﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8967. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. október

2012. évi.... törvény
a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

1.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban:
NAV tv.) 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A NAV állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat is ellátó szerve a NAV
középfokú adó- és vámszerve. Ahol e törvény középfokú adóztatási szervet, illetve középfokú
vámszervet említ, azon - eltérő rendelkezés hiányában - a NAV középfokú adó- és
vámszervét is érteni kell.”
2.	§ A NAV tv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„ (6) A Kormány rendeletében a középfokú adóztatási szervek, illetve a középfokú
vámszervek intézkedései, illetve az általuk hozott elsőfokú döntések ellen benyújtott
jogorvoslati kérelmek elbírálására - meghatározott ügycsoportokban - kijelölhet más
középfokú adóztatási szervet, illetve középfokú vámszervet.”
3.	§ A NAV tv. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló
1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények
megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva
ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági
szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv
törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.”
4.	§ A NAV tv. 15. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiba tartozó személyek a továbbiakban együtt
foglalkoztatottak. ”
5.	§ A NAV tv. a következő alcímekkel és a következő 16/B. §— 16/L. §-sal egészül ki:
„A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok
Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a megállapodás, a feltétel, a tájékoztatás
16/B. § (1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak törvényben, vagy törvény felhatalmazása
alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben
származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2)	Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és - e törvény,
vagy a Kttv., illetve Hszt. eltérő rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával
módosítható, vagy vonható vissza.
(3)	A jogról lemondó vagy abból engedő jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően
értelmezni.
(4)	Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(5)	A nyilatkozat tekintetében a 16/E-16/G. § és 16/L. §-ban foglalt rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell.
1
(6)	Nem minősül a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati
jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatnak a feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás,
parancs vagy intézkedés.
16/C. § (1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli,
bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek
alapján a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő hátrányára módosulna, vagy annak
megszűnését eredményezné.
(2)	Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel semmis. A megállapodást
ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3)	A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden
olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel
bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.
16/D. § (1) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra
vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, azt olyan időben
és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség
teljesítését.
(2)	Amennyiben a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati
jogviszonyra vonatkozó szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének
vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni,
ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus
közlést is) közzéteszik.
A képviselet
16/E. § (1) A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör
gyakori ój a j ogosult.
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kinevezés, illetve a hivatásos
állományba való felvétel elfogadásával, a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony
módosításával, a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony
megszűnésével, megszüntetésével, megállapodás megkötésével, módosításával,
megszüntetésével, és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti
meg.
(3)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyéb jognyilatkozatot
meghatalmazott képviselője útján is tehet, illetve a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem
eső munkáltatói jognyilatkozatot képviselője útján is átvehet. Az erre irányuló
meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy - határozott időre
szóló meghatalmazás esetén - a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás
visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele
közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő képviseletében a vele együtt élő közeli
hozzátartozója vagy élettársa, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem eső
jognyilatkozat megtételében vagy a munkáltatói jognyilatkozat átvételében az érintett
akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.
(5)	A munkáltatónak a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő személyesen tett
jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha az érintett és a (3)-(4) bekezdésben említett
képviselő jognyilatkozatai eltérnek.
2
(6)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - kivéve, ha a képviselet tartalma
egyértelműen korlátozott - nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
(7)	A fegyelmi eljárás, illetve a kártérítési eljárás során igénybe vehető képviselő
személyére a 33/S. § előírásai az irányadók.
Az alaki kötöttség
16/F. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt érintő
minden lényeges, továbbá e törvény, vagy a Kttv., illetve a Hszt. szerint írásbeliséghez kötött
jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az
ügykezelő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az
egyébként nem kötelező.
(2)	Amennyiben a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, úgy a
jognyilatkozatot módosítani vagy visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy
megszüntetni is csak írásban lehet.
(3)	A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodásnak a
teljesítés szempontjából lényeges adatait. A megállapodás írásba foglalásáról és egy
példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni.
(4)	Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha e törvény, vagy a Kttv., illetve
a Hszt. eltérően nem rendelkezik - semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem
alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és az nem jár a
közérdek sérelmével.
(5)	A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a
Hszt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény
érvényesítésének módjáról - és ha az az elévülési időnél rövidebb -, annak határidejéről a
kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt kioktatni. A határidőről való kioktatás
elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.
A jognyilatkozat közlése
16/G. § (1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a jognyilatkozat
címzettjének vagy a 16/E. § (3)-(4) bekezdés szerint átvételre jogosult képviselőnek átadják.
A közlés a megtagadás, illetve akadályozás napjával akkor is hatályos, ha a jognyilatkozat
címzettje vagy az átvételre jogosult képviselője az átvételt megtagadja vagy szándékosan
megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a tértivevény különszolgáltatással feladott
küldeményként kézbesített jognyilatkozatot
a)	ha a postai küldemény címzettje (a jognyilatkozat címzettje vagy a 16/E. § (3)-(4)
bekezdés szerinti képviselője) a küldemény átvételét megtagadta, vagy
b)	a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek
átvételére feljogosított meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta, vagy
c)	ha az a) pont szerinti címzett, vagy a b) pont szerinti meghatalmazott a kézbesítés
időpontjában nem tartózkodik a címben megjelölt helyen, és az a) pont szerinti címzett 14.
életévét betöltött közeli hozzátartozója vagy élettársa - kivéve, ha a címzett e hozzátartozókat
a küldemények átvételéből kizárta - a küldemény átvételét megtagadta,
a küldemény átvételének megtagadása napján közöltnek kell tekinteni.
(3)	Közöltnek kell tekinteni a jognyilatkozatot
3
a)	ha a (2) bekezdés a) pont szerinti címzett által bejelentett elérhetőségi címen a
kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés
megkísérlésének napján,
b)	egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet miatt a postai-szolgáltatásokra
vonatkozó jogszabály szerinti értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon.
(4)	Ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek
átvételére jogosult, de a (2) bekezdésbe nem tartozó személy tagadta meg az átvételt, a
jognyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni.
(5)	Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a (2)-(3) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése
iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való
tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon
belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a
polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem
megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell
tekinteni.
(6)	Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés
szabályszerűen megtörtént.
(7)	Azokat a munkáltatói intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy
részét érintően szervezetirányítási jogkörben kerülnek kiadásra, akkor is közöltnek kell
tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az
elektronikus közlést is) közzéteszik.
A semmisség, a megtámadhatóság és azok jogkövetkezménye
16/H. § (1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik,
valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2)	A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett
megállapodás alapján kell megítélni.
(3)	A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító
jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül
hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
16/1. § (1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben
vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt
felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való
tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt és a NAV-
nak az adott szakterülettel munkakörénél fogva foglalkozó, jogi végzettségű
kormánytisztviselője, pénzügyőre a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve
nyilvánvalóan téves tájékoztatást.
(2)	Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes
fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá.
(3)	A megállapodást az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, illetve akit
a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel vettek rá.
(4)	A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől, vagy jogellenes
fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási
határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a
megtámadás joga nem gyakorolható.
4
(5)	A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (4) bekezdésben meghatározott határidőn
belül írásban kell a másik féllel közölni.
(6)	A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított 15 napon belül
nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
(7)	A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
16/J. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és
kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának
fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény, vagy a Kttv.,
illetve a Hszt. eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali
hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül
rövid időn belül nem hárítják el.
(2)	A munkáltató köteles a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek annyi
időre járó illetményt megfizetni, amennyi a munkáltató részéről történő felmentés esetén
járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés,
illetve a hivatásos állományba vétel a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt
az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.
(3)	Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette az arra irányadó jogszabályt
kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4)	Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és
kötelezettségek nem származnak.
(5)	A kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére
irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a munkáltató saját jognyilatkozatának
sikeres megtámadását kivéve - a 34/X. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
(6)	A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti
kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény elévülése
16/K. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal
kapcsolatos igény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el.
(2)	A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a
büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(3)	A kártérítés - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a károsodás bekövetkeztekor
nyomban esedékes.
(4)	Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény
elévülését hivatalból kell figyelembe venni.
(5)	Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést
elévülés címén visszakövetelni nem lehet.
(6)	Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály
megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt,
vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(7)	Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti
érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének
kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a
kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés
5
megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az
elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A kormányzati és a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidő és időtartam
számítása
16/L. § (1) A határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha
jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb
magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
(2)	Napon - ha a kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra
vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
(3)	A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő
napon kezdődik.
(4)	A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a
kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az
a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában
hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5)	A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti
következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti
pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
(6)	A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak
tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb
magatartás tanúsítása megtörténik.
(7)	A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt
kifejezetten megengedi.
(8)	A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem
minősülő időtartam számítására a (4)-(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam
számításánál a naptár az irányadó.”
6.	§ A NAV tv. 17. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hszt. 93. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelkezés
azon pénzügyőr tekintetében alkalmazandó, akit az állásából felfüggesztettek.
(4)	A Hszt. 194. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szolgálati
panasznak azokban az esetekben sincs helye, amelyekben e törvény azt kizárja.
(5)	A Hszt. 195. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak a Hszt.
142. § (1) bekezdésére és 159. § (2) bekezdésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.”
7.	§ (1) A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam
elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti
állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a
felvétel napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú
szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem
kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos
szolgálati jogviszonya megszűnik.”
(2)	A NAV tv. 17/A. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
6
„(la) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket,
végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel
egyenértékűnek kell tekinteni.”
8.	§ A NAV tv. 17/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/C. § (1) Amennyiben a pénzügyőr egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján
munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyőr részére az
állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik, elsősorban hivatásos
munkakört, betölthető hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani.
Amennyiben a munkáltatónál nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára - a szerv
vezetőjének hozzájárulásával - a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának,
képzettségének, végzettségének megfelelő másik munkakör. A pénzügyőrt a Hszt. 56. § (2)
bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni egészségi, pszichikai vagy fizikai
alkalmatlanság esetén, ha
a)	az állapotának megfelelő betöltetlen munkakör a munkáltatónál, illetve a NAV más
szervénél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
b)	a felajánlott másik, állapotának megfelelő munkakört a pénzügyőr nem fogadta el, vagy
c)	megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett.
(2)	A pénzügyőr a részére felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a
felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat
elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.
(3)	Amennyiben a pénzügyőr a részére felajánlott nem hivatásos munkakört elfogadja,
hivatásos szolgálati jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul.”
9.	§ A NAV tv. 17/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/D. § (1) A pénzügyőr a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása
mellett a NAV bármely szervéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat
teljesítésére vezényelhető.
(2)	A pénzügyőr 3 évenként összesen 6 hónapra beleegyezése nélkül vezényelhető. A 6
hónapot meghaladó időtartamú vezényléshez, valamint a vezénylés időtartamának
befejezésétől számított 6 hónapon belüli újabb vezényléséhez a pénzügyőr beleegyezése
szükséges.
(3)	Ha a pénzügyőrnek a 6 hónapon túli vezényléséhez vagy a vezénylést követő 6 hónapon
belüli újabb vezényléséhez a beleegyező nyilatkozata hiányzik, akkor a vezénylését meg kell
szüntetni. Ezt követően 6 hónapon belül más szolgálati helyre beleegyezése nélkül nem
vezényelhető.”
10.	§ A NAV tv. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/G. § (1) Nincs helye szolgálati panasznak/panasznak a hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetésére vonatkozó, a jogviszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói
intézkedéssel, a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival, az összeférhetetlenség
megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással szemben, a megállapodás eredménytelen
megtámadása miatt, továbbá a fegyelmi ügyben hozott határozattal, a pénzügyőr kártérítési
felelősségét megállapító határozattal, a kártérítési ügyben önálló határozattal elbírált
méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel, a fizetési
felszólítással, illetve a 34/E. §-on alapuló állásból felfüggesztést elrendelő határozattal
szemben.
7
(2)	Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában adott
munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen.”
11.	§ A NAV tv. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor a Kttv.-ben meghatározott feltételeken
túl a kijelölt miniszter által rendeletben meghatározott pszichikai alkalmasságra vonatkozó
rendelkezéseket is alkalmazni kell az ott meghatározott munkakörök tekintetében.”
12.	§ A NAV tv. a következő alcímekkel és 18/B-18/D. §-sal egészül ki:
„A kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítása
18/B. § (1) A kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt módosítani csak a
munkáltató és az érintett közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására
a kinevezésre és az annak elfogadására, a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására a
hivatásos állományba való felvételre és az annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése
a)	a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti
megállapításakor,
b)	az érintett előmeneteléhez előírt vizsgakötelezettség törvény szerinti megállapításakor,
c)	a kormánytisztviselő, ügykezelő munkavégzési helyének kizárólag a település
területén belüli megváltoztatásakor,
d)	más munkakörbe helyezéskor, kivéve, ha a nem hivatásos munkakörbe helyezés a
pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá
alakulásával járna,
e)	az érintettnek a NAV más szervéhez, valamint a kormánytisztviselő, ügykezelő más
szervezeti egységhez történő áthelyezéséhez, kormánytisztviselő és ügykezelő tekintetében a
munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, amennyiben
az érintett a minősítése alapján a vele szemben - az általa betöltött munkakör alapján -
támasztott követelményeknek nem felel meg,
í) a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony
változatlanul hagyása és a kormánytisztviselő, az ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely
kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett,
g)	törvényben meghatározott esetekben.
(3)	A pénzügyőr a szolgálat érdekében azonos, vagy a képzettségének és végzettségének
megfelelő más munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhető a NAV más szervéhez.
A kinevezés módosításától számított öt éven belül - a létszámcsökkentés és az átszervezés
indokát kivéve - e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.
(4)	A (2) bekezdés c) és e)-f) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az
ügykezelő kinevezését abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése
nélkül, ha az új munkavégzési hely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel -
történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő
kormánytisztviselő, ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.
(5)	A (2) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése
nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének
vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.
8
(6)	A (2) bekezdés c)-í) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott okból a
kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a
munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre nézve - különösen besorolására,
egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár.
(7)	A (2) bekezdés c)-í) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott okból történő
kinevezés módosításról, illetve hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat
közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére az érintett jogviszonyát
felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati
jogviszony módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt
kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az
egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.
(8)	A (6)-(7) bekezdés vezetőre nem alkalmazható.
Kiküldetés
18/C. § (1) A munkáltató a szervezetszerű működési területén kívüli munkavégzésre
kötelezheti a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy
az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze
a munkát.
(2)	Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes
kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek - az (1) bekezdés második
mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén - az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a
pénzügyőrt, az ügykezelőt a munkáltató a közép-magyarországi régió közigazgatási határain
kívüli munkavégzésre kötelezi.
(3)	Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe az ország egész területére
kiterjed, továbbá az informatikai intézet és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó
intézet esetében, kiküldetésnek - az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel
megvalósulása esetén - az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a
munkáltató a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési hely szerinti régió közigazgatási
határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(4)	A kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek az
élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési
költségtérítés (napidíj) jár.
(5)	A napidíj mértéke az illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj
átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta,
rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban
kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
(6)	A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot lehet figyelembe venni és
annak összegét tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. Nem számolható el napidíj, ha a
kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el. A napidíj fele számolható el, ha a
kiküldetésben töltött idő a nyolc órát nem éri el.
(7)	Amennyiben a kiküldetés időtartama alatt az érintett számára térítésmentes étkezés
biztosított, napidíj nem, vagy csak a térítésmentesen biztosított étkezés figyelembevételével
jár.
(8)	Kiküldetés esetén a napidíjon túlmenően a munkáltató köteles a kormánytisztviselőnek,
a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és
igazolt többletköltségeit.
9
(9)	A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén,
továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon,
képzésen való részvétel, amennyiben arra az érintett munkáltatójának szervezetszerű
működési területén kívül, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti régió közigazgatási határain kívül
kerül sor, kiküldetésnek minősül.
(10)	Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetést teljesítő
pénzügyőrre a Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontja alapján kibocsátott
kormányrendeletet megfelelően kell alkalmazni.
Átirányítás
18/D. § (1) Nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony
módosításának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - a munkáltató hatékony
működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen - a munkáltatói jogkör
gyakorlójának írásbeli utasítása, parancsa alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti
munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, ideértve azt is, ha a munkáltatói
utasítás, parancs alapján tartósan távol lévő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt
helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el
(átirányítás).
(2)	Átirányítás esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az érintettet helyettesítési díj
illeti meg, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett
látja el.
(3)	Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással vezetői munkakört lát
el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti vezetői munkakörre irányadó illetményre
jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél.
(4)	A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő kormánytisztviselő, pénzügyőr,
ügykezelő illetményének 10-50 %-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói
jogkör gyakorlója állapítja meg a NAV foglalkoztatási szabályzatában meghatározottak
figyelembevételével. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
(5)	Nem jár helyettesítési díj, ha
a)	a helyettesítés a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkaköri
kötelezettsége,
b)	a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(6)	Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre,
amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs
betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a harminc napot meghaladja.”
13.	§ A NAV tv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NAV középfokú adó- és vámszervénél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú
mellékletnek a központi szervekre irányadó mértékével azonos, a NAV középfokú adó- és
vámszervének felügyelete alatt működő alsó fokú adóztatási szervnél és alsó fokú
vámszervnél az illetménykiegészítés mértéke a 4. számú mellékletnek a középfokú szervekre
irányadó mértékével azonos.”
14.	§ A NAV tv. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A NAV középfokú adó- és vámszervénél a vezetői pótlék mértéke a 6. számú
mellékletnek a központi szervekre irányadó mértékével azonos, a NAV középfokú adó- és
vámszervének felügyelete alatt működő alsó fokú adóztatási szervnél és alsó fokú
10
vámszervnél a vezetői pótlék mértéke a 6. számú mellékletnek a középfokú szervekre
irányadó mértékével azonos.”
15.	§ A NAV tv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A személyi illetményben részesülők illetményét évente - január 31-ig - felül kell
vizsgálni.”
16.	§ A NAV tv. 26/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a § a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Veszélyességi pótlékra jogosult az a pénzügyőr, aki olyan munkakört tölt be, amelynek
ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános
kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, és amely alapján olyan feladatokat lát el, amelyet
életet, testi épséget, szabadságot jelentős mértékben veszélyeztető helyzetben folyamatosan
kell végezni, illetve olyan állandó készenléti helyzetben, amelyben a bekövetkező feladat
végrehajtására azonnali, felkészülési idő nélkül való beavatkozást kell biztosítani. A pótlék
mértéke az illetményalap 45%-a.
(4)	Gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki a NAV jelzésével és megkülönböztető
jelzéssel ellátott gépjárművet rendszeresen, legalább havonta négy alkalommal vezet, és
rendelkezik a megkülönböztető jelzés használatához szükséges pályaalkalmassági vizsgával.
A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.
(5)	A (2) és (3) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket a NAV elnöke határozza
meg.
(6)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a napi munkaidőn túl teljesített
készenlét esetén a készenlét időtartamára készenléti pótlékra jogosult. A készenléti pótlék
mértéke teljesített óránként az illetményalap 0,25 %-a.
(7)	A készenlét időtartama alatt munkavégzéssel töltött időtartamra az érintett nem jogosult
a (6) bekezdés szerinti díjazásra, ezen időtartamra a túlmunkára vonatkozó rendelkezések
szerint j ogosult ellentételezésre.
(8)	Az osztályvezető kivételével a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt,
pénzügyőrt készenlét teljesítése esetén nem illeti meg szabadidő, illetve díjazás.”
17.	§ A NAV tv. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § Az illetmény-megállapítás rendjével kapcsolatos részletszabályokat a foglalkoztatási
szabályzat állapítja meg.”
18.	§ A NAV tv. 31/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Szakmai címek”
19.	§ A NAV tv. 31/B. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:
„Címzetes címek”
20.	§ A NAV tv. a következő alcímekkel és 32/A-32/Z. §-sal egészül ki:
„Költségtérítések és egyéb juttatások
32/A. § (1) Meg kell téríteni azokat a költségeket, amelyek
a)	a kormányzati szolgálati jogviszonyból, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyból
fakadó feladat ellátásával kapcsolatban,
b)	a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggően,
11
c)	a pénzügyőr szolgálati érdekből történő áthelyezésével vagy vezénylésével
kapcsolatosan, az átköltözés folytán
indokoltan merültek fel.
(2)	A pénzügyőr nem jogosult az (1) bekezdés c) pontja alapján költségtérítésre, ha a NAV
olyan szervéhez kerül vezénylésre, amelynek székhelye ugyanazon a településen van, mint
annak a NAV szervnek a székhelye, amelytől vezényelték.
(3)	Az (1) bekezdés alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt megillető
költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, elszámolásának rendjét a
foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.
32/B. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére visszatérítendő, illetve
vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen
juttatás lehet különösen:
a)	lakhatási támogatás,
b)	lakásépítési és -vásárlási támogatás,
c)	szociális támogatás,
d)	illetményelőleg,
e)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás
rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a NAV elnöke állapítja meg.
32/C. § (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lakás építéséhez,
vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e
lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb
arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, az ügykezelő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben
kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(2)	Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglalt esetben annál vállalhat, aki:
a)	kormánytisztviselőként, ügykezelőként határozatlan időre létesített kormányzati
szolgálati jogviszonyt,
b)	legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, illetve hivatásos szolgálati
jogviszonyban töltött ideje meghaladta a három évet,
c)	felmentési vagy lemondási idejét nem tölti, illetve akinek nincs folyamatban a hivatásos
szolgálati jogviszonyának megszüntetése,
d)	ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy
e)	nem áll - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás
kivételével - büntetőeljárás hatálya alatt, és
í) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek
kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés
időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett.
(3)	A (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos
szolgálati jogviszony fennállását a munkáltató igazolja.
12
(4)	A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltételt az érintett hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, a (2) bekezdés í) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről az érintett a kölcsönt nyújtó
hitelintézetnek nyilatkozik.
(5)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a munkáltatójának köteles bejelenteni
a hitelszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, székhelyét, címét;
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;
c)	a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról az érintett haladéktalanul köteles tájékoztatni
a munkáltatóját.
(6)	Amennyiben az érintett
a)	kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 42. § (8) bekezdése, 60. § (1) bekezdés c), i)
pontja, (2) bekezdés a), c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)-b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1)
bekezdése alapján,
b)	hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § a)-b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a)
pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés
kivételével -, b) pontja, az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1)
bekezdése alapján
szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a
hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj
mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7)	A munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogviszonyának (6)
bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti az érintett által az (5)
bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8)	A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselővel, a
pénzügyőrrel, az ügykezelővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj
összegét, melyet az érintett a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a
folyósító hitelintézet részére köteles megfizetni.
(9)	Ha az érintett a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a
hitelintézet erről, valamint az érintett adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(10)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a
kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek nyújtott kölcsönök állami
kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e
kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan
módon történhet.
(11)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, az ügykezelő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem
térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj
megfizetését a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elmulasztotta, akkor az érintett
ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami
adóhatóság adók módjára hajt be.
(12)	A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány
rendeletben állapítja meg.
13
32/D. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az adott feladat kiemelkedő
teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő
elismerésekben részesíthető:
a)	pénzjutalommal járó dicséret,
b)	pénz- és tárgyjutalom,
c)	fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időnek egy évvel történő csökkentése,
d)	besorolási, illetve fizetési fokozatban egy fokozattal történő előresorolás,
e)	rendfokozatban történő soron kívüli előléptetés,
í)	Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
szóló	törvénnyel alapított kitüntetés, illetve a törvényben kapott felhatalmazás alapján
alapított kitüntető cím, díj, oklevél, plakett vagy más elismerés.
(2) A Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a Kttv.-ben és végrehajtására kiadott
rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a pénzügyőrök is részt vehetnek, és a
kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért
céljuttatásra lehetnek jogosultak.
32/E. § (1) Az elhunyt kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő temetési költségeihez a
NAV az alábbiak szerint járulhat hozzá:
a)	ha az érintettet a NAV saját halottjává, illetve a kormánytisztviselőt, az ügykezelőt a
közszolgálat halottjává, a pénzügyőrt hősi halottá, a szolgálat halottjává nyilvánították, a
temetésének költségeit részben vagy egészben a NAV viseli,
b)	az a) pontba nem tartozó esetben az elhunyt kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő
temetésének költségeit, illetve annak egy részét a hozzátartozó kérelmére, méltányosságból a
NAV átvállalhatja.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit a NAV nyugállományú kormánytisztviselői,
pénzügyőrei és ügykezelői tekintetében is alkalmazni kell.
(3)	A temetési költségekhez való hozzájárulás megállapításának és kifizetésének eljárási
rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.
Rendkívüli munkaidő, túlmunka
32/F. § (1) Rendkívüli munkaidő
a)	a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,
b)	a munkaidőkereten felüli munkaidő, továbbá
c)	a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés
befejezéséig - ha az érintettnek több helyen kell munkát végeznie, az első helyre érkezéstől az
utolsó helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a
pénzügyőr a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy a munkaidő-beosztáson felüli, vagy
munkaidő-kereten felüli munkaidőben munkát végezzen (túlmunka).
(3)	Nem minősül túlmunkának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az
engedélyezett távoliét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.
(4)	A túlmunkát a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A túlmunka elrendelésének,
nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a NAV elnöke határozza meg.
14
(5)	Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként háromszáz óra túlmunka rendelhető el. Az
elrendelhető túlmunka mértékét a NAV elnöke a NAV alaptevékenysége zavartalanságának
biztosítása érdekében a kormánytisztviselők, az ügykezelők tekintetében legfeljebb 20%-kal,
a pénzügyőrök tekintetében pedig legfeljebb 50%-kal növelheti.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati
jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony
a)	év közben kezdődött,
b)	határozott időre, illetve
c)	részmunkaidőre jött létre.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható, ha a túlmunka elrendelése
baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és
súlyos veszély megelőzése, elhárítása, illetve következményeinek felszámolása érdekében
szükséges.
(8)	A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselő, ügykezelő testi
épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel
aránytalan terhet.
(9)	A NAV-nál ügyelet elrendelésére nem kerülhet sor. Ez a rendelkezés nem érinti a NAV-
nál szervezett ügyeleti szolgálat ellátását, amely rendes munkaidőnek minősül.
32/G. § (1) A túlmunka teljesítéséért a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt
a)	évi 150 óráig terjedő túlmunka teljesítéséért szabadidő,
b)	évi 150 órát meghaladó túlmunkáért - az érintettnek a túlmunka teljesítésekori
illetményének a teljesített túlmunka idejére járó arányos összegének megfelelő - díjazás
illeti meg. A NAV elnöke a 150 órát meg nem haladó túlmunka teljesítésének díjazását is
engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a NAV alaptevékenységének ellátását veszélyeztetné.
(2)	A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a túlmunka teljesítése esetén annak
időtartamával azonos mértékű, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített
túlmunka esetén a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő, illetve
díjazás illeti meg.
(3)	Nem jogosult a túlmunka teljesítése esetén szabadidőre, illetve díjazásra
a)	az osztályvezető kivételével a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr,
b)	a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a NAV-on belüli szakmai értekezleten,
konferencián történt részvétel, illetve a rendezvényre történő oda- és visszautazás, valamint az
egészségügyi és ruházati ellátásával kapcsolatos oda- és visszautazás időtartamára.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szabadidőt a túlmunka teljesítését
követően legkésőbb 60 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a 60 nap elteltétől
számított 30 napon belül meg kell váltani. A megváltás az érintettnek a túlmunka
teljesítésekori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.
(5)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a túlmunka elvégzésért járó
díjazást legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónapban kell kifizetni.
Készenlét
32/H. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a
pénzügyőr a szolgálat érdekében a beosztás szerinti munkaidején, illetve szolgálatteljesítési
idején felül is köteles meghatározott ideig a munkavégzésre rendelkezésre állni. A készenlét
15
alatt a tartózkodási helyét az érintett határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása
esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (készenlét).
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a készenlét tartama alatt köteles
munkára képes állapotát megőrizni.
(3)	A készenlétet a munkáltatónak írásban kell elrendelnie. A készenlét elrendelésének,
nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a NAV elnöke határozza meg.
(4)	A készenlét időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell.
Ettől a munkáltató - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és
biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.
(5)	A készenlét havi időtartama csak az érintett beleegyezése esetén haladhatja meg a
százhatvannyolc órát, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe
venni.
(6)	Amennyiben az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban az érintett a heti
pihenőnapján készenlétet teljesített, a készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama
alatt csak az érintett hozzájárulásával rendelhető el.
(7)	A készenlét ellentételezésére a 26/B. § (6)-(8) bekezdése az irányadó.
A szabadság
32/1. § A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő alap-, pót-, szülési és illetmény
nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre
jogosult, emellett a kormánytisztviselő és az ügykezelő betegszabadságra, a pénzügyőr
egészségügyi szabadságra j ogosult.
32/J. § (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt és az ügykezelőt minden naptári évben a
munkában töltött idő alapján szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadságra jogosító időnek minősül
a)	a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés
időtartama,
b)	a szabadság időtartama,
c)	a szülési szabadság időtartama,
d)	a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság (32/U. §; 32/V.
§ (1) bekezdés a) pont) első 6 hónapja,
e)	a hozzátartozó ápolása miatt kapott, 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli
szabadság időtartama,
í) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó
időtartama,
g)	a keresőképtelenség időtartama, egészségügyi szabadság időtartama,
h)	a külön jogszabály szerint emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi
intézményben történő kezelés időtartama,
i)	önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartama,
j) hozzátartozó halálakor 2 munkanap,
k) kötelező orvosi vizsgálat időtartama,
1) a véradáshoz szükséges időtartam, legalább négy óra,
16
m) a szoptató anya részére biztosított következő időtartam: a szoptatás első 6 hónapjában
naponta kétszer egy, ikergyermek esetén naponta kétszer két óra, a kilencedik hónap végéig
naponta egy, ikergyermek esetén naponta két óra,
n) a 32/Z. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésben, valamint a 33. §-ban foglaltak szerint
a képzésben való részvételhez szükséges idő,
o) bíróság vagy hatóság felhívására vagy az eljárásban való személyes részvételhez
szükséges időtartam,
p) ha e törvény, illetve a Kttv. vagy a Hszt. munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak
mértéke meghatározása nélkül írja elő, annak időtartama,
q) a munkaszüneti nap miatt kiesett idő,
r) a külön méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt
távoliét időtartama,
s) az állásból való felfüggesztés időtartama, amennyiben a fegyelmi eljárást a 34/B. § (1)
bekezdés b)-f) pontjában, a büntetőeljárást a 34/E. § (2) bekezdésben meghatározott okból
szüntették meg, illetve felmentéssel zárult.
Alap- és pótszabadság
32/K. § (1) A NAV személyi állománya alapszabadságának mértéke évente 25 munkanap.
(2)	Az I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a
pótszabadság mértéke évente:
a)	fogalmazó besorolásnál 3 munkanap,
b)	tanácsos besorolásnál 5 munkanap,
c)	vezető-tanácsos besorolásnál 7 munkanap,
d)	főtanácsos besorolásnál 9 munkanap,
e)	vezető-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap.
(3)	A II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr esetében a
pótszabadság mértéke évente:
a)	előadó besorolásnál 5 munkanap,
b)	főelőadó besorolásnál 8 munkanap,
c)	főmunkatárs besorolásnál lOmunkanap.
(4)	Ügykezelő és munkavállaló esetében a pótszabadság mértéke évente:
a)	2-10 éves jogviszony esetén 2 munkanap,
b)	11-20 éves jogviszonytól 3 munkanap,
c)	21-30 éves jogviszonytól 4 munkanap,
d)	30 éves jogviszony felett 5 munkanap.
(5)	Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság
a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek abban az évben jár először, amelyben a (2),
illetve (3) bekezdésben meghatározott besorolást eléri; az ügykezelőnek, illetve a
munkavállalónak pedig abban az évben jár először, amelyben a (4) bekezdésben
meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.
(6)	Vezetők esetében a pótszabadság mértéke évente:
17
a)	osztályvezető, alsó fokú szerv főosztályvezető-helyettese 12 munkanap,
b)	igazgatóhelyettes, középfokú és központi szerv főosztályvezető-helyettese, alsó fokú
szerv főosztályvezetője 13 munkanap,
c)	igazgató, főigazgató-helyettes, középfokú és központi szerv főosztályvezetője 14
munkanap,
d)	főigazgató, szakfőigazgató 15 munkanap,
e)	elnök, elnökhelyettes 16 munkanap.
32/L. § (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a tizenhat évesnél fiatalabb
a)	egy gyermeke után 2 munkanap,
b)	két gyermeke után 4 munkanap,
c)	kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap
pótszabadság illeti meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
(3)	A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének
évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik
életévét betölti.
(4)	E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára a Kttv.
értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.
32/M. § (1) A nagyfrekvenciás, illetve ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó,
illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett
munkahelyen dolgozó kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt, amennyiben naponta
legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények
között illetve mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés
veszélyének kitett munkakörülmények között végzi, évenként 10 munkanap pótszabadság
illeti meg.
(2)	A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű
egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek
évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
A szabadság kiadása, megváltása
32/N. § (1) A szabadság engedélyezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa
kijelölt vezető jogosult.
(2)	A kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony első három
hónapját kivéve az alap- és pótszabadság együttes időtartamának legalább 25%-át, de
legalább 10 napot a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő által megjelölt időben és
időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a munkáltató működőképességét ne veszélyeztesse.
(3)	A szabadságot kettőnél több részletben csak a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az
ügykezelő kérésére lehet kiadni.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti vezető az általa meghatározott szabadság kezdő napját legalább
60 nappal előbb köteles közölni a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, illetve az
ügykezelővel. Ennek meghatározása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a szabadság
kiadása a munkáltató működőképességét ne veszélyeztesse.
18
(5)	Indokolt esetben - figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire is - a
(4)	bekezdésben meghatározott időtartamnál rövidebb idővel is közölhető a szabadság kezdő
napja az érintettel.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti vezető előre nem látható, kivételesen fontos ok, körülmény
miatt a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő
a)	részére a (4) bekezdés szerint meghatározott szabadság kiadásának közölt időpontját
módosíthatja,
b)	a már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
(7)	A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek a kiadás időpontjának
módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit
a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti
tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő
a szabadságba nem számít be.
32/0. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2)	A 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezető a szabadságot
a)	a kormánytisztviselők, a pénzügyőrök, az ügykezelők vonatkozásában szolgálati érdek
esetén legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt,
b)	a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő betegsége vagy a személyét érintő más
elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja
ki, ha az esedékesség éve eltelt,
c)	ha a kormánytisztviselői jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony október 1-
jén vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen
a)	ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható a munkáltató alapfeladatainak
folyamatos ellátása,
b)	ha a szabadság kiadása miatt nem biztosítható az előre nem tervezhető, rendkívüli
feladatok határidőre történő ellátása,
c)	a NAVműködési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).
(4)	A tárgyévet követő hónap végéig a 32/N. § (1) bekezdés szerinti vezető megállapítja a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott
szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó
szabadság mértékéhez kell hozzászámítani.
(5)	A 16/K. §-ban foglaltaktól eltérően
a)	a szabadság kiadására vonatkozó igény a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a
hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el;
b)	a szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a kormányzati szolgálati
jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.
32/P. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti
munkanapokat kell figyelembe venni.
(2)	A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság
kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, az ügykezelő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.
19
(3)	Annak a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek, akinek a munkaidő-
beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy
azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos
munkahéttel dolgozók.
32/Q. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére, ha a kormányzati
szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy
szűnt meg, a szabadság arányos része jár.
(2)	A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
(3)	Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő számára a szabadság arányos része jár.
32/R. § (1) A szabadságot - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - megváltani nem
lehet.
(2)	A kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony
megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
(3)	Pénzügyőr más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezése esetén a ki nem adott
szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett hivatásos szolgálati
jogviszonya megszűnt volna.
(4)	Belső áthelyezés esetén a (2) és a (7) bekezdés nem alkalmazható. Az érintett részére a
ki nem adott szabadságot annál a szervnél kell kiadni, amelyhez az érintettet áthelyezték.
(5)	A NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a pénzügyőr részére a
vezénylés helye szerinti szervnél kell kiadni a szabadságot.
(6)	A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság
megszűnését követően, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a gyermek
ápolása, gondozása miatt kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó
szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.
(7)	Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati
jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett
igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett
illetményt köteles visszafizetni.
(8)	Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos
szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nyugdíjasnak
minősülése, vagy halála miatt szűnt meg.
(9)	Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az esedékesség évében a részére
járó szabadságnál több szabadságban részesült, akkor a következő évben arányosan kevesebb
szabadságra j ogosult.
Szülési szabadság
32/S. § (1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult.
(2)	A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal
nevelésbe vette.
(3)	A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy
legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.
(4)	A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására
fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből
történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
20
(5)	A szülési szabadság időtartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó
jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.
(6)	A szülési szabadság megszűnik
a)	a gyermek halva születése esetén, a szülést követő 6. hét elteltével,
b)	ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
c)	ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal
elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan
bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon,
azzal, hogy a szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél a b)-c) pont szerinti
esetekben sem lehet rövidebb.
Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény
32/T. § (1) Gyermeke születése esetén 5 munkanap, ikergyermek születése esetén 7
munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő
második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha
gyermeke halva születik, vagy meghal.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér
szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4)	A munkaidő-kedvezmény tartamára járó illetmény kifizetése - a központi költségvetés
terhére - kormányrendelet alapján történik.
Illetmény nélküli szabadság
32/U. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - a gyermek gondozása
céljából - a gyermek harmadik életéve betöltéséig illetmény nélküli szabadságra jogosult,
amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem jogosult az (1) bekezdés, illetve a
32/V. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra a 32/S. § (6) bekezdés c)
pontja szerinti esetben mindaddig, amíg a gyermek ideiglenes hatállyal másnál illetve máshol
van elhelyezve, illetve amíg átmeneti vagy tartós nevelésben van, továbbá amíg - 30 napot
meghaladóan - bentlakásos szociális intézményben van.
32/V. § (1) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek - a 32/U. §-ban
foglaltakon túl - kérelmére illetmény nélküli szabadság jár
a)	gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek legfeljebb tizedik életéve
betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt,
b)	hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása
céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre,
c)	a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára,
d)	a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra
szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(3)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a NAV elnöke -
mérlegelési jogkörében eljárva - illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható
egyéni indokok alapján, így különösen:
21
a)	nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, ha az a munkáltató
érdekével nem esik egybe,
b)	magánerőből saját lakás építése esetén egy vagy több részletben, de legfeljebb összesen
1 évig,
c)	külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára.
32/W. § (1) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban
írásban be kell jelenteni.
(2)	Az illetmény nélküli szabadság a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő által
megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat
közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a
32/V. § (1) bekezdése c) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságra.
A munka- és pihenőidő nyilvántartása
32/X. § (1) A munkáltató köteles nyilvántartani
a)	a rendes és rendkívüli munkaidő,
b)	a készenlét,
c)	a szabadság, valamint
d)	az egyéb munkaidő-kedvezmények
időtartamát.
(2)	A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és
rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a
változás naprakész feltüntetésével is vezethető.
Teljesítményértékelés, minősítés
32/Y. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkateljesítményét a munkáltatói jogkör
gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egyszer, a tárgyév végéig írásban értékeli
(teljesítményértékelés).
(2)	A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
megelőző öt év kivételével - legalább ötévente, valamint minden magasabb besorolási
fokozatba sorolása előtt a szakmai teljesítmények, az azt befolyásoló ismeretek, képességek,
személyiségjegyek értékelése alapján - kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg,
illetve nem felelt meg fokozatba - minősíteni kell, továbbá a kormánytisztviselőt, illetve a
pénzügyőrt írásbeli kérelmére akkor is minősíteni kell, ha az utolsó minősítése óta két év már
eltelt és az érintett már legalább egy éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A minősítés
kötelező elemeit all. számú melléklet tartalmazza, de a minősítő az adott munkakörhöz
kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minősítés során.
(3)	A minősítés során figyelembe kell venni a legutolsó minősítés óta készült
teljesítményértékeléseket, azok együttes eredményétől eltérni csak indokolt esetben lehet.
Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően lehet, kivéve, ha a
minősítésre magasabb besorolási fokozatba sorolás miatt, illetve a (4) bekezdésben előírtak
miatt van szükség.
22
(4)	A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt soron kívül minősíteni kell, ha
teljesítményértékelése alapján az állapítható meg, hogy feladatait nem, vagy nagyon csekély
mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.
(5)	A minősítés - az érintett közvetlen vezetőjének javaslata alapján - a munkáltatói jogkör
gyakorlójának a feladata.
(6)	A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások
szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését írásban indokolni kell.
(7)	A kormánytisztviselő és a pénzügyőr kérésére lehetővé kell tenni, hogy az adott
szervnél működő érdekképviseleti szerv tisztségviselője a minősítésben foglalt
megállapításokra a minősítési lapon észrevételeit rögzíthesse.
(8)	A minősítettel a minősítést ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A
megismerés és a minősítés egy példánya átvételének tényét a kormánytisztviselő, illetve a
pénzügyőr a minősítésen aláírásával igazolja.
(9)	A minősítés alapján szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba helyezhető a
kormánytisztviselő.
(10)	A teljesítményértékelés, minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának,
személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő, illetve
a pénzügyőr bírósághoz fordulhat.
A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő képzése, továbbképzése
32/Z. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogosult az előmenetelhez
előírt, illetve köteles a központilag vagy munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben
vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.
(2)	A továbbképzést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a NAV humánerőforrás-
fejlesztési feladatokat ellátó intézete biztosítja.
(3)	Az érintett számára előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy
vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a munkáltató köteles
megtéríteni.
(4)	A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt megtérítési kötelezettség terheli a
jogszabályban előírt továbbképzés, illetve munkáltató által előírt (5) bekezdés szerinti
továbbképzés munkáltató által megtérített költségei tekintetében, ha
a)	a továbbképzést önhibájából elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti,
vagy
ba)	kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés
c)	pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja, 118. § (5) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 210. § (1)
bekezdése, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,
bb)	hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § b), f)-g) pontja, 56. § (2) bekezdés b)
pontja vagy az 59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése
alapján
a továbbképzés befejezésétől számított 2 éven belül, vagy a kormányzati szolgálati
jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony NAV-val történt létesítésétől számított 6
éven belül megszűnik. A 4 évet meghaladó NAV-val fennálló jogviszony esetén a
költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.
(5)	A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles
megtéríteni a munkáltató által előírt
23
a)	nyelvi képzés, valamint
b)	nem a NAV állományába tartozó oktató igénybevételével biztosított képzés
költségeit.
(6)	A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja:
a)	a NAV által szervezett nyelvi továbbképzés esetén a képzésnek a NAV
humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által az érintettel megkötött
felnőttképzési szerződésben megállapított költségei,
b)	egyéb esetben az az összeg, amelyet a NAV a továbbképzésért megfizetett.”
21.	§ A NAV tv. 33. §-át megelőző alcím és a 33. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő saját elhatározása alapján
képzésben vesz részt és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a munkáltatójával.
A munkáltató engedélye alapján az érintett a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesül a
tanulmányok folytatásához szükséges időre a munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek
időtartamára illetményre nem jogosult. Ebben az esetben a tanulmányi célú mentesítés
időtartama illetmény nélküli távollétnek minősül. A munkáltató és az érintett megállapodása
alapján a tanulmányok folytatását azzal a feltétellel is engedélyezheti a munkáltató, hogy az
érintett a tanulmányi célú mentesítés időtartamát köteles ledolgozni. Ebben az esetben a
tanulmányi célú mentesítés időtartamára az érintett illetményre jogosult.
(2)	A mentesítés mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező
iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően
állapítja meg.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon az
érintettnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is
beszámítva négy munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége
alól. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4)	A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz
munkanapra köteles az érintettet mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
(5)	A munkáltató az érintettet - kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán - köteles
a (3)-(4) bekezdés szerint mentesíteni munkavégzési kötelezettsége alól.”
22.	§ A NAV tv. 33/A. §-át megelőző alcím és a 33/A. § helyébe a következő alcím és a
következő rendelkezés lép, egyúttal a következő alcímekkel és 33/B-33/Z. §-sal egészül ki:
„ Tanulmányi szerződés
33/A. § (1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt
támogatást nyújt, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pedig arra kötelezi magát,
hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a
támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül kormányzati szolgálati
jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A
tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(2)	Nem köthető tanulmányi szerződés
a)	jogszabály vagy a foglalkoztatási szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására,
továbbá,
b)	ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a kormánytisztviselőt, a
pénzügyőrt, az ügykezelőt.
24
(3)	A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás
formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a munkáltatónál kötelezően kormányzati
szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltendő idő tartamát,
továbbá a támogatásban részesülőnek a munkáltatót terhelő támogatás pénzben kiszámított
összegére vonatkozó (7) és (10) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettségét.
(4)	A munkáltatónál jogviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés
ellenkező kikötése hiányában - nem számít be az az időtartam, amelyre az érintettet
szabadság nem illeti meg.
(5)	A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből
származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(6)	Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges
szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő mentesül a
szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát
érvényesítheti.
(7)	Amennyiben a támogatásban részesülő a tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányi
kötelezettségeit nem teljesíti, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál
munkába, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges
szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak
megfelelő összeg megtérítését.
(8)	Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy
részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(9)	A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges
változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését
lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.
(10)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lemondása esetén a munkáltató az
általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti
vissza, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a szerződésben kikötött tartamnak
csak egy részét tölti le. A támogatás nem követelhető vissza, amennyiben a támogatásban
részesülő jogviszonyát a munkáltató felmentéssel megszünteti.
Összeférhetetlenség
33/B. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a NAV adott központi,
középfokú illetve alsó fokú szervénél
a)	nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával az adott szerven belül
irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy elszámolási
kapcsolatba kerülne;
b)	nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül
elszámolási viszonyba, amelyben a hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van,
vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem folytathat olyan tevékenységet,
nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához, illetve a hivatásos szolgálathoz
méltatlan, vagy amely a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő pártatlan,
befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné.
(3)	A kormánytisztviselő, az ügykezelő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy
érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati
25
választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a pénzügyőr
tekintetében a Hszt. 18. § (2) bekezdés az irányadó.
(4)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem lehet - törvényben meghatározott
egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál
az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve illetékességi területén működik.
(5)	Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe az ország egész területére
kiterjed, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő annál az önkormányzatnál nem
lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati,
nemzetiségi önkormányzati képviselő, amely a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési helye
szerinti régió közigazgatási határain belül van.
(6)	Az informatikai intézet és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet
esetében a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő annál az önkormányzatnál nem
lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati,
nemzetiségi önkormányzati képviselő, amely a munkavégzési, illetve szolgálatteljesítési helye
szerinti régió közigazgatási határain belül van.
(7)	A pénzügyőr a Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem
tölthet be.
33/C. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló
további jogviszonyt (20/A. § (1) bekezdés), illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt
(20/A. § (3) bekezdése) - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi
oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével
-, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, képviseleti
tevékenységet, valamint mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör
gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.
(2)	Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő -
tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi
tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló további jogviszonyt (20/A. § (1)
bekezdés), illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (20/A. § (3) bekezdés)- a (3)
bekezdés kivételével - nem létesíthet.
(3)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő - ideértve a vezetői munkakört betöltő
kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, illetve ügykezelőt is - a NAV elnökének előzetes
engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet,
feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy
tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító
részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett
befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva - legalább
ötven százalék.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló
jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell
jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr,
illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tudományos, oktatói, művészeti,
lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá közérdekű
önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör
gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben
azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a
26
pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres
munkavégzés idejével.
(6)	Az (l)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható
a felmentési idő során a munkavégzési kötelezettség alól, a szolgálati kötelezettség teljesítése
alól mentesített kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, illetve ügykezelővel szemben.
33/D. § (1) A 33/C. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, illetve az ügykezelő részére a 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony
létesítése, illetve tevékenység folytatása, ha
a)	az a 33/B. § (2) bekezdésébe ütközik,
b)	az a NAV-ra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feladatokhoz kapcsolódik, illetve
azokkal ellentétes vagy azok végrehajtását veszélyezteti, akadályozza,
c)	a tevékenység a NAV-nál használt, hozzáférhető nyilvántartások felhasználásával
történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben a NAV mint hatóság jár el,
d)	a végzendő tevékenység harmadik személyről információ gyűjtésére irányul,
e)	a tevékenység folytán a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, illetve a
tevékenységet biztosító szervezet a NAV-val kerülne gazdasági, pénzügyi elszámolási
viszonyba,
í) a tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri
kötelességéből fakadó feladata, szolgálati feladata,
g)	az engedélyezni kért tevékenység folytatása a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás
szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony
keretében történő rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése
szerinti esetet,
h)	az a kormánytisztviselő, az ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyából, illetve a
pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyából fakadó és a munkakörével járó kötelezettségei,
feladatai, szolgálati feladatai maradéktalan ellátását veszélyezteti.
(2)	Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszonyból,
hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítésének sérelme
akkor állapítható meg, ha az engedélyezni kért jogviszony, illetve tevékenysége miatt a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetve az ügykezelő a munkaköre szerinti feladatát nem
tudja a vele szemben támasztható elvárásoknak megfelelően ellátni, vagy ha emiatt egyes
feladatok, szolgálati feladatok ellátásával - pénzügyőrök esetén ideértve a túlmunkát és a
készenlétet is - rendszeresen nem lehet megbízni.
33/E. § (1) A 33/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszony létesítésére,
módosítására, illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr
esetében szolgálati úton kell benyújtani a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély
megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység
nem folytatható.
(2)	A kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 30 napon belül dönt.
(3)	Az engedélyezésről, illetve a kérelem elutasításáról írásban kell rendelkezni. Az
elutasító döntést indokolni kell. Az engedélyezés határozott vagy határozatlan időtartamra
történhet.
(4)	Az engedélyhez kötött jogviszony megszűnését vagy lényeges, utóbb bekövetkező
változását a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton
haladéktalanul be kell jelenteni.
27
(5)	A kérelem kötelező minimális tartalmi elemeit, továbbá az összeférhetetlenséggel
kapcsolatos iratok kezelésének szabályait a NAV foglalkoztatási szabályzata határozza meg.
33/F. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő köteles a munkáltatói
jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben
meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve ha kormányzati szolgálati
jogviszonyának, hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen
helyzetbe került. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a
kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, illetve az ügykezelőt az összeférhetetlenség
megszüntetésére. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az
ügykezelő bejelentésének hiánya ellenére - tudomást szerez arról, hogy a
kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben összeférhetetlenségi ok áll
fenn, ugyancsak köteles felszólítani az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére.
Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő az összeférhetetlenséget
a felszólítás közlésétől számított 30 napon belül nem szüntette meg, kormányzati szolgálati
jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.
(2)	Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetve az ügykezelő az összeférhetetlenségi okot
30 napon belül megszüntette, azt írásban köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának
bejelenteni.
(3)	Ha a 33/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenség a kormányzati
szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az
érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik
kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, illetve ügykezelőnek szűnik meg a kormányzati
szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya.
Fegyelmi felelősség
A fegyelmi felelősség általános szabályai
33/G. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az
ügykezelő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából
eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselőt,
pénzügyőrt, ügykezelőt fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.
(2)	A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel, ügykezelővel szemben fegyelmi
büntetés, pénzügyőrrel szemben fenyítés (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) alkalmazható.
(3)	A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a)	megrovás;
b)	a besorolásban való előmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való
meghosszabbítása;
c)	kizárólag pénzügyőr esetében a soron következő rendfokozatba való előléptetés
várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása;
d)	visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre;
e)	személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása;
f)	kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig
történő visszavetés;
g)	címtől való megfosztás;
h)	vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés;
i)	kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés;
28
j) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése;
k) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás.
(4)	Nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő esetén a (3)
bekezdés g) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett
a)	ha a címtől való megfosztás a 31/B. § szerinti címet érinti, a d) pont szerinti fegyelmi
büntetés, illetve
b)	személyi illetménnyel rendelkező esetében az e) pont szerinti fegyelmi büntetés
is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de az i)-k) pont szerinti
fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.
(5)	Vezető esetén a (3) bekezdés h) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett a g) pont szerinti
fegyelmi büntetés is kiszabható, ha a körülmények alapján súlyosabb büntetés indokolt, de az
i)-k) pont szerinti fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.
(6)	A lefokozás következménye a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése is.
(7)	A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét
a)	a visszavetett fokozatban
aa)	a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve
ab)	ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján
megemelt volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül kell megállapítani;
b)	a 2 év letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.
(8)	A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 20. §-a
szerinti besorolás alapján - a 21. §-ra figyelemmel - kell megállapítani.
(9)	Amennyiben a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan, a fegyelmi
vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés mellőzhető (33/Q. § (1) bekezdés, 33/Y. §
(3)	bekezdés b) pont, 34/A. § (4) bekezdés) az eljárás valamennyi szakaszában.
33/H. § (1) A kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben nem
szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi vétséget felettese, szolgálati elöljárója
utasítására, parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott utasítás, parancs
teljesítésével fegyelmi vétséget követ el, és azt a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a Hszt.
69. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem szabható ki fegyelmi büntetés, ha a fegyelmi
vétséget a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő
a)	kóros elmeállapotban,
b)	kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,
c)	tévedésből,
d)	jogos védelmi helyzetben,
e)	végszükségben
követte el. Az a)-e) pont szerinti kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló
törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
33/1. § (1) A fegyelmi büntetés hatálya az az időtartam, amely alatt a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, illetve az ügykezelő a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.
29
(2)	A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya
alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig
továbbá az a)-f) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat
jogerőre emelkedése előtt végrehajtották (34/D. § (2), illetve (4) bekezdés), a végrehajtástól
az a)-f) pont szerinti ideig:
a)	a 33/G. § (3) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő
meghosszabbításának ideje alatt;
b)	a 33/G. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés
időtartamának elteltéig;
c)	a 33/G. § (3) bekezdés d)-e) és g)-h) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;
d)	a 33/G. § (4)-(5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;
e)	a 33/G. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;
í) a 33/G. § (3) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.
(3)	Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt
kormánytisztviselő, ügykezelő államigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.
(4)	Ha a hivatásos szolgálati jogviszony lefokozás vagy hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése alapján szűnt meg, a volt pénzügyőrrel nem létesíthető hivatásos szolgálati
jogviszony a Hszt.-ben meghatározott ideig, illetve a volt pénzügyőr államigazgatási szervnél
három évig nem alkalmazható.
33/J. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója - ha e törvény másként nem rendelkezik - a
munkáltatói jogkör gyakorlója. Amennyiben a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a munkáltatói
jogkör gyakorlója, a fegyelmi eljárás megindításáról, illetve - az eljárás során keletkezett
iratok megküldésével - a befejezéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tájékoztatja a
munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(2)	A fegyelmi jogkör gyakorlása - a 33/K. § (l)-(4) bekezdésében és a 33/M. §-ban foglalt
kivétellel - vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre, pénzügyőrre írásban átruházható.
Az átruházott fegyelmi jogkör nem ruházható tovább.
(3)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában és az
érdemi döntés meghozatala során a fegyelmi jogkör gyakorlójának vezetése alatt álló
fegyelmi tanács jár el.
(4)	Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség
elkövetőjét a fegyelmi eljárás megindítását követően a NAV szervei között áthelyezik, az
adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az a személy, aki a fegyelmi eljárás
megindításának időpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt.
(5)	A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti
munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de a vezetése alatt álló fegyelmi
tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a
fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8
napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki - újabb fegyelmi
tanács felállítása nélkül - 15 napon belül dönt az ügyben, vagy ha az álláspontja szerint olyan
fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV
elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki - újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - a
felterjesztéstől számított 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is az eredeti
munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a NAV elnöke dönt az ügyben, ha álláspontja szerint
nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.
30
(6)	A rendelkezési állományba tartozó pénzügyőrrel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója
a)	ha a pénzügyőr a szolgálatát a kijelölt miniszter irányítása alatt álló más szervnél
teljesíti
aa)	és a kijelölt miniszter kinevezési és munkáltatói hatáskörébe tartozik, a kijelölt
miniszter;
ab)	egyéb esetben a NAV elnöke;
b)	ha a rendelkezési állományba helyezés a Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-g) vagy j)
pontja alapján történt, a NAV elnöke;
c)	a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és
jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon szolgálatot teljesítő oktatói állomány
tekintetében a NAV elnöke;
d)	a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és
jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirány nappali tagozatán tanulmányokat
folytató kettős jogállású hallgatók tekintetében a Vám- és Pénzügyőri Tanszék
tanszékvezetője, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja
szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb
fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke. Ilyen esetben
a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni a NAV elnökéhez, aki - újabb fegyelmi
tanács felállítása nélkül - 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is a NAV
elnöke dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.
(7)	Ha a fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, a fegyelmi jogkör
gyakorlója az, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A fegyelmi jogkör
gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (l)-(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.
33/K. § (1) A 33/J. §-tól eltérően tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV
elnöke, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatban visszavetés, hivatásos
szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetést nem szabhat ki.
(2)	Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi
tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.
(3)	A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a köztársasági
elnöknek rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,
lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására.
(4)	Ha a kijelölt miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet
visszaküldi az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács vezetőjének az eljárás folytatására, vagy
-	újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben.
(5)	Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására - a 33/J. § alapján eljáró, vagy a
33/L. § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára - a
NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem
indokolt, az ügyet visszaküldi a fegyelmi tanács vezetőjének az eljárás folytatására, vagy -
újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül - 30 napon belül maga dönt az ügyben.
33/L. § (1) A főigazgató a Főigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú
szervek állományába tartozó bármely kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő fegyelmi
ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását, amennyiben az nem ütközik a 33/J.
§ (7) bekezdés, illetve a 33/K. § (1) bekezdés előírásaiba.
31
(2) A NAV elnöke a NAV állományába tartozó bármely kormánytisztviselő, pénzügyőr,
ügykezelő fegyelmi ügyében magához vonhatja a fegyelmi jogkör gyakorlását.
33/M. § Ha a 33/J-33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a 33/Z.
§ (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a felettes szerv vezetője a felettes
szerv állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt jelöl ki
a fegyelmi jogkör gyakorlójaként; ha az összeférhetetlenségi ok a NAV elnökével szemben áll
fenn, a kijelölt miniszter a minisztérium állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő
kormánytisztviselőt jelöli ki a fegyelmi jogkör gyakorlójaként.
33/N. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga
előlegezi, de - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a NAV viseli.
(2)	Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő fegyelmi felelősségét
jogerősen megállapították (ideértve a 33/Y. § (3) bekezdés b) pont és a 34/A. § (4) bekezdés
szerinti esetet is), ő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről
igénybe vett jogi képviselő költségeit.
(3)	A költségviselésről a fegyelmi határozatban (ideértve a 34/B. § szerinti megszüntető
határozatot is) rendelkezni kell. Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással
kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségigény előterjesztése alapján tarthat igényt.
A költségigény előterjesztésére az eljárás alá vont személyt a fegyelmi tárgyalásról szóló
értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthető elő,
illetve a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a megszüntető határozat meghozatala
előtt kell a felhívást kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerőre
emelkedését követő 15 napon belül kell megtéríteni az igazolt költségeket.
(4)	Ha a fegyelmi eljárás során a vizsgálóbiztos, illetve a fegyelmi tanács tagja (tagjai)
tekintetében személycsere válik szükségessé, a fegyelmi jogkör gyakorlójának e törvény
szabályainak megfelelő alkalmazásával kell az új személyeket kijelölnie.
(5)	A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról - kivéve az
ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntető határozatot (fegyelmi határozat) - nem kell
alakszerű határozatot hozni; ezek ellen külön panasznak, egyéb jogorvoslatnak nincs helye.
33/0. § (1) Indokolt esetben, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére
a)	a vizsgálóbiztos kijelölésére (33/T. § (1) bekezdés), a vizsgálóbiztos felettes szerv
állományából való kijelölésére (a 33/T. § (5) bekezdés), a vizsgálóbiztos személye elleni
kifogás elbírálására (33/V. § (4) bekezdés) vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3
munkanappal,
b)	a vizsgálat lefolytatására (33/V. § (1) bekezdés) vonatkozó határidő - a körülményektől
függően egy vagy több alkalommal - legfeljebb összesen 45 nappal,
c)	a vizsgálóbiztosi jelentés megküldésére (a 33/Y. § (2) bekezdés), az első tárgyalás
tartására (a 34. § (1) bekezdés) vonatkozó határidő egy alkalommal 8-8 nappal
meghosszabbítható.
A meghosszabbításról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt, a 33/V. § (1) bekezdés és a 33/Y. §
(2)	bekezdése szerinti esetekben a vizsgálóbiztos javaslatára.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő hosszabbítás,	illetve hosszabbítások idejét
úgy kell meghatározni, hogy - figyelemmel az (1) bekezdés	a) pont harmadik fordulata
szerinti esetleges határidő hosszabbításra is - a 33/Y. § (1)	bekezdés szerinti 60 napos
határidőt a vizsgálat időtartama ne haladja meg.
32
(3)	Amennyiben az eljárás alá vont 8 napot meghaladó távolléte miatt meghallgatása - vagy
a vizsgálóbiztos által szükségesnek tartott ismételt meghallgatása - nem lehetséges, úgy a
fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárást - a vizsgálóbiztos javaslatára - az akadály
megszűnéséig fel kell függesztenie.
(4)	A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában - a
vizsgálóbiztos javaslatára - a fegyelmi eljárást felfüggesztheti
a)	ha szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig;
b)	ha az eljárás alá vont külföldön tartózkodik, a 33/P. § (4) bekezdésben meghatározott
időpontig;
c)	ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult - legfeljebb az
eljárásjogerős befejezéséig;
d)	ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság
vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.
Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör
gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.
(5)	A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában a fegyelmi eljárást
felfüggesztheti
a)	az akadályoztatás okának megszűnéséig, ha az eljárás alá vont tartós akadályoztatása
miatt önhibáján kívül nem tud részt venni a tárgyaláson,
b)	a szakvélemény elkészítéséig, ha a fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából
szakértőt vesz igénybe, vagy a vizsgálat során elkészített szakvélemény kiegészítését vagy
más szakértő igénybevételét tartja indokoltnak;
c)	a (4) bekezdés b)-d) pont szerinti ok miatt és ideig.
Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul elrendeli az
eljárás folytatását.
(6)	A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás
lefolytatására nyitva álló időtartamba.
Fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi eljárás megindítása nélkül alkalmazható fegyelmi
büntetés
33/P. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén - ide nem értve a
méltatlanság, illetve a bizalomvesztés miatti felmentést, valamint a hivatásetikai elvek
megsértését - a fegyelmi jogkör gyakorlója - a 33/Q. § szerinti esetet kivéve - köteles az
eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése
óta 3 hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta 3 év eltelt.
(2)	Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül
fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő
felelősségét, a 3 hónapos határidőt az eljárás jogerős befejezéséről való NAV általi
tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell
számítani.
(3)	A 3 éves határidő kezdő napja:
a)	a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja;
b)	ha a fegyelemi vétséget valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése
valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt;
33
c)	ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a
nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik.
(4)	Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén - amennyiben a külföldi munkavégzési
helyen, illetve szolgálatteljesítési helyen fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség - a
határidőket a belföldre történő visszaérkezés után a munkáltatónál történő jelentkezés, illetve
ennek elmulasztása esetén a jelentkezés elmulasztása megállapításának időpontjától kell
számítani.
33/Q. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető személyes meghallgatása alapján a fegyelmi
jogkör gyakorlója - amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az
érintett a meghallgatásakor elismeri - fegyelmi eljárás megindítása, illetve vizsgálóbiztos
kijelölése nélkül (egyszerűsített eljárásban) megrovás fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve
-	a fegyelmi vétség megállapítása mellett - a fegyelmi büntetést mellőzheti is, ha a
legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti döntést 8 napon belül határozatba kell foglalni. A határozat
fegyelmi ügyben hozott határozatnak minősül, függetlenül attól, hogy a fegyelmi eljárás nem
került a 33/R. §-nak megfelelően megindításra.
(3)	Amennyiben az érintett a személyes meghallgatásakor a kötelezettségszegést nem
ismeri el, illetve az egyszerűsített eljárást nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója a
meghallgatás befejezésével megindítja a fegyelmi eljárást, amit a 33/R. § megfelelő
alkalmazásával a meghallgatásról felvett jegyzőkönyvbe foglal.
33/R. § A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt - a 33/Q. § (1) bekezdés szerinti
esetet kivéve - a fegyelmi eljárás megindításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója írásban értesíti.
Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell, hogy az érintettet mely kötelezettségszegéssel
gyanúsítják. A fegyelmi eljárás az értesítés kiadmányozásának napját követő naptól indul.
Képviselet
33/S. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a fegyelmi eljárás
megindításától jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő mellett vagy helyett a
kormánytisztviselő, az ügykezelő kérelmére a Magyar Kormánytisztviselői Kar
képviselőjének (a továbbiakban: MKK képviselő), illetve a pénzügyőr kérelmére a Magyar
Rendvédelmi Kar NAV Tagozata képviselőjének (a továbbiakban: MRK képviselő) a
részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során. A
jogi képviselő mellett vagy helyett - ha MKK, illetve MRK képviselő nem jár el az ügyben -
a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a NAV-nál működő
munkavállalói érdek-képviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását
lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során.
(2)	A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon
-	a jogi képviselő személyének bejelentését követően - jogi képviselője, illetve - a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő ilyen irányú kérését követően - az MKK, az
MRK, vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen
lehessen.
(3)	Nem lehet képviselő, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg, nem
lehet jogi képviselő a NAV-nál alkalmazásban álló személy, nem lehet az (1) bekezdésben
említett egyéb képviselő a fegyelmi eljárás alá vont felettese.
A vizsgálat, a póteljárás, a tárgyalás nélkül alkalmazható fegyelmi büntetés
33/T. § (1) A vizsgálat a fegyelmi eljárás első szakasza, amelynek lefolytatására a fegyelmi
jogkör gyakorlója az eljárás megindításától számított 3 munkanapon belül írásban
34
vizsgálóbiztost jelöl ki. A vizsgálóbiztos személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a
fegyelmi eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör,
illetve nem vezetői munkakör) és besorolásához, nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr
esetében emellett - ha a vizsgálóbiztos pénzügyőr - a fegyelmi eljárás megindításának
időpontja szerinti rendfokozatához igazodik.
(2)	Vizsgálóbiztosként
a)	a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselővel
legalább azonos besorolású kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve
b)	a fegyelmi eljárás alá vont nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőrrel legalább
azonos besorolású kormánytisztviselő, illetve legalább azonos besorolású és rendfokozatú
pénzügyőr, vagy
c)	vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr
jelölhető ki.
(3)	Az (l)-(2) bekezdés munkakörre, besorolásra és rendfokozatra vonatkozó rendelkezése
nem vonatkozik azokra a - vizsgálóbiztosnak kijelölt - személyekre, akiknek munkakörükből
eredő feladatuk a fegyelmi ügyekben eljárni.
(4)	Nem vezetői munkakört betöltő ügykezelő esetében kormánytisztviselő, illetve
pénzügyőr jelölhető ki vizsgálóbiztosként.
(5)	Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő esetén a NAV
adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetői munkakört
betöltő kormánytisztviselői, pénzügyőrei közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy
hiányában a felettes szerv vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon
belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök közül legalább
főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok
ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől.
(6)	Az (5) bekezdéstől eltérően igazgató esetében a főigazgató a Főigazgatóság legalább
főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki
vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a főigazgató, ha a Főigazgatóság felügyelete, irányítása
alatt álló alsóbb fokú szerv vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre,
ügykezelője tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört,
függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől; nem vezetői
munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a (2)-(4) bekezdést kell
megfelelően alkalmazni.
(7)	Az (5) bekezdéstől eltérően főigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal
legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét
jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a NAV elnöke, ha - a Központi Hivatalon kívül -
a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetői munkakört betöltő
kormánytisztviselője, pénzügyőre, ügykezelője tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján
magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői
munkakörének szintjétől; nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél
pedig a (2)-(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(8)	Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 33/Z. § (9) bekezdés b)-d) pontjában
meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(9)	A vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért külön díjazás nem jár.
35
33/U. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőt,
pénzügyőrt, ügykezelőt
a)	legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig, illetve ha az eljárás alá vont és - ha a
fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában képviselővel járt el - képviselője a tárgyaláson nem
jelent meg, a fegyelmi határozat közléséig (16/G. §),
b)	azokban az esetekben, amelyekben a törvény szerint nem a fegyelmi tanács hozza meg
az érdemi döntést, legfeljebb a fegyelmi határozat közléséig
az állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a
kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A
hivatalvesztés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, a lefokozás fegyelmi
büntetéssel - az erről szóló határozat végrehajtásáig - a felfüggesztés együtt jár; erről a
fegyelmi határozatban rendelkezni kell.
(2)	Haladéktalanul meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
(3)	Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő tartósan nem tud
munkavégzésre rendelkezésre állni, illetve munkavégzési kötelezettségét teljesíteni, az ok
megszűnéséig nem lehet a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt az állásából
felfüggeszteni.
(4)	A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés
megszüntetéséig vissza kell tartani.
(5)	A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon
belül ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetését, a lefokozást kimondó határozat esetét. A visszatartott összeget a visszatartás
időpontjától számított Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kamatával
növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott
okból szüntették meg.
(6)	A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony
megszüntetését, a lefokozást kimondó fegyelmi határozat közlésétől kezdve, annak
végrehajtásáig.
(7)	Aki az állásából felfüggesztés hatálya alatt áll, a felfüggesztés napjától hatósági
jogkörét, vezetői, szolgálati elöljárói/felettesi jogait nem gyakorolhatja, szolgálati
igazolványát, emellett a pénzügyőr a szolgálati jelvényét és fegyverét beszolgáltatni köteles,
továbbá a munkavégzési helyére, szolgálatteljesítési helyére csak a munkáltatói jogkör
gyakorlójának előzetes engedélyével léphet be.
33/V. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot
lefolytatni, a tényállást tisztázni.
(2)	A tényállás tisztázása keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentőséggel bíró
bizonyítékokat. Az eljárás alá vont javára és terhére szóló körülményeket egyaránt fel kell
deríteni.
(3)	A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles az eljárás alá vont személyt meghallgatni. Az
eljárás alá vont a nyilatkozattételt megtagadhatja.
(4)	A meghallgatás kezdetén nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont személyt, hogy a
vizsgálóbiztos személyét elfogadja-e. Ha az eljárás alá vont a vizsgálóbiztos személyét nem
fogadja el, kifogásait a fegyelmi jogkör gyakorlója - vagy akadályoztatása esetén a
helyettesítésére feljogosított vezető - az arra vonatkozó indokok közlése mellett elutasítja,
vagy új vizsgálóbiztost jelöl ki. A kifogást 3 munkanapon belül kell elbírálni.
36
(5)	Ha a vizsgálóbiztos személyét az eljárás alá vont elfogadta (vagy a kifogása elutasításra
került), a meghallgatás kezdetén az eljárás alá vont személyt ki kell oktatni a jogaira -
beleértve a képviselő igénybevételére vonatkozó jogosultságot is, függetlenül a 33/W. § (1)
bekezdés szerinti tájékoztatástól -, továbbá figyelmeztetni kell a hamis vád
jogkövetkezményeire is. Amennyiben az eljárás alá vont személyt a vizsgálóbiztos több
alkalommal is meghallgatja, elégséges az első meghallgatáskor a kioktatási kötelezettségnek
eleget tenni.
(6)	A vizsgálóbiztos a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat egyéb
bizonyítékot szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást
folytathat. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, illetve bírósági eljárásban keletkezett
irat vagy egyéb bizonyíték is.
(7)	Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, a vizsgálóbiztos - az egyes fegyelmi
ügyekben tartott meghallgatásokat követően - a szembesítés érdekében közös meghallgatást
is tarthat. Ha kettőnél több eljárás alá vont személyt kell szembesíteni, az az eljárás alá vont,
akit még nem szembesítettek valamennyi eljárás alá vont személlyel, nem lehet jelen a más
eljárás alá vont személyek szembesítésén.
33/W. § (1) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt, a tanút, a szakértőt a
meghallgatása idejéről értesíti. Az eljárás alá vont személyt az első meghallgatásáról szóló
értesítésben tájékoztatni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás során a 33/S. §-nak megfelelő
képviselőt vehet igénybe.
(2)	Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértő meghallgatásának
időpontja nem azonos a vizsgálat alá vont meghallgatásának időpontjával, a vizsgálóbiztos az
eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási cselekményről, hogy távolléte az eljárási
cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el a szemle
időpontjáról és helyéről való értesítés során is.
(3)	A NAV állományába nem tartozó olyan személy, akitől a fegyelmi vétségre vonatkozó,
bizonyítékként értékelhető információ várható, a meghallgatása végett - a fegyelmi jogkör
gyakorlója által kiadott értesítés alapján - a hivatali helyiségbe való megjelenésre felkérhető,
vagy az általa javasolt, előzetesen egyeztetett időpontban és helyen felkereshető. A NAV
állományába nem tartozó személy nem köteles rendelkezésre állni és nyilatkozatot tenni. Ha
azonban rendelkezésre áll és nyilatkozik, terheli az igazmondási kötelezettség és a hamis
tanúzás jogkövetkezménye. Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelően alkalmazni
kell a (7)-(10) bekezdés és a 33/X. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit.
(4)	A vizsgálóbiztos az (l)-(3) bekezdés szerinti eljárási cselekményekről a képviselőt
azzal értesíti, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.
(5)	Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt a meghallgatásáról - az első
meghallgatása kivételével - a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá
vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell kitűzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV
állományába tartozó tanú, továbbá a szakértő a meghallgatásáról, illetve a (2) bekezdés
szerinti esetben az eljárás alá vont személy a tanú, illetve a szakértő meghallgatásáról, a
szemle megtartásáról telefonon is értesíthető. A telefonon történt értesítésről minden esetben
feljegyzést kell felvenni.
(6)	A NAV állományába tartozó tanú köteles a meghallgatása végett megjelenni és
tanúvallomást tenni. Megtagadhatja a tanúvallomást, ha az eljárás alá vont a hozzátartozója,
vagy ha a vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná.
37
(7)	A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV
állományába tartozó tanú azonosítása során csak a nevét, a munkáltatója megnevezését, a
munkakörét, a munkahelyi azonosító számát, továbbá pénzügyőr esetén a rendfokozatát kell
rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó személy esetében a természetes személyazonosító
adatait és a lakcímét kell rögzíteni.
(8)	A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az eljárás alá vont személlyel milyen
viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a
nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira,
kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire.
(9)	A fegyelmi eljárás során a tanú kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között
elkülönítve - zártan kell kezelni. E jogosultságára már a meghallgatására vonatkozó
értesítésben tájékoztatni kell a tanút. A személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban
rendeli el. A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás
alá vont és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve
részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.
(10)	A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont és képviselője, továbbá az
eljárás egyéb résztvevője, ha elrendelték a tanú személyi adatainak zárt kezelését.
33/X. § (1) Az eljárás alá vont, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, továbbá a szemléről
jegyzőkönyvet kell felvenni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, ha az eljárás alá vont
valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg.
(2)	A vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás tárgyát
képező eredeti kötelezettségszegés mellett - az eredeti kötelezettségszegéssel összefüggő -
egyéb kötelezettségszegésre is kiterjesztheti a fegyelmi eljárást. A kötelezettségszegést
írásban kell közölni az eljárás alá vont személlyel. Ebben az esetben az (1) és a (3)-(4)
bekezdés, valamint a 33/V. § (2) bekezdés, a 33/V. § (3) és (6)-(7) bekezdés, a 33/W. § és a
33/Y. § (6) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(3)	A vizsgálat során az eljárás alá vont személlyel közölni kell a kötelezettségszegés
elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni,
hogy védekezését előterjeszthesse, a megállapításokra és a bizonyítékokra, illetve az eljárással
összefüggésben észrevételt tehessen, illetve bizonyítási indítvánnyal élhessen. Lehetővé kell
tenni, hogy a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont és képviselője a fegyelmi ügy irataiba
(beleértve a 33/V. § (7) bekezdés szerinti közös meghallgatás teljes jegyzőkönyvét is)
betekinthessen, azokról másolatot kérhessen.
(4)	Nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont - a
szabályszerűen közölt értesítés ellenére - nem jelenik meg a (3) bekezdés, illetve a 33/V. § (3)
és (6)-(7) bekezdés szerinti eljárási cselekményen.
33/Y. § (1) A vizsgálatot - a 33/0. § (3)-(4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - a
vizsgálóbiztos kijelölésétől számított 60 napon belül be kell fejezni.
(2)	A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követően jelentésben foglalja össze az ügy
tényállását, a bizonyítékokat, a tett megállapításokat, illetve a levont következtetéseit, az
eljárás alá vont és képviselője bizonyítási indítványával kapcsolatban tett intézkedéseit, illetve
észrevételeivel kapcsolatos véleményét, továbbá az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A
vizsgálóbiztos az ügy összes iratát és a jelentését a vizsgálat befejezésétől számított 8 napon
belül köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának.
(3)	Amennyiben az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte és
lemondott a tárgyalásról, továbbá a tényállás megítélése egyszerű, a fegyelmi jogkör
38
gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül meghozott határozattal,
tárgyalás nélkül
a)	a 33/G. § (3) bekezdés a)-h) pontjai, illetve a 33/G. § (4) bekezdés vagy a 33/G. § (5)
bekezdés szerinti fegyelmi büntetést is kiszabhat, illetve
b)	a fegyelmi vétség megállapítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabását mellőzheti, ha a
legenyhébb fegyelmi büntetés is indokolatlan.
(4)	A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a 33/J. § (5) bekezdés, 33/J. § (6) bekezdés d)
pontja, illetve a 33/K. §-a alapján az adott fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlójának
vezetésével eljáró fegyelmi tanács sem szabhatná ki. Ilyen esetben a fegyelmi tanács tagjait ki
kell jelölni és a tárgyalásra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
(5)	Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy a vizsgálat során olyan eljárási
szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi
jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül póteljárást rendel
el. A póteljárás elrendeléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét értesíteni kell. A
póteljárás elrendelésének nem akadálya, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi tanács
tagjait már kijelölte. A vizsgálóbiztos által lefolytatandó póteljárás tartama nem haladhatja
meg a 10 napot. A vizsgálóbiztos a póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint
jár el és a póteljárás befejezését követő 3 munkanapon belül a póteljárás során keletkezett
iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni fegyelmi jogkör gyakorlójának. Az e
bekezdés szerinti határidők nem hosszabbíthatok meg.
(6)	A vizsgálat során még át nem adott iratokat, továbbá a (2) bekezdés szerinti
vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az (5) bekezdés szerinti kiegészítő jelentést a fegyelmi
tárgyalásról szóló értesítéssel együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és
képviselőjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével a
vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítő jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó
vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.
A tárgyalás, az eljárás megszüntetése, a fegyelmi tanács hatáskörét meghaladó fegyelmi
büntetés
33/Z. § (1) A tárgyalás a fegyelmi eljárás második szakasza, amely során - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - az ügy érdeméről háromtagú fegyelmi tanács határoz.
(2)	A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója.
(3)	A fegyelmi tanács elnöke - a 33/Y. § (3) bekezdés szerinti esetet kivéve - a
vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 3 munkanapon belül írásban kijelöli a tanács tagjait.
(4)	A fegyelmi tanács tagjainak személye a fegyelmi eljárás alá vont személynek a fegyelmi
eljárás megindításának időpontjában betöltött munkaköréhez (vezetői munkakör, illetve nem
vezetői munkakör) és besorolásához, nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr esetében
emellett - ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyőr - a fegyelmi eljárás megindításának időpontja
szerinti rendfokozatához igazodik.
(5)	Nem vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak
kijelölése során a 33/T. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6)	Vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése
során a 33/T. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7)	A (6) bekezdéstől eltérően igazgató esetében a főigazgató a Főigazgatóság legalább
főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi
tanács tagjának. Legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét,
39
pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a főigazgató, ha a Főigazgatóság felügyelete,
irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője,
pénzügyőre, ügykezelője tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a
fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől; nem
vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a 33/T. § (2)-(4)
bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(8)	A (6) bekezdéstől eltérően főigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal
legalább főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a
fegyelmi tanács tagjaként. Legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő
kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a NAV elnöke, ha - a
Központi Hivatalon kívül - a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetői
munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre, ügykezelője tekintetében a 33/L. § (2)
bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető
vezetői munkakörének szintjétől; nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont
személynél pedig a 33/T. § (2)-(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
(9)	A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve
jegyzőkönyvvezetőként összeférhetetlenség miatt nem vehet részt:
a)	az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetve annak hozzátartozója,
b)	az eljárás alá vont kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő hozzátartozója,
c)	akit a vizsgálat során, mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, illetve meghallgatása
szükséges, valamint
d)	akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
(10)	Ha a 33/J-33/L. § szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójával szemben áll fenn a (9)
bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok, a fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi
jogkör 33/M. § szerint kijelölt gyakorlója.”
23.	§ (1) A NAV tv. 34. §-át megelőző alcím és a 34-34/E. § helyébe, a következő alcímek
és rendelkezések lépnek:
„34. § (1) A fegyelmi tanács a tanács kijelölésétől számított 10 napon belül tárgyalást tart. A
tárgyalásról - beleértve a 34/A. § (1) bekezdés szerinti zárt ülést is - jegyzőkönyvet kell
vezetni.
(2)	A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az eljárás alá vont, illetve
képviselője az értesítést és a 33/Y. § (6) bekezdés szerinti iratokat a tárgyalás előtt legalább 3
munkanappal korábban megkapja.
(3)	A tárgyaláson a NAV-ot az ügy vizsgálóbiztosa képviseli. Az eljárás alá vont jogi
képviselőt is igénybe vehet, illetve kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdek-
képviseleti szerv, illetve az MKK, MRK képviselőjének a részvételét, illetve képviseleti
jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A képviselő személyére vonatkozó korlátozás
tekintetében a 33/S. § (3) bekezdést alkalmazni kell.
(4)	Ha az eljárás alá vont vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani
és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont személyt vagy
képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha az eljárás alá
vont vagy képviselője előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
(5)	A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat
szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat, egyéb bizonyítást folytathat. Az eljárási
cselekményekről készült iratokat az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell.
40
(6)	Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, újabb tárgyalást/tárgyalásokat
kell tartani.
34/A. § A fegyelmi tanács - kivéve, ha a fegyelmi eljárás felfüggesztésre került - az első
tárgyalástól számított legkésőbb 30 napon belül, zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. Nem hoz
érdemi döntést a fegyelmi tanács a zárt ülésén a 34/C. § (1) bekezdés szerinti esetben.
(2)	A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre
gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a
munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell
kiszabni.
(3)	A 33/G. § (4) bekezdés, illetve a 33/G. § (5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi
vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelemi vétséget egy
eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.
(4)	A fegyelmi vétséget megállapító határozatot kell hozni, de nem kell a határozatban
fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés
kiszabása is indokolatlan.
(5)	A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt -
rövid indokolással - kihirdeti. A fegyelmi tanács a kihirdetést követő 8 napon belül a döntést
megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet - kivéve a zárt
ülésen elhangzottakról szóló részt -, az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni
kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a
határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés
időpontjától kell számítani.
34/B. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
a)	annak tartama alatt az eljárás alá vont kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos
szolgálati jogviszonya megszűnt;
b)	a fegyelmi eljárás megindítására - figyelemmel a 33/P. § (3)-(4) bekezdésben
foglaltakra - a 33/P. § (1)—(2) bekezdésben meghatározott határidő után került sor;
c)	a cselekmény nem fegyelmi vétség;
d)	az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak
elkövetése nem bizonyítható;
e)	a fegyelmi vétséget nem az eljárás alá vont követte el;
í) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták;
g)	a 33/H. § szerinti felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a teljes fegyelmi eljárás során a fegyelmi
jogkör gyakorlója, az (1) bekezdés b)-g) pont szerinti esetekben a fegyelmi tanács eljárást
megszüntető határozatot hoz.
34/C. § (1) Ha a fegyelmi tanács zárt ülésen szótöbbséggel olyan fegyelmi büntetést tart
indokoltnak, melynek kiszabására a törvény szerint nem jogosult, érdemi döntés helyett a
hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetésre vonatkozó, a 34/A. § (2)-(3) bekezdés
figyelembevételével kialakított javaslat előterjesztéséről dönt.
(2)	A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét - rövid
indoklással - arról tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart
indokoltnak, ezért az ügy iratait döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel
rendelkező vezetőnek (illetve a kijelölt miniszternek) küldi meg.
41
(3)	A fegyelmi tanács a javaslatát 8 napon belül - indokolással ellátva - írásba foglalja, és a
fegyelmi eljárás során addig keletkezett iratokkal együtt megküldi a 33/J. § (5) bekezdés,
vagy a 33/J. § (6) bekezdés d) pont, vagy a 33/K. § (5) bekezdés szerinti vezetőnek. A 33/K. §
(2)	bekezdés szerinti esetben a fegyelmi tanács javaslatát a NAV elnöke küldi meg a kijelölt
miniszternek. A fegyelmi tanács a javaslatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet - kivéve a
jegyzőkönyvnek a zárt ülésen elhangzottakról szóló részét és a javaslatnak a fegyelmi
büntetésre vonatkozó indítványát -, az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével is közli.
Amennyiben az eljárás alá vont és a képviselője a tárgyaláson nem volt jelen, a fegyelmi
tanács az iratok megküldése mellett a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást is megadja.
(4)	A hatáskörrel rendelkező vezető a 33/J. § (5) bekezdésnek, illetve a 33/J. § (6) bekezdés
d)	pontnak, a 33/K. § (5) bekezdésnek megfelelően, a kijelölt miniszter a 33/K. § (3)-(4)
bekezdésnek megfelelően jár el.
(5)	A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV
elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető
kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5)
bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt
fegyelmi tanács vezetőjének is.
(6)	Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésnek megfelelően, illetve a NAV elnöke a
33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi
tanácsnak, a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalást tart, és a 34/A-34/B. §
megfelelő alkalmazásával érdemi döntést hoz az ügyben, de a törvény szerint a hatáskörét
meghaladó fegyelmi büntetést ez esetben sem szabhat ki.
A fegyelmi büntetés végrehajtása
34/D. § (1) A fegyelmi határozat jogerős, ha
a)	azt keresettel nem támadták meg, a kereset előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát
követő napon,
b)	a keresetet visszavonták, a visszavonás napjával, vagy ha a per szünetelés folytán szűnt
meg, a per megszűnésének napjával,
c)	a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül jogerősen elutasította, vagy a pert
jogerősen megszüntette, vagy jogerős ítéletet hozott, a bíróság határozatának a jogerőre
emelkedése napjával.
A jogerős határozatot - a (2)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel - a jogerőre emelkedésről
való, NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül végre kell hajtani.
(2)	A fegyelmi határozat a jogerőre emelkedéséig - a (4)-(5) bekezdés kivételével - nem
végrehajtható. Ha azonban a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a határozat
jogerőre emelkedése előtt a kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati
jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik.
(3)	Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a 33/G. § (3)
bekezdés b)-h) pontjában, illetve 33/G. § (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott jogerősen
kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a
büntetést vagy annak hátralévő időtartamát államigazgatási szervnél, illetve fegyveres
szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a
büntetés végrehajthatóságától számított 3 éven belül ismételten kormányzati szolgálati
jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít.
(4)	A hivatalvesztés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás
fegyelmi büntetést a fegyelmi határozatnak az eljárás alá vont személlyel, illetve ha
42
képviselővel járt el, a képviselővel való szabályszerű közlést követő 15 napon belül végre kell
hajtani.
(5)	A 33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség, illetve a 33/U. § (5) bekezdés
szerinti, a visszatartott összeg kifizetésére vonatkozó kötelezettség szempontjából a fegyelmi
határozatot az eljárás alá vont személlyel, illetve ha képviselővel járt el, a képviselővel való
szabályszerű közlés napjával kell jogerősnek tekinteni.
Eljárás a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem
függő bűncselekmény esetén
34/E. § (1) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben
a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő
kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a munkáltatói
jogkör gyakorlója - fegyelmi eljárás megindítása nélkül - az érintettet az állásából az eljárás
befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban
rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(2)	A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés
megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától
számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás
jogerősen felmentéssel, illetve a büntetőeljárás bármely szakaszában megszüntetéssel zárul. A
kifizetést a jogerős felmentést, illetve az büntetőeljárás jogerős megszüntetését tartalmazó irat
NAV általi tudomásszerzését követő 15 napon belül kell teljesíteni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bűncselekmény,
amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, a NAV tekintélyét, működésébe vetett
közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt az érintettnek a munkahelytől
való távoltartása indokolt.
(4)	Amennyiben az érintett a bűncselekmény elkövetését a büntetőeljárás során beismerte
vagy tetten érték, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre, a kormánytisztviselő, az
ügykezelő Kttv. 64. § (1) bekezdés szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2)
bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válását a
büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.”
(2)	A NAV tv. a következő alcímekkel és 34/F-34/Y. §-sal egészül ki:
„Kártérítési felelősség
A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló kártérítési felelőssége
34/F. § (1) Ha a foglalkoztatott nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából, a hivatásos szolgálati jogviszonyából,
illetve a munkaviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési
felelősséggel tartozik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét,
valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
(3)	A kártérítés mértéke - a (4)-(6) bekezdés kivételével - nem haladhatja meg a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyhavi illetményét, illetve a munkavállaló
egyhavi távolléti díjának összegét, vagy a tartósan külföldön foglalkoztatott
kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő egyhavi ellátmányát.
(4)	A károkozó kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő háromhavi illetménye
(ellátmánya) erejéig felel, ha
43
a)	a NAV gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok
súlyos megsértésével,
b)	az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c)	hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével
okozta a kárt, vagy
d)	a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás, parancs, teljesítéséből keletkezett,
amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.
(5)	A károkozó munkavállaló a (4) bekezdés a)-b) pont szerinti esetben háromhavi távolléti
díjának (ellátmányának) összege erejéig felel,.
(6)	Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
(7)	Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején a károkozó
által nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(8)	A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan
jogszabálysértő utasítás, parancs, rendelkezés kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve
ügykezelő általi teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított az
utasítást, parancsot, rendelkezést adó figyelmét - a Kttv. 78. § (4) bekezdésében, illetve a
Hszt. 69. § (2) bekezdésében meghatározott módon - előzőleg felhívta. Ilyen esetben a
bekövetkező kárért az utasítást, parancsot, rendelkezést kiadó felel.
(9)	A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár munkaviszonyra
vonatkozó szabályba ütköző utasítás munkavállaló általi teljesítéséből keletkezett.
34/G. § (1) A foglalkoztatott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett
hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, illetve a
bekövetkezett kár mértékéig felel az ilyen dolgok megrongálódása folytán keletkezett kárért.
(2)	A foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli,
ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több
személy részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt
valamennyi átvevőnek alá kell írnia. Ilyenkor az érintett meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a
dolgot helyette és nevében átvegye.
(3)	A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (2) bekezdés szerinti jegyzék vagy
elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy
tekintetében.
(4)	Mentesül a foglalkoztatott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan
külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(5)	Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a
foglalkoztatott mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.
(6)	Az (l)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét
és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.
34/H. § (1) Leltárhiány a raktárkezelésre szabályszerűen átadott és átvett vagyontárgyban
(tárgyi eszköz és készlet, a továbbiakban: raktári leltárkészlet) ismeretlen okból keletkezett, a
természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó
hiány. A raktári leltárkészletek azon körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés,
44
kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső
határát a NAV elnöke határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi
csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.
(2)	Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő, akinek a munkaköri leírásában
rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári
leltárkészlet raktárkezelése, illetve az a munkavállaló, aki a munkáltatóval kötött
leltárfelelősségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári
leltárkészlet raktárkezelésére, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül
felel.
(3)	A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha
a)	a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri leírása tartalmazza a
leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;
b)	a munkavállaló esetében a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodást
kötöttek a felek;
c)	a raktári leltárkészlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;
d)	a leltárhiányt a NAV által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes
leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.
(4)	A leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okiratok alapján felelős személy/ek, valamint a
raktári leltárkészletet kezelő más személy/ek a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.
(5)	Ha a leltárhiányért a (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelős személy olyan
munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett raktári leltárkészletet
állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.
(6)	Leltározásnál az érintett személy, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének
a lehetőségét biztosítani kell. Ha az érintett a képviseletéről nem gondoskodik, akkor a
munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására szakmailag alkalmas, pártatlan képviselőt
köteles kijelölni.
(7)	Az érintett, illetve akadályoztatása esetén képviselője a leltárfelvétel során, illetve a
leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.
34/1. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, úgy azt vétkességük arányában, ha ez nem
állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a foglalkoztatottak egyenlő arányban
viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
(2)	A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén - ide nem értve a 34/H. §
szerinti leltárhiányt - a foglalkoztatottak illetményük arányában felelnek.
(3)	Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
34/J. § (1) A kárért felelős a munkáltató vagyoni és nem vagyoni kárát köteles megtéríteni.
Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a munkáltató vagyonában beállott
értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell
megtéríteni, amely a munkáltatót ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy
kiküszöböléséhez szükséges.
(2)	A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való
megtérítését indokolják.
(3)	A vagyoni kár összegének meghatározásánál:
a)	a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is -
és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;
45
b)	ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a
károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe
venni.
34/K. § (1) A kártérítési jogkör gyakorlója - a 34/V. § (1) bekezdés kivételével - a
munkáltatói jogkör gyakorlója.
(2)	A kártérítési felelősség megállapítására a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a)	az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések (16/K. §) az irányadók,
b)	nem alkalmazhatók a fegyelmi jogkör gyakorlójának személyére vonatkozó
rendelkezések (33/J-33/L. §), ide nem értve az összeférhetetlensége esetére vonatkozó
rendelkezéseket (33/M. §),
c)	ha a kár összegének megállapítására
ca) szakértő igénybevételével kerül sor, illetve
eb) ha a 34/J. § (3) bekezdés a) pontja alapján kerül sor
és a szakértő eljárásának vagy a megrongált dolog kijavításának az időtartama a
vizsgálóbiztos (meghosszabbított) vizsgálati határidejét meghaladja, a vizsgálóbiztosnak a
vizsgálatot a kár összegének megállapítását követő 8 napon belül kell befejeznie;
d)	nem alkalmazhatók a fegyelmi eljárásnak az egyszerűsített eljárásra, a fegyelmi
tanácsra és a tárgyalás tartására, a póteljárásra vonatkozó rendelkezései.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 30 napon
belül határozattal érdemben dönt a kártérítési ügyben, vagy - ha a feltételei fennállnak - a
kártérítési eljárást megszüntető határozatot hoz.
(4)	Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás további tisztázását tartja indokoltnak,
úgy kártérítési póteljárást rendel el, amiről a vizsgálóbiztost és a károkozót értesíti. A
vizsgálóbiztos a kártérítési póteljárás során a vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint jár el, és
az annak befejezését követő 3 munkanapon belül a kártérítési póteljárás során keletkezett
iratokat és a kiegészítő jelentését köteles megküldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a
károkozónak. Kártérítési póteljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30
nappal meghosszabbodik.
(5)	A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2) bekezdésben foglaltak azzal az
eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el
kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a nyomozóhatóság, illetve a bíróság jogerős
határozatáról való, NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte
után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem
lehet kötelezni.
(6)	A (2)-(5) bekezdéstől eltérően, ha a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonya,
hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a
munkáltató a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítása érdekében ilyenkor az (5) bekezdésben
meghatározott határidőn belül lehet bírósághoz fordulni.
(7)	A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege
ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezető értesíti a
kártérítési eljárás megindításáról a károkozót. Ilyen esetben az értesítésben - az adott
károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett - a károkozót fizetésre
kell felszólítani. Amennyiben a károkozó az értesítés közlésétől (16/G. §) számított 8
46
munkanapon belül a kártérítési felelősségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban
elismeri, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és nem kell határozatot hozni, továbbá
ilyen esetben - amennyiben a (10) bekezdés szerinti tájékoztatás szabályszerűen megtörtént -
a kártérítési ügy bírósági felülvizsgálata kizárt.
(8)	Ha a (7) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidőig
nem teljesít, a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a 28/D. § (2) bekezdés
szerinti, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásnak minősül, és a
munkáltató az értesítésben megjelölt határidőtől számított, a Ptk. szerinti kamattal növelt
követelését - a 28/D. § (2) bekezdésben, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott módon - a károkozó illetményéből, munkabéréből levonhatja. Amennyiben a
károkozó kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya,
munkaviszonya a követelés teljes megtérítése előtt megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a
munkáltató a (7) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és a károkozó (7) bekezdés szerinti
nyilatkozata alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet.
(9)	Ha a károkozó a (7) bekezdés szerinti értesítésre nem nyilatkozik, vagy a kártérítési
felelősségét, annak mértékét illetve a kártérítés összegét az írásbeli nyilatkozatában nem
ismeri el, a kártérítési eljárást - az annak megindulásáról szóló újabb értesítés nélkül - az
általános szabályok szerint kell lefolytatni.
(10)	A (7) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót a (7)-(9) bekezdésben foglaltakról
tájékoztatni kell.
(11)	A károkozó a (7) bekezdés szerinti esetben is kérheti a munkáltatói jogkör
gyakorlójától, illetve a 34/M. § szerinti esetben a NAV elnökétől a 34/L. § szerinti
méltányosság gyakorlását, fizetési könnyítés engedélyezését. Ilyen esetben a kérelem
elbírálására a 34/L. § (5)-(7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(12)	Nem alkalmazható a (7)-(l 1) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a
kártérítési felelősség leltárhiány alapján áll fenn.
34/L. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban
kérelemre a foglalkoztatottat rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés
alól részben vagy egészben mentesítheti (méltányosság). Ennek során különösen a károkozó
cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségét, valamint egyéb sajátos
körülményeit, a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetét, valamint egyéb körülményeit, a
jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.
(2)	Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel a munkáltatói jogkör
gyakorlója a kártérítést megállapító határozatban kérelemre a kártérítés levonását
elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet (fizetési könnyítés).
(3)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének lehetőségére a vizsgálóbiztos a
vizsgálat során köteles felhívni a foglalkoztatott figyelmét.
(4)	Az (l)-(2) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés ellen az érintett
közvetlenül bírósághoz fordulhat; a döntés bírósági felülvizsgálatát a kártérítési felelősségét
megállapító határozat elleni keresetében kérheti.
(5)	Az érintett a körülményeiben bekövetkezett lényeges változásra tekintettel - a kártérítés
összegének megfizetéséig - utólag is előterjesztheti az (l)-(2) bekezdés szerinti kérelmet. A
kérelem tárgyában a munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül önálló határozattal dönt,
kivéve, ha a foglalkoztatott a kártérítést megállapító határozat bírósági felülvizsgálatát kérte,
és a bíróság az ügyben még nem hozott jogerős döntést. Ilyen esetben a kérelmet a jogerős
bírósági döntésnek a munkáltatói jogkör gyakorlójához történt kézbesítéstől számított 15
napon belül kell elbírálni.
47
(6)	Ha az (5) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az
elbírálásra rendelkezésre álló határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem
előterjesztésétől a döntés közléséig a kérelmező fizetési kötelezettsége, illetve a munkáltató
28/D. § szerinti illetményből való levonási joga szünetel.
(7)	A foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntés
felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.
34/M. § A foglalkoztatott kártérítési felelősségének megállapítására, illetve - a 34/L. §-tól
eltérően - a kártérítés alóli mentesítésre, továbbá fizetési könnyítés engedélyezésére egymillió
forintot meghaladó kár esetén a NAV elnöke jogosult. Egyebekben a 34/L. § rendelkezései az
irányadók.
A munkáltató kártérítési felelőssége
34/N. § (1) A munkáltató a foglalkoztatottnak a kormányzati szolgálati jogviszonyával,
hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért
vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.
(2)	Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a)	a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett
számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy
a kárt elhárítsa, vagy
b)	a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3)	Ha a foglalkoztatott a tevékenységét rendeltetésszerűen a munkavégzési helyén, illetve
a szolgálatteljesítési helyén kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát ellenőrzési
körön belül esőnek kell tekinteni.
(4)	Nem kell megtéríteni
a)	azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a
károkozás idején nem volt előre látható,
b)	a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő, vagy amely
abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(5)	A foglalkoztatottnak kell bizonyítania, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati
jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával, munkaviszonyával okozati
összefüggésben következett be.
(6)	A kár megtérítésére a 34/J. § (l)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
(7)	Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése, kormányzati érdekből történő kirendelése
vagy határozott idejű áthelyezése esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges.
34/0. § (1) A munkáltatót a 34/N. § szerint terheli a felelősség a foglalkoztatott
munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
(2)	A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését
vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges
dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a
munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.
34/P. § (1) Kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony,
munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt,
munkabért, valamint azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni,
amelyekre a károsult a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony,
48
munkaviszony alapján az illetményén, munkabérén felül jogosult, feltéve, ha azokat a
károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.
(2)	A kormányzati szolgálati jogviszonyon, hivatásos szolgálati jogviszonyon,
munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres,
jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.
(3)	Meg kell téríteni a dologi kárt, továbbá azt a kárt is, amelyet a foglalkoztatott a
sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el,
valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát, továbbá a sérelemmel, illetve ennek
elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.
(4)	Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak
munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.
(5)	A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés
megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.
(6)	A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban
okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe
venni.
(7)	A munkáltató köteles megtéríteni a foglalkoztatott hozzátartozójának a károkozással
összefüggésben felmerült kárát is.
(8)	Amennyiben a foglalkoztatott meghal, az eltartott hozzátartozó a (7) bekezdésben
foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely
szükségletének - a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető illetményét, munkabérét,
jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
34/Q. § A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
a)	az elmaradt illetményre eső mindazon járulékot, amely a társadalombiztosítási
szabályok szerint - mint jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) - nem képez
járulékalapot,
b)	a társadalombiztosítás által nyújtott ellátást;
c)	amit a foglalkoztatott megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett
volna;
d)	amihez a foglalkoztatott (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával
hozzájutott;
e)	amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott
hozzá.
34/R. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell
megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy vele szemben tartásra jogosult
hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(2)	Amennyiben a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a
munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes
anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
34/S. § (1) Amennyiben a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás
következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti a károsult, a munkáltató, vagy
felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító.
(2)	A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás - az í) pont esetében
munkabérváltozás - mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni
49
a)	az illetmény-összetevők mértékét befolyásoló jogszabályváltozás nyomán a
munkáltatónál a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyőr tekintetében azonos
rendfokozatú) kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt megillető illetmény-változás
mértékét,
b)	a rendszeres illetménypótlékra való jogosultságot érintő jogszabályváltozás, illetve
NAV szabályzat változása nyomán a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő
kormánytisztviselőt, pénzügyőrt megillető illetménypótlék változás mértékét,
c)	a károsulttal azonos besorolású (valamint pénzügyőr tekintetében azonos rendfokozatú)
kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a törvény szerinti előmenetel alapján megillető
illetményváltozás mértékét,
d)	a munkáltatónál az ügykezelők tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves
illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor ügykezelő
besorolású volt,
e)	a munkáltatónál személyi illetményben részesülők tekintetében ténylegesen
megvalósult átlagos éves illetményváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem
bekövetkezésekor személyi illetményben részesült,
í) a munkáltatónál a munkavállalók tekintetében ténylegesen megvalósult átlagos éves
munkabérváltozás mértékét, amennyiben a károsult a sérelem bekövetkezésekor
munkaviszonyban állt.
(3)	A munkáltató és a biztosító a szükséghez képest a foglalkoztatottól, illetve közeli
hozzátartozójától, hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi
viszonyairól évente igazolást kérhet.
(4)	A (2) bekezdés szerinti változásokról a munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti.
34/T. § (1) A munkáltató - kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése, kormányzati
érdekből történő kirendelése, határozott idejű áthelyezése az a munkáltató, akinél a kár
bekövetkezett - a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a
károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon
belül - indokai közlése mellett - írásban nyilatkozik. Munkáltatók egyetemleges felelőssége
esetén, ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a munkáltatóhoz terjeszti elő, akinél a kár
bekövetkezett, a kárigényre 30 napon belül kell nyilatkozni.
(2)	Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében az
(1)	bekezdés szerinti felhívást és nyilatkozatot az a szerv teszi meg, illetve a kárigényt ahhoz
a szervhez kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.
(3)	Munkáltatók egyetemleges felelőssége esetén a munkáltatók haladéktalanul
tájékoztatják egymást a károkozásról, annak mértékéről, körülményeiről és a kártérítési
igénnyel kapcsolatos álláspontjukról.
34/U. § (1) Az elévülés (16/K. §) szempontjából önállónak kell tekinteni
a)	az illetmény és a táppénz,
b)	az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent
kereset, valamint
c)	az illetmény, illetve a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj,
baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás
különbözetének megtérítése iránti igényt. E bekezdés alkalmazásában az illetmény alatt a
munkavállalók tekintetében az elmaradt jövedelmet kell érteni.
50
(2)	Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb
elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények
esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3)	Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a)	a táppénz, illetve a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,
b)	attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés,
egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,
c)	a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy
rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik.
(4)	Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a
jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a 34/T. §-
bán meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg
járadékigény nem érvényesíthető.
A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő és a munkavállaló kártérítési
felelősségének, illetve a munkáltató kártérítési felelősségének közös szabályai
34/V. § (1) A NAV elnöke bármely foglalkoztatott kártérítési felelősségét érintő ügyében,
illetve bármely munkáltatói kártérítési felelősség tárgyát érintő ügyben magához vonhatja a
kártérítési jogkör gyakorlását.
(2)	A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII.
fejezetét és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó XIV. fejezetét - a (3) bekezdés
kivételével - nem kell alkalmazni.
(3)	A munkavállalóval kötött leltárfelelősségi megállapodásra az Mt. 184. §-át - a
csoportos leltárfelelősségi megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével - alkalmazni
kell.
(4)	A foglalkoztatottak kártérítési felelősségével, illetve a munkáltató kártérítési
felelősségével kapcsolatos eljárások, az ahhoz kapcsolódó méltányossági és fizetési
könnyítési eljárások részletes szabályait a NAV elnöke állapítja meg.
A bírósági eljárás
34/W. § (1) A kormánytisztviselő, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonyból
származó igényének érvényesítése érdekében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a (4)
bekezdés a)-i) pontjaiban és (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az igény
érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül - közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(2)	A pénzügyőr a hivatásos szolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése
érdekében a (4) bekezdés a)-i) pontjaiban, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott
esetekben közvetlenül, a (4) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott esetekben az ott
meghatározott döntést követően bírósághoz fordulhat.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény, vagy
a Kttv., illetve a Hszt. megengedi.
(4)	A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30
napon belül lehet a bírósághoz benyújtani
a)	a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésével;
b)	a kinevezés, a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításával;
51
c)	az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással;
d)	a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival;
e)	a fizetési felszólítással kapcsolatos ügyben, kivéve, ha azt e törvény kizárja;
í) a fegyelmi felelősséget megállapító határozattal;
g)	a kártérítési felelősséget megállapító határozattal;
h)	a kártérítési felelősséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált
méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel;
i)	a 34/E. §-on alapuló állásból való felfüggesztéssel
kapcsolatos ügyekben, továbbá
j) ha a pénzügyőr szolgálati panaszát, illetve az elsőfokú határozat elleni fellebbezését
elutasították;
k) ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt
miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az í) pont alapján támadható meg a bíróságnál.
(5)	A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott
munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, illetve a nyilatkozat elmulasztása
esetén a kártérítési igény érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére
vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
(6)	Megállapodás megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás
eredménytelenségének megállapításától (16/1. § (6) bekezdés) számított 30 napon belül lehet
előterjeszteni.
(7)	A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a
bírósághoz
a)	a kártérítési felelősséget megállapító határozattal, illetve
b)	a kártérítési felelősséget megállapító határozattal vagy önálló határozattal elbírált
méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem tárgyában hozott döntéssel
szemben.
(8)	A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek, a munkavállalónak a pert
akkor is a munkáltató ellen kell megindítania, ha a keresettel megtámadott döntést nem a
munkáltatói jogkör gyakorlója hozta.
(9)	A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a
keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(10)	A (4) bekezdés b)-k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság
jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata,
és a (4)-(5) bekezdése szerinti esetet, továbbá ide nem értve a (4) bekezdés d) pontja szerinti
esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti eltérítést. Ha a
teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet
alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az
eltérítés időpontjától számítva a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell
fizetni.
(11)	A (7) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a sérelmezett határozat a bíróság jogerős
döntéséig nem hajtható végre.
52
(12)	Az érdekképviseleti szerv, valamint a munkáltató az e törvényből, vagy a Kttv.-ből,
illetve a Hszt.-ből származó igényét - a munkáltató esetében kivéve, ha e törvény, vagy a
Kttv. illetve a Hszt. eltérően rendelkezik - bíróság előtt érvényesítheti.
34/X. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr,
az ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát
jogellenesen szüntette meg, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő abban az esetben
kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha
a)	a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [Kttv. 10. § (1)
bekezdés, Hszt. 5. §], illetve felmentési védelembe (Kttv. 70-71. §, Hszt. 58. § és 58/A. §)
ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó egyéb
rendelkezéseket [Kttv. 57. § (4) bekezdés és 63. § (4) bekezdés, illetve e törvény 17/C. § (1)
bekezdés], vagy
b)	a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő kormányzati szolgálati
jogviszonyát, hivatásos szolgálati jogviszonyát a Kttv. 201. § (1) bekezdésébe, illetve a Hszt.
34/B. § (1) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy
c)	a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés,
hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés nem áll arányban
az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy
d)	a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy
e)	a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a jogviszony közös megegyezéssel
történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
(2)	A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az
ügykezelő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha az érintett
továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minősül különösen, ha
a)	a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkaköre megszűnt,
b)	a munkakörét betöltötték,
c)	a munkáltatónál létszámcsökkentés van folyamatban az ítélet jogerőssé válásakor,
d)	a munkáltatónál nincs üres álláshely.
(3)	Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben
előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné,
de ilyen esetben a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a
szabályos felmentés utolsó napjáig tart.
(4)	Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a kormánytisztviselő, a pénzügyőr,
az ügykezelő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes
megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek
(egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő
gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt
kell tekinteni, ha az érintett az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a
munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési
megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló
jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá
maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az
elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve az érintett felmerült kárának a megtérítésével
kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
53
(5)	Ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony az (1)
bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, az ügykezelő az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri vagy a
bíróság mellőzi az érintett eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a kormányzati
szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat
jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (4) bekezdésben foglaltakon felül - a
bíróság a munkáltatót az eset összes körülményének, így különösen a jogsértés és annak
következményei súlyának mérlegelésével, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő
legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(6)	Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt nem az (1)
bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a kormányzati szolgálati jogviszony,
hivatásos szolgálati jogviszony - a (3) bekezdés kivételével - a megszüntetésről szóló
jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de az érintett részére - az eset összes
körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése
alapján - legalább két, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalánykártérítést
kell fizetni.
(7)	A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben
foglalt kötelezettségének (kárenyhítés).
(8)	E § rendelkezéseit a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell.
Értelmező rendelkezések
34/Y. § (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más
jogszabályok alkalmazásában:
a)	állományilletékes parancsnok: az elnök, az informatikai feladatokat ellátó intézet, a
humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet, a bűnügyi főigazgatóság, a középfokú
vámszervek főigazgatója, és a regionális bűnügyi igazgatóság, valamint az alsó fokú
vámszervek igazgatója;
b)	áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külső áthelyezés;
c)	munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;
d)	pályakezdő: az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, aki a besorolása alapjául szolgáló
iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási
jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;
e)	pénzügyi nyomozó:
ea)	az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati
feladatait látja el,
eb)	a NAV állományában lévő azon személy, aki az ea) pont szerinti feladatokat
kormánytisztviselőként látja el;
í) munkavégzési hely/szolgálatteljesítési hely a munkáltató székhelye, illetve azon
telephelye (kihelyezett szervezeti egység, ügyfélkapcsolati hely/ügyfélszolgálat, kirendeltség),
ahol az érintett munkáját szokásosan végzi, ha pedig a munkáját szokásosan a munkáltató
székhelyén, telephelyén kívül végzi, ahol közvetlen vezetője felé beszámolási kötelezettségét
teljesíti;
g)	a munkáltató szervezetszerű működési területe: az a földrajzilag körülhatárolt területrész,
ahol az adott NAV szerv a hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabály alapján a
54
hatáskörébe utalt feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, és ahol a szerv állományába
tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő a munkaköri kötelezettségét köteles ellátni;
h)	munkáltató: a NAV-nak az a központi, középfokú, illetve alsófokú szerve, amelynek
állományába a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő, munkavállaló tartozik;
i)	szervezeti egység, a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezető (ideértve az
osztályt vezető főosztályvezető-helyettest is), illetve főosztályvezető vezet, valamint a
kirendeltség.
(2)	E törvény alkalmazásában:
a)	belső áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés; a belső áthelyezés nem eredményezi
a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését;
b)	külső áthelyezés: a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében a közigazgatási szervek
közötti áthelyezés, a hivatásos állományúak tekintetében a NAV elnöke és az érintett
miniszter megállapodása alapján a NAV és más fegyveres szerv között történő áthelyezés,
továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti
jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.
(3)	A belső áthelyezés esetén követendő eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja
meg.
(4)	Az országos parancsnok részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a NAV
elnöke gyakorolja.
(5)	Ahol a Hszt.
a)	országos parancsnokságot említ, azon a NAV tekintetében a NAV Központi Hivatalát;
b)	szervezeti egységet említ, azon a NAV tekintetében a központi szerveket, a középfokú
szerveket és az alsó fokú szerveket;
c)	beosztási illetményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletményt;
d)	alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény és
rendfokozati illetmény együttes összegét
kell érteni.
(6)	A 31. § (2)-(3) bekezdés alkalmazásában kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött
idő alatt a Kttv. 150. § (3) bekezdése alapján, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött
idő alatt a Hszt. szolgálati idő számítására vonatkozó rendelkezései alapján megállapított
jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyban töltött időt kell érteni.
(7)	E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót,
hozzátartozó alatt a Ptk. szerinti közeli hozzátartozót és hozzátartozót kell érteni.
(8)	Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a
rendszeres pótlékok, valamint - pénzügyőr esetén - a rendfokozati illetmény együttes
összegét kell érteni
a)	az érvénytelenség jogkövetkezményeire,
b)	a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására,
c)	az átirányításra,
d)	a jubileumi jutalom mértékére,
e)	a túlmunkára,
í)	a tanulmányi célú mentesítésre,
55
g)	a fegyelmi és a kártérítési felelősségre,
h)	a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem
függő bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.”
24.	§ A NAV tv. 36. § (1) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
,,e) a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb
jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező
áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és
eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az
ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru
birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során
jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését,
f)	bűncselekmény gyanúja esetén halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás
foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a
szükséges intézkedések megtételére; amennyiben az intézkedő pénzügyőr pénzügyi nyomozó,
a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó
bűncselekmény gyanúja esetén ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő
pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy
ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés
szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas
állapotban van,
g)	bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét
rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából
elfogni és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz előállítani. Az előállítás csak
a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az
időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének
vezetője, illetve az előállítást foganatosító kirendeltség operatív vezetését ellátó vezető egy
alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az
előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell
kiállítani,”
25.	§ (1) A NAV tv. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NA V nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása
érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek
nyilvántartásából átveheti:)
,,b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket,
szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig,”
(2)	A NAV tv. 72. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV nyomozó hatósága a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak
ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított
szervek nyilvántartásából átveheti:)
,,e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban
résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és
56
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett
utolsó adatot követő húsz évig,”
(3)	A NAV tv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A NAV adott nyomozóhatósági eljárást lefolytató szervének (bűnügyi főigazgatóság,
bűnügyi főigazgatóság középfokú szerve) vezetője az (1) bekezdés b)-h) pontjaiban
meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az
érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett tájékoztatáshoz,
helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását - írásban, a bírósági
jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás
lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó indokolással ellátva - megtagadhatja vagy
korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását
akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a
megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011.	évi CXII. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezés mellett e §-ra kell hivatkozni. Az adat-
hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban
résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.”
26.	§ A NAV tv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) A NAV nyomozó hatósága az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió
jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére
bűnüldözési célból személyes és bűnüldözési adatokat továbbíthat vagy vehet át az Európai
Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott
meghatározott adatkörben és időtartamban.
(2)	A NAV nyomozó hatósága által kezelt személyes és bűnüldözési adat harmadik ország,
valamint az (1) bekezdésben nem említett nemzetközi szervezet részére bűnüldözési célból
nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben és időtartamban az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén is csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az
átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.
(3)	Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy
adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.
(4)	A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett adatátadásokról az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint
adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.”
27.	§ A NAV tv. 81. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
,,c) a NAV állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök tekintetében a
képesítésre vonatkozó részletes szabályokat. ”
28.	§ A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
,,h) azokat a képzettségeket, végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú
szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni.”
29.	§ A NAV tv. a következő 98/H- 98/K. §-sal egészül ki:
„98/H. § A 2012. december 31-én a NAV állományába tartozó, hivatásos munkakört
betöltő, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú
57
szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. A nem hivatásos munkakört
betöltő, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőrnek a középfokú
szaktanfolyamot hivatásos munkakörbe helyezésétől számított 3 éven belül kell elvégeznie.
Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére
önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be,
illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.”
98/1. § Annak a kormánytisztviselőnek, akinek az illetményét a 23. § (3) bekezdésének,
illetve a 24. § (7) bekezdésének a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.
törvény módosításáról szóló 2012. évi ............. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. III.
tv.). 13. §-14. § §-ával történő módosítása érinti, illetménye - a 25. § alapján végrehajtott
illetményeltérítés kivételével - a 23. § (3) bekezdésben, illetve a 24. § (7) bekezdésben
meghatározott alsó fokú adóztatási szerv állományában nem lehet kevesebb, mint a 2012.
december 31-én hatályos illetménye.
98/J. § (1) Ha a 2012. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi
állományában álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő a NAV Mód. III. tv. 22.
§-ával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2013. január 1-jével összeférhetetlen
helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2013.
január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti
kérelmet előterjeszteni. Egyebekben - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 33/F. § (l)-(2)
bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az
összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló
írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó
felszólítást is.
98/K. § (1) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárásra a
2012.	december 31-én alkalmazandó rendelkezések az irányadók.
(2)	A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt a
NAV Mód. III. tv. hatálybalépését követően megindult fegyelmi eljárás során - a fegyelmi
büntetések, fenyítések kivételével - a NAV törvénynek a NAV Mód. III. tv. - 22. §-23. §-
ával megállapított, a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fegyelmi
büntetések, fenyítések tekintetében a fegyelmi vétség elkövetésekor alkalmazandó
rendelkezések az irányadók, ideértve a fegyelmi büntetés, fenyítés hatályára vonatkozó
rendelkezéseket is.
(3)	A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés, fenyítés
hatálya a fegyelmi büntetés, fenyítés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig
tart.
(4)	A NAV Mód. III. tv. hatálybalépése előtt bekövetkezett károsodás esetén a kártérítési
felelősségre a kár bekövetkezésének időpontjában alkalmazandó rendelkezések az irányadók.”
30.	§ A NAV tv. a következő alcímmel és 98/L. §-sal egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
98/L. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.”
31.	§ A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
32.	§ (1) A NAV tv. 4. § (1) bekezdésében a „valamint a közép- és alsó fokú adóztatási
szervek” szövegrész helyébe az „,a közép- és alsó fokú adóztatási szervek, valamint a (2a)
bekezdés szerinti szerv” szöveg, a (2) bekezdésében a „valamint a közép- és alsó fokú
58
vámszervek” szövegrész helyébe az „,a közép- és alsó fokú vámszervek, valamint a (2a)
bekezdés szerinti szerv” szöveg lép.
(2)	A NAV tv. 12. § (2) bekezdésében a „felettes szerve az elnök” szövegrész helyébe a
„felettes szerve - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az elnök” szöveg lép.
(3)	NAV tv. 13. § (4) bekezdés i) pontjában a „végelszámolásban” szövegrész helyébe a
„végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban”, az (5) bekezdés d) pontjában a
„vámokmányok” szövegrész helyébe a „vámokmányok, illetve a vámeljárások” szöveg lép.
(4)	A NAV tv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgálati viszonyban” szövegrész
helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyban” szöveg, a 17/B. §-ában a „szolgálati
viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyát” szöveg lép.
(5)	A NAV tv. 17. § (1) bekezdésében az „A NAV hivatásos állományú tagjaira a Hszt. 2.
§ a)-b), e)-í), h), m), és s) pontja,” szövegrész helyébe az „E törvény alkalmazása során a
Hszt. 2. § a)-b), e)-f), h), j), m) s) és v) pontja,” szöveg, a „4. § (4)-(5) bekezdése,”
szövegrész helyébe a „4. § (4)-(5) bekezdése, 7-13. §-a,” szöveg, a „40. § (1) bekezdése és a
(2) bekezdés első mondata, 45. §-a, 46. § (2) bekezdés a)-b) pontja, 47. §-a,” szövegrész
helyébe a „40. §-a, 44. § (1) bekezdés i) pontja, 45-47/A. §-a,” szöveg, a „49. § (2)-(3)
bekezdése,” szövegrész helyébe a „49. § (l)-(3) bekezdése, 50. §-a, 56. § (5) bekezdése, 62.
§-a,” szöveg, a „73. §-a,” szövegrész helyébe a „73. §-a, 74. §-a,” szöveg, a „90. §-a, 99-103.
§-a,” szövegrész helyébe a „87-92. §-a, 95-103. §-a,” szöveg, a „110. §-a, 111. § (3)
bekezdése, 116/A. §-a, 118. § (2)-(3) bekezdése, 123. § (1) bekezdés g) pontja, 125. § (3)
bekezdése, 126. § (4) bekezdése, 129. § (1) bekezdése,” szövegrész helyébe az „a 107. §-a a
beosztásból való felfüggesztés tekintetében, illetve a 107. § (1) bekezdés utolsó mondata,
110-111. §-a, 113-115/A. §-a, 116/A-116/C. §-a, 118. § (l)-(3) bekezdése, (5) bekezdés a)
pontja és (6) bekezdése, 119-178. §-a,” szöveg, a „210/A. §-a,” szövegrész helyébe a „ 196—
197. §-a, 210—210/A. §-a,” szöveg, az „az 1., 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei” szövegrész
helyébe a „az 1., 2., 4., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei” szöveg lép.
(6)	A NAV tv. 17. § (2) bekezdésében a „kizárólag pénzügyőr tölthet be” szövegrész
helyébe a „kizárólag pénzügyőr tölthet be (hivatásos munkakör)” szöveg, a „pénzügyőr nem
foglalkoztatható” szövegrész helyébe a „pénzügyőr kizárólag egyedi elnöki engedély alapján,
kivételesen indokolt esetben foglalkoztatható” szöveg, a „szolgálati viszonyát és
előmenetelét” szövegrész helyébe a „, hivatásos szolgálati jogviszonyát és előmenetelét”
szöveg lép.
(7)	A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdésében a „kiváló eredménnyel” szövegrész helyébe a
„kitűnő minősítésű diplomával” szöveg lép.
(8)	A NAV tv. 18. §-ában az „A NAV kormánytisztviselői és ügykezelői tekintetében a
Kttv. 45. § (1) bekezdése,” szövegrész helyébe az „E törvény alkalmazása során a Kttv. 14-
25.	§-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a,” szöveg, a „84-87. §-a, 101. § (l)-(5)
bekezdése, 116-117. §-a,” szövegrész helyébe a „80-82. §-a, 84-87. §-a, 96-98. §-a, 100—
108. §-a, 110-117. §-a,” szöveg, a „190. §-a,” szövegrész helyébe a „152. § (l)-(2)
bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155-175. §-a, 190. §-a, 192-194. §-a,” szöveg, az
„5. pontja, 6. pont b) és d) alpontja, 7. pontja,” szövegrész helyébe a „4. és 5. pontja, 6. pont
a)-b) és d) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja,” szöveg lép.
(9)	A NAV tv. 18/A. § (2) bekezdésében, a 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, a
(3a) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati
szolgálati jogviszony” szöveg, a 20. § (5) és (7) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdés a)-d)
pontjában, a (3) bekezdés b)-d) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszonyban” szövegrész
helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyban” szöveg, a 82. § í) pontjában az „a
59
kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőként kormányzati
szolgálati jogviszony” szöveg lép.
(10)	A NAV tv. 18/A. § (4) bekezdésében a „pszichológus kezelheti” szövegrész helyébe a
„pszichológus, valamint a vizsgálat lefolytatásában résztvevő asszisztens kezelheti” szöveg
lép.
(11)	A NAV tv. 20. § (5) bekezdésében az „oklevelet szerzett” szövegrész helyébe az
„oklevelet szerzett, valamint azt aki egyébként jeles minősítésű oklevéllel rendelkezik”
szöveg lép.
(12)	A NAV tv. 20/D. § (3) bekezdésében az „és az illetménykiegészítés” szövegrész
helyébe a „, az illetménykiegészítés és a pénzügyőrök esetén a rendfokozati illetmény” szöveg
lép.
(13)	A NAV tv. 25. § (1) bekezdésében a „teljesítményértékelése alapján” szövegrész
helyébe a „teljesítményértékelése, illetve az ügykezelő szakmai munkájának értékelése
alapján” szöveg, a (2) bekezdésében az „átsorolására kerül sor” szövegrész helyébe az
„átsorolására, illetve belső áthelyezésére kerül sor” szöveg lép.
(14)	A NAV tv. 26/B. § (2) bekezdés első mondatában az „illetménypótlékra” szövegrész
helyébe az „egészségügyi pótlékra” szöveg lép.
(15)	A NAV tv. 31/B. § (3) bekezdésében a „a címzetes főmunkatársi címmel a
főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül” szövegrész helyébe a „a
címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a
pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltő a főmunkatárs besorolási fokozat 15-ös fizetési
fokozatába kerül” szöveg lép.
(16)	A NAV tv. 53. § (2) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszony, illetve
munkajogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati
jogviszony, illetve munkaviszony” szöveg, a 60. § (3) bekezdésében a „szolgálati
jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg, a
„kormánytisztviselői jogviszonya” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati
jogviszonya” szöveg lép.
(17)	A NAV tv. 6. számú mellékletében foglalt táblázat A oszlop 8. sorában az „Igazgató-
helyettes” szövegrész helyébe az „Igazgatóhelyettes” szöveg lép.
33.	§ Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
34.	§ A 32. § (16) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
35.	§ Hatályát veszti a NAV tv.
1.	13. § (4) bekezdés f) pontja,
2.	13. § (4) bekezdés h) pontjából a „az államháztartásról szóló törvény végrehajtására
kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi
költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető
hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá a” szövegrész,
3.	17/E. §-a,
4.	17/F. §-a,
60
5.	17/H. § (2) és (4) bekezdése,
6.	18. § utolsó mondata,
7.	23. § (2) bekezdésében a „vonatkozó” szövegrész,
8.	26/B. § (2) bekezdés harmadik mondata,
9.	31. § (2) bekezdés záró szövegrészében az „(alapilletménynek,
illetménykiegészítésnek és rendszeres pótlék/oknak)” szövegrész,
10.	71. § (4) bekezdés második mondata,
11.	81. § (2) bekezdés f) pontja,
12.	82. § f) pontjában a „, beosztásokat” szövegrész,
13.	82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „, valamint a munkakör betöltéséhez szükséges
képzettségi (végzettségi) feltételeket” szövegrész,
14.	82/A. § (1) bekezdés b) pontja,
15.	6/A. számú melléklete.
36.	§ Hatályát veszti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében az „és a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal” szövegrész.
61
1. melléklet a 2012. évi......törvényhez
„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
	A	B	C	D	E
1	Sorszám	A hatáskör	Munkáltatói jogkör megnevezése	A jogkör gyakorlója	
2		területe		a kijelölt miniszter	NAV elnöke
3	1.	Hivatásos	Hivatásos állományba vétel		
4		szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések	tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
5			főtiszt, tiszt esetében		X
6			Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése		
7			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz	X	
8			főtiszt, tiszt esetében		X
9			Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése		
10			tábornok esetében	X	X
11			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
12			Hivatásos állományba visszavétel		
13			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz	X	
14			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
15	2.	Rendfokozatot	Első tiszti kinevezés		X
16		érintő döntések	Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés		
17			tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhöz	X	
18			ezredesi előléptetés		X
19			főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése	X	X
20	3.	Hivatásos szolgálati	Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése	X	
22		jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések	Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése		X
22	4.	Fegyelmi hatáskörök	Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása, arra vonatkozó javaslat előterjesztése		
23			tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz	X	
62
24			főtiszt, tiszt esetében kiszabása		X
25			Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása		
26			tábornok esetében		A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelm i tanács
27	5.	Vezényléssel	Külszolgálatra történő vezénylés		
28		kapcsolatos intézkedések	tábornok esetében	X	
29			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
30			Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés		
31			tábornok esetében	X	
32			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
33			Vezénylés más szervhez	X	X
34			Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés		
35			tábornok esetében	X	
36			főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében		X
37	6.	Egyéb döntések	Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása	X	
38			Tábornok illetménynélküli szabadságának engedélyezése	X	X
39			Elhunytak minősítése		
40			hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás	X	
41			fegyveres szerv halottjává nyilvánítás		X
42			Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés	X”	
63
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Javaslat célja az integrációs folyamat következő lépéséhez szükséges szabályozás
kialakítása. Ennek érdekében új típusú szervként nevesíti a Javaslat a NAV középfokú adó- és
vámszervét, amely olyan főigazgatóság kormányrendeletben történő létrehozásának
lehetőségét biztosítja, amely egyaránt ellát állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat,
tehát amely egyszerre adóztatási szerv és vámszerv. A középfokú adó- és vámszerv irányítása
alatt elkülönült alsó fokú adóztatási szerv(ek) és vámszerv(ek) működnek, de egységes
irányítás mellett. Ez a szervezeti megoldás hatékony, összehangolt működést tesz lehetővé,
ugyanakkor olyan területre koncentrál, ahol - a teljes régiós integrációhoz képest - az
integráció folyamatának továbbvitele nem jár jelentős kockázattal. Ez utóbbi tényezőt ugyanis
az integrációs folyamat alakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni, a költségvetési
bevételek biztosításának zavartalansága elsődleges szempont.
A Javaslat célja továbbá a mindennapi munka során - legyen az akár a NAV
alaptevékenysége, akár a NAV belső, főként személyügyi feladatainak ellátása - felmerült
azon kérdések rendezése, amelyek a NAV tv. módosítását igénylik, mint például a Bevetési
Főigazgatóság által foganatosított lefoglalás elleni jogorvoslati kérelmek kezelése.
A Javaslat nagyobb részét teszik ki azok a rendelkezések, amelyeknek célja, hogy újabb, az
egyes jogállási törvényekben - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
(a továbbiakban: Kttv.), valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) - szabályozott
jogintézményeket újraszabályozzon a NAV tv. keretei között, egységesítve a két jogállási
törvény rendelkezéseit, azokat ugyanakkor a NAV szervezeti és személyi állományából
fakadó különbségeihez igazítva. így újraszabályozásra kerülnek a kormányzati szolgálati
jogviszonnyal, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatra,
közlésre, határidőkre, elévülésre vonatkozó szabályok, a kinevezés, illetve a hivatásos
szolgálati jogviszony módosításának szabályai, a kirendelésre, az átirányításra, a
költségtérítésre és egyéb juttatásokra, a túlmunkára és a készenlétre, a szabadságra, a
továbbképzésre, tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezések, valamint a fegyelmi és a
kártérítési felelősség, valamint a bírói út kérdésköre. Az újraszabályozás indoka többek között
az, hogy a Kttv. hatálybalépésével már olyan mértékűek a kormánytisztviselőkre és a
pénzügyőrökre vonatkozó szabályok közötti különbségek, amelyek már-már sértik az egy
szervezeten belüli egyenlő elbánás elvét. Példaként említhető, hogy gondatlan károkozás
esetén jelenleg a kormánytisztviselő, az ügykezelő négy havi illetményével felel, addig a
pénzügyőr - bizonyos kivételektől eltekintve - csak fél havi illetményével. Ugyancsak
szükséges volt egyes - hasonló tartalommal bíró, de eltérő elnevezéssel szabályozott -
jogintézmények egységesítése. Itt említhető a Kttv. szerinti átirányítás, amely a Hszt.-ben
megbízás néven került szabályozásra. Ehhez kapcsolódóan a helyettesítési díj mértéke a Kttv.-
ben a helyettesítő illetményének 25-50%-áig terjedhet, míg ugyanez a Hszt.-ben az
illetményalap 25-100%-áig (vagyis jelenleg maximum 38650 Ft). A fegyelmi felelősség pedig
alapelveiben is eltérően szabályozott a két jogállási törvényben, eltérő jogszabályi szinteken
eltérő részletezettségű szabályokat találhatunk, amely a NAV-on belüli egységes eljárás
kialakításának akadálya.
Nem kétséges tehát, hogy a NAV napi belső működési folyamatainak egyszerűsítése, az
egységes szabályozás kialakítása, az integrációs folyamat továbbvitele, valamint az egységes
HR rendszer kialakítása szükségessé teszi a Javaslat szerinti szabályozást.
A Javaslat tartalmaz továbbá fogalmi pontosításokat, amelyek többek között a Kttv.
hatálybalépése nyomán váltak szükségessé.
64
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy biztosítsa az integrációs folyamat következő lépésének alapjait
azzal, hogy megteremti annak a lehetőségét, hogy olyan középfokú szervet hozzon létre a
Kormány, amely egyaránt ellát állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat, tehát amely
egyben adóztatási szerv és vámszerv is. Az adó- és vámszerv felügyelete alatt elkülönülő alsó
fokú adóztatási szerv(ek) és vámszerv(ek) állnak majd, ugyanakkor egységes főigazgatósági
felügyelet alatt.
A 2.§-hoz
A rendelkezés célja, hogy azokban a kivételes esetekben, amikor középfokú szerv hoz - első
fokú eljárásban - elsőfokú döntést, a másodfokú határozat ne kerüljön elnöki hatáskörbe,
megőrizve ezzel a szervezeten belüli háromfokú eljárás lehetőségét. Példaként említhető itt a
Bevetési Főigazgatóság, amely ugyan csak az ellenőrzés lefolytatására rendelkezik
hatáskörrel, az azt követő hatósági eljárást már egy alsó fokú vámszerv folytatja le, a Bevetési
Főigazgatóság a saját eljárásában jogosult lefoglalást foganatosítani, amellyel szemben önálló
jogorvoslatnak van helye. Ennek elbírálása jelenleg viszont a NAV Elnökének hatáskörébe
tartozik. A cél, hogy ilyen és hasonló esetekben annak az alsó fokú szervnek a felettes szerve
legyen jogosult a másodfokú döntés meghozatalára, amely alsó fokú szerv az ellenőrzést
követő hatósági eljárást lefolytatja. Ezzel egyrészt az ügy mint egész kezelhető, másrészt a
harmadfokú eljárás a NAV szervezetén belül tartható.
A 3.§-hoz
A rendelkezés alapján rögzítésre kerül, hogy a NAV a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt
feladatokat nem nyomozóhatósági jogkörében eljárva látja el, tehát a pénzügyi információs
egységként működő hatóság (FIÚ) nyomozó hatósági jogkört nem gyakorol.
A 4.§-hoz
Figyelemmel arra, hogy a Javaslattal több olyan rendelkezés kerül beépítésre a NAV tv.-be,
amely a NAV teljes személyi állományára - így a munkavállalókra is - vonatkozik,
szükségessé vált egy összefoglaló fogalom (foglalkoztatott) beiktatása.
Az 5. §-hoz
A Javaslat - hasonlóan az új Mt.-hez, illetve a Kttv.-hez - a jognyilatkozat, illetve a
megállapodás tekintetében meghatároz egyes alapvető rendelkezéseket, amelyeknek egyrészt
a hivatásos szolgálati jogviszony tekintetében hézagpótló szerepük van, másrészt a Javaslat
által újraszabályozott egyes jogintézményekhez alapvető rendelkezésekként kapcsolódnak. A
16/B-16/C. §-ok így meghatározzák az egyoldalú jognyilatkozatra, nyilatkozatra,
megállapodásra, feltételre vonatkozó alapvető, a kormányzati szolgálati jogviszony és a
hivatásos szolgálati jogviszony tekintetében releváns szabályokat.
A 16/D. § meghatározza, hogy milyen módon kell eleget tenni a tájékoztatási
kötelezettségnek, attól függően, hogy a tájékoztatás címzettje meghatározott személy vagy a
személyi állomány egésze vagy egy része.
A Javaslat a 16/E. §-ban szabályozza a kormánytisztviselői jogviszony és a hivatásos
szolgálati jogviszony vonatkozásában a képviseletre vonatkozó rendelkezéseket mind a
munkáltató, mind pedig a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő tekintetében.
Meghatározza így a rendelkezés azokat a jognyilatkozatokat, amelyek csak személyesen
tehetők meg, illetve a képviseletre jogosultak körét, e körben az érintett közeli
65
hozzátartozójának vagy élettársának képviseleti jogkörét, valamint az érintett és a képviselő
jognyilatkozatainak ellentmondása esetén irányadó szabályokat.
A 16/F. § meghatározza a jognyilatkozatok alakiságára vonatkozó szabályokat.
Főszabályként érvényesül, hogy a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül meg lehet tenni,
ugyanakkor előírja a rendelkezés, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos
szolgálati jogviszonyt érintő minden lényeges, valamint a NAV tv. vagy a Kttv., illetve a
Hszt. szerint írásbeliséghez kötött jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni.
Akkor is írásba kell foglalni a jognyilatkozatot, ha azt ugyan törvény nem írja elő, de az
érintett azt kéri. A rendelkezés meghatározza az írásba foglalással, illetve a munkáltatói
egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos alapvető követelményeket, valamint az alaki
kötöttségre vonatkozó rendelkezések megsértésének következményeit.
A Javaslat a 16/G. §-ban részletesen szabályozza az írásba foglalt jognyilatkozatok
közlésének a szabályait. A közlésnek kétféle módjáról rendelkezik a Javaslat, a személyes
átadásról, illetve a postai küldeményként történő kézbesítésről, valamint ez utóbbihoz
kapcsolódóan a kézbesítési vélelemről, illetve ennek megdöntéséről
A Javaslat lehetővé teszi, hogy azon - szervezetirányítási jogkörben kiadott - munkáltatói
jognyilatkozatokat, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy részét érintik, a helyben
szokásos és a személyi állomány által ismert módon történő közzététellel közöltnek
minősüljön. Ennek indoka, hogy a NAV egyes szervei több száz, akár több mint ezer fős
személyi állománnyal rendelkeznek, ahol a munkáltató szervezetirányítási jogkörében kiadott
jognyilatkozatai közlésének rugalmas, a mindennapi élet gyakorlatához igazodó közlési
módot lehetővé kell tenni.
A 16/H. § alapján a Javaslat - az általános jogelvekből kiindulva - semmisnek tekinti azt a
megállapodást, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, illetve amely jogszabály
megkerülésével jött létre. A rendelkezés a színlelt megállapodásokra is tartalmaz semmisségi
okot.
A rendelkezés a semmisség jogkövetkezményét az érvénytelenségben jelöli meg, kivéve, ha
ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az
érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, illetve azt a bíróság hivatalból észleli.
A semmisség mellett az érvénytelenség másik esete a megtámadhatóság, amelyet a 16/1. §
szabályoz. A megtámadás alapjául szolgáló okokat a Javaslat taxatíve állapítja meg. így
megtámadási okként szabályozza a Javaslat a tévedést (feltéve, hogy a tévedését a másik fél
okozta vagy azt felismerhette, illetve, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt),
valamint azt az esetet, amikor a megállapodás megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel
vagy kényszerítéssel vették rá. A jogi kérdésben való tévedésre alapított megtámadási jogot -
hasonlóan az új Mt.-hez és a Kttv.-hez - a Javaslat meghatározott feltételhez köti.
A rendelkezés szabályozza a megtámadás határidejét, módját, valamint következményét.
A 16/J. § az érvénytelenség jogkövetkezményeit határozza meg. A szabályozás védi a
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket, e tekintetben kimondja a
Javaslat, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó,
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok
érvényes megállapodás alapján állnának fenn.
Ugyanakkor kimondja a tervezett szabályozás, hogy az érvénytelen megállapodás alapján
létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.
Kivétel ez alól a jogkövetkezmény alól, ha az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme
nélkül rövid időn belül elhárítják, illetve a NAV tv, vagy a Kttv., illetve a Hszt. is adhat eltérő
szabályozást az érvénytelenség jogkövetkezménye tekintetében.
66
A rendelkezés meghatározza az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony
megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt megillető juttatásokat.
A Javaslat kitér a részleges érvénytelenség következményeire is.
A 16/K. § szabályozza a kormányzati szolgálati jogviszonyból, illetve a hivatásos szolgálati
jogviszonyból származó igények elévülésére vonatkozó rendelkezéseket a
jogviszonytörvényekkel összhangban. A kérdéskör NAV tv-ben történő újraszabályozásának
indoka az elévülés kérdéskörének a Javaslat által a NAV tv-ben szabályozott egyes
jogintézményekkel való szoros összefüggése.
A rendelkezés meghatározza az általános elévülési határidőt, amely 3 év, valamint
kivételként a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény elévülési idejét.
Ugyancsak szabályozza a rendelkezés az elévülési idő meghosszabbodásának és
megszakadásának szabályait.
A Javaslat a 16/L. §-ban szabályozza a kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a hivatásos
szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidő és időtartam számításának szabályait, igazodva
a Kttv. szabályozásához. E kérdéskörnek a NAV tv-ben való szabályozásának indoka a
Javaslat által a NAV tv-ben szabályozott egyes jogintézményekkel való szoros összefüggése.
Kiemelendő, hogy határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam - pl. a próbaidő -
számítására vonatkozó eltérő szabály indoka, hogy az időtartam számításánál - a kialakult
bírói gyakorlat szerint - a naptár az irányadó. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott év január
hó 1. napjával kezdődő és egy éves határozott időre szóló jogviszony nem a határidő
számítására vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a következő év januárjának első
munkanapján, hanem az adott év december 31. napján szűnik meg a kikötött idő lejártának
jogcímén. Ugyanígy pl. január 10-én kezdődő egyéves időtartam január 9-én, egy február 5-én
kezdődő pl. 3 hónapos időtartam május 4-én végződik. A határidő és az időtartam közötti
kétféle számítási módot az indokolja, hogy a határidő mindig a határidő megkezdésére okot
adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik, míg az időtartam nem, hiszen pl. a
próbaidő első napján már dolgozik az érintett.
A 6.§-hoz
A rendelkezés a személyi részt érintő módosításokkal kapcsolatban meghatározza a Hszt.
egyes rendelkezései kapcsán, hogy azokat milyen eltéréssel kell a NAV-nál alkalmazni.
A 7.§-hoz
A rendelkezés pontosító jellegű, amely egyértelművé teszi, hogy a középfokú
szaktanfolyam azok számára is kötelező, akik a tiszti, illetve főtiszti rendfokozatot a NAV
állományában szerezték meg. Kiegészül továbbá a rendelkezés az alap- és szaktanfolyam
elvégzésének határidejével, amely - figyelemmel a tanfolyam el nem végzésének szigorú
következményeire - garanciális és hézagpótló jellegű szabály.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a miniszter egyes szakképzettségeket,
végzettségeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek
minősítsen, mentesítve ezzel az ilyen képzettséggel, végzettséggel rendelkező pénzügyőröket
az alap- és középfokú szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól. A Nemzeti
Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának vám- és jövedéki szakirányán végzettek
például rendelkeznek mindazon ismerettel, amelyet az alapfokú szaktanfolyamon el lehet
sajátítani, így indokolatlan ezen pénzügyőröknek a munkából való kivonása a képzés idejére.
A 8.§-hoz
67
A Javaslat teljeskörűen rendezi - a Hszt.-ből átvéve, ugyanakkor a NAV szervezeti és
szabályozási sajátosságaihoz igazítottan - az azon pénzügyőrökre irányadó szabályokat, akik
egészségi, pszichikai vagy fizikai állapotuk alapján munkakörük ellátására alkalmatlanná
váltak. A rendelkezés célja, hogy a lehető legszélesebb lehetőségét teremtse meg a pénzügyőr
munkaereje megtartásának.
A 9.§-hoz
A rugalmas szolgálatszervezés és a pénzügyőrök méltányolható érdekeinek védelme,
valamint a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a vezénylésre vonatkozó alapszabályozás
a NAV tv-ben került újraszabályozásra. A Hszt. főszabályához igazodóan beleegyezése nélkül
a pénzügyőr 3 évenként összesen 6 hónapra vezényelhető, az ezt meghaladó időtartamú
vezényléshez tehát a beleegyezése szükséges. Ezzel a szabályozással oly módon teremti meg
a lehetőséget a jogszabály az erőforrások optimális felhasználásának, hogy egyúttal a
pénzügyőrök érdekeit messzemenőkig képes figyelembe venni, építve ugyanakkor arra, hogy
a hivatásos szolgálat többletterhekkel és -kötelezettségekkel jár együtt, hiszen ezen
többletterhek és többletkötelezettségek ellentételezése a rendfokozati illetmény, ami a
kormánytisztviselők illetményéhez képest többletjövedelmet jelent.
A 10. §-hoz
A Javaslat tovább bővíti azt a kört, amelyben a pénzügyőr - hasonlóan a
kormánytisztviselőhöz - a munkáltatói intézkedéssel szemben közvetlenül bírósághoz
fordulhat, ezért e körben ki kell zárni a Hszt. szerinti szolgálati panasz, illetve panasz
előterjeszthetőségét. Ezek ugyanis olyan munkáltatói intézkedések, amelyeket a munkáltatói
jogkör gyakorlója minden esetben a legjobb tudása szerinti döntéssel kell, hogy meghozzon,
így a szervezeten belüli korrekció minimális. így a Hszt. szerinti szolgálati panasz, panasz
jogintézménye csak a jogvita - és így a jogbizonytalanság - elhúzódásához vezet, amely
többletteher mind a munkáltató, mind pedig a pénzügyőr oldalán. A módosítással a Javaslat
tovább közelíti a pénzügyőrök tekintetében irányadó jogorvoslati rendszert a NAV
kormánytisztviselői tekintetében irányadó szabályozáshoz.
All. §-hoz
A módosítás technikai jellegű, egyértelművé teszi, hogy csak a miniszteri rendeletben
meghatározott munkakörök tekintetében kell a pszichikai alkalmassági követelményekre
figyelemmel lenni.
A 12. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a kinevezés módosítására és a hivatásos szolgálati jogviszony
módosítására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek egy része jelenleg a NAV tv-ben, nagyobb
részt a jogállási törvényekben szabályozott. A szabályozás célja, hogy egységes elvek mentén
határozza meg a kinevezés és a hivatásos szolgálati jogviszony módosításának szabályait,
figyelemmel egyrészt arra, hogy a NAV-nak - szervezeti sajátosságai alapján - az átlagosnál
több lehetősége van a munkaerő megtartására a megfelelően rugalmas szabályozás, és
természetesen a szükséges garanciális rendelkezések beiktatása mellett. E körben ki kell
emelni, hogy átszervezés és létszámleépítés esetén, illetve amennyiben az érintett
munkavégzése az adott munkakörben nem kielégítő, nem egyetlen megoldási lehetőség a
jogviszony megszüntetése, hiszen a NAV 80 szerve közül valamelyik alkalmat kínálhat a
továbbfoglalkoztatásra. Végső soron természetesen az új munkakörülmények véglegesítése
mintegy az érintett beleegyezéséhez kötött, hiszen lehetősége van annak el nem fogadására,
amelynek eljárási szabályait szintén tartalmazza a Javaslat.
68
Ugyanakkor arra is figyelemmel van természetesen a szabályozás, hogy a hivatásos
szolgálat többletterhekkel és kötelezettségekkel jár együtt, ami szabályozási különbségekhez
kell, hogy vezessen.
A kiküldetésre vonatkozó rendelkezések újraszabályozását az annak alapjául szolgáló
fogalmak nem egységes értelmezése és alkalmazása tette szükségessé. A munkavégzési és a
szolgálatteljesítési hely, illetve a szervezetszerű működési terület definiálásával megteremti a
Javaslat a kiküldetés alapjait, amelynek lényege, hogy alapvetően a kormánytisztviselő, a
pénzügyőr, az ügykezelő a munkáltatójának szervezetszerű működési területén köteles
munkaköréből fakadó feladatait ellátni, ugyanakkor számol azon szerveknél dolgozók
méltányolható érdekeivel is, amelyek működési területe az ország egész területére kiterjed,
illetve amelyek a NAV egésze tekintetében fejtik ki tevékenységüket.
A Javaslat olyan szabályozási koncepciót tartalmaz, amely figyelembe veszi egyrészt a
NAV alaptevékenységének ellátásából fakadó sajátosságokat, így többek között azt, hogy az
ellenőrök, a végrehajtók, a járőrök tevékenységéhez alapvetően hozzátartozik a működési
területen belüli, ugyanakkor a munkavégzési hely/szolgálatteljesítési hely szerinti településen
kívüli feladatellátás, amely nem igényel külön munkáltatói intézkedést. A Javaslat a
kiküldetés fogalmát hozzáigazítja a NAV szervezeti sajátosságaihoz, vagyis ahhoz, hogy az
egyes szerveknek nagyon eltérő a működési területe. így például a fővárosi igazgatóságok
működési területe csak egyes fővárosi kerületekre terjed ki, ugyanakkor a jellemző adózói
kapcsolatok okán a közép-magyarországi régió egyben kezelése szükséges a költséghatékony
feladatellátáshoz. A kiküldetés esetén ugyanis nem csak a napidíjjal mint ténylegesen
jelentkező költséggel kell számolni, ez ugyanis a legkisebb tétel, sokkal jelentősebbek a
jogintézményhez kapcsolódó adminisztratív terhek, amelyeket ugyanakkor nem lehet
figyelmen kívül hagyni a szabályozás alakítása során.
Az átirányítás - avagy a Hszt. fogalomrendszerében a megbízás - lényege, hogy az érintett
a munkáltató utasítása, illetve parancsa alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti
munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. Egyértelművé teszi a
szabályozás azt is, hogy a klasszikus helyettesítés is az átirányítás fogalmi körébe tartozik. Az
átirányítás esetén járó helyettesítési díj mértékének meghatározása során figyelemmel van a
Javaslat a Kttv. szabályaira, ugyanakkor a Hszt. szerinti mérték szükség szerinti megtartását is
lehetővé teszi az alsó határ 10%-ra történő csökkentésével.
A 13. §14. §-hoz
A rendelkezés a Javaslat által létrehozott új típusú szerv, a középfokú adó- és vámszerv,
valamint a felügyelete alatt álló alsó fokú adóztatási szerv és vámszerv tekintetében az
illetménykiegészítésre és a vezetői pótlékra irányadó szabályokat állapítja meg. A magasabb
illetménykiegészítés és vezetői pótlék indoka a középfokú adó- és vámszerv feladatainak
újszerűsége és specialitása, valamint az általa és a felügyelete alatt álló szervek által ellátott
feladatok j elentősége.
A 15. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a személyi illetmény egy összegben kerül megállapításra, arra nincs
kihatással sem az érintett, személyi illetményben részesülő törvény szerinti előmenetele, sem
az illetményelemek törvényi változása, így előfordulhat, hogy az évek során - különösen az
illetményalap emelése folytán - a személyi bér már nem kellőképpen tükrözi az érintett
munkavégzésének, illetve szervezetben betöltött szerepének kimagasló voltát. Ennek
elkerülése érdekében a Javaslat előírja a személyi illetmény éves felülvizsgálatának
kötelezettségét.
A 16. §-hoz
69
Az egyes illetménypótlékokra vonatkozó rendelkezések jelenleg több jogszabályban, illetve
a NAV tv-en belül is több helyen szerepelnek. így a NAV tv. 26/B. §-ában és a 6/A. számú
mellékletében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos munkakörei és egyes illetmény-pótlékok
megállapításáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi,
pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet
módosításáról szóló 53/2011. (XII. 29.) NGM rendeletben. A Javaslat célja ezen
rendelkezések egy helyen történő egységes szabályozása.
A 17. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a NAV önálló fejezetet képez, és a fejezetet irányító szerv jogköreit
a NAV elnöke gyakorolja, valamint arra, hogy a NAV egyes szervei önálló költségvetéssel
rendelkeznek, míg más szervek csak elemi költségvetéssel, számos olyan belső rendelkezés
szükséges, amely - figyelemmel a fejezeti gazdálkodás kereteire - a törvény alapján a
munkáltató jogkörébe tartozó kérdés eldöntését költségvetési korlátok közé szorítja. Ennek
lehetőségét teremti meg a rendelkezés.
A 18. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
A 19. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás.
A 20. §-hoz
A Javaslat - a Hszt. mintájára - szabályozza a költségtérítésre, vagyis a kormányzati
szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony teljesítésével összefüggésben
felmerült költségek megtérésére vonatkozó rendelkezéseket. A kapcsolódó részletszabályokat,
a költségtérítéssel kapcsolatos szervezeten belüli eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat
állapítja majd meg.
Az egyéb juttatásokként a NAV - a mindenkori teljesítőképességéhez, a szervezeti
adottságokhoz és a sajátos személyi állományhoz igazodóan - szociális jóléti, kulturális,
egészségügyi juttatásokat biztosít. Ezen juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és
elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait - figyelemmel a NAV fejezeti
önállóságára - a NAV elnöke állapítja meg.
A Javaslat - a különböző jogállási törvényekhez (Bszi., Uszt., Hszt.) hasonlóan -
szabályozza az állam készfizető kezességére irányadó szabályokat, amelyeket a hatályos Kttv.
csak részben tartalmaz, mivel a részletszabályokat kormányrendeleti szintre utalta a
közszolgálat tekintetében. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a pénzügyőrök tekintetében a
kérdés törvényi szinten rendezett, az egységes szabályozás érdekében a kérdéskör a NAV tv.
keretein belül került újraszabályozásra, kiküszöbölve ezzel az adók módjára behajtandó
köztartozás kezelésével, illetve az ilyen tartozásként történő minősítésével kapcsolatos
kérdéskört.
A Javaslat a NAV tv. keretein belül kívánja szabályozni - a kormánytisztviselők,
ügykezelők és a pénzügyőrök tekintetében egységesen - az elhunyt kormánytisztviselő,
pénzügyőr, ügykezelő temetési költségeihez történő hozzájárulás alapvető rendelkezéseit.
Jelenleg ugyanis jelentős mértékben eltérnek a Hszt. és a Kttv. felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet rendelkezései. A Javaslatnak megfelelően, hivatalból csak a NAV saját
halottjává, illetve a közszolgálat halottjává nyilvánított kormánytisztviselő, ügykezelő, hősi
halottá, illetve a szolgálat halottjává nyilvánított pénzügyőr temetési költségeihez járul hozzá
70
a NAV részben vagy egészben, figyelemmel természetesen a felmerült költségek
nagyságrendjére és összetevőre. Egyéb esetben csak a hozzátartozó kérelmére, méltányossági
alapon vállal részt a NAV a temetési költségekből.
A rendkívüli munkaidőre, illetve a túlmunkára vonatkozó rendelkezések NAV tv. keretein
belüli újraszabályozásának indoka egyrészt a Hszt. túlszolgálatra és a Kttv. rendkívüli
munkaidőre vonatkozó rendelkezései közötti - a jogviszony jellegéhez csak kisebb részt
igazodó - különbségek kiküszöbölésének, valamint a NAV szervezeti sajátosságaihoz és az
ellátott alapfeladatok jellemzőihez igazodó szabályozás kialakításának a szükségessége. A
Javaslat a rendkívüli munkaidőn túl meghatározza azt is, hogy ezen időszakban végzett
munka mikor minősül túlmunkának, vagyis mikor kell azt a munkáltatónak ellentételeznie.
Erre akkor kerül sor, ha munkáltató elrendeli, hogy az érintett a munkaidő-beosztáson felüli,
vagy munkaidő-kereten felüli munkaidőben munkát végezzen. A túlmunka elrendelésére
minden esetben írásban, rendkívüli esetben, illetve a pénzügyőr tekintetében ezen felül a
szolgálat érdekében kerülhet sor.
Az elrendelhető túlmunka maximális mértékének meghatározása során a Javaslat a Hszt.-
hez igazodik, figyelemmel arra, hogy a NAV tekintetében a kormánytisztviselők
viszonylatában is szükség lehet a Kttv. által megállapított maximális mérték túllépésére. Erre
főként az informatikai szakterületen kerülhet sor, ahol például az év közbeni és az év végi
jogszabály-módosítások szükségessé tehetik olyan mértékű informatikai fejlesztés határidőre
történő megvalósítását, amelyet a NAV saját állományával csak jelentős mértékű túlmunka
révén tud elvégezni. Ezek olyan rendkívüli körülmények, amelyek az NAV alapfeladatainak
ellátását veszélyeztetik. Szükséges tehát a NAV tekintetében lehetővé tenni a közszolgálatban
érvényesülő maximális túlmunka mértékének megemelését.
A túlmunka ellentételezése is a Hszt.-ben foglalt megoldáshoz igazodik, figyelemmel arra,
hogy a 150 órát meghaladó túlmunka esetén - és néha azon belül is - a szabadidőben történő
megváltás a NAV alapfeladatainak ellátását veszélyeztetné. A heti pihenőnapon, illetve a
munkaszüneti napon teljesített túlmunka ellentételezése sem a Kttv.-hez, hanem a Hszt.-hez
igazodik, amely megegyezik az új Mt. szabályozásával is a mértéket illetően.
A Javaslat tartalmazza a készenlétre vonatkozó rendelkezéseket, az ügyeletre vonatkozó
szabályokat ugyanakkor nem, figyelemmel arra, hogy a Kttv., illetve az Mt. szerinti -
általános értelemben vett - ügyelet elrendelésére a NAV-nál nem kerül sor. Ez ugyanakkor
nem érinti az ún. ügyeleti szolgálatot, amely rendes munkaidőben végzett munkának minősül,
a pénzügyőrök az ügyeleti szolgálatot váltószolgálatban látják el.
A Javaslat felsorolja, hogy a NAV kormánytisztviselői, pénzügyőrei és ügykezelői
különböző jogcímeken milyen szabadság típusokat vehetnek igénybe.
A Javaslat egyrészt rögzíti, hogy főszabályként az alap és pótszabadság megállapításának az
alapja a munkában töltött idő, másrészt részletesen meghatározza, hogy ezen túl melyek azok
az időintervallumok, amelyek alatt munkavégzésre ugyan ténylegesen nem kerül sor, de a
szabadság megállapítása szempontjából munkában töltött időnek, vagyis szabadságra jogosító
időnek kell azt tekinteni. A jogállási törvények közül a Hszt.-bői ez a szabályozás teljes
egészében hiányzik, így a rendelkezés részben hiányt pótol, részben pedig egységes
értelmezést ad - a munkavállalókon kívül - a NAV személyi állományára vonatkozóan.
A 32/K. § az alap- és a pótszabadság mértékét állapítja meg a teljes NAV személyi
állományának vonatkozásában. A korábbi hasonló tartalmú rendelkezés részben kiterjesztésre
került a munkavállalókra, másrészt pontosító rendelkezés beépítésére került sor annak
érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy az egyes kategória váltások esetében a magasabb
szabadság mely időponttól illeti meg a személyi állomány érintett tagját. A vezetői
71
szabadságok tekintetében pedig a vezetői hierarchiához igazodva egy további kategóriát iktat
be a Javaslat.
A 32/L. § a gyermekek után járó pótszabadság mértékét egységesen határozza meg a
kormánytisztviselők, a pénzügyőrök és az ügykezelők vonatkozásában.
A 32/M. § egységesíti, és meghatározza a NAV-nál különböző egészségre ártalmas vagy
különös biológiai veszélynek kitett körülmények között dolgozó kormánytisztviselők,
pénzügyőrök és ügykezelők részére az ezen körülményekre tekintettel megállapítható
pótszabadság mértékét.
A 32/N. § a szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat rögzíti a NAV speciális
feladatellátását is figyelembe véve, ugyanakkor megfelelő garanciális szabályokat biztosítva a
három állománycsoportba tartozók számára a szükséges rekreációra. A szervezeti egységek
nagyfokú leterheltségére, és a három állománycsoportba tartozók egyéni körülményire is
tekintettel a szabadságok ütemezése rendkívüli odafigyelést és rugalmasságot igényel mindkét
fél tekintetében, ezért a hosszú hónapokra történő tervezés kivitelezhetetlen és fölösleges
adminisztrációt igényel.
A 32/0. §-ban a Javaslat a szabadság kiadására, elévülésére vonatkozó részletes és egységes
szabályokat határozza meg. Tekintettel arra, hogy a NAV feladatrendszeréből adódóan a
szolgálati érdek kiemelt jelentőséggel bír, az esedékesség évében ki nem adott szabadságok
kiadására egységesen a következő év március 31-ig kíván lehetőséget teremteni a Javaslat.
A 32/P. § és 32/Q. §-ok a szabadság kiadásának a munkaidő beosztás szempontjából
figyelembe veendő részleteit, valamint az év közben történő jogviszony létesítés illetve
megszűnés esetén követendő szabályokat rögzíti egységesen.
A 32/R. § a szabadság megváltás, illetve a jogviszony megszűnése esetén a szabadsággal
történő elszámolás szabályait rögzíti egységesen a kormánytisztviselők, a pénzügyőrök és az
ügykezelők vonatkozásában.
Rögzíteni kellett továbbá, hogy a NAV szervek közötti belső áthelyezés esetés sincs helye a
szabadság megváltásának, annak ellenére, hogy a NAV szervezeti felépítéséből adódóan a
munkáltató személye megváltozik. A szabály mind a NAV, mind az érintett számára kedvező,
hiszen egyik oldalról nem jár felesleges kiadással, a másik oldalról viszont az érintett nem
veszíti el a rekreációjához szükséges szabadidőt.
A rendelkezés ezen túl meghatározza a pénzügyőrök vezénylése idején a szabadság
kiadására vonatkozó külön szabályt, amely biztosítja, hogy ha a pénzügyőr a vezénylés
időtartama alatt szabadságra megy, azt a vezénylés helyén vegye igénybe.
A 32/S. § a szülési szabadságra vonatkozó szabályokat határozza meg a Hszt. és a Kttv.
vonatkozó szabályainak ötvözésével a három állománycsoport tekintetében egységesen.
A 32/T. § a gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő kedvezmény szabályait
egységesíti a Kttv. szerinti pótszabadság, illetve a Hszt. szerinti munkaidő kedvezmény
alapjainak figyelembe vételével.
A 32/U. § 32/V. § és a 32/W. § a kormánytisztviselő, a pénzügyőr és az ügykezelő illetmény
nélküli szabadságának egységes szabályozását teremti meg. A gyermek gondozása céljából
igénybe vehető illetmény nélküli szabadságon túl a javaslat részletesen taglalja azokat az
eseteket, amikor az érintett kérelmére a munkáltató köteles illetmény nélküli szabadságot
biztosítani, és külön megjeleníti azokat az eseteket, amikor a munkáltató döntésétől,
mérlegelésétől függ az illetmény nélküli szabadság engedélyezése. A javaslat kitér továbbá az
illetmény nélküli szabadság igénybevételének bejelentésével és megszűnésével kapcsolatos
szabályokra is.
72
A 32/X. § a munka- és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó egységes szabályozást jeleníti
meg a Kttv. vonatkozó rendelkezéseinek pénzügyőrökre történő kiterjesztésével, mivel a Hszt.
erre vonatkozóan külön szabályozást nem tartalmaz, ugyanakkor a NAV szintjén elvárható,
hogy egységesen történjen a nyilvántartás.
A teljesítményértékelésre és minősítésre vonatkozó 32/Y. § tartalmilag megegyezik a
hatályos szabályozással, jogtechnikai okok miatt került sor kizárólag az újraszabályozásra.
A 32/Z. §-ban a képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezések a
kormánytisztviselőkre, pénzügyőrökre, ügykezelőkre egységes elvek mentén kerültek
szabályozásra, figyelemmel arra, hogy a NAV elkülönült intézettel rendelkezik az oktatási,
képzési feladatok ellátására, valamint arra, hogy humánerő-fejlesztési feladatokat ellátó
intézet olyan képzési struktúrát kínál, amely igazodik a munkaköri sajátosságokhoz, a
szakterületi specialitásokhoz, szem előtt tartva a NAV alapfeladatainak elsődlegességét, és
ezen kereteken belül biztosítva a magas színvonalú munkavégzéshez szükséges ismeretek
átadását. A NAV belső szabályrendszere szigorú követelményeket támaszt a speciális
szaktudás biztosítása érdekében, a munkáltatói jogkör gyakorlójának felelősségévé téve a
szükséges beiskolázások elvégzését.
A megtérítési kötelezettség tekintetében a Javaslat sajátos szabályozási koncepciót
tartalmaz, amelynek az alapja az az igény, hogy amennyiben a NAV jelentős költségeket
fordít a kormánytisztviselők, pénzügyőrök, ügykezelők legkülönbözőbb képzéseire, úgy
elvárható, hogy az érintett ezzel arányos időt a NAV - és ezáltal a köz - szolgálatába álljon.
Figyelemmel kell itt lenni arra is, hogy a NAV számos olyan képzést szervez, amelyekkel
megszerezhető szaktudás nem csak a NAV keretein belül hasznosítható, ilyen például a nyelvi
képzés és a különböző informatikai tárgyú képzések.
A 21. §-hoz
A tanulmányi célú mentesítés tekintetében - vagyis amikor az érintett saját elhatározása
alapján kíván olyan képzésben részt venni, amely a munkaidejét érinti - szintén sajátos
szabályozást tartalmaz a Javaslat, ötvözve a Kttv. és a Hszt. vonatkozó rendelkezéseit.
Főszabály szerint a tanulmányok folytatásához szükséges időre történő mentesítés illetmény
nélküli távollétnek minősül, mivel ezen időnek a ledolgozása sok munkakör tekintetében nem
kivitelezhető, különösen a folyamatos szolgálat tekintetében. A Javaslat nem kívánja
ugyanakkor elzárni ettől a lehetőségtől a feleket, amennyiben ez megfelel mind a munkáltató,
mind pedig az érintett érdekeinek.
A 22. §-hoz
A 33/A. §-ban a tanulmányi szerződésre vonatkozó rendelkezések alapvetően követik a
jogállási törvények előírásait a NAV sajátosságaira szabva azokat.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó 33/B-33/F. §-ok tartalmilag megegyeznek a hatályos
szabályozással, kisebb pontosítások kerültek átvezetésre. Jogtechnikai okok miatt került sor a
teljes újraszabályozásra.
Fegyelmi felelősség: A fegyelmi vétség megállapítása a kormányzati szolgálati
jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésén
alapul.
A 33/G. § a fegyelmi büntetések rendszerében sajátos szabályozási koncepciót követ. A
módosítás megteremti a lehetőségét egyes büntetések együttalkalmazásának, annak
érdekében, hogy tovább árnyalja a büntetések rendszerét, hogy minden fegyelmi vétségre az
azzal arányos büntetés legyen kiszabható. A címtől való megfosztás ugyanis önmagában
egyrészt erkölcsi jelegű büntetés, másrészt anyagi hátrányt is jelenthet, viszont ez utóbbi nem
minden esetben ugyanolyan arányú, az függ az érintett besorolás szerinti fizetési fokozatától.
73
Ennek megfelelően indokolt lehet a címtől való megfosztás mellett - az anyagi jellegű
büntetés érdekében - egy fizetési fokozattal való visszavetés alkalmazása. Ugyanez az indoka
a vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés büntetés mellett a címtől való
megfosztás alkalmazásának is.
Emellett az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetést és annak hatályát
indokolt konkrét időkorláthoz, nem pedig ahhoz kötni, míg az érintett a visszavetés időpontja
szerinti fokozatot ismételten el nem éri, mert adott esetben ez túlzottan hosszú idő, akár 4 év
is lehet. A Javaslat meghatározza azt is, hogy a (3) bekezdés d)-e) pontja szerinti fegyelmi
büntetés esetében az érintett illetményét hogyan kell meghatározni.
A 33/H. § meghatározza azokat az esetköröket, amikor fegyelmi büntetés nem szabható ki.
Ennek egyrészt indoka lehet - meghatározott kivétellel -, ha a fegyelmi vétséget az érintett a
felettese, szolgálati elöljárója utasítására, parancsára követte el. Szabályozza továbbá a
rendelkezés a vétkesség megállapítását kizáró körülményeket, mint például a kóros
elmeállapot, tévedés.
A 33/L § meghatározza, hogy a fegyelmi vétséget elkövető mely időpontig áll a fegyelmi
büntetés hatálya alatt, ez az alkalmazott fegyelmi büntetéstől függően változó.
A hivatalvesztés, illetve a szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés
hatálya azért tér el egymástól, mert míg a Kttv. 155. § (5) bekezdés szerint hivatalvesztés
esetén a volt kormánytisztviselő államigazgatási szervnél 3 évig nem alkalmazható, addig a
Hszt. 37/A. § (1) bekezdés g) pontja alapján 5 évig nem létesíthető hivatásos szolgálati
jogviszony azzal, akinek a szolgálati viszonya a szolgálati viszony megszüntetése, illetve
lefokozás büntetés alapján szűnt meg. A Javaslat ettől nyilvánvalóan nem térhet el, mivel a
Hszt. rendelkezése alapján más fegyveres szervnél az érintettel semmiképp sem lenne
szolgálati viszony létesíthető.
A fegyelmi jogkör gyakorlója főszabály szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója. A 33/J. §-
bán foglalt rendelkezés szabályozza ugyanakkor azokat a speciális eseteket, amelyekben
valamely sajátos helyzethez igazodva a főszabály nem érvényesül. így a fegyelmi eljárás alatti
belső áthelyezés, a vezénylés, a rendelkezési állomány, valamint az eredményezhet speciális
szabályozást, ha a fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg.
A 33/K. § a kiemelt munkáltatói jogkörhöz kapcsolódóan, így tehát tábornok tekintetében,
valamint általánosságban a főtisztek, tisztek esetén a fegyelmi jogkor gyakorlásának speciális
szabályait tartalmazza.
A 33/L. § megteremti annak a lehetőségét - a Hszt. mintájára -, hogy a főigazgató az
irányítása, felügyelete alá tartozó igazgatóságok állományába tartozók tekintetében, a NAV
elnöke pedig a NAV teljes személyi állománya tekintetében magához vonhassa a fegyelmi
jogkör gyakorlását.
A 33/M. § meghatározza, hogy ki jelöli ki a fegyelmi jogkör gyakorlóját abban az esetben,
ha a fő szabály szerinti fegyelemi jogkör gyakorlójával szemben összeférhetetlenségi ok áll
fenn.
A 33/N. § részletesen szabályozza az eljárás során felmerülő költségek viselésének rendjét.
A költségeket minden érintett maga előlegezi, a költségviselés pedig attól függ, hogy
megállapításra kerül-e a fegyelmi vétség megvalósítása.
A fegyelmi eljárás egyszerűsítése érdekében a Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy
kizárólag az ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntető határozatot (fegyelmi határozatot) kell
alakszerű határozatba foglalni, és hogy az egyéb döntésekkel szemben külön jogorvoslatnak
nincs helye.
74
A 33/0. § részletesen szabályozza a fegyelmi eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó
határidők meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek - garanciális jelleggel -
biztosítékot jelentenek a fegyelmi eljárás indokolatlan elhúzódásával szemben, ugyanakkor
biztosítja a megalapozott döntéshez szükséges eljárási cselekményekre a szükséges és
elégséges időt.
Ugyancsak meghatározásra kerülnek azok az esetkörök, amelyek az eljárás felfüggesztésére
okot adnak, adhatnak.
A fegyelmi eljárás megindításának szabályait tartalmazza a 33/P. §, meghatározva az eljárás
megindítására nyitva álló szubjektív határidőt (3 hónap) és objektív határidőt, amely
főszabály szerint a fegyelmi vétség elkövetésétől számított 3 év. Meghatározza továbbá a
rendelkezés a 3 éves határidő kezdő napját is, továbbá speciális rendelkezést tartalmaz a
külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetére, mivel a fegyelmi felelősség ilyen esetben
nyilvánvalóan csak a belföldre történő visszaérkezés után érvényesíthető. E vonatkozásban a
határidők számítását a visszaérkezésről való tudomásszerzéshez köti a rendelkezés
(munkáltatónál történő jelentkezés, ennek elmulasztása esetén a mulasztása megállapításának
időpontja), mivel a belföldre történő visszaérkezés időpontja - különösen ha az közösségi
viszonylatban történik - nem állapítható meg minden esetben egyértelműen.
A 33/Q. § lehetőséget teremt - szintén a Hszt. mintájára - az egyszerűsített eljárás
lefolytatására. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a tényállás megítélése egyszerű és a
kötelezettségszegést az érintet a meghallgatásakor elismeri. Ebben az esetben vizsgálóbiztos
nem kerül kijelölésre, és vagy - fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül - megrovás kerül
kiszabásra, illetve - ugyancsak fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül - a fegyelmi vétség
megállapítása mellett dönthet úgy a fegyelmi jogkör gyakorlója, hogy a fegyelmi büntetést
mellőzi. Ez az eljárás szintén a fegyelmi eljárások meggyorsítására, egyszerűsítésére ad
lehetőséget az érintett jogainak védelme mellett.
A 33/R. § rögzíti, hogy fegyelmi eljárás megindításáról az érintettet írásban értesíteni kell,
amely értesítés tartalmazza, hogy az érintettet milyen kötelezettségszegéssel gyanúsítják. Az
fegyelmi eljárás megindítása, illetve az értesítés kiadása egy aktus, mivel önmagában a
fegyelmi eljárás megindításáról nem készül külön dokumentum.
Az értesítés jelentősége többek között abban áll, hogy ennek kiadmányozása napját követő
naptól indul a fegyelmi eljárás. Ennek indoka az, hogy a fegyelmi vétség felfedésétől
számított 3 hónapon túl már nincs helye a fegyelmi eljárás megindításának, így nyilvánvaló,
hogy ha a fegyelmi eljárás megindulását nem az értesítés kiadmányozásához kötné a Javaslat,
hanem esetleg az értesítésnek az érintettel való közlésével kezdődne a fegyelmi eljárás, úgy az
visszaélésekre adhatna lehetőséget.
A fegyelmi eljárás alá vont a fegyelmi eljárás során többféle képviselőt is igénybe vehet, így
jogi képviselő mellett vagy helyett a Magyar Kormánytisztviselői Kar, illetve a Magyar
Rendvédelmi Kar képviselőjének, vagy pedig - szintén a jogi képviselő mellett vagy helyett -
a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv közreműködését is kérheti. A 33/S.
§ meghatározza a képviselő tekintetében irányadó összeférhetetlenségi okokat.
A fegyelmi eljárás első szakasza a vizsgálat, amelyet a fegyelmi jogkör gyakorlója által
kijelölt vizsgáló folytat le. A 33/T. § meghatározza, hogy - a fegyelmi eljárás alá vont
besorolásához, vezetői munkaköréhez, illetve pénzügyőr tekintetében emellett a
rendfokozatához igazodva - ki lehet vizsgálóbiztos. Azok tekintetében ugyanakkor, akiknek
munkaköri kötelezettsége a vizsgálóbiztosi feladatok ellátása, a korlátozások természetesen
nem érvényesülnek.
75
A két állománycsoport további integrációját erősítve kimondja a javaslat, hogy
kormánytisztviselő esetén pénzügyőr, illetve pénzügyőr esetén kormánytisztviselő is lehet
vizsgálóbiztos.
Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő esetén, amennyiben
az adott szervnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, úgy a felettes szerv a saját
állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök közül legalább főosztályvezető-
helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül
az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől.
A (6) bekezdés azonban speciális rendelkezést tartalmaz a fegyelmi eljárás alá vont igazgató
esetére, és arra az esetre, ha a Főigazgatóság vezetője a Főigazgatóság felügyelete, irányítása
alatt álló alsóbb fokú szerv valamely más vezetője ügyében vonja magához a fegyelmi
jogkört. (Mivel - eltérően az adóztatási szervek és vámszervek hierarchiájától - a Bűnügyi
Főigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló regionális bűnügyi igazgatóságok középfokú
szervek, így itt a Javaslat a Főigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló „alsóbb” fokú
szervekről szól.)
Hasonló rendelkezést tartalmaz a (7) bekezdés a fegyelmi eljárás alá vont főigazgató
esetére, és arra az esetre, ha a NAV elnöke - a Központi Hivatalon kívül - a NAV központi,
középfokú, illetve alsó fokú szervének valamely vezetője tekintetében magához vonja a
fegyelmi jogkört.
A rendelkezés meghatározza a vizsgálóbiztossal szemben fennálló összeférhetetlenség
eseteit is, továbbá kimondja, hogy a vizsgálóbiztosnak a vizsgálóbiztosi feladatai ellátásáért
külön nem jár díjazás.
Amennyiben az eljárás alá vont jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a
kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, a fegyelmi
jogkör gyakorlója az érintettet az állásából felfüggesztheti. A 33/U. § rendelkezés
meghatározza a felfüggesztéssel kapcsolatos részletszabályokat.
A 33/V. §, 33/W. § 33/X. § a vizsgálati szakasz lefolytatásának részletszabályait határozza
meg, elősegítve ezzel a fegyelmi eljárások egységes szabályok szerinti lefolytatásának
feltételeit. Szabályozza a Javaslat az eljárás alá vont meghallgatását, a tanúmeghallgatásra,
szembesítésre és az egyéb bizonyítékokra vonatkozó rendelkezéseket.
A 33/Y. § meghatározza a vizsgálat lefolytatásának véghatáridejét, főszabály szerint 60
napon belül be kell fejezni. A Javaslat meghatározza a vizsgáló jelentésének kötelező tartalmi
elemeit, amelyek szükségesek a megalapozott döntés meghozatalához.
Amennyiben a megalapozott döntés meghozatalához szükséges információk nem állnak
rendelkezésre, lehetőség van ún. póteljárás lefolytatására.
Amennyiben az eljárás alá vont a kötelezettségszegést a vizsgálat során elismerte, továbbá a
tárgyalásról lemondott, és a tényállás megítélése egyszerű, a szabályozás az eljárásnak ezen a
pontján is lehetőséget biztosít egyfajta egyszerűsítésre, így ebben az esetben a fegyelmi
jogkör gyakorlója fegyelmi tárgyalás nélkül is jogosult meghatározott fegyelmi büntetések
kiszabására.
A fegyelmi eljárás második szakasza a tárgyalás, amelynek során főszabály szerint
megszületik az érdemi döntés. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi jogkör gyakorlója, másik
két tagját a fegyelmi jogkör gyakorlója jelöli ki. A 33/Z. § meghatározza a fegyelmi tanács
tagjaira vonatkozó előírásokat, ahol hasonló korlátok érvényesülnek, mint a vizsgálóbiztos
tekintetében.
A 23. §-hoz
76
A 34. § szabályozza a tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket.
A 34/A. § meghatározza, hogy a fegyelmi büntetést milyen elvek szerint kell kiszabni,
illetve lehetővé teszi, hogy ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés
kiszabása is indokolatlan, úgy a fegyelmi büntetés kiszabását mellőzni lehet, de ez esetben is
-	a fegyelmi vétséget megállapító, indoklással ellátott - határozatot kell hozni. Erre azért is
szükség van, hogy a fegyelmi vétség elkövetője - legyen a vétség akármilyen enyhe -
szabályellenes magatartása súlyát kellően érezze, másrészt nem utolsó sorban azért is kell
határozatot hozni, hogy a érintett - a mégiscsak elmarasztaló - döntést bíróság előtt
támadhassa.
A 34/B. § a fegyelmi eljárás megszüntetésének esetköreit határozza meg.
A 34/C. § - a pénzügyőrök sajátos helyzetére tekintettel - rendezi azt az esetet, amikor a
fegyelmi tanács olyan fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ami a hatáskörét meghaladja.
Ilyenkor a fegyelmi a tanács a döntésre vonatkozó javaslatát és az iratokat a hatáskörrel
rendelkező vezetőnek, adott esetben a kijelölt miniszternek küldi meg, aki - újabb fegyelmi
tanács felállítása nélkül - dönt az ügyben.
A 34/D. § a fegyelmi büntetés végrehajtásainak szabályait határozza meg. E körben
kiemelendő, hogy ha a kormányzati szolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati jogviszony a
jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben
szűnik meg, úgy nem csak a 33/G. § (3) bekezdés b)-f) pontja szerinti fegyelmi büntetés,
hanem a g)-h) pontok szerinti büntetés, azaz a címtől való megfosztás, illetve a vezetői
munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés büntetést érvényesíteni kell az új
munkáltatónál akkor, ha az érintett meghatározott idő alatt újabb kormányzati szolgálati
jogviszonyt, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít. Ez tehát azt jelenti, hogy az
érintett az új munkáltatónál sem kaphat a büntetésből hátralévő időtartam alatt vezetői
megbízást, illetve címet. Ennek indoka, hogy ha a közszolgálat egyik szerve az adott
cselekményért ilyen súlyos büntetést talált indokoltnak, az ne legyen annulálható azzal, hogy
az érintett egy másik államigazgatási vagy fegyveres szerv szolgálatába lép.
Eljárás a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze
nem függő bűncselekmény esetén: A 34/E. § átveszi a Hszt.-ből azt a lehetőséget, hogy azt a
munkatársat, akivel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati
jogviszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás
indult, indokolt esetben - az állásból való felfüggesztés útján - távol lehessen tartani a
munkahelyétől a büntetőeljárás befejezéséig. Hangsúlyozni kell, hogy ez az eljárás nem
tartozik a fegyelmi eljárás keretei közé, a tövény ezt önálló eljárásként határozza meg.
Kártérítési felelősség: A 34/F. §-ban a Javaslat a kártérítési felelősség általános alakzataként
a vétkességi felelősséget határozza meg. Ennek megfelelően a foglalkoztatott főszabály
szerint az általa a kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából,
illetve munkajogviszonyából eredő kötelezettségeinek megszegésével szándékos vagy
gondatlan magatartással a munkáltatónak okozott kárt köteles megtéríteni. A munkáltatót
terheli a bizonyítási kötelezettség a foglalkoztatott magatartásának (kötelességszegésének)
felróhatósága, a kár bekövetkezte és mértéke, valamint az okozati összefüggés tekintetében.
A kártérítés mértéke vonatkozásában differenciált szabályozást tartalmaz a Javaslat,
fenntartja az ex lege korlátozott kártérítési felelősséget a gondatlansággal okozott károk
körében (függetlenül a gondatlanság mértékétől, követve a Hszt. — és a közszolgálatban a
Kttv. hatálybalépéséig érvényben lévő — szabályozását), ugyanakkor szándékos károkozás
esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Ennek megfelelően gondatlan károkozás esetén a
károkozó egyhavi, meghatározott esetekben háromhavi illetménye (távolléti díja, ellátmánya)
erejéig felel.
77
Az Új Mt.-hez igazodva, a kártérítés mértékének korlátozásához vezethet az ún.
előreláthatósági szabály, amelynek alapján a foglalkoztatott azt a kárt köteles megtéríteni,
amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott, azaz a magatartásával igen
távoli okozati összefüggésben bekövetkezett károkat azonban nem. E szemlélet mind a
gondatlanul, mind a szándékosan okozott károk esetében érvényesül. Ugyancsak
kármegosztásra vezet a munkáltató vétkes közrehatása, valamint a munkáltatói kárenyhítési
kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztása. A Javaslat — hasonlóan a
jogviszonytörvények szabályozásához — nem értékeli a foglalkoztatott terhére, ha a kár olyan
jogszabálysértő utasítás, parancs teljesítéséből keletkezetett, amelyre az érintett az utasítást,
parancsot adó figyelmét — a jogviszonytörvényekben meghatározottak szerint — előzőleg
felhívta.
A 34/G. § a vétkességen alapuló felelősség alóli kivételként szabályozza az ún. megőrzési
felelősséget, amely olyan dolgok tekintetében terheli a foglalkoztatottat, amelyeket
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, és amelyeket állandóan őrizetben
tart, kizárólagosan használ vagy kezel. A foglalkoztatott felel e dolgokban bekövetkezett
hiányból, illetve e dolgok megrongálódásából eredő kár esetén. Ennek feltétele - a pénztáros,
a pénzkezelő és az értékkezelő kivételével -, hogy a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján
igazoltan átvette. Kimentési okként határozza meg a rendelkezés, ha a hiányt elháríthatatlan
külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította, illetve
ha a károkozó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A 34/H. § - szintén a vétkességi felelősség alóli kivételként - meghatározza az ún.
leltárhiányért fennálló felelősséget, amelynek feltétele, hogy az érintett munkaköri leírásában
rögzítve legyen munkaköri feladatai között a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári
leltárkészlet raktárkezelése, a munkavállaló esetén pedig a leltárfelelősségi megállapodás
megkötése. A leltárhiányért való felelősség csak meghatározott feltételek fennállása esetén
érvényesíthető.
A 34/1. § meghatározza a többes károkozás esetén irányadó szabályokat. Főszabály szerint
ebben az esetben a vétkesség arányában felelnek a károkozók, ha ez nem állapítható meg,
közrehatásuk arányában, ha pedig a közrehatás aránya sem állapítható meg, úgy egyenlő
arányban viselik a kárt. A megőrzési felelősség fennállása esetén a károkozók illetményük
arányában felelnek. A leltárhiányért fennálló felelősség tekintetében érvényesülő speciális
rendelkezés nem itt, hanem a leltárhiány szabályozásánál kapott helyet. Szándékos károkozás
esetén egyetemleges kötelezésnek van helye.
A foglalkoztatottat terhelő kártérítési felelősség tekintetében a teljes kártérítés elve
érvényesül, amelynek alapján meg kell téríteni a munkáltató vagyoni (a károkozó körülmény
folytán a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenés és az elmaradt vagyoni előny,
továbbá az a kárpótlás vagy költség, amely a munkáltatót ért vagyoni és nem vagyoni hátrány
csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges) és nem vagyoni kárát. A 34/J. § a
kártérítés módja tekintetében főszabályként a pénzbeni kártérítést határozza meg.
Figyelemmel arra, hogy a NAV-nak a foglalkoztatottai által okozott károk vonatkozásában a
természetbeni kártérítés csak nagyon kivételes esetekben kivitelezhető, indokolt a pénzbeni
kártérítés főszabályként történő meghatározása. A rendelkezés meghatározza, hogy a vagyoni
kár összegének meghatározása során mit kell figyelembe venni.
A kártérítési felelősség megállapítására főszabály szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója
jogosult. A 34/K. § - meghatározott kivételektől eltekintve — a kártérítési eljárás
lefolytatására a fegyelmi eljárás szabályait rendeli alkalmazni, elkerülve ezzel a felesleges
párhuzamos szabályozást, figyelemmel a két eljárás hasonló vonásaira. Egyik legfontosabb
kivételként kell megemlíteni, hogy kártérítési eljárás során nem kerül sor a fegyelmi
eljárásnál ismert, ún. tárgyalásos, második szakasz lefolytatására. A Javaslat - a megalapozott
78
döntés meghozatalához szükséges információk teljes körű rendelkezésre állásának biztosítása
érdekében - lehetőséget biztosít kártérítési póteljárás lefolytatására.
A Javaslat lehetőséget biztosít egyfajta egyszerűsített kártérítési eljárás lefolytatására,
azokban az egyszerű megítélésű ügyekben, ahol a kár összege ismert (pl. szolgálati
igazolvány elvesztése) és az érintett a kártérítési felelősségét és annak mértékét, valamint a
kár összegét a munkáltató felhívására elismeri. Ezekben az esetekben a munkáltató — külön
eljárás lefolytatása nélkül felhívja az érintettet a kár megfizetésére, amely alapján a kártérítési
igény — az érintett elismerése esetén — érvényesíthető.
A 34/L. § és 34/M. § - a Hszt. hatályos rendelkezéseihez hasonlóan - a méltányossági
jogkör gyakorlását szervezeten belül szabályozza. Ennek megfelelően méltányosság
gyakorlására a NAV elnöke jogosult, ennek keretében kérelemre a kártérítés alól részben vagy
egészben mentesítheti az érintettet, vagy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A NAV
elnökének méltányossági jogkörében hozott ezen döntései tekintetében a Javaslat lehetőséget
biztosít a bírói útra. Egymillió forint feletti kárösszeg esetén mind a kártérítési felelősség
megállapítása, mind pedig a méltányossági jogkör gyakorlása a NAV elnökének jogkörébe
utalja a Javaslat.
A törvény a munkáltatói kártérítési felelősség körében a jogviszonytörvényeknek
megfelelően fenntartja az ún. objektív, vétkességtől független kárfelelősséget. A
foglalkoztatottat terheli ugyanakkor a bizonyítás a tekintetben, hogy a károkozás a
kormányzati szolgálati jogviszonyával, hivatásos szolgálati jogviszonyával,
munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. Az objektív felelősség alól a
Javaslat két kimentési okot határoz meg, így mentesül a munkáltató, ha a kárt az ellenőrzési
körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt
elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve
ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A kármegosztás tekintetben
—	hasonlóan a foglalkoztatottat terhelő kártérítési felelősséghez — érvényesül az a szabály,
miszerint nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése nem volt előrelátható.
Ugyancsak nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása
idézett elő, vagy amely abból származott, hogy a károsult a kárenyhítési kötelezettségének
nem tett eleget. Hasonlóan a Kttv.-hez a kirendelés, valamint a kormányzati érdekből történő
kirendelés vagy határozott idejű áthelyezés esetére a munkáltatók egyetemleges felelősségét
írja elő a 34/N. §.
A 34/0. § az általános munkáltatói kárfelelősségi szabályt rendeli alkalmazni a
foglalkoztatott munkahelyre bevitt dolgaiban keletkezett károk megtérítésére, fenntartva —
illetve a pénzügyőrök tekintetében bevezetve — azt a munkáltatói lehetőséget, hogy a
foglalkoztatottat az általa a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való
elhelyezésére kötelezze, illetve bejelentési kötelezettséget írjon elő. A munkába járáshoz vagy
a munkavégzéshez nem szükséges dolgok pedig csak a munkáltató engedélyével vihetők be a
munkahelyre. A munkáltató által ezen rendelkezés alapján meghatározott szabályok
megsértése esetén a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel.
A munkáltató kártérítési felelőssége esetén is a teljes kártérítés elve az irányadó, így meg
kell téríteni a foglalkoztatott elmaradt jövedelmét, dologi kárát, azt a kárt is, amelyet a
foglalkoztatott a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli
munkateljesítménnyel hárít el, nem vagyoni kárát, továbbá a sérelemmel, illetve ennek
elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.
A rendelkezések meghatározzák, hogy a kártérítés összegének meghatározása során mit kell
figyelembe venni elmaradt jövedelem megállapítása során, természetbeni juttatások
értékének, illetve a dologi kár mértékének meghatározása során, illetve hogy kártérítés
összegének kiszámítása során milyen levonásokat kell érvényesíteni.
79
A munkáltatónak nem csak a károsult foglalkoztatott, hanem hozzátartozójának a
károkozással összefüggésben felmerült kárát is meg kell térítenie, illetve amennyiben a
foglalkoztatott meghal, úgy ezen túlmenően tartást pótló kártérítést köteles a munkáltató a
hozzátartozó részére megállapítani. (34/P. §, 34/Q. §)
Kártérítésként járadék is megállapítható, jellemzően abban az esetben, ha a kártérítés tartás
vagy tartás kiegészítését szolgálja, illetve általános kártérítésként. Ez utóbbi megállapítására
abban az esetben kerül sor, amennyiben a kár vagy egy része pontosan nem állapítható meg.
(34/R. §)
A 34/S. § részletesen szabályozza azokat az esetköröket, amelyek a kártérítés utólagos
módosítását teszik szükségessé. A Javaslat figyelembe veszi, hogy — eltérően a Mt. hatálya
alá tartozó munkáltatóktól — a NAV tekintetében a „béremelés” nem munkáltatói döntés,
hanem jellemzően törvénymódosítás, illetve a törvényen alapuló, a jogviszonyban eltöltött idő
szerinti előmenetel következménye. A személyi bérben részesülők, az ügykezelők és a
munkavállalók tekintetében érvényesülhet az új Mt.-hez hasonló szabályozás, mivel e körben
alapvetően munkáltatói döntés eredménye a „béremelés”, természetesen a mindenkori
költségvetés szabta keretek között.
A 34/T. § meghatározza a munkáltatót terhelő kártérítési felelősség érvényesítésének
módját, vagyis hogy a munkáltató kötelessége, hogy felhívja a foglalkoztatottat kárigénye
előterjesztésére. Speciális szabály érvényesül amennyiben a munkáltatók felelőssége
egyetemleges, illetve a pénzügyőrök vezénylése esetén.
A 34/U. § a jogviszonytörvényekhez igazodva fenntartja az ún. szakaszos elévülés
intézményét, amely a károkozáshoz kapcsolódó relatíve önálló igények elévülési idejének
eltérő kezdő időpontját állapítja meg. A rendelkezés tartalmilag azonos a
jogviszonytörvények hatályos szabályozásával.
A 34/V. §-ban foglalt rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a NAV elnöke bármely
foglalkoztatott tekintetében magához vonja a kártérítési jogkör gyakorlását. Ennek indoka
egyrészt, hogy a NAV speciális feladataiból adódóan lehetnek olyan káresemények, amelyek
kivizsgálását a legfelsőbb szintre indokolt utalni, illetve a NAV szervek közötti szoros
együttműködés, napi kapcsolat, a közös akciók során különböző NAV szervek állományába
tartozó foglalkoztatottak közös károkozása esetén is biztosítani kell az egységes eljárás és
elbírálás lehetőségét. A rendelkezés megállapítja a munkavállalók tekintetében alkalmazandó
rendelkezések körét. A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a kártérítési eljárás
lefolytatásának eljárási rendjét a NAV elnöke határozza meg.
A 34/W. § összefoglalóan tartalmazza a kormánytisztviselői jogviszonyból és a hivatásos
szolgálati jogviszonyból származó igények bíróság előtti érvényesítésére vonatkozó
rendelkezéseket. Ennek indoka, hogy mind a NAV kormánytisztviselői és ügykezelői
állománya tekintetében a Kttv.-hez képest, mind pedig a pénzügyőri állománya tekintetében a
Hszt.-hez képest már jelenleg is speciális szabályozás irányadó a jogviszonyból származó
igények érvényesítése tekintetében. így szükségessé vált a hatályos szabályozás szerinti
állapot NAV tv-ben történő újraszabályozása, egyrészt a jogalkalmazást megkönnyítendő,
másrészt annak okán, hogy a Javaslat által a NAV tv-ben újraszabályozott egyes
jogintézményeknek közvetlen és meghatározó kapcsolata van a bírói útra vonatkozó
rendelkezésekkel, így ezek egy joganyagon belüli szabályozása indokolt.
A 34/X. § meghatározza a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati
jogviszony jogellenes megszüntetésének következményeit. Ennek keretében meghatározza,
hogy mely esetekben kérheti az érintett az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását,
illetve, hogy a jogviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel az érintettet milyen
juttatások illetik meg, mintegy kártérítésként, attól függően, hogy megtörtént-e az eredeti
80
munkakörbe való visszahelyezés, illetve hogy milyen okból volt jogellenes a jogviszony
megszüntetése. A Javaslat ezen rendelkezés alkalmazását a NAV munkavállalóira is
kiterjeszti.
Az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 34/Y. § tartalmilag nagyrészt megegyezik a
hatályos szabályozással, pontosításokkal és az alábbi kiegészítésekkel.
Különösen a kiküldetés jogintézmények újraszabályozásához kapcsolódóan a Javaslat
kiegészíti a NAV tv. értelmező rendelkezéseit, meghatározva a
munkavégzési/szolgálatteljesítési hely, a munkáltató szervezetszerű működési területének
fogalmát, valamint a személyi rész egyes rendelkezéseinek egyértelmű jelentéstartalma
érdekében a munkáltató, a szervezeti egység, a közeli hozzátartozó, illetve a hozzátartozó
fogalmát, valamint meghatározza, hogy a NAV egyes rendelkezései alkalmazásban illetmény
alatt mely illetményelemeket kell érteni.
A belső áthelyezés fogalmához kapcsolódó javaslatok a jogintézmény gyakorlati
alkalmazása során felmerült problémák, félreértelmezések megoldását célozzák, amelyek így
nagyban csökkenthetik a szervezeten belüli adminisztrációt.
Kizárólag jogtechnikai okok miatt került sor a teljes újraszabályozásra.
A 24.§-hoz
Az intézkedéseket érintő módosítások célja, hogy a szolgálatteljesítés során tapasztalt
visszaélésekkel szemben a pénzügyőrök megtehessék valamennyi szükséges intézkedést.
A módosítással lehetővé válik, hogy amennyiben a pénzügyőrök a szolgálatteljesítés során
nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észlelik, úgy
halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalást foganatosítsanak, jelentősen
egyszerűsítve a jelenlegi eljárást.
A pénzügyőrök számos esetben kerülnek szembe nem a NAV hatáskörébe tartozó
bűncselekménnyel, szabálysértéssel, így - a költséghatékony eljárás szem előtt tartásával - a
Javaslat lehetővé teszi, hogy ebben az esetben is jogosult legyen a bűncselekmény vagy
szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés
megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából elfogni és a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatósághoz előállítani.
A 25. §-hoz
A módosítási javaslat az adatkezelés időtartama tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény rendelkezéseihez igazodik, mivel a NAV és a Rendőrség bűnüldözési
feladatokhoz kapcsolódó adatkezelésének egységes szabályozása indokolt.
Az érintettnek az adatkezeléshez kapcsolódó jogosítványai tekintetében szükséges a
rendelkezést az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény előírásaihoz igazítani.
A 26. §-hoz
A NAV tv. 77. §-ának tervezett módosítása megteremti a NAV nyomozó hatósága számára
a)	az EU-val mint „szervezet”-tel, intézményeivel (ügynökségeivel), adatkezelő
rendszereivel, valamint az EU tagállamaival, illetve a
b)	3. országokkal, továbbá a nemzetközi és a regionális bűnügyi szervezetekkel
való együttműködés törvényi hátterét.
81
A 77. § (2) bekezdésének rendelkezései a NAV nyomozó hatósága által kezelt személyes és
bűnüldözési adat harmadik országnak, valamint a 77. § (1) bekezdésében említett nemzetközi
szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére történő továbbításának szabályait
módosítja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 2008/977/IB kerethatározattal összhangban.
A 27. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés célja, hogy a NAV tekintetében egységes képesítési előírások
valósulhassanak meg.
A 28. §-hoz
Az alap- és középfokú szaktanfolyam elvégzésére vonatkozó módosító rendelkezéshez
kapcsolódóan tartalmazza a rendelkezés a szükséges felhatalmazó rendelkezést a kijelölt
miniszter számára.
A 29. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, amely meghatározza, hogy azon tiszti vagy főtiszti
állománycsoportba tartozó pénzügyőröknek, akik a 2012. december 31-én a NAV
állományába tartoznak, milyen időpontig kell a középfokú szaktanfolyamot elvégezniük. A
három éves időhatár kellő időt biztosít minden érintett számára az előírt kötelezettség
teljesítésére.
Továbbá a rendelkezés a Javaslatnak a fegyelmi és a kártérítési eljárásra vonatkozó
szabályaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket, illetve az összeférhetetlenségi szabályokat
módosító rendelkezésekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket határozza meg.
A 30. §-hoz
Az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a titkosszolgálati
eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg, ezért a
NAV tv. szövegét szükséges kiegészíteni az ezt deklaráló záradékkal.
A 31. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó
mellékletet.
A 32. §-35. §-hoz
A rendelkezések tartalmazzák a szövegcserés módosításokat, a törvény hatálybalépésére
vonatkozó szabályokat, a titkos információgyűjtésre vonatkozó egyes rendelkezéseket
módosító rendelkezést sarkalatosnak minősítő rendelkezést, valamint egyes jogszabályi
helyek hatályon kívül helyezését.
A 36. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásosos állományú tagjai a Btk.
tekintetében nem minősülnek katonának, így ezt a minősítést a szabálysértési törvényben sem
indokolt fenntartani. A rendelkezés az ehhez szükséges módosítást végzi el. Ennek
következtében a fegyelmi eljárás szabályai közül is elmaradt a Hszt. szerinti, fegyelmi eljárás
keretében elbírálandó szabálysértés esetkörének a szabályozása, nagymértékben egyszerűsítve
a szabályozást.
82