﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8881. számú
törvényjavaslat
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról
Előadó: dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2012. október
1
2012. évi ... törvény
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról
1.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 2/A. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magyar állampolgárok, a konzuli védelem előmozdítása érdekében, az erre a célra fenntartott
honlapon keresztül, vagy egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, illetve ezek hiányában
postai úton előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.”
2.	§
A Konztv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hazatérés elősegítésének más módjára nincs lehetőség, és a késedelem súlyos
érdeksérelmet okoz, a konzuli tisztviselő - az ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján -
hazatérési kölcsönt nyújt, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A miniszter
rendeletében meghatározott összeghatár felett a hatósági szerződés érvényességéhez a miniszter
hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződésben rendelkezni kell a visszafizetés esedékességéről.
Az uniós polgárnak nyújtható anyagi támogatás feltételeire külön jogszabály rendelkezései
irányadóak.”
3. §
(1)	A Konztv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a konzuli szolgálat magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásáról értesül,
haladéktalanul értesíti az elhunyt legközelebbi ismert hozzátartozóját, és felvilágosítást nyújt
számára a temetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről. Amennyiben az
eltemetésre kötelezett személy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát méltányolható egyedi
körülményeire való tekintettel saját maga beszerezni nem tudja és a fogadó ország jogszabályai azt
lehetővé teszik, a konzuli szolgálat megkeresi a fogadó ország illetékes hatóságát a halotti
anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében.”
(2)	A Konztv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A konzuli szolgálat hagyatéki eljárást nem kezdeményezhet, és abban - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - nem vesz részt. Amennyiben a hagyatéki eljárásban érintett személy
méltányolható egyedi körülményeire való tekintettel a külföldön maradt hagyaték biztosításához
haladéktalanul szükséges intézkedést saját maga megtenni nem tudja, azt a konzuli tisztviselő a
fogadó állam jogszabályainak figyelembevételével kezdeményezi, és erről az érintettet tájékoztatja.
2
A továbbiakban a hagyatéki eljárásban az érdekelt személyesen vagy meghatalmazottja útján jár
el.”
4.	§
A Konztv. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„ Tanúsítványkészítés és letét kezelése
14.§ (1) Magyarországnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott
konzuli tisztviselője a jogilag jelentős tényekről és körülményekről konzuli tanúsítványt készíthet,
okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja, továbbá okiratot, pénzt
és egyéb értéket vehet át megőrzésre. A tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselők
jegyzékét a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogkörben eljáró konzuli tisztviselő a konzuli tanúsítvány kiállításánál
a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(3)	A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben
foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam
jogszabályába ütközne.
(4)	Az (1) bekezdés alapján készített tanúsítvány közokirat.”
5.	§
A Konztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat,
illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más
személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a hivatásos konzuli
tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő
aláírását és bélyegzőnyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával
rendelkezik. A hivatásos konzuli tisztviselő által diplomáciai felülhitelesítéssel ellátott okirat
felhasználható az Európai Unió azon tagállamában is, amely Magyarországgal erre vonatkozó
megállapodást köt.”
6.	§
A Konztv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A konzuli szolgálat az érdekvédelem során birtokába került személyes adatokról - az érintett
magyar állampolgár ellen büntetőeljárást folytató magyar hatóság, a rendőrségről szóló törvényben
meghatározott, a bajba jutott magyar állampolgárok mentésére, hazatérésük biztosítására, illetve az
evakuálás végrehajtására irányuló feladatainak ellátásával összefüggésben a terrorizmust elhárító
szerv, vagy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresése, valamint a (3) és (4) bekezdésben
foglaltak kivételével - másnak csak akkor nyújt felvilágosítást, ha ehhez a védett magyar
állampolgár hozzájárult. A 14. §-ban foglalt konzuli tanúsítványokról, valamint az érintett magyar
3
állampolgár jogi képviselőjétől származó, ügyvédi titoknak minősülő adatról kizárólag az érintett
egyetértésével adható felvilágosítás.”
7.	§
A Konztv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A.§ (1) A konzuli szolgálat a konzuli tisztviselőkről, valamint a diplomáciai vagy hivatásos
konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyekről nyilvántartást
vezet.
(2)	A konzuli tisztviselőkről vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	természetes személyazonosító adatok;
b)	arcképmás;
c)	aláírásminta;
d)	diplomáciai és konzuli rang;
e)	nyelvismeret;
f)	végzettség és a konzuli feladatok ellátása szempontjából lényeges képzettség, illetőleg ezek
megszerzésének időpontja;
g)	konzuli feladat ellátására kapott kinevezés, megbízás, engedély, valamint a megbízás
visszavonása, illetőleg az ezekkel összefüggésben kiállított dokumentumok és adatok;
h)	konzuli jogosítványok és egyéb felhatalmazások, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező
időpontja.
(3)	A diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot
ellátó személyekről vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	természetes személyazonosító adatok;
b)	munkakörhöz tartozó konzuli feladatok;
c)	konzuli feladatok ellátásához szükséges jogosultságok, azok gyakorolhatóságának kezdő és
befejező időpontja.”
8.	§
A Konztv. 5. § (4) és (5) bekezdésében, valamint a 19. § (3) bekezdés b) pontjában a „konzuli
kölcsön” szövegrész helyébe a „hazatérési kölcsön”, az 5. § (6) bekezdésében a „konzuli kölcsönre”
szövegrész helyébe a „hazatérési kölcsönre” szöveg lép.
9.	§
A Konztv. 7. § (5) bekezdése hatályát veszti.
10.	§
A Konztv.
a)	3. § (4) bekezdésében és 19. § (9) bekezdésében az „Európai Unió polgárának” szövegrész
helyébe az „uniós polgár”,
b)	3. § (5) bekezdésében az „Európai Unió polgárát” szövegrész helyébe az „uniós polgárt”,
4
c)	5. § (2) bekezdés a) pontjában, 16. § (6) bekezdésében és 17. § (2) bekezdésében az
„Európai Unió polgára” szövegrész helyébe az „uniós polgár”,
d)	21. § a) pontjában az „Európai Unió polgárai” szövegrész helyébe az „uniós polgárok”
szöveg lép.
11.	§
Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A konzuli szolgálat feladatainak összetétele és mennyisége jelentősen megváltozott az elmúlt
években. A közigazgatás korszerűsítésére irányuló állandó igény, illetve hazánk uniós tagságából
adódó kötelezettségek megvalósítása azonban folyamatosan újabb kihívások elé állítják hazánk
konzuli tisztviselőit. Az állampolgársági törvény módosításával, illetve a biometria különböző
területeken való bevezetésével összefüggésben végbement technikai-informatikai fejlesztések
nagyban hozzájárultak a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának
fokozásához, azonban az ügyfélbarát közigazgatás erősítésére irányuló kormányzati célok a
külképviseleteken indított eljárások további korszerűsítését kívánják meg. A fentiekre figyelemmel
a Javaslat célja, hogy megfelelő jogszabályi hátteret teremtsen a konzuli feladatok ellátásához -
ideértve az uniós partnerek konzuli szolgálataival való szélesebb körű együttműködést is - annak
érdekében, hogy az elmúlt években megvalósított és jelenleg is folyamatban lévő fejlesztések
előnyei teljes mértékben kihasználhatóvá váljanak.
Hazánk uniós elnökségi célkitűzésével összhangban a konzuli törvény módosítása magyar részről
megteremti a tagállamok konzuli szolgálatai közötti - a diplomáciai felülhitelesítések terén való -
szorosabb együttműködés jogi kereteit azáltal, hogy szélesíti a magyar konzuli tisztviselő által
kiállított diplomáciai felülhitelesítések felhasználási körét. A Stockholmi Program okiratok
hitelesítésére vonatkozó, az egyes formai követelmények tagállamok közötti eltörlését célul kitűző
megállapításaira figyelemmel, a magyar EU elnökség egyik konzuli prioritása volt annak
feltérképezése, hogy az uniós országok diplomáciai felülhitelesítési gyakorlatában található közös
vonások mennyiben teszik lehetővé a konzuli szolgálatok e téren történő együttműködését. Ezzel
összefüggésben a Javaslatban foglalt módosítás utat nyitna a diplomáciai felülhitelesítések
kölcsönös elfogadása előtt, ami - figyelemmel az elnökségünk idején képviselt prioritásainkra -
szakmapolitikai szempontból fontos eredmény Magyarország számára.
Az uniós partnerek konzuli szolgálataival való együttműködést, illetve a napjainkban egyre
gyakrabban a médiaérdeklődés középpontjába kerülő válsághelyzetek kezelését hivatott elősegíteni
a magyar állampolgárok külföldi tartózkodásának előzetes bejelentési lehetőségét szolgáló
eszközök körének szélesítése. A konzuli védelem előmozdítását célzó megoldások a konzuli
szolgálat és a külföldre utazó magyar állampolgárok közös érdekeit szolgálják, mivel azok
jelentősen elősegítik a konzuli tisztviselők eljárásának hatékonyságát. Figyelemmel az utazási
lehetőségek jelentős bővülésére és a korunkra jellemző folyamatos informatikai-technológiai
fejlődésre, a kizárólag papír alapon - postai úton - történő bejelentési mód már meglehetősen
meghaladottnak tűnik. A világháló, illetve az Ügyfélkapu alkalmazás e célra való igénybevételének
biztosítása korszerű megoldást jelent figyelemmel arra is, hogy a tendencia ezen a téren is
mindenképpen az elektronizálás irányába mutat. Ezt támasztja alá számos nyugat-európai ország
gyakorlata is, amelyek konzuli szolgálata már hosszabb ideje bevezette a külföldre utazás előzetes
bejelentésének alternatív módjait.
A fentiekben kifejtettekkel összhangban, a konzuli tisztviselők hatáskörébe tartozó feladatok
összetettségének és mennyiségének jelentős változása következtében, kiemelten fontos az azok
ellátásával összefüggő eljárások szabályainak minél pontosabb meghatározása, a konzuli szolgálat
hatékonyságának fokozása érdekében. Ezt a célt szolgálják a Javaslatnak a konzulok okirat-
kiállítással, illetve a magyar állampolgár külföldön történt elhalálozásával kapcsolatban keletkező
feladatainak világosabbá tételére irányuló szakaszai. A konzuli szolgálat kötelezettségeinek
letisztulását célzó rendelkezések közé tartozik továbbá a konzuli kölcsön átnevezése hazatérési
kölcsönre.
6
A konzuli tisztviselők okirat-kiállítási jogosultságának megszüntetését elsősorban az indokolja,
hogy az ilyen típusú tevékenységhez szükséges magas szintű és speciális jogi szaktudás a konzuli
tisztviselőktől nem várható el tekintettel arra, hogy annak megszerzésére kifejezetten közjegyzői
gyakorlat során van csak lehetőség. Nem elhanyagolható szempont továbbá az okirat-kiállításhoz
fűződő jelentős kártérítési felelősség sem, amelynek elkerülésére irányuló szándék szintén
meghúzódik a konzuli tisztviselő e jogosultságának eltörlése mögött. A rendelkezésre álló
statisztikák egyébként azt mutatják, hogy a konzuli okiratok kiállítása iránti kérelmek száma
elenyésző a konzuli szolgálat gyakorlatában, e lehetőség megszüntetése pedig azért sem jelentene
különösebb hátrányt az ügyfelek számára, mert a fogadó államban működő közjegyző által kiállított
és megfelelő felülhitelesítéssel ellátott okirat kiváltja a konzuli okiratot.
A magyar állampolgár külföldön történt halálával kapcsolatos rendelkezések a hozzátartozó
(örökös) szerepét kívánják hangsúlyozni, egyértelművé teszik, hogy a konzuli szolgálatot a halotti
anyakönyvi kivonat beszerzése vonatkozásában nem terheli eljárási kötelezettség, ugyanakkor
szükség esetén nyitva marad a lehetőség, hogy egyedi méltánylást érdemlő esetben a konzuli
tisztviselő segítséget nyújtson az érintettnek. Hasonló szellemben készültek a hagyatéki eljárásban
való részvételre vonatkozó szabályok is.
A konzuli szolgálat a hazatéréshez fűződő alkotmányos alapjog érvényesítése érdekében az
ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján kölcsönt nyújt mindazokban az esetekben, amikor a
külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérése elősegítésének más módjára nincs lehetőség
és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz. A Javaslatban foglalt fogalmi pontosítás, vagyis a
konzuli kölcsön átnevezése hazatérési kölcsönre, hangsúlyozni kívánja, hogy a szóban forgó anyagi
támogatásból kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők,
vagyis a kölcsön folyósításáról a konzuli tisztviselő más érdekvédelmi eljárásai során nem dönthet.
A magyar diplomáciai, illetve konzuli képviseleteken mintegy kétszáz fő lát el igazgatási
munkakörben konzuli feladatokat. A szóban forgó személyi kör tagjainak jogosultságai, illetve azok
időbeli kiterjedése a munkakörükhöz tartozó konzuli feladatok függvényében változhat, ezért
célszerű - figyelemmel az említett létszám nagyságára is - egy olyan elektronikus nyilvántartás
létrehozása, amely tartalmazza a konzuli feladatok ellátása szempontjából releváns információkat,
és azok gyors visszakereshetősége révén könnyen kezelhető és hatékony segítséget nyújt a konzuli
szolgálat eljárásainak támogatásában. Adatkezelési szempontból fontos megemlíteni, hogy a szóban
forgó elektronikus nyilvántartás - a konzuli tisztviselőkhöz hasonlóan - az igazgatási munkakörben
konzuli feladatokat ellátó személyekre vonatkozó olyan adatokat és dokumentumokat tartalmaz,
amelyek a külpolitikáért felelős miniszter egyéb nyilvántartásaiban már egyébként is szerepelnek.
7
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1.§-hoz
A külföldre utazó magyar állampolgárok külföldi tartózkodásának - a konzuli szolgálatnak való
előzetes bejelentésére - jelenleg csak postai úton van lehetőség, a konzuli védelem előmozdítása
iránti igény azonban megkívánja, hogy az állampolgároknak korszerűbb megoldások is a
rendelkezésükre álljanak. A jövőben a konzuli szolgálat honlapján keresztül elektronikus formában,
illetve az Ügyfélkapu segítségével is lehetőség nyílik a bejelentés megtételére.
a 2. §-hoz
A Javaslatban foglalt fogalmi pontosítás hangsúlyozni kívánja, hogy a szóban forgó kölcsönből
kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők, vagyis a kölcsön
folyósításáról a konzuli tisztviselő más érdekvédelmi eljárásai során nem dönthet. E rendelkezés
egyúttal az ügyfelek számára is világosabbá teszi a konzuli tisztviselő által nyújtott kölcsön
kizárólagos rendeltetését, ezáltal megakadályozva a téves értelmezésből esetlegesen adódó
félreértéseket.
a 3. §-hoz
A külföldön elhunyt magyar állampolgár halotti anyakönyvi kivonatának beszerzése nem tekinthető
állami feladatnak, az elsősorban az eltemetésre kötelezett (aki általában a hozzátartozó, illetve az
örökös személyével megegyezik) személyt terheli, a konzuli tisztviselő csak kivételes esetben, az
érintett méltányolható egyedi körülményeire tekintettel jár el ilyen esetekben. Nem elhanyagolható
szempontot jelentenek a fogadó ország jogszabályi előírásai sem, mivel azok egyes esetekben nem
is teszik lehetővé a konzuli tisztviselő általi okiratbeszerzést, ezért került rögzítésre, hogy a konzuli
szolgálat méltányolható egyedi körülmények fennállásakor is csak megengedő helyi szabályozás
esetén tud eljárni. A magyar állampolgár után külföldön maradt hagyatékhoz fűződő vagyoni
viszonyok érzékenysége okán is szükséges a minimálisra korlátozni a konzulok hagyatéki
eljárásokkal kapcsolatos szerepét, vagyis főszabály szerint csak a hagyaték biztosításához
haladéktalanul szükséges intézkedéseket, és azokat is csak akkor teszi meg a konzuli tisztviselő, ha
azt az érintett maga méltányolható okból nem tudja megtenni. Ugyanakkor törvényi rendelkezés (ti.
a hagyatéki eljárásról szóló törvény) ettől eltérően rendelkezhet, vagyis a konzuli szolgálat
eljárásának lehetősége nem kerül teljesen kiiktatásra.
a 4. és 6.§-hoz
A Konztv. jelenleg hatályos 14. §-a a konzuli tisztviselő közjegyzői típusú feladataira vonatkozó
szabályozást tartalmazza. Ezek a feladatok két csoportra bonthatóak, egyrészt a jogi jelentőségű
tények valóságát igazoló konzuli tanúsítványok kiállítására (pl. névaláírás és cégjegyzés
valódiságának tanúsítása, fordítás-hitelesítés, másolat-hitelesítés), másrészt egyes jogügyletek
konzuli okiratba foglalására (pl. adásvételi szerződés). A konzuli szolgálat gyakorlatában a konzuli
okirat kiállítására vonatkozó kérelmek száma elenyésző a konzuli tanúsítványéhoz képest (2011-ben
huszonkilenc konzuli okiratot és több mint tízezer konzuli tanúsítványt állítottak ki a konzulok).
8
Ennek oka főként abban keresendő, hogy konzuli okiratot az 1/2002. (I. 23.) KüM-IM együttes
rendelet értelmében kizárólag olyan konzuli tisztviselő készíthet, aki a konzuli működéshez
szükséges alapfeltételeken túl jogi szakvizsgával és legalább hároméves bírói, ügyészi, ügyvédi,
jogtanácsosi, közjegyzői, közjegyző-helyettesi vagy a Külügyminisztériumban jogi előadói
gyakorlattal rendelkezik. Tekintettel a felhatalmazás megszerzéséhez támasztott speciális szakmai
követelményekre, a konzuli tisztviselők igen kis hányada (mintegy tizenöt fő) jogosult ilyen
tevékenységre. A konzuli okirat készítése még jogi szakvizsga birtokában is csak hosszabb,
kifejezetten közjegyzői irodában megszerzett tapasztalat birtokában vállalható fel felelősséggel. Az
okirat készítőjét terhelő rendkívül széles körű tájékoztatási felelősség pedig a magyar és adott
esetben a fogadó állam jogszabályainak, hatósági, bírósági gyakorlatának olyan magas szintű
ismeretét követeli meg, amely nem várható el egy, alapvetően a közigazgatásban jártas konzuli
tisztviselőtől. Mindezek alapján az ügyfelek számára garanciális jelentőséggel is bír az, hogy -
figyelemmel arra is, hogy az ügyfelek számára az ilyen típusú okirat változatlanul hozzáférhető lesz
a fogadó államban működő közjegyzőknél - a módosítás megszünteti a konzuli okirat ügytípusát.
az 5.§-hoz
A Konztv. 15. § módosított (1) bekezdése az uniós partnerek konzuli szolgálataival való szorosabb
együttműködés jogi feltételeit hozza létre azáltal, hogy a magyar konzuli tisztviselő a fogadó állam
hatóságai által kiállított okiratot nem csak magyarországi, hanem - erre vonatkozó megállapodás
alapján - az Európai Unió tagállamában történő felhasználás céljából is elláthatja diplomáciai
felülhitelesítéssel. A módosítás által megteremtett keretek között a jövőben tehát valamennyi uniós
tagállammal lehetőség nyílik ilyen típusú együttműködésre, ami szakmapolitikai szempontból
fontos eredmény a magyar konzuli szolgálat számára, tekintettel az EU elnökségünk idején
képviselt prioritásokra. A módosítással egyúttal a Bolgár Köztársaság azon felkérésének is eleget
tesz a Külügyminisztérium, amely arra irányul, hogy a Tajvanon működő Magyar Kereskedelmi
Iroda lássa el diplomáciai felülhitelesítéssel a tajvani hatóságok által kiállított, és az ügyfelek által
Bulgáriában felhasználni kívánt közokiratokat. A bolgár hatóságok ebben az esetben készek
elfogadni a magyar konzuli tisztviselő által kiállított diplomáciai felülhitelesítést a tajvani okiraton
lévő bélyegző és aláírás valódiságának igazolására.
a 7. §-hoz
A konzuli szolgálat hatékonyságát szolgálja a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken
igazgatási munkakörben konzuli feladatot ellátó személyek különböző jogosultságainak
elektronikus nyilvántartása, amelynek jogi alapját a Törvényjavaslat teremti meg.
a 8. §-hoz
A Javaslatban foglalt fogalmi pontosítás hangsúlyozni kívánja, hogy a szóban forgó kölcsönből
kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők, vagyis a kölcsön
folyósításáról a konzuli tisztviselő más érdekvédelmi eljárásai során nem dönthet. E rendelkezés
egyúttal az ügyfelek számára is világosabbá teszi a konzuli tisztviselő által nyújtott kölcsön
kizárólagos rendeltetését, ezáltal megakadályozva a téves értelmezésből esetlegesen adódó
félreértéseket.
9
a 9. §-hoz
A Konztv.-ben két alkalommal szereplő ugyanazon rendelkezést hatályon kívül helyező technikai
módosítás.
a 10. §-hoz
Fogalmi pontosítás, amely az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésben használt kifejezéshez
igazítja a Konztv. szóhasználatát.
a 11. §-hoz
A módosítás hatálybalépéséről rendelkezik.