﻿Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
2012.	évi... törvény
az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények
módosításáról
1. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
1§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 33. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során benyújtott
észrevételek, valamint az Elnök 62-65. §-ok szerinti eljárásban hozott határozatában kirótt
102. § szerinti átláthatóság kötelezettség körében közzétenni rendelt adatok, információk nem
minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.”
2-§
Az Eht. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Hivatal az Eht. 182. § (3) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján
megalkotott Elnök rendelete szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló
árverési vagy pályázati eljárásban hozott árverés vagy pályázat eredményességét vagy
eredménytelenségét, továbbá eredményesség esetén az árverés vagy pályázat nyertesét vagy
nyerteseit megállapító határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon
belül jogszabálysértésre hivatkozással a Kúriától kérhető bírósági felülvizsgálat.”
3.§
Az Eht. 44. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Hivatal a (6) bekezdés szerinti határozata ellen benyújtott keresetlevelet - az ügy
irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül
továbbítja a Kúriának. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Kúria háromtagú tanácsban,
a keresetlevél Kúriához történő - Hivatal általi - megküldésétől számított kilencven napon
belül bírálja el. A Kúria határozatával szemben perújításnak nincs helye.
(8) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a
KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi
Törvényszéktől annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben
a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.”
4.§
Az Eht. 49. § (7) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hatóság]
,,g) a 2 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati
díjtartozásról - a fizetési kötelezettséget, annak mértékét, a teljesítés határidejét, illetve
határnapját, továbbá az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire való
figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítást küld, a 3 hónapot meghaladó lejárt
határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozás esetén a jogosított engedélyeit (a
frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) visszavonja;”
5-§
Az Eht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Rádiófrekvencia engedély nélküli, illetve egyéb jogszerűtlen használata esetében a
Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül
használt eszközt, illetve berendezést a 37/A. - 37/C. § -okban foglaltak szerint lepecsételni,
valamint lefoglalni.”
6. §
Az Eht. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a Hatóság
döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni.
Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag
versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati
jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati
jogosultság tartalmáról az Eht. 182. § (3) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján
megalkotott frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati
eljárás szabályiról szóló Elnöki rendeletben meghatározott módon és eljárásrendben hatósági
szerződés is köthető.”
7-§
Az Eht. 55. §-a következő (2a) - (2c) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) A frekvenciahasználati jogosultság versenyeztetési eljárás során (árverés, pályázat)
történő megszerzéséhez a pályázati vagy árverési kiírási dokumentációban részletesen
meghatározott alábbi feltételek, kötelezettségek köthetők ki:
a)	az elnyert frekvenciahasználati jogosultsággal kapcsolatos szolgáltatás nyújtására vagy
technológiatípus használatára vonatkozó kötelezettség, ideértve szükség szerint a
lefedettséggel és a minőséggel kapcsolatos kötelezettségeket is;
b)	az eredményes és hatékony frekvenciahasználat érdekében az elektronikus hírközlési
szolgáltatások különböző típusaira előírt - arányos és megkülönböztetés-mentes -
korlátozások, amennyiben az a káros zavarás elkerüléséhez, a lakosság egészségének és
elektromágneses mezőkkel szembeni védelméhez, a szolgáltatás műszaki minőségének
biztosításához, rádiófrekvenciák megosztásának maximalizálásához, hatékony
spektrumhasználat garantálásához, illetve egyéb - jogszabályon alapuló - közérdekű cél
eléréséhez szükséges;
c)	a káros zavarás elkerüléséhez és az elektromágneses mezők tekintetében a lakossági
határérték megállapításához szükséges műszaki és működési feltételek;
d)	az elnyert frekvenciahasználati jogosultság maximális időtartama;
e)	a frekvenciahasználati jog, jogosultság átruházására vonatkozó - jogszabályon alapuló
-	feltételek
f)	a frekvenciahasználati jogosultság használati díjával kapcsolatos feltételek és
kötelezettségek;
g)	bármely olyan részvételi feltételként előírt kötelezettségvállalás, így különösen
nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális roaming biztosítására vonatkozó
kötelezettségvállalás, amelynek magára nézve kötelező erejét, vállalását a pályázat vagy
árverés nyertese a jelentkezése tényével és a pályázat alaki érvényességi feltételét képező
nyilatkozatával elfogadta,
h)	a frekvenciahasználatra vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján fennálló
kötelezettségek;
i)	kísérleti rádiófrekvencia-használatra vonatkozó, Elnök rendeletében megállapított
kötelezettségek.
(2b) A (2a) bekezdésben foglalt kötelezettségeket és feltételeket - a pályázati vagy árverési
kiírási dokumentációban meghatározottak szerint - a hatóság a frekvenciahasználati
jogosultság megszerzésére irányuló árverési vagy pályázati eljárásban hozott, az árverés vagy
pályázat eredményességét és az árverés vagy pályázat nyertesét, nyerteseit megállapító
határozatában állapítja meg vagy az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésbe foglalja.
(2c) A (2a) bekezdésben foglalt kötelezettségek és feltételek tekintetében a 40. §-ban, a 62-65.
§-ban, a 70. §-ban, 71. §-ban és a 100. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.”
8.§
Az Eht. 84. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A frekvenciahasználati jogosultság, jog megszűnik a jogosított vagy engedélyes
halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével.”
9-§
Az Eht. 100. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság 2. §-ban foglaltak érdekében eljárva a hatékonyság, és a fenntartható verseny
és a befektetések ösztönzése és előmozdítása, továbbá a fogyasztói előnyök érvényesítése
érdekében hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettséget írhat elő a végfelhasználói
hozzáférés felett rendelkező szolgáltató számára. Ezzel összefüggésben a Hatóság a
szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. § valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, és
e törvényben meghatározott jelentős piaci erőhöz nem kötött egyéb kötelezettségeket is. Ezen
kötelezettségek különösen arra irányulhatnak, hogy a végfelhasználói hozzáférést nyújtó
szolgáltató
a)	az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében kapcsolja
össze hálózatát más szolgáltatóval;
b)	a szolgáltatások közötti átjárhatóság érdekében indokolt esetben és a szükséges
mértékben biztosítsa a szolgáltatások együttműködését.
10. §
Az Eht. 118. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemes szolgáltatót a 117. § a) pontja szerinti egyetemes szolgáltatás
vonatkozásában - jogszabályban meghatározott kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség
terheli az - Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő szabályokról szóló rendeletében
meghatározott - egyetemes szolgáltatási területén állandó lakóhellyel, székhellyel,
telephellyel rendelkező felhasználónak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó,
jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén, felhasználónként egy
hozzáférés biztosítására.”
11. §
Az Eht. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) Az egyetemes szolgáltatók kérelmükre az egyetemes szolgáltatás nyújtásából
keletkező nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhető és méltánytalan
többlettehemek minősülő költségeik megtérítésére jogosultak.
(2)	Amennyiben az egyetemes szolgáltató (1) bekezdés szerinti nettó elkerülhető költségei
meghaladják az egyetemes szolgáltató tárgyévi elektronikus hírközlési szolgáltatás
nyújtásából származó nettó árbevétele 1 százalékát, az e fölötti összeg tekintetében a
méltánytalan többletteher megállapítható.
(3)	Az egyetemes szolgáltatás éves nettó elkerülhető költségei - beleértve az egyetemes
szolgáltatás nyújtásából származó közvetett előnyöket is - részletes számítási szabályait az
Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő szabályokról szóló rendelete határozza meg.
(4)	A Hatóság az egyetemes szolgáltatók nettó elkerülhető költség számítása helyességét a
118. § (2) bekezdésben meghatározott elnöki rendelet szerinti eljárásban ellenőrzi, és az
ellenőrzés eredményeként hozott döntését honlapján közzéteszi.”
12. §
Az Eht. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása vonatkozásában a Hatóság
folyamatosan ellenőrzi. Ennek keretében jogosult az Elnök egyetemes szolgáltatással
összefüggő szabályokról szóló rendeletében foglaltaknak megfelelően a 117. § szerinti
megfizethetőség ellenőrzésére is. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a
kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a Hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A
kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.
(2)	Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató - a 136. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában
foglalt esetek kivételével - kizárólag az Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő
szabályokról szóló rendeletében meghatározott esetekben és az érintett felhasználók időben
történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.”
13.	§
Az Eht. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat a szolgáltatás
nyújtásával szükségképpen együttjáró, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, a szokásos mértéket
meg nem haladó költségű szolgáltatási elem címén. Különösen tilos a külön díj felszámítása
számla kiállításáért a számla formátumától, illetve a számla befizetéséért a befizetés módjától
függetlenül. Az előző rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató az előfizetőnek
kedvezményeket nyújtson.”
14.	§
Az Eht. 132. § (2) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
[A szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az
alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:]
,,e) az előfizetői szerződés, illetve a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételek
kizárólag az előfizető számára előnyös módon változnak meg.”
15.	§
Az Eht. 132. §-a a következő új (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A szolgáltató nem jogosult a határozott időre kötött szerződést a (2) bekezdés b) illetve
c)	pontjára hivatkozva egyoldalúan módosítani, ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési
kötelezettséget ír elő, amelynek alanya a szolgáltató.”
16.	§
Az Eht. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az
előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult
felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető a
határozott időtartamú előfizetői szerződést ilyen esetben akkor, ha az előfizetői szerződést a
határozott időtartamból eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás
a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket
érinti, és az előfizető felmondja a határozott időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az
előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény
összegét. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet, a szolgáltató
az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult felszámítani.”
17.	§
Az Eht. 132. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítását bármelyik
fél kezdeményezheti. A ráutaló magatartással kötött előfizetői szerződések kivételével a
kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat csak akkor tekinthető
elfogadottnak, ha azt az előfizető kifejezett, tevőleges magatartással elfogadta. Szóban kötött
előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett szóbeli vagy írásos nyilatkozata, írásban
kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett írásos nyilatkozata szükséges
kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat elfogadásához. A szóban és
írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető tevőleges és kifejezett elfogadó
nyilatkozata hiányában a szolgáltatás további igénybevétele, mint ráutaló magatartás
elfogadásnak nem tekinthető, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben az előfizető
kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges
magatartással nem fogadja el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad. A
kétoldalú szerződésmódosítás további szabályait egyebekben a szolgáltató általános
szerződési feltételei tartalmazzák.
18.	§
Az Eht. 132. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A szolgáltató által kezdeményezett egy- vagy kétoldalú szerződésmódosítás esetén a
szolgáltató az előfizetőt olyan szerződésmódosítási ajánlattal köteles megkeresni, amely
közérthetően és áttekinthetően tartalmazza, hogy a módosítás esetén a szerződés mely
feltételei milyen módon változnak meg, és megfelelően tájékoztatja az előfizetőt a módosítás
menetéről.”
19.§
Az Eht. 134. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződésben kötelezettséget
vállalt arra, hogy szolgáltatást vagy a hozzá kapcsolódó terméket igénybe veszi, és a
szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést
felmondja a határozott időtartam lejárta előtt, vagy a szolgáltató (6)-(7), illetve (13) bekezdés
szerinti felmondására szerződésszegésével okot szolgáltat, a szolgáltató kizárólag az előfizető
által igénybe vett kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos
jogkövetkezményt nem fűzhet. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8
nap lehet, a szolgáltató az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult
felszámítani.”
20.	§
Az Eht. 134. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az előfizetői szerződés előfizető általi felmondását a szolgáltató köteles minden olyan
formában lehetővé tenni, amelyet a szerződés megkötésére is alkalmaz.”
21.	§
Az Eht. 137. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által
indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló) forgalom
korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a
szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével a következő esetekben jogosult:]
,,d) az előfizető fogyasztása túllépte az adott szolgáltatás tekintetében az általános szerződési
feltételekben, illetve az egyedi előfizetői szerződésben az igénybevétel felső korlátjaként
meghatározott összeget vagy hívás, üzenet, illetve adatmennyiséget.”
22.	§
Az Eht. 138. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatára érkező valamennyi megkeresést, valamint a
szolgáltató és az előfizető közötti minden telefonos kommunikációt a szolgáltatónak
rögzítenie kell, és visszakereshető módon legalább egy évig meg kell őriznie.”
23.	§
Az Eht. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltató köteles a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a
hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb
elektronikus úton rögzíteni, és az adatkezelési szabályok betartásával azt legalább egy évig
kell megőrizni. Ez a rendelkezés nem érinti az adatmegőrzésre más jogszabály által előírt,
ennél hosszabb határidőre szóló kötelezettségeket.”
24.	§
Az Eht. 141. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szolgáltatónak a hibabejelentést az előfizető részére vissza kell igazolnia, és azt a
rögzítésen túl nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:]
,,h) az előfizető értesítésének módját és időpontját, ezen belül is különösen az előfizető
bejelentésének visszaigazolásáról, valamint a g) pontban foglaltakról történő értesítések
módját és időpontját.”
25.	§
Az Eht. 143. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felelősség az előfizetői szerződések teljesítéséért, az előfizetői szerződéssel kapcsolatos
hatósági hatáskör időbeli kerete
143. § (1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az
elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles
megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.
(2)	Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet
az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől
kell számítani.
(3)	Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az
Elnök által rendeletben meghatározottak szerinti kötbért köteles fizetni.
(4)	Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tárgyában (kérelemmel,
bejelentéssel) a Hatóság eljárása a hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény
bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető.
(5)	Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdésben foglalt hatósági eljárás kezdeményezésére
okot adó körülmény bekövetkezéséről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem,
bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a
tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az előfizetői szerződéssel
kapcsolatos hatósági ügy tekintetében egy éven túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E
határidő jogvesztő.”
26.	§
Az Eht. 144. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A Hatóság — annak érdekében, hogy az előfizetők, és felhasználók megfelelő információkkal
rendelkezzenek - előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók tájékoztassák az előfizetőiket:]
,,d) a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférés, illetve azok használatának
korlátozására vonatkozó feltételek bárminemű változásáról.”
27.	§
Az Eht. HATODIK RÉSZ „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/C. §-sal egészül
ki:
„163/C. § (1) A Kassza 2013. január 1-jével megszűnik, jogutódja a Hatóság.
(2)	A Kassza megszűnésekor fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint
működéséről a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolót és zárómérleget készít.
(3)	A Kassza megszűnésekor még ki nem fizetett támogatásokat a Hatóság fizeti ki e
törvénynek, valamint a 118. § (2) bekezdésben meghatározott elnöki rendeletnek az
egyetemes szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályai szerint. Az elektronikus
hírközlési szolgáltatók által a Kassza megszűnéséig be nem fizetett hozzájárulások
beszedéséről a végrehajtás szabályai szerint a Hatóság gondoskodik. A Kasszába fizetendő
hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(4)	A Kassza megszűnésekor fennálló vagyona csak az egyetemes szolgáltatás nyújtásából
származó, jelen törvény szerinti elkerülhető és ezért méltánytalan többlettehemek minősülő
költségek megtérítésére, a piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt
felmerülő rendkívüli kiadások fedezésére, a 10. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti feladat
ellátására, továbbá a Hatóság tudatos fogyasztói döntéshozatali kultúrájának fejlesztésére
használható fel.”
28.	§
Az Eht. HATODIK RÉSZ „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/D. §-sal egészül
ki:
„163/D. § A korábban a miniszter vagy az Elnök által megkötött egyetemes szolgáltatási
szerződések az egyetemes szolgáltató Elnök általi kijelöléséig maradnak hatályban. Ezen
időszak alatt az egyetemes szolgáltatás nyújtására, ellenőrzésére és elszámolására a szerződés
megkötésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az egyetemes
szolgáltató a szolgáltatást nem az egyetemes szolgáltatási szerződésnek megfelelően nyújtja,
akkor az Elnök a szerződést felmondja és a jelen törvény előírásai szerint az egyetemes
szolgáltatás nyújtására új szolgáltatót jelöl ki.”
29.	§
Az Eht. HATODIK RÉSZ „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/E. §-sal egészül
ki:
„163/E. § E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal,
hogy e rendelkezések hatályba lépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor
hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.”
30.	§
Az Eht. 182. § (3) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„27. az egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szabályokat, ennek keretében az
egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésének feltételeit és a vonatkozó eljárás
részletes szabályait, a nettó elkerülhető költség és az egyetemes szolgáltatás nyújtásából
származó közvetett előnyök számításának részletes szabályait, az egyetemes szolgáltatásokkal
kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait, valamint az egyetemes
szolgáltatás részletes pénzügyi és műszaki feltételeit, követelményeit;”
31.	§
Az Eht. 188. §-a a következő 58. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„58. Internet-hozzáférés szolgáltatás', olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során
a szolgáltató IP-cím hozzárendelésével biztosítja az IP alapú adatátvitelt az előfizetői
hozzáférési pont, valamint az internet legalább egy belföldi és egy nemzetközi nyilvános
adatkicserélő központja között.”
32.	§
Az Eht. 188. § 67. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„67. Közvetítő szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely az előfizetői
hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződése vagy az előfizetői hozzáférést
nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződéses jogviszonyban álló harmadik elektronikus
hírközlési szolgáltatóval kötött megállapodása alapján biztosítja az előfizető választása
szerinti esetekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás elérést.”
33.	§
Az Eht. 2. § q) pontjában a „minősített időszak” szövegrész helyébe „különleges jogrend”
szöveg, az 5. § (3) bekezdésében a „Minősített időszak” szövegrész helyébe a „Különleges
jogrend” szöveg, a 10. § (1) bekezdés 16. pontjában a „működtetésével kapcsolatos,”
szövegrész helyébe a jogutódjaként a” szöveg, a 21. § (7) bekezdésében a „134. § (14)
bekezdésének első mondatában” szövegrész helyébe a „134. § (14) bekezdésének második
mondatában” szöveg, a 124. §-ban a „kijelölési és szerződéskötési” szövegrész helyébe a
„kijelölési” szöveg, a 124. §-ban a „, nettó elkerülhető egységköltség” szövegrész helyébe az
„és az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó közvetett előnyök”, a 129. § (5)
bekezdésében az „az alábbi fejezetcímek és sorrend szerint” szövegrész helyébe a „az Elnök
rendeletében meghatározott felosztásban” szöveg, a 132. § (4) bekezdésében a „feltételeiről”
szövegrész helyébe a „feltételeiről és a felmondás jogkövetkezményeiről” szöveg lép.
34.	§
(1)	Hatályát veszti az Eht. 10. § (1) bekezdés 8. pontjában a „, szerződést köt az egyetemes
szolgáltatókkal” szövegrész, a 47. § (1) bekezdésében az „e törvényben meghatározott”
szövegrész, a 119. § (2) bekezdésében az „, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség
mellett” szövegrész, a 132. § (9) bekezdésében a „(vagy elhalálozás esetén az örökös)”
szövegrész, a 132. § (9) bekezdésében az „, öröklés” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Eht. 5. § (1) bekezdés j), k), 1), n), q) pontja, 37/B. § (1) bekezdése, a
118. § (1) bekezdése, a 119. § (3), (4) bekezdése, a 120. §-a, a 122. §-a, a 182. § (3) bekezdés
29., 30. pontja.
2. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
módosítása
35.	§
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a
továbbiakban: Dtv.) a következő új (8)-(l 1) bekezdésekkel egészül ki:
(8)	A műsorterjesztő köteles a Hivatal számára minden év február 28-ig - a Hivatal erre
irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül - az alábbi, a tárgyév január 1-i állapot szerinti
adatokat szolgáltatni:
a)	a műsorteijesztő által terjesztett programcsomagok megnevezése, a programcsomagok
előfizetési díja, a műsorterjesztésre alkalmazott technológia meghatározása,
b)	az egyes terjesztett médiaszolgáltatásokhoz tartozó előfizetői számok megjelölése
településenkénti - Budapest esetében kerületenkénti - bontásban,
c)	a műsorterjesztő által terjesztett médiaszolgáltatások állandó megnevezése, nyelve,
tematikája,
d)	a műsorterjesztő által terjesztett információs csatorna megnevezése.
(9)	A Hivatal a (8) bekezdés szerinti adatok benyújtására elektronikus űrlapot rendszeresít,
amelyet a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő kezdete előtt legalább 30 nappal
közzétesz internetes honlapján. A műsorterjesztő e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét
az elektronikus űrlap kitöltésével is teljesítheti.
(10)	Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (8)-(9) bekezdésben foglalt
adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal bírságot szab
ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés
ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,25%-a, de
legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság
mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb harmincmillió forint. Ezen túlmenően az
adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötvenezer forinttól
hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a
jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.
(11)A(10)	bekezdésben foglalt határozat ellen az Eht. szerinti jogorvoslatnak van helye.
36.	§
A Dtv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a
műsorszóró hálózatban található adónként vagy az adó és átjátszóadói vagy több adó és az
átjátszóadók által meghatározott területenként a Hatóság elnöke által rendeletben
meghatározott módon és időben kerülhet sor.
(2)	A digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó
üzemeltetője az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati
médiaszolgáltatásokat ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni. Ez a
kötelezettség nem vonatkozik az Mttv. 75. § (3) bekezdés alapján továbbított közszolgálati
médiaszolgáltatásokra.
(3)	A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízió műsorszóró
hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton köteles
terjeszteni.
(4)	Az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatások
digitális vételének ingyenesen, illetve az Mttv. 74. § (1) bekezdése szerinti díjon történő
biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására, illetve a vevődekóderek
-	helyszínen történő - beszerelésére, telepítésére, valamint az ehhez szükséges eszközök
állami támogatására versenysemleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási
vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem
alapján, a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott módon kerülhet sor. Az állami
támogatás részletes szabályait a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg.
(5)	Az állami támogatásra jogosult felhasználók személyes megkeresését és tájékoztatását,
illetve a támogatási igényre vonatkozó felmérést a Központi Statisztikai Hivatal (a
továbbiakban: KSH) végzi, amennyiben a Hatóság a fenti feladatok ellátására a KSH-val
együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás megkötése esetén
abban részletesen szabályozni kell a KSH általi feladatellátás kereteit, illetve a KSH és a
Hatóság közötti feladatmegosztást és a feladatok végrehajtása pénzügyi fedezetének átadását.
Az együttműködési megállapodásban foglalt feladatok pénzügyi fedezetét a Hatóság a 45. §-
bán meghatározott forrásokból biztosítja a KSH részére. Az együttműködési megállapodásban
meghatározott feladatok ellátása érdekében a KSH megbízási szerződéseket köthet,
célfeladatot tűzhet ki.”
37. §
(1)	A Dtv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) A Hatóság a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó közfeladat
ellátása során a támogatásra jogosultság megállapítása és a támogatás felhasználása
jogszerűségének ellenőrzése céljából jogosult a támogatási jogosultsággal összefüggő - a (4)-
(6a) bekezdésben meghatározott - személyes és különleges adatok kezelésére. A (6)
bekezdésben meghatározott adatok kezelésére az adatok feldolgozása és a Hatóságnak
továbbítása céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, valamint a
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) is jogosult.”
(2)	A Dtv. 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatokat kezelő - a (4)-(5)
bekezdés szerinti - állami szerv a Hatóság megkeresésére 30 napon belül köteles adatot
szolgáltatni a Hatóság részére. A települési önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Hatóság megkeresésére 30 napon
belül köteles adatot szolgáltatni a (6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv vagy a KIH részére. A
megkeresés eljárási szabályaira, az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozóan a Hatóság a (4)-
(6)	bekezdés szerinti állami és önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodást
köthet.”
(3)	A Dtv. 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság a támogatást igénylő jogosultakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervtől, a kincstártól, a települési önkormányzat jegyzőjétől, illetve a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától kérhet adatszolgáltatást, a
támogatási jogosultságot megalapozó ellátások szerinti csoportosításban.”
38.	§
A Dtv. 44/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Hatóság a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező háztartások
azonosítása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatókat az előfizetőik
a)	természetes személyazonosító adatai,
b)	lakóhely (tartózkodási hely) adatai, valamint
c)	szolgáltatás telepítési helyével összefüggő adatai
vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezheti.”
39.	§
A Dtv. 44/A. § (6) bekezdésében a jegyzőjétől” szövegrész helyébe a „jegyzőjétől, valamint
a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától” szöveg, a 44/A. §
(11)	bekezdésében a „valamint a (6) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe az „a
(6)	bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6a) bekezdés a), b) és c) pontjában” szöveg lép.
40.	§
A Dtv. a következő 48. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
48. § 2013. január 1-jéig a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatala vonatkozásában a 44/A. § (2)-(3) és (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.”
41.	§
Hatályát veszti a Dtv. 53. § (2) bekezdésében az „és az állami támogatásra való jogosultsággal
összefüggő adatszolgáltatás rendjét” szövegrész.
4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
42.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 8. pontja a
következő alponttal egészül ki:
[A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:]
„8.41. a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében nyújtott -
a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott - állami
támogatás.”
5.	Záró rendelkezések
43.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 32. §-a 2013. január 1. napján lép hatályba.
Általános indokolás
A módosítás célja, hogy az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos,
2012 szeptemberében hatályba lépő hatásköri módosításokhoz kapcsolódóan a szolgáltatók
kijelölésének, a szolgáltatások biztosításának és az ebből adódó méltánytalan többletterhek
megtérítésének rendjét újraszabályozza. A legfontosabb módosítás az egyetemes szolgáltatók
kijelölésével kapcsolatos: a korábbi, szerződéskötésen alapuló rendszert az NMHH elnöke
általi kijelölés váltja fel. Az Eht. korábbi rendszerében az egyetemes szolgáltatás nyújtására
vonatkozó szerződések megkötése gyakran jelentősen elhúzódott, így több ízben is előfordult,
hogy a korábbi szerződések már lejártak, az újak megkötésére pedig még nem került sor. Az
ebből adódó bizonytalan helyzet sem az egyetemes szolgáltatások biztosításáért felelős
államnak, sem az egyetemes szolgáltatóknak, sem pedig a szolgáltatásokat igénybe venni
kívánó előfizetőknek nem előnyös, a módosítás azonban egy olyan új eljárásrendet vezet be,
amellyel ezek a helyzetek elkerülhetők. A kijelölés részletes eljárásrendjének és feltételeinek
szabályozását a módosítás az NMHH elnöke által kibocsátandó rendeletre utalja.
A másik jelentős módosítás az egyetemes szolgáltatások nyújtása miatt felmerülő
méltánytalan többletteher finanszírozásával kapcsolatos. Egyrészt a módosítás megszünteti az
Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszát, amelynek felállítása és működtetése
a hatályos Eht. szerint is csupán lehetőség, és ténylegesen már 2008 óta nem működik,
másrészt újraszabályozza a méltánytalan többletteher megállapításának rendjét. A részletes
előírásokat itt is - a jelenlegi helyzethez hasonlóan - alacsonyabb szintű jogforrások fogják
tartalmazni.
A fentieken túlmenően a módosítás technikai jellegű a 2012 szeptemberében hatályba lépő
felhatalmazással kapcsolatos szabályokat pontosítja az egyetemes elektronikus hírközlési
szolgáltatásokkal összefüggésben illetve az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási
Kassza megszüntetésével kapcsolatban tartalmaz átmeneti jellegű szabályokat, ezen kívül a
módosítási javaslatok az európai uniós irányelveknek való pontosabb megfelelést szolgálják.
Az előfizetők védelme érdekében továbbá a javaslat több pontban módosítja az Eht. előfizetői
szerződésekre (módosítás, felmondás, elévülés, hatósági eljárás megindításának rendje)
vonatkozó rendelkezéseit. Ennek keretében a módosítás egyértelműbbé teszi az egyoldalú
szerződésmódosítás eseteit, annak érdekében, hogy az előfizetők nagyobb védelmet kapjanak
a nem kívánt, tényleges szerződéses akarat nélküli szerződésmódosításokkal szemben,
továbbá a javaslat több helyen pontosítja a szerződésmódosítás és felmondás egyéb
részletszabályait.
A digitális átállás lakossági szempontból érzékeny és az érdeklődés középpontjában álló
kiemelt állami feladat, hiszen a ma még mintegy 572 ezer háztartás kizárólag a hagyományos,
analóg földfelszíni műsorszóró platformon televíziózik, akik elveszíthetik a közszolgálati (és
az országos kereskedelmi) televíziók adásaihoz való hozzáférésüket a hagyományos, analóg
földfelszíni műsorszórás lekapcsolásával. Ezen háztartások jelentős része a szociálisan
leginkább rászorultak közé tartozik, így állami segítség nélkül vélhetően nem, vagy csak nagy
áldozatok árán tudná kifizetni a digitális vételhez szükséges eszközöket és szerelést. Minderre
tekintettel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a műsorterjesztés és a digitális átállás
szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 44. § (5) bekezdése
alapján, a technológia és versenysemlegesség elvét tiszteletben tartva, egyszeri, vissza nem
térítendő állami támogatást nyújt e szociálisan leginkább rászorult rétegnek a közszolgálati
médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében.
Ez a támogatás nagyfokú állami gondoskodást jelent és komoly állami szerepvállalást igényel,
melynek során - többek között - szükséges a támogatásra jogosult felhasználók személyes
felkeresése és tájékoztatása, avégből, hogy ez utóbbiak dönthessenek arról, hogy kívánnak-e a
programban részt venni, illetve milyen módon kívánják igénybe venni az állami támogatást.
Jelen módosítások célja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a vele együttmüködő
állami szervek és piaci szereplők együttműködésének kereteit meghatározni, különös
tekintettel a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges személyes és
különleges adat kezelés garanciális szabályainak lefektetésére, pontosítására. A módosítás
célja továbbá a törvénynek a hatályba lépése óta megváltozott szabályozási környezethez való
adaptációja.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Szükséges hiánypótló szabály, hogy az átláthatóság kötelezettség körében elrendelt
információ, adat közzététele értelemszerűen nem minősülhet, nem minősíthető üzleti titoknak,
tekintettel arra, hogy ez a kötelezettség gyakorlati alkalmazhatóságát ellehetetlenítené.
A 2-3. §-okhoz
A frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárások
tárgyát képviselő frekvenciarészek olyan kiemelt társadalmi és pénzügyi értéket képviselnek,
amelyek indokolják ezen ügyek elkülönített kezelését. Az ilyen árveréseken értékesített
frekvenciatartomány használati joga nagyon jelentős (gyakran több tízmilliárd forintot
meghaladó) összegekért kerül értékesítésre, és a frekvenciahasználati jog megszerzéséhez
gyakran járul meghatározott időn belüli piacralépési illetve hálózatépítési kötelezettség.
Mindezek miatt össztársadalmi, összgazdasági és piaci érdek egyben, hogy ezen eljárásokban
hozott érdemi határozatok elleni jogorvoslatok minél előbb és magas színvonalon
kerülhessenek elbírálásra a bíróságok által, ezért a tervezet kiemeli ezen határozatokat a
Hivatal által hozott határozatok közül, és gyorsabb eljárást ír elő ezek tekintetében.
Kiemelendő, hogy a bírósági szint megváltoztatása nem jár komolyabb ügyteher-
növekedéssel a Kúria esetében, mivel a Hatóság ilyen típusú eljárást a rendelkezésre álló
szűkös frekvenciakészlet miatt legfeljebb két-háromévente folytat le.
A 4. §-hoz
A javaslat az eredeti szöveget pontosítja, értesítés helyett fizetési felszólítás küldését előírva a
fizetési kötelezettséget elmulasztó ügyfeleknek. Az értesítéssel szemben a fizetési felszólítás
esetén szankcionálható kötelezettség keletkezik a mulasztó számára.
A 5. §-hoz
Mivel az Eht. a lepecsételést, mint hatósági intézkedést részletesen szabályozza, az NMHH
Elnökének hivatkozott rendelete pedig az Eht. 37/A.-37/C. §-ain túl nem tartalmaz
szabályozást a lepecsételés foganatosítását illetően, ezért célszerű az NMHH rendeletre
történő utalás törlése.
A 6. §-hoz
Az Eht. hatályos szövege megengedi, hogy a frekvenciahasználati jogosultságról az árverés
vagy pályázat nyertesével hatósági szerződés is köthető. Tekintettel arra, hogy ennek
részletszabályit nem tartalmazza az Eht., indokolt a szövegben utalást tenni arra, hogy ennek a
szabálynak a részleteit az NMHH rendelete tartalmazza.
A 7. §-hoz
A hiánypótló rendelkezés az Európai Parlament és Tanács az elektronikus hírközlő hálózatok
és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv
(„Engedélyezési irányelv”) B Mellékletének teljes körű implementálásával egyértelművé
teszi, hogy mely feltételek és kötelezettségek fűzhetőek pályázaton vagy árverésen elnyert
frekvenciahasználati jogosultsághoz.
A 8. §-hoz
Hiánypótló szabályként szükséges a rendelkezés törvénybe iktatása, tekintettel arra, hogy az
Eht. és más jogszabályok is e körben csak a jogosított (engedélyes), illetve a hatóság
„akaratnyilvánításán” (pl. engedély visszavonás) alapuló megszüntetési okokat szabályozzák,
de a felek akaratán kívüli megszűnési okokat nem.
A 9. §-hoz
A módosítás az Európai Parlament és Tanács az elektronikus hírközlő hálózatok és
elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv,
az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről
valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő
hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK
irányelv módosításáról szóló 2009/140/EK irányelv 2. cikk 3. pontjának való teljes körű
megfelelést szolgálja.
A 10. §-hoz:
A módosítás az egyetemes szolgáltatás tartalmát pontosítja. Ennek indoka részben az, hogy az
egyetemes szolgáltató számára nem indokolt olyan kötelezettséget külön előírni, amely
egyébként minden közcélú telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltatóra egyformán érvényes, így
az ezt tartalmazó bekezdés deregulálásra kerül. Másrészt pontosítja az egyetemes
szolgáltatáshoz való földrajzi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettséget azzal, hogy
az egyetemes szolgáltatónak csak az NMHH elnökének rendeletében szabályozott módon
meghatározott egyetemes szolgáltatási területen kötelező a hozzáférést biztosítania az ott
állandó lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező előfizetők számára. Az egyetemes
szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárást, valamint a kijelölés feltételeit az NMHH
Elnökének rendelete szabályozza majd.
All. §-hoz:
A módosítás az egyetemes szolgáltatások finanszírozásával kapcsolatos. Egyfelől
meghatározza, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó méltánytalan
többletteher mely részének megtérítésére tarthat igényt a szolgáltató. Eszerint az egyetemes
szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak a kizárólag üzleti szempontok alkalmazása során
elkerülhető nettó költségei (méltánytalan többletteher) közül csak azok megtérítésére tarthat
igényt, amelyek meghaladják az adott szolgáltató tárgyévi elektronikus hírközlési szolgáltatás
nyújtásából származó nettó árbevételének egy százalékát. Az új szabályozás célja a
méltánytalan többletteher objektív meghatározása. Az egyetemes szolgáltatás nyújtásából
származó nettó elkerülhető költségek így annyiban tekinthetők méltánytalan többlettehemek,
amennyiben az egyetemes szolgáltatás nyújtásából többletként származó költségek, bevételek
és közvetett előnyök egyenlege meghaladja az egyetemes szolgáltató elektronikus hírközlési
szolgáltatásból származó árbevételének 1 százalékát. Ezen szabály kialakításánál figyelembe
vételre került a piac mérete, árbevételtermelő képessége és annak meghatározása, hogy
milyen összeghatár jelenthet az elektronikus hírközlési piacon a szolgáltatások nyújtásával
nem ellentételezhető veszteséget. Megjegyzendő, hogy a magyar jogalkotásban hasonló elvet
követ például a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény is, amikor meghatározza a jelentős,
illetve a nem jelentős hiba fogalmát, és a kettő közötti értékhatárt a mérlegfőösszeg 2
százalékában állapítja meg. A szolgáltató által megtéríteni kért költségek ellenőrzésére, illetve
az ennek során alkalmazandó hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat az NMHH Elnökének
rendelete fogja tartalmazni, a korábban az Eht.-bán elhelyezett, indokolatlanul részletes
eljárási szabályok deregulálásra kerülnek. Másrészt a módosítás törölni rendeli az Egyetemes
Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszára vonatkozó szabályozást, mivel a Kassza
megszüntetése után ezekre már nem lesz szükség.
A 12. §-hoz
A módosítás alapvetően az előírások jogforrási szintek közötti megfelelő elosztását célozza.
Továbbra is törvényi szinten marad az egyetemes szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére
vonatkozó feladat NMHH-ra telepítése, de a részletes szabályokat itt is az NMHH Elnökének
rendelete fogja tartalmazni.
A 13. §-hoz
A hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi szabad árképzése mellett indokolt, hogy
megtiltásra kerüljenek az olyan szolgáltatói magatartások, amelyek indokolatlan és
méltánytalan díjak bevezetésével járnának az előfizetők terhére. A javaslat külön is nevesíti,
hogy a szolgáltató nem számíthat fel külön díjat a számláért magáért (például a papíralapú
számla kibocsátásáért), illetve nem alkalmazhat külön díjat a befizetés módjára tekintettel. A
számla kiállítása ugyanis a szolgáltatás nyújtásának jogszabályban meghatározott kötelező
kelléke, nem egy külön díj ellenében nyújtható újabb szolgáltatás. Ezen díjak felszámítása
továbbá olyan burkolt áremelést jelent a szolgáltatás tekintetében, amely gyakorlatilag az Eht.
132. § (2) bekezdésében foglalt egyoldalú szerződésmódosítási szabályok megkerülését teszik
lehetővé a szolgáltatók számára. Ugyanakkor a javaslat kifejezetten megengedi azt, hogy a
szolgáltató kedvezményt nyújtson például az elektronikus számlát igénylőknek, vagy a
számlát bankkártyával, csoportos beszedési megbízással fizetőknek.
A 14. §-hoz
Jelenleg az Eht. 132. § azonos módon kezeli az előfizetőkre előnyös és az előfizetőkre nézve
semleges, vagy éppen hátrányos egyoldalú szerződésmódosításokat. Különbség csak a
módosításra tekintettel az előfizetőt megillető jogokban van. Figyelemmel ugyanakkor a
szolgáltató által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítások feltételeit szigorító további
javaslatokra is, indokolt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetővé tétele abban az esetben is,
ha az az előfizető számára csak előnyös változtatásokat tartalmaz.
A 15. §-hoz
A Hatóság tapasztalata szerint a szolgáltatók a körülményekben bekövetkezett lényeges
változás körében kívánták kezelni az olyan adófizetési kötelezettségekből eredő
többletköltségek előfizetőkre történő áthárítását, amelyek egyértelműen a szolgáltatók, mint
adóalanyok fokozottabb mértékű közteherviselését voltak hivatottak előmozdítani. A javaslat
szerint a jövőbeni egyértelmű szabályozás érdekében, a már megkötött határozott idejű
szerződések szolgáltató általi egyoldalú módosítása nem lesz lehetséges a körülményekben
bekövetkezett lényeges változásra hivatkozva, ha jogszabály olyan adó-, vagy illetékfizetési
kötelezettséget ír elő, amelynek alanya az érintett szolgáltató.
A 16. és 19. §-okhoz
Az Eht. a határozott idejű szerződések bevezetése előtt minden esetben az adott felmondási
eset mellett rendezte, hogy hány nap a szerződés felmondási ideje. Ennek a metodikának felel
meg az Eht. 134. § (1), (2), (6), (7) és (13) bekezdése is. Illetve ahol nem rögzítette az Eht. a
felmondás idejét, mint például az előfizetői szerződés egyoldalú, hátrányos módosítása esetén
az előfizetőt megillető felmondási esetnél, ott lehetett az Eht. 134. § (1) bekezdésének
általános szabályát alkalmazni, mivel minden esetben a határozatlan idejű szerződést mondta
fel az előfizető.
A határozott idejű szerződések, bevezetésekor azonban az Eht. a 132. § (5) bekezdésében és
134. § (15) bekezdésében és két új előfizetői felmondási okot vezetett be, ahol viszont már
nem szerepel a felmondás ideje, csak a határozott idejű szerződés felmondásának lehetősége.
Ezekben az esetekben nem lehet használni a 134. § (1) bekezdésének általános szabályát,
mivel az kizárólag határozatlan idejű szerződésre vonatkozik, viszont a megjelölt két esetben
határozott idejű szerződést mond fel az előfizető. így tulajdonképpen bármilyen felmondási
időt meghatározhatna a szolgáltató az általános szerződési feltételeiben, az nem lesz az Eht.-
ba ütköző. A két felmondási esethez tartozó felmondási idő rendezését pótolja az Eht. fenti
módosítása.
Jelenleg a szabályozás nem rendelkezik kielégítően arról az esetről, ha a határozott időre
szóló előfizetői szerződést a szolgáltató mondja fel a határozott idő eltelte előtt az előfizetői
szerződés előfizető általi megszegése miatt (Eht. 134. § (6) - (7) és (13) bekezdés), hogy a
felmondáson túlmenően a szolgáltató az előfizetővel szemben ilyenkor milyen
jogkövetkezményt alkalmazhat, ezért a bekezdés kiegészítése indokolt.
A kedvezmények felszámítására vonatkozó kiegészítés pedig a kedvezmények
felszámításával kapcsolatos szolgáltatói lehetőségeket hivatott egyértelműsíteni.
A 17-18. §-okhoz
Szükséges annak rögzítése a törvényben, hogy csak a jogszabályban szigorúan szabályozott
egyoldalú módosítás esetén minősülhessen a nyilatkozattétel elmulasztása elfogadásnak,
mivel kétoldalú szerződésmódosítás esetén a fenti szabály komoly visszaélésekhez is
vezethet, amely ellentétben áll az Eht. alapelvei között is rögzített fogyasztók érdekeinek
védelmével. Bár a kétoldalú módosítás esetében a felek az írásban megkötött előfizetői főként
szerződéseket írásban módosítják, az Eht. 132. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések
ugyanakkor jelenleg alkalmat teremthettek arra, hogy akár az írásban megkötött szerződés
esetén is az előfizető nyilatkozatának hiánya lényeges kérdésekben a szerződés módosítását
eredményezi, holott ez az előfizető szerződéses akaratával ellentétes.
A módosítással kizárható az az eset, hogy kétoldalú szerződésmódosítás esetén az előfizető
valódi szerződéses akaratával szemben kerüljön módosításra a szerződés, azáltal, hogy a
szolgáltató szerződésmódosítási ajánlatára az előfizető nem nyilatkozik határidőben.
A 20. §-hoz
Tekintettel arra, hogy szolgáltatók általános szerződési feltételeikben maguk határozzák meg,
hogy a szerződés előfizető általi felmondását milyen alakszerűségekhez kötik, ezek a
gyakorlatban sokszor indokolatlanul terhesebbek azoknál, amelyeket a szolgáltató a
szerződéskötésnél alkalmaz. Mivel ez a szolgáltatói magatartás alkalmas lehet az előfizetők
felmondástól való visszatartására, és ilyen módon a szolgáltató-váltás akadályozására, ezért
szükséges rögzíteni, hogy a szolgáltató a szerződés felmondását is köteles minden olyan
formában lehetővé tenni, amelyeket a szerződés megkötésénél alkalmaz.
A 21. §-hoz
Jelenleg a felsorolás nem foglalja magában a szolgáltató által biztosított perc, illetve üzenet
kontingenseket, ha azok meghatározása nem pénzösszeggel történik.
A 22. §-hoz
Jelenleg az Eht. nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltató köteles-e a telefonos
ügyfélszolgálatra érkező megkereséseket rögzíteni. Eközben a megkeresések bizonyos körére
más jogszabály előír rögzítési kötelezettséget. A jelenlegi szabályozási megoldás nem
szerencsés, mivel az információs önrendelkezésre vonatkozó szabályozás szerint - törvényi
elrendelés hiányában - a szolgáltató csak a hívó hozzájárulása esetén rögzíthetné a hívást, ami
viszont egyrészt azt jelenti, hogy biztosítania kellene a rögzítés nélküli ügyintézés lehetőségét
is, másrészt pedig a telefonon tett nyilatkozatok utólagos bizonyítása a gyakorlatban
ellehetetlenülne.
A 23. §-hoz
A hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett
intézkedéseket érintő hangfelvétel esetén az egyértelműség kedvéért szükséges azt is
rögzíteni, hogy az előfizetők bizonyos csoportjaira egyéb jogszabályok ennél hosszabb
megőrzési időket írnak elő.
A 24. §-hoz
Az Eht. 141. § tartalmazza a hibabejelentések kezelésének rendjét. A gyakorlati tapasztalatok
szerint szükséges a (2) bekezdésben szabályozott nyilvántartási szabályok pontosítása az
egységes szolgáltatói gyakorlat kialakítása céljából.
A 25. §-hoz
A 143. § pontosításra került a tekintetben, hogy az elévülésre vonatkozó szabályokat hogyan
kell értelmezni. A hatósági eljárások során problémát okozott, hogy az elévülés
megszakadásának és nyugvásának eldöntése tekintetében a hatóság nem rendelkezett
hatáskörrel, ezért az egy éven túl előterjesztett igények esetében nem volt egyértelmű az igény
Hatóság általi elbírálhatósága. A pontosítás ezt a problémát feloldva egyértelművé teszi, hogy
az előfizetői szerződéssel kapcsolatos jogsértések tekintetében meddig kezdeményezhető a
Hatóságnál hatósági eljárás.
A 26.§-hoz
A jelenlegi megfogalmazás nem felel meg teljesen az Európai Parlament és Tanács az
egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus
hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv 21.
cikk (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, mivel a direktíva ezen bekezdése kimondja, hogy
a tagállamoknak biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok előírhassák a szolgáltatók
számára, hogy az előfizetőket tájékoztassák a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való
hozzáférés és/vagy azok használata korlátozására vonatkozó feltételek bárminemű
változásáról is. Ezért a kérdéses szakasz ezzel kiegészítésre került.
A 27-28. §-okhoz
A módosítás a vegyes rendelkezések közé átmeneti szabályokat iktat be. Ezek egyfelől az
Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza megszüntetését és a fennmaradó
vagyon felhasználását érintik. A Kassza megszűnése után feladatait az NMHH veszi át,
vagyonát pedig továbbra is csak a törvényben meghatározott közérdekű célokra lehet majd
felhasználni. A megszűnés előttről származó, Kasszát terhelő kötelezettségek kifizetéséről,
valamint a Kasszát megillető, hírközlési szolgáltatóktól származó hozzájárulások beszedéséről
az NMHH gondoskodik.
Az átmeneti szabályok második csoportja a jelen módosítás előtt hatályos szabályok alapján
megkötött, egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződések sorsát rendezi, biztosítva
a szolgáltatás folyamatos hozzáférhetőségét.
A 29. §-hoz
A rendelkezés a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek megfelelően rögzíti, hogy a
folyamatban lévő ügyeiben is alkalmazni kell a megváltozott eljárási szabályokat.
A 30. §-hoz
A technikai jellegű módosítás a 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő feladat- és hatásköri
módosítások miatt szükséges.
A 31. §-hoz
A pontos jogalkalmazás érdekében meghatározza az internet-hozzáférés szolgáltatás fogalmát,
tekintettel arra, hogy a törvény által használt fogalom eddig nem volt definiálva.
A 32. §-hoz
A tapasztalatok szerint a közvetítőválasztás jelenleg hatályos definíciója meghaladottá vált,
mivel számos, az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződéssel
rendelkező szolgáltató a közvetítőválasztás szolgáltatást más harmadik szolgáltatónak
továbbértékesíteni kívánja. Ilyen esetekben - figyelembe véve az Eht. elektronikus hírközlő
hálózatok együttműködésére vonatkozó 86. §-ban foglalt általános szabályokat is -
indokolatlan megkövetelni ezen harmadik szolgáltatótól, hogy az előfizetői hozzáférést nyújtó
szolgáltatatóval is hálózati szerződéses jogviszonyra lépjen, hiszen az előfizető felé már
hálózati szerződéssel rendelkező szolgáltató szolgáltatását értékesíti tovább.
A 33-34. §-okhoz
A §-ok a többi szakasszal összefüggésben pontosító rendelkezéseket tartalmaznak.
A 35. §-hoz
A terjesztett médiaszolgáltatásokra vonatkozó adatok körében a kiszámíthatóbb, rendszeres,
éves gyakorisággal teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése érdekében
szükséges a 6. §-beli kötelezettségek pontosítása. A Dtv. jelenlegi 6. § (6) bekezdése alapján a
bejelentett adatokban bekövetkező változásokat három napon belül kötelesek a
műsorteijesztők bejelenteni, azonban ennek a kötelezettségnek a teljesítése a teijesztett
médiaszolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó előfizetőszámok tekintetében az adatok nagysága
és gyakori változása miatt a kötelezettek oldalán aránytalan nehézségekbe ütközne. Az egyes
médiaszolgáltatásokhoz tartozó előfizetőszámok nyilvántartását a Hatóság Mttv. 44. §-ában
rögzített feladatai indokolják, melynek keretében az egyes médiaszolgáltatások által fizetendő
médiaszolgáltatási díjak a vételkörzet nagysága (azaz az előfizetett háztartásokban élők
száma) alapulvételével kerül meghatározásra.
A 36. §-hoz
Hatályát veszíti az a szabály, amely egy korábbi szabályozási koncepció részét képezte,
illetve, amely egy azóta megszűnt szolgáltatással kapcsolatban írt elő kötelezettséget. Hatályát
veszíti továbbá az állami támogatás igénybevételének határidejére vonatkozó előírás, lévén
egy olyan eljárási szabályról van szó, melyet nem törvényi szinten, hanem az állami
támogatás részletszabályait megállapító elnöki rendeletben kell szabályozni.
Az állami támogatásra jogosult felhasználók körének személyes megkeresését és
tájékoztatását, illetve a támogatási igényre vonatkozó felmérését a Központi Statisztikai
Hivatal (a továbbiakban: KSH) végzi, amennyiben a Hatóság erre vonatkozóan a KSH-vak
együttműködési megállapodást köt. A Hatóság és a KSH a feladatmegosztás részleteit ezen
együttmüködési megállapodásban részletezik.
A 37. §-hoz
2013. január 1-től kezdik meg működésüket a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási
(fővárosi kerületi) hivatalai, melyek hatáskörébe kerül a települési önkormányzatoktól több
szociális ellátás kezelése is. így az állami támogatásra való jogosultság feltételeinek
megállapítása céljából a törvény felhatalmazza a Hatóságot, hogy ezen szervektől is kérhessen
adatot a hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra vonatkozóan. A települési
önkormányzatoktól, valamint fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi)
hivatalaitól történő adatbekérés több mint három ezer önkormányzatot, járási hivatalt érint.
Az adatok összegyűjtése ezért a legbiztonságosabban és a leggyorsabban a települési
önkormányzatokkal és a járási hivatalokkal megfelelő központi információs csatornákkal
rendlelkező személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, valamint a
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) által látható el. Az
adatszolgáltatás eljárási részleteit a Hatóság a Magyar Államkincstárral és az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal, valamint az önkormányzati szervekkel és a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalokkal együttműködési
megállapodásban rendezheti.
A 38. §-hoz
Tekintettel arra, hogy állami támogatás a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel
rendelkező rászoruló háztartások részére adható, így az ezen háztartások beazonosítása
céljából a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti
előfizetőik vonatkozásában.
A 42. §-hoz
A módosítás szükségességének indoka, hogy a televíziók piacán bekövetkező digitális átállás
keretében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által a rászorulók részére nyújtott állami
támogatás ne legyen jövedelemadó köteles.
*
Országgyűlési képviselő
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján, „az elektronikus hírközléssel és a
digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról” címmel a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2012. október 3.
Rj^gán Antal	Dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
2012 OKT. 0 8
ORSZÁGGÁ ÜLbS	•
Érkezet, 2012 OKI 04.
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tisztelt Elnök Úr!
Rogán Antal és dr. Cser-Palkovics András, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
képviselőcsoportjának tagjai 2012. október 3-án benyújtották „az elektronikus hírközléssel
és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló T/8635. számú
törvényj avaslatot.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - az előterjesztők hozzájárulásával - előterjesztőként kívánok
csatlakozni a fenti indítványhoz.
Budapest, 2012. október 4.
Menczer Erzsébet
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség