﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8886. számú
törvényjavaslat
a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. október
1
2012. évi ... törvény
a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
1.	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról
szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adá-
sáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (2)-(4) bekezdése.
2.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
2.	§
(1)	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban:
Cstv.) 49/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján meg-
illető elővásárlási jog a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, műemlékek ér-
tékesítése esetén pedig a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságot min-
denki mást megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik,
az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása
irányadó.”
(2)	A Cstv. a következő 83/G. §-sal egészül ki:
„83/G. § A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló
2012. évi ... törvénnyel ( a továbbiakban: 2012. évi .....törvény) módosított 49/C. § (1) bekezdését
alkalmazni kell a 2012. évi .....törvénynek a 49/C. § (1) bekezdést megállapító rendelkezésének
hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is, ha még nem került sor az értéke-
sítésre.”
3.	A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
3.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. pontjában a „kultúráért”
szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért” szöveg lép.
4.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
4.	§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiak-
ban: Étv.) 60. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
2
„(8) A településrendezési eszközök 2013. január 1-je és 2018. december 31-e közötti készíté-
sére és módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról
és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
szóló kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9)	2018. december 31-ét követően a településrendezési eszköz készítése és módosítása során
nem alkalmazhatók
a)	e törvény 2012. december 31-én, és
b)	az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 2012.
augusztus 6-án
hatályban lévő, településrendezési eszközre vonatkozó előírásai.”
(2) Az Étv.
a)	1. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletekkel” szövegrész helyébe a ” kormányrendele-
tekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletek-
kel” szöveg,
b)	5. § (1) bekezdés d) pontjában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a
műemléki értékek védelméért” szöveg
lép.
5.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
5.	§
(1)	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kultv. mód.) 8. §-
ával módosított, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 45. § (1) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(1) A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települé-
si szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.”
(2)	A Kultv. mód. 8. §-ával módosított, Kultv. 45/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a követke-
ző szöveggel lép hatályba:
(A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt felada-
tokon túlmenően - állami feladatai keretében:)
„ba) végzi a kormányrendeletben meghatározott régészeti szaktevékenységeket,”
6. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
6.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 6. §-a he-
lyébe a következő rendelkezés lép:
3
„6. § A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását,
ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kor-
mányrendeletben meghatározott eljáró hatóság (a továbbiakban: hatóság) irányítását
a)	a kulturális javak és az emlékhelyek tekintetében a kultúráért felelős miniszter
b)	a régészeti örökség és a műemléki érték védelme (a továbbiakban együtt: örökségvédelem)
tekintetében a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter (a további-
akban: miniszter)
látja el.”
7.	§
(1)	A Kötv. 7. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti kutatási tevékenység
(régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejleszté-
sek, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.”
(2)	A Kötv. 7. § 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
9.	Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei
megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás,
felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.”
(3)	A Kötv. 7. § 20-22. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, föld-
rajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben
találhatók.
21.	Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő fo-
lyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása.
22.	Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a
természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető jelentős nyoma (szerke-
zet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megőrzése,
tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet tör-
ténelmét, népünk eredetét és fejlődését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsola-
tát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás
és egyéb kutatási módszerek.”
(4)	A Kötv. 7. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét biztosí-
tó, jogszabályban meghatározott műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megva-
lósítása.”
(5) A Kötv. 7. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:
4
„33. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri határozattal vagy e törvény alapján mi-
niszteri rendelettel védetté nyilvánított, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategó-
riába sorolt kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhely.”
8.	§
A Kötv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére,
számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.”
9.	§
A Kötv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az
állam nevében a kultúráért felelős miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem ál-
lami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.”
10.	§
A Kötv. 14-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben meghatározott szerv foly-
tatja le.
(2)	A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó
ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket kormányrendeletben meghatározott mó-
don értesíteni kell.
15.	§ (1) A régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen, továbbá vé-
dett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - a minisz-
ter rendeletben nyilvánítja védetté.
(2)	A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:
a)	a védetté nyilvánítás tényét,
b)	a régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,
c)	a védettség fokozatát,
d)	a védetté nyilvánítás indokát,
e)	a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát,
f)	az állam elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást.
(3)	A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyez-
ni. A bejegyzésről a kormányrendeletben meghatározott szerv intézkedik.
16.	§ A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a hatóság kormányrendeletben meghatáro-
zottak szerint ellenőrzi.”
11. §
A Kötv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon ki-
termelést is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrende-
letben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.
(2)	A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdít-
hatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azo-
kat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni.”
12.	§
A Kötv. 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv (a további-
akban: feltárásra jogosult szerv) végezhet.
(3)	A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság
-	kormányrendeletben meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vo-
natkozó engedélyét visszavonja.”
13.	§
A Kötv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a
(2)	bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző ré-
gészeti feltárást kell végezni.
(2)	A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az előzetes régészeti doku-
mentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján
készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével - kormányrendeletben megha-
tározottak szerint - a megelőző feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott
egyéb esetekben
a)	régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos,
vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi ele-
mek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén;
b)	próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy
annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást;
c)	teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész ha-
zánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása.
(3)	A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely
különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.
(4)	A próbafeltárásra és a teljes felületű feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a
beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás időtartamát és annak teljes költ-
ségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket.
(5)	A (4) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges -
kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsá-
tásától számított 30 napon belül kell megkötni. Ha a szerződés e határidőn belül - a feltárásra jogo-
sult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégző
szervet.
6
(6)	A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejűleg hivatalból lefolytatja a feltárás
engedélyezési eljárását is.
(7)	Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza
a)	a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit,
b)	a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére.
(8)	A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatko-
zóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza.”
14.	§
A Kötv. 23/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23/C. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél
megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt - kormányrendeletben meghatározott
esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végző szerv a
beruházóval - az erről szóló, általuk kötött szerződés megküldésével - bejelenti a hatóságnak. A
hatóság a szerződés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok sze-
rint ellenőrzi. A próbafeltárás időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett
munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel tör-
ténő átvételétől számított legfeljebb 30 - miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás
végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző szerv ennél hosszabb időtartam-
ban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap,
amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.
(2)	Az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatko-
zóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség,
illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A
feltárást végző szerv és a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha
végeztek próbafeltárást, annak befejezésétől számított 10 napon belül kérelmet nyújt be a hatóság-
hoz, ha
a)	a régészeti feladatellátás költsége nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott
összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes
felületű feltárás engedélyezése iránt,
b)	a régészeti feladatellátás költsége túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget,
akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt.”
15.	§
A Kötv. 24. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka fe-
lelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles
a)	az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,
b)	a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni,
c)	a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni,
d)	a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig
gondoskodni.
7
(3)	Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja
szerinti bejelentést követően haladéktalanul értesíti a hatóságot.”
16.	§
A Kötv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása kormányrendeletben kijelölt szervnél kez-
deményezhető.
(2)	A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben kijelölt szerv folytatja le.
(3)	A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és
történeti táj területén álló ingatlanok, valamint műemlék ingatlanok tulajdonosait és a kormányren-
deletben meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket kormányrendeletben meghatá-
rozott módon értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről.”
17.	§
A Kötv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jel-
legzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, épít-
ményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki véde-
lemre érdemes.
(2)	A védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete műemléki
környezetnek minősül.
(3)	Ha a helyi építési szabályzattal érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté
vagy műemléki környezetté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől szá-
mított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban a védettség tartalmának megfelelő változtatá-
sokat át kell vezetni.”
18.	§
A Kötv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való
átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához,
illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy önkormányzat tulajdonjoga
megszűnik a műemlék felett, a kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.
(2)	Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen.
(3)	Amennyiben a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkor-
mányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megválto-
zása, vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a kultúráért felelős miniszter jogosult az
ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.”
8
19. §
A Kötv. 61/D-61/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61/D. § (1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter a
Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeleté-
re a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó
miniszter) egyetértésben látja el.
(2)	A kultúráért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az
alábbi tevékenységet látja el:
a)	érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok
előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;
b)	felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az
emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szük-
séges intézkedéseket;
c)	a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntart-
ható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészíté-
séről és megvalósításáról;
d)	gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését,
fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok
kidolgozásáról és végrehajtásáról;
e)	nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek
esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint
f)	évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illeté-
kes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.
61/E. § (1) A kultúráért felelős miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában megha-
tározott állami feladatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Bizottság útján látja el. Az
emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a kultúráért felelős miniszter a Bizottság felett
szakmai irányítói jogkört gyakorol.
(2)	A kultúráért felelős miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ál-
lami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) be-
kezdés a)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az
Országgyűlés elnöke a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról
az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.
(3)	A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás előké-
szítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos vélemé-
nyező, javaslattevő, adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.
(4)	A kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó mi-
niszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé
nyilvánítását.
(5)	A kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó mi-
niszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés-
hez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.”
9
20. §
A Kötv. 62. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának
elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:
„a) az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott hatósági és szakhatósági felada-
tokat;”
21. §
A Kötv. 64. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság a kulturális örökségvédelem körében)
„f) ellátja a miniszter vagy a kulturális javak esetében a kultúráért felelős miniszter által -
eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.”
22. §
A Kötv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos tudományos feladatok ellátásában a
kormányrendeletben kijelölt szervek vesznek részt.”
23.	§
A Kötv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) A kormányrendeletben meghatározott szerv vezeti
a)	a régészeti lelőhelyek hatósági,
b)	a régészeti feltárási engedélyek,
c)	a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,
d)	a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek
központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-d) pontokban meghatározottakkal ösz-
szefüggő, az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat.
(2)	A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi hatósági nyil-
vántartást vezet:
a)	a védetté nyilvánított kulturális javakról,
b)	a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,
c)	a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogelle-
nesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1.
pontjában meghatározott kulturális javakról,
d)	jogszabályban meghatározott egyéb adatokról, valamint
e)	az a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából
fontos adatokról.”
10
24.	§
A Kötv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 72. § a következő (1a) be-
kezdéssel egészül ki:
„(1) A 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás nyilvános, és közhitelesen tanúsítja a
benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a
nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést - az (1a) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.
(1a) A 71. § (1) bekezdés a) és c)-d) pontja esetében a védettség tényére vonatkozó adatokhoz
való hozzáférés nem korlátozható.”
25.	§
A Kötv. „Nyilvántartások” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § A 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján régészeti lelőhely nyilvántartásba vétele tár-
gyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”
26.	§
A Kötv. 75/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 75/A. § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha jogszabály az örökségvédelemmel kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét
írja elő, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatáro-
zott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen
előéletű, nem áll az örökségvédelemmel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatá-
sát kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet is igénybe vehető.”
27.	§
A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állam elővásárlási jogát a kultúráért felelős miniszter egyetértésével a kormányrende-
letben kijelölt szerv gyakorolja.”
28.	§
A Kötv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § Örökségvédelmi célok érdekében történő kisajátítási eljárás során kormányrendeletben
meghatározott szerv a kisajátítást kérő.”
29.	§
(1) A Kötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
11
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
„ b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező ha-
tóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására vonatko-
zó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat;”
(2)	A Kötv. 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 93. § (1) bekez-
dése a következő i)-s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)
,,h) szabályozza a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feladatok ellátásának szabályait,
valamint azokat az eseteket, amelyekben az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás
alkalmazásával kell elkészíteni;
i)	meghatározza a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket, meghatározza a régészeti
feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti fel-
tárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalma-
zásának eseteit és szabályait;
j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésének szabályait;
k) meghatározza azokat a régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztések-
kel, beruházásokkal el kell kerülni;
l) meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti leletek elhe-
lyezésének szabályait;
m) meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben
foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait;
n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási
feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántar-
tásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilván-
tartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének esete-
it, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötele-
zettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;
o)	meghatározza a védelem alá vonni tervezett lelőhelyen, a lelőhely régészeti övezetéhez tar-
tozó területen, a műemléki jelentőségű területen, továbbá a műemléki környezetben és törté-
neti táj területén álló ingatlanok, a műemlék ingatlanok tulajdonosai és az egyéb érintett sze-
mélyek vonatkozásában az értesítési kötelezettséget;
p) meghatározza a régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbí-
tásának feltételeit;
q) meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek, illetve jelölhetők ki műemléki környe-
zetnek;
r) meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket és az e tevékenysé-
gekkel kapcsolatos követelményeket;
s) meghatározza az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit.”
(3)	A Kötv. 93. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„a) az örökségvédelem körében a védetté nyilvánítás részletes szabályait;”
(4)	A Kötv. 93. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
12
„d) a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költ-
ségbecslés tartalmát, az elfedést megvalósító műszaki megoldásokat, a régészeti feltárásra al-
kalmas nap fogalmát, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti
szempontból jelentős barlangok körét;”
(5)	A Kötv. 93. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
„j) az örökségvédelem körében a hatósági és egyéb nyilvántartás szabályait és a hatósági
nyilvántartással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb sz a-
bályokat;”
(6)	A Kötv. 93. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A miniszter a (2) bekezdés i) pontjában kapott szabályozási jogkörét természeti vagy vé-
dett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős
miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(5)	A miniszter a (2) bekezdés i) és n) pontjában kapott szabályozási jogkörét az állam elővá-
sárlási jogára és az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában a kultúráért
felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.
(6)	Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a)	kulturális javak védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó szabályo-
kat,
b)	a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,
c)	a kulturális javak hatósági nyilvántartásának szabályait és - az adópolitikáért felelős mi-
niszterrel egyetértésben - az ezzel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fize-
tésre vonatkozó egyéb szabályokat,
d)	a könyvtárakban levő muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsola-
tos külön szabályokat,
e)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kulturális javak kivitelének engedé-
lyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint
megfizetésének részletes szabályait,
f)	az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek közül az arra érdemesnek tartott
helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokat.”
30.	§
A Kötv.
1.	2. § b) pontjában a „88-89. §-aiban” szövegrész helyébe a „89. §-ában” szöveg,
2.	7. § 12. pontjában az „objektumok” szövegrész helyébe az „építmények és tárgyak, vagy
azok maradványainak, lenyomatainak” szöveg, az „egyéb műszerrel” szövegrész helyébe az
„egyéb műszerrel vagy anélkül” szöveg, 26. pontjában a „védelem alatt” szövegrész helyébe
az „általános védelem alatt” szöveg, 31. pontjában a „költségvetés fedezi” szövegrész helyébe
a „költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást
kezdeményeztek” szöveg,
3.	17. § (2) bekezdésében az „időtartamára egy alkalommal” szövegrész helyébe az „ időtar-
tamára kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett egy alkalommal” szöveg,
4.	20. § (1) bekezdésében az „engedélyt” szövegrész helyébe az „engedélyt kormányrendelet-
ben meghatározott” szöveg,
13
5.	20/A. § (1) bekezdésében a „Nagyberuházás esetén” szövegrész helyébe a „Nagyberuházás,
valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén” szöveg,
6.	23. § (1) bekezdésében az „a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, régészeti megfigye-
lés, dokumentálás” szövegrész helyébe az „az előzetes régészeti dokumentáció, a próbafeltá-
rás, a régészeti megfigyelés, teljes felületű megelőző feltárás,” szöveg,
7.	23/A. §-ában a „22. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „22. § (4)-(5) bekezdésé-
ben” szöveg,
8.	23/C. § (3) bekezdésében a „további” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontja szerinti
esetben a további” szöveg,
9.	23/D. § (1) bekezdésében a „megelőző feltárás” szövegrész helyébe a „teljes felületű feltá-
rás” szöveg, (2) bekezdésében az „elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon”
szövegrész helyébe az „elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság dönté-
sében előírt módon” szöveg,
10.	23/E. § (1) bekezdésében a „megelőző feltárás” szövegrész helyébe a „teljes felületű feltá-
rás” szöveg,
11.	24. § (8) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „feltárásra jogosult szerv” szö-
veg,
12.	31. § (1) bekezdés a) pontjában a „(területet)” szövegrész helyébe az „(építményt vagy te-
rületet)” szöveg, (2) bekezdésében a „védelem indokolt” szövegrész helyébe a „védelem kor-
mányrendeletben meghatározott feltételek mellett indokolt” szöveg,
13.	40/A. §-ban a „városépítészeti” szövegrész helyébe a „településképi” szöveg,
14.	41. § (1) bekezdésében a „jó karban tartásáról” szövegrész helyébe a „jókarbantartásáról”
szöveg, a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben (a továbbiakban: Tv.)” szöveg, az
„e törvény szerint” szövegrész helyébe az „az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény
szerint” szöveg, (2) bekezdésében a „rendeltetésszerű” szövegrész helyébe a „rendeltetésszerű
és biztonságos” szöveg,
15.	43. § (3) bekezdésében a „városképi” szövegrész helyébe a „településképi” szöveg,
16.	55. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős mi-
niszter” szöveg,
17.	75/A. § (2) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben
meghatározott szervnek” szöveg,
18.	75/A. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meg-
határozott szerv” szöveg
lép.
31.	§
Hatályát veszti a Kötv.
a)	2. § a) pontjában az „a 97. § és 100. § d) pontjában foglalt kivétellel” szövegrész, b) pont-
jában az „ , a 95-96. §-aiban és a 100. §-ban” szövegrész,
b)	23. § (2) bekezdése,
c)	23/E. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős” szövegrész,
d)	24. § (4)-(7) bekezdése,
e)	30. §-a és az azt megelőző alcím címe,
f)	32. §-ában „a hatóság előterjesztése alapján” szövegrész,
g)	4°. §-a,
h)	63. § (2) bekezdése,
i)	75. § (3) bekezdés b) pontjában az „előzetes szakhatósági állásfoglalás,” szövegrész és a (3)
bekezdés d) pontja,
j) 75/B. §-a,
k) 93. § (2) bekezdés b), k), l), m), o) ésp) pontja.
14
7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
32.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83. §-a a követ-
kező (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatóság ügyintézési ha-
táridejébe a szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje nem számít bele.
(5)	Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabá-
lyait az Elnök rendeletben állapítja meg.”
(2)	Az Eht. a következő 181/D. §-sal egészül ki:
„181/D. § E törvénynek a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel ösz-
szefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit
a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt
elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazan-
dók."
(3)	Az Eht. 182. § (3) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
26.	az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabá-
lyait, valamint a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésé-
nél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírköz-
lési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat;”
(4)	Az Eht. 188. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. Elektronikus hírközlési építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan
sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetések-
kel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartó-
szerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket,
csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal
jellegű elektronikus hírközlési építményeket;”
(5)	Az Eht. 188. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, elektronikus hír-
közlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, ahhoz igénybe vehető, arra alkalmas kapcsolódó szolgálta-
tások, fizikai eszközök és egyéb létesítmények vagy elemek, ideértve többek között az elektronikus
hírközlési építményeket, az épületek vagy az épületek kábelbevezetését, az épületek kábelezését, az
antennákat, a tornyokat és egyéb tartószerkezeteket, az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartó-
oszlopokat, az ellenőrzőaknákat és a szekrényeket.”
(6)	Az Eht. 188. §-a a következő 88/b. ponttal egészül ki:
15
(E törvény alkalmazásában:)
„88/b. Nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény: olyan elektroni-
kus hírközlési építmény, amelyet az elektronikus hírközlési hálózat vezetékes összeköttetései és
ezek burkoló, tartó, védő, jelző műtárgyai képeznek.”
8.	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény módosítása
33.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. tör-
vény 72. § (7) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „kulturá-
lis feladatokat ellátó központi hivatalt” szövegrész, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szöveg-
rész helyébe a „kulturális feladatokat ellátó központi hivatal” szövegrész lép.
9.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
34.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (4) bekezdésében a
„kulturális örökségvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott
szerv” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Kstv. 2. § j) pontjában, 3. § (1) bekezdés d) pontjában és 4. § (1) bekezdés i)
pontjában a „kulturális” szövegrész.
10.	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása
35.	§
(1)	A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 13. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter e törvény hatálybalépését követő két éven belül felülvizsgálja az e törvény
hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz
bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének in-
dokoltságát. Amennyiben a miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín
Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a
Központot.”
(2)	A Vötv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b)
pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.”
16
(3)	A Vötv. 13. § (4) bekezdésében a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „14 hónapon” belül szö-
veg lép.
(4)	A Vötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(5)	Hatályát veszti a Vötv.
a)	6. § b) pontjában az „örökségvédelmi” szövegrész,
b)	9. § (1) bekezdésében a „kulturális” szövegrész.
11.	A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módo-
sítása
36.	§
A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 6. § (1) bekez-
dése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanúsítvány kiállítására vonatkozó kérelmet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági
feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban: hatóság) által rendszeresített formanyomtatványon kell a
kiállítónak benyújtania.”
12.	Záró rendelkezések
37.	§
Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996.
évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „tervellenőri,” szövegrész.
38.	§
(1 ) A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2012. évi .......törvény (a továbbiakban: Étv. mód.) 62. § (1) bekezdésével
módosított, Étv. 62. § (1) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tar-
tása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapí-
tásának részletes szabályait,”
(rendelettel állapítsa meg.)
(2)	Az Étv. mód. 62. § (1) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (1) bekezdés 5. pontja a következő
szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„5. a településrendezéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való
eltérés lehetőségét,”
17
(rendelettel állapítsa meg.)
(3)	Az Étv. mód. 62. § (2) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (2) bekezdés 1. pontja a következő
szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)
„1. a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás
részletes szakmai szabályait,”
(rendelettel állapítsa meg.)
(4)	Nem lép hatályba az Étv. mód. 62. § (2) bekezdésével megállapított Étv.
a)	62. § (6) bekezdése 5. pontja,
b)	62. § (7) bekezdése 2. pontja,
c)	64. § 3. pontja,
d)	67. § (3) és (4) bekezdése és (5) bekezdés 3. pontja.
39.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Az 1-37. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
18
1. melléklet a 2012. évi ... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez
A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszterrel
egyetértésben ellátó miniszterek
	A	B
1.	Világörökségi helyszín	Egyetértő miniszter
2.	Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út	Állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
3.	Hollókő ófalu és környezete	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
4.	Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai	Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
5.	Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fő- apátság és természeti környezete	Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter
19
		Turizmusért felelős miniszter
6.	Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
7.	Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője	Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
8.	Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (röviden: Fertő-táj)	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
9.	Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter A régészeti örökség és a műemléki érték védelmé- ért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért fele- lős miniszter Turizmusért felelős miniszter
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslattal a kulturális örökségvédelem köréből a kulturális javakkal összefüggő feladat és
hatáskörök a kultúráért felelős miniszterhez, a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel
összefüggő feladat és hatáskörök a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős
miniszterhez kerülnek.
A fentiek következtében szükséges felülvizsgálni azon törvényeket, melyek a kultúráért, kulturális
örökségért felelős miniszter számára határoztak meg feladatokat.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.)
módosítására vonatkozó javaslat arra irányul, hogy a kulturális örökségvédelem szervezetében
bekövetkező változásokra figyelemmel a kulturális örökség elemei (régészeti örökség, műemléki
értékek, kulturális javak) tekintetében az ágazati felelősséget megossza a kultúráért felelős miniszter
és a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter között.
A feladatkörökkel kapcsolatos rendelkezéseken túl a törvényjavaslat érdemi változásokat is
tartalmaz, elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feladatok szabályai terén. E
rendelkezések a hatályos szabályozáshoz képest új szemlélettel, átlátható, ugyanakkor differenciált
rendszerben határozzák meg a régészeti feltárások különböző esetekben alkalmazandó módszereit.
A differenciálás eredményeként a beruházásokkal kapcsolatban csak a valóban indokolt régészeti
feltárási munkákat kell elvégeztetni, ezzel várhatóan csökkennek a beruházók terhei.
A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályai a fentieken túl egyszerűsödnek
továbbá a hatályos szabályozás szerinti háromlépcsős folyamat (előzetes régészeti dokumentáció -
próbafeltárás - megelőző feltárás) két lépcsőjének összevonásával, valamint az ezekkel kapcsolatos
egyes eljárási cselekmények kiiktatásával, csökkentve az adminisztrációs terheket.
A törvényjavaslat a régészeti feladatokkal kapcsolatos problémák egyik legjelentősebb
kiindulópontját is orvosolja. Az elmúlt években ugyanis a megelőző feltárások elvégzésére
megyénként egy múzeum volt jogosult, ami monopolhelyzetet teremtett, ugyanakkor rugalmatlanná
tette a kapacitásgazdálkodást. A Kötv. módosítása lehetővé teszi, hogy a régészeti feltárásra
jogosult szervek körét a Kormány rendeletben - a korábbinál szélesebb körben - határozza meg. A
versenyhelyzet, azaz a beruházó választási lehetőségének megteremtése várhatóan csökkenti a
beruházásokkal kapcsolatos terheket, és gördülékenyebbé teszi a régészeti feladatok ellátását.
A törvényjavaslat - megfelelő felhatalmazások megtételével - több más esetben is
(szervezetalakítás, hatáskör-telepítés, részletes eljárási szabályok) kormányrendeleti szintre utalja a
részletes szabályok megalkotását, megteremtve a mindenkori körülményekhez igazodó rugalmas
szabályozás kialakításának feltételét.
A régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításának egyes szabályai ugyancsak
kormányrendeleti szabályozást igényelnek, így a Kötv. a módosítást követően csak hivatkozik ezen
szabályokra.
21
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-2. §-hoz
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991.
évi XXXIII. törvény szövegéből a miniszter egyetértési jogosítványa, a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szövegéből pedig a miniszter elővásárlási
joggal kapcsolatos jogosítványa elhagyásra került, mert az örökségvédelmi szempontból indokolt,
ingatlan-átruházással kapcsolatos jogosultságokat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) tartalmazza.
a 3. §-hoz
A rendelkezés az érintett feladatot a Kötv. 6. §-ában meghatározott feladat- és felelősségi köröknek
megfelelően rendeli a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszterhez.
a 4. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
településrendezéssel összefüggő végrehajtási rendeleteinek megalkotásához pontosítás és átmeneti
szabály szükséges.
az 5. §-hoz
A rendelkezés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény pontosítására tesz
javaslatot az örökségvédelmi rendszer átalakításának és a Kötv. módosítási tartalmának figyelembe
vételével, a régészeti szaktevékenység végzésének tárgyában.
a 6. §-hoz
A Kötv. 6. § módosítására irányuló javaslat célja a régészeti örökség és a műemléki érték
védelméért felelős miniszter (belügyminiszter) és a kultúráért felelős miniszter (emberi erőforrások
minisztere) kulturális örökséggel kapcsolatos feladatkörének - a törvény szerkezetének és
kereteinek megtartása mellett - egyértelmű megosztása és elhatárolása.
a 7-8. §-hoz
A Kötv. 7. §-ában meghatározott egyes értelmező rendelkezések újrafogalmazása az egységes és
következetes jogszabályi fogalomrendszer kialakítása értekében vált szükségessé. A megelőző
feltárás definíciója már utal annak különféle módszereire (régészeti megfigyelés, próbafeltárás,
teljes felületű feltárás), továbbá a védettségi fokozatok megjelenítése (védetté nyilvánított régészeti
lelőhely esetében kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába sorolás) lehetővé
teszik a beruházásokkal kapcsolatos feltárásokra vonatkozó szabályok differenciálását.
A védetté nyilvánított régészeti lelőhely fogalmának meghatározása a hatályos értelmező
rendelkezések között nem szerepel, ugyanakkor a Kötv. használja a fogalmat, ezért vált szükségessé
a meghatározás pótlása. A műemlékfenntartás fogalma több fogalommal is átfedést mutatott és
műszaki tartalma nem illeszkedett az Étv. és az OTÉK építésügyi fogalomrendszeréhez, ezért
újradefiniálása vált szükségessé.
A régészeti örökség fogalmának pontosítása a nemzetközi egyezmény keretein belül egyértelműsíti
a törvény hatálya alá tartozó régészeti örökségi elemeket.
22
a 9. §-hoz
A Kötv. 8. §-a olyan régészeti leletekre vonatkozik, amelyeket feltártak és közgyűjteményben
helyeztek el. E tárgyak a kulturális javak körébe tartoznak, így a kultúráért felelős miniszter
feladatkörébe tartoznak.
a 10. §-hoz
A Kötv. 14-16. §-ának módosítására irányuló javaslatot az indokolja, hogy a régészeti lelőhelyek
védetté nyilvánításának előkészítését végző szerv megjelölését, valamint az előkészítés részletes
szabályait nem szükséges törvényi szinten meghatározni. A jogszabályhely ugyanakkor
egyértelműsíti a védetté nyilvánítás tartalmát.
a 11 . §-hoz
A Kötv. 19. § (1) bekezdésének módosítására irányuló javaslat a beruházásokkal kapcsolatos
régészeti feltárások rugalmasabbá tételének egyik kiindulópontja. A lelőhelyek elkerülésének
általános, minden esetre vonatkozó előírása főszabályként nem életszerű, fenntartása indokolatlan.
A rendelkezést a gyakorlat meghaladta, a norma nem érvényesül, a kivétel vált szinte kizárólagosan
alkalmazott szabállyá. Erre tekintettel szükségtelen továbbra is előírni, hogy a fejlesztésekkel
minden régészeti lelőhelyet el kell kerülni, ezt a kötelezettséget csak a lelőhelyek egy meghatározott
része esetén indokolt fenntartani. E lelőhelyek köre törvényi szinten nem határozható meg, mivel
részletes körülírást igényel (az elkerülési kötelezettség nem vonatkoztatható minden védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyre, hiszen azok egy része városi környezetben fekszik), ezért erre a
Kormány kap felhatalmazást.
Egyszerűsítést jelent annak leszögezése (esetkör szűkítése) is, hogy a régészeti örökség elemei
elmozdításához milyen esetekben fűződik feltárási kötelezettség.
a 12. §-hoz
A Kötv. 20. § (2) bekezdésének módosítására irányuló javaslat orvosolja a régészeti feladatokkal
kapcsolatos problémák egyik legjelentősebb kiindulópontját, a megelőző feltárásra jogosult szervek
monopolhelyzetét. 2007 és 2010 között a nagyberuházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi
Szakszolgálat, 2010-től minden megelőző feltárás vonatkozásában a megyei múzeumok kizárólagos
jogosultságai torzították a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások kondícióit. A
törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a régészeti feltárásra jogosult szervek körét - a közbeszerzési
előírásokat is szem előtt tartva - a Kormány rendeletben - a korábbinál szélesebb körben,
rugalmasabban, az életviszonyokhoz jobban illeszkedően - határozza meg.
A Kötv. 20. § (3) bekezdésének módosítására irányuló javaslatot az indokolja, hogy a hatályos
szabályozás az előírások megsértése esetére egységesen az engedély visszavonását írja elő, ami az
esetek egy részében aránytalan szankciót jelent, ezért a javaslat megadja a lehetőséget enyhébb és
egyéb jogkövetkezmény alkalmazására.
a 13. §-hoz
A Kötv. 22. § (1) és (2) bekezdésének módosítására irányuló javaslat leszögezi, hogy a megelőző
feltárás tartalmánál fogva (előzetes régészeti dokumentáció készítése, próbafeltárás, teljes felületű
feltárás) nem jelent feltétlenül teljes felületű feltárást, és a beruházásokkal kapcsolatban csak a
valóban indokolt régészeti lelőhelyeken és a valóban indokolt régészeti feltárási munkákat kell
elvégeztetni. A 22. § (2) bekezdése a hatályos szabálynál egyértelműbb szempontokkal határozza
meg az egyes feltárási módszerek alkalmazásának eseteit, míg a további esetek részletezésére
megadja a lehetőséget a Kormány számára. A törvényjavaslat a módszerek és az esetkörök
23
elkülönítésével új szemléletet közvetít, egyúttal egyértelmű jogszabályi környezetet biztosít a
hatóság, a feltáró intézmények és a beruházók számára.
A 22. § (3)-(6) bekezdései a megelőző feltárásra vonatkozó jogviszony létrejöttének kereteit
határozzák meg, megszüntetve a szerződéskötés hatósági jóváhagyásának kötelezettségét és további
biztosítékokat építve a rendszerbe annak érdekében, hogy a beruházásokat a régészeti feltárásokkal
kapcsolatos viták ne késleltessék. Ennek érdekében bevezetésre kerül, hogy ha a beruházó és a
feltárást végző között a szerződés a feltárást végző hibájából nem jön létre az előírt határidőben, a
hatóság határozattal kijelölheti a feltárást végző szervet, meghatározva határozatában mindazon
elemeket, amelyek a szerződés kötelező tartalmát képezték volna.
a 14. §-hoz
A Kötv. 23/C. §-ának módosítására irányuló javaslat a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti
feltárások folyamatát egyszerűsíti. Az új rendelkezés egyrészt leszögezi, hogy az előzetes régészeti
dokumentáció készítéséhez próbafeltárásra csak kormányrendeletben meghatározott esetekben van
szükség, másrészt meghatározza, hogy az előzetes régészeti dokumentációnak milyen tartalmú
javaslatot kell tenni annak érdekében, hogy a további teendők világossá váljanak. Harmadrészt a
hatályos szabályozás szerinti háromlépcsős folyamat (előzetes régészeti dokumentáció -
próbafeltárás - megelőző feltárás) első két lépcsőjét vonja össze, valamint kiiktat egy hatósági
eljárást abban az esetben, amelyben annak nincs relevanciája. Amennyiben ugyanis a tervezett
régészeti feladatellátás költségigénye nem ütközik jogszabályi korlátba, nincs funkciója annak,
hogy a régészeti feladatellátást hatósági döntés határozza meg. Mindkét változás jelentős mértékben
egyszerűsíti a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások folyamatát.
a 15. §-hoz
A Kötv. 24. § (2) és (3) bekezdésének módosítására irányuló javaslat egyszerűbbé és átláthatóbbá
teszi a váratlanul (régészeti feltáráson kívül) előkerülő régészeti leletek, lelőhelyek esetén
alkalmazandó eljárást és a mentő feltárás szabályait.
a 16. §-hoz
A műemléki értékek védetté nyilvánításának előkészítését végző szerv megjelölését, valamint az
előkészítés részletes szabályait nem szükséges törvényi szinten meghatározni.
a 17. §-hoz
A Kötv. 39. §-ának módosítására irányuló javaslat a műemléki jelentőségű területre és a műemléki
környezetre vonatkozó rendelkezések felesleges elemeit kiiktatva egységesebb szabályozást
tartalmaz, és lehetőséget ad a műemléki környezet kormányrendeleti szintű újradefiniálására, amely
megszüntetheti a műemléki környezetek határaival kapcsolatos eljárási bizonytalanságokat.
a 18. §-hoz
A kulturális örökségvédelmi hatáskörök megváltozása következtében az állami, önkormányzati
tulajdonban álló műemlék ingatlanokkal kapcsolatos hatáskörök a kultúráért felelős miniszterhez
kerülnek. A műemlék ingatlanokkal kapcsolatos hatósági jogkörök megszűnnek.
a 19. §-hoz
A Kötv. 61/D-E. §-ai az emlékhelyekre vonatkozó szabályokat állapítják meg. Tekintettel arra,
hogy az emlékhelyek a kultúráért felelős miniszter feladatkörébe tartoznak, ezt szükséges az érintett
szabályokban megjeleníteni.
24
a 20-22. §-hoz
A Kötv. 62. és 64. §-ának módosítására irányuló javaslat, valamint az új 64/A. § rendelkezése
részben a felelősségi körök változásával indokolt technikai pontosítások.
a 23. §-hoz
A Kötv. 71. § módosítására irányuló javaslat különválasztja az örökségvédelemre és a kulturális
javak körére vonatkozó nyilvántartásokat, meghatározva azok adattartalmát és típusait. A
nyilvántartásokat vezető szerveket nem szükséges törvényi szinten megjelölni. A védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyek nyilvántartására vonatkozó szabályok eltérnek - a nyilvántartások
nagy részének hatósági jellege megszűnése miatt - a védetté nem nyilvánított lelőhelyek
nyilvántartásának szabályaitól, ez indokolja, hogy a két kategória külön tételként szerepeljen a
listán.
a 24. §-hoz
A Kötv. 72. § módosítására irányuló javaslat bevezeti, hogy a védettség tényére vonatkozó
adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.
a 25. §-hoz
A Kötv. 74/A. § rendelkezését az indokolja, hogy a régészeti lelőhelyek nyilvántartását vezető szerv
közvetlenül a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter irányítása alá
tartozik, ezért fellebbezési lehetőség esetén a miniszter hatósági hatáskört gyakorolna.
a 26. §-hoz
A Kötv. 75/A. § szerinti, szakértőkre vonatkozó szabályozás igazodik a felelősségi területek
megváltozásához, továbbá lehetővé teszi szakértői szervezetek bevonását is az eljárásokba és a
döntésekbe.
a 27. §-hoz
A Kötv. 86. § (3) bekezdésének módosítására irányuló javaslat egyetértési jogot biztosít a kultúráért
felelős miniszter számára az állam elővásárlási jogának gyakorlása esetére.
a 28. §-hoz
A Kötv. 87. § szerinti, kisajátítással kapcsolatos szabály igazodik a szervezetrendszer
megváltozásához.
a 29. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések egyrészt igazodnak a felelősségi területek megváltozásához, másrészt
ésszerűsítik az örökségvédelmi jogszabályok rendszerét.
a 30-31. §-hoz
A Kötv. szövegét pontosító és egyes részeit hatályon kívül helyező módosítási javaslatok egyrészt a
felelősségi területek megváltozásához igazítják a törvény szövegét, másrészt a koherenciát teremtik
meg a módosított rendelkezések között.
25
a 32. §-hoz
Mivel a sajátos építményfajták körébe tartozó elektronikus hírközlési építmények építésügyi
hatósági eljárása teljes egészében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz kerül, szükséges
ezen építményfajtákra alkalmazandó részletszabályok megalkotása is, amelyet a javasolt módosítás
az NMHH Elnökéhez rendel.
a 33-34. §-hoz és a 36. §-hoz
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény, valamint a kölcsönzött kulturális javak
különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módosítási javaslata igazodik a kulturális
örökségvédelem új rendszerének felépítéséhez.
a 35. §-hoz
A Világörökségi Várományosi Helyszínek jegyzékének felülvizsgálatával kapcsolatosan a jelenlegi
tételek értékelése és szükség szerinti módosítása az összes érintettel és érdekelttel lefolytatott,
széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés nyomán valósítható meg; ennek érdekében indokolt és
szükséges a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 13. § (1)
bekezdésében foglalt egy éves határidőnek két évre történő módosítása.
A világörökségi területek kezelési terveinek az elkészítése és kormányrendelettel történő
kihirdetése, hatálybaléptetése a finanszírozás forrásoldalának teljes mértékű biztosítottsága
érdekében az eredetileg előirányzottnál csak később valósítható meg. Ehhez kapcsolódik a
közbeszereztetési eljárás időigénye, illetve az a körülmény, hogy a világörökségi kezelési tervek
elkészítésére vonatkozó jogszabályok széles körű egyeztetési folyamatot írnak elő. Ez teszi
szükségessé a kezelési tervek kormányrendelettel történő megállapítására vonatkozó határidőnek a
2014. december 1-re történő módosítását.
A Várományosi helyszínek kezelési tervei elkészítésének a határideje az új Várományosi Lista
előző pont szerinti határidő-módosításához igazodva változik 2015. december 1-re.
a 37-38. §-hoz
Az Étv. és a jelen törvényjavaslat közötti koherenciát rendező rendelkezéseket tartalmazzák a
szakaszok.
a 39. §-hoz
A szakaszok a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazzák.