﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8889. számú
törvényjavaslat
egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények
állami átvételéről és egyes törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2012. október

2012. évi ... törvény
egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról

1. Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában
1.	átvett feladat: 2013. január 1-jét megelőzően a települési önkormányzat vagy
társulásaik (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) által az 1. mellékletben felsorolt
a)	pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek otthona,
b)	pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek rehabilitációs
intézménye,
c)	pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek lakóotthona,
d)	fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek
átmeneti otthona,
e)	gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmény
megszervezésével és fenntartásával nyújtott szakosított szociális ellátás és gyermekvédelmi
szakellátás;
2.	átvett vagyon: a települési önkormányzat valamennyi ingó és ingatlan vagyona,
valamint vagyoni értékű joga, amelyek az átvett feladat ellátását szolgálják, illetve ahhoz
szükségesek és nevesítetten az átvett feladathoz, valamint az átvett intézményekhez
kapcsolódnak, ideértve az önkormányzatok gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni
részesedését is, valamint a költségvetési szervként működő átvett intézmények valamennyi
ingó és ingatlan vagyonát, vagyoni értékű jogát, gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni
részesedését.
2.	A települési önkormányzat intézményeinek és vagyonának átvétele
2.	§
(1)	2013. január 1-jével e törvény erejénél fogva az államra száll át
a)	a települési önkormányzat tulajdonában lévő, átvett feladatot ellátó szociális,
gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az
intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog, kivéve az
önkormányzati tulajdonban lévő szellemi (szerzői és iparjogvédelmi) tulajdonjogokat,
b)	az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő, a
települési önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított, az átvett feladat végzésében
közreműködő közalapítvány, alapítvány alapítói joga (a települési önkormányzat által más
alapítóval közösen alapított alapítvány, közalapítvány esetében az önkormányzatot megillető
alapítói jogok), és azon gazdasági társaságokban és egyéb gazdálkodó szervezetekben
fennálló önkormányzati tulajdoni részesedés, amelyek az átvett feladat ellátásában
közreműködnek és részben vagy egészben a települési önkormányzat tulajdonában állnak (az
a)-b) pont szerintiek a továbbiakban együtt: átvett intézmények).
2
(2)	Az átvett intézményeket az állam a szállítói tartozásukkal együtt veszi át.
(3)	Az átvett intézményekkel kapcsolatban az állam fenntartói feladatainak ellátására a
Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) e törvény erejénél fogva
gyakorolja a fenntartói jogokat, az alapítványok, közalapítványok alapítói jogait, illetve a
gazdasági társaságok tulajdonosi és tagsági jogait. A 2013. január 1-jén folyamatban lévő
ügyekben és a tartós jogviszonyokban a kijelölt szerv jár el fenntartóként, illetve alapítóként.
(4)	A települési önkormányzatok helyébe - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az
átvett intézményekkel kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január 1 -jével j ogutódként
az állam lép. Az átvett intézmények átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a
tulajdonosi és fenntartói, a költségvetési szervek esetében az irányítói és alapítói jogutódlásra
az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a nemzeti vagyonról, illetve az
állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a Polgári Törvénykönyvről
szóló törvény az irányadó az e törvényben foglaltak figyelembevételével.
(5)	Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett
önkormányzat jogutóda a fejlesztéssel érintett átvett intézmény. A jogutódlás, valamint a
fenntartóváltozás miatti szerződésmódosítást az átvett intézmény az átadás-átvétel
időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő
szervezetnél.
(6)	A kijelölt szerv képviseli az államot mint jogutódot a települési önkormányzatnak
az átvett intézménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági
eljárásokban, valamint harmadik személyekkel szemben. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a
jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15
napon belül dönt.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő
megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek
megfelel.
3.	§
(1)	Az átvett feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon
átadása során a tényleges birtokbaadásról jegyzőkönyv készül, amelyet az átadó részéről a
települési önkormányzat polgármestere, jegyzője, illetve a települési önkormányzati társulás
képviseletére jogosult személy, az átvevő részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a
továbbiakban: MNV Zrt.) vezérigazgatója ír alá (a továbbiakban: jegyzőkönyv). Amennyiben
a települési önkormányzattól állami tulajdonba átvett vagyonban szerepel a Nemzeti
Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)-(2b) bekezdése hatálya alá tartozó
vagyonelem, a jegyzőkönyv aláírásában félként részt vesz a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet (a továbbiakban: NFA) is.
(2)	A jegyzőkönyvben a települési önkormányzat polgármestere, illetve a települési
önkormányzati társulás képviseletére jogosult személy a 2. melléklet szerinti teljességi
nyilatkozattal teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott,
ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért,
teljeskörűségéért és érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért.
3
(3)	Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési
értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő
nyilvántartási értékkel.
(4)	A települési önkormányzat az állam által átvételre kerülő vagyonelemeket e
törvény hatálybalépését követően nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, a gazdasági
társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét nem csökkentheti. Ez alól kivételt képeznek azok a
vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat e törvény
hatálybalépését megelőzően már döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési
önkormányzat a 2012. évi költségvetésében betervezte.
4.	§
A tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény területi
ellátási kötelezettségét, férőhelyeinek a szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások területi
lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadottságát, valamint az
átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződések, illetve feladat-ellátási megállapodások és az
ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. A kijelölt szerv 2013. május
31-éig felmondhatja az átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződéseket és
megállapodásokat.
5.	§
(1)	Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési szervként működő
átvett intézmény alapító okiratának módosítását az alapítói jogokat gyakorló szerv az átvételt
követő 45 napon belül készíti el és nyújtja be a kincstár által vezetett törzskönyvi
nyilvántartáshoz.
(2)	A költségvetési szervként működő átvett intézmény esetében a törzskönyvi
nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 5 napon belül a kincstár hivatalból értesíti a
szociális hatóságot, amely 30 napon belül hivatalból módosítja a működési engedélyt.
(3)	Az e törvény alapján a cégbírósághoz benyújtandó változásbejelentési kérelmet az
átvételt követő 90 napon belül kell a cégbíróságnál előterjeszteni. A változást illeték- és
közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon.
(4)	Az átvett intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben elrendelt bírósági és
közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság, közigazgatási végrehajtás
esetében a végrehajtást megindító hatóság, az állam mint jogutód képviseletében eljáró
kijelölt szerv kérelmére - ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás
megállapításával együtt - egy alkalommal három hónapra felfüggeszti.
3.	A települési önkormányzatok adósságának átvétele
6.	§
(1)	Az állam 2013. június 30-i hatállyal - a (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési
önkormányzatok 2013. január 1-jei adósságállományából az átvállalás időpontjában fennálló,
4
valamint a (3) bekezdés szerinti azon adósságát és annak járulékait, amelyek kifejezetten és
igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztési célú, értéknövelő beruházásaihoz kapcsolódóan
keletkeztek. Az átvállalandó adósság a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi
CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő -
kölcsönjogviszonyon vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron alapuló - tartozásokat
foglalja magában akként, hogy a 2013. június 30-án vagy azt megelőzően esedékessé vált, de
az adott önkormányzat által meg nem fizetett tőke és járulék az átvállalás részét képezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok esetében az állam 2013. június 30-i hatállyal az értékpapír lejárat előtti
visszaváltásából eredő fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét
az állam - a hitelező beleegyezésével - a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban
foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel
felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.
(3)	A települési önkormányzatok az állam által átvállalandó adósságállományt növelő
kötelezettséget e törvény hatálybalépését követően nem vállalhatnak. A települési
önkormányzatok az átvállalandó adósságállományt a még felhasználható hitelkerettel
rendelkező, (1) bekezdés szerinti szerződésekből történő lehívással, illetve kölcsönfelvétellel
legkésőbb 2013. március 30-áig a kijelölt szerv engedélyével, és abban az esetben növelhetik,
ha ez az adósságelem az állam által átvételre kerülő átvett vagyon értékének növelését vagy
állagának megóvását eredményező kifizetés finanszírozására szolgál.
(4)	A magyar állam 2013. évben - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - egyedi állami kezességként
átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon
kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztését vagy
értékének megőrzését szolgáló alapügyletekhez kapcsolódnak.
(5)	Az átvállalandó adósság és kezességek elemeit települési önkormányzatonként
tételesen legkésőbb 2013. április 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a
szociál-és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter
együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg.
(6)	Az állam nevében a települési önkormányzatoktól az (1)-(3) bekezdés szerinti
adósságátvállalás, valamint a (4) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért
felelős miniszter jár el.
7.	§
(1)	Az átvett intézményhez és az átvett feladathoz kapcsolódó, a települési
önkormányzati kötelezettségvállalásból eredő 2013. éven átnyúló kötelezettségek forrását a
kijelölt szerv költségvetésében kell megtervezni.
(2)	A települési önkormányzat kötelezettségvállalásából eredő jogvitában bíróság vagy
hatóság által megítélt kártérítés, perköltség, igazgatási költség, egyéb fizetési kötelezettség
fedezetét a kijelölt szerv költségvetésében kell megtervezni.
5
4.	Az átvett intézmények foglalkoztatottai és a települési önkormányzati hivataloknál
foglalkoztatott köztisztviselők
8.	§
(1)	Az átvételre kerülő intézmény szakmai fenntartói feladatainak ellátásában
közvetlenül közreműködő, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és
munkavállalók (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) a kijelölt szerv állományába
kerülnek át, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.
törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési
előírásoknak. Az átvett foglalkoztatottak jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati
jogviszonnyá alakul át.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti képesítési előírásokban foglalt feltételek teljesítésének
hiányában át nem vett foglalkoztatottak számát a kijelölt szerv létszámának kialakításakor
figyelembe kell venni. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony e
törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a
foglalkoztatottat írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárásokra
és a foglalkoztatottat megillető járandóságokra a Kttv.-nek az államigazgatási szerv jogutód
nélküli megszűnése esetére irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jogviszony
megszűnésével összefüggésben a felügyeleti szerv által ellátandó munkáltatói feladatokat a
kijelölt szerv látja el.
(3)	A tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény által
alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egyéb
jogviszony keretében közreműködő dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.
(4)	A munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában 2013. március 31-én
megszűnik az átvett intézmény vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízása.
9. §
(1)	Az e törvény alapján állami tulajdonba kerülő vagyon kezelője az állami tulajdon
keletkezésével egyidejűleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A vagyonkezelői
jogviszonyra a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre
vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.
törvény 1. § (1)-(2b) bekezdése hatálya alá tartozó átvett vagyonelem tekintetében az NFA
által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(2)	A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati
intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) alapján állami tulajdonba került, állami
szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló vagyon kezelője 2013. január 1-jétől a
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A vagyonkezelői jogviszonyra a Tv. 3. § (2) és
(4)	bekezdése, valamint 4. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni.
6
5. Záró rendelkezések
10. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az átvett intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat ellátó szervet
rendeletben kijelölje,
b)	az állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló intézmények átadás-
átvételi eljárásának részletszabályait és a jegyzőkönyv tartalmi elemeit rendeletben határozza
meg.
11.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 74. § 2012. december 31-én lép hatályba.
(3)	A 13-22. §, a 24-25. §, a 39. §, az 58-61. §, a 63. §, a 66. § (1) bekezdése, a 67. §
(1)	bekezdése és a 69-73. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 26-29. §, a 31-38. §, a 40-57. §, a 62. §, a 64. §, a 66. § (2) bekezdése, a 67. §
(2)	bekezdése és a 68. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 66. § (3) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
12. §
E törvény 69-70. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
6. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
13. §
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény 19. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Mentesül az (1) bekezdésben meghatározott tízéves elidegenítési tilalom alól a
helyi önkormányzat, amennyiben a támogatás igénybevételével keletkezett vagyon állam
részére történő átadására törvény alapján, az önkormányzati feladatok állam általi átvételéhez
kapcsolódó vagyonátszállással került sor.”
7
7. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
14.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
„ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv,
a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a települési nemzetiségi
önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami
fenntartó),”
(ha az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szociális
szolgáltatót, illetve szociális intézményt létesít és működtet.)
15.	§
Az Szt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli
ellátások iránti kérelmet
a)	a jegyző vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a pénzbeli és
természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának
részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szervnél,
b)	a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén
az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél
kell előterjeszteni.”
16.	§
Az Szt. 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közgyógyellátásra való jogosultság ugyanazon időszakra vonatkozóan csak
egy jogcímen állapítható meg azzal, hogy a (3) bekezdés szerinti közgyógyellátásra való
jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező az (1) vagy a (2) bekezdés
szerinti jogcímen nem jogosult az ellátásra.”
17.	§
Az Szt. 86. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén)
8
„d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a)-c) pont szerinti szociális
szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek
átmeneti szállását
(köteles biztosítani.)
18.	§
(1)	Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) Az állam az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében
kijelölt szerv útján köteles gondoskodni
a)	a harmincezer főnél nagyobb állandó lakosságszámú településeken a fogyatékos
személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti otthona
megszervezéséről és fenntartásáról,
b)	a fővárosban a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek
szakosított ellátásának a megszervezéséről és fenntartásáról,
c)	a megye területén a szakosított ellátások megszervezéséről és fenntartásáról, azzal,
hogy a megyei jogú város területére is kiterjedően köteles gondoskodni azokról az
ellátásokról, amelyek megszervezésére a megyei jogú város a 90. § (2) bekezdése alapján nem
köteles.
(2)	A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni
a)	idősek otthonának, a hajléktalanok otthonának, a hajléktalan személyek
rehabilitációs intézményének,
b)	a fővárosban - ha a kerületi önkormányzattal másként nem állapodik meg - a
hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának
megszervezéséről és fenntartásáról.
(3)	A fővárosi önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények
ellátási területe az egész fővárosra kiterjed.”
19.	§
Az Szt. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli
menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint -
amennyiben a lakossági szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan
személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Az állam fenntartói
feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv azonban a megyei jogú város
lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.”
20.	§
Az Szt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti jogkörében a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter az adott megye, város szolgáltatástervezési koncepciójában foglaltak
9
figyelembevételével, az elérhető szolgáltatások és az adott szolgáltatás iránti társadalmi
szükséglet alapján dönt.”
21. §
Az Szt. 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állam 88. § (1) bekezdése szerinti ellátási kötelezettsége esetében az (1)
bekezdésben és a (2) bekezdés b)-g) pontjában foglaltakat az állam fenntartói feladatainak
ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv határozza meg.”
22. §
Az Szt. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén a fenntartó
rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve
elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.”
23.	§
Az Szt. 132. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének
részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának
részletes szabályait.”
24.	§
(1)	Az Szt.
a)	52. § (1) bekezdésében a „18. § a)-g) pontjaiban” szövegrész helyébe a „18., illetve
a 18/A. §-ban” szöveg,
b)	58/A. § (2c) bekezdésének nyitó szövegrészében a „vagy többcélú kistérségi
társulásban biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz, illetve kistérséghez” szövegrész helyébe a
„biztosítanak szolgáltatást, a társuláshoz” szöveg,
c)	65. § (1) bekezdés b) pontjában az „a megyei fenntartó, a többcélú kistérségi”
szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében
kijelölt szerv, az önkormányzati” szöveg,
d)	90/A. §-ában, 94/A. § (1) bekezdés e) pontjában az „a megyei fenntartó” szövegrész
helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv”
szöveg,
e)	90. § (4) bekezdésében a „megyei fenntartó” szövegrész helyébe az „az állam
fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
f)	91. § (2) bekezdésében az „A megyei fenntartó az állam” szövegrész helyébe az „Az
állam fenntartói feladatainak elllátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
g)	131/B. §-ában az „A megyei fenntartó” szövegrész helyébe az „Az állam fenntartói
feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg
lép.
1 0
(2) Hatályát veszti az Szt.
a)	4. § (4) bekezdése,
b)	32/E. §-a,
c)	85/C. § (5) bekezdése,
d)	90. § (1) bekezdése,
e)	92. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy többcélú kistérségi társulás” szöveg,
f)	140/C. §-a.
8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
25.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 5. § s) pont sa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
,,sa) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv,
a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a nemzetiségi önkormányzat (a
továbbiakban együtt: állami fenntartó),
(ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint, működési
engedély alapján gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység
biztosításához szükséges feltételekről.)
26.	§
A Gyvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás
formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A
tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél
kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem
lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes
elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes
elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével.”
27.	§
A Gyvt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához,
egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan)
1 1
„a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, -
nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő - megfelelő nevelésben,
oktatásban és érdekei érvényesítésére megfelelő törvényes képviseletben részesüljön,”
28.	§
A Gyvt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy
kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének
biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
(2)	A gyermekvédelmi gyám a gyámhatóság kirendelő határozata alapján
a)	képviseli a gyermek érdekét, elősegíti jogainak gyakorlását,
b)	megismeri a gyermek véleményét és közvetíti azt az ellátást nyújtó szolgáltató,
intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé,
c)	ellátja a gyermek törvényes képviseletét, és
d)	jogszabályban meghatározott ügyekben eljárást kezdeményez.”
29.	§
(1)	A Gyvt. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy)
„a) a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről,
neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon,”
(2)	A Gyvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult és köteles)
„a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel, a gyermekvédelmi
gyámmal - a nevelés érdekében - együttműködni,”
30.	§
A Gyvt. 15. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
intézményekben és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó
intézményekben a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pedagógus
munkakörben foglalkoztatott személy (a továbbiakban: pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy) heti teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80 %-át (a továbbiakban:
kötött munkaidő) a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok
ellátásával kell tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy a feladatainak beosztását maga határozza meg.
1 2
(12)	A pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a teljes
munkaidő 60-75 %-ában (a továbbiakban: neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött
munkaidő) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos
foglalkozás, fejlesztés és oktatás tartása, a gyermekek, fiatal felnőttek személyiségállapotának
vizsgálata, pedagógiai megfigyelések végzése és utógondozói feladatok ellátása rendelhető el
a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő
végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.
(13)	A kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött
munkaidőn túl fennmaradó részében a pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy a (12)
bekezdés szerinti feladatokkal összefüggő előkészítő, értékelő, adminisztratív és egyéb
feladatokat, továbbá eseti helyettesítést lát el.
(14)	A pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyt és a pedagógus munkakörből
nyugdíjba vonult személyt az Nktv. szerinti pedagógusigazolvány illeti meg.
(15)	A pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyt a Kjt.-nek a szociális,
valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben foglaltak szerint pótszabadság illeti meg.”
31.	§
A Gyvt. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett,
továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a
gyámhatóság hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két
napnál hosszabb időtartamú szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a
gyámhatóság döntésében felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha
a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a
kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között
vita keletkezik.”
32.	§
A Gyvt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője
is elhelyezhető. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak
kivételesen indokolt esetben lehet. A tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek átmeneti
gondozását - a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - elsősorban helyettes szülőnél kell
biztosítani. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.”
1 3
33. §
A Gyvt. a következő 48/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Befogadó szülők
48/A. § (1) A befogadó szülő átmeneti vagy tartós jelleggel saját háztartásában nyújt
teljes körű ellátást az általa befogadott gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek.
(2)	Befogadó szülő a helyettes szülő, a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő és a
különleges nevelőszülő.
(3)	Nem lehet befogadó szülő az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok áll fenn.
(4)	A nevelőszülő - a működtető hozzájárulásával - helyettes szülői feladatokat is
elláthat. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő
gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek.
(5)	Ha mindkét házastárs, illetve élettárs befogadó szülői feladatot lát el, a közös
háztartásukban elhelyezendő gyermekek száma akkor sem haladhatja meg a 49. § (3)
bekezdésében, illetve az 54/A. §-ban meghatározott gyermeklétszámot.
(6)	A befogadó szülőnél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát a
működtető a befogadó szülővel egyetértésben - a jogviszonyt létrehozó megállapodás
megkötésekor - állapítja meg. A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának
meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét,
fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az
egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és
életkörülményeit.
(7)	A befogadó szülő tevékenységét nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat
keretében végzi. A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a
befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy
helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai
program.
(8)	A működtető a befogadó szülőnek készenléti díjat állapíthat meg abban az esetben,
ha a befogadó szülő vállalja, hogy bármikor készen áll gyermek befogadására. A készenléti
díj havi összege a kötelező legkisebb munkabér 12,5%-a.
(9)	A befogadó szülő e tevékenysége révén attól az időponttól kezdve minősül
biztosítottnak, amikor gyermeket fogad be, és biztosítási jogviszonya addig az időpontig áll
fenn, amíg a gyermek a befogadó szülő gondozásában van, kivéve, ha a működtető a (8)
bekezdés szerint készenléti díjat állapít meg a befogadó szülőnek.”
1 4
34.	§
A Gyvt. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy
gyermek gondozását végezheti. A működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy
megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha
a)	a helyettes szülőnél elhelyezett gyermek rendszeres gyermekpszichiátriai kezelés
alatt áll,
b)	a helyettes szülő gondozásában kettőnél több három éven aluli gyermek van,
c)	a helyettes szülő szabadságon van, beteg vagy feladatai ellátásában egyéb okból
akadályozott.”
35.	§
A Gyvt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, tizenkettedik életévét
betöltött vagy tizenkettedik életévét be nem töltött, nem helyettes szülőnél elhelyezett
gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés
hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei
miatt veszélyeztetett.”
36.	§
A Gyvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Otthont nyújtó ellátást biztosít
a)	a nevelőszülő a működtető közreműködésével, vagy - ha ez nem lehetséges -
b)	a gyermekotthon, vagy
c)	az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény,
illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: fogyatékosok
vagy pszichiátriai betegek otthona)
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával, különösen családgondozással, a
gyermekvédelmi gyámság ellátásával.”
37.	§
A Gyvt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Nevelőszülő az a személy lehet, aki
a)	huszonnegyedik életévét betöltötte,
b)	cselekvőképes,
c)	büntetlen előéletű,
d)	a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc évvel idősebb, és életkora
alapján alkalmas a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az
ellátására,
e)	személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett
gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő
visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására,
1 5
f)	a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben
meghatározott képzésen eredményesen részt vett.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott korkülönbségre, illetve az (1)
bekezdés f) pontjában meghatározott képzés elvégzésére vonatkozó rendelkezéstől - a
nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint - a
gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.
(3)	Speciális nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői jogviszony egyes
kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett súlyos
pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális
ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.
(4)	Különleges nevelőszülő az a nevelőszülő, aki - a nevelőszülői jogviszony egyes
kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján - alkalmas a nála elhelyezett tartósan
beteg, fogyatékos, illetve három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek
kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.”
38.	§
A Gyvt. a következő 54/A. §-sal egészül ki:
„54/A. § (1) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb hat gyermek
és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
(2)	Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális ellátási szükségletű
gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél, speciális
nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát minden speciális ellátási szükségletű gyermek
teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, speciális nevelőszülő
két speciális ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a
nevelőszülőnél, speciális nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát két fővel kell
csökkentenie.
(3)	Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges
ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél,
különleges nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát egy fővel kell csökkentenie. Ha a
nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges ellátási szükségletű
gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a nevelőszülőnél, különleges
nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát két fővel kell csökkentenie.
(4)	Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő
kérelmére vagy beleegyezésével az (1)-(3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a
gyermek érdekében - el lehet térni.”
1 6
39.	§
(1)	A Gyvt. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására,
tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb
eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a
nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.”
(2)	A Gyvt. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek,
fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány
éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az éves nevelési díj
25%-ánál.”
(3)	A Gyvt. 56. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyermek, fiatal felnőtt saját keresményéből a nevelőszülői háztartás
költségeihez nem köteles hozzájárulni.”
40.	§
(1)	A Gyvt. 57. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]
„a) tájékoztatja
aa)	az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek
befogadásáról a gyámhatóságot, a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjóléti szolgálatot és a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
ab)	a 46. § alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes
képviselőt, a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatot,
ac)	az utógondozói ellátott befogadásáról a gyámhatóságot és a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot.”
(2)	A Gyvt. 57. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]
„d) együttműködik a gyámhatóság határozata alapján kirendelt gyermekvédelmi
gyámmal, elősegíti a gyámi feladatok ellátását, az otthont nyújtó ellátás rendszeres
felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően
da)	elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő
visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a
területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhatósággal,
db)	rendszeresen tájékoztatja a gyámhatóságot a gyermek és a szülő
kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,
1 7
dc)	elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad
megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,
dd)	felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,
de)	elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével,
szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,
df)	utógondozást biztosít a volt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeknek,
illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek.”
41.	§
A Gyvt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyermekvédelmi gyámság alatt álló
gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve, a
gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenysége segítése
érdekében
a)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,
b)	jelzi a gyámhatóságnak, ha a gyermekvédelmi gyám vagy az egyes gyámi feladatok
ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségéből való felmentése vagy
felfüggesztése indokolt,
c)	szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti
szolgálattal együttműködve - elősegíti a vér szerinti család és a gyermek közötti kapcsolat
helyreállítását, fenntartását.”
42.	§
A Gyvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az
átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátása érdekében
biztosítja
a)	a gyermekvédelmi gyámi tevékenységet,
b)	az eseti gondnoki feladatok ellátását, amelynek keretében ellátja a gyermek
képviseletét, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha -
különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyermekvédelmi gyám nem tudja a gyermek
képviseletét ellátni.”
43.	§
A Gyvt. 66. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és
gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-65. §-okban foglaltakon túl)
„a) gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki hálózatot működtet,”
1 8
44.	§
A Gyvt. 66/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A működtető a kötelező legkisebb munkabér 25%-ának megfelelő külön
díjazásban részesítheti a nevelőszülőt, ha a nevelőszülő együttműködésével a nála elhelyezett
gyermeket sikerült vér szerinti családjába hazagondozni vagy örökbefogadó családba
átgondozni.”
45.	§
A Gyvt. Második Része a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:
„VII/A. Fejezet
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
66/Q. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető,
másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő (a
továbbiakban együtt: nevelőszülő) között fennálló foglalkoztatási jogviszony, amely a felek
jogait és kötelezettségeit meghatározó írásbeli megállapodással jön létre.
(2)	A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel
kötött megállapodásban foglaltak szerint - időkorlátozás nélkül folytathat
keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermekek ellátását nem
veszélyezteti.
(3)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen
-	helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott időre is
létesíthető.
(4)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a
feleket attól az időponttól illetik meg, illetve terhelik, amelytől a gyermek, a fiatal felnőtt
ténylegesen a nevelőszülő gondozásába került.
(5)	Házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor
foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenységéhez házastársa, illetve élettársa hozzájárul.
(6)	A nevelőszülő együttműködik a gyámhatóság által kirendelt gyermekvédelmi
gyámmal, valamint - ha a gyámhatóság feljogosította meghatározott gyámi feladatok
ellátására - eljár a gyermek érdekében.
(7)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt a nevelőszülő
együttműködik a működtetővel, az ellátási és gyámi tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal,
valamint a gyermekvédelmi gyámmal.
1 9
(8)	A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a
működtetőt, ha feladatainak ellátásában tartósan akadályoztatva van vagy életkörülményeiben
jelentős változás várható.
(9)	A működtető a székhelyén, illetve illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel
is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt feltéve, hogy a gyermek nevelését,
gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni,
valamint az 55. § (5) bekezdése szerinti feladatokat el tudja látni.
66/R. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik
a)	a nevelőszülő halálával,
b)	a működtető jogutód nélküli megszűnésével,
c)	a határozott idő lejártával,
d)	ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a
gyámhatóság az ezt követő hat hónapon belül újabb gyermeket, illetve fiatal felnőttet nem
helyezett el a gondozásában.
(2)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető
a)	a felek közös megegyezésével,
b)	felmondással.
(3)	A működtető köteles felmondani a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha
a)	a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet,
b)	a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró
gondnokság alá helyezte,
c)	a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a 15. §
(8)	bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,
d)	a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette,
e)	a nevelőszülő a (6) bekezdésben foglalt magatartást megvalósítja.
(4)	Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő esetében az
(1)	bekezdés d) pontjában meghatározott hat hónapos időtartam a gyámi tisztség
megszűnésének napját követően kezdődik.
(5)	Ha a működtető vagy a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony
megszüntetését a (2) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezi, erről a gyámhatóságot
értesíteni kell. Ilyen esetben a jogviszony csak a kezdeményezéstől számított hatvan nap
elteltével szüntethető meg.
(6)	Ha a nevelőszülő a gyermek, fiatal felnőtt nevelése, ellátása során meg nem
engedett nevelési módszereket alkalmaz vagy ha a gyermeket, fiatal felnőttet bántalmazza,
élelmezését megvonja, illetve a gyermek, fiatal felnőtt gondozását, nevelését önhibájából
súlyosan elhanyagolja, a vér szerinti családjával való kapcsolattartását nem biztosítja, továbbá
az ellátáshoz biztosított juttatásokat nem a gyermek, fiatal felnőtt szükségleteire fordítja, a
működtető megkeresi a gyámhatóságot a gyermek, fiatal felnőtt új gondozási helyének
kijelölése érdekében és erről egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi gyámot és a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot.
(7)	Ha a (6) bekezdésben foglaltakról a gyámhatóság nem a működtetőtől értesül, a
gyermek új gondozási helyének kijelölésével egyidejűleg - az (1) bekezdés d) pontjában
20
foglalt eset kivételével - a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony felmondását, illetve a
szükséges fegyelmi intézkedés megtételét kezdeményezi a működtetőnél.
(8)	A működtető a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a nevelőszülői jogviszonyt
60 napos felmondási idővel felmondhatja. A (3) bekezdés szerinti esetekben a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatállyal fel kell mondani.
(9)	A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt 60 napos felmondási
idővel indokolás nélkül felmondhatja. A működtető indokolt esetben eltekinthet a 60 napos
felmondási időtől.
(10)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló
megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(11)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek,
illetve a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen
ha a gyermek kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül vagy üdülés, illetve
gyógyintézeti kezelés céljából tartózkodik a háztartáson kívül.
66/S. § (1) Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető jogutód nélküli
megszűnésével - a 66/R. § (3) bekezdés e) pontjában és (6)-(7) bekezdésében meghatározott
eseteket kivéve - vagy a működtető részéről történő felmondással szűnik meg, a nevelőszülőt
végkielégítés illeti meg.
(2)	A (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a nevelőszülőnek, ha - a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya megszűnése időpontjában - öregségi nyugdíjra
jogosult vagy saját jogú nyugellátásban részesül.
(3)	A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony, ideértve a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt is, a (4) bekezdésben meghatározott
időtartamban fennálljon.
(4)	A végkielégítés mértéke
a)	legalább három év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén egyhavi,
b)	legalább öt év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén kéthavi,
c)	legalább tíz év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén háromhavi,
d)	legalább tizenöt év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén négyhavi,
e)	legalább húsz év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén öthavi,
f)	legalább huszonöt év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén hathavi
a nevelőszülőnek a végkielégítés megállapítását megelőző három évben kifizetett
nevelőszülői díj átlagának megfelelő összeg.
(5)	A végkielégítés mértéke háromhavi, a nevelőszülőnek a végkielégítés
megállapítását megelőző három évben kifizetett nevelőszülői díj átlagának megfelelő
összeggel emelkedik, ha a nevelőszülői jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott módon
az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
66/T. § (1) A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását - a gyermeknevelés
követelményeinek megfelelően - maga határozza meg.
2 1
(2)	A nevelőszülőt szabadság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben
(a továbbiakban: Mt.) foglaltak szerint illeti meg.
(3)	A szabadság időtartamára a nevelőszülőt a szabadságát megelőző utolsó olyan
hónapra megillető nevelőszülői díj arányos része jár, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket
helyeztek el.
(4)	A nevelőszülőt - amennyiben gyermeknevelési feladatait betegsége miatt nem
tudja ellátni - az Mt.-ben foglaltak szerint betegszabadság illeti meg.
(5)	A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyából eredő
kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt.-nek a munkavállaló kártérítési
felelősségére vonatkozó szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel.
(6)	A működtető kártérítési felelősségére az Mt.-nek a munkáltató kártérítési
felelősségére vonatkozó szabályai az irányadóak.
(7)	A nevelőszülő és a működtető között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból
származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában a munkaügyi
bíróság jár el.
A nevelőszülő segítése gyermekgondozó alkalmazásával
66/U. § (1) A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell
gondoskodnia
a)	a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes
körű ellátását biztosítja,
b)	a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától
függetlenül,
c)	a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg
legalább három különleges ellátási szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,
d)	gyermekszámtól függetlenül az a)-c) pont szerinti nevelőszülő segítéséről a
nevelőszülő szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén.
(2)	A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó
elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet.
(3)	Nem lehet gyermekgondozó az, akivel szemben a 15. § (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok áll fenn.
A nevelőszülő díjazása
66/V. § (1) A nevelőszülőt díjazás illeti meg, amelynek legkisebb mértéke
a)	átlagos szükségletű gyermek, illetve utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
nevelése esetén gyermekenként, fiatal felnőttenként a kötelező legkisebb munkabér 25%-a,
b)	speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén speciális,
illetve különleges ellátási szükségletű gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 50%-a.
22
(2)	Ha a működtető a nevelőszülői díjat az (1) bekezdésben foglaltnál magasabb
összegben állapítja meg, a nevelőszülői díj meghatározásánál figyelembe veszi
a)	a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek számát, életkorát,
különleges és speciális ellátási szükségletét,
b)	az 55. § (4) bekezdésében meghatározott többletfeladatok ellátását,
c)	a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott nevelőszülői szakképesítés megszerzését,
d)	azt, ha a nevelőszülő ideiglenes gondozási feladatok ellátását is vállalta és arra
kijelölték.
(3)	A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonnyal rendelkező nevelőszülőnek jubileumi jutalom jár.
(4)	A jubileumi jutalom
a)	huszonöt év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén kéthavi,
b)	harminc év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén háromhavi,
c)	negyven év nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetén öthavi
kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg.
(5)	A működtető a kötelező legkisebb munkabér 25%-ának megfelelő külön
díjazásban részesítheti a nevelőszülőt, ha a nevelőszülő együttműködésével a nála elhelyezett
gyermeket sikerült vér szerinti családjába hazagondozni vagy örökbefogadó családba
átgondozni.
A helyettes szülői jogviszony
66/Z. § (1) A helyettes szülői jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának
figyelembevételével - a működtető és a helyettes szülő között, a gyermek(ek) átmeneti
gondozása-nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt
megállapodás alapján létrejövő jogviszony.
(2)	A helyettes szülő jogviszonyára a 66/Q-66/V. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői
jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelőszülővel azonos
mértékű díjazásra jogosult (a továbbiakban: helyettes szülői díj).
(4)	A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a
működtetővel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek
törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal.
(5)	A helyettes szülői díj megállapításánál és folyósításánál a 66/V. § (2)
bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni, így különösen arra, hogy a helyettes szülő
három éven aluli, tartósan beteg, fogyatékos vagy rendszeres gyermekpszichiátriai kezelés
alatt álló gyermeket lát-e el.”
23
46.	§
A Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali
elhelyezése szükséges, a gyámhatóság valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a
menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetés-végrehajtási intézet
parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen]
,,b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén a legközelebbi ideiglenes
hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs
lehetőség, illetve ha a gyermek tizenkettedik életévét betöltötte vagy egészségi vagy
személyiségállapota indokolja - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt -
gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és erről
haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében -
ide nem értve a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt
gyámhatóságot.”
47.	§
A Gyvt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a
családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított
szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól
eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem
biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhatóság a tizenkettedik
életévét be nem töltött gyermeket - a 7. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - minden
esetben, a tizenkettedik életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél vagy -
ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja -
gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és
gyermekvédelmi gyámot rendel.”
48.	§
A Gyvt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a
gyermekvédelmi gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot
gondozó gyermekjóléti szolgálat és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása,
illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői
bizottság szakvéleményének beszerzésével és azok mérlegelésével évente - a három éven
aluli gyermek esetében félévente - felülvizsgálja.
(1a) A felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhatóság dönt az egyéni elhelyezési terv,
illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása
esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a
gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről.”
24
49.	§
A Gyvt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a tizenkettedik életévét be nem töltött
gyermeket - a 7. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - minden esetben, a tizenkettedik
életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges,
illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja - gyermekotthonban, illetve
fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyermekvédelmi gyámot
rendel.”
50.	§
A Gyvt. 81/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírósági eljárásban a gyermeket a gyermekjogi képviselő képviseli. A gyermek
képviseletére a gyámhatóság döntése alapján a gyermekvédelmi gyám is jogosult.”
51.	§
A Gyvt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elhelyezés során - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok
figyelembevételével - a gyermeket elsősorban örökbefogadó szülőnél, a tizenkettedik életévét
be nem töltött gyermeket - a 7. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel - minden esetben, a
tizenkettedik életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél vagy ha ez nem
lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja,
gyermekotthonban, illetve az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok, pszichiátriai betegek
otthonában kell elhelyezni.”
52.	§
(1)	A Gyvt. 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő
megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet, ha a
gyermek érdekét korábbi gondozási helye súlyosan veszélyezteti, illetve ha a gyermekvédelmi
gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a gondozási helyéről elviszi, biztonságos
gondozási helyre viszi és erről a gyámhatóságot egyidejűleg értesíti, valamint kéri a
gondozási hely megváltoztatását.”
(2)	A Gyvt. 83. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A gyámhatóság a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kérelem jóváhagyásáról
annak megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt. Ha a gyámhatóság
huszonegy napon belül nem foglal állást, a kérelmet jóváhagyottnak kell tekinteni. A
gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmének jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a
tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek
érdekében.”
25
53. §
A Gyvt. XII. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága”
54. §
A Gyvt. XII. Fejezet „A gyám kirendelése és jogállása” alcíme helyébe a következő
alcím lép:
„A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása
84.	§ (1) A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha
a)	ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos
intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
b)	a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő
örökbefogadásához,
c)	a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló
törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem
gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám
kirendelése,
d)	átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.
(2)	A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek
gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik
gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása
másként nem biztosítható.
(3)	A gyermekvédelmi gyám feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal
létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el.
(4)	Nem lehet gyermekvédelmi gyám
a)	a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,
b)	a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,
c)	a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja,
d)	a gyermek nevelőszülője.
(5)	A gyermekvédelmi gyám munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(6)	A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát
láthatja el.
26
(7)	A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben
meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve, hogy
a nevelőszülő a gyámságot vállalja.
85.	§ (1) A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a
Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2)	A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi
feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha
a)	a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,
b)	nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére,
c)	a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)-c)
pontja szerinti ellátását.
(3)	A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő
határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.
(4)	A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a
gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja.
(5)	A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként
kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről
félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a
gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek
otthona segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási
kötelezettséget.
(6)	Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja
vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg - amennyiben a gyermek
otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges - új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes
gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése,
elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a
gyermekvédelmi gyám látja el.”
55.	§
A Gyvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű
ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám
a)	a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen
találkozást, beszélgetést kezdeményez
aa)	a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,
ab)	a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét
be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,
b)	a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási
helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít,
27
c)	a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség
esetén elősegíti,
d)	a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart,
figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,
e)	együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja
helyzetének megismerése érdekében,
f)	a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek
szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a
nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve, ha a szülők hozzájárultak
gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve
a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,
g)	a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha
ismert, hogy hova távozott - visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a
gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket,
h)	szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek
helyzetéről,
i)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének
elkészítésében.
(2)	Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok
ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő
köteles egymással együttműködni.
(3)	A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 83. § (6)
bekezdés b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével
változtathatja meg, kivéve a 83. § (4) bekezdésében foglalt esetet.
(4)	A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek
életpályáját, figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a
gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a
gyámhatóság dönt.”
56.	§
A Gyvt. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és
vagyoni ügyeiben képviselje. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám különösen
a)	eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek
közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási
engedélyének meghosszabbítását,
b)	törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi
beavatkozásokhoz,
c)	eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói
jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében,
d)	kérelmezi a gyámhatóságnál a gyermek és szülei kapcsolattartásának szabályozását,
módosítását, a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását, a gondozási hely megváltoztatását,
2 8
a gondokság alá helyezés iránt eljárás megindítását, a nevelésbe vétel megszüntetését, ha azok
feltételei fennállnak,
e)	a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a gyermekvédelmi
szakszolgálattal együttműködve - a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében - a
kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően engedélyezheti, hogy a gyermek az örökbe
fogadni szándékozó szülőnél tartózkodjon, melyről egyidejűleg értesíti a gyámhatóságot,
f)	képviseli a gyermeket a hatósági ügyeiben,
g)	szükség esetén kérelmezi a gyermek tanulási képességét érintő vizsgálatát.
(2)	A gyermekvédelmi gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek
örökbefogadásához. A gyermekvédelmi gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a
gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az
ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.
(3)	A gyermekvédelmi gyám tájékoztatja a gyermeket az otthonteremtési támogatás és
az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről és elősegíti a gyermek
kérelmének benyújtását.
(4)	A gyámhatóság a gyermek képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel
a)	hivatalból, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermek törvényes képviseletét a Csjt.
szabályai szerint nem láthatja el,
b)	kérelemre, ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyermekvédelmi gyám
nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására.
(5)	A gyámhatóság a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben elsősorban a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a feladattal megbízott munkatársai közül
jelöli ki az eseti gondnokot.
(6)	A nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermek képviselőjeként a
gyámhatóság a gyermekjogi képviselőt rendeli ki. Ha a gyermekjogi képviselő kirendelése
akadályokba ütközik, a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban a gyermeket a
gyermekvédelmi gyám képviseli.”
57.	§
A Gyvt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a
gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és
a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze a gyermek ügyeit.
(2)	A gyermekvédelmi gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.
(3)	A gyermekvédelmi gyám eseti, rendes és végszámadást készít a gyámhatóságnak.
(4)	A gyermekvédelmi gyám a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a
gyermektől nem igényelheti.”
29
58.	§
A Gyvt. XIV. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„A települési önkormányzat és az állam feladatai”
59.	§
A Gyvt. „Az állam megyei szintű feladatai, valamint a fővárosi és megyei jogú városi
önkormányzat feladatai” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az állam feladatai
95. § Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást
és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.”
60.	§
A Gyvt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat az e törvényben meghatározott személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást - a több önkormányzat illetékességi területére
kiterjedő intézményi ellátási kötelezettségnek és a 94/A. §-ának a figyelembevételével - más
szervvel, személlyel kötött ellátási szerződés útján, illetve társulásban is biztosíthatja.”
61. §
A Gyvt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy
egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását, ide nem értve a területi
gyermekvédelmi szakszolgáltatást, a települési önkormányzat, illetve az állam - a fenntartói
feladatainak a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján - állami, egyházi és egyéb nem
állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.”
62.	§
A Gyvt. 135. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 15. § (1)—(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és
megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok
érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére az
alábbi szervek és személyek jogosultak:]
,,d) a befogadó szülő,”
3 0
63.	§
(1)	A Gyvt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó
az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa
fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által
fenntartott nevelési-oktatási intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai
nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két
további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami
intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a fővárosi
önkormányzat által működtetett iskolák kivételével - az étkeztetést a kerületi önkormányzat
biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatási
intézményben, amely működtetéséről gondoskodik. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a
tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja,
úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.”
(2)	A Gyvt. 151. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve - ha a gyermek nem
állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben részesül étkezésben - a nevelési-oktatási
intézmény vezetője - a nem állami fenntartó által megállapított szabályok keretei között - a
gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.”
64.	§
A Gyvt. a következő 161/L-161/O. §-sal egészül ki:
„161/L. § Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények
állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel
megállapított 84-88. §-t a 2014. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban,
valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő
felülvizsgálata során is alkalmazni kell.
161/M. § (1) Az átmeneti gondozásba, gyermekvédelmi szakellátásba 2013. december
31-ét követően bekerült, tizenkettedik életévét be nem töltött gyermeket befogadó szülőnél
kell elhelyezni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vagy a
testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az
intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az
intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek
érdekével.
(2)	A 2014. január 1-jén átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi szakellátásban
részesülő,
a)	harmadik életévüket be nem töltött gyermekek befogadó szülőnél való
elhelyezéséről 2014. december 31-éig,
3 1
b)	harmadik életévüket betöltött, de hatodik életévüket még be nem töltött gyermekek
befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2015. december 31-éig,
c)	hatodik életévüket betöltött, de tizenkettedik életévüket még be nem töltött
gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezéséről 2016. december 31-éig
kell gondoskodni, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket
nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az
intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az
intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek
érdekével. A befogadó szülőnél való elhelyezés nem járhat az együttnevelkedő testvérek
szétválasztásával.
161/N. § (1) 2013. december 31-ét követően befogadó szülőként alkalmazni kívánt -
nevelőszülői, helyettes szülői jogviszonyban nem álló - személyt nevelőszülőként, helyettes
szülőként nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, illetve a 66/Z. § szerinti helyettes
szülői jogviszonyban kell alkalmazni. A 2013. december 31-én fennálló nevelőszülői,
helyettes szülői jogviszonyokat 2015. december 31-éig kell nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonnyá, illetve a 66/Z. § szerinti helyettes szülői jogviszonnyá átalakítani az alábbi
ütemezés szerint, az adott időtartamon belül arányosan elosztva, a leghosszabb időtartamú
nevelőszülői jogviszonnyal rendelkező nevelőszülőket részesítve előnyben:
a)	a nevelőszülői hálózatban lévő nevelőszülők egynegyede tekintetében a határidő
2014.	június 30-a,
b)	a nevelőszülői hálózatban lévő, az a) pont alá nem tartozó nevelőszülők egyharmada
tekintetében a határidő 2014. december 31-e,
c)	a nevelőszülői hálózatban lévő, az a) és b) pont alá nem tartozó nevelőszülők fele
tekintetében a határidő 2015. június 30-a,
d)	a nevelőszülői hálózatban lévő, az a)-c) pont alá nem tartozó nevelőszülők
tekintetében a határidő 2015. december 31-e,
e)	a helyettes szülők jogviszonya átalakításának határideje 2015. december 31-e,
f)	a hivatásos nevelőszülők hivatásos nevelőszülői jogviszonya átalakításának
legkorábbi időpontja 2015. szeptember 1-je, a hivatásos nevelőszülői jogviszony
átalakításának befejező időpontja 2015. december 31-e.
(2)	A nevelőszülő foglalkoztatásánál - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az 54. § (1)
bekezdés f) pontja szerinti képzés eredményes elvégzését 2016. január 1-jétől lehet
megkövetelni. 2015. december 31-ig a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez -
az egyéb feltételek fennállása esetén - elegendő a 2013. december 31-én hatályos
rendelkezések szerinti nevelőszülői felkészítő tanfolyam eredményes elvégzése és annak
vállalása, hogy a nevelőszülő 3 éven belül eredményesen elvégzi az 54. § (1) bekezdés f)
pontja szerinti képzést.
(3)	Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülői képesítéssel 2013.
december 31-én rendelkező nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők mentesülnek az 54. § (1)
bekezdésf) pontja szerinti képzés elvégzésétől.
(4)	A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony időtartamába bele kell számítani a
hivatásos nevelőszülői jogviszony időtartamát.
3 2
(5)	Annak a nevelőszülőnek, akinek a hivatásos nevelőszülői jogviszonyát az (1)
bekezdés f) pontja alapján nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakítják át, a jogviszony
átalakítását követően legalább olyan összegű nevelőszülői díjat kell megállapítani, mint a
2015.	augusztus 31-én hatályos szabályok szerint neki járó hivatásos nevelőszülői díj.
161/O. § Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények
állami átvételéről és egyes törvények módosításáról 2012. évi ... törvénnyel megállapított
54/A. §-t a 2013. december 31 -ét követően nevelésbe vett gyermek ügyében kell alkalmazni.
A 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét az egyes
szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes
törvények módosításáról 2012. évi ... törvénnyel megállapított 54/A. §-ra tekintettel nem
lehet megváltoztatni.”
65.	§
A Gyvt. 162. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„x) az állam fenntartói feladatait ellátó szerv kijelölését, jogállását, működésének
részletes szabályait, feladat- és hatáskörét, a szerv feletti irányítási jogkörök gyakorlásának
részletes szabályait,”
66.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	29. § (3) bekezdésében a „vagy többcélú kistérségi társulás” szövegrész,
b)	60. § c) pontjában az „önkormányzat által működtetett, illetve fenntartott”
szövegrész,
c)	94/A. §-ában az „a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	15. § (7) bekezdés b) pontjában a „ , gyámi tanácsadó” szövegrész,
b)	55. § (1) bekezdésében az „a működtető által elkészített” szövegrész,
c)	55. § (2) bekezdése,
d)	55. § (5) bekezdés b) pontjában a „ , családgondozással” szövegrész,
e)	55. § (6) bekezdése,
f)	57. § (3) bekezdés c) pontjában az „általa elkészített” szövegrész,
g)	57. § (4) bekezdése,
h)	66/B. § (1) bekezdésében az „a gyámi tanácsadóval,” szövegrész,
i)	66/P. § (4) bekezdése,
j) 81/B. § (4) bekezdésében az „a gyámi tanácsadót,” szövegrész,
k) 83. § (5) bekezdése,
l) 90-91. §-a és a 90. §-t megelőző alcím.
(3)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	66/A-66/E. §-a és a 66/A. §-t megelőző cím és alcím,
b)	66/F. §-a és az azt megelőző alcím,
c)	66/G-66/K. §-a és a 66/G. §-t megelőző alcím,
3 3
d)	66/L-66/N. §-a és a 66/L. §-t megelőző alcím,
e)	66/O-66/P. §-a és a 66/O. §-t megelőző alcím.
67.	§
(1)	A Gyvt.
a)	32. § (9) bekezdés első mondatában a „helyi önkormányzattal” szövegrész helyébe a
„települési önkormányzattal” szöveg,
b)	32. § (9) bekezdés második mondatában a „helyi önkormányzathoz” szövegrész
helyébe a „települési önkormányzathoz” szöveg,
c)	32. § (9) bekezdés harmadik mondatában, 97. § (5) bekezdésében a „helyi
önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat” szöveg,
d)	32. § (10) bekezdésében a „helyi önkormányzattal” szövegrész helyébe a „települési
önkormányzattal” szöveg és a „helyi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „települési
önkormányzatot” szöveg,
e)	56. § (1) bekezdésében az „ellátására” szövegrész helyébe az „(1a) bekezdésben
foglaltak szerinti ellátására” szöveg,
f)	66. § (1) és (2) bekezdésében az „A megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat”
szövegrész helyébe az „Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében
kijelölt szerv” szöveg,
g)	66. § (3) bekezdés b) pontjában az „a megyei fenntartó és a fővárosi önkormányzat”
szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében
kijelölt szerv” szöveg,
h)	66. § (3) bekezdés d) pontjában az „a megyei fenntartó, a fővárosi és a megyei jogú
városi önkormányzat” szövegrész helyébe az „az állam fenntartói feladatainak ellátására a
Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
i)	82. § (6) bekezdés első mondatában a „megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi
szakszolgálat” szövegrész helyébe a „területi gyermekvédelmi szakszolgálat” szöveg,
j) 96. § (6) bekezdésben az „a megyei fenntartó” szövegrészek helyébe az „az állam
fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv” szöveg,
k) 97. § (2) bekezdésében a „helyi önkormányzatot” szövegrész helyébe a „települési
önkormányzatot” szöveg,
l) 121. § (2) bekezdésében a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési
önkormányzat” szöveg,
m) 122. § (1) bekezdésében az „A megyei fenntartó a 95. § (1) bekezdés” szövegrész
helyébe az „Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
a 95. §”
n) 145/A. § (1) és (2) bekezdésében a „helyi önkormányzat vagy a társulás” szövegrész
helyébe a „települési önkormányzat vagy a társulás” szöveg és a „helyi önkormányzat, illetve
a társulás” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat, illetve a társulás” szöveg
lép.
(2)	A Gyvt.
1.	13. § (3) bekezdés b) pontjában a „nevelőszülő” szövegrész helyébe a „befogadó
szülő” szöveg,
2.	15. § (7) bekezdés a) pontjában a „helyettes szülő vagy nevelőszülő” szövegrész
helyébe a „befogadó szülő” szöveg,
3.	15. § (7) bekezdés b) pontjában, 61. §-ában a „nevelőszülői” szövegrész helyébe a
„befogadó szülői” szöveg,
3 4
4.	34. § (1), (2) és (8) bekezdésében a „helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél”
szövegrész helyébe a „befogadó szülőnél” szöveg,
5.	35. § (4) bekezdésében a „gyermekjogi képviselőnél” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámnál, a gyermekjogi képviselőnél” szöveg,
6.	53. § (2) bekezdésében a „három éven aluli gyermek esetében félévente” szövegrész
helyébe a „három éven aluli gyermek esetében félévente, illetve a gyermekvédelmi gyám
kérelmére” szöveg,
7.	66. § (2) bekezdés b) pontjában a „hivatásos gyám” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyám” szöveg,
8.	66/B. § (1) bekezdésében a „hivatásos gyámmal” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámmal” szöveg,
9.	70. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyámjának” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámjának” szöveg,
10.	74. § (2) bekezdésében a „gyámjául” szövegrész helyébe a „családbafogadó
gyámjául” szöveg,
11.	75. § c) pontjában a „gyámot (hivatásos gyámot)” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
12.	75/A. § a) pontjában a „hivatásos gyámot” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi
gyámot” szöveg,
13.	77. § (5) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében a „nevelőszülőhöz” szövegrész
helyébe a „befogadó szülőhöz” szöveg,
14.	78. § (1) és (3) bekezdésében a „nevelőszülővel” szövegrész helyébe a „befogadó
szülővel” szöveg,
15.	78. § (2) bekezdésében és 82. § (5) bekezdésében a „gyámja (hivatásos gyámja)”
szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyámja” szöveg,
16.	79. § (2) bekezdésében a „kérelmére vagy hivatalból” szövegrész helyébe a
„kérelmére, a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére vagy hivatalból” szöveg,
17.	80. § (3) bekezdésében a „hivatásos gyámot” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
18.	80. § (7) bekezdésében és 81/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „gyám (hivatásos
gyám)” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám” szöveg,
19.	81/D. §-ában a „gyermekjogi képviselő” szövegrész helyébe a „gyermekjogi
képviselő, a gyermekvédelmi gyám” szöveg,
20.	83. § (7) bekezdés első mondatában a „gyám előzetesen” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyám előzetesen kérelmezi és” szöveg,
21.	83. § (7) bekezdés második mondatában a „gyám” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyám” szöveg,
22.	135. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyettes szülő, nevelőszülő” szövegrész
helyébe a „befogadó szülő” szöveg,
23.	141. § (1) bekezdés a) pontjában a „nevelőszülőnél” szövegrész helyébe a
„befogadó szülőnél” szöveg,
24.	141. § (1) bekezdés d) pontjában a „hivatásos gyámi” szövegrész helyébe a
„gyermekvédelmi gyámi” szöveg
lép.
3 5
9. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása
68. §
Hatályát veszti a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
a)	98. §-a,
b)	107. § (2) bekezdése.
10.	Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
törvény módosítása
69.	§
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatok különösen:)
„8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
70.	§
A Mötv. 23. § (5) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A kerületi önkormányzat feladata különösen:)
„11. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;”
11.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
71.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 25. §-a a következő
(3)	bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megváltozott munkaképességű személy határozott idejű munkaviszonya - a
Munka Törvénykönyvéről szóló törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - az (1) bekezdés
alapján támogatott foglalkoztatása időtartamára meghosszabbítható.”
72.	§
Az Mmtv. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
3 6
„(3) A 25. § alkalmazásában
a)	a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján
hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig,
b)	az a) pont alá nem tartozó személyek esetében a 26/A. § szerinti hatósági
bizonyítvány kiállításának napjáig, de legkésőbb 2013. december 31-éig
megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, akinek a
foglalkoztatása alapján a munkáltató 2012. decemberében megváltozott munkaképességű
munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.”
73.	§
Az Mmtv. 38. § (1) bekezdésének bevezető szövegében a „23-25. § alkalmazásában"
szövegrész helyébe a „23-24. § alkalmazásában” szöveg lép.
12. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló
2012.	évi XCIII. törvény módosítása
74.	§
Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 20. § (4) és (6) bekezdése.
3 7
1.	melléklet a 2012. évi... törvényhez
2013. január 1-jével állami tulajdonba kerülő szociális, gyermekvédelmi intézmények
I.	Fogyatékos, pszichiátriai- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények
Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat 6422 Tompa,	Pszichiátriai betegek
Pszichiátriai Betegek Otthona Szabadföld utca 47. otthona
(Tompa)
Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Foglalkoztató Intézete
Darvastó
8474 Csabrendek,
Darvastó
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Budapest Főváros
Önkormányzata
Pszichiátriai Betegek Otthona 9970 Szentgotthárd, Pszichiátriai betegek
Szentgotthárd	Hunyadi János utca otthona
29.
Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Pszichiátriai Betegek
Lakóotthona
9970 Szentgotthárd, Pszichiátriai betegek
Május 1. út 19. lakóotthona
Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Zsira-Peresznye
9476 Zsira, Rákóczi Fogyatékos (látás, mozgás,
Ferenc út 12.	értelmi) személyek otthona
Budapest Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Zsira-Peresznye
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Peresznye
9476 Zsira, Flórián Fogyatékos személyek
út 54.	ápoló-gondozó célú
lakóotthona
9734 Peresznye,
külterület
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Budapest Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Zsira-Peresznye
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Csákánydoroszló
9476 Zsira, Fő út 1.
9919
Csákánydoroszló,
Fő utca 11.
Fogyatékos személyek
ápoló-gondozó célú
lakóotthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
4
10.	Budapest Főváros Fővárosi Önkormányzat 2463 Tordas,	Fogyatékos (látás, mozgás,
Önkormányzata Értelmi Fogyatékosok	Gesztenyés út 1. értelmi) személyek otthona
Otthona (Tordas)
3 8
11. Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Értelmi Fogyatékosok
Otthona (Tordas)
2463 Tordas,
Hangya sor 255/4.
12.	Budapest Főváros
Önkormányzata
13.	Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Értelmi Fogyatékosok
Otthona (Tordas)
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Kéthely
2463 Tordas,
Somogyi Béla utca
35.
8713 Kéthely,
Magyari utca 35.
14.	Budapest Főváros
Önkormányzata
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Kéthely
Fészekotthon
8713 Kéthely, Ady
Endre utca 55.
15.	Budapest Főváros
Önkormányzata
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Kéthely
Kuckóház
8713 Kéthely,
Hunyadi utca 93.
16.	Budapest Főváros
Önkormányzata
Értelmi Fogyatékosok
Otthona Kéthely
Bizalomház
8713 Kéthely,
Hunyadi utca 61
17.	Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Fogyatékosok és Pszichiátriai
Betegek Otthona
(Búcsúszentlászló)
8925
Bucsuszentlászló,
Arany János út 17.
18.	Budapest Főváros
Önkormányzata
19.	Budapest Főváros
Önkormányzata
20.	Budapest Főváros
Önkormányzata
21. Budapest Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Fogyatékosok és Pszichiátriai
Betegek Otthona Zalaapáti II.
telephely
Fővárosi Önkormányzat
Fogyatékosok és Pszichiátriai
Betegek Otthona Zalaapáti I.
telephely
Fővárosi Önkormányzat
Idősek és Pszichiátriai
Betegek Otthona (Budapest)
Pszichiátriai Betegek Otthona
(Ráday)
Fővárosi Önkormányzat
Idősek és Pszichiátriai
Betegek Otthona (Budapest)
Pszichiátriai Betegek
Lakóotthona
8741 Zalaapáti,
Deák F. utca 3.
8741 Zalaapáti,
Deák Ferenc utca 7.
1183 Budapest 18.
ker., Ráday Gedeon
utca 3.
1183 Budapest 18.
ker., 155605/2.
helyrajzi szám
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos személyek
ápoló-gondozó célú
lakóotthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Pszichiátriai betegek
otthona, fogyatékos (látás,
mozgás, értelmi) személyek
otthona
Pszichiátriai betegek
otthona
Pszichiátriai betegek
otthona
Pszichiátriai betegek
otthona
Pszichiátriai betegek
lakóotthona
3 9
22. Budapest Főváros
Önkormányzata
23. Budapest Főváros
Önkormányzata
24. Budapest Főváros
Önkormányzata
25. Budapest Főváros
Önkormányzata
26. Debrecen Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona (XII. ker.)
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona (XX. ker.)
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona (XIII. ker.)
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona (IX. ker.)
Debrecen Megyei Jogú Város
Terápiás Ház
1121 Budapest 12.
ker., Rege utca 1-4
1203 Budapest 20.
ker., Vas Gereben
utca 19-21.
1138 Budapest 13.
ker., Berettyó utca
3.
1095 Budapest 09.
ker., Soroksári út
61.
4031 Debrecen,
Kishegyesi út 88.
27. Sopron Megyei Flandorffer Ignác Szociális 9423 Ágfalva,
Jogú Város	Intézmény Sopron	Ágfalva liget
Önkormányzat Pszichiátrai Betegek Otthona
28.	Szeged Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
29.	Szolnok Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
30. Szolnok Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
31. Szolnok Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Szeged Megyei Jogú Város
Önkormányzata dr. Waltner
Károly Otthon
Liget Otthon Fogyatékos
Személyek Ápoló-Gondozó
Otthona és Nappali
Intézménye
Liget Otthon Fogyatékos
Személyek Ápoló-Gondozó
Otthona és Nappali
Intézménye Szolnok, Liget u.
12. Napvirág lakóotthon
Liget Otthon Fogyatékos
Személyek Ápoló-Gondozó
Otthona és Nappali
Intézménye Szolnok,
Thököly út 7. Tiszavirág
Lakóotthon
6723 Szeged,
Agyagos utca 45.
5000 Szolnok,
Ligetí utca 27.
5000 Szolnok, Liget
utca 12.
5000 Szolnok,
Thököly út 7.
32. Veszprém Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Veszprém Megyei Jogú
Város "Éltes Mátyás"
Fogyatékosok Nappali
Intézménye és Gondozóháza
8200 Veszprém,
Ördögárok utca 5.
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona,
pszichiátriai betegek
otthona
Pszichiátriai betegek
rehabilitációs intézménye,
pszichiátriai betegek
otthona, pszichiátriai
betegek átmeneti otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Fogyatékos személyek
ápoló-gondozó célú
lakóotthona
Fogyatékos személyek
ápoló-gondozó célú
lakóotthona
Fogyatékos személyek
gondozóháza
40
33.
Budapest, XIII.
kerület
Önkormányzata
Budapest Főváros XIII.
kerület Önkormányzat Frím
Jakab Szociális Intézmény
Napközi Otthon
2184 Vácegres,
Hámán Kató utca
25.
34.
Elek Város
Önkormányzata
Pszichiátriai Betegek Otthona
5742 Elek,
Semmelweis utca
14-16.
35.	Elek Város	Pszichiátriai Betegek Otthona 5742 Elek, Petőfi
Önkormányzata "Napsugár" Pszichiátriai utca 4.
Betegek Lakóotthona
36.	Elek Város	Pszichiátriai Betegek Otthona 5742 Elek, Béke
Önkormányzata	utca 4.
37.	Felső-Kiskunsági és
Dunamelléki
Többcélú Kistérségi
Társulás
38.	Körösladány Város
Önkormányzata
Felső-Kiskunsági és
Dunamelléki Többcélú
Kistérségi Társulás
Kistérségi Egyesített
Szociális Int.
(Tass)
Egyesített Szociális
Intézmény
6098 Tass, Egecsey
körút 48.
5516 Körösladány,
Nagy Márton utca 2.
39.	Miskolc Kistérség
Többcélú
Társulása(*)
Miskolc Kistérség Többcélú
Társulása Őszi Napsugár
Otthon Férfiak
Mentálhigiénés Otthona
3508 Miskolc,
Mésztelep út 1.
40.	Nyírségi Többcélú
Kistérségi Társulás
Szociális Gondozási Központ
(Nyíregyháza)
Mentálhigiénés Központ -
Kék Szirom Lakóotthon
4400 Nyíregyháza,
Újszőlő utca 21-23.
41.
Tépe Község
Önkormányzata
Felnőtt Fogyatékosok és
Pszichiátriai Gondozottak
Otthona
4132 Tépe, Bajcsy-
Zsilinszky utca 18.
42.	Tiszavasvári
Többcélú Kistérségi
Társulás
Tiszavasvári Többcélú
Kistérségi Társulás
Tiszavasvári Szociális és
Egészségügyi Szolgáltató
Központ
Szenvedélybetegek Otthona
4440 Tiszavasvári,
Vasvári Pál utca
110.
Fogyatékos személyek
ápoló-gondozó célú
lakóotthona
Pszichiátriai betegek
otthona
Pszichiátriai betegek
lakóotthona
Pszichiátriai betegek
otthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona
Pszichiátriai betegek
otthona
Szenvedélybetegek otthona
Fogyatékos személyek
ápoló-gondozó célú
lakóotthona
Fogyatékos (látás, mozgás,
értelmi) személyek otthona,
pszichiátriai betegek
otthona
Szenvedélybetegek otthona
4 1
II. Gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények
1.	Budapest	Általános Iskola, Speciális 8430 Bakonyszentkir Győzelem
Főváros	Szakiskola és Gyermekotthon	ály	utca 23.
Önkormányzata (Bakonyoszlop) -
Bakonyszentkirály,
Győzelem u. 23. szám alatti
lakásotthon
2.
Budapest
Főváros
Önkormányzata
Általános Iskola, Speciális
Szakiskola és Gyermekotthon
(Bakonyoszlop)Bakonyszentk
irály, Kossuth u. 30. szám
alatti lakásotthon
8430 Bakonyszentkir Kossuth
ály
Lajos utca
30.
3.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
4.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
5.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
6.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzata Mónosbéli
Gyermekotthona
Budapest Főváros
Önkormányzatának II.
Rákóczi Ferenc
Gyermekotthona
Budapest Főváros
Önkormányzat
Gyermekotthona
(Balatonboglár)
Budapest Főváros
Önkormányzat
Gyermekotthona
(Balatonboglár) -Lakásotthon
3345 Mónosbél
8640 Fonyód
(Alsóbéla-
telep)
8630 Balatonboglár
8630 Balatonboglár
Dózsa
György út
12.
Báthory
utca 14.
Kikötő
sétány 5.
Kórház
utca 13/b.
7.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzat
Gyermekotthona
(Balatonboglár)- Zamárdi
Lakásotthon
8621 Zamárdi
Siófoki
utca 8.
8. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Kossuth
Zsuzsa Gyermekotthona és
Általános Iskolája I.
2060 Bicske
Kossuth
Lajos utca
42.
9. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Kossuth
Zsuzsa Gyermekotthona és
Általános Iskolája II.
2060 Bicske
Kossuth
Lajos utca
42.
10. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Kossuth
Zsuzsa Gyermekotthona és
Általános Iskolája III.
2060 Bicske
Kossuth
Lajos utca
42.
Gyermekotthon
(lakásotthon)
Gyermekotthon
(lakásotthon)
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
(lakásotthon)
Gyermekotthon
(lakásotthon)
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Utógondozó
Otthon
4 2
11. Budapest
Főváros
Önkormányzata
12.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
13.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
14.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
15.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
16.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
17.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
18. Budapest
Főváros
Önkormányzata
19. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona és Általános
Iskolája
2840 Oroszlány
Rákóczi Gyermekotthon
Ferenc utca
53.
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona és Általános
Iskolája II. Szakmai Egység
2840 Oroszlány
Rákóczi Gyermekotthon
Ferenc utca
53.
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona és Általános
Iskolája III. Szakmai Egység
2840 Oroszlány
Népek Utógondozó
Barátsága u Otthon
23.
Szent Miklós Gyermekotthon 1035 Budapest 03.
Lakásotthona I.	ker.
Szentendrei Lakásotthon
út 18.	különleges
ellátással
Szent Miklós Gyermekotthon 1035 Budapest 03.
Lakásotthona II.	ker.
Szentendrei Lakásotthon
út 19.	különleges
ellátással
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata
1081 Budapest 08.
ker.
Alföldi utca Gyermekotthon
9-13.
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata
1081 Budapest 08.
ker.
Alföldi utca Nevelőszülői
9-13.	hálózat
Budapest Főváros	1146 Budapest 14. Erzsébet Gyermekotthon
Önkormányzatának	ker.	királyné
Módszertani	útja 6/b.
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata Erzsébet
királyné útja Gyermekotthona
Magvető u. Lakásotthon
11.
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata Magvető u.
Gyermekotthona
Budapest Főváros	1174 Budapest 17.
Önkormányzatának	ker.
43
20. Budapest
Főváros
Önkormányzata
21.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
22.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
23.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
24.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
25.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
26. Budapest
Főváros
Önkormányzata
27. Budapest
Főváros
Önkormányzata
28. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata Utógondozó
Lakásotthon ( Teleki tér 8-9.)
1086 Budapest 08.
ker.
Teleki
László tér
8-9. B
épület III
em. 7. a.
Utógondozó
lakásotthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata Lakásotthon
(Újlak u. 43.)
1173
Budapest 17.
ker.
Újlak utca Utógondozó
43.	lakásotthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata
1081 Budapest 08.
ker.
Alföldi utca területi
9-13.	gyermekvédelm
i
szakszolgáltatás
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Módszertani
Gyermekvédelmi
Szakszolgálata
1185 Budapest	Szerencse Utógondozó
18.ker	u. 9.	otthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának Zirzen
Janka Gyermekotthona
1021 Budapest 02. Heinrich Gyermekotthon
ker.	István utca
2.
Budapest Főváros
Önkormányzatának Béke
Gyermekotthona és Általános
Iskolája II.Szakmai Egység
1021 Budapest 02. Hárshegyi Gyermekotthon
ker.	út 9.
Budapest Főváros	1021 Budapest 02. Hárshegyi Gyermekotthon
Önkormányzat Béke	ker.	út 9.
Gyermekotthona és Általános
Iskolája I.Szakmai Egység
Budapest Főváros	6235 Bócsa	IV. körzet Speciális
Önkormányzatának Béke	147.	lakásotthon
Gyermekotthona és Általános
Iskolája - Bócsa, IV. körzet
147. telephely
IV. körzet Speciális
156.	lakásotthon
Gyermekotthona és Általános
Iskolája - Bócsa, IV. körzet
156. telephely
Budapest Főváros	6235 Bócsa
Önkormányzatának Béke
4 4
29.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
30.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
31.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
32.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
33.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
34.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
35.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
36.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
37.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
38. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Szilágyi
Erzsébet Gyermekotthona
1038 Budapest 03.
ker.
Dózsa Gyermekotthon
György u
44.
Szilágyi Erzsébet
Gyermekotthon Szondi u.
Lakásotthona
1068 Budapest 06.
ker.
Szondi utca Lakásotthon
92. 1. em. 3
a.
Szilágyi Erzsébet
Gyermekotthon Perje u.
Lakásotthona
1038 Budapest 03.
ker.
Perje utca Speciális
25/a.	lakásotthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona (Bolyai u.)
1023 Budapest 02.
ker.
Bolyai utca Gyermekotthon
11.
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona (Bolyai u.)
Breznó közi telephely
1118 Budapest 11.
ker.
Breznó köz Gyermekotthon
10-12.
Általános Iskola, Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény,
Diákotthon és
Gyermekotthon (Diószeghy
u.)
1108 Budapest
10.ker
Szentimrey Lakásotthon 1
u. 3.
Általános Iskola, Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani Intézmény,
Diákotthon és
Gyermekotthon (Diószeghy
u.)
1108 Budapest
10.ker
Szentimrey Lakásotthon 2
u. 3.
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona (székhely)
1063 Budapest 06.
ker.
Kmety Gy. Gyermekotthon
utca 31. (5 anya+5 gyer)
Különl.Gyo
(30)
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona - Rege utca
4.	sz. alatti Gyermekotthon
1121 Budapest 12.
ker.
Rege út 4.
Különleges
gyermekotthon
Gárdonyi út Különleges
25.	gyermekotthon
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona -Gárdonyi
utcai gyermekotthon
Fővárosi Önkormányzat	1026 Budapest 02.
Csecsemőket, Kisgyerekeket	ker.
45
39. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona Kalóz utcai
Gyermekotthon
1121 Budapest 12.
ker.
Kalóz utca
6.
40. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Fővárosi Önkormányzat
Csecsemőket, Kisgyerekeket
és Fogyatékosokat Befogadó
Gyermekotthona -Rege utca
2. sz. alatti Gyermekotthona
1121 Budapest 12.
ker.
Rege út 2.
41. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának József
Attila Gyermekotthona
1191
Budapest 19.
ker.
József
Attila utca
65-69.
42.
Budapest
Főváros
Önkormányzata
József Attila Gyermekotthon
Lakásotthona
1153
Budapest 15.
ker.
Szerencs
utca 13. fsz.
em. 1. a.
43. Budapest	Budapest Főváros
Főváros	Önkormányzatának József
Önkormányzata Attila Gyermekotthon -
Lakásotthona
1042 Budapest 4.
ker.
Kassai u. 5.
44. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának József
Attila Gyermekotthon -
Lakásotthona
1196 Budapest 19.
ker.
Rákóczi u.
105.
45. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros	1103 Budapest 10. Szlávy utca
Önkormányzatának Bokréta	ker.	40.
Lakásotthonai
46. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Bokréta
Lakásotthonai (1172
Budapest, Szent Imre herceg
u. 46.)
1172 Budapest 17.
ker.
Szent Imre
herceg utca
46.
47. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Bokréta
Lakásotthonai (1172
Budapest, IV. u. 47.)
1172 Budapest 17.
ker.
IV. utca 47.
2X10 (A és
B.)
48. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Bokréta
Lakásotthonai (1165
Budapest, Farkasbab u. 24.)
1165 Budapest 16.
ker.
Farkasbab
utca 24.
Különleges
gyermekotthon
Különleges
gyermekotthon
Gyermekotthon
Lakásotthon
Utogondozó
otthon
Lakásotthon
Gyermekotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
46
49. Budapest
Főváros
Önkormányzata
50. Budapest
Főváros
Önkormányzata
51. Budapest
Főváros
Önkormányzata
52. Budapest
Főváros
Önkormányzata
53.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
54.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
55. Budapest
Főváros
Önkormányzata
56.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
57.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
58. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros	1097 Budapest Vaskapu u.
Önkormányzatának Bokréta	09.ker	7. III/6
Lakásotthonai ((1097 Bp.
Vaskapu u. 7.
Budapest Főváros	1108 Budapest	Lenfonó u.
Önkormányzatának Bokréta	10.ker	4. V/23
Lakásotthonai (1108 Bp.
Lenfonó u.4.)
Budapest Főváros	1202 Budapest 20. Nagysándor
Önkormányzatának Bokréta	ker.	József utca
Lakásotthonai (1202	149..
Budapest, Nagysándor József
u. 149.)
Budapest Főváros	2639 Bernecebaráti Petőfi utca
Önkormányzatának Bokréta	24.
Lakásotthona - Bernecebaráti
Lakásotthon
Budapest Főváros	1121 Budapest 12. Budakeszi
Önkormányzata Sztehlo	ker.	út 48.
Gábor Gyermekotthona
Budapest Főváros	2040 Budaörs	Pozsonyi
Önkormányzata Sztehlo	utca 3.
Gábor Gyermekotthona -
Budaörs, Pozsonyi u.
Lakásotthon
Budapest Főváros	2040 Budaörs	Károly
Önkormányzata Sztehlo	király utca
Gábor Gyermekotthona -	56.
Budaörs, Károly király u.
Lakásotthon
Budapest Főváros	2045 Törökbálint Kazinczy
Önkormányzata Sztehlo	utca 58.
Gábor Gyermekotthona -
Törökbálint, Kazinczy u.
Lakásotthon
Budapest Főváros	1122 Budapest 12. Acsády
Önkormányzatának Kaffka	ker. Ignác utca
Margit Gyermekotthona	3.
Budapest Főváros	1023 Budapest 12. Árpád
Önkormányzatának Kaffka	ker. fej.útja 3.
Margit Gyermekotthona	II/9
Utógondozó
otthon
Utógondozó
otthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Gyermekotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
utógondozó
otthona
47
59. Budapest
Főváros
Önkormányzata
60.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
61.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
62.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
63.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
64.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
65.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
66. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona
(Gyöngyvirág u.)
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona (1188
Budapest, Pázsit u. 34.)
Budapest Főváros
Önkormányzatának Esze
Tamás Gyermekotthona
Budapest Főváros
Önkormányzatának Esze
Tamás Gyermekotthona
Budapest Főváros
Önkormányzatának Aga
Gyermekotthona
Budapest Főváros
Önkormányzatának Aga
Gyermekotthona
1184 Budapest 18
ker.
1188 Budapest 18
ker.
1125 Budapest 12
ker.
1125 Budapest 12
ker.
1186 Budapest 18
ker.
1186 Budapest 18
ker.
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona (Pestújhelyi
u.)
Budapest Főváros	1202 Budapest 20
Önkormányzatának	ker.
Gyermekotthona - Pestújhelyi
(1202 Budapest, Lőcse u. 27.)
1158 Budapest 15
ker.
67. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona - Pestújhelyi
(1185 Budapest, Kuróczy Pál
u. 17.)
1185 Budapest 18
ker.
68. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona - Pestújhelyi
(1202 Budapest, Brassó u.
19.)
1202 Budapest 20
ker.
Gyöngyvirá
g utca 28.
Pázsit utca
34.
Diósárok
utca 40.
Rőzse utca
22.
Tövishát
utca 2/a.
Tövishát
utca 2/a.
Pestújhelyi
út 66.
Lőcse utca
27.
Kuróczy
Pál utca 17.
Brassó utca
19.
Gyermekotthon
Lakásotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Utógondozó
Otthon
Gyermekotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
4 8
69. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona - Pestújhelyi
(1158 Budapest, Apolló u.
21.)
1158
Budapest 15.
ker.
Apolló utca
21.
70. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona - Pestújhelyi
(1185 Budapest, Honvéd u.
89.)
1185 Budapest 18. Honvéd
ker.	utca 89.
71. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Cseppkő
Gyermekotthona és Óvodája
I. számú Gyermekotthoni
Egysége
1025 Budapest 02.
ker.
Cseppkő
utca 74.
72. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Cseppkő
Gyermekotthona és Óvodája
II. számú Gyermekotthoni
Egysége
1025 Budapest 02.
ker.
Cseppkő
utca 74.
73. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Cseppkő
Gyermekotthona és Óvodája
III.számú Gyermekotthoni
Egység
1025 Budapest 02.
ker.
Cseppkő
utca 74.
74. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Cseppkő
Gyermekotthona és Óvodája
1025
Budapest 02.
ker.
Cseppkő
utca 74.
75. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának Cseppkő
Gyermekotthona és Óvodája
-nevelőszülői ellátás
3045 Bér
Újtelep
utca 3.
76. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona (Templom
u.)
1211
Budapest 21.
ker.
Templom
utca 13.
77. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona (1214
Budapest, Murányi u. 17.)
1214
Budapest 21.
ker.
Murányi
utca 17.
Lakásotthon
Lakásotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Utógondozó
otthon
Nevelőszülői
hálózat
Gyermekotthon
Lakásotthon
49
78. Budapest
Főváros
Önkormányzata
79. Budapest
Főváros
Önkormányzata
80. Budapest
Főváros
Önkormányzata
81. Budapest
Főváros
Önkormányzata
82. Budapest
Főváros
Önkormányzata
83.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
84.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
85. Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona -Templom
u. (1213 Budapest, Kórus u.
60.)
1213 Budapest 21. Kórus utca Lakásotthon
ker.	60/b
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona -Templom
u. (1213 Bp. Szt.istván
u.103.)
1213
Budapest 21.
ker.
Szt.István
u. 103
Utógondozó
otthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Gyermekotthona -Templom
u. (1212 Budapest, Széchenyi
u. 67.)
1212
Budapest 21.
ker.
Széchenyi
utca 67.
Lakásotthon
Budapest Főváros	1212 Budapest 21. Széchenyi Lakásotthon
Önkormányzatának	ker.	utca 67.
Gyermekotthona -Templom
u.	(1212 Budapest,
Széchenyi u. 67.)
Budapest Főváros	1021 Budapest 02. Hűvösvölg Gyermekotthon
Önkormányzatának	ker.	yi út 165.
Hűvösvölgyi
Gyermekotthona I. számú
Gyermekotthoni Egysége
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Hűvösvölgyi
Gyermekotthona II. számú
Gyermekotthoni Egysége
1021 Budapest 02.
ker.
Hűvösvölg
yi út 165.
Gyermekotthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Hűvösvölgyi
Gyermekotthona -
lakásotthon
1021 Budapest 02.
ker.
Hűvösvölg
yi út 165.
Lakásotthon
Menyecske Gyermekotthon
utca 16.
Lajos Gyermekotthona és
Általános Iskolája I. számú
Gyermekotthoni Egység
Budapest Főváros	1112 Budapest 11.
Önkormányzatának Kossuth	ker.
5 0
86. Budapest
Főváros
Önkormányzata
87.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
88.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
89.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
90.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
91.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
92.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
93.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
94.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
95.	Budapest
Főváros
Önkormányzata
Budapest Főváros	1112 Budapest 11. Menyecske Gyermekotthon
Önkormányzatának Kossuth	ker.	utca 16.
Lajos Gyermekotthona és
Általános Iskolája II. számú
Gyermekotthoni Egység
Budapest Főváros
Önkormányzatának Kossuth
Lajos Gyermekotthona és
Általános Iskolája Speciális
Gyermekotthoni Egysége
1112 Budapest 11.
ker.
Menyecske
utca 16.
Gyermekotthon
Óvoda, Általános iskola és
Gyermekotthon Tüskevár
Gyermekotthon
2721 Pilis
Vatyai utca Különleges
30.	gyermekotthon
Óvoda, Általános Iskola és
Gyermekotthon Csiga-ház
Lakásotthon
2721 Pilis
Tölgyfa
utca 13.
Különleges
lakásotthon
Óvoda, Általános Iskola és
Gyermekotthon Fészek-lak
Lakásotthon
2721 Pilis
Kossuth
Lajos utca
57/A.
Különleges
lakásotthon
Csalogány Óvoda, Ált.Isk,
Készségfejlesztő
Spec.Szakisk., EGYMI,
Diákotthon és
Gyermekotthon - Lakásotthon
(Reguly u.36.)
1089 Budapest 08.
ker.
Reguly A.
utca 36.
Különleges
lakásotthon
Csalogány Óvoda, Ált.Isk,
Készségfejlesztő Spec.
Szakisk., EGYMI,
Diákotthon és
Gyermekotthon -Lakásotthon
(Hattyú u.3/b.)
1015
Budapest 01.
ker.
Hattyú utca
3/b. fsz. 2
a.
Különleges
lakásotthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának Kornis
Klára Gyermekotthona
1042 Budapest 04. Árpád út Speciális
ker.	199.	gyermekotthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Utógondozó Otthona
1103 Budapest
10.ker
Kőér u. 26. Utógondozó
otthon
Budapest Főváros
Önkormányzatának
Utógondozó Otthona
1102 Budapest
10.ker
Harmat u. Utógondozó
5.	otthon
5 1
96.
97.
98.
99.
100.
101.
102.
103.
104.
105.
106.
107.
Budapest Főváros Önkormányzata	Budapest Főváros Önkormányzatának Utógondozó Otthona	1095	Budapest 09.ker	Soroksári út 72
Budapest Főváros Önkormányzata	Budapest Főváros Önkormányzatának Utógondozó Otthona	1141	Budapest 14.ker	Szuglói körvasút sor 110.
Budapest Főváros Önkormányzata	Budapest Főváros Önkormányzatának Utógondozó Otthona	1096	Budapest 09.ker	Telepy u.15/b
Budapest Főváros Önkormányzata	Budapest Főváros Önkormányzatának Utógondozó Otthona	1062	Budapest 06.ker	Lehel u.5. 2/31
Budapest Főváros Önkormányzata	Budapest Főváros Önkormányzatának Fővárosi Gyermekvédelmi Intézmények Gazdasági Szervezete	1087	Budapest 08. ker.	Kerepesi út 33.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4032	Debrecen	Ibolya utca 22.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4063	Debrecen (Nagymacs)	Arató utca 39.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4063	Debrecen (Nagymacs)	Arató utca 59.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4063	Debrecen (Nagymacs)	Csongrád utca 14.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4063	Debrecen (Nagymacs)	Csongrád utca 16.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4030	Debrecen	Ladik utca 1/A.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4030	Debrecen	Ladik utca 1/B.
Utógondozó
otthon
Utógondozó
otthon
Utógondozó
otthon
Utógondozó
otthon
Gazdasági
szervezet
Gyermekotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
5 2
108.
109.
110.
111.
112.
113.
114.
115.
116.
117.
118.
119.
120.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4030	Debrecen
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	Debrecen Megyei Jogú Város Reménysugár Otthona	4030	Debrecen
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	DMJV Gyermekvédelmi Intézménye	4030	Debrecen
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	DMJV Gyermekvédelmi Intézménye	4030	Debrecen
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	DMJV Gyermekvédelmi Intézménye	4031	Debrecen
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata	DMJV Gyermekvédelmi Intézménye	4031	Debrecen
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata	Anya-Csecsemő és Gyermekotthon	9025	Győr
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata	Anya-Csecsemő és Gyermekotthon	9025	Győr
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata	Miskolci Gyermekvédelmi Központ Aranyhíd Gyermekotthon	3515	Miskolc (Egyetemváros)
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata	Miskolci Gyermekvédelmi Központ Junior Gyermekotthon	3515	Miskolc (Egyetemváros)
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata	Miskolci Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata	3515	Miskolc (Egyetemváros)
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata	Miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Gyermekotthon	3515	Miskolc (Egyetemváros)
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata	Miskolci Gyermekvédelmi Központ Aranyhíd Lakásotthon	3533	Miskolc
Paprika
utca 3.
Sőrés utca,
21.
Pákász utca
11.
Poroshát
utca 33.
Kálmán
utca 28.
Böszörmén
yi utca 68.
Nagy Imre
út 9.
Nagy Imre
út 9.
Egyetem
Egyetem
Egyetem
Egyetem
Kiss
tábornok
utca 80.
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Lakásotthon
Nevelőszülői
hálózat
Gyermekotthon
Különleges
gyermekotthon
Gyermekotthon
Gyermekotthon
Nevelőszülői
hálózat
Gyermekotthon
Lakásotthon
5 3
121.	Pécs Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Pécsi Gyermekotthon és
Gyermekek Átmeneti
Otthona
7621 Pécs
Megye utca Gyermekotthon
24.
122.	Pécs Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Pécsi Gyermekotthon és
Gyermekek Átmeneti
Otthona
7621 Pécs
Megye utca Utógondozó
24.	otthon
123.	Pécs Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Pécsi Gyermekotthon és
Gyermekek Átmeneti
Otthona
7621 Pécs
Megye utca Nevelőszülői
24.	hálózat
124.	Pécs Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Fészek Gyermekotthon és
Bölcsőde
7633 Pécs
Gosztonyi Különleges
utca 1. gyermekotthon
125.	Szeged Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Szeged Megyei Jogú Város 6723 Szeged
Önkormányzata dr. Waltner
Károly Otthon
Bölcsőde Gyermekotthon
utca 3.
126. Szeged Megyei
Jogú Város
Önkormányzata
Szeged Megyei Jogú Város
Önkormányzata dr. Waltner
Károly Otthon
6723 Szeged
Bölcsőde
utca 3.
Nevelőszülői
hálózat
5 4
2. melléklet a 2012. évi... törvényhez
Teljességi nyilatkozat
Alulírott .........................., mint a ......................... Önkormányzat, társulás képviseletében
eljáró vezető (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon - ............................. - az
átvevő részére a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre az egyes
szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről szóló
2012.	évi ... törvényben meghatározott intézményi kör (átvett intézmények) működése körébe
eső adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett
nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok
valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes
felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek.
5 5
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A megyei önkormányzati intézmények konszolidációjáról, a megyei önkormányzati
intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzati fenntartásban lévő szociális
és gyermekvédelmi intézmények 2012. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. Így a
személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátások közül a korábbi megyei
önkormányzati fenntartású tartós bentlakást nyújtó szociális, továbbá a gyermekvédelmi
szakellátási intézmények vonatkozásában 2012. január 1-jétől a feladatellátásra kötelezett az
állam, amely a megyei intézményfenntartó központok - mint a megyei önkormányzatok
jogutódai - útján gondoskodik a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosításáról. A
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) tovább folytatja a megkezdett folyamatot a
települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá
szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a
gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények tekintetében. A települési
önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre
kerül a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és
fenntartható működésének biztosítása érdekében.
A pontos intézményi körbe a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos
személyek otthona, rehabilitációs intézménye, átmeneti otthona, valamint valamennyi
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény beletartozik. A szociális területen a szakosított
ellátásba tartozó ellátások közül az idősek és a hajléktalanok ellátása kötelező önkormányzati
feladat marad, a gyermekvédelem területén az állami feladatellátás a szakellátás teljes körét
lefedi 2013. január 1-jétől. A Javaslat alapján az államra száll át a feladat ellátásához
kapcsolódó valamennyi, önkormányzati tulajdonban álló szociális, gyermekvédelmi
intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel
kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog. Emellett az államra száll az átvett
feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő, a települési
önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított, az átvett feladat végzésében
közreműködő közalapítvány, alapítvány alapítói joga, és - az önkormányzati tulajdoni hányad
erejéig - azok a gazdasági társaságok és egyéb gazdálkodó szervezetek, amelyek az átvett
feladat ellátásában közreműködnek és részben vagy egészben a települési önkormányzat
tulajdonában állnak.
A fenti intézkedés szükségessé teszi további törvények módosítását is. A szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.),
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) mellett a módosítás kiterjed a helyi önkormányzatok címzett és
céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényre, és a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényre is.
A javaslat a szociális, gyermekvédelmi intézmények állami átvételéhez kapcsolódó
módosítások mellett tartalmazza az Szt. és a Gyvt. egyéb okból szükségessé vált módosításait,
illetve ezekhez kapcsolódóan a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.
5 6
törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, valamint a járások kialakításáról, valamint
egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítását
is. Az ágazati törvények között kiemelkedő jelentőségű a Gyvt. módosítása, amely a
gyermekvédelmi szakellátás tekintetében két jelentős szakmai módosítást tartalmaz. A
javaslat egyrészt bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a
gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a
gyermekvédelmi szakellátásnak. Másrészt a j avaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetén
általánossá teszi a befogadó szülőnél (helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, különleges vagy
speciális nevelőszülőnél) történő elhelyezésüket, intézményes elhelyezésükre csak kivételesen
kerülhet sor. Ezzel párhuzamosan sor kerül a nevelőszülői jogviszony egységes új
foglalkoztatási jogviszonnyá való fokozatos átalakítására. A gyermekvédelmi szakellátást
érintő szakmai módosítások 2014. január 1-jén lépnek hatályba, megfelelő felkészülési időt
biztosítva így a jogalkalmazók számára.
5 7
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az állam által átvételre kerülő, települési (megyei jogú városi, budapest fővárosi)
önkormányzat által fenntartott intézmények pontos körét, illetve az átvétellel érintett
vagyonelemek körét határozza meg.
2013. január 1-jétől állami feladattá válik a fogyatékos személyek, a pszichiátriai
betegek és a szenvedélybetegek szakosított ellátása, emellett valamennyi gyermekvédelmi
szakellátás biztosítása. A feladatátszálláshoz kapcsolódóan kerül sor a kötelező feladat
ellátását közvetlenül szolgáló vagyon átadására is, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi
CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján. Az átvett vagyon körébe tartozik a települési
önkormányzat valamennyi ingó és ingatlan vagyona, valamint vagyoni értékű joga, amelyek
az átvett feladat ellátását szolgálják, illetve ahhoz szükségesek és nevesítetten az átvett
feladathoz, valamint az átvett intézményekhez kapcsolódnak, ideértve az önkormányzatok
gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését is, valamint a költségvetési szervként
működő átvett intézmények valamennyi ingó és ingatlan vagyonát, vagyoni értékű jogát,
gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedését.
A 2. §-hoz
A vagyonátvételhez kapcsolódó részletes szabályokat határozza meg. A törvény
erejénél fogva 2013. január 1-jével az államra száll át a települési önkormányzat tulajdonában
lévő, átvett feladatot ellátó szociális, gyermekvédelmi intézmény, az ezekkel kapcsolatos
fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és
vagyoni értékű jog, emellett az átvett feladat ellátását végző közalapítvány, alapítvány alapítói
joga, és - az önkormányzati tulajdoni hányad erejéig - azok a gazdasági társaságok és egyéb
gazdálkodó szervezetek részesedése, amelyek az átvett feladat ellátásában közreműködnek és
részben vagy egészben a települési önkormányzat tulajdonában állnak.
A vagyonátvétel kapcsán e § alapján sor kerül a szállítói tartozások átvételére is.
Szintén a törvény erejénél fogva szállnak át fenntartó, alapítói, tulajdonosi jogok a
vagyonhoz, illetve a feladathoz kapcsolódó tartós jogviszonyokban. Az átszálláskor
folyamatban levő ügyekben, illetve az intézményekhez kapcsolódó jogviszonyokban 2013.
január 1-jével jogutódlás következik be, a települési önkormányzat helyére az állam lép. Az
állam a fenntartói feladatainak ellátására kormányrendeletben jelöli ki az intézményeket
működtető szervet.
A 3. §-hoz
Az átadás-átvételi eljárás törvényi szintre tartozó szabályait határozza meg. Az átvett
feladat ellátásához használt, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon átadása során a
tényleges birtokbaadásról jegyzőkönyv készül, amelyet az átadó részéről a települési
önkormányzat polgármestere, jegyzője, illetve a települési önkormányzati társulás
5 8
képviseletére jogosult személy, az átvevő részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ír
alá. A törvény 2. mellékletében meghatározza azt a teljességi nyilatkozatot is, amelynek
aláírásával a települési önkormányzat polgármestere, illetve a települési önkormányzati
társulás képviseletére jogosult személy teljes körű felelősséget vállal az általa tett
nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok
valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért.
A 4. §-hoz
Az ellátás folytonosságának biztosítása érdekében a javaslat leszögezi, hogy a
tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény területi ellátási
kötelezettségét, férőhelyeinek a szociális, gyermekvédelmi szolgáltatások területi
lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadottságát, valamint az
átvett feladathoz kapcsolódó ellátási szerződések, illetve feladat-ellátási megállapodások és az
ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. Ugyanakkor az ellátás
feltételeinek racionalizálása érdekében a törvény lehetőséget biztosít a fenntartói feladatokat
ellátó szervnek, hogy egy meghatározott határidőig felmondja az átvett feladathoz kapcsolódó
ellátási szerződéseket és megállapodásokat.
Az 5. §-hoz
A költségvetési szervként működő átvett intézménnyel kapcsolatos fenntartói
feladatokat határozza meg az ellátás folyamatos biztosítása érdekében. Ebben a körben a
fenntartó, illetve az alapítói jogokat gyakorló szerv a törvény szerinti határidőben
gondoskodik az intézmények alapító okiratának módosításáról, illetve a kincstár által vezetett
törzskönyvi nyilvántartáshoz történő benyújtásáról, valamint a szükséges változás-
bejelentéseknek a cégbírósághoz történő beadásáról
A 6-7. §-hoz
A javaslat rendelkezik a települési önkormányzatoknak az átvett vagyonhoz
kapcsolódóan keletkezett adósságainak átvételéről is. Az adósságátvétel alapján az állam
2013. június 30-i hatállyal vállalja át az átvett intézményeket tulajdonló települési
önkormányzatok 2013. január 1-jei adósságállományából az átvállalás időpontjában fennálló
azon adósságát és annak járulékait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon
fejlesztési célú, értéknövelő beruházásaihoz kapcsolódóan keletkeztek. Az átvállalásra kerülő
adósság pontos elemeit a Kormány határozza meg, önkormányzatonként tételesen, 2013.
április 15-i határidővel. A korábbi kötelezettségvállalások forrását a kijelölt szerv
költségvetésében kell megtervezni.
A 8. §-hoz
Az átvételre kerülő intézményi kör fenntartói feladatainak folyamatos és
zökkenőmentes ellátása érdekében a szakmai fenntartói feladatok ellátásában közvetlenül
közreműködő, a települési önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók
a kijelölt szerv állományába kerülnek át, amennyiben megfelelnek a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és végrehajtási
rendeleteiben meghatározott képesítési előírásoknak. Az átvett foglalkoztatottak jogviszonya
a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Amennyiben a fenntartói
feladatokat ellátó személy nem felel meg a képesítési előírásoknak, az álláshelye kerül át a
5 9
fenntartói feladatok ellátására kijelölt szerv állományába, és a közszolgálati jogviszony vagy a
munkaviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik.
Szintén az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében mondja ki a Javaslat, hogy
a tulajdonjog és fenntartói jog átszállása nem érinti az átvett intézmény által alkalmazottak
közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egyéb jogviszony
keretében közreműködő dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.
A 9. §-hoz
Kijelöli az átvett intézmények vagyonkezelőjét. A települési önkormányzatoktól az
átszálló feladattal együtt átvételre kerülő vagyon kezelője az állami tulajdon keletkezésével
egyidejűleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lesz. A javaslat emellett a megyei
önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi
Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény
alapján állami tulajdonba került, állami szociális és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló
vagyon vagyonkezelőjét is meghatározza, tekintettel arra, hogy a megyei intézményfenntartó
központok helyett 2013. január 1-jétől ezt a feladatot is a Szociális és Gyermekvédelmi
Főigazgatóság látja el.
A 10. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz, az átvett intézmények fenntartásával
kapcsolatos feladatokat ellátó szerv rendeletben történő kijelölésére, illetve az állami szociális
és gyermekvédelmi feladatellátást szolgáló intézmények átadás-átvételi eljárásával
kapcsolatos részletszabályok meghatározására.
A 11-12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések és sarkalatossági záradék.
A 13. §-hoz
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítását az állami tulajdonba kerülő, támogatás igénybevételével
keletkezett vagyonelemek esetében fennálló elidegenítési tilalom törvényi feloldása teszi
szükségessé.
A 14. §-hoz
Az Szt. fenntartó-fogalmának módosítását egyes kötelező önkormányzati feladatok
állam általi átvétele teszi szükségessé. A felsorolásban feltüntetésre kerül az állam fenntartói
feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi
önkormányzatok társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi
önkormányzat.
A 15. §-hoz
A rendelkezés - amellett, hogy egyértelművé teszi, hogy 2013. január 1-jétől egyes
pénzbeli szociális ellátásokkal kapcsolatos ügyek a jegyzőtől a járási hivatalok hatáskörébe
6 0
kerülnek át - a kormányrendeleti szintű szabályozásra való utalás beépítésével lehetővé teszi
a Kormány számára, hogy a jegyző vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás iránti
kérelem benyújtásának konkrét lehetőségeit az azok jellegzetességeihez igazodóan, a
törvényinél rugalmasabb keretek között állapítsa meg.
A 16. §-hoz
A rendelkezés - azzal összefüggésben, hogy az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti
jogcímeken megállapítható közgyógyellátással kapcsolatos ügyekben 2013-tól a járási
hivatalok járnak el, ugyanakkor helyi önkormányzati rendeleti szabályozás alapján továbbra is
lesz a jegyzőnek is lehetősége közgyógyellátás megállapítására - a párhuzamos igénybevétel
lehetőségének kizárása mellett egyfajta hierarchiát állapít meg a közgyógyellátás egyes
megállapítási jogcímei között.
A 17-22. §-hoz
A javaslat ezen §-ai a fogyatékos, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek
ellátását biztosító szakosított intézmények állam általi átvételéhez kapcsolódó ágazati
módosításokat tartalmazzák.
A szociális alapszolgáltatások, illetve szakosított ellátások rendszeréhez kapcsolódóan
az Szt. határozza meg az egyes konkrét feladatok ellátására, illetve megszervezésére köteles
fenntartók körét. 2013. január 1-jétől a fenti ellátotti körhöz kapcsolódó, korábban kötelező
önkormányzati feladatot képező intézményi ellátások biztosítására az állam lesz köteles. A
feladatokban bekövetkező változások eredményeként az Szt. állami kötelezettségként
határozza meg a szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és fogyatékos személyek szakosított
ellátásának a megszervezését és fenntartását, olyan módon, hogy a korábban a települési
önkormányzathoz (megyei jogú városhoz, fővárosi önkormányzathoz) telepített feladatellátás
változatlan formában, folyamatosan biztosított maradjon.
A javaslat értelmében továbbra is önkormányzati feladat marad a szakosított szociális
ellátások közül az idősek és a hajléktalan személyek ellátást biztosító intézmények
fenntartása, működtetése. A települési önkormányzatok, a Főváros és a megyei jogú városok
feladat-ellátási kötelezettsége ezen célcsoportok esetében változatlan marad.
Az állam fenntartói feladatait a Kormány rendeletében kijelölt szerv fogja ellátni. Az
Szt. több ponton módosításra kerül olyan szempontból is, hogy az egyes fenntartói feladatokat
meghatározó részletszabályok az alkalmazhatóság érdekében kiegészülnek ezen új fenntartói
körrel.
A 23. §-hoz
Az állam fenntartói feladatait ellátó szervet a Kormány rendeletében jelöli ki a §
szerinti felhatalmazás alapján.
A 24. §-hoz
A módosításokhoz kapcsolódó szövegrészek technikai cseréje és hatályon kívül
helyezések.
6 1
A 25. §-hoz
A Gyvt. fenntartó-fogalmának módosítását egyes kötelező önkormányzati feladatok
állam általi átvétele teszi szükségessé. A felsorolásban feltüntetésre kerül az állam fenntartói
feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi
önkormányzatok társulása és a nemzetiségi önkormányzat
A 26. §-hoz
A javaslat alapelvvé teszi, hogy a tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és
otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani. Ettől eltekinteni csak a
gyermek tartós betegsége, súlyos fogyatékossága esetén lehet, valamint, ha a testvéreket nem
lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni. Gyermekek átmeneti gondozása esetén van
rá lehetőség, hogy a szülő kimondottan gyermeke intézményes elhelyezését kérje. Erre
azonban csak akkor kerülhet sor, ha az intézményes elhelyezés nem ellentétes a gyermek
érdekével.
A 27. §-hoz
Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek jogai közé tartozik a teljes körű
gondozáson, ellátáson és nevelésen kívül, hogy az érdekei érvényesítésére megfelelő
törvényes képviseletben részesüljön, ezt szolgálja a gyermekvédelmi gyámság bevezetése.
A 28. §-hoz
A gyermeki jogok védelmére kötelezettek köre kibővül a gyermek törvényes
képviseletének ellátásával foglakozó személlyel, aki lehet a gyermek részére kirendelt gyám,
gyermekvédelmi gyám, eseti gondnok, az egyes gyámi feladatok ellátásával megbízott
nevelőszülő.
A 29. §-hoz
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szüleinek jogai és kötelezettségei kiegészülnek a
gyermekvédelmi gyámmal való együttműködéssel.
A 30. §-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén
hatályba lépett része részlegesen tartalmaz rendelkezést a gyermekvédelemben dolgozó
pedagógus munkakörnek foglalkoztatására vonatkozóan, eltérően a közoktatásról szóló 1993.
évi LXXIX. törvénytől, mely alapján a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok
foglalkoztatására egységesen a kollégiumi nevelőre vonatkozó szabályokat kellett alkalmazni.
A gyermekvédelmi szakellátás pedagógus munkakörű dolgozói foglalkoztatására
vonatkozó szabályokat indokolt egységesen a gyermekvédelmi törvényben, illetve
részletszabályait gyermekvédelmi tárgyú végrehajtási rendeletben kezelni annak érdekében,
hogy a gyermekvédelmi szakellátás megfelelő szakmai színvonalának megtartásához
szükséges pedagógusi kompetenciákkal rendelkező szakemberek továbbra is a pályán
maradjanak. A pedagógus juttatások biztosítása a pályán tartás lényeges eszközeinek
6 2
számítanak. A módosítással megszűnik továbbá a jelenleg tapasztalható bizonytalanság a
pedagógusokra vonatkozó foglalkoztatási szabályok tekintetében.
A 31. §-hoz
A javaslat a gyermekvédelmi gyám feladataként nevesíti a gyámsága alatt álló
gyermek kapcsolattartási ügyében kialakult vita jelzését a döntésre jogosult gyámhatóság felé.
A gyámhatóság feladatává teszi továbbá a gyermekvédelmi gyám feljogosítását a gyámsága
alatt álló gyermek legfeljebb két napra történő eltávozásának és két napnál hosszabb
időtartamú szabadságának engedélyezésére.
A 32. §-hoz
A javaslat a 12. életévét be nem töltött gyermek érdekében - az életkorának
megfelelően - egyértelműen rögzíti, hogy átmeneti gondozását elsősorban a családias
gondozást, ellátást nyújtó helyettes szülőnél kell biztosítani.
A 33. §-hoz
A javaslat bevezeti a befogadó szülő fogalmát, melybe beleértendő a helyettes szülő, a
nevelőszülő, valamint a speciális és különleges ellátási szükségletű gyermek befogadására
alkalmas és arra kiképzett speciális és különleges nevelőszülő. A befogadó szülő a
gondozásában lévő gyermek számára nyújt teljes körű ellátást, szükség szerint együttműködve
a gyermek szülőjével. A befogadó szülővé válás feltételei, illetve a hálózatban történő
működés valamennyiükre érvényesülő közös szabály. A j avaslat megteremti a készenléti díj
fizetésének lehetőségét és szabályait abban az esetben, ha a befogadó szülő vállalja, hogy
bármikor készen áll gyermek befogadására. A krízishelyzetből érkező gyermek befogadása
előre nem tervezhető, igen nehéz feladat, melyet azonban meg kell oldania az
ellátórendszernek.
A 34. §-hoz
A j avaslat a helyettes szülő gondozásában lévő gyermek érdekében szabályozza a
gyermekgondozó alkalmazásának feltételeit az elhelyezhető gyermekek létszámához és
szükségleteihez igazítva, valamint a gyermekgondozó révén lehetővé teszi a helyettes szülő
szabadságának kiadását és akadályoztatása esetén a gyermek ellátását.
A 35. §-hoz
Az átmeneti gondozásra szoruló, elsősorban 12. életévét betöltött gyermek teljes körű
ellátását gyermekek átmeneti otthonában kell biztosítani. A 12 év alatti gyermekek akkor
kerülhetnek a gyermekek átmeneti otthonában, ha valamely oknál fogva (egészségi állapot,
testvérek együttes elhelyezése, szülő kérése) elhelyezésüket nem lehetett nevelőszülőnél
biztosítani.
A 36. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében a gyermekotthon biztosítja az otthont nyújtó ellátás
családgondozás elemét is. A gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetésével ez
azonban megváltozik, hiszen a családgondozás feladata a gyermekvédelmi gyám
6 3
feladatkörébe épül be. E változás szükségessé teszi az otthont nyújtó ellátás biztosítására
vonatkozó rendelkezés módosítását. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat feladata az ellátást nyújtó tevékenyég támogatása a
gyermekvédelmi gyámság ellátásával.
A 37. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy mely feltételekkel lehet nevelőszülővé válni és -
összhangban az új nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal - eltekint a gyermek
életkorához viszonyított legfeljebb 45 év korkülönbségtől.
A 38. §-hoz
A hatályos szabályozáshoz képest, a hivatásos nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek
létszámához viszonyítottan a javaslat egy fővel csökkenti a nevelőszülőnél elhelyezett
gyermekek létszámát, továbbá figyelembe veszi a gyermek különleges vagy speciális ellátási
szükségletét. Erre tekintettel a nevelőszülői hálózatot működtetőnek további egy vagy két
fővel kell csökkentenie az elhelyezhető gyermekek számát annak érdekében, hogy a
nevelőszülő reális terhelés mellett jó minőségű ellátást tudjon biztosítani a rábízott gyermek
számára.
A 39. §-hoz
A hatályos Gyvt. nem rendelkezik a nevelőszülőnek gyermekvédelmi szakellátásban
részesülő gyermek után járó nevelési díj felhasználásának céljáról, lehetséges
költségelemeiről. Nem szabályozza továbbá a törvény a gyermekvédelmi szakellátásban
részesülő gyermek után a nevelőszülőt megillető családi pótlék felhasználási tartalmát sem.
Ugyanakkor a gyermek után járó ellátmány felhasználását szabályozó rendelkezés
aránytalanul sok költségelemet tartalmaz. A módosítás egyértelművé teszi, hogy melyek a
nevelési díj, a családi pótlék és az ellátmány felhasználhatósági területei, és biztosítja a
költségelemek arányos megoszlását a háromféle juttatás között, mely mind a kiadások
tervezhetőségét, realizálhatóságát, mind a kiadások ellenőrizhetőségét egyidejűleg szolgálja.
A fentiek mellett a rendelkezés a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő, nevelőszülőnél
élő gyermek, fiatal felnőtt jogai védelmében kimondja, hogy a gyermek, fiatal felnőtt nem
kötelezhető arra, hogy saját keresményéből a nevelőszülői háztartás költségeihez
hozzájáruljon.
A 40. §-hoz
A gyermek gondozási helyétől független gyermekvédelmi gyámság bevezetésével a
gyermekotthon is együttműködésre köteles a gyámmal, ennek érdekében elősegíti gyámi
feladatainak ellátását és eleget tesz a gondozás, nevelés feladatának.
A 41. §-hoz
A j avaslat egyértelművé teszi a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak a
gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermekkel kapcsolatos feladatait, a gyámmal való
együttműködését.
6 4
A 42. §-hoz
A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek törvényes képviseletének
biztosítása érdekében a gyermekvédelmi gyámi és - a korábbinál várhatóan kevesebb
alkalommal - az eseti gondnoki feladatok ellátása.
A 43. §-hoz
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek törvényes képviseletének ellátása
érdekében gyermekvédelmi gyámi hálózatot működtet, mely az eseti gondnoki tevékenységet
is ellátja.
A 44. §-hoz
A gyermek sorsának rendezése érdekében a javaslat lehetőséget teremt a nevelőszülői
hálózatot működtető számára, hogy a nevelőszülőt meghatározott mértékű külön díjazásban
részesítse, ha a gyermeket - a nevelőszülő segítő tevékenységének eredményeként is - vér
szerinti családjába vagy örökbefogadó családba átgondozták. Ezzel elismerést nyer a
nevelőszülő azon tevékenysége is, mellyel részt vesz a gyermek sorsának rendezésében.
A 45. §-hoz
A j avaslat megteremti az új nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, amely a jelenlegi
nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszony helyébe lép. Az új rendelkezések azonban
számos ponton a hivatásos nevelőszülői jogviszony szabályozásán alapulnak. Nem változnak
a jogviszony felmondására, megszüntetésére, a végkielégítésre, a jubileumi jutalomra
vonatkozó szabályok. Megmarad az a sajátosság, hogy a nevelőszülő feladatainak és idejének
beosztását - a nevelés követelményeinek megfelelően - maga határozza meg. Lényeges
eltérés a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a nevelőszülő csak egyes gyámi feladatok
ellátását vállalhatja, hiszen a nála elhelyezett gyermek gyermekvédelmi gyámság alatt áll.
Pontosabban kerül meghatározásra a nevelőszülői tevékenységet segítő gyermekgondozó
alkalmazásának feltétele, így a speciális nevelőszülő a nála elhelyezett gyermekek számától
függetlenül, míg a különleges nevelőszülő három különleges ellátási szükségletű gyermek
egyidejű ellátása esetén jogosult erre a segítségre. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő
hozzátartozója lehet, amely a hatályos szabályozáshoz képest tágabb körből ad lehetőséget a
nevelőszülőnek az arra alkalmas személyek közül a választásra; ugyanakkor figyelemmel kell
lenni a gyermekgondozó személyére vonatkozóan meghatározott kizáró okokra.
A javaslat lényeges változást tartalmaz a nevelőszülő díjazására vonatkozóan, mert azt
a kötelező legkisebb munkabér 25%-ában állapítja meg gyermekenként, illetve speciális vagy
különleges ellátási szükségletű gyermekek esetében a kötelező legkisebb munkabér 50%-a a
díjazás minimuma. Ezzel megoldódik az a régóta fennálló probléma, hogy a hatályos
szabályozás szerint a nevelőszülők és a hivatásos nevelőszülők díjazásáról a mindenkori
költségvetési törvény rendelkezett. Ez azonban nem követte szükségképpen a minimálbér
változását, így előfordult, hogy a díjazások mértéke évekig változatlan maradt. A hivatásos
nevelőszülőnél alkalmazott egyösszegű díjazáshoz viszonyítva az ellátott gyermekek
létszámához és szükségletéhez igazodó díjazás bevezetése igazságosabb működési feltételeket
biztosít.
65
A javaslat a nevelőszülők vonatkozásában bevezetett változásokat a helyettes szülői
jogviszonyra is alkalmazni rendeli.
A 46. §-hoz
A súlyosan veszélyeztetett gyermek érdekében, azonnali intézkedésként alkalmazott
ideiglenes elhelyezés esetén is biztosítani szükséges a 12. életévét be nem töltött gyermek
nevelőszülőnél történő elhelyezését, melytől elsősorban a gyermek egészségi, vagy
személyiségállapota miatt lehet eltérni, alkalmazva a gyermekotthoni elhelyezés lehetőségét.
A 47. §-hoz
A j avaslat nem változtat a gyermek családjából történő kiemelésének feltételein,
azonban a 12. életévét be nem töltött gyermek elhelyezését - meghatározott kivételekkel -
minden esetben nevelőszülőnél, a 12. életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint
nevelőszülőnél rendeli elhelyezni annak érdekében, hogy a gyermek az életkorának megfelelő
családias gondozásban, ellátásban részesüljön.
A 48. §-hoz
Az átmeneti nevelésbe vétel szükségességének felülvizsgálata során a gyermek
érdekében a gyermekvédelmi gyámja is véleményt nyilvánít.
A 49. §-hoz
A javaslat nem változtat a gyermek tartós nevelésbe vételének szabályain, azonban a
12.	életévét be nem töltött gyermek elhelyezését - meghatározott kivételekkel - minden
esetben nevelőszülőnél, a 12. életévét betöltött gyermeket lehetőség szerint nevelőszülőnél
rendeli elhelyezni annak érdekében, hogy a gyermek az életkorának megfelelő családias
gondozásban, ellátásban részesüljön.
Az 50. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a speciális gyermekotthonokban a veszélyeztető
magatartást tanúsító gyermekekkel szemben alkalmazott nevelési felügyelettel kapcsolatos
eljárásokban a gyermeket a gyermekjogi képviselő vagy a gyermekvédelmi gyám
képviselheti.
Az 51. §-hoz
A j avaslat egyértelművé teszi, hogy a gyermek gondozási helyének meghatározása
során figyelemmel kell lenni a 12. életévét be nem töltött gyermek nevelőszülőnél történő
elhelyezéséhez fűződő jogára.
Az 52. §-hoz
A gyermekvédelmi gyám fontos új feladata, hogy ha a gyermekkel szemben rossz
bánásmódot tapasztal - például a gyermek bántalmazását, elhanyagolását -, akkor a
66
gyámhatóság által kijelölt gondozási helyéről elviheti és biztonságba helyezheti gyámoltját,
mely intézkedéssel egyidejűleg kezdeményeznie kell a gyámhatóságnál a gyermek gondozási
helyének megváltoztatását. Ezzel a rendelkezéssel egyensúlyba kerül az az elv, hogy a gyám
nem jogosult a gyámoltja gondozási, tartózkodási helyét megváltoztatni, azonban a gyermek
védelemhez való jogának is teljes körűen érvényesülnie kell.
Az 53-54. §-hoz
A rendelkezés részletezi a gyermekvédelmi gyám kirendelésének eseteit. A
korábbiakhoz képest jelentős változás, hogy a gyermekvédelmi gyám személyében a
gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak. A
gondozási tevékenységtől elválik a gyermek törvényes képviseletének, érdekeinek és jogainak
következetes képviselete. Ennek érdekében meghatározza a rendelkezés az egy
gyermekvédelmi gyám számára kirendelhető gyermekek számát. Ugyanakkor elismeri a
javaslat a nevelőszülő és a gondozásába helyezett gyermek közötti kapcsolatot, kötődést,
melyre alapozva egyes gyámi feladatokat - meghatározott feltételek teljesülése és a
nevelőszülő vállalása esetén - a nevelőszülő is elláthat. A rendelkezés emellett - a gyámi
tevékenységre vonatkozó általános szabályokon túl - rögzíti a nevelőszülő meghatározott
gyámi feladatok ellátására történő kirendelésének feltételeit, a nevelőszülő ezen esetre
vonatkozó feladatait.
Az 55. §-hoz
A gyermekvédelmi gyámi tevékenység sajátosságaiból adódóan a gyermekkel való
közvetlen kapcsolatfelvétel és annak fenntartása, a gyermeket érintő minden lényeges
kérdésben való tájékozottság kell jellemezze a gyámi tevékenységet.
Az 56. §-hoz
A gyermekvédelmi gyámnak a gyermek személyi és vagyoni ügyeiben való
képviseletére vonatkozóan részletes feladatok kerültek meghatározásra, összhangban azzal a
törekvéssel, hogy a gyermekért felelős személyként járjon el gyámoltja valamennyi ügyében.
Az 57. §-hoz
A gyermek vagyonának kezelését a gyermekvédelmi gyám feladatává teszi a
rendelkezés.
Az 58-61. §-hoz
A javaslat ezen §-ai a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények állam általi
átvételéhez kapcsolódó ágazati módosításokat tartalmazzák.
A települési önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátás terén ellátott kötelező
feladatait a Gyvt. határozza meg. 2013. január 1-jétől az önkormányzatoknál kötelező
feladatként csak alapellátási feladatok maradnak, a korábban biztosított szakellátási feladatok
az államhoz kerülnek. Ennek megfelelően a módosítás értelmében az állam biztosítj a az
otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.
67
Az állam fenntartói feladatait a Kormány rendeletében kijelölt szerv fogja ellátni. A
Gyvt. több ponton módosításra kerül olyan szempontból is, hogy az egyes fenntartói
feladatokat meghatározó részletszabályok az alkalmazhatóság érdekében kiegészülnek ezen új
fenntartói körrel.
A 62. §-hoz
A befogadó szülőkre vonatkozó szabályozás bevezetésével összhangban szükséges az
adatkezelésre vonatkozó szabályok között is megjeleníteni a befogadó szülőt, mint olyan
szakembert, aki jogosult a gyermek meghatározott adatainak a kezelésére.
A 63. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a köznevelési törvény szerint 2013-tól az iskolák fenntartója az
állam lesz, a gyermekétkeztetés ugyanakkor minden esetben az önkormányzatok feladata
marad, módosítani szükséges a Gyvt.-nek a gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályát. A
módosítás meghatározza, hogy az egyes esetekben kinek, milyen módon kell a
gyermekétkeztetést biztosítania.
A 64. §-hoz
A rendelkezés a gyermekvédelmi gyámság bevezetéséhez és a nevelőszülői jogviszony
átalakításához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A gyermekvédelmi gyámság bevezetése érdekében szükséges a fokozatosság
biztosítása olyan módon, hogy a folyamatban lévő és az új eljárásokban kell alkalmazni a
megváltozott rendelkezéseket, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő
gyermekek nevelésbe vételének felülvizsgálata során. Így nem szükséges külön
felülvizsgálatot tartaniuk a gyámhatóságoknak.
A nevelőszülői jogviszony átalakítására fokozatosan, 2015. december 31-éig kerül sor,
azzal, hogy mindig a leghosszabb időtartamú jogviszonnyal rendelkező nevelőszülőket kell
előnyben részesíteni a Javaslatban meghatározott ütemezés szerint, arányosan elosztva. A
hivatásos nevelőszülők jogviszonyának átalakítására a folyamat végén kerül sor.
A javaslat ezzel párhuzamosan rögzíti, hogy 2014. január 1-jétől a gyermekvédelmi
szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermekeket befogadó szülőnél kell elhelyezni. A
rendszerben lévő 12 év alatti gyermekek intézményes elhelyezését fokozatosan, 2016.
december 31-éig kell megszüntetni.
A 65. §-hoz
Az állam fenntartói feladatait ellátó szervet a Kormány rendeletében jelöli ki a §
szerinti felhatalmazás alapján.
A 66-67. §-hoz
A módosításokhoz kapcsolódó szövegrészek technikai cseréje és hatályon kívül
helyezések.
6 8
A 68. §-hoz
A családjogi törvény hatályos rendelkezései közül hatályon kívül helyezésre kerülnek
a gyermekvédelmi gyámságra vonatkozó új szabályozással ellentmondó szabályok.
A 69-70. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
módosítását a kötelező önkormányzati feladatok változása teszi szükségessé. 2013. január 1-
jétől állami feladattá válik a fogyatékos, szenvedélybeteg és pszichiátriai beteg személyek
szakosított ellátása, valamint a gyermekvédelmi szakellátások teljes köre. Utóbbi okból a
helyi, illetve a kerületi önkormányzati feladatok is pontosításra szorulnak.
A 71. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 37. § (2) bekezdése értelmében a megváltozott
munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját szolgáló új támogatási rendszer
2013.	január 1-jétől kerül bevezetésre. Akiket jelenleg a rehabilitációs foglalkoztatás
keretében határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatnak, azoknak a határozott idejű
továbbfoglalkoztatása során korlátot szab a munka törvénykönyve, amely szerint a határozott
idejű munkaviszony az 5 évet nem haladhatja meg. Tekintettel arra, hogy a rehabilitációs
foglalkoztatás államilag támogatott foglalkoztatás, valamint arra, hogy a rehabilitáció - célját
tekintve - elsősorban határozott idejű foglalkoztatásban valósul meg, indokolt biztosítani a
lehetőséget arra, hogy a foglalkozási rehabilitáció határozott idejű foglalkoztatás keretében
történjen. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítására vonatkozó szabályozás
kialakítása során figyelemmel kell lenni a munka törvénykönyvére, valamint a Tanácsnak az
ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött
keretmegállapodásról szóló 1999/70/EK irányelve rendelkezéseire. A munka
törvénykönyvének 298. § (4) bekezdése szerint törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra
tekintettel - a munka törvénykönyvének rendelkezéseitől eltérhet. Az irányelv mellékletének
2.	szakasza az államilag támogatott beilleszkedési programok tekintetében lehetőséget biztosít
az irányelvtől eltérő szabályozásra. Fentiekre tekintettel a § a rehabilitációs foglalkoztatásban
-	mint államilag támogatott beilleszkedési programban - részt vevők esetében a határozott
idejű munkaviszony meghosszabbítására speciális szabályozást tartalmaz, a rendelkezés
szerint e személyek munkaviszonya a foglalkozási rehabilitáció időtartamára
meghosszabbítható.
A 72-73. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 25. §-a és 37. § (2) bekezdése alapján 2013.
január 1-jétől a rehabilitációs foglalkoztatásban munkavállalóként a komplex minősítés
szerinti megváltozott munkaképességű személyek vehetnek részt. A megváltozott
munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló, jelenlegi támogatási rendszerben
foglalkoztatottak esetén - amennyiben komplex minősítésük még nem történt meg - indokolt
a továbbfoglalkoztatást a komplex vizsgálatok lefolytatásáig átmenetileg, de legfeljebb a
2013.	év végéig lehetővé tenni.
69
A 74. §-hoz
A rendelkezés az egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti
kérelemmel kapcsolatosan a Javaslatban megállapított, illetőleg az Országgyűlés által már
korábban elfogadott, de hatályba még nem lépett törvényi szabályok közötti összhang
megteremtését célozza.