﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8887. számú
törvényjavaslat
egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint
önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. október
1
2012. évi ... törvény
egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint
önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról
1. Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadása
1. §
(1)	A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a budai és pesti alsó rakparton lévő, a
Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok
tulajdonában lévő kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra - az egységes városkép kialakítása és a
közlekedés fejlesztése érdekében - 2013. január 1-jével ingyenesen a fővárosi önkormányzat hasz-
nálatába kerülnek.
(2)	A fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat - az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tar-
talmazó - közös kérelme alapján az ingatlanügyi hatóság a fővárosi önkormányzat javára az ingat-
lan-nyilvántartásba használati jogot jegyez be. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjmentes.
2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
2.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd
burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit
rendeletben határozza meg.”
(2)	A Kkt. 14/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyorsforgalmi közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter
által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges sze-
mély- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.”
(3)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 37. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő gépjárművek elszállításá-
nak, tárolásának és értékesítésének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(4)	A Kkt. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a főváros közigazgatási területén lévő
közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakí-
tásának követelményeit rendeletben állapítsa meg.”
2
3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
3.	§
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/A. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A főállású polgármester:
a)	a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevé-
kenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői
megbízatás kivételével - nem létesíthet;
b)	a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
ba)	vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,
bb)	gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy ve-
zető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy mun-
kavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
bc)	szövetkezet tisztségviselője,
bd)	alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.”
(2)	Hatályát veszti az Ötv. 33/A. § (2a) bekezdése.
4.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
4.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. §-a a kö-
vetkező (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A főváros közigazgatási területén a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok
tekintetében a fővárosi önkormányzat állapítja meg az építési szabályokat.”
5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
5.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendel-
kezés lép:
„(1) A települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat feladata
a)	a helyi közszolgáltatást megvalósító komp- és révközlekedés - önkormányzati hatáskörbe
tartozó - működőképességének és fejlesztésének biztosítása,
b)	a településrendezési eszközök készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működte-
téséhez szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhe-
tő módon, hosszú távra történő meghatározása, a megyei önkormányzat bevonásával.”
3
6. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
6.	§
(1)	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mötv.) 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek - annak érdekében,
hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen - a jogszabályban meghatározott
adatokat szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti miniszter részére. Az adatszolgáltatás személyes ada-
tokra nem terjed ki.”
(2)	Az Mötv. 23. § (4) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:
(A fővárosi önkormányzat feladata különösen:)
„20. a főváros közigazgatási területén a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok te-
lepülésfejlesztési koncepciójának és építési szabályainak meghatározása, árvíz- és belvízvédekezés
feladatainak ellátása és önkormányzati kikötő létesítése, üzemeltetése.”
(3)	Az Mötv. 81. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri
hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez,
vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.”
(4)	Az Mötv. 82. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer fő-
nél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosság-
számú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabá-
lyok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hiva-
talnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a
jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendel-
kezéseit.
(2)	Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati
hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője
ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek
hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más
jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.”
(5)	Az Mötv. 143. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„d) a 16. §-ban meghatározott esetekben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet fe-
lé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket,
valamint a Kormány által kijelölt miniszter részére, a beruházások figyelemmel kísérésével kapcso-
latos feladata ellátásához - a személyes adatok kivételével - rendelkezésre bocsátandó adatok, va-
lamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát, továbbá
az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;”
4
(6)	Az Mötv. 143. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza
meg:)
„e) a tiltott, közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni
jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait;”
(7)	Az Mötv. 146. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt a 84-86. § hatálybalépését
követő hatvan napon belül kell megalakítani. Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt e határ-
időn belül nem alakítják meg, vagy ahhoz a települési önkormányzat nem csatlakozik, a 85. § (3)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(8)	Az Mötv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 146/B-E. §-sal egészül ki:
„146/B. (1) Ha a polgármesteri hivatalt fenntartó - a 85. § (1) bekezdése alapján közös ön-
kormányzati hivatal létrehozására kötelezett - községi önkormányzat a 146. § (2) bekezdésében
meghatározott határidőig nem vesz részt közös önkormányzati hivatal alakításában, a közös önkor-
mányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölés-
ről szóló döntésig (a továbbiakban: átmeneti időszak) tovább működteti polgármesteri hivatalát. A
polgármesteri hivatalt vezető jegyző, aljegyző jogviszonya - a 146/E. § (1) bekezdésében meghatá-
rozottak szerint - a közös önkormányzati hivatal megalakulásával szűnik meg.
(2)	Ha a hivatali feladatok ellátását 2012. december 31-éig körjegyzőség biztosította és a kör-
jegyzőség egy vagy több tagja közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett, az átmeneti
időszakban
a)	a közös önkormányzati hivatal megalakításáig tovább működik a körjegyzőség, tagjai szá-
mára ellátja a hivatali teendőket a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó szabályok szerint; a
körjegyzőséget vezető körjegyző jogviszonya - a 146/E. § (1) bekezdésében meghatározottak sze-
rint - a közös önkormányzati hivatal megalakulásával szűnik meg,
b)	ha a megszűnő körjegyzőség tagjai közül egyes tagok polgármesteri hivatalt vagy közös
önkormányzati hivatalt hoznak létre, a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozott volt kör-
jegyzőségi tag vagy tagok számára az a polgármesteri hivatal vagy az a közös önkormányzati hiva-
tal látja el a hivatali teendőket, amelyet a körjegyzőség korábbi székhelye alakít vagy amelyben
részt vesz, ennek hiányában a c) pont szerinti közös önkormányzati hivatal,
c)	a b) pont szerinti közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó település számára, amely
a megszűnő körjegyzőség székhelye volt, az a közös hivatal biztosítja a hivatali teendőket, amely-
hez a korábbi körjegyzőség tagjainak többsége (ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú tele-
pülés) csatlakozott.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatellátás költségeihez megállapodás alapján, ennek hi-
ányában lakosságarányosan járulnak hozzá az érintett települési önkormányzatok.
(4)	E §-t kell alkalmazni az átmeneti időszakot követően a kormányhivatal vezetőjének a kö-
zös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről szóló döntésének az érintettekkel
való közléséig.
(5)	Az átmeneti időszakban az (1) és (2) bekezdésben szabályozott feladatellátás során nem
kell a járások területi lehatárolására tekintettel lenni.
5
(6)	A 85. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor a közös önkormányzati hivatal létrehozása
során figyelembe veendő lakosságszámot a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló
törvényben meghatározott lakosságszám alapján is meg lehet állapítani, ha az érintett önkormányzat
megítélése szerint az kedvezőbb a település számára.
146/C. § (1) A polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat polgármestere dönthet arról,
hogy a polgármesteri hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét - annak egyetértésével - pályázat kiírása nélkül
tovább foglalkoztatja, illetve a megszűnő körjegyzőség - amelynek korábban tagja volt - körjegy-
zőjét a polgármesteri hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként foglalkoztatja. Ebben az esetben a jegyző,
aljegyző közszolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül.
(2)	A közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei a 83. § b) pontjá-
nak megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak abban, hogy a megszűnő körjegyzőség körjegyző-
jét, polgármesteri hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét - annak egyetértésével - a közös önkormányzati
hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként foglalkoztatják. Ebben az esetben nem szükséges pályázatot
kiírni és a jegyző, aljegyző közszolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül.
(3)	A polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat, közös önkormányzati hivatalt alkotó
önkormányzatok jegyzője - az e törvényben meghatározottak figyelembevételével - dönthet arról,
hogy a megszűnő polgármesteri hivatalban, körjegyzőségben közszolgálati jogviszonyban állókat a
polgármesteri hivatalban, a közös önkormányzati hivatalban tovább foglakoztatja. Ebben az esetben
a közszolgálati jogviszony folyamatosnak minősül.
146/D. § (1) 2012. december 31-én megszűnik - a 146/B. § (1) bekezdésében foglalt kivétel-
lel - az a polgármesteri hivatal, amelynek fenntartására a települési önkormányzat a 85. § (1) be-
kezdése alapján nem jogosult. A polgármesteri hivatalt vezető jegyző, aljegyző jogviszonya a
146/E. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a polgármesteri hivatal megszűnésével szűnik meg. A
megszűnő polgármesteri hivatal jogutódja - ide nem értve a munkajogi jogutódlást - az a közös
önkormányzati hivatal, amelynek létrehozásában a települési önkormányzat részt vesz, vagy amely-
hez csatlakozik.
(2)	A körjegyzőség, továbbá a körjegyzőséget vezető körjegyző jogviszonya - a 146/B. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - 2012. december 31-én a 146/E. § (1) bekezdésében fog-
laltak alapján megszűnik. A körjegyzőség jogutódja - ide nem értve a munkajogi jogutódlást - az
érintett települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal, vagy az a közös önkor-
mányzati hivatal, amelynek létrehozásában a korábbi körjegyzőségi tag települési önkormányzat
részt vesz, vagy amelyhez csatlakozik.
146/E. § (1) A polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség a 146/B. § (1) bekezdése, (2) bekez-
dés a) pontja, valamint a 146/D. § alapján történő megszűnése olyan átszervezésnek minősül, amely
alapján a jegyző (körjegyző), valamint a közszolgálati jogviszonyban állók jogviszonya a közszol-
gálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmen-
téssel szüntethető meg.
(2)	Ha a polgármesteri hivatal, körjegyzőség megszűnésének időpontjában a jegyző, körjegy-
ző felmentési védelem alatt áll, akkor a jegyző, körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló
intézkedést - eltérő megállapodás hiányában - a megszűnt polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget
alkotó önkormányzatok polgármesterei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon
hozhatják meg. E rendelkezéseket a közszolgálati jogviszonyban állókra megfelelően alkalmazni
kell azzal az eltéréssel, hogy - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltatói intézkedést az érin-
tett jegyző hozza meg.”
6
(9)	Az Mötv. 16. § (3) bekezdésében a „határozat közlésétől” szövegrész helyébe a „határozatnak a
Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától” szöveg lép.
7.	A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása
7.	§
(1)	A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ksktv.)
5.	§-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) Közszolgáltatási tevékenység ellátásában az a természetes személy működhet közre, aki
büntetlen előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos szakterületen vé-
gezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
(2)	A Ksktv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a gázelosztói engedélyes a (2) bekezdés b)
pontja szerinti tájékoztatás alapján megtett intézkedéseiről értesíti a közszolgáltatót.”
(3)	A Ksktv. 9. § (3) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az ingatlan tulajdonosa köteles)
„c) a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni vagy az ingatlan használójával fennálló
megállapodás alapján írásban, igazolható módon a közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszol-
gáltatásért járó díj megfizetése az ingatlan használóját terheli,”
(4)	A Ksktv. 12. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A tűzvédelmi hatóság
a)	folyamatosan vizsgálja
aa)	a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeit,
ab)	a közszolgáltató tevékenységét,
b)	eljár a 7. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság
közvetlen veszélyeztetése esetén,
c)	eljár az ingatlan használója, tulajdonosa megkeresése alapján a 9. § (4) bekezdése szerinti
eljárás eredménytelensége esetén,
d)	a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval
szemben legalább 10 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint összegű bírságot szabhat ki,
e)	eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott
kötelezettség nem teljesítése esetén,
f)	az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötele-
zettség nem teljesítése esetén legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint összegű bírságot szabhat
ki.”
(5)	A Ksktv. 12. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A tűzvédelmi hatóság a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a köz-
szolgáltatási tevékenység ellátásában közreműködő természetes személy büntetlen előéletű-e és a
kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását
7
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll—e. A hatósági ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság
adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irá-
nyulhat, hogy a személyesen közreműködő személy büntetlen előéletű—e, valamint, hogy a ké-
ményseprő—ipari közszolgáltatással kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll—e.
(5)	A tűzvédelmi hatóság a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági el-
lenőrzés időtartamára kezelheti.”
(6)	A Ksktv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a közszolgáltató által az égéstermék—elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, műszaki
felülvizsgálata, tisztítása során észlelt, az élet— és vagyonbiztonság közvetlen veszélyezteté-
sének minősülő szabálytalanságok körét, az élet— és vagyonbiztonság közvetlen veszélyezte-
tése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a köte-
lező értesítés eljárási szabályait;
b)	a közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságnál enyhébb
jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításá-
nak elveit és az eljárás rendjét;
c)	a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mér-
tékét;
d)	a 12. § (3) bekezdése szerinti vitás ügyek rendezésének, illetve a felülvizsgálat részletes el-
járási szabályait.”
(7)	A Ksktv. 13. § (2) bekezdése a következő l) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa
meg)
„l) a közszolgáltatást ellátó szakmunkás szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat.”
(8)	A Ksktv.
a)	8. §—a a „közszolgáltató vagy” szövegrész helyett a „közszolgáltató, a közszolgáltató
tagja, vezető tisztségviselője vagy” szöveggel,
b)	13. § (2) bekezdés h) pontja a „7. §” szövegrész helyett a „6. §” szöveggel,
c)	14. § (2) bekezdése a „2014.” szövegrész helyett a „2015.” szöveggel
lép hatályba.
(9)	Nem lép hatályba a Ksktv. 13. § (2) bekezdés c) pontja.
8.	Záró rendelkezések
8.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Az 1. §, a 2. § (1) és (4) bekezdése, a 4. §, az 5. §, a 6. § (2) bekezdése 2013. január 1—jén lép
hatályba.
8
(3)	Hatályát veszti az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX.
törvény 73. §-a.
9. §
E törvény 1. §-a, 3. §-a, 6. §-a és 8. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkala-
tosnak minősül.
9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, így Budapest számára is fontos, hogy a Főváros
közigazgatási területén belül, a Duna partvonalával közvetlenül érintkező - budai és pesti alsó rak-
parton fekvő -, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok egységes szempontok alapján kerülj e-
nek hasznosításra, fejlesztésre.
Az idegenforgalmi értékek kiaknázása, valamint az árvizek elleni védekezés hatékonyságának fo-
kozása érdekében indokolt a fővárosi kerületi önkormányzatok Duna partvonalával közvetlenül
határos - budai és pesti alsó rakparton fekvő - ingatlanainak, valamint a fővárosi kerületi önkor-
mányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyeknek és kikötői infrastruktúrának a fővárosi önkormány-
zat használatába adása.
A főváros közútjai járdaszegélyének egységes szempontú kialakítása és fenntartása a főváros egé-
szét érintő helyi közügy. A fővárosi közgyűlés e feladata keretén belül meghatározza a járdaszegély
egységes kialakításának követelményeit.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egyes rendelkezései közötti összhang
biztosítása érdekében a Javaslat meghatározza a főállású polgármester összeférhetetlenségére vo-
natkozó rendelkezéseket.
A Javaslat alapján az egységes városkép kialakítása érdekében a fővárosi önkormányzat kompeten-
ciájába kerül a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokra vonatkozó építési szabályok
megállapítása, valamint a vízi közlekedés fejlesztése érdekében a fővárosban a fővárosi önkor-
mányzat feladatává válik a vízi közlekedés alapvető feltételeink biztosítása.
A Javaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a
továbbiakban: Mötv.) egészíti ki a közös önkormányzati hivatalokra vonatkozó rendelkezések 2013.
január 1-jei hatálybalépéséhez szükséges átmeneti szabályokkal. Az Mötv. szabályai fokozatosan
lépnek hatályba, a rendelkezések döntő többségét 2013. január 1-jétől kell alkalmazni. A
körjegyzőségeket felváltják a közös önkormányzati hivatalok, és főszabályként a kétezer fő alatti
lakosságszámú települések önkormányzatai nem tarthatnak fenn önálló hivatalt. A közös
önkormányzati hivatalok alakítására kötelezett önkormányzatok többsége már 2013. január 1-jétől
képes működtetni az új hivatalokat, de fontos, hogy a törvényben biztosított határidőt kihasználó
önkormányzatok számára is zavartalan legyen a hivatali feladatellátás az átmeneti időszakban. Ezért
a Javaslat meghatározza, hogy a közös önkormányzati hivatal megalakításáig, vagy a
kormányhivatal által történő kijelölésig hogyan történik a hivatali teendők ellátása.
Költséghatékonysági, gazdaságossági szempontokra tekintettel módosulnak az aljegyző
kinevezésére vonatkozó szabályok. A Javaslat rendelkezései az átszervezéssel érintett polgármesteri
hivatalnál, körjegyzőségnél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó átmeneti munkajogi
szabályokat határozzák meg.
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletében szabályozza az Európai Unió
vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása
érdekében szükséges intézkedéseket, a rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgálta-
tásra kötelezett szervezetek körét, továbbá az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részle-
tes szabályokat.
A Javaslat tartalmazza továbbá a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. tör-
vény (a továbbiakban: Ksktv.) módosítását, amelynek célja a végrehajtási rendeletek kidolgozása
során felmerült kérdések egyértelmű rendezése, a megfelelő felhatalmazás megteremtése, az új köz-
10
szolgáltatói feladatok bevezetésének összehangolása a közszolgáltatói díjra vonatkozó szabályozás-
sal.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, így Budapest számára is fontos, hogy a Főváros
közigazgatási területén belül, a Duna partvonalával közvetlenül érintkező - budai és pesti alsó rak-
parton fekvő -, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, valamint a fővárosi kerületi önkor-
mányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra egységes szempontok alapján
kerüljenek hasznosításra, fejlesztésre (a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1)
bekezdés d) pontja alapján a Duna és medre kizárólagos állami tulajdon). Ez fontos mind a közle-
kedés, mind az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása, valamint az árvíz elleni védekezés területén
is.
A Javaslat Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény 28. cikk (1)
bekezdése alapján az érintett, kerületi önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanokat 2013. január
1-jével, ingyenesen a fővárosi önkormányzat használatába adja.
a 2. §-hoz
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény határozza meg a közúti közlekedéssel összefüggő
helyi önkormányzati feladatokat, ennek kiegészítése a főváros önkormányzati rendszerének sajátos-
ságai miatt indokolt. Az Mötv. rendelkezik a főváros kezelésében lévő közutak köréről és a kijelölés
szabályairól. A főváros közútjai járdaszegélyének kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő
helyi közügy. A fővárosi közgyűlés e feladata keretén belül meghatározza a járdaszegély egységes
kialakításának követelményeit.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény-
nek az adatkezelés elveiről és az adatkezelés jogalapjáról szóló részei általános jelleggel rögzítik,
hogy személyes adat csak az adatkezeléssel összefüggő cél megvalósulásához szükséges mértékben
és ideig kezelhető. Mivel adatkezelésre való felhatalmazás az érintett hozzájárulásán és törvényen
(vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben) alapulhat, ezért célszerű törvény-
ben rögzíteni, hogy a gyorsforgalmi közutak kezelői a forgalom biztonságára nézve veszélyes mó-
don vesztegelő jármű elszállítása, tárolása, értékesítése során a feladat ellátásához szükséges adato-
kat nem csak igényelhetik a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
rendelkezései szerint, hanem kezelhetik is. A módosítás a jogilag egyértelmű helyzet megteremté-
séhez szükséges, tulajdonképpen a későbbi jogviták elkerülését célozza.
A végrehajtási rendelet alkotására vonatkozó felhatalmazás további pontosítása indokolt. Úgyszin-
tén a későbbi jogviták elkerülése érdekében szükséges lehet a végrehajtásra vonatkozó felhatalma-
zás pontosítása annyiban, hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletalkotásra vonatkozó felha-
talmazása kiterjed az elszállított gépjármű tárolásának és értékesítésének részletszabályainak meg-
határozására is.
a 3. §-hoz
A Javaslat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egyes rendelkezései közötti
összhang biztosítása érdekében meghatározza a főállású polgármester összeférhetetlenségére vonat-
kozó rendelkezéseket.
11
a 4. §-hoz
Az egységes városkép kialakítása érdekében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997.	évi LXXVIII. törvény módosításával a fővárosi önkormányzat kompetenciájába kerül a Duna
partvonalával közvetlenül határos ingatlanokra vonatkozó építési szabályok megállapítása.
az 5. §-hoz
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításával a vízi közlekedés fejlesztése érde-
kében a fővárosban a fővárosi önkormányzat feladatává válik a vízi közlekedés alapvető feltételeink
biztosítása.
a 6. §-hoz
Az Mötv. 16. §-a lehetővé teszi, hogy ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vál-
lalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradá-
sának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról
saját hatáskörben gondoskodjon. A Kormány által kijelölt miniszter jogosult bármely önkormányza-
ti beruházás teljesítésének megvalósulását megismerni a tervezéstől a beruházás befejezéséig.
A módosítás azt indítványozza, hogy a miniszter - a feladata ellátásához szükséges - nyilvántartást
vezessen a rendelkezésére bocsátott adatokból, valamint az Mötv.-ben szereplő felhatalmazás kie-
gészüljön azzal, hogy a kijelölt miniszter részére az adatokat kezelő szervezetek feladata ellátása
érdekében rendelkezésre bocsássák a szükséges adatokat. Mindez azért szükséges, mert az önkor-
mányzatok több forrásból szerezhetnek támogatást, és nincs egy olyan általános, egységes szerkeze-
tű nyilvántartás, amely kiemelten az önkormányzatok és azok társulásai által megvalósítandó, az
Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezettől származó forrásból finanszírozott fejlesztéseket
nyilvántartaná, nem áll a belügyminiszter rendelkezésére egy olyan információs rendszer, amelyben
nyomon tudná követni a fejlesztéseket. A hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség általános
adatbekérésre, vagy akár csoportos lekérdezésre sem, minden egyes beruházás tekintetében több
féle adatbázisból (szervtől), egyedileg kell az adatokat beszerezni.
A Javaslat az egységes városkép kialakítása érdekében a főváros közigazgatási területén a Duna
partvonalával közvetlenül határos ingatlanok településfejlesztési koncepciójának és építési szabá-
lyainak meghatározását a fővárosi önkormányzat feladatává teszi.
A Javaslat az Mötv.-t egészíti ki a 2013. január 1-jei hatálybalépéshez szükséges átmeneti rendel-
kezésekkel, továbbá egyes rendelkezéseit módosítja az időközben bekövetkezett jogszabályi válto-
zásokkal összhangban.
A Javaslat az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat költséghatékonysági, gazdaságossági
szempontokra tekintettel módosítja. A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a tízezer főnél kev e-
sebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú tele-
pülések közös önkormányzati hivatalánál ne kelljen kötelezően aljegyzőt kinevezni, azonban más
önkormányzatok esetében továbbra is kötelező marad e tisztség betöltése.
A Javaslat pontosítja a tiltott, közösségellenes magatartások szabályozására vonatkozó önkormány-
zati rendeleti felhatalmazást, összhangban a törvényi rendelkezések fogalomhasználatának változá-
sával.
12
A Javaslat külön tartalmazza a közös önkormányzati hivatalok megalakításával kapcsolatos átmene-
ti szabályokat. Erre alapvetően azért van szükség, mert az új törvényi rendelkezések 2013. január
1-jén lépnek hatályba, de a jogalkotó ezen időponttól számítva hatvan napot biztosít az érintettek
számára a közös hivatalok megalakítására. A határidő eredménytelen letelte után következik a kor-
mányhivatal kijelölési eljárása, amely néhány esetben még tovább hosszabbítja az átmeneti idősza-
kot. A közös hivatal alakítására kötelezett önkormányzatok még ez évben meghozhatják az ezzel
kapcsolatos döntéseiket január 1-jei hatálybalépéssel, de azzal is számolni kell, hogy többen élnek
a törvényben biztosított hatvan napos határidővel. Az átmeneti időszakban is biztosítani kell a hiva-
tali feladatok ellátását azon települési önkormányzatok számára, amelyek 2013. január 1 -jéig nem
alakították meg a törvényi rendelkezéseknek megfelelő közös önkormányzati hivatalokat.
A Javaslat a polgármesteri hivatali feladatok - átmeneti időszakban történő - ellátására több sza-
bályt tartalmaz. Azon önkormányzatok, amelyek korábban önálló polgármesteri hivatalt működtet-
tek, de erre 2013. január 1-jétől már nem jogosultak, az átmeneti időszak alatt tovább működtetik a
hivatalt, a közös önkormányzati hivatal megalakításáig, vagy a kormányhivatal által történő kijelö-
lésig. Azon körjegyzőségek, amelyek nem felelnek meg a közös önkormányzati hivatallal szemben
támasztott törvényi követelményeknek, az átmeneti időszakban tovább működtetik a körjegyzősé-
get. A fentieken túl, azon esetekről is rendelkezik a Javaslat, amikor a körjegyzőséget alkotó telepü-
lési önkormányzatok egy része 2013. január 1-jével közös önkormányzati hivatalt vagy önálló pol-
gármesteri hivatalt hozott létre. A fennmaradó települési önkormányzatok számára is biztosítani kell
a hivatali teendők ellátását, a Javaslat erre főszabályként azt a közös önkormányzati hivatalt kötele-
zi, amelynek alakításában a korábbi körjegyzőség székhelytelepülése részt vett. Amennyiben a ko-
rábbi körjegyzőség székhelytelepülése tekintendő kimaradó településnek, számára azon közös ön-
kormányzati hivatal látja el a hivatali teendőket, amelyhez a korábbi körjegyzőség tagjainak több-
sége (ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú település) csatlakozott.
A Javaslat a közös önkormányzati hivatalok megalakításával összefüggésben rendelkezik a kör-
jegyzőség, illetve a törvényi feltételeknek meg nem felelő önálló polgármesteri hivatal megszűnésé-
ről, valamint a jogutódlás kérdéséről. E hivatalok törvény erejénél fogva szűnnek meg, de az átme-
neti rendelkezéseknek megfelelően erre különböző időpontokban kerülhet sor. Főszabály a 2012.
december 31 —i megszűnési időpont, de az átmeneti időszakban tovább működő körjegyzőségek,
polgármesteri hivatalok a közös önkormányzati hivatal megalakulásáig működnek. Ehhez igazodik
a jegyzői, aljegyzői, körjegyzői jogviszony megszűnése is. A Javaslat rugalmas megoldásként lehe-
tővé teszi, hogy a megszűnő körjegyzőség, polgármesteri hivatal körjegyzőjét, jegyzőjét, aljegyzőjét
pályázat kiírása nélkül jegyzőként, aljegyzőként foglakoztassák azon közös önkormányzati (pol-
gármesteri) hivatalnál, melynek létrehozásában a megszűnő önálló polgármesteri hivatalt, körjegy-
zőséget működtető település részt vesz. A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közös önkormányzati
hivatalok megalakítása miatt csak azon körjegyzőségi, polgármesteri hivatali dolgozók foglalkozta-
tási jogviszonya szűnik meg, akiket az újonnan megalakuló hivatalokban nem foglalkoztatnak. A
Javaslat rendezi a foglalkoztatási jogviszony megszűnésével járó költségviselés szabályait is.
A Javaslat a közös önkormányzati hivatalok létrehozása során, kizárólag az első, 2013. január 1-jét
követő megalakulás vonatkozásában lehetővé teszi, hogy - amennyiben kedvezőbb - a települési
önkormányzat a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott
lakosságszámot vegye figyelembe.
A Javaslat rendelkezései az átszervezéssel érintett polgármesteri hivatalnál, körjegyzőségnél
foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozó átmeneti munkajogi szabályokat határozzák meg.
13
a 7. §-hoz
A Javaslat a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényt (Ksktv.) módosítja
a szabályozás pontosítása érdekében. A Javaslat kiegészíti a Ksktv.-t azzal, hogy közszolgáltatást
kizárólag büntetlen előéletű személy végezhet. A kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás során
a közszolgáltatást végző személy csak úgy tudja munkáját ellátni, ha magánlakásokba, hivatali he-
lyiségekbe belép. Az ingatlantulajdonosok és az ingatlanok használóinak biztonsága érdekében
szükséges ez az előírás. Tekintettel arra, hogy ez olyan korlátozást jelent, amelyet alkotmányosan
csak törvényi szinten lehet előírni, ezért szükséges a Javaslat szerinti módosítás.
A Javaslat kiegészíti a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályokat azzal, hogy az élet- és va-
gyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén a tájékoztatott, hatáskörrel rendelkező hatóság,
szükség esetén a gázelosztói engedélyes értesíti a közszolgáltatót a megtett intézkedésről. Ennek
eredményeként a közszolgáltató tudomást szerez arról, hogy történt-e és milyen típusú intézkedés
az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető esetben.
A Ksktv. eredeti szövegéből is egyértelműen levezethető, hogy a közszolgáltatásért járó díjat a tu-
lajdonosnak kell megfizetnie, amennyiben nem tett bejelentést a közszolgáltatónak ezzel ellentétes
tartalmú, a használó fizetési kötelezettségét előíró megállapodásról. A módosítással ez a kötelezett-
ség expressis verbis megjelenik a törvény szövegében.
A Javaslat megteremti az összhangot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza-
bályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-ával, amely szerint a jogsza-
bályban, hatósági döntésben foglalt előírások megsértése esetén a hatóság elsősorban felhívja az
ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre és határidő megállapításával kötelezi annak megszüntetésére.
A jogkövetkezmény megállapítására akkor kerül sor, ha a határidő eredménytelenül telt el vagy a
felhívás alkalmazása kizárt. A módosítás eredményeként az ingatlan tulajdonosával szemben a
meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén a hatóságnak nem kell automatikusan kiszabnia a
bírságot (amelynek összege nem változik), erre a lehetőséget adja meg a törvény.
A Javaslat pontosítja a kormányrendelet megalkotására adott felhatalmazást annak érdekében, hogy
a rendelet a jogbiztonság garantálása érdekében kellő részletességgel szabályozhassa a bírságnál
enyhébb jogkövetkezmények körét, a közszolgáltatóval szemben kiszabható jogkövetkezményeket,
az eljárás rendjét, a vitás ügyek rendezése és a felülvizsgálat részletes eljárási szabályait. Kormán y-
rendeleti szintre kerül továbbá az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő
szabálytalanságok megállapítása a koherens szabályozás érdekében.
A Kormány döntésének megfelelően a közszolgáltatói díj legalacsonyabb összege 2015. január
1-től alkalmazandó kötelező jelleggel. Ezzel összhangban szükséges a bevezetendő új feladatok
ellátásának megkezdését is 2015. január 1-től előírni.
a 8-9. §-okhoz
A Javaslat a hatályba léptető és a sarkalatosságra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.