﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/ 9063. számú
törvényjavaslat
egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek
a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő,
valamint egyéb célú módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. november
2012. évi... törvény
egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
l.§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Fit.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami
foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait -
az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus
levél útján küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az
állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.”
2.	§
Az Fit. 28. §—át megelőző alcím címe, és az Fit. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése
28.	§ (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a)	kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
b)	megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő
napjától,
c)	oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói
jogviszony kezdő napjától,
d)	meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
e)	az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő
naptól,
f)	olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb
munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának
kezdő napjától,
g)	kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d)
pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés (5) bekezdés n) pontjában foglalt
alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső
tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.
(2)	Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
a)	az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
b)	az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési
kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható
meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.
(3)	Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás
1
megszüntetésének kezdőnapjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a
jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.”
3.	§
Az Fit. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a)	terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási
segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és
gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási
segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b)	előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a
szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés
megkezdésének napjától,
c)	a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási
jogviszony kezdő napjától,
d)	rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. §
(5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony
kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet
megalapozó jogviszony kezdő napjától,
e)	a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló
juttatás kezdőnapjától,
í) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen
időszak teljes időtartamára.”
4.	§
(1)	Az Fit. 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési
segély) kell megállapítani, ha)
,,b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban
részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási
időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami
foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső
álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot,
c)	az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott
megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és”
(2)	Az Fit. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező
legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. §
(1)	bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az
álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra
járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap
harmincad része.”
2
(3)	Az Fit. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem
benyújtását követő nap. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási
szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg ,
az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási
szervhez történő megérkezésének a napja.”
(4)	Az Fit. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)—f) pontjában
meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2)
bekezdésében meghatározott esetben.”
(5)	Az Fit. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
a)	a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b)	a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c)	90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési
kötelezettséget elmulasztotta,
d)	ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott
keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.”
5. §
Az Fit. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges
tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles
értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget
tehet. ”
6.	§
Az Fit. 39/A. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény
eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.
(12)	A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatokat, továbbá
a)	gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra
vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,
b)	ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott
költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.”
3
7.	§
Az Fit. 39/C. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:)
„a) az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a
Tbj. szerint megillető rész;”
8.	§
(1)	Az Fit. 54. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában, valamint az 51/A. § (9) bekezdésében
meghatározott jelentkezési kötelezettségének elektronikus levél útján is eleget tehet.”
(2)	Az Fit. 54. § (14) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami foglalkoztatási szerv - külön jogszabályban meghatározott időponttól- törli az
álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha)
,,d) jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy elektronikus levél útján nem tesz eleget,
vagy”
9. §
Az Fit. a következő 54/B. §-sal egészül ki:
„54/B. § (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban -
ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is - az állami foglalkoztatási szerv abban az
esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel
kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e)
pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.
(2)	Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel
kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, döntéséről - az ügyfél
kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki.”
10.	§
(1)	Az Fit. 58. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„ a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony,
kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi,
valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított
bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső
bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a szövetkezeti tag
munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, - ide nem értve az iskola
4
szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, fegyveres és rendvédelmi szervek
hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya,”
(2)	Az Fit. 58. § (5) bekezdés d) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(álláskereső: az a személy, aki)
„3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és”
(3)	Az Fit. 58. § (5) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
,,u) elektronikus levél: az egyedi levelezési címek között levelezőprogram segítségével
küldhető és fogadható adat együttes.”
11.	§
Az Fit.
a)	14. § (2) bekezdésében a „húsz órát” szövegrész helyébe a „harminc órát”,
b)	30. § (6) bekezdésében az „a 28. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 28. § (3)
bekezdésében”,
c)	39. § (4) bekezdésében a „közzétételével” szövegrész helyébe a „közzétételével és
ellenőrzésével”,
d)	54. § (10b) bekezdésében az „a munkahely akkor megfelelő” szövegrész helyébe az „a
munkahely - a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül - akkor is megfelelő”,
e)	57/B. § (6) bekezdésében az „a) alpontja” szövegrész helyébe az „aa)~ ae) alpontjai”,
í) 58. § (6) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)-f)
pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe az „a szolgálati
viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntető eljárás keretében lefokozással, a
szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával,
valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos
felmentésével”
szöveg lép.
12. §
Hatályát veszti az Fit.
a)	25. § (1) bekezdés ej pontja,
b)	27. § (7) bekezdése.
2.	A közalkalmazottakjogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénymódosítása
13. §
5
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 2.
§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - e törvény rendelkezéseitől
eltérhet. ”
(2)	A Kjt. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Mt. 198-207. §, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem
alkalmazható. Az Mt. 208-211. §-a csak a 22/B. § szerinti magasabb vezetőre alkalmazható.
(3)	Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében munkavállaló a
munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység
szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. E bekezdés alkalmazásában akkor nem
biztosítható más módon az alaptevékenység szerinti feladat ellátása, ha a munkakör
haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez
elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési
eszközökkel nem biztosíthatók.”
(3)	A Kjt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
a)	helyettesítés céljából, vagy
b)	meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására
létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.”
(4)	A Kjt. 30. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
(5)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)
bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.”
(5)	A Kjt. 36. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a)	a közalkalmazott természetes személyi azonosító adatait (név, születési név, anyja neve,
születési hely, év, hónap, nap);
b)	a közalkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, a közalkalmazott pénztártag által
választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát;
c)	a közalkalmazott munkakörét;
d)	a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamát;
e)	a 22. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát;
í) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött
időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült;
g)	a közalkalmazott illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó
tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig azt, hogy a közalkalmazott illetményét tartozás
nem terheli;
h)	a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját;
6
i) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben
való részesülését, továbbá
j) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját.”
(6)	A Kjt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot
kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár
továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha
a)	legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak
minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont),
b)	felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor.”
(7)	A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. a munkaviszony megszűnéséről
és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)—(2) bekezdés,
66. § (l)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 69-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(2)	Az Mt. 71-76. §—át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a)	a munkáltató működésével összefüggő okra alapított felmondáson felmentést, az Mt. 79. §
(1)	bekezdés b) pontja szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. § (2) bekezdése által
szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1)
bekezdésének a) és b) pontja alapján kerül sor,
b)	az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a
30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,
c)	az Mt. 75. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a
30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti
jogviszony tekintetében az Mt. 71-76. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4)	A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése
szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban,
illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az
érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.”
(8)	A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a)	az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés,
116-117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § (4)-(6) bekezdés nem alkalmazható;
b)	jogszabály vagy kollektív szerződés - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - az Mt.
86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.”
(9)	A Kjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt
esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai
végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem
számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél
figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a
közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.”
7
(10)	A Kjt. 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja
szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével -
megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1)
bekezdés g) pont) vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább
harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti
jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.”
(11)	A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó
rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (l)-(2) bekezdés, a 137-138. §, 145. §, 150. §,
156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2)	Az Mt. 148-149., valamint 151-152. §—át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
távolléti díjat a 70-75. § szerinti bérpótlék, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti
keresetkiegészítés figyelembe vételével kell megállapítani.”
(12)	A Kjt. 85. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Felhatalmazást kap az ágazatért felelős miniszter, hogy az ágazati, szakmai
sajátosságokra tekintettel rendeletben határozza meg az Mt. 86. § (3) bekezdésétől az ágazati
irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak javára
történő eltérés szabályait. ”
(13)	A Kjt.
a)	13. §-ában a „277. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „277. § (1) és (2)
bekezdésében”,
b)	25/A. § (6) bekezdésében az „átlagkeresetet” szövegrész helyébe a „távolléti díjat”,
c)	25/B. § (2) bekezdésében a „személyi alapbérének” szövegrész helyébe az „alapbérének”,
a „személyi alapbérbe” szövegrész helyébe az „alapbérbe”,
d)	25/C. § (6) bekezdésében a „34. § alkalmazásakor” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti
jogviszony jogellenes megszüntetése esetén”,
e)	27. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetét” szövegrész helyébe a „távolléti díját”, az
„átlagkereset”szövegrész helyébe a „távolléti díj”, az „átlagkeresetet” szövegrész helyébe
a „távolléti díjat”,
í) 29. § (3) bekezdésében az „átlagkeresetét” szövegrész helyébe, a „távolléti díját”,
g)	30. § (1) bekezdés d) pontjában a „(37/B. §)” szövegrész helyébe az „(Mt. 294. § (1)
bekezdés g) pont) ”,
h)	37. § (6) bekezdésében az „átlagkeresetének” szövegrész helyébe a „távolléti díjának”,
i)	37. § (7) bekezdésében az „átlagkereset” szövegrész helyébe, a „távolléti díj”, a „[37/B. §
(1)	bekezdés a) pont]” szövegrész helyébe az „[Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga)
alpont] ”,
j) 37. § (12) bekezdésének b) pontjában az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe a „távolléti
díjra”,
k) 37/A. § (2) bekezdésében az „átlagkeresetre” szövegrész helyébe a „távolléti díjra”,
1) 41. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyra” szövegrész helyébe a
„közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, magasabb vezetői, vezetői
megbízásra”,
8
m) 64. § (2) bekezdésében a „87/A. §-ában” szövegrész helyébe a „87/A. §-ban”,
n) 78/A. § (3) bekezdésében az ,,a)-d) pontjaiban” szövegrész helyébe az ,,a)-c)
pontjaiban”,
o)	85/A. § i) pontjában a „személyi alapbért” szövegrész helyébe az „alapbért”,
p) 87/A. § (1) bekezdésének c) pontjában az „a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010.
évi LVIII. törvény” szövegrész helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi
CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a
kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény”
q) 89. § (1) bekezdésében a „személyi alapbérénél” szövegrész helyébe az „alapbérénél”
szöveg lép.
(14)	Hatályát veszti a Kjt.
aj 16. § (l)-(2) bekezdése,
b)	22/A. §-ában a „ , valamint a 45-53/A. és az 54/A. §-ban” szövegrész,
ej 25. § (2) bekezdés gb) pontja,
d)	27. § (1) bekezdésében az „A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból
lemondással nem szüntethető meg.” szövegrész,
e)	30. § (1) bekezdés f) pontja,
f)	33/A. §-a, valamint
g)	66. § (7) bekezdésében az „a 66/A. § (1) bekezdésében,” szövegrész,
ti) 86. §-a.
3.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
14.	§
(1)	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pftv.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„4/A. § (1) Az érvényes START kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a
munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg
legfeljebb 2014. december 31-ig a következők szerint:
a)	alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező
pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START
kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra
megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő
közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a
minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét
százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b)	felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az
érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az
adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a
munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)
munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás
9
első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három
hónapjában.”
(2)	A Pftv. 8/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztatót
a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási
adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a
közfoglalkoztatott természetes személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó
alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és
más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási
garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó
foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg nem vehető
igénybe. Az (1) bekezdésben meghatározott szerv által történő foglalkoztatás esetén a
foglalkoztató kizárólag az e §-ban szabályozott adókedvezményt érvényesítheti.”
(3)	A Pftv. 3. § (2) bekezdése hatályát veszti.
4.	Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvénymódosítása
15.	§
(1)	Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: ÁPBtv.) 14. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁPB
a)	megállapodásokat köthet, illetve
b)	kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében,
-	a kollektív szerződés kötésére való jogosultságra vonatkozó rendelkezések kivételével - az
Mt.-ben, valamint az e törvényben meghatározott szabályok szerint.”
(2)	Az ÁPBtv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az azt megkötő munkáltatói érdekképviselet
érdekképviseleti tevékenysége több ágazatra (alágazatra, szakágazatra) is kiterjed, a kollektív
szerződés előírhatja, hogy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok csak az abba az
ágazatba - főtevékenységük szerint - tartozó munkáltatókra hatályosak, amely szerinti ÁPB-
ben a kollektív szerződést megkötötték.”
(3)	Az ÁPBtv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 26. § 14. pontjában meghatározott ágazatra
vonatkozó, ágazati párbeszéd bizottságban kötött kollektív szerződés hatálya kiterjeszthető a
26. § 14. pontjában említett ágazatba tartozó tevékenységet melléktevékenységként végző
munkáltatónak az e tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállalóira, feltéve, hogy a
10
munkáltató nem tartozik a főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés
hatálya alá. ”
(4)	Az APBtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés jogszabállyal
ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú ágazati
kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz a munkavállalóra
nézve, kivéve, ha a tágabb személyi hatályú kollektív szerződés az eltérést kifejezetten
megengedi.”
(5)	Az APBtv. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 17. § (2a) bekezdése alapján történő kiterjesztés esetén a kollektív szerződés hatályát
veszti arra a munkáltatóra nézve, amelyre melléktevékenysége keretében terjedt ki, ha a
munkáltató főtevékenysége szerinti ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés lép hatályba, ez
utóbbi hatálybalépésének időpontjában.”
(6)	Az APBtv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ARMB kérelemre, illetve - ab) pontban foglalt esetben - szakhatóságként eljárva
megállapítja, hogy az érdekképviselet
a)	megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá
b)	a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételnek.”
(7)	Az ÁPBtv. 26. §-a a következő 13-14. ponttal egészül ki:
(26. § E törvény alkalmazásában)
„13. tágabb (általános) hatályú kollektív szerződés a szélesebb munkavállalói körre kiterjedő
kollektív szerződés, így tágabb hatályúnak minősül az Mt. 276. § (5) bekezdésében említett
kollektív szerződéseknél a munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatóinak munkavállalóira
kiterjedő hatályú, ezeknél pedig a miniszter által ágazatra (szakágazatra, alágazatra,
nemzetgazdasági ágra) kiterjesztett hatályú kollektív szerződés;
14. a postai szolgáltatásokról szóló külön törvény szerinti egyetemes szolgáltatás, valamint az
egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő és azt nem helyettesítő postai szolgáltatás körébe
tartozó tevékenységet végző, Mt. hatálya alá tartozó munkáltató tevékenysége az 53. Postai,
futárpostái tevékenység ágazatba tartozó tevékenységnek minősül.”
5.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénymódosítása
16. §
(1)	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Efotv.) 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló
egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.”
11
(2)	Az Efotv. 2. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított
foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II.
törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű
részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e
törvényben meghatározott mértéket.”
(3)	Az Efotv. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja
meg a 12.000 forintot.”
(4)	Az Efotv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által
fizetendő közteher mértéke a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden
naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a
munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. § 8. pontjában
meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása
esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.”
(5)	Az Efotv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)-(4)
bekezdésében, a 2. § 1-3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-,
kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti
munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a
munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (l)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A
munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni
az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az
(l)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta.”
(6)	Az Efotv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből - figyelemmel a
(4)	bekezdés rendelkezésére - a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania
és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele
meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező
legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a
továbbiakban: mentesített keretösszeg).
(3)	Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási
kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a
mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.
(4)	A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari
statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből
nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.”
12
(7)	Az Efotv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi
1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.”
(8)	Az Efotv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti regisztrációt követően a munkáltató bejelentési kötelezettségét az
(1)	bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából
létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a)	a munkavállaló neve,
b)	a munkáltató adószáma,
c)	a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d)	az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdése szerinti jellege,
e)	a munkaviszony napjainak száma.”
(9)	Az Efotv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„ 16/A. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi ... törvény 16. §-ával
megállapított 9. § (2)-(4) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben
megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is
alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.”
(10)	Az Efotv. 4. § (la) bekezdésében a „személyi alapbérként” szövegrész helyébe az
„alapbérként” szöveg lép.
6.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi C VI. törvénymódosítása
17.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (3a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot
engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. §
(3)	bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 15 nap, legfeljebb 90 nap
időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság
engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról
szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt
legalább 5 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a
közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a
munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja.”
(2)	A Kftv. 2. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
13
„(3b) A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő
munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény
alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.”
(3)	A Kftv. 2. §-a a következő (4f) bekezdéssel egészül ki:
„(4f) A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a
beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a
közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott
összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.”
(4)	A Kftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:
a)	az Mt.
aa)	rendelkezésre állásra,
ab)	ügyeletre,
ac)	készenlétre,
ad)	állásidőre,
ae)	előlegnyújtásra,
aí) megszakítás nélküli munkarendre,
ag)	rendkívüli munkaidőre,
ah)	csoportos létszámcsökkentésre,
ai)	végkielégítésre,
aj) szabadság kiadására,
ak) távolléti díj számítására,
al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
am) munkavállalói biztosítékra,
an) munkakör megosztásra,
ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
ap) távmunkavégzésre,
aq) bedolgozói munkaviszonyra,
ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
as) vezető állású munkavállalóra, valamint
at) cselekvőképtelen munkavállalóra
vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,
b)	az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,
c)	az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
d)	az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,
e)	az Mt. 58. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés módosítása nem
irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a
közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más
típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történő áthelyezésére,
í) az Mt. 59-62. §-a nem alkalmazható,
g)	az Mt. 64. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi
központnak,
h)	az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,
i)	az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,
14
k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,
1)	az Mt. 101. § (1) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes
munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges
munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,
m) az Mt. 117-121. §-a nem alkalmazható,
n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (l)-(5)
bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,
o) az Mt. bérpótlékokra vonatkozó 66. alcímének szabadidőre vonatkozó rendelkezései nem
alkalmazhatók,
p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,
q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,
r) az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései a 158-164. §
kivételével nem alkalmazhatók,
s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,
u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,
v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá
x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.”
7.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évii. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény
módosítása
18.	§
(1)	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a
továbbiakban: Mth.) a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermek születése
esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó
szabályokat. ”
(2)	Hatályát veszti az Mth. 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése.
19. §
Nem lép hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény 32. § (2) bekezdése, (3) bekezdés g) és k) pontja.
8. Záró rendelkezések
20. §
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 5.
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-12. §, a 13. § (l)-(7), (9)—(10), (12)—(14) bekezdése, a 14-15. § és a 17-18. § 2013.
január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 13. § (8) és (11) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba.
15
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány által indított Magyary Program Egyszerűsítési Programjának célja a lakossági
ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy az
állampolgárok számára érzékelhető módon váljanak egyszerűbbé az eljárások oly módon,
hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen. A Javaslat azokat a
törvénymódosításokat tartalmazza, amelyek egyszerűsítik az álláskeresők nyilvántartásba
vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására
vonatkozó eljárási szabályokat.
Az adminisztratív tehercsökkentés eredményeképpen az ügyek egyszerűbben, gyorsabban,
kevesebb utánajárással lesznek elintézhetők. A Javaslat ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban
módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényt. A módosítással az álláskeresőként való nyilvántartás szünetelése esetében egyáltalán
nem, az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának szünetelése
és megszüntetése esetében csak feltétlenül indokolt esetben lesz szükség hatósági határozat
meghozatalára. A módosítással rugalmasabbá válik az állami foglalkoztatási szerv és az
ügyfél közötti kapcsolattartás azzal, hogy a Javaslat lehetővé teszi bizonyos esetben, hogy az
ügyfél némely kötelezettségének elektronikus levéllel is eleget tegyen. A módosítással
pontosabbá és ügyfél központúvá válik az álláskeresési járadék, valamint a nyugdíj előtti
álláskeresési segély folyósításának kezdő napjára vonatkozó szabályozás. Ezen túlmenően a
módosítás megszünteti a nyugdíj előtt álláskeresési segély jogosultsági feltételeire vonatkozó
szabályokban tapasztalható indokolatlan megkülönböztetést az álláskeresési járadék
folyósítási idejét kimerített és a folyósítási idő lejártát megelőzően elhelyezkedett
álláskeresők között.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény megszüntette az átlagkereset fogalmát,
helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja. A munka törvénykönyvével való
összhang megteremtése érdekében a Javaslat ezt a módosítást a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény szabályain is átvezeti.
Az előzőekben foglaltakon felül a Javaslat tartalmazza továbbá a közfoglalkoztatásról és a
közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CVI. törvény módosítását is. A módosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján nemcsak a felső
határát, hanem az alsó határát is meghatározza annak a határozott idejű munkaviszonynak,
amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot
engedélyezni.
16
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a jövőben az álláskeresési járadékhoz hasonlóan az álláskeresési segély
összege is naptári napban kerül megállapításra.
A naptári hónapra megállapított összeg az ellátás visszakövetelésénél (törthónap esetén)
bizonyos esetekben nehezen kezelhető. Mivel az álláskeresési segély a jogosult megélhetését
szolgálja, indokolt az is, hogy egy 31 naptári napból álló hónapban több legyen az ellátás
összege, mint egy 28 naptári napból álló hónapban.
a 2-3. §-hoz
A Javaslat az ellátások megállapításának, folyósításának, valamint a folyósítás
megszűnésének rugalmasabbá, egyszerűbbé tételének érdekében bevezeti az ellátás
megszűnésének, valamint szünetelésének intézményét. Ez azt jelenti, hogy egyértelmű
tényszerű körülmények bekövetkezése, vagy az álláskereső egyértelmű, megszűnésre irányuló
szándéka esetén az ellátás folyósítása, erről szóló hatósági döntés nélkül, törvény erejénél
fogva szűnik meg. Határozat hozatalára csak abban az esetben kerül sor, amikor a megszűnési
ok fennállásának megállapítása valóban a hatóság mérlegelését, döntését igényli. Az
előzőekben felsorolt indokok alapján a Javaslat módosítja a foglalkoztatási törvénynek az
álláskeresési járadék megszüntetésére és szüneteltetésére vonatkozó szabályait.
a 4. §-hoz
A Javaslat szerint - a hatályos szabályozással ellentétben - a nyugdíj előtti álláskeresési
segély nem csak azokat illeti meg, akik az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítették,
hanem azokat is, akik a folyósítási idő kimerítését megelőzően elhelyezkednek, és a
jogviszony megszűnését követően nem lesznek jogosultak álláskeresési járadékra. Nyugdíj
előtti álláskeresési segélyre pedig azért nem jogosultak, mert nem merítették ki az
álláskeresési járadék folyósítási idejét. A hatályos szabályozás által tartalmazott jogosultsági
feltétel indokolatlan megkülönböztetést jelent az ügyfelek között.
A Javaslat szerint az álláskeresési járadékhoz hasonlóan a nyugdíj előtti álláskeresési segély
összege is naptári napra kerül megállapításra a jövőben. Ez egyrészt a szabály gyakorlati
alkalmazását könnyíti meg, másrészt igazságosabb szabályozást jelent, mert indokolt, hogy
egy 31 naptári napból álló hónapban több legyen az ellátás összege, mint egy 28 naptári
napból álló hónapban.
A Javaslat az álláskeresési járadék esetében ismertetett indokok alapján a nyugdíj előtti
álláskeresési segély esetében is bevezeti az ellátás megszűnésének és szüneteltetésének
intézményét.
az 5. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél a körülményeinek változásáról elektronikus levél
útján is értesíthesse a munkaügyi központot.
a 6. §-hoz
17
A Javaslat az államháztartási szabályozással összhangban kiegészíti az 1991. évi IV. törvényt
egy olyan rendelkezéssel, amely egyértelműen meghatározza a Nemzeti Foglakoztatási Alap
kezelő szervét és az általa ellátandó feladatokat.
a 7. §-hoz
A Javaslat - a társadalombiztosítási jogszabályokkal való összhang megteremtése céljából -
pontosítja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét meghatározó szabályt. Az új rendelkezés
egyértelműen meghatározza, hogy a befizetett egészségbiztosítási és munkaerőpiaci
járulékból milyen összeg illeti meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot.
a 8. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél elektronikus levéllel is bejelentkezzen a munkaügyi
központhoz. Ebben az esetben a járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának
kezdő napja nem a személyes megjelenés napja, hanem a jogosultsági feltételek folyamatos
fennállása esetén, az online bejelentkezés napjától lehet ezeket az ellátásokat megállapítani.
A Javaslat jelentős mértékben egyszerűsíti az eljárást. Ezen túlmenően megoldást jelent, olyan
esetekre is, amikor a munkaviszony munkaszüneti napon, vagy heti pihenőnapon szűnik meg,
és az ügyfél csak több nappal később tud a munkaügyi központnál jelentkezni.
a 9. §-hoz
A Javaslat szerint a nyilvántartás szüneteltetésének megkezdése és a szüneteltetés
megszüntetése nem határozattal történik. Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel
kapcsolatos eljárásban (ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is) a munkaügyi központ
abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfél az álláskeresőként történő nyilvántartásba
vétellel kapcsolatos kérelmét elutasítja, vagy - az Fit. 54. § (14) bekezdés a) és c) pontja
kivételével - az ügyfelet törli az álláskeresők nyilvántartásából. A határozathozatal nélküli
döntésről - az ügyfél kérelmére - a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolás
kiadására nyílna lehetőség.
a 10. §-hoz
Az egyes törvények közötti összhang megteremtése érdekében módosítja a Javaslat azoknak a
jogviszonyoknak a körét, amelyeket a foglalkoztatási törvény összefoglaló néven
munkaviszony néven határoz meg. Erre a meghatározásra egyrészt az álláskeresési járadék
jogosultsági idejének meghatározása során, másrészt a foglakoztatás elősegítését célzó
támogatások feltételeinek meghatározása miatt van szükség. A jogviszonyok köre kibővül a
közfoglalkoztatási jogviszonnyal, valamint a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyát
érintő jogszabályváltozások miatt módosul ezen munkavállalók jogviszonyára vonatkozó
törvényi szabályozás.
A Javaslat megszünteti a rokkantsági ellátásban részesülő személy álláskeresőként való
nyilvántartásának lehetőségét.
A felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet,
akinek foglalkoztatása rehabilitációval sem helyreállítható, vagyis nem felel meg a munkára
18
képes és kész jogszabályi követelménynek. A rehabilitációs ellátásban részesülők, akik
vonatkozásában a szakvélemények arról szólnak, hogy ők rehabilitációval visszavezethetők a
munkaerő-piacra, álláskeresőként nem vehetők nyilvántartásba, együttműködniük is a
rehabilitációs hatósággal kell. Tekintettel arra is, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőre
jövedelemkorlátok vonatkoznak, álláskeresőként való nyilvántartása nem indokolt. A javasolt
szabályozás alapján az álláskeresési járadékra való jogosultsági feltételek közül a rokkantsági
ellátásra vonatkozó kizáró feltételt a Javaslat hatályon kívül helyezi, hiszen az általa
tartalmazott szabályozás szerint az ilyen ellátásban részesülő személy már álláskeresőként
sem vehető nyilvántartásba.
a 11-12. §-hoz
A §-ok szövegcserés és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak. A Javaslat a
Nemzeti Foglakoztatási Alap egyes alaprészeinek terhére elszámolható költségek körét
kiegészíti az alaprészből nyújtott támogatások ellenőrzésével kapcsolatos kiadásokkal.
a 13. §-hoz
A Javaslat módosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.).
A módosítás célja egyfelől - hasonlóan az új Mt. szabályához - közalkalmazotti területen is
egyértelművé tenni, hogy az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel az ágazati törvények a
Kjt. szabályaitól eltérhetnek (pl. az egészségügy, közoktatás területén érvényesülő sajátos
előmeneteli, illetve munkaidő-szabályok tekintetében).
Szükséges további rendelkezéseket beiktatni abból a célból is, hogy az új Mt. és a Kjt.
szabályainak összehangolása biztosítható legyen. Az Mt. ugyanis a Kjt. háttérjogszabálya,
ezért a Kjt.-nek az Mt.-ből a közalkalmazottakra nem alkalmazható egyes rendelkezései
meghatározására vonatkozó bizonyos szabályok pontosításra szorultak.
Az eltérő fogalomhasználat is indokol pontosításokat: az új Mt. ugyanis megszüntette az
átlagkereset fogalmát, helyette minden esetben a távolléti díj fogalmát használja, a korábbi
„személyi alapbér” helyébe pedig az „alapér” jogintézménye lépett.
A Javaslat megteremti az egyes munkaviszony megszűnési jogcímek közötti összhangot is
annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, az Mt. szabályait hogyan kell alkalmazni a
közalkalmazotti jogviszony megszűnésének egyes eseteiben. Az új Mt.-ből kikerült a
munkáltatói igazolás jogintézménye, a közalkalmazotti területen azonban ez fennmaradt, ezért
a közalkalmazotti igazolás tartalmi elemeit a Kjt. tartalmazza.
A 2012. évi LXXXVI. törvény hatályon kívül helyezte a „nyugdíjasnak minősülés” fogalmát,
így szükséges a korábbi 37/B. §-ra történő hivatkozások hatályon kívül helyezése, illetve a
munka törvénykönyvével történő összhangjának megteremtése.
A hatályos Kjt. nem rendelkezik arról az esetről, hogy a képesítési követelmények
eredménytelen elteltét követően mi történik a közalkalmazott jogviszonyával, ezért a Javaslat
azt tartalmazza, hogy a felmentési idő eredménytelen elteltét követően a közalkalmazotti
jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
A Kjt.-ben a kizárólag a gyakornokkal szembeni rendkívüli felmentés jogviszony-
megszüntetési jogcímének fenntartása felesleges, tekintettel arra, hogy 2012. július 1-jétől a
gyakornoki idő alatt is alkalmazható a közalkalmazottal szemben az azonos
19
jogkövetkezménnyel járó, az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondás. A
közalkalmazotti tanács együttdöntési jogára az Mt. vonatkozik, ezért az erről szóló Kjt. 16. §
(l)-(2) bekezdésének hatályon kívül helyezése indokolt. Emellett a már nem hatályos
szabályokra való hivatkozásokat is törölni kell a Kjt. szövegéből.
a 14. §-hoz
A Munkahelyvédelmi Akciótervben szereplő, a pályakezdők és 25 év alatti fiatalok
foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények hatálybalépésével, azaz 2013. január 1-
jét követően a 2004. évi CXXIII. törvényben szereplő START kártya kiváltásának lehetősége
megszűnik. Mivel az új kedvezmények a törvény erejénél fogva kártya kiváltása nélkül is
biztosítják valamennyi 25 év alattiakat - köztük kiemelt támogatással a pályakezdőket -
foglalkoztató részére a kedvezmény igénybevételét, ezért az e törvényben szabályozott
START-kártyás támogatási formára már nincs szükség. A 2012. december 31. előtt kiváltott
és érvényes START kártyával foglalkoztatottak esetében a kártya érvényességének időtartama
alatt a törvényben rögzített kedvezmények igénybe vehetők.
a 15. §-hoz
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
szóló 2009. évi LXXIV. törvény (APBtv.) módosításával a Javaslat célja, hogy az APBtv.
kollektív szerződés kötésére és kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseit a jelenleginél
áttekinthetőbben hozza összhangba az új Mt. szabályaival. Miután az új Mt. - az egy, illetve
több munkáltatóra kiterjedő hatályú - kollektív szerződések megkötésének feltételeit teljes
körűen újraszabályozta, és a szakszervezeti taglétszámot jelölte meg a szakszervezetek
súlyának megítéléséhez alkalmazandó feltételként, rendezni szükséges, hogy az APBtv. APB-
n belüli kollektív szerződéskötési jogot szabályozó, továbbra is hatályos rendelkezéseit az Mt.
szabályaitól függetlenül kell alkalmazni. Emellett egyértelművé kell tenni a szűkebb és tágabb
hatályú kollektív szerződések fogalmát, meghatározva a kollektív szerződések között fennálló
hierarchia szabályait. Ez különösen a szűkebb hatályú kollektív szerződésnek a tágabb
hatályútól való eltérési lehetőségei szabályainak alkalmazása miatt fontos. A Javaslat továbbá
feloldja azt a gyakorlatban előfordult problémát, amely abból ered, hogy az egyes ágazati
párbeszéd bizottságokban részt vevő munkáltatói érdekképviseletek e tevékenysége több
ágazatot is lefed: lehetővé teszi ugyanis, hogy e szervezet az APB-ben úgy kössön kollektív
szerződést, hogy annak hatálya csak az adott ágazatba tartozó, általa képviselt munkáltatókra
terjedjen ki.
A közigazgatási eljárásról szóló törvény szerint törvény vagy kormányrendelet írhatja elő,
hogy az eljáró hatóságnak valamely szakhatóság állásfoglalását kötelező beszereznie. A
kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó hatósági eljárásban az Ágazati Részvételt
Megállapító Bizottság szakhatósági eljárását korábban a 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet
25. § (2) bekezdése tartalmazta, azonban ez a rendelkezés hatályon kívül helyezésre került.
Az APB tv. ugyanakkor ezt követően is tartalmazza az ARMB-nek a kollektív szerződés
kiterjesztésével kapcsolatosan a reprezentativitást vizsgáló hatáskörét. A Javaslat ezért
kizárólag annak egyértelműsítésére irányul, hogy ez esetben szakhatóságkénti eljárásról van
szó.
A Javaslat emellett - összefüggésben a postai szolgáltatásokról szóló új törvénnyel -
lehetőséget ad a kollektív szerződés hatályának ágazati kiterjesztésével kapcsolatban sajátos
szabályok alkalmazására.
20
a 16. §-hoz
A statiszták foglalkoztatásának lehetséges alternatívája az egyszerűsített foglalkoztatásról
szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) alapján alkalmi munkára irányuló munkaviszony
keretében történő foglalkoztatás, amely lehetővé teszi a nagyszámú statiszta adott napon
történő rugalmas foglalkoztatását. A Javaslat ennek megfelelően a filmipari statiszták alkalmi
munkára történő alkalmazása esetére feloldja az Efotv. 2. §-ban szereplő létszámkorlátot.
Emellett meghatározza azt a közteher mértéket, amelyet a statiszták foglalkoztatása során meg
kell fizetni.
A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet
az azt megszerző magánszemélynek főszabályként nem kell bevallania. Ha azonban a
magánszemély külföldi, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az
adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, vagy az ilyen jövedelme mellett más, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső
jövedelme is volt, bevallást kell adnia, amelyben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó
bevételének egészét bérjövedelemként kell feltüntetni. Mivel a hatályos szabályok szerint a
munkáltató által az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben megfizetett közteher
személyi jövedelemadó-előleget nem tartalmaz, ilyen jogcímen a bevallásban az adófizetési
kötelezettséget csökkentő összeg sem szerepeltethető. Ez azt jelenti, hogy a
magánszemélynek még csekély összegű, bevallási kötelezettség alá eső, más jogcímen
megszerzett jövedelem esetén is akár igen jelentős pótlólagos adófizetési kötelezettsége
keletkezhet. (Korábban a bérjövedelmek után érvényesíthető adójóváírás miatt ez nem
jelentett problémát.) A Javaslat ezért kezdeményezi az egyszerűsített foglalkoztatásból
származó jövedelemmel összefüggő bevallási kötelezettség szabályainak módosítását.
A Javaslat szerint a magánszemélynek akkor nem kell jövedelmet megállapítani az
egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell bevallást benyújtani, ha
ezen bevétele nem haladja meg az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első
napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát
(mentesített keretösszeg). Ha a bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget, a
munkabérként kifizetett összeg keretösszeget meghaladó részét a bevallásban jövedelemként
kell figyelembe venni.
Az új szabály - a Javaslat szerinti átmeneti rendelkezés alapján - az egyszerűsített
foglalkoztatásból származó jövedelem 2012. évi személyi jövedelemadó-kötelezettségének
megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára kedvezőbb. Nem kell
viszont jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani a filmipari statisztaként végzett, az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó
bevételből.
a 17.§-hoz
A Javaslat módosítja a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: Kftv.). A
Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján nemcsak a felső határát, hanem az alsó határát is
meghatározza annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a
közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni.
21
A Javaslat lehetővé teszi a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az
egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra.
A Javaslat arra az esetre, ha a közfoglalkoztató érdekkörében felmerült okból vagy
elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének (állásidő)
-	annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott ne maradjon ellátás nélkül - rendelkezik arról,
hogy a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér
megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér
illeti meg. A Kftv. 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján ezt a Kormány rendeletben
határozza meg. Ezzel összhangban a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető
közfoglalkoztatási bér összegéről a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér
megállapításáról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendeletben szükséges rendelkezni. A
Javaslat alapján az állásidőre a közfoglalkoztatottat más juttatás (bérpótlék) nem illeti meg.
A Javaslat rendezi továbbá a közfoglalkoztatási szerződés módosításának kérdéskörét oly
módon, hogy általában lehetővé teszi a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor
meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt.
A Javaslat egyértelműsíti a közfoglalkoztatási jogviszonyban, hogy a közfoglalkoztatottat
milyen jogcímen illeti meg a szabadság.
a 18. §-hoz
A 2012. évi LXXXVI. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint a 14. § (1) bekezdése a kívánt
joghatást kiváltotta, így jogtechnikai szempontból indokolt e rendelkezések hatályon kívül
helyezése. Az apákat gyermek születése esetén megillető pótszabadság költségeinek
megtérítéséről kormányrendeletben szükséges rendelkezni, így a Javaslat felhatalmazást ad e
tárgyban a Kormány részére a jogszabály megalkotására.
a 19.§-hoz
A Javaslat módosítja a Kjt. közalkalmazotti munkakör betöltéséhez szükséges iskolai
végzettség, szakképesítés feltételével kapcsolatos rendelkezését, ezért a 2008. évi LXI.
törvény korábbi, e kérdésre vonatkozó szabályainak hatályba nem lépéséről szükséges
rendelkezni.
a 20.§-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
22