﻿2
Sítezetí: 2012 NOV 16.
2012. évi......törvény
a közművezetékek adójáról
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-
elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és
folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték)
közterületen, továbbá annak a közterület felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a
vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy
felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő
földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon
nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő
fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;
2.	hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos
és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték;
3.	közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat
tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;
4.	tulajdonos: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti tulajdonos;
5.	üzemeltető-, a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.
2.	Az adó tárgya
2.	§ Adókötelezettség terheli a közművezetéket.
3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása
3.	§ (1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges
használatbavételét követő év első napján keletkezik.
(2)	Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték
nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.
(3)	Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének
utolsó napján.
(4)	A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
4.	Az adó alanya
4.	§ (1) Az adó alanya - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az, aki a naptári év
első napján a közművezeték tulajdonosa.
(2)	Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
(3)	Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó
alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője.
3
5.	Az adó alapja
5.	§ (1) Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.
(2) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több
közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.
6.	Az adó mértéke
6.	§ Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 100 Ft.
7. Adómentesség, adókedvezmény
7.	§ Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.
8.	§ A legfeljebb 100 000 méter nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkező
adóalanynak az őt egyébként terhelő adó 50%-át kell megfizetni.
9.	§ A 8. § szerinti adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély
összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
8.	Eljárási rendelkezések
10.§ (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás
útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2)	Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami
adóhatóság számára.
(3)	Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és
szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi
költségvetés bevételét képezi.
(4)	E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései irányadók.
9. Hatályba léptető rendelkezés
11.	§ E törvény 2013. j anuár 1 -j én lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a vagyonarányos közteherviselés elvének fokozottabb érvényesítése, a
költségvetési bevételek növelése azáltal, hogy adókötelezettséget fogalmaz meg a vagyoni
értéket képviselő közművezetékek után. Az adó vagyoni típusú, tárgyi, éves adó. Az adóztatás
tehát a naptári év egészében az adótárgy év első napján fennálló állapotához kötődik, s az adó
alanya is az, aki az év első napján megfelel az adóalanyiság követelményének. Ennélfogva az
adó összege, az adókötelezettség terjedelme, a naptári év első napján ismert, és az az év
közben nem változik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
A törvényjavaslat a közművezeték-adó törvény egyértelmű alkalmazása és értelmezése
érdekében definiálja az adónem vonatkozásában releváns fogalmakat. Az értelmező
rendelkezések között szerepel a közművezeték, a hírközlési vezeték, a közterület, a
tulajdonos, illetve az üzemeltető definíciója.
A fentiek alapján a közművezeték-adó alkalmazásában adóköteles közművezetéknek a
fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő-
és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési (hang-, kép-, adat- és más információ-
továbbítási) időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték
közterületen (a közterület felszíne alatt vagy a felett), továbbá a több fogyasztót kiszolgáló
vezeték közterületnek nem minősülő, (magán)földrészleten elhelyezett (a telket
keresztülszelő) része. Nem minősül közművezetéknek tehát az a (közterületi, vagy
magánterületen futó) vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott
földrészt használójának fogyasztói igényeit szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a
vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut).
Közterület alatt a közhasználatra szolgáló minden olyan állami, önkormányzati tulajdonban
álló földterület értendő, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.
Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a közművezetéket bel- vagy külterületen
helyezték el.
Tulajdonosnak (az adó alanyának) a közművezeték-adó vonatkozásában az a személy vagy
szervezet tekintendő, akit/amelyet a Polgár Törvénykönyv szóló törvény szabályai szerint
tulajdonosnak kell tekinteni.
a(z) 2. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében az adókötelezettség a közművezetéket terheli, az adó tárgya a
törvényjavaslat szerinti közművezeték.
5
a(z) 3. §-hoz
A törvényjavaslat — összefüggésben az adó tárgyi, éves adó jellegére tekintettel - rögzíti a
közművezeték-adó keletkezésére, változására és megszűnésére vonatkozó szabályokat.
Eszerint a közművezeték tulajdonlásán alapuló adókötelezettség a közművezeték tényleges
használatba vételét követő év első napján keletkezik. Bármely adókötelezettséget érintő
változást - így például a közművezeték nyomvonalhosszának változását - a változást követő
év első napjától kell figyelembe venni. Megszűnik a közművezeték utáni adókötelezettség a
közművezeték megszűnése évének utolsó napján. Végezetül - figyelemmel arra, hogy az
adókötelezettség a vagyoni értéket képviselő közművezeték tulajdonlásán alapul - rögzíti
törvényjavaslat azt is, hogy a közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget
nem érinti.
a(z) 4. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében az adó alanya - főszabály szerint - a közművezeték naptári év
első napja szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a
közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. A törvényjavaslat
szerint tulajdonos alatt a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonost kell érteni.
Abban az esetben, ha a közművezeték tulajdonjoga a Magyar Államot vagy a helyi
önkormányzatot illeti meg, az adó alanya a vezetéket fenntartó üzemeltető (akinek a feladata a
közművezeték üzemeltetése, karbantartása, javítása, fejlesztése).
a(z) 5. §-hoz
A törvényjavaslat a közművezeték-adó alapjaként a (közterületen, illetve kivételes esetben
magánterületen futó) közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hosszát határozza
meg. Ezen rendelkezés kapcsán a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ha az adóalany egy
nyomvonalon (egy közműcsatornában) több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas
közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal
hosszát a közművezetékek számától függetlenül egyszer kell figyelembe venni.
a(z) 6. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a közművezeték-adó mértéke az adóalap minden megkezdett métere
után 100 Ft.
a(z) 7. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy teljes személyes mentességben részesül az adó alól a Magyar
Állam és a helyi önkormányzat.
a(z) 8. §-hoz
A törvényjavaslat 50%-os adókedvezményt irányoz elő azon - a kisebb, jellemzően
kistelepülésen tevékenységet végző - távközlési szolgáltatást nyújtó adóalany számára,
akinek/amelynek a tulajdonában összesen (Magyarországon) legfeljebb 100 kilométer
nyomvonalhosszú közművezeték áll.
a(z) 9. §-hoz
A törvényjavaslat - összhangban az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88.
cikkelyének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006.
december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) (a továbbiakban:
1998/2006/EK bizottsági rendelet) szabályaival - rögzíti, hogy a 8. § alapján nyújtott
6
adókedvezmény (az országosan legfeljebb 100 km közművezetékkel rendelkező adóalany
adókedvezménye) de minimis támogatásnak minősül.
A de minimis támogatás igénybevételének feltétele az uniós előírások alapján az, hogy a
kedvezményezett által az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű
támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási
ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget.
a(z) 10. §-hoz
Az adót az adóalany az adóévre önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami
adóhatósághoz, azaz az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
Az adóbevallás-benyújtási kötelezettséget az állami adóhatóság által rendszeresített bevallási
nyomtatványon kell teljesíteni, mégpedig a naptári év március 20-ig.
Az adott évre járó adót - más vagyoni típusú adókhoz (pl. az önkormányzati adóhatósághoz
teljesítendő építmény vagy telekadó) évi két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember
20-ig kell megfizetni.
A törvényjavaslat rendezi, hogy a közművezetékek adójáról szóló törvényben nem
szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az
irányadók.
a(z) 11. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a közművezetékek adójáról szóló törvény 2013. január 1-jén lép
hatályba.
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/ . számú
törvényjavaslat
a közművezetékek adójáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. november