﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8880. számú
törvényjavaslat
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LTII. törvény és a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII, törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest, 2012. október
2012, évi.... törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény és a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
1.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIIL törvény
módosítása
M
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 110. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) E törvénynek a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili.
törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi
... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) hatályon kívül helyezett rendelkezései a Módtv.
hatálybalépését követően indult ügyekben nem alkalmazhatóak.”
2. §
(1)	Hatályát veszti a Kvt. 67. § (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Kvt. 67. §-t megelőző alcím címében az „ , előzetes konzultáció”
szövegrész, valamint a 110. § (7) bekezdés 19. pontjában az „és az előzetes konzultáció”
szövegrész.
i
2.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
3.§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/C. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés j), g) és l) pontjában foglalt esetben a vízkészletjárulék-fizetési
kötelezettség alóli mentesítés nem érinti a vízhasználatra vonatkozó, 15/E. § szerinti
nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségeket.”
(2)	A Vgtv. 15/C. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az üzemi fogyasztó köteles fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15
napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak az e célra készített nyomtatványon bejelenteni
(bejelentkezés).	<
1
(6)	A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség a vízhasználónál a vízjogi engedély jogerőre
emelkedésével, üzemi fogyasztónál - figyelemmel a 15/B. § (4) bekezdésében foglaltakra - a
10000 m3-t meghaladó vízmennyiség felhasználásának megkezdésével keletkezik.”
4.	§
A Vgtv. 15/D. § (1) - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A vízhasználó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után számított
vízkészletjárulékot és az üzemi vízfogyasztó a vízkészletjárulékot - a (2) és (3) bekezdésben
foglalt kivételekkel - a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi
hatóság által megjelölt számlára befizetni.
(2)	A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészletjárulékot
befizetni,
a)	ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján)
3
nem haladja meg a 25 m /nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b)	ha az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet (időszakos vízhasználó).
(3)	Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészletjárulékot a jogerős hatósági határozat
közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
(4)	A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési
kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő
vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele Után az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.”
5.	§
A Vgtv. 15/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (la) -
(le) bekezdésekkel egészül ki:
t
„(1) A vízhasználó a naptári év első három negyedévében, az üzemi fogyasztó negyedévente a
tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az e célra szolgáló adatlapon az illetékes
vízügyi hatóság részére nyilatkozni a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési
kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról.
(la) A vízhasználó az (1) bekezdésben meghatározott éves adatokról — összevontan is — a
tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni.
t
(lb) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 15/D. § (2) bekezdésében meghatározott, éves
befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az (1) bekezdésben meghatározott adatokról •
az e célra szolgáló adatlapon a tárgyévet követő hónap 15. napjáig köteles nyilatkozni.
2
(le) A közüzemi szolgáltató köteles nyilatkozni az üzemi fogyasztó részére lekötött és
ténylegesen szolgáltatott vízmennyiségről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra
szolgáló adatlapon.”
6.§
A Vgtv, 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati
vízilétesítmények üzemeltetőjét a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedése napjától
kezdődően e törvény erejénél fogva mederhasználati jog illeti meg, melyet külön
jogszabályban meghatározottak szerint kell bejegyezni.”
7-§
A Vgtv.
a)	15/B. § (4) bekezdésében a Járulék” szövegrész helyébe az „alapjárulék”,
b)	15/D. § (5) bekezdésében a „készletjárulék” szövegrész helyébe a „vízkészletjárulék”
szöveg lép.
8.§
A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5.	Záró rendelkezések '
9. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -2013. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az 1. § és a 2. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
1
(3)	Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény 3. § (5)
bekezdés b) pontja.
3
1.	melléklet a 2012. évi ... törvényhez
A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 37. és 38. ponttal egészül ki:
„37. mederhasználati jog: a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett
mederhasználati vízilétesítmény üzemeltetőjét a vízilétesítmény által igénybe vett terület
mértékéig megillető használati jog;
38. mederhasználati vízilétesítmény: a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett
kikötői lekötőmű, móló - az úszó móló kivételével sólyapálya, partvédő művek,
hullámtörő, energiatörő.”	1
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat célja a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló
1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban szereplő két eljárásnak, az előzetes konzultációnak és
a vízkészletjárulék bevallási és fizetési eljárásának felülvizsgálata, az eljárások egyszerűbb,
gyorsabb, ügyfélközpontúbb lefolytatásának megteremtése (1. melléklet 115. és 123. pont).
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvényben (a
továbbiakban: Kvt.) foglalt előzetes konzultáció eljárás a Javaslat szerint megszüntetésre
kerül, amelynek indoka, hogy a gyakorlati tapasztalatok-alapján az eljárás nem töltötte be a
célzott funkcióját, az ügyfelek csak elenyésző számban éltek e lehetőséggel.
Az előzetes konzultációt az előzetes vizsgálati eljárás alternatívájaként lehet választani, a
vizsgálati terjedelem és az eljárásjogi rendszer tekintetében a két ügy lényegében megegyezik
egymással. Reális alternatívát akkor jelentett a beruházó számára, amikor az előzetes
vizsgálati eljárás a tevékenységek széles körénél (így a kötelező hatásvizsgálatot és az
egységes környezethasználati engedélyezést megelőzően) előírás volt. Attól kezdődően, hogy
az elmúlt évek egyszerűsítései nyomán előzetes vizsgálatot már csak az olyan tevékenységek
esetén kell folytatni, ahol kötelezően vizsgálandó a hatásvizsgálat lefolytatásának
szükségessége, az előzetes konzultáció előzetes vizsgálat helyetti választásának nincs
tényleges relevanciája.
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítés folyamán az összekapcsolt eljárás megszüntetésre
kerül, így szükséges a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény módosítása
is az összekapcsolt eljárásra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésével.
A Javaslat által a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben eszközölt módosítások
lényegesebb elemei:
a vízkészletjárulékkal kapcsolatos kötelezettségek hatálya alá tartozó vízhasználók
esetében a víztermelési bejelentkező adatlap elhagyásra kerül, mivel az adatok a hatóságnál
már részben rendelkezésre állnak, részben pedig az első, továbbiakban teljesítendő
adatszolgáltatással (bevallással) a hatóság birtokába kerülnek; ’
a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználók (ún. nagyfogyasztók) és az
üzemi fogyasztók esetében a negyedik negyedéves nyilatkozattétel és külön befizetés
elhagyásra kerül, illetve a negyedik negyedévre eső járulék megfizetésére az éves elszámolás
keretében kerül sor.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-ában foglalt rendelkezés kimondja, hogy a Kvt. módosításának
hatálybalépését követően indult ügyekben a hatályon kívül helyezett rendelkezések nem
alkalmazhatók.
A 2. §-hoz
A Kvt. 67. § (3) bekezdésének és a Kvt. 67. §-ából, valamint a 110. § (7) bekezdés 19.
pontjából az „előzetes konzultáció” szövegrész hatályon kívül helyezésével a Kvt.
rendelkezéseiből törlődik az előzetes konzultáció jogintézménye, tekintettel arra, hogy a
gyakorlati tapasztalatok alapján az eljárás nem töltötte be a célzott funkcióját, az ügyfelek
csak elenyésző számban éltek e lehetőséggel.
A 3. §~hoz
A Vgtv. 15/C. § (2) bekezdésének módosítása pontosítja, hogy melyek azok a tevékenységek,
amelyek mentesítést élveznek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, de ugyanakkor
nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Az adatszolgáltatás és
az abból származó adatbázis fenntartása, kezelése elemi vízgazdálkodási érdek. ,
A 15/C. § (5) bekezdésének módosításával a bejelentkezési kötelezettség már csak az üzemi
fogyasztókat terheli, a vízhasználókat nem; esetükben a bejelentkezés eltörlésre kerül.
A 15/C. § (6) bekezdésének módosítása érdemi változtatás nélkül egyértelműsíti, hogy mikor
keletkezik a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség, és az üzemi fogyasztók esetében mekkora
vízmennyiség után fizetendő.
A 4. §~hoz
A Vgtv. 15/D. § (1) - (4) bekezdéseinek módosítása teremti meg a vízkészletjárulék fizetési
és nyilatkozattételi rendjére vonatkozóan a negyedik negyedéves nyilatkozattétel és külön
befizetés elhagyását.
Az 5. §~hoz
t
A Vgtv. 15/E. §-ának módosításával rögzítésre kerül, hogy a vízhasználóknak és az üzemi
fogyasztóknak mely időpontokhoz kötődően kell a nyilatkozattételi kötelezettségüket
teljesíteniük az e célra szolgáló adatlapokon, valamint az (le) bekezdés a közüzemi
szolgáltatók részére nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő annak érdekében, hogy az üzemi
fogyasztók vízügyi hatóság felé történő adatszolgáltatásait megkönnyítse.
A 6. §~hoz
)
A Vgtv. 20. §-ának kiegészítése rendelkezik a nemzeti vagyonba tartozó víziek medrében
elhelyezett mederhasználati vízi létesítmények üzemeltetőjének mederhasználati jogáról,
amellyel - összhangban az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI törvény 16. § j)
6
)
pontjával, amely alapján az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag törvényi szintű rendelkezésen
alapuló használati jog jegyezhető be - a mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartási
bejegyzése lehetővé válik.
A 7. §~hoz
A jogszabály nyelvezetének közérthetősége érdekében két fogalmat pontosít.
A 8. §-hoz
A mederhasználati jog és a mederhasználati vízilétesítmény fogalmának meghatározását építi
beaVgtv-be.
A9.§-hoz
A módosítás hatálybalépéséről rendelkezik.
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsítés folyamán az összekapcsolt eljárás megszüntetésre
kerül, a Javaslat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006, évi Lili. törvény
összekapcsolt eljárásra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi.
7