﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9237. számú
törvényjavaslat
az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2012. november
2012. évi.... törvény
az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról
1.	A felnőttképzésről szóló 2001. évi Cl. törvény módosítása
l.§
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló
törvény (a továbbiakban: Sztv.), a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban:
Nktv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a
továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
2.	§
Az Fktv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) E törvény hatálya nem terjed ki:
a)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)-c) pontja
szerinti egészségügyi ágazati képzésekre, valamint
b)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre,
továbbképzésre, átképzésre.”
3.	§
Az Fktv. „A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja” alcíme a következő 12/B. §-
sál egészül ki:
„12/B. § (1) Az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a támogatott képzéseiről az
állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kizárólag elektronikus úton
a)	a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, a felnőttképzést
folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számára,
intézményakkreditációs lajstromszámára,
b)	a képzés megnevezésére,
c)	a képzési csoport
ca) képzésének első képzési napjára,
eb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti
ütemezésére,
cc)	képzése befejezésének tervezett időpontjára,
cd)	résztvevőinek a támogatott és a nem támogatott személyek szerinti bontásban
meghatározott számára,
d)	a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,
1
e)	akkreditált képzési program esetén az akkreditációs lajstromszám feltüntetésére,
akkreditált program hiányában e tény megjelölésére
vonatkozó adatokat szolgáltatja.
(2)	A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1)
bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.
(3)	A felnőttképzést folytató intézmény
a)	az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első
képzési napját megelőző harmadik napig,
b)	a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
ba)	az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások
esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás
keletkezésének napján,
bb)	az (1) bekezdés eb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások
esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig
köteles eleget tenni.
(4)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (l)-(2) bekezdés szerint szolgáltatott
adatokról - a FAT 13. § szerinti, az akkreditált felnőttképzést folytató intézményekkel
kapcsolatos ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából - elektronikus nyilvántartást vezet,
és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kezeli.
(5)	Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv - a (3) bekezdésben foglalt cél
megvalósulása érdekében - folyamatos hozzáférést biztosít a FAT számára a nyilvántartás
adataihoz.”
4.	§
Az Fktv. 13. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A FAT ellenőrzi, hogy az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban
foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti-e, képzéseit az e § szerint szolgáltatott
adatokban foglaltaknak megfelelően folytatja-e, valamint, hogy a képzés az ellenőrzés
lefolytatásának időpontjában időarányosan megvalósul-e.
(2b) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt
adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a képzést nem valósítja meg, vagy a képzés
megvalósítása a 12/B. § (1) bekezdés eb) pontjában jelzett óraszám szerinti ütemezéshez
képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, a FAT vele szemben a
kötelező legkisebb munkabér havi összege nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot
szab ki. A FAT által kiszabott bírságot postai készpénz átutalási megbízással vagy banki
átutalással kell megfizetni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv Magyar
Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2c) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a (2b) bekezdés szerinti
jogszabálysértést a FAT bírságot megállapító határozata ellenére ismételten elköveti, a
FAT az intézmény akkreditációját visszavonja.
(2d) A FAT a támogatott képzések ellenőrzése során a támogatással összefüggésben
tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról - a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében
2
foglaltak alapján - értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele
céljából.”
5.	§
(1)	Az Fktv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A felnőttképzés támogatásának forrásai
a)	a központi költségvetés, amelynek részét képezi a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a
továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprésze,
b)	a szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját
dolgozói képzésére elszámolható része, valamint
c)	az európai uniós források.”
(2)	Az Fktv. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját
munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei
elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés részben vagy egészben külső képzés
formájában valósul meg.”
(3)	Az Fktv. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott - amennyiben az nem a
felnőttképzést folytató intézmény - a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét,
forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel
közölni.”
6.	§
Az Fktv. 29. §-a a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„21. támogatott képzés: olyan képzés, amely részben vagy egészben a 21. § (2)
bekezdésében megjelölt források terhére valósul meg.
22.	támogató szerv, a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források felett rendelkezni jogosult
szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási
szerződést köt.”
7.	§
(1)	Az Fktv.
1.	21. § (3) bekezdés a) pontjában a „meghatározott, valamint az európai uniós források”
szövegrész helyébe „meghatározott források” szöveg,
2.	21. § (6) és (7) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)
bekezdésben” szöveg,
3.	28. § (3) és (4) bekezdésében a „21. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (2)
bekezdésében” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti az Ftkv. 29. § 13. pontjában az „ , illetve a külön jogszabályok alapján
végzett köztisztviselői továbbképzés” szövegrész.
3
2. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása
8.	§
(1)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 23.
pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„23. költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi
költségvetés terhére nyújtott és önkormányzati forrásból nyújtható - a költségvetési
hozzájárulást is tartalmazó - támogatások összessége;”
(2)	Az Szt. 2. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely, kifejezetten erre a célra
létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a
nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé
minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre
alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy
együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.”
9.	§
(1)	Az Szt. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szakképző iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen
szakképző iskola fenntartásával látja el, a (2)-(5) és (15) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(2)	Ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott
fenntartó megyei, fővárosi hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret,
akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a megyei,
fővárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma
az ötezer főt meghaladja.”
(2)	Az Szt. 5. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag
támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter
által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy nem állami fenntartó esetén - a
vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött - szakképzési megállapodás
alapján folyhat.”
(3)	Az Szt. 5. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A szakképző iskola (14) bekezdés szerinti fenntartója szakképzési feladatait egyetlen
szakképző iskola fenntartásával látja el, kivéve, ha a szakképző iskolai tanulói létszám az
adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret. Ebben az esetben az állami fenntartó több
szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy
valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. A létszám
számítására a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4)	Az Szt. 5. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
4
„(16) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott, kizárólag a honvédelemért felelős
miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskola
esetében a térségi integrált szakképző központ keretében történő működés nem kötelező.”
10.	§
Az Szt. IV. fejezete a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos
feladat- és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében
szabályozza. ”
11.	§
(1)	Az Szt. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési
rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni.
A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:)
,,b) a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és
gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai
előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi
alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az
előírt gyakorlat, ”
(2)	Az Szt. 7. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési
rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni.
A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:)
,,j) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és
informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a 27. § (2)
bekezdésében meghatározott szakirányú gyakorlati idő, a szakmai előkészítő érettségi
tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények
teljesítésébe történő beszámíthatósága,”
(3)	Az Szt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző
iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli
szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a
szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló
törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.”
12.	§
(1)	Az Szt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és
megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az -
iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren
kívüli szakképzésben a képzési program szerinti - elsajátítását egységes eljárás keretében
méri.”
5
(2)	Az Szt. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott
teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a
komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga
követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények
megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek.”
13.	§
Az Szt. 12. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az iskolai rendszerű szakképzésben - a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is
figyelembe véve - a szakképző iskola]
,,c) a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ tagjaként működő
másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álltak tekintetében a korábbi tanulói
jogviszony keretében tanult, a szakképző iskola által oktatott szakképesítések
vonatkozásában”
(külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát.)
14.	§
Az Szt. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás - a képzést folytató
intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató vizsgabizottsági tag kivételével - az
országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken (a
továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személynek adható.”
15.	§
(1)	Az Szt. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai
gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével -
csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet
ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.”
(2)	Az Szt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi
időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra
meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása
kivételével - gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.”
16.	§
Az Szt. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű
oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz
részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.”
17. §
6
(1)	Az Szt. 29. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű
szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás
munkarendjétől - ingyenes
a)	a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a
gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel
rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint
egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy
tanévvel hosszabb ideig,
b)	a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat
tanéven keresztül,
c)	szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében
meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,
d)	a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a
javító- és pótló érettségi vizsga,
e)	szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai
érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
í) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és
első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.”
(2)	Az Szt. 29. §-a a következő (la)-(le) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott javító-, pótló vizsga ingyenes a volt
tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.
(lb) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai
rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe
értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével - a
sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való
részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló
részére a második szakképesítés megszerzéséig.
(le) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló
esetén szülője, gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható
körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a
szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb
két tanévvel történő meghosszabbítását.”
18. §
Az Szt. 33. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében
meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a
nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett
felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének
előírásaitól eltérően - kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés
nélkül - befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”
7
19.	§
Az Szt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára
köthető, de a gyakorlati képzést szervező szervezet az e §-ban meghatározott kötelessége
teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott
közreműködését. ”
20.	§
Az Szt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti
napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati
képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a
szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló
mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve,
lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt
biztosítani.”
21. §
(1)	Az Szt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tanulószerződés a tanulóval - a 29. § (lb) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott
képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által
elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban
részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló
évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.”
(2)	Az Szt. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A
tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés
keretében vehet részt.”
22.	§
(1)	Az Szt. 43. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)
„a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a
Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika
ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező
aa)	költségvetési szervként működő intézmény,
ab)	alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
ac)	alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény,
továbbá
b)	a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó
gyakorlati képzést szervező őstermelő.”
8
(2)	Az Szt. 43. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet)
,,c) a vidékfejlesztésért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója
tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját
tangazdaságában, tanüzemében - az 5. § (14) bekezdése szerinti szakképesítésre történő
felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.”
23.	§
Az Szt. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza)
„a) a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét,
gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorlati
képzésért felelős személy nevét,”
24.	§
Az Szt. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé,
és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.”
25.	§
(1)	Az Szt. 48. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A tanulószerződés tartalmazza)
,,e) a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és -
szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési
célt szolgál-e,
í) a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, és - figyelemmel a 63. §
(7)	bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatás
átutalásra vagy befizetésre kerül,”
(2)	Az Szt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tanulószerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
26.	§
Az Szt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő
szüneteltetése, továbbá a tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok
és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerződés
szüneteltetése). A tanulószerződés szüneteltetése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra
és az e törvényben meghatározott egyéb juttatásra nem jogosult.”
27.	§
(1) Az Szt. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési
megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a
területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az ellenjegyzésre
a 47. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az együttműködési
megállapodás megküldésére a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
(2)	Az Szt. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt
vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési
megállapodás részét képezi. A függelék egy példányát az együttműködési megállapodást
kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik
napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.”
28.	§
Az Szt. 57. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:)
,,h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati
képzés, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag
gyakorlati képzési célt szolgál-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.”
29.	§
Az Szt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést
jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni - a jogsértést megállapító döntés
közlésétől számított tizenöt napon belül - a gyakorlati képzéssel összefüggésben a
szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentő tétel teljes összegét
az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az
állami adóhatóságnál vezetett számlára.”
30.	§
(1)	Az Szt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzbeli juttatást köteles fizetni
a)	a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján,
továbbá
b)	a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati
képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali
rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.”
(2)	Az Szt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli
juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző
félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében
fizetendő tanulói juttatást a (3) bekezdés alapján kell megállapítani. A további félévekben
-	az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a
10
(2)	és (3) bekezdés az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses
tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a
nyilvántartást vezető szervnek.”
(3)	Az Szt. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással
vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem
rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói
pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással,
befizetéssel is.”
31.	§
Az Szt. 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési
megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra
vonatkozóan nem kell alkalmazni.”
32.	§
Az Szt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - az iskolai rendszerű
szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései
szerinti - kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés
(védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a
gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött
munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.”
33.	§
Az Szt. 74. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5 a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett szakképesítésről az (5) bekezdés
alapján készült bizonyítványmásodlat kiállítására alkalmazni kell a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet
bizonyítványmásodlatra vonatkozó rendelkezéseit.”
34.	§
Az Szt. 82. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság)
,,e) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált
kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a
decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat
kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire
és az általuk elnyert összeg nagyságára, ”
35.	§
(1) Az Szt. 84. § (3)-(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
11
„(3) Amennyiben az 56. §-ban szabályozott együttműködési megállapodás alapján
gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a
szakképző iskola a költségvetési támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére.
(4)	Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem
szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés
együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben
folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra
és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben -
megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a
költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának
módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.
(5)	A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését,
amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra
jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza
azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola
fenntartója
a)	korlátozás nélkül beiskolázhat,
b)	költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,
c)	költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül
meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű
szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a
szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.”
(2)	Az Szt. 84. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5a) Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi
jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős
miniszter - a honvédelemért felelős miniszter kivételével - megyénként és a fővárosra
tekintettel tesz a 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet
megelőző év március utolsó munkanapjáig.
(5b) Az állami intézményfenntartó központ a bizottságnak a megyénként és a fővárosra
tett, 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelős miniszter
(5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli,
fenntartók közötti elosztására - az (5 c) bekezdés szerinti szakképesítések és
szakközépiskolai ágazatok kivételével - tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év
április utolsó munkanapjáig.
(5c) A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az 5. § (14) bekezdése szerinti, továbbá
a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében a szakképesítésért
felelős miniszter - az (5b) bekezdés szerinti tartalommal - tesz javaslatot megyénként és a
fővárosra tekintettel az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.
(5d) A Kormány (5) bekezdés c) pontja szerinti, a keretszámok fenntartónkénti elosztására
vonatkozóan megyénként és a fővárosra tekintettel hozott döntését az iskolai rendszerű
szakképzés tekintetében az (5a)-(5c) bekezdés alapján tett javaslatok alapján hozza meg az
érintett tanévet megelőző év július utolsó munkanapjáig. A Kormány (5) bekezdés szerinti
döntése nem terjed ki a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítésekre. ”
12
(3)	Az Szt. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai
fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti
köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá
amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképző
iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett
tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési
hozzájárulásra.”
(4)	Az Szt. 84. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A fővárosi, megyei kormányhivatal - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter egyetértésével - legfeljebb öt évre szakképzési megállapodást köthet a szakképző
iskola azon nem állami fenntartójával, amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási
kötelezettsége az e törvény szerint ellátott vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében az
adott megyében vagy a fővárosban. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
egyetértési jogát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján gyakorolja. A
szakképzési megállapodás alapján a szakképző iskola nem állami fenntartója költségvetési
hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti döntésnek megfelelő képzések után, az
ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult.”
(5)	Az Szt. 84. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(11) Az állam az e törvény értelmében ingyenesen biztosítandó képzésekhez költségvetési
hozzájárulást biztosít.
(12) A szakképző iskola térítési díjat szedhet a 29. § (1) bekezdésében meghatározottak
után, amennyiben kizárólag költségvetési hozzájárulásra jogosult. A térítési díjat a tanulói
jogviszony kezdete előtt kell megállapítani és a tanuló tudomására hozni. A szakképző
iskola nem szedhet térítési díjat a gyakorlati képzés tanulószerződés keretében folyó része
után.”
36.	§
Az Szt. 89. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a
szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg)
,,d) a megyei fejlesztési és képzési bizottság működésének, tagjai delegálásának szabályait,
a javaslattételének elveire, szempontjaira és módszereire vonatkozó előírásokat, továbbá
azon művészeti, kulturális, kézműves és hagyományőrző szakképesítéseknek a körét,
amelyekre a megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3)
bekezdése alapján nem terjed ki,”
37.	§
Az Szt. 90. §-a a következő f) bekezdéssel egészül ki:
(Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó
szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg)
,,f) az állam által elismert egyes szakképesítések tekintetében megszerzett
jogosultságoknak a módosult OKJ-ban szereplő szakképesítésekre vonatkozó
érvényességét.”
13
38.	§
(1)	Az Szt. 92. §-a a következő (14a) és (14b) bekezdéssel egészül ki:
„(14a) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.
(14b) A térségi integrált szakképző központ az állami szakképzési és felnőttképzési
szervnek a kérésére adatot szolgáltat a tagjai neve, székhelye, telephelye és az ezekben
bekövetkezett változások időpontja, valamint az 5. §-ban meghatározottak szerint számított
tanulói létszámok tekintetében.”
(2)	Az Szt. 92. § (28) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítések
megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt.
alapján történő megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnőttképzési
szerződésben rögzített befejezését követő egy évig, a javító, pótlóvizsgák megszervezésére
és lebonyolítására a szakmai vizsgát követő egy évig kerülhet sor.”
(3)	Az Szt. 92. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:
„(36) Az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-
es tanév előtt indult képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak a vidékfejlesztési
miniszternek történő átadása és az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképzési
megállapodás megkötése nélkül is befejezheti. Ahol e § az 5. § (l)-(3) bekezdésében vagy
5.	§ (1)—(4) bekezdése szerint létrehozott vagy működő szakképző iskolát említ, azon az 5.
§ (15) bekezdése szerint működő szakképző iskolát is érteni kell.”
39.	§
Az Szt. 55. alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint, utolsó alkalommal a 2012/2013-as tanévben
induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti
szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak
szerint kell megszervezni. A szakiskolai tanuló kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló
tanműhelyben - tanulószerződés keretében - folyó gyakorlati képzésben az e bekezdésben
meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését követően
vehet részt.
(2)	A 25. § (1) bekezdése alkalmazásában a maximális csoportlétszám 2013. augusztus 31-
ig tizenkettő fő.
(3)	Az 5. § (14) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges intézmény-
átadást legkésőbb 2013. augusztus 1-jei hatállyal végre kell hajtani a vidékfejlesztési
miniszter és az oktatásért felelős miniszter által - a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter egyetértésével - 2013. március 31-ig megkötött megállapodás szerint, az
abban rögzített szakképző iskolákat és feladatellátási helyeket érintően, a 2013. május 31-
ig - az e bekezdés szerinti megállapodás végrehajtására - meghozott fenntartói döntések
figyelembevételével. A vidékfejlesztési miniszter a fenntartásában lévő szakképző
iskolákat fenntartja és működteti az átadás napjától. Az állami intézményfenntartó központ
a megállapodás szerint a vidékfejlesztési miniszternek átadásra kerülő szakképző iskolák
feladatellátását szolgáló vagyont - legalább a 2013. január 1-jei állapot szerint -
maradéktalanul rendelkezésre bocsátja az átadás napjától.
14
(4)	Az állami intézményfenntartó központ dönt a szükséges átszervezésekről, ha olyan
szakképző iskolának a vidékfejlesztésért felelős miniszter fenntartásába való átadásáról
születik a (3) bekezdés szerinti megállapodásban döntés, amely a nemzeti köznevelésről
szóló törvény 7. § (5) bekezdése alapján meghatározott szakképesítésekre való
felkészítésen kívül más feladatokat is ellát. A vidékfejlesztésért felelős miniszternek
átadásra kerülő szakképző iskola az állami intézményfenntartó központ döntése szerint
kifutó rendszerben elláthat a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdésében
foglalt szakképesítésekre való felkészítésen kívül más szakképzési feladatot is.
(5)	A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzés kifutó rendszerben befejezhető anélkül,
hogy alkalmazni kellene a szakképző iskolára az 5. § (1)—(4) bekezdéséből következő
intézmény-átszervezési kötelezettséget, ha az állami intézményfenntartó központnak a 92.
§ (9) bekezdésében foglalt határidőig meghozott döntése alapján a szakképző iskolában
kifutó rendszerben a 2013/2014. tanévtől megszűnik a szakképzés vagy a szakképző iskola
a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben kizárólag a művészeti szakmacsoportba tartozó
szakképzési feladatokat lát el.
(6)	Ha az önkormányzat az állami intézményfenntartó központ számára történő fenntartói
és működtetői feladatok átadásával kapcsolatban önkormányzati fenntartású szakképző
iskolai célokat szolgált vagyon vagyonkezelői vagy - a (8) bekezdés szerinti esetben -
ingyenes használati jogát nem biztosítja az állami intézményfenntartó központnak,
beleértve a vagyoni értékű jog révén rendelkezésre álló vagyont is, helytáll az ebből
keletkező kötelezettségekért, és kártérítési felelőssége áll fenn az állami
intézményfenntartó központnál emiatt felmerülő költségekkel kapcsolatban.
(7)	A Kt. 89/B. § (2) bekezdése szerint létrejött szakképzés-szervezési társulás 2012.
december 31-én megszűnik, tulajdonát és az e napon fennálló kötelezettségeit a társulás
tagjai az általuk ezen időpontig megkötött megállapodásban megosztják egymás között. A
társulás mindazon vagyonát, amely 2012. december 31-éig szakképzési feladatellátási
célokat szolgált, a társulás tagjai 2013. január 1. napjával vagyonkezelésbe átadják az
állami intézményfenntartó központnak mindaddig, amíg ez az állami szakképzési
feladatellátáshoz szükséges. Az állami intézményfenntartó központ a szakképzési
feladatellátáshoz és az azt szolgáló vagyonhoz kapcsolódó uniós támogatási jogviszony
tekintetében a szakképzés-szervezési társulás jogutódja.
(8)	Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a
tulajdonában levő vagy vagyoni értékű joga alapján rendelkezésre álló, szakképzési célt
szolgáló ingó és ingatlan vagyon arányos, 2012. december 31-ig az átadott szakképző
iskolák használatában álló részének- de legalább a 2012. december 31-ei állapot szerinti
önkormányzati tulajdonrész arányában - az ingyenes használati jogát köteles biztosítani az
állami intézményfenntartó központnak. A gazdasági társaság tulajdonosai kötelesek
lehetővé tenni az e bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.
(9)	Ha a (8) bekezdés szerinti gazdasági társaság tulajdonosai 2013. január 31-éig jelzik az
állami intézményfenntartó központnak, hogy nem tudják vállalni a gazdasági társaság
fenntartásával együtt járó költségeket, akkor a gazdasági társaságot a tulajdonosai
megszüntetik az Szt. 2. § (7) bekezdésében foglaltak betartásával, és az önkormányzati
tulajdonosok az általuk átvett, a szakképzési feladatellátást szolgáló vagyont
vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak. A térségi integrált
szakképző központ tagjai 2013. március 31-ig kötelesek írásba foglalni megállapodásukat a
15
térségi integrált szakképző központ további működésével kapcsolatban. A gazdasági
társaság megszűnése esetén az állami intézményfenntartó központ nem tagadhatja meg a
fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségviselésben való, az állami
feladatellátási kötelezettséggel arányos részvételét.
(10)	Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött
gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa
olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, úgy -
eltérő megállapodás hiányában - 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. §
(6)	bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó
központ köteles együttműködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e
bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképző központ tagjaival,
azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével
összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető. Az állami intézményfenntartó nem
szerez tulajdonrészt a gazdasági társaságban, azonban ingyenes használati jog illeti meg a
(8)	bekezdésben foglaltak szerint.
(11)	A szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a
szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás
megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es
tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira
vonatkozik.”
40.	§
Az Szt.
1.	2. § 17. pontjában a „szakképző iskolai gyakorlati képzőhely” szövegrész helyébe a
„szakképző iskolai feladatellátási helyen lévő gyakorlati képzőhely” szöveg, 37. pontjában
az „ágazatonként” szövegrész helyébe az „ágazatonként és szakképesítésenként” szöveg,
40. pontjában az „a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti magasabb
követelmények” szövegrész helyébe a „magasabb követelmények” szöveg,
2.	4. § (2) bekezdésében a „meghatározottak szerint” szövegrész helyébe a „meghatározott
esetekben” szöveg,
3.	5. § (4) bekezdésében az „állami, önkormányzati fenntartású” szövegrész helyébe az
„állami fenntartású” szöveg, (5) bekezdésében a „szakiskolai feladatok” szövegrész
helyébe a „szakiskolai feladatok, valamint a (12) bekezdés a) pontja szerinti
szakközépiskolai feladatok” szöveg, (7) bekezdésében az „állami, önkormányzati fenntartó
esetén az (l)-(5) bekezdés szerint működő egyetlen szakképző iskola” szövegrész helyébe
az „az állami fenntartó (l)-(5) vagy (14)—(15) bekezdés szerint működő szakképző
iskolája” szöveg, (12) bekezdésében a „fenntartóként a nemzeti köznevelésről szóló
törvényben meghatározott köznevelési szerződés és az e törvényben meghatározott
szakképzési megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „működtetőként” szöveg, (13)
bekezdésében a „köznevelési szerződés megkötésekor” szövegrész helyébe a „működtető
vagy a fenntartó változásakor” szöveg,
4.	6. § (3) bekezdés d) pontjában az „a levelező” szövegrész helyébe az „az esti, a
levelező” szöveg,
5.	6. § (4) és (6) bekezdésében a „Közbeszerzések Tanácsának” szövegrész helyébe a
„Közbeszerzési Hatóság” szöveg,
16
6.	7. § (1) bekezdés e) pontjában a „lehetősége” szövegrész helyébe a „legkésőbbi
időpontja” szöveg, í) pontjában a „szakképesítés szakirányához, részszakképesítéshez”
szövegrész helyébe a „részszakképesítéshez” szöveg,
7.	8. § (5) bekezdésében a „tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám”
szövegrész helyébe a „tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati
képzésre rendelkezésre álló részének” szöveg,
8.	9. § (1) bekezdésében a „szakképzési évfolyamain” szövegrész helyébe az
„évfolyamain” szöveg,
9.	12. § (2) bekezdés ej pontjában az „oktatott” szövegrész helyébe az „oktatható” szöveg,
10.	26. § (7) bekezdésében, 64. § (5) bekezdésében, 67. § (1) és (3) bekezdésében és a 70.
§ (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka
törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg, 64. § (6) bekezdésében a „Munka
Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvénynek”
szöveg, 64. § (7) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe a
„munka törvénykönyvéről szóló törvényben” szöveg,
11.	28. § (3) bekezdésében a „minden tanuló” szövegrész helyébe a „minden, a (6)
bekezdésben meghatározott tanuló” szöveg,
12.	28. § (5) bekezdésében a „szakiskola - és a (2) bekezdésben megjelölt szervezet -
szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben megjelölt szervezet” szöveg,
13.	29. § (2) bekezdésében az „akinek az (1) bekezdés szerint a képzésben való részvétel
ingyenes” szövegrész helyébe az „aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult”
szöveg,
14.	40. § (3) és (4) bekezdésében a „nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről”
szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról” szöveg,
15.	46. § (2) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „valamennyi” szöveg,
16.	49. § (1) bekezdés g) pontjában a „rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az
„azonnali hatályú felmondás” szöveg, 52. § (1) és (3) bekezdésben az „a rendkívüli
felmondás” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondás” szöveg, 50. § (1)
bekezdésében és 51. § (1), (2) és (3) bekezdésében a „rendkívüli felmondással” szövegrész
helyébe az „azonnali hatályú felmondással” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „a
rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „az azonnali hatályú felmondással”
szöveg, 52. § (1) bekezdésében az „a rendkívüli felmondást” szövegrész helyébe az „az
azonnali hatályú felmondást” szöveg,
17.	49. § (1) bekezdés í) pontjában a „rendes felmondás” szövegrész helyébe a
„felmondás” szöveg, 50. § (1) bekezdésében a „rendes” szövegrész helyébe a
„felmondással” szöveg, 51. § (4) bekezdésében a „rendes felmondással” szövegrész
helyébe a „felmondással” szöveg,
18.	63. § (3) bekezdésében a „pénzbeli juttatásának (2) bekezdés szerinti mértékét”
szövegrész helyébe a „pénzbeli juttatását” szöveg,
19.	73. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szakmai tantárgyait, tananyagegységeit”
szövegrész helyébe a „tananyagegységeit” szöveg,
17
20.	81. § (3) bekezdésében a „megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében,
fenntartónként az általuk folytatott” szövegrész helyébe a „megyében vagy a fővárosban
folytatott” szöveg, a „fenntartó által indítható” szövegrész helyébe a „megyében és a
fővárosban indítható” szöveg, (5) bekezdésében a „március 31-ig” szövegrész helyébe a
„március utolsó munkanapjáig” szöveg,
21.	89. §-ában a „szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a
,,b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével” a
szöveg,
22.	89. § b) pontjában az „elkészítését és kiadását” szövegrész helyébe az „elkészítésének
és kiadásának szabályait” szöveg, e) pontjában a „szakmai elméletre, a kilencedik
évfolyamon, tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, a tizedik és tizenegyedik
évfolyamon, gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati
képzésre” szövegrész helyébe a „szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre”
szöveg,
23.	92. § (3) bekezdés a) pontjában, (8), (11), (12) és (13) bekezdésében az „állami,
önkormányzati” szövegrész helyébe az „állami” szöveg, (4) bekezdésében a „nem állami,
nem önkormányzati” szövegrész helyébe a „nem állami” szöveg, (13) bekezdésében az
„Ebben az esetben a szakképző iskola fenntartója” szövegrész helyébe az „A szakképző
iskola állami fenntartója” szöveg, (26) bekezdésében a „2012. december 31-ig” szövegrész
helyébe a „2013. március 31-ig”
szöveg lép.
41.	§
Hatályát veszti az Szt.
1.	5. § (8) és (9) bekezdése és (12) bekezdés c) pontja,
2.	61. § (4) bekezdésében az „a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett
minisztérium, valamint” szövegrész,
3.	63. § (6) bekezdésében a „módját és” szövegrész,
4.	88. § (2) bekezdés c) pontjában az „ellenőrzésével összefüggő tevékenység”,
5.	92. § (11) bekezdésében az „Ebben az esetben a térségi integrált szakképző központ
tagja lehet több megyei kormányhivatal is.” szövegrész,
6.	92. § (31), (32) és (35) bekezdése és
7.	93. § c) pontja.
3.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvénymódosítása
42.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § p) pontjában a „szakképzésről
szóló 1993. évi LXXVI. törvény” szövegrész helyébe „a szakképzésről szóló törvény” szöveg
lép.
18
4. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
43.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontjában a „szakképzésről
szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében” szövegrész helyébe a
„szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben” szöveg lép.
5.	A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
módosítása
44.	§
A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
12/A. §-ában az „adó- és vámhatósági eljárást kivéve” szövegrész helyébe az „adó- és
vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére
irányuló eljárást kivéve” szöveg lép.
6.	Záró rendelkezések
45.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 9. § (3) bekezdése, a 17. § (2) bekezdése és a 22. § (2) bekezdése 2013. szeptember 1-
jén lép hatályba.
46.	§
Az e törvényben a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmára
vonatkozóan meghatározott új tartalmi elemeket első alkalommal e törvény hatálybalépését
követően megkötött vagy módosított tanulószerződés és az együttműködési megállapodás
esetén kell alkalmazni.
19
INDOKOLÁS
Általános indokolás
1.	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvénymódosítása
Az elmúlt időszakban több tízmilliárd forint támogatási értékű képzési projekt indítását
jelentette be a Kormány, mely alapján 2012 második félévében és azt követően több százezer
fő részesül állami, illetve uniós források terhére képzési támogatásban. A korábbiakban a
felnőttképzés területén is az egyoldalú kimenet-szabályozás érvényesült, melynek
következtében a szükségesnél kevesebb figyelem fordult a képzések megvalósulási
folyamatának ellenőrzésére. Ezért sok esetben már csak a vizsgán derült ki, hogy a résztvevők
tudásbeli hiányosságainak fő oka a felkészítésben keresendő. A képzési folyamat
ellenőrzésének elmaradása visszaélésekre is módot adott, amely - különösen a támogatott
képzések esetében - okozott egyes felnőttképzést folytató intézmények részéről egyértelmű,
de feltáratlan anyagi és erkölcsi károkat egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
A két törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat - tekintettel a képzések tömeges
indítására és jelentős összegben történő támogatására - a fenti helyzet gyors megváltoztatását
tűzi ki célul azzal, hogy megteremti a támogatott képzések megvalósítási folyamata
ellenőrzésének korábbiaknál pontosabb feltételeit, nem utólag, hanem már a képzés
megvalósítása során szankcionálja a képző intézmény jogszabályoktól és szakmai
követelményektől eltérő magatartását, illetve az ellenőrzést végzőt kötelezi ennek jelzésére a
támogató szervezet felé a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.
A javaslat a felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvény (a továbbiakban: Fktv.)
módosításával új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami és európai uniós forrásból
támogatott képzéseket végző - akkreditált felnőttképzést folytató - intézmények számára
annak érdekében, hogy az ellenőrzést végző szerv megfelelő információkkal rendelkezzen e
képzések folyamatának tervezett megvalósulásáról. Az adatszolgáltatás kizárólag az
akkreditációval rendelkező intézményeket érinti, mivel támogatott képzések - a hatályos
Fktv-ben foglaltak szerint - csak intézményakkreditációs tanúsítvány birtokában
folytathatóak. Az adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NMH SZFI)
számára kell szolgáltatni azok egységes kezelése érdekében.
Az Fktv. módosítása a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek (a továbbiakban: FAT) a
hatályban levő Ftkv-ben is szereplő akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési
jogköreit egészíti ki az új adatszolgáltatáson alapuló jogosítványokkal, kiemelve a képzések
időarányos megvalósulásának ellenőrzését, mely lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés során
feltárt esetleges jogszabálysértések, illetve szakmai hiányosságok korrigálására - megfelelő
szankciók kiszabása mellett - még a képzési folyamatban sor kerüljön.
Az Fktv. módosítása - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló
törvény alapján - az ellenőrző hatóság és a képzést támogató szervezet közötti kapcsolat
megteremtésére is irányul. Ennek célja az, hogy az ellenőrzés során feltárt, a képzés
támogatásával összefüggő, jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesüljön a támogató, és
esetlegesen újabb vizsgálat lefolytatása nélkül hozzon a képzés folytatásával kapcsolatos - a
támogatási szerződéssel összhangban lévő - intézkedést.
20
A javaslat módosítja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.
évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvt.) azon előírását, amelynek értelmében a
felnőttképzést folytató intézmények hatósági ellenőrzése során a kis- és
középvállalkozásokkal szemben első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása
helyett kötelező a hatóság részéről figyelmeztetést alkalmazni. Ennek a törvényi előírásnak az
alkalmazása a felnőttképzés területén - miután a felnőttképzést folytató intézmények szinte
kivétel nélkül a kis- és középvállalkozói körbe tartoznak - olyan anomáliákat eredményez,
hogy súlyos jogszabálysértés esetén (pl. nem vagy csalárd módon megkötött felnőttképzési
szerződés, meg nem tartott képzések, súlyos formai és szakmai hibákat tartalmazó képzési
program, a jogszabályok halmozott megsértése stb.) sem lehet valódi elrettentő erővel bíró
szankciót alkalmazni a vétkes intézménnyel szemben. Az előírás a felnőttképzés területén
megkérdőjelezte mindazon - az Fktv-ben korábban is csak a hatóság mérlegelési jogkörén
alapuló, a fokozatosság elvét érvényesítő - szankciót, amellyel a jogszabályok és a szakmai
követelmények ellen súlyosan vétő intézményeket az előírás életbe lépéséig sújtani lehetett a
vétség elkövetésekor. Ezen okok miatt indokolt a Kkvt. módosítása, amely - más ellenőrzési
eljáráshoz hasonlóan - a felnőttképzést folytató, illetőleg a felnőttképzést folytató akkreditált
intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást is kivételként kezeli, annak érdekében, hogy az új
ellenőrzési lehetőség alapján szükségessé váló, a kívánt magatartás mielőbbi elérését
alátámasztó szankciók megfelelő hatást érjenek el a képző intézménynél. A javaslat további
elemei pontosító rendelkezéseket tartalmaznak, a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel
történő összhang biztosítását szolgálják.
2.	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénymódosítása
A 2011 végén elfogadott törvény az alkalmazása során eltelt idő alatt történt jelzések,
észrevételek alapján kiegészítésre, pontosításra szorul. A módosítások nagyobb része
pontosító jellegű. Szükséges továbbá a köznevelési törvénnyel és a felsőoktatási törvényekkel,
valamint ezek módosításával való összhang megteremtése is.
A törvényjavaslat többek között új fogalommal egészíti ki a törvény értelmező rendelkezéseit.
A törvényjavaslat emellett az iskolák állami fenntartásba és működtetésbe vételére vonatkozó
rendelkezésekhez igazítja a hatályos szakképzési törvénynek a szakképző iskolák
fenntartásának egyes kérdéseit szabályozó bekezdéseit. Az iskolák állami fenntartásba és
működtetésbe vételére tekintettel a törvény új szakasza rögzíti, hogy a szakképzési
feladatellátásnak az állami intézményfenntartó központon belüli feladatait az állami
intézményfenntartó központról szóló kormányrendeletben kell szabályozni.
A változás alapján a gyakorlatban is logikusabb tartalmi meghatározáshoz igazodnak a
szakmai és vizsgakövetelmények azáltal, hogy azok kötelező tartalmi elemei pontosításra
kerülnek.
Egyértelművé válik továbbá, hogy komplex szakmai vizsga vizsgabizottságában a képzésben
részt vett oktató tagnak az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági
névjegyzéken nem kell szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági munkában részt vegyen. A
törvényjavaslat szerint a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a
tanév szorgalmi időszakán kívüli időszakban is pótolhatja, hiszen erre a tanulónak az
összefüggő szakmai gyakorlat idejét követően leginkább a nyári időszakban van lehetősége. A
törvényjavaslat kiegészíti és egyértelművé teszi a törvénynek a szintvizsgára vonatkozó
hatályos szabályozását, amely szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező
21
tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy az oktatás nappali munkarendje szerint
szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi
végzettséggel.
A törvényjavaslat kiegészíti és pontosítja a törvény ingyenességet meghatározó rendelkezéseit
is, illetőleg megteremti a folytonosságot a szakképzés tekintetében a közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX. törvény 2012. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezett, és a
köznevelési szabályozásban nem helyettesített, az ingyenesség szempontjából azonban
jelentős garanciákat jelentő szabályozásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra és a
sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan, ezáltal számukra e jelentős szerzett jog
továbbra is biztosítva lesz.
Az új bekezdés biztosítja a szakképzésben résztvevők számára, hogy a nappali munkarendben
megkezdett szakképzéseket be tudják a tanulók fejezni más munkarendre való áttérés nélkül.
A tanulószerződés keretében tanulókat fogadó gyakorlati képző nem köthet tanulószerződést a
tanulóval a gyakorlati képzés csak egy részére, hanem ahogy a hatályos törvényben is
szerepel, köteles, a tanulót a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni. A
módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy tanulószerződés második vagy további
szakképesítés esetén nem köthető.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartást vezető gazdasági kamara nemcsak
a tanulószerződést, hanem a tanulószerződés módosítását is ellenjegyzi, azaz a módosítás is
csak az ellenjegyzéssel válik érvényessé. Tekintettel arra, hogy a tanulószerződés alapján
kifizetendő tanulói pénzbeli juttatás csak átutalással (vagy bankszámlára történő befizetéssel)
teljesíthető, a tanulószerződésnek a jövőben tartalmaznia kell a tanulót megillető pénzbeli
juttatás összegén felül azt a fizetési számlaszámot is, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra
vagy befizetésre kerül. A jövőben a csoportos gyakorlati képzési hely és az egyedi munkahely
tényét - tekintettel arra, hogy ezek a fogalmak az új törvényben már nem szerepelnek - nem
kell feltüntetni az együttműködési megállapodásokban.
A törvényjavaslat pontosítja azt a rendelkezést, amely meghatározza, hogy együttműködési
megállapodás alapján folyó nyári gyakorlat esetén kinek kell fizetni a tanuló részére a
törvényben kötelezően előírt tanulói juttatást. A javaslat kiegészíti a fizetési mód szabályait is,
nem rendelkezik ugyanis minden tanuló bankszámlával, ezért a módosítás azt is lehetővé
teszi, hogy ebben az esetben a banki átutalás, befizetés teljesíthető lehessen a tanulói pénzbeli
juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalásával,
befizetésével is.
A törvényjavaslat alapján egyértelművé válik az is, hogy a megyei fejlesztési és képzési
bizottságok nem csak részt vesznek az ún. decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb
szakképzési pályázatok elkészítésében, stb., hanem javaslatot is tesznek a decentralizált keret
megyék közötti keretére és prioritásaira is. A javaslat egyértelművé teszi egy új mondat
beiktatásával, hogy a Kormány ún. szakmaszerkezeti döntése alapján a szakképző iskolai
fenntartó a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig
jogosult költségvetési hozzájárulásra.
A törvényjavaslat további pontosító, technikai módosító, valamint a felhatalmazásokkal,
átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
22
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz azoknak a törvényeknek a tárgykör szerinti
megjelölésével, melyeket az Ftkv.-ben nem szabályozott kérdésekben alkalmazni szükséges.
E pontosítást a már nem hatályos törvényi hivatkozások indokolják, melyek helyett a
szabályozási tárgykör szerint megjelölt új törvényi hivatkozásokat kell megjeleníteni.
A 2. §-hoz
A javaslat e rendelkezése a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett
képzéseknek (a továbbképzést és az átképzést is beleértve) az Fktv. hatálya alóli kivételéről
szól. Az Fktv. a felnőttképzési tevékenységet szabályozó kerettörvénynek tekinthető, e
tevékenység folytatásának általános feltételeit állapítja meg. A közszolgálati tisztviselők
képzésének, továbbképzésének, átképzésének speciális jellege - az egészségügyi ágazati
képzésekhez hasonlóan - indokolja, hogy e képzések megfelelő szabályozása az ágazati
felelősség keretein belül történjen. A javaslat emellett az Fktv. hatályát érintő rendelkezést
egészít ki.
A 3. §-hoz
A javaslat meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az akkreditált felnőttképzést folytató
intézménynek az állami és uniós forrásból támogatott képzéseiről - elektronikus úton -
szolgáltatnia kell az állami szakképzési és felnőttképzési szerv számára, amely azokról
nyilvántartást vezet. Az adatszolgáltatás kizárólag az akkreditációval rendelkező
intézményeket érinti, mivel támogatott képzések - a hatályos Fktv-ben foglaltak szerint - csak
intézményakkreditációs tanúsítvány birtokában folytathatók.
Az adatszolgáltatás teljesítését a kialakítandó elektronikus felület tovább fogja segíteni,
ugyanakkor - éppen a képzési folyamat figyelemmel kísérése érdekében - indokolt, hogy a
szolgáltatott adatokban bekövetkező valamennyi változást - még a változás napján, illetve az
adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig - jelezze a képző intézmény.
A javaslat előírja a nyilvántartást végző állami szakképzési és felnőttképzési szervnek (az
NMH SZFI-nek), hogy biztosítsa az adatokhoz történő folyamatos hozzáférést az ellenőrzést
végző FAT számára.
A 4. §-hoz
A javaslat a FAT akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörének az új
adatszolgáltatáson alapuló kibővítésére irányul, és a képzési folyamat figyelemmel kísérése
érdekében kiemeli a képzések időarányos megvalósulásának ellenőrzését. A szabályozás így
lehetőséget biztosít arra is, hogy az ellenőrzés a képzési támogatás felhasználásával
kapcsolatos esetleges szabálytalanságokat, jogszabálysértéseket tárjon fel. A javaslat
tartalmazza továbbá az adatszolgáltatás elmulasztásához, illetve a képzés nem teljesítéséhez
vagy nem időarányos teljesítéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket. A szabályozás a
jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából a fokozatosság elvét követi azzal, hogy a
jogszabálysértés első alkalommal történő elkövetése pénzbírság kiszabását, míg az ismételt
jogszabálysértés az akkreditáció visszavonását eredményezi.
23
Az Fktv. előírja a FAT számára, hogy a hatósági ellenőrzés során feltárt, a képzés
támogatásával összefüggő jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesítse a támogató szervet,
annak érdekében, hogy az egy esetleges újabb vizsgálat lefolytatása nélkül hozhasson a
képzés folytatásával kapcsolatos - a támogatási szerződéssel összhangban lévő - intézkedést.
Az 5. §-hoz
A vonatkozó § a hatályos törvényi rendelkezéseknek, valamint a szakképzési hozzájárulásról
és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításának megfelelően pontosítja
a felnőttképzés támogatásának forrásait.
A rendelkezés előírja a támogatott kötelező adatszolgáltatását a felnőttképzést folytató
intézmény felé - amennyiben nem a képzést folytató intézmény a támogatott - annak
érdekében, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a támogatásról az adatszolgáltatáskor,
illetve az ellenőrzéskor megfelelő információval rendelkezzen.
A 6. §-hoz
Az Ftkv. értelmező rendelkezései - az adatszolgáltatás pontos teljesítése érdekében - a
támogatott képzés, valamint a támogató szerv fogalmának meghatározásával bővülnek.
A 7. §-hoz
A § pontosító rendelkezéseket tartalmaz, továbbá - összhangban a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzéseknek az Fktv. hatálya alóli kivételével
-	korrigálja az Fktv. értelmező rendelkezéseit is.
A 8. §-hoz
A törvény értelmező rendelkezéseiben meghatározásra kerül a kizárólag gyakorlati képzési
célt szolgáló tanműhely fogalma.
A 9. §-hoz
A javaslat az iskolák állami működtetésbe vételére vonatkozó rendelkezésekhez igazítja a
hatályos szakképzési törvénynek a szakképző iskolák fenntartásának egyes kérdéseit
szabályozó bekezdéseit.
A 10. §-hoz
2013.	január 1-jén az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák mindegyike a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak értelmében az oktatásért felelős
miniszter által létrehozott és irányított állami intézményfenntartó központ fenntartásába és
működtetésébe kerül. Az iskolák állami működtetésbe vételére tekintettel indokolt a törvény
új §-ában rögzíteni, hogy a szakképzési feladatellátásnak az állami intézményfenntartó
központon belüli feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012.
(VII. 27.) Korm. rendeletben kell szabályozni.
A 11. §-hoz
24
A változás alapján a gyakorlatban is logikusabb tartalmi meghatározáshoz igazodnak a
szakmai és vizsgakövetelmények azáltal, hogy azok kötelező tartalmi elemei között nem
magukat a részletes egészségügyi alkalmassági követelményeket, és pályaalkalmassági
követelményeket kell meghatározni, hanem azt, hogy a szakképesítés jellegétől függően
indokolt-e annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges egészségügyi
alkalmassági követelmények, illetőleg pályaalkalmassági követelmények teljesítése vagy sem.
A törvényjavaslat a szakmai és vizsgakövetelményeknek a beszámításra vonatkozó tartalmi
követelményei közé az előzetes tanulmányok mellé beemeli a szakképzésről szóló 2011. évi
CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
szakirányú gyakorlati időt is. Az Szt. vonatkozó rendelkezése szerint ugyanis a szakmai
gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói
jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati
idő is beszámítható.
A javaslat azt is pontosítja, hogy a felnőttképzésben nem az iskolai rendszerű szakképzésre
kidolgozott szakképzési kerettantervek alapján, hanem csak azok figyelembevételével kell a
felnőttképzés folytató intézményeknek a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott
képzési programot kidolgozni. Ez természetesen csak azokra a szakképesítésekre vonatkozik,
amelyek iskolai rendszerben és a felnőttképzés keretében is oktathatóak, azaz kiadásra
kerültek rájuk a szakképzési kerettantervek.
A 12. §-hoz
A pontosító módosítás alapján egyértelművé válik, hogy a szakmai vizsga a képzés során
átadott ismeretek milyen tartalmi dokumentum alapján történő átadását méri, az iskolai
rendszerű szakképzésben ugyanis az ismeretek átadása a kötelezően alkalmazandó
szakképzési kerettanterv szerint, míg az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési
program szerint történik. Ennek egyértelmű különválasztása a hatályos törvényben nem
szerepel.
A törvényjavaslat alapján lehetővé válik, hogy a vizsgázó a javítóvizsgán részszakképesítést
szerezzen, az iskolai rendszerű szakképzésben ugyanis - a speciális szakiskolák kivételével -
célzottan csak részszakképesítés megszerzésére nem lehet beiratkozni. A módosítással az is
egyértelművé válik, hogy a tanuló nem „játszhat arra”, hogy a komplex szakmai vizsgán csak
részszakképesítést szerezzen, hiszen a felkészítése is az „egész” szakképesítésre történt. Ezzel
a lehetőséggel csak a javítóvizsgán élhet, amennyiben az első vizsgán megjelent, és ott
megbukott, vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és
emiatt nem kaphatott szakmai bizonyítványt. Ez a felnőttképzésre nem vonatkozik, ugyanis a
rendelkezés a „tanulóra” vonatkozik, így az iskolarendszeren kívüli szakképzésben továbbra
is lehet csak részszakképesítést is szerezni.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti a törvény azon rendelkezéseit, amely azt határozza meg, hogy a
szakképző iskola külön vizsgaszervezési engedély nélkül kinek szervezhet komplex szakmai
vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben. így nemcsak a vele a vizsga időpontjában tanulói
jogviszonyban álló tanulók, hanem a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző
központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állt volt tanulók
25
esetében is szervezhet komplex szakmai vizsgát, de csak abban a szakmában, amelyet a
szakképző iskola ténylegesen oktat is.
A 14. §-hoz
A pontosító módosítás alapján egyértelművé válik, hogy komplex szakmai vizsga
vizsgabizottságában a képzésben részt vett oktató tagnak az országos szakképzési névjegyzék
részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken nem kell szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági
munkában részt vegyen. Az Szt. rendelkezései értelmében ugyanis a szakmai vizsgabizottság
négy tagból áll, munkájában pedig az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül egy tag a
képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató. Tekintettel arra, hogy
e tag nem feltétlenül kell hogy szerepeljen a vizsgabizottsági névjegyzéken ahhoz, hogy a
képzést folytató intézményben a képzésben oktatóként részt vehessen, a névjegyzéken való
szereplés sem követelhető meg tőle, a többi vizsgabizottsági tagtól azonban igen.
A 15. §-hoz
A javaslat lehetővé és egyértelművé teszi, hogy a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlaton
keletkezett mulasztását a tanév szorgalmi időszakán kívüli időszakban pótolja, hiszen erre a
tanulónak az összefüggő szakmai gyakorlat idejét követően leginkább a nyári időszakban van
lehetősége. Az Szt. ugyanis előírja, hogy ha a tanuló mulasztása meghatározott mértéket elér,
de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a
következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni
tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ugyanez a lehetősége
áll fenn akkor is, ha a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai
gyakorlaton keletkezik, ekkor ugyanis meghatározott feltételek mellett a következő tanév
megkezdéséig pótolhatja az előírt gyakorlati követelményeket, és a tanuló magasabb
évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja és a szakképző
iskola nevelőtestülete is így dönt.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti és egyértelművé teszi a törvénynek a szintvizsgára vonatkozó
hatályos szabályozását, amely szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező
tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint
szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi
végzettséggel. A szintvizsga tehát továbbra is csak az érettségivel nem rendelkező - akár
„normál”, akár felnőttoktatásban részt vevő - szakiskolai tanulók számára kötelező.
Érettségizett tanulók esetében ugyanis eddig sem volt kötelező a szintvizsga, amely ezzel a
szabállyal minden jogalkalmazó számára egyértelművé válik. Az érettségizett tanulók esetén
(akár gimnáziumból, akár szakközépiskolából érkeznek) vélelmezi a törvény, hogy képesek
az irányítás melletti munkavégzésre, amelyet maga a szintvizsga mér.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti és pontosítja a törvény ingyenességet meghatározó
rendelkezéseit, egyfelől abban a tekintetben, hogy minden ingyenes vizsgával kapcsolatban
ingyenes az első javító- és pótlóvizsga is, akár a tanulói jogviszony megszűnte után is.
Másfelől a finanszírozott szakiskolai és szakközépiskolai évfolyamok száma nem igazodik az
adott képzés OKJ-ban meghatározott hosszától, ugyanis az ingyenes évfolyamok száma nem
26
függ a választott képzéstől, hiszen a tanuló válthat a képzések között az ingyenesen biztosított
évfolyamokon.
Ezen kívül a módosítás megteremti a folytonosságot a szakképzés tekintetében a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. szeptember 1-jével hatályon kívül
helyezett, és a köznevelési szabályozásban nem helyettesített, az ingyenesség szempontjából
azonban jelentős garanciákat jelentő szabályozásával a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulókra és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan, ezáltal számukra e jelentős
szerzett jog továbbra is biztosítva lesz. A rendelkezés célja, hogy az állam hozzájáruljon e
csoportok munkaerő-piaci hátrányának a szakképzés eszközeivel való csökkentéséhez a maga
eszközeivel. A rendelkezés - az iskolai rendszerű szakképzésre szűkítve - tartalmilag
megegyezik a korábbi, 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos közoktatási
szabályozással.
A törvényjavaslat lehetőséget ad továbbá az államnak arra, hogy az e törvényben foglalt
ingyenességi garanciákat méltányolható ok miatt a kormányhivatal révén meghosszabbítsa az
egyes tanulók esetében.
A 18. §-hoz
A nemzeti köznevelésről szóló törvény úgy módosította - összességében két évvel csökkentve
-	a nappali képzésben való részvétel korhatárát, amely rendkívüli módon leszűkíti annak
lehetőségét a tanulók számára, hogy a megkezdett iskolai rendszerű szakképzést munkarend-
váltás nélkül beíejezzék. Az új köznevelési szabályok értelében ugyanis már nem jut ideje egy
hároméves további képzést (például ráépüléssel együtt) elvégezni nappali rendszerű
képzésben annak sem, aki hat évesen kezdte el az általános iskolát, majd évfolyamismétlés és
szüneteltetés nélkül érettségit tesz. Ugyanez a helyzet, ha a tanuló valamilyen okból később
kezdi (pl. hét éves korban) a tanulmányait, vagy képzés közben meggondolja magát és másik
szakmát kezd tanulni, és akkor is, ha csak egyszer ismétel évfolyamot (esetleg nem is
tanulmányi ok, hanem például betegség miatt). Az új rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy
néhány évnyi rugalmasságot tartalmazzon a rendszer, és ne kerüljenek befejezett szakképzés
nélkül nehéz helyzetbe évente akár tanulók ezrei amiatt, hogy nem áll módjukban sem nappali
munkarendben, sem más munkarendben befejezni a megkezdett képzést. (Különös tekintettel
azokra, akik még 2012-ben is hét vagy nyolc évesen kezdték meg az általános iskolai
tanulmányaikat.) Az új bekezdés kizárólag a szakképzésben részt vevők számára biztosítja,
hogy a nappali munkarendben megkezdett szakképzéseket be tudják a tanulók fejezni más
munkarendre való áttérés nélkül.
A 19. §-hoz
A kiegészítő módosítás alapján egyértelművé válik, hogy a tanulószerződés keretében
tanulókat fogadó gyakorlati képző nem köthet tanulószerződést a tanulóval a gyakorlati
képzés csak egy részére, hanem ahogy a hatályos törvényben is szerepel, köteles a tanulót a
komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni. Nem fordulhat elő tehát, hogy a
gyakorlati képző csak a képzés egy meghatározott időszakára, egy félévre, néhány hónapra,
vagy nem a szakmai vizsgáig terjedő időszakra foglalkoztatja a tanulót. A kiegészítés azért a
„hátralévő” időtartam megfogalmazást használja, mert a tanuló a képzés kezdetét követően
különböző időpontokban kerülhet a külső gyakorlati képzőhöz, szakiskolában már a 9.
évfolyamtól is, vagy az iskolai tanműhelyből a képzés során később.
27
A gyakorlati képzést szervező természetesen segítségül hívhatja e kötelezettsége teljesítéséhez
a szakképzési hozzájárulási szabályok alapján az ún. „teljesítési megbízottat”.
A 20. §-hoz
A pontosító módosítás alapján egyértelművé válik, hogy - kivételesen - a heti pihenőnapokon
és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a
tanuló gyakorlati képzésre nem csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati
képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával vehető igénybe, hanem abban az
esetben is, ha a tanuló a korábban „beszerzett” igazolt vagy igazolatlan mulasztását pótolja.
Ekkor ugyanis meghatározott feltételek mellett pótolhatja a nem teljesített, de előírt gyakorlati
követelményeket, és adott esetben elkerülheti az évfolyamismétlést, amely a felhalmozódó,
nem pótolt mulasztás következménye lehet.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy tanulószerződés második vagy további
szakképesítés esetén nem köthető. A pontosítás kiegészíti a tanulószerződés megkötésének
szabályait azzal, hogy a tanulóval csak az első, állam által elismert szakképesítésre történő
felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető
tanulószerződés. Ha ugyanis egy tanuló azért nem vehet részt a szakképzésben ingyenesen,
mert a második szakképesítését tanulja, akkor ez azt is jelenti, hogy nem csak az iskolai
elméleti oktatást, hanem a gyakorlati képzést sem veheti ingyenesen igénybe. Abban az
esetben pedig, ha a képzés nem ingyenes a tanuló számára (pl. tandíjat kell fizetnie), akkor -
ahogy az elméleti képzés költségeit az iskola felé, úgy - a gyakorlati képzés költségeit a
gyakorlati képzést szervező felé a tanulónak kell megfinanszírozni. Mindez az első
szakképesítés ingyenességének az elvéből is logikusan következik.
A kiegészítő módosítás egyértelműsíti, hogy amellett, hogy a tanuló egyidejűleg csak egy
hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, egyidejűleg nem vehet részt egyszerre a gyakorlati
képzésen iskolai tanműhelyben és külső helyszínen tanulószerződéssel is, illetőleg az iskolai
tanműhelyen kívül együttműködési megállapodással és tanulószerződéssel is. Ez ugyanis
ellenkezne a duális szakképzés alapvető elveivel.
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat a 2012 nyarán elfogadott új Országos Képzési Jegyzékben szereplő
elnevezések alapján pontosítja, hogy tanulószerződés kötésére jogosult - nem szakképzési
hozzájárulásra kötelezett - ún. egyéb szervek, szervezetek mely ágazatokra kiterjedően
jogosultak tanulószerződést kötni. A törvény elfogadásakor ugyanis még nem került kiadásra
az új Országos Képzési Jegyzék, így a hatályos törvényben szereplő ágazatok elnevezése nem
illeszkedik hozzá. Emellett a kiegészítésre kerül tanulószerződés kötésére jogosult egyéb
szervek, szervezetek köre a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítésekre irányuló gyakorlati képzést szervezőkkel, tekintettel arra, hogy kevés
gyakorlatorientáltabb képzés létezik Magyarországon, mint az altisztképzés.
A javaslat bizonyos szűk körben lehetővé teszi azt is, hogy az agrárágazatban tartozó egyes
szakképesítések esetén is köthető legyen tanulószerződés olyan agrárprofilú szakképző
iskolákban, amelyen saját, termelő tevékenységet végző tangazdasággal vagy tanüzemmel
28
rendelkeznek. Mindez indokolt, ugyanis az agráriumban kevés olyan gazdasági társaság van,
amely tanulószerződés keretében tudja fogadni a tanulókat gyakorlati képzésre.
A 23. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a gazdasági kamara által vezetett nyilvántartás a
hatályos törvényben feltüntetett adatok (pl. a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet
megnevezése, székhelye) mellett tartalmazza a gyakorlati képzés helyszínét vagy helyszíneit
is, ugyanis egy-egy gyakorlati képző adott esetben a székhelyén kívül több gyakorlati képzési
helyszínen is folytathat gyakorlati képzési tevékenységet. Annak érdekében szükséges a
módosítás, hogy a nyilvántartásból kiolvasható legyen az, hogy a cég (pl. egy országos
lefedettségű kereskedelmi hálózat) a székhelye melletti több telephely, gyakorlati képzőhely
közül ténylegesen hol folytat vagy kíván folytatni gyakorlati képzést.
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a nyilvántartást vezető gazdasági kamara nem
csak a tanulószerződést, hanem a tanulószerződés módosítását is ellenjegyzi, azaz a módosítás
is csak az ellenjegyzéssel válik érvényessé. Ellenkező esetben ugyanis csak a tanulószerződés
megkötésekor érvényesülhetne a törvényben a gazdasági kamara jogkörébe telepített kontroll,
a módosítások során pedig nem. E módosítás hiányában előfordulhatna, hogy a kamara által a
megkötés után ellenjegyzett tanulószerződést a felek nem a törvénynek megfelelő
tartalommal, vagy a tanulóra hátrányos módon módosítanák az ellenjegyzés kontrolljának
hiányában. Ennek megfelelően - a tanulószerződés megkötéséhez hasonlóan - a
tanulószerződés módosítása is az abban megjelölt naptól hatályos.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a tanulószerződésnek nem a tanuló gyakorlati képzéséért felelős
személyt magát, hanem a gyakorlati képzéséért felelős személy nevét kell tartalmaznia.
Emellett fel kell tüntetni a jövőben a tanulószerződésben azt is, hogy a gyakorlati képzés
helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e. Erre azért van szükség, mert 2012.
szeptember 1-jétől tanulószerződés már a 9. évfolyamon is köthető szakiskolai tanulók esetén.
Ennek az a feltétele a törvény 2012 nyarán végrehajtott módosítása alapján, hogy az iskolán
kívüli gyakorlati képzőhely kizárólag a gyakorlati képzés célját szolgálja. Ennek a feltételnek
a meglétét egyrészt vizsgálnia kell a gazdasági kamarának, másrészt fel kell tüntetni a
tanulószerződésben is azt a tényt, hogy a gyakorlati képzőhely alkalmas-e arra, hogy a 9.
évfolyamon tanuló szakiskolásokkal gyakorlati képzését szolgálja.
Tekintettel arra, hogy a tanulószerződés alapján kifizetendő tanulói pénzbeli juttatás csak
átutalással (vagy bankszámlára történő befizetéssel) teljesíthető, a tanulószerződésnek a
jövőben tartalmaznia kell a tanulót megillető pénzbeli juttatás összegén felül azt a fizetési
számlaszámot is, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül.
Több évtizede alkalmazandó elv, hogy a tanulószerződésre a köznevelési (közoktatási) és a
szakképzési jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a polgári jog szabályait kell
alkalmazni. A tanulószerződés ugyanis egy olyan sajátos vegyes típusú kötelem, amelyben a
köznevelési, a szakképzési, a munkajogi és a polgári jogi szabályok egyaránt érvényesülnek.
A tanulószerződésre ezért indokolt a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazni abban
az esetben, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a
29
felek szerződésben rögzített akarata az adott kérdésről nem rendelkezik. Ezért a törvény a
jövőben kimondja, hogy a tanulószerződésre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 26. §-hoz
A tanulószerződés szüneteltetésének jogintézménye a törvény elfogadásával született meg, a
korábbi rendelkezések ugyanis ezt a helyzetet nem szabályozták. Előfordulnak ugyanis olyan
esetek, amikor a tanuló a közoktatásra vonatkozó szabályok szerint a tanulói jogviszony
szüneteltetését kérte (például külföldi tanulmányok, családi okok, szülés, stb.) miatt. A
törvényjavaslat tovább „finomítja” a szabályt, és kimondja, hogy a tanulószerződésből eredő
jogok és kötelezettségek nem csak a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló
törvény alapján történő szüneteltetése alatt nem illetik meg és nem terhelik a feleket, hanem
automatikusan a tanuló szülési szabadsága alatt sem.
Annak érdekében pedig, hogy egyértelmű legyen, azt is rendezi a javaslat, hogy a
szüneteltetése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra és a szakképzési törvényben
meghatározott egyéb juttatásra nem jogosult.
A 27. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az együttműködési megállapodás esetén az
ellenjegyzésre a tanulószerződés ellenjegyzésének szabályai közül nemcsak a törvény 47. §-
ának (2) bekezdésében foglaltakat, hanem a 47. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat is
alkalmazni kell, azaz azt, hogy a tanulószerződés (azaz az együttműködési megállapodás) az
ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben (azaz az együttműködési
megállapodásban) megjelölt naptól hatályos. Azt is pontosítja a törvényjavaslat, hogy az
együttműködési megállapodás megküldésére a törvény 46. §-ának (2) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni, azaz az együttműködési megállapodás és a módosított
együttműködési megállapodás valamennyi példányát is meg kell küldeni a gyakorlati képzést
szervező szervezetnek annak megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül a
nyilvántartást vezető szervnek.
További módosítás, hogy az együttműködési megállapodás esetén is meg kell jelölni a tanulók
nevét és oktatási azonosítóját, de mivel a tanulók pontos személye annak megkötésekor nem
minden esetben ismert, így az ezen adatokat tartalmazó függeléket a szerződő felek
(szakképző iskola, gazdálkodó) legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző
tizenötödik napig küldik meg a gazdasági kamarának. Az adatok feltüntetése azért is fontos,
mert ennek segítségével egyértelműen meghatározható, hogy az adott tanulónak az adott
együttműködési megállapodásával egyidejűleg van-e hatályos tanulószerződése is, ami
törvényileg kizárt.
A 28. §-hoz
A pontosító módosítás alapján egyértelművé válik, hogy a csoportos gyakorlati képzési hely
és az egyedi munkahely jellegét - tekintettel arra, hogy ezek a fogalmak az új törvényben már
nem szerepelnek - nem kell feltűntetni az együttműködési megállapodásokban. Hasonlóan a
tanulószerződésekhez, az együttműködési megállapodásokban is fel kell tüntetni a jövőben azt
is, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e. Erre annak
ellenére szükség van, hogy törvény új rendelkezése arra vonatkozik, hogy 2012. szeptember
30
1-jétől a 9. évfolyamon tanulószerződés köthető szakiskolai tanulók esetén. Ha azonban a
tanuló az együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzési formából
tanulószerződéses formába kíván váltani még a 9. évfolyamon ugyanazon a gyakorlati
képzőhelyen, akkor azt a körülményt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati
képzési célt szolgál-e, az együttműködési megállapodásokban is indokolt feltüntetni.
A 29. §-hoz
A törvényjavaslat megfogalmazása igazodik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben szereplő szövegezéshez,
ugyanis 2012. január 1-jétől az új szakképzési hozzájárulási szabályok alapján nem
költségelszámolás történik gyakorlati képzés folytatása esetén a szakképzési hozzájárulási
kötelezettségből, hanem csökkentő tétel elszámolása. További pontosítás, hogy a gyakorlati
képzés folytatásától történő eltiltás esetén a visszafizetés nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
képzési alaprésze javára történik, hanem az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre
vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára.
A 30. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja azt a rendelkezést, amely meghatározza, hogy együttműködési
megállapodás alapján folyó nyári gyakorlat esetén kinek kell fizetni a tanuló részére a
törvényben kötelezően előírt tanulói juttatást. A hatályos törvény szerint a fizetés kötelezettje
ugyanis a gyakorlati képzést szervező szervezet, aminek együttműködési megállapodás esetén
a szakképző iskola minősül. A tanulói juttatást azonban annak kell fizetnie (tanulószerződés
esetén is), akinél a tanuló gyakorlati képzésen van, tehát a gazdálkodó szervezetnek,
vállalatnak, cégnek, vállalkozásnak. Az együttműködési megállapodás esetén azonban ez
utóbbiak nem gyakorlati képzést szervezők törvény értelmében, hanem gyakorlati képzést
folytatók. Ezzel megszűnik az az ellentmondás is, amely értelmében a gyakorlati képzést
folytató szervezet nem tud szabályszerűen tanulói juttatást fizetni, mert a hatályos törvényben
ez a kötelezettség (és egyben jog) csak a gyakorlati képzést szervezőt, azaz az iskolát terheli
(azaz illeti meg).
A törvényjavaslat pontosítja továbbá, hogy az elégtelen tanulmányi eredménye miatt
évismétlésre köteles tanuló pénzbeli juttatása a megismételt évfolyam második félévében mi
alapján számítandó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanulók
névsorát minden év szeptember 15-éig megküldi a gazdasági kamarának, mert a
tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet ezzel tudja igazolni, hogy a gyakorlati képzésre
igényelt és elszámolt normatív támogatása jogszerű volt.
A törvényjavaslat kiegészíti az előbbiekben említett fizetési mód szabályait, ugyanis a
hatályos törvény szerint a tanulói pénzbeli juttatás a tanuló részére történő kifizetést csak
banki átutalással lehetne teljesíteni. Léteznek azonban olyan gyakorlati képzők (pl. ÁFA-
körbe nem tartozó egyéni vállalkozók), akik nem kötelesek vállalkozói számlával rendelkezni,
az ő esetükben engedi meg a törvény, hogy a pénzbeli juttatását a banki átutalás helyett a
tanuló fizetési számlára történő befizetéssel is teljesíthesse. Indokolt az is, hogy a tanulói
juttatás átutalása vagy fizetési számlára történő befizetése csak a tanulószerződés esetén
legyen előírás, ott ugyanis egész tanévben folyamatos a tanulói juttatás kifizetése, az
együttműködési megállapodás esetén pedig csak a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra jár
tanulói juttatás a törvény alapján.
31
Nem rendelkezik minden tanuló bankszámlával, ezért a módosítás azt is lehetővé teszi, hogy
ebben az esetben a banki átutalás, befizetés teljesíthető lehessen a tanuló pénzbeli juttatásának
a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalásával, befizetésével is.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat révén a törvénybe iktatott új bekezdés kimondja, hogy a törvény 63. §-ának
(7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján
részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell
alkalmazni. Indokolt ugyanis, hogy a tanulói juttatás átutalása, fizetési számlára történő
befizetése csak a tanulószerződés esetén legyen előírás, ott ugyanis egész tanévben
folyamatos a tanulói juttatás kifizetése, az együttműködési megállapodás esetén pedig a
törvény alapján csak a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra (egy-két hétig).
A 32. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja azt a rendelkezést, amely meghatározza, hogy a tanulónak a
tanulói juttatáson kívül milyen egyéb juttatások járnak kötelezően és adható jelleggel.
A 33. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a nyilvántartása alapján az
elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványról
bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre, szükséges arról is rendelkezni, hogy az
iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett szakmai bizonyítványról így kiállított
bizonyítványmásodlatra a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról szóló rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az iskolai
rendszerű szakképzésben a bizonyítványmásodlat kiállításának a szabályait a rendelet ugyanis
tartalmazza, azonban csak a köznevelési intézmények tekintetében, így a felnőttképzés
tekintetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által kiállított bizonyítványmásodlat
esetén is rendelkezni kell arról, hogy mi alapján kell elkészíteni.
A 34. §-hoz
A pontosító módosítás alapján egyértelművé válik, hogy a megyei fejlesztési és képzési
bizottságok nemcsak részt vesznek az ún. decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb
szakképzési pályázatok elkészítésében, stb., hanem javaslatot is tesznek a decentralizált keret
megyék közötti keretére és prioritásaira is. A pályázatok kiírásában és elbírásában ugyanis
nagy szerepet játszanak a regionális testületek utódaiként létrejött megyei fejlesztési és
képzési bizottságok, pl. a decentralizált pályázatok értékelését a megyei fejlesztési és képzési
bizottságok által felkért tagokból álló bizottság végzi.
A 35. §-hoz
A törvényjavaslat első része pontosító rendelkezéseket tartalmaz, amely az eredeti
törvényalkotói szándék érvényesülését, valamint a szakképzési hozzájárulási törvénnyel való
összhangot szolgálja azzal, hogy kizárja azt a lehetőséget, hogy az a szakképzési
hozzájárulásra jogosult gazdálkodó szervezet, amely a szakképzési hozzájárulási törvény
alapján csak a kötelezettsége mértékéig jogosult csökkenteni azt az együttműködési
megállapodás alapján, az e fölötti költségeire igényt tartson a szakképző iskolától, így
32
közvetve állami forrásból. A rendelkezés eredeti célja ugyanis az, hogy egyértelműen kizárja
a kettős finanszírozást, de lehetőséget adjon arra, hogy a szakképzési hozzájárulásra nem
kötelezett szervezetek is részt tudjanak venni a gyakorlati képzés megvalósításában
együttműködési megállapodással. Annak biztosítása is szükséges egyúttal, hogy a szakképzési
hozzájárulási törvény vonatkozó rendelkezése elérje célját, annak hatását ne gyengítse az Szt.
egy másik finanszírozási lehetőség megnyitásával.
A törvényjavaslat az ún. szakmaszerkezeti döntés meghozatalának alapjául szolgáló javaslat
kialakításának eljárásrendjét módosítja és alakítja át lényegesen. Az eljárás lényege, hogy a
megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatának nem kell kiterjednie a keretszámoknak
az egyes szakképző iskolai fenntartók közötti elosztására, a bizottságok javaslata a várható
munkaerő-piaci igények alapján csupán megyei keretszámokat kell hogy tartalmazza. A
keretszámok megosztására vonatkozó javaslatot az állami intézményfenntartó központ tudja
adekvát módon megtenni megyénként és a fővárosra vonatkozóan. A törvényjavaslat pótolja
továbbá az azon szakképesítésekről szóló javaslat megtételére vonatkozó eljárásrendet,
amelyekre nem terjed ki a bizottságok javaslattételi jogköre. Az eljárásrend határidői
alkalmazkodnak ahhoz, hogy a szakmaszerkezeti javaslat előkészítésébe egy új lépés kerül
beiktatásra.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi továbbá egy új mondat beiktatásával, hogy a Kormány
szakmaszerkezeti döntése alapján a szakképző iskolai fenntartó a döntéssel érintett tanévtől
kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.
A törvényjavaslat továbbá a szakképzés finanszírozásának alapvető szabályait tartalmazó §-t
is, amely tisztázza, hogy az ingyenes szakképzéshez az állam költségvetési hozzájárulást nyújt
a feladatellátásban részt vevő fenntartó számára, azok a fenntartók pedig, akik számára nem
jár teljes finanszírozás, csupán a költségeik egy részét téríti meg az állam, térítési díjat
szedhetnek azon tanulóktól is, akik jogosultak ingyenes képzésre. A térítési díj
meghatározásának részletes feltételei a nemzeti köznevelési törvény végrehajtási rendeletében
kerülnek meghatározásra.
A 36. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, hogy rendeletben nem csak a megyei fejlesztési és képzési
bizottság működésének szabályait kell meghatározni, hanem a szakmaszerkezeti döntésre
vonatkozó javaslattételének elveit, szempontjait és módszereit is. Emellett szükséges, hogy -
ahogy egyébként az Szt. hatályos rendelkezései között eleve szerepel e feladata -
felhatalmazást kapjon a szakképzésért felelős miniszter azon művészeti, kulturális, kézműves
és hagyományőrző szakképesítéseknek a körének meghatározására is, amelyekre a megyei
fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre a törvény alapján nem terjed ki.
A 37. §-hoz
Szükséges a hatályos Szt. kiegészítése a felhatalmazó rendelkezéssel, amely alapján a
szakképesítésért felelős miniszter meghatározhatja az Országos Képzési Jegyzékről és az
Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
rendelettel kiadott OKJ-ban szereplő szakképesítések tekintetében megszerzett
jogosultságoknak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék
módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott OKJ-ban
szereplő szakképesítésekre vonatkozó érvényességét. Ezzel a felhatalmazással a
33
szakképesítésért felelős miniszter pl. a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményekről szóló miniszteri rendeletben élhet.
A 38. §-hoz
Átmeneti rendelkezések pontosítását és új átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amely
megkönnyíti az érintettek számára az Szt. alkalmazását.
A 39. §-hoz
Új átmeneti rendelkezések szabályozzák az állami fenntartásba vétel szakképző iskolákra
vonatkozó speciális kérdéseit, amelyek nem szerepelnek az iskolák állami működtetésbe
vételéről szóló külön törvényben. Ennek keretében a vidékfejlesztési miniszternek történő
szakképző iskolai átadás szabályozásáról a szükséges átmeneti szabályokat biztosító
rendelkezések szerepelnek, továbbá a térségi integrált szakképző központokkal kapcsolatos
pályázatokra vonatkozó további olyan rendelkezések, amelyek az uniós projektek
folytonosságát és működőképességét biztosítják. Átmeneti szabályok kerültek
megfogalmazásra a vagyon feladatellátásban tartására vonatkozóan is. Emellett a szakképző
iskolák működtetésének tanév közbeni időpontjára tekintettel szükséges, hogy az iskoláknak a
korábbi eljárásrend szerint legyen lehetősége átmenetileg - szükség esetén a korábbi
önkormányzati fenntartó közreműködésével - biztosítani a folyamatos működéshez szükséges
feltételeket.
A 40. §-hoz
Módosító és pontosító rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megteremtik hatályos törvényen
belül az egyes rendelkezések egyértelmű értelmezésének lehetőségét.
A 41. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 42-43. §-hoz
Pontosító rendelkezéseket tartalmaz olyan törvényekkel kapcsolatban, amelyek utalnak az
Szt-re, azonban nem az új Szt. pontos elnevezését alkalmazzák. A változtatások megteremtik
a vonatkozó rendelkezések pontos fogalomhasználatát.
A 44. §-hoz
A javaslat módosítja a Kkvt. azon előírását is, amelynek értelmében a felnőttképzést folytató
intézmények hatósági ellenőrzése során a kis- és középvállalkozásokkal szemben első esetben
előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett kötelező a hatóság részéről
figyelmeztetést alkalmazni. E rendelkezés módosítást igényel, mivel a vonatkozó előírás nem
bír kellő visszatartó erővel a jogsértések elkövetésétől és méltánytalanul előnyösebb helyzetbe
hozza a súlyos jogszabálysértést elkövető intézményeket a kisebb szabálytalanságot
elkövetőkkel szemben.
A 45. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
34
A 46. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.
35