnése után tíz
évig változatlanul fennáll.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyt foglalkoztató szerv köteles a titoktartási
nyilatkozatot az érintett személy foglalkoztatásának megszűnésétől számított tíz évig
megőrizni.
19.	Jogorvoslatok
40.	§
(1)	A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és
visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának módosítása miatti
jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság, hatóság vagy szerv
eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
(2)	Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS II-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és
Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen
tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint
van lehetőség. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot két
hónapon belül nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 34. cikk (4).
bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a NAIH-ot.
20.	Záró rendelkezések
41.	§
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben meghatározza
a)	az N.SIS II Hivatal feladatait ellátó szervet,
b)	a SIS II-be történő adatbevitel és a SIS II-höz való hozzáférés részletes szabályait,
c)	a SIS II működtetésével, biztonságával és felügyeletével kapcsolatos részletes szabályokat,
valamint
d)	a SIS II-ben elért találatot követő eljárás részletes szabályait.
42.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15.
napon hatályba.
(2)	2013. január 1-jén lép hatályba
a)	a 46. §,
b)	a 47. § (1)-(2), (4)-(6) és (8) bekezdése, 47. § (12) bekezdés a) pontja,
c)	a 48. § (2)-(3) bekezdése, (5) bekezdése, (8) bekezdése, (10) bekezdése, (11) bekezdés a)
pontja,
d)	a 52. § (1)-(14) és (16)- (17) bekezdése, (19)-(25) bekezdése, és (27)-(28) bekezdése,
e)	az 53. §,
f)	az 54. § (3)-(10) bekezdése és (12)-(16) bekezdése,
g)	az 56. § (1) bekezdése, (3)-(4) bekezdése, és (6)-(8) bekezdése,
19
h)	az 57-58. §,
i)	a 59. § (2)-(5) bekezdése és (7) bekezdése,
j) a 60. § (1)-(13) bekezdése és (15) bekezdése,
k) a 61-63. §,
l) a 65. § (5) bekezdése.
(3)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép
hatályba az 52. § (15) bekezdése.
(4)	A SIS II Rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a
./2012/EU tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba
a)	az 1-41. §,
b)	a 43. §, a 45. §,
c)	a 47. § (3), (9)-(11) bekezdése, 47. § (12) bekezdés b) pontja,
d)	a 48. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, (6)-(7) bekezdése, (9) bekezdése és a (11) bekezdés
b)	pontja,
e)	a 49. §,
f)	az 52. § (18) bekezdése és (26) bekezdése,
g)	az 54. § (1)-(2) bekezdése, (11) bekezdése, (17) bekezdése,
h)	az 55. §,
i)	az 56. § (2) bekezdése, (5) bekezdése és (9)-(11) bekezdése,
j) az 59. § (1) bekezdése és (6) bekezdése,
k) a 60. § (14) bekezdése,
l) a 64. §, valamint
m) a 69. §.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter
határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
43.	§
(1)	Ha jogszabály a Schengeni Információs Rendszerről rendelkezik, azon a SIS II-t kell
érteni.
(2)	A jelzéskezelők biztosítják, hogy e § hatálybalépésétől számított három éven belül
valamennyi, a Schengeni Információs Rendszerből a SIS II-be áttöltésre került hazai
figyelmeztető jelzés megfeleljen a SIS II-t szabályozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek.
Ezeket a szempontokat a figyelmeztető jelzések valamennyi módosítása, kiegészítése,
helyesbítése vagy frissítése esetén, illetve a figyelmeztető jelzésre elért találat esetén is
vizsgálni kell.
44.	§
(1)	A 48. § (1)-(4) bekezdése, valamint (7)-(8) bekezdése, valamint a (10) bekezdés a)-c)
pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	A 66. § az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
45.	§
20
(1)	E törvény
1.	60. § (8) bekezdése a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról
szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének,
2.	60. § (1)-(7) bekezdése a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó
tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi
irányelvnek [7. cikk, 12. cikk (4) és (6) bekezdés, 19 cikk (1) bekezdés, 20. cikk (1) bekezdés,
25.	cikk (2) bekezdés a) pont, 27. cikk (2) bekezdés c) pont, 39. cikk (1) bekezdés a) pont i)
alpont és d) pont],
3.	a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak és
4.	az 59. § (1) bekezdése a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak
visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló,
2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (9)
bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény
1.	a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami
szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való
hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet és
2.	a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
46.	§
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet 41/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „útlevélhatóság
személyazonosításra” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság, vagy a konzuli szolgálat
közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője személyazonosításra” szöveg
lép.
47.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
„p) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető
jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és
adattovábbítási feladatokat.”
(2)	Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
21
„n) személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének,
eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának,
elvételének adatait.”
(3)	Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„o) személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével
kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat.”
(4)	Az Nytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (4)
bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok
kivételével - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.”
(5)	Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„d) a 9. § (2) bekezdésp) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.”
(6)	Az Nytv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről,
valamint a 11. § (1 ) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett
hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító
igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy
azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a
személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen
adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
(7)	Az Nytv. 21. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat
jogosultak igényelni:)
„r) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye,
a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és
idejére vonatkozó adatok kivételével a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet a hallgatói
hitel folyósításával, visszafizetésével és a célzott kamattámogatás igényléséhez szükséges
igazolások kiadásával összefüggő feladatai ellátásához.”
(8)	Az Nytv. 22. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok
igénylésére jogosultak:)
22
„i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló
konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez.”
(9)	Az Nytv. a következő 24/D. §-sal egészül ki:
„24/D. § A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól
adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi ... törvény
rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.”
(10)	Az Nytv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése
céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító
igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a
jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.
(2)	Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv
kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve
az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a
központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a
figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(3)	Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült
és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti
módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről.”
(11)	Az Nytv. a következő 50. §-sal egészül ki:
„50. § (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és
45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(2)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi
rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.”
(12)	Hatályát veszti az Nytv.
a)	21. § e) pontja, valamint
b)	29. § (8)-(9) bekezdése.
48.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2)
bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)
23
„h) akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján
védelem alá kell helyezni.”
(2)	Az Rtv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben meghatározott őrzött szállás területén - a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára
szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével - bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági
feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.”
(3)	Az Rtv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az
a)	(1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő
személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a
közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági
eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés
jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett
személy jogainak gyakorlása érdekében
b)	(5a) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes
adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult
büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének
közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak
gyakorlása érdekében használható fel.”
(4)	Az Rtv. 46/B-46/C. §-a és az azt megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezés lép:
„Rejtett ellenőrzés elrendelése
46/B. § A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból rejtett ellenőrzésre
irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben
a)	arra a személyre, akiről
aa)	megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2012. évi .... törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos
bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab)	okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt
követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az
általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b)	az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, a Schengeni Információs
Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti
tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő
módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
tárgyakra.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető
jelzés végrehajtása
46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során
megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni
24
Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti
személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2)	A rendőr - a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának
veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti,
amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3)	A rendőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az
intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető
jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja
a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló
figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a)	az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b)	az intézkedés helye, ideje, indoka,
c)	az utazás útvonala és az úti cél,
d)	az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó
személyek természetes személyazonosító adatai,
e)	a használt jármű azonosításához szükséges adatok és
f)	a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem
alkalmazható.”
(5)	Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása
céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
„k) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott
személy szagmintáját, valamint az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény ügyében
lefolytatott büntetőeljárás során rögzített helyszíni szagmaradványokat a rögzítésüktől
számított három évig.”
(6)	Az Rtv. 91/O. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/O. § (1) A rendőrség a határellenőrzési feladatok folyamatos ellátása érdekében
elektronikus úton technikai másolatot vehet át az alábbi nyilvántartásokból:
a)	a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b)	a vízumnyilvántartás,
c)	a körözési információs rendszer, valamint
d)	a Schengeni Információs Rendszer.
(2)	A technikai másolatot elektronikus úton folyamatosan frissíteni kell, a technikai másolat
alapján állandó adatállomány nem hozható létre.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások üzemzavar miatt elektronikus úton
nem elérhetők, a rendőrség - jogszabályban meghatározottak szerint - a technikai másolatból
végezhet lekérdezéseket. A másolatból csak az (1) bekezdésben meghatározott
nyilvántartások adatállományához hozzáférési joggal rendelkező személy végezhet
adatlekérdezést.
(4)	A technikai másolat alkalmazásának tényét az (1) bekezdésben meghatározott
nyilvántartások központi adatkezelő szervénél, illetve a technikai másolatot alkalmazó
rendőrségi szervnél is dokumentálni kell.
25
(5)	A másolatból lekérdezést végző szerv a technikai másolat naplóadatait, illetve a (4)
bekezdés szerinti egyedi lekérdezést végző szerv az erre vonatkozó naplóadatokat naponta
köteles a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni.”
(7)	Az Rtv. 101. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
„n) a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve által a 91/O. § (3) bekezdése alapján
a 91/O. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott nyilvántartásokról készült technikai
másolatból végzendő lekérdezés részletes szabályait.”
(8)	Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
„f) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a
gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi
eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának
részletes szabályait.”
(9)	Az Rtv. 104. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„l) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. és
37.	cikkei [46/B-46/C. §],”
(10)	Az Rtv.
a)	42. § (7) bekezdés c) pontjában az „(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5) és (5a)
bekezdésben”,
b)	42. § (8) bekezdésében az „a (6) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (7) bekezdés”,
c)	42/A. § (1) bekezdésében a „42. § (1), (2) és (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „42.
§ (1), (2), (5) és (5a) bekezdésében”,
d)	91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá hang- és szagmintáját” szövegrész helyébe a
„hangmintáját”
szöveg lép.
(11)	Hatályát veszti az Rtv.
a)	91/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „és szagmintákat” szövegrész, valamint
b)	104. § k) pontja.
49. §
(1)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban:
Nbtv.) 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe
rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a
26
rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági
érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben -
kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36.
cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre
irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.”
(2)	Az Nbtv. 80. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36.
cikke [41/A. §],”
(3)	Hatályát veszti az Nbtv. 80. § a) pontja.
50. §
(1)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: T.) 37. §-a a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a
hallgatói hitelrendszert működtető szervezet erre irányuló igénye esetén adatszolgáltatási
engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet
részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja
nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének
változásáról, az országnak a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása tényéről,
valamint az érintett elhalálozásáról.”
(2)	A T. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az
adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása
érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az
érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”
51. §
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tagjai, az önkormányzati tűzoltóságok
tisztségviselői, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagjai a
katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés
27
megszerzése során a képzés költségei tekintetében mentességet élveznek a hivatásos
katasztrófavédelmi szervezet szakképző intézményében. A képzéshez kapcsolódó utazási,
élelmezési, szállás-, tanszer-, tankönyv-, jegyzet-, bizonyítvány-, a vizsgabizottság
működésével kapcsolatos költségeket, valamint a képzéshez szükséges foglalkozás-
egészségügyi alkalmassági vizsgálatok költségeit a beiskolázó szerv vagy a képzésben
résztvevő viseli.”
(2)	A Ttv. V. Fejezete a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: Repülőtér)
működő Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóság működési, fenntartási és alapfeladatai ellátásához
szükséges fejlesztési költségeit - a személyi állomány bér- és bérjellegű költségei és általános
tűzoltó-szakmai képzési költségei kivételével -, továbbá a repülőtér és a légijárművek
szakismereteivel összefüggő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO)
szabványainak és ajánlott gyakorlatainak megfelelő alap- és éves megújító képzés (elméleti és
gyakorlati) szervezését és költségeit a Repülőtér üzembentartója biztosítja a Repülőtér
üzembentartója és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve erre vonatkozó
megállapodása szerint.”
(3)	A Ttv. 47. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„4. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó
egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkormányzati és létesítményi
tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél,
jogi személyeknél, jogi és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeteinél a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban
foglalkoztatóknak és foglalkoztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést
nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok
szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelményeit, képzési rendszerét.”
52. §
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban Utv.) 4. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben,
továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való
visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;”
(2)	Az Utv. 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
28
„e) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c)
pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet.”
(3)	Az Utv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél
kiállításának ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz
nap.”
(4)	Az Utv. 11. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével -
kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.
(3)	A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A
hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást
elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy
országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont]
diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala -, hajós szolgálati útlevél esetében a
hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.”
(5)	Az Utv. 12. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Diplomata-útlevélre jogosult)
„f) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
g)	az a)-f) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő
házastársa, eltartott gyermeke.”
(6)	Az Utv. 14. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal
vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg
kiküldetésük idejére]
„d) a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka
elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi
dolgozók.”
(7)	Az Utv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön
tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó
házastársának és eltartott gyermekének adható.”
(8)	Az Utv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Nem utazhat külföldre
29
a)	aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási
letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes
végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b)	aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll,
c)	akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben
felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre
emelkedésétől
ca)	a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
cb)	a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
d)	akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a
kényszergyógykezelés tartama alatt,
e)	akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a
javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás
tartama alatt, vagy
f)	akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására
kötelezték.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb
korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén
a)	az ügyész vagy
b)	ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíró
elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.
(3)	Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés,
büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett
elvenni, az ügyész a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(4)	Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíró továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott,
az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(5)	Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását
a)	az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó
vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak
ellenőrzését végrehajtó szerv,
b)	az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést
foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi
megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
c)	az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,
d)	külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság
hajtja végre.
(6)	A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott
kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó
bíróság közli az érintettel.
(7)	Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti
okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul
visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának
lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az
útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.
(8)	Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az
úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.”
(9)	Az Utv. a következő 16/A-16/C. §-sal egészül ki:
30
„16/A. § (1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1)
bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb
korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi
nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell
nyilvántartani.
(2) A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik - a
bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya
kivételével - magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az
útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.
16/B. § (1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés
vagy egyéb korlátozás elrendelése, kiszabása, illetve megszüntetése esetén a bűnügyi
nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve
ügyész a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére teljesítendő adatközlési
kötelezettségének teljesítése előtt ellenőrzi az útiokmány-nyilvántartásban, hogy a érintett
személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e.
(2)	Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási
rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész
elektronikus úton vagy az ehhez szükséges technikai feltételek hiányában telefaxon, a döntés
meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre
utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a
nyilvántartásból történő törlése érdekében.
(3)	A bíróság, illetve az ügyész a következő adatokat közli az útlevélhatósággal:
a)	az érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét,
anyja születési családi és utónevét,
b)	úti okmányának típusát, számát, valamint
c)	az érintett személyre vonatkozó határozatot hozó bíróság, illetve ügyészség megnevezését,
a határozat számát és keltét.
(4)	A 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés,
intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt elrendelt külföldre utazási korlátozás megszűnéséről a
bűnügyi nyilvántartó szerv értesíti az útlevélhatóságot.
(5)	Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv
értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy törlést huszonnégy
órán belül elvégzi.
16/C. § (1) Ha az érintett személy külföldi - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére
adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi
érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.
(2)	Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi
terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre
kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett
személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(3)	Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert
külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére
adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi
érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.”
(10)	Az Utv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(1) Érvénytelen az úti okmány, ha
a)	elveszett vagy eltulajdonították,
b)	személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
c)	meghamisították,
d)	megsemmisült,
e)	az arra való jogosultság megszűnt,
f)	azt nem az arra jogosult használja fel,
g)	érvényességi ideje lejárt,
h)	annak jogosultja a külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
i)	a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták, vagy
j) a használatára jogosult meghalt.”
(11)	Az Utv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23.§ (1) Az érvénytelen úti okmányt - a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
kivétellel - az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség és a rendőrség, a Nemzeti Adó-
és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre
feljogosított tagja, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli
tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(2)	Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a
visszavonásról öt napon belül dönt.
(3)	Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány
visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
(4)	A 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott okból érvénytelen úti okmány
visszatartásának érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szerv intézkedik.”
(12)	Az Utv. 24-24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat
kezeli:
a)	az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét,
anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési
családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a
továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát
igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,
b)	az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai
tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,
c)	a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár
törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát
igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d)	kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői
felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság
vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a
megszüntetés kezdő időpontját),
e)	az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az
ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság
megszűnésének okát és időpontját,
32
f)	az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. §
(1)	bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,
g)	a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a
továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
h)	az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
i)	a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott adatokat,
j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság
megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott adatokat, továbbá
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél
kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24/A. § (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő
feladat- és hatáskörében:
a)	felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködői tevékenysége felett,
b)	biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,
c)	a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén
adatszolgáltatást teljesít,
d)	végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási
feladatokat, valamint
e)	működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
(2)	A járási hivatal a 24. § a)-f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős
miniszter a 24. § a)-f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek
változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.”
(13)	Az Utv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti
adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben
meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.”
(14)	Az Utv. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási
jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)
„b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § g)
pontjában meghatározott adatokat, valamint”
(15)	Az Utv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az útlevélhatóság a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus
úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult
adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.”
(16)	Az Utv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(2) Hivatalos útlevelek esetében
a)	az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél
esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az
útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága
megszűnt,
b)	az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy
gazdálkodó szervezettől.”
(17)	Az Utv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) A központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladatai ellátása
céljából - a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró
hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal vámszervének és nyomozóhatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az
idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(2)	A központi adatkezelő szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a 24. § g) pontban
meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy
28.	§ (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti
igénylését.
(3)	A Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás
megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen
adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)-f) és h)-k)
pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően
haladéktalanul törölnie kell.
(4)	Az útlevélhatóság, illetve a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás
során a személyazonosítás céljára a 24. § a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott
adatokat szolgáltathatja.”
(18)	Az Utv. 27. §-a a következő (5)- (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központi adatkezelő szerv a külön jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés
elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a
központi útiokmány-nyilvántartásban a 20. § (1) bekezdés a), c), d), f), h) és i) pontja szerinti
okból érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél külön törvényben meghatározott
adatait.
(6)	Amennyiben a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány esetében az okmány
megkerülésének tényét és időpontját, illetve a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti okmány
esetében a külföldre utazási korlátozás megszűnését és időpontját, valamint a 19. § (3)
bekezdésében foglalt visszavonási ok megszűnését és időpontját a központi útiokmány-
nyilvántartásba bejegyezték, a központi adatkezelő szerv az (1) bekezdés szerint gondoskodik
a továbbított figyelmeztető jelzés törléséről.
(7)	Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti
okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány
megkerüléséről értesíti a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv a külön
jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés
beviteléről, illetve törléséről.”
34
(19)	Az Utv. 28. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a
kérelemre és annak teljesítésére az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2b) Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági
bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező
bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.”
(20)	Az Utv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az
adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított -
húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.”
(21)	Az Utv. 30. és 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) Az útlevélhatóság és a közreműködő szerv a 24. §-ban meghatározott adatok
kezelésére az eljárás befejezéséig jogosult.
(2)	Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének
lejártától számított egy évig kell megőrizni, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó
jogszabályok szerint selejtezni kell.
31.	§ (1) A központi adatkezelő szerv a 24. §-ban meghatározott adatokat az úti okmány
érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezeli.
(2)	A központi adatkezelő szerv a 16/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a
külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezeli.”
(22)	Az Utv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél
adatait
a)	az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, továbbá a
vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. §
(1)	bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,
b)	egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős
miniszter,
c)	szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint
d)	hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet
az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.”
(23)	Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével
lehetővé tevő módon előállított személyes adatait)
„a) az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevelek pótlására
történő útlevél-kiállítás, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő
felhasználás érdekében - a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének
35
lejártáig jogosult kezelni, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt
követően az adatokat haladéktalanul törölni kell; hozzájárulás hiányában az útlevélhatóság a
tároló elemet kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni és az
adatokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,”
(24)	Az Utv. 41. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont
tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben hogy rendeletben határozza meg)
„g) a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására
szolgáló formanyomtatvány adattartalmát.”
(25)	Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a
tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus
elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(26)	Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a
tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus
elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi
határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(3)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi
rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja.”
(27)	Az Utv.
a)	11. § (3) bekezdésében a „[12. § (1) bekezdés f) pont]” szövegrész helyébe a „[12. § (1)
bekezdés g) pont]”,
b)	13. § (1) bekezdés a) pontjában a „munkatársa” szövegrész helyébe a „közszolgálati
tisztviselője”,
c)	19. § (1) bekezdésében az „Az útlevélhatóság az érvénytelen” szövegrész helyébe az „Az
útlevélhatóság - a 20. § (1) bekezdés a), d), h) és i) pontjában meghatározott eset kivételével
- az érvénytelen”,
d)	21. §-ában a „20. § (1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „20. § (1) bekezdés e)
pontjában”,
e)	26. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „útlevélhatóság” szövegrész helyébe az
„útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli
tisztviselője”,
36
f)	28. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Az útlevélhatóság, illetőleg” szövegrész
helyébe az „A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel”,
g)	28. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Az útlevélhatóság” szövegrész helyébe az
„A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság”, valamint
h)	28. § (6) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1), (2) és (2b)
bekezdésben”
szöveg lép.
(28)	Hatályát veszti az Utv. 23/A. §-a.
53.	§
Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 146. §-a.
54.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő
(3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) A nyilvántartó a Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SIS II)
elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) elhelyezése céljából
az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a forgalmi engedélynek, vezetői
engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének az adatait, amelynek elvesztését,
eltulajdonítását, vagy egyéb jogszabályban meghatározott okból történő érvénytelenítését az
engedély-, illetve járműnyilvántartásba bejegyezték.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti okmány időközben megkerült és megkerülésének tényét az
engedély-, illetve járműnyilvántartásba bejegyezték, a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti
módon gondoskodik a figyelmeztető jelzés törléséről.
(4)	Ha a vezetői engedély megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen vezetői
engedély eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről), illetve az eltűnt
kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a nyilvántartót, az a jogszabály szerinti
felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve
törléséről.”
(2)	A Kknyt. 5. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
„k) jogosult a törvényben meghatározottak szerint a SIS II-ből adatot igényelni.”
(3)	A Kknyt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a)	a járművezető,
aa)	természetes személyazonosító adatát,
ab)	lakcímét,
ac)	arcfényképét (arcképmását),
ad)	saját kezű aláírását,
37
ae)	egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,
af)	elhalálozásának idejét,
ag)	állampolgárságát,
ah)	közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait, továbbá
b)	az engedély
ba)	típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára),
cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó
adatokat,
bb)	elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő
érvénytelenségére, megtalálására és megkerülésére vonatkozó adatokat,
bc)	hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat, valamint
bd)	a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára
vonatkozó adatokat.
(2)	Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a
figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő
adatok esetében jogszabályban meghatározott adatokat is.”
(4)	A Kknyt. 9. § (2) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)
„e) járműokmányainak és hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására,
megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére,
vonatkozó adatokat,
f)	az állandó forgalmi engedély okmány, illetve az állandó rendszámtábla tekintetében a
figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatait, valamint
g)	kilométerszámláló műszere által jelzett értéket (km-óra állást) és a km-óra állás
rögzítésének időpontját.”
(5)	A Kknyt. 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:)
„a) a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § (1) bekezdés a)
alpont aa)-ae) és ag) alpontjában megjelölt adatokról, valamint a 8. § (1) bekezdés a) pont
aa), ab), ag) a/pontjában megjelölt adatok megváltozásáról;
b)	a 8. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról és az annak alapjául
szolgáló okmányokban foglalt adatokról;
c)	a vizsgálatot végző szerv tájékoztatása alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont ae) pontjában
megjelölt adatokról, azok változásáról;”
(6)	A Kknyt. 14. § (2) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót értesíti:)
„c) a jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt
adatokról;
d)	a parkolási igazolványt kiállító hatóság a 8/A. §-ban meghatározott adatokról;
38
e)	a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) és ae)
pontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó, továbbá k) és l)
pontjában, valamint a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá
a járműhonosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában
meghatározott adatairól;”
(7)	A Kknyt. 14/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési igazgatási hatóságot értesíti)
„a) a vizsgálatot végző szerv a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) pontjában megjelölt adatokról és
azok változásáról;”
(8)	A Kknyt. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó kezeli:)
„b) a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott
adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig; a 9. § (2)
bekezdés f) pontja szerinti adatokat a törvényben meghatározott időtartamig;”
(9)	A Kknyt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartó a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) pontjában meghatározott személyes
adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig, a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat a
jogszabályban meghatározott időtartamig kezeli.”
(10)	A Kknyt. 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési igazgatási hatóság az 5. § (1) bekezdés h) és j) pontjában meghatározott
feladata ellátása céljából kezeli a 8. § (1) bekezdésében és a 8/A. §-ban meghatározott
adatokat, a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdés a), b),
e)	és f) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető közlekedésbiztonsági
alkalmatlanságára vonatkozó adatait.”
(11)	A Kknyt. 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 8. § (2) bekezdésében, illetve a 9. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokról
adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi . törvény
rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.”
(12)	A Kknyt. 19. § (1) bekezdés d)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból igényelheti(k):)
„d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek
nyilvántartásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) alpontjában, valamint a b) pont ba)
39
és bc) alpontjában meghatározott adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági
adatait, valamint a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vámszerve vagy nyomozóhatósága részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos
szolgáltatás elrendelése céljából a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott adatokat;
e)	a települési önkormányzat jegyzője
ea)	gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2)
bekezdés a)-e) és g) pontjában, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat,
eb)	közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő
feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b), e) ésf)
pontjában, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében, valamint a
9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt adatokat;
f)	az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában,
valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés
a)-c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;
g)	a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2)
bekezdés a)-e) és g) pontjában, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat;
h)	a közterület-felügyelet a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f)
pontjában, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében
meghatározott adatokat; ”
(13)	A Kknyt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:
a)	a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével
aa)	a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,
ab)	a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok a közúti közlekedési ellenőrzéssel
kapcsolatos feladataik ellátásához;
b)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a
polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § (1)
bekezdés a) pont ac), ad), ag), ah) alpontjában és a 9. § (1) bekezdés d), g) pontjában
meghatározott adatok kivételével.”
(14)	A Kknyt. 21. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatot igényelhet magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: kérelmező):)
„a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ae)
és ah) alpontjában, a 8/A. § b)-c), e), i) pontjában és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott adatok kivételével;”
(15)	A Kknyt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott adatokról a
járműazonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes
adatainak szolgáltatását megtiltotta.”
(16)	A Kknyt. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
40
„(5) Törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő
részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad)
alpontjában, valamint a b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott adatairól a
személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából
adatot szolgáltathat. A 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatot a
személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen
adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
(17)	A Kknyt. 43. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38-
39.	és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(3)	E törvény
a)	a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami
szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való
hozzáféréséről szóló, 1986/2006/EK rendeletnek, továbbá
b)	a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34.
cikkének
végrehajtását szolgálja.”
55. §
(1)	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény (a továbbiakban NEBEK tv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében
történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a
Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi . törvényben
a SIRENE Irodára ruházott feladatokat.”
(2)	A NEBEK tv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) E törvény
1.	3. §-a, 6. §-a, és 10. §-a a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt
hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából
történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-4. és 16.
cikkeinek,
2.	9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak
való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 9/A.§-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít
meg.”
41
56. §
(1)	A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztktv.) 1.
§ (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) körözés:
aa)	a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott eltűnt személy felkutatására, védelem alá
helyezésére, körözést elrendelő hatóság vagy szerv elé állítására,
ab)	az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására,
ac)	a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett
tárgyak felkutatására, valamint
ad)	az elveszett, eltulajdonított, érvénytelenített okmányok, hatósági jelzések felkutatására
irányuló intézkedések,”
(2)	Az Sztktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
(a)	körözés:)
„ae) a törvényben meghatározott rejtett ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések összessége.”
(3)	Az Sztktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén - az elveszett,
eltulajdonított, érvénytelenített hazai kiállítású okmányok és a jármű hatósági jelzése
kivételével - jogszabályban meghatározott hatóság, szerv vagy személy (a továbbiakban
együtt: hatóság) rendeli el.
(2)	A rendőrség hatáskörébe tartozó körözések elrendeléséről szóló határozathozatal a
körözési információs rendszerbe történő bejegyzéssel megvalósul.
(3)	A körözést a Magyarországon előállított és elveszett, eltulajdonított vagy érvénytelenített
okmányok és a jármű jogszabályban meghatározott hatósági jelzése esetén - kivéve, ha az
eltulajdonítás miatt a rendőrségnél tettek feljelentést - e ténynek az okmányra, hatósági
jelzésre vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell
lefolytatni. Büntetőeljárás kezdeményezése esetén a Rendőrség a (2) bekezdésben foglaltak
szerint jár el és egyidejűleg az érintett tárgy eltulajdonításának tényéről értesíti az érintett
központi hatósági nyilvántartást vezető szervet.
(4)	A körözést a Magyarország területén elveszett, eltulajdonított külföldi hatóság által
kiállított okmányok és külföldi hatósági jelzések esetén a körözési információs rendszerbe
történő bejegyzés alapján kell lefolytatni.”
(4)	Az Sztktv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A körözést az elrendelő hatóság vonja vissza, a visszavonás tényének a körözési
információs rendszerbe történő bejegyzésével, valamint a 2. § (3) bekezdésében
meghatározott esetben az ott meghatározott központi hatósági nyilvántartást vezető szerv
egyidejű értesítésével.”
42
(5)	Az Sztktv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A.§ A Schengeni Információs Rendszerbe továbbított, európai vagy nemzetközi
elfogatóparancson alapuló, magyar szerv által elrendelt körözések visszavonására
haladéktalanul sor kerül azt követően, hogy az elfogatóparancsot kibocsátó szerv a
visszavonásról szóló döntést megküldi az illetékes rendőrkapitányságnak.”
(6)	Az Sztktv. 12. § (1) bekezdés j)-m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy
felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának
megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében)
„j) a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével -
az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró - jelzések
elhelyezését rendelheti el;
k) a Schengeni Információs Rendszerbe figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot
továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából adatot igényelhet;
l) a közúti közlekedési nyilvántartásokból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az
útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított,
valamint a jogszabály szerint érvénytelenített okmányokról a körözési feladatok ellátása
céljából adatokat vehet át;
m) elektronikus hírközlési szolgáltatótól helymeghatározási adatot kérhet; valamint
n) a körözött személy és tárgy felkutatása érdekében rendszámfelismerő rendszert
üzemeltethet.”
(7)	Az Sztktv. 12/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve -
eltűnt személy esetén - rendeli el)
„c) védelem alá helyezése érdekében annak a személynek, akinek a védelem alá helyezése
saját maga vagy mások védelmének biztosítása miatt szükséges.”
(8)	Az Sztktv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A körözési információs rendszerbe a körözés elrendelését vagy visszavonását
haladéktalanul be kell jegyezni
a)	a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatalát követően, vagy
b)	ha a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló határozatot nem a rendőrség hozta,
akkor a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló döntés kézhezvételét követően.
(2)	A körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a rendőrkapitányságnak, illetve
rendőr-főkapitányságnak a feladata,
a)	amelyik a hatáskörébe tartozó ügyben körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról
határozatot hozott,
b)	amelynek más hatóság a körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról hozott határozatát -
a 6. § és a 7. § alapján - megküldte,
43
c)	amelynek a bíróság a nemzetközi elfogatóparancs vagy az európai elfogatóparancs
kibocsátásáról, illetve visszavonásáról hozott határozatát megküldte.
(3)	Ha az eljáró rendőri szerv körözési tevékenysége során észleli, hogy a keresett személy
ellen más eljárásban már európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs alapján körözés van
érvényben és az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei
az előtte folyamatban lévő ügyben is fennállnak, az eljáró rendőri szerv haladéktalanul
intézkedik az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsáttatása érdekében.”
(9)	Az Sztktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:
a)	a körözött személy
aa)	természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,
ab)	álnevét, gúnynevét,
ac)	személyleírását, különös ismertető jegyeit,
ad)	fényképét,
ae)	ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
af)	vélt feltalálási helyeit,
ag)	tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját,
ah)	elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos viselkedésére,
fegyver birtoklására) vonatkozó információt,
b)	a körözés elrendelésének okát (büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a
bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését is),
c)	a körözés elrendelésének napját, az óra és perc feltüntetésével,
d)	annak a hatósági eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték,
e)	a körözést elrendelő hatóság megnevezését,
f)	a felkutatáshoz szükséges egyéb - jogszabályban meghatározott - adatot, továbbá
g)	azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi
az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve a 12. § (3)
bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta,
h)	a szabadságvesztés vagy közérdekű munka kiszabásáról rendelkező jogerős bírósági ítélet
számát.
(2)	A körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv a körözés tényének a
nyilvántartásba bejegyzését követően a körözött személy természetes személyazonosító
adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve) azonosítás céljából elektronikus úton
megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres azonosítást követően
a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás
céljából megküld a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv részére.
(3)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak
a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól a (2) bekezdésben
meghatározott kapcsolati kódon értesíti a körözési információs rendszert működtető központi
rendőri szervet.
(4)	Az érintett adatainak a körözési információs rendszerből történő törléséről a körözési
információs rendszert működtető központi szerv - a kapcsolati kód törlése céljából - értesíti a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.”
(10)	Az Sztktv. 40. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
44
„(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi
határozat 6. és 26-45. cikkének való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II)
létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít
meg.”
(11)	Hatályát veszti az Sztktv. 14/A. §-a.
57.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2a) A tiszteletbeli konzuli képviselő a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. §
(1)	bekezdése alapján érvényét vesztett útlevelet átveszi.”
58.	§
(1)	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a
Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje,
valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény
vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen
következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást,
illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha)
„ e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint”
(2)	Az Ást. 4. § (1) bekezdésében az „ , illetve jogi segítségnyújtást biztosít” szövegrész
helyébe a „ , jogi segítségnyújtást, illetve szükség szerint védett szálláshelyet biztosít” szöveg
lép.
(3)	Az Ást. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra,
hogy az 1. § (1) bekezdésében és a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt
büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. Védett szálláshely az
emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt befogadó és számára jogszabályban
meghatározott ellátásokat nyújtó létesítmény.”
(4)	Az Ást. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
45
(Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki)
„a) a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, kivéve a védett szálláshelyet,”
(5)	Az Ást. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az áldozatsegítő szolgálat más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az
áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy
áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül írásban tájékoztatja az ügyfelet - az (1)
bekezdésben foglaltakon túl - arról, hogy áldozatsegítő támogatás jogosultja lehet és
jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő.”
(6)	Az Ást. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az emberkereskedelem magyar állampolgárságú
áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának
rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket,
valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.”
(7)	Az Ást. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény 9. § (2) bekezdése és 46. § (4) bekezdése az emberkereskedelem
megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a
2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének történő megfelelést szolgálja.”
59. §
(1)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 47/B. § helyébe a
következő rendelkezés lép:
„47/B. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény,
valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény alapján harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt idegenrendészeti
kiutasításokat és a kiutasító határozatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben
elhelyezett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzéseket (a
továbbiakban: figyelmeztető jelzés) a harmadik országbeli családtag kiutasítása végrehajtása
előtt vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti eljárásban - a 33. §-ban
foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Ha a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási
tilalom, valamint a figyelmeztető jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár, az
idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről hozott határozatot az eljáró hatóság törli. Az eljáró
hatóság az eljárást húsz nap alatt folytatja le és határozattal dönt.”
(2)	Az Szmtv. 64. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Külföldre utazási korlátozás
46
64. § (1) Az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal az EGT-állampolgárral
vagy családtaggal szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az
ügyész az eljáró hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást
elrendelő határozatában az EGT-állampolgár vagy családtag úti okmányát visszatartja.
(3)	A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4)	Az eljáró hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási
korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást
haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát
visszaadja.”
(3)	Az Szmtv. 75. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a
központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a
családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:)
„f) az úti okmány, a személyazonosító igazolvány, vagy a tartózkodásra jogosító okmány
elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása;”
(4)	Az Szmtv. 80. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő EGT-
állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
„b) az elveszettként, eltulajdonítottként bejelentett úti okmány, személyazonosító és
tartózkodásra jogosító okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs
Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;”
(5)	Az Szmtv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány
megtalálásáig, ennek hiányában az adatrögzítéstől számított legfeljebb 10 évig kezeli.”
(6)	Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
f a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 20-30. cikkének, valamint
g)	a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39.
cikkének”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(7)	Az Szmtv. 80. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „úti okmányuk, illetve
személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő” szövegrész helyébe az „úti okmányuk,
47
személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmányuk elvesztését, eltulajdonítását bejelentő”
szöveg lép.
60.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. §-a a következő t)-u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„t) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan
kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós
nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a
pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről
helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel
rendelkezik;
u) őrzött szállás: a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az
idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény.”
(2)	A Harmtv. 29. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási
engedéllyel kell ellátni)
„c) törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi
hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy
kiegészítő védelmet kért;”
(3)	A Harmtv. 42. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek
vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell
alkalmazni.”
(4)	A Harmtv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A menedékjog iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását
az idegenrendészeti hatóság a külön jogszabály alapján folytatott menedékjogi eljárás jogerős
befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben
meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést
elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
(5)	A Harmtv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás,
illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli
állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való
tartózkodásra.”
48
(6)	A Harmtv. 65. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E § rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a
helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.”
(7)	A Harmtv. 66. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Külföldre utazási korlátozás
66. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik
országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság,
illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján
értesítette.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási
korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát
visszatartja.
(3)	A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4)	Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre
utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási
korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti
okmányát visszaadja.”
(8)	A Harmtv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § Ha az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik
országbeli állampolgár vagy a Magyarország területén élő hontalan úti okmánya visszatartása
érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról
szóló törvény alapján értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.”
(9)	A Harmtv. 100. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy
megsemmisülését bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)
„b) az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy
tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs
Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye;”
(10)	A Harmtv. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány
megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli.”
(11)	A Harmtv. 106. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)
„h) a köztartozásmentes adózói adatbázisból.”
49
(12)	A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő t)-v) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
t) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január
27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv;
u) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy
a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e
státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK
tanácsi irányelv;
v) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások
minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv.”
(13)	A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„g) a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló,
2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet,
h)	a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására
irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi
rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(14)	A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(E törvény)
,,i) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 20-30. cikkének, valamint
j) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39.
cikkének;”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(15)	A Harmtv. 100. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „úti okmány elvesztését,
eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentő” szövegrész helyébe az „úti okmány és a
tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő” szöveg lép.
61.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 52. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
50
„(2) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező
kérelmét írásban visszavonja.”
(2)	A Met. 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az előzetes
vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a)	a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elfogadhatóságának, vagy nyilvánvalóan
megalapozatlanságának elbírálását megakadályozza;
b)	a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását
megfelelően nem igazolja;
c)	ismeretlen helyre távozott;
d)	kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (3) bekezdés a) pontja
alapján; vagy
e)	ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza, vagy lehetetlenné teszi.”
(3)	A Met. 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye.”
(4)	A Met. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a
menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet
az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A
felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság döntésének végrehajtására - az
54. § (2)-(3) bekezdése alapján hozott döntés kivételével - halasztó hatálya van.”
(5)	A Met. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Ha a kérelmező második kérelmét azt követően nyújtja be, hogy első kérelme
tárgyában - a kérelem írásban történő visszavonásától eltérő okból - jogerős megszüntető
döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően
felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti
vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.
(2)	Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem
elfogadhatatlanságát vagy nyilvánvaló megalapozatlanságát állapítja meg, a kérelmezőt a
döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt
jogosultságok.
(3)	Ha a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős
elutasító, illetve a kérelem írásban történő visszavonása miatt jogerős megszüntető döntés
született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának
fennállását nem állapította meg
a)	a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya
aa)	a kiutasítás végrehajtására;
ab)	a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;
b)	a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
51
(4)	Az (3) bekezdés b) pontjában foglaltak nem érintik a jogszabályok alapján biztosított
jogosultságokat.”
(6)	A Met. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A részletes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghalt.
(2)	A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha az 52. § (2)
bekezdésében foglalt feltétel fennáll.
(3)	A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a részletes
vizsgálati eljárást megszünteti, ha
a)	az 52. § (2a) bekezdés b)-e) pontjában foglalt feltétel fennáll,
b)	a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem érdemi elbírálását
megakadályozza vagy
c)	az 51. § (2) vagy (5) bekezdés alapján a kérelem részletes vizsgálati eljárás nélküli
elutasításának lett volna helye.
(4)	Ha a menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, a továbbiakban az
52. § (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A részletes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye.”
(7)	A Met. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres
eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés,
intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi
szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el.”
(8)	Hatályát veszti a Met. 30. § (1) bekezdés a) pontja.
62.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Bnytv.) 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:)
„e) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása.”
(2)	A Bnytv. 28. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
„ b) az elrendelt kényszerintézkedést, annak időtartamát, megszűnése tényét;”
(3)	A Bnytv. a következő 30/A-30/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása
52
30/A. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok
kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre
utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.
30/B. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait
kell nyilvántartani,
a)	aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási
letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes
végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b)	akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,
c)	akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben
felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,
d)	akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
e)	akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből
ideiglenesen elbocsátottak, valamint
f)	akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény
alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására
kötelezték.
30/C. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a)	a kapcsolati kódot,
b)	az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése
tényét,
c)	a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben
felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,
d)	a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a
feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált
szabadságvesztés mértékét,
e)	az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét;
f)	az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,
g)	a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát,
illetve megszűnése tényét,
h)	a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító
vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény
ha)	megnevezését,
hb)	Btk. szerinti minősítését,
i)	a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:
ia)	a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás elrendeléséről, meghosszabbításáról,
fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, illetve határozatának számát és keltét,
ib)	a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a
javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első-,
másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség
érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és
keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,
ic)	a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését
megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre
emelkedésének napját,
id)	a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozást elrendelő bíróság
megnevezését, a határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
53
j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,
k) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás
napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint
l) a 30/B. § a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés,
intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén annak tényét, hogy az
elítélt a jogerős ítélet vagy határozat meghozatalakor érvényes úti okmánnyal rendelkezett.
30/D. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b), c), d), e), f), h) pontjában, i)
pont ia)-ic) alpontjában és l) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi
nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint
a)	kényszerintézkedés elrendelése esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók
nyilvántartásába,
b)	szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c)	kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlésre köteles.
(2)	A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes
átadási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésével kapcsolatos
adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3)	A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését a határozatot hozó bíróság vagy
ügyész közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4)	A 30/C. § j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a
bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5)	A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv
közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6)	A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az azzal kapcsolatos adatokat az egyéb
korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók
nyilvántartásába az adatokat
a)	kényszerintézkedés esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b)	szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c)	kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt
álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.
30/E. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a)	a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b)	a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a
szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
c)	a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés
esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás
napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig
kell nyilvántartani, és - amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni -, akkor a 76. § (1)
bekezdésben meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell.”
(4)	A Bnytv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben
meghatározottak szerint)
54
„d) az útlevélhatóságnak a külföldre utazási korlátozás törlése céljából automatikus
adattovábbítás alapján adatot továbbít.”
(5)	A Bnytv. 68. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)
„k) határellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek
fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i)
pontjában meghatározott adatokat.”
(6)	A Bnytv. 68. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése
céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i)
pontjában meghatározott adatokat.”
(7)	A Bnytv. 71. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A hatósági erkölcsi bizonyítvány
71. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok
alapján, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott
feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező)
kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
(2)	Ha törvény lehetővé teszi, hogy a kérelmező valamely eljárásban az eljáró szerv
adatigénylését kezdeményezve igazoljon valamely, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
kezelt adatok alapján megállapítható, törvényben meghatározott tényt, az eljáró szerv
adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki.
(3)	A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a)	a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b)	büntetlen előéletű,
c)	nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d)	nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
e)	mely foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, a (3)
bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy - a d) és az e) pont
együttes igazolása kivételével - együttesen is igazolhatóak.
(5)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt a kérelmező erre irányuló
kérelme esetén a kérelmező által megjelölt belföldi címzett részére kézbesíti.
(6)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat
kell fizetni.”.
(8)	A Bnytv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72.§ (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra
rendszeresített űrlapon papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell benyújtani.
(2)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
55
a)	a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b)	a kérelmező belföldi kézbesítési címét,
c)	ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére
kéri, az adattovábbítás címzettjének belföldi kézbesítési címét,
d)	a 71. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a
kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,
e)	ha a kérelmező a 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az
igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,
f)	ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papír alapon
nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását, valamint
g)	az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.”
(9)	A Bnytv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását
megtagadja, ha a 71. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi
nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.
(2)	Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti
eljárásban a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra tekintettel megállapítja, hogy
az adatok az érdemi döntés meghozatalához szükséges információkat nem, vagy nem teljes
körűen, illetve ellentmondásosan tartalmazzák, a tényállás tisztázása érdekében az ügyintézési
határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3)	Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés alapján meghosszabbított ügyintézési
határidő alatt a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információkat hatáskörében
megszerezni nem tudja, az eljárását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti és az erről szóló
döntésében a kérelmezőt a rendelkezésére álló adatok közlésére hívja fel.
(4)	A kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott esetben az adatközlési kötelezettségét
kizárólag eredeti, hiteles irat formájában teljesítheti, ezen adatok tekintetében nyilatkozatot
nem tehet, nyilatkozata a döntéshozatal során nem vehető figyelembe.
(5)	Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásnak az eljárás felfüggesztésének időtartama
alatt nem tesz eleget, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása
iránti eljárást megszünteti.”
(10)	A Bnytv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza
a)	a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b)	a kérelmező által igazolni kért - a 71. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott -
tényt,
c)	a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,
d)	a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
e)	a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint
f)	a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult aláírását.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat -
az 5. § (1) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően - a kérelmező
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban
kezelt adataival egyező módon határozza meg.
(3)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven
nap.
56
(4)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt - a 75. § (4) bekezdés a)
pontjában foglaltak kivételével - papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti
példányban állítja ki.
(5)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot
nem készíthet.
(6)	Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény
elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány
érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett,
annak kicserélésével teljesíti.
(7)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.
(8)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában
az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot
kizárólag a kérelmező részére biztosítja, amely azt személyesen vagy jogi képviselője útján
gyakorolhatja.”
(11)	A Bnytv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön kizárólag
Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen lehet benyújtani (a
továbbiakban: külföldi kérelem).
(2)	Ha a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget
okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a
hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem
postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és
aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy
hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - akkor
fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.
(3)	A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e), és f) pontjában, valamint - a (4)
bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem esetén - a 72. § (2) bekezdés c) pontjában
foglalt adatokat tartalmazza.
(4)	Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi
nyilvántartó szerv
a)	elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére
Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy
b)	a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon
állítja ki, és az általa megadott belföldi kézbesítési címre kézbesíti.
(5)	A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kiállított hatósági erkölcsi
bizonyítványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
(6)	A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi
bizonyítványról papíralapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így
kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet
konzuli kerületében hitelesen és teljes körűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(7)	A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjon felül a kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való
közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles
másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.”
(12)	A Bnytv. a következő 75/A. §-sal egészül ki:
57
„75/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje
alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével,
tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a)	kiállításának tényéről,
b)	érvényességéről, valamint
c)	visszavonásáról.
(2)	A tájékoztatásra irányuló kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai
alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)-c) és e)
pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.”
(13)	A Bnytv. a 76. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a Bnytv. 76. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Automatikus adattovábbítás a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók
nyilvántartásából
76. § (1) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók
nyilvántartásában a 30/C. § l) pontjában szereplő adat szerepel, a bűnügyi nyilvántartó szerv a
külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. §
szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-
nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak továbbítja:
a)	az érintett személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae) és ag-ah)
alpontjában meghatározott adatokat, valamint
b)	a 30/C. § b), c), d), e) és f) pontjában, i) pont ia), ib) és ic) alpontjában, valamint l)
pontjában meghatározott adatokat.
(2)	Az útlevélhatóság az automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre
utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából
a törlés bejegyzéséig kezelheti és ezt követően azon adatokat, amelyek a külföldre utazásról
szóló 1998. évi XII. törvény 24. § j) pontja alapján az útiokmány-nyilvántartásban nem
kezelhetőek, haladéktalanul törli.”
(14)	A Bnytv. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint a hatósági erkölcsi bizonyítvány
kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint
megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(15)	A Bnytv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2013. január 10-ig a külföldre utazási korlátozás
hatálya alatt állók nyilvántartásába
a)	a bűntettesek nyilvántartásából,
b)	a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából
és
c)	a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásából
átveszi azon személyeknek az átvétel időpontjában az a)-c) pontokban meghatározott
nyilvántartásokban kezelt, a 30/C. § b)-k) pontjában meghatározott adatait, akiknek az adatait
a 30/B. § alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában is nyilván
kell tartani, valamint ezen adatok tekintetében létrehozza a kapcsolati kódot.
58
(2)	Az útlevélhatóság 2013. január 11. és 20. között a 68. § (9) bekezdése alapján közvetlen
hozzáféréssel átveszi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt
adatokat és összeveti azokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a
továbbiakban: Utv.) 24. §-a alapján vezetett útiokmány-nyilvántartással.
(3)	Ha az érintett
a)	az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel, de rá vonatkozóan az Utv. 24. § i)
pontjában meghatározott adat nincs nyilvántartva, akkor az útlevélhatóság az átvett adatokat
az útiokmány-nyilvántartásba bejegyzi,
b)	az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel és rá vonatkozóan az Utv. 24. § i)
pontjában meghatározott adat szerepel az útiokmány-nyilvántartásban, de az nem egyezik
meg a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából átvett adatokkal, akkor
a külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat az útiokmány-nyilvántartásba az átvett
adatoknak megfelelően jegyzi be,
c)	az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban nem szerepel, akkor az átvett adatokat
haladéktalanul törli.
(4)	Az útiokmány-nyilvántartásnak a (2)-(3) bekezdés szerint megállapított adattartalma
alapján az útlevélhatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv részére továbbítja a 30/C. § l) pontja
alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatot.”
(16)	Hatályát veszti
a)	a Bnytv. 74. §-át megelőző alcím,
b)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. § (1a) bekezdésében, 300. § (2a)
bekezdésében, 307. § (2) bekezdés a) pontjában, 307. § (5a) bekezdésében, valamint 356. §
(1)	bekezdés c) pontjában az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész,
c)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés
96. pontjában a „72. § (3) bekezdése” szövegrész,
d)	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (1) és (4)
bekezdésében, 23. §-ában, 37. § (2a) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint
116. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott”
szövegrész,
e)	a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 63. pontjában a „72.
§ (3) bekezdése” szövegrész,
f)	a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII.
törvény 8. § (2), (5), (6) és (7) bekezdésében az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján
kibocsátott” szövegrész.
63. §
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81. § (2) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„81. § (2) Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az
anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat
a)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása
céljából,
b)	a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a hivatásos magyar konzuli tisztviselő a konzuli
érdekvédelem ellátása céljából,
59
c)	az áldozatsegítő szolgálat a kárenyhítési eljárás lefolytatása céljából,
d)	a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,
e)	az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
f)	a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
g)	a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak
kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából, valamint
h)	az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása érdekében.”
64.	§
(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAVtv.) a következő 37/A-37/B. §-sal és az azt megelőző alcímekkel egészül ki:
„Rejtett ellenőrzés elrendelése
37/A. § A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból rejtett
ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs
Rendszerben
a)	arra a személyre, akiről
aa)	megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2012. évi .. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos
bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab)	okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt
követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az
általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b)	az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható a Schengeni Információs
Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti
tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő
módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott
tárgyakra.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető
jelzés végrehajtása
37/B. § (1) Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett
személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett
ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett
ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében
meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2)	A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának
veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti,
amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3)	A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az
intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető
jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti - az alábbi adatokat rögzítheti, és
továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre
irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a)	az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b)	az intézkedés helye, ideje, indoka,
c)	az utazás útvonala és az úti cél,
60
d)	az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó
személyek természetes személyazonosító adatai,
e)	a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
f)	a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem
alkalmazható.”
(2)	A NAVtv. 99. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36-37.
cikkei [37/A-37/B. §],”
(3)	Hatályát veszti a NAVtv.
a)	54-55. §-a, valamint
b)	a 99. § a) pontja.
65.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő alcímmel és
99/A. §-sal egészül ki:
„83/A. Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata
99/A. § (1) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva
megállapítja,, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a helyszíni
bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést
közölni kell azzal, akivel szemben a helyszíni bírságot kiszabták.
(2)	A helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti - a döntéstől számított harminc napon
belül -, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerint
hivatalból vizsgálja felül a döntését, ha utóbb észleli, hogy a döntés a (3) bekezdésben
foglaltak szerint jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy ez
alapján megállapítja, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a
döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy azt
állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a
feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A helyszíni
bírságot kiszabó szerv vagy személy az erre vonatkozó bejelentés megtételétől számított
tizenöt napon belül módosítja vagy vonja vissza a döntését, illetve tájékoztatja a helyszíni
bírsággal sújtott személyt.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata alapján
indított eljárás kivételével - a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy csak egy ízben, a
döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult, ha döntése
61
a)	a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, 39. § (2) bekezdésébe, 83. § (1) bekezdés a), c) és e)
pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)-(9) bekezdésébe ütközik,
b)	kormányrendeletben meghatározott, a helyszíni bírság kötelező mértékére vonatkozó
rendelkezésbe ütközik, feltéve, hogy a kiszabott bírság a kormányrendeletben
meghatározottnál magasabb összegben került megállapításra.
(4)	A helyszíni bírság módosítására a (3) bekezdés b) pontjában és a 99. § (7)-(9)
bekezdésében foglalt esetben és kizárólag a meghatározott összegnek megfelelő bírságösszeg
megállapítására van lehetőség.
(5)	A helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról hozott döntés ellen, illetve a (2)
bekezdés szerinti tájékoztatás ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
(2)	A Szabs. tv. 141. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)
„e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a
törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az
alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra,
illetve új határozat meghozatalára, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy által
jogszabálysértően kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, illetve új határozat
meghozatalára kötelezi,”
(3)	A Szabs. tv. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a helyszíni bírságolás felülvizsgálata során a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy
személy a helyszíni bírságról szóló döntést módosítja vagy visszavonja, illetve a bíróság a
141. § (7) bekezdése szerint a helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, illetve új határozat
meghozatalára kötelez, akkor a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy közli azokat az
adatokat, amelyek eltérnek az alapügyben a 153. § (2) bekezdés p) pontja alapján közölt
adatoktól.”
(4)	A Szabs. tv. 252. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi ......törvény ...... §-
ával megállapított a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99. § (3a) bekezdés, 99/A. §, 141. § (7)
bekezdés, valamint 153. § (6) bekezdés rendelkezéseit a Schengeni Információs Rendszer
második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú
törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról
szóló 2012. évi ....... törvény hatályba lépése előtt kiszabott helyszíni bírságok
vonatkozásában is alkalmazni kell.”
(5)	A Szabs. tv. 38. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban:
kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg lép.
62
66. §
(1)	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 128. §-a a következő (3) és (4)
bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos,
a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot - a
házelnök kezdeményezése alapján - a miniszterelnök terjeszti elő.
(4)	A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi
ellen.”
(2)	Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (2)
bekezdésében az „a miniszter,” szövegrész.
67. §
Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 86. § a) pontja.
68. §
(1)	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 23. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép
hatályba:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően öt évente a rendészeti
feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán
köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati
alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és
gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.”
(2)	A rendészeti törvény 35. § (2) bekezdése a következő szöggel lép hatályba:
„A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az
a)	az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek
vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység
gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b)	az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek
természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa,
amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem
fizették meg, valamint
63
c)	a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak
szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
69. §
(1)	A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény és a 44. § (1) bekezdése a Schengeni
Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára
való átállásról szóló ...../2012. tanácsi rendelet 21. cikkében meghatározottak szerint a
rendelet hatályvesztésének napján hatályát veszti.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter
határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
64
INDOKOLÁS
Általános indokolás I.
(SIS II)
A Schengeni Információs Rendszer (Schengen Information System - röviden: SIS) egy
európai nyilvántartást foglal magába, amely tartalmazza a körözés alatt álló személyek és
bizonyos tárgyak (különösen gépjárművek, okmányok, lőfegyverek), valamint a schengeni
beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyek adatait. Ezáltal a rendszer a
belső határok nélküli európai térség egyik legfontosabb biztonsági garanciális eszköze. A
rendszer második generációjának (a továbbiakban: SIS II) fejlesztése uniós szinten már 2002
óta tart. Az éles üzembe állás jelenlegi céldátuma 2013 első negyedéve. A jelenleg
alkalmazott SIS uniós szintű jogalapja a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, amelyet
felváltott a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet, a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel
rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második
generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i, 1986/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a Schengeni Információs Rendszer második
generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június
12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat.
A hazai jogban a SIS alkalmazásáról elsősorban a Schengeni Végrehajtási Egyezmény
keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a
továbbiakban: SVEtv.) rendelkezik.
A Javaslat hatályon kívül helyezi az SVEtv.-t, valamint módosítja a SIS II kapcsán érintett
ágazati törvényeket.
A törvényi szintű szabályozás mellett szükséges egy általános végrehajtási rendelet
megalkotása, illetve számos hatályos rendeleti szintű jogforrás módosítása.
Az Európai Unió kötelező jogi aktusainak való megfelelés tekintetében különleges helyzetet
teremt, hogy a SIS II uniós szabályozása párhuzamosan - rendeleti és határozati formában -
történt. A rendeleti szabályozás közvetlenül hatályos és alkalmazandó, ezért a hazai
jogalkotásban kizárólag a végrehajtáshoz szükséges szabályokat kell megalkotni. A határozat
azonban tagállami átültetést igényel, amelyet a hazai szabályozásban kell biztosítani. A
határozat és az 1978/2006/EK tanácsi rendelet jelentős részben átfedéseket tartalmaz,
különösen az általános szabályok tekintetében.
A SIS II-re vonatkozó uniós jogszabályok a rendszer többletfunkcióinak leírása mellett a
Schengeni Végrehajtási Egyezményhez képest sokkal részletesebb szabályokat és több
adatvédelmi garanciát tartalmaznak.
A SIS II rendszer hazai részének műszaki felépítése eltér a jelenleg alkalmazott SIS
modelltől. Az eltérés lényege, hogy a SIS II esetében sokkal nagyobb szerepet kap a
jelzéskezelő hatóságok automatikus jelzéselhelyező képessége, mivel közvetlenül
kapcsolódnak a hazai rendszer központi részéhez. A jelzések elhelyezése főszabályként a
65
nyilvántartási rendszerek között kiépített kapcsolat útján történik, de lehetőség van a
figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos műveletek elvégzésére az erre a célra kialakított webes
felületen is.
A Javaslat egyszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni azon szabályokat is, amelyek a
gyakorlati használat során problémát jelentettek (pl.: SIS II-beli figyelmeztető jelzések
alapján lefoglalt tárgyak visszaszármaztatásának szabályozása).
A Javaslat tartalmazza a SIS II-vel kapcsolatos általános szabályokat és a figyelmeztető
jelzések és egyéb adatok kezelésével kapcsolatos feladatok meghatározását, valamint
adatvédelmi és garanciális szabályokat, illetve a SIS II alkalmazása kapcsán érintett további
ágazati törvények kisebb mértékű módosítását.
A SIS II projekt megvalósulási céldátuma jelenleg uniós szinten 2013 első negyedéve, az éles
üzembeállás pontos idejéről külön tanácsi határozat rendelkezik majd. Műszaki rendszerek
közötti átállás esetében rutin eljárásnak számít, hogy egy ideig a régi rendszer tartalékként
még elérhető marad arra az esetre, ha az új rendszerrel kapcsolatban műszaki hibák merülnek
fel. Ez a SIS 1-ről a SIS II-re való átálláskor is így lesz, ezért egy rövid átmeneti ideig a jelen
törvény hatályba lépését követően még az SVEtv. is hatályban marad, majd az átmeneti
időszak végén hatályát veszti, ekkor a SIS 1 rendszer végérvényesen leállításra kerül és a SIS
II marad az egyedüli működő rendszer.
Általános Indokolás II.
(úti okmány)
A Magyary Program intézkedési tervének 15. pontjában feladatként került meghatározásra a
lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékének az Egyszerűsítési Program keretében
történő csökkentése.
A Javaslat tartalmazza az ügyintézési határidők csökkentésére vonatkozó szabályokat. Az úti
okmányokkal kapcsolatos eljárásokban, illetve a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII.
törvény (a továbbiakban: Utv.) 28. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti
kérelmekre vonatkozó eljárásokban 20 napra csökkenjen a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
általános szabályai szerint jelenleg 30 napban megállapított általános ügyintézési határidő. Az
Utv. szerinti adatszolgáltatási eljárásban továbbá a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az
adatszolgáltatás keretében a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően benyújtott
„hivatalos igazolás” kiállítása iránti kérelem voltaképpen a hatósági bizonyítvány kiállítására
vonatkozó kérelemnek minősül. Ilyen esetben pedig a Ket. 83. § (3) bekezdése alapján az
ügyintézési határidő a kérelem előterjesztésétől számított 10 nap.
Az ügyintézési határidő mértékének a jelenleginél rövidebb időtartamban történő
meghatározásán túl az ügyintézési idő csökkentését a Javaslat által megvalósítani kívánt
szabályozási újítások, valamint informatikai és szervezési fejlesztések is megalapozzák. Ezek
számtalan esetben csökkentik a felesleges eljárási lépések, az ügyintézésben részt vevő vagy
abba bevonandó szervek és az ügyfelek által benyújtandó dokumentumok számát, valamint az
eljáró szervek közötti kapcsolattartáshoz, adattovábbításhoz szükséges idő tartamát, illetve a
felesleges hiánypótlások kiküszöbölését elősegítő megoldások bevezetését szolgálják.
66
A Javaslat teljesen új alapokra kívánja helyezni a külföldre utazási korlátozás bejegyzésére,
törlésére vonatkozó eljárás szabályait.
A Javaslat alapján az adattovábbításra kötelezett szerv csak azon érintett személyekkel
kapcsolatban értesíti az útlevél hatóságot, akik érvényes úti okmánnyal rendelkeznek. Ezt az
információt a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a számára lekérdezési
lehetőségként jelenleg is rendelkezésre álló útiokmány-nyilvántartásban ellenőrzi.
A Javaslat megteremti annak nyilvántartási alapját is, hogy ne csak az érvényes úti okmánnyal
rendelkező személyek esetében legyen lehetőség a külföldre utazási korlátozás ellenőrzésére,
ha a bűnügyi nyilvántartási rendszerben külön nyilvántartást hoz létre az utazási korlátozás
alatt álló személyekkel kapcsolatban. E külön nyilvántartás minden külföldre utazási
korlátozás hatálya alatt álló személy adatait tartalmazza, így az érvényes útlevél hiányában az
útiokmány-nyilvántartásban nem szereplő (mindazonáltal személyazonosító igazolványukkal
külföldre utazni képes) személyek kiutazása is megakadályozható. A módosítás nyomán tehát
a határforgalom-ellenőrzés során a személyazonosító igazolvánnyal külföldre utazó
állampolgárok esetében is ellenőrizhetővé válik az utazási korlátozás megléte, illetve hiánya.
A Javaslat kibővíti a külföldre utazási korlátozás okait két új korlátozási esetkörrel. Az egyik
ezek közül a javítóintézeti nevelés intézkedés időtartama, illetve ehhez kapcsolódóan a
javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás időtartama. A másik új korlátozási ok
az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló T/7984. számú
törvényjavaslatban foglalt új jogintézményhez kapcsolódik. Ez alapján a Javaslat alapján
ugyanis európai uniós bűnügyi együttműködés keretében folytatott eljárásokban, bizonyos
esetekben lehetőség nyílik a jövőben arra, hogy a bíró megtiltsa az ország elhagyását és az úti
okmány leadására kötelezze az érintettet. A Javaslat továbbá pontosítja a külföldre utazási
korlátozás okainak és terjedelmének a szabadságvesztés büntetés tekintetében történő
meghatározását.
A korlátozási okok egyrészt kiegészülnek azokkal az esetkörökkel, amikor eredetileg a
terhelttel szemben nem végrehajtandó szabadságvesztést rendeltek el, azonban egy későbbi
döntés eredményeképpen mégis büntetés-végrehajtási intézetbe kell vonulnia. Így a Javaslat
tartalmazza, hogy a külföldre utazási korlátozás abban az esetben is fennálljon, ha a
felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását rendelik el,
illetve, ha a feltételes szabadságra bocsátását megszüntetik. Ezen változtatás átvezetése
ugyanakkor koherens szabályozást teremt, amelynek kapcsán érvényesül azon logika,
miszerint a jogrendszernek a külföldre utazási korlátozás elrendelése révén is ki kell zárnia a
büntetés-végrehajtási intézetbe történő bevonulásra kötelező jogerős bírósági döntés előli
külföldre menekülés lehetőségét.
A Javaslat mindemellett pontosabbá teszi a szabadságvesztés büntetés miatti külföldre utazási
korlátozás egyik lehetséges befejezési időpontját jelentő „büntetésének kitöltéséig”
meghatározást.
A külföldre utazási korlátozás eseteinek pontosításával, valamint az adattovábbítás pontos
határidejének megállapításával a bíróságok, ügyészségek, nyomozó hatóságok túlterheltsége
mellett is biztosítható, hogy arra a személyi körre, amelynél valóban fennáll annak a veszélye,
hogy a büntetőeljárás alól külföldre utazással kivonják magukat, valós időben elhelyezésre
kerüljön a külföldre utazási korlátozás.
67
A Javaslat megteremti továbbá a koherenciát az Utv. és a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 64.
§-a, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 66. §-a között a külföldre utazási korlátozás
terén.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében a Javaslat magába foglalja az adatszolgáltatási kérelem,
megkeresés adattartalmának meghatározását, kötelező elemeinek jogszabályban történő
rögzítését. Az ennek alapján elkészítendő formanyomtatvány értelemszerű kitöltésével
csökkenthető a későbbi hiánypótlások száma, miáltal az ügyintézési idő csökkenne, az
ügyfelek elégedettsége ugyanakkor nőne.
A Javaslat több ponton az adatszolgáltatással kapcsolatban a jelenleginél pontosabban
szabályoz, miáltal a jogalkalmazásban felmerülő értelmezési problémák kiküszöbölésére
nyílik lehetőség, illetve egyszerűsödhet, gyorsabbá válhat az ügyintézés.
A jogszabály-módosítás nyomán egyértelművé válik, hogy az adatszolgáltatás keretében
hatósági bizonyítvány kiállítását lehet kérni a jelenleg miniszteri rendeletekben szereplő,
bizonytalan jelentésű „hivatalos igazolás” helyett. Ezáltal pedig világossá válna, hogy
ezekben az esetekben a Ket. hatósági bizonyítványok kiállítására vonatkozó szabályozása lesz
az irányadó.
A Javaslat azt is tisztázza, hogy abban az esetben, ha a kérelmező a saját adatairól kér
tájékoztatást - ide nem számítva azt az esetet, ha hatósági bizonyítvány kiállítását is kéri -, az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései szerint kell eljárni.
A Javaslat által módosított eljárás alapján a szülő (törvényes képviselő) meghatalmazást is
adhat a hatóság előtt megjelenő másik szülő részére, amelyben rögzítésre kerül a
meghatalmazó hozzájáruló nyilatkozata is (teljes bizonyító erejű magánokirat).
A Javaslat másrészt tartalmazza, hogy hozzájáruló nyilatkozatát a szülő - a fent megjelölt
szervek mellett - a büntetés-végrehajtási, illetve a fogvatartást végrehajtó intézet vezetője
előtt is megtehesse, adott esetben az előzetes letartóztatásának tartama alatt is.
A Javaslat következtében az elektronikus anyakönyvi nyilvántartáshoz történő közvetlen
hozzáféréssel szükségtelenné válik, hogy az ügyfél az anyakönyvet bemutassa, ezáltal
csökken az eljárás dokumentációs igénye. Az adathelyesbítés során pedig az anyakönyvvezető
megkeresésére sem lesz szükség, ezáltal csökken az ügyben résztvevők száma, illetve ezen
eljárási lépés elhagyásra kerül az eljárásból.
Az egyszerűsítést követően valamennyi magyar állampolgár vonatkozásában általánosan
érvényesülő szabály lesz, hogy ha a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban magyar
állampolgárként szerepel, akkor nem szükséges külön igazolni a magyar állampolgárságot.
Ezáltal csökkenthető azon esetek száma, amikor az útlevélhatóságnak vagy az eljárásban
közreműködő hatóságnak az állampolgárság megállapítása érdekében a Bevándorlási és
68
Állampolgársági Hivatalt kell megkeresnie (lényegében csak akkor merülhet fel ennek
lehetősége, ha a kérelmező nem szerepel magyar állampolgárként a személyi adat- és
lakcímnyilvántartásban és nem rendelkezik az állampolgársága igazolására alkalmas
okmánnyal sem).
A Javalat alapján az érvénytelen úti okmányt nemcsak a hivatásos, hanem a tiszteletbeli
konzul is elveheti; emellett az érvénytelenség esetköreinek módosításával az az úti okmány is
elvehető, amely esetében a szülő a korábban adott hozzájárulását visszavonta, illetve a szülő
szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel.
A Javaslat által módosított eljárás alapján a visszahagyott úti okmányt nemcsak az új úti
okmány személyes átvételekor lehet leadni, hanem postai úton is.
A Javaslat alapján az elkészült útlevél az okmányirodában is átvehető meghatalmazott útján.
Az új szabály vonatkozik a külügyi szolgálati útlevelek átvételére is, tehát ezek esetében is
lehetőség van a meghatalmazott útján történő átvételre akár a külügyminiszternél, akár -
külföldi kérelmezés esetén - a konzuli tisztviselőnél.
A Javaslat megteremti a jogi feltételeit annak, hogy a jövőben a diplomata és a külügyi
szolgálati útlevelek kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban is részt vehessenek - mint
közreműködők - a konzuli tisztviselők. Az útlevélkérelem konzuli tisztviselőnél történő
benyújtásának informatikai támogatása a diplomata és a külügyi szolgálati útlevél esetében is
biztosított, ugyanakkor a jelenleg hatályos Vhr. kizárólag a konzuli tisztviselő magánútlevél
kiadásával kapcsolatos közreműködői feladatait részletezi. Indokolt ezért a konzuli
tisztviselőnek az említett hivatalos útlevelekkel kapcsolatos közreműködői feladatainak
pontos kifejtése a Vhr.-ben.
A Javaslat több pontosítást is tartalmaz a hajós szolgálati útlevélre való jogosultság, illetve
annak igazolása kapcsán. Egyrészt a határvízen különböző feladatokat végző vízügyi
dolgozók a jövőben hajós szolgálati útlevél helyett szolgálati útlevélre lesznek jogosultak,
ezzel a Javaslat alapján ezen személyi kör tekintetében az eljárás a szolgálati útlevél
kiadásával lesz összevonva. Másrészt a Javaslat pontosítja, hogy a hajós szolgálati útlevél
esetében nem elrendelő vagy javaslatot tevő szervről, hanem arról a gazdálkodó szervezetről
van szó, amely igazolja, hogy az alkalmazásában áll a hajón, a szolgálatot teljesítő személy.
Ezzel egyértelművé válnak a jogszabályokban jelenleg az elrendelő vagy javaslatot tevő
szervre telepített feladatok, csökkentve ezzel a bizonytalan jogszabályi rendelkezésekből
fakadó jogalkalmazási nehézségeket, felesleges jogalkalmazói lépéseket.
A jelenlegi szabályozás szerint a biometrikus adatok kezelésére az útlevélhatóság kizárólag a
tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult.
A Javaslat elfogadása nyomán az adatok kezelésére az ügyfél hozzájárulása esetén az úti
okmány érvényességi idejével megegyező időtartamig lesz jogosult az útlevélhatóság. Ezáltal
lehetővé válik, hogy az eredeti úti okmány elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése
esetén az ügyfélnek ne kelljen ismételten megjelennie a hatóság előtt a biometrikus adatok
rögzítése érdekében, hanem akár egy elektronikus úton elindított kérelemmel is kérelmezheti
új útlevél kiállítását. Ugyanez kiterjeszthető azokra is, akik érvényes magánútlevelük mellett
második magánútlevelet igényelnek, ennek kérelmezését szintén megtehetnék a biometrikus
adatok ismételt rögzítése nélkül.
69
Általános Indokolás III.
(hatósági erkölcsi bizonyítvány)
A Javaslat a Magyary Program Egyszerűsítési programjának elfogadásáról szóló 1304/2011.
(IX.2.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) megfogalmazott célokat - az
annak 1. melléklet 150. és 151. pontjában található ügyek tekintetében - a hatósági erkölcsi
bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás és az érintett kérelmére saját adatairól történő
adattovábbítási eljárás összevonásával valósítja meg.
A Korm. határozat által kitűzött cél eléréséhez szükséges a bűnügyi nyilvántartási rendszerről,
az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott
ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) módosítása, amely
egyben a jogszabály nyelvezetét is közérthetőbbé teszi a módosítással érintett szöveghelyek
világosabb logikai sorrendbe történő rendezésével.
A hatályos szabályozás alkalmazása során számos esetben fordult elő a hatósági bizonyítvány
és a hatósági erkölcsi bizonyítvány összetévesztése, amit részben a bonyolult jogszabályi
nyelvezet, részben az adatkörök és felhasználási célok egymást átfedő meghatározása idézett
elő.
A Javaslat célja, hogy egyértelműen meghatározza a hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmát,
kérelmezési folyamatát. Az egyszerűsítés következtében a korábbi adattovábbítás iránti
kérelemre kiállított hatósági bizonyítvány megszűnik, az abban igazolható tények a megújuló
adattartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványban jelennek meg. Az új közokirattal az egyes
törvényeknek való megfelelés, a büntetlen előélet, továbbá az a tény igazolható, hogy a
kérelmező nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, vagy áll-e valamely foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás során kiadott
közokirat elnevezése hatósági erkölcsi bizonyítvány marad és „A” okmányvédelmi
kategóriába sorolt biztonsági okmányként kerül kiállításra.
Ezzel párhuzamosan megvalósul az eljárás jogi szabályozásának felülvizsgálata, az eljárásban
a különleges adatok kezelése kapcsán jelentkező fokozott figyelem érvényesítéséhez
szükséges speciális eljárási szabályok megalkotása.
Az egyszerűsítés eredményeként egyértelmű és egyszerűbben kitölthető kérőlap kerül
kialakításra, amelynek célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív teher csökkentése.
A Bnytv. módosítása kiterjed az elektronikus ügyintézés lehetőségének kiszélesítésére. A
részletszabályokat miniszteri rendelet határozza meg, ezáltal a technológiai változásokat
gyakorlatiasabban követni tudó szabályozás kerül kialakításra.
Új elemként jelenik meg, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának ténye,
érvényessége vagy visszavonása a bűnügyi nyilvántartó szervnél elérhető elektronikus
felületen ellenőrizhető. Ennek következtében az okmány felhasználója ellenőrzési lehetőséget
kap, amelynek különös jelentősége van a külföldről érkező kérelmezés esetén. Mindez nem
sérti a kérelmező önrendelkezési jogát, illetve az adatvédelmi rendelkezéseket, ugyanis az
70
ellenőrzés céljából történő hozzáférés lehetősége (a tájékoztatás során a teljes adatkör
megadásának előírásával) kizárólag az általa felhatalmazott személy részére válik biztosítottá.
A Javaslat további célja, hogy megteremtse a külföldön történő kérelmezés lehetőségét és
annak speciális eljárási rendelkezéseit. A Külügyminisztérium javaslatának figyelembe
vételével a külföldi kérelmezés során a konzul kiemelkedő szereppel rendelkezik.
Ezen eljárás tekintetében azért vált szükségessé az eljárás egyszerűsítése, mert az
Alkotmánybíróság a 144/2008. (XI. 26.) AB határozatában - 2009. június 30. napjával -
hatályon kívül helyezte a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról
szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Régi Bnytv.) általa aggályosnak tartott
rendelkezéseit, így többek között annak 16. §-át. Döntésének indokai között szerepelt, hogy a
Régi Bnytv. 16. §-ában foglalt rendelkezések a büntetlen előéletű személyek közötti
különbségtételt tették lehetővé. A 16. § értelmében a Régi Bnytv.-ben meghatározott ideig,
egy nyilvántartáson belül, a bűntettesek nyilvántartásában kezelték a büntetett előéletű,
valamint a büntetett előélet alól már mentesült személyeket. A mentesítés folytán azonban a
büntetett előéletű személyekkel szemben megszűnnek a terhelti állapothoz fűződő alapjogi
korlátozások, így a már mentesült személyek adatainak a még büntetett előéletű személyek
adataival való azonos megítélés alá eső kezelése alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor elismerte azt is, hogy vannak olyan, alkotmányosan
igazolható indokok, amelyek szükségessé teszik az adatalanyok egyes bűnügyi személyes
adatainak a mentesítést követő időn túli kezelését, megismerését, valamint felhasználását.
Ehhez egy olyan nyilvántartás vezetése szükséges, amelyben a már mentesült személyek
adatait tartják nyilván, és amelyre vonatkozóan a jogalkotó - ezen nyilvántartás célját
figyelembevéve - a többi nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérő, szigorúbb
szabályokat alkothat (többek között ilyen szabály az eltérő nyilvántartási idő vagy a
nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak eltérő köre). Mindezeknek megfelelően hozta létre
a Bnytv. a büntetett előéletű személyek nyilvántartásától (bűntettesek nyilvántartása)
elkülönülten a büntetett előélet alól már mentesült személyek nyilvántartását, vagyis a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartását.
A fentieken túl a Bnytv. - az új és korszerű adatszolgáltatást lehetővé tevő eljárásként -
bevezette a kérelmező saját adataira vonatkozó, kérelemre történő adattovábbítást. A bűnügyi
nyilvántartó szerv az adattovábbítási kérelemben megjelölt adatokat hatósági bizonyítványban
igazolja. A jogalkotó célja az volt, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványhoz képest
megnövelt, az egyes törvényeknek való megfelelést igazoló speciális adattartalom is
igazolható legyen. A hatósági bizonyítvány kibővített adatkörén túl eltérés a két bizonyítvány
között az is, hogy a hatósági bizonyítvány kapcsán a jogalkotó abból a feltevésből indult ki,
hogy a kérelmező már ismeri azt a szervet, amelynél az igényelt adatokat fel kívánja
használni. A hatósági bizonyítvány ezért az „A” okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági
okmánynak minősülő hatósági erkölcsi bizonyítványhoz képest más módon kerül kiállításra:
hagyományos anyagú, A/5-ös formátumú iratként, amellyel szemben a védelmi jelleget a
kérelmező által megjelölt címzettnek történő közvetlen továbbítás biztosítja, amivel
párhuzamosan a kérelmező másolati példányt kap.
2010. január 1-jén hatályba lépett a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLIX. törvény (a továbbiakban: Bnytv. kapcsolódó
módosító), amely széleskörűen megteremtette az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges
71
azon törvényi feltételeket, amelyek már kizárólag a speciális (egyes konkrét törvényi
előírásoknak való megfelelőséget igazoló) hatósági bizonyítvány adattovábbítási
rendszerében igazolhatók. A jogszabályi környezet változásával párhuzamosan kialakításra
került az okmányok elektronikus úton történő kérelmezésének lehetősége. Az így kialakult
rendszerben az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező kérelmezők elektronikus űrlap kitöltése
és beküldése, valamint ezt követő elektronikus átutalás segítségével akár otthonról is
kérelmezhették az okmányokat. A kiállított bizonyítványok postai úton hivatalos irat
küldeményként jutottak el a címzetthez.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány és a hatósági bizonyítvány alap kérelmezési profilja a
jogszabály módosulások következtében ellentétessé vált a kialakított gyakorlattal. A Bnytv.
kapcsolódó módosító hatálybalépésével minden releváns területen kialakultak azok a törvényi
feltételek, amelyeket a speciális hatósági bizonyítvánnyal igazolni lehet. A gyakorlatban a
hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolható adatkör nagyrészt megszűnt, ezáltal a változatlan
formában történő igénylés és kiállítás kevésbé elégíti ki a célhoz kötöttség elvét.
A hatósági bizonyítványok főszabály szerinti kérelmezési adatlapja (profilja) olyan mélységű
jogi ismereteket vár el az egyszerű felhasználótól, amelyek a bűnügyi nyilvántartási rendszer,
továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.)
meghatározott, a mentesítésre vonatkozó szabályok részletes ismeretét, valamint a büntetés és
intézkedés közötti eltérés ismeretét feltételezik.
A két bizonyítvány részben párhuzamos adatköre és az ebből következően nagymértékben
hasonló kérőlapok gyakran okoznak tévedést az ügyfeleknek: 2010-ben például hatósági
erkölcsi bizonyítvány esetében 11.582 esetben, míg hatósági bizonyítványok kiadása során
12.180 esetben került sor hiánypótlási felhívás kibocsátására. 2009. július 1-jével került
bevezetésre az adattovábbítás iránti kérelemre kiállítandó hatósági bizonyítvány, amely
szintén alkalmas ugyanazon adatok igazolására is, mint a hatósági erkölcsi bizonyítvány, így
részben felváltotta azt. Ezért csökkent a kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványok száma.
Az adattovábbítás iránti kérelemre kiállítandó hatósági bizonyítvány - a hatósági erkölcsi
bizonyítvánnyal igazolható adatokon túl - az egyes szakági törvények által támasztott,
speciális feltételeknek való megfelelés igazolására is alkalmas.
A gyakorlati életben nem érvényesült a jogalkotó azon feltevése, miszerint a kérelmező az
egyes törvényeknek való megfelelés kapcsán alapszabályként ismeri és meg tudja határozni
azt a szervet, amelynek eljárásában a bizonyítványt felhasználni kívánja. Emiatt a kérelmező
gyakran más szervet, illetve címet adott meg az adattovábbítás valódi címzettje helyett.
A hatósági bizonyítvány közvetlen eljáró szervnek kötelező jelleggel történő megküldése
gyakran jelent adatkezelési problémát is, hiszen a bizonyítvány esetenként hamarabb
megérkezik a címzett szervhez, minthogy a kérelmező a címzett szervnél egyáltalán
megindította volna az eljárást.
A hatósági bizonyítvány másolati példánya (a benne foglalt különleges személyes adatok
miatt) a hatósági erkölcsi bizonyítványhoz hasonlóan csak hivatalos iratként továbbítható
(holott csak az érintett tájékoztatására szolgál, joghatás kiváltására alkalmatlan), az átvétel
kapcsán sok esetben felesleges sorbaállást okozva ezzel az ügyfélnek.
72
A külföldről történő kérelmezés lehetősége és módja jelenleg nem szabályozott, ezért
szükséges ezen rendelkezések törvényi szintű megalkotása.
Általános Indokolás IV.
(idegenrendészeti munkacsoport)
A Magyary Egyszerűsítési Program keretében a 217. és a 218. eljárások egyszerűsítésének
kidolgozására létrejött szakértői munkacsoport (a továbbiakban: idegenrendészeti
munkacsoport) meghatározta, hogy az érintett ügyeket mely szempontokból lehetséges
egyszerűsíteni. Az egyszerűsítés fő célkitűzése az átlagos „bruttó” ügyintézési idők
csökkentése, részben a meglévő nyilvántartási rendszerek jobb kihasználása, részben - ahol
lehetséges - a formanyomtatvány adattartalmának csökkentése révén.
A Javaslat a Korm. határozat 1. mellékletében az „Állampolgárság, bevándorlás”
ügycsoportba sorolt eljárások körében a nemzeti letelepedési engedély kiállítása tárgykört
érintő törvénymódosításokat tartalmazza.
A Magyary Program által kitűzött célok közül jelen Javaslatban szereplő módosítás az ügy
dokumentációs és információs igénye csökkentését valósítja meg azáltal, hogy a nemzeti
letelepedési engedély vonatkozásában az együttes adóigazolás helyett elegendővé válik a
köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplés ténye, így tovább csökken az eljárás
összköltsége (3000 forinttal).
A Javaslatban a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos uniós jogból fakadó kötelezettségek
maradéktalan implementálása miatt szükségessé vált egyes migrációs tárgyú jogszabályok
jogharmonizációs célú módosítása is, ugyanis a kötelezettségszegési eljárások számát
mérsékelni hivatott EU Pilot programon keresztül az Európai Bizottságtól 2012. április 13-án
megkeresés érkezett a magyar kormány részére a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban
(3322-12-HOME EU Pilot ügy). Erre való tekintettel a nemzeti jogi szabályozást módosítani
szükséges annak biztosítása érdekében, hogy kizárjuk annak lehetőségét, hogy egy
menedékkérő Magyarországról történő kiutasításának elrendelésére vagy végrehajtására sor
kerüljön azelőtt, hogy kérelmét a magyar hatóságok érdemben megvizsgálták volna.
Általános Indokolás V.
(származás-ellenőrzési munkacsoport)
A Magyary Program keretében sort kell keríteni a külföldről belföldi üzemeltetés céljából
behozott használt járművek származás-ellenőrzésére irányuló eljárás olyan jellegű
átalakítására, aminek eredményeként az eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé válik.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban:
KEKKH) feladat- és hatáskörébe tartozóan végzi a külföldről belföldi üzemeltetés céljából
behozott használt járművek származásellenőrzését, amelyre a jármű származásellenőrzési
nyilvántartásba vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően
73
kerül sor. A jelenlegi szabályozás szerint a KEKKH a származásellenőrzés elvégzése során a
külföldi hatóság nyilvántartásaiban, valamint a külföldi és nemzetközi körözési
nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását és ennek
eredményéről a közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja.
A fentiek szerint a külföldről behozott használt járművek származásának ellenőrzéséhez a
körözési nyilvántartásokban történő vizsgálaton túl minden esetben szükséges a külföldi
hatóság nyilvántartásában történő ellenőrzés is, ezért erre való tekintettel - nemzetközi
jogsegély keretében - a KEKKH mint a származás-ellenőrzést végző hatóság az eljárások
során az érintett jármű vonatkozásában megkeresi a származási ország hatóságát.
Az utóbbi évek eljárási tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a származás-ellenőrzési
eljárás a jelenlegi szabályozásnak megfelelően - amely az eljáró hatóság számára kivétel
nélkül, minden esetben előírja a származási ország hatóságának megkeresését - egyes
országok esetében a nemzetközi jogsegélyeljárás eredményes befejezéséig - a megkeresett
külföldi hatóság válaszáig - akár több hónapot is igénybe vehet. Bár a Ket. előírásai
értelmében az ügyintézési határidőbe nem számít bele a jogsegélyeljárás időtartama, azonban
az ügyfelek türelmét igencsak próbára teszi a hosszadalmas eljárás, hiszen az érintett
járműveket a származás-ellenőrzési eljárás eredményes lezárásáig nem lehetséges
forgalomba helyezni.
A fentiekre tekintettel szükségessé vált az eljárás felülvizsgálata, illetve a jogszabály
módosítása oly módon, hogy annak eredményeként az eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé,
rugalmasabbá váljon, ugyanakkor a bűncselekmény-gyanús esetek továbbra is kiszűrhetők
legyenek. Az eljárás ezen szempontok mentén történő felülvizsgálatát követően
megállapítható, hogy a harmadik országból származó használt jármű származásának
ellenőrzése során az esetek nagy részében megalapozott döntés hozható a származási ország
nyilvántartásában történő ellenőrzés nélkül is. A KEKKH mint a származás-ellenőrzést
végző hatóság közvetett, illetve közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a körözési
nyilvántartásokhoz. Ezzel a származás-ellenőrzési eljárások nagy részének ügyintézési ideje
számottevően csökkenthető.
A jogszabály-módosítás nyomán a jövőben kizárólag abban az esetben lesz szükség a
külföldi hatóság megkeresésére, ha a harmadik országból származó használt jármű esetében
az ügyfél kérelem benyújtásakor nem tudja bemutatni a járműhöz kiadott forgalmi engedélyt,
valamint, ha a forgalmi engedély KEKKH általi vizsgálata során kétség merül fel annak
eredetiségét illetően. Továbbra is szükséges a származási ország hatóságának megkeresése
abban az esetben - figyelemmel a Tanács 1999/37/EK irányelvére -, ha a más EGT
tagállamból származó használt jármű esetében a harmonizált forgalmi engedély I. és II.
részből áll, és a II. rész hiányzik, vagy ha nem áll rendelkezésre a nem harmonizált forgalmi
engedély eredeti vagy kiállító hatóság által hitelesített másolati példánya.
Általános Indokolás VI.
(hallgatói hitelrendszer munkacsoport)
A Javaslat bővíti a Diákhitel szervezet által a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásából igényelhető adatok körét. Hosszabb távon kapcsolati kód használatának
biztosításával a Diákhitel szervezet automatikusan értesítést kaphatna a hitelfelvevő személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásából a hitelfelvevő adatainak változásáról. Ennek
megvalósulása esetén a Diákhitel szervezet ügyfelei az adatváltozások személyes benyújtása
és egyeztetése helyett elektronikus úton is bejelenthetnék a változásokat.
74
Részletes Indokolás I.
A törvény preambuluma meghatározza a szabályozás célját, amely a SIS II-ben való
részvételünk lehetővé tétele.
Az 1. §-hoz
A törvény az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározza a SIS II-vel kapcsolatos
alapvető fogalmakat. Ez kiterjed egyrészt a SIS II különböző komponenseire, adattartalmára,
másrészt a rendszer alkalmazásában érintett főbb hazai szereplőkre, mint az N.SIS II Hivatal,
a SIRENE Iroda, valamint a jelzéskezelők, vagyis mindazon hatóságok, amelyek a rendszerbe
adatokat helyeznek el.
A 2-5. §-hoz
E rendelkezések részletesen meghatározzák a legfontosabb szereplők, mint az N.SIS II
Hivatal, a SIRENE Iroda és a jelzéskezelők feladatait. Mindhárom körben meghatározásra
kerülnek az adatkezelői feladatok, mivel a SIS II esetében az osztott adatkezelés elve
érvényesül. Az osztott adatkezelés azt jelenti, hogy a figyelmeztető jelzés elhelyezésére
irányuló folyamat során az adatok több szerven mennek keresztül, míg megtörténik a SIS II
központi rendszerében való rögzítésük. Erre a rendszer összetett műszaki felépítése és az
adatok többszöri ellenőrzése miatt van szükség. A folyamat során érintett szervek saját
tevékenységükkel kapcsolatban adatkezelői feladatokkal és felelősséggel rendelkeznek.
Az N.SIS II Hivatal - a KEKKH - a SIS II hazai részének informatikai központja, amelyhez
valamennyi további szereplő csatlakozik. Minden jelzésművelet és lekérdezés a KEKKH által
üzemeltetett rendszeren keresztül kerül továbbításra a központi SIS II-be.
A SIRENE Iroda a rendszer humán interfésze. A SIRENE Iroda központi kapcsolattartóként
egyrészt ellátja a többi SIS II-t alkalmazó állam SIRENE Irodájával való kommunikációt,
másrészt ide érkeznek az ország területén elért találatokról szóló értesítések a további teendők
koordinálása érdekében. A SIRENE Iroda szerepet játszik abban, hogy a magyar
figyelmeztető jelzések megfeleljenek a SIS II követelményeinek, valamint gondoskodik a
Magyarországon végre nem hajtható jelzések megjelöléséről. A SIS II esetében új funkció a
figyelmeztető jelzések összekapcsolásának lehetősége.
A jelzéskezelő mindazon hatóságok, amelyek a rendszerben figyelmeztető jelzéseket
helyeznek el, illetve adatokat továbbítanak. Ennek részletes szabályait az 5-11. §-ok
tartalmazzák.
A 6. §-hoz
A jelenleg hatályban lévő, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő
együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvénytől (a továbbiakban:
SVEtv.) eltérően az új törvény az egyértelműség és átláthatóság jegyében figyelmeztető jelzés
típusonként részletesen határozza meg az elhelyezés szabályait.
A 6. § az elfogatóparancsok alapján körözött személyekkel kapcsolatos eljárást határozza
meg. Ennek a figyelmeztető jelzésnek az a sajátossága, hogy a kibocsátó bíróság az illetékes
75
rendőri szervnek küldi meg az elfogatóparancsot és a rendőrség intézkedik a jelzés
elhelyezéséről. További sajátosság, hogy e jelzéstípus alapjogokat érintő kiemelkedő
jelentősége miatt az elhelyezése előtt a SIRENE Iroda is ellenőrzi az adatokat, valamint egy
külön erre a célra rendszeresített formanyomtatványon megküldi a többi tagállam SIRENE
Irodájának a 14-15. §-okban foglalt kiegészítő információkat. Maga az európai
elfogatóparancs a rendszer egyik újdonságaként közvetlenül tárolható a SIS II-ben.
A 7. §-hoz
A 7. § a rejtett ellenőrzés - a hatályos jogszabályok szóhasználata szerint: „leplezett figyelés”
-	elrendelésének szabályait határozza meg. Ennek háttérszabályait az uniós jogi keretek
alapján a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény,
valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény tartalmazza. A rejtett ellenőrzéssel
kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy nem operatív eszközről van szó, mindössze arról, hogy
az igazoltatás (határátlépés) során az intézkedő rendőr, illetve pénzügyőr kérdéseket tesz fel
az érintettnek útvonalával, úti céljával kapcsolatban, majd ezeket az információkat továbbítja
a SIRENE Irodán keresztül a jelzést elhelyező hatóságnak. A jelzés eredményeként
kirajzolódhat az érintett nemzetközi mozgása különösen akkor, ha rendszeresen átlépi a
schengeni külső határokat. A javasolt szabályozás nem tartalmaz érdemi eltérést a jelenleg
hatályos szabályokhoz képest.
A 8. §-hoz
A védelem alá helyezés, illetve a tartózkodási hely megállapítása érdekében körözött
személyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. E körben nincs eltérés a hatályos törvényhez
képest.
A 9. §-hoz
A beutazási és tartózkodási tilalom okán elhelyezendő figyelmeztető jelzésekről szól. A
szabályozás visszautal a közvetlenül hatályos és alkalmazandó uniós rendeletre.
A 10-11. §-hoz
A 10-11. §-ok a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések elhelyezésének szabályait
tartalmazzák.
A 10. § határozza meg a Rendőrség Körözési Információs Rendszeréből elhelyezendő tárgyak
jegyzékét.
A 11 . § tartalmazza mindazokat az esetköröket, amikor valamely okmány nyilvántartásáért
felelős hatóság figyelmeztető jelzést helyez el az adott okmányra. Tekintettel arra, hogy a
kitöltetlen okmányokra vonatkozóan nem minden esetben létezik hatósági nyilvántartás, az
(5)	bekezdés kimondja, hogy ezekben az esetekben a jelzéselhelyezés nem a főszabályt
jelentő automatikus rendszer-rendszer kapcsolattal, hanem az NS.CP Portál felületén
keresztül történik.
A (6) bekezdés megszorító arányossági szabályt állít fel az érvénytelenített okmányok
esetében annak érdekében, hogy ne kelljen indokolatlanul sok figyelmeztető jelzést elhelyezni
a SIS II-ben.
76
A (7) bekezdés biztosítja, hogy ellopott jármű esetében maga a jármű kerüljön körözésre, ne
csupán annak rendszáma, mivel a gyakorlatban előfordult, hogy a SIS találatot elérő külföldi
hatóság nem a járművet, hanem csak annak rendszámát küldte vissza a magyar hatóság
részére.
A 12. §-hoz
A 12. § a személyre vonatkozó figyelmeztető jelzések adattartalmát határozza meg a
vonatkozó uniós előírásokra való utalással.
A 13-16. §-hoz
E rendelkezések szabályozzák a kiegészítő információk továbbítását. A feladat címzettje a
SIRENE Iroda.
A kiegészítő információként továbbítandó adatok körét uniós normák határozzák meg,
amelyekre a 13-14. §-okban utalás történik, a 15. § pedig biztosítja a 2007/533/IB tanácsi
határozat 29. cikkének hazai jogba történő átültetését.
A 16. § szabályozza, hogy a SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és
továbbítása érdekében mely hazai nyilvántartásokból kaphat adatokat.
A 17. §-hoz
A megjelölés csatolásával egy tagállam jelezheti, hogy a kért intézkedést nem hajtja végre. A
(2)	bekezdés meghatározza azokat az eseteket, amikor már előre látható, hogy a figyelmeztető
jelzésben kért intézkedés Magyarországon nem lesz végrehajtható. Az elfogatóparancsok
körében ilyen eset a törvény erejénél fogva az a mindenki számára könnyen érzékelhető
körülmény, ha az elkövető a Büntető Törvénykönyv szerint gyermekkorú. A végre nem hajtás
további két esete a bíróság ilyen értelmű döntéséhez kapcsolódik. A magyar jog szerint nem
alkalmazzuk az uniós jogszabályok által lehetővé tett célzott ellenőrzés jogintézményét
(amely esetben az eljárás jellegének leplezése nélkül kerülhet sor személyek kikérdezésére és
személyek vagy tárgyak átvizsgálására). Erre való tekintettel nem szükséges, hogy
valamennyi ilyen figyelmeztető jelzéshez külön-külön megjelölést csatoljunk. Ehelyett az
NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a célzott ellenőrzés helyett. Erre a
2007/533/IB tanácsi határozat 37. cikk (4) bekezdése ad felhatalmazást.
A 18. §-hoz
A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozásának lehetősége egyike a SIS II új
funkcióinak. Ezt a hatáskört a SIRENE Irodához célszerű telepíteni, mivel itt van lehetőség a
legszélesebb körben a több figyelmeztető jelzés kategóriát érintő beavatkozásra. A SIRENE
Iroda az érintett jelzésekért felelős jelzéskezelő hatóságok együttes kérésére hozza létre a
jelzések közötti kapcsolatot.
A 19. §-hoz
Ez a § határozza meg, hogy mely hatóság mely figyelmeztető jelzés kategóriákhoz férhet
hozzá. E körben mindössze annyi az eltérés a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a közúti
77
közlekedési nyilvántartó szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő
származásellenőrzési eljárás keretében is hozzáférhet a vonatkozó SIS adatokhoz. Ez az
eljárások jelentős egyszerűsítését és gyorsítását jelenti.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat 19. §-ában meghatározott szervezetek személyzetének erre feljogosított
tagjai rendszer-rendszer kapcsolat útján, vagy az NS.CP Portál felületén keresztül
végezhetnek lekérdezéseket a SIS II-ből. A Portál lehetővé teszi, hogy a SIS II adatok a
rendszer-rendszer kapcsolat üzemzavara esetén is elérhetőek legyenek.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat említés szintjén utal a technikai másolatok készítésének és alkalmazásának
lehetőségére. Ez a lehetőség az 1987/2006/EK rendelet 31. cikk (2) bekezdéséből ered. A
technikai másolatokra vonatkozó részletes szabályokat a Rendőrségről szóló törvény
tartalmazza.
A 22-23. §-hoz
E rendelkezések tartalmazzák a figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát, valamint a
meghosszabbításukra vonatkozó szabályokat, összhangban a vonatkozó uniós
rendelkezésekkel.
A 24-25. §-hoz
E §-ok tartalmazzák az 1987/2006/EK rendelet 38. cikkében foglalt rendelkezések
végrehajtásához szükséges szabályokat. Adatvédelmi okokból korlátozni szükséges azokat az
eseteket, amikor a SIS II kapcsán kicserélt személyes adatokat egyéb nyilvántartásokban
tárolják. Az ilyen adattárolást időben is szigorúan korlátozni kell, ezért a törvény egyéves
korlátot állapít meg. Ugyanakkor a saját figyelmeztető jelzésekkel, illetve azon figyelmeztető
jelzésekkel kapcsolatos adatokat, amelyek okán belföldön intézkedést foganatosítottak, a
hazai jog szerint lehet kezelni.
A 26. §-hoz
Az 1987/2006/EK rendelet 41. cikke rendelkezik arról, hogy a személyek megismerhetik,
hogy a SIS II-ben róluk milyen adatokat tárolnak, illetve kérhetik ezek helyesbítését, törlését.
Ezen túl az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 14-19. §-ai is előírják az érintett tájékoztatáshoz és
helyesbítéshez, illetve törléshez való jogát valamennyi adatkezelés esetében. Jelen § ezen
szabályok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza. A tájékoztatásadás
feladatát azért célszerű főszabályként a SIRENE Irodához telepíteni, mert itt van lehetőség a
SIS II adattartalmának legszélesebb körű megismerésére, valamint a hazai jelzéskezelőkkel és
a partner államokkal való kapcsolattartásra, így az érintett egyszeri kérelmére teljes körű
tájékoztatást kaphat a róla kezelt adatokról. Az Infotv. rendelkezéseivel való összhang
érdekében ugyanakkor azt is lehetővé kell tenni, hogy az érintett közvetlenül forduljon az
egyes jelzéskezelőkhöz.
A 27-28. §-hoz
78
Ezek a rendelkezések szólnak a hazánkban elért SIS II találatot követő eljárásról. A főszabály,
hogy a foganatosítandó intézkedést a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani.
A gyakorlatban a figyelmeztető jelzések alapján lefoglalt tárgyak sorsának rendezetlensége
okozta a legtöbb problémát, így erre a törvény részletes szabályokat állapít meg. A tipikusnak
tekinthető forgatókönyv szerint abban az esetben, ha egy külföldi államban ellopnak egy
járművet, megindul a büntetőeljárás, és figyelmeztető jelzést helyeznek el a SIS-ben. A
büntetőeljárás általában rövid időn belül eredménytelenül lezárul, a figyelmeztető jelzés
azonban 10 évig is a rendszerben maradhat. Ha ez alatt az idő alatt Magyarországon
megtalálják a járművet, azt le kell foglalni. A jelenlegi szabályozás szerint bűnügyi
együttműködés keretében, vagyis jogsegély iránti megkeresés alapján lehet ezeket a
járműveket átadni. Tekintettel azonban arra, hogy a jelzést elhelyező külföldi államban ekkor
már nincs folyamatban lévő büntetőeljárás, jogsegély iránti megkeresést sem tudnak küldeni.
A 28. § egyrészt rendelkezik az ilyen tárgyak (az eddig tipikusan előforduló járművek mellett
a SIS II-ben egyéb tárgykategóriák is érintettek lehetnek) visszaszármaztatásáról, illetve
ennek meghiúsulása esetén értékesítéséről.
A 29. §-hoz
A hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetéséről az 1987/2006/EK
rendelet kellően világos szabályokat tartalmaz, ezért a törvényjavaslat csak utal annak 35.
cikkére.
A 30. §-hoz
A személyazonossággal való visszaélés esetén az érintett fél kérésére lehetséges lesz a SIS II-
ben elhelyezni biometrikus adatait. Ennek szabályait az 1987/2006/EK rendelet 36. cikke
határozza meg, a magyar törvény pedig gondoskodik ezek végrehajtásáról. Az adatrögzítéshez
szükséges technikai felszerelés valamennyi rendőrkapitányságon rendelkezésre áll, ezért az
érintett a lehető legkevesebb utánajárással megteheti az adatai rögzítésére irányuló kérelmét.
A 31-32. §-hoz
E rendelkezések adatvédelmi jellegű szabályokat állapítanak meg. Az osztott adatkezelői
jogkör miatt fontos általános éllel kimondani, hogy valamennyi érintett a saját eljárása során
felel az adatvédelmi, adatminőségi, adatbiztonsági szempontok érvényesítéséért.
A 33. §-hoz
Annak érdekében, hogy a rendőrség megfelelő minőségű adattartalommal helyezze el a SIS
II-be a figyelmeztető jelzéseket és kiegészítő adatokat, szükséges, hogy kizárólag ebből a
célból hozzáférhessen bizonyos nyilvántartások adataihoz. Ezen nyilvántartásokhoz a
SIRENE Iroda is hozzáférhet a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából,
ezért itt a törvényjavaslat visszautal a 16. § érintett pontjaira.
A 34-35. §-hoz
Ezek a rendelkezések állapítják meg az 1987/2006/EK rendelet 44. cikkében szabályozott
nemzeti ellenőrző hatóságra vonatkozó szabályokat. Magyarországon ezt a feladatkört a
79
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) látja el,
mivel így biztosítható a független külső ellenőrzés a SIS II-vel összefüggésben végzett
adatkezelés tekintetében.
A 36. §-hoz
Ez a § szabályozza a SIS II-be történő adatbevitel, adattovábbítás és lekérdezések
nyilvántartásának (naplózásának) szabályait. Az adatforgalom naplózása valamennyi
információs rendszer estében alapvető garanciális szabály. A naplózás legcélszerűbben
központi szinten az N.SIS II Hivatalban, illetve egyes esetekben a jelzéskezelőknél és
speciális körben a SIRENE Irodában biztosítható. E tekintetben tehát ismét az osztott
adatkezelői felelősség érvényesül.
A 37-38. §-hoz
A jogosultság nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok jelenleg az N.SIS informatikai
központ feladatait ellátó szerv kijelöléséről, a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és
végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív
feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 242/2007. (IX. 21.) Korm. rendeletben
szerepelnek, azonban a személyes adatok érintettségére való tekintettel indokolt ezen
szabályok törvényi szintre való emelése.
A 39. §-hoz
A SIS II adataihoz hozzáférő személyeknek a SIS II adatok különleges fontossága miatt,
titoktartási kötelezettsége áll fenn.
A 40. §-hoz
A SIS II nem rendelkezik önálló jogorvoslati rezsimmel, mivel abba különböző államok
különböző hatóságai továbbíthatnak információkat. A hatóságok aktusaival szemben a rájuk
vonatkozó törvények szerint van lehetőség jogorvoslatra. Külföldi hatóságok esetében a
kapcsolattartás a SIRENE Irodán és a NAIH-on keresztül történhet.
A 41-42. § -hoz
Tekintettel arra, hogy nem minden szabályt szükséges törvényi szinten megalkotni, ezért
szükséges felhatalmazó rendelkezést biztosítani kormányrendelet megalkotására.
Az egyes rendelkezések több eltérő időpontban lépnek hatályba. Általános hatályba lépési
időpont a kihirdetést követő 15 nap. A (2) bekezdésben a 2013. január 1-jei időpont kerül
meghatározásra, mely a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal érintett
egyszerűsítéseket lépteti hatályba.
A (3) bekezdésben a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.)
módosítását tartalmazó egy bekezdés hatályba lépése kerül meghatározásra 2013. január 2-án.
Ennek indoka, hogy az Utv. 16. §-át az Európai Uniót tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló T/7984. számon benyújtott törvényjavaslat is módosítja 2013. január
1-jével.
80
A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés hatálybalépése külön törvényhez - az anyakönyvi
eljárásról szóló 2010. évi I. törvény - igazodik, azzal egyidejűleg lép hatályba.
Az (5) bekezdés a (4) bekezdéshez hasonlóan a hatálybalépést egy külön időpontban hatályba
lépő rendelkezéshez igazítja. Ehhez kapcsolódik a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés is.
A 43. § -hoz
A SIS II projekt megvalósulási céldátuma jelenleg uniós szinten 2013 első negyedéve, az éles
üzembeállás pontos idejéről külön tanácsi határozat rendelkezik majd. Műszaki rendszerek
közötti átállás esetében rutin eljárásnak számít, hogy egy ideig a régi rendszer tartalékként
még elérhető marad arra az esetre, ha az új rendszerrel kapcsolatban műszaki hibák merülnek
fel. Ez a SIS 1-ről a SIS II-re való átálláskor is így lesz, ezért egy rövid átmeneti ideig a jelen
törvény hatályba lépését követően még az SVEtv. is hatályban marad, majd az átmeneti
időszak végén hatályát veszti, ekkor a SIS 1 rendszer végérvényesen leállításra kerül és a SIS
II marad az egyedüli működő rendszer.
A 44. § -hoz
E §-ban megjelölt rendelkezések az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősülnek.
A 45. § -hoz
Az Európa Unió jogának megfelelő ún. jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 46. és a 62. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján 2013. január 1-jétől létrejön az elektronikus
anyakönyvi nyilvántartás. A Javaslat módosítja az elektronikus anyakönyvből közvetlen
hozzáféréssel az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatok átvételére jogosultak körét,
kiegészítve a felsorolást az útlevélhatósággal, az úti okmány kiadására irányuló eljárás
lefolytatása érdekében.
A 47. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény technikai jellegű módosításai a személyi igazolványok adatainak SIS II-be történő
zökkenőmentes elhelyezését hivatottak biztosítani.
A Javaslat módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvényben szereplő, a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre
jogosultakat meghatározó szabályozást. Részben módosul a jogosultak köre, a Javaslat
értelmében a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője is
jogosulttá válik az adatigénylésre. Másrészt módosításra kerül azon adatok köre is, amelyek
igénylésére az útlevélhatóság - és a konzuli tisztviselő - jogosult, így a továbbiakban a
személyazonosító jelet is megismerhetik a jelenlegi adatkör mellett (a természetes
személyazonosító adatok és lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés
vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való
kikerülés oka, helye és ideje adatok).
81
A Javaslat bővíti a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet által igényelhető adatok körét
a hallgatói hitel folyósításával, törlesztésével, valamint a hitelhez kapcsolódó célzott
kamattámogatás igénylésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében.
A 48. §-hoz
A § elsősorban a rejtett ellenőrzés szabályait vezeti át a Rendőrségről szóló törvényben. Ezek
a szabályok nem tartalmaznak lényegi eltérést a hatályos szövegben található leplezett
figyeléshez képest. A § rendelkezik továbbá a folyamatosan frissülő on-line technikai
másolatok létesítésének lehetőségéről, mivel a hatályos szabályozás off-line másolatokra
épülő szabályozása már nem felel meg a korszerű technológiai és operatív követelményeknek.
Az alapvető jogok biztosa a 2012. július 11-én a KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.
telephelyén tartott rendezvény tárgyában készített AJB-5662/2012. számú Jelentésében az
egységes jogalkalmazás érdekében felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy tegyen
intézkedéseket annak érdekében, hogy egy rendezvény feloszlatásakor az eljáró rendőrök a
feloszlatás tényét és jogalapját minden alkalommal a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III.
törvény rendelkezéseinek megfelelően közöljék a rendezvény résztvevőivel.
A jelenleg hatályos szabályozás, a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos rendőri
feladatokról szóló 15/1990. (V. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) az oszlatást megelőző
felhívás részeként az annak indokairól való tájékoztatást nem teszi az eljáró hatóság
kötelezettségévé, ezért szükséges egy, az oszlatással kapcsolatos felhívás tartalmát részletekbe
menően meghatározó jogszabály megalkotása. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy az
R. kiadása még a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) által
már 1994. október 1-től hatályon kívül helyezett, a rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT
rendelet felhatalmazásán alapul. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (5)
bekezdése értelmében így az R. már nem módosítható, csupán hatályon kívül helyezésére van
lehetőség még akkor is, ha csak az R. módosítására volna szükség.
A 49. §-hoz
A rejtett ellenőrzés szabályait az Rtv., valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.
évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAVtv.) módosításához fűzött indokolással azonos
okokból a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényen (a
továbbiakban: Nbtv.) is át kell vezetni, illetve erre való tekintettel szükséges a törvény
jogharmonizációs klauzulájának frissítése.
Az 50. §-hoz
A Javaslat a kapcsolati kód alkalmazásával lehetővé teszi, hogy a hallgatói hitelrendszert
működtető szervezet a hitelfelvevő adatainak változása esetén értesítést kaphasson a polgárok
személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől.
Az 51. §-hoz
82
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvénynek a költségviselésről szóló kiegészítése garanciális jellegű, a módosításban foglaltak
teljes mértékben megfelelnek a jelenlegi gyakorlatnak, és alapjuk a privatizációs szerződés,
amely alapján a Repülőtér hosszú évek óta üzemel.
A módosítás célja, hogy a belügyminiszter felhatalmazást kapjon az önkéntes tűzoltó
egyesületek szakmai tevékenységet ellátó tagjaira, valamint a gazdálkodó tevékenységet
folytató magánszemélyeknél, a jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban,
illetve a tűzvédelmi szolgáltatás területén foglalkoztatókra és foglalkoztatottakra vonatkozóan
a szakmai képesítési követelményekről és a szakmai képzésről szóló szabályozás kiadására. A
szabályozás hatálya kiterjed a képzési költségmentességre és az egyéb költségek viselésére is.
Az 52. §-hoz
Az Utv. módosításában megjelenik az a működési elv, miszerint a SIS II esetében a KEKKH
mint központi adatkezelő szerv ellátja majd a jelenleg a Külügyminisztérium feladatkörébe
tartozó diplomata és külügyi szolgálati útlevelek SIS II-be történő elhelyezését is. Ennek
átvezetése mellett a módosítások technikai elemeket tartalmaznak.
Valamennyi útlevél-típus kiállítására vonatkozóan meghatározásra kerül az útlevél
kiállításának ügyintézési határideje. A hatályos szabályozás szerint a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a
továbbiakban: Ket.) meghatározottak szerint érvényesülő 30 napos általános ügyintézési
határidőn belül kell kiállítani az útleveleket. A törvényjavaslat ezen általános ügyintézési
határidő helyett 20 napos ügyintézési határidőt ír elő, ami azt jelenti, hogy a határidő lejárta
előtt elkészült úti okmányok esetében a határidő 20. napját nem kell megvárni.
A törvény az Utv. szerinti adatszolgáltatási eljárásban is 20 napos ügyintézési határidőt állapít
meg, továbbá jogszabályi szinten is egyértelművé teszi, hogy ha az adatszolgáltatás keretében
-	a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - „hivatalos igazolás” kiállítását kérik, akkor
tulajdonképpen hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó kérelemről van szó. Erre
tekintettel pedig a Ket. 83. § (3) bekezdése alapján ilyen esetben az ügyintézési határidő a
kérelem előterjesztésétől számított 10 nap.
A törvény lehetővé teszi, hogy az útlevélhatóság az elektronikus anyakönyvből elektronikus
úton adatokat vegyen át: e szabályozás révén csökken az eljárások dokumentációs igénye,
hiszen a továbbiakban szükségtelen papír alapon csatolni az anyakönyvi kivonatokat. Ha az
adatokban az útlevélhatóság eltérést tapasztal, a továbbiakban nem lesz szükséges az
anyakönyvvezető megkeresése, az adategyeztetéshez elegendő lesz mindössze az elektronikus
anyakönyvi nyilvántartásból történő lekérdezés, ezáltal maga az eljárás is egyszerűsödik.
A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy az érintett azonosítását valamely fizikai
tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait (a biometrikus
adatokat) az útlevélhatóság a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének
megfelelő időtartamig kezelje. Ezen szabályozás lehetővé teszi, hogy az úti okmány
elvesztése, eltulajdonítása vagy megsemmisülése esetén az elveszett, eltulajdonított,
megsemmisült okmány pótlására a biometrikus adatok ismételt rögzítése nélkül sor
kerülhessen. Ugyanígy lehetővé válik, hogy az első magánútlevél érvényességi időtartamán
belül a második magánútlevelet a biometrikus adatok ismételt rögzítése nélkül ki lehessen
83
állítani. Ezáltal lehetővé válik az is, hogy az útlevél kiállítására irányuló kérelmet személyes
megjelenés nélkül, akár elektronikus úton terjessze elő az igénylő.
A törvény a hajós szolgálati útlevelek esetében több pontosítást is elvégez, amelyek
eredményeképpen egyrészt módosulnak a jogosultsági feltételek, másrészt a jogi
szabályozásban egyértelműbben jelennek meg a hajós szolgálati útlevél kiadása iránti
kérelmet benyújtó személyt alkalmazó hajózási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet
terhelő kötelezettségek. Így a határvízen különböző feladatokat végző vízügyi dolgozók a
hajós szolgálati útlevél helyett jogosulttá válnak szolgálati útlevélre, azaz ezen személyi kör
tekintetében az eljárás a szolgálati útlevél kiadásával kerül összevonása. E pontosítás nyomán
egyértelművé válnak a jogszabályokban jelenleg az elrendelő vagy javaslatot tevő szervre
telepített feladatok, csökkentve ezzel a bizonytalan jogszabályi rendelkezésekből fakadó
jogalkalmazási nehézségeket, felesleges jogalkalmazói lépéseket.
A törvénymódosítás nyomán a külföldre utazási korlátozás új korlátozási esetkörökkel
(javítóintézeti nevelés intézkedés időtartama, az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködés alapján alkalmazható új jogintézmény: az ország elhagyásának
megtiltása és az úti okmány leadására kötelezés) kerül kiegészítésre, másrészt pontosításra
kerül a külföldre utazási korlátozás okainak és terjedelmének a szabadságvesztés büntetés
tekintetében történő meghatározása.
A korlátozási okok egyrészt kiegészülnek azokkal az esetkörökkel, amikor eredetileg a
terhelttel szemben nem végrehajtandó szabadságvesztést rendeltek el, azonban egy későbbi
döntés eredményeképpen mégis büntetés-végrehajtási intézetbe kell vonulnia. Így a Javaslat
tartalmazza, hogy a külföldre utazási korlátozás abban az esetben is fennálljon, ha a
felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását rendelik el.
Semmilyen ésszerű különbség sem fedezhető fel ugyanis azon eset között, ha valakit már
eleve végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és ezért áll külföldre utazási korlátozás hatálya
alatt, illetve azon eset között, ha valamely más, nem végrehajtandó szabadságvesztés
büntetése később bekövetkező vagy észlelt körülmények miatt utóbb válik végrehajtandó
szabadságvesztéssé.
A Javaslat mindemellett pontosabbá teszi a szabadságvesztés büntetés miatti külföldre utazási
korlátozás egyik lehetséges befejezési időpontját jelentő „büntetésének kitöltéséig”
meghatározást. Ez a fogalom ugyanis többféleképpen értelmezhető, így nehezen határozható
meg a külföldre utazási korlátozás megszűnésének időpontja, ami - a polgárok alapvető
jogának korlátozásáról lévén szó - alkotmányossági szempontból aggályos. A Javaslat ezért a
külföldre utazási korlátozás végének az időpontját abban a napban határozza meg, amikor a
határozott tartamú szabadságvesztés büntetés végrehajthatósága megszűnt, vagy a
szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjában.
Az Utv. 28. §-a szerinti adatszolgáltatási eljárással kapcsolatban a törvénymódosítás nyomán
egyértelművé válik, hogy az adatszolgáltatás keretében hatósági bizonyítvány kiállítását lehet
kérni a jelenleg miniszteri rendeletekben szereplő, bizonytalan jelentésű „hivatalos igazolás”
helyett. Ezáltal pedig ezen esetekben a Ket.-ben a hatósági bizonyítványok kiállítására
vonatkozó szabályozás lesz az irányadó.
A Javaslat azt is tisztázza, hogy abban az esetben, ha a kérelmező a saját adatairól kér
tájékoztatást - ide nem számítva azt az esetet, ha hatósági bizonyítvány kiállítását is kéri -, az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései
szerint kell eljárni.
84
A Javaslat egy új felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki az Utv.-t, eszerint a külföldre utazás
szabályozásáért felelős miniszter rendeletalkotási felhatalmazást kap annak érdekében, hogy
meghatározza az adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány
adattartalmát. Az így kialakítandó formanyomtatvány értelemszerű kitöltésével csökkenthető
a később szükségessé váló hiánypótlások száma, miáltal az ügyintézési idő csökken, az
ügyfelek elégedettsége ugyanakkor nő.
A Javaslat módosítja az érvénytelen úti okmányok elvételére jogosultakra vonatkozó
szabályozást. A hatályos szabályozás szerint az érvénytelen úti okmányt a magyar
külképviselet hatósági intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során
elveszi. Ezen rendelkezés kiegészítésre kerül - az elvételre jogosultak köre tekintetében - az
érvénytelen okmányok elvétele esetében a tiszteletbeli konzuli tisztviselő személyével. E
módosítás következtében megnő annak a valószínűsége, hogy a visszavont okmányok
elvételre kerüljenek a birtokostól.
A Javaslat mindemellett kiegészíti az érvénytelenségi okokat azzal az esetkörrel, amikor a
szülő a korábban adott hozzájárulását visszavonta vagy a szülő szülői felügyeleti joga
megszűnt vagy szünetel. A hatályos szabályozás szerint ezen esetekben nem érvénytelen az
okmány, de azt vissza kell vonni, ugyanakkor jelenleg ezen esetekben a visszavont úti
okmányt sem a konzuli tisztviselő, sem a tiszteletbeli konzuli tisztviselő nem jogosult elvenni.
A módosítás következtében ezen - immár érvénytelennek minősülő - úti okmányok elvételére
is jogosulttá válik a konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő.
Az 53. §-hoz
A Javaslat értelmében megszűnik a büntetőügyben eljáró hatóságoknak az úti okmányok
visszatartásával kapcsolatos kötelezettsége, mivel a külföldre utazási korlátozás elsősorban a
szükséges nyilvántartásokban való bejegyzés útján érvényesíthető hatékonyan.
Az 54. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításai a SIS II-
be továbbítandó okmányokra vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos technikai
szabályokat állapítják meg.
Az 55. §-hoz
A módosítandó § rendelkezései részben ellentétesek, részben átfedésben állnak SIS II tv.-ben
foglaltakkal.
A SIS II tv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a SIRENE Iroda feladatait a NEBEK látja el,
ezeket a feladatokat a törvény részletesen szabályozza, ezért az Európai Unió bűnüldözési
információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében
megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben
elegendő utalni a SIS II tv-re.
Az utaló szabály beépítése miatt indokolt a törvény jogharmonizációs záradékát is
kiegészíteni, mivel az áttételesen a SIS II-ről szóló uniós jogi eszközöknek való megfelelést is
szolgálja.
85
Az 56. §-hoz
E § (1) bekezdése biztosítja, hogy a jelenlegi rövid szabályozáshoz képest a személy és
tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztktv.) pontosabban - és a
SIS II-be elhelyezendő figyelmeztető jelzés típusokkal összhangban - határozza meg a
körözés fogalmát.
A szakasz (2) bekezdése a SIS II törvénnyel való összhang megteremtését célozza. A
rendőrség rendelkezik általános hatáskörrel a személyek és tárgyak körözésére. Ez alól a
hatályos szabályozásnak megfelelően ugyanakkor kivételt képez a SIS II-be elhelyezendő,
Magyarországon előállított és elveszett, eltulajdonított vagy érvénytelenített okmányok,
illetve gépjármű hatósági jelzések köre (ideértve a kiállított és a még kitöltetlen okmányokat
is), amelyeket az adott okmány nyilvántartásáért felelős hatóság jegyez be a nyilvántartásba és
innen kerülnek elhelyezésre a SIS II-be. A szabályozás a (2) bekezdéssel egyszerűsíti a
körözés elrendelését. Ha az a körözési információs rendszerbe való bejegyzéssel megvalósul,
az elrendelésről nem szükséges külön alakszerű határozatot hozni. A büntetőügyekben ugyan
a rendőrség jár el, de ilyenkor is szükség van az adott okmánytípus nyilvántartásáért felelős
hatóság értesítésére a figyelmeztető jelzés elhelyezése érdekében. Ezek a nyilvántartások
ugyanakkor nem kezelik a külföldi kiállítású okmányokat, ezért ezeket a körözési információs
rendszerből kell elhelyezni a SIS II-be.
A körözés elrendelésének logikája vonatkozik a körözés visszavonására is, e feladat tehát
szintén a rendőrséget, illetve az adott okmánytípus nyilvántartását kezelő hatóságot érinti.
A (4) bekezdésben található rendelkezés technikai jellegű. A rendőrség természetesen csakis
az eljáró igazságügyi szerv döntése alapján vonhatja vissza a SIS II-be továbbított
körözéseket.
A hatályos Sztktv. 12. § j) pontban található rendelkezéséből elhagyható a központi
személyiadat- és lakcímnyilvántartásra való utalás, mivel a (8) bekezdés megteremti az
automatikus adatkapcsolatot a nyilvántartás és a körözési információs rendszer között.
Ugyanezen szakasz k) és l) pontokban foglalt rendelkezések a SIS II-vel való technikai és
terminológiai összhangot célozzák. Az m) pontban foglalt szabályozás nem változik, az n)
pont ugyanakkor lehetővé teszi rendszámfelismerő rendszer üzemeltetését, aminek révén
nagyobb eséllyel találhatók meg a keresett járművek és - áttételesen - a személyek.
E § (6) bekezdésében található módosítás a SIS II logikájával egyezően a körözési célok
körében megjeleníti a védelem alá helyezést, összhangban az Rtv. 49. § szerinti
módosításával.
Az Sztktv. 16. § (1) bekezdését szükséges módosítani, hogy a törvény lefedje azokat az
eseteket is, amikor nem a rendőrség döntött a körözés elrendeléséről. Ilyenkor természetesen
csak a kompetens szerv döntésének kézhezvételét követően lehet bejegyezni a körözési
információs rendszerbe. A (3) bekezdés célja, hogy ha egy személyre valamely cselekmény
miatt már kiadásra került az európai, vagy nemzetközi elfogatóparancs, és az ilyen
elfogatóparancs kiadásának feltételei más ügyben is fennállnak, akkor minden ügyben
mielőbb kerüljön sor az elfogatóparancs kiadására. Ellenkező esetben, ha a SIS II-ben
elhelyezett elfogatóparancs alapján nem lehetséges a személy átadása Magyarország részére, a
86
specialitás elve miatt más ügyben sem kerülhet arra sor, és a személyt szabadon kell
bocsátani. Ha minden lehetséges ügyben kiadásra kerül az európai, illetve a nemzetközi
elfogatóparancs, az jelentősen növeli a személy valamelyik elfogatóparancs alapján történő
átadásának esélyét.
A Javaslat további célja annak biztosítása, hogy a körözési információs rendszerben és ezáltal
a SIS II-ben mindig naprakész adatok szerepeljenek, amelyek alkalmasak a keresett személy
azonosítására. A gyakorlatban ugyanis megtörténik, hogy egy körözött személy nevet
változtat, amely változás nem kerül automatikusan átvezetésre a körözési információs
rendszerben és a SIS-ben, így a körözött személyre indított lekérdezés sem jelezhet találatot.
Az automatikus adatkapcsolat bevezetése orvosolja ezt a problémát.
Az Sztktv.-be szükséges beépíteni a jogharmonizációs záradékot. A törvény módosításai a
korábbi harmadik pilléres (bel- és igazságügyi együttműködés) 2007/533/IB tanácsi
határozatban szabályozott figyelmeztető jelzés típusoknak megfelelően alakítja ki a körözés
hazai szabályait.
Az Sztktv. 14/A. § hatályon kívül helyezendő, mivel a SIS II törvény 5-11. §-ai pontosan
meghatározzák a rendőrség figyelmeztető jelzések elhelyezésével kapcsolatos feladatait, így
ezeket nem szükséges az Sztktv.-ben is megismételni.
Az 57. §-hoz
A Javaslat a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvényre is kiterjed, amely
jogszabály ennek nyomán rögzíti, hogy a jövőben az érvénytelen útlevél átvétele is a
tiszteletbeli konzuli tisztviselő feladatai közé tartozik.
Az 58. §-hoz
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény módosítását a 2011. április 5-én kihirdetett, az Európai Parlament és a
Tanács 2011/36/EU számú az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott
küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat
felváltásáról szóló irányelv (a továbbiakban: Emberkereskedelem Irányelv) megjelenése tette
szükségessé, amely uniós norma átültetési határideje 2013. április 6. Az Emberkereskedelmi
Irányelv a tagállamokat olyan egységesített rendszerek kialakítására kötelezi, amelyek célja az
emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és irányítása. A rendszer lényege, hogy a
hatóságok, segítő szervezetek a látókörükbe került személyekkel kapcsolatban - egységes
szempontrendszer alapján - gyorsvizsgálatot hajtanak végre. Ha e vizsgálat alapján
valószínűsíthető az áldozati minőség, az azonosító szerv az áldozatként azonosított személyt
hozzásegíti az őt megillető ellátásokhoz: védett szálláshoz, dologi támogatáshoz (pl.
ruhaneműk, tisztálkodó szerek, stb.), tanácsadáshoz és pszichológiai támogatáshoz.
Az 59-61. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
87
módosítása technikai szabályokat tartalmaz annak érdekében, hogy összhangot teremtsen a
SIS II törvény elveszett, eltulajdonított, érvénytelenített okmányokra vonatkozó szabályaival.
A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a
tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i,
2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (az ún. Visszatérési Irányelv) átültetését
vizsgáló európai bizottsági jelentés alapján készített, 2012. június 22-én kelt válaszlevélben a
Belügyminisztérium arra tett ígéretet, hogy a Visszatérési Irányelv 3. cikk (9) bekezdésében
foglalt, az irányelv terminológiájában „sérülékeny személyek” elnevezésű csoport definícióját
a migrációs joganyagban is megjeleníti. Ez a definíció - „különleges bánásmódot igénylő
személy” kifejezés alakjában - már most is létezik a menedékjogi törvényben, így a
jogrendszeri koherencia és a fogalom tartalmának azonossága okán Harmtv. szintén ezt az
értelmező rendelkezést veszi át. Tekintettel azonban arra, hogy a Visszatérési Irányelv több
jogintézmény (önkéntes távozás, kitoloncolás, őrizet) vonatkozásában említi e csoportot, így
ezt is meg kell jeleníteni a magyar joganyagban. A fogalom meghatározása mellett ki kell
tehát egészíteni a Harmtv. szabályait, hogy a fogalom tartalommal is megteljen. Mindez
megteremti az érdemi összhangot a Visszatérési Irányelv említett rendelkezésével.
A menedékjog iránti kérelmet előterjesztő külföldieket az idegenrendészeti hatóság látja el
humanitárius tartózkodási engedéllyel. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Met.) határozza meg azt, hogy mely esetekben jogosult a kérelmező
humanitárius tartózkodási engedélyre. A Harmtv. és a Met. összhangjának megteremtése
érdekében indokolt a Harmtv. kiegészítése a Met.-re történő utalással.
Ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasítását követően, a kiutasítás végrehajtásának
időtartama alatt terjeszt elő menedékjogi kérelmet, és a Met. alapján a kérelmezőt megilleti a
területen maradás joga, indokolt a Harmtv. olyan irányú módosítása, hogy ez esetben az
idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtását a menedékjogi eljárás jogerős befejezéséig
felfüggessze. Erre tekintettel a menedékjog iránti kérelmet előterjesztő kiutasítás hatálya alatt
álló harmadik országbeli állampolgár - ha a Met. szerint a területen maradás jogát élvezi -
nem toloncolható ki Magyarországról. Ha a menedékjogot kérő a Met. alapján a területen
maradás jogát nem élvezi, a kiutasítása végrehajtható. A menedékjogi kérelem előterjesztése
mindazonáltal nem jár az őrizet megszüntetésével.
A menekültügyi eljárás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral szemben - ha a
Met. alapján megilleti a területen maradás joga - az idegenrendészeti hatóság kiutasítást,
illetve visszairányítást nem alkalmazhat, ezért indokolt a Harmtv. módosítása. Ez esetben az
idegenrendészeti eljárást a hatóság a Ket. szabályai alapján felfüggeszti.
A Javaslat a Harmtv.-ben foglalt szabályozásra is kiterjed. A nemzeti letelepedési engedély
vonatkozásában az együttes adóigazolás helyett elegendővé válik a köztartozásmentes adózói
adatbázisban történő szereplés ténye. A módosítás lehetővé teszi, hogy az idegenrendészeti
hatóság adatot igényelhessen a köztartozásmentes adózói adatbázisból, amelynek révén az
ügyfél mentesülhet az együttes adóigazolás beszerzésének kötelezettsége, illetve ezen eljárás
-	3000 forint összegű - illetékének megfizetése alól. Ennek köszönhetően csökken az ügyfél
adminisztrációs terhe.
88
A kérelem írásban történő visszavonása a többi megszüntető októl elkülönülten kezelendő,
tekintettel arra, hogy a kérelmező az ügy ura, és kifejezett akarata ellenére a menekültügyi
eljárás nem folytatható.
A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások
minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i, 2005/85/EK tanácsi irányelv (az ún. Eljárási
Irányelv) 20. cikke lehetővé teszi a kérelem hallgatólagos visszavonása eseteiben (pl.
ismeretlen helyre távozás) mind a kérelem elutasítását, mind az eljárás megszüntetését. Ennek
megfelelően - különösen a megszüntető döntést követően előterjesztett, ismételt kérelmekre
vonatkozó szabályok tükrében - indokolt biztosítani a lehetőséget a menekültügyi hatóság
számára ahhoz, hogy a felderített tényállású ügyekben ne kelljen szükségszerűen megszüntető
döntést hozni.
A módosítás célja a megszüntető végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati lehetőség
egységes szabályozása.
A menekültügyi hatóság a nyilvánvaló megalapozatlanság esetében az 53. § (2) bekezdés
értelmében határozatot hoz, így az egységes szóhasználat érdekében a „végzés” kifejezés
helyett a „döntés” kifejezés használata indokolt. Az Eljárási Irányelv 7. cikke a területen
maradás jogát a menedékkérőknek csupán a közigazgatási eljárás időtartamára biztosítja, így
-	a hatékony jogorvoslat követelményére is tekintettel, amely alapján a területen maradási jog
az első eljárás esetében a jogorvoslati szakra is kiterjedően biztosított - indokolatlan az
automatikus halasztó hatály biztosítása az azonos ténybeli alapon benyújtott ismételt
kérelmek esetében. Az ezzel ellenkező rendelkezés akadályozná a kiutasítások hatékony
végrehajtását, illetve megteremtené a joggal való visszaélés lehetőségét. A korlátozás nem jár
jogsérelemmel a kérelmezők oldalán, hiszen ha a bíróság úgy ítéli meg, az ügyfél kérelmére a
folyamatban lévő menekültügyi eljárásra tekintettel biztosíthatja a kiutasítás végrehajtásának
felfüggesztését.
A módosítás mindemellett egyértelművé teszi, hogy a kérelmező nem utasítható ki, illetve a
korábbi kiutasítás nem hajtható végre mindaddig, amíg menedékjog iránti kérelme tárgyában
legalább egyszer jogerős elutasító döntés nem születik. Ez alól kivételt képez az az eset,
amikor a kérelmező mint az ügy ura, a saját kérelmével rendelkezve, visszavonja azt. Kérelme
visszavonása esetében a menekültügyi hatóságnak kötelessége megszüntetni az eljárást. A
joggal való esetleges visszaélést zárja ki az, hogy a kérelem visszavonása miatti
megszüntetést követően ismételten előterjesztett kérelem nem akadálya a kiutasítás
elrendelésének, illetve a korábban elrendelt kiutasítás végrehajtásának. Ha a Harmtv. alapján
egyéb tartózkodási jogcímmel rendelkező személy - jellemzően: befogadott jogállású külföldi
-	kér menedékjogot, ám azt nem kapja meg, a más jogcímen élvezett jogokat (például a
területen maradás jogát) nem veszíti el az ismételt kérelem előterjesztése miatt.
Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt módosítások a Met. 66. §-ára vonatkoznak.
A Met. 66. § (1) bekezdését szükséges módosítani, tekintettel arra, hogy indokolatlan a
kérelmező halála esetén az eljárás megszűnésének megállapítását a hatóság döntéséhez kötni.
A jogszabály koherenciáját is megbontja az a tény, hogy ha a haláleset az előzetes vizsgálati
eljárásban következik be, az törvény erejénél fogva beálló megszűnési ok, míg ha részletes
vizsgálati eljárásban, akkor hatósági döntéshez kötött.
89
A kérelem írásban történő visszavonása a többi megszüntető októl elkülönülten kezelendő,
tekintettel arra, hogy a kérelmező az ügy ura, és kifejezett akarata ellenére a menekültügyi
eljárás nem folytatható.
A Met. 66. § (3) bekezdésben található rendelkezés azért szükséges, mert az Eljárási Irányelv
20. cikke nem teszi kötelezővé az eljárás megszüntetését a kérelem hallgatólagos
visszavonása esetén (pl. ismeretlen helyre távozás), csupán az elutasítás alternatívájaként
szerepelteti. Ennek megfelelően - különösen a megszüntető döntést követően előterjesztett,
ismételt kérelmekre vonatkozó szabályok tükrében - indokolt biztosítani a lehetőséget a
menekültügyi hatóság számára, hogy ha az ügy tényállása felderített, akkor ne megszüntető
döntést hozzon, hanem az ügy érdemében döntsön. Egyes esetekben előfordulhat, hogy a
hatóság az ügyfélnek fel nem róható módon későn, a részletes vizsgálati eljárásra utalást
követően észleli, hogy a kérelem vonatkozásában részletes vizsgálat nélküli elutasítást
megalapozó körülmény áll fenn. Ezekben az esetekben indokolatlan a részletes eljárásban
meghozott döntéssel szembeni peres bírósági felülvizsgálat lehetőségét biztosítani,
ugyanakkor a módosítás eredményeként az ügyfél jogai sem sérülnek, hiszen az ilyen alapon
megszüntetett döntéssel szemben nemperes úton bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Szükségtelen a különbségtétel a humanitárius tartózkodási engedély visszavonása
tekintetében azon az alapon, hogy mi volt a megszüntetés indoka. Ha a kérelmező részére
humanitárius tartózkodási engedély került kiállításra, és az arra való jogosultsága a
menekültügyi eljárás megszüntetése miatt megszűnt, úgy minden esetben gondoskodni kell az
okmány visszavonásáról.
Továbbá szükségtelen a részletes vizsgálati eljárásban hozott megszüntető döntéssel szembeni
jogorvoslat szabályait egyetlen megszüntetési okra korlátozni, hiszen valamennyi esetben
azonos szabályozásnak kell érvényesülnie.
A Met. koherenciáját megbontja, hogy - a Ket. általános szabályaival összhangban -
valamennyi más eljárási határidő naptári napokban van meghatározva: az egységesség
érdekében célszerű e határidőt is naptári napokban meghatározni.
A hatályon kívül helyező rendelkezés a menedékkérők befogadása minimumszabályainak
megállapításáról szóló, 2003. január 27-i, 2003/9/EK tanácsi irányelv - az ún. Befogadási
Irányelv - 16. cikkében foglalt szabályokkal való teljes összhang megteremtését szolgálja.
A 62. §-hoz
A Javaslat megteremti annak a nyilvántartási alapját, hogy ne csak az érvényes úti okmánnyal
rendelkező személyek esetében legyen lehetőség a külföldre utazási korlátozás ellenőrzésére.
A bűnügyi nyilvántartási rendszerben külön nyilvántartást hoz létre az utazási korlátozás alatt
álló személyekkel kapcsolatban. E külön nyilvántartás valamennyi, külföldre utazási
korlátozás hatálya alatt álló személy adatait tartalmazza, így azon személyek külföldre
utazását is meg lehet akadályozni, akik érvényes útlevél hiányában nem szerepelnek az
útiokmány-nyilvántartásban (személyazonosító igazolvánnyal azonban utazhatnak). A
módosítás nyomán tehát a személyazonosító igazolvánnyal külföldre utazó állampolgárok
esetében is lehetővé válik az utazási korlátozás esetleges meglétének, illetve hiányának a
határforgalom-ellenőrzés során történő ellenőrzése.
90
A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek,
bíróságnak valamennyi esetben értesítenie kellene az útlevélhatóságot, amikor az Utv. 16. §
(1)	bekezdésében meghatározott külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok
elrendelésére, megszüntetésére vagy megszűnésére kerül sor. Ez elvileg olyan esetekben is
adattovábbítási kötelezettséget keletkeztet, amikor az érintettnek nincs érvényes úti okmánya,
vagyis az útiokmány-nyilvántartásban külföldre utazási korlátozást bejegyezni nem lehet. A
Javaslat alapján az adattovábbításra kötelezett szerv ezért csak azon érintett személyekkel
kapcsolatban értesíti az útlevélhatóságot, akik érvényes úti okmánnyal rendelkeznek. Ezt az
információt a bíróság, illetve az ügyész a számára lekérdezési lehetőségként jelenleg is
rendelkezésre álló útiokmány-nyilvántartásban ellenőrizné. A bíróság, illetve az ügyész az
utazási korlátozással érintett személlyel kapcsolatos adatok megküldésével értesíti az
útlevélhatóságot.
Az útlevélhatóság a törvénymódosítás nyomán a jövőben az érvényes úti okmány kapcsán a
határozathozatalt mellőzve jegyzi be az utazási korlátozást, erre a Ket. 86. § (2) bekezdése
alapján lehetőség van a „hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli
bejegyzés” esetén.
A Javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Bnytv.) 71. §-át is érinti, - a jelenlegi szabályozással ellentétben - egyaránt
meghatározásra kerül a hatósági erkölcsi bizonyítvány fogalma, kiállításának célja és a
kiállítás eljárási rendje, valamint az azzal igazolható tények köre. E hatósági bizonyítványban
igazolható például, hogy a kérelmező a kérelemben megjelölt törvényekben meghatározott
feltételeknek megfelel, büntetlen előéletű, nem áll közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás
vagy meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kérelemben megjelölt, törvényben
meghatározott feltételnek való megfelelést igazoló tény - értelemszerűen - önállóan, míg a
többi tény önállóan vagy egymás mellett, illetve együttesen is igazolhatóvá válik az
eljárásban.
Módosul a Bnytv. 72. §-a, amelyben kötelező érvénnyel meghatározásra az adattovábbítás
iránti kérelem benyújtásának módja, amelyet űrlapon vagy elektronikus úton kell teljesíteni.
Egyértelműen meghatározásra kerülnek továbbá a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása
iránti kérelem tartalmi elemei, külön kiemelve a valamely törvényi feltételeknek való
megfelelés esetén a pontos törvényi hivatkozás szükségességét.
A módosítás változatlanul rögzíti a kérelemre történő adattovábbítási eljárásért az igazgatási
szolgáltatási díj fizetésének kötelezettségét.
A módosítás a Bnytv. 73. §-át is érinti. E szakasz a hatósági bizonyítvány kiállításának
megtagadását, illetve az eljárás megszüntetésének esetét szabályozza. Rendelkezik az
ügyintézés eljárási menetéről, az ügyintézési határidő indokolt esetben történő
meghosszabbításáról, az eljárás felfüggesztésének eseteiről, valamint az eljárásban a
kérelmező részéről az okirati bizonyítás kizárólagosságáról.
A Bnytv. 74. §-át érintő módosítás meghatározza a hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmi
elemeit, érvényességi idejét, formai és biztonsági követelményeit, továbbá az elektronikus
kézbesítés lehetőségét, illetve elektronikus kézbesítés esetén a kiadmányozás feltételeit.
91
A Bnytv. 75. §-a rendelkezik arról, hogy a kérelem külföldön kizárólag személyesen,
Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletén nyújtható be, tartalmazza továbbá a
külföldről kérelmezett hatósági bizonyítvány kiállítására és kézbesítésére vonatkozó
szabályokat. A külföldön, külföldi kézbesítési címre kérelmezett hatósági bizonyítvány
főszabály szerint elektronikus formátumban kerül kiállításra és a kérelmező részére a konzul
útján történik a kézbesítése. E bizonyítványt elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell
ellátni, amelyről a konzul hiteles másolatot készíthet a kérelmező számára. A kérelmező
ugyanakkor külföldön benyújtott kérelmében is kérheti, hogy a hatósági erkölcsi
bizonyítványt az által megjelölt belföldi címzett részére kézbesítsék. Ebben az esetben a
bizonyítvány alakiságára a belföldön kérelmezett bizonyítványra irányadó rendelkezések
alkalmazandók. A kérelmezésért és a hitelesítésért a kérelmezőnek a külön jogszabályban
meghatározott konzuli és általános konzuli díjat kell megfizetnie.
A Bnytv. új 75/A. §-a szerint a bűnügyi nyilvántartó szerv - új szolgáltatásként - elektronikus
felületen keresztül ad tájékoztatást a hatósági bizonyítvány érvényességének ideje alatt a
kiállítás tényéről, a bizonyítvány érvényességéről, valamint visszavonásáról. Ennek feltétele,
hogy a szolgáltatást igénybevevő személy rendelkezésére álljon a hatósági bizonyítványban
található valamennyi adat.
A törvényjavaslat továbbá átmeneti rendelkezésben rögzíti azon szabályokat, határidőket,
amelyek alapján a bűnügyi nyilvántartási rendszerben 2013. január 1-jét követően a
nyilvántartott adatok, illetve az útlevél hatóság által nyilvántartott adatok alapján fel tud állni
a törvényjavaslat által kialakítandó új nyilvántartási alrendszer, azaz a külföldre utazási
korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása. Ki kell emelni, hogy - tekintettel arra, hogy ezen
személyi körre vonatkozóan jelenleg a bűnügyi nyilvántartási rendszer nem tart nyilván
adatot, illetve, hogy a második esetkörben új, 2013. január 1-jét követően működésbe lépő új
jogintézményről van szó - a kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban,
átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban és ideiglenes végrehajtási
letartóztatásban lévő személyek, illetve az olyan személyek esetében, akiknek az Európai
Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltják
Magyarország területének elhagyását és úti okmányuk átadására kötelezik, az átmeneti
rendelkezés nem vonatkozik, ezen esetekben a törvényjavaslat hatálybalépését követően
elrendelt ilyen korlátozások adatait a bíróságok adatszolgáltatása alapján fogja bejegyezni a
bűnügyi nyilvántartó szerv.
A 64. §-hoz
Az Rtv. rejtett ellenőrzéssel kapcsolatos módosításával összhangban szükséges a NAVtv.
módosítása is.
Ezeket a rendelkezéseket - az Rtv.-vel összhangban - rendszertanilag az intézkedések
körében indokolt szabályozni, mivel nem a hazai szabályozásban ismert titkos
információgyűjtésről van szó.
A rejtett ellenőrzés szabályait az Rtv. és az Nbtv. módosításához fűzött indokolásban
jelzettekkel azonos okokból a NAVtv. szövegén is át kell vezetni, amire tekintettel a törvény
jogharmonizációs klauzuláját is pontosítani szükséges.
A 65. és 67. §-hoz
92
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 43. § (1) bekezdése úgy rendelkezik,
hogy az ügyész törvényességi ellenőrzési hatáskörébe a szabálysértési hatóságok eljárása és
intézkedése tartozik, ezért nem élhet felhívással a helyszíni bírság kiszabására jogosultak
jogszabálysértő intézkedésének orvoslása érdekében.
A 2012. április 15. után hatályba lépett új szabálysértési jogi rendszerben kiemelt
jelentőséggel bír a helyszíni bírságolás, amelyre olyan szervek és személyek is kaptak
hatáskört, amelyek/akik korábban e területen gyakorlattal nem rendelkeztek. Jelentősen
megnőtt a helyszínen kiszabható bírság összege, amely meghatározott tényállások esetén
meghatározott mértékű („fix-bírság”). Nem indokolt tehát, hogy éppen a helyszíni bírság
kiszabására jogosultak intézkedése vonatkozásában ne érvényesüljön felügyeleti intézkedés.
A Szabs. tv. módosításával megteremthető annak a lehetősége, hogy a helyszíni bírság
kiszabására jogosult szerv vagy személy, valamint a bíróság hivatalból, illetve kérelemre
megállapítsa, hogy a kiszabott helyszíni bírság jogszabályt sért. Erre csak igen szűk körű és
kirívó jogszabálysértések esetében nyújtható lehetőség.
A 66. §-hoz
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja szerint a köztársasági elnök kinevezi és
előlépteti a tábornokokat, f) pontja szerint a törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat
és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését, míg j)
pontja szerint dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. Az
Alaptörvény 9. cikk (5) bekezdése értelmében a köztársasági elnöki döntésekhez a Kormány
tagjának ellenjegyzése szükséges.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 2013. január
1-jén hatályba lépő 128. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlési Őrség személyi állománya
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben
meghatározott hivatásos állományúakból, köztisztviselőkből, valamint munkavállalókból áll.
A kitüntetések, díjak és címek adományozása nem csak a hivatásos állományú országgyűlési
őröket érintheti, hanem az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott köztisztviselőket és
munkavállalókat is, a tervezet arra tesz javaslatot, hogy a köztársasági elnök döntését a
miniszterelnök jegyezze ellen. A három foglalkoztatási jogviszony esetében a Kormány
irányítása alatt álló szervek esetében jelenleg három különböző miniszter lehet érintett, így
nem indokolt miniszterhez telepíteni az ellenjegyzést.
Ugyanakkor a tervezet javaslatot tesz arra is, hogy a döntésre vonatkozó javaslatnak a
köztársasági elnökhöz történő előterjesztésére is a miniszterelnök legyen jogosult, tekintettel
arra, hogy a politikai felelősséget az ellenjegyzés alapján a miniszterelnök fogja viselni. Az
Országgyűlési Őrséget azonban a Kormánytól teljesen független házelnök irányítja, aki
azonban politikai felelősséget nem tud vállalni az Alaptörvény 9. cikk (5) bekezdése alapján.
Ezért a tervezet szerint kizárólag a házelnök kezdeményezheti a miniszterelnöknél a javaslat
előterjesztését, a miniszterelnök a házelnök kezdeményezése nélkül nem tehet javaslatot.
Az Ogytv. 2013. január 1-jén hatályba lépő 129. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a
házelnök - ha törvény eltérően nem rendelkezik - gyakorolja a fegyveres szervek hivatásos
93
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Hszt.) meghatározott, a fegyveres szervet irányító miniszter részére meghatározott feladat- és
hatásköröket.
Az Ogytv. 132. § (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy az országgyűlési őr tekintetében
a miniszter részére a Hszt.-ben biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség
parancsnoka gyakorolja. Ezen szabályozás részben ellentmond a már hivatkozott 129. § (1)
bekezdés b) pontjában szereplő rendelkezésnek, részben több ponton értelmezhetetlen,
tekintettel arra, hogy ezen rendelkezés alapján pl. magának az Országgyűlési Őrség
parancsnokának tábornoki kinevezésére irányuló javaslatot magának az Országgyűlési Őrség
parancsnokának kellene felterjeszteni a köztársasági elnökhöz.
A 68. §-hoz
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: rendészeti tv.) 35. § (1) és (2) bekezdése módosította a személy- és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi
CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 5. § (4) bekezdését, valamint 5/A. § (5)
bekezdését. Míg a személy-és vagyonvédelmi tevékenység esetében valóban indokolt az 5. §
(4) bekezdése nyitó szövegrészének módosítása is annak érdekében, hogy az ott felsorolt
feltétételek már a működési engedélyezés kiadására irányuló eljárásban is vizsgálhatók
legyenek, addig a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói tevékenység esetében ez nem
értelmezhető, hiszen az SzVMt. alapján e tevékenységek nem engedélyköteles, csupán
bejelentés-köteles tevékenységnek minősülnek. A rendészeti tv.-nek az iskolakerülés elleni
fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 35. § (2) bekezdése technikai
okból tévesen módosította az SzVMt. 5/A. § (5) bekezdésének nyitó szövegrészét is, ez
esetben valóban csak a tevékenység gyakorlása során ellenőrizhetőek a felsoroltak.
A 69. §-hoz
A hazai jogban a SIS alkalmazásáról elsősorban a Schengeni Végrehajtási Egyezmény
keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény
rendelkezik, amelyet felvált az új SIS II rendszer, illetve az ehhez tartozó törvény.
94