﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9236. számú
törvényjavaslat
a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése
érdekében szükséges törvénymódosításokról,
valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2012. november
2012. évi ... törvény
a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében
szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények
módosításáról
1.	A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995.
évi LXVI. törvény módosítása
1.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„t) önkormányzati hivatal: a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei
önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a társult képviselő-testületek közös
hivatala és a nemzetiségi önkormányzat hivatala.”
2.	§
Az Ltv. 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, Magyar
Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség,
Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége,
Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok
Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos
Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát
képezik. Az iratok őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.”
2.	Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I.
törvény módosítása
3.	§
A Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény 5.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a
Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök. A Testület
elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el.”
2
3.	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
4.	§
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„a) az előadó-művészeti szervezetekre és az előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti
szervezetekre,”
5.	§
Az Emtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NEÉT tagjai:
a)	a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek által delegált 11 fő, amelyből 4 főt a
színházművészet, 2 főt a báb- és cirkuszművészet, 1 főt a független színházművészet, 2 főt
a táncművészet, 2 főt a zeneművészet területéről kell jelölni,
b)	a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek által
delegált 3 fő,
c)	a Magyar Művészeti Akadémia által delegált 1 fő,
d)	a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 2 fő, Budapest Főváros
Önkormányzata által delegált 1 fő, az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált
1 fő,
e)	az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények által delegált 3 fő, valamint
f)	az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 2 fő.”
6.	§
Az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság)
„i) közreműködik a területét érintő, a 19. § (1) bekezdése, valamint a 20. § (3) bekezdése
szerinti pályázatok szempontrendszerének szakmai előkészítésében, valamint”
7.	§
Az Emtv. 6. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet”
8.	§
Az Emtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
3
szolgáltatási feladatokat kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv)
látja el. Ennek keretében:
a)	az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti
szervezetekről, valamint az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti
szakmai érdek-képviseleti szervezetekről, azok jogszabályban meghatározott adatairól
hatósági nyilvántartást vezet,
b)	ellenőrzi a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek e törvény szerinti
kötelezettségeinek teljesítését, amely ellenőrzés kiterjed a hatósági ellenőrzésre és a
támogatások rendeltetésszerű felhasználására is,
c)	igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az
adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást,
d)	előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,
e)	ellátja a NEÉT és a bizottságok működtetésével kapcsolatos adminisztratív
feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és
információk rendelkezésre bocsátásáról,
f)	ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban
meghatározott egyéb feladatokat.”
9.	§
Az Emtv. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza)
„b) az előadó-művészeti szervezet
ba)	művészeti tevékenységének jellege szerinti megjelölését: színház, zenekar, énekkar,
balett-együttes, táncegyüttes,
bb)	művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölését: többtagozatos
színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus
zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band, kamarakórus,
bc)	működése szerinti típusmegjelölését: független színház, produkciós színház, befogadó
színház, szabadtéri színház, nemzetiségi színház, valamint
bd)	fenntartójának nevét, szervezeti formáját, székhelyét, fenntartó hiányában az alapító,
illetve a képviselő nevét, lakcímét,”
10.	§
Az Emtv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állam és az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet közötti
közszolgáltatási szerződés megkötéséhez a fenntartó önkormányzat előzetes egyetértése
szükséges. Az önkormányzat és az állami fenntartású előadó-művészeti szervezet közötti
közszolgáltatási szerződés megkötéséhez az állami fenntartó előzetes egyetértése szükséges.”
4
11. §
Az Emtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pályázati felhívás az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben rögzítetteken túl tartalmazza a pályázat elbírálásának részletes
szempontrendszerét is.
(2a) A pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett bizottság - az
(1)	bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek szakmai érdek-képviseleti szervezetei
által véleményezett - javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésre
a szakmai kuratórium - a részletes bírálati szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló -
előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntését a
miniszter köteles megindokolni.”
12. §
(1)	Az Emtv. 44. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. hangverseny: klasszikus, kortárs komolyzenei zeneművek - ideértve az operát és a
klasszikus operettet is -, továbbá jazz műfajú és népi eredetű zeneművek személyes előadó-
művészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, amelyben a
közreműködő zenekar vagy énekkar az e törvényben az érintett szervezettípus tekintetében
meghatározott létszámot eléri vagy meghaladja,”
(2)	Az Emtv. 44. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. szimfonikus zenekar: hangversenyeken zeneműveket játszó előadó-művészeti
szervezet, melynek az előadásonkénti létszáma legalább 56 fő, illetve amennyiben az előadott
mű vagy művek jellege, vagy ifjúsági, iskolai hangverseny esetében a helyszín igazolt
befogadóképessége indokolja, legalább a 18. és a 20. pontban meghatározott alsó létszám-
határ,”
13.	§
Az Emtv. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„a) jelölje ki az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási
hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetet,”
14.	§
Az Emtv.
a)	5/A. § (5) bekezdésében az „az előadó-művészeti államigazgatási szerv” szövegrész
helyébe az „a 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv” szöveg,
b)	6. § (3) bekezdésében, 23. § (5) bekezdésében az „Az előadó-művészeti államigazgatási
5
szerv” szövegrész helyébe az „A kijelölt szerv” szöveg,
c)	7. § (1) bekezdésében, 7. § (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 15. § (3)
bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 23.
§ (4) bekezdésében, 24. § (3) bekezdés d) pontjában és 39. § (9) bekezdésében az „az
előadó-művészeti államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „a kijelölt szerv” szöveg,
d)	9. § (1) bekezdésében és 23. § (2) bekezdésében az „az előadó-művészeti államigazgatási
szervnek” szövegrész helyébe az „a kijelölt szervnek” szöveg,
e)	39. § (9) bekezdésében a „nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet” szövegrész
helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg,
f)	40. § (1) bekezdésében a „továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel” szövegrész
helyébe a „vagy jogász vagy közgazdász oklevéllel” szöveg,
g)	40. § (2) bekezdésében az „előadó-művészeti szervezetnél” szövegrész helyébe az
„önállóan gazdálkodó előadó-művészeti szervezetnél” szöveg
lép.
15.	§
Hatályát veszti az Emtv. 47. § (2) bekezdés g) pontja.
4.	A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
16.	§
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.)
7.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MMA rendes tagjainak száma nem lehet több 250 főnél.”
17.	§
Az MMA tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az MMA - a 4. § (2) bekezdésp) pontja alapján - a rendes és a levelező tagok
magyar művészeti életben nyújtott kimagasló szellemi, alkotói teljesítményét és köztestületi
munkáját havi életjáradék folyósításával is elismeri.
(2)	A tagság jelen törvényben nem szabályozott feltételeiről és az ajánlás, valamint a választás
részletes szabályairól e törvény keretei között az MMA Alapszabálya rendelkezik.”
18.	§
Az MMA tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának törvényességét, a
6
vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak érvényesülését öttagú felügyelő
testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők
választásán választható magyar állampolgár lehet. A felügyelő testület egy tagját a Kormány,
egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza,
további három tagját a közgyűlés választja és hívja vissza. A közgyűlés egy tagot a rendes
tagjai közül választ. A felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő
testület tagjai a felügyelő testület megbízatásának idejére maguk közül elnököt választanak.”
19.	§
Az MMA tv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az elnököt a miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás, a főtitkárt a
közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás, valamint évente 40
munkanap szabadság illeti meg. Egyéb juttatásaik tekintetében a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben,
továbbá az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított
juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni. Az elnök és a főtitkár az Alapszabályban rögzített feltételek szerint
költségtérítésben részesül.
(2)	Az (1) bekezdésben nem említett tisztségviselők a tevékenységükért az Alapszabályban
rögzített feltételek szerint díjazásban és költségtérítésben részesülhetnek.
(3)	A tisztségviselők számára nyújtott személyi jellegű juttatás mértéke közérdekből
nyilvános adat.”
20.	§
Az MMA tv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az MMA a közfeladatai szervezését, valamint a költségvetési fejezeti és az MMA
által irányított költségvetési szervekkel kapcsolatos, a köztestület közfeladatai ellátásával
összefüggő igazgatási, gazdálkodási, így különösen pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési
feladatokat az MMA által irányított költségvetési szerv (a továbbiakban: MMA Titkársága)
látja el. Az MMA Titkárságának a közfeladat szervezési, igazgatási és gazdálkodási
feladatokat ellátó alkalmazottja - a főtitkárt is beleértve - közszolgálati jogviszonyban álló
köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő.
(2)	Az MMA Titkársága feladatait az alapító okirata rögzíti, amelyet az MMA elnöke ad ki.
(3)	Az MMA által irányított költségvetési szerveknél foglalkoztatottra - az MMA
Titkárságának a közfeladat szervezési, igazgatási és gazdálkodási feladatokat ellátó
köztisztviselője, közszolgálati ügykezelője, illetve munkavállalója kivételével - a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
21.	§
(1)	Az MMA tv. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MMA az alakuló közgyűlést követően tagválasztásra köteles, akként, hogy az
MMA rendes tagjainak száma 2012. december 31-ig lehetőleg elérje a 200 főt.”
7
(2)	Az MMA tv. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6) bekezdés szerint 2012. december 31-ig kinevezett és megválasztott felügyelő
testületi tagok megbízatása 2014. május 31. napján megszűnik. Az új felügyelő testületi
tagokat 2014. május 31-ig kell kinevezni, megválasztani a Magyar Művészeti Akadémia
kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról,
valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvénnyel
megállapított 18. § (1) bekezdése szerint, 2014. június 1-jei hatállyal. Az új felügyelő testület
2014. július 30-ig köteles az ügyrendjének megállapítására, amelyet az új testület alakuló
ülését követő első közgyűlés hagy jóvá.”
22.	§
Az MMA tv. IV Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„9/A. Felhatalmazó rendelkezés
28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a rendes és a levelező tagokat megillető
életjáradék mértékét, a folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az
életjáradékban részesített tag elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokra
vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
5.	Záró rendelkezések
23. §
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. §, a 3-6. §, a 9-12. §, a 15-20. §, a 21. § (2) bekezdése és a 22. § 2013. január 1-jén
lép hatályba.
(3)	A 7-8. §, a 13. § és a 14. § 2013. január 2-án lép hatályba.
8
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2011. augusztus 10-én hatályba lépett a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX.
törvény (a továbbiakban: MMA tv.), amelynek szellemében és az Alaptörvény alapján - az
MMA tv. 30. § (1) bekezdésére figyelemmel 2011. november 5-én - a Magyar Tudományos
Akadémiához (a továbbiakban: MTA) hasonló szerepkörű és súlyú köztestület alakult.
Az önkormányzás elvén működő jogi személyként országos közfeladatokat ellátó szervezet
célja a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok
megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése,
az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt
nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése.
A művészettel (különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és az iparművészettel,
valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel), továbbá a művészet
elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé
tételével kapcsolatos feladatellátás a törvény által biztosított köztestületi formában - mint
igazgatási tényezőben - kiemelt hangsúlyt kapott.
Egy évvel a köztestület megalakulását, majd az alapvető szervezeti és működési keretek
kialakítását követően a köztestület kész feladatkörében érdemben bekapcsolódni, részt és
felelősséget vállalni állami feladatok ellátásába(n); a javaslat célja, hogy a köztestület
megalakulását megalapozó törvény előkészítésén túl - és az Alaptörvény szerint - biztosítsa a
köztestület hatékony működése érdekében szükséges további feltételeket.
2012-ben, illetve 2013. január 1-jei hatállyal további kulturális tárgyú törvényi rendelkezések
-	nem átfogó - módosítása szükséges, amelyek fentiekkel összefüggésben történő tárgyalását
indokolja, hogy azok a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) kultúrstratégiai
szerepének megerősítése érdekében módosítandó jogszabályt (az előadó-művészeti
szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX.
törvény) érintenek. A kulturális tárgyú törvények között a javaslat módosítja a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényt is.
9
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) való összhang megteremtése miatt szükséges. Ezek az okok:
a)	az Mötv. már nem ismeri a körjegyzőség fogalmát, a közös önkormányzati képviselő-
testület fogalmát használja;
b)	a többcélú kistérségi társulások 2012. december 31-én megszűnnek (az Mötv. hatályon
kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi
CVII. törvényt), egyidejűleg a társulásokra vonatkozó szabályok megváltoznak.
Az összhang megteremtése a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
rendelkezéseire figyelemmel is indokolt.
A 2. §-hoz
A javaslat szövegpontosító rendelkezést is tartalmaz, amely egyértelművé teszi, hogy a
felsorolt, az állam tulajdonát képező iratokat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos
Levéltárában kell őrizni. Az ebben érintett iratok legfőképpen az 1944-1989. között működött
állampárt(ok)nak, és azok ifjúsági-, társadalmi- és érdekvédelmi szervezeteinek iratai.
A 3. §-hoz
Az MMA tv. hatálybalépésével egyidejűleg az MMA működtetése szolgálatában - 2012.
január 1-jei hatállyal - javaslatot tett egyes törvényi rendelkezések módosítására, elsősorban
az MTA-ra irányadó szabályozások MMA-ra történő kiterjesztése útján. Az elmúlt egy év
távlatában a hatékonyabb működés érdekében, a közfeladat-ellátási jog és kötelezettség mind
szélesebb spektrumának teret engedve 2013. január 1-jétől az MMA elnöke - az MTA
elnökéhez hasonlóan - részt vesz az Országgyűlés Szent Korona Testület munkájában.
A 4. §-hoz
Szövegpontosítás.
Az 5. §-hoz
A kultúráért felelős miniszter és az MMA közötti együttműködést erősítő, a kormányzat és a
köztestület feladatellátását racionalizáló javaslat, hogy az MMA delegálási jogot kapjon a
Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsba a köztestületnek az MMA tv. 4. § (2)
bekezdés b) pontjában foglalt feladatát szem előtt tartva.
10
Tekintettel arra, hogy a megyei önkormányzatok intézményfenntartó szerepe 2012. január 1-
jétől megszűnt, képviselőjük részvétele a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető
Tanácsban - amelyről a hatályos szabályozás rendelkezik - nem indokolt. A megyei
önkormányzatok delegálási lehetőségének megszüntetésével egyidejűleg az MMA számára a
tagi státusz biztosítása - egy képviselő delegálása útján - a Nemzeti Előadó-művészeti
Érdekegyeztető Tanács létszámbővítése nélkül megvalósulhat.
A 6., 11., és a 15. §-hoz
A javaslat arra irányul, hogy a nemzeti, illetve kiemelt szervezetnek nem minősülő előadó-
művészeti szervezetek támogatására meghirdetendő pályázatok bírálatára vonatkozó
minőségbiztosítási szempontrendszert ne jogszabály határozza meg általános szinten,
generalizáltan, hanem az egyes pályázati felhívások tartalmazzák - kellő részletességgel - az
elbírálás szempontjait.
A pályázatok sajátos jellemzője a felhívásokban rögzített speciális feltételek - így különösen a
szakmai, az azzal szorosan összefüggő pénzügyi pillérek, illetve a pályázói kör -
változékonysága. Az évről évre változó pályázati összetevők jogszabályi szintű rögzítésre
nem alkalmasak, mert kizárják a támogatói és a pályázói fél részéről is az aktuális igények,
lehetőségek és elvárások megvalósítását.
A pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások meghirdetéséről, lebonyolításáról, a
pályázati konstrukciók eljárási szabályairól több jogszabály rendelkezik, többek között az
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a
közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény, az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény stb. Az Ávr. 66. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a pályázati kiírás tartalmazza legalább -
többek között - a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait. A javaslat - e rendelkezésre is
figyelemmel - előírja a részletes bírálati szempontrendszer pályázati felhívásban történő
rögzítését, amely biztosítékul szolgál a szakmai elvárások teljesüléséhez.
A 7-8., és a 13. §-hoz
Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és
szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet feladatait 2012. november 6-ától a Nemzeti
Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: NKAI) látja el, amely nem államigazgatási
szerv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 12. § (3) bekezdés e) pontjára tekintettel kormányrendelet feljogosíthat
közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására nem államigazgatási szervet. E jogcímen történt
az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági jogköröknek és egyéb feladatoknak
az NKAI-hoz telepítése, azonban az NKAI működési formájából adódóan szükséges a
törvény szövegének több ponton történő, jogtechnikai jellegű módosítása, és a 47. § (1)
bekezdés a) pontjában szereplő felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
A 9. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás. Az énekkar tekintetében a művészeti tevékenység sajátos
jellege alapján szükséges e típus megkülönböztetése.
11
A 10. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás.
A 12. §-hoz
A javaslat egyfelől pontosabban írja körül a hangverseny fogalmát, műfajilag is
körülhatárolva, egyben megjelölve az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény hatálya alá tartozó zeneműveket.
Másfelől a hangverseny fogalom a klasszikus operettel egészül ki. Ezt indokolja, hogy a
törvény is megkülönbözteti ezt a zenei műfajt, és ez megjelenik a szimfonikus zenekarok
feladatai sorában is. Harmadrészt a módosítási javaslat törli a létszámra vonatkozó általános,
valamennyi szervezettípust érintő csökkentési lehetőséget, mert ez szakmailag csak a
szimfonikus zenekarok esetében indokolt.
A módosított definíció egyértelművé teszi, hogy a szimfonikus zenekar hangversenyen teljesít
a 16. pontban foglaltak szerint.
A létszám meghatározásból törlésre kerül az „átlagos” kifejezés, mert a javasolt szabályozás
szükségtelenné teszi az átlagolást. A 16. pontból törölt létszám szabály itt jelenik meg, nem is
kivételes szabályként, hanem vagylagos lehetőségként. Az új létszámszabályozás igazodik a
szakmai tapasztalatokhoz és tekintettel a barokk és más, kis létszámra megírt szimfonikus
zeneművekre, nem ír elő nehezen, vagy egyáltalán nem teljesíthető szabályt, az alsó
létszámhatár e művek és klasszikus operett tekintetében a törvény egyéb rendelkezéseit
alkalmazva igazodik a gyakorlathoz.
A 14. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítások.
A 16. §-hoz
A javaslat a köztestület működési feltételeinek racionalizálása érdekében rendelkezik az
MMA rendes tagjai maximális létszámának 50 fővel történő megemeléséről.
Az MMA tv. értelmében az MMA rendes tagjai a magyar művészeti életben kimagasló
szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek; a köztestület rendes tagjainak száma
nem lehet több 200 főnél.
A köztestület megalakulásakor a törvényben érvényesített létszámkorlátozás alapvetően a
minőségvédelmet volt hivatott biztosítani, amellett, hogy a jogalkotó nem hagyhatta
figyelmen kívül a 2012-re előirányzott és középtávon prognosztizálható költségvetési
determinációkat sem.
Figyelemmel arra, hogy a megalakulást követően a köztestület érdemi működésének
spektruma - például a jelen javaslatban foglaltak szerint - szélesedni látszik, elemi érdek a
művésztársadalom reprezentatív jelenlétének a köztestület működésében való optimalizálása,
szükség és lehetőség szerint, ugyanakkor nem a minőség rovására.
12
A 17. §-hoz
Az MMA hatályos alapszabálya értelmében a köztestület a rendes tagjai művészeti
teljesítményét és köztestületi munkáját havi tiszteletdíj folyósításával ismeri el; a tiszteletdíj a
rendes tagokat tagsági jogviszonyuk fennállása alatt illeti meg (ide nem értve a jogviszony
szüneteltetésének vagy felfüggesztésének időtartamát).
A javaslat célja, hogy - az MTA-ra irányadó vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan -
törvényben legyen deklarált a köztestület tagjai (a rendes tagok és a levelező tagok) részére a
köztestület által folyósított havi juttatás (életjáradék).
Az ez idáig a köztestület alapszabálya alapján kizárólag a rendes tagoknak biztosított
tiszteletdíj alapvetően a tagsági jogviszony alapján folyósított életjáradékszerű (korábbi
tevékenység elismeréseként elnyert, tagsághoz kötődő, özvegyi-árvasági juttatások alapját is
képező) juttatás; ezért javasolt - a törvényi szintre emelt - szabályozás keretében a havi
juttatás elnevezésében az életjáradék kifejezést használni.
Az életjáradék adó- és járulékköteles juttatás.
A 18. §-hoz
Az MMA tv. értelmében a köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának
törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során a jelen törvény céljainak
érvényesülését öttagú felügyelő testület ellenőrzi; a felügyelő testület egy tagját a kultúráért
felelős miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter, egy tagját az Országgyűlés kulturális ügyekért felelős
bizottsága nevezi ki és hívja vissza, egy tagját a köztestület magyar állampolgárságú tagjai
közül a közgyűlés választja és hívja vissza.
A javaslat célja az MMA tv. megalkotásakor, a köztestület megalapításával egyidejűleg az
volt, hogy a felügyelő testület összetétele, a tagok kinevezésének módja megjelenítse a
köztestület feladatai és gazdálkodása tekintetében az állami igazgatás és a központi
költségvetés szerves részévé váló új intézmény alapvető kapcsolatrendszerét.
A köztestület megalakulása óta a kormány tagjainak a köztestülettel való együttműködése
kiegyensúlyozott, amelyre figyelemmel a kormány a köztestületi vagyonkezelés és
gazdálkodás ellenőrzését formalizált keretek között egyetlen delegált útján is megfelelően
érvényesítheti.
A testületi illetve a szakmai függetlenség megőrzése érdekében az ötfős felügyelő testületben
a közgyűlés által választott, a közgyűlésen szavazati joggal is bíró köztestületi tagok létszáma
és aránya - egy fővel - elenyésző kisebbség marad.
A 19. §-hoz
A 2011-ben létrejött köztestület jogállása és közfeladatai azonos rangot biztosítottak számára
az MTA-val; a működésbeli sajátosságok általános jellegű azonosítása - elsősorban
nemzetgazdasági szempontokat tartva szem előtt - a kezdeti, megalakulási folyamatban
elhamarkodottnak tűnt. Egy évvel az MMA megalakulását követően, amikor szerepe,
közfeladatai és céljai azonosíthatók, indokolt, hogy elnöke és főtitkára köztestülettel fennálló
13
jogviszonyáról törvény az MTA elnökére és főtitkárára irányadó, törvényben foglalt
szabályokhoz hasonlóan rendelkezzen.
A javaslat értelmében az MMA elnökét - az MTA elnökéhez hasonlóan - a miniszteri
illetménnyel azonos mértékű díjazás, az MMA főtitkárát - az MTA főtitkárához hasonlóan és
közszolgálati tisztviselői jogállása okán - a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos
mértékű javadalmazás és évente 40 munkanap szabadság illeti meg; egyéb juttatásaik
tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvényben, továbbá az állami vezetők és az államigazgatási
szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló
kormányrendeletben foglaltak irányadók.
A 20. §-hoz
A szövegpontosító rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a főtitkár is közszolgálati tisztviselő.
A 21. §-hoz
A javaslat a felügyelő testület összetételére, delegálási, választási rendjére vonatkozó
rendelkezések között szabályozza, hogy a jelenlegi felügyelő testületi tagok mandátuma 2014.
május 31. napján megszűnik, ezen határidőig az MMA közgyűlése az új törvényi
szabályozásnak megfelelően megválasztja a megújított testületet, illetve a delegálók
ugyancsak ezen időpontig eljárnak a delegálások ügyében. A megalakuló testület ötéves
mandátumának kezdete 2014. június 1-je.
A 22. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 23. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
14