﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9233. számú
törvényjavaslat
egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2012. november
1
2012. évi... törvény
egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
l-§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 10. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Első fokon ítélkeznek:
a)	a járásbíróság,
b)	a közigazgatási és munkaügyi bíróság és
c)	a törvényszék.”
(2)	A Pp. 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Másodfokon ítélkeznek:)
„a) a járásbírósághoz és a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,”
(3)	A Pp. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell.”
(4)	A Pp. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek (XX.
fejezet), valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek
(XXIII. fejezet).”
(5)	A Pp. 45. § (2) bekezdés aj és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölés kérdésében)
„a) a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok között merült fel,
valamint ha a területén levő járásbíróság kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság
kijelölhető;
b)	az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő
járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel,
továbbá ha a területén levő járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság
kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi
bíróság kijelölhető;”
(6)	A Pp. 326. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi
összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem
járhat el, az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki.”
(7)	A Pp. a következő 397/A. §-sal egészül ki:
„397/A. § (1) A közigazgatási ügyekben 2012. december 31. napjáig a törvényszék mint elsőfokú
bíróság által meghozott határozattal szemben előterjesztett fellebbezést 2013. január 1-jét követően
a törvényszék egy másik tanácsa mint másodfokú bíróság bírálja el.
(2)	A 2012. december 31-én első fokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket, továbbá azokat az
első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az első fokú bíróság hatáskörébe tartozó további
intézkedéseket kell tenni, a törvényszék 2013. január 1. napját követően haladéktalanul megküldi az
illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnak.
(3)	A 2012. december 31-én másodfokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket az ítélőtábla
legkésőbb 2013. február 1-jéig megküldi az illetékes törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak.
(4)	Az ügyek (2) és (3) bekezdés szerinti megküldése során a 129. § és a 158. § (2) bekezdés
rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(8)	A Pp.
a)	14. §-ában, 22. § (1) bekezdésében, 41. § (6) bekezdés b) pontjában, 94. § (4) bekezdésében,
114/B. § (3) bekezdésében, 127. § (2) bekezdésében, 354. §-ában, 373. §-ában és 387. § (1)
bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	18. § (2) bekezdésében, 341. § d) pontjában, 349/B. § (2) bekezdésében és 358. § (1)
bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg,
c)	44. § (2) bekezdésében, 201. § (1) és (2) bekezdésében és 249. § (2) bekezdésében a „helyi
bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg,
d)	94. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
e)	147. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság”, a „helyi
bíróságnak” szövegrész helyébe a Járásbíróságnak” szöveg,
f)	149. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok”, a „helyi
bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,
g)	208. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrészek helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
h)	326. § (6) és (7) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
i)	326. § (13) bekezdésében a „törvényszék” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg, a „Fővárosi Törvényszék” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság” szöveg,
j) 328. § (2) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságnál” szöveg,
3
k) 341. § e) pontjában a „Munkaügyi” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Munkaügyi” szöveg,
l) 349. § (4) bekezdésében, 359/A. § (1) és (2) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrészek helyébe
a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg,
m) 358/A. § (1) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróság munkaügyi perben hozott” szöveg,
n) 367. §-ában a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”, a „helyi
bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
o)	394/D. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok” szöveg
lép.
(9)	Hatályát veszti a Pp. 131 A. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában az szövegrész.
(10)	Hatályát veszti a Pp. 23. § (1) bekezdés i) pontja, valamint 326. § (9) bekezdése.
2.	A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11.
törvényerejű rendelet módosítása
2.§
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű
rendelet
a)	27. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság (városi, fővárosi kerületi bíróság, a továbbiakban: helyi
bíróság)” szövegrész helyébe a Járásbíróság (kerületi bíróság, a továbbiakban együtt:
járásbíróság)” szöveg,
b)	28. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál”, a „helyi
bírósághoz” szövegrész helyébe a Járásbírósághoz” szöveg,
c)	28. § (4) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a Járásbíróságnál”, a „helyi
bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
d)	71. §-ában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg
lép.
3.	A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása
3-§
A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet
a)	64. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a Járásbíróságot” szöveg,
b)	64. § (4) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”
szöveg
lép.
4
4. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
4-§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
a)	68. § (6) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg, a
„helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
b)	68/A. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	74. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a Járásbíróság”
szöveg
lép.
5.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
5-§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság”
szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.
6.	A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása
6-	§
A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény
a)	4. § (3) és (4) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”
szöveg,
b)	5. § (1) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”
szöveg, a „Fővárosi Munkaügyi” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi”
szöveg,
c)	5. § (2) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”
szöveg
lép.
7.	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
7-§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
a)	33/A. § (5) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságtól” szöveg,
b)	33/A. § (7) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságnál” szöveg,
c)	33/C. § (1) bekezdésében a „törvényszékhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bírósághoz” szöveg
lép.
8.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
8.§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 56. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint
a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes
eljárás illetékmentes.”
(2)	Az Itv. a „Felhatalmazás” alcímet megelőzően a következő 99/F. §-sal egészül ki:
„99/F. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 56. § (5) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.”
(3)	Az Itv. 39. § (3) bekezdés a) pontjában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság”
szöveg lép.
9.	A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok
állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton
történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény módosítása
9-§
A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok
állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő
érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény 3. §-ában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a
„járásbíróság” szöveg lép.
10.	A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII.
törvény módosítása
6
A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 13. §
(1)	bekezdésében a „törvényszéknek” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságnak” szöveg lép.
11.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
11. §
(1)	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 5. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A
közreműködést kérő fél a végzés ellen fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó
közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. A bíróság határozata ellen
felülvizsgálatnak nincs helye.”
(2)	A Kjtv. 116. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak
kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított
szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen
fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az
hivatalból történt. A fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az
irányadóak.”
(3)	A Kjtv. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény
szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés elleni
fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy a
másodfokú eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”
(4)	A Kjtv.
a)	12. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
b)	172. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg
lép.
12.	Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása
12. §
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992.
évi XXXII. törvény 14. § d) pontjában a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
7
munkaügyi bíróság” szöveg, a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.
13.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
13.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3)
bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől”
szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg lép.
14. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
14.	§
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
a)	16/A. § (11) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
b)	45/A. § (7) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg
lép.
15. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
15.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 71. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnak”
szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg lép.
16. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
16.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 263. § (2)
bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A végrehajtási ügyintézőt a törvényszék elnöke pályázat útján nevezi ki, a kinevezésre a 233. § (1)
bekezdés a)—d) pontját és (2)-(4) bekezdését, valamint a 234. § (2) bekezdését, az eskütételre a 256.
§ (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek felsőfokú iskolai
végzettséggel kell rendelkeznie és végrehajtási ügyintézői vizsgát kell tennie a végrehajtási
ügyintézői ismeretekből.”
(2)	A Vht. a 306/A. §-t követően a következő 306/B. §-sal egészül ki:
„306/B. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 233. § (1) bekezdés ej pontját a 2013. január 1-jét követően kiírt önálló
bírósági végrehajtói és törvényszéki végrehajtói álláspályázatok alapján történt bírósági végrehajtói
kinevezések esetén kell alkalmazni.”
(3)	A Vht.
a)	16. § b) pontjában a „helyi bíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: helyi
bíróság)” szövegrész helyébe a „járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság”
szöveg,
b)	16. § c) pontjában, 16. § e)-l) pontjában, 20. § (1) bekezdésében, 23/A. § (1) és (2)
bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában,
31/C. § (2) bekezdés nyitó szövegében, 31/E. § (2) bekezdésében, 232. § (1) és (2) bekezdésében és
235. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	183. § (2) bekezdés nyitó szövegében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a
„járásbírósághoz” szöveg,
d)	225. § (6) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg,
e)	226. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a Járásbíróság” szöveg,
J) 232. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
g)	233. § (1) bekezdés e) pontjában a „felsőfokú iskolai végzettséggel” szövegrész helyébe az
„egyetemi jogi végzettséggel” szöveg,
h)	254/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a Járásbíróságnak”
szöveg,
i)	263. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg
lép.
17.	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjárói szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
17. §
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény
a)	7. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”
szöveg,
b)	13. § (2b) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bírósághoz” szöveg,
c)	13. § (5) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bírósághoz” szöveg
lép.
18. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
9
18. §
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény
a)	2. § (3) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
b)	2. § (4) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg, valamint a „Fővárosi Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
19. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása
19.	§
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény
a)	37. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	37. § (4) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg
lép.
20. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása
20.	§
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 24/G. § (1) bekezdésében a „Fővárosi
Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.
21. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
21.	§
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/E. §-a a következő (4)
és (5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel.
(5)	A Hivatal bevételeiből - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel öt százalékának megfelelő
mértékig - tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a megképzésének évét követő második év
végéig kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható
el.”
10
22.A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény módosítása
22.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény 58. § (7) bekezdésében
a „városi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg lép.
23.	Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása
23.	§
(1)	Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 34.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A cselekmény elévült, ha
a)	a kezdeményező a cselekménynek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt az etikai
eljárást nem kezdeményezte vagy
b)	a cselekmény befejezése óta két év eltelt.”
(2)	Az Iszktv. 38. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(Az etikai tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha)
,,c) a cselekmény elévülése miatt az eljárás megindítását meg kellett volna tagadni,
d)	a panaszolt szakértő kamarai tagsága megszűnt.”
(3)	Az Iszktv. 48/F. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróság” szöveg lép.
24.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
24.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 37. § (6) bekezdésében a
„Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság”
szöveg lép.
25.	A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása
25.	§
A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény
11
a)	42. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
b)	43. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a Járásbíróságnál” szöveg,
c)	43. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg
lép.
26.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása
26.	§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a)	65/A. § (3) bekezdésében és 65/B. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
b)	85. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg
lép.
27. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
27.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/N. § (3)
bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.
28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
módosítása
28.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 137. §-a a
következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,f) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire
vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-ei 91/533/EGK tanácsi irányelv,
g)	a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv.”
29. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
12
29.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (3) bekezdésében
a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg lép.
30.	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása
30.	§
(1)	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát
helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.
A Kúria elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.”
(2)	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő 157. §-sal egészül ki:
„157. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 130. § (2) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.”
(3)	A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
a)	20/E. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
b)	146. § (1) bekezdésében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,
c)	146. § (2) bekezdésében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg
lép.
31.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
31.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 201. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság”
szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.
32.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
32.	§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 60. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék”
szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.
13
33.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
33.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
aj 13. § (1) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében,
14.	§ (4) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (5) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 18. § (3)
bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	20. § (2) bekezdés a) pontjában a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok”
szöveg,
c)	20. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
valamint a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok” szöveg,
d)	20. § (2) bekezdés c) pontjában a „helyi bíróságok” szövegrészek helyébe a „járásbíróságok”
szöveg,
e)	208. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
j) 208. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg,
g)	241. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg,
h)	241. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg,
i)	262/B. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
j) 271. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
k) 277. §-ában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
l)	411. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
m) 566. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
n) 601. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságról” szövegrész helyébe a „járásbíróságról” szöveg,
valamint a „kerületi és a városi” szövegrész helyébe a „kerületi” szöveg
lép.
34. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
34.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 32. § (4) bekezdésében a „helyi
bírósághoz” szövegrész helyébe a Járásbírósághoz” szöveg lép.
35.	Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény
módosítása
35.	§
Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 6. § (5)
bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.
14
36.	A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI.
törvény módosítása
36.	§
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény
a)	10. § (1) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságtól” szöveg,
b)	10. § (3) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságnál” szöveg
lép.
37.	A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása
37.	§
A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001.
évi LXXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a
„Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.
38.	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény módosítása
38.	§
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény 223. § (3) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi” szöveg lép.
39.	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
39.	§
(1)	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 39/A. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„39/A. § (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a
közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2013. december 31. napjáig köteles igazolni a
miniszternek. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.
(2)	Aki a közvetítői szakmai képzés elvégzését az (1) bekezdés szerint igazolta, annak az első
továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik; ha a szakmai képzés elvégzése és 2014.
15
január 1. napja között továbbképzésen vett részt, az továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe
beszámít.”
(2)	A Kvtv. 38/B. § (3) bekezdésében a „felek” szövegrész helyébe a „peres vagy nemperes bírósági
eljárás felei” szöveg lép.
40.	Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük
való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása
40.	§
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való
konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (2) bekezdésében a
„munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.
41. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
41.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
a)	71. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
b)	146. § (4) bekezdésében és 159. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a
Járásbíróság” szöveg
lép.
42. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
42.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a)	33. § (7) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 36. §-ában, 37. § (3) bekezdésében, 42. § (2)
bekezdésében, 44. § (5) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 47. § (7)
bekezdésében és 59. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
b)	33. § (7) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 36. §-ában és 59. § (9) bekezdésében a
„Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bírósághoz” szöveg,
c)	42. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg
lép.
16
43. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény módosítása
43.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény
a)	67/L. § (2) bekezdésében és 68. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „helyi bíróság” szövegrész
helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	67'/L. § (3) bekezdésében és 68. § (4) bekezdésében a „helyi bíróságra” szövegrész helyébe a
Járásbíróságra” szöveg
lép.
44. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása
44.	§
Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 45. § (5) bekezdésében a
„munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.
45. A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló,
Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI.
törvény módosítása
45.	§
A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970.
március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény 4. § (4) bekezdés
nyitó szövegében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg lép.
46. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény
módosítása
46.	§
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 30/G. § (1)
bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg lép.
47.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény módosítása
17
47.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
a)	23. § (3) bekezdés b) pontjában, 24. § (1) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében a „Fővárosi
ítélőtábla” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
b)	144. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	169/J. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
48. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes
közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII.
törvény módosítása
48.	§
(1)	A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási
nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban:
Pntv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírósági felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban végzéssel határoz.”
(2)	A Pntv. 2. § (1) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróság” szöveg lép.
49. Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel
összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
2005. évi XLVIII. törvény módosítása
49.	§
Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a
Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény
1. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a Járásbíróságnál” szöveg lép.
50.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
50.	§
18
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27.
§ (11) bekezdés a) pontjában a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg
lép.
51.	Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása
51.	§
Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 46. § (5) bekezdésében a „munkaügyi
bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg lép.
52. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
52.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény
o) 51. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	52. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	54. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg
lép.
53. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
53.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a)	54. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	55. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	57. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
^ 58. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
e)	61/A. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
f)	80. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
54.	A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
módosítása
19
54.	§
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
a)	40. § (11) bekezdés b) és c) pontjában, 40. § (12) bekezdésében, 43/E. § (2) bekezdésében, 43/J.
§ (4) bekezdésében a „Fővárosi ítélőtábla” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság” szöveg,
b)	43/E. § (2) bekezdésében és 43/J. § (2) bekezdésében a „Fővárosi ítélőtáblától” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg,
c)	43/J. § (3) bekezdésében és 43/K. § (4) bekezdésében a „Fővárosi ítélőtábla” szövegrészek
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
d)	43/L. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
55. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
55.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvényszék”
szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg lép.
56. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
módosítása
56.	§
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 17. § (1)
bekezdés b) pontjában a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságtól” szöveg lép.
57. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
57.	§
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
a)	3. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	13. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a Járásbíróság” szöveg
lép.
20
58. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
58.	§
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a)	5. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	7. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)6l.	§ (5) bekezdésében az „október 1-jén és a 71. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba,
a 65. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „október 1-jén lép hatályba, a 65. § (5) bekezdése és
71.	§ (2) bekezdése” szöveg
lép.
59.	A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII.
törvény módosítása
59.	§
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
a)	7. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,
b)	12. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	13. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg
lép.
60.	Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
60.	§
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló
2009.	évi LXXIV. törvény 21. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg lép.
61. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
61.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 11. § (3) bekezdésében a „Fővárosi
Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg
lép.
21
62. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény módosítása
62.	§
A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény
a)	3. §-ában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)”
szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal” szöveg,
b)	12. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg
lép.
63.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
63.	§
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 113. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság”
szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.
64. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
64.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „helyi
bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg lép.
65. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása
65.	§
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
a)	1. § (4) bekezdésében a „13. §” szövegrész helyébe a „13. § (1) bekezdése” szöveg,
b)	10. § (1) bekezdés c) pontjában a „12. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12. § (2) és (3)
bekezdésében” szöveg,
c)	14. § (1) és (2) bekezdésében a „12. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „12. § (2) vagy (3)
bekezdése” szöveg,
d)	28/A. § a) pontjában az „elrendelte” szövegrész helyébe az „elrendelte, valamint az
Alkotmánybíróság teljes ülési állásfoglalásait és teljes ülési határozatait” szöveg
lép.
66. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása
22
66. §
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
a)	18. § (2) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bírósághoz” szöveg,
b)	18. § (4) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bírósághoz” szöveg,
c)	47. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási
és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
d)	97. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg,
e)	97. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg
lép.
67. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása
67. §
(1)	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
2010.	évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A járásbíróságok és kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: járásbíróság), a közigazgatási és
munkaügyi bíróságok, továbbá a törvényszékek elnevezését és illetékességi területét az 1. melléklet
tartalmazza.”
(2)	Az Illetékességi tv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye - (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - az elnevezésében megjelölt település.”
(3)	Az Illetékességi tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését és illetékességi
területét a 4. melléklet tartalmazza.”
(4)	Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(5)	Az Illetékességi tv. a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
68. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
módosítása
23
68. §
(1)	A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a
továbbiakban: Mttv.) 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó
pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés
megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt
megtagadó végzés ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított nyolc
napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az
ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban
határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást - a bíróság
jogerős döntéséig - felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló
jogorvoslatnak helye nincs.”
(2)	Az Mttv. 62. § (5) és 6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve
a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat
közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.
(6)	A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak
beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő -
Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a
kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak
nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon
belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn
belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell
érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hatvan napon belül bírálja el és határozatát e
határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria
soron kívül jár el.”
(3)	Az Mttv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a 62. § (5) bekezdés szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.”
(4)	Az Mttv. 70. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő
(9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók
24
meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a
kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat
közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.
(9a) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak
beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi
Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő -
Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a
kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak
nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon
belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn
belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell
érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hatvan napon belül bírálja el és határozatát e
határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria
soron kívül jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.”
(5)	Az Mttv. 181. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő
(7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (l)-(5) bekezdésben meghatározott eljárás illetékmentes, a kérelmező igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésére sem kötelezhető.
(7)	A Hivatal e § szerinti hatósági eljárásban hozott határozata elleni jogorvoslatra a 165. §-ban
foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács másodfokú határozatának
bírósági felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az
eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre
hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A Médiatanács a
keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt
napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági
felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi -
megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba
foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat
felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő
azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati
kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő
jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a
felülvizsgálati kérelmet negyvenöt napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba
foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el.
(8)	A Médiatanács e § szerinti elsőfokú hatósági eljárásban hozott határozatának bírósági
felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás
egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre
hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A Médiatanács a
keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt
napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági
felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi -
25
megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba
foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat
felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő
azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati
kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő
jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a
felülvizsgálati kérelmet negyvenöt napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba
foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el.”
(6)	Az Mttv.
a)	142. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
b)	153. § (8) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
c)	155. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
d)	155. § (7) bekezdésében az „eljárást” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg, a „Fővárosi
Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz”
szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság” szöveg,
e)	161. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
f)	164. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási
és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
g)	165. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
h)	173. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész
helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
i)	189. § (8) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási
és Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
69. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011.
évi LXVII. törvény módosítása
69.	§
A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII.
törvény 3. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.
26
70. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
70.	§
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
a)	156. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
b)	164. § (6) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
c)	172. § (10) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg
lép.
71. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
71.	§
(1)	Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) a következő
34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) Ha az alapvető jogok biztosa a vizsgálata során észleli, hogy az alapvető jogokkal
kapcsolatos visszásságot önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése okozza,
kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának
felülvizsgálatát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti indítvány tartalmazza
a)	a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
b)	az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
c)	azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért,
d)	annak okát, hogy az alapvető jogok biztosa az adott rendelkezést miért tartja
j ogszabálysértőnek. ”
(2)	Az Ajbt. 15. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 34/A. §-át a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell.”
72.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény módosítása
72.	§
27
(1)	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 69. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„69. § (1) Az adatvédelmi audit a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy
tervezett adatkezelési műveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok
szerinti értékelésén keresztül a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása. Tervezett
adatkezelési műveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció
kidolgozottsága ezt lehetővé teszi.
(2)	Adatvédelmi auditot a Hatóság az adatkezelő kérelmére folytathat le. Az adatvédelmi audit
lefolytatása iránti kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül az adatvédelmi audit
lefolytatásáért fizetendő ellenérték mértékét és az adatvédelmi audit elvégzésének várható
időpontját a Hatóság közli az adatkezelővel. A Hatóság az adatvédelmi auditot abban az esetben
folytatja le, ha a Hatóság közlését követő tizenöt napon belül az adatkezelő nyilatkozik arról, hogy a
Hatóság közlésében megállapított feltételek ismeretében az adatvédelmi audit lefolytatása iránti
kérelmét fenntartja.
(3)	Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték mértékét - az elvégzendő tevékenység
mértékével arányosan - a Hatóság állapítja meg, az azonban nem haladhatja meg az ötmillió
forintot. Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték a Hatóság bevétele.
(4)	Az adatvédelmi audit eredményét a Hatóság az auditról készített értékelésben rögzíti. Az
értékelés javaslatokat fogalmazhat meg az adatkezelő számára. Az értékelés tartalma az üzleti
titokra alkalmazandó szabályok szerint ismerhető meg, az adatkezelő erre irányuló kérelmére
azonban a Hatóság honlapján - a kérelemnek megfelelően - az értékelést vagy az értékelés
összegző megállapításait közzéteszi.
(5)	Az adatvédelmi audit a Hatóság e törvényben rögzített egyéb hatásköreinek gyakorlását nem
korlátozza.”
(2)	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény
aj 31. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	45. § (6b) bekezdésében a „Fővárosi Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
73.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
73.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
28
a)	74. § (4) bekezdésében a „helyi bírósági” szövegrész helyébe a „járásbírósági” szöveg,
b)	74. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságok” szövegrész helybe a „járásbíróságok” szöveg,
továbbá a „helyi bírósági” szövegrész helyébe a „járásbírósági” szöveg
lép.
74.	A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény módosítása
74.	§
A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 17. § (1) bekezdésében a
„helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg lép.
75.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
75.	§
(1)	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban:
Bszi.) 16. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:)
,,d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság) és”
(2)	A Bszi. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője meghívottként részt
vesz a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területéhez tartozó
törvényszékek közigazgatási-munkaügyi kollégiumának ülésén. Ha a közigazgatási-munkaügyi
kollégium valamely más kollégiummal összevontan működik, a közigazgatási és munkaügyi
regionális kollégium kollégiumvezetője az összevont kollégium ülésén közigazgatási vagy
munkaügyi tárgyú napirend esetén vesz részt meghívottként.”
(3)	A Bszi. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a
feleket teljes költségmentesség illeti meg, és a felek saját költségüket maguk viselik.”
(4)	A Bszi. 48. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az alapvető jogok biztosa az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes
eljárást a helyi önkormányzattal szemben az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben
meghatározott követelményeknek megfelelő indítvánnyal kezdeményezi.”
(5)	A Bszi. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(2) Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet - a (2a) bekezdésben meghatározott
kivétellel - kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró
ügyvédet vagy ügyvédi irodát, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező
alkalmazottját, valamint a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét és jogi
szakvizsgával rendelkező alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem
járhat el jogi képviselőként.”
(6)	A Bszi. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az alapvető jogok biztosa személyesen vagy az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának jogi
szakvizsgával rendelkező képviselője útján járhat el.”
(7)	A Bszi. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az önkormányzati tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az előtte folyamatban lévő
eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg. Ha az ügy eldöntése
érdekében célszerű, az önkormányzati tanács elrendelheti, hogy egyes vitás kérdések elkülönítve
kerüljenek elbírálásra.”
(8)	A Bszi. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat
nélkül elutasítja az indítványt, ha
a)	azt nem az alapvető jogok biztosa, az arra jogosult fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az
egyedi ügyben eljáró bíró nyújtja be,
b)	azt a fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt
határidőn túl nyújtja be,
c)	azt a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a helyi önkormányzatokról szóló törvényben
foglaltaknak, az alapvető jogok biztosa nem az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben
foglaltaknak, vagy az egyedi ügyben eljáró bíró nem az e törvényben foglaltaknak megfelelő
tartalommal nyújtja be, vagy
d)	a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezése esetén az
önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette.”
(9)	A Bszi. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkormányzati tanács nyilatkozattételre hívhatja fel, iratok megküldése és vélemény kérése
iránt keresheti meg azt az állami vagy önkormányzati szervet, amelynek megkeresése az indítvány
elbírálásához szükséges.”
(10)	A Bszi. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül
szótöbbséggel hozza meg határozatát.
(2)	Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbodik
30
a)	személyes meghallgatás esetén,
b)	ha az ügy körülményeiben bekövetkezett változás folytán ismételten szükségessé válik az
önkormányzat állásfoglalásának beszerzése, vagy
c)	ha az 53. § (4) bekezdése alapján állami vagy önkormányzati szerv megkeresése szükséges.”
(11)	A Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely
rendelkezése más jogszabályba ütközik,)
„aj az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, megállapítja a hatályon
kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése más jogszabályba ütközését, vagy
kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak
rendelkezése nem lép hatályba,”
(12)	A Bszi. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó
rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói
kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más
jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő
egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt
folyamatban lévő egyedi ügyben.”
(13)	A Bszi. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH elnöke által kijelölt
bíróságon, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumban működik. A
közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese
nem lehet azonos ügyszakban ítélkező bíró.”
(14)	A Bszi. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-
helyettese a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője vagy
kollégiumvezető-helyettese is lehet.”
(15)	A Bszi. 154. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvényszéken a kollégium tagjai a törvényszék bírái, továbbá általuk a törvényszék területén
működő járásbíróságok, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái közül a 6 évre választott
bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának,
illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.”
(16)	A Bszi. a következő 196/A. §-sal egészül ki:
„196/A. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel megállapított 47. §-át, 48. § (5) bekezdését, 51. § (1) bekezdését, 53. § (4) bekezdését,
31
54.	§-át, 55. § (2) bekezdés a) pontját, valamint 56. § (5) bekezdését a 2013. január 1-jén
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
76.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
76.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.)
55.	§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli
szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg. Különös
méltánylást érdemlő esetben az OBH elnöke 1 évet meghaladó időtartamban is engedélyezhet
fizetés nélküli szabadságot.”
(2)	A Bjt. a következő 232/A. §-sal egészül ki:
„232/A. § A 174. § (2) bekezdés alkalmazásában ítélőtáblái, illetve törvényszéki szolgálati időnek
számít 2013. január 1. napját követően annak a volt ítélőtáblái, illetve törvényszéki bírónak a
szolgálati ideje, akinek a törvényszékre, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróságra történő
áthelyezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításakor, a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel került sor.”
(3)	A Bjt. 233. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény)
,f) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire
vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-ei 91/533/EGK tanácsi
irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
(4)	A Bjt.
a)	222. § (1) bekezdésében a „93. § (2)-(4) bekezdését, 102. §” szövegrész helyébe a „93. § (2)-(4)
bekezdését, 97. § (1) bekezdését, 102. §” szövegrész, a „104. § (1) bekezdését, 115. §” szövegrész
helyébe a „104. § (1) bekezdését, 105. § (1) bekezdését, 113. § (5) bekezdését, 115. §” szöveg,
b)	223. §-ában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény” szöveg
lép.
77. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása
32
77.	§
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A Legfőbb Ügyészséget a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyészséget fellebbviteli főügyész,
a főügyészséget főügyész, a járási és a járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészséget
vezető ügyész vezeti.”
78.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
78.	§
(1)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 77. § (2) bekezdése a következő
harmadik mondattal egészül ki:
„A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének
10 százalékárajogosult.”
(2)	Az Üjt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire
vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-ei 91/533/EGK tanácsi irányelve,
b)	az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a
Tanács 97/81/EK irányelve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel
együtt,
c)	az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan
kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelve, a Munka Törvénykönyvéről
szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,
d)	a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak
és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való
jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a
72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a
93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
f)	a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött
felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(3) Az Üjt.
aj 64. § (3) bekezdés a) pontjában és 2. melléklet 7. pontjában a „helyi” szövegrész helyébe a
Járási” szöveg,
b)	151. § (1) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény” szöveg,
c)	2. melléklet 8., 9. és 11. pontjában a „helyi” szövegrészek helyébe a Járási” szöveg
lép.
79.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
79.	§
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
a)	27. §-ában, 35. §-ában és 172. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a
„közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
b)	172. § (3) bekezdésében a „törvényszékhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bírósághoz” szöveg
lép.
80.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
80.	§
(1)	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
2011.	évi CLXXXI. törvény
a)	91. § (1) bekezdés b) pontja a „vételéről” szövegrész helyett a „vételéről
(változásbej egyzéséről)” szöveggel,
b)	91. § (3) bekezdése az „oka” szövegrész helyett az „oka és időpontja” szöveggel
lép hatályba.
(2)	Nem lép hatályba a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 7. § (3) bekezdése.
81.	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
81. §
34
(1)	A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mhötv.)
a)	85. § (3) bekezdése a „törvényszékhez” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi
bírósághoz” szöveggel,
b)	92. §-a a „törvényszék” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveggel,
c)	98. § (5) bekezdése a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyett a „Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróságtól” szöveggel,
d)	98. § (10) bekezdése a „törvényszék” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bíróság”
szöveggel,
e)	102. § (4) bekezdése a „törvényszék” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bíróság”
szöveggel
lép hatályba.
(2)	Az Mhötv.
a)	16. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéknél” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál” szöveg,
b)	132. § (1) bekezdés d) pontjában a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróságnál” szöveg,
c)	139. § (1) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságnál” szöveg,
d)	139. § (2) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
e)	140. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a
„közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,
f)	140. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
g)	140. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
h)	140. § (5) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg, valamint a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróságnál” szöveg,
i)	141. § (1) bekezdés c) pontjában a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
munkaügyi bíróság” szöveg,
j) 141. § (7) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg,
k) 142. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi
bíróság” szöveg
lép.
82. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
82. §
35
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (3) bekezdésében a „törvényszéktől”
szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg lép.
83. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása
83.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 24. § (6) bekezdésében a „Fővárosi
Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg
lép.
84. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
84.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény
a)	38. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b)	41. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c)	42. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
d)	42. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
e)	42. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg, a „városi és
kerületi” szövegrész helyébe a „kerületi” szöveg,
f)	42. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
g)	51. § (6) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a Járásbíróságot” szöveg,
h)	73. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
i)	106. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrészek helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
j) 123. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
k) 123. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
l) 141. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg
lép.
85. A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény módosítása
85.	§
A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény 18. § (4) bekezdése a „helyi
bíróság” szövegrészek helyett a „járásbíróság” szöveggel lép hatályba.
86.	Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII.
törvény módosítása
36
86. §
(1)	Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII.
törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A Cnytv. 7. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság
részére, az OBH útján benyújtani.
(2)	Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt elektronikus úton, minősített elektronikus
aláírással ellátva, vagy a Pp.-ben meghatározottak szerint egyéb elektronikus úton kell benyújtani.””
(2)	Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII.
törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § A Cnytv. 95. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„95. § A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő
adatokat is:
a)	az egyesület formáját
aa)	egyesület,
ab)	párt,
ac)	sportegyesület,
ad)	alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület,
ae)	szakszervezet,
aj) szövetség,
ag)	polgárőr szervezet és
ah)	egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
b)	az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
c)	szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét,
székhelyét, nyilvántartási számát,
d)	határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a
jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a
megszűnés tényleges időpontját.””
87. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása
87.	§
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 40. § (3)
bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
37
„(3) A Szabs. tv. a 126. §-t követően a következő 96/A. alcímmel és 126/A. §-sal egészül ki:
„96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás
126/A. § (1) A 39. § (2) bekezdés e) és f), valamint h) és i) pontjában meghatározott személy
szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság
kiszabására jogosult személy a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt - ha a tárgyalás
megtartásának nincsen akadálya - az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja.
Előállítás esetén a bíróság részére a feljelentést előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a
bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a
tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen
szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
(3)	A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a
tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.
(4)	A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy az e törvényben meghatározott
jogorvoslattal élhet.””
88.	Záró rendelkezések
88. §
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.
(2)	E törvény 1-57. §-a, 58. § a) és b) pontja, 59-71. §-a, 72. § (2) bekezdése, 73-75. §-a, 76. § (2),
(3)	bekezdése és (4) bekezdés b) pontja, 77-79. §-a, 81. § (2) bekezdése és 82-84. §-a 2013. január
1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 76. § (1) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja 2013. január 2. napján lép hatályba.
89. §
Sarkalatosnak minősül a törvény
a)	7. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
b)	15. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
c)	24. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
d)	30. § (3) bekezdés a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és
35. cikk (1) bekezdése,
e)	66. § a) és b) pontja az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke,
j) 68. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke,
g)	72. § (2) bekezdés b) pontja az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése,
h)	73. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése,
valamint 54. cikk (4) bekezdése,
38
i)	75. § (1), (2), (13)—(15) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése,
j) 16. § (l)-(3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése,
valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,
k) 77. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
l) 78. § (1) és (3) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
m) 79. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
n) 81. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése
alapján.
39
1. melléklet a 2012. évi ...törvényhez
melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
A törvényszékek, a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékességi
területe
1.	FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)
1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budapest V. kerület
Budapest VIII. kerület
Budapest XIII. kerület
Budapest XVII. kerület
Budapest I. kerület
Budapest XXII. kerület
Budapest VI. kerület
Budapest IX. kerület
Budapest XIV. kerület
Budapest VII. kerület
Budapest X. kerület
Budapest XVI. kerület
1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság
Budapest XI. kerület	Budapest XII. kerület
1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
Budapest II. kerület	Budapest III. kerület
1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
Budapest IV. kerület	Budapest XV. kerület
1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
Budapest XVIII. kerület	Budapest XIX. kerület
1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
Budapest XX. kerület	Budapest XXI. kerület	Budapest XXIII. kerület
1/7. Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Főváros területe
2.	PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Pécs)
2/1. Pécsi Járásbíróság
Abaliget
Berkesd
Cserkút
Gyód
Kovácsszénája
Aranyosgadány
Birján
Ellend
Husztót
Kozármisleny
Bakonya
Bogád
Görcsöny
Keszü
Kökény
40
Kővágószőlős
Magyarsarlós
Pellérd
Pécsudvard
Romonya
Szőke
Kővágótőttős
Nagykozár
Pereked
Pogány
Szemely
Lothárd
Orfű
Pécs
Regenye
Szilágy
2/2. Komlói Járásbíróság
Alsómocsolád
Bakóca
Bikái
Erdősmecske
Gödre
Hosszúhetény
Kishaj más
Köblény
Magyaregregy
Martonfa
Máza
Mekényes
Nagyhajmás
Ófalu
Pécsvárad
Szágy
Tarrós
Tófíí
Vázsnok
Apátvarasd
Bárány aj enő
Bodolyabér
Felsőegerszeg
Hegyhátmaróc
Kárász
Kisvaszar
Liget
Magyarhertelend
Mágocs
Mecseknádasd
Meződ
Nagypall
Oroszló
Sásd
Szárász
Tékes
Varga
Vékény
Ag
Baranyaszentgyörgy
Egyházaskozár
Gerényes
Hidas
Kisbeszterce
Komló
Lovászhetény
Magyarszék
Mánfa
Mecsekpölöske
Mindszentgodisa
Óbánya
Pálé
Szalatnak
Szászvár
Tormás
Vásárosdombó
Zengővárkony
2/3. Mohácsi Járásbíróság
Babarc	Bár	Belvárdgyula
Bezedek	Borjád	Boly
Dunaszekcső	Erdősmárok	Erzsébet
Fazekasboda	Feked	Geresdlak
Görcsönydoboka	Hásságy	Himesháza
Homorúd	Ivándárda	Kátoly
Kékesd	Kisbudmér	Kisnyárád
Kölked	Lánycsók	Lippó
Liptód	Majs	Maráza
Máriakéménd	Mohács	Monyoród
Nagybudmér	Nagynyárád	Olasz
Palotabozsok	Pócsa	Sárok
Sátorhely	Somberek	Szajk
Szebény	Szederkény	Szellő
Székelyszabar	Szűr	Töttös
Udvar	Versend	Véménd
2/4. Siklósi Járásbíróság
41
Adorjás	Alsószentmárton	Ata
Babarcszőlős	Baksa	Baranyahidvég
Beremend	Besence	Bisse
Bogádmindszent	Bosta	Csarnóta
Csányoszró	Cún	Diósviszló
Drávacsehi	Drávacsepely	Drávaiványi
Drávapalkonya	Drávapiski	Drávaszabolcs
Drávaszerdahely	Drávasztára	Egerág
Egyházasharaszti	Garé	Gilvánfa
Gordisa	Harkány	Hegyszentmárton
Hirics	Illocska	Ipacsfa
Ivánbattyán	Kákics	Kásád
Kemse	Kémes	Kisasszonyfa
Kisdér	Kisharsány	Kisherend
Kisjakabfalva	Kiskassa	Kislippó
Kisszentmárton	Kistapolca	Kistótfalu
Kovácshida	Kórós	Lapáncsa
Lúzsok	Magyarbóly	Magyarmecske
Magyartelek	Marócsa	Matty
Márfa	Márok	Nagycsány
Nagyharsány	Nagytótfalu	Ócsárd
Okorág	Old	Ózdfalu
Palkonya	Páprád	Peterd
Pécsdevecser	Piskó .	Rádfalva
Sámod	Sellye	Siklós
Siklósbodony	Siklósnagyfalu	Sósvertike
Szalánta	Szaporca	Szava
Szilvás	Szőkéd	Tengeri
Tésenfa	Téseny	Túrony
Újpetre	Vajszló	Vejti
Villány Zaláta	Villánykövesd 2/5. Szigetvári Járásbíróság	Vokány
Almamellék	Almáskeresztúr	Basal
Bánfa	Bicsérd	Boda
Bogdása	Boldogasszonyfa	Botykapeterd
Bükkösd	Bürüs	Csebény
Cserdi	Csertő	Csonkamindszent
Dencsháza	Dinnyeberki	Drávafok
Drávakeresztúr	Endrőc	Felsőszentmárton
Gerde	Gyöngyfa	Gyöngyösmellék
Helesfa	Hetvehely	Hobol
Horváthertelend	Ibafa	Kacsóta
Katádfa	Kétújfalu	Királyegyháza
Kisdobsza	Kistamási	Magyarlukafa
Markóc	Merenye	Molvány
42
Mozsgó
Nagyváty
Okorvölgy
Pécsbagota
Somogyhatvan
Sumony
Szentegát
Szentlőrinc
Szulimán
Várad
Zádor
Baranya megye
Ágasegyháza
Fülöpháza
Jakabszállás
Kunbaracs
Lakitelek
Szentkirály
Városföld
Baja
Bácsborsod
Bátmonostor
Csávoly
Dunafalva
Felsőszentiván
Katymár
Mátételke
Rém
Tataháza
Bátya
Dunaszentbenedek
Fájsz
Hajós
Kalocsa
Öregcsertő
Nagydobsza
Nemeske
Patapoklosi
Rózsafa
Somogyhárságy
Szabadszentkirály
Szentkatalin
Szigetvár
Teklafalu
Vásárosbéc
Zók
Nagypeterd
Nyugotszenterzsébet
Pettend
Somogyapáti
Somogyviszló
Szentdénes
Szentlászló
Szörény
Tótszentgyörgy
Velény
2/6. Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Kecskemét)
3/1. Kecskeméti Járásbíróság
Ballószög
Helvécia
Kecskemét
Ladánybene
Nyárlőrinc
Tiszakécske
Felsőlajos
Izsák
Kerekegyháza
Lajosmizse
Orgovány
Tiszaug
3/2. Bajai Járásbíróság
Bácsalmás
Bácsszentgyörgy
Borota
Csikéria
Érsekcsanád
Gara
Kunbaja
Nagybaracska
Sükösd
Vaskút
3/3. Kalocsai Járásbíróság
Drágszél
Dunatetétlen
Foktő
Harta
Miske
Solt
Bácsbokod
Bácsszőlős
Csátalja
Dávod
Érsekhalma
Hercegszántó
Madaras
Nemesnádudvar
Szeremle
Dunapataj
Dusnok
Géderlak
Homokmégy
Ordas
Szakmár
43
Újsolt
Akasztó
Csengőd
Kaskantyú
Páhi
Tabdi
Bugac
Gátér
Pálmonostora
Balotaszállás
Jánoshalma
Kéleshalom
Kisszállás
Mélykút
Szánk
Apostag
Kunadacs
Szabadszállás
Bács-Kiskun megye
Újtelek	Úszód
3/4. Kiskőrösi Járásbíróság
Bocsa
Fülöpszállás
Kecel
Soltszentimre
Tázlár
Császártöltés
Imrehegy
Kiskőrös
Soltvadkert
3/5. Kiskunfélegyházi Járásbíróság
Bugacpusztaháza	F ülöpj akab
Kiskunfélegyháza	Kunszállás
Petőfiszállás	Tiszaalpár
3/6. Kiskunhalasi Járásbíróság
Csólyospálos	Harkakötöny
Jászszentlászló	Kelebia
Kiskunhalas	Kiskunmajsa
Kömpöc	Kunfehértó
Móricgát	Pirtó
Tompa	Zsana
3/7. Kunszentmiklósi Járásbíróság
Dunaegyháza
Kunpeszér
Szalkszentmárton
Dunavecse
Kunszentmiklós
Tass
3/8. Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
4.	GYULAI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Gyula)
4/1. Gyulai Járásbíróság
Elek
Kétegyháza
Mezőgyán
Sarkadkeresztúr
Almáskamarás
Dombiratos
Kisdombegyház
Magyardombegyház
Geszt
Kötegyán
Méhkerék
Újszalonta
4/2. Battonyai Járásbíróság
Battonya
Kaszaper
Kunágota
Medgyesbodzás
Gyula
Lőkösháza
Sarkad
Dombegyház
Kevermes
Magyarbánhegyes
Medgyesegyháza
44
Mezőhegyes
Nagykamarás
Békés
Kamut
Murony
Békéscsaba
Doboz
Kondoros
Újkígyós
Békéssámson
Kardoskút
Pusztaföldvár
Békésszentandrás
Ecsegfalva
Kardos
Biharugra
Kertészsziget
Körösújfalu
Zsadány
Békés megye
Alsózsolca
Bocs
Ernőd
Harsány
Kisgyőr
Mályi
Nyékládháza
Mezőkovácsháza
Pusztaottlaka
4/3. Békési Járásbíróság
Bélmegyer
Köröstarcsa
Tarhos
Nagybánhegyes
Végegyháza
Csárdaszállás
Mezőberény
Vésztő
4/4. Békéscsabai Járásbíróság
Csabaszabadi
Gerendás
Szabadkígyós
Csorvás
Kétsoprony
Telekgerendás
4/5. Orosházi Járásbíróság
Csanádapáca
Nagyszénás
Tótkomlós
Gádoros
Orosháza
4/6. Szarvasi Járásbíróság
Csabacsüd
Gyomaendrőd
Örménykút
4/7. Szeghalmi Járásbíróság
Bucsa
Körösladány
Okány
Dévaványa
Hunya
Szarvas
Füzesgyarmat
Körösnagyharsány
Szeghalom
4/8. Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
5. MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Miskolc)
5/1. Miskolci Járásbíróság
Arnót
Bükkaranyos
Felsőzsolca
Hemádkak
Kistokaj
Miskolc
Onga
Berzék
Bükkszentkereszt
Gesztely
Hernádnémeti
Kondó
Muhi
Ónod
45
Parasznya	Radostyán	Répáshuta
Sajóbábony	Sajóecseg	Sajóhidvég
Saj ókápolna	Sajókeresztúr	Sajólád
Sajólászlófalva	Sajópálfala	Sajópetri
Saj ósenye	Saj óvámos	Szirmabesenyő
Varbó Abaújalpár	5/2. Encsi Járásbíróság Abaújkér	Abaújvár
Árka	Baskó	Boldogkőújfalu
Boldogkő váralj a	Encs	Fancsal
Fáj	Fony	Forró
Fulókércs	Garadna	Gibár
Gönc	Göncruszka	Hejce
Hernádbűd	Hernádcéce	Hernádpetri
Hernádszentandrás	Hernádszurdok	Hernádvécse
Hidasnémeti	Ináncs	Kéked
Korlát	Méra	Mogyoróska
Novajidrány	Pányok	Pere
Pusztaradvány	Regéc	Sima
Szalaszend	Szemere	Telkibánya
Tornyosnémeti	Vilmány	Vizsoly
Zsujta	5/3. Kazincbarcikai Járásbíróság	
Abod	Aggtelek	Alacska
Alsószuha	Alsótelekes	Balajt
Bánhorváti	Becskeháza	Berente
Boldva	Borsodszirák	Bódvalenke
Bódvarákó	Bódvaszilas	Damak
Debréte	Dédestapolcsány	Dövény
Edelény	Égerszög	Felsőkelecsény
Felsőnyárád	Felsőtelekes	Galvács
Hangács	Hegymeg	Hidvégardó
Imola	Irota	Izsófalva
Jákfalva	Jósvafő	Kazincbarcika
Kánó	Komjáti	Kurityán
Lak	Ládbesenyő	Martonyi
Mályinka	Meszes	Múcsony
Nagybarca	Nyomár	Ormosbánya
Perkupa	Ragály	Rakaca
Rakacaszend	Rudabánya	Rudolftelep
Sajógalgóc	Sajóivánka	Sajókaza
Sajószentpéter	Szakácsi	Szalonna
Szendrő	Szendrőlád	Szin
Szinpetri	Szögliget	Szőlősardó
46
Szuhafő	Szuhakálló	Szuhogy
Tardona	Teresztenye	Tomor
Tornabarakony	Tornakápolna	Tornanádaska
T omaszentandrás	T ornaszentj akab	Trizs
Vadna	Varbóc	Viszló
Zádorfalva	Ziliz 5/4. Mezőkövesdi Járásbíróság	Zubogy
Bogács	Borsodgeszt	Borsodivánka
Bükkábrány	Bükkzsérc	Cserépfalu
Cserépváralja	Csincse	Egerlövő
Kács	Mezőkeresztes	Mezőkövesd
Mezőnagymihály	Mezőnyárád	Négyes
Sály	Szentistván	Szomolya
Tárd	Tibolddaróc	Tiszabábolna
Tiszavalk	Vatta 5/5. Ózdi Járásbíróság	
Arló	Bánréve	Borsodbóta
Borsodnádasd	Borsodszentgyörgy	Bükkmogyoró
Csemely	Csokvaomány	Domaháza
Dubicsány	Farkaslyuk	Gömörszőlős
Hangony	Hét	Járdánháza
Kelemér	Királd	Kissikátor
Lénárddaróc	Nekézseny	Ózd
Putnok	Sajómercse	Saj ónémeti
Saj ópüspöki	Sajóvelezd	Sáta
Serényfalva	Uppony	
	5/6. Sátoraljaújhelyi Járásbíróság	
Alsóberecki	Alsóregmec	Bodroghalom
Bodrogolaszi	Bózsva	Cigánd
Dámóc	Erdőhorváti	Felsőberecki
Felsőregmec	Filkeháza	Füzér
Füzérkajata	Füzérkomlós	Füzérradvány
Györgyi arló	Háromhuta	Hercegkút
Hollóháza	Karcsa	Karos
Kenézlő	Kishuta	Kisrozvágy
Komlóska	Kovácsvágás	Lácacséke
Makkoshotyka	Mikóháza	Nagyhuta
Nagyrozvágy	Nyíri	Olaszliszka
Pácin	Pálháza	Pusztafalu
Révleányvár	Ricse	Sárazsadány
Sárospatak	Sátoraljaújhely	Semjén
Tiszacsermely	Tiszakarád	Tolcsva
Vajdácska	Vágáshuta	Vámosújfalu
47
Vilyvitány Zemplénagárd	Viss 5/7. Szerencsi Járásbíróság	Zalkod
Abaúj szántó	Alsódobsza	Bekecs
Bodrogkeresztúr	Bodrogkisfalud	Csobaj
Erdőbénye	Golop	Legyesbénye
Mád	Megyaszó	Mezőzombor
Monok	Prügy	Rátka
Sóstófalva	Szegi	Szegilong
Szerencs	Taktabáj	Taktaharkány
Taktakenéz	Taktaszada	Tarcal
Tállya	Tiszaladány	Tiszalúc
Tiszatardos	Tokaj 5/8. Szikszói Járásbíróság	Újcsanálos
Abaúj lak	Abaúj szolnok	Alsógagy
Alsóvadász	Aszaló	Baktakék
Beret	Büttös	Csenyéte
Csobád	Detek	Felsődobsza
Felsőgagy	Felsővadász	Gadna
Gagyapáti	Gagybátor	Gagyvendégi
Halmaj	Hernádkércs	Homrogd
Kány	Kázsmárk	Keresztéte
Kiskinizs	Krasznokvajda	Kupa
Léh	Litka	Monaj
Nagykinizs	Nyésta	Pamlény
Perecse	Rásonysápberencs	Selyeb
Szászfa	Szentistvánbaksa 5/9. Tiszaújvárosi Járásbíróság	Szikszó
Ároktő	Gelej	Girincs
Hejőbába	Hejőkeresztúr	Hejőkürt
Hejőpapi	Hejőszalonta	Igrici
Kesznyéten	Kiscsécs	Köröm
Mezőcsát	Nagycsécs	Nemesbikk
Oszlár	Sajóörös	Sajószöged
Szakáid	Tiszadorogma	Tiszakeszi
Tiszapalkonya	Tiszatarján	Tiszaújváros
5/10. Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Borsod-Abaúj -Zemplén megye
6.	SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szeged)
48
6/1. Szegedi Járásbíróság
Algyő
Balástya
Deszk
Forráskút
Mórahalom
Pusztamérges
Rúzsa
Szeged
Üllés
Csanytelek
Tömörkény
Hódmezővásárhely
Székkutas
Ásotthalom
Bordány
Domaszék
Kistelek
Opusztaszer
Pusztaszer
Sándorfalva
Tiszasziget
Zákányszék
Baks
Csengele
Dóé
Kübekháza
Öttömös
Röszke
Szatymaz
Újszentiván
Zsombó
6/2. Csongrádi Járásbíróság
Csongrád	Felgyő
6/3. Hódmezővásárhelyi Járásbíróság
Mártély	Mindszent
6/4. Makói Járásbíróság
Ambrózfalva
Csanádpalota
Királyhegyes
Kövegy
Maroslele
Óföldeák
Árpádhalom
Fábiánsebestyén
Szegvár
Apátfalva
Ferencszállás
Kiszombor
Magyarcsanád
Nagyér
Pitvaros
6/5. Szentesi Járásbíróság
Derekegyház
Nagymágocs
Szentes
Csanádalberti
Földeák
Klárafalva
Makó
Nagylak
Eperjes
Nagytőke
6/6. Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Csongrád megye
7.	SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Székesfehérvár)
7/1. Székesfehérvári Járásbíróság
Aba
Balinka
Csákberény
Csősz
Bakonycsernye
Baracska
Csókakő
Enying
Bakonykúti
Bodajk
Csór
Fehérvárcsurgó
49
Füle	Gárdony	Gyúró
Iszkaszentgyörgy	Isztimér	Jenő
Kajászó	Kápolnásnyék	Kincsesbánya
Kisláng	Kőszárhegy	Lepsény
Lovasberény	Magyaralmás	Martonvásár
Mátyásdomb	Mezőszentgyörgy	Moha
Mór	Nadap	Nagyveleg
Nádasdladány	Pákozd	Pátka
Pázmánd	Polgárdi	Pusztavám
Sárkeresztes	Sárkeszi	Sárszentmihály
Seregélyes	Soponya	Sőréd
Sukoró	Szabadbattyán	Székesfehérvár
Tác	Tordas	Úrhida
Velence Zichyújfalu	Vereb 7/2. Bicskei Járásbíróság	Zámoly
Alcsútdoboz	Bicske	Bodmér
Csabdi	Csákvár	Etyek
Felcsút	Gánt	Mány
Óbarok	Szár	Tabajd
Új bárok Vértesboglár	Vál 7/3. Dunaújvárosi Járásbíróság	Vértesacsa
Adony	Baracs	Beloiannisz
Besnyő	Daruszentmiklós	Dunaújváros
Előszállás	Ercsi	Iváncsa
Kisapostag	Kulcs	Mezőfalva
Nagykarácsony	Nagyvény im	Perkáta
Pusztaszabolcs	Rácalmás 7/4. Sárbogárdi Járásbíróság	Ráckeresztúr
Alap	Alsószentiván	Cece
Dég	Hantos	Igar
Kálóz	Lajoskomárom	Mezőkomárom
Mezőszilas	Nagylók	Sárbogárd
Sáregres	Sárkeresztúr	Sárosd
Sárszentágota Vajta	Szabadegyháza	Szabadhidvég
7/5. Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ppiíár mpm^p		
Fejér megye
8. GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Győr)
50
8/1. Győri Járásbíróság
Abda	Acsalag	Árpás
Bakonygyirót	Bakonypéterd	Bakonyszentlászló
Barbacs	Bágyogszovát	Bezi
Bodonhely	Bogyoszló	Bőny
Börcs	Bősárkány	Cakóháza
Csikvánd	Csorna	Dör
Dunaszeg	Dunaszentpál	Egyed
Enese	Écs	Farád
Fehértó	Felpéc	Fenyőfő
Gönyű	Gyarmat	Gyömöre
Győr	Győrasszonyfa	Győrladamér
Győrság	Győrsövényház	Győrszemere
Győrúj barát	Győrúj falu	Győrzámoly
Ikrény	Jobaháza	Kajárpéc
Kisbabot	Kisbaj cs	Koroncó
Kóny	Kunsziget	Lázi
Maglóca	Markotabödöge	Mezőőrs
Mérges	Mórichida	Nagybajcs
Nagyszentjános	Nyalka	Nyúl
Öttevény	Pannonhalma	Páli
Pásztori	Pázmándfalu	Pér
Potyond	Ravazd	Rábacsanak
Rábacsécsény	Rábapatona	Rábapordány
Rábasebes	Rábaszentandrás	Rábaszentmihály
Rábaszentmiklós	Rábatamási	Rábcakapi
Rétalap	Románd	Sikátor
Sobor	Sokorópátka	Sopronnémeti
Szany	Szerecseny	Szil
Szilsárkány	Tarjánpuszta	Táp
Tápszentmiklós	Tárnokréti	Tényő
Tét	Töltéstava	Vág
Vámosszabadi	V eszprémvarsány	Vének
Zsebeháza	8/2. Mosonmagyaróvári Járásbíróság	
Ásványráró	Bezenye	Darnózseli
Dunakiliti	Dunaremete	Dunasziget
Feketeerdő	Halászi	Hegyeshalom
Hédervár	Jánossomorja	Károlyháza
Kimle	Kisbodak	Levél
Lébény	Lipót	Máriakálnok
Mecsér	Mosonmagyaróvár	Mosonszentmiklós
Mosonszolnok	Mosonudvar	Püski
Rajka	Új rónafő	Várbalog
51
8/3. Soproni Járásbíróság
Agyagosszergény	Ágfalva	Babót
Beled	Cirák	Csapod
Csáfordjánosfa	Csér	Dénesfa
Ebergőc	Edve	Egyházasfalu
Fertőboz	Fertőd	Fertőendréd
Fertőhomok	Fertőrákos	F ertőszentmikló s
Fertőszéplak	Gyalóka	Gyóró
Harka	Hegykő	Hidegség
Himod	Hövej	Iván
Kapuvár	Kisfalud	Kópháza
Lövő	Magyarkeresztúr	Mihályi
Nagycenk	Nagylózs	Nemeskér
Osli	Pereszteg	Petőháza
Pinnye	Pusztacsalád	Rábakecöl
Répceszemere	Répcevis	Röjtökmuzsaj
Sarród	Sopron	Sopronhorpács
Sopronkövesd	Szakony	Szárföld
Új kér	Und	Vadosfa
Vásárosfalu	Veszkény	Vitnyéd
Völcsej	Zsira	
8/4. Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Győr-Moson-Sopron megye
9.	DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Debrecen)
9/1. Debreceni Járásbíróság
Álmosd
Bocskaikért
Fülöp
Hajdúsámson
Kokad
Monostorpályi
Nyírábrány
Téglás
Új szentmar gita
Ártánd
Berekböszörmény
Bojt
Derecske
Bagamér
Debrecen
Hajdúbagos
Hortobágy
Létavértes
Nyíracsád
Nyírmártonfalva
Tiszacsege
Vámospércs
9/2. Berettyóújfalui Járásbíróság
Balmazújváros
Egyek
Hajdúhadház
Hosszúpályi
Mikepércs
Nyíradony
Sáránd
Újléta
Bakonszeg
Berettyóújfalu
Csökmő
Esztár
Bedő
Biharkeresztes
Darvas
Fúrta
52
Gáborján
Komádi
Körösszegapáti
Mező sas
Szentpéterszeg
Újiráz
Zsáka
Hencida
Konyár
Magyarhomorog
Nagykereki
Tépe
Váncsod
Kismarja
Körösszakái
Mezőpeterd
Pocsaj
Told
Vekerd
9/3. Hajdúböszörményi Járásbíróság
Folyás
Hajdúdorog
Tiszagyulaháza
Ebes
Nagyhegyes
Báránd
Bihartorda
Nagyrábé
Sárrétudvari
Görbeháza
Hajdúnánás
Újtikos
Haj dúböszörmény
Polgár
9/4. Hajdúszoboszlói Járásbíróság
Hajdúszoboszló	Hajdúszovát
Nádudvar
9/5. Püspökladányi Járásbíróság
Bihardancsháza
Földes
Püspökladány
Szerep
Biharnagybajom
Kaba
Sáp
Tetétlen
9/6. Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Hajdú-Bihar megye
10.	EGRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Eger)
10/1. Egri Járásbíróság
Andornaktálya	Balaton	Bátor
Bekölce	Bélapátfalva	Bodony
Bükkszenterzsébet	Bükkszentmárton	Bükkszék
Demjén	Eger	Egerbakta
Egerbocs	Egercsehi	Egerszalók
Egerszólát	Erdőkövesd	Fedémes
Felsőtárkány	Hevesaranyos	Istenmezeje
Ivád	Kerecsend	Kisfüzes
Makiár	Mátraballa	Mátraderecske
Mikófalva	Mónosbél	Nagytálya
Nagyvisnyó	Noszvaj	No vaj
Ostoros	Párád	Parádsasvár
Pétervására	Recsk	Sirok
53
Száj la
Szilvásvárad
Tarnaszentmária
Verpelét
Aldebrő
Egerfarmos
Kál
Mezőszemere
Poroszló
Tófalu
Abasár
Detk
Gyöngyöshalász
Gyöngyössolymos
Karácsond
Márkáz
Nagyréde
Vámosgyörk
Visznek
Apc
Ecséd
Hort
Nagykökényes
Zagyvaszántó
Átány
Erk
Kisköre
Tarnabod
T arnaszentmiklós
Tiszanána
Heves megye
Szarvaskő
Szúcs
Terpes
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Váraszó
10/2. Füzesabonyi Járásbíróság
Besenyőtelek	Dormánd
Feldebrő	Füzesabony
Kápolna	Kompolt
Mezőtárkány	Nagyút
Sarud	Szihalom
Újlőrincfalva
10/3. Gyöngyösi Járásbíróság
Adács
Domoszló
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöstarján
Kisnána
Mátraszentimre
Pálosvörösmart
Vécs
Atkár
Gyöngyös
Gyöngyöspata
Halmajugra
Ludas
Nagyfüged
Szűcsi
Visonta
10/4. Hatvani Járásbíróság
Boldog
Hatvan
Kerekharaszt
Petőfibánya
Csány
Heréd
Lőrinci
Rózsaszentmárton
10/5. Hevesi Járásbíróság
Boconád
Heves
Kömlő
Tamaméra
Tarnazsadány
Zaránk
Erdőtelek
Hevesvezekény
Pély
Tarnaörs
Tenk
10/6. Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
11.	SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szolnok)
11/1. Szolnoki Járásbíróság
54
Besenyszög
Hunyadfalva
Kuncsorba
Örményes
Szajol
Tiszabő
Tiszajenő
Tiszasüly
Tószeg
Vezseny
Alattyán
Jászapáti
Jászberény
Jászfelsőszentgyörgy
Jászjákóhalma
Jászszentandrás
Berekfürdő
Kisújszállás
Cibakháza
Kunszentmárton
Nagyrév
Tiszainoka
Kétpó
Abádszalók
Tiszaderzs
Tiszaörs
Tomajmonostora
Csataszög
Kengyel
Martfű
Rákóczifalva
Szászberek
Tiszaföldvár
Tiszapüspöki
Tiszatenyő
Törökszentmiklós
Zagyvarékas
11/2. Jászberényi Járásbíróság
Fegyvernek
Kőtelek
Nagykörű
Rákócziújfalu
Szolnok
Tiszagyenda
Tiszaroff
Tiszavárkony
Új szász
Jánoshida
Jászágó
Jászboldogháza
Jászfény szaru
Jászkisér
Jásztelek
11/3. Karcagi Járásbíróság
Karcag
Kunhegyes
J ászalsó szentgyör gy
Jászárokszállás
Jászdózsa
Jászivány
Jászladány
Pusztamonostor
Kenderes
Kunmadaras
11/4. Kunszentmártoni Járásbíróság
Cserkeszőlő
Mesterszállás
Öcsöd
Tiszakürt
11/5. Mezőtúri Járásbíróság
Mezőtúr
11/6. Tiszafüredi Járásbíróság
Nagyiván
Tiszafüred
Tiszaszentimre
Csépa
Mezőhék
Szelevény
Tiszasas
Túrkeve
Tiszabura
Tiszaigar
Tiszaszőlős
11/7. Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Jász-Nagykun-Szolnok megye
12.	TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Tatabánya)
12/1. Tatabányai Járásbíróság
55
Bokod
Héreg
Környe
Szárliget
Tatabánya
Vértesszőlős
Annavölgy
Csolnok
Dömös
Kesztölc
Máriahalom
Nyergesújfalu
Sárisáp
Tokod
Aka
Acsteszér
Bakonysárkány
Bábolna
Császár
Ete
Kisigmánd
Nagyigmánd
Tárkány
Baj
Kocs
Szomód
Vértestolna
Dad
Kecskéd
Oroszlány
Szomor
Várgesztes
12/2. Esztergomi Járásbíróság
Baj na
Dág
Epöl
Lábatlan
Mogyorósbánya
Piliscsév
Süttő
Tokodaltáró
12/3. Komáromi Járásbíróság
Almásfüzitő
Ászár
Bakonyszombathely
Bársonyos
Csém
Kerékteleki
Komárom
Réde
Vérteskethely
12/4. Tatai Járásbíróság
Dunaalmás
Naszály
Tardos
Gyermely
Kömlőd
Szákszend
Tarján
Vértessomló
Baj ót
Dorog
Esztergom
Leányvár
Nagysáp
Pilismarót
Tát
Úny
Ács
Bakonybánk
Bana
Csatka
Csép
Kisbér
Mocsa
Súr
Dunaszentmiklós
Neszmély
Tata
12/5. Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Komárom-Esztergom megye
13.	BALASSAGYARMATI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Balassagyarmat)
13/1. Balassagyarmati Járásbíróság
Alsópetény
Becske
Borsosberény
Csesztve
Balassagyarmat
Bercel
Cserháthaláp
Csitár
Bánk
Berkenye
Cserhátsurány
Debercsény
56
Dejtár	Diósjenő	Drégelypalánk
Endrefalva	Ersekvadkert	Felsőpetény
Galgaguta	Herencsény	Hollókő
Hont	Horpács	Hugyag
Iliny	Ipolyszög	Ipolyvece
Karancsság	Keszeg	Kétbodony
Kisecset	Legénd	Ludányhalászi
Magyargéc	Magyarnándor	Mohora
Nagylóc	Nagyoroszi	Nézsa
Nógrád	Nógrádkövesd	Nógrádmarcal
Nógrádmegyer	Nógrádsáp	Nógrádsipek
Nógrádszakál	Nőtincs	Őrhalom
Osagárd	Patak	Patvarc
Piliny	Pusztaberki	Rétság
Rimóc	Romhány	S ágúj falu
Szalmatercs	Szanda	Szátok
Szendehely	Szente	Szécsénke
Szécsény	Szécsényfelfalu	Szügy
Tereske Varsány	Terény 13/2. Pásztói Járásbíróság	Tolmács
Alsótold	Bér	Bokor
Buják	Cserhátszentiván	Csécse
Ecseg	Egyházasdengeleg	Erdőkürt
Erdőtarcsa	Felsőtold	Garáb
Héhalom	Jobbágyi	Kálló
Kisbágyon	Kozárd	Kutasó
Mátraszőlős	Palotás	Pásztó
Szarvasgede	Szirák	Szurdokpüspök
Tar	Vanyarc 13/3. Salgótarjáni Járásbíróság	
Báma	Bátonyterenye	Cered
Dorogháza	Egyházasgerge	Etes
Ipolytarnóc	Karancsalja	Karancsberény
Karancskeszi	Karancslapujtő	Kazár
Kisbárkány	Kishartyán	Litke
Lucfalva	Márkháza	Mátramindszen
Mátranovák	Mátraszele	Mátraterenye
Mátraverebély	Mihálygerge	Nagybárkány
Nagykeresztúr	Nemű	Rákóczibánya
Salgótarján	Sámsonháza	Somoskőújfalu
Sóshartyán	Szilaspogony	Szuha
Vizslás	Zabar	
13/4. Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
57
Nógrád megye
14.	BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)
Budajenő
Páty
Piliscsaba
Pilisvörösvár
Telki
Üröm
Abony
Ceglédbercel
Jászkaraj enő
Tápiószőlős
Alsónémedi
Felsőpakony
Inárcs
Örkény
Táborfalva
Csornád
Göd
Aszód
Dány
Galgahévíz
Hévízgyörk
Kartal
Mogyoród
Szada
Vácegres
Veresegyház
Bénye
Gomba
Maglód
14/1. Budakörnyéki Járásbíróság (székhelye: Budapest)
Budakeszi
Perbál
Pilisj ászfalu
Remeteszőlős
Tinnye
Zsámbék
14/2. Ceglédi Járásbíróság
Albertirsa
Csemő
Kőröstetétlen
Törtei
14/3. Dabasi Járásbíróság
Bugyi
Gyál
Kakucs
Pusztavacs
Új hártyán
14/5. Gödöllői Járásbíróság
Bag
Domony
Galgamácsa
Iklad
Kerepes
Nagytarcsa
Túra
Váckisújfalu
Verseg
14/6. Monori Járásbíróság
Csévharaszt
Gyömrő
Mende
Nagykovácsi
Pilisborosjenő
Pilisszentiván
Solymár
Tök
Cegléd
Dánszentmiklós
Mikebuda
Újszilvás
Dabas
Hernád
Ócsa
T atárszentgyörgy
Újlengyel
14/4. Dunakeszi Járásbíróság
Dunakeszi	Fót
Csömör
Erdőkertes
Gödöllő
Isaszeg
Kistarcsa
Pécel
Valkó
Vácszentlászló
Zsámbok
Ecser
Káva
Monor
58
Monorierdő
Pilis
Üllő
Nyáregyháza
Sülysáp
Vasad
Péteri
Úri
Vecsés
Farmos
Pánd
Tápióbicske
Tápiószecső
Tóalmás
14/7. Nagykátai Járásbíróság
Kóka
Szentlőrinckáta
Tápiógyörgye
Tápiószele
Nagykáta
S zentmártonkáta
Tápióság
T ápiószentmárton
Kocsér	14/8. Nagykőrösi Járásbíróság Nagykőrös	Nyársapát
Apaj	14/9. Ráckevei Járásbíróság Áporka	Délegyháza
Dömsöd	Dunaharaszti	Dunavarsány
Halásztelek	Kiskunlacháza	Lórév
Majosháza	Makád	Ráckeve
Szigetbecse	Szigetcsép	Szigethalom
Szigetszentmárton	Szigetszentmiklós	Szigetújfalu
Taksony	Tököl	
Budakalász	14/10. Szentendrei Járásbíróság Csobánka	Dunabogdány
Kisoroszi	Leányfalu	Pilisszántó
Pilisszentkereszt	Pilisszentlászló	Pomáz
Pócsmegyer	Szentendre	Szigetmonosto
Tahitótfalu	Visegrád	
Ácsa	14/11. Váci Járásbíróság Bernecebaráti	Csörög
Csővár	Galgagyörk	Ipolydamásd
Ipolytölgyes	Kemence	Kismaros
Kisnémedi	Kösd	Kóspallag
Letkés	Márianosztra	Nagybörzsöny
Nagymaros	Orbottyán	Penc
Perőcsény	Püspökhatvan	Püspökszilágy
Rád	Szob	Szokolya
Sződ	Sződliget	Tésa
Vác	Vácduka	Váchartyán
Vácrátót	Vámosmikola	Verőce
Zebegény
59
14/12. Budaörsi Járásbíróság
Biatorbágy	Budaörs	Diósd
Érd	Herceghalom	Pusztazámor
Sóskút	Százhalombatta	Tárnok
Törökbálint
14/13. Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Pest megye
15.	KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Kaposvár)
Alsóbogát	15/1. Kaposvári Járásbíróság Baté	Bárdudvarnok
Bodrog	Bőszénfa	Büssü
Cserénfa	Csorna	Csombárd
Csököly	Ecseny	Edde
Felsőmocsolád	Fonó	Gadács
Gálosfa	Gige	Gölle
Hajmás	Hedrehely	Hencse
Hetes	Igal	Jákó
Juta	Kadarkút	Kaposfő
Kaposgyarmat	Kaposhomok	Kaposkeresztúr
Kaposmérő	Kaposszerdahely	Kapó súj lak
Kaposvár	Kazsok	Kercseliget
Kisasszond	Kisgyalán	Kiskorpád
Kőkút	Magyaratád	Magyaregres
Mernye	Mezőcsokonya	Mike
Mosdós	Nagybajom	Nagyberki
Orci	Osztopán	Patalom
Patca	Pálmajor	Polány
Ráksi	Rinyakovácsi	Sántos
Simonfa	Somodor	Somogyaszaló
Somogygeszti	Somogyjád	Somogysárd
Somogyszil	Szabadi	Szenna
Szentbalázs	Szentgáloskér	Szilvásszentmárton
Taszár	Új várfalva	Várda
Visnye	Zimány	Zselickisfalud
Zselickislak	Zselicszentpál	
Babócsa	15/2. Barcsi Járásbíróság Barcs	Bélavár
Bolhó	Csokonyavisonta	Darány
Drávagárdony	Drávatamási	Heresznye
Homokszentgyörgy	Istvándi	Kastélyosdombó
Kálmáncsa	Komló sd	Lad
60
Lakócsa	Patosfa	Péterhida
Potony	Rinyaújlak	Rinyaújnép
Somogy aracs	Szentborbás	Szülök
Tótújfalu	Vízvár 15/3. Fonyódi Járásbíróság	
Balatonboglár	Balatonfenyves	Balatonlelle
Buzsák	Fonyód	Gamás
Gyugy	Hács	Kisberény
Látrány	Lengyeltóti	Ordacsehi
Öreglak	Pamuk	Somogybabod
Somogytúr	Somogyvámos	Somogyvár
Szőlősgyörök	Visz 15/4. Marcali Járásbíróság	
Balatonberény	Balatonkeresztúr	Balatonmáriafürdő
Balatonszentgyörgy	Balatonújlak	Böhönye
Csákány	Csömend	Főnyed
Gadány	Hollád	Hosszúvíz
Keleviz	Kéthely	Libickozma
Marcali	Mesztegnyő	Nagyszakácsi
Nemesdéd	Nemeskisfalud	Nemesvid
Nikla	Pusztakovácsi	Sávoly
Somogyfajsz	Somogysámson	Somogysimonyi
Somogyszentpál	Somogyzsitfa	Szegerdő
Szenyér	Szőkedencs	Tapsony
Táska	Tikos	Varászló
Vése	Vörs 15/5. Nagyatádi Járásbíróság	
Bakháza	Beleg	Berzence
Bolhás	Csurgó	Csurgónagymarton
Görgeteg	Gyékényes	Háromfa
Iharos	Iharosberény	Inke
Kaszó	Kisbajom	Kutas
Lábod	Nagyatád	Nagykorpád
Őrtilos	Ötvöskónyi	Pogányszentpéter
Porrog	Porrogszentkirály	Porrogszentpál
Rinyabesenyő	Rinyaszentkirály	Segesd
Somogybükkösd	Somogycsicsó	Somogyszob
Somogyudvarhely	Szabás	Szenta
Tarany	Zákány	Zsákányfalu
15/6. Siófoki Járásbíróság
61
Andocs	Ádánd	Balatonendréd
Balatonföldvár	Balatonőszöd	Balatonszabadi
Balatonszárszó	Balatonszemes	Bábonymegyer
Bálványos	Bedegkér	Bonnya
Fiad	Kapoly	Karád
Kánya	Kára	Kereki
Kisbárapáti	Kőröshegy	Kötcse
Lulla	Miklósi	Nagyberény
Nagycsepely	Nágocs	Nyim
Pusztaszemes	Ságvár	Sérsekszőlős
Siófok	Siójut	Som
Somogyacsa	Somogydöröcske	Somogyegres
Somogymeggyes	Szántód	Szorosad
Szólád	Tab	Teleki
Tengőd	Torvaj	Törökkoppány
Zala	Zamárdi	Zics
15/7. Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Somogy megye
16.	NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Nyíregyháza)
Apagy	16/1. Nyíregyházi Járásbíróság Baktalórántháza	Balsa
Besenyőd	Beszterec	Biri
Bököny	Búj	Demecser
Érpatak	Gávavencsellő	Geszteréd
Ibrány	Kálmánháza	Kemecse
Kék	Kótaj	Levelek
Magy	Nagycserkesz	Nagyhalász
Nagykálló	Napkor	Nyírbogdány
Nyíregyháza	Nyíribrony	Nyírj ákó
Nyírkércs	Nyírpazony	Nyírtelek
Nyírtét	Nyírtura	Paszab
Rakamaz	Ramocsaháza	Sényő
Szabolcs	Székely	Szorgalmatos
Timár	Tiszabercel	Tiszadada
Tiszadob	Tiszaeszlár	Tiszalök
Tiszanagyfalu	Tiszarád	Tiszatelek
Tiszavasvári	Új fehértó	Vasmegy er
	16/2. Fehérgyarmati Járásbíróság	
Botpalád	Cégénydányád	Csaholc
Császló	Csegöld	Darnó
Fehérgyarmat	Fülesd	Gacsály
Garbolc	Gyügye	Hermánszeg
62
Jánkmajtis	Kérsemjén	Kisar
Kishódos	Kisnamény	Kispalád
Kisszekeres	Kölese	Kömörő
Magosliget	Mánd	Méhtelek
Milota	Nagyar	Nagyhódos
Nagyszekeres	Nábrád	Nemesborzova
Olcsvaapáti	Panyola	Penyige
Rozsály	Sonkád	Szamossályi
Szamosújlak	Szatmárcseke	Tiszabecs
Tiszacsécse	Tiszakóród	Tisztaberek
Tunyogmatolcs	Túristvándi	Túrricse
Uszka Zsarolyán	Vámosoroszi 16/3. Kisvárdai Járásbíróság	Zajta
Ajak	Anarcs	Benk
Berkesz	Dombrád	Dögé
Eperjeske	Fényeslitke	Gégény
Győröcske	Gyulaháza	Jéke
Kékese	Kisvárda	Komoró
Laskod	Lövőpetri	Mándok
Mezőladány	Nyírkárász	Nyírlövő
Nyírtass	Pap	Pátroha
Petneháza	Rétközberencs	Szabolcsbáka
Szabolcsveresmart	Tiszabezdéd	Tiszakanyár
Tiszamogyorós	Tiszaszentmárton	Tornyospálca
Tuzsér	Új dombrád	Újkenéz
Záhony	Zsurk 16/4. Mátészalkai Járásbíróság	
Csenger	Csengersima	Csengerújfalu
Fábiánháza	Fülpösdaróc	Géberjén
Győrtelek	Hodász	Jármi
Kántorjánosi	Kocsord	Komlódtótfalu
Mátészalka	Mérk	Nagydobos
Nagyecsed	Nyírcsaholy	Nyírkáta
Nyírmeggyes	Nyírparasznya	Opályi
Ököritófülpös	Őr	Papos
Pátyod	Porcsalma	Rápolt
Rohod	Szamosangyalos	Szamosbecs
Szamoskér	Szamosszeg	Szamostatárfalv
Tiborszállás	Tyúkod	Ura
Vaja	Vállaj 16/5. Nyírbátori Járásbíróság	
Balkány
Bátorliget
Encsencs
63
Kállósemjén
Nyírbátor
Nyírcsászári
Nyírgyulaj
Nyírpilis
Ömböly
Pócspetri
Aranyosapáti
Beregsurány
Gemzse
Hetefejércse
Kisvarsány
Mátyus
Olcsva
Tákos
Tiszaszalka
Vámosatya
Kisléta
Nyírbéltek
Nyírderzs
Nyírlugos
Nyírvasvári
Penészlek
Szakoly
Máriapócs
Nyírbogát
Nyírgelse
Nyírmihálydi
Ófehértó
Piricse
Terem
16/6. Vásárosnaményi Járásbíróság
Barabás
Csaroda
Gulács
Ilk
Lónya
Nagyvarsány
Pusztadobos
Tiszaadony
Tiszavid
Vásárosnamény
Beregdaróc
Gelénes
Gyüre
Jánd
Márokpapi
Nyírmada
Tarpa
Tiszakerecseny
Tivadar
16/7. Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye
17.	SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szekszárd)
17/1. Szekszárdi Járásbíróság
Alsónána
Bátaszék
Fadd
Kistormás
Őcsény
Sióagárd
Szekszárd
Várdomb
Aparhant
Bonyhádvarasd
Felsőnána
Hőgyész
Kalaznó
Kismányok
Mórágy
Mucsi
Alsónyék
Bogyiszló
Fácánkert
Kölesd
Pörböly
Szálka
Tengelic
17/2. Bonyhádi Járásbíróság
Bátaapáti
Cikó
Grábóc
Izmény
Kéty
Kisvejke
Mőcsény
Murga
Báta
Decs
Harc
Medina
Sárpilis
Szedres
Tolna
Bonyhád
Dúzs
Győré
Kakasd
Kisdorog
Lengyel
Mucsfa
Nagymányok
64
Nagyvejke
Závod
Attala
Dalmand
Gyulaj
Kaposszekcső
Lápafő
Várong
Bikács
Dunaszentgyörgy
Kajdacs
Németkér
Pusztahencse
Belecska
Felsőnyék
Iregszemcse
Koppányszántó
Nagykónyi
Ozora
Regöly
Szakály
Tolnanémedi
Varsád
Tevel	Váralja
Zomba
17/3. Dombóvári Járásbíróság
Csibrák	Csikóstőttős
Dombóvár	Döbrököz
Jágónak	Kapospula
Kocsola	Kurd
Nak	Szakos
17/4. Paksi Járásbíróság
Bölcske	Dunaföldvár
Gerjen	Györköny
Madocsa	Nagydorog
Paks	Pálfa
Sárszentlőrinc
17/5. Tamási Járásbíróság
Diósberény	Értény
Fürgéd	Gyönk
Keszőhidegkút	Kisszékely
Magyarkeszi	Miszla
Nagyszékely	Nagyszokoly
Pári	Pincehely
Simontornya	Szakadát
Szárazd	Tamási
Udvari	Újireg
17/6. Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Tolna megye
18.	SZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szombathely)
18/1. Szombathelyi Járásbíróság
Acsád
Balogunyom
Bucsu
Csempeszkopács
Egervölgy
Gersekarát
Hegyhátszentpéter
Kám
Alsóújlak
Bérbaltavár
Csehi
Csipkerek
Felsőcsatár
Gyanógeregye
Horvátlövő
Kisunyom
Andrásfa
Bozzai
Csehimindszent
Dozmat
Gencsapáti
Győrvár
Ják
Meszlen
65
Mikosszéplak	Nagytilaj	Narda
Nárai	Nemesbőd	Nemeskolta
Olaszfa	Oszkó	Pácsony
Perenye	Petőmihályfa	Pornóapáti
Püspökmolnári	Rábahidvég	Rábatöttös
Rum	Salköveskút	Sárfimizdó
Sé	Sorkifalud	Sorkikápolna
Sorokpolány	Söpte	Szemenye
Szentpéterfa	Szombathely	Tanakajd
T áplánszentkereszt	Telekes	Torony
Vasasszonyfa	Vaskeresztes	Vassurány
Vasszécseny	Vasszilvágy	Vasvár
Vát	Vép	Zsennye
18/2. Körmendi Járásbíróság
Alsószölnök
Csákánydoroszló
Döbörhegy
Egyházasrádóc
Felsőszölnök
Halogy
Hegyhátsál
Ispánk
Kemestaródfa
Kétvölgy
Körmend
Magyarszecsőd
Nádasd
Nagyrákos
Orfalu
Pankasz
Rádóckölked
Szaknyér
Szarvaskend
Szőce
Velemér
Apátistvánfalva
Csörötnek
Döröske
Felsőjánosfa
Gasztony
Harasztifalu
Hegyhátszentj akab
Ivánc
Kercaszomor
Kisrákos
Magyarlak
Magyarszombatfa
Nagykölked
Nemesmedves
Orimagyarósd
Pinkamindszent
Rátót
Szakonyfalu
Szatta
Vasalja
Bajánsenye
Daraboshegy
Egyházashollós
Felsőmarác
Halastó
Hegyháthodász
Hegyhátszentmárton
Katafa
Kerkáskápolna
Kondorfa
Magyarnádalja
Molnaszecsőd
Nagymizdó
Nemesrempehollós
Oriszentpéter
Rábagyarmat
Rönök
Szalafő
Szentgotthárd
Vasszentmihály
18/3. Kőszegi Járásbíróság
Bozsok
Csepreg
Kiszsidány
Kőszegpaty
Nemescsó
Pusztacsó
Velem
Bük
Gyöngyösfalu
Kőszeg
Kőszegszerdahely
Ólmod
Tormásliget
Cák
Horvátzsidány
Kőszegdoroszló
Lukácsháza
Peresznye
Tömörd
18/4. Sárvári Járásbíróság
66
Bejcgyertyános	Boba	Borgáta
Bő	Bögöt	Bögöte
Celldömölk	Chemelházadamonya	Csánig
Csénye	Csönge	Duka
Egyházashetye	Gérce	Gór
Hegyfalu	Hosszúpereszteg	Ikervár
Iklanberény	Jákfa	Jánosháza
Karakó	Káld	Keléd
Kemeneskápolna	Kemenesmagasi	Kemenesmihályfa
Kemenespálfa	Kemenessömjén	Kemenesszentmárton
Kenéz	Kenyeri	Kissomlyó
Köcsk	Lócs	Meggyeskovácsi
Megyehid	Mersevát	Mesterháza
Mesteri	Nagygeresd	Nagysimonyi
Nemeskeresztúr	Nemeskocs	Nemesládony
Nick	Nyőgér	Ostffy asszonyfa
Ölbő	Pápoc	Pecöl
Porpác	Pósfa	Rábapaty
Répcelak	Répceszentgyörgy	Sajtoskál
Sárvár	Simaság	Sitke
Sótony	Szeleste	Szergény
Tokorcs	Tompaládony	Uraiújfalu
Vasegerszeg	Vashosszúfalu	Vámoscsalád
Vásárosmiske Zsédeny	Viszák	Vönöck
	18/5. Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság	
Vas megye		
	19. VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Veszprém) 19/1. Veszprémi Járásbíróság	
Alsóörs	Aszófő	Bakonyjákó
Bakonykoppány	Balatonakali	Balatonalmádi
Balatoncsicsó	Balatonfőkajár	Balatonfüred
Balatonfűzfő	Balatonkenese	Balatonszepezd
Balatonszőlős	Balatonudvari	Balatonvilágos
Bamag	Bánd	Berhida
Csajág	Csopak	Dörgicse
Felsőörs	Hajmáskér	Hárskút
Herend	Hidegkút	Királyszentistván
Küngös	Litér	Lovas
Márkó	Mencshely	Monoszló
Nagyvázsony	Nemesvámos	Németbánya
Óbudavár	Örvényes	Ősi
Öskü	Paloznak	Papkeszi
Pécsely	Pétfürdő	Pula
67
Sóly	Szentantalfa	Szentgál
Szentjakabfa	Szentkirályszabadj a	Tagyon
Tés	Tihany	Tótvázsony
Várpalota	Vászoly	Veszprém
Veszprémfajsz	Vilonya	Vöröstó
Zánka Adorjánháza	19/2. Ajkai Járásbíróság Ajka	Apácatorna
Bakonypölöske	Borszörcsök	Csehbánya
Csögle	Dabrony	Devecser
Dóba	Egeralja	Halimba
Iszkáz	Kamond	Karakószörcsök
Kerta	Kisberzseny	Kiscsősz
Kislőd	Kispirit	Kisszőlős
Kolontár	Magyarpolány	Nagyalásony
Nagypirit	Noszlop	Oroszi
Öcs	Pusztamiske	Somi ój enő
Somlószőlös	Somló vásárhely	Somlóvecse
Szőc	Tüskevár	Úrkút
Városlőd	Vid	
Adásztevel	19/3. Pápai Járásbíróság Bakonyság	Bakonyszentiván
Bakonyszücs	Bakonytamási	Béb
Békás	Csót	Dáka
Döbrönte	Egyházaskesző	Farkasgyepü
Ganna	Gecse	Homokbödöge
Kemeneshőgyész	Kemenesszentpéter	Kúp
Külsővat	Lovászpatona	Magyargencs
Malomsok	Marcalgergelyi	Marcaltő
Mezőlak	Mihályháza	Nagyacsád
Nagydém	Nagygyimót	Nagytevel
Nemesgörzsöny	Nemesszalók	Nóráp
Nyárád	Pápa	Pápadereske
Pápakovácsi	Pápasalamon	Pápateszér
Takácsi	Ugod	Vanyola
Vaszar	Várkesző	Vinár
Ábrahámhegy	19/4. Tapolcai Járásbíróság Badacsonytomaj	Badacsonytördemic
Balatonederics	Balatonhenye	Balatonrendes
Bazsi	Bodorfa	Csabrendek
Dabronc	Gógánfa	Gyepükaján
Gyulakeszi	Hegyesd	Hegymagas
Hetyefő	Hosztót	Kapolcs
68
Káptalanfa	Káptalantóti	Kékkút
Kisapáti	Kővágóörs	Köveskál
Lesencefalu	Lesenceistvánd	Lesencetomaj
Megyer	Mindszentkálla	Monostorapáti
Nemesgulács	Nemeshany	Nemesvita
Nyirád	Raposka	Révfülöp
Rigács	Salföld	Sáska
Sümeg	Sümegprága	Szentbékkálla
Szentimrefalva	Szigliget	Taliándörögd
Tapolca	Ukk	Uzsa
Veszprémgalsa	Vigántpetend	Zalaerdőd
Zalagyömörő	Zalahaláp	Zalameggyes
Zalaszegvár		
	19/5. Zirci Járásbíróság	
Bakonybél	Bakonynána	Bakonyoszlop
Bakonyszentkirály	Borzavár	Csesznek
Csetény	Dudar	Eplény
Gic	Jásd	Lókút
Nagyesztergár	Olaszfalu	Pénzesgyőr
Porva	Szápár	Zirc
19/6. Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Veszprém megye
20. ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Zalaegerszeg)
20/1. Zalaegerszegi Járásbíróság
Alibánfa	Alsónemesapáti	Babosdöbréte
Bagód	Bak	Baktüttös
Becsvölgye	Bezeréd	Bocfölde
Boncodfölde	Böde	Bucsuszentlászló
Csatár	Csonkahegyhát	Csöde
Dobronhegy	Egervár	Gellénháza
Gombosszeg	Gősfa	Gyűrűs
Hagyárosbörönd	Hottó	Iborfia
Kávás	Kemendollár	Keménfa
Kisbucsa	Kiskutas	Kispáli
Kustánszeg	Lakhegy	Lickóvadamos
Milej szeg	Misefa	Nagykapornak
Nagykutas	Nagylengyel	Nagypáli
Nemesapáti	Nemeshetés	Nemesrádó
Nemessándorháza	Nemesszentandrás	Németfalu
Orbányosfa	Ormándlak	Ozmánbük
Pacsa	Padár	Pálfiszeg
Pethőhenye	Petrikeresztúr	Pókaszepetk
Pölöske	Pusztaederics	Pusztaszentlászló
Salomvár	Sárhida	Söjtör
Szentkozmadombj a	Szentpéterúr	Teskánd
Tófej	V asboldogasszony	Vaspör
Vöckönd	Zalaboldogfa	Zalacséb
Zalaegerszeg	Zalaháshágy	Zalaigrice
Zalaistvánd	Zalalövő	Zalaszentgyörgy
Zalaszentiván Zalatárnok	Zalaszentlőrinc 20/2. Keszthelyi Járásbíróság	Zalaszentmihály
Almásháza	Alsópáhok	Balatongyörök
Batyk	Bókaháza	Cserszegtomaj
Dióskál	Döbröce	Dötk
Egeraracsa	Esztergályhorváti	Felsőpáhok
Gétye	Gyenesdiás	Hévíz
Kallósd	Karmacs	Kehidakustány
Keszthely	Kisgörbő	Kisvásárhely
Ligetfalva	Mihályfa	Nagygörbő
Nemesbük	Óhid	Pakod
Rezi	Sármellék	Sénye
Sümegcsehi	Szalapa	Szentgyörgyvár
Tekenye	Tilaj	Tűrje
Vállus	Várvölgy	Vindornyafok
Vindomyalak	Vindornyaszőlős	Vonyarcvashegy
Zalaapáti	Zalabér	Zalacsány
Zalaköveskút	Zalaszántó	Zalaszentgrót
Zalaszentlászló Zalavég	Zalaszentmárton 20/3. Lenti Járásbíróság	Zalavár
Alsószenterzsébet	Baglad	Barlahida
Belsősárd	Bödeháza	Csertalakos
Csesztreg	Csömödér	Dobri
Felsőszenterzsébet	Gáborjánháza	Gosztola
Gutorfölde	Hernyék	Iklódbördőce
Kálócfa	Kányavár	Kerkabarabás
Kerkafalva	Kerkakutas	Kerkateskánd
Kissziget	Kozmadombja	Külsősárd
Lendvadedes	Lendvajakabfa	Lenti
Lovászi	Magyarföld	Márokföld
Mikekarácsonyfa	Nemesnép	Nova
Ortaháza	Páka	Pórszombat
Pördefölde	Pusztaapáti	Ramocsa
Resznek	Rédics	Szentgyörgyvölgy
Szentpéterfölde	Szécsisziget	Szijártóháza
70
Szilvágy	Tormafölde	Tornyiszentmiklós
Zalabaksa	Zalaszombatfa	Zebecke
	20/4. Nagykanizsai Járásbíróság	
Alsórajk	Balatonmagyaród	Bánokszentgyörgy
Bázakerettye	Becsehely	Belezna .
Bocska	Borsfa	Börzönce
Bucsuta	Csapi	Csörnyeföld
Eszteregnye	Felsőrajk	Fityeház
Füzvölgy	Galambok	Garabonc
Gelse	Gelsesziget	Hahót
Homokkomárom	Hosszúvölgy	Kacorlak
Kerecseny	Kerkaszentkirály	Kilimán
Kiscsehi	Kisrécse	Kistolmács
Lasztonya	Letenye	Lispeszentadorj án
Liszó	Magyarszentmiklós	Magyarszerdahely
Maróc	Miháld	Molnári
Murakeresztúr	Murarátka	Muraszemenye
Nagybakónak	Nagykanizsa	Nagyrada
Nagyrécse	Nemespátró	Oltárc
Orosztony	Pat	Petrivente
Pölöskefő	Pötréte	Pusztamagyaród
Rigyác	Sand	Semj énháza
Sormás	Surd	Szentliszló
Szentmargitfalva	Szepetnek	Tótszentmárton
Tótszerdahely	Újudvar	Valkonya
Várfölde	Zajk	Zalakaros
Zalakomár	Zalamerenye	Zalasárszeg
Zalaszabar	Zalaszentbalázs	Zalaszentjakab
Zalaújlak
20/5. Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
Zala megye”
71
2. melléklet a 2012. évi ...törvényhez
„4. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok és illetékességi területük
1.	ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI REGIONÁLIS
KOLLÉGIUM
Borsod-Abaúj-Zemplén	Heves megye	Nógrád megye
megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye
2. ALFÖLDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI REGIONÁLIS KOLLÉGIUM
Békés megye	Csongrád megye	Hajdú-Bihar megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
3.	KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI REGIONÁLIS
KOLLÉGIUM
Bács-Kiskun megye	Pest megye
4. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI REGIONÁLIS KOLLÉGIUM
Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Vas megye
Veszprém megye	Zala megye
5.	DÉL-DUNÁNTÚLI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI REGIONÁLIS KOLLÉGIUM
Baranya megye	Fejér megye	Somogy megye
Tolna megye
6.	FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉKI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI REGIONÁLIS
KOLLÉGIUM
Budapest főváros”
72
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.
A járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdéséhez
kapcsolódó módosítások
A 2011. év végén végrehajtott bírósági reform eredményeként elfogadott, a bíróságok szervezetéről
és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) alapján 2013. január 1-jétől
a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok mint különbíróságok
jogutódjaként a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.
Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) előkészítésének célja, hogy hatályos törvényeinken átvezesse a Bszi. által meghatározott
szervezeti változásokat. A Javaslat valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés
helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és
munkaügyi bíróság elnevezést alkalmazza. A Javaslat továbbá azon közigazgatási peres, illetve
nemperes eljárásokat, amelyeket az egyes törvények jelenleg a törvényszék mint közigazgatási
bíróság hatáskörébe utalnak, a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe helyezi. Mindezek
mellett a Javaslat rögzíti a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését
és illetékességi területét.
Figyelemmel arra, hogy a járási (fővárosi) kerületi hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdéséből következően a fővárosban a
kerületi hivatalok változatlan formában működnek, a Javaslat rögzíti, hogy a fővárosi kerületi
bíróságok változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként.
A járásbíróságok létrehozásának jelenlegi első lépése megteremti a legalsó szintű ítélkezési fórum
intézményi kereteit, amely a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási
területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi.
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010.
évi CLXXXIV. törvényben foglaltak szerint - a fővárosi kerületi bíróságokon kívül - 105 helyi
bíróság működik. A Korm. rendelet pedig a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott
létre. Tehát több járás jött létre, mint amennyi helyi bíróság jelenleg működik, azonban a helyi,
illetve járásbíróságok számának emelése nem indokolt, mivel ez a bírósági szervezet
szétaprózódásával járna, ami a bíróságok hatékony működését akadályozná. A közigazgatási járási
rendszer felállítását követően, annak tapasztalatait hasznosítva nyílik lehetőség arra, hogy a
járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében - az Országos Bírósági Hivatallal (a
továbbiakban: OBH) együttműködve sor kerüljön a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az
egyes járásbíróságok illetékességi területének az új ismeretek birtokában történő felülvizsgálatára.
A fentieknek megfelelően a Javaslat nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és
illetékességi területén, azonban - a fővárosi kerületi bíróságokon kívül - a bíróságok elnevezését a
Bszi.-ben foglaltaknak megfelelően járásbíróságra módosítja, az egyes bíróságok elnevezését
akként alakítva ki, hogy az a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság
megnevezésből tevődik össze (pl. Kecskeméti Járásbíróság).
73
A Bszi. a közigazgatási és munkaügyi bíróságot a munkaügyi bírósággal egy szervezeti egységben
működtetve hozta létre. Ennek megfelelően megyénként (illetve a fővárosban) egy közigazgatási és
munkaügyi bíróság működik a törvényszék székhelyén (kivéve a Salgótarjáni Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróságot, amely nem a törvényszék székhelyén működik). A munkaügyi bíróságokkal
való intézményi egyesülés révén a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok - a
munkaügyi bíróságokkal azonos módon - különbíróságokként fognak működni. Ezzel egyidejűleg
az egy szervezetben működő két bíróság, a munkaügyi és a közigazgatási bíróság jogorvoslati
fóruma is egységesül, amennyiben mindkét bíróság által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a
törvényszék jár el. Ez a közigazgatási bíróságok esetében jelent változást, ahol jelenleg a
jogorvoslat centralizációja érvényesül. Az új szervezeti-hatásköri rendszer várhatóan az ügyek
másodfokú elbírálásának a felgyorsulását fogja eredményezni, fokozva ezzel a jogbiztonságot.
Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületéiként felálló közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumok elő fogják mozdítani az egységes jogalkalmazást, és az
igazgatási tekintetben vett elkülönüléssel párhuzamosan lehetővé fogják tenni a különbíróságként
való működést megalapozó speciális ágazati igényeknek megfelelő szakmai elkülönülést is, hiszen
jelenleg a törvényszékeken nem működnek önálló közigazgatási kollégiumok, hanem azok
jellemzően a polgári-gazdasági kollégiummal összevontan működnek. A közigazgatási és
munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését és illetékességi területét - a Bszi.
felhatalmazása alapján - a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításával, annak mellékletében határozza meg
a Javaslat. A Javaslat - a fővárosban működő közigazgatási és munkaügyi bírák jelentős létszámára
tekintettel - önálló közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumot hoz létre a fővárosban és
emellett további 5 közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumot alakít ki az ország egyéb
területein, törekedve arra, hogy a regionális kollégiumok tagjainak száma közel azonos legyen.
II.
A Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásához kapcsolódó
módosítások
Az Alaptörvény átrendezte az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó hatásköröket.
2012.	január 1-jétől az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletek esetében kizárólag azok
Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való
összhangjának felülvizsgálata, a jogszabálysértő önkormányzati rendeletek megsemmisítése a
Kúria feladat- és hatáskörébe tartozik. A Kúrián ezt a feladatot három hivatásos bíróból álló
tanács, az önkormányzati tanács végzi.
Az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének felülvizsgálatát a Kúriánál jelenleg
az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint egyedi ügyben alkalmazandó
önkormányzati rendelet esetén bíró kezdeményezheti. A kezdeményezők körét indokolt kibővíteni
az alapvető jogok biztosával. Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény 30. cikke alapján
alapjogvédelmi tevékenységet lát el, az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedéseket kezdeményez. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja lehetőséget ad arra,
hogy az alapvető jogok biztosa kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabályoknak az
Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatát. Jelenleg tehát, ha a vizsgálata során az alapvető
74
jogok biztosa azt észleli, hogy az önkormányzati rendelet az Alaptörvénybe ütközik, akkor az
Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha azonban az önkormányzati rendeletet jogszabálysértőnek
találja, csak a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezheti, hogy az forduljon a
Kúriához. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Javaslat, előmozdítva a jogrendszer egységét,
valamint az alapvető jogok védelmét. A Javaslat ezen kívül a Kúria önkormányzati tanácsának
eddigi működése során szerzett tapasztalatokra figyelemmel egyes eljárási szabályok pontosítására
irányul.
III.
A bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményének előírása
A bírósági végrehajtói kinevezéshez jelenleg vagy felsőfokú végzettség és gyakorlati idő letöltése
vagy pedig jogi szakvizsga letétele szükséges. A szakmai követelmények erősítése érdekében és az
európai trendeket is figyelembe véve indokolt, hogy az egyetemi jogi végzettség a bírósági
végrehajtói kinevezés általános feltétele legyen a jövőben, és így a bírósági végrehajtás fokozatosan
jogi szakmává váljon Magyarországon is.
IV.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára vonatkozó rendelkezések
A Javaslat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) gazdálkodására
vonatkozó szabályokat tartalmazó 115/E. § konszolidációját is célozza azzal, hogy megfogalmaz
egyes, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát erősítő
rendelkezéseket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett átmeneti szabályozást ad
arra, hogy a törvényszékek az első fokú közigazgatási ügyeket, illetve a Fővárosi ítélőtábla a
másodfokú közigazgatási ügyeket milyen határidővel adja át a 2013. január 1-jétől hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak, illetve a másodfokon eljáró
törvényszékeknek. Eszerint a közigazgatási ügyekben 2012. december 31. napjáig a törvényszék
mint elsőfokú bíróság által meghozott határozattal szemben előterjesztett fellebbezést 2013. január
1-jét követően a törvényszék egy másik tanácsa mint másodfokú bíróság bírálja el. A 2012.
december 31 -én első fokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket, továbbá azokat az első fokon
befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell
tenni, a törvényszék 2013. január 1. napját követően haladéktalanul megküldi az illetékes
közigazgatási és munkaügyi bíróságnak. A 2012. december 31-én másodfokon folyamatban lévő
közigazgatási ügyeket az ítélőtábla legkésőbb 2013. február 1-jéig megküldi az illetékes
törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak.
A 2-7. §-hoz
75
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 8. §-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a Javaslat rögzíti, hogy a Kúria
önkormányzati tanácsa előtt folyó - a jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára
irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása
miatti - nemperes eljárás az alkotmánybírósági eljáráshoz hasonlóan illetékmentes. Ez a módosítás
- figyelemmel arra, hogy az önkormányzati tanács előtt folyó nemperes eljárásokban a fővárosi és
megyei kormányhivatalt és a helyi önkormányzatot jelenleg is teljes költségmentesség illeti meg,
így illeték lerovási kötelezettségük a hatályos szabályozás alapján sem keletkezik - az illeték
lerovására irányuló kötelezettség tekintetében tényleges változást nem jelent, azonban
adminisztrációs egyszerűsítést tesz lehetővé a Kúria eljárása során.
A 9-10. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 11. §-hoz
A § egyrészt az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza. A közjegyzőkről
szóló 1991. évi XLI. törvény hatályos rendelkezései alapján a közjegyzői közreműködés
megtagadásáról hozott végzés, a közjegyzői okirat kijavításának tárgyában hozott végzés, valamint
a magyar külképviseleti hatóság közreműködésének megtagadása és okiratának kijavítása tárgyában
hozott végzés felülvizsgálata kérhető a törvényszéktől; erről jelenleg a törvényszék a közigazgatási
nemperes eljárás szabályai szerint dönt.
A közjegyző nem közigazgatási, hanem igazságszolgáltatási hatóság, másrészt pedig a közjegyzői
eljárások polgári nemperes eljárások, így a közjegyző által hozott, a módosítással érintett végzések
ellen a felülvizsgálat helyett - a többi közjegyzői határozathoz hasonlóan - fellebbezési jogot
indokolt biztosítani, amelyet a törvényszék bírál el. Közjegyzői ügyekben a magyar külképviseleti
hatóság sem közigazgatási, hanem igazságszolgáltatási hatóságként, kvázi közjegyzőként jár el, így
ott sem indokolt a közigazgatási jogorvoslati rendszer fenntartása.
A 12-15. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 16.§-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a § a következők szerint egyéb
módosításokat is tartalmaz. A bírósági végrehajtás a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.
törvényben (a továbbiakban: Vht.) szabályozott polgári nemperes eljárás, melynek célja a bírósági
határozatban, egyéb okiratban foglaltak kikényszerítése az adós, kötelezett önkéntes teljesítésének
elmaradása esetén. A bírósági végrehajtást bíróságok és közjegyzők rendelik el végrehajtható okirat
kiállításával, a végrehajtás foganatosítását pedig bírósági végrehajtó végzi. A bírósági végrehajtó
eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.
76
A bírósági végrehajtás szakszerű és hatékony lefolytatásához a megfelelő eljárási, jogorvoslati
szabályozáson túlmenően az is szükséges, hogy a jogalkalmazók képzettek, felkészültek legyenek;
ezt a célt - egyebek mellett - a végrehajtói tevékenység gyakorlásához szükséges, képzettségi,
kinevezési feltételrendszernek is szolgálnia kell. A végrehajtói kinevezésnél a hatályos szabályok
szerint kétféle követelmény érvényesül: a kinevezendő személynek vagy felsőfokú iskolai
végzettséggel, végrehajtói szakvizsgával és kétéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal vagy pedig
jogi szakvizsgával kell rendelkeznie. A végrehajtási eljárás során teendő intézkedések, meghozandó
döntések alapvetően feltételezik a polgári nemperes eljárásra vonatkozó joganyag és a kapcsolódó
jogterületek jogi szabályozásának, joggyakorlatának ismeretét, emellett a végrehajtói szolgálat
sajátosságai (a végrehajtó állami jogalkalmazó, igazságszolgáltatási feladatot lát el) is szükségessé
teszik azt, hogy a jogalkotó közelítse a szakmagyakorlás feltételeit egyéb, polgári nemperes eljárást
lefolytató jogalkalmazók képesítési követelményeihez. A Javaslat ezért a Vht. 233. §-ában a
kinevezéshez szükséges felsőfokú iskolai végzettség követelményét jogi egyetemi végzettségre
módosítja, vagyis csak olyan személyek végrehajtói kinevezését teszi lehetővé a jövőben, akik
egyetemi jogi végzettséggel rendelkeznek.
A bírósági végrehajtói hivatás jogi hivatásrenddé tétele szerves folytatása a szakmai
követelményrendszer elmúlt években történt szigorításának (2011-ben például egy objektív, a
képzettségre, gyakorlatra, szakmai kompetenciákra alapuló pályázati pontrendszer jött létre,
amelyben a jogi végzettség kiemelt értékelést kap), másrészt megfelel az európai trendeknek. Az
Európai Unió tagállamainak többségében szükséges a bírósági végrehajtói kievezéshez a felsőfokú
jogi végzettség valamelyik szintje, továbbá több államban - hasonlóan a hazai rendszerhez -
speciális szakmai vizsga is kiegészíti a képzési követelményrendszert.
A bíróságon foglalkoztatott végrehajtási ügyintéző képzettségi követelménye (felsőfokú iskolai
végzettség) nem módosul, csupán a hivatkozott jogszabályhely változása miatt kerül új szöveg a
Vht. 263. §-ába.
A 17-20. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 21. §-hoz
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)
115/E. §-át a 2007. évi XXIV. törvény 16. §-a állapította meg és illesztette be a törvénybe,
figyelemmel arra, hogy a nemzetközi és európai szervezetek, illetve jogforrások a nemzeti
iparjogvédelmi hatóságokkal szemben a független és pártatlan működés, a szakmai önállóság
alapkövetelményét támasztják, ami csak olyan gazdálkodási szabályokkal garantálható, amelyek
kiszámíthatóságot teremtenek, valamint kellő transzparenciát és pénzügyi önállóságot biztosítanak.
Ez az elv az acquis communautaire részévé, azaz európai uniós jogi követelménnyé vált. Emellett
az Európai Szabadalmi Szervezet több hivatalos dokumentuma is úgy foglalt állást - a nemzeti
iparjogvédelmi hatóságokat illetően -, hogy a szabadalmi díjakat kizárólag a nemzeti szabadalmi
rendszer működtetésére szabad fordítani. A 2007. évi XXIV. törvény alapjául szolgáló
törvényjavaslat indokolása részletesen bemutatta az (akkori nevén) Magyar Szabadalmi Hivatal
mint a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal gazdálkodási önállósága és bevételeinek a
77
hivatal működésére történő felhasználása mellett szóló közjogi, európai és nemzetközi jogi,
valamint célszerűségi és garanciális - ma is helytálló - megfontolásokat.
A Hivatal gazdálkodására vonatkozó e garanciális jelentőségű szabályok megalkotását nagyra
értékelték mind a hivatal hazai és külföldi ügyfelei, mind pedig az európai iparjogvédelmi
szervezetek. Időközben mind a közösségi/uniós/egységes hatályú szabadalommal kapcsolatban
előterjesztett tervezetek, mind pedig a közösségi védjegyrendszer működésével és finanszírozásával
kapcsolatos politikai döntések építettek arra az elvre, hogy az e rendszerek működéséből rájuk eső
bevételek csak a tagállami iparjogvédelmi hatóságokat illethetik meg és azok tőlük nem vonhatók
el.
Ehhez járult, hogy az egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2009. évi XXVII.
törvény - amelyet az Országgyűlés a 2009. április 20-i ülésnapján fogadott el - kiegészítette és
tartalmában megerősítette az Szt. 115/E. §-át, sőt, az államháztartásról szóló törvényre való
utalásnak a (4) bekezdésből történő elhagyásával a bevételekből való elvonás tilalmát teljessé tette
[ld. a 2009. évi XXVII. törvény 19. §-át és 37. §-ának (6) bekezdését], E módosítások 2009.
augusztus 1-jén léptek hatályba, ezt követően azonban - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI.
törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv
átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 100. §-a révén - a
115/E. § (4)-(5) bekezdései 2009. október 1-jével hatályukat vesztették.
A Javaslat az SZTNH gazdálkodására vonatkozó szabályokat tartalmazó 115/E. § részleges
konszolidációját célozza azzal, hogy teljes mértékben vissza nem állítja ugyan, de kimondja a
szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát.
Az Szt. 115/E. §-ának a Javaslat szerinti új (4) bekezdése értelmében az SZTNH a bevételeivel
önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel. Megjegyzendő azonban, hogy
az SZTNH hatósági működéséhez megkívánt függetlenség, pártatlanság és szakmai önállóság olyan
gazdálkodási szabályokkal garantálható, amelyek kiszámíthatóságot teremtenek, valamint kellő
transzparenciát és pénzügyi önállóságot biztosítanak. Ez az elv vezérli az európai iparjogvédelmi
hatóságok gazdálkodásának szabályozását is.
Az SZTNH az Szt. 115/E. §-ának új (5) bekezdése értelmében bevételeiből - legfeljebb a tényleges
adott évi bevétel öt százalékának megfelelő mértékig - tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a
megképzésének évét követő második év végéig kizárólag az SZTNH működésének fedezetére
használható fel, és az más célra nem vonható el. A rendelkezés beiktatását indokolja, hogy
miközben az iparjogvédelmi ügyforgalom konjunkturális változások szerint ingadozhat, az
iparjogvédelmi hatóság folyamatos helytállással tartozik, valamint az a körülmény, hogy - az
iparjogvédelmi eljárások és oltalmi formák sajátosságai folytán - az egyes eljárási cselekményekkel
járó kiadásokat nem szükségképpen az adott évben beérkező díjbevételek fedezik. A tartalékképzés
elősegíti és megkönnyíti továbbá az SZTNH részvételét a szellemi tulajdonnal kapcsolatos egyes
nemzetközi és európai projektekben, valamint kedvező feltételeket teremt azokhoz az
információtechnológiai fejlesztésekhez, amelyektől az iparjogvédelmi eljárások eredményessége,
hatékonysága különösképpen függ.
A 22. §-hoz
78
A § az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza.
A 23. §-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a Javaslat pontosítja a törvénynek az
etikai vétséget megvalósító cselekmény elévülésének szubjektív és objektív határidejére vonatkozó
szabályozását, tekintettel a gyakorlatban felmerült értelmezési problémákra. Emellett a Javaslat
lehetővé teszi, hogy amennyiben az etikai vétséget megvalósító cselekmény már az eljárás
megindítása előtt elévült, azonban ennek ellenére az etikai eljárás megindult, mert a megindítás
előtti elévülés csak az etikai eljárás későbbi szakaszában vált bizonyítottá, az etikai tanács ezen
okból az etikai eljárást megszüntethesse.
A 24-27. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 28. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvény jogharmonizációs záradékát azokra az uniós jogi aktusokra való hivatkozással,
amelyeknek való megfelelést e törvény megvalósítja, azonban azok nem kerültek még feltüntetésre
a jogharmonizációs záradékban. Ezek a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003.
november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a munkaadónak a
munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási
kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-ei 91/533/EGK tanácsi irányelv.
A 29. §-hoz
A § az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza.
A 30. §-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a Javaslat egyértelművé teszi azt a
garanciális szabályt, hogy a Kúria népszavazási hitelesítési eljárás során hozott határozatait - az
Országos Választási Bizottság határozataihoz hasonlóan - közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.
A 31-38. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 39. §-hoz
A Javaslat a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosításával egyrészt
pontosítja, hogy a bírósági közvetítés bírósági eljárással kapcsolatban történik. Másrészt
meghosszabbítja 2013. december 31-ig a közvetítői szakmai képzés igazolásának benyújtására
rendelkezésre álló határidőt, annak érdekében, hogy a közvetítők továbbra is a felek rendelkezésére
álljanak és ezáltal a békés vitarendezés elérhető legyen.
79
A 40-45. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 46. §-hoz
Az innovációs törvény 2012. február 1-jével hatályba lépett 30/G. §-a, valamint az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény 95. §-ának (5a) bekezdése alapján az adóhatóság megkeresése alapján
az SZTNH - mint jogszabályban kijelölt szakértő - közreműködik a tevékenységek kutatás-
fejlesztésnek való minősítése, illetőleg egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való
hozzárendelhetősége vonatkozásában. A jogszabály hatálybalépése óta eltelt időre, illetve az eddigi
szakértői feladatok ellátása során szerzett gyakorlati tapasztalatokra tekintettel indokolttá vált egyes
eljárási kérdések felülvizsgálata.
A szakértői megkeresések jellemzően nem válaszolhatóak meg harminc napon belül. A minősítési
feladathoz képest az SZTNH egyik hagyományosan meghatározó feladatköre az iparjogvédelmi
hatósági eljárások lefolytatása, és ennek a feladatnak az ellátására is figyelemmel az intézményen
belül a megfelelő szakértelemmel bíró munkatárs nem minden esetben áll rövid határidőn belül
rendelkezésre, hiszen egy-egy tudományterületen csak korlátozott számú elbíráló alkalmazása
lehetséges. Amennyiben a feltett kérdések megválaszolása külső szakértelem bevonását is
szükségessé teszi, akkor ennek az időigénye rendszerint meghaladja a hatályos rendelkezések
szerinti harminc napos határidőt.
Látni kell azt is, hogy önmagukban az egyes ügyek érdemi megítélése is igénybe vehet harminc
napnál hosszabb időtartamot. A kérdések megválaszolása érdekében az esetek jelentős részében - a
szabadalmi eljárásban is alkalmazott - olyan kutatások lefolytatása szükséges, amelyre az
iparjogvédelmi törvények alapján az innovációs törvényben foglaltaknál lényegesen hosszabb
határidő áll - helyesen - rendelkezésre. Az adóhatóság a kirendelő végzésben rendelkezésre
bocsátott adatokat gyakran további, az ellenőrzés alá vont adózótól időközben érkező
információkkal egészíti ki, ami adott esetben a kutatás újbóli lefolytatását teszi szükségessé.
Minderre tekintettel indokolt a határidő negyvenöt napra történő meghosszabbítása, amely alatt a
szakértői közreműködés reálisan megvalósítható.
A 47-57. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
Az 58. §-hoz
A § az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza. A fizetési meghagyásos
eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 2013. január 1. napjától hatályos 24. § (2)-(4) bekezdése
alapján a közjegyzőnek elektronikus úton kell megkeresnie a polgárok személyi adatait és lakcímét
nyilvántartó szervet a kötelezett idézési címének magállapítása érdekében. A végrehajtás technikai
feltételei nem állnak rendelkezésre, erre figyelemmel a Javaslat rendelkezik arról, hogy a 24. § (2)-
(4)	bekezdésének módosítását megállapító 71. § (2) bekezdése nem lép hatályba.
Az 59-64. §-hoz
80
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 65. §-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a Javaslat a jogalkotásról szóló
törvénnyel kapcsolatos további pontosításokat tartalmaz.
A 66. §-hoz
A § az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza.
A 67. §-hoz
A Javaslat a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
2010.	évi CLXXXIV. törvény módosításával az egyes bíróságok elnevezésének változását vezeti át,
továbbá meghatározza a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát (6 regionális
kollégium fog működni a jövőben), elnevezését és illetékességi területét.
A 68. §-hoz
A § az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza. Azokban a közigazgatási
peres és nemperes eljárásokban is, amelyekben a hatályos szabályok szerint a Fővárosi ítélőtábla jár
el első fokon, 2013. január 1-jét követően az első fokú eljárásra a szervezeti változásoknak
megfelelően - a többi közigazgatási peres és nemperes eljáráshoz hasonlóan - közigazgatási és
munkaügyi bíróság (a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) jogosult azzal, hogy ezen
ügyek kiemelt jelentőségére figyelemmel speciális eljárási szabályok is előírásra kerülnek.
A 69-70. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 71. §-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a Javaslat az alapvető jogok
biztosának intézkedései között rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosa a Kúriánál kezdeményezheti
az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát, ha a vizsgálata során
észleli, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot önkormányzati rendelet más
jogszabályba ütközése okozza. A Javaslat meghatározza az indítvány tartalmi elemeit.
A 72. §-hoz
Az elnevezések változása miatt szükséges módosítások mellett a Javaslat tartalmazza az
adatvédelmi auditra vonatkozó rendelkezések pontosítását. Az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény adatvédelmi auditra vonatkozó
rendelkezései pontosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az adatvédelmi audit a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság piaci alapon nyújtott szolgáltatása, melynek célja az
adatkezelő tervezett vagy folyamatban lévő adatkezelési műveleteinek értékelése, így az önkéntes
81
jogkövetés elősegítése. A Hatóság függetlenségére irányadó követelménnyel összhangban az audit
szempontjait, elvégzésének időpontját és - a törvényi kereteken belül - ellenértékének mértékét is a
Hatóság határozza meg, mely feltételeket az audit lefolytatása előtt közli az adatkezelővel, és az
auditot kizárólag abban az esetben folytatja le, ha ezen feltételek ismeretében az adatkezelő
kérelmét fenntartja. A szolgáltatás piaci, igénybevételének opcionális jellegéből következik az is,
hogy a Hatóság által elkészített értékelés az adatkezelő üzleti titkának minősül, így azzal az
adatkezelő rendelkezik, az adatkezelő kifejezett kérésére azonban a Hatóság az értékelést vagy az
értékelés összegző megállapításait saját honlapján is közzéteszi.
A 73-74. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 75. §-hoz
A járási (fővárosi) kerületi hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szabályozására
figyelemmel (a fővárosban a kerületi hivatalok változatlan formában működnek) a Javaslat rögzíti,
hogy a fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként. Emellett a
Javaslat a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működéséhez kapcsolódó
pontosításokat tartalmaz, amelyek a regionális kollégium szakmai munkájának zökkenőmentességét
hivatottak szolgálni.
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhesse a
Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát, ahogyan az
az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításához fűzött magyarázatban is
rögzítésre került. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat rendelkezik a jogi képviseletről, valamint
megfelelően kiegészíti az eljárási szabályokat.
A Javaslat pontosítja az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatára
vonatkozó eljárás tekintetében a költségviselésre vonatkozó szabályokat. A hatályos szabályozás
alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalt és a helyi önkormányzatot a nemperes eljárásban
teljes költségmentesség illeti meg. A Javaslat az eljárást kezdeményezők körének bővítésére
tekintettel akként rendelkezik, hogy a nemperes eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti
meg, azaz nem terheli őket a költségek előlegezése, továbbá az eljárás tárgyi illetékmentes,
azonban saját költségüket (így a jogi képviselettel kapcsolatban felmerült költségeket) maguk
viselik.
A Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján lehetővé teszi az ügyek elkülönítését, valamint állami
szervektől iratok beszerzését, illetve a határidő meghosszabbításáról rendelkezik arra az esetre, ha
a bizonyítás érdekében ez szükséges.
Mivel a bírói kezdeményezésre megsemmisített önkormányzati rendelet esetében alkalmazási
tilalom is fennáll, a Javaslat biztosítja, hogy az önkormányzati tanács ezekben az esetekben a már
hatályát vesztett önkormányzati rendeletet is megvizsgálhassa, illetve megállapíthassa más
jogszabályba ütközését. így ugyanis az egyedi ügyben már nem kerülhet sor a jogszabálysértő
önkormányzati rendelet alkalmazására.
A 76. §-hoz
82
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.
törvény (a továbbiakban: Bjt.) szerint a szolgálati idő alapján járó címek megszerzése
szempontjából ítélőtáblái, illetve törvényszéki szolgálati időnek számítson - 2013. január 1. napját
követően is - annak a volt ítélőtáblái, illetve törvényszéki bírónak a szolgálati ideje, akinek a
törvényszékre, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróságra történő áthelyezésére a közigazgatási
és munkaügyi bíróságok felállításakor, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény
rendelkezéseire tekintettel került sor.
A Javaslat kiegészíti a Bjt. jogharmonizációs záradékát arra az uniós jogi aktusra való
hivatkozással, amelynek való megfelelést a Bjt. megvalósítja, azonban az nem került még
feltüntetésre a jogharmonizációs záradékban. Ez a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a
szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991.
október 14-ei 91/533/EGK tanácsi irányelv.
A fentiek mellett a Javaslat pontosítja a katonai bíró tekintetében alkalmazandó törvényre való
hivatkozást, valamint kiegészíti a törvénynek a munka törvénykönyvére vonatkozó hivatkozásait,
amelyek alkalmazása a bírák esetében is szükséges, továbbá rendelkezik arról, hogy különös
méltánylást érdemlő esetben az OBH elnöke 1 évet meghaladó időtartamban is engedélyezhet
fizetés nélküli szabadságot a bíró számára.
A 77. §-hoz
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény jelenleg nem tartalmaz arra vonatkozó kifejezett
rendelkezést, hogy a járási szintű ügyészséget ki vezeti. Ezt pótolja a Javaslat a törvény
módosításával.
A 78. §-hoz
A Javaslat - hasonlóan az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott
bíróra vonatkozó rendelkezésekhez - az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba beosztott ügyész esetében is rögzíti, hogy a beosztási pótlék mellett milyen mértékű
egyéb juttatásra jogosult. Emellett a Javaslat pontosítja a katonai ügyész tekintetében alkalmazandó
törvényre való hivatkozást.
A Javaslat kiegészíti a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és
az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény jogharmonizációs záradékát azokra az
uniós jogi aktusokra való hivatkozással, amelyeknek való megfelelést a törvény megvalósítja,
azonban azok nem kerültek még feltüntetésre a jogharmonizációs záradékban. Ezek a munkaidő-
szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv, továbbá a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a
munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-ei
91/533/EGK tanácsi irányelv.
A 79.§-hoz
A § az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazza.
83
A 80. §-hoz
A Javaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról
szóló 2011. évi CLXXXI. törvény egyes rendelkezéseit pontosítja, egyebek mellett annak
egyértelművé tétele érdekében, hogy a 2013. január 1-jén felálló közhiteles civil nyilvántartásnak
milyen adatokat kell tartalmaznia.
A 81-85. §-hoz
A §-ok az elnevezések változása miatt szükséges módosításokat tartalmazzák.
A 86. §-hoz
A Javaslat szerinti módosítás célja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel
összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása annak érdekében,
hogy 2013. január 1-jétől a civil szervezetek nyilvántartása a képviselet megszűnésének időpontját
is tartalmazza, ha a képviselőt a szervezet határozott időre választotta. A Javaslat továbbá pontosító
rendelkezést tartalmaz.
A 87. §-hoz
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 2013. január 1-
jei hatállyal kiegészíti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által
történő bíróság elé állítás szabályaival. A 2013. január 1-jétől hatályos 126/A. § szövegében még a
helyi bíróság szerepel, ezért a Javaslat a rendelkezést már olyan szövegezéssel rendeli hatályba
léptetni, amelyben a járásbíróság szerepel.
A 88. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
A 89. §-hoz
A § az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő törvényi rendelkezéseket tartalmazza.