﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8749. számú
törvényjavaslat
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. október
2012. évi......törvény
a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról
1.	§ (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az 1. § a következő (5 a) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és
importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, nemzetközi
segélyügyletekre, valamint a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek
magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.
(5a) E törvény alkalmazásában:
a)	beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi
gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet által megkötött olyan
szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által
devizakülföldi gazdálkodó szervezettel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára
irányuló szerződésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy
szolgáltatás-nyújtás,
b)	exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását
elősegítő befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó
szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.”
(2) Az Etv. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„ (7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 69/B-69/E. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
2.	§ Az Etv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az
exportcélú befektetésekhez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi
befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi
beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési
szolgáltatási tevékenységet végzi:
a)	hitel és pénzkölcsön nyújtása;
b)	kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;
c)	valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel
saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;
d)	a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában
meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;
e)	hitel referencia szolgáltatás;
í) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;
g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:
ga)	betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti
szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-tői;
gb)	kötvények kibocsátása.”
1
3.	§ (1) Az Etv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi
ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú
befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez,
illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi
fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez
kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből
eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.”
(2)	Az Etv. 3. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-
piacképesnek minősülnek
b)	azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el,
amennyiben)
,,ba) az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés
terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú
biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott
országban van és”
4.	§ Az Etv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi
személy útján nem gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az
Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi
szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem
minősülő, a TEAOR’08 2012. január 1-jén hatályos besorolása szerinti következő
tevékenységeket végezheti üzletszerűen:
aj építménykezelés (TEÁOR’08: 81),
b)	adminisztratív, kiegészítő egyéb szolgáltatás (TEAOR’08: 81.82),
c)	információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR’08: 81.62),
d)	jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (TEAOR’08: 69) és
e)	egyéb emberierőforrás-ellátás, - gazdálkodás (TEAOR’08: 78.30).
(2)	E § alkalmazásában TEAOR’08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai
osztályozása NACE Rév.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet,
valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról
szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel
létrehozott NACE Rév. 2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott magyar nyelvű
változata. ”
5.	§ Az Etv. I. Fejezete a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam,
területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság - külön-külön vagy együttesen,
közvetlenül vagy közvetve - többségi részesedéssel rendelkezik, és székhelye országának
jogrendje szerint a tevékenységét export- és importügyletekre vonatkozóan végzi, az
2
Eximbank részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)
engedélye nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.”
6.	§ (1) Az Etv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által
a)	forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből
és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából kibocsátott
kötvényekből,
b)	kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,
c)	a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből
eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”
(2)	Az Etv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2)
bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi
költségvetés közvetlenül biztosítja.”
(3)	Az Etv. 6. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„ (5) E § alkalmazásában pótlási költség
a)	hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló
eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés
tárgyának névértékét;
b)	rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke
meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén
az elszámoló árát).
(6)	Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony
módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.”
7.	§ Az Etv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:
a)	a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek
és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából kibocsátott kötvények és a
deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát,
b)	az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának
felső határát,
c)	a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási
kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,
d)	a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel
elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,
e)	az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés
terhére nyújtott támogatások előirányzatát.”
8.	§ Az Etv. 14.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 62. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”
9.	§ Az Etv. a következő 18. §-sal egészül ki:
3
„18. § (1) A Hpt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges
az Eximbank vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.
(2)	Vezető állású személynek az a személy választható meg vagy nevezhető ki, akivel
szemben nem állnak fenn a Hpt. 44. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott kizáró okok és aki
megfelel a Hpt. 68. §-ában meghatározott feltételeknek.
(3)	Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank a kinevezéstől
számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésre a Hpt. 68. §
(2)	bekezdését kell alkalmazni.
(4)	Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy
nem felel meg az e törvényben, valamint a Hpt. 44. § (4)-(6) bekezdésében és 68. §-ában
meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok
gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését.
A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon
belül visszahívja, vagy felmenti.”
10.	§ Az Etv. III. Fejezete a 18. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Képviselet, munkaviszony
19.	§ (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében
akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib Rt. egymással
szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.
(2)	Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti
(munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a
két társaság nevében.
(3)	Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az
Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit
veszélyeztető magatartásnak.”
11.	§ Az Etv. 20. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül
minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a)	ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita
vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet
mérlegében szerepel,
b)	a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat
nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva
mondható fel és
c)	a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási
idő előtt nem lehetséges.
(2)	A Hpt. 5. számú melléklet 24. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”
12.	§ Az Etv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Hpt. 51. §-ában és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a
Hpt. 51. § (2) bekezdésében és a Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a
4
miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett
minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított
adatokra sem.”
13.	§ Az Etv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„V. Fejezet
A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
25. § (1) A Mehib Rt. állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a
viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2)	A Bit. 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. biztosítási
tevékenységével kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a miniszter
által vezetett minisztériummal és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett
minisztériummal szemben.
(3)	A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az
államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.
(4)	A (2) bekezdésben és a Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a
Mehib Rt. által végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási
titoktartási és a Ptk. 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség az Eximbankkal
szemben sem.
(5)	A Mehib Rt. vezető állású személyeire az Eximbankkal megkötendő szerződések esetében
a Bit. 116. § (1) bekezdésnek döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem
alkalmazandó.
25/A. § (1) A Bit. 83. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges
a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.
(2)	Vezető állású személynek az a személy választható meg vagy nevezhető ki, aki megfelel a
Bit. 83. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 91. §-ában, illetve ügyvezető esetén a 84. §-ában
meghatározott feltételeknek.
(3)	Vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését a Mehib Rt. a kinevezéstől
számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(4)	Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy
nem felel meg az e törvényben, valamint a Bit. 83. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 91. §-
ában illetve ügyvezető esetén a 84. §-ában meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül
kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását
vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben
megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja vagy felmenti.”
14.	§ Az Etv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége
mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket,
valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az
országok piacképesség szempontjából történő besorolását rendeletben határozza meg.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere és az
Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák feltételeit és
részletes szabályait rendeletben szabályozza.”
5
15.	§ Az Etv. 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi. CXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi. CXII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.)” szöveg lép.
16.	§ Hatályát veszti az Etv. 26/A. §-a és 26/B. §-a.
17.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
6
Általános indokolás
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz (Eximbank) fűződő
kormányzati érdekek indokolttá tették a közvetlen állami tulajdon kizárólagosságát. A
tulajdonosi jogok gyakorlására a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet
gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter került kijelölésre.
A tulajdonosi jogok gyakorlójának Eximbankkal szembeni elvárásai közül kiemelkedő
jelentőségű az Eximbank üzleti aktivitásának növekedése, elsősorban az exportáló kis- és
középvállalkozások finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ennek megvalósításához hozzájárul
a jelen törvényjavaslatban szereplő, az Eximbank forrásbevonására vonatkozó szabályozás
módosítása. Ezzel a jelen törvénymódosítás a hatékony forrásbevonás elősegítését célozza.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
Az Eximtörvény ezen módosítása megadja annak jogszabályi lehetőségét, hogy az Eximbank
a hazai beszállítók tevékenységét, illetve az exportcélú befektetéseket is finanszírozza, azaz a
pénzügyi, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat a hazai beszállítók beszállítói
ügyleteivel kapcsolatban is nyújthassa. A jelenleg hatályos Eximtörvény szigorú
megfogalmazása alapján az Eximbank tevékenységét jelenleg csak exportügyeletekkel,
importügyletekkel és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekkel összefüggésben
jogosult végezni, ezen szabály alapján jelenleg az exportáló vállalkozások beszállítói körének
finanszírozása nem megoldható.
A javaslat a közvetlen exportfinanszírozás mellett, azt kiegészítve, az export árualapot
előállítók szerződéses beszállítóinak - alapvetően kis- és középvállalkozóknak - a
finanszírozását teszi lehetővé az Eximbank részére, amely a hazai hozzáadott érték
részarányának növekedése mellett hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez a kkv szektorban.
Azáltal, hogy a kereskedelmi bankokkal nem versenyezve az Eximbank többek között a
magyar befektetők külföldi befektetéseihez kapcsolódóan is nyújthat pénzügyi szolgáltatást, a
jelenlegi „külföldön megvalósuló magyar befektetéshez” képest jelentősen bővül a
finanszírozás lehetősége (így különösen biztosítandó lenne a magyar tulajdonú cégek
forgóeszköz-finanszírozása).
A Hpt. 69/B-69/E. §-ai a hitelintézet vezető állású személyeire, valamint a belső
szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő
munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó munkavállalókra
-	a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelv
(banki direktíva) előírásainak megfelelően - javadalmazási szabályokat állapítanak meg. Az
Eximbank nem tartozik a banki direktíva hatálya alá, ezért - a Magyar Fejlesztési Bankról
szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (2) bekezdéséhez hasonlóan - indokolt az Eximtörvényben
rögzíteni azt, hogy a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezései az Eximbankra
nem irányadóak. A bank állami státuszára, speciális küldetésére, a kockázatvállalásai mögött
fennálló állami kezességre tekintettel az általános javadalmazási előírások a döntéshozatalra
és javadalmazás közötti összefüggésben nem is értelmezhetőek.
A 3. §-hoz
7
A módosítási javaslat az 1. §-ban szereplő fogalmakat (beszállítói ügyletek, magyar
befektetők külföldi befektetései) vezeti át az Eximtörvény 3. § (2) bekezdésében egyrészt az
egységes fogalomhasználat céljából, másrészt abból a célból, hogy a Mehib Rt. részére is
adott legyen az elvi lehetőség ezen ügyletek biztosítására.
A piacképes országok körét - és így a nem biztosítható kockázatú országokat - párhuzamosan
határozza meg az Eximtörvény és a Mehib Rt. működéséről szóló kormányrendelet, amelynek
alapja a rövidlejáratú exporthitel biztosítási tevékenységről szóló Bizottsági Közlemény (97/C
281/03), valamint annak 2005. és 2012. évi módosítása. A közlemény 2012. évi
felülvizsgálatát követően a 2013-tól hatályos új közlemény várhatóan olyan felülvizsgálati
mechanizmust vezet be, amelynek eredményeként évente (vagy akár év közben is) fogják
vizsgálni a piacképes országok ezen minőségét. A rendszeres felülvizsgálat eredményeként
folyamatos törvénymódosítási kényszer alakulna ki. A taxatív felsorolás helyett a
részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletre való hivatkozás egyszerűsíti és gyorsítja a
piacképes országkör változásához való alkalmazkodást, ezáltal is elősegítve az exportőrök
uniós piacokon való megjelenését vagy megmaradását.
A 4. §-hoz
A módosítási javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. pénzügyi
szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, illetve biztosítási tevékenységnek nem
minősülő meghatározott tevékenységet is végezhessenek egymásnak, amennyiben az
gazdaságossági, célszerűségi szempontból indokolt lehet.
Az 5. §-hoz
A módosítási javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank más ország közvetlenül vagy
közvetve állami tulajdonú exporthitelezéssel foglalkozó hitelintézetétől anélkül vehessen fel
hitelt, hogy partnerének a magyar felügyelettől engedélyt kellene kérnie e tevékenységének
folytatásához.
A 6-7.§-hoz
A hatályos Eximtörvény rendelkezései értelmében az Eximbank forrást csak kül- és belföldi
hitelintézetektől vonhat be, így nem lehetséges az egyéb finanszírozás. Fenti paragrafusok az
állami készfizető kezességgel történő forrásszerzést érintő rendelkezések kiegészítését,
tartalmi bővítését tartalmazzák.
A 8. §-hoz
Az erős tulajdonosi kontroll miatt nincs feltétlenül arra szükség, hogy az igazgatóságban a
menedzsment két fővel képviseltesse magát, így a Hpt. általános szabályaitól való eltérés a
közvetlen állami részesedés miatt javasolt.
A 9. §-hoz
A törvénymódosítás alapján nem szükséges a PSZAF engedélye az Eximbank vezető állású
személyének megválasztásához, kinevezéséhez, de a vezető állású személynek, illetve
ügyvezetőnek továbbra is csak az személy választható meg, illetve nevezhető ki, akivel
8
szemben nem állnak fenn a Hpt. 44. és 68. §-aiban meghatározott kizáró okok. Az előzetes
felügyeleti engedélyezés helyébe - a bejelentési kötelezettség teljesítése alapján - a
Felügyelet utólagos kontrollja lép.
A 10.§-hoz
Ezen módosítások a két állami tulajdonú intézmény munkavállalóira és vezetőire (akik adott
esetben akár mindkét intézményben viselnek tisztséget) vonatkozóan állapítanak meg az
általánostól eltérő szabályokat az összeférhetetlenséget és a titoktartást illetően.
A Polgári Törvénykönyv 221. § (3) bekezdése általános, minden egyes, Ptk. szerinti
értelemben vett képviseletet ellátó személyre (ide értendő a társaság nevében bármilyen
jognyilatkozatot tevő személy pl.: vezető tisztségviselő, cégjegyzésre jogosult egyéb
munkavállaló) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt rögzít. E szabály értelmében a
képviselő nem járhat el, ha az általa képviselt személyek között érdekellentét áll fenn. Kivételt
képez ezen összeférhetetlenségi szabály alól az, ha a képviselt kifejezett engedélyt ad arra,
hogy a képviselő az érdekellentét ellenére eljárjon. Tekintettel arra, hogy - az Eximbank és a
Mehib Rt. közös vezetőségére valamint a folyamatban lévő szervezeti átalakulásra tekintettel
-	vannak és lesznek olyan személyek, melyek egyszerre mindkét Társaság képviseletében
eljárnak, és a Társaságok között megkötésre kerülő biztosítási szerződésekből szükségszerűen
következnek érdekellentétek, elengedhetetlenül fontos a Ptk.-bán rögzített
összeférhetetlenségi szabály alóli kivétel Eximtörvényben történő rögzítése. Ennek hiányában
a Társaságok képviselői egy olyan helyzetben, melynek során az Eximbank mint biztosított és
a Mehib Rt. mint biztosító között vitás helyzet, vagy egyéb érdekellentét áll fenn, nem
járhatnának el a Társaságok képviseletében, illetőleg nem tehetnének semmilyen
jognyilatkozatot a Társaságok nevében.
All. §-hoz
Az Eximbanktól elvárt aktivitás-növekedés teljesítése érdekében a teljes járulékos tőkeösszeg
figyelembe vétele szükséges a szavatoló tőke számítása során.
A 12-13.§-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a Mehib Rt. az Eximbank részére biztosítási titkot, az
Eximbank pedig a Mehib Rt. részére banktitkot adjon ki minden további külön megállapodás
vagy nyilatkozat nélkül, a titoktartási kötelezettség alóli törvényen alapuló mentesítés alapján.
Ezen szakaszok teremtik meg ugyanis azt a lehetőséget, hogy a Hpt. 51. § (2) bekezdésében
és a Bit. 157. § (1) bekezdésében foglalt szervezeteken és személyeken túl a külgazdaságért és
a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős és az államháztartásért
felelős miniszter által vezetett minisztérium (NGM) a biztosítási és banktitok megtartásának
kötelezettsége alóli törvényi kivételt képezzen. Ezen törvényi kivételt bővíti ki a módosítási
javaslat az Eximbank relációjában a Mehib Rt.-vel a banktitok és az üzleti titok kapcsán, és a
Mehib Rt. relációjában az Eximbankkal a biztosítási titok és üzleti titok tekintetében. A
módosítási javaslat értelmében a bank, a biztosítási, illetve az üzleti titok alóli mentesség
mindkét társaság teljes tevékenységére vonatkozna.
A törvényi kivétel két érintett társaság közötti kibővítését indokolja, hogy mindketten
kizárólagos állami tulajdonban vannak, és a kizárólagos tulajdonosi joggyakorló mindkét
társaság kapcsán a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet
9
gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter, akivel szemben az Eximtörvény módosítással érintett
szakaszai értelmében egyébként sem áll fenn titoktartási kötelezettség. A módosítási
javaslatot indokolja továbbá a két társaság közös vezetése (vezérigazgató, vezérigazgató-
helyettesek), valamint a vezetés és irányítás hatékonyságának biztosítása. A hatékony
együttműködés biztosításához is elengedhetetlenül szükséges az információk és adatok
közlését lehetővé tenni a két társaság között. A módosítás indokául szolgál ezen felül az
esetleges további jogszabály módosításokhoz szükséges hatásvizsgálatok és tanulmányok
elkészítéséhez az információk és adatok közlésének biztosítása a két társaság között.
A tulajdonosi jogok gyakorlójának fő feladata az Eximbank és a Mehib Rt. működésének
ellenőrzése, a legfontosabb döntések meghozatala, ami szükségessé teszi, hogy a társaságok
tevékenységére vonatkozó adatokat, köztük üzleti titkot is megismerjen. A fiskális fegyelem
fenntartása és a költségvetési törvénynek való megfelelés érdekében a magántitok védelméhez
fűződő jog korlátozása - túl azon, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. nem is a természetes
személyek, hanem a különböző gazdálkodó szervezetek vonatkozásában fejtik ki
tevékenységüket - alkotmányosan elfogadható cél érdekében történik.
A 2012. évi CXIV. törvény 2012. július 24.-i hatállyal módosította az Eximtörvény 14. §-át,
melynek eredményeként lehetővé vált, hogy az Eximbank és a Mehib Rt. felállításra kerülő
igazgatóságának tagjai között személyi átfedés legyen. A tulajdonosi joggyakorló döntése
alapján az Eximbank és a Mehib Rt. vezetősége (vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek)
azonos személyekből állnak.
A Bit. 116. § (1) bekezdése olyan összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, mely azon
ügyletek tekintetében, ahol a Mehib Rt. és az Eximbank között biztosítási szerződés kerül
megkötésre a Mehib Rt. vezető állású személyei részére - az Eximbank igazgatóságában
betöltött tisztségére tekintettel - nem teszi lehetővé az adott ügylettel kapcsolatos döntés
előkészítésében és meghozatalában való részvételt. A közös vezetőség akadálytalan működése
érdekében indokolt a Bit. 116. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály
hatálya alól a Mehib Rt. vezető állású személyeit kivenni.
A törvénymódosítás alapján nem szükséges a PSZAF engedélye a Mehib Rt. vezető állású
személyének megválasztásához, kinevezéséhez, de a vezető állású személynek továbbra is
csak az személy választható meg, illetve nevezhető ki, akivel szemben nem állnak fenn a Bit.
83. és 91. §-aiban meghatározott kizáró okok. Az előzetes felügyeleti engedélyezés helyébe -
a bejelentési kötelezettség teljesítése alapján - a Felügyelet utólagos kontrollja lép.
A jogbiztonság érdekében a teljes V. Fejezet újraszabályozásra kerül.
A 14. §-hoz
A § felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 15-16. §-hoz
A §-ok technikai jellegű módosítást tartalmaznak.
A 17. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
10