﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9234. számú
törvényjavaslat
a honvédek jogállásáról
Előadó:
Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2012. november
2012. évi ... törvény
a honvédek jogállásáról
Az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető feladatok megvalósítása
érdekében az állam a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő katonáitól
tántoríthatatlan hűséget, hivatásukhoz méltó, példamutató magatartást, bátor helytállást,
magas fokú készenlétet és fegyelmet követel.
A honvédelem nemzeti ügyének elhivatott szolgálata, valamint a szövetségi kötelezettségek
magas színvonalú teljesítése korszerű katonai ismeretek, képességek megszerzésére, és
folyamatos fejlesztésére alapozható, továbbá kiszámítható életpályával biztosítható.
Az Országgyűlés elismeri a katonai szolgálattal együtt járó áldozatvállalást, és az azzal
arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát, ezért - a nemzedékek
közötti szolidaritást is alapul véve - a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény hatálya, értelmező rendelkezések
1.	§ (1) E törvény hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra (a továbbiakban
együtt: állomány tagja), a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a
honvéd tisztjelöltekre, és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.
(2)	E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában, a
nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli
hozzátartozójára akkor terjed ki, ha ezt a törvény elrendeli.
(3)	A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján
szolgálatot teljesített személyekre és közeli hozzátartozójukra.
2.	§ E törvény alkalmazásában
1.	alacsonyabb beosztás: az a státusz, amely
a)	általános előmeneteli rendben alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített,
b)	speciális előmeneteli rendben alacsonyabb elérhető rendfokozatú,
c)	az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján
alacsonyabbnak minősül,
2.	altiszti állomány tagja: az a katona, aki az 1. melléklet szerinti altiszti vagy zászlósi (a
továbbiakban együtt: altiszti) rendfokozatot visel,
3.	azonos beosztás: az a státusz, amely
a)	általános előmeneteli rendben azonos rendfokozattal rendszeresített,
b)	speciális előmeneteli rendben azonos elérhető rendfokozatú,
c)	az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján
azonosnak minősül,
4.	átszervezés: az Országgyűlés, a Kormány, a honvédelemért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) döntése alapján a névváltoztatás kivételével minden olyan változás,
amelynek következtében egyes szolgálati beosztások létesülnek, módosulnak vagy
megszűnnek,
2
5.	előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az állomány
tagja szolgálati beosztásához kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás
nélkül köteles elvégezni,
6.	előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely általános előmeneteli
rendben magasabb beosztásba kinevezés, speciális előmeneteli rendben a magasabb elérhető
rendfokozatú beosztásba kinevezés, illetve előléptetés, adott beosztáson belül a beosztásban
rendszeresített vagy elérhető (a továbbiakban együtt: rendszeresített) rendfokozat eléréséig a
rendfokozatban történő előléptetés útján valósul meg,
7.	fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló
törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
8.	gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt
vagy gondozott gyermek,
9.	gyermekét egyedül nevelő: az állomány azon tagja, aki gyermekét saját háztartásában
neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy nincs élettársa,
10.	hivatásos állomány tagja: az állomány azon tagja, aki élethivatásként, határozatlan időre
vállalja a katonai szolgálatot,
11.	honvéd altiszt-jelölt: az iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt
nyert személy, aki annak időtartama alatt tanulói jogviszonyban és altiszt-jelölti szolgálati
viszonyban áll,
12.	honvéd tisztjelölt: a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak
időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll,
13.	honvédségi szervezet: a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása alatt
álló központi hivatal, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Magyar
Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hadrendje szerinti szervezet,
14.	ideiglenes külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek időtartama tervezetten
nem haladja meg a 90 napot,
15.	illetményalap: a költségvetési törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott
illetményalap,
16.	illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új
illetményelemre való jogosultság esetén az állomány tagja 122. § (1) bekezdése szerinti
illetményelemeinek megállapítása, a beosztási illetménynek a 123. § (3) bekezdése szerinti
magasabb összegben történő megállapítása, az illetménypótlékra való jogosultságnak,
valamint az alsó-felső határral rendelkező illetménypótlék esetén a pótlék összegének
megállapítása, felemelése, valamint a kiegészítő illetményre való jogosultság megállapítása,
17.	jognyilatkozat: a 29. pont a), b), és d) alpontja szerinti munkáltatói döntések, a döntési
lapról készített határozat, a szerződés, az ösztöndíjszerződés, valamint minden olyan
nyilatkozat, amelyből jogok és kötelezettségek származnak,
18.	képzés: iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség vagy
képzettség megszerzésére irányuló, hazai vagy külföldi, iskolarendszerű vagy
iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbképzés és átképzés,
19.	kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő: az a jognyilatkozatban meghatározott
időtartam, amely alatt a Honvédség által támogatott képzésben, a honvéd tisztképzésben vagy
a katonai szakképzésben részt vevő személy szolgálati viszonyát köteles fenntartani,
20.	közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli
rokona, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a
nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs,
21.	közkatona: a szerződéses pályakezdő kivételével az a katona, aki rendfokozat nélkül
teljesít szolgálatot,
22.	legénységi állomány tagja: a közkatona és az 1. melléklet szerinti tisztesi rendfokozattal
rendelkező szerződéses katona,
3
23.	magasabb beosztás: az a státusz, amely
a)	általános előmeneteli rendben magasabb rendfokozattal rendszeresített,
b)	speciális előmeneteli rendben magasabb elérhető rendfokozatú,
c)	az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján
magasabbnak minősül,
24.	más kereső tevékenység: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó
szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a gazdasági társaság
tagja esetén a tényleges személyes közreműködés, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő
bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony, az egyéni vállalkozási
tevékenység, az egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi tevékenység, valamint
a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes
tevékenység végzésére irányuló jogviszony,
25.	Magyarországon települő katonai szervezet: nemzetközi szervezet döntése vagy
nemzetközi megállapodás alapján létrehozott, Magyarországon települő olyan szervezet vagy
alakulat, amely a létrehozó szervezet tagállamai vagy a részes államok érdekében katonai
feladatot hajt végre,
26.	más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények,
a nevelési-oktatási intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó
szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az
Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Miniszterelnökség, a
minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási
szervek, az önálló szabályozó szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb
biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetek, továbbá a Honvédség tevékenységét
elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő
szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei
és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a
továbbiakban: NKE),
27.	megfelelő szolgálati beosztásba helyezés: az az azonos beosztásba áthelyezés vagy
magasabb beosztásba kinevezés, amelynek betöltésére az állomány tagja iskolai végzettsége,
szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és
fizikai állapota szerint, továbbá nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
28.	megfelelő szolgálati feladat: az a szolgálati feladat, amely végrehajtása az állomány
tagjától iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint
egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján elvárható, továbbá arra nemzetbiztonsági
szempontból alkalmas,
29.	munkáltatói döntés: a munkáltatói jogkör gyakorlása, amely formáját tekintve
a)	határozat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem áll szolgálati viszonyban, továbbá,
ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozati formához köti,
b)	parancs, ha a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha
jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozathoz köti,
c)	döntési lap, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló több döntését egy dokumentumban
összesíti, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője
foglal határozatba, vagy
d)	irat, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban, de nem az a)-c) pont szerint hozza
meg,
30.	nyugállományú katona: az állomány korábbi tagja,
a)	akit a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati
viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a Magyar
4
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV.
törvény szerint katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugállományba helyeztek, vagy
b)	aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a
nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy
megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását
közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a Honvédséggel vagy a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn,
kivéve, ha a szolgálati viszonya lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés
kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati
viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás,
kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból
katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,
31.	önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki önkéntes műveleti tartalékosként vagy
önkéntes védelmi tartalékosként szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
32.	rendszeres illetménypótlék: a 126. §, a 127. §, a 128. § (1) bekezdés a), l)-q) és t)—v)
pontja és (3) bekezdése, valamint a 199. § (3) bekezdés a) pontja szerinti pótlékok,
33.	szerződéses állomány tagja: az állomány azon tagja, aki határozott időre szerződésben
vállalja a katonai szolgálatot,
34.	szerződéses pályakezdő: a közkatona kivételével a szerződéses állomány rendfokozattal
nem rendelkező tagja, aki első alkalommal létesít szerződéses tiszti vagy szerződéses altiszti
szolgálati viszonyt, és kizárólag e törvény alkalmazásában minősül pályakezdőnek,
35.	szolgálati érdek: a Honvédség, illetve a honvédségi szervezet rendeltetésszerű
működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban
meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon
befolyásoló személyi feltétel, körülmény,
36.	szolgálati hely: az a honvédségi szervezet, amelynek állományába a katona tartozik,
37.	szolgálatteljesítési hely: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati
feladatot ténylegesen végre kell hajtani,
38.	szolgálatteljesítési idő: a szolgálatteljesítésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig
tartó idő, a munkaközi szünet, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
szolgálatteljesítéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama azzal, hogy
nem szolgálatteljesítési idő a lakóhelyéről a szolgálatteljesítés helyére, valamint a
szolgálatteljesítés helyéről a lakóhelyére történő utazás időtartama,
39.	szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, továbbá az, aki a
saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már
folyamatban van, valamint a gyám, a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő,
40.	tartós külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek megszakítás nélküli
időtartama tervezetten meghaladja a 90 napot,
41.	távolléti díj: a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a
szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény
együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga,
42.	tiszti állomány tagja: az állomány 1. melléklet szerinti tiszti, főtiszti (a továbbiakban
együtt: tiszti) rendfokozatot viselő tagja, továbbá az a hivatásos katona, aki tábornoki
rendfokozatot visel.
2.	A szolgálati viszony alanyai és jellege
5
3.	§ (1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek)
között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján
a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó
kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel
összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény
rendelkezéseitől a felek megállapodása akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten
megengedi.
(2) A Honvédség feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi
rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség
kockáztatásával valósul meg.
3.	A munkáltatói jogkör gyakorlása
4.	§ A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg.
A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és
gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az
állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a
szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.
II.	Fejezet
ALAPELVEK
4.	Általános magatartási követelmények
5.	§ (1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegessége, a Honvédség iránti
közbizalom megóvásának szem előtt tartásával kell eljárni. Az állomány tagja
szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan
magatartást, amely szolgálati viszonyához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes
tevékenységét veszélyeztetné.
(2)	A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség
elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást
tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(3)	A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek
megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor
rendeltetésellenes, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési
lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy
ehhez vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor rendeltetésellenes, ha az indokolatlan
érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(4)	A rendeltetésellenes joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit
orvosolni kell.
5.	Az egyenlő bánásmód követelménye
6.	§ (1) Az állam és a munkáltatói jogkört gyakorló az egyenlő bánásmód követelményét
köteles megtartani.
(2)	Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának
megsértésével vagy csorbításával.
6.	Az alaki kötöttség
6
7.	§ (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló döntését - a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a
méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével - miniszteri rendeletben meghatározott
módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10-12. §-t megfelelően alkalmazni
kell.
(3)	A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói
jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata
esetén jogszabály kizárhatja.
(4)	A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény
alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell
az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló
határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet, vagy a bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak erre is ki
kell terjednie.
(5)	A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és
kiterjesztően nem értelmezhető.
7.	A jognyilatkozatok közlése
8.	§ (1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell.
(2)	A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult
más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult
más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről
jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály
szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot
kézbesítettnek kell tekinteni
a)	ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta,
az átvétel megtagadásának napján,
b)	ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége
vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy
c)	egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés
elhelyezésének napját követő 5. munkanapon.
(4)	Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az
eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való
tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon
belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a
polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem
megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell
tekinteni.
8.	A képviselet
9.	§ (1) A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.
(2)	A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő,
valamint a 7. § (5) bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb
jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője
útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt
el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.
7
9. Az érvénytelenség
10.	§ (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy
körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette,
vagy mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható akkor is, ha annak
megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vették rá.
(2)	A jognyilatkozatot az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, vagy akit
annak megtételére fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vettek rá.
(3)	A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől, vagy jogellenes
fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási
határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a
megtámadás joga nem gyakorolható.
(4)	A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik
féllel közölni.
(5)	A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.
11.	§ (1) Semmis az a jognyilatkozat, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint
amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2)	A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett alapján kell
megítélni.
(3)	A semmis jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt
fűz.
(4)	A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell
figyelembe venni.
12.	§ (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyból származó,
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, illetve kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha
azok érvényes jognyilatkozat alapján állnának fenn.
(2)	Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva
megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a Honvédség oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a
szolgálatteljesítés
a)	megkezdése előtt megállapításra kerül, akkor az érvénytelenséget előidéző ok
megszüntetéséig az állomány tagja a szolgálatteljesítést nem kezdheti meg,
b)	megkezdése után jut a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására, az állomány tagját az
érvénytelenség orvoslásáig a szolgálatteljesítéstől el kell tiltani.
(3)	Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni,
kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4)	Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
10.	Az elévülés
13.	§ (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 3
év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha
pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
8
(2)	Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. Az elévülést hivatalból kell figyelembe
venni. Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést
elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(3)	Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály
megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt,
vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4)	Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti
érvényesítése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a
kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, és az elévülés
megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az
elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
11.	A tájékoztatás
14.	§ (1) A felek kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről
vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy
megszüntetése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek
teljesítése szempontjából lényeges.
(2) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog
gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.
12.	A határidő és az időtartam számítása
15.	§ (1) Napon - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. A
napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére
okot adó intézkedés történt.
(2)	A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a
kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az
a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában
hiányzik, a hónap utolsó napja.
(3)	Ha valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy
munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4)	Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)-(3) bekezdéstől eltérően a naptár
az irányadó.
16.	§ (1) A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak
tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb
magatartás tanúsítása megtörténik.
(2)	A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt
kifejezetten megengedi.
III.	Fejezet
ALAPVETŐ JOGOK GYAKORLÁSA
13.	Az alapvető jogok korlátozásának általános keretei
17.	§ (1) Az állomány tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok
9
végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A
Hvt. 36. § (1) bekezdés c)-e) és g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az
az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá
a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtása során az
állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.
14.	Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása
18.	§ (1) Az állomány tagja a parancsadásra jogosult személy, vagy a katonai rendész járőr
felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.
(2)	A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyi szabadságát, továbbá
az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény,
szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, vagy
ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyi szabadság korlátozásának
eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes
őrzés legfeljebb 6 órán át tarthat.
(3)	A Hvt. szerinti szükséges és arányos mértékű kényszerítő eszköz alkalmazható az
állomány tagjával szemben az előállítás helyszínének önkényes elhagyása, vagy ennek
megkísérlése, továbbá a katonai rendész járőr jogos intézkedésének való ellenszegülés esetén.
19.	§ A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának
személyi szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése
érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban
korlátozható.
20.	§ (1) Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség
sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallási szertartáson.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását a Kormány rendeletében meghatározott
keretek között a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.
21.	§ (1) A honvédségi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény
csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.
(2)	Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az
a)	politikai célt szolgál,
b)	a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c)	a Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy
d)	a Honvédség feladataival ellentétes célra irányul.
22.	§ (1) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a
Honvédség feladataival ellentétes.
(2)	A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló, vagy újonnan létesülő
tagsági viszonyát az állomány tagja köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói
jogkört gyakorlónak. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a
munkáltatói jogkört gyakorló írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati
beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való
csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége
vagy programja utólag válik ismertté.
10
(4)	A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonya idejére a párttagságát köteles
felfüggeszteni.
23.	§ (1) Az állomány tagja
a)	párt nevében vagy érdekében közszereplést kizárólag a szolgálati viszonyának
szüneteltetése idején vállalhat,
b)	a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül
véleményt nem mondhat,
c)	a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet,
d)	a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem
nyilváníthat,
e)	nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat
nyilvánosságra a szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú
kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.
(2)	Az állomány tagja más kereső tevékenységet a 81. § szerint folytathat, és az
összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul megszüntetni.
24.	§ (1) Ha az állomány tagja az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői,
a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi
önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati
érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal
értesíteni kell.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy az állomány tagja a
választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.
25.	§ (1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen, vagy
annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől
eltérést előzetesen, írásban a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezhet.
(2)	Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédségi szervezet
szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően
köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.
(3)	Az állomány tagja a tartózkodási helyéről - különösen indokolt esetben szabadsága ideje
alatt is - a szolgálati helyére visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört
gyakorló dönt. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a
szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.
(4)	Az állomány tagja köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon
a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.
IV.	Fejezet
ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKVÉDELEM
15.	Közös rendelkezések
26.	§ (1) A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem
fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül
különösen a szakszervezet és a Honvédség kapcsolatrendszerét.
(2)	Az állomány tagja szociális és gazdasági érdekei előmozdítása és védelme érdekében
másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthat, az általa választott érdekképviseleti
szervezetbe, annak szabályaitól függően beléphet, vagy az érdekképviseleti szervezetektől
távol maradhat.
11
(3)	Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és
gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak,
ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem
szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a Honvédség iránti közbizalom
fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű
működését, a szolgálati feladatok ellátását.
16.	A szakszervezeti érdekképviselet
27.	§ (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és
védelme érdekében a Honvédségnél szakszervezetet hozhat létre.
(2)	A szakszervezet a Honvédségnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek
működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a
Honvédségnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
(3)	A Honvédség
a)	nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról
nyilatkozzék,
b)	nem teheti függővé a szolgálati viszony létesítését vagy fenntartását attól, hogy a
szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy vagy az állomány tagja valamely
szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e
a Honvédség által megjelölt szakszervezetbe történő belépést,
c)	nem tehet függővé valamely jogosultságot vagy juttatást szakszervezethez való
tartozástól, vagy az attól való távolmaradástól, és
d)	nem alkalmazhat megkülönböztetést szakszervezethez való tartozás, vagy
szakszervezeti tevékenysége miatt.
(4)	A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény az állomány
tagjának tagdíjfizetésére nem alkalmazható.
(5)	A Honvédség és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben
a)	tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, amely lehetővé
teszi ennek megismerését, megvizsgálását, vélemény kialakítását és képviseletét,
b)	érdekegyeztetés a véleménycsere és a párbeszéd, amelyet a kezdeményezésben
megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a felek
megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes egyeztetés, az érdemi tárgyalás és a
megállapodás lehetősége.
(6)	A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan
tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati
érdeket, a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását,
valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.
(7)	A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására
jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a
személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek
veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
28.	§ (1) A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére
jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a Honvédség kijelölt
képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések
egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.
(2)	A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő
szakszervezet véleményét a szolgálatteljesítésre, a szolgálatteljesítési időre és a pihenőidőre, a
jutalmazásra, valamint a juttatásokra vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról.
12
(3)	A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő szakszervezet
jogosult az állomány tagjainak legalább 10 %-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak
tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, és ezzel összefüggésben
érdekegyeztetést kezdeményezni.
(4)	Az állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a
Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális
érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok
végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15
napon belül meg kell adni.
(5)	A szakszervezet kezdeményezheti az állomány tagját érintő szabályozás előkészítését és
egységes értelmezését, valamint javaslatot tehet ezek tartalmára.
(6)	A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati
viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség a szakszervezettel egyeztetve
biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást
a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(7)	A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának
elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A
képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a Honvédség e jogát tiszteletben tartja.
29.	§ (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány
legalább 10 %-ával, de a honvédségi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező
szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés
szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő
megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói
döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2)	A szakszervezet honvédségi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az
(1)	bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány
védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult
szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(3)	A szakszervezet a tervezett - (1) bekezdés szerinti - munkáltatói döntéssel kapcsolatos
álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban
közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az
egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói
döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet
véleményét a fenti határidőn belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a
tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.
(4)	A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre
jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.
(5)	Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját - ha a
Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít
meg - a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10 %-ának megfelelő
szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény
igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.
(6)	A szolgálatteljesítési időkedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő-
kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
17.	Az ágazati érdekegyeztetés
30.	§ (1) A miniszter az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel a szolgálati viszonyt érintő
ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati érdekvédelmi tanácson egyeztet.
13
(2)	Az ágazati érdekvédelmi tanács az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel,
valamint foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatás-
kérésre és javaslattételre jogosult. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente össze
kell hívni.
(3)	Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés
célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény
keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás
tartalmazza.
(4)	Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium
látja el.
V.	Fejezet
SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE
18.	A szolgálati viszony létesítésének feltételei
31.	§ (1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai
és fizikai szempontból alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a
(3)	bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(2)	Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a)	aki büntetett előéletű,
b)	aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1 évet meghaladó
tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
c)	akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést
szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított
3 évig,
d)	aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
e)	aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll,
f)	akinek lefokozására vagy szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi
fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől
számított 5 évig, vagy
g)	akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló
vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3)	Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki öregségi nyugdíjban, vagy más olyan
pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi
nyugdíjként kell továbbfolyósítani, kivéve, ha annak folyósítása szünetel, és ezt a szolgálati
viszonyt létesíteni szándékozó személy határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt
honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról,
hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy öregségi nyugdíjban vagy e
bekezdés szerinti pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását
szolgálati viszony létesítése céljából szünetelteti-e.
(4)	Azt a tényt, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a
szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5)	A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez az egyház egyetértése is szükséges.
32.	§ (1) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető
14
a)	a honvéd tisztjelölttel,
b)	a honvéd altiszt-jelölttel,
c)	a legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett, kizárólag
katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, vagy
d)	a legalább 5 év szerződéses tiszti vagy altiszti szolgálati viszonnyal rendelkező
személlyel, feltéve, hogy az állománycsoport-váltással nem jár.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha törvény a szolgálati
viszony létesítését és fenntartását a hivatásos állományba vételhez köti.
(3)	Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal
a)	tiszti vagy altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén 5 év,
b)	tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén 3 év
időtartamra vállalja a szolgálatot.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony
az állomány tartósan távollevő tagjának helyettesítése céljából. A szolgálati viszony
időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, különösen meghatározott szolgálati feladat
elvégzéséhez, vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően kell meghatározni.
19.	A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek
33.	§ (1) A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy
felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal
rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi
beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet
határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget,
szakképesítést, továbbá a nyelvi és más munkaköri követelményeket.
(2)	Az állomány tagjának a katonai szolgálatra való 31. § (1) bekezdése szerinti
alkalmasságon túl meg kell felelnie a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichikai
és fizikai alkalmassági feltételeknek. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati
beosztásnak és életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági
követelményeket. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelményeket az
érintettek tudomására kell hozni.
(3)	A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott fontos és bizalmas munkakörben
pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint -
amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági
feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).
34.	§ (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a
megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázati eljárással történik, a szolgálati beosztás
csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek
megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a munkáltatói
jogkört gyakorló a pályázat nyertesét állományba veszi.
(2)	A kiválasztás során, a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel,
szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül
előnyben részesíthető az, aki a szolgálaton kívüliek állományába, vagy a 46. § (1) bekezdés r)
vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik.
(3)	A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
20.	Az állományba vétel
15
35.	§ (1) A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi
okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén szerződés
megkötésével létesül (a továbbiakban: állományba vétel).
(2)	Az állományba vételi okmány tartalmazza a szolgálati viszony kezdetét és jellegét,
továbbá az első rendfokozatot.
(3)	A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a tervezett első
rendfokozatot, a 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő
kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, kezdő időpontját, és időtartamát, a
szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére
vonatkozóan, és a Honvédség vállalását, hogy a szerződéses pályakezdőt az alapkiképzés
teljesítését követően kinevezi. A szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben rögzíteni kell
azt az első szolgálati beosztást is, amelyben az alapkiképzés teljesítését követően a
Honvédség a foglalkoztatását tervezi.
21.	Kinevezés az első rendfokozatba és az első szolgálati beosztásba
36.	§ (1) Az állomány tagját az állományba vételt követően a munkáltatói jogkört gyakorló
kinevezi az első rendfokozatába és az első szolgálati beosztásába. A szerződéses pályakezdő
kinevezésének feltétele az alapkiképzés teljesítése.
(2)	A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell
a)	a közkatona kivételével az állomány tagjának első rendfokozatát,
b)	az állomány tagjának első szolgálati beosztását,
c)	a szolgálati helyét,
d)	a besorolási osztályát és a besorolási kategóriáját.
(3)	A kinevezési okmány a szolgálati viszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4)	A kinevezési okmányt és a munkaköri leírást az állomány tagjának legkésőbb a
kinevezéssel egyidejűleg át kell adni.
(5)	A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony létesítésével összefüggő tájékoztatási
kötelezettségét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti. A tájékoztatásnak ki
kell terjednie a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelező adatkezelés körülményeire is.
37.	§ (1) Az állomány tagja a 31. § (3) és (4) bekezdésen túl az állományba vételhez és a
kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolni köteles.
(2)	A Honvédség az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket,
valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is
ellenőrizheti.
22.	A próbaidő
38.	§ (1) Állományba vételkor a szerződésben
a)	a szerződéses pályakezdő esetén 6 hónap
b)	az a) pont alá nem tartozó szerződéses katona esetén legalább 3 hónap, legfeljebb 6
hónapig terjedő
próbaidőt kell kikötni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, ha a
szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, vagy a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló
fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül.
(3)	A próbaidő nem hosszabbítható meg.
16
(4)	A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal
megszüntetheti. Ebben az esetben a szerződéses állomány tagja a próbaidős rendfokozatát
elveszti.
(5)	A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.
(6)	A szerződéses pályakezdőt a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a
szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.
Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi
állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában szerződéses pályakezdőnek
minősül.
23.	Szolgálat rendfokozat nélkül és a kezdő rendfokozat
39.	§ (1) A legénységi állomány tagja a szolgálati viszony kezdő napjától számított 1 évig
közkatonaként teljesít szolgálatot.
(2)	A szerződéses pályakezdő a szolgálati viszony kezdő napjától a tiszti vagy az altiszti eskü
letételéig rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
40.	§ (1) Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt-
jelöltet őrmester rendfokozattal kell állományba venni.
(2)	A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos állományba vételkor, valamint a
szerződéses állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a szolgálati
beosztáshoz előírt iskolai végzettségnek és szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat
idejére, valamint a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell
megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb
főtörzsőrmester lehet.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a miniszter
engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek
fűződik.
(4)	Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. §
(1)	bekezdés k)-m) pontja szerint szűnt meg, a 31. § (2) bekezdés c) vagy f) pont szerinti
időtartam lejártát követően - a korábban viselt rendfokozatától függetlenül - kizárólag
szerződéses állományba vehető vissza hadnagy vagy őrmester rendfokozattal, vagy
közkatonaként. Ebben az esetben a (3) bekezdés nem alkalmazható.
24.	Az eskü
41.	§ (1) A legénységi állomány tagja, továbbá a szerződéses pályakezdő honvéd esküt tesz. A
honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.
(2)	Az állomány tagja az első tiszti vagy az első altiszti rendfokozatba történő kinevezésekor
tiszti vagy altiszti esküt tesz.
(3)	A Honvéd Koronaőrség tagja koronaőri eskü letételére is köteles.
(4)	A (2) és a (3) bekezdés szerinti eskü szövegét a 3. melléklet határozza meg.
(5)	Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.
VI.	Fejezet
SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA
25.	A szolgálati viszony módosításának közös szabályai
17
42.	§ (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a kinevezésről, az áthelyezésről, az
előléptetésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A munkáltatói jogkört gyakorló
a)	kinevezheti az állomány tagját magasabb beosztásba, a legénységi állomány tagját az
első altiszti és az első tiszti rendfokozatba, az altiszti állomány tagját az első tiszti
rendfokozatba, vagy a hivatásos állomány tagját az első tábornoki rendfokozatba,
b)	áthelyezheti az állomány tagját azonos beosztásba, alacsonyabb beosztásba, vagy
rendelkezési állományba, illetve
c)	előléptetheti az állomány tagját az a) pontban nem szereplő rendfokozatba.
(2)	Az állomány tagja
a)	szolgálati feladat ellátására,
b)	Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre,
c)	más szervnél történő szolgálatteljesítésre,
d)	az NKE-n történő szolgálatteljesítésre,
e)	a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre,
f)	külföldi szolgálatra, és
g)	képzésen történő részvételre
vezényelhető.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a
szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási
idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.
43.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony módosításáról a szolgálat
érdekében dönt. Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez,
vagy beleegyezéséhez kötheti.
(2)	Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba áthelyezés kérelemre is történhet.
(3)	Az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(4)	A magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba áthelyezés, a rendelkezési
állományba áthelyezés, a vezénylés, a megbízás és a maximális várakozási idő
meghosszabbítása során az állomány tagja kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni
érdekének figyelembe vételét.
44.	§ (1) A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében
meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört
gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal
köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat,
továbbá a Honvédséget terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.
(2)	A 33-34. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítéssel együtt járó sajátos
kötelezettségekről és juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez
kapcsolódó feltételekről a szolgálati viszony fennállása alatt tájékoztatja az állomány tagját. A
tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.
26.	A szerződés módosítása
45.	§ (1) A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös
megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A
szerződés-hosszabbítás alkalmanként az 5 évet nem haladhatja meg. Szerződés-hosszabbítás
esetén próbaidő nem köthető ki.
(2)	A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban
módosíthatják. A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.
18
27. A rendelkezési állomány
46.	§ (1) A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,
a)	az állomány azon tagja, aki Magyarországon települő katonai szervezetnél teljesít
szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
b)	az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
c)	az állomány azon tagja, aki az NKE-n teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
d)	a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, a vezénylés
időtartamára,
e)	az állomány azon tagja, aki külföldön teljesít szolgálatot, melynek időtartama
egybefüggően meghaladja az 1 évet, a vezénylés időtartamára, vagy aki 1 évet meghaladó
időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot, a meghosszabbítástól annak megszűnéséig,
f)	az állomány azon tagja, akivel szemben az a)-e) pont szerinti ok megszűnt, vagy
megszüntetésre került, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra
tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
g)	az állomány azon tagja, aki a szolgálati beosztásának ellátására egészségi vagy
pszichikai állapota miatt képtelen, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra
tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
h)	az állomány azon tagja, aki - amennyiben ez feltétel - a szolgálati beosztásának
ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban
történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de
legfeljebb 1 évig,
i)	az állomány azon tagja, aki a teljesítményértékelése alapján a szolgálati beosztásának
ellátására alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra
tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
j) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan önhibáján kívüli okból szolgálati
feladatait képtelen ellátni, de legfeljebb az ok megszűnéséig,
k) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása a felmentési védelem időtartama
alatt megszűnt, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb a felmentési
védelem idejére,
l) a hivatásos állomány azon tagja, akinek a honvédtiszti alapképzés vagy a katonai
szakképzés eredményes befejezésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, de
legfeljebb 1 évig,
m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai
oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt
képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig, amennyiben a tanulmány
befejezésekor részére szolgálati beosztás nem biztosítható legfeljebb 1 évig,
n) a tábornok, aki a szolgálati viszonya megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó
előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig,
o)	az állomány azon tagja, akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak
befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be
szolgálati beosztást,
p) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy
átszervezés következtében megszűnt, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra
tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
q) az állomány azon tagja, aki az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési
rendszerben szakorvos-jelöltként vesz részt, az előírt képzési idő tartamára,
r) a hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal
rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés
19
következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására
a 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a
közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében
meghatározott időtartamra,
s) a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagja, aki egészségi,
vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a kormányzati szolgálati, a
közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. §
(1)	bekezdésében meghatározott időtartamra,
t) a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban
töltött idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a
szolgálat felső korhatáráig (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány).
(2)	Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett személyt az ok
megszűnését követően megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni.
(3)	Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a Honvédség
egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.
(4)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a rendelkezési állomány megszűnését vagy
megszüntetését követően a munkáltatói jogkört gyakorló
a)	az állomány tagját megfelelő szolgálati beosztásba helyezi,
b)	az állomány tagját más rendelkezési állományba áthelyezi, ha az a) pont nem
alkalmazható, feltéve, hogy az állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek
megfelel, vagy
c)	az eset összes körülményére tekintettel a 62. § szerint jár el, ha az a) és a b) pont nem
alkalmazható.
47.	§ (1) Az 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pont szerinti rendelkezési állományba helyezés
feltétele a hivatásos állomány tagjának kérelme. A rendelkezési állományba helyezéskor elért
szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően a rendelkezési állomány időtartama
a)	3 év után 3 hónapig,
b)	5 év után 5 hónapig,
c)	8 év után 6 hónapig,
d)	10 év után 8 hónapig,
e)	13 év után 9 hónapig,
f)	15 év után 10 hónapig,
g)	16 év után 11 hónapig,
h)	20 év után 14 hónapig,
i)	25 év után 15 hónapig,
j) 30 év után 16 hónapig
tart.
(2)	A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya
a)	e törvény erejénél fogva megszűnik az (1) bekezdés szerinti időtartam utolsó napján
vagy
b)	az (1) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszűnik, ha ezt a hivatásos állomány
tagja kéri, vagy ha a hivatásos állomány tagja az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerint
áthelyezésre kerül.
(3)	Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya
megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének
megfelelő távolléti díjra jogosult.
(4)	A hivatásos állomány tagja, a Honvédség és a kormányzati személyügyi igazgatási
feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c)
20
pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek
eljárni.
(5)	Ha törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési
kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását,
e rendelkezéseket a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba
áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.
48.	§ (1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti
rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos
állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja
a)	csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba,
b)	arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a
járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj
előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c)	a szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti,
de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, és
d)	szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára
tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetményről megkeresésre a nyugdíjmegállapító szerv
tájékoztatja a központi személyügyi szervet.
28.	Vezénylés szolgálati feladat ellátására
49.	§ (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett
megfelelő szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f), h), i), k), l), és p)-s)
pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés
időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány
időtartamának felét.
(3)	A más helységbe történő vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem
haladhatja meg. A vezénylés befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem
kerülhet sor. E bekezdés szerinti korlátozásoktól az állomány tagjának kérelmére el lehet
térni.
(4)	Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága
megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha
tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozza.
(5)	Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a vezénylés ideje alatt következik
be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.
29.	Vezénylés Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre
50.	§ (1) Az állomány tagja a Magyarországon települő katonai szervezetnél vezényléssel
teljesít szolgálatot. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha
annak tervezett időtartama az 1 évet nem haladja meg. A vezénylés a szolgálati kötelezettség
teljesítésének időtartamára szól.
(2)	Az állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen
beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.
21
(3)	A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt
szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben
vállalt szolgálati időt, akkor a vezénylésre a szerződés módosítását követően kerülhet sor.
(4)	A vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből megszüntetheti.
(5)	A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vezényelt szolgálati viszonya
megszűnt.
(6)	A vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével egyidejűleg az e jogcímen történő
rendelkezési állományba helyezés megszűnik.
(7)	A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylésre a 203. §-t. és a 204.
§ (1) bekezdését alkalmazni kell.
30.	Vezénylés más szervnél történő szolgálatteljesítésre
51.	§ (1) Az állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel, a miniszter és a más szerv
vezetőjének megállapodása alapján teljesíthet szolgálatot más szervnél.
(2)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vezénylés legfeljebb 5 évre szól, és egy
alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
(3)	A vezénylés megszűnik, ha a vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem
kerül sor. A vezénylés a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján
szolgálati érdekből megszüntethető.
(4)	A vezénylésre az 50. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
52.	§ (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései
szerint teljesíti szolgálatát, és a tevékenységére, a tevékenységének értékelésére, a
munkarendjére, az egészségügyi szabadságának engedélyezésére, a szabadság megállapítására
és kiadására, az illetményére és az illetményen kívüli juttatásaira, a pihenőidejére, a kártérítési
felelősségére, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, és
viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának a
más szerv a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, a 119-120. § szerinti
egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű távolléti díjat és az e
törvény szerint megállapított jubileumi jutalmat fizet.
(3)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának
kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatási
támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a Honvédségnél
szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles
részt venni a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasság-
vizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó
miniszteri rendeleti szabályokat.
(5)	Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az állomány más szervhez vezényelt
tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli
szabályokat kell alkalmazni.
31.	Vezénylés az NKE-n történő szolgálatteljesítésre
53.	§ (1) Az állomány tagja az NKE-n vezényléssel teljesít szolgálatot. A miniszter az 50. §
(1)	bekezdésének alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének véleményét.
(2)	Az állomány tagja oktatói vagy tudományos kutatói munkakörbe akkor vezényelhető, ha a
nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és a katonai
22
ismeretek oktatásához szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal
rendelkezik. A rektor hatáskörébe tartozó kinevezés vagy vezetői megbízás a vezényléssel
válik érvényessé.
(3)	A vezénylés indokolás nélkül a rektor előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell
szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói vagy a tudományos kutatói
munkakörben nem foglalkoztatható tovább. A vezénylés megszűnésére, megszüntetésére az
50.	§ (3)-(6) bekezdését alkalmazni kell.
54.	§ (1) A vezénylésre e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy
a)	az állomány tagja részére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője,
illetve felettese utasítást adhat,
b)	a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás megindítására, az állomány tagjának
jutalmazására és más elismerésére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője,
illetve annak felettese javaslatot tehet,
c)	az állomány tagjának munkarendjére és a pihenőidejére a szolgálati érdek sérelme
nélkül a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
és
d)	a rektor e törvényben meghatározottakon túl az NKE saját költségvetése terhére a
vezényeltnek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban
meghatározott feltételekkel juttatást, támogatást, költségtérítést állapíthat meg.
(2)	A vezényelt előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati
előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében
csapatgyakorlatra vezényelhető. A továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem
érinti. A távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult.
32.	Megbízás
55.	§ (1) Az állomány tagja átmenetileg megbízható
a)	ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával,
b)	szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével,
c)	kormányzati szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható
munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint
d)	szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával,
feltéve, hogy a szolgálati beosztás, a munkakör, vagy a szolgálati feladat ellátásához
miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi követelményeknek és az alkalmassági
feltételeknek megfelel.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy
az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet. Az (1) bekezdés c) és d) pontja
szerinti megbízás kizárólag az eredeti beosztás ellátása mellett történhet.
(3)	A megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak
időtartama a 30 napot nem haladja meg. Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti megbízás
alkalmanként az 1 évet nem haladhatja meg.
(4)	Ha az állomány tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással
betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.
Ha az állomány tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére
miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az illetményalap 25-100 %-ig terjedő összegű
megbízási díj jár. A 30 napot meghaladó megbízás esetén az illetmény és a megbízási díj
visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.
23
(5)	Nem jár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megbízásért megbízási díj, ha a
helyettesítés a 30 napot nem haladja meg, vagy a helyettesítés rendes szabadság miatt
szükséges.
33.	A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés
56.	§ (1) A Honvéd Vezérkar főnöki beosztásba történő kinevezés határozott időre, legfeljebb
5 évre szól. A kinevezés legfeljebb 5 év időtartamban meghosszabbítható.
(2)	A Honvéd Vezérkar főnöke - egyéb feltételek fennállása esetén - kizárólag kérelmére
helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.
57.	§ (1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt
rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett beosztásban elérhető,
jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés időtartamára
magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb
rendfokozat állapítható meg.
(2)	A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak
megfelelő beosztás minősül.
34.	A szolgálati viszony szünetelése
58.	§ (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul
bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a
polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői
választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a
tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történt nyilvántartásba
vételtől a választás befejezéséig, vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén
a mandátuma igazolásáig az állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.
(2)	A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait
nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja
a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati
beosztásában folytatja tovább.
(3)	A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés
időtartama alatt a szerződésben vállalt szolgálati ideje letelik.
VII.	Fejezet
SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
35.	A szolgálati viszony megszűnése és megszüntetése
59.	§ (1) Megszűnik a szolgálati viszony
a)	az állomány tagja halálával,
b)	e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott esetekben,
c)	bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése,
szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása
esetén,
d)	a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével, vagy
e)	a szerződéses állomány tagjának a hivatásos állományba vételével.
24
(2)	A szolgálati viszony megszüntethető
a)	közös megegyezéssel,
b)	felmentéssel,
c)	áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló
fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,
d)	azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy
e)	lemondással vagy egyoldalú szerződésbontással.
(3)	Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja, és a (2) bekezdés a méltatlansági eljárás
elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig.
(4)	Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d)
pontja alapján, ha
a)	a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával
meghosszabbítják, vagy
b)	a szerződéses állomány tagja a 61. § (3) bekezdése szerinti feladat-végrehajtásban
személyesen részt vesz, az ott megjelölt időtartam alatt.
(5)	A (3) bekezdés és a (4) bekezdés b) pontja esetén a vállalt szolgálati idő lejártakor a
szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva
meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a
szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre
tekintettel, a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti
megszűnését megállapítja.
36.	A közös megegyezés
60.	§ (1) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
(2)	A megegyezést írásba kell foglalni, és a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját
meg kell határozni.
(3)	A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen
jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így különösen a visszafizetési, illetve a
megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá
valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való
lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.
37.	A lemondás
61.	§ (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő 2
hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.
(2)	Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő
elteltével rendfokozatát, valamint - a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog
kivételével - a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány
tagja
a)	a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi
szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30
napon belül,
b)	a veszélyhelyzet időtartama alatt
feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz.
25
(4)	A lemondást követően a hivatásos állomány tagja kizárólag szerződéses állományba
vehető vissza. A szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét követően a 32. § (1) bekezdés d)
pontja alkalmazható.
(5)	A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás
szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg
a szerződésben vállalt szolgálati időt.
38.	A felmentés
62.	§ (1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha
a)	az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter döntése alapján a Honvédségnél
létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt az állomány tagjának további szolgálatára
nincs lehetőség,
b)	az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, és
emiatt további szolgálatára nincs lehetőség,
c)	az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak
ellátására teljesítményértékelése alapján alkalmatlan,
d)	az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert arra az
egészségi vagy a pszichikai állapota alapján alkalmatlan, vagy
e)	az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak
ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan.
(2)	A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a)	az állomány tagja nemzetbiztonsági szempontból a katonai szolgálatra alkalmatlan,
b)	az állomány tagja az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján a katonai szolgálatra
alkalmatlan,
c)	az állomány tagja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot
szerzett, feltéve, hogy ezt írásban kéri,
d)	az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert a
maximális várakozási időtartam lejárt és meghosszabbítására nem került sor,
e)	a kettős rendfokozattal rendszeresített kezdő beosztásban szolgáló hadnagy vagy
őrmester kötelező várakozási idő leteltekor teljesítményértékelése alapján nem léptethető elő,
f)	az állomány tagja rendelkezési állományba nem helyezhető át, vagy abban tovább nem
tartható, kivéve, ha a szolgálati viszonya megszűnésének módjára e törvény eltérően
rendelkezik, vagy
g)	az állománynak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a
felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.
(3)	Az (1) bekezdés c)-e) pontja alapján akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha
a)	az állomány tagja a 43. § (2) bekezdése szerinti kérelmet nem nyújtott be,
b)	az állomány tagja a 43. § (3) bekezdése szerinti beleegyezését nem adta meg,
c)	az állomány tagja az erre vonatkozó, a 43. § (4) bekezdése szerinti különös méltánylást
érdemlő egyéni érdekét a munkáltatói jogkört gyakorló figyelembe veszi, és más megfelelő
szolgálati beosztás nem ajánlható fel részére, vagy
d)	rendelkezési állományba nem helyezhető át.
(4)	Az (1) bekezdés e) pontja akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás betöltése
nemzetbiztonsági alkalmassághoz kötött.
(5)	A (2) bekezdés d) pontja szerint akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha a hivatásos
állomány tagja a 46. § (1) bekezdés r) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezését nem
kérte, vagy arra nem jogosult. A (2) bekezdés d) pontjára is alkalmazni kell az 59. § (4)
bekezdés b) pontját és az (5) bekezdését.
26
(6)	A felmentés a (2) bekezdés alapján nem kötelező, ha az állomány tagja a 46. § (1)
bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban tartható.
(7)	A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az
állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés
és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
63.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés
indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével
vagy a honvédségi szervezet működésével összefüggő ok lehet.
(2) Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A Honvédségnek kell
bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
64.	§ (1) A honvédségi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az
állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó
munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1)
bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédségi szervezetnél a felmentéssel
érintettek létszáma 30 napon belül
a)	20, vagy annál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10
fő,
b)	100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az
állomány 10 %-a,
c)	300, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati
szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámát össze kell
számítani.
39.	A felmentési idő
65.	§ (1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött
a)	5 év után 1 hónappal,
b)	10 év után 2 hónappal,
c)	15 év után 3 hónappal,
d)	20 év után 4 hónappal,
e)	25 év után 5 hónappal,
f)	30 év után 6 hónappal
meghosszabbodik. A felmentési idő a 8 hónapot, valamint a szerződéses állomány tagjának
vállalt szolgálati idejét nem haladhatja meg.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően
a)	az állomány tagjának kérelmére a felek írásban rövidebb felmentési időben is
megállapodhatnak,
b)	nem illeti meg felmentési idő az állomány tagját a 62. § (2) bekezdés a) pontja esetén,
és
c)	30 napos felmentési idő illeti meg az állomány tagját a 62. § (1) bekezdés e) pontja
esetén.
(3)	A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő
legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
27
66.	§ (1) A felmentési idő legalább felére az állomány tagját a szolgálatteljesítési
kötelezettség alól mentesíteni kell. A szolgálatteljesítési kötelezettségek alóli mentesítés az
állomány tagjának kérelmére legfeljebb két részletben is történhet.
(2)	Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség
teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c)-e) pontja vagy (2) bekezdése
szerint szűnik meg.
(3)	A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta egyenlő
részletekben kell folyósítani. A kifizetett távolléti díjat visszakövetelni nem lehet, ha az
állomány tagját a szolgálatteljesítés alól végleg mentesítették, és a távolléti díj fizetését kizáró
körülmény a szolgálatteljesítés alóli mentésítése után következett be.
40.	A felmentési védelem
67.	§ (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)-g) pont szerinti
időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a)	a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett
orvos-bizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje,
b)	a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó
otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,
c)	a várandósság ideje,
d)	a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott
illetmény nélküli szabadság, és illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek
3 éves kora,
e)	a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,
f)	az állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással
összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap,
g)	örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni
szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a
gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba
helyezéstől számított 6 hónap, illetve, ha a gyermek a 6 hónap letelte előtt kikerül a
gondozásból, a kötelező gondozás.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének
időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak
akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót a felmentés közlését megelőzően
tájékoztatta.
(3)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele
nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A
védelem az anyát illeti meg, ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.
41.	A szolgálati viszony megszűnése e törvény erejénél fogva
68.	§ (1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya
a)	a szolgálat felső korhatárának elérésekor, a szolgálati viszony meghosszabbításának
lejártakor,
b)	a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése esetén,
c)	országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré,
főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré,
alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi
önkormányzati képviselővé és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt
megválasztásakor,
28
d)	állami vezetővé történő kinevezésekor,
e)	a magyar állampolgárság megszűnésével,
f)	a más állam állampolgárságának megszerzésével akkor, ha az állampolgárság
megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor,
és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában,
g)	az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott,
jogviszony megszűnését eredményező esetekben,
h)	tábori lelkész esetében, ha az egyház visszahívja, feltéve, hogy más megfelelő
szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább,
i)	a 31. § (2) bekezdése szerinti követelmények igazolásának ismételt szabályszerű
felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
j) a katonai szolgálatra fizikai okból alkalmatlansága esetén,
k) a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat jogerőre
emelkedésével,
l) a 162. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bírósági ítélet jogerőre emelkedésével,
a 162. § (2) bekezdése kivételével,
m) a 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása
esetén,
n) ha az állomány tagja a szolgálat felső korhatárát megelőzően öregségi nyugdíjban,
vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor
hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy
o)	az a)-n) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.
(2)	A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi
nyugdíj korhatárral.
(3)	Az (1) bekezdés n) pontja nem alkalmazható akkor, ha az öregségi nyugdíj, vagy a más
pénzbeli ellátás a szolgálati viszony fenntartása céljából szünetel, és ezt az állomány tagja a
szüneteltetésről hozott határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet
ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az állomány tagja
öregségi nyugdíjban vagy más pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak
folyósítását szolgálati viszony fenntartása céljából szünetelteti-e.
42.	Az áthelyezés más jogviszonyba
69.	§ (1) A Honvédség, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a
szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.
(2)	A Honvédség az áthelyezéshez való hozzájárulást akkor tagadhatja meg, ha az átvevő
munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2
hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r)
vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.
(3)	Szolgálati beosztás nem katonai munkakörré történő átminősítése esetén az állomány tagja
a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a kormányzati szolgálati viszonyba beleegyezésével
helyezhető át.
(4)	Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell
tekinteni. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány
lehetőségéről tájékoztatni kell.
43.	Eljárás a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése esetén
29
70.	§ (1) Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a Honvédségnél
elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a Honvédség köteles biztosítani.
(2)	A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon,
de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb
járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.
(3)	A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor miniszteri rendeletben
meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja megtérítési kötelezettséggel
tartozik, és elhelyezkedésének elősegítése érdekében szakmai át-, vagy továbbképzési
támogatásban részesíthető.
44.	A végkielégítés
71.	§ (1) Végkielégítés illeti meg a hivatásos állomány tagját szolgálati viszonya 59. § (2)
bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén. A végkielégítés összege, ha a hivatásos
állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a)	3 év 1 havi,
b)	5 év 2 havi,
c)	8 év 3 havi,
d)	10 év 4 havi,
e)	13 év 5 havi,
f)	16 év 6 havi,
g)	20 év 8 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a hivatásos állomány tagját a
62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés
összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.
(3)	Az 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén az állomány tagja szerződéses szolgálati
viszonyban eltöltött szolgálati idejét - kivéve azt az időszakot, amelyre szerződés-
hosszabbítási díjban részesült - a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött
időként kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati
viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést
követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony
áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt
megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.
(4)	A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Ha a hivatásos állomány
tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési
szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó
szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban
bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c)	végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául
szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján
végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
45.	A toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj és a leszerelési segély
72.	§ (1) A szerződéses állomány tagja részére a próbaidő leteltekor toborzópénz címén 2 havi
távolléti díjnak megfelelő összeget kell folyósítani. A katonai képzést folytató oktatási
30
intézményben végzettek esetén a toborzópénzt az első havi illetmény kifizetésével
egyidejűleg kell folyósítani.
(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik
meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget - az 59. § (1) bekezdés a)
és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel -
visszafizetni.
73.	§ (1) Ha a szerződéses állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint
meghosszabbítja, kérelmére, a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati
idő lejártakor szerződés-hosszabbítási díjat kell folyósítani.
(2)	A szerződés-hosszabbítási díj összege
a)	a 3. év letöltésekor 1 havi,
b)	a 4. év letöltésekor 1,5 havi,
c)	az 5. év letöltésekor 2 havi,
d)	a 6. év letöltésekor 3 havi,
e)	a 7. év letöltésekor 3,5 havi,
f)	a 8. év letöltésekor 4 havi,
g)	a 9. év letöltésekor 6 havi,
h)	a 10. év letöltésekor 7 havi,
i)	a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8 havi
távolléti díjjal azonos. A szerződés-hosszabbítási díj mértékét a korábban kifizetett szerződés-
hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.
(3)	A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-módosításkor
kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati
idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1)
bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdése szerint
megszűnik.
74.	§ (1) A szerződéses állomány tagja leszerelési segélyre jogosult, ha szolgálati viszonya az
59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, valamint (2) bekezdés b)
vagy f) pontja szerint szűnik meg.
(2)	A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött
a)	1-3. évek után évenként 1,3 havi,
b)	4. év után további 1,4 havi,
c)	5. év után további 1,6 havi,
d)	6. év után további 1,8 havi,
e)	7. év után további 2,0 havi,
f)	8. év után további 2,2 havi,
g)	9. év után további 2,4 havi,
h)	10. év után további 2,4 havi,
i)	11. év után további 2,0 havi,
j) 12. év után további 1,5 havi,
k) 13. év után további 1,0 havi,
l) 14. év után további 0,6 havi,
m) 15-20. évek után évenként további 0,2 havi
távolléti díjjal azonos.
(3)	A leszerelési segély mértékét csökkenteni kell az állomány tagjának korábban kifizetett
toborzópénz és szerződés-hosszabbítási díj mértékével. Ismételten létesített szerződéses
szolgálati viszony megszűnésekor, vagy a később létesített hivatásos szolgálati viszony
felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély - hivatásos szolgálati viszony
31
esetében a végkielégítés - alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet
figyelembe venni.
(4)	Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje
alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt
álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban
bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c)	leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a
végkielégítés vagy a leszerelési segély összegének megállapításánál a megszüntetett
jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.
46.	A hivatásos állományba való visszavétel
75.	§ (1) Nem vehető vissza hivatásos állományba, akinek szolgálati viszonya az 59. § (1)
bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)-m) pontja szerint szűnt meg, vagy aki azt az
59.	§ (2) bekezdés e) pontja szerint megszüntette.
(2)	A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai
végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt
követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya
megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát.
(3)	A visszavételkor legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(4)	A hivatásos állomány azon tagja, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű
személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és
rokkantsága megszűnt, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátását
megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha részére egészségi állapotának
megfelelő szolgálati beosztás biztosítható.
(5)	A hivatásos állományba való visszavételre a 31. §-t, a 33. §-t, a 35-37. §-t, a 38. § (3)-(5)
bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
47.	A szolgálaton kívüliek
76.	§ (1) Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a
hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére fel kell
venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai
munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő
személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten
elrendeli.
(2)	A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy
megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1)
bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi
vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai
munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal
rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás
nem alkalmazható.
(3)	A szolgálaton kívüli személy
a)	a pályázati eljárás során a 34. § szerint előnyben részesíthető,
b)	az állomány tagjára vonatkozó, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön
jelzéssel használhatja rendfokozatát és viselheti egyenruháját,
32
c)	a hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen
önkéntes jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet,
d)	hivatásos állományba való visszavétele esetén szolgálati viszonyát folyamatosnak kell
tekinteni,
e)	hivatásos állományba való visszavétele esetén rendfokozata az előmeneteli feltételek
teljesítése esetén legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint az a rendfokozat,
amelyet szolgálati viszonya megszűnését közvetlenül megelőzően viselt, és
f)	hivatásos állományba való visszavétele esetén próbaidőt nem kell kikötni.
VIII.	Fejezet
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
48.	A szolgálatteljesítés általános keretei
77.	§ (1) Az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati
beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot
jogszabály állapítja meg. A szolgálati beosztáshoz kapcsolódó követelményeket a honvédségi
szervezet munkaköri jegyzékében, állománytáblájában rögzíteni kell.
(2)	A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő
személy a 46-48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja
szerint rendelkezési állományba áthelyezhető, és meghatározott időre rendelkezési
állományban tartható.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően jogszabályban meghatározott esetekben és ideig az
állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítés alól.
(4)	Az állomány központi államigazgatási szervek, továbbá központi államigazgatási szervek
területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot
teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)-c) pontját, valamint (2)
bekezdését kell alkalmazni.
(5)	Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,
a)	a műveleti területen, továbbá
b)	a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken
katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány
olyan tagja is végezhet, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a
Honvédség, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen
eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során
bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri
sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.
78.	§ (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló köteles különösen
a)	az állomány tagjának feladatait, a munkakör betöltésével kapcsolatos
követelményeket, a megállapított szolgálati rendet munkaköri leírásban rögzíteni,
b)	az állomány tagját a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a
munkaköri leírás szerint foglalkoztatni,
c)	az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani,
d)	a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy az állomány tagja a szolgálati
viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,
e)	a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadni, a szolgálatteljesítést
irányítani vagy vezetni,
33
f)	az állomány tagjának illetményét és egyéb járandóságait megfizetni, a szolgálati
viszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit
megtéríteni,
g)	az állomány tagjának teljesítményértékelését elvégezni,
h)	biztosítani annak lehetőségét, hogy az állomány tagja érdekképviseleti
tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa, és
i)	előzetesen tájékoztatni az állomány tagját a szolgálatteljesítéssel összefüggő
kötelezettség ellenőrzésére szolgáló technikai eszközökről.
(2)	Az állomány tagja köteles különösen
a)	az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni,
b)	a szolgálatképes állapotának ellenőrzését tűrni,
c)	a szolgálatteljesítési idő kezdetén a szolgálatteljesítést megkezdeni, a szolgálati
feladatait a jogszabályoknak, a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, a parancsoknak és
az intézkedéseknek megfelelően, szükség esetén a veszély vállalásával, elvárható
szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,
d)	miniszteri rendeletben meghatározott esetekben szolgálatteljesítés céljából
rendelkezésre állni, őr-, ügyeleti- és készenléti szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot
teljesíteni,
e)	a 79. § szerinti kötelezettségének eleget tenni,
f)	az előírt képzésben kiképzésen részt venni, a vizsgákat letenni,
g)	a szolgálatteljesítés alatt és szolgálaton kívül is a Honvédség tagjához és szolgálati
beosztásához méltó magatartást tanúsítani,
h)	a rendelkezésére bocsátott fegyverzetet, felszerelést, ruházatot, egyéb eszközöket és
anyagokat rendeltetésszerűen használni, megőrizni, és karbantartott állapotát fenntartani,
i)	szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának
megvalósításában, a honvéd tisztképzésben, valamint a honvéd altiszt-képzésben, és
j) a minősített adatot megőrizni, továbbá azok védelmére vonatkozó szabályokat
betartani.
(3)	A (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti kötelezettség ellenőrzése, és az annak során
alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.
(4)	A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza
meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati
beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi
szolgálat végrehajtása során - az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és
biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében
kötelező védőoltás elrendelésének van helye.
(5)	A kötelező védőoltást a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat
ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Honvéd Vezérkar főnöke rendeli el. A Honvéd
Vezérkar főnöke által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény
szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a Honvédség
közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél
kezdeményezheti.
49.	Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság ellenőrzése
79.	§ (1) A 33. § (2) bekezdés megtartása érdekében az egészségi, a pszichikai és a fizikai
alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek keretében az állomány tagja köteles a
szükséges felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak alávetni magát.
(2)	Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, miniszteri rendeletben
meghatározott határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.
34
(3)	Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg az egészségi, illetve a
pszichikai követelményeknek, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a rendelkezési állományba
áthelyezésről, vagy a 62. § szerint jár el.
(4)	Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg a fizikai
követelményeknek, szolgálati viszonya a 68. § (1) bekezdés j) pontja szerint megszűnik.
50.	Az összeférhetetlenség
80.	§ (1) Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli
hozzátartozójával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási
kapcsolatba.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt
keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a munkáltatói jogkört
gyakorló dönti el, hogy - a (3) bekezdés szerinti felmentés hiányában - az állomány melyik
tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya. A munkáltató döntése során elsődlegesen az
érintettek érdemeit mérlegeli.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) és a (2) bekezdés alól kérelemre felmentést adhat.
81.	§ (1) Az állomány tagja más kereső tevékenységet csak a munkáltatói jogkört gyakorló
előzetes engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a
szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt:
szellemi tevékenység) végzésére irányuló, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység
végzésére irányuló jogviszonyt.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja a szellemi tevékenység, továbbá a
közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt
a)	a létesítését megelőzően köteles bejelenteni, ha e jogviszony keretében végzett
tevékenység a szolgálati feladataival közvetlenül összefügg,
b)	kizárólag előzetes engedély alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama érinti a
szolgálati beosztás szerinti szolgálatteljesítési idejét.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha olyan
gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely
önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy
az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a
társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló törvény
rendelkezései alapján számítva - legalább 50 %.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői
beosztást betöltő tagja más kereső tevékenységet nem folytathat.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélye szükséges
a)	a (2) és a (3) bekezdés szerinti jogviszony létesítéséhez,
b)	egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztség
viseléséhez,
c)	alapítvány, közalapítvány kezelő szervezete tagi, vagy elnöki feladatainak ellátásához,
d)	állami alapító vagy az állami alapító által létrehozott szervezet által önállóan, vagy
más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli
szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelőbizottsági tagsághoz,
e)	az edzői, a versenybírói, a játékvezetői tevékenység végzéséhez, és
f)	a tanszékvezetői tevékenység folytatásához.
(6)	Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó közszerepléséért tiszteletdíjat nem
fogadhat el.
35
82.	§ (1) Az állomány tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt
összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.
(2) A tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a munkáltatói jogkört gyakorló
haladéktalanul írásban köteles felszólítani az állomány tagját. Amennyiben az állomány tagja
az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti
meg, szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
51.	Az előmenetel
83.	§ (1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát,
előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent.
(2)	Az előmenetel feltétele
a)	a megfelelő betölthető magasabb beosztás,
b)	a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő letöltése,
c)	a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott
iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való
megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,
d)	az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való
alkalmasság, valamint a vezetői gyakorlati tapasztalat, és
e)	az állomány tagjának az előmeneteli rangsorolása.
(3)	Az állomány előmenetelének tervezését és rangsorolását miniszteri rendelet határozza
meg.
84.	§ (1) A magasabb beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az
előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.
(2)	Az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztások esetén a munkáltatói jogkört gyakorló
döntése szerint nem kötelező a magasabb beosztásba kinevezéssel egyidejűleg az előléptetés
vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezés.
(3)	A (2) bekezdés szerinti döntéshozatal rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal,
hogy
a)	a viselt és a rendszeresített rendfokozat közötti eltérés időtartama nem haladhatja meg
a magasabb beosztásba kinevezéstől számított 1 évet,
b)	az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről a munkáltatói
jogkört gyakorló az állomány tagjáról készített teljesítményértékelés figyelembe vételével
dönt, és
c)	ha az előléptetésre vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor,
az állomány tagját viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban kell
továbbfoglalkoztatni, vagy rendelkezési állományba kell helyezni.
(4)	Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető
legmagasabb rendfokozat eléréséig - a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt
követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.
(5)	Nem nevezhető ki, nem léptethető elő a magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha
a)	a bíróság jogerős ügydöntő határozatával rendfokozatát érintő büntetést szabott ki,
b)	fenyítés hatálya alatt áll, vagy
c)	vele szemben büntető-, méltatlansági- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, annak
befejezéséig.
85.	§ (1) Az állomány alacsonyabb beosztást betöltő tagja, ha a rendfokozatára előírt kötelező
várakozási időt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban letöltötte, és ezt követően
36
került az alacsonyabb beosztásba, az alacsonyabb beosztásba helyezés időpontjától számított
1 éven belül a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített
beosztásba - az előmenetel feltételeinek való megfelelés esetén - kinevezhető. 1 év leteltét
követően az előmenetelére már csak a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba
helyezést követő 1 év után kerülhet sor.
(2)	Ha az állomány tagja a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időnél kevesebbet töltött
el a rendfokozatának megfelelő beosztásban, és így került alacsonyabb beosztásba, akkor
részére az előmenetelt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezés jelenti.
52.	A várakozási idő
86.	§ (1) A tiszti és az altiszti állománycsoportnak megfelelő kezdő beosztások kettős
rendfokozattal vannak rendszeresítve. Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az
egyes rendfokozatokban eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó
és a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4.
melléklet határozza meg.
(2)	A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést, vagy előléptetést tartalmazó
jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot
meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási
idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány
idejével.
(3)	A Honvéd Vezérkar főnöke a tiszti állomány legalább százados, az altiszti állomány
legalább főtörzsőrmester rendfokozatot elért, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást
betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét, annak leteltekor - az
érintett beleegyezésével - rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként
legfeljebb 3 évvel szolgálati érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama
alatt az állomány tagja további értékelése alapján előmenetelre tervezhető.
53.	A teljesítményértékelés
87.	§ (1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva,
írásban rendszeresen értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának
biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony
kiválasztási rendszer működtetése.
(2)	A tiszti és az altiszti állomány tagjáról legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell
készíteni. Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagját csak a várakozási idő
leteltekor, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt kell értékelni. A Tábori
Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.
(3)	A teljesítményértékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások
szerepelhetnek.
(4)	A teljesítményértékelést az érintettel közölni kell, aki
a)	arra az ismertetéskor azonnal, de legkésőbb 3 napon belül írásban észrevételt tehet,
b)	ha szakszervezeti tag, azt az a) pont szerinti határidőn belül a szakszervezettel
egyeztetheti, és
c)	a hibás, a valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítás, észrevétel ellen
szolgálati panaszt terjeszthet elő.
(5)	A teljesítményértékelés tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza
meg.
54.	Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés
37
88.	§ (1) Az állomány tagja csak olyan képzésre vezényelhető, amely az előmeneteléhez, a
szakmai vagy a vezetői ismereteinek bővítéséhez közvetlenül kapcsolódik, ahhoz szükséges
vagy azt elősegíti. A vezénylésre a 43. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A képzéshez a Honvédség által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri
rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés befejezését
követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.
(3)	A Honvédség által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha
a)	a képzést neki felróható okból elmulasztja,
b)	az előírt követelményeket meghatározott időre nem teljesíti, vagy
c)	szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt, neki
felróható okból megszűnik, vagy arányosan csökken, ha az állomány tagja a kötelezően
szolgálati viszonyban töltendő idő egy részét teljesíti.
(4)	A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, a megtérítési
kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza
meg.
(5)	A tiszti állomány továbbképzését - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az NKE
biztosítja.
89.	§ (1) A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a Honvédség
tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.
(2)	A tanulmányi szerződésben a Honvédség vállalja, hogy az állomány tagjának a
tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi
magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati
viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell
határozni a Honvédséget terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően
szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt
a felek a 88. § (2) bekezdésére és a Honvédség által nyújtott támogatás mértékére
figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi
szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve
jogosultságot köthetnek ki.
(3)	A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és az közös megegyezéssel bármikor
módosítható.
(4)	Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését
alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a
támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből
eredő kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.
(5)	A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél
felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi
szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése
aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a Honvédség az általa
nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A Honvédség általi
felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.
(6)	Az állomány tagja a Honvédségen kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a
munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.
90.	§ (1) Ha az állomány tagja képzésen vesz részt, és
a)	az érinti a szolgálatteljesítési idejét, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlóval
előzetesen engedélyeztetni,
38
b)	az nem érinti a szolgálatteljesítési időt, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlónak
előzetesen írásban bejelenteni.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához
szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, és annak
időtartamára távolléti díjra jogosult. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet
eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.
(3)	A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló az oktatási intézmény által
kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló
igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(4)	A (3) bekezdésen túl a munkáltatói jogkört gyakorló
a)	vizsgánként - ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni,
vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva 4 munkanapra,
b)	a diplomamunka, a szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanapra
az állomány tagját mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.
(5)	Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A munkáltatói
jogkört gyakorló a (3) és (4) bekezdés alkalmazása során az állomány tagjának kérelmét
kizárólag szolgálati érdekből indokolt esetben utasíthatja el.
91.	§ (1) A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi
hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a Honvédség
azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet
folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven
belül közigazgatási alapvizsgát tesz.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli
szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya
alá nem tartozó honvédségi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.
(3)	A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány rendeletét kell alkalmazni.
(4)	Ha az állomány tagja vizsgakötelezettségét nem teljesítette, az állomány tagja más
megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.
55.	A szolgálati viszonyban töltött idő számítása
92.	§ (1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a
szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony
szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.
(2)	A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság
mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
a)	a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban
eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és
b)	a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt
tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való
jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, a
közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati
jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke
szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.
(3)	Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban
töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses
katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá
a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően
39
hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban
eltöltött idő vehető figyelembe.
(4)	1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama
a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.
(5)	A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati időként kizárólag a
tényleges szolgálati viszonyban töltött, kedvezmények nélkül számított idő vehető
figyelembe.
(6)	Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses
szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(7)	A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony
szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény
nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon
időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.
93.	§ (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni
a)	a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állomány,
b)	a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,
c)	az előzetes letartóztatás,
d)	az ideiglenes kényszergyógykezelés,
e)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 132. §
(1)	bekezdése szerinti szabadságvesztés, és
f)	a jogellenes távollét
időtartamát.
(2)	Az (1) bekezdés a)-d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy
a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati
viszonya nem kerül megszüntetésre.
IX.	Fejezet
SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ
56.	A szolgálatteljesítési idő beosztása
94.	§ (1) A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg,
melynek során mérlegeli a honvédségi szervezet zavartalan működésének megfelelő
szolgálatteljesítést, a honvédségi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban
rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi
erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az
egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.
(2)	Az (1) bekezdés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló a munkaköri leírásban határozza
meg, hogy a szolgálatteljesítés
a)	általános szolgálati rendben,
b)	készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben, vagy
c)	a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati
rendben
valósul-e meg.
(3)	A szolgálatteljesítési idő beosztására és számítására, és a kapcsolódó elszámolásra
irányadó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy
a)	munkanapnak minősül a naptári nap vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által
meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a Honvédség működése miatt a napi
szolgálatteljesítés kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, és
40
b)	hét a naptári hét vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás
nélküli 168 óra, ha a Honvédség működése miatt a napi szolgálatteljesítési idő kezdete és
befejezése nem azonos naptári napra esik.
95.	§ (1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati
beosztásban a napi szolgálatteljesítési idő 8 óra, a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A
munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának indokolt kérelmére eltérő egyéni
szolgálatteljesítést is engedélyezhet, feltéve, hogy az a napi 8 és a heti 40 órás
szolgálatteljesítési idő mértékét nem érinti. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört
gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdés szerinti körülmények a 94.
§ (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét
támasztják alá.
(2)	Készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói
jogkört gyakorló, ha
a)	a szolgálati feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - az
állomány tagja a rendes szolgálatteljesítési ideje legalább egyharmadában fizikai vagy
szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a
Honvédség rendelkezésére, vagy
b)	a szolgálatteljesítés - különösen a munkakör sajátosságára, a szolgálatteljesítés
feltételeire tekintettel - az állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen
alacsonyabb igénybevétellel jár.
(3)	Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati
rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha
a)	a honvédségi szervezet alapfeladata megszakítás nélküli működést igényel,
b)	az állomány tagjának munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladata az a) ponthoz
közvetlenül kapcsolódik, és
c)	a szolgálati feladatok ellátása a szolgálatteljesítési idő több mint kétharmadában
ca)	fizikai, vagy szellemi erőkifejtéssel jár, vagy
cb)	fokozott figyelmet igényel.
(4)	A készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett
beosztásban az (1) bekezdés szerinti időtartamnál hosszabb, de - a szolgálatteljesítési időkeret
átlagában - heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(5)	A készenléti jellegű beosztásban vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett
beosztásban beleegyezésével foglalkoztatható az állomány nő tagja a várandósság
megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő tagja a
gyermeke 3 éves koráig.
(6)	A 24 órás őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálatot nem lehet készenléti jellegű
beosztásnak vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásnak tekinteni.
96.	§ (1) A napi szolgálatteljesítési idő 4 óránál rövidebb, és - a készenléti jellegű beosztások
és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével - 12 óránál
hosszabb nem lehet.
(2)	Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdés szerinti
időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló - az állomány tagjának beleegyezésével - osztott napi
szolgálatteljesítési időt is alkalmazhat úgy, hogy a napi szolgálatteljesítési időt legfeljebb két
részletben határozza meg. A napi szolgálatteljesítési idők között legalább 2 óra pihenőidőt
kell biztosítani.
(4)	A napi szolgálatteljesítési idő - szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása nélkül is -
beosztható egyenlőtlenül a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra is. Az (1)-(3)
41
bekezdés ebben az esetben is irányadó. Miniszteri rendeletben meghatározott fokozottan
veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési
idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
(5)	Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig
éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22
és a 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.
97.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési időt időkerettel is
megállapíthatja úgy, hogy annak időtartama
a)	a készenléti jellegű beosztásban legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,
b)	a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legfeljebb 6 hónap
vagy 26 hét
lehet. Az a) és a b) ponttól eltérően miniszteri rendeletben meghatározott jellegű szolgálati
beosztások esetén a szolgálatteljesítési időkeret legfeljebb 1 év lehet.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló köteles a munkaköri leírásban rögzíteni az alkalmazott
szolgálatteljesítési időkeret tartamát.
(3)	A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját előzetesen írásban meg kell
határozni, és azt közzé kell tenni azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló az adott napra
vonatkozó szolgálatteljesítési kötelezettséget előre nem látható körülmény esetén legalább 2
nappal korábban módosíthatja.
(4)	A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, a napi szolgálatteljesítési idő és az
általános szolgálati rend alapul vételével kell megállapítani. Az állomány tagjával a
szolgálatteljesítési időkeret lejártakor miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell
elszámolni azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a heti pihenőnapon teljesített
szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.
98.	§ (1) A szerződéses pályakezdők alapkiképzésének időszakában a szolgálatteljesítési idő e
törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy
a)	a heti szolgálatteljesítési idő legfeljebb heti 60 óra lehet,
b)	a pihenőidő nem lehet kevesebb napi 8 óránál, és
c)	hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.
(2)	A különleges műveleti kiképzésen résztvevők szolgálatteljesítési ideje e törvény
rendelkezéseitől eltérően is meghatározható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96
kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során a
résztvevő 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt.
Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagjának összevontan
biztosítani kell a napi 8 óra pihenőidőt, kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.
57.	A rész-szolgálatteljesítési idő
99.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb
a gyermeke 3 éves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának
szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem alapján a szolgálati beosztáshoz tartozó
munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével azt
vizsgálja, hogy a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése veszélyezteti-e a szolgálat érdekét. A
miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban rész-szolgálatteljesítés nem
engedélyezhető. Nem engedélyezhető a rész-szolgálatteljesítés akkor sem, ha az a munkáltatói
jogkört gyakorló számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Heti 20
42
óránál rövidebb rész-szolgálatteljesítés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható.
A rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit és
elbírálásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem elutasításáról írásban indokolt döntést hoz.
(4)	Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a
kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott
ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri
leírásban rögzíteni kell.
(5)	Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható
el, a munkáltatói jogkört gyakorló más, rész-szolgálatteljesítési időben ellátható megfelelő
szolgálati beosztást ajánl fel.
(6)	Ha a munkáltatói jogkört gyakorló az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud
felajánlani, azt írásban köteles indokolni.
(7)	A felajánlott szolgálati beosztás elfogadása esetén, az állomány tagját át kell helyezni.
58.	A munkaközi szünet
100.	§ (1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a szolgálatteljesítési időn
belül, annak megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további 3 óra szolgálatteljesítés
után az állomány tagja részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően
biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetre jogosít a túlszolgálat időtartama is.
59. A pihenőidő és a pihenőnap
101.	§ (1) Az állomány tagja részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi
megkezdése között általános szolgálati rend esetén legalább 14 óra, a készenléti jellegű
beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legalább 8
óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a napi pihenőidő 1 órával csökken, ha az a nyári időszámítás
kezdetének időpontjára esik.
(3)	Általános szolgálati rend esetén az állomány tagja hetenként két egymást követő
pihenőnapra jogosult, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(4)	Az állomány készenléti jellegű beosztásban, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására
szervezett beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetén havonta legalább egy alkalommal a
pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.
(5)	A (3) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást
kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1
pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.
60.	A munkaszüneti napok
102.	§ (1) Munkaszüneti napok január 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je,
pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, és december 25-26-a.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túl munkaszüneti nap május 21 -e, a Magyar Honvédelem
Napja.
(3)	A Közszolgálati Tisztviselők Napja munkaszüneti nap azon honvédségi szervezetnél, ahol
az állomány tagja mellett kormánytisztviselők foglalkoztatására kerül sor.
61. A túlszolgálat
43
103.	§ (1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése vagy elhárítása,
következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése
szükségessé teszi, az állomány tagja munkanapon, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon a
szolgálatteljesítési időn túl is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban:
túlszolgálat).
(2)	Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti szolgálat, a készenléti szolgálat, a gyakorlaton
való részvétel, és ha az állomány tagja az engedélyezett távollétének idejét megállapodás
alapján ledolgozza.
(3)	Nem kötelezhető túlszolgálatra az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a
gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő a gyermeke 3 éves koráig.
(4)	A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló írásban rendeli el.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a túlszolgálat
időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló az időkeret lejártakor állapítja meg.
(6)	A túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet.
(7)	A (6) bekezdés szerinti mérték miniszteri rendeletben további 50 %-kal növelhető, és
arányosan csökken, ha a szolgálati viszony év közben kezdődött.
(8)	A (6) és a (7) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható akkor, ha a túlszolgálatra a
61.	§ (3) bekezdése szerinti esetekben kerül sor.
104.	§ (1) Az állomány tagjának évi 150 óráig terjedő túlszolgálatáért annak időtartamával
azonos mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a túlszolgálatot követően nyomban, de legkésőbb
30 napon belül kell kiadni.
(2)	Az állomány tagja a túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díjra jogosult
a)	a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével, ha a túlszolgálat nem éri el az évi 150
órát, feltéve, hogy az (1) bekezdés alkalmazása a honvédségi szervezet zavartalan működését
veszélyeztetné, vagy
b)	az évi 150 órát elérő, vagy azt meghaladó túlszolgálatért,
melyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja esetén, annak alkalmazása helyett az állomány tagja kérheti az
azonos mértékű szabadidő biztosítását.
(4)	Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha
a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.
(5)	Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően a szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a 103. §
(5)	bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díj jár.
(6)	Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért
szabadidő, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.
(7)	A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter
rendeletben határozza meg.
62.	Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat
105.	§ (1) Őrszolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a
szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által
meghatározott helyen kötött formájú fegyveres szolgálatot lát el, amelynek célja objektumok,
javak, illetve személyek őrzése és védelme, vagy fogva tartott személyek szökésének
megakadályozása.
(2)	Ügyeleti szolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a
szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által
meghatározott helyen szolgálati feladatot lát el.
44
(3)	Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem
tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre kell állnia,
és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat
végrehajtására kötelezhető. A készenléti szolgálat
a)	laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a
munkáltatói jogkört gyakorló, helyét az állomány tagja határozza meg úgy, hogy a
munkáltatói jogkört gyakorló által kijelölt személy parancsára és az általa meghatározott időn
belül - szolgálatteljesítésre alkalmas állapotban - a szolgálati feladat végrehajtását
megkezdhesse,
b)	laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a
szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy
c)	fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálat, ha a
szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti
szolgálat rendeltetése fegyveres szolgálatra, vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó
feladatra történő felkészülés és feladatvégzés.
106.	§ (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok 105. § szerinti besorolását miniszteri
rendelet határozza meg.
(2)	A szolgálatvezénylést az állomány tagjával miniszteri rendeletben meghatározott módon
és időben közölni kell. A 103. § (3) bekezdése esetén az állomány tagja 12 órát elérő, vagy azt
meghaladó időtartamú szolgálatra nem vezényelhető. A vezényléshez az állomány tagjának
beleegyezése szükséges, ha 6 éven aluli gyermekét egyedül neveli, és annak felügyeletét
önerőből nem tudja biztosítani.
(3)	Nem szervezhető őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálat olyan szolgálati feladat
végrehajtására, ami a 95. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szolgálati rendben, munkaköri
leírásban rögzítve ellátható.
107.	§ (1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az
állomány tagja a (2) bekezdés szerint pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (1) bekezdés
g)	vagy h) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. A katasztrófavédelmi feladatok
végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a miniszter rendeletben
határozhatja meg azokat az eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén - a
feladatvégzés idejére - a készenléti pótlék helyett a túlszolgálat díjazására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(2)	A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat esetén 1 nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a
munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még 1 szabadnapot kell biztosítani az
állomány tagja részére. A laktanyai készenléti szolgálat esetén az első 24 óra után 1 nap, ezen
túl 48 óránként további 1-1 nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben az állomány
laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére 24 órát elérően, a szolgálat
céljával összefüggő feladat kerül elrendelésre, és a munkáltatói jogkört gyakorló
meghatározza a szolgálatteljesítés helyét, úgy a szolgálatteljesítés helyére való megérkezéstől
kezdődően a laktanyai készenléti szolgálatnak megfelelően kell a szabadnapokat biztosítani.
(3)	A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon
belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot igazoltan nem
lehet kiadni, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő 4. havi
illetménnyel együtt kell kifizetni.
63.	Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól
108.	§ (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól
45
a)	az állampolgári kötelezettsége teljesítésének idejére,
b)	a bíróság vagy a hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez
szükséges időtartamra,
c)	a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt
távollét időtartamára,
d)	a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra,
e)	az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem
igénylő egészségügyi kezelések időtartamára,
f)	az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat
időtartamára,
g)	a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermek esetén
naponta kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermek esetén naponta 2 órára, ha
egészségügyi szabadságot nem vesz igénybe,
h)	a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, legalább 4 órára,
i)	a legalább 14 napig tartó tartós igénybevétel után, esetenként legfeljebb 5 munkanapra,
j) az alapkiképzés befejezését közvetlenül követő 5 munkanapra, és
k) az önkéntes, vagy a létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartamára.
(2)	Az (1) bekezdésen túl mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól,
ha jogszabály ezt előírja, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló írásban engedélyezi. A
szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének rendjét miniszteri rendelet
határozza meg.
(3)	A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés idejére távolléti díj jár.
64.	Az alap- és a pótszabadság
109.	§ (1) Az állomány tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.
(2)	Az alapszabadságon túl az állomány tagjának pótszabadság jár, amely
a)	2 évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után 2 munkanap,
b)	3-5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap,
c)	6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap,
d)	11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap,
e)	16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap,
f)	21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap,
g)	26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap, és
h)	30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap.
(3)	Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság (2) bekezdés szerinti
mértéke 1 -1 nappal emelkedik.
(4)	Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből
származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából
külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító veszélynek kitett, miniszteri
rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és
helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek
kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.
(5)	Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb
a)	egy gyermeke után 2,
b)	két gyermeke után 4,
c)	kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
(6)	A (2) bekezdés szerinti pótszabadság mértékének megállapításánál a magasabb
pótszabadságot abban az évben kell először figyelembe venni, amikor az állomány tagja eléri
46
az adott szolgálati viszonyban töltött szolgálati időt. Az (5) bekezdés szerinti pótszabadságra
való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig
abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
110.	§ (1) Vezetői pótszabadságra jogosult
a)	a szakasz- és a századparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői
pótszabadság mértéke évente 2 munkanap,
b)	a zászlóalj- és az ezredparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői
pótszabadság mértéke évente 3 munkanap,
c)	a dandárparancsnok, valamint az ennél magasabb szintű parancsnok, és a velük azonos
szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 4 munkanap.
(2) A honvédségi szervezet vezénylő-zászlósa a honvédségi szervezet parancsnokának
jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.
65.	A szabadság megállapítása, kiadása
111.	§ (1) A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok
mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a
gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a
hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és
minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre vagy
távolléti díjra jogosult.
(2)	Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év
közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadság mértékét érintő változásra év
közben kerül sor.
(3)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadság címén engedélyezett távollét idejére
távolléti díjat kell folyósítani.
112.	§ (1) A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja
ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50 %-át egyfolytában, 25 %-át, de
legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell
kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói
jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a
szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
(2)	A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha szolgálati érdekből erre nincs
lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, az állomány tagjának betegsége vagy a
személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől
számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. Az állomány
tagjának a szabadság kiadására vonatkozó igénye a szolgálati viszony fennállása alatt nem
évül el.
(3)	A tárgyévet követő első hónap végéig a munkáltatói jogkört gyakorló megállapítja az
állomány tagja tárgyévben igénybe vett, és a ki nem adott szabadságának mértékét. A
tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez
hozzászámítja. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha
igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott
része nem haladja meg az 5 munkanapot.
(4)	A szabadságok tárgyévi ütemezését a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott
rendben és határidőre elkészített éves szabadságolási terv tartalmazza.
113.	§ (1) A szabadságot megváltani nem lehet.
47
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide
nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a
szabadság arányos részét nem adta ki. A felek megállapodása alapján megváltható a gyermek
ápolása, vagy gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó
szabadság, ha azt az állomány tagja nem kapta meg.
(3)	Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig, megszüntetéséig több
szabadságot vett igénybe annál, mint ami megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt
köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62.
§ (2) bekezdés g) pontja, és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.
(4)	Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több
szabadságban részesült, a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.
(5)	A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony
megszűnésének napján kezdődik.
66.	Gyermek születése esetén járó szolgálatteljesítési idő-kedvezmény
114.	§ (1) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig
5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap szolgálatteljesítési idő-kedvezmény
jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési idő-kedvezmény akkor is jár, ha a gyermek
halva születik vagy meghal.
(3)	Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti
vagy örökbefogadó apát kell érteni.
(4)	A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény idejére távolléti díj jár, melynek kifizetése - a
központi költségvetés terhére - a Kormány rendelete alapján történik.
67.	A szülési szabadság és az illetmény nélküli szabadság
115.	§ (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot az
anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A
szülési szabadság időtartamára távolléti díj jár.
(2)	A távolléti díj a szülési szabadság hátralevő tartamára
a)	annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a
gondozásba vétel napjától,
b)	annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés
napjától,
c)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi
állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson
feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
d)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás
napjától,
e)	annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha
a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által
igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket
gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
f)	annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha
a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
g)	annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal
nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.
48
(3)	A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására
fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből
történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(4)	A szülési szabadság tartamát - a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó
jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek kell tekinteni.
(5)	Nem jár távolléti díj az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében
munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja,
ide nem értve a szellemi tevékenységet.
116.	§ (1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig - a gyermek gondozása
céljából - illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban
kell kiadni.
(2)	Az (1) bekezdés és a 115. § szerinti szabadság megszűnik
a)	a gyermek halva születése esetén,
b)	ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,
c)	ha a gyermeket - jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték,
átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális
intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a szabadság időtartama - a szülést
követően - 6 hétnél rövidebb nem lehet.
117.	§ (1) Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében - a 116. § (1)
bekezdésén túl - illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a
gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
(2)	Az állomány tagjának közeli hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó -
személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság
jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa
igazolja.
(3)	Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a házastárs vagy élettársa tartós
külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. Az állomány tagjának kérelmére -
méltányolható egyéni indokból - illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így
különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör
betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.
118.	§ (1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15
nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(2)	Az illetmény nélküli szabadság az állomány tagja által megjelölt időpontban, de
legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított
30.	napon szűnik meg.
68.	Az egészségügyi szabadság
119.	§ (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset
miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása
az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, vagy
a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 1 évig jár. Az egészségügyi szabadság
időtartamát naptári napokban kell meghatározni. A szolgálatképtelenség igazolására, valamint
az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat miniszter
rendelet állapítja meg.
49
(3)	A Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által
finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való
igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
120.	§ (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadságra jogosult
a)	a nő 1 évesnél fiatalabb - kórházi ápolás alatt álló - beteg gyermeke szoptatása esetén,
a gyermek 1 éves koráig,
b)	az állomány tagja beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító
orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek 1 éves koráig,
c)	az állomány tagja 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása
címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
d)	az állomány tagja 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása
címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át,
e)	az állomány tagja 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása
címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.
(2)	A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság mértéke - ha mindkét szülő az
állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg.
121.	§ (1) A távolléti díj
a)	100 %-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel
összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett
egészségügyi szabadsága időtartamára,
b)	100 %-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a
nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű
betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára évente összesen 30
naptári napig,
c)	90 %-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi
szabadságok időtartamára a 31. naptári naptól,
d)	90 %-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a 31. naptári naptól a
baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati
eredetének megállapításáig,
e)	összege legfeljebb 50 %-kal csökkenthető, ha az állomány egészségügyi szabadságon
lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,
f)	összege legfeljebb 50 %-kal csökkenthető, ha az állomány tagja az egészségügyi
szabadság ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi
tevékenységet,
g)	nem folyósítható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét
vagy sérülését szándékosan maga okozta,
h)	nem folyósítható, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti
rendelkezési állományba tartozik, szolgálati beosztásból felfüggesztésre került, előzetes
letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, vagy a Btk. 132. § (1)
bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését tölti,
i)	megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos
utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható
indok nélkül nem jelent meg, vagy
j) megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem függő
okból külföldre távozik.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő
jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az
állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.
50
(3)	Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1)
bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban - ha az
állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári
évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész
később nem igényelhető.
X.	Fejezet
ILLETMÉNY
69.	A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék
122.	§ (1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az
illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. Az illetmény
a)	beosztási illetményből,
b)	honvédelmi pótlékból,
c)	illetménykiegészítésből,
d)	szolgálati időpótlékból,
e)	illetménypótlékból, valamint
f)	jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből
áll.
(2)	A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.
(3)	Az alapilletmény szempontjából a tiszti állomány tagját az 5. melléklet szerint I., a
legénységi és az altiszti állomány tagját a II. besorolási osztályba kell besorolni. Az I. és a II.
besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy
besorolási, minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik. A
besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek
tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak. A
besorolási osztályokon belül a magasabb besorolási kategóriákhoz, valamint a
rendfokozatokhoz magasabb szorzószámok tartoznak.
(4)	A beosztási illetmény összegét az illetményalap és az 5. mellékletben a betöltött beosztás
besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az
illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.
(5)	Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-
megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról értesítést készít. Az (1) bekezdés a)-d) és
f)	pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb a jogszabályban
meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől
függő garantált bérminimumnál.
(6)	Az (1) bekezdéstől eltérően a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig az állomány 46. § (1)
bekezdésj) pontja alá tartozó tagja illetményre nem jogosult.
123.	§ (1) Az állomány tagját az első és a magasabb beosztásba kinevezésekor, valamint az
azonos és az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezésekor a szolgálati beosztására
meghatározott besorolási kategória, és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok
alapján kell besorolni.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően
a)	a kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztást betöltők beosztási
illetményét a viselt rendfokozatuknak megfelelően kell megállapítani,
b)	az állomány speciális beosztást betöltő tagját - mindaddig, amíg a viselt rendfokozata
elmarad a beosztásában elérhető legmagasabb rendfokozattól - az annál eggyel alacsonyabb
51
rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória, és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi
szorzószámok alapján kell besorolni,
c)	a szerződéses pályakezdő beosztási illetményét a tervezett beosztásának megfelelően,
honvédelmi pótlékát a közkatonákra vonatkozóan kell megállapítani,
d)	a közkatonát a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni,
e)	az állomány 46. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó tagja beosztási illetményét
a Honvédségnél létrehozott állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben részére
meghatározott beosztás alapján kell megállapítani,
f)	az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-m), p)-s) pontja alá tartozó tagja beosztási
illetményét a (6) bekezdés szerinti beosztási szint figyelembevételével kell megállapítani.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a honvédségi
szervezetek részére megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a munkáltatói
jogkört gyakorló - a szolgálati beosztással járó feladatok kiemelkedő teljesítése
elismeréseként - az állomány tagját a 122. § (4) bekezdése szerinti beosztási illetmény
összegénél 30 %-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja. Az eltérítés a tárgyév
december 31-éig terjedő időszakra állapítható meg.
(4)	Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány
tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék
összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával
emelkedik.
(5)	Ha az állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztásra
meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt
rendfokozathoz igazodó honvédelmi pótlék jár. Ha az állomány tagja nem kérelmére kerül
alacsonyabb beosztásba, kiegészítő illetmény megállapításával biztosítani kell, hogy a
távolléti díjba tartozó illetményelemeinek összege az alacsonyabb beosztás ellátásának
időtartama alatt ne csökkenjen.
(6)	Ha törvény eltérően nem rendelkezik, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési
állományba tartozó esetén a beosztás szintje
a)	az utolsó betöltött beosztással azonos, vagy
b)	a viselt rendfokozatának megfelelő, ha nem rendelkezett utolsó betöltött beosztással,
vagy ha rendelkezett, de az jogszabállyal nem beazonosítható.
(7)	A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök
helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.
70.	Az illetménykiegészítés
124.	§ (1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a)	a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alá tartozó központi
hivatalnál,
b)	a minisztérium hivatalánál, vagy igazgatóságánál, a HM Hadtörténeti Intézet és
Múzeumnál, a Tábori Lelkészi Szolgálatnál, a középszintű vezető szervnél és más magasabb
szintű parancsnokság besorolású honvédségi szervezetnél, a 46. § (1) bekezdés c) pontja
szerint vagy
c)	az a) és a b) pont alá nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezetnél,
továbbá a 46. § (1) bekezdés a), l) vagy q) pont hatálya alatt
teljesít szolgálatot.
(2)	Az illetménykiegészítés mértéke
a)	az (1) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők
esetén - a pontok sorrendjében - a beosztási illetmény 50, 35, és 20 %-a,
52
b)	az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetén a
beosztási illetmény 15 %-a,
c)	az (1) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők
esetén a beosztási illetmény 10 %-a.
(3)	Az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k), m), p), r), és s) pontja alá tartozó tagjának
illetménykiegészítését a rendelkezési állományba helyezését megelőző mérték szerint kell
megállapítani.
(4)	Országos illetékességgel rendelkező vagy működési körű honvédségi szervezetnél
szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter rendeletben az (1) bekezdés
b)	és c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb besorolásnak megfelelően
állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési
szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.
(5)	A nem Magyarországon települő honvédségi szervezet állományának a szolgálatteljesítés
körülményére figyelemmel a miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerint vezetési szintnek
megfelelő illetménykiegészítést állapíthat meg.
71.	A szolgálati időpótlék
125.	§ Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az
illetményalap %-ában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult,
amelynek mértéke
a)	5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10 %-a,
b)	10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5 %-a,
c)	15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15 %-a,
d)	20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17,5 %-a,
e)	25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20 %-a,
f)	30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5 %-a,
g)	35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25 %-a.
72.	Az illetménypótlékok
126.	§ (1) Az állomány I. besorolási osztályba tartozó, miniszteri rendeletben meghatározott
vezetői beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke
a)	a IX. és a X. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 50 %-a,
b)	a VIII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 35 %-a,
c)	a VII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 30 %-a,
d)	a VI. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 20 %-a,
e)	az V. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 16 %-a,
f)	a IV. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 14 %-a,
g)	a III. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 12 %-a,
h)	a II. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 10 %-a,
i)	az I. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 5 %-a.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vezető helyettese a vezetőnél eggyel alacsonyabb mértékű vezetői
illetménypótlékra jogosult.
127.	§ (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati
beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a
szolgálati beosztásából fakadó alapfeladata.
(2)	Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsgával, a hatályos NATO szabványnak
megfelelő, a STANAG 6001 követelményrendszer szerinti eredményt igazoló
53
bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A képzés szempontjából
államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának minősül a
külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, vagy
a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta. A
STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál
magasabb szint komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának, a 3333-nál alacsonyabb, de legalább
2222 szint a komplex középfokú (B2) nyelvvizsgának, a 2222-nél alacsonyabb, de legalább
1111 szint pedig a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsgának felel meg.
(3)	A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a)	komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 %-a,
b)	komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetén az illetményalap 30 %-a,
c)	komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetén az illetményalap 10 %-a.
(4)	Az (1) bekezdéstől eltérően angol-, francia- vagy német nyelvek tekintetében a pótlék
alanyi jogon jár. A miniszter további olyan nyelveket is meghatározhat, amelyek után kiemelt
idegennyelv-tudási pótlék folyósítható. A (3) bekezdéstől eltérően a pótlék mértéke
a)	komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100 %-a,
b)	komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60 %-a,
c)	komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15 %-a.
(5)	Ha az állomány tagja az idegen nyelvből ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsgával rendelkezik,
a (3) és a (4) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult az
idegennyelv-tudási pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú,
de különböző fokú, vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával
rendelkezik, csak a magasabb összegű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
128.	§ (1) Egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva:
a)	a repülési pótlék havi mértéke a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a
repült géptípustól függően 67-300 %,
b)	a repülőgép berepülési pótlék gépenként 23-31 %,
c)	az ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően
ugrásonként 4,2-34 %,
d)	az ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként 23-31 %,
e)	a tűzszerész pótlék óránként 4,7-15 %,
f)	a búvárpótlék óránként 2,6-3,5 %,
g)	a készenléti pótlék óránként 0,05-0,26 %,
h)	az ügyeleti pótlék óránként 0,16-0,31 %,
i)	a gyakorlati pótlék naponként 7,4 %,
j) az orvosi ügyeleti pótlék óránként 0,45-4,5 %,
k) a terepfelmérői pótlék naponta 4,2-8,4 %,
l)	az egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka
havonta 45 %,
m) az osztályba-sorolási pótlék havonta 6,3-12,6 %,
n) a repülőműszakiak mester-kiegészítő pótléka havonta 10-13,8 %,
o)	a repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta 20 %,
p) a különleges igénybevételi pótlék havonta 50-100 %,
q) az oktatói pótlék az oktatói fokozattól függően havonta 26-260 %,
r) a gépjárművezetői pótlék havonta 13 %,
s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban
foglalkoztatott orvos, egészségügyi tiszt, altiszt, tisztes, közkatona délutáni, vagy éjszakai
pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75 %, az éjszakai műszakban pedig
1,0-1,5 %,
54
t) az egészségügyi tiszt, altiszt, tisztes és közkatona munkahelyi pótléka havonta 15-80
%,
u) a díszelgési pótlék havonta 50-150 %,
v) a zenekari pótlék havonta 50 %,
w) az atom-, biológiai-, vegyi katasztrófavédelmi pótlék óránként 1,2-2,5 %.
(2)	Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló
körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti
illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:
a)	az egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka
naponta 2,1 %,
b)	az eseti díszelgési pótlék naponta 1,6 %.
(3)	A 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta a beosztási
illetmény 50 %-ának megfelelő szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult.
(4)	A munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter által meghatározott rendben munkaköri
pótlékot állapíthat meg. Az állomány tagja részére legfeljebb a beosztási illetménye 30%-ának
megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben az állomány tagja számára a
123.	§ (3) bekezdés szerinti eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az
eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a beosztási illetmény 50%-ának megfelelő
összeget.
73.	Az illetményfolyósítás szabályai
129.	§ (1) Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta
utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja
megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni. Az illetmény fizetési számlára történő
átutalása, és a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés az állomány tagjának
többletköltséggel nem járhat. Az illetmény fizetési számláról történő felvételével összefüggő
költségek megtérítéséhez a Honvédség hozzájárulhat.
(2)	Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni
nem lehet.
(3)	Az illetményt az állomány tagjának kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz,
bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. Ha a szolgálati viszony a kifizetés
előtt megszűnt, az illetményt a Honvédség köteles az esedékesség napján az állomány tagja
által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a Honvédséget terhelik.
(4)	Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a Honvédség hibájából következik be -
a polgári jog szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.
(5)	Az állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni,
amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
130.	§ (1) Az illetményből levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - csak jogszabály,
végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye. A
Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését - a levonásmentes illetményrészig - az
állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs
helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.
(2)	A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési
meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető
a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy
tudnia kellett volna.
(3)	A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának,
továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának
55
megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással elévülési időn
belül érvényesítheti.
(4)	Az állomány tagja a 122. § (1) bekezdése szerinti illetményre vonatkozó igényéről előre
nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.
(5)	Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás, vagy a fizetési meghagyás
végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - a bírósági végrehajtás szabályai az
irányadóak.
74.	A távolléti díj és az illetmény visszatartása
131.	§ (1) Az állomány 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési
állományban lévő, szolgálati beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban lévő,
ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, valamint a Btk. 132. § (1) bekezdése szerint
szabadságvesztés büntetését töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50 %-át a
munkáltatói jogkört gyakorló visszatartja. A munkáltatói jogkört gyakorló a távolléti díj 50
%-ot meghaladó mértékű visszatartásáról is rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes
letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül
sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj
visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával
közvetlenül összefügg.
(2)	A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását
megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet
kihirdetésétől, vagy fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása esetén is az állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum összegének megfelelő mértékű távolléti díjat folyósítani kell.
(4)	A visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a
méltatlansági vagy a büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a
méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, illetve a tábornok szolgálati viszonya nem
szűnik meg.
(5)	Az állomány jogellenesen távollévő tagja a távollét időtartamára illetményre nem jogosult,
és a távollét időtartamát a szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni.
XI.	Fejezet
JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
75.	A jubileumi jutalom
132.	§ (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke
a)	25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b)	30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c)	35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d)	40 és azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2)	A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján
esedékes.
(3)	A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a)	a szolgálati viszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b)	a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,
56
c)	a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi
jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d)	a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó
jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél
kevesebb van hátra.
(4)	Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a jubileumi
jutalmat özvegyének, élettársának, ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.
76.	A napidíj
133.	§ (1) Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1
munkanapra eső összegének 25 %-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben
töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár.
(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10
forintra kerekítve kell megállapítani.
77. A repülőhajózók és az ejtőernyősök egyszeri juttatása
134.	§ (1) Egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona
a)	akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba
helyeztek, valamint
b)	akinek szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja, vagy egészségi
alkalmatlanság miatt szűnt meg.
(2)	Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba-sorolási kötelezettség fennállása
esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetve ejtőernyős
beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75 %-ában kell megállapítani.
(3)	Amennyiben a hivatásos katonát ismételten repülőhajózó vagy ejtőernyős beosztásba
helyezik, és ezt követően újból bekövetkezik az (1) bekezdés szerinti feltétel valamelyike,
ismét jogosulttá válik egyszeri juttatásra, azonban ez esetben a juttatás kiszámításánál az
újbóli beosztásba helyezése óta eltöltött idő vehető figyelembe.
(4)	Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a földi beosztásba helyezés,
az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésének napján
kell kifizetni.
78.	A költségtérítések
135.	§ (1) Az állomány tagjának miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell
téríteni
a)	a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos költségeit,
b)	a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben váratlanul felmerült költségeit,
c)	a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel
összefüggő költséget, és
d)	a munkába járás helyközi utazási költségeit.
(2)	A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi közösségi
közlekedési költség miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részben vagy egészben
megtéríthető.
79.	A természetbeni ellátás
57
136.	§ (1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a
Honvédség feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és miniszteri
rendeletben meghatározott esetben élelmezéssel.
(2)	Az egyenruházati ellátmány fajtáit, mértékét, az igénybevételük rendjét, a szolgálati
viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó pénzbeli megváltásra, továbbá az
állomány egyenruha viselésére nem kötelezett tagjának polgári ruházati cikkek vásárlására
vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.
80.	A lakhatás-támogatási rendszer
137.	§ (1) A Honvédség - különösen a 25. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének
elősegítése érdekében - lakhatás-támogatási rendszert működtet.
(2)	A lakhatás támogatása
a)	a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások juttatásával,
b)	a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő helyőrségi szálló-
férőhelyek juttatásával,
c)	a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló, karba nem helyezett
állapotban juttatott lakás részleges felújításához nyújtott hozzájárulással,
d)	a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítése
esetén a honvédségi szolgálati idő elismerésével,
e)	a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezési jogától függetlenül a lakás
fenntartási költségeihez való, a rászorultság mértékéhez igazodó hozzájárulással,
f)	a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésébe nem tartozó lakások
bérletéhez és lízingjéhez nyújtható pénzbeli támogatással, és
g)	a magántulajdonú lakás építéséhez, vásárlásához, valamint a pénzintézeti lakáscélú
kölcsön kiváltásához nyújtható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatással,
valósul meg. A legénységi állomány tagja, továbbá az állomány próbaidős tagja kizárólag
laktanyai elhelyezésre vagy helyőrségi szálló férőhely juttatására jogosult.
(3)	A lakhatási támogatások formáját és mértékét, az igényjogosultság feltételeit, a miniszter
által vezetett minisztérium által bérbe adott lakások és szállóférőhelyek bérleti díját miniszteri
rendelet a szolgálati viszony jellegére, az állománycsoportra, a rendfokozati csoportra, a
szolgálati beosztásra, valamint a szociális és családi körülményekre tekintettel differenciáltan
határozhatja meg.
(4)	A hősi halottá nyilvánított részére nyújtott kamatmentes kölcsönből_fennálló tartozást a
miniszter kérelemre elengedheti. A kérelmet a túlélő házastársa, élettársa, örököse miniszteri
rendeletben meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított 1 éves
jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.
(5)	A (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása
a)	a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem
lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,
b)	a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint
c)	az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.
(6)	Az (5) bekezdés a) pontja szerinti, a miniszter által vezetett minisztériumot megillető
bevétel a Honvédség technikai modernizációjára és infrastrukturális fejlesztéseire is
felhasználható.
138.	§ (1) Az állomány tagja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben meghatározott hitelintézetnél - önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány
által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel - magántulajdonú lakás építéséhez
58
vagy vásárlásához kedvezményes kamatozású, forint alapú lakáscélú hitel- vagy
kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.
(2)	Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt
állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki
értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam
készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre
az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(3)	Az állam készfizető kezességet a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány
azon tagjánál vállalhat
a)	akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a 3 évet,
b)	akivel szemben nem folyik fegyelmi eljárás,
c)	akivel szemben nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa
alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás,
d)	akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszűnése vagy
megszüntetése,
e)	aki a (2) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek
kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa - az igénylés
időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem
kötelezett.
(4)	A hitelszerződéssel összefüggésben a hivatásos állomány tagját terhelő bejelentési
kötelezettséget, a (3) bekezdés szerinti feltételek igazolásának rendjét, a kezességvállalási
díjfizetési kötelezettséget, annak feltételeit és mértékét, a kezességvállalásból eredő helytállási
kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben határozza meg.
81.	A kegyeleti gondoskodás
139.	§ (1) A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány elhunyt tagját, ha az életét a
szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza.
(2)	A miniszter, és a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját a „Magyar
Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem
érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon elhunyt tagját, akit az (1) vagy a (2)
bekezdés alapján nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.
(4)	A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség
megadásaként katonai tiszteletadással, és - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó
kérésének megfelelően - egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(5)	A kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a (4) bekezdés szerinti katonai temetés
feltételeit, és a Honvédség által a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket,
igénybevételük módját és feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.
82.	Egyéb juttatások
140.	§ (1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében, visszatérítendő, vagy
vissza nem térítendő, pénzbeli, természetbeni, vagy személyes gondoskodást nyújtó, szociális,
jóléti és kulturális támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók.
Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója támogatását is előírhatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen
a)	a családalapítási támogatás,
b)	az illetményelőleg,
59
c)	a szociális támogatás, ezen belül a parancsnoki segély, az iskolakezdési támogatás, a
nevelési segély, a házastársi jövedelem-kiegészítés, a születési támogatás,
d)	az étkezési hozzájárulás,
e)	az utazási kedvezmény,
f)	a prevenciós ellátások,
g)	a foglalkoztatást elősegítő támogatások,
h)	az üdülési támogatás,
i)	a tanulmányi ösztöndíj, a képzési, a továbbképzési, az átképzési támogatás,
j) a személyes gondoskodást is nyújtó intézményben történő elhelyezés,
k) a családsegítő szolgáltatások, és
l)	a sport- és a kulturális szolgáltatások.
(3)	A juttatásokra jogosultak körét, formáját, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás
rendjét, valamint a visszatérítés szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.
(4)	Az állomány tagja - kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési támogatásban
részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja az állomány tagjával közös
háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.
(5)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a
közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt
feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel
azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
83.	A juttatások kifizetése
141.	§ (1) Az állomány tagjának szolgálati viszonyából származó pénzbeli juttatása az általa
meghatározott fizetési számlájára történő átutalással, ennek hiányában pénzforgalmi
számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Egyes nem rendszeres
juttatások pénztárból történő kifizetésére miniszteri rendeletben meghatározott módon
kerülhet sor.
(2)	A szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e
törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a
szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg.
XII.	Fejezet
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK
84.	A baleset minősítése, a baleseti járadék
142.	§ (1) Az állomány tagja a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerinti baleseti
ellátásra szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége
következtében jogosult.
(2)	Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának
szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A balesetnek és a
betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által rendeletben
kijelölt honvédségi szervezet, a miniszteri rendelet szerinti eljárásban, minősítő határozatban
dönt.
(3)	A minősítő határozatot az állomány tagjával, halála esetén közeli hozzátartozójával
közölni kell.
(4)	A baleseti járadék megállapításáról első fokon a miniszter által rendeletben kijelölt
honvédségi szervezet indokolt határozatban dönt. A baleseti járadékra való jogosultság
vizsgálatának szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
60
85. A kiegészítő rokkantsági támogatás és a kiegészítő hozzátartozói támogatás
143.	§ (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű
személy, akinek egészségi állapota a 30 %-ot nem éri el, feltéve, hogy
a)	a hivatásos állomány tagjaként a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált,
b)	legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik,
c)	az egészségi állapotának kialakulása túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő
baleset vagy szolgálati eredetű megbetegedés következménye, és
d)	részére rokkantsági ellátás került megállapításra.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás
alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10 %-ának megfelelő összeg.
(3)	Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg a hozzátartozói nyugellátásra jogosultat, ha
az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati
eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.
(4)	A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított
hozzátartozói nyugellátás 25 %-ának megfelelő összeg.
(5)	A (4) bekezdéstől eltérően a hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított
hozzátartozói nyugellátás 50 %-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra
jogosult.
(6)	A kiegészítő hozzátartozói támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek
forrását a központi költségvetés biztosítja.
144.	§ (1) A kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a
továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt
honvédségi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő
támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2)	A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
XIII.	Fejezet
FEGYELMI FELELŐSSÉG ÉS MÉLTATLANSÁG
86. A fegyelmi felelősség
145.	§ (1) Fegyelemsértést követ el az állomány tagja, ha a szolgálati viszonyból eredő
kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi.
(2)	Nem fenyíthető az állomány tagja
a)	parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs
végrehajtásával fegyelemsértést követ el, és azt a parancsot adónak nem jelentette, vagy
b)	ha vele szemben a Btk. 15. § b)-e) és g) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok áll
fenn.
(3)	A fegyelmi eljárás lefolytatásának rendjét, az abban részt vevő személyek jogait és
kötelezettségeit, a fenyítés kiszabása során figyelembe veendő súlyosító és enyhítő
körülményeket miniszteri rendelet határozza meg.
87.	A fegyelmi eljárás általános szabályai
146.	§ (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha
a)	az állomány tagjával szemben fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn,
61
b)	az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt,
c)	az állomány tagja meghalt,
d)	a fegyelemsértés elévült, vagy
e)	a kötelezettségszegést már jogerősen elbírálták.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés
elkövetése óta 1 év, vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 30 nap eltelt.
(3)	Az elévülés kezdő napja
a)	a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének a napja,
b)	a kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése esetén az a nap, amikor a
kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt, vagy
c)	jogellenes állapot fenntartásában megvalósuló kötelezettségszegés esetén az a nap,
amikor a jogellenes állapot megszűnt.
147.	§ (1) A szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a
fegyelemsértéstől történő visszatartása érdekében
a)	feddés,
b)	megrovás,
c)	szigorú megrovás,
d)	beosztási illetmény csökkentése,
e)	kötelező várakozási idő meghosszabbítása,
f)	szolgálati viszony megszüntetése, vagy
g)	lefokozás
fenyítés szabható ki.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti csökkentés mértéke legfeljebb 20 %, időtartama
legfeljebb 1 év lehet.
(3)	Az (1) bekezdés e) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama 6 hónaptól 2 évig terjedhet.
148.	§ (1) Fegyelemsértés elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkört
gyakorló köteles a fegyelmi eljárást határozattal megindítani.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi eljárás elrendelése mellőzhető, ha a fegyelemsértés
olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását, a szolgálati rendhez
való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is
elégséges. A figyelmeztetést határozatba kell foglalni.
(3)	Amennyiben a figyelmeztetés alkalmazását megalapozó körülmények a fegyelmi eljárás
elrendelését követően állapíthatók meg, a (2) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a fenyítés kiszabása mellőzhető.
(4)	Az állomány tagja a közléstől számított 8 munkanapon belül kifogással élhet, ha a
figyelmeztetést nem fogadja el. A kifogásról való tudomásszerzést követően a (2) bekezdés
esetén a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani, a (3) bekezdés esetén a fegyelmi
eljárást haladéktalanul folytatni kell.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kifogás benyújtására irányadó határidő jogvesztő.
149.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fenyítést
fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül egyszerűsített eljárásban is kiszabhatja, amennyiben
a)	a tényállás egyszerű megítélésű,
b)	kisebb tárgyi súlyú,
c)	a fegyelemsértést az állomány tagja írásban beismerte és
d)	az állomány tagja a fegyelmi eljárás lefolytatásáról írásban lemond.
62
(2)	A 148. § (1) bekezdést az egyszerűsített eljárás során is alkalmazni kell. Az egyszerűsített
eljárás során a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy köteles az
állomány tagját meghallgatni.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló a fenyítést a 154. § szerint szabja ki.
150.	§ (1) Egy fegyelmi eljárásban bírálható el
a)	az állomány több tagja által együttesen, egy időben elkövetett kötelezettségszegés, ha
azok tárgya azonos,
b)	az állomány tagja által elkövetett további, a fegyelmi eljárás során felderített
kötelezettségszegés,
c)	az a fegyelemsértés, amely kapcsolódik a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló
kötelezettségszegéshez vagy az eljárás alá vont személyhez.
(2)	Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a határozatokat személyenként kell meghozni.
151.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha
a)	az állomány tagja tartós távolléte, vagy egészségi állapota miatt önhibáján kívüli okból
az eljárási cselekményben nem tud részt venni, illetve az eljárási jogait nem tudja gyakorolni,
b)	a kötelezettségszegés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, melynek eldöntése
bíróság, más hatóság, honvédségi szervezet vagy szakértő hatáskörébe tartozik.
(2)	Az eljárás felfüggesztése
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnéséig,
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig vagy a
szakvélemény elkészítéséig
tart. Az eljárás felfüggesztésének időtartama a fegyelmi eljárás lefolytatására miniszteri
rendeletben előírt határidőbe nem számít be.
152.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából
határozattal felfüggeszti, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a szolgálattól való távol
tartása indokolt. E körülmények fennállása esetén a szolgálati beosztásból felfüggesztés
szabályai alkalmazhatók a rendelkezési állomány tagjával szemben is.
(2)	Az állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagja
a)	szolgálati beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja,
b)	szolgálati fegyverét és a szolgálati okmányait köteles leadni,
c)	honvédségi szervezet területére csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével
léphet be,
d)	egyenruháját nem viselheti, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztés
alapjául szolgáló fegyelemsértésre tekintettel annak viselését írásban megtiltotta,
e)	távolléti díjra a 131. § szerint jogosult, és
f)	egészségügyi szabadságra nem jogosult.
(3)	A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés
a)	legfeljebb az első fokú határozat kihirdetéséig,
b)	a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabása esetén az eljárás
jogerős befejezéséig
tart. A szolgálati beosztásból való felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak
indokai megszűntek.
(4)	A (3) bekezdés a) pontja esetén a felfüggesztés legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig
meghosszabbítható.
153.	§ A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha
a)	annak tartama alatt az állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik,
63
b)	a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,
c)	a kötelezettségszegést nem az állomány eljárás alá vont tagja követte el,
d)	a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést az
állomány eljárás alá vont tagja követte el,
e)	a 146. § (1) bekezdés a), c)-e) pontjában meghatározott ok áll fenn,
f)	a munkáltatói jogkört gyakorló figyelmeztetést alkalmaz, és a kifogás benyújtására
nyitva álló határidő eredménytelenül eltelt, vagy
g)	a 151. § (1) bekezdés b) pontja kivételével, ha az ügyben bíróság előtt vagy más
hatóságnál eljárás indult.
154.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a 147. § (1) bekezdése szerinti fenyítést
határozatban szabja ki.
(2)	A fenyítést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a fegyelemsértés súlyához és jellegéhez,
a honvédségi szervezet fegyelmére gyakorolt hatásához, továbbá a miniszteri rendeletben
meghatározott egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló
a 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fenyítést szab ki, annak mértékét a 155. §
figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
(3)	Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fenyítés nem szabható ki.
(4)	A 150. § (1) bekezdés b) pontja esetén csak egy fenyítés szabható ki.
(5)	A fenyítés kiszabásáról szóló jogerős határozatot miniszteri rendeletben meghatározott
módon ki kell hirdetni.
155.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló 147. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti
fenyítés végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre határozatban felfüggesztheti, ha alaposan
feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.
(2)	Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben
nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt az állomány tagja újabb kötelezettségszegést követ
el, vele szemben a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.
(3)	A (2) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha az újabb fegyelmi eljárás a 147. § (1)
bekezdésf) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabásával zárult.
156.	§ (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt az állomány fenyített tagja a
jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. Az állomány fenyített tagja
a)	magasabb rendfokozatba nem nevezhető ki, nem léptethető elő,
b)	magasabb beosztásba nem nevezhető ki,
c)	elismerésben, pénzjutalomban nem részesíthető,
d)	a 42. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem vezényelhető,
e)	miniszteri rendelet a 140. § (2) bekezdés g) illetve k) pontja szerinti juttatásokra való
jogosultságát korlátozhatja vagy kizárhatja, és
f)	miniszteri rendelet a 42. § (2) bekezdés f) pontja szerinti vezénylését és annak
meghosszabbítását a külföldi szolgálat jellegére tekintettel kizárhatja.
(2)	Az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll a fenyítés végrehajtásának befejezéséig, és azt
követően
a)	feddés esetén 2 hónapig,
b)	megrovás esetén 4 hónapig,
c)	szigorú megrovás vagy beosztási illetmény csökkentése esetén 8 hónapig,
d)	kötelező várakozási idő meghosszabbítása esetén 1 évig,
e)	szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás esetén 5 évig.
(3)	Az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll a 155. § szerinti felfüggesztés időtartama alatt
is.
64
(4)	Az állomány fenyített tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a (2) vagy (3) bekezdés
szerinti időtartam eltelt.
(5)	A (2) bekezdés a)-d) pontja és a (3) bekezdés szerinti időtartam eltelte előtt a munkáltatói
jogkör gyakorlójó mentesítheti az állomány fenyített tagját, ha a fenyítés jogerős kiszabását
követően átlagon felüli teljesítményt nyújtott, vagy példamutató magatartást tanúsított,
feltéve, hogy a (2) bekezdés a)-d) pontja vagy a (3) bekezdés szerinti időtartamnak legalább a
fele eltelt. A mentesítés tényét határozatba kell foglalni.
(6)	A 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés esetén a (2) bekezdés e) pontja
szerinti időtartam letelte előtt a mentesítés kizárt.
88.	A feljelentési és az áttételi kötelezettség
157.	§ (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás során megállapítja, hogy az
eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés bűncselekmény, a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a
továbbiakban: Szabálysértési tv.) szerint fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés
vagy szabályszegés megállapítására alkalmas, köteles feljelentést tenni.
(2)	A fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés, vagy bűncselekmény esetén, ha az
állomány tagjának szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás jogerős befejezése előtt megszűnt, de
az elévülés még nem következett be, az ügyet haladéktalanul át kell tenni az elbírálásra
hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.
89.	A szabályszegésekhez kapcsolódó rendelkezések
158.	§ Ha az állomány tagjával szemben az általa szolgálati helyen, vagy szolgálattal
összefüggésben elkövetett, a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó,
közigazgatási bírsággal sújtandó közúti közlekedési szabályszegés miatt pénzbírság kerül
kiszabásra, az állomány tagja köteles erről a munkáltatói jogkört gyakorlónak jelentést tenni.
90.	A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések
159.	§ (1) A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre a fegyelmi eljárás szabályait a
(2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Nem fenyíthető az állomány tagja a Btk. 15. § f) pontja esetén sem.
(3)	Az elévülés időtartamát a Szabálysértési tv. határozza meg.
(4)	Fenyítésként határozatban pénzbírság is kiszabható. A pénzbírság mértéke nem haladhatja
meg a Szabálysértési tv.-ben meghatározott legmagasabb összeget. A pénzbírság végrehajtása
legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggeszthető. A pénzbírság végrehajtásáig, és azt követő 1 év
időtartamban az állomány tagja fenyítés hatálya alatt áll.
(5)	Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan
megállapítható, vagy az állomány tagja a szabálysértést beismerte, a 149. § szerinti
egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak azzal, hogy fenyítésként a (4) bekezdés
szerinti fenyítés szabható ki.
(6)	Nem alkalmazható a 146. § (2) és (3) bekezdése.
91.	A fegyelmi eljárásban elbírálható katonai vétségre vonatkozó külön rendelkezések
160.	§ (1) Ha a katonai vétség miatt a büntetőeljárásról szóló törvény szerint a büntetés célja
fenyítéssel is elérhető, a fegyelmi eljárást a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell
lefolytatni.
65
(2)	Bűncselekményt megvalósító fegyelemsértés esetén nem indítható eljárás, ha az a Btk.
szerint elévült, vagy ha az állomány tagjának büntetőeljárásba gyanúsítottkénti bevonásáról
történő munkáltatói tudomásszerzést követően 3 hónap eltelt.
(3)	Fenyítésként határozatban a 147. § (1) bekezdés szerinti fenyítés vagy pénzbüntetés
szabható ki. A pénzbüntetés legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege
kétszázezer forint. A pénzbüntetés végrehajtása legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggeszthető. A
pénzbüntetés végrehajtásáig, és azt követő 1 év időtartamban az állomány tagja fenyítés
hatálya alatt áll.
(4)	Nem alkalmazható a 146. § (2) és (3) bekezdése, a 148. § (2)-(5) bekezdése, a 149. §,
továbbá a 153. § f) pontja.
92.	A büntetőeljáráshoz kapcsolódó rendelkezések
161.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját szolgálati beosztásából
határozattal felfüggeszti, ha az állomány tagja ellen büntetőeljárás indul, és a terhére rótt
bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy
veszélyezteti, vagy a szolgálattól való távol tartása indokolt.
(2)	A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés legfeljebb az első fokú bírósági határozat
kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős
befejezéséig tart.
(3)	Az állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagjára a 152. § (2) bekezdését
alkalmazni kell.
93.	A katonai szolgálatra való méltatlanság
162.	§ (1) A katonai szolgálatra méltatlan az,
a)	akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a Btk. 132. § (1)
bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését tölti,
b)	akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, és előzetesen nem
mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, vagy
c)	aki magatartásával a Honvédség iránti közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti,
és emiatt nem várható el, hogy a Honvédség a szolgálati viszonyát fenntartsa.
(2)	A miniszter az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától
eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg, és a büntetőeljárásban
megállapított tények alapján az állomány tagja által elkövetett cselekmény a Honvédség iránti
közbizalom fenntartását nem veszélyezteti.
163.	§ (1) A 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítására a fegyelmi
eljárás szabályait a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló
a)	határozatban méltatlansági eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján
megalapozottan feltételezhető, hogy az állomány tagja által elkövetett cselekmény alkalmas
lehet a 162. § (1) bekezdés c) pontján alapuló méltatlanság megállapítására, vagy
b)	a tudomására jutott tények alapján külön eljárás nélkül állapítja meg a méltatlanságot,
ha ehhez az állomány tagja írásban hozzájárul.
(3)	Tettenérés vagy írásbeli beismerés esetén a 151. § (1) bekezdése nem alkalmazható. A
méltatlansági eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás folytatásáról a méltatlansági bizottság
üléséig a munkáltatói jogkört gyakorló, azt követően a méltatlansági bizottság dönt.
66
(4)	Meg kell szüntetni a méltatlansági eljárást akkor is, ha az eljárás alapjául szolgáló
cselekmény nem eredményezi a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos
veszélyeztetését.
(5)	A méltatlanságot megállapító határozat ellen az állomány tagja fellebbezést nyújthat be. A
méltatlansági eljárás során hozott jognyilatkozatok csak a méltatlanságot megállapító
határozat ellen benyújtott fellebbezésben sérelmezhetők. A fellebbezés benyújtásának a
szolgálati viszony megszűnésére nincs halasztó hatálya.
(6)	Az (5) bekezdéstől eltérően a tábornok méltatlanságának megállapítására a 187. §-t kell
alkalmazni.
(7)	A méltatlanság megállapítása esetén az állomány tagja egyenruha-viselésre nem jogosult,
rendfokozatát nem használhatja.
(8)	Nem alkalmazható a 145. § (1) bekezdése, a 147-150. §, a 152. § (3) bekezdés b) pontja,
és (4) bekezdése, a 153. § f) és g) pontja, továbbá a 154-156. §. A 145. § (3) bekezdésének
alkalmazása során miniszteri rendelet a méltatlansági eljárásra eltérő szabályokat állapíthat
meg.
XIV.	Fejezet
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
94.	Az állomány tagjának kártérítési felelőssége
164.	§ (1) Ha az állomány tagja nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában
elvárható, a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének megszegésével okozott kárért
kártérítési felelősséggel tartozik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét és mértékét,
valamint az okozati összefüggést a Honvédségnek kell bizonyítania.
165.	§ (1) A kártérítés mértéke a károkozó 2 havi alapilletményét, vezetői pótlékra jogosító
beosztásban lévő károkozó esetén 4 havi alapilletményét nem haladhatja meg.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a károkozó 4 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő
károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha a kárt
a)	a Honvédség gazdálkodására, személyügyi tevékenységére, az illetmény-besorolásra,
az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
b)	az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével, vagy
c)	hatósági jogkör gyakorlása során a jogszabályok megsértésével
okozta.
(3)	A (2) bekezdés szerint felel a parancsot vagy az utasítást adó azért a kárért, amely a Hvt.
51.	§ (2) bekezdésével összefüggésben keletkezett.
(4)	Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a
károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
(5)	Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a Honvédség vétkes magatartása okozott, vagy
amely abból származott, hogy a Honvédség kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(6)	A Honvédség vétkes magatartásának kell tekinteni különösen, ha a kár az állomány
tagjának előzetes figyelemfelhívása ellenére a Hvt. 51. § (2) bekezdése szerinti parancs vagy
utasítás végrehajtásából keletkezett.
166.	§ (1) Az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a
visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett
hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
67
(2)	Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan
külső ok idézte elő, vagy a Honvédség a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
(3)	Az állomány tagját az (1) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a
dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolognak az
állomány több tagja részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy
elismervényt valamennyi átvevőnek alá kell írnia. Az állomány tagja meghatalmazhatja az
átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.
(4)	A pénztárost, a pénzkezelőt vagy az értékkezelőt a (3) bekezdés szerinti jegyzék vagy
elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy
tekintetében.
(5)	Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és
mértékét a Honvédségnek kell bizonyítania.
(6)	Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, az állomány
tagja mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
általában elvárható.
167.	§ (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, a kárért
a)	vétkességük arányában,
b)	ha az a) pont szerint nem állapítható meg, közrehatásuk arányában
c)	ha az a) és a b) pont szerint nem állapítható meg, egyenlő arányban
felelnek.
(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.
168.	§ (1) A károkozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges,
vagy a Honvédség azt alapos okból nem kívánja, köteles a Honvédség vagyoni és nem
vagyoni kárát megtéríteni.
(2)	Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a Honvédség vagyonában beállott
értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell
megtéríteni, amely a Honvédséget ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy
kiküszöböléséhez szükséges.
(3)	A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való
megtérítését indokolják.
(4)	A kár összegének meghatározásánál
a)	a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást, és a kijavítás ellenére még
fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,
b)	ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, vagy, ha nincs meg, a
károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell
- az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.
95.	Az állomány tagját terhelő kártérítési felelősség megállapítása
169.	§ (1) A kártérítési felelősséget a munkáltatói jogkört gyakorló kártérítési eljárásban vagy
egyszerűsített eljárásban kötelezvénnyel állapítja meg.
(2)	Egyszerűsített eljárásnak akkor van helye, ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés
jogalapját és mértékét elismeri, és a kár nem haladja meg az illetményalap összegének
háromszorosát. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak
minősül.
(3)	A kártérítési eljárás és az egyszerűsített eljárás rendjét, a kártérítés utólagos
mérsékelésére, végrehajtásának elhalasztására, és a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó
szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.
68
96. A kár leírása és törlése
170 . § (1) Leírással kell rendezni
a)	a tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét,
b)	a kárt, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen,
vagy az eljárás lefolytatását miniszteri rendelet kizárja,
c)	a kárt, ha a kártérítési eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló a miniszteri rendelet
szerint megszüntette.
(2)	A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget törléssel kell rendezni.
(3)	A kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogköröket miniszteri rendelet a
vezetési szintektől és a kár összegétől függően differenciáltan szabályozza.
97. Felelősség a leltárhiányért
171.	§ (1) A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (a
továbbiakban: leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi
csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét,
amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható
el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a munkáltatói jogkört gyakorló
határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, és a kezeléssel járó
veszteség változó mértékben is megállapítható. A leltárhiányért fennálló felelősségre a 164-
170.	§-t a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az állomány tagja vétkességére való tekintet nélkül felel a leltárhiányért, ha
a)	kinevezési okmánya szerint munkaköri feladata a leltári készlet kezelése,
b)	kinevezési okmánya mellékletét képező munkaköri leírása tartalmazza a leltárhiányért
való felelősség megnevezését és mértékét, valamint a leltári készletnek azt a körét, amelyért
felelősséggel tartozik,
c)	a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént, és
d)	a leltárhiányt leltározási szabályzatban meghatározott leltározási rend szerint
lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.
(3)	Leltárfelelősségi megállapodás köthető az állomány azon tagjával, akinek nem munkaköri
feladata a leltári készlet kezelése. Az állomány leltárfelelősségi megállapodást kötött tagja
vétkességére való tekintet nélkül felel a leltárhiányért, ha
a)	a leltárfelelősségi megállapodás tartalmazza a leltárhiányért való felelősség
megnevezését és mértékét, valamint a leltári készletnek azt a körét, amelyért felelősséggel
tartozik, és
b)	fennállnak a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti körülmények.
(4)	Az állomány tagja a teljes leltárhiányért felel, ha a leltári készletet állandóan egyedül
kezeli. E körülményt a kinevezési okmány mellékletét képező munkaköri leírásban és a
leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell.
(5)	A (4) bekezdés hiányában a kinevezés, illetve leltárfelelősségi megállapodás alapján leltári
készletet kezelők a leltárhiányért alapilletményük arányában felelnek.
(6)	A leltárhiánnyal összefüggő kártérítési igény érvényesítésére, valamint a leltárhiányért
fennálló felelősség helyébe lépő általános szabályok szerinti kártérítési felelősség
megállapítására irányadó határidőket miniszteri rendelet határozza meg.
98.	A Honvédség kártérítési felelőssége
69
172.	§ (1) A Honvédség vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért,
amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.
(2)	Mentesül a Honvédség a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül
eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
(3)	Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet az állomány tagjának vétkes
magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy az állomány tagja a kárenyhítési
kötelezettségének nem tett eleget.
(4)	A Honvédséggel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása
során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt kárigényt
érvényesítő közeli hozzátartozó is.
(5)	Az állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati
összefüggésben keletkezett. A szolgálati viszony körébe tartoznak különösen a Honvédség
feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés
és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok. Ha az
állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e
körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.
(6)	A Honvédség az (1) bekezdés szerint felel az állomány tagja által a szolgálati helyre bevitt
tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltatói jogkört gyakorló előírhatja a
szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A
munkába járáshoz vagy a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltatói
jogkört gyakorló engedélyével vihetők be a honvédségi szervezethez. E szabályok megsértése
esetén a Honvédség a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.
(7)	A Honvédség az (1) bekezdés szerint felel a kárért,
a)	ha az olyan betegség következménye, amely a szolgálat teljesítésével összefüggésben
keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggésben súlyosbodott, vagy
b)	ha az olyan baleset következménye, amely a szolgálat teljesítésével összefüggésben
következett be.
(8)	A (7) bekezdéstől eltérően a Honvédség vétkessége esetén felel a kárért, ha
a)	a (7) bekezdésen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett,
b)	az igazgatási, a személyügyi, a szervezési és a belső szabályozási tevékenység
következménye, vagy
c)	az állomány tagjának nem kötelezően elrendelt sporttevékenységéből származik.
173.	§ (1) A Honvédség a 172. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni az állomány
tagjának
a)	elmaradt jövedelmét,
b)	dologi és nem vagyoni kárát, valamint
c)	a sérelemmel, és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni
a)	a szolgálati viszony körében az elmaradt illetményt és azon rendszeres juttatások
pénzbeli értékét, amelyekre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján az illetményén felül
jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe
vette,
b)	a szolgálati viszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb
rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet,
c)	azt a jövőbeni változást, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével
előre számolni lehet.
(3)	A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés
megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni. A dologi kár összegét az
avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése
70
nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni. Ha a károsult dolog
j ellege lehetővé teszi, a Honvédség a kárt természetben téríti meg.
(4)	Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet az állomány tagja a sérelemből eredő jelentős
fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.
(5)	Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak
szolgálatteljesítés esetén járnak, így különösen az élelmezés, a munka- és védőruha-ellátás,
továbbá a költségtérítés címén járó összeget.
174.	§ (1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának a
károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.
(2) Ha a károkozással összefüggésben az állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az
(1)	bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet,
amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja, figyelembe
véve a tényleges, és az elvárhatóan elérhető jövedelmét is.
175.	§ (1) A kártérítés összegének kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni
a)	a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott
ellátást, és
b)	azt a pénzösszeget,
ba)	amelyet a károsult a munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben
elvárhatóan megkereshetett volna,
bb)	amelyhez a károsult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,
bc)	amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott
hozzá, és
bd)	amelyhez a károsult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.
(2)	Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani
akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója
tartását, vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(3)	Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a Honvédség olyan
összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására
alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.
176.	§ (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni
a)	az illetmény és a betegség idejére járó távolléti díj,
b)	az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint
c)	az illetmény és a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági
ellátás vagy a rehabilitációs ellátás
különbözetének megtérítése iránti igényt.
(2)	Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb
elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények
esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(3)	Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a)	a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,
b)	attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés,
egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó károsodásra,
c)	a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás vagy a
rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától kezdődik.
(4)	Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a
jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, és a Honvédség a 177. § (1)
71
bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre
visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.
99.	A Honvédség felelősségének megállapítása
177.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15
napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A munkáltatói jogkört
gyakorló a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt a
károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról.
(2)	A kártérítési eljárás rendjét, a kártérítésre irányuló igény elbírálására jogosult honvédségi
szervezetet, a szolgálati betegségek körét a miniszter rendeletben határozza meg.
(3)	Ha a kártérítés megállapítását követően a károsult körülményeiben lényeges változás
következik be, a megállapított kártérítés módosítását a károsult vagy a miniszter által
rendeletben kijelölt honvédségi szervezet is kezdeményezheti.
(4)	A Honvédség az állomány kártérítésre jogosult tagjától, vagy annak közeli
hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente
igazolást kérhet.
178.	§ A hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a
hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy súlyosbodott
betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálása során a 13. §-t, a 172-177.§-t és a 182-186.
§-t megfelelően alkalmazni kell.
XV.	Fejezet
KÉRELEM ÉS JOGORVOSLATOK
100. A kérelem
179.	§ (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonnyal összefüggő ügyekben írásban -
szolgálati út betartásával - a munkáltatói jogkört gyakorlóhoz kérelmet terjeszthet elő.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdés alapján a kérelem kézhezvételét követő 30
napon belül intézkedni köteles, melyről a kérelmezőt 15 napon belül tájékoztatja.
101.	A szolgálati panasz
180.	§ (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja a munkáltatói jogkört
gyakorló jognyilatkozatával szemben szolgálati panaszt terjeszthet elő.
(2)	A szolgálati panasz a jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül, de legfeljebb a
meghozatalától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül nyújtható be - a szolgálati út
betartásával - a jognyilatkozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz. A jognyilatkozatot
hozó munkáltatói jogkört gyakorló
a)	ha a szolgálati panasznak helyt ad, azt a kézhezvételtől számított 30 napon belül,
indokolással ellátva elbírálja,
b)	ha a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, azt a kézhezvételtől számított 30
napon belül az ügy összes iratával és az indokolással együtt felterjeszti a szolgálati panasz
elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorlóhoz, és erről az állomány tagját írásban
értesíti.
(3)	Miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában a szolgálati panasz elbírálására jogosult
munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon
72
belül indokolt határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. A
határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható.
181.	§ (1) Ha a szolgálati panasz elbírálásához olyan adat szükséges, amely nem áll a
Honvédség rendelkezésére, akkor a szolgálati panasz elbírálására jogosult munkáltatói jogkört
gyakorló 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel az állomány tagját. A
határidő indokolt esetben, egy alkalommal, 15 nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás
időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele. A szolgálati panaszt el kell utasítani, ha
az állomány tagja annak meghosszabbítását nem kérte, és a hiánypótlásra nyitva álló határidő
eredménytelenül telt el.
(2)	Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szolgálati panasz jogerős elbírálásáig a
megtámadott jognyilatkozat nem hajtható végre.
(3)	A szolgálati panasz jogának gyakorlása nem korlátozható, az állomány tagját a szolgálati
panasz megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos
fegyelemsértést, szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg. A szolgálati panaszra
vonatkozó szabályok nem érintik a más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását.
102.	A fellebbezés
182.	§ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja az első fokú határozat
ellen a közléstől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be. Fellebbezésnek
kell tekinteni - elnevezésére tekintet nélkül - minden olyan beadványt, amelyben az állomány
tagja a munkáltatói jogkört gyakorló határozatát sérelmezi, vagy annak megváltoztatását kéri,
kivéve, ha kérelme a határozat érdemi rendelkezését nem érintő kijavításra vagy kiegészítésre
irányul.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően
a)	a fegyelmi eljárás során hozott első fokú határozat ellen a közléstől számított 8 napon
belül nyújtható be fellebbezés,
b)	az állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében
hozott első fokú határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.
(3)	Nincs helye fellebbezésnek
a)	a miniszter által hozott határozat ellen,
b)	a fegyelmi eljárás során a 153. § f) pontja szerinti határozat ellen, ha a kifogás
benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül eltelt.
(4)	A fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosultnak címezve az első fokú határozatot
hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására nyitva álló
határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha azt az állomány tagja határidőn belül nem a
határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlóhoz nyújtja be azzal, hogy a fellebbezést
haladéktalanul át kell tenni a határozatot meghozóhoz.
183.	§ (1) A határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló a határozatot
a)	kérelemre a név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja,
vagy kicseréli,
b)	hivatalból vagy kérelemre kiegészíti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem
határozott.
(2)	A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell
jegyezni, és közölni kell az állomány tagjával.
184.	§ (1) A határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorló a fellebbezést 30 napon belül
bírálja el. A határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
73
(2)	Az első fokú határozatot hozó a fellebbezés alapján
a)	a fellebbezést az ügy irataival együtt felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosulthoz,
b)	a határozatot módosítja, vagy
c)	a határozatot visszavonja, és új határozatot hoz.
(3)	A fellebbezés elbírálásáig az első fokú határozat nem hajtható végre.
(4)	A (3) bekezdéstől eltérően a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a 152. § és a 163. § (5)
bekezdés szerinti határozat végrehajtására.
185.	§ (1) A fellebbezés elbírálására jogosult
a)	az első fokú határozatot helyben hagyja, és a fellebbezést elutasítja,
b)	az első fokú határozatot megváltoztathatja,
c)	az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú határozatot hozót új
eljárás lefolytatására utasítja vagy
d)	az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.
(2)	Az (1) bekezdés c) pont szerinti másodfokú határozatnak tartalmaznia kell a hatályon
kívül helyezés okát, továbbá a megismételt eljárásra vonatkozó utasításokat.
(3)	A fegyelmi eljárás során az (1) bekezdés b) pontja szerinti másodfokú határozatban a
fenyítés mértéke nem súlyosbítható.
(4)	A fellebbezés elbírálására jogosult a másodfokú határozat egy példányát megküldi az első
fokú határozatot hozó munkáltatói jogkört gyakorlónak és az állomány eljárás alá vont
tagjának.
103.	A bírósági út
186.	§ (1) Az állomány tagja 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül
bírósághoz fordulhat, ha
a)	a sérelmezett jognyilatkozattal összefüggésben a szolgálati panaszhoz vagy a
fellebbezéshez való jogát kimerítette,
b)	a sérelmezett jognyilatkozattal kapcsolatban szolgálati panaszát vagy fellebbezését az
arra jogosult határidőn belül nem bírálta el,
c)	a sérelmezett munkáltatói döntést a miniszter hozta, vagy
d)	a Honvédség által kibocsátott fizetési felszólítást sérelmesnek tartja.
(2)	Az állomány eljárás alá vont tagja a kereset benyújtását és annak visszavonását
haladéktalanul köteles jelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak.
(3)	A Honvédség a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz
fordulhat, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a kártérítési eljárás jogerős befejezése
előtt megszűnik.
(4)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - azt a honvédségi szervezetet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet
előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát
teljesítette.
187.	§ (1) A miniszter tábornokok szolgálati viszonyának megszűnésére, megszüntetésére, és
a nyugállományú tábornok egyenruha-viselési és rendfokozat-használati méltatlanságának
megállapítására vonatkozó előterjesztési javaslatát haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.
(2)	A tábornok az előterjesztési javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napos
jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, melyet a miniszternek köteles írásban
jelenteni. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig a tábornokot rendelkezési
állományba kell helyezni, és tartani.
74
(3)	A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztési javaslat nem terjeszthető a köztársasági
elnök elé.
104. A jogerő és a végrehajthatóság
188.	§ (1) A jognyilatkozat jogerős és végrehajtható, ha
a)	az állomány tagja a jogorvoslati jogáról írásban lemond, a lemondás napján,
b)	a jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő a jogorvoslat érvényesítése nélkül telt
el, a határidő elteltét követő napon,
c)	az állomány tagja a jogorvoslati kérelmét írásban visszavonta, a visszavonás napján,
vagy
d)	a bíróság a keresetet jogerősen elbírálta, a jogerő beállta napján.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a jogerőre emelkedett határozatot hozó a jogerőt és a
határozat végrehajthatóságát a határozat eredeti példányára vezetett záradékkal tanúsítja,
amelyben feltünteti a jogerő és a végrehajthatóság napját.
105.	A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei
189.	§ (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a Honvédség az állomány tagjának szolgálati
viszonyát jogellenesen szüntette meg, a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott
határozatot az (5) vagy a (6) bekezdés szerint hatályon kívül helyezi, és a (2) vagy a (3)
bekezdés szerint rendelkezik az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatásról
vagy mellőzi azt.
(2)	Az állomány tagja abban az esetben kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő
továbbfoglalkoztatását, ha
a)	a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a felmentési
védelembe ütközik, vagy a Honvédség megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó
rendelkezéseket,
b)	a Honvédség a választott szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyát a 29. § (1)
bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,
c)	a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a lefokozás és a
szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítés nem áll arányban az elkövetett
fegyelemsértés súlyával,
d)	a méltatlanság nem áll fenn,
e)	a szolgálati viszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,
vagy
f)	az állomány tagja a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését
vagy erre irányuló jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
(3)	A Honvédség kérelmére a bíróság mellőzi az állomány tagjának eredeti szolgálati
beosztásba történő visszahelyezését, feltéve, ha a továbbfoglalkoztatás a Honvédségtől nem
várható el, így különösen, ha
a)	az állomány tagjának szolgálati beosztása megszűnt,
b)	az állomány tagjának szolgálati beosztását betöltötték,
c)	a honvédségi szervezetnél létszámcsökkentést hajtottak végre az ítélet jogerőssé
válásáig, vagy
d)	a honvédségi szervezetnél nincs betöltetlen megfelelő szolgálati beosztás.
(4)	A szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése
esetén meg kell téríteni az állomány tagjának elmaradt illetményét és egyéb járandóságait,
továbbá a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is.
Nem kell megtéríteni az illetménynek és az egyéb járandóságnak, valamint a kárnak azt a
75
részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A
kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha az állomány tagja az állami
foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése
érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, vagy az e szerv által felajánlott - a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabályban foglalt
feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja. A bíróság a kellő gondosság
elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, és a kár megtérítésével
kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.
(5)	Ha a szolgálati viszony (2) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése
esetén az állomány tagja az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést nem kéri
vagy azt a bíróság mellőzi, a szolgálati viszony a jogellenességet megállapító határozat
jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor - a (4) bekezdésben foglaltakon felül - a
bíróság a Honvédséget - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak
következményei súlyának mérlegelésével - az állomány tagja legalább 2, legfeljebb 12 havi
illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(6)	Ha a szolgálati viszonyt nem a (2) bekezdésben foglalt módon szüntették meg
jogellenesen, a szolgálati viszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban
megszűnik, de az állomány tagja részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a
jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább 2, legfeljebb 24
havi illetményének megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.
(7)	A bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy az állomány tagja
mennyiben tett eleget a (4) bekezdésben foglalt kárenyhítési kötelezettségének.
190.	§ (1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyát nem az e törvényben előírtak
szerint szünteti meg, köteles a Honvédség részére a lemondási időre járó illetményének
megfelelő összeget megfizetni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a
szerződéses állomány tagja szünteti meg szolgálati viszonyát jogellenesen. Ha azonban a
vállalt szerződéses szolgálati viszonyból hátralévő időtartam rövidebb 2 hónapnál, a
Honvédség csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.
(3)	A Honvédség jogosult az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó
kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen azonban nem haladhatják meg az állomány tagja
12 havi illetményének összegét.
(4)	A Honvédség az (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére az
állomány tagja által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
XVI.	Fejezet
A KNBSZ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
106.	Általános rendelkezések
191.	§ (1) A KNBSZ hivatásos állományú tagjára e törvény állomány tagjára vonatkozó
rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2)	Nem alkalmazható a 28. § (7) bekezdése, a 87. § (4) bekezdés b) pontja, és a 162-163. §.
107.	A II. és a III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
192.	§ (1) A hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági érdek elsődlegessége alapján
teljesíti szolgálatát. A hivatásos állomány tagjával szemben elvárás a kifogástalan életvitel.
(2)	A hivatásos állomány tagja jognyilatkozatot csak személyesen tehet.
76
(3)	A hivatásos állomány tagja
a)	a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát
köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni, aki a részvételt
megtilthatja,
b)	a külföldre utazásának tervezett időpontját és útvonalát, az utazás célját és útitársait, a
külföldi tartózkodási helyét, a hazatérésének várható időpontját az utazás megkezdését
megelőzően legalább 10 nappal a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban
bejelenteni,
c)	a b) ponttól eltérően a NATO és az EU tagállamaiba utazást legkésőbb az utazás
megkezdését megelőző napon a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles írásban bejelenteni,
d)	köteles a munkáltatói jogkört gyakorlónak írásban bejelenteni
da)	a külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel
létesített, fenntartott kapcsolatát,
db)	a vele egy lakó-, vagy tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében beállott
változást,
dc)	hazai, és külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi számláját,
dd)	egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan és ingóság megszerzését,
de)	a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét a munkáltatói jogkört gyakorló által elrendelt
időszakban és
df)	a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását.
(4)	A (3) bekezdés b) és c) pontja esetén a munkáltatói jogkört gyakorló a külföldre utazást
szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja vagy megtilthatja. Rendkívül
indokolt esetben a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőktől el lehet térni.
(5)	A 21. § (2) bekezdésén túl nem engedélyezhető a rendezvény, ha a KNBSZ iránti
közbizalom megingatására alkalmas, vagy a KNBSZ feladataival ellentétes célra irányul.
108.	A IV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
193.	§ (1) Szakszervezetet a KNBSZ hivatásos állományú tagjainak egyharmada alapító
tagként létesíthet, és kizárólag az így létrejött szakszervezetet illetik meg az e törvényben az
érdekképviseleti szervezetek részére biztosított jogosultságok. Az így létrejött
szakszervezeten kívül más érdekképviseleti szervezet a KNBSZ-nél nem működhet, és más
érdekképviseleti szervezethez a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat, annak tagja nem
lehet.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakszervezet érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhat.
(3)	Ahol a IV. Fejezet
a)	Honvédséget említ, azon a KNBSZ-t,
b)	szolgálati feladatot említ, azon a nemzetbiztonsági feladatot,
c)	szolgálati érdeket említ, azon a nemzetbiztonsági érdeket
is érteni kell.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti szakszervezetet véleményezési jog illeti meg a KNBSZ
költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és szociális
juttatásokkal, a lakásgazdálkodással, az egészségügyi ellátással, valamint a szolgálati és
munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.
109.	Az V., a VI. és a VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
194.	§ (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a
KNBSZ-nél. Ha a vezénylés szolgálati viszony létesítésével jár, a szolgálati viszonyt létesíteni
szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. §
77
előírásainak is. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól
eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg.
(2)	A szolgálatteljesítés feltétele a nemzetbiztonsági alkalmasság, a kifogástalan életvitel,
valamint a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása.
(3)	A poligráfos vizsgálatot a felvételi eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása, és a
nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A poligráfos vizsgálat
kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.
195.	§ (1) A KNBSZ-nél nem teljesíthet szolgálatot az,
a)	aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi
felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
aa)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított 12 évig,
ab)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évet el nem érő végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 10 évig,
ac)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben
felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított 8 évig,
ad)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított 5 évig,
ae)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén
a mentesítés beálltától számított 8 évig,
af)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított 5 évig,
ag)	gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított 3 évig,
b)	akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a
kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 3 évig,
c)	akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak
meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított 3 évig.
(2)	Az (1) bekezdéstől a munkáltatói jogkört gyakorló eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag
katonai bűncselekmény miatt került sor, és az eljárás a szolgálati feladatok törvényes,
befolyástól mentes ellátását nem veszélyezteti.
(3)	Az életvitel nem kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja
a)	nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, feltéve hogy a (2)
bekezdés alkalmazására nem került sor, vagy
b)	a hivatásos állomány tagja nem alkalmas szolgálati feladatainak törvényes, befolyástól
mentes ellátására.
(4)	A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti körülmények ellenőrzését bármikor
elrendelheti, ha a tudomására jutott adatokból megalapozottan lehet következtetni a (3)
bekezdés szerinti körülmények fennállására.
(5)	A hivatásos állomány tagja köteles a 6. melléklet szerinti adatlapot kitölteni, ahhoz a saját,
valamint a vele közös háztartásban élő felnőtt korú közeli hozzátartozójának a 7. melléklet
szerinti nyilatkozatát csatolni, és az adatok változását a munkáltatói jogkört gyakorlónak 8
napon belül bejelenteni.
(6)	A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről és befejezéséről nem kell
tájékoztatni, az ellenőrzés eredményét azonban közölni kell vele.
(7)	A (3) bekezdés b) pont alkalmazása során a munkáltatói jogkört gyakorló a hivatásos
állomány tagjának szolgálaton kívüli magatartását, a családi és a lakókörnyezeti kapcsolatait,
78
a vagyoni és a jövedelmi viszonyait, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal
gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatát mérlegelve dönt.
196.	§ (1) Fedőbeosztásban történő foglalkoztatás érdekében a főigazgató a miniszter
egyetértésével hivatásos szolgálati viszonyt létesíthet. Ebben az esetben legfeljebb 6 hónapig
terjedő próbaidő köthető ki, továbbá a miniszter a főigazgató javaslatára nemzetbiztonsági
érdekből a 40. § (2) bekezdésétől eltérhet.
(2)	A főigazgató a hivatásos állomány tagját fedőbeosztásba áthelyezheti. A szolgálati
feladatok befejezését követően, amennyiben a hivatásos állomány tagja részére a KNBSZ-nél
más megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, a hivatásos állomány tagja a 46. § (1)
bekezdés f) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető. A hivatásos állomány
fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére
a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.
(3)	A hivatásos állomány tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is
elláthatja, továbbá külső intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot. A
szolgálatteljesítést a főigazgató saját hatáskörben szabályozza.
197.	§ (1) A vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya - a
62. § (2) bekezdése és a 68. § kivételével - kizárólag az érintett kérelmére vagy a KNBSZ
főigazgatójának javaslatára szüntethető meg.
(2)	Meg kell szüntetni a hivatásos állomány tagjának vezénylését, ha nem felel meg a
nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a kifogástalan életvitel követelményének, valamint az
ezekhez szükséges biztonsági, illetve hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.
(3)	A fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú katonákra a fedőbeosztásuk alatt
fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén a 76. § rendelkezéseit alkalmazni kell, amennyiben
a megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati,
közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba.
110.	A VIII. és a IX. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
198.	§ (1) A 103. § (6) bekezdésétől eltérően a túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 400
óra.
(2)	Az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok fajtáit, rendeltetésüket és működésüket a
főigazgató határozza meg.
111.	A X. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
199.	§ (1) A főigazgató, valamint helyettese illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló
határozza meg azzal, hogy az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. A
főigazgató közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra
jogosult.
(2)	Az illetménykiegészítés mértékére a 124. § (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) és
b)	pontja az irányadó.
(3)	A hivatásos állomány tagjának
a)	beosztási illetménye 25 %-áig terjedő titkosszolgálati pótlék, és
b)	akciószolgálati pótlék
állapítható meg.
(4)	A (3) bekezdés a) pont szerinti pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és a hozzá
kapcsolódó pótlék mértékét a miniszter a KNBSZ állománytáblájában határozza meg. E
pótlék a szolgálati időpótlék számítása során nem vehető figyelembe.
79
(5)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,5 %-a.
(6)	A kiemelt idegennyelv-tudási pótlékra jogosító további idegen-nyelveket a főigazgató
határozza meg.
XVII.	Fejezet
A KÜLFÖLDI SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖN
SZABÁLYOK
112.	Általános rendelkezések
200.	§ A külföldi szolgálatot teljesítőkre a nemzetközi szerződéseket, a nemzetközi
megállapodásokat, a nemzetközi szervezet által kiadott szabályzatokat, a fogadó országnak a
külföldi fegyveres erők tagjaira is vonatkozó előírásait, az adott nemzetközi missziót
működtető nemzetközi szervezet által kiadott Egységes Műveleti Szabályokat, valamint e
törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
113. A III. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
201.	§ (1) A 18. § szerint a külföldi szolgálatot teljesítővel szemben a külföldi rendészeti
feladatot ellátó személy is eljárhat.
(2)	A külföldi szolgálatot teljesítő a műveleti területen köteles betartani a személyes
biztonságának megóvása vagy a halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása érdekében a
magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és
feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.
(3)	Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a
feladat teljesítését engedélyező közjogi döntést és a készenlét elrendelését követően a
szolgálati helye szerinti települést, illetve - amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével - a
lakóhelye szerinti települést csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével hagyhatj a el,
és utazhat külföldre.
(4)	Az állomány tagja választójogát külföldön a választási eljárásról szóló törvény szerint
gyakorolhatja.
114.	Az V. és a VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
202.	§ (1) A 32. § (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses
szolgálati viszony nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő
szolgálati feladat végrehajtására, továbbá a tartós külföldi szolgálat időtartamára létesített
szerződéses szolgálati viszonyra is.
(2)	Nem köthető ki próbaidő a nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, vagy
együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés esetén.
203.	§ (1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját külföldi szolgálat ellátására
vezényli. A munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményeit, feltételeit miniszteri
rendelet a külföldi szolgálat jellege, illetve időtartama szerint differenciáltan határozza meg.
(2)	Az állomány NKE-hez vezényelt tagja oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése
érdekében külföldi szolgálatra vezényelhető. Az NKE a külföldi szolgálat ellentételezését
saját költségvetése terhére kiegészítheti.
(3)	A külföldi szolgálatra történő kiválasztási eljárás során az önkéntesen jelentkezőket
előnyben kell részesíteni.
80
204.	§ (1) A vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.
(2)	Az állomány tagja - a külföldön történő alkalmazás kivételével - 24 hónapon belül
külföldi szolgálatra - több egymást követő vezénylés esetén összességében is - legfeljebb 12
hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell
telnie, kivéve, ha az ismételt vezénylésre az állomány tagjának kérelmére kerül sor.
(3)	Az 1 évet meg nem haladó külföldi szolgálatra vezénylés időtartama az 1 év elteltét
követően - az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül - egy
alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés,
utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.
(4)	A tartós külföldi szolgálat, valamint - időtartamától függetlenül - a békefenntartásban
való részvétel esetén a kiutazást megelőzően a munkáltatói jogkört gyakorló írásban
tájékoztatást nyújt a külföldi szolgálatot teljesítőnek a külföldi szolgálattal együtt járó sajátos
kötelezettségekről, és kapcsolódó juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és
igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri
rendelet határozza meg.
(5)	A külföldi szolgálatra vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló bármikor írásban
megszüntetheti. Ha a vezénylés megszüntetésének oka a külföldi szolgálatot teljesítőnek nem
felróható, a külföldi szolgálatra vezénylés soron kívüli megszüntetéséhez közvetlenül
kapcsolódó, számlával igazolt költségei megtérítésére jogosult. Ezen túl kártalanításnak nincs
helye.
115.	A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
205.	§ (1) A hivatásos állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja szolgálati viszonyáról a
műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt nem mondhat le.
(2)	Ha a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a külföldi szolgálatra vezénylés
ideje alatt jár le, a kiutazását megelőzően a felek a szerződését legalább a külföldi szolgálat
idejére módosítják.
(3)	Ha a (2) bekezdés alkalmazására előre nem látható körülmények miatt a kiutazást
megelőzően nem kerülhetett sor, a szerződés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítését
követő 30. napig meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha munkáltatói
jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a külföldi szolgálatot teljesítő kérelmére, különös
méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a vezénylést megszünteti, és a szolgálati
viszony 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnését megállapítja.
116.	A VIII. és a IX. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
206.	§ A külföldi szolgálatot teljesítő térítésmentes járványvédelmi ellátásként védőoltás és
egyéb vizsgálat, szükség esetén a karantén-rendelkezés tűrésére köteles.
207.	§ (1) Külföldi szolgálat esetén
a)	ha az állomány tagja hazai illetménye mellett más pénzbeli juttatásban is részesül, a
külszolgálat időtartamára a 94-97. §-tól, a 100-102. §-tól, a 103. § (6) és (7) bekezdésétől, a
104.	§-tól, a 105-107. §-tól miniszteri rendeletben el lehet térni,
b)	a külföldi szolgálat jellegére tekintettel a 112-113. §-tól miniszteri rendeletben el lehet
térni,
c)	a 114. § (1) bekezdés szerinti a szolgálatteljesítési idő-kedvezmény legkésőbb a
külföldi szolgálat befejezését követő 30 napon belül jár, és
d)	az állomány tagja 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után 1 nap pihenőidőre jogosult,
készenléti szolgálat után sem pihenőidőre, sem szabadnapra nem jogosult.
81
(2)	Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot teljesítő más ország területén eltöltött
heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, ha a külföldi szolgálatot teljesítő
hazai illetménye mellett más pénzbeli juttatásban részesül.
(3)	Ha munkaszüneti napon az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítő más ország területén
legalább 8 órában teljesít szolgálatot, 1 nap szabadnapra jogosult.
(4)	Az állomány tagja által külföldi szolgálat ideje alatt igénybe vett Egységes Műveleti
Szabályok szerinti műveleti szabadnapot a 109. § (1)-(4) bekezdés, és a 110. § szerinti
szabadság külföldi szolgálat idejével időarányos részébe be kell számítani. Az Egységes
Műveleti Szabályok szerinti műveleti szabadnap külföldi szolgálat ideje alatt igénybe nem
vett része a vezénylés megszűnését, megszüntetését követően nem adható ki.
117.	Az XI., a XX. és a XXI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
208.	§ (1) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja a
külföldi szolgálattal együtt járó többletköltségekhez való hozzájárulás céljából, a külföldi
szolgálat időtartamára, a szolgálatteljesítés körülményeitől - így különösen a fizikai és
pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól, továbbá a biztonsági helyzettől és a
veszélyesség mértékétől - függő összegű külszolgálati ellátmányra jogosult. Az
állomáshelyen kialakult, a kiküldött személyi biztonságát közvetlenül érintő válsághelyzet
esetén a miniszter a külszolgálati ellátmányon felül utasításban eseti jelleggel, határozott
időtartamra külön pótlékot állapíthat meg.
(2)	Miniszteri rendelet a külszolgálati ellátmány helyett az állomány ideiglenes külföldi
szolgálatot teljesítő tagjának külföldi napidíjat állapíthat meg. Az önként vállalt ideiglenes
külföldi szolgálat esetén az állomány tagja külföldi napidíjáról előzetesen írásban lemondhat.
(3)	A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.
(4)	A tartós külföldi szolgálatot teljesítő részére a külföldi szolgálata időtartama alatt
megállapítható illetményelemek körét és jogosultsági szabályait a miniszter rendeletben
határozza meg.
(5)	Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint megbízási díjra jogosult a külföldi
szolgálatot teljesítő, ha megbízására külföldi szolgálat alatt eredeti beosztása mellett kerül sor.
(6)	Az (1)-(4) bekezdés a hazai ösztöndíján felül a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altiszt-
jelöltre is irányadó. Ettől eltérően a pályázati forrásból finanszírozott külföldi képzés esetén a
honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a kiküldő a rendelkezésére
álló pályázati forrás terhére további juttatásokat állapíthat meg.
118.	A XIII. és a XIV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
209.	§ (1) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által
a)	nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak
a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését, és
b)	külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak
elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
(2)	A külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárást
elsősorban a külföldi szolgálati helyen kell lefolytatni. Ha a külföldi szolgálati helyén
fegyelmi felelősségre vonásra nincs lehetőség, az elévülés kezdő napja a külföldi szolgálat
alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a vezénylés megszűnésének napja.
(3)	Ha megalapozottan feltételezhető, hogy a fegyelmi eljárás során a 147. § (1) bekezdés f)
vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabására kerül sor, a fegyelemsértés súlyától és a külföldi
szolgálatot teljesítők szolgálati rendhez való viszonyától függően a munkáltatói jogkört
82
gyakorló a fegyelmi fenyítés kiszabása mellett az eljárás alá vont személy külföldi szolgálatra
vezénylését soron kívüli megszünteti.
(4)	Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén fenyítésként pénzbírság is
kiszabható, melynek legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer
forint lehet.
210.	§ Mentesül a kártérítési felelősség alól az állomány tagja, ha a kárt a műveleti területen
történt szolgálatteljesítés során adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár - mérlegelést
lehetővé nem tevő - műveleti szükség következménye.
119.	A XVIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
211.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona a szerződés megkötésekor a külföldi
szolgálatteljesítést írásban kizárhatja. A kizárás bármikor indokolás nélkül írásban
visszavonható.
(2)	A külföldi szolgálatteljesítés időtartama a 216. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott
időtartamon felül miniszteri rendeletben meghatározott módon meghosszabbítható.
XVIII.	Fejezet
AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
120. Általános rendelkezések
212.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katonára e törvény állomány tagjára vonatkozó
rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2)	Nem alkalmazható a 23. § (2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, a 46-48. §, az 57. §, az 59.
§ (2) bekezdés b), c) és e) pontja, a 61-67. §, a 68. § (1) bekezdés b), h) és n) pontja, a 69. §, a
71-74. §, a 76. §, a 81-86. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88-91. §, a 109-118. §, a 120. §, 123. §, a
125-128. §, a 132. §, a 134. §, a 137-138. §, és a 140. § (2) bekezdés a), c)-e), g) -i) pontja.
(3)	Az önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban teljesít katonai
szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött szerződésben
meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.
(4)	Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítésének minősül a külföldi
szolgálatteljesítés, valamint a 216. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgálatteljesítés
időtartama.
121.	Az V. és a VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
213.	§ (1) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszony határozott, míg az önkéntes
védelmi tartalékos szolgálati viszony határozatlan időre létesíthető. Az önkéntes műveleti
tartalékos szolgálat a vállalt szolgálati idő lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak
szerint, a szerződés módosításával meghosszabbítható.
(2)	Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses
szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos katona
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a
hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, vagy
pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.
214.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona szerződésében legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig
terjedő próbaidőt kell kikötni. Nem kell próbaidőt kikötni, ha az önkéntes tartalékos szolgálati
83
viszony létesítésére a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével
egyidejűleg kerül sor.
(2)	Az önkéntes tartalékos katona honvéd esküt tesz.
(3)	Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a
munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti
képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a
nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a
jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A
jelöltként történő nyilvántartásba vételtől tényleges szolgálatteljesítésre nem hívható be, és a
tisztségbe történt megválasztásakor az önkéntes tartalékos szolgálati viszonya e törvény
erejénél fogva megszűnik.
122.	A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
215.	§ (1) Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha
a)	az önkéntes védelmi tartalékos katona hivatásos, szerződéses vagy önkéntes műveleti
tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
b)	az önkéntes műveleti tartalékos katona hivatásos, szerződéses vagy önkéntes védelmi
tartalékos szolgálati viszonyt létesít,
c)	az önkéntes tartalékos katona meghagyásban részesülő munkakörbe kerül.
(2)	Megszüntethető az önkéntes tartalékos szolgálati viszony bármelyik fél által tett egyoldalú
jognyilatkozattal, indokolás nélkül. Az egyoldalú megszüntetés esetén az önkéntes tartalékos
szolgálati viszony a jognyilatkozat közlését követő legalább 3, legfeljebb 8 hónap elteltével
szűnik meg. A felek ennél rövidebb időpontban is megállapodhatnak. E bekezdést a
rendelkezésre állás időszakában is alkalmazni kell.
(3)	Ha az önkéntes tartalékos katona kezdeményezi a szerződés megszüntetését, részére az
illetmény és a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.
(4)	Ha az önkéntes tartalékos katona szerződésének megszüntetésére közös megegyezéssel
vagy a Honvédség kezdeményezésére kerül sor, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási
díjat részére teljes összegben ki kell fizetni.
(5)	Ha az önkéntes tartalékos katona szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési
kötelezettség nem terheli.
123.	A VIII., a IX. és a XII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
216.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona tényleges szolgálatteljesítését miniszteri rendeletben
meghatározott módon és időben közölt behívóparancs vagy bevonulási parancs (a
továbbiakban: elrendelő okmány) rendeli el. Az elrendelő okmány tartalmi elemeit, valamint
alkalmazási körét miniszteri rendelet határozza meg.
(2)	A tényleges szolgálatteljesítésre történő behívás tervezett időpontját - a negyedév
megjelölésével - a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett
minisztérium honlapján közzé kell tenni. A tényleges szolgálatteljesítés elhalasztásának
módját és feltételeit jogszabály határozza meg.
(3)	Az önkéntes tartalékos katona beosztására történő felkészítésre - katonai előképzettsége
szerint differenciáltan - első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben
foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be. Ha az önkéntes tartalékos katona
beosztásra történő felkészítése az e bekezdésben foglalt időtartamot meghaladó szervezetszerű
tanfolyamon történik, ez az önkéntes tartalékos katona beleegyezésével a tanfolyam
elvégzéséhez szükséges időtartammal meghosszabbítható.
84
(4)	A beosztására történő felkészítésen kívül az önkéntes tartalékos katona 3 évente összesen
legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatteljesítésre behívható. Ez az időtartam az önkéntes
tartalékos katona beleegyezésével meghosszabbítható.
217.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona meghatározott honvédségi szervezetben, vagy ennek
állományából létrehozott ideiglenes kötelékben, valamint egyéni beosztásban teljesíthet
szolgálatot.
(2)	Az önkéntes tartalékos katona előmenetelére a szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3)	Az önkéntes tartalékos katona teljesítményértékelését a tényleges szolgálatteljesítés
évében kell elkészíteni.
218.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona
a)	szolgálatteljesítési ideje nem haladhatja meg a heti 60 órát,
b)	pihenőideje nem lehet kevesebb 8 óra időtartamnál, és
c)	részére hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.
(2)	Amennyiben a tényleges szolgálatteljesítés időtartama az adott évben a 60 napot
meghaladja, az önkéntes tartalékos katona szabadságra jogosult. A szabadság mértéke évente
a tényleges szolgálatteljesítés időtartama szerint időarányosan 25 nap.
(3)	A 108. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az önkéntes tartalékos katona részére
a felkészítés időszakában legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető.
(4)	Az önkéntes tartalékos katonának a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság
kialakulásáig, de legfeljebb évente 60 napig egészségügyi szabadság jár. Az egészségügyi
szabadság nem haladhatja meg a tényleges szolgálatteljesítés időtartamát. Az egészségügyi
szabadság idejére járó távolléti díj tekintetében az önkéntes tartalékos katona évente a 121. §
(1)	bekezdés b) pontja szerinti 30 nap tényleges szolgálatteljesítéssel időarányos részére
jogosult.
(5)	Az önkéntes tartalékos a munkáltatói jogkört gyakorlónál kérelmezheti gyógykezelésének
honvédségi egészségügyi intézményben történő folytatását.
124.	A X. és a XI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
219.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára
a)	az állománytábla szerinti szolgálati beosztásához tartozó besorolási kategóriának
megfelelő beosztási illetményre,
b)	a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra,
c)	az iskolai végzettségének és a szolgálati helyének függvényében
illetménykiegészítésre, és
d)	miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes
élelmezési, ruházati ellátásra és helyközi utazási költségeinek a megtérítésére
jogosult.
(2)	Ha a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona tényleges
szolgálatteljesítése évente
a)	a 60 napot nem haladja meg, akkor illetményre és díjra nem jogosult,
b)	a 60 napot meghaladja, akkor a 60 napot meghaladó időtartamra az önkéntes tartalékos
katonát illetményként a besorolási illetményének és az irányadó időszakra folyósított
szolgálati járandóságának különbözete illeti meg.
(3)	Az önkéntes tartalékos katona illetményéről és díjáról írásban lemondhat.
(4)	Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap 45 %-ában
megállapított szerződéskötési díjra jogosult.
85
(5)	Az önkéntes műveleti tartalékos katona évente rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek
összege a mindenkori minimálbér 50 %-a.
125.	A XIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
220.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katonával szemben fegyelmi fenyítésként pénzbírság is
kiszabható. A pénzbírságot az önkéntes tartalékos katona a határozat jogerőre emelkedésétől
számított 30 napon belül köteles a szolgálati helyén befizetni. Nem szabható ki pénzbírság, ha
az önkéntes tartalékos katona az illetményéről vagy a díjáról lemondott.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló kérelemre legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást
engedélyezhet. Ha az önkéntes tartalékos katona az esedékes részlet befizetését elmulasztja, a
pénzbírság egy összegben esedékessé válik, és azt az illetményéből vagy a rendelkezésre
állási díjából le kell vonni.
(3)	A fegyelmi felelősség megállapításának rendeleti szabályozása során a miniszter az
önkéntes tartalékos katonákra az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(4)	Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása
szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek,
akadályoztatásnak. Az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában
meghallgatás érdekében vizsgáló keresi fel.
126.	A XIV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
221.	§ (1) Ha az önkéntes tartalékos katona az illetményéről lemondott, gondatlan
károkozással okozott kárért az alapilletménye 50 %-ának mértékéig felel. A kár megtérítését a
munkáltatói jogkört gyakorló elengedheti az önkéntes tartalékos katona jövedelmi, vagyoni és
szociális helyzetére figyelemmel.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a szolgálati járandóságban részesülő önkéntes
tartalékos katona a gondatlanságból okozott kár megtérítése alól, ha a tényleges
szolgálatteljesítés ideje az évi 60 napot nem haladja meg.
127.	A XV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
222.	§ (1) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás ideje alatt jogorvoslati jogát
gyakorolhatja, és keresettel fordulhat a bírósághoz a szolgálati viszonyból származó jogvita
esetén.
(2)	A munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett
kárigényét a rendelkezésre állás időszakában is a honvédségi szervezet székhelye szerint
illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással vagy keresetlevéllel
érvényesítheti.
XIX.	Fejezet
A NYUGÁLLOMÁNYÚ KATONÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
223.	§ (1) Méltatlan az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára az a
nyugállományú katona,
a)	aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást
tanúsít,
b)	aki a Honvédség tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását
veszélyeztető tevékenységet folytat vagy magatartást tanúsít,
c)	akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.
86
(2) A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani, az eltiltást határozatba
kell foglalni. A vizsgálat lefolytatásának rendjét, a vizsgálatra és a döntésre jogosultat, az
eljárási határidőket, a határozat formai és tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben
határozza meg.
224.	§ (1) A nyugállományú katona a nyugállományba helyezését követő 1 éves jogvesztő
határidőn belül nyújthat be szolgálati panaszt.
(2) A 139. §-t megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy miniszteri rendelet határozza meg a
nyugállományú katona kegyeleti minősítésére jogosult személyt.
XX.	Fejezet
A HONVÉD TISZTJELÖLTRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
128.	Általános rendelkezések
225.	§ (1) A honvéd tisztjelöltekre e törvény állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e
Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2)	Nem alkalmazható a 33. § (3) bekezdése, a 34-36. §, a 38. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 39.
§, a 40. § (2) bekezdése, a 41. § (1)-(4) bekezdése, a 42-58. §, az 59. § (1) bekezdés d) és e)
pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, a 61. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 62-67. §, a 68. § (1)
bekezdés a), b), g)-k) pontja, a 69. §, a 70. § (3) bekezdése, a 71-76. §, a 77. § (2)-(4)
bekezdése, a 83-91. §, a 94-101. §, a 103-104. §, a 108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, (3)
bekezdése, a 109-113. §, a 114. § (4) bekezdése, a 115-118. §, a 119. § (1)-(2) bekezdése, a
120-128. §, a 132-138. §, a 140. § (5) bekezdése, a 142-144. §.
(3)	A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben
mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött ösztöndíjszerződésben meghatározott
kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd tisztjelölt elsődleges
szolgálati kötelezettsége a választott tiszti katonai életpályára történő felkészülés.
129.	A II. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
226.	§ A honvéd tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat.
130.	Az V. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
227.	§ (1) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy az ösztöndíjszerződés
megkötésével honvéd tisztjelölti állományba kerül. Honvédtiszti alapképzésben
ösztöndíjszerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható
fenn.
(2)	A tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének további feltétele, hogy a honvéd tisztjelölttel
szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem köthető
ösztöndíjszerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti szolgálati
viszonya kizárás-fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség
önhibából történő elmulasztása miatt vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.
(3)	Az ösztöndíjszerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni. A honvéd tisztjelölt az
ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait legjobb képességei
szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés
kétszeresének megfelelő időtartamban a Honvédségnél szolgálatot teljesít. A Honvédség azt
vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek befejezését
követően hivatásos állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.
87
(4)	A honvéd tisztjelölt a beiratkozást követő egy félév időtartamban katonai alapfelkészítésen
vesz részt. A katonai alapfelkészítés megkezdése előtt a honvéd tisztjelölt honvéd esküt tesz.
(5)	Az ösztöndíjszerződésben a katonai alapfelkészítést tartalmazó félév idejére próbaidőt kell
kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül,
azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti szolgálati
viszonyát annak, aki a katonai alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a
nemzetbiztonsági követelményeknek nem felel meg.
(6)	A korábban folytatott katonai felsőfokú tanulmányok elismerésével megkötött
ösztöndíjszerződésben - amennyiben a honvéd tisztjelölt ismételt katonai alapfelkészítésére
nem kerül sor - 6 hónap próbaidőt kell kikötni.
131.	A VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
228.	§ (1) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének
minősül, ha a 229. § (1) bekezdés szerinti engedélyt a munkáltatói jogkört gyakorló megadja.
Ennek hiányában, ha az érintett a tisztjelölti szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani, a (2)
bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A 61. § (3) bekezdése szerinti időszak kivételével a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti
szolgálati viszonyát egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti. Ha a honvéd tisztjelölt
kérelmére a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg, a tisztjelölti szolgálati viszony a
jognyilatkozat közléstől számított 30 nap elteltével - a munkáltatói jogkört gyakorló külön
intézkedése nélkül - megszűnik.
(3)	A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalú
jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a honvéd tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz
eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha nemzetbiztonsági
szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a
tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közlésétől számított 30. nap elteltével
megszűnik.
(4)	A tisztjelölti szolgálati viszony e törvény erejénél fogva szűnik meg
a)	kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,
b)	a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve, ha a hallgatói jogviszony a
felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,
c)	a tiszti állományba vétellel, vagy
d)	az altiszti állományba vétellel.
(5)	A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének napján - a munkáltatói jogkört gyakorló
külön intézkedése nélkül - az ösztöndíjszerződés hatályát veszti. A tisztjelölti szolgálati
viszony megszűnésekor, megszüntetésekor a honvéd tisztjelölt köteles a Honvédséggel
elszámolni.
(6)	Ha a tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg, a
honvéd tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően
köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését
követő naptól esedékes.
229.	§ (1) A honvéd tisztjelölt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálat érdekére,
vagy a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint engedélyezheti az altiszti, vagy a legénységi állományba
vételt, továbbá azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait honvéd altiszt-jelöltként
folytathassa.
(2)	A honvéd tisztjelöltek esetében a tanulmányok honvéd altiszt-jelöltként való folytatására
csak az egységes alapkiképzés befejezéséig van lehetőség.
88
132. A VI., a VIII. és a IX. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
230.	§ (1) A honvéd tisztjelölt az MH Ludovika Zászlóalj (a továbbiakban: Zászlóalj)
tisztjelölti szolgálati beosztásában rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
(2)	A katonai érintkezés során a honvéd tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az első
évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a
negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban
rögzített kötelességek terhelik, és - ide nem értve a járandóságokat - jogok illetik meg.
(3)	A honvéd tisztjelölt szolgálatteljesítése kiképzési időnek minősül, melyet úgy kell
megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne
veszélyeztesse. A honvéd tisztjelölt laktanyai elhelyezésre jogosult és kötelezett.
(4)	A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti szolgálati
viszonyának fennállását nem érinti. A honvéd tisztjelölt a munkáltatói jogkört gyakorlótól
kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást
érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését engedélyezze.
(5)	A honvéd tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a
közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati
feladat ellátására vezényelhető, továbbá rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló
feladatok ellátására kijelölhető.
133. A X. és a XI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
231.	§ (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a honvéd tisztjelölt havonta ösztöndíjra
jogosult. Az ösztöndíj a 8. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból,
alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az
ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíj elemekre meghatározott szorzószámok és az
illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az
alapösztöndíj -kiegészítés, tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári
napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás, és a
visszatartás szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Nem jogosult ösztöndíjra a honvéd tisztjelölt, ha a honvéd tisztjelölti szolgálati viszonya
szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
(3)	A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre,
térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, helyközi utazási költségének
megtérítésére, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.
134.	A XIII. és a XIV. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
232.	§ (1) Ha a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, vagy a hallgatói
jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A honvéd
tisztjelölttel szemben fenyítésként a 147. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a nemzeti
felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti
fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy a c) pont szerint az ösztöndíj legfeljebb 5 hónapra
10-50 %-kal csökkenthető. Az elévülésre a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
(2)	A honvéd tisztjelölt beosztásából - tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül -
legfeljebb a büntető-, a fegyelmi-, és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor
függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy
jellege miatt indokolt.
89
(3)	A honvéd tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti szolgálati viszonyából, és a
hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár
megtérítésére is.
(4)	A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben az NKE
fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
XXI.	Fejezet
A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
135.	Általános rendelkezések
233.	§ (1) A honvéd altiszt-jelöltekre e törvény állomány tagjára és a honvéd tisztjelöltre
vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható a 33. § (3) bekezdése, a 34-36. §, a 38. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 39.
§, a 40. § (2) bekezdése, a 41. § (1)-(4) bekezdése, a 42-58. §, az 59. § (1) bekezdés d) és e)
pontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, a 61. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 62-67. §, a 68. § (1)
bekezdés a), b), g)-k) pontja, a 69. §, a 70. § (3) bekezdése, a 71-76. §, a 77. § (2)-(4)
bekezdése, a 83-91. §, a 94-101. §, a 103-104. §, a 108. § (1) bekezdés g), j) és k) pontja, (3)
bekezdése, a 109-113. §, a 114. § (4) bekezdése, a 115-118. §, a 119. § (1)-(2) bekezdése, a
120-128. §, a 132-138. §, a 140. § (5) bekezdése, a 142-144. §.
234.	§ (1) A honvéd altiszt-jelölt altiszt-jelölti szolgálati viszonyban teljesít katonai
szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött
ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A
honvéd altiszt-jelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott altiszti katonai
életpályára történő felkészülés.
(2)	Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának vagy a szakképzésért felelős helyettesének
meg kell felelnie a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az intézményvezetői megbízáshoz
előírt feltételeknek.
(3)	Ha a szakképzésért felelős helyettes teljesíti az (2) bekezdésben foglaltakat, akkor ő
gyakorolja a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonyával kapcsolatos jogköröket.
136. Az V. és a VII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
235.	§ (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szolgálatra alkalmasság magában
foglalja az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben
előírt alkalmassági követelményeknek megfelelést, valamint a nemzetbiztonsági szempontú
alkalmasságot.
(2)	A 227. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a katonai alapfelkészítés
3 hónap.
(3)	A 227. § (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a próbaidő 3
hónap.
(4)	A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölt szolgálati viszonya, ha a honvéd
altiszt-jelölt tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi
kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és
működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem teljesítette.
137.	A VI. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
90
236.	§ (1) A honvéd altiszt-jelölt az altiszt-jelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett a
munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével az első félév végéig, legfeljebb egyszer ágazatot,
vagy szakirányt válthat. A honvéd altiszt-jelölt a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével
folytathat külföldön tanulmányokat, létesíthet vendégtanulói jogviszonyt.
(2)	A honvéd altiszt-jelölt köteles különösen
a)	részt venni a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)-f) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok
ellátásában,
b)	a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésen, és a
tanórán kívüli katonai felkészítésen, tanulmányi kötelezettségét teljesíteni,
c)	őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint
díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,
d)	kijelölés alapján alegység-parancsnoki feladatokat ellátni,
e)	megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat
ellátására,
f)	közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában,
g)	a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni,
h)	a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani, és
i)	óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési
tárgyakat.
(3)	A (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szolgálati feladat ellátására a honvéd
altiszt-jelölt vezényelhető. E feladatok végrehajtásának ideje alatt igazoltnak kell tekinteni a
tanulmányi kötelezettségektől való távolmaradást és biztosítani kell a tanulmányi
kötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.
138.	A XIII. Fejezethez kapcsolódó rendelkezések
237.	§ (1) A fegyelmi eljárás során a 147. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fenyítés,
valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása vagy kizárás fegyelmi
büntetés szabható ki.
(2)	Az elévülésre a nemzeti köznevelésről szóló törvényt kell alkalmazni.
XXII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
139.	Felhatalmazó rendelkezések
238.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az állami készfizető kezesség vállalására, továbbá a magántulajdonú lakás
megszerzéséhez nyújtott kedvezményes kamatozású hitelintézeti kölcsön feltételeire és
igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a más szervhez történő vezénylésre vonatkozó megállapodás megkötésének
kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre vonatkozó
megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a Honvédség és a más szerv közötti együttműködés
feladataira, a költségek viselésére vonatkozó szabályokat,
c)	az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások
igénybevételének szabályait, valamint az egészségügyi ellátás rendjét,
d)	az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés kötelező elemeit, és a kötelező
elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, és
e)	a célfeladatra vonatkozó részletes szabályokat.
91
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa
1.	a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, megszüntetésével, a
Honvédség tájékoztatási kötelezettsége teljesítésével, a szolgálati viszony megszűnésekor,
megszüntetésekor az elszámolással és az igazolással kapcsolatos szabályokat,
2.	a külföldi szolgálatteljesítéssel, a tisztjelölti, az altiszt-jelölti, az önkéntes tartalékos
szolgálati viszonnyal, a nyugállományú katona és a szolgálaton kívüliek jogállásával
összefüggő személyügyi feladatokkal kapcsolatos szabályokat,
3.	a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó munkáltatói jogköröket, a munkáltatói
részjogköröket, e jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,
4.	a munkáltatói döntések és a jognyilatkozatok kiadásának rendjét, ezek tartalmi
követelményeit, a képviselet szabályait, a külföldre utazás bejelentésének szabályait,
5.	az önkéntes tartalékos katona behívásának rendjét, a szolgálat elhalasztásának
feltételeit, a halasztásra vonatkozó kérelem elbírálásának rendjét,
6.	azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat
kiírásának és elbírálásának rendjét,
7.	a rész-szolgálatteljesítés engedélyezésére vonatkozó szabályokat, a kérelem tartalmi
elemeit,
8.	az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés ajánlott elemeit, és az ajánlott
elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, az önkéntes tartalékos katona, a honvéd tisztjelölt és a
honvéd altiszt-jelölt teljesítményértékelésének elemeit, és a kapcsolódó eljárási rendet,
9.	az előmeneteli rangsorolás, a kiválasztás, a minősítő vizsgára jelentkezés és
vizsgáztatás rendjét, a vizsgáztatásért felelős szervezet kijelölését,
10.	a katonai szocializáció szempontjából lényeges követelményeket, az elvárt
követelményszintet, a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek értékelésének
szabályait,
11.	a beosztási kategóriákba történő részletes besorolás és a szolgálati beosztásokban
rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, a speciális beosztásokat és az azokban
elérhető legmagasabb rendfokozatokat,
12.	a Magyarországon települő katonai szervezetnél, más szervnél, az NKE-n, a
KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő állomány beosztási kategóriába történő besorolását, az
azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat,
13.	az önkéntes tartalékos katonák, a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek által
betölthető beosztásokat,
14.	a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az
egészségkárosítás veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes
szabályokat,
15.	a katonai szolgálathoz, valamint a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó szakmai,
egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, a szolgálati beosztások
betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési, tanfolyami,
idegennyelv-ismereti és egyéb követelményeket,
16.	az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének
szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az egészségi követelmények
felmérésének költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre,
valamint a hosszabb betegséget követő - lábadozási időszak alatti - csökkentett napi
szolgálati időre vonatkozó szabályokat,
17.	a megváltozott egészségi állapot felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot
végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,
18.	az illetmény, az ösztöndíj, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély,
szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj, a rendelkezésre állási díj, a jubileumi
jutalom, a szabadságmegváltás megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat,
92
19.	a pénzjutalom megállapításával és folyósításával kapcsolatos szabályokat,
20.	az illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával,
kifizetésével kapcsolatos szabályokat,
21.	a toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj visszafizetésével
kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét,
22.	a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények, a támogatások fajtáit, mértékét, a
jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a
visszatérítés és - visszatérítési kötelezettség esetén - az elengedés részletes rendjét, a
természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a
kifizetés, továbbá a kiadás, az elszámolás és a visszatérítés rendjét,
23.	a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság
feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját, a miniszter által vezetett
minisztérium vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját, a lakott
forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges
elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat, a végleges letelepedés támogatásának
szabályait, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az
állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló
tartozás elengedésének, továbbá a túlélő hozzátartozó lakhatási támogatásának részletes
szabályait, a legénységi állományúakra, az állomány próbaidős tagjára, a nyugállományú
katonára vonatkozó eltérő szabályokat,
24.	a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen
annak kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a
szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására,
a túlszolgálat, az ügyelet, a készenlét elrendelésére és az ezt követő pihenőidő kiadására,
valamint az ellentételezésük nyilvántartására, a szabadság nyilvántartására és kiadására
vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan jellegű szolgálati beosztásokat, melyekhez az éves
szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható,
25.	a baleseti járadékra való jogosultság vizsgálatának szabályait, a kiegészítő
támogatások megállapításának és folyósításának szabályait, a térítéses szolgáltatásokat és az
azokra jogosultak körét, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének
megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait,
26.	a kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a katonai temetés feltételeit és
módját, a kegyeleti költségeket és a kegyeleti gondoskodás egyéb költségeit, azok
összeghatárát, a költségekhez való hozzájárulás feltételeit és mértékét, az elszámolás rendjét,
továbbá a temetési segélyre való jogosultság feltételeit és mértékét, az elszámolás rendjét,
27.	a pihentetés és az üdültetés rendjét,az élelmezési alapnormák értéke
meghatározásának, valamint az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét,
29.	a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, összegét, az egyenruházati utánpótlási
ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra
jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait, a ruházati ellátási
normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit,
30.	a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők külszolgálati ellátmányát, külön
pótlékát, és egyéb költségtérítését, az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők részére
nyújtható külföldi napidíj mértékét, a napidíj -kiegészítés folyósításának eseteit és mértékét,
továbbá mindezek megállapításának, kifizetésének, és elszámolásának rendjét,
31.	a fegyelmi eljárás lefolytatásának, az előzetes vizsgálat elrendelésének és
lefolytatásának szabályait, az eljárási cselekményekre nyitva álló határidőket, az
elmulasztásuk jogkövetkezményeit, az értesítésre és a felhívásra irányadó szabályokat, a
határozatok formai és tartalmi követelményeit, a vizsgáló, a bizottság kijelölésének és
93
eljárásának, a kizárás és az elfogultság bejelentésének és elbírálásának rendjét, a képviseletre,
a tényállás tisztázására, a fenyítés kiszabására irányadó szabályokat,
32.	a méltatlansági eljárás elrendelésének és lefolytatásának szabályait, az eljárási
cselekményekre nyitva álló határidőket, az elmulasztásuk jogkövetkezményeit, az értesítésre
és a felhívásra irányadó szabályokat, a határozatok formai és tartalmi követelményeit, a
vizsgáló, a bizottság kijelölésének és eljárásának, a kizárás és az elfogultság bejelentésének és
elbírálásának rendjét, a képviseletre, a tényállás tisztázására, a méltatlanság megállapítására
irányadó szabályokat,
33.	a kifogástalan életvitel ellenőrzésének végrehajtási szabályait,
34.	a kártérítési eljárás rendjére, a szakértő kijelölésére, az eljárási határidőkre, a
tényállás tisztázására, a képviseletre vonatkozó szabályokat, a kártérítési igény elbírálására
jogosult honvédségi szervezetet, a kártérítésre kötelezésre vagy annak mellőzésére, a
kártérítés megállapítására, az eljárás felfüggesztésére és megszüntetésére, az utólagos
mérsékelésre, az elengedésre, a végrehajtás elhalasztására, a részletfizetés engedélyezésére
vonatkozó szabályokat, a határozatok formai és tartalmi követelményeit, a honvéd tisztjelöltre
és a honvéd altiszt-jelöltre, valamint a külföldi szolgálatra irányadó szabályokat,
35.	a hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a
hadkötelezettség alapján teljesített szolgálattal összefüggésben kialakult vagy súlyosbodott
betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálásának rendjét,
36.	a kérelem, a szolgálati panasz és a fellebbezés elbírálásának rendjét,
37.	az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a
kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat
viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és
annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének
megvonására vonatkozó eljárás rendjét,
38.	a szolgálaton kívüliekre irányadó sajátos szabályokat,
39.	a képzésre vezénylés esetén a Honvédség által nyújtott támogatás formáját és
mértékét, a tanulmányi szerződés megkötésének feltételeit, a megtérítési kötelezettség
érvényesítésének rendjét, a fizetési könnyítés és a mentesítés szabályait.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével
rendeletben állapítsa meg
a)	azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati
beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódik, így különösen, ha a szolgálati
célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a
Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az
oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét, és
b)	a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az
egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai
továbbképzések körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, és kijelölje
az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai
továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.
140.	Hatályba léptető rendelkezések
239.	§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december
30-án lép hatályba.
(2)	A 259. § (1), (4)-(6), (12), (16), (17) bekezdése, a 262. § (1) bekezdése, a 272. §, a 274. §
(1)	bekezdése, a 275. § (1) bekezdése, és a 279. § (1) bekezdés d) pontja 2013. január 1-jén
lép hatályba.
94
(3)	Az 1-238. §, a 240-247. §, a 248. § (4) bekezdése, a 249-252. §, a 254-256. §, a 258. §, a
259. § (2), (3), (7)-(11), (13)-(15) bekezdése, a 260. §, a 261. §, a 262. § (2) bekezdése, a 263-
271.	§, a 273. §, a 274. § (2) bekezdése, a 275. § (2) bekezdése, a 276-278. §, a 279. § (1)
bekezdés a), b), e) és f) pontja, (2) és (3) bekezdése, és 1-8. melléklete 2013. július 1-jén lép
hatályba.
141.	Átmeneti rendelkezések
240.	§ (1) E törvényt alkalmazni kell a hatályba lépésekor már fennálló szolgálati, önkéntes
tartalékos szolgálati, tisztjelölti szolgálati és altiszt-jelölti szolgálati viszonyokra is.
(2)	Az V. és a VII. Fejezetet a 2013. július 1-jét követően megkezdett személyügyi eljárásokra
kell alkalmazni. A szolgálati viszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a
megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadók. A szolgálati viszony megszüntetésére
vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor
hatályos rendelkezések az irányadók.
(3)	Az állomány 2013. július 1-jén rendelkezési állományban lévő tagja a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény
2013. június 30-án hatályos 48. §-a szerint továbbra is rendelkezési állományban tartható. Ha
a rendelkezési állomány tagja megfelel a 46. § szerinti feltételeknek, az 1 éves időtartam-
korlát 2014. június 30-ig meghosszabbodik.
(4)	Az állomány e törvény hatálybalépésekor más szervnél - ide nem értve a KNBSZ-t -
szolgálatot teljesítő tagja tekintetében
a)	a rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1)
bekezdés b) pontra változik, és
b)	az 51. § (2) bekezdés szerint időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani.
(5)	Az állomány e törvény hatálybalépésekor NKE-n szolgálatot teljesítő tagja tekintetében a
rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1) bekezdés
c)	pontra változik.
(6)	E törvény hatálybalépésekor a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő hivatásos katona
tekintetében a rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. §
(1)	bekezdés d) pontra változik.
(7)	E törvény hatályba lépésekor az állomány külföldi szolgálatot teljesítő tagja tekintetében a
rendelkezési állomány jogcíme 2013. július 1-jén e törvény erejénél fogva 46. § (1) bekezdés
e)	pontjára változik.
(8)	2014. december 31-ig kérelemre vagy a szolgálat érdekében a 46. § (1) bekezdés t) pontja
szerinti rendelkezési állományba helyezés a hivatásos állomány azon tagjára is alkalmazható,
aki legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.
241.	§ (1) A 45. §-ban meghatározott rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően
lejáró szerződés meghosszabbítása esetén is alkalmazni kell.
(2)	E törvény hatálybalépésekor Honvéd Vezérkar főnöki beosztást betöltő esetén az 56. §-t
alkalmazni kell. Az 56. § (1) bekezdés szerinti időtartamot 2013. július 1-jétől kezdődően kell
számítani.
(3)	2013. szeptember 1. és 2013. november 15. között a teljesítményértékeléseket a 2013.
június 30-án hatályos jogszabályok szerint kell elkészíteni. Az e törvényen alapuló új
szabályokat első alkalommal a 2014. évben esedékes teljesítményértékeléseknél kell
alkalmazni.
242.	§ (1) A 4. mellékletet a 2013. július 1-jén állományban lévő hivatásos és szerződéses
katonák várakozási idejére is alkalmazni kell azzal, hogy az egyes rendfokozatokban
95
eltöltendő kötelező várakozási időbe kell számítani a viselt rendfokozatban e törvény
hatálybalépését megelőzően ténylegesen eltöltött időt is.
(2)	Az állomány 2013. július 1-jén alezredesi vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagjának
maximális várakozási idejét e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.
(3)	A 86. § (3) bekezdése alkalmazható az állomány azon tagjára is, akinek maximális
várakozási ideje e törvény hatálybalépését megelőzően már meghosszabbításra került.
(4)	Ha a szolgálatképesség helyreállításához szükséges pihenés vagy gyógyüdülés
igénybevételének szükségessége 2013. január 1-je és 2013. június 30-a között megállapításra
került, arra az állomány tagja a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. december 31-ig hatályos 100. §-a
szerint jogosult.
243.	§ (1) Az állomány tagja által viselt rendfokozat 2013. július 1-jétől az 5. melléklet szerint
a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól csak e törvényben meghatározott
esetekben térhet el.
(2)	Ha az állomány tagja 2013. július 1-jén olyan általános előmeneteli rendbe tartozó
szolgálati beosztást tölt be, amely magasabb rendfokozattal rendszeresített, mint az általa
viselt rendfokozat, e szolgálati beosztásban továbbfoglalkoztatható, és a szolgálat érdekében,
a teljesítményértékelésének figyelembe vételével legkorábban
a)	a kötelező várakozási idő leteltekor az állomány ezredesi rendfokozatot viselő
tagjának első tábornoki rendfokozatba történő kinevezését, tábornoki rendfokozatot viselő
tagjának előléptetését a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a miniszter kezdeményezheti, ha
az állomány tagja 2013. július 1-jén tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati
beosztást tölt be,
b)	a kötelező várakozási idő leteltekor az állomány alezredesi rendfokozatot viselő tagja
előléptethető, ha az állomány tagja 2013. július 1-jén ezredesi rendfokozattal rendszeresített
szolgálati beosztást tölt be, vagy
c)	a kötelező várakozási idő leteltekor a magasabb rendfokozatba elő kell léptetni, vagy
az állomány tagját viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban kell tovább
foglalkoztatni, ha az a) vagy a b) pont szabályai rá nem alkalmazhatók.
244.	§ (1) Az állomány azon tagját, aki 2013. július 1-jén a szolgálati beosztásához
rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez
szükséges tanulmányait folytatja, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki
a szolgálati beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.
(2)	A 91. § szerinti kötelezettséget az állomány e törvény hatálybalépésekor szolgálati
viszonyban álló tagjára is alkalmazni kell azzal, hogy a közigazgatási alapvizsgát e törvény
hatálybalépését követő 3 éven belül kell teljesíteni.
(3)	Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, valamint a
tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor hatályos szabályokat
kell alkalmazni.
(4)	2013. július 1-jét megelőzően megkezdett, a (3) bekezdés alá nem tartozó tanulmányokra a
tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt
képzési idő tartamára a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 66. §-át és 81. §-át kell
alkalmazni.
245.	§ (1) A 110. § 2013. december 31-ig nem alkalmazható az állomány azon tagjára, aki
2013. július 1-jén a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
96
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2013. június 30-án hatályos 97. § (3) bekezdése
szerint vezetői pótszabadságra jogosult.
(2)	A 207. § (4) bekezdést a 2013. július 1-je után elrendelt, vagy az állomány tagjának
kérelmére meghosszabbított külföldi szolgálatra kell alkalmazni.
(3)	E törvényt a 2013. június 30. napját követően kezdődött szolgálatteljesítési időkeretre kell
alkalmazni.
(4)	E törvényt a 2013. július 1-jét követően elrendelt őr-, ügyeleti- és készenléti szolgálatra
kell alkalmazni.
246.	§ (1) A XIII. Fejezetet - a kötelezettségszegés elkövetésének időpontjától függetlenül - a
2013. július 1-je után megindított eljárásokra kell alkalmazni. A 68. § (1) bekezdés k)-m)
pontja az így lefolytatott fegyelmi, méltatlansági eljárásokra figyelemmel alkalmazható.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a 154. § (5) bekezdését e törvény hatálybalépésekor
folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmazni kell.
(3)	A XIV. Fejezetet - a károkozás időpontjától függetlenül - a 2013. július 1-je után
megindított eljárásokra kell alkalmazni. E rendelkezés irányadó a hadkötelezettség alapján
teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített
szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel
kapcsolatos kárigények elbírálására is.
247.	§ (1) E törvény hatálybalépésekor érvényes ösztöndíjszerződéssel rendelkező, polgári
felsőoktatási intézményben tanuló honvédségi ösztöndíjasok állományba vételére az
ösztöndíjszerződésben foglaltak az irányadók.
(2)	A honvéd tisztjelölt 2013. július 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésének azon elemeit,
amelyek kizárólag e törvény rendelkezéseire figyelemmel változnak, a Honvédség 2013.
szeptember 1-jéig egyoldalúan módosítja, és erről a honvéd tisztjelölt részére értesítést küld.
Az ösztöndíjszerződés más elemeinek módosítása közös megegyezéssel történhet.
(3)	A 8. mellékletet az e törvény hatálybalépésekor szolgálatot teljesítő honvéd tisztjelöltekre
és honvéd altiszt-jelöltekre is alkalmazni kell.
142.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
248.	§ (1) E törvény 259. § (1)-(3), (7)-(11) bekezdése és a 272. §-a az Alaptörvény T) cikk
(1)	bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4)
bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2)	E törvény 274. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3)	E törvény 275. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4)	E törvény 278. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
143.	Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés
249.	§ E törvény
a)	a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony
feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK
tanácsi irányelvnek,
b)	a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról
kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek,
97
c)	az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-
megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek,
d)	az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan
megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi
irányelvnek,
e)	a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás
és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
f)	a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
144.	Módosító rendelkezések
250.	§ A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B (1) A 20. § (1) bekezdés k) pontja tekintetében a 20. § (11) bekezdés e) és f) pontja
szerint ellenőrzésre jogosult a katonai rendészeti szolgálat is a Magyar Honvédség személyi
állománya, valamint a honvédségi gépjárművek vonatkozásában.
(2) A katonai rendészeti szolgálat által feltárt szabályszegések esetén az ügy iratait megküldi a
rendőrség részére.”
251.	§ (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is
szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a
tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, szolgálati viszonyban,
közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló
jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre - e törvény figyelembevételével, kivételesen
indokolt esetben - eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.”
(2)	Az Mvt. 86. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki)
„e) a honvédségi szervezetekre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre,
illetve ideiglenes építési munkahelyre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, azon
gazdasági társaságokra, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős
miniszter, továbbá a rendvédelmi szervekre, az Országgyűlési Őrségre és az önkormányzati
tűzoltóságra.”
(3)	Az Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
98
„a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, továbbá a honvédségi szervezetek, a
honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen
honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve ideiglenes építési munkahely, a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, azon gazdasági társaságok, amelyeknél a tulajdonosi jog
gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, továbbá a rendvédelmi szervek, az
Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi
hatósági feladatokat ellátó szerveket rendeletben jelölje ki;”
(4)	Az Mvt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) rendeletben határozza meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is
szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a
tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a munkavégzésre irányuló
jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a
közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett
munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi
követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását,
továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek
bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
252.	§ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kt.) 110. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
honvédelmi feladatokkal kapcsolatos sajátos környezethasználatokat, amelyek esetén
környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni, továbbá a feladatok során alkalmazható
környezetvédelmi eljárások, technológiák, anyagok, készletek fajtáját és mennyiségét.”
253.	§ A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 10. § (2) bekezdésében az „a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 132. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott esetek kivételével” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a
Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
2011. évi CXIII. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével” szöveg
lép.
254.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.) 1.
számú melléklet 1. pontja a következő 1.10. alponttal egészül ki:
(A szociális és más ellátások közül adómentes:)
„1.10. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági
támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás.”
255.	§ (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.)
2.	§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
99
„(4) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a honvédségi
szervezetekre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyre,
illetve ideiglenes építési munkahelyre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, azon
gazdasági társaságokra, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős
miniszter, továbbá a rendvédelmi szervekre és az önkormányzati tűzoltóságra.”
(2)	A Met. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap
a)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. §
alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a
honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelynél,
illetve ideiglenes építési munkahelynél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint
azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért
felelős miniszter,
b)	a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. §
alkalmazásának eltérő szabályait, valamint a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját a
rendvédelmi szerveknél és az önkormányzati tűzoltóságnál.”
256.	§ Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 124. § (3) bekezdésében az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szövegrész helyébe az „a
honvédek jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
257.	§ Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal
egészül ki:
[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]
„h) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony.”
258.	§ Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül:
„(9) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a Hjt. hatálya alá tartozók esetében a 14. §-ban és a
15/A. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.”
259.	§ (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 27. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)
vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi
feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges
állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:
100
a)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi
védelmi bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
b)	a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő, a helyi védelmi bizottság
feladatrendszerében érintett szakigazgatási szerv vezetője,
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője,
d)	különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője.”
(2)	A Hvt. 38. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd
Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó Ludovika Zászlóalj állományába tartozik,
emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE) hallgatói
jogviszonyban áll.
(5)	A Ludovika Zászlóalj az NKE-n folyó képzés céljainak megvalósítását biztosítva látja el
katonai feladatait. A Ludovika Zászlóalj - az NKE-vel együttműködésben - a honvéd
tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak
felhasználásával, állami tulajdonú és a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanok igénybevételével biztosítja.”
(3)	A Hvt. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A honvéd altiszt-jelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd
Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó Altiszti Akadémia állományába tartozik,
emellett az Altiszti Akadémiával tanulói jogviszonyban áll.”
(4)	A Hvt. 38. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira,
valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi
és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a
nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.
(8)	A (7) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (7) bekezdésben
meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a
Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső
befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem
veszélyezteti.”
(5)	A Hvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból (a
továbbiakban: tényleges állomány tagja), kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból és a
munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, valamint megelőző védelmi
helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből
áll. A Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének,
hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő - adatok a keletkezésüktől számított 30 évig
honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a
honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke
engedélyezheti.”
(6)	A Hvt. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
101
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - az (1) bekezdésben
meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a
Honvédség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső
befolyástól mentes ellátását, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdekeket nem
veszélyezteti.”
(7)	A Hvt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához
egyenruhát viselnek, a nyugállományúak a honvédelem érdekében végzett tevékenységük
során egyenruhát viselhetnek. Egyenruha viselése engedélyezhető az önkéntes tartalékosnak a
rendelkezésre állása időszakában és a rendvédelmi szerv tagjának, ha a Honvédség érdekében
végez tevékenységet. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a
szerződésében meghatározott esetben is viselhet egyenruhát. Más személyek részére a
Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.”
(8)	A Hvt. 63. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az arra jogosult az öltözködésre vonatkozó szabályok betartásával kizárólag a
Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselhet. Miniszteri rendeletben meghatározott
esetekben az egyenruha viselése megtiltható, előzetes írásbeli engedélyhez köthető,
megvonható, valamint egészségi okból korlátozható.”
(9)	A Hvt. 63. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Honvédség tényleges állományú tagjának rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett
rendfokozati jelzések fejezik ki. A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek
egyenruhájukon rendfokozat helyett évfolyamjelzést viselnek. Az önkéntes tartalékos a
szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat
viselésére kizárólag a tényleges állomány tagja, a rendvédelmi szervek állománya, valamint -
a rá vonatkozó korlátozásokkal - e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos
jogosult. Az arra jogosult a rendfokozatát vagy az évfolyamjelzését neve feltüntetése után
használja.”
(10)	A Hvt. a következő 35/A. alcímmel egészül ki:
„35/A. Katonai Rendészeti Szolgálat
54/A. § A Magyarország területén működtetett katonai rendészeti szolgálatok rendeltetése a
katonai rend és fegyelem fenntartása. A rendészeti szolgálatok hatásköre a Honvédség
személyi állománya, gép- és harcjárművei rendészeti ellenőrzésére és a jogszabályban
meghatározott egyéb feladatok végrehajtására terjed ki.
54/B. § (1) A katonai rendész jogosult jogszabályban meghatározottak szerint
a)	forgalmat irányítani,
b)	szolgálati gépjárművet a közúton megállítani,
c)	szolgálati gépjárművel a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat
szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a
102
jármű birtoklásának jogszerűségét, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a
forgalomban - a jogszabályban meghatározottak alapján - ellenőrizni,
d)	szolgálati jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta - ha nála a vezetési
képességére hátrányosan ható szer befolyása, alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény,
szabálysértés, vagy a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal
sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat
igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta - adására
kötelezni,
e)	helyszínt biztosítani,
f)	területzárást végrehajtani,és
g)	kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó
intézkedéseket tenni.
(2)	A katonai rendész a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének
állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat
megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, és a járművet más módon mozgásában
korlátozhatja.
54/C. A katonai rendészeti szervek feladataikat önállóan vagy a rendőrséggel
együttműködésben, továbbá nyomozótiszt, katonai ügyész utasítása alapján teljesítik.”
(11)	A Hvt. 65. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó
szabályoktól eltérően - állapíthatók meg. Rendelet alapján:)
„a) szünetel a Honvédség hivatásos állományába történő felvétel, továbbá a hivatásos
szolgálati viszony lemondással nem szüntethető meg,”
(12)	A Hvt. 80. §-a a következő v) ponttal egészül ki:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában:)
„v) katonai hatóság: a honvédelmi és a katonai célú ingatlanok, azok védőterületei, valamint
az ott végzett tevékenységek vonatkozásában - jogszabályban meghatározott hatósági
jogkörében eljárva - hatósági vagy szakhatósági feladatokat ellátó honvédségi szervezet.”
(13)	A Hvt. 81. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a Szolgálati Szabályzat részeként)
„dc) a személyi szabadság korlátozásának eljárási szabályait és a végrehajtásának módját, a
kényszerítő eszköz alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának részletes
szabályait,”
(14)	A Hvt. 81. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
103
„h) a meg nem térülő károk leírással vagy törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának
sajátos szabályait, a kártérítési eljárás munkáltatói jogkört gyakorló általi megszüntetésére, a
kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogkörök vezetési szintektől és a kár
összegétől függő differenciált módon történő megállapítására vonatkozó szabályokat,”
(15)	A Hvt. 81. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„j) a Honvédségnél rendszeresített igazolványok fajtáit, az igazolványok kezelését és
kiadását,”
(16)	A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
([Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„p) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a katonai hatóságok eljárásáért
fizetendő igazgatási szolgáltatás díj mértékét és a díjfizetés szabályait.”
(17)	A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § E törvény I-V. Fejezete a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével, a VII-IX. Fejezete, a
48. alcíme, a 49. alcíme és az 52. alcíme az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk
(3)	bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.”
260.	§ A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő
alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött - a
rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb -,
cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt
alkalmassági követelményeknek megfelel. A honvédtiszti alapképzés tekintetében további
feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, és
vállalja a honvéd tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását a honvédtiszti
alapképzés idejére.”
261.	§ (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 36.
§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek részére nevelési-oktatási
intézményt csak a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szerv irányításáért
felelős miniszter létesíthet, és tarthat fenn. A miniszter a 83-85. §-ban meghatározott
fenntartói kötelezettségek teljesítésével és jogok gyakorlásával megbízhatja - a nevelési-
oktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása, és
módosítása kivételével - az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.
104
(2) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a rendvédelmi szervek által
fenntartott nevelési-oktatási intézmény tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki
büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, és a
szolgálatra alkalmas. A Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény
tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár,
a felvétel évében a 23. életévét nem tölti be, cselekvőképes, a szolgálatra alkalmas és vállalja,
hogy a katonai szakképzés idejére honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn.
A rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményben SZMSZ, a Magyar
Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében jogszabály a tanulmányi
kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.”
(2)	Az Nktv. 36. § (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős
miniszter tartja fenn,)
„b) a pedagógiai programban sajátos honvédelmi, rendvédelmi szempontok érvényesíthetőek,
a honvédelemért felelős miniszter fenntartása esetén katonai szabályok és tevékenység, a
rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (a
továbbiakban: Hszt.) szerinti szabályok és tevékenység írható elő,
c)	a katonák jogállását szabályozó jogszabályok, az SZMSZ, a házirend a pedagógusok, a
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és a tanulók számára - a fenntartás függvényében -
a Magyar Honvédségben érvényesülő, vagy a Hszt.-ben előírt viselkedési és megjelenési
szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési tevékenységet írhat elő, ezek megsértése miatt
fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a jogellenesen okozott kár megtérítésére sajátos
szabályokat írhat elő,”
(3)	Az Nktv. 36. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős
miniszter tartja fenn,)
„g) a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan a
rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén írásbeli
megállapodásban, a honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási
intézmény esetén jogszabályban e törvény szabályaitól el lehet térni,”
(4)	Az Nktv. 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel altiszt-
jelölti szolgálati viszonyban álló tanulók és a szolgálati viszonyban álló pedagógusok
jogviszonyára, az intézményvezető megbízására, valamint a fenntartói irányítási jog
gyakorlására a honvédek jogállásáról szóló törvény, valamint felhatalmazása alapján
miniszteri rendelet e törvénytől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.”
(5)	Az Nktv. 94. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
105
„a) a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szerv
működésének sajátosságaira tekintettel - az oktatásért felelős miniszter egyetértésével - a
tanulók jogaira és kötelességeire, a pedagógusok végzettségére és szakképzettségére, jogaira
és kötelességeire, az intézményvezető megbízására vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a
tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeket, valamint ezek
megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást,”
(rendeletben állapítsa meg.)
262.	§ (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)
„c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és”
(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége
alól különösen]
„c) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.”
263.	§ A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami
kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Kitüntetési törvény) 22. § (1)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére
kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban: elismerés)
alapíthat és adományozhat]
„e) a Honvéd Vezérkar főnöke.”
264.	§ (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 45. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szünetel a hallgatói jogviszony az önkéntes tartalékos katonai tényleges
szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a felsőoktatási
intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott kötelezettségek alól.”
(2)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit az igazgatási, a rendvédelmi, a katonai felsőoktatásra, valamint
az ilyen képzést folytató felsőoktatási intézményre, az intézményben foglalkoztatottakra,
hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben
meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. A honvéd tisztjelöltek tisztjelölti szolgálati viszonya
106
tekintetében e törvényt a honvédek jogállásáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel együtt
kell alkalmazni.”
265.	§ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4. § (1)
bekezdésében és 44/A. § (2) bekezdésében az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szövegrész helyébe az „a
honvédek jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
266.	§ Az Mvt. 87. § 9. pontjában a „Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági
Szolgálatnál” szövegrész helyébe a „honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is
szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a
tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter” szöveg lép.
267.	§ Az Szja. 1. számú melléklet 4.6. pontjában az „a honvédelemért felelős miniszter”
szövegrész helyébe az „a honvédelemért felelős miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke”, a
„(dísztőr, gyűrű stb.)” szövegrész helyébe a „(különösen szál- vagy lőfegyver, dísztőr,
gyűrű)” szöveg lép.
268.	§ Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV.
törvény 16. § (5) bekezdésében az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek
jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
269.	§ A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23.
pontjában az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról
szóló törvény” szöveg lép.
270.	§ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §
(2)	bekezdés b) pontjában az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló
törvény” szöveg lép.
271.	§ A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok
kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pont
f)	alpontjában az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló törvény”
szöveg lép.
272.	§ A Hvt. 49. § (4) bekezdésében a „rendészeti” szövegrész helyébe a „rendész” szöveg
lép.
273.	§ A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § c) pontjában az „a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény” szövegrész
helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
107
274.	§ (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 223. §-
ában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény” szöveg lép.
(2)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 223. §-ában az „a
Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
275.	§ (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 151. § (1) bekezdésében az „a
honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
(2)	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 151. § (1) bekezdésében az „a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény”
szövegrész helyébe az „a honvédek jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
276.	§ A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 14. § (4) bekezdésében az „és a Hjt.
225.	§-ában meghatározott központi személyügyi nyilvántartásokat kezelő szerveknek”
szövegrész helyébe a „meghatározott, valamint a Magyar Honvédség központi személyügyi
nyilvántartását kezelő szerv részére” szöveg lép.
277.	§ A Kitüntetési törvény 23. § (1) bekezdésében a „22. § (1) bekezdés b)-d) pontja
szerinti jogosult” szövegrész helyébe a „22. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti jogosult - a
22.	§ (1) bekezdés e) pontja szerinti jogosult esetében a honvédelemért felelős miniszter - ”
szöveg lép.
278.	§ Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 80. § j) pontjában, 96. § (3)
bekezdésében és a 97. § (1) bekezdésében az „a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses
állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a honvédek
jogállásáról szóló törvény” szöveg lép.
279.	§ (1) Hatályát veszti
a)	a Kt. 110. § (7) bekezdés 10. pontja,
b)	a Met. 1. § (8) bekezdése,
c)	a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és
állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről
szóló 2011. évi XXXIV. törvény 18. § (2) bekezdése,
d)	a Hvt. 81. § (2) bekezdés n) pontjában a „valamint a honvédelmi hatósági-
szakhatósági eljárások díjait” szövegrész,
e)	a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés a) pontjában az „a
Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján” szövegrész,
108
f)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 199. §-ában a
„valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvényben” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény.
(3)	Hatályát veszti a 280. §.
280.	§ Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 80. § (6) bekezdése.
109
1.	melléklet a 2012. évi .... törvényhez
Az állománycsoportok, a rendfokozati csoportok és a rendfokozatok
	A	B	C
1.	állománycsoport	rendfokozati csoport	viselt rendfokozat
2.	legénységi	közkatona	
3.		tisztes	őrvezető
4.			tizedes
5.			szakaszvezető
6.	altiszt	altiszt	őrmester
7.			törzsőrmester
8.			főtörzsőrmester
9.		zászlós	zászlós
10.			törzszászlós
11.			főtörzszászlós
12.	tiszt	tiszt	hadnagy
13.			főhadnagy
14.			százados
15.		főtiszt	őrnagy
16.			alezredes
17.			ezredes
18.		tábornok	dandártábornok
19.			vezérőrnagy
20.			altábornagy
21.			vezérezredes
110
2. melléklet a 2012. évi
törvényhez
A miniszter kiemelt munkáltatói jogkörei
A. A hatáskör területe	B. A munkáltatói jogkör megnevezése
1. Szolgálati viszony megszüntetése, visszavétel	1.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszüntetésére
	1.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapítására
	1.3. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok hivatásos állományba visszavételére
2. Rendfokozatra vonatkozó döntések	2.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésre, ideértve a határozott időre szóló kinevezést is
	2.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetésére, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is
	2.3. Tábornok esetén határozott időre eggyel alacsonyabb rendfokozat megállapítása
	2.4. Előléptetés ezredesi rendfokozatba, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is
3. Fegyelmi döntések	3.1. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornokkal szemben lefokozás fenyítés alkalmazására
	3.2. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz tábornokkal szemben szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazására
	3.3. Határozathozatal tábornokkal szembeni eljárásban
	3.4. Határozathozatal másodfokú eljárásban
4. Méltatlansági eljárás	4.1. Határozathozatal a tábornokkal szembeni méltatlansági eljárásban
	4.2. Köztársasági elnök értesítése a tábornokkal szembeni méltatlansági eljárás megindításáról
	4.3. Előterjesztés a köztársasági elnökhöz a tábornok méltatlanságának megállapítására
	4.4. A 162. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti méltatlanság alóli mentesítés tábornok esetén
5. Szolgálati beosztással kapcsolatos döntések	5.1. Kinevezés tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba
	5.2. Tábornok alacsonyabb vagy azonos szolgálati beosztásba áthelyezése
	5.3. Kinevezés katonai attasé beosztásba
	5.4. Tábornok esetén az együttalkalmazási tilalom alóli mentesítés
	5.5. Tábornok szolgálati beosztásból történő felfüggesztése
	5.6. Tábornok rendelkezési állományba helyezése
	5.7. Tábornok hazai vezénylése, és annak megszüntetése a képzésre vezénylés kivételével
	5.8. Tábornok megbízása
	5.9. Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése
6. Illetményre, távolléti díjra vonatkozó döntések	6.1. Illetmény, távolléti díj visszatartása tábornok esetén
7. Külföldi szolgálatra	7.1. Tábornok tartós külföldi szolgálatra vezénylése
111
vezénylés	7.2. 1 évet meghaladó vezénylés nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteinél, más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, alakulatánál, valamint Magyarország önálló külföldi képviseleteinél, külföldön működő nemzeti szervezeteinél történő szolgálatteljesítésre, katonadiplomáciai tevékenységre, pályázat alapján nemzetközi szervezeteknél történő külföldi szolgálatra
8. A KNBSZ hivatásos állományára vonatkozó külön döntések	8.1. Az Nbtv. szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása
	8.2. Kifogástalan életvitel ellenőrzésének elrendelése tábornokkal szemben
	8.3. Köztársasági elnök értesítése a tábornokkal szemben elrendelt kifogástalan életvitel ellenőrzéséről
9. Nyugállományú katonákat érintő döntések	9.1. Előterjesztési javaslat a köztársasági elnökhöz a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának megvonása érdekében
10. Egyéb döntések	10.1. Kitüntetések, elismerések adományozása, felterjesztése a köztársasági elnökhöz
	10.2. E törvényben a miniszter hatáskörébe utalt munkáltatói jogok gyakorlása
112
3. melléklet a 2012. évi
törvényhez
I. A tiszti és az altiszti állomány tagjának esküje
Az eskü szövege:
„Én ........................................ tiszt/altiszt esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom,
hűséges honvédje leszek. Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és
szabadságát bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és
fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem,
alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel
gondoskodom.”
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
II.	A Honvéd Koronaőrség tagjának esküje
Az eskü szövege:
„Én ........................................ ünnepélyesen esküszöm, hogy a Magyarország alkotmányos
folytonosságát megtestesítő Szent Koronát minden körülmények között, minden veszélytől
megóvom és állhatatosan őrzöm, illetéktelen kézre jutását életem árán is megakadályozom.
A különleges szolgálat által megkívánt magas követelmények érdekében tudásomat, testi
erőnlétemet a legjobb állapotban tartom, egész életemben erkölcsi feddhetetlenségre
törekszem.
A Honvéd Koronaőrség bajtársi szellemétől áthatva, példamutató módon mindenkor
becsülettel, magyar honvédhez méltón, harcban vitéz módon küzdve élek és halok.
(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)
„Isten engem úgy segéljen!”
113
4. melléklet a 2012. évi
törvényhez
Várakozási idők
1.	Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál
Őrmester	Kötelező 4 év	maximális
Törzsőrmester	4 év	8 év
Főtörzsőrmester	6 év	12 év
Zászlós	5 év	12 év
Törzszászlós	5 év	15 év
Főtörzszászlós	-	-
Hadnagy	4 év	-
Főhadnagy	4 év	8 év
Százados	6 év	12 év
Őrnagy	5 év	12 év
Alezredes	5 év	15 év
Ezredes	3 év	10 év
Dandártábornok	-	-
Vezérőrnagy	-	-
Altábornagy	-	-
Vezérezredes	-	-
2.	Speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál
Kötelező
Őrmester	6 év
Törzsőrmester	6 év
Főtörzsőrmester	6 év
Zászlós	6 év
Törzszászlós	-
Hadnagy	6 év
Főhadnagy	6 év
Százados	6 év
Őrnagy	6 év
Alezredes	6 év
Ezredes	-
3.	Legénységi beosztásoknál
Őrvezető	3 év
Tizedes	3 év
Szakaszvezető	-
114
5.	melléklet a 2012. évi .... törvényhez
I.	A tiszti állomány besorolási osztálya
	A	B	C	
1.	Besorolási kategória	Rendszeresített rendfokozat	Besorolási kategória szorzószáma	
2.	I.	Hadnagy	3,00	
3.	II.	Főhadnagy	4,00	
4.	III.	Százados	5,00	
5.	IV.	Őrnagy	5,50	
6.	V.	Alezredes	6,00	
7.	VI.	Ezredes	7,00	
8.	VII.	Dandártábornok	7,50	
9.	VIII.	Vezérőrnagy	8,00	
10.	IX.	Altábornagy	8,50	
11.	X.	Vezérezredes	9,00	
II.	A legénységi és az altiszti állomány besorolási osztálya
	A	B	C	
1.	Besorolási kategória	Rendszeresített rendfokozat	Besorolási kategória szorzószáma	
2.	I.	Közkatona*	2,00	
3.	II.	Orvezető	2,10	
4.	III.	Tizedes	2,20	
5.	IV.	Szakaszvezető	2,40	
6.	V.	Őrmester	2,60	
7.	VI.	Törzsőrmester	2,80	
8.	VII.	Főtörzsőrmester	3,00	
9.	VIII.	Zászlós	3,30	
10.	IX.	Törzszászlós	3,60	
11.	X.	Főtörzszászlós	4,00	
* A közkatona rendfokozatnak kizárólag e melléklet szempontjából minősül.
115
6. melléklet a 2012. évi
törvényhez
ADATLAP
a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez
I. A jelentkező személyi adatai	
Családi neve:	
Utóneve:	
Előző neve (születési név):	
Születési helye (helység, ország, ha nem Magyarország):	
Születési ideje (év, hó, nap):	
Anyja születési neve:	
Állampolgársága:	
Állandó lakhelye (irányítószámmal):	
Tartózkodási helye (irányítószámmal):	
Lakás telefon (körzetszámmal):	
Munkahelyi telefon (körzetszámmal):	
Mobil telefon:	
E-mail cím:	
II. Csalác	i állapotra vonatkozó adatok
Családi állapota:	nőtlen - hajadon házas - élettársi kapcsolat elvált - özvegy
III. A jelentkezővel közös háztartásban élő hozzátartozók adatai	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
Neve:	
Kapcsolat jellege (rokonsági foka):	
Együttélés kezdete:	
IV. A jelentkező korábbi munkahelyeire vonatkozó adatok (5 évre visszamenőleg)	
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
116
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
Munkahely cégszerű elnevezése és címe:	
Munkaköre (ha több volt, akkor az utolsó):	
Munkaviszony tartama:	Kezdete: Vége:
V. A jelentkező gazdasági érdekeltségére vonatkozó adatok	
Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:	
Formája, cégszáma:	
Címe:	
Tulajdonos és tulajdoni hányad:	
Társaságban való részvétel formája:	
Gazdasági társaság (vállalkozás) neve:	
Formája, cégszáma:	
Címe:	
Tulajdonos és tulajdoni hányad:	
Társaságban való részvétel formája:	
VI. A jelentkező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok	
A jelentkezőnek a jelentkezést megelőző 1 évben szerzett jövedelmei:	Munkajövedelem Befektetésből származó jövedelem Gazdasági társaságból származó jövedelem Szociális vagy munkanélküli ellátás Ösztöndíj Egyéb forrás Eltartott
A jelentkezést megelőző 1 év havi nettó átlagos jövedelme:	
A jelentkező tulajdonában lévő ingatlanok, ingatlanrészek:	
Tulajdonában lévő jelentősebb (legalább 300 000 Ft) értékű ingóságok és vagyoni értékű jogok:	
Jelentősebb (300 000 Ft-ot meghaladó) hitelállomány, kölcsöntartozások összege:	
VII. A jelentkező büntetett és szabálysértési előéletére vonatkozó adatok	
1. Indult-e ellene a jelentkezése keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel vagy intézkedéssel fejeződött be?	igen - nem
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
a büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
a mentesülés időpontja:	
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
a büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
a mentesülés időpontja:	
117
2. Áll-e jelenleg büntetőeljárás alatt? Az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése és az elkövetés ideje: Eljáró bíróság (ügyészség, nyomozóhatóság):	igen - nem
Az eljárás jelentkezéskori szakasza: Az eljárás során hozott érdemi határozat, végzés, ítélet tartalma, kelte:	nyomozati - ügyészi - bírói szak
3. A jelentkezést megelőző 2 éven belül szabálysértés miatt kapott-e pénzbírságot? Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, a bírság befizetése megtörtént-e:	igen - nem (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) igen - még nem - elzárásra változtatták
Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, a bírság befizetése megtörtént-e:	igen - még nem - elzárásra változtatták
Az elkövetett szabálysértés: Eljáró szerv: Ha igen, a bírság befizetése megtörtént-e:	igen - még nem - elzárásra változtatták
VIII. A jelentkező szabadidős szokásaira vonatkozó adatok	
Rendszeresen gyakorolt szabadidős tevékenység (sport, kulturális, egyéb hobbi):	
Rendszeresen látogatott szórakozóhelyek rendszeresség megjelölésével (havi, heti, napi gyakoriság):	
Az adatlapot kitöltve átvettem:
(dátum)
Honvédség képviselőjének aláírása
118
7. melléklet a 2012. évi
törvényhez
I.	Nyilatkozat a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez
Hozzájárulok, hogy az életvitelemet, jövedelmi és vagyoni viszonyaimat,
életkörülményeimet, lakó és családi környezetemet a kifogástalan életvitel követelményének
való megfelelésem megállapítására elrendelt ellenőrzés során megvizsgálják.
(Kelt, dátum)
aláírás, lakcím
II.	A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs,
felnőtt korú hozzátartozó nyilatkozata
Kijelentem, hogy házastársam, élettársam, hozzátartozóm tájékoztatott arról, hogy a
kifogástalan életvitel ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az
ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet.
(Kelt, dátum)
aláírás, lakcím
119
8.	melléklet a 2012. évi .... törvényhez
I.	A honvéd tisztjelölt ösztöndíja
I. Az alapösztöndíj szorzószáma havonta
1. szakaszparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetén:	0,60
2. rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetén:	0,55
3. az 1. és a 2. pontokba nem tartozók esetén:	0,50
II.	Az alapösztöndíj -kiegészítés szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy tanulmányi
szemeszterek alapján
1. I. szemeszter (katonai alapfelkészítés):	0,25
2. II. szemeszter:	0,26
3. III. szemeszter:	0,27
4. IV. szemeszter:	0,28
5. V. szemeszter:	0,29
6. VI. szemeszter:	0,30
7. VII. szemeszter:	0,31
8. VIII. szemeszter:	0,32
III.	A honvéd tisztjelölt az előző szemeszter tanulmányi eredménye alapján számítandó
tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:
1. 3,50 és alatta:		nem jár
2. 3,51-4,00 között		0,10
3. 4,01-4,50 között		0,15
4. 4,51-5,00 között		0,20
5. a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében:		0,40
IV. Egyéb pótlék az illetményalap %-ában
a repülési pótlék, az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100 %-os teljesítése esetén, évente	25-100
ejtőernyős-ugrási pótlék az ugrások számától függően, ugrásonként	2-5
katasztrófavédelmi pótlék	5,80
120
II.	A honvéd altiszt-jelölt ösztöndíja
I.	Az alapösztöndíj szorzószáma havonta
1. szakaszrangidős altiszti feladatok ellátására kijelöltek esetén:	0,60
2. rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetén:	0,55
3. az 1. és a 2. pontok alá nem tartozók esetén:	0,50
II.	Az alapösztöndíj -kiegészítés szorzószáma havonta, az egyes tanulmányi félévek időszakai
alapján
1. 13/1. félév		0,20
2. 13/2. félév		0,22
3. 14/1. félév		0,24
4. 14/2. félév		0,26
III.	Tanulmányi pótlék szorzószáma havonta, a honvéd altiszt-jelölt előző félév tanulmányi
eredménye alapján
1. 3,50 és alatta:		nem jár
2. 3,51-4,00 között		0,10
3. 4,01-4,50 között		0,15
4. 4,51-5,00 között		0,20
5. a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében:		0,40
IV.	Egyéb pótlék az illetményalap %-ában
katasztrófavédelmi pótlék__5,80
121
INDOKOLÁS
a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányzat célul tűzte ki, hogy a Magyar Honvédséget minden tekintetben alkalmassá
tegye az Alaptörvényben és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a
különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a
továbbiakban: Hvt.) rögzített alapvető kötelességének teljesítésére, a haza védelmére és az
önkéntes kötelezettségvállalásokon, felajánlásokon alapuló feladatok ellátására.
Elkészült, és 2011 nyarán kiadásra került a Magyar Honvédség 2012-2021 közötti időszakra
vonatkozó humánstratégiája (a továbbiakban: humánstratégia), mely egységes keretbe foglalja
azokat az alapelveket és célokat, melyek biztosítják a Magyar Honvédség (a továbbiakban:
Honvédség) feladatai ellátásához szükséges humán feltételrendszert. A humánstratégia céljai
és elvei olyan értékek mentén kerültek kialakításra, amelyek hozzájárulnak a Honvédség
nemzeti intézményi jellegének megerősítéséhez.
A honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) 2013. július 1-jei
hatálybalépéssel a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény helyébe lépő új katonai szolgálati törvény
elfogadását kezdeményezi.
Célja elsődlegesen a katonai szolgálattal, mint sajátos közszolgálattal együtt járó
többletkötelezettségek és többletjogosultságok harmonizált, a társadalmi, a nemzetközi és a
jogi környezet kihívásainak megfelelő szabályozása. A Javaslat olyan feltételeket kíván
rögzíteni, amelyek biztosítják, hogy a Honvédség feladatrendszerének ellátáshoz szükséges
számú és összetételű, megfelelően képzett és kiképzett, motivált, elhivatott katona
állománnyal rendelkezzen. A hatékony működés érdekében szabályozási alapelv volt a
korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia
csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása, a személyügyi folyamatok racionalizálása,
valamint a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalása. Ez utóbbira
figyelemmel a Javaslat a törvényi szintű szabályozást nem igénylő kérdésekben részletes
rendeletalkotási felhatalmazást biztosít egyrészről a Kormány, másrészről a honvédelemért
felelős miniszter részére.
A Honvédség feladatainak végrehajtása nem tehető függővé a katona egyéni érdekeitől, az
egyéni érdeket megelőzi a szolgálati érdeke. A szolgálati érdek a szolgálati viszonyban az
állam oldalán megjelenő olyan közérdekek együttese, amely a honvédelem nemzeti ügyének
alkotmányos kötelezettségként történő kielégítésére irányul, és a Honvédség rendeltetés
szerinti feladatainak végrehajtásában ölt testet. A Javaslat alapelve a szolgálati érdek
elsődlegessége, törekedve az egyéni érdek és a szolgálati érdek maximális összehangolására,
de kifejezve azokat a sajátos helyzeteket, amikor a katona egyéni érdekeivel szemben a
honvédelem érdekének kell érvényesülnie. Fontos azonban kiemelni, hogy a Javaslatban és a
végrehajtási szabályokban is megjelennek egyes munkáltatói jogkörök beleegyezéshez, vagy
kérelemhez kötött gyakorlása, továbbá a Javaslat más jogállási törvényekhez hasonlóan több
olyan garanciális rendelkezést is tartalmaz, amelyek célja a szolgálati jog területén a család és
a házasság védelme, a szülők állam által történő segítése, valamint egyes védendő
foglalkoztatási csoportokra vonatkozó eltérő szabályok meghatározása.
122
A Javaslat, mint általános foglalkoztatási szabály figyelemmel van az új munka
törvénykönyvére (a továbbiakban: Mt.), mint a versenyszféra alapjára. Tekintettel azonban a
szolgálati viszony sajátos közszolgálati jellegére, a Javaslat közelebb áll a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvényhez (a továbbiakban: Kttv.), jogintézményeit - a közszolgálati
életpályák összehangolására vonatkozó követelményt szem előtt tartva, a célok megvalósítása
érdekében - azonban csak annyiban veszi át, amennyiben az megfeleltethető a katonai
szolgálatra jellemző sajátosságoknak. Hasonló alapelvek érvényesülnek a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezéseivel való
összehasonlításban is.
A Javaslat szerkezetileg általános és - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban:
KNBSZ) hivatásos állományú tagjaira, a külföldi szolgálatra, az önkéntes tartalékos
katonákra, a nyugállományú katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre
vonatkozó - különös fejezetekből épül fel.
Az általános fejezetek meghatározzák az alapvető általános rendelkezéseket, a jellemzően
minden honvédre nézve kötelező magatartási szabályokat, a szolgálati viszony létesítésével,
módosításával, megszűnésével, illetve megszüntetésével, tartalmával, a szolgálatteljesítési
idővel, az illetmény-, a támogatási- és a juttatási rendszerrel, a fegyelmi-, a kártérítési
felelősséggel, a méltatlansággal, valamint a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatos
rendelkezéseket.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény (a továbbiakban: Nbtv.) rögzíti, hogy a
KNBSZ hivatásos állományú tagja a Honvédség állományába tartozik, szolgálati viszonyára a
hivatásos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Elismerve
a nemzetbiztonsági feladatok ellátásával összefüggő szolgálati viszony sajátosságait a Javaslat
XVI.	Fejezete megállapítja a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő katonákra irányadó különös
szabályokat.
A külföldi szolgálat - a jellegétől függően - a hazai szabályoktól kisebb-nagyobb mértékben
eltérő szabályok alkalmazását teszi szükségessé. Ennek jogi alapját biztosítja a XVII. Fejezet.
A Javaslat részletesen kitér az önkéntes tartalékos katonák speciális jogállására, melynek
jogszabályi alapja az Alaptörvényben és a Hvt.-ben is meghatározásra került. Az önkéntes
tartalékos katona szerződésben vállalja azt, hogy katonai szolgálat teljesítésére készen áll
(rendelkezésre állási időszak), továbbá, hogy meghatározott ideig - általában néhány hétig,
legfeljebb néhány hónapig - tényleges katonai szolgálatot teljesít (tényleges szolgálatteljesítés
időszaka, honvéd jogállás). Mindezekre figyelemmel a Javaslat XVIII. Fejezete az önkéntes
tartalékos katonákra irányadó különös szabályokat tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy a
rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló nem minősül
honvédnek, a többi állampolgárhoz hasonlóan éli civil életét, dolgozik civil munkahelyén, a
törvény hatálya ezen időszakra csak kivételesen ír elő alkalmazandó rendelkezéseket.
A Javaslat biztosítja a katonagenerációk közötti szolidaritás és a nyugállományú katonák
iránti elkötelezettség törvényi kereteit, azonban ennek részletes szabályai - tekintettel arra,
hogy az nem törvényhozási tárgykör - végrehajtási rendeletekben kerülnek megállapításra.
A Javaslat XX. és XXI. Fejezete - jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel indokolt
pontosításokkal - a hatályos szabályozást emeli át: a Javaslat a tisztjelölti és az altiszt-jelölti
szolgálati viszony sajátosságait határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelöltek hallgatói
jogviszonyára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és
katonai felsőoktatásról szóló törvényt és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, a honvéd
altiszt-jelöltek tanulói jogviszonyára a nemzeti köznevelésről szóló törvényt és a
szakképzésről szóló törvényt kell alkalmazni.
A Javaslat tartalmazza a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben
indokolttá vált egyes törvények módosítását is. A módosítások egy része a honvédek
123
jogállásáról szóló új törvény címének átvezetése miatt vált szükségessé, másik része az egyes
törvények közötti koherenciát biztosítja. A tartalmilag összefüggő rendelkezések tekintetében
a Javaslat érdemi változtatásokat is tartalmaz, többek között felhatalmazásokat pontosít.
124
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. § -hoz
A Hvt. 80. § f) pontja szerint honvéd rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges
állományú tagja. Erre figyelemmel a Javaslat személyi hatálya a hivatásos és a szerződéses
állományú katonákra, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd
tisztjelöltekre, és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.
A Javaslat szűk körben jogosultságot, illetve kötelezettséget állapít meg az önkéntes
tartalékos katonára a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonára, valamint az
állomány tagja és a nyugállományú katona közeli hozzátartozójára, valamint a
hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre és közeli hozzátartozójukra.
a 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos jogalkalmazás
elősegítése érdekében meghatározzák a Javaslat által használt, a szolgálati jog alapját jelentő
fogalmak alapvető tartalmát.
a 3. §-hoz
A Javaslat rögzíti a szolgálati viszony alanyait, és a katonai szolgálat fokozott
áldozatvállalással járó sajátos közszolgálati jellegét. A szabályozás a Kttv.-hez hasonlóan
sarokkövének tekintette, hogy a szolgálati viszony nem egymás mellé rendelt felek
kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, ezért a
Javaslat külön is nevesíti, hogy a felek megállapodása akkor térhet el a törvénytől, ha ezt a
törvény kifejezetten megengedi.
A Javaslat szerint sajátos szolgálati viszonynak minősül az önkéntes tartalékos szolgálati
viszony, a tisztjelölti szolgálati viszony, az altiszt-jelölti szolgálati viszony, amelyben mindkét
felet jogszabályban, szerződésben vagy ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek
terhelik, és jogosultságok illetik meg. A Javaslat külön kiemeli, hogy a honvéd tisztjelölt és a
honvéd altiszt-jelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott katonai életpályára
történő felkészülés.
a 4. §-hoz
A munkáltatói jogkör mindazon jogok összessége, amelyeket jogszabály a munkáltató részére
meghatároz, így különösen a szolgálati viszony létesítése, módosítása és megszüntetése, a
fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési felelősség megállapítása, egyes jogorvoslatok
elbírálása. Tekintettel arra, hogy a Javaslat sajátos közszolgálati jogviszonyt szabályoz, ezért
a törvény - a hatályos szabályozás által használt alapvetően közjogi fogalmak, mint az
állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró, az elöljáró parancsnok, a feljebbvaló, a
felettes helyett - egységesen a „munkáltatói jogkört gyakorló” megnevezést alkalmazza.
A Javaslat a munkáltatói jogkört gyakorlók közül kiemeli a minisztert, és a hatáskörébe
tartozó munkáltatói döntéseket külön mellékletben foglalja össze. A KNBSZ hivatásos
állományú tagja tekintetében miniszteri munkáltatói jogkört állapít meg az Nbtv. is.
A Javaslat a további munkáltatói jogkörök, a munkáltatói részjogkörök, azok gyakorlójának,
és gyakorlásuk rendjének meghatározását végrehajtási rendeleti szintre telepíti, és lehetővé
teszi azoknak meghatározott szempontok szerinti differenciálását.
125
az 5. §-hoz és a 192. § (1) bekezdéséhez
A Javaslat általános magatartási követelményeket fogalmaz meg, hangsúlyozva a szolgálati
érdek érvényesülésének, a Honvédség tekintélyének és a Honvédség iránt tanúsított
közbizalom megóvásának elsődlegességét. A Javaslat e körben megjeleníti többek között a
jóhiszeműség és a tisztesség elvét, a felek együttműködési kötelezettségét, a
rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát.
A Javaslatban a „tisztesség elve” kifejezés mindkét fél oldaláról követelményt fogalmaz meg:
a tisztesség ebben a kontextusban nem más, mint a másik fél érdekeinek figyelembevétele,
amelynek a szolgálati viszony minden létszakában jelen kell lennie. Ez az általános
követelmény a Javaslatban - ahol annak kiemelése szükséges - az egyes intézményeknél
külön is megjelenik.
A Javaslat alapelvként ismeri el, hogy a KNBSZ hivatásos állományú tagja - a
nemzetbiztonsági tevékenységhez kötődő jogállására figyelemmel - a nemzetbiztonsági érdek
elsődlegességét szem előtt tartva teljesíti szolgálatát.
a 6.§-hoz
Az egyenlő bánásmód követelménye a munkajogban meghatározó jelentőségű. Ezt a
követelményt 2003 óta külön törvény szabályozza. Az egyenlő bánásmód
követelményrendszerén belül kiemelt szerepe van a munka díjazásával összefüggő bármilyen
jellegű és tartalmú diszkrimináció megakadályozásának. Az egyenlő, és az egyenlő értékűnek
minősített munkáért egyenlő bér elve hangsúlyozottan jelen van a közösségi jogban is. Az
egyenlő bánásmód követelménye tárgyában megszületett egyik első irányelv [75/117/EGK]
rendelkezett részletesen az egyenlő munka kritériumrendszeréről, valamint határozta meg
részletesen a bér fogalmát. Ezek a fogalmak és a kapcsolódó követelmények jelennek meg a
Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelvében, amely a férfiak és nők közötti
esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén
történő megvalósításáról szól.
Az esélyegyenlőségről szóló törvény előírja, hogy a munkáltató az egyenlő bánásmód
követelményét a foglalkoztatási jogviszonyokban, így köztük a szolgálati viszonyban köteles
megtartani, valamint rendezi, hogy mi nem minősül e követelmény megsértésének. Hasonlóan
más jogállási törvényekhez a Javaslat külön is rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét.
Bár a Javaslat nem emeli ki, de a rendelkezést alkalmazni kell különösen az illetményre és a
szolgálat egyenlő értékének megállapítására is.
a 7.§-hoz
A jognyilatkozatok tekintetében a Javaslat főszabályként rögzíti az írásbeliség követelményét,
és az indokolási kötelezettséget.
A munkáltatói döntéshozatal egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése érdekében a Javaslat
továbbra is lehetőséget biztosít a döntési lapon történő döntéshozatalra.
A Javaslat a jogról lemondó vagy abból engedő jognyilatkozatok tekintetében előírja az
írásbeliség követelményét, és megtiltja annak kiterjesztő értelmezését.
a 8. §-hoz
A Javaslat szerint közöltnek kell tekinteni az írásbeli jognyilatkozatot, ha azt a címzettnek
vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. Az átvétel megtagadása vagy szándékos
126
megakadályozása a jogosult, illetve más személy részéről nem befolyásolja a közlés
hatályosulását. Vita esetén a jognyilatkozatot tevő köteles azt bizonyítani, hogy a közlés
szabályszerűen megtörtént.
a 9. §-hoz és a 192. § (2) bekezdéséhez
A Javaslat a Honvédség képviseletében történő jognyilatkozat megtételére a munkáltatói
jogkört gyakorlót jogosítja fel.
A Javaslat rögzíti, hogy a szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével
összefüggő, a jogról lemondó, vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag személyesen
tehető meg, míg egyéb jognyilatkozatok tekintetében a képviselet módja rendeleti szinten
kerül megállapításra. A képviselő személyét illetően a Javaslat nem tartalmaz megkötést, a
képviselet alakszerűségét miniszteri rendelet határozza meg.
A KNBSZ hivatásos állományú tagja tekintetében a Javaslat - szolgálati viszonya
sajátosságára figyelemmel - előírja, hogy jognyilatkozatát kizárólag személyesen teheti meg.
A Javaslat rendezi a szakszervezeti, és a kari hallgatói önkormányzat általi képviselet
szabályát.
a 10-12. §-hoz
A Javaslat a jognyilatkozatok érvénytelensége körében rendelkezik a megtámadható, valamint
a semmis jognyilatkozatokról, továbbá az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött
szolgálati viszony jogkövetkezményeiről. A Javaslat felsorolja a megtámadhatósági és
semmisségi okokat, meghatározza a megtámadásra nyitva álló határidőt, semmisség esetén
pedig kimondja, hogy azt határidő nélkül és hivatalból kell figyelembe venni.
a 13. §-hoz
A hatályos szabályozással megegyezően rendezi a Javaslat a munkajogi igénnyel kapcsolatos
elévülési időt, jogkövetkezményeit, az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó
rendelkezéseket.
a 14. §-hoz
A Javaslat - más jogállási törvényekhez hasonlóan - tájékoztatási kötelezettséget ír elő a
szolgálati viszony létesítésével, módosításával, vagy megszüntetésével, továbbá a Javaslatban
meghatározott más lényeges jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése tekintetében.
A felek közötti együttműködés követelményéből, de a tájékoztatás rendeltetéséből is
következik, miszerint azt olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a
tájékoztatással érintett fél jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését.
A Javaslat a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony
feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK
tanácsi irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi alapokat tartalmazza. A részletes
szabályok megállapítása - a Kttv.-vel összhangban - végrehajtási rendeleti tárgykör.
a 15-16. §-hoz
A Javaslat - a kialakult bírói gyakorlattal egyezően - meghatározza a határidő fogalmát,
valamint a határidő és a határidőnek nem minősülő időtartam számítására vonatkozó
szabályokat.
127
A határidőnek nem minősülő időtartam - mint például a próbaidő vagy a szolgálatteljesítési
idő-keret - időtartamának számításánál a naptár az irányadó. Ez azt jelenti, hogy egy
meghatározott év január hó 1. napjával kezdődő és egy éves határozott időre szóló
szerződéses szolgálati viszony nem a következő év januárjának első munkanapján, hanem az
adott év december 31. napján szűnik meg a kikötött idő lejártának jogcímén.
a 17-25. §-hoz és a 192. § (3)-(5) bekezdéséhez
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy „Alapvető jog más alapvető jog
érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges
mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.” A Javaslat ezzel összhangban tartalmazza az egyes
alapvető jogok - különösen a személyi szabadság, a tartózkodási hely szabad megválasztása,
a gyülekezési jog, a vélemény-nyilvántartás szabadsága - korlátozásának általános és különös
eseteit.
A nemzetbiztonsági feladatok teljesítése az általános szabályokon túl további korlátozások
meghatározását teszi szükségessé: a Javaslat többek között bejelentési kötelezettséget ír elő a
gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenésre, a külföldre utazásra,
valamint meghatározott személyi, családi, jövedelmi és vagyoni viszonyok tekintetében. A
Javaslat egyensúly biztosítására törekszik a jogkorlátozások és a speciális szolgálat jellegéből
eredő követelmények érvényesítése között. Ennek érdekében - többek között - a külföldre
utazás határidejénél megkülönbözteti a szövetséges és az egyéb államokat, valamint lehetővé
teszi a határidőtől való eltérést.
A külföldi szolgálati feladatok jellegére tekintettel a Javaslat szabályozza a külföldi katonai
rendész eljárását, a műveleti területen a szabad mozgáshoz való jog korlátozhatóságát,
valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozását, amely a külföldi
műveletben való részvételre tervezett állomány gyors rendelkezésre állását alapozza meg.
A Javaslat az önkéntes tartalékos katona tekintetében a más kereső tevékenységet folytatására,
és az összeférhetetlenségre vonatkozó korlátozás, valamint az ún. helyben lakási kötelezettség
alkalmazhatóságát kizárja.
a 26-30. §-hoz,
A Javaslat meghatározza az állomány tagja, a Honvédség, valamint az érdekképviseleti
szervezetek, ezen belül is kiemelten a szakszervezetek kapcsolatrendszerének alapvető,
általános érvényű szabályait. E kapcsolatrendszerrel összefüggésben a XVI. Fejezet egyes
rendelkezések alkalmazását kizárja, valamint a nemzetbiztonsági érdekre figyelemmel
indokolt eltéréseket állapít meg.
A Javaslat garanciális szabályként a szakszervezeti tag védelme érdekében rögzíti, hogy a
Honvédség nem kötelezheti arra, hogy szakszervezethez való hovatartozásáról nyilatkozzon,
továbbá szolgálati viszony létesítését, fenntartását, jogosultságot vagy juttatást nem teheti
függővé attól, hogy az érintett valamely szakszervezetnek tagja-e.
A Javaslat szabályozza a szakszervezeti tagdíjfizetéssel kapcsolatos alapvető szabályokat,
valamint definiálja a szakszervezeti érdekegyeztetés alapvető formáit és annak kereteit.
A Javaslat szerint a szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben
joggyakorlásának elősegítése, gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából
képviselheti, melyről az állomány tagja, az önkéntes tartalékos katona, a honvéd tisztjelölt és
a honvéd altisztjelölt gondoskodik. A KNBSZ hivatásos állományú tagja esetén e rendelkezés
nemzetbiztonsági érdekre tekintettel nem alkalmazható.
128
A Javaslat meghatározza, hogy közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges
a választott tisztséget betöltő tag szolgálati viszonyának a megszüntetéséhez, kivéve akkor, ha
a felmentés kötelező. A Javaslat részletesen meghatározza a szakszervezeti képviselők
szolgálatteljesítési idő-kedvezményét azzal, hogy annak pénzben történő megváltására nincs
lehetőség.
A Javaslat meghatározza az érdekegyeztetés ágazati kereteit. Ennek alapvető fóruma az
ágazati érdekegyeztető tanács. A tanács működésének alapvető szabályait a miniszter és az
érdekegyeztetésben résztvevő felek által megkötött megállapodás határozza meg.
a 31.§-hoz, a 33-34. §-hoz és a 37. §-hoz,
A Javaslat meghatározza a szolgálati viszony létesítésének, és a szolgálati beosztás
betöltésének általános feltételeit. E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonára, a honvéd
tisztjelöltre és a honvéd altiszt-jelöltre is megfelelően alkalmazni kell, a különös
szabályokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel.
A Javaslat lehetővé teszi a megüresedett vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázati
eljárással történő betöltését. A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet, a KNBSZ
tekintetében a főigazgató határozza meg.
A Javaslat szabályozza, hogy az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatok,
tények igazolásáért ki a felelős.
a 32. §-hoz
A hivatásos szolgálati jogviszony határozatlan, míg a szerződéses szolgálati viszony
határozott időre létesül. A Javaslat meghatározza a hivatásos állományba vehető személyek
körét, valamint azt, hogy e szabálytól csak törvényben lehet eltérni.
A Javaslat állománycsoportok szerint differenciáltan rögzíti a szerződéses szolgálati viszony
legrövidebb időtartamát, és azokat az eseteket, amikor ettől el lehet térni. Ez utóbbi körbe
tartozik az állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítésére, a nemzetközi kötelezettség
teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására, továbbá a tartós
külföldi szolgálat időtartamára létesített szerződéses szolgálati viszony.
Az önkéntes tartalékos jogviszony létesítésére, időtartamára a XVIII. Fejezetben foglalt
különös szabályokat kell alkalmazni.
a 35. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a szolgálati viszony létesítése állományba vétellel történik. Ennek
módja azonban eltér a hivatásos és a szerződéses katonák tekintetében, mert az állományba
vétel hivatásos katonák esetén állományba vételi okmánnyal, szerződéses katonák esetén
pedig szerződéssel valósul meg. A Javaslat rögzíti a jognyilatkozatok legfontosabb tartalmi
elemeit.
a 36. §-hoz
Az állományba vételtől elkülönülő személyügyi döntés az első rendfokozatba és az első
beosztásba kinevezés, amely kinevezési okmánnyal történik. A Javaslat meghatározza a
kinevezési okmány legfontosabb tartalmi elemeit, a KNBSZ hivatásos állományú tagja esetén
rögzíti az eltérés lehetőségét.
A Javaslat meghatározza a munkáltatót terhelő, egyes kapcsolódó kötelezettségeket.
129
a 38. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a hivatásos állományba a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt,
valamint az állomány meghatározott feltételeknek megfelelő tagja vehető, esetükben a
„katonai előéletre” tekintettel a próbaidő kikötését a Javaslat mellőzi.
A szerződéses állomány tekintetében a próbaidő kikötése kötelező, az időtartama azonban a
korábbi katonai szolgálat függvényében differenciált. A munkáltatói jogkört gyakorló
mérlegelési jogkörben hat hónapig terjedő próbaidőről dönthet akkor, ha a szolgálati viszony
kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, vagy a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél
fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül.
Hivatásos állományba történő visszavétel során mérlegelési jogkörben szintén legfeljebb 6
hónapig terjedő próbaidő köthető ki, ha azonban az érintett szolgálaton kívülinek minősül,
próbaidőt nem kell kikötni. Nem köthető ki próbaidő a nemzetközi kötelezettség
teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtására kötött szerződés
esetén.
A Javaslat a próbaidő meghosszabbíthatóságát, valamint szerződés-hosszabbítás esetén a
próbaidő kikötését garanciális jelleggel kizárja.
A Javaslat továbbra is lehetővé teszi a szolgálati viszony próbaidő alatti azonnali
megszüntethetőségét, valamint meghatározza ennek jogkövetkezményeit, így többek között a
próbaidős katonai rendfokozat elvesztését akkor, ha az állomány tagja ezzel rendelkezik.
Az önkéntes tartalékosok tekintetében a Javaslat kötelezően előírja legalább 3, de legfeljebb 6
hónap próbaidő kikötését, kivéve, ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a
hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor.
A Javaslat XX. és a XXI. Fejezete meghatározza a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt
próbaidejére vonatkozó különös szabályokat.
a 39-40. §-hoz
A Javaslat szerint rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot a közkatona és a szerződéses
pályakezdő. Az érintett személyi kör egyértelműen elhatárolható: közkatona a legénységi
állomány tagja, míg a szerződéses pályakezdő a tiszti, vagy az altiszti állomány azon tagja,
aki első alkalommal létesít szerződéses szolgálati viszonyt. A rendfokozat nélküli jogállás
határozott ideig tart: közkatona esetén egy év, szerződéses pályakezdő esetén az alapkiképzés
teljesítéséig.
A Javaslat meghatározza a kezdő rendfokozatokat és a hivatásos állományba való
visszavételkor megállapítható rendfokozatokat, továbbá az ezektől való eltérés törvényi
kereteit.
a 41. §-hoz
A katonai szolgálat közhatalmi, közbizalmi jellegére tekintettel a Hvt. és a Javaslat -
egymástól elkülöníthetően - tartalmazza az eskütételi kötelezettséget. A honvéd a szolgálati
viszony önkéntes vállalásakor esküjével tudomásul veszi jogainak az általánosnál nagyobb
mértékű korlátozását, így azt is, hogy a törvényben meghatározott esetekben egyéni érdeke
hátrányba kerülhet a szolgálat érdekével szemben.
A Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az eskü időpontját, a tiszti, altiszti és a
koronaőri eskü szövegét, és kimondja, hogy az eskü elmaradása érvénytelenséget
eredményez. A honvéd eskü szövegét a Hvt. 40. § (3) bekezdése tartalmazza.
130
a 42-44. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a szolgálati viszony módosításának legfontosabb eseteit.
A szabályozás alapelve, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló döntését a szolgálat érdekében
hozza meg, ahhoz az állomány tagjának beleegyezése, vagy kérelme akkor szükséges, ha azt
jogszabály előírja. A szolgálati érdek törvényi szintű megjelenítése biztosítja a munkáltatói
jogkört gyakorló részére a katonai feladatok indokolt és szükségszerű ellátása érdekében
nélkülözhetetlen döntések meghozatalát, személyi feltételek és körülmények biztosítását.
Ehhez kapcsolódóan a Javaslat általános jelleggel körülírja a szolgálati érdek fogalmát,
azonban - a Honvédség által végrehajtandó feladatok összetettségére, különbözőségeire
tekintettel - annak teljes körű, taxatív definiálása nem lehetséges. Ettől függetlenül a
szolgálati érdekre hivatkozás nem parttalan: a munkáltató a beleegyezéshez vagy kérelemhez
nem kötött esetekben sem hozhat bármikor, bármilyen okból a szolgálati érdekre hivatkozva
önkényes döntést, mert alapelvként érvényesül - többek között - a rendeltetésellenes
joggyakorlás, a joggal való visszaélés tilalma, a tisztesség elve, továbbá a szolgálati érdek
„fennállásáért” az elrendelő végső soron büntetőjogi felelősséggel is tartozik.
A Javaslat előírja, hogy a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell a szolgálati
beosztásba helyezés feltételeit, a munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettséget, és
meghatározott rendben ellenőrizhető a büntetlen előéleti követelménynek való megfelelés.
a 45. §-hoz
A szerződéses állományba vétel alapokmányát jelentő szerződés tartalmi elemeit a felek
közösen módosíthatják.
A Javaslat a szerződéses katonák szerződés-módosításának két legfontosabb esetét
különbözteti meg: egyrészről a vállalt szolgálati idő meghosszabbításával járó ún. szerződés-
hosszabbítást, másrészről az állománycsoport-váltásra irányuló módosítást.
A közös megegyezés hiányában nem minősül a szerződés-hosszabbításnak, ha a szerződéses
katona által vállalt szolgálati idő a törvény erejénél fogva hosszabbodik meg.
Jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a Javaslat a szerződés-hosszabbítást kizárólag a
vállalt szolgálati idő lejártát követő nappal, mint fordulónappal teszi lehetővé. Meghatározott
feltételek fennállása esetén - a szerződés-hosszabbítás alapján - a szerződéses katona
szerződés-hosszabbítási díjra válik jogosulttá.
A Javaslat a külföldi szolgálathoz kapcsolódóan sajátos rendelkezéseket rögzít: ha a
szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje a külföldi szolgálatra vezénylés ideje
alatt jár le, a kiutazását megelőzően a felek a szerződést legalább a külföldi szolgálat idejére
közös megegyezéssel módosítják. Ha előre nem látható körülmények miatt a kiutazást
megelőzően erre nem kerülhetett sor, a szerződés - szerződés-módosítás nélkül, a munkáltatói
jogkört gyakorló döntése függvényében - a törvény erejénél fogva hosszabbodik meg a
Javaslatban meghatározott időtartamra.
A Javaslat tartalmazza az önkéntes műveleti tartalékos szerződésben vállalt szolgálati idő
szerződés-módosítással történő meghosszabbíthatóságát.
a 46. §-hoz
A Honvédség állományába tartozó, azonban honvédségi szervezetnél szolgálati beosztást be
nem töltő személyek meghatározott feltételek fennállása esetén, meghatározott időtartamra
rendelkezési állományba helyezhetők, és ott tarthatók. A Javaslat ezeket a jogcímeket
összesíti, és eljárási rendet határoz meg ezek megszűnése, megszüntetése esetére.
131
a 47. §-hoz
A Javaslat fenntartja azt a szolgálati nyugdíjrendszer megszűnésére figyelemmel 2012. január
1-jén a tartalékállományra vonatkozó előírások alternatívájaként bevezetett sajátos védelmi
szabályt, amely a hivatásos állomány törvényi feltételeknek megfelelő tagja kérelmére önálló
rendelkezési állományba helyezési jogcímeket állapít meg. Ha az állomány tagja nem él e
lehetőséggel, szolgálati viszonya felmentéssel megszüntetésre kerül. A rendelkezési állomány
a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő
áthelyezéséig, de legfeljebb a törvényben meghatározott időtartamig tart. A rendelkezési
állomány megszűnése vagy megszüntetése esetén - az áthelyezés kivételével - a szolgálati
viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Az áthelyezés elősegítése érdekében az
adatkezelő honvédségi szervezet kijelölését, az adatátadási kötelezettséget, az átadásra kerülő
adatok körét külön törvény határozza meg.
a 48. §-hoz
A szolgálati nyugdíjrendszer megszűnésére figyelemmel 2012. január 1-jén lépett hatályba az
a törvénymódosítás, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állomány jogintézményének
bevezetését kezdeményezte a szolgálatteljesítés és a nyugdíjba vonulás közötti átmenet
elősegítése érdekében. E szabályozást a Javaslat változatlan tartalommal fenntartja.
A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését a szolgálat felső korhatára előtt öt évvel a
hivatásos állomány legalább harminc év szolgálati idővel rendelkező tagja kérheti, vagy
szolgálati érdekből a hivatásos állomány e tagja helyezhető át.
A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett személy főszabály szerint nem teljesít
szolgálatot, kizárólag az Alaptörvényben meghatározott, különleges jogrend bevezetését
igénylő körülmények esetén hívható szolgálatba, így járandóságára és szabadságára sajátos
rendelkezések irányadók.
E rendelkezéshez a Javaslat 2014. december 31-ig az állományra nézve kedvező átmeneti
szabályt állapít meg.
a 49. §-hoz
A Javaslat eredeti szolgálati beosztásban történő meghagyása mellett lehetővé teszi az
állomány tagjának szolgálati feladat végrehajtására történő vezénylését. A Javaslat a hatályos
szabályozáshoz képest kisebb mértékben szigorítja a rendelkezési állományba tartozók
szolgálati feladatra történő vezénylését. A Javaslat garanciális szabályokat állapít meg a más
helységbe történő vezénylésre, valamint a védendő foglalkoztatási csoporttal kapcsolatban.
az 50. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a Magyarországon települő katonai szervezet állományában történő
szolgálatteljesítés rendelkezési állományba helyezéssel és vezényléssel valósul meg. A
Magyarországon történő, de nemzetközi jellegű szolgálatteljesítésre irányadó szabályok
részben megegyeznek a más szervhez és a külföldi szolgálatra történő vezénylés törvényi
kereteivel.
A többletkötelezettségek ellentételezéseként a Javaslat a Magyarországon települő katonai
szervezet állományában szolgálatot teljesítők részére illetménykiegészítést és szövetségesi
együttműködési pótlékot is biztosít.
132
az 51-52. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza azon honvédségi szervezetnek nem minősülő szervek, szervezetek
az ún. más szervek körét, amelyeknél az állomány tagja szolgálatot teljesíthet. A korábbi
felsorolásban szereplő egyes más szervek (ügyészi szervezet, bírósági szervezet) tekintetében
jelentős jogszabályi változások történtek, ezért a Javaslat kisebb pontosításokat kezdeményez
a más szervnél történő szolgálatteljesítés törvényi kereteinek, illetve az attól történő eltérés
lehetőségének meghatározása során. Új elem, hogy a Javaslat szerint a KNBSZ már nem más
szerv, ennek érdekében a Javaslat a vezénylés és a rendelkezési állomány önálló jogcímét is
nevesíti.
A Javaslat szerint a más szervnél történő szolgálatteljesítés alapja - a hatályos szabályokkal
egyezően - a miniszter és a más szerv vezetője által kötött megállapodás, melyhez az
állomány tagja beleegyezése szükséges. Mindehhez önálló jogcímen továbbra is rendelkezési
állományba helyezés, és vezénylés kapcsolódik.
A szabályozás fontos eleme annak elhatárolása, hogy az egyes munkáltatói jogok gyakorlása,
az állomány tagjára irányadó előírások - így az illetményére és az illetményen kívüli
juttatásaira való jogosultság, a szabadságok megállapításának és kiadásának rendje, a
fegyelmi és a kártérítési felelősség, az elismerések elnyerése - hogyan alakulnak a Honvédség
és a más szerv között.
az 53-54. §-hoz
A Javaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történő szolgálatteljesítés tekintetében
fenntartja a hatályos szabályozást: a katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény a
törvény alkalmazásában továbbra sem minősül más szervnek, ezért az ott történő
foglalkoztatás változatlanul önálló jogcímen történő rendelkezési állományba helyezéssel és
vezényléssel valósul meg.
az 55. §-hoz
A Javaslat szerint az állomány tagja átmenetileg megbízható ideiglenesen megüresedett
szolgálati beosztás ellátásával, szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy
helyettesítésével, a kormányzati szolgálati, vagy a közalkalmazotti jogviszony keretében
ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint a
szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával. A Javaslat a megbízás egyes
eseteinél lehetővé teszi az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítést, valamint ennek
függvényében meghatározza a díjazás szabályait. A megbízási díj kifizetése a Javaslat által
nevesített esetekben kizárt.
az 56-57. §-hoz
A Javaslat e szakasza a határozott időre szóló kinevezés és előléptetés jogintézményének
megteremtését kezdeményezi. Ennek keretében a Javaslat egyrészről előírja a Honvéd
Vezérkar főnöke kinevezésének határozott időhöz kötését, korlátozott
meghosszabbíthatóságát, megszűnésének, megszüntethetőségének esetköreit. Másrészről a
Javaslat új elemként tartalmazza az ún. mozgó, azaz a viselt rendfokozatnál ideiglenesen
magasabb vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának törvényi lehetőségét a
Magyarországon települő katonai szervezetnél, a más szervnél, a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemen, a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre, valamint a külföldi szolgálatra
vezényléshez kapcsolódóan.
133
az 58. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozás fenntartásával szabályozza a szolgálati viszony
szünetelésének időtartamát, jogkövetkezményeit.
az 59.§-hoz
A szolgálati viszony megszűnésének és megszüntetésének intézményei körében a Javaslat
több tekintetben megváltoztatja a hatályos szabályozást. A változtatások indoka elsősorban a
jogalkalmazásban mutatkozó ellentmondások kiküszöbölése, a gyakorlatban kialakult igények
kielégítése.
A Javaslatban - más jogállási törvényekhez hasonlóan - egyrészről szétválasztásra kerülnek a
szolgálati viszony megszűnésének, valamint megszüntetésének esetei, másrészt egyes
jogcímek jogi megítélése módosításra kerül. A szolgálati viszony megszűnése azt jelenti,
hogy a felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, objektív körülmények bekövetkezésével
a foglalkoztatási jogviszony automatikusan megszűnik. A szolgálati viszony megszüntetése
esetén a fél vagy a felek megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot tesznek, vagy
megállapodást kötnek.
A Javaslat meghatározott feltételek, körülmények fennállása esetén a megszűnés,
megszüntetés egyes jogcímeinek alkalmazását kizárja. Erre figyelemmel a Javaslat kimondja,
hogy a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő harminc napig a
szolgálati viszony nem szüntethető meg, továbbá nem szűnik meg a szerződésben vállalt
szolgálati idő leteltével. További korlátozás, hogy a szerződésben vállalt szolgálati idő
leteltével nem szűnik meg a szolgálati viszony, ha a felek a szerződésben vállalt szolgálati
időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, vagy a szerződéses állomány tagja olyan
feladat végrehajtásban vesz részt személyesen, amikor a hivatásos katona szolgálati viszonyát
lemondással nem szüntetheti meg.
Ezekben az esetekben a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati ideje - a felek közös
megegyezéssel történő szerződés-módosítása és a szerződés-hosszabbítási díjra való
jogosultság nélkül - a törvény erejénél fogva hosszabbodik meg, kivéve, ha a munkáltatói
jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő
egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony a szerződésben megállapított határozott idő
letelte szerinti megszűnését megállapítja.
A szolgálati viszony megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket - a különös
fejezetekben megállapított szabályok figyelembe vételével - az önkéntes tartalékos katonára,
a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altiszt-jelöltre is alkalmazni kell.
a 60.§-hoz
A Javaslat szerint a szolgálati viszony közös megegyezéssel bármikor megszüntethető
(például a felmentési védelem időtartama alatt is). A közös megegyezést bármelyik fél
kezdeményezheti. Kivételes szabály, hogy a megegyezés tartalmát a felek szabadon
állapíthatják meg azzal, hogy az általános magatartási követelmények ebben az esetben is
érvényesülnek. A közös megegyezésből ki kell tűnnie a felek egyértelmű akaratának, valódi
szándékának, valamint a megszüntetés időpontjának.
a 61.§-hoz
134
A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyáról egyoldalú jognyilatkozatával lemondhat. A
lemondás érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata. A lemondási
nyilatkozatot írásba kell foglalni, indokolni azonban nem kell, de abból világosan ki kell
tűnnie, hogy az érintett a jogviszonyáról lemond. A Javaslat kimondja, hogy a lemondást
követően a hivatásos állomány tagja kizárólag szerződéses állományba vehető vissza.
A Javaslat által meghatározott időszakokban a szolgálati viszony lemondással történő
megszüntetése kizárt.
A lemondás szabályait megfelelően alkalmazni kell a szerződéses állomány tagja által történő
egyoldalú szerződésbontásra is.
a 62-64.§-hoz
A Javaslat részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek alapján a szolgálati viszony
felmentéssel megszüntethető, vagy meg kell szüntetni, valamint egyes okok esetén
meghatározza azok bekövetkeztének feltételeit, jogkövetkezményeit.
A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni, melyből a felmentés
okának világosan ki kell tűnnie. A munkáltatói jogkör gyakorlóját terheli a felmentés indoka
valódiságának és okszerűségének bizonyítása.
a 65-66. §-hoz
A Javaslat meghatározza a felmentési idő tartamát, és rendelkezik az azzal összefüggő egyéb
kérdésekről, így például szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés, valamint a
mentesítés idejére járó távolléti díj folyósításának szabályairól.
a 67. §-hoz
A Javaslat meghatározott esetekben és időtartamra felmentési védelmet biztosít az állomány
tagja részére.
Javaslat a családok védelme és a generációk közötti együttműködés elősegítése érdekében
előírja, hogy nem szüntethető meg felmentéssel a szolgálati viszony a várandósság idején, a
szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott
illetmény nélküli szabadság, és illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek
hároméves koráig, a beteg gyermek ápolása, továbbá a közeli hozzátartozó gondozása céljára
kapott illetmény nélküli szabadság időtartama alatt.
Az illetmény nélküli szabadság igénybe vétele nélküli, a gyermek három éves koráig tartó
védelem azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
Ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a védelem az anyát illeti
meg.
a 68. §-hoz
A Javaslat egyes rendelkezéseinél és e szakaszban részletesen felsorolja azokat az okokat,
amelyek alapján a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva megszűnik, valamint
meghatározza az egyes okok esetében azok bekövetkeztének feltételeit.
A más állam állampolgárságának megszerzéséhez kapcsolódó megszűnési ok az
Alkotmánybíróság korábbi döntésére figyelemmel módosított hatályos szabályozás
fenntartását j elenti.
135
Tekintettel arra, hogy a szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérésekor ex lege
megszűnik, a Javaslat - fenntartva a hatályos szabályozást - kimondja, hogy szolgálat felső
korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.
a 69. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az állomány tagjának szolgálati viszonya közalkalmazotti
jogviszonyba, kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, vagy a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya
alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel
szűnjön meg.
A Javaslat meghatározza, hogy az áthelyezés a Honvédség, az átvevő és az érintett között
létrejövő megállapodáson alapul, melyhez a Honvédség hozzájárulását csak a törvényben
meghatározott esetben tagadhatja meg.
Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása nem katonai munkakörré átminősítésre kerül, az
állomány tagja közalkalmazotti jogviszonyba vagy kormányzati szolgálati viszonyba
beleegyezésével helyezhető át.
a 70. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódóan
meghatározza a munkakör átadás-átvétel, a munkáltatóval történő elszámolás kötelezettségét,
valamint az illetmény és járandóság kifizetésének szabályait. Ezek a kötelezettségek a feleket
attól függetlenül terhelik, hogy a szolgálati viszony megszűnése, illetve megszüntetése mely
jogcímen történt. A munkakör megfelelő időben és módon történő átadása a honvédségi
szervezet zavartalan működését biztosítja. Az állomány tagjának megfelelő tájékoztatást kell
adnia a folyamatban levő ügyekről, határidőkről, az azok teljesítéséhez szükséges lényeges
körülményekről és vissza kell szolgáltatnia a Honvédség tulajdonába tartozó dolgokat.
A munkakör átadás és az elszámolás feltételeit a Honvédség köteles biztosítani. Az átadás
során a feleket terheli az együttműködési kötelezettség.
A Javaslat törvényi szinten mellőzi azt a hatályos rendelkezést, amely meghatározta, hogy a
szolgálati viszony megszűnésekor az állomány tagja részére kiállított igazolásnak melyek a
kötelező tartalmi elemei.
a 71. §-hoz
A Kttv.-hez hasonlóan a Javaslat is a tisztességes végelbánás elvét érvényesíti, amikor
kimondja, hogy a felmentési időre járó díjazáson túl - a törvényben meghatározott kivétellel -
végkielégítés illeti meg a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszony felmentéssel
szűnik meg. A végkielégítés összege a szolgálati viszonyban töltött időhöz igazodik. A
végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
a 72-74. §-hoz
A Javaslat a szerződéses katonai szolgálatvállalás ösztönzése, az állomány megtartása és a
civil munkaerőpiacra való visszailleszkedés megkönnyítése érdekében megállapítja a
toborzópénzre, a szerződés-hosszabbítási díjra és a leszerelési segélyre való jogosultság
feltételeit, azok mértékére vonatkozó szabályokat, és meghatározza azokat az eseteket,
amelyek fennállása esetén a szerződéses állomány tagját visszafizetési kötelezettség terheli.
136
a 75. §-hoz
A Javaslat meghatározza a hivatásos állományba történő visszavétel szabályait, valamint
egyes szolgálati viszony megszűnési, megszüntetési módok esetén kizárja a jogintézmény
alkalmazását.
a 76. §-hoz
A „szolgálaton kívüli” jogállás a szervezeti kötődés biztosítása, a visszavételhez szükséges
feltételeknek való megfelelés elősegítése érdekében 2012. január 1-jei hatállyal került
bevezetésre. A Javaslat kisebb kiegészítésekkel e szabályok fenntartását tartalmazza: a
szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási
szabályok hatálya alatt áll, rá a honvédek jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit akkor kell
alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli. A Javaslat meghatározza a szolgálaton
kívülinek minősülés időbeli kereteit, és azokat a lehetőségeket, előnyöket, amelyekkel a
szolgálaton kívülinek minősülő személy élhet.
E rendelkezések érvényesülnek a fedőbeosztásban foglalkoztatott hivatásos állományú
katonákra a fedőbeosztásuk alatt fennálló jogviszonyuk megszűnése esetén, amennyiben a
megszűnést követő naptári napon áthelyezésre kerülnek kormányzati szolgálati, közszolgálati
vagy közalkalmazotti jogviszonyba.
a 77. §-hoz
A Javaslat a szolgálatteljesítés általános kereteként nevesíti a honvédségi szervezetnél
szolgálati beosztásban történő foglalkoztatást, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési
állományba helyezés lehetőségét.
A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített
rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A Javaslat előírja, hogy a szolgálati beosztáshoz
kapcsolódó követelményeket a honvédségi szervezet munkaköri jegyzékében,
állománytáblájában rögzíteni kell.
A Javaslat sajátos szabályként meghatározza az ún. harctéri mentőkatona jogkörét. E szerint
műveleti területen, továbbá katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken,
katonai feladat végrehajtása közben, meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány
olyan tagja is elvégezheti, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a
Honvédség, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen
eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során
bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri
sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.
a 78. §-hoz
A Javaslat felsorolja a munkáltatói jogkört gyakorlót és az állomány tagját terhelő alapvető
kötelezettségeket. E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonára, a honvéd tisztjelöltre és
a honvéd altiszt-jelöltre is megfelelően alkalmazni kell.
A kötelezettségek részletes tartalmát a Javaslat más fejezetei, valamint a végrehajtási
szabályok határozzák meg.
a 79. §-hoz
137
A Javaslat előírja az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság ellenőrzésének, valamint
az ellenőrzés tűrésének kötelezettségét, továbbá a meg nem felelés jogkövetkezményeit.
A kapcsolódó részletes szabályokat végrehajtási rendelet állapítja meg.
a 80. §-hoz
A Javaslat főszabályként előírja, hogy a függetlenség és a pártatlanság megőrzése érdekében
közeli hozzátartozók nem állhatnak egymással közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési
vagy elszámolási kapcsolatban. Az együttalkalmazási tilalom a szolgálati viszony
létesítésénél alkalmazási tilalmat, fennálló szolgálati viszony esetén pedig
összeférhetetlenséget eredményez. Az együttalkalmazás tilalma alól a munkáltatói jogkört
gyakorló felmentést adhat.
a 81-82. §-hoz
A hatalmi ágak elválasztásának elvéből fakadó fontos követelmény, hogy az állomány tagja
ne kötődjék más hatalmi ághoz, szakmai függetlenségét, lojalitását pályája során mindvégig
megőrizze. A Honvédség alapvető érdeke, hogy az állomány tagja teljes munkaerejét,
tehetségét, teljes szolgálatteljesítési időben az általa ellátott munkaköri feladatainak
végrehajtására fordítsa. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat meghatározza a más kereső
tevékenységnek minősülő jogviszonyokat, korlátozza az állomány tagja által létesíthető más
kereső tevékenységek körét, ezek feltételeként előzetes engedélyezési vagy bejelentési
kötelezettséget ír elő.
A Javaslat meghatározza az összeférhetetlenség megszüntetésére irányadó eljárási
szabályokat, és azt, hogy ha az összeférhetetlenség megszüntetésére nem kerül sor, a
szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg, vagyis a felmentés, a végkielégítés
ezekben az esetekben kizárt.
a 83-86. §-hoz
A Javaslat megállapítja az előmenetel általános és különös feltételeit, valamint a várakozási
időkre vonatkozó előírásokat. A Javaslat meghatározott feltételek fennállása esetén továbbra
is biztosítja a maximális várakozási idő meghosszabbításának lehetőségét.
a 87. §-hoz
A Javaslat rögzíti a teljesítményértékelés törvényi garanciáit azzal, hogy tartalmi elemeit,
szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.
A Javaslat az önkéntes tartalékos katonák tekintetében különös szabályokat határoz meg, a
XVI. Fejezet pedig a nemzetbiztonsági érdekre tekintettel kizárja, hogy a KNBSZ hivatásos
állományú tagja teljesítményértékelését a szakszervezettel egyeztesse.
a 88-90. §-hoz
A Javaslat a Honvédség által szervezett vagy támogatott képzésen való részvétel két esetkörét
nevesíti: az egyoldalú munkáltatói döntéssel történő vezénylést és a felek által kötött
tanulmányi szerződést.
A vezénylésről a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálat érdekében dönt. Jogszabály a
jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez, vagy beleegyezéséhez kötheti.
A Javaslat szabályozza a képzéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket, valamint a
138
kötelezettségszegés szankcióit.
A Javaslat alapján a tiszti állomány továbbképzését - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik
-	a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.
a 91. §-hoz
A Javaslat meghatározott honvédségi szervezetnél foglalkoztatott katonák tekintetében
közigazgatási alapvizsga-letételi kötelezettséget ír elő. A közigazgatási alapvizsga alóli
mentesítés eseteit kormányrendelet állapítja meg. A kötelezettség teljesítésének egy éven
belüli elmulasztása a szolgálati viszony megszüntetésével nem jár, de az állomány tagja
közigazgatási alapvizsgához kötött szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább.
A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a Javaslat az átmeneti rendelkezések
között meghatározza, hogy 2013. július 1-jén szolgálati viszonyban állók esetén a
közigazgatási alapvizsgát a törvény hatálybalépését követő három éven belül kell teljesíteni.
a 92-93. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálati viszonyban töltött idő számítására vonatkozó
differenciált szabályokat.
a 94-98. §-hoz
A szolgálatteljesítési idő beosztása alcím alatt a Javaslat meghatározza a jogintézménnyel
kapcsolatos legfontosabb fogalmak tartalmát, alkalmazásuk törvényi kereteit.
Az állomány kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb
egészségügyi tevékenységet folyatató tagja esetén az egészségügyi tevékenység végzésének
egyes kérdéseiről szóló törvény (a továbbiakban: Eütev.) azon rendelkezéseit is alkalmazni
kell, amelyre ezt az Eütev. elrendeli.
A Javaslat szerint a szolgálatteljesítési idő megszervezésének joga a munkáltatói jogkört
gyakorlót illeti meg, aki ennek keretében meghatározhatja a szolgálatteljesítési idő beosztását,
vagyis a szolgálati rendet. A Javaslat e tekintetében három alaptípust különböztet meg: az
általános szolgálati rendet, a készenléti jellegű beosztáshoz, valamint a folyamatos ügyeleti
szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet.
A szolgálati beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet a munkáltatói jogkört gyakorló
munkaköri leírásban határozza meg a törvényi keretek között, a Javaslatban szereplő
körülmények - elsődlegesen a szolgálatteljesítés jellegének, valamint az egészséges és
biztonságos szolgálatteljesítés követelményének - mérlegelésével. A Javaslat ugyan külön
nem mondja ki, de - mint általános szabály - ekkor is érvényesülnie kell a felek általános
magatartási követelményeit meghatározó jogelveknek.
A Javaslat szabályozza a napi és a heti szolgálatteljesítési időre vonatkozó általános és
különös szabályokat, szolgálati rend függvényében a szolgálatteljesítési időkeret mértékét és a
elszámolás alapvető kereteit, megteremti az osztott napi szolgálatteljesítési idő, továbbá a
szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztásának törvényi alapjait.
A kapcsolódó részletes szabályok meghatározását a Javaslat végrehajtási rendeleti szintre
utalja.
a 99. §-hoz
A Javaslat a rész-szolgálatteljesítési idő tekintetében - kisebb pontosításokkal - fenntartja a
hatályos szabályozást. Ennek megfelelően a Javaslat általánosságban nem teremti meg annak
139
lehetőségét, hogy a felek rész-szolgálatteljesítési időben állapodjanak meg, ezt továbbra is
kizárólag az állomány tagja kérelmezheti, és arra a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye
alapján legfeljebb a gyermek hároméves koráig jogosult.
A Javaslat szabályozza az engedély megadásának, valamint az elutasítás feltételeit,
következményeit. A Javaslat egyes eljárási kérdések - így többek között a kérelem tartalmi
követelményeinek - megállapítását végrehajtási rendeleti szintre utalja.
a 100. §-hoz
A Javaslat szolgálatteljesítési időnek minősíti a munkaközi szünetet, rendelkezik annak
tartamáról és arról, hogy azt a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával kell
kiadni.
a 101. §-hoz
A Javaslat a szolgálatteljesítési rend függvényében meghatározza a pihenőidő és a pihenőnap
mértékével, valamint a kiadásával kapcsolatos általános és különös törvényi garanciákat, és az
attól való eltérés kereteit.
a 102. §-hoz
A munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat ugyan az Mt. és a Kttv. is tartalmazza, azonban
e két törvény nem háttérjogszabálya a törvénynek, így a Javaslat részletesen meghatározza az
általános és a honvédelmi ágazathoz kapcsolódó sajátos munkaszüneti napokat.
Az Eütev. szerint az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló
egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti napnak
minősül július 1-je, a Semmelweis-nap. E rendelkezést azonban a Javaslat háttérszabálya, így
annak megismétlése nem indokolt.
a 103-104. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozás alapulvételével rendezi a túlszolgálat fogalmát, éves
mértékét, az ettől való eltérés törvényi alapjait, keretét, a védendő csoportra vonatkozó
sajátosságokat, továbbá az ellentételezésének szabályait. A Javaslat különös szabályokat
állapít meg a KNBSZ hivatásos állományú tagjára és meghatározott feltételek fennállása
esetén a külföldi szolgálat idejére.
A bizonyíthatóság érdekében a Javaslat a túlszolgálat elrendelését írásbeli formához köti.
E jogintézmény tekintetében is érvényesül, hogy a végrehajtási kérdések részletes
szabályozását a Javaslat rendeleti szintre utalja.
a 105-107. §-hoz
A Javaslat jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a szolgálati jog által indokolt
sajátosságok érvényre juttatása érdekében újraszabályozza az őr-, ügyeleti- és a készenléti
szolgálatok törvényi alapját. Ennek keretében a Javaslat meghatározza az őr-, ügyeleti- és a
készenléti szolgálatok fogalmát azok rendeltetése, helye, a szolgálati feladat tervezhetősége,
illetve a pihentetés biztosításának függvényében.
A készenléti szolgálaton belül a Javaslat elhatárolja annak három fő formáját: a laktanyán
kívüli, a laktanyai, valamint a fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti
szolgálatot.
140
A Javaslat egyértelmű keretet szab a szolgálatok létrehozása és működtetése tekintetében
akkor, amikor rögzíti, hogy nem szervezhető őr-, ügyeleti vagy készenléti szolgálat olyan
szolgálati feladat végrehajtására, ami szolgálati beosztásban, az ahhoz kapcsolódó szolgálati
rendben, munkaköri leírásban rögzítve ellátható.
A Javaslat a szolgálatok jellegének függvényében differenciált ellentételezési szabályokat
állapít meg.
Az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálatok besorolását jogszabály, a KNBSZ-nél pedig a
főigazgató határozza meg. A külföldi szolgálat esetén a Javaslat különös szabályokat állapít
meg.
a 108. §-hoz és a 218. § (3) bekezdéséhez
A Javaslat felsorolja azokat a körülményeket, élethelyzeteket, amikor az állomány tagja és az
önkéntes tartalékos katona mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, meghatározza
ezek időtartamát, továbbá előírja, hogy a mentesülés idejére az állomány tagja távolléti díjra
jogosult.
a 109-113. §-hoz
A Javaslat meghatározza az alapszabadság mértékét, a pótszabadság jogcímeit és mértékét, a
szabadságra jogosító időket, rendelkezik a szabadság kiadására és megváltására vonatkozó
általános és különös szabályokról.
a 114. §-hoz
A Javaslat továbbra is szolgálatteljesítési idő-kedvezményt állapít meg az apának gyermeke
születése esetén, továbbá akkor is, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Ha az apa
külföldi szolgálatot teljesít az általános szabályoktól eltérően a szolgálatteljesítési idő-
kedvezmény legkésőbb a külföldi szolgálat befejezését követő harminc napon belül jár.
a 115-118. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket. A legfontosabb
változtatás a szülési szabadságra jogosultak összehangolása a terhességi gyermekágyi
segélyre jogosult személyi körrel, és a távolléti díjra való jogosultság rendeleti szabályainak
törvényi szintű garantálása.
A Javaslat - annak érdekében, hogy a gyermek nevelésében mindkét szülő egyformán
szerepet tudjon vállalni - megengedi az illetmény nélküli szabadság igénybevételét a gyermek
gondozása céljából, a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Illetmény nélküli
szabadságra jogosít továbbra is, ha az állomány tagja a gyermek 10. életéve betöltéséig a
gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt gyermekét személyesen gondozza,
valamint a közeli hozzátartozó tartós személyes ápolása, az ápolás idejére, de legfeljebb két
évig, továbbá kérelemre a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése, annak
időtartamára. Az illetmény nélküli szabadság igénybevételéhez kapcsolódóan a Javaslat
meghatározott feltételek mellett felmentési védelmet biztosít, valamint lehetővé teszi a
rendelkezési állományba helyezést.
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás és annak érdekében, hogy a munkáltató megfelelően
fel tudjon készülni az illetmény nélküli szabadságra, meghatározza annak igénybevételével
kapcsolatos, az állomány tagját terhelő kötelezettségeket.
141
a 119-121. §-hoz
A Javaslat meghatározza az egészségügyi szabadság formáit, időtartamát, az arra járó távolléti
díj mértékét, valamint a kapcsolódó végrehajtási kérdések - így többek között az igazolás -
rendeletben történő szabályozhatóságát.
Változást jelent, hogy az ún. regeneráló pihenés már nem minősül egészségügyi
szabadságnak, arra az állomány tagja az éves szabadsága terhére jogosult, és az igénybevétel
feltételeit, mint egyéb juttatást végrehajtási rendelet határozza meg. Ehhez kapcsolódóan a
Javaslat átmeneti szabályozást rögzít.
A rendeltetésszerű joggyakorlás elősegítése érdekében a Javaslat felsorolja azokat az okokat,
körülményeket, amelyek fennállása esetén az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj
összege csökkenthető, nem folyósítható vagy megvonható.
A Javaslat XVIII. Fejezete az önkéntes tartalékos katona egészségügyi szabadsága
tekintetében különös szabályt állapít meg.
a 122-123. §-hoz
Az állomány tagja a szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. A Javaslat
szerint az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből,
szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott
esetekben kiegészítő illetményből áll.
A Javaslat garanciális elemként tartalmazza, hogy az illetmény - illetménypótlékok nélküli -
együttes összegének legalább a külön jogszabályban garantált bérminimum összegét el kell
érnie.
A Javaslat meghatározza az alapilletmény elemeit, a beosztási hierarchia alapját képező
besorolási osztályokat, utóbbiak besorolási kategóriákból álló felépítését, megállapítja a
besorolási kategóriákhoz és rendfokozatokhoz tartozó illetményelemek alapját képező,
szintenként emelkedő szorzószámokat, és az azok szempontjából irányadó illetményalapot,
továbbá az illetmény-megállapítás és az illetmény-megállapításnak nem minősülő
illetményváltozás megjelenítési módját. A Javaslat megállapítja a besorolásra vonatkozó
különös szabályokat, az eltérítés mértékét és feltételeit.
Az önkéntes tartalékos katonák tekintetében a Javaslat sajátos szabályokat állapít meg.
E rendelkezések nem alkalmazhatók a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altiszt-jelöltre,
figyelemmel arra, hogy ők nem illetményre, hanem ösztöndíjra jogosultak.
a 124. §-hoz
A Javaslat meghatározza az illetménykiegészítésre való jogosultság feltételeit, annak
honvédségi szervezeti struktúrán belüli differenciált mértékét, továbbá miniszteri jogkörben,
meghatározott feltételek mellett lehetőséget biztosít eggyel magasabb intézményi szintű
illetménykiegészítés megállapítására.
a 125. §-hoz
A Javaslat - fenntartva a hatályos szabályozást - a szolgálati viszonyban töltött idő egyfajta
elismeréseként továbbra is biztosítja az azzal arányosan emelkedő összegű szolgálati
időpótlékra való j ogosultságot.
a 126-128. §-hoz
142
A Javaslat rögzíti az illetménypótlék rendszerének elemeit, az egyes illetménypótlékok
alapvető jogosultsági feltételeit, a jogosultak körét, és a pótlékok mértékét.
A KNBSZ hivatásos állományú tagjára irányadó eltérő és különös szabályokat a XVI. Fejezet
határozza meg.
a 129-130. §-hoz
A Javaslat az illetmény védelmére vonatkozó korábbi szabályokat lényeges változtatások
nélkül veszi át. Ennek megfelelően az illetményt jogszerűen továbbra is a hivatalos magyar
pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Az illetményt havonta utólag, egy alkalommal - a
tárgyhónapot követő ötödik napig - kell elszámolni és kifizetni. Fontos garanciális
rendelkezés, hogy az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a
munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az állomány tagja illetményével a bérfizetési napon már
rendelkezhessen. Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más
formában kifizetni továbbra sem lehetséges.
Az illetményt általános szabály szerint az állomány tagjának kell kifizetni. Ez alól csupán az
jelenthet kivételt, ha az állomány tagja erre mást felhatalmaz, vagy ha ebben bírósági vagy
más hatósági határozat korlátozza.
Ha a szolgálati viszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a munkáltató köteles az
esedékesség napján - a munkáltató költségére - az állomány tagja által megadott címre
elküldeni.
A Javaslat továbbra is fenntartja az illetmény késedelmes kifizetése esetén a késedelmi kamat
fizetésére vonatkozó szabályt.
A Javaslat továbbra is előírja, hogy az állomány tagja részére az illetményéről részletes
írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az állomány tagja
a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét
ellenőrizni tudja.
A Javaslat a korábbi szabályozással lényegében azonos módon határozza meg az illetményből
való levonás szabályait, a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó
rendelkezéseket, a szolgálati viszonnyal összefüggő tartozások megtérítésére irányuló írásbeli
felszólítás lehetőségét.
E szabályokat az önkéntes tartalékos illetményére, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-
jelölt ösztöndíjára is alkalmazni kell.
a 131. §-hoz
A Javaslat összefoglalja azokat az eseteket, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló a törvényi
keretek között köteles az állomány tagjának illetményét, távolléti díját visszatartani. A
munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogköre - szintén a törvényben meghatározott
keretek között - kizárólag a visszatartás mértéke tekintetében érvényesül.
A visszatartott illetményt, távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a
méltatlansági vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a
méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, illetve a tábornok szolgálati viszonya nem
kerül megszüntetésre. További garanciális elem, hogy az illetmény (távolléti díj) visszatartása
időszakában folyósított ellátás összege havonta nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum összegénél.
E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonák illetményére, továbbá a honvéd tisztjelöltek
és a honvéd altiszt-jelöltek ösztöndíjára is megfelelően alkalmazni kell.
143
a 132. §-hoz
A Javaslat meghatározza a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit és a jubileumi
jutalomra jogosító idő számításának szabályait. E szerint a hivatásos állomány tagja jubileumi
jutalomra jogosult legalább 25 év szolgálati viszonyban töltött idő után, majd ezt követően 5
évente, melynek mértéke a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságától függően 2, 3, 5 és 7
havi távolléti díjnak megfelelő összeg lehet. A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati
idő elérésének napján válik esedékessé, azonban meghatározott feltételek fennállása esetén a
szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az esedékesség időpontja előtt is kell
kifizetni azt. Változtatást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy egyes jogviszony
megszűnési, megszüntetési jogcímek esetén az esedékességet megelőző előrehozott kifizetés
kizárt.
a 133-136. §-hoz
A Javaslat a napidíj, a repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri juttatására, a költségtérítésekre
és a természetbeni ellátásokra vonatkozó törvényi garanciák megteremtését kezdeményezi.
A Javaslat fenntartja, hogy az illetményalap 25-75%-ának megfelelő összegű egyszeri
juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona, akit neki fel nem
róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint,
akinek a szolgálati viszonya létszámcsökkentés, átszervezés következtében megszűnő
beosztás vagy egészségi alkalmatlanság miatt szűnt meg. Új törvényi szabályozási elemként
kerül meghatározásra az egyszeri juttatás kifizetésének ideje.
A Javaslat továbbra is biztosítja, hogy a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy a
vezényléssel kapcsolatos, a szolgálati feladat ellátásával összefüggő váratlanul felmerülő, a
szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő
költségeket miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a Honvédség megtéríti. A Javaslat
rögzíti, hogy a munkába járás helyközi utazási költségeit miniszteri rendelet szerint kell
megtéríteni, míg a munkába járással és a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyi közösségi
közlekedési költségek részben vagy egészben megtéríthetők.
Az állomány tagja részére térítésmentes természetbeni ellátásként kell biztosítani a
fegyverzetet, felszerelést, ruházatot és miniszteri rendelet szerinti esetekben az étkezést.
a 137-138. §-hoz
A Javaslat továbbra is fenntartja az ún. helybenlakási kötelezettség elősegítését szolgáló
lakhatási támogatások rendszerét, egyértelműen rögzíti azon célokat, melyekhez a Honvédség
munkáltatói támogatást nyújt. A Javaslat egyidejűleg meghatározza az igényjogosultság
törvényi kereteit is, garanciális szabályként biztosítva egyben e támogatások finanszírozási
hátterét, megállapítja a hősi halottak közeli hozzátartozóira irányadó kedvezményeket,
továbbá a végrehajtási szabályozás tárgyköreit.
Figyelemmel arra, hogy nem minősülnek munkáltatói támogatásnak, a Javaslat önálló §-ban
rendelkezik a kamattámogatott hitelintézeti kölcsön, illetve az állami készfizető
kezességvállalás keretszabályairól is. Ezek a közszolgálati alkalmazottak számára nyújtható
egyéb lakáscélú állami támogatási formának minősülnek, ezért a Javaslat a Kttv-nyel
összhangban álló szabályozást tartalmaz, szolgálva így az egységes közszolgálati
követelmény- és jogosultsági rendszer kialakítását.
a 139. §-hoz és a 224. §-hoz
144
A Javaslat megtartja a kegyeleti gondoskodás alapvető rendszerét, változtatás azonban az,
hogy a jogforrási szintekre figyelemmel, a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök
végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra.
A Javaslat meghatározza a kegyeleti minősítés formáit, feltételeit, és a minősítésre jogosult
elöljárót: a miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány tagját, ha az életét a szolgálati
kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza; a miniszter, és a
Honvéd Vezérkar főnöke az állomány vagy a nyugállomány elhunyt tagját a „Magyar
Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem
érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel; a munkáltatói jogkört gyakorló az
állomány azon tagját, akit a korábbiak szerint nem minősítettek, a „Katonai szolgálat
halottjává” nyilváníthatja.
Az elhunytat katonai tiszteletadással, egyházi vagy polgári szertartás keretében kell eltemetni.
E rendelkezések az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-
jelöltekre is alkalmazni kell.
A Javaslat garanciális jelleggel külön rögzíti, hogy e rendelkezéseket a nyugállományú katona
tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
a 140.§-hoz
A Javaslat meghatározza a szociális, a jóléti és a kulturális támogatások, juttatások
leggyakoribb formáit, valamint a kapcsolódó rendeleti szabályozás törvényi alapját.
a 141.§-hoz
A Javaslat rendezi a juttatások kifizetésére vonatkozó törvényi garanciákat, nevesíti az
időarányosság elvét, ha a juttatásra való jogosultság összefügg a szolgálatteljesítési idővel.
a 142. §-hoz
Az állomány tagja egészségének és testi épségének védelmét az őt terhelő fokozott
igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani. Az állomány tagja egészsége
megőrzését, helyreállítását és egészsége javítását szolgáló egészségbiztosítási ellátásokra a
kötelező egészségbiztosításról szóló törvény előírásait e törvénnyel együtt kell alkalmazni.
A Javaslat előírja, hogy az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt
bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.
A balesetnek és a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről az erre kijelölt
honvédségi szervezet alakszerű határozatban dönt, amelyet az állomány tagjával, halála esetén
pedig a közeli hozzátartozójával közölni kell.
A baleseti járadék megállapítását a Javaslat az erre kijelölt honvédségi szervezet hatáskörébe
utalja, míg a vizsgálat szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
E rendelkezéseket az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell.
a 143-144. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek támogatása egyrészt függ az egészségi állapot
alakulásától, másrészt a megváltozott munkaképességű személyek felülvizsgálati rendszerétől.
A Javaslat meghatározott feltételek fennállása esetén kiegészítő rokkantsági támogatásra való
jogosultságot állapít meg, melynek mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi
átlagjövedelemhez igazodik.
145
Az állomány tagjának halála esetén, ha az szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy
baleset következtében kialakult betegség következménye, közeli hozzátartozója kiegészítő
hozzátartozói támogatásra jogosult, melynek összege a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátáshoz igazodik.
A Javaslat meghatározza a kiegészítő támogatások megállapítására vonatkozó eljárási
szabályokat, rendezi a kiegészítő támogatások és az azzal kapcsolatos végrehajtás költségek
forrását, valamint alkalmazni rendeli a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény
nyugdíjemelésre vonatkozó garanciális előírását.
a 145-147. §-hoz
A Javaslat szerint fegyelemsértésnek minősül a szolgálati viszonyból eredő kötelezettség
szándékos vagy gondatlan megszegése. A Javaslat a fegyelmi eljárás alapvető, garanciális
jogintézményeinek törvényi szabályozását kezdeményezi, a fegyelmi eljárás lefolytatásának
rendjét már miniszteri rendeleti tárgykörbe utalja. A fejezet rendelkezéseit az önkéntes
tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre is megfelelően
alkalmazni kell.
A Javaslat részletesen meghatározza a fegyelmi eljárás megindításának akadályait, a
kiszabható fenyítések körét, alkalmazásuk feltételeit.
A Javaslat szerint fenyítés a feddés, a megrovás, a szigorú megrovás, a beosztási illetmény
csökkentése, a kötelező várakozási idő meghosszabbítása, a szolgálati viszony megszüntetése,
vagy a lefokozás. A Javaslat a fenyítés célját is nevesíti: a szolgálati rend és fegyelem
védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől történő visszatartása.
Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértésre a Javaslat sajátos szabályokat állapít
meg: fenyítésként pénzbírság is kiszabható, a fegyelmi eljárást elsősorban a külföldi szolgálati
helyen kell lefolytatni.
a 148-150. §-hoz
A Javaslat főszabályként kimondja, hogy a fegyelmi eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló
határozattal rendeli el. Meghatározott feltételek fennállása esetén mellőzhető a fegyelmi
eljárás elrendelése, vagy a már folyamatban lévő eljárás esetén a fenyítés kiszabása, de
ilyenkor fenyítés helyett határozatban kizárólag figyelmeztetés szabható ki.
Garanciális szabály, hogy az állomány tagja a figyelmeztetéssel szemben kifogással élhet.
Kifogás esetén a fegyelmi eljárást az általános szabályok szerint meg kell indítani, vagy azt
folytatni kell.
A Javaslat fenntartja, hogy egyes fenyítések fegyelmi eljárás nélkül ún. egyszerűsített
eljárásban is kiszabhatók.
A Javaslat szoros személyi, illetve tárgyi összefüggéseire tekintettel lehetőséget biztosít arra,
hogy meghatározott kötelezettségszegéseket a munkáltatói jogkört gyakorló egy eljárásban
bírálja el.
a 151-153. §-hoz
A Javaslat meghatározza a fegyelmi eljárás felfüggesztésének jogalapját és időtartamát, a
szolgálati beosztásból történő felfüggesztést megalapozó körülményeket, feltételeket, annak
időtartamát és jogkövetkezményeit, továbbá felsorolja a fegyelmi eljárást megszüntető
okokat.
a 154-156. §-hoz
146
A Javaslat előírja, hogy a fenyítést határozatban kell kiszabni, továbbá nevesíti a fenyítés
kiszabásánál irányadó szempontokat. Mások fegyelemsértéstől való visszatartása érdekében a
Javaslat új elemként előírja a fenyítés kiszabásának nyilvános kihirdetését.
A Javaslat lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkört gyakorló részére, hogy a kiszabott
beosztási illetmény csökkentése vagy a kötelező várakozási idő meghosszabbítása fenyítést
legfeljebb egy év próbaidőre felfüggessze, ha minden körülményt mérlegelve megalapozottan
feltételezhető, hogy a fenyítéssel elérni kívánt cél ezáltal is elérhetővé válik, továbbá
meghatározza az ezzel kapcsolatos egyéb szabályokat.
A Javaslat meghatározza az egyes fenyítési nemekhez rendelt azon időtartamot, amely alatt az
állomány fenyített tagja fenyítés hatálya alatt áll, és meghatározza az azzal járó
joghátrányokat.
A Javaslat lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkört gyakorló részére, hogy - meghatározott
körülmények mérlegelésével, az előírt idő lejárta előtt - a fenyítés hatálya alól az állomány
tagját mentesítse.
a 157. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, melyek fennállása esetén a munkáltatói jogkört
gyakorló köteles feljelentést tenni vagy az illetékes hatósághoz az ügyet áttenni.
a 158-161. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre és a katonai
vétségekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket.
A Javaslat a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan is rendezi az állomány tagja szolgálati
beosztásából történő felfüggesztésének szabályait, és a felfüggesztés jogkövetkezményeit.
a 162-163. §-hoz
A Javaslat meghatározza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit. Ezek közül kettő a
bíróság által meghatározott módon jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetéshez
kapcsolódik, míg a harmadik változat a Honvédségen belül lefolytatott ún. méltatlansági
eljárás során kerül megállapításra.
A Javaslat szerint a méltatlansági eljárásra - a törvényben meghatározott kivételekkel - a
fegyelmi szabályokat kell alkalmazni. Ennek keretében a Javaslat egyes rendelkezések
alkalmazását kizárja, valamint sajátos szabályt határoz meg az eljárás felfüggesztésére, és
megszüntetésére.
A Javaslat nem tartalmaz felsorolást a méltatlanság kötelező eseteire: a méltatlansági eljárást
a munkáltatói jogkört gyakorló rendeli el, ha a tudomására jutott tények alapján
megalapozottan feltételezhető, hogy az állomány tagjának magatartása a Honvédség iránti
közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti, és emiatt nem várható el, hogy a Honvédség
az állomány tagjának a szolgálati viszonyát fenntartsa.
A Javaslat továbbra is biztosítja az állomány tagja jogorvoslati jogának érvényesülését,
azonban új elem, hogy az állomány tagja a méltatlanságot megállapító határozat ellen nem
szolgálati panaszt, hanem fellebbezést nyújthat be, és továbbra is ebben kifogásolhatja a
méltatlansági eljárás során hozott jognyilatkozatok jogszerűségét. A Javaslat - mint a
jogintézmény lényegi sajátossága - változatlanul tartalmazza, hogy a jogorvoslatnak a
szolgálati viszony megszüntetésre nincs halasztó hatálya.
147
A tábornokok tekintetében a szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó sajátos szabályok a
méltatlanság megállapítása esetén is érvényesülnek.
A KNBSZ hivatásos állományú tagjára a kifogástalan életvitel követelménye az irányadó, így
esetükben a méltatlanság jogintézménye nem alkalmazható.
a 164-165. §-hoz
A Javaslat szerint kártérítési felelősséggel tartozik az állomány tagja, ha nem úgy járt el,
ahogy az adott helyzetben általában elvárható, és a szolgálati viszonyából eredő
kötelességeinek megszegésével a Honvédségnek okozott kárt köteles megtéríteni. A fejezet
rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-
jelöltekre is megfelelően alkalmazni kell.
A Javaslat nem változtat a kárfelelősség hatályos szemléletén: a munkáltatót terheli a
bizonyítási kötelezettség a kár, a kötelességszegés felróhatósága, valamint az okozati
összefüggés tekintetében.
A Javaslat lépcsőzetesen meghatározza a kártérítés mértékét, továbbá kármegosztási szabályt
tartalmaz azokra az esetekre, amelyek a Honvédség vétkes közrehatására, vagy a Honvédséget
terhelő kárenyhítési kötelezettség teljesítésének felróható elmulasztására vezethetőek vissza.
A Javaslat szerint mentesül a kártérítési felelősség alól az állomány tagja, ha a kárt a műveleti
területen történt szolgálatteljesítés során adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár -
mérlegelést lehetővé nem tevő - műveleti szükség következménye.
a 166. §-hoz
A Javaslat szinte változatlan tartalommal tartja fenn az ún. megőrzési felelősség szabályait.
Pontosításra kerültek ugyanakkor a jegyzék vagy elismervény aláírására vonatkozó előírások.
A megőrzési felelősségi szabályok csak az őrzött dologban bekövetkezett hiány esetére
alkalmazandók. A dologban bekövetkezett egyéb károsodás (rongálódás) esetén az állomány
tagjának kárfelelőssége vétkességi alapú, azonban az általános szabálytól eltérően a
bizonyítási kötelezettség az állomány tagját terheli.
a 167. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy együttes károkozás esetén az állomány tagjai a kárt a vétkességük
arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában, ha pedig a vétkesség vagy a
közrehatás aránya nem állapítható meg, akkor egyenlő arányban viselik. Az állomány
tagjainak egyetemleges kötelezésére csak szándékos károkozás esetében van lehetőség. A
Javaslat a kár összegének meghatározásánál fenntartja a hatályos szabályozást.
a 168. §-hoz
A hatályos szabályozáshoz képest változás, hogy a károkozó köteles az eredeti állapotot
helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a Honvédség azt alapos okból nem kívánja,
köteles a Honvédség vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A Javaslat meghatározza,
hogy a károkozónak kártérítés címén mit kell megtérítenie.
a 169. §-hoz
A Javaslat szerint a kártérítési felelősséget a munkáltatói jogkört gyakorló kártérítési
eljárásban vagy - ennek mellőzésével - egyszerűsített eljárásban kötelezvénnyel állapítja
148
meg. Az eljárási szabályok tekintetében a Javaslat miniszteri rendeleti szinten történő
szabályozást ír elő.
a 170. §-hoz
A Javaslat rendezi a kár leírására és a törlésére vonatkozó szabályokat, továbbá a végrehajtási
kérdések miniszteri rendeleti szinten történő megállapításának törvényi alapját.
a 171. §-hoz
A Javaslat fenntartja a leltárhiányért való felelősség jogintézményét, meghatározza a
leltárhiány, a leltáridőszak fogalmát, és a felelősség mértékét.
Bár a leltárhiányért való felelősség változatlanul a megőrzési (objektív) felelősség egyik
sajátos eseteként kerül szabályozásra, az érvényesítéséhez szükséges feltételek tekintetében a
Javaslat új elemek megállapítását is kezdeményezi. Új szabályt jelent ugyanis, hogy az
állomány tagja a leltárhiányért akkor felel, ha kinevezési okmánya szerint munkaköri feladata
a leltári készlet kezelése, a munkaköri leírása pedig tartalmazza a leltárhiányért való
felelősség megnevezését és mértékét, valamint a leltári készletnek azt a körét, amelyért
felelősséggel tartozik. A Javaslat a hatályos szabályozás szerinti leltárfelelősségi
megállapodás megkötésére akkor ad lehetőséget, ha az állomány tagjának a leltári készlet
kezelése nem munkaköri feladata.
a 172. §-hoz
A Javaslat a Honvédség kártérítési felelősségének körében fenntartja a munkáltatói
kárfelelősség jogalapjára vonatkozó általános szabályt, az objektív - vétkességtől független -
felelősséget. A Honvédségnek azonban nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet
az állomány tagjának vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy az
állomány tagja a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A Javaslat a hatályos szabályozás pontosításával megtartja a Honvédség betegség, vagy
baleset esetén fennálló objektív, illetve szubjektív felelősségére vonatkozó szabályokat.
A Javaslat új elemként törvényi szinten rendezi az állomány tagjának a szolgálati helyre bevitt
dolgaiban keletkezett károk megtérítésére vonatkozó szabályokat. Eszerint az objektív
kárfelelősségi szabályt kell alkalmazni a szolgálati helyre bevitt dolgokban keletkezett károk
megtérítésére, fenntartva azt a munkáltatói lehetőséget, hogy az állomány tagját a bevitt
dolgok meghatározott helyen való elhelyezésére kötelezze, vagy bejelentési kötelezettséget
írjon elő. A munkába járáshoz vagy a szolgálatteljesítéshez nem szükséges dolgok csak a
munkáltató engedélyével vihetők be a honvédségi szervezethez. A munkáltató által előírt, a
munkahelyre bevitt dolgokra vonatkozó korlátozó szabályok megszegése - munkáltatói
bizonyítási kötelezettség mellett - azt eredményezi, hogy a munkáltató csak vétkesség esetén
felel az okozott kárért.
a 173-175. §-hoz
A Javaslat rendezi az állomány tagját megillető kártérítés összegének meghatározására
vonatkozó szabályokat. A Javaslat e körben nem kíván változtatni a hatályos szabályokon, és
az azok alapján kialakult bírói gyakorlaton. Az elmaradt (megtérítendő) jövedelemként az
állomány tagjának azokat a jövedelmeit ismeri el, amelyeket a sérelem előtt rendszeresen
jogszerűen szerzett meg.
149
A Javaslat lehetővé teszi a járadék formájú kártérítést, amely rendszerint a tartásra jogosult
közeli hozzátartozóknak okozott kár megtérítésének formája. Ha a kár pontos összegének
meghatározására nincs mód, az általános kártérítés megállapítható átalányban vagy
járadékként is.
a 176. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozással tartalmilag azonos módon fenntartja az ún. szakaszos
elévülés intézményét, amely a károkozáshoz kapcsolódó relatíve önálló igények elévülési
idejének eltérő kezdő időpontját állapítja meg.
a 177. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kárigény előterjesztésére vonatkozó szabályokat, és azt, hogy
annak bejelentésétől számított tizenöt napon belül a Honvédség írásban köteles tájékoztatást
nyújtani a károsultnak az eljáró honvédségi szervezetről és az eljárás módjáról.
Az állomány tagját ért károk keletkezésének jellegzetes tényállása, hogy a kár
egészségkárosodás, munkavégző, illetve jövedelemszerző képesség csökkenése révén
keletkezik. Az állomány tagjának lényeges körülményei - így egészségi állapota, jövedelmi
viszonyai - változhatnak, amelyek megállapítását követően érinthetik a kártérítés összegét.
Erre tekintettel a felek a kártérítés összegének módosítását kezdeményezhetik, továbbá a
Honvédség a munkavégzésből származó jövedelemről, jövedelmi viszonyról igazolást kérhet.
A Honvédséget terhelő felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokat a Javaslat
szerint miniszteri rendelet határozza meg.
a 178. §-hoz
A „sorkatonaság megszűnése” ellenére a mai napig számos kártérítési eljárást kell lefolytatni,
hiszen jelenleg is merülnek fel sorkatonaként elszenvedett balesettel, szolgálati betegséggel
összefüggő igények.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő
balesetekkel, a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben
súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai
szolgálatteljesítés alatt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Gyakorlati tapasztalatok
mutatják, hogy e rendelkezés a károsultaknak, az ügyvédeknek, sőt a bíróságoknak is számos
problémát okoz. Erre figyelemmel - a jogalkalmazás elősegítése érdekében - a Javaslat új
szabályként a törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását rendeli el a hadkötelezettség
alapján teljesített szolgálattal összefüggő balesetekkel, a hadkötelezettség alapján teljesített
szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos
kárigények elbírálására. E rendelkezést a 2013. július 1-je után megindított eljárásokra kell
alkalmazni.
a 179. §-hoz
A Javaslat szabályozza a szolgálati viszonnyal összefüggő ügyekben benyújtható kérelem
előterjesztésének és elbírálásának törvényi feltételeit.
a 180-181. §-hoz
150
A Javaslat meghatározza azokat az általános és különös törvényi kereteket, amelyek
betartásával a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozatával szemben szolgálati panasz
nyújtható be, rendezi a szolgálati panasz elbírálásának rendjét, tartalmazza a hiánypótlásra, és
végrehajthatóságra vonatkozó előírásokat.
A Javaslat garanciális jelleggel kimondja, hogy a szolgálati panasz jogának gyakorlása nem
korlátozható, és az állomány tagját - meghatározott kivételekkel - a szolgálati panasz
megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti.
a 182-185. §-hoz
A Javaslat meghatározza a fellebbezési jog gyakorlásának általános és különös szabályait,
kimondja a tartalom szerinti elbírálás elvét, felsorolja azokat az eseteket, amikor a fellebbezés
kizárt, továbbá megállapítja a fellebbezéssel megtámadott határozat végrehajthatóságára
vonatkozó törvényi kereteket. A Javaslat rendezi a fellebbezés elbírálásának rendjét, a
kijavítás és a kiegészítés feltételeit, végrehajtásuk szabályait.
a 186-187. §-hoz
Az Alaptörvény XXVIII. rendelkezéséből levezethető alkotmányos alapjog a bírósághoz
fordulás joga. A Javaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor az állomány tagja vagy a
Honvédség keresettel bírósághoz fordulhat, valamint megállapítja a kereset benyújtásával
kapcsolatos, az állomány tagját terhelő kötelezettségeket. A fejezet rendelkezéseit az önkéntes
tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre is megfelelően
alkalmazni kell.
A Javaslat a tábornokok szolgálati viszonyának megszűnése, megszüntetése, a nyugállományú
tábornok egyenruha-viselési vagy rendfokozat-használati méltatlansága tekintetében sajátos
jogorvoslati rendet állapít meg azzal, hogy a tábornok nem a köztársasági elnök döntésével,
hanem a döntés meghozatalára irányuló előterjesztési javaslattal szemben fordulhat
bírósághoz. A Javaslat szabályozza, hogy a tábornok milyen határidőben fordulhat az
előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz, és a keresetindításhoz milyen
jogkövetkezmények kapcsolódnak.
a 188. §-hoz
A Javaslat meghatározza mikor jogerős és végrehajtható a jognyilatkozat.
a 189-190. §-hoz
A Javaslat újraszabályozza a szolgálati viszony jogellenes megszüntetése
jogkövetkezményeit. A hatályos szabályozás a Honvédség terheit indokolatlanul növelte, mert
a szolgálati jogban 2001-ben kialakított jogalkotói elképzelés az egyes esetekben rendkívül
elhúzódó munkaügyi perek kockázatát teljes egészében a munkáltatókra telepítette. A
hatályos szabályozás szükségességét az európai országokban alkalmazott megoldások sem
támasztották alá.
A szolgálati viszony Honvédség által történő jogellenes megszüntetésének
jogkövetkezményeként a Javaslat újraszabályozza a hatályon kívül helyezésre vonatkozó
szabályokat, és az eredeti beosztásban történő továbbfoglalkoztatás törvényi kereteit. Ez
utóbbi vonatkozásában a Javaslat nevesíti azokat az eseteket, amikor az állomány tagja kérheti
az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, valamint példálózó jelleggel
felsorolja azon eseteket, amikor a bíróság ezt munkáltatói kérelemre mellőzi. A Javaslat
151
mindezek függvényében állapítja meg a Honvédséget terhelő megtérítési kötelezettség
mértékét, és azt, hogy a szolgálati viszony milyen időponttal szűnik meg.
A Javaslat szerint az állomány tagja, ha a hivatásos szolgálati viszonyát nem a törvényben
előírtak szerint szünteti meg, köteles a Honvédség számára a lemondási időre járó
illetményének megfelelő összeget megfizetni, valamint a Honvédség jogosult a törvényben
meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
a 191. §-hoz, a 212. § (1) és (2) bekezdéséhez, a 225. § (1) és (2) bekezdéséhez, a 233. §-hoz
A Javaslat - a hatályos szabályozással egyezően - állomány tagjának kizárólag a hivatásos és
a szerződéses katonát minősíti. A párhuzamos szabályozás elkerülése és az egyértelmű
joggyakorlat biztosítása érdekében a Javaslat meghatározza a KNBSZ hivatásos állományú
tagjára, az önkéntes tartalékos katonára, a honvéd tisztjelöltre és a honvéd altisztjelöltre
irányadó rendelkezéseket.
a 193. §-hoz
Az érdekképviselet és érdekvédelem területén a Javaslat fenntartja a szakszervezet
létesítésének létszámarányos feltételét, valamint a szakszervezet és a tagság egységességét
biztosító előírásokat. A nemzetbiztonsági érdeket és feladatok ellátását nem veszélyeztethető
szakszervezetet viszont a KNBSZ tekintetében kizárólagosan megilletik az érdekképviseleti
jogosultságok, továbbá széleskörű véleményezési jog illeti meg az állomány szociális érdekei,
valamint a szolgálati és munkakörülményeivel kapcsolatos munkáltatói tervek
vonatkozásában. A tevékenység nemzetbiztonsági jellege nem teszi lehetővé az állomány
tagja joggyakorlásának a szakszervezet által biztosított képviselettel történő elősegítését.
a 194-196. §-hoz
A KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés főszabály szerint az állomány tagjának rendelkezési
állományba helyezésével és vezénylésével valósul meg. Emellett a Javaslat lehetővé teszi,
hogy a főigazgató fedőbeosztásban történő foglalkoztatás érdekében szolgálati viszonyt
létesítsen. Ez utóbbi esetben legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, továbbá
nemzetbiztonsági érdekből a főigazgató javaslatára a miniszter tiszt esetén századosnál, altiszt
esetén főtörzsőrmesternél magasabb rendfokozattal történő állományba vételről dönthet. Ha a
foglalkoztatás szolgálati viszony létesítésével jár, a jelentkezőnek az általános szabályok
szerint meg kell felelnie az alkalmazási követelményeknek.
A KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés nélkülözhetetlen feltétele továbbá a
nemzetbiztonsági alkalmasság, a kifogástalan életvitel, valamint a poligráfos vizsgálaton való
részvétel vállalása. A Javaslat garanciális jelleggel meghatározza e jogintézmények célját, és
alkalmazásuk feltételeit.
a 197. §-hoz
A Javaslat szabályozza, hogy a vezénylés időtartama alatt a KNBSZ hivatásos állományú
tagjának szolgálati viszonya - a kötelező felmentési jogcímek és a törvény erejénél fogva
történő megszűnés kivételével - kizárólag az érintett kérelmére vagy a főigazgató javaslatára
szüntethető meg.
Ha a KNBSZ hivatásos állományú tagja nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a
kifogástalan életvitel követelményének, valamint az ezekhez szükséges biztonsági, illetve
152
hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, vezénylését meg kell szüntetni. Ezt
követően a szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása az általános szabályok keretei
között alakul.
a 198. §-hoz
A Javaslat sajátos szabályokat állapít meg a túlszolgálat éves mértéke, valamint az ügyeleti -
és készenléti szolgáltatások meghatározása tekintetében.
a 199. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a KNBSZ központi államigazgatási szervnek minősül, a Javaslat a
főigazgató és helyettesei illetményére és juttatásaira sajátos szabályokat állapít meg, valamint
a KNBSZ hivatásos állományú tagja iskolai végzettség függvényében a „központi” vezetési
szintnek megfelelő illetménykiegészítésre jogosult.
A Javaslat a nemzetbiztonsági alaptevékenységre tekintettel lehetőséget ad az általános
illetménypótlékokon túl a titkosszolgálati pótlék és az akciószolgálati pótlék megállapítására,
meghatározva annak törvényi kereteit.
A Javaslat rögzíti, hogy a kiemelt idegennyelv-tudási pótlékra jogosító további idegen-
nyelveket a főigazgató határozza meg.
a 200. §-hoz
A Javaslat felsorolja, hogy a külföldi szolgálat során a törvény mellett a nemzetközi
szerződések, a nemzetközi megállapodások, a nemzetközi szervezet által kiadott
szabályzatok, a fogadó országnak a külföldi fegyveres erők tagjaira is vonatkozó előírásai,
valamint az adott nemzetközi missziót működtető nemzetközi szervezet által kiadott Egységes
Műveleti Szabályok is érvényesülnek.
a 201. §-hoz
A Javaslat a külföldi szolgálattal összefüggésben megállapítja egyes alapvető jogok
gyakorlásának különös szabályait.
a 202-204. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szerződésben vállalt szolgálati időre és a próbaidőre vonatkozó
sajátos rendelkezéseket, kellő rugalmasságot biztosítva ezáltal a nemzetközi kötelezettség
teljesítéséből, vagy együttműködésből eredő szolgálati feladat végrehajtásával összefüggő
személyi kiválasztásra.
A Javaslat a külföldi szolgálat teljesítését vezényléshez köti, rögzíti az állomány érdekében
történő tájékoztatási kötelezettséget, meghatározza a vezénylés törvényi kereteit azzal, hogy a
munkáltatói döntés formai és tartalmi követelményeit, feltételeit miniszteri rendelet
szabályozza.
A Javaslat szerint a vezénylés a szolgálat érdekében bármikor megszüntethető. Ehhez
kapcsolódóan meghatározott feltételek fennállása esetén az állomány tagja számlával igazolt
költségei megtérítésére jogosult.
a 205. §-hoz
153
A Javaslat műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt a szolgálati viszony
lemondással történő megszüntetését kizárja, továbbá gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel
rendezi a vállalt szolgálati idő külföldi szolgálat ideje alatt történő leteltével összefüggő
előírásokat.
a 206. §-hoz
A Javaslat megteremti a kötelező védőoltások tűrésére való kötelezés jogi alapját.
a 207. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szolgálatteljesítési idővel kapcsolatos különös szabályokat. A
Javaslat a külföldi szolgálat esetén továbbra is lehetővé teszi, hogy miniszteri rendelet a
szabadság kiadására vonatkozó szabályoktól, illetve meghatározott feltételek fennállása esetén
egyes rendelkezésektől eltérjen. A Javaslat a műveleti szabadnapok tekintetében beszámítási
kötelezettséget ír elő.
a 208. §-hoz
A Javaslat megteremti a külszolgálati ellátmány, a külföldi napidíj, a külföldi napidíj -
kiegészítés, válsághelyzet esetén eseti jelleggel, határozott időtartamra megállapítható külön
pótlék törvényi alapjait. A Javaslat önként vállalt ideiglenes külföldi szolgálat esetén lehetővé
teszi azt, hogy az állomány tagja külföldi napidíjáról előzetesen írásban lemondhasson.
A Javaslat szabályozza a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt külföldi szolgálatának
egyes sajátosságait.
a 209-210. §-hoz
A Javaslat szerint fegyelmi eljárásban kell elbírálni a nemzetközi műveletre vonatkozóan
kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett
megsértését, valamint a külföldi szolgálat ideje alatt külföldön elkövetett bármely
szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
A külföldi szolgálat alatt, kiemelten a műveleti területen elkövetett fegyelemsértések
tekintetében olyan szabályok megállapítása indokolt, amelyek lehetővé teszik a külföldi
körülményekhez illeszkedő elbírálást. A Javaslat erre figyelemmel különös szabályozást
határoz meg többek között az elévülésre, fenyítésként pedig pénzbírság kiszabását is lehetővé
teszi.
A műveleti területen történő szolgálatteljesítés a kártérítési felelősség tekintetében is különös
szabályozást igényel. Erre figyelemmel a Javaslat lehetővé teszi a műveleti területen
bekövetkezett károk miatt a kártérítési felelősség alóli mentesülést, ha a kárt az adott műveleti
körülmények okozták, vagy a kár - mérlegelést lehetővé nem tevő - műveleti szükség
következménye.
a 211. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos katona külföldi szolgálatának sajátos
feltételeit, időtartamát.
a 212. §-hoz
154
A Javaslat általános jelleggel előírja, hogy az önkéntes tartalékos katonákra az állomány
tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell, kivéve, ha azt a törvény kizárja. Emellett a Javaslat az
önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó különös rendelkezéseket a XVIII. Fejezetben
foglalja össze más fejezetek rendelkezéseihez kapcsolódó tagolásban.
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos szolgálati viszony jellemzőit, és az egységes
jogalkalmazás érdekében megállapítja az önkéntes tartalékos katona tényleges
szolgálatteljesítéseként figyelembe vehető időtartamokat.
a 213-214. §-hoz
A Hvt. az önkéntes tartalékos állományban megkülönbözteti az önkéntes műveleti tartalékost,
és az önkéntes védelmi tartalékost. A Javaslat meghatározza a szolgálati viszony létesítésének
időtartamát: az önkéntes műveleti tartalékos határozott időre létesíthet szolgálati viszonyt, és
a szerződés meghosszabbítása nem kizárt. Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony
határozatlan időre létesíthető.
A Javaslat különös szabályként kimondja, hogy akkor, ha az önkéntes tartalékos szolgálati
viszonyát a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonya megszűnésével egyidejűleg
létesítette, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálattól el lehet tekinteni,
feltéve, hogy a szolgálati viszonya nem egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlansága miatt
szűnt meg.
A Javaslat szabályozza a próbaidőre, az eskü letételére vonatkozó szabályokat, a
rendelkezésre állás időszakában is érvényesülő bejelentési kötelezettséget.
a 215. §-hoz
A Javaslat az általános szabályokat további jogviszony megszűnési, megszüntetési
jogcímekkel egészíti ki, és meghatározza a megszűnés, megszüntetés jogkövetkezményeit.
Az önkéntes tartalékos szolgálati viszony kiegészítő, a tényleges szolgálatteljesítés ismétlődő
jellegére, és rövidebb időtartamára figyelemmel az önkéntes tartalékos szolgálati viszony
megszüntetéséhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy az önkéntes tartalékos katona
tekintetében a felmentés jogintézménye nem kerül alkalmazásra, valamint az érintett
végkielégítésre, toborzópénzre, szerződés-hosszabbítási díjra, leszerelési segélyre nem
jogosult.
a 216-218. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a tényleges szolgálatteljesítés elrendelésére, időtartamára vonatkozó
szabályokat, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog alapján a Javaslat
rendelkezik arról, hogy a behívások tervezett időpontjait közzé kell tenni a minisztérium
honlapján.
A Javaslat meghatározza a tényleges szolgálatteljesítés tartalmára és a szolgálatteljesítési
időre vonatkozó különös szabályokat, így az előmeneteli rendet az önkéntes tartalékos
szerződés tárgykörébe utalja, rendezi a szabadságra való jogosultság feltételeit, mértékét,
meghatározza a teljesítményértékeléssel kapcsolatos sajátos előírást.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján
a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona biztosítottnak minősül. A
Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az egészségügyi szabadság feltételeit, és az
időtartamára járó távolléti díj mértékére vonatkozó szabályokat.
155
a 219. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos katona illetményére, és egyéb juttatásaira
vonatkozó sajátos szabályokat. Figyelemmel arra, hogy a szolgálati járandóságban részesülő
személy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló törvény szerint önkéntes tartalékos szerződés kötése esetén
adókedvezményre jogosult, a Javaslat rögzíti, hogy részére 60 napot meg nem haladó
tényleges szolgálatteljesítése után illetmény és díjazás nem jár.
Minden önkéntes tartalékos katonát megillet az a jog, hogy illetményéről és díjazásáról
írásban lemondjon.
A Javaslat célja az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának ösztönzése. Erre figyelemmel a
Javaslat az önkéntes védelmi tartalékos szolgálati viszony létesítése esetén egyszeri, az
illetményalap 45%-ának megfelelő szerződéskötési díjat, önkéntes műveleti tartalékos
szolgálati viszony létesítése esetén pedig évente a minimálbér 50%-ának megfelelő
rendelkezésre állási díjat biztosít.
a 220-221. §-hoz
A Javaslat meghatározza az önkéntes tartalékos katonával szemben folytatott fegyelmi eljárás
különös szabályait, így többek között lehetővé teszi a pénzbírság fenyítésként történő
kiszabását, feltételeit, végrehajtásának módját, a fizetési könnyítés szabályait.
A Javaslat a gondatlan károkozás tekintetében sajátos szabályok alkalmazását teszi lehetővé
akkor, ha az önkéntes tartalékos katona az illetményéről lemondott, vagy ha szolgálati
járandóságban részesül.
a 222. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás ideje alatt
is érvényesíthesse szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogait, jogos érdekeit. Ennek megfelelően
ezen időszakban is élhet jogorvoslati jogával (kérelmet terjeszthet elő a munkáltatói jogkört
gyakorlóhoz, a munkáltatói döntéssel szemben szolgálati panaszt terjeszthet elő, az elsőfokú
határozat ellen fellebbezést nyújthat be), szolgálati jogvita esetén keresetet nyújthat be a
bírósághoz.
A Javaslat azonban azt is rögzíti, hogy a Honvédség a kártérítési igényét a rendelkezése állás
időszakában is érvényesítheti fizetési meghagyással, vagy keresetlevéllel.
a 223. §-hoz
A külvilág számára elsődlegesen az egyenruha és a rendfokozat fejezi ki az egyes személyek
Honvédséghez tartozását. Erre figyelemmel a nyugállományú katona esetén a Javaslat
felsorolja azokat az eseteket, amely az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára
való méltatlanságot megalapozza.
A Javaslat a méltatlanná válás megállapítását vizsgálathoz köti, melynek eljárási szabályait
rendelet határozza meg.
a 224. §-hoz
A Javaslat új elemként meghatározza a nyugállományú katonák szolgálati panaszhoz való
jogának sajátos szabályát, valamint a nemzedékek közötti szolidaritás kifejezéseképpen
alkalmazni rendeli a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos rendelkezéseket.
156
a 225. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a honvéd tisztjelöltre alkalmazandó általános fejezeti szabályokat,
míg az eltéréseket, kiegészítő rendelkezéseket a fejezeti tagolásban nevesíti. A honvéd
tisztjelöltekre vonatkozó szabályokat a honvéd altiszt-jelöltekre is megfelelően alkalmazni
kell, kivéve, ha ezt a törvény kizárja.
a 226. §-hoz
A Javaslat különös szabályként a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó képviseletet biztosít.
a 227. §-hoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló törvény meghatározza a honvédtiszti alapképzésre történő felvétel
életkori, és más alkalmassági feltételeit, a büntetlen előélet, a cselekvőképesség és a magyar
állampolgárság követelményét, továbbá annak vállalását, hogy a hallgató a honvéd tisztjelölti
szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn a honvédtiszti alapképzés idejére.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a honvéd tisztjelölt állományba vétele az
ösztöndíjszerződés megkötésével történik. A szabályozás célja annak érvényre juttatása, hogy
a honvédtiszti alapképzésben a tisztjelölti szolgálati viszony (amely ösztöndíjszerződéssel jön
létre) és a hallgatói jogviszony (amely beiratkozással jön létre) egyidejűleg kell, hogy
fennálljon. Ez alól kivétel, hogy a tisztjelölti szolgálati viszony tovább tart, mert a hallgatói
jogviszony megszűnik a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján, míg a
tisztjelölti szolgálati viszony a tiszti állományba vételt megelőző napon.
A Javaslat ugyan az ösztöndíjszerződés elemeire tartalmi kötöttséget nem állapít meg,
azonban meghatározza rendeltetését, és általános jogelvként érvényesül, hogy az nem
tartalmazhat olyan rendelkezést, amely jogszabállyal ellentétes, vagy amelyet jogszabály
kifejezetten rögzít.
A Javaslat a próbaidő kötelező kikötését írja elő, továbbá meghatározza annak féléves
időtartamát.
a 228-229. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésének,
megszüntetésének különös jogcímeit, valamint szabályozza a tanulmányok honvéd altiszt-
jelöltként való folytatásának kereteit.
a 230-232. §-hoz
A Javaslat megállapítja az MH Ludovika Zászlóaljnál a tisztjelölti szolgálati beosztásban
történő szolgálatteljesítés szabályait, a katonai érintkezés során alkalmazandó rendfokozati
beazonosítást, a szünetelésre és a vezénylésre, a fegyelmi és a kártérítési felelősségre
vonatkozó különös szabályokat.
A hallgatói jogviszony szünetelésének törvényi alapjait a nemzeti felsőoktatásról szóló
törvény határozza meg. Ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a
közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a
honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya különleges
jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején
157
szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Honvéd Vezérkar főnöke
engedélyezheti. A Javaslat ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a honvéd tisztjelölt hallgatói
jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti szolgálati viszonyának fennállását nem érinti,
azonban a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya
szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a
tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését engedélyezze.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló törvény felsorolja azokat a szolgálati feladatokat, amelyekre a honvéd
tisztjelölt kötelezhető. A Javaslat a munkáltatói döntés formáját vezénylésnek minősíti,
továbbá lehetővé teszi a honvéd tisztjelölt rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló
feladatok ellátására történő kijelölését.
A Javaslat meghatározza az ösztöndíjra és az egyéb juttatásokra vonatkozó különös
szabályokat, továbbá azokat az eseteket, amikor a honvéd tisztjelölt ösztöndíjra nem jogosult,
vagy annak folyósítását fel kell függeszteni.
A Javaslat szerint az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi
pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíj megállapításához szükséges
szabályokat, így különösen a feltételeket, a szorzószámokat a 8. melléklet határozza meg.
Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás, és a visszatartás szabályait megfelelően alkalmazni
kell.
A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre,
térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, helyközi utazási költségének
megtérítésére, ezen túlmenően egyes költségtérítésekre és szociális juttatásokra jogosult.
E rendelkezéseket a honvéd altiszt-jelöltek tekintetében is alkalmazni kell.
a 234. §-hoz
A Javaslat meghatározza az altiszt-jelölti szolgálati viszony jellegét, a katonai szakképzéshez
kapcsolódó sajátos foglalkoztatási előírásokat.
a 235-237. §-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló törvény meghatározza a katonai szakképzésre történő felvétel
életkori, és más alkalmassági feltételeit, a büntetlen előélet, a cselekvőképesség és a magyar
állampolgárság követelményét. A Javaslat ehhez kapcsolódóan meghatározza az altiszt-jelölti
szolgálati viszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével, a fegyelmi felelősséggel
kapcsolatos különös szabályokat.
A Javaslat megállapítja a szakirány-váltás, az ágazat-váltás, a külföldi tanulmányok
folytatásának, valamint a vendégtanulói jogviszony létesítésének szabályait, továbbá
felsorolja azokat a szolgálati feladatokat, amelyre a honvéd altiszt-jelölt vezényelhető.
a 238-249. §-hoz
A Javaslat felsorolja a végrehajtási rendeletek megalkotásához szükséges felhatalmazásokat,
meghatározza, hogy a törvény és az abban szereplő egyes törvények módosítására vonatkozó
rendelkezések - tartalmuknak és jelentőségüknek megfelelően - lépcsőzetesen lépnek
hatályba 2012. december 30-án, 2013. január 1-jén és 2013. július 1-jén, továbbá megállapítja
a szükséges átmeneti szabályokat.
A Javaslat számos átmeneti szabály megalkotását kezdeményezi, mert sajátos problémát
jelent a hatálybalépést megelőzően létrejött - jellegzetesen tartós - jogi kapcsolatok sorsa, és
az új szabályoknak ezekben való alkalmazása.
158
A Javaslat tartalmazza az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való
megfeleléssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint felsorolja mindazokat az európai uniós
irányelveket, amelyeknek való megfelelést az új szabályozás is biztosítja.
a 250. §-hoz
A Javaslat a katonai rendész szolgálat ellenőrzési jogosultságát teremti meg.
a 251 §-hoz és a 266. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozást egészíti ki a „Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahely, illetve
ideiglenes építési munkahely” meghatározással, mellyel a jogalkalmazás során felmerült
igényt elégíti ki. Továbbá jogszabályváltozásra tekintettel módosítja azon gazdasági
társaságok megjelölését, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jog gyakorlója a
honvédelemért felelős miniszter.
a 252. §-hoz
A Javaslat célja a felhatalmazó rendelkezés kibővítése, mellyel a honvédelemért felelős
miniszter kap jogkört rendeletalkotásra a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos sajátos
környezethasználatok meghatározása érdekében.
a 253. §-hoz
A Javaslat az új honvédelmi törvény címének átvezetését tartalmazza.
a 254. §-hoz és a 267. §-hoz
A Javaslat kiegészíti az adómentes bevételek, valamint az elismerést adományozók körét,
továbbá kibővíti az emléktárgyak nem taxatív felsorolását.
a 255. §-hoz
A Javaslat a munkavédelemről szóló törvénnyel összhangban módosítja a kapcsolódó
rendelkezéseket.
a 256. §-hoz, a 265. §-hoz, a 268-271. §-hoz és a 278. §-hoz
A Javaslat a honvédek jogállásáról szóló új törvény címének átvezetését tartalmazza.
a 257. §-hoz
A Javaslat kivételes szabályt határoz meg.
a 258. §-hoz
A Javaslat megteremti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003.
és LXXXIV. törvény és a honvédek jogállásáról szóló törvény összhangját.
159
a 259. §-hoz és a 272. §-hoz
A Javaslat a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
szóló 2012. évi XCIII. törvény által meghatározott szöveget módosítja.
A (2) bekezdés technikai módosításokat tartalmaz, míg a (3) bekezdés a honvéd tisztjelölthöz
hasonlóan a honvéd altiszt-jelöltre vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. A (4)-(6)
bekezdés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásáról, és a Honvéd Vezérkar
főnöke mérlegelési jogköréről rendelkezik.
A Javaslat meghatározza a nyugállományú katonák egyenruha és rendfokozat viselésére, a
szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokat, valamint felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat tartalmazza a Katonai Rendészeti Szolgálat intézkedési jogköreit, valamint a
katonai hatóság fogalmát és a katonai hatóság eljárásáért fizetendő szolgáltatási díjjal
kapcsolatos szabályok megalkotására irányú felhatalmazó rendelkezést.
a 260. §-hoz és a 273. §-hoz
A Javaslat szöveg-, és a honvédek jogállásáról szóló törvény címének pontosítását
tartalmazza, egyben a honvédtiszti alapképzés tekintetében a nemzetbiztonsági
alkalmasságának ellenőrzéséhez való hozzájárulás jelenik meg a hatályos szabályozáshoz
képest további feltételként.
a 261. §-hoz
A Javaslatban szétválasztásra kerülnek a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott és a
honvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményre vonatkozó
szabályok.
a 262. §-hoz
A Javaslat értelmében a munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, továbbá
mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól a honvédek jogállásáról
szóló törvény szerinti honvédségi szervezet az Alaptörvényből fakadó feladataira tekintettel.
a 263. §-hoz és a 277. §-hoz
A módosítás célja, hogy kitüntetést, elismerést a törvényben eddig meghatározottakon túl - a
katonai hagyományokra is figyelemmel - a Honvéd Vezérkar főnöke is alapíthasson, és
adományozhasson.
a 264. §-hoz
A Javaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával rendezi a
felsőoktatásban tanuló hallgatók helyzetét önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésének
idejére. Eszerint a tényleges szolgálatteljesítés időszakában szünetel a hallgatói jogviszony. E
speciális szünetelési ok esetén azonban nem érvényesülnek azok a korlátozások, melyek
szerint a hallgatói jogviszony szünetelése első alkalommal csak az első félév elvégzését
követően, és egybefüggően összesen 2 szemeszterre terjedhet ki.
A módosítás alapján a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonyára a honvédek jogállásáról szóló
törvény eltérő szabályt állapíthat meg.
160
a 274-275. §-hoz
A Javaslat a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályra történő
hivatkozást módosítja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényről a Magyar
Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényre, majd
ezt - a hatálybalépést követően - a honvédek jogállásáról szóló törvényre.
a 276. §-hoz
A Javaslat jogszabályi hivatkozás pontosítását tartalmazza.
a 279. §-hoz
A Javaslat a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében egyes jogszabályi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A Javaslat hatályon kívül helyezi többek között a Magyar Köztársaság területén szolgálati
céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz
kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (Küfetv.) 18. § (2)
bekezdését.
A 18. § (2) bekezdés a jelenlegi változatában 2012. december 31-ei hatállyal hatályon kívül
helyezné a Küfetv. 14. §-át, amely a NATO parancsnokságok jogállásáról szóló ún. Párizsi
Jegyzőkönyv (kihirdette: 1999. évi CXVI. tv.) alapján a parancsnokságokat megillető
adómentességet implementálja a belső jogba.
A jogalkotó szándéka szerint a Javaslat célja az, hogy a Párizsi Jegyzőkönyv szerinti
jogosultság időbeli korlátozása megszűnjön.
a 280. §-hoz
A Javaslat jogszabályi rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezik.
161