﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2012. évi... törvény
a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról

1.§
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) a következő 18/A. §-sal
„18/A. § (1) Mezőgazdasági termék vonatkozásában nem állapítható meg a
versenytörvény 11. §-ában meghatározott tilalom megsértése, ha a versenytörvény 11. §-a
szerinti megállapodásból eredően a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy
megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges
mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac
szereplője nincs elzárva.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt mentesülési feltételek fennállását a miniszter állapítja
meg.
(3)	A versenytörvény 11. §-ában szereplő tilalom mezőgazdasági termék
vonatkozásában történő megsértésének vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatalnak a
miniszter (2) bekezdés szerinti állásfoglalását be kell szerezni, és az abban foglaltak alapján
kell eljárnia. A miniszternek az állásfoglalását a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésének
beérkezésétől számított hatvan napon belül kell kiadnia, amely időtartamra a Gazdasági
Versenyhivatal az eljárását felfüggeszti.
(4)	Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti all. §-ba ütköző olyan
megállapodás vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkébe ütköző olyan
versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás esetén, ahol azt
mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró versenytanács
határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő
feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő
eredménytelen elteltét követően az eljáró versenytanács bírságot szab ki.”
egészül ki:
2.§
A Szakmaközi tv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § E törvénynek a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes
kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban
lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.”
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Indokolás

Általános indokolás

A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli gyakorlata rávilágít a hazai agrárjogi
szabályozás azon alapvető hiányosságára, hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a
mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból (termékek szezonális piaci
jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, azaz az élelmiszerek a fogyasztói vásárlások
alapvető termékei) eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen levő eltérő
(preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből. Ugyanakkor a gazdasági igény
erre nyilvánvaló, és az uniós jogi keretek is lehetőséget adnának szabadabb mozgástérre. A
Gazdasági Versenyhivatal azonban ezen jogszabályi hiányosságok miatt eljárása során nem
tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit.
Minderre tekintettel indokolt a hazai versenyszabályok szigorúságának az uniós
kötelezettségek mértékéig történő enyhítése, azaz a mezőgazdasági termékek vonatkozásában
megengedőbb rendelkezések meghatározása.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 39. cikke határozza meg a
közös agrárpolitika célkitűzéseit. Ezen rendelkezés (1) bekezdésének b) pontja szerint a közös
agrárpolitika célja a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása,
különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével. Az EUMSz
42. cikke szerint az uniós versenyszabályok rendelkezései a mezőgazdasági termékek
termelésére és kereskedelmére csak olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan azt a 39. cikkben
megfogalmazott célkitűzések figyelembe vételével meghatározott tanácsi rendelkezések
szabályozzák, azaz a mezőgazdaság területén főszabály szerint enyhébb megítélésű
versenyjogi rendelkezések alkalmazása az uniós jogban is megjelenik.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVII. törvény (Tpvt.) nem tartalmaz a mezőgazdaságra nézve az uniós rendelkezésekhez
hasonló pozitív megkülönböztetést, hanem egyforma mércével vizsgálja a gazdaság
valamennyi ágazatát. Másrészről megjegyzendő, hogy a Tpvt. 11. §-ában foglalt
rendelkezések kizárólag magyarországi piac érintettsége esetén történő alkalmazása pusztán a
Tpvt-ből ered, azaz nem uniós jogot harmonizáló rendelkezésről van szó, az Országgyűlésnek
lehetősége van a szabályon eltérő tartalommal változtatni.
Abban az esetben ugyanis, ha egy versenykorlátozó magatartás horizontális jellegű (az
ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet keretében jön létre), azaz az ágazat
valamennyi piaci szereplője egyformán érintett benne, egyik versenyző piaci szereplő sem
kerülhet előnybe általa a többihez képest, nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell,
hanem a magatartás csak a termékpálya vertikális irányában fejti ki a hatását, vagyis az
érintett piaci szereplőket egyformán juttatja valamilyen védelemhez a forgalmazási lánc
következő szereplőivel szemben (mezőgazdasági termelők esetében a felvásárlókkal vagy a
kereskedőkkel szemben). Ilyen esetben - összhangban az EUMSz 39. cikke (1) bekezdésének
b)	pontja szerinti rendelkezéssel - a megállapodás célja a mezőgazdaságból élők méltányos
jövedelmének a biztosítása, nem pedig valamely piaci szereplő számára történő előny
szerzése. Ezen megállapodásokat abban az esetben indokolt mentesíteni, ha a megállapodás
által elért árelőny méltányos mértékű, és nem irányul extraprofit megszerzésére.
A versenyfelügyeleti eljárásban az agrárpolitikáért felelős miniszter állásfoglalását kell
beszerezni annak eldöntésére, hogy a versenykorlátozó magatartás horizontális jellegű,
valamint a megállapodás által elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket.
Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacaira vonatkozóan az
ágazatot felügyelő miniszter rendelkezik a legátfogóbb és legfrissebb információkkal, így e
két kérdés megítélésében is számára indokolt a hatáskört telepíteni.
Indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy a versenykorlátozó magatartásban
résztvevő felek a Gazdasági Versenyhivatal jelzései alapján - bírság kiszabása nélkül -
összhangba hozhassák a magatartásukat a jogszabályi előírásokkal, megadva ezáltal a
lehetőséget az önkéntes jogkövetésre. Ennek elmulasztása esetén azonban fenn kell tartani a
bírságolás lehetőségét.
a 2. §-hoz
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. §-a (1) bekezdésének b) pontja
lehetővé teszi, hogy a szabályozási átmenet nyomán a módosítás hatályba lépését követően
megkezdett eljárási cselekményekre, azaz a folyamatban levő ügyekre is kiterjedjen az új
jogszabályi rendelkezés hatálya. Figyelemmel arra, hogy a módosítás nyomán bevezetésre
kerülő új szabályrendszer mihamarabb kifejthesse az agrárium versenyképességét fokozó
hatását, így indokolt az új rendelkezések hatályba lépését a folyamatban levő ügyekre és a
megismételt eljárásárokra is kiterjeszteni.
a 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Budapest, 2012. október 8.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján „a szakmaközi
szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi
CXXVIII. törvény módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
A javaslat indokolással ellátott szövegét mellékelem.
Budapest, 2012. október 8.
Pócs János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség