﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány

2012.	évi.... törvény
a hegyközségekről

Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés
színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás-
és minőségvédelem fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.	A törvény hatálya
1.§
Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) létrejöttét,
önkormányzatuk szervezetét, működését, feladatát, valamint az azok ellátásához szükséges
jogosítványait.
2.§
A törvény személyi hatálya a szőlészeti és borászati termelő, illetve szőlészeti és
borászati felvásárló tevékenységet folytató természetes és jogi személyekre, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá a hegyközségi szervezetekre, azok
tagjaira és tisztségviselőire, valamint a hegybírókra terjed ki.
2.	A hegyközség
3. §
(1)	A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati
termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk
előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.
(2)	Szőlészeti és borászati termelőtevékenység borvidéken csak hegyközség tagjaként
folytatható, borvidéken kívül pedig csak akkor, ha a szőlészeti és borászati termelő eleget tett
a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének.
(3)	Szőlészeti és borászati felvásárló tevékenység akkor folytatható, ha a szőlészeti és
borászati felvásárló a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget
tett.
3.	Értelmező rendelkezések
4-§
E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:
a)	szőlészeti termelő: aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy
területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését árutermelés céljából
feldolgozza, illetve értékesíti,
b)	borászati termelő: aki borszőlőt, mustot, illetve bort árutermelési célú tovább-
feldolgozás - ide nem értve a földrajzi jelzés nélkül forgalomba hozott bor előállítását -
céljából vásárol,
c)	szőlészeti és borászati felvásárló', aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-
feldolgozási célú továbbértékesítés, vagy földrajzi jelzés nélkül forgalomba hozott bor
előállítása céljából vásárol,
d)	borvidék, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény szerinti
borvidék,
e)	borrégió: a borvidékek közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk
előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott olyan önkéntes
társulása, amely hasonló szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkező, földrajzilag
egymáshoz közel eső vagy határos borvidékek összességéből áll.
II.	FEJEZET
A HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE
4.	A hegyközség területe
5.§
(1)	A hegyközség működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási
területén fekvő, a hegybíró által vezetett gazdasági akták nyilvántartásában szereplő
szőlőültetvények nagyságának összesen legalább ötszáz hektárnak kell lennie, és ezeknek az
ingatlanoknak legkevesebb tíz termelő használatában kell állnia. Hegyközség csak ugyanazon
borvidék települései részvételével alakítható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség közgyűlésének a
választmány javaslata alapján döntenie kell valamelyik szomszédos hegyközségbe történő
beolvadásról. Az átvevő hegyközség közgyűlésének a választmányának javaslata alapján jóvá
kell hagyni a beolvadást. A beolvadás napja a következő év augusztus 1. napja.
2
(3)	Amennyiben a (2) bekezdésben a beolvadás napjaként meghatározott időpontot
megelőző harmincadik napig nem történik meg a beolvadásról és az átvételről szóló döntés,
az (1) bekezdés szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség a területileg szomszédos,
azonos borvidéken fekvő legnagyobb hegyközségbe olvad be a (2) bekezdésben a beolvadás
napjaként meghatározott időponttal.
(4)	A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést az átvevő
hegyközségnek kell kezdeményeznie.
5.	A közgyűlés
6. §
(1)	A hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok
összességéből áll.
(2)	A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak
kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)	az alapszabály és más szabályzat, valamint a hegyközségi rendtartás megalkotása és
módosítása,
b)	a hegyközség éves költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása,
c)	a hegyközség tisztségviselőinek megválasztása,
d)	a hegyközségi tanács szőlészeti és borászati szekciójába tartozó azonos számú
küldöttek megválasztása,
e)	a hegyközségi járulék mértékének meghatározása.
(3)	A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább
egy alkalommal össze kell hívni.
(4)	A közgyűlés időpontjáról és napirendjéről meghívó kiküldésével minden tagot
írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelent tagok számára
tekintet nélkül határozatképes.
(5)	A közgyűlésen
a)	a szőlészeti termelőt a szüreti jelentésben szereplő ültetvénye területe alapján
minden megkezdett hektár után egy szavazat,
b)	a hegybíró nyilvántartása alapján szőlőültetvénnyel nem rendelkező borászati
termelőt egy szavazat
illeti meg azzal, hogy egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja akkor
is, ha az a) pont alapján többre lenne jogosult.
(6)	A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, akinek nincs hegyközségi
járuléktartozása, és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.
(7)	Ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik a közgyűlés a
határozatait a jelenlévő tagokat megillető szavazatok szerint megállapított egyszerű
szavazattöbbséggel hozza.
3
(8)	A hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők
választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati
termelők és azon szőlészeti termelők választják meg, akiknél az általuk feldolgozott szőlő
vagy bor több mint fele felvásárlásból származik.
(9)	A határozathozatal és a tisztségviselők választásának rendjét az alapszabályban
kell meghatározni.
(10)	Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját és a tisztségviselők
választásának rendjét részközgyűlések által választott küldöttek részvételével tartott
küldöttgyűlés formájában is meghatározhatja, ha a hegyközségi tagok száma vagy a tagok
lakóhelye illetve más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A
részközgyűlési körzeteket, a részközgyűlések megtartásának helyét, és a küldöttgyűlés rendjét
az alapszabályban kell megállapítani. A különböző helyre és időpontra összehívott
részközgyűléseket a közgyűlésre meghatározott azonos napirenddel kell megtartani. A
részközgyűlésre és a küldöttközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.
(11)	A részközgyűléseket úgy kell összehívni, hogy a részközgyűlés napja a
küldöttközgyűlés napját legalább nyolc nappal megelőzze.
6.	Az elnök
7.§
(1)	Az elnök
a)	összehívja a közgyűlés, a részközgyűlés, küldöttközgyűlés és a választmány üléseit,
b)	gyakorolja a munkáltatói jogot a hegyközség alkalmazottai felett,
c)	ellátja a közgyűlés, illetve a választmány döntése alapján
ca) a hegyőrrel kapcsolatos munkáltatói jogokat,
eb) a hegyőr szakmai irányításával összefüggő feladatokat a hegyőrre vonatkozó külön
jogszabály alapján,
d)	ellátja a közgyűlés, illetve a választmány által részére meghatározott feladatokat.
(2)	A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért az
elnök felel.
(3)	A hegyközséget harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök
képviseli. Az alapszabály a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.
7.	A választmány
8.	§
A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt
választ. A hegyközség elnöke egyben a választmány elnöke is.
4
9.§
(1)	A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését,
dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség
más testületi szervének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
(2)	A választmány előkészíti a közgyűlés, a részközgyűlés, a küldöttközgyűlés üléseit.
(3)	A választmány az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de évente legalább
két alkalommal ülésezik. Rendkívüli ülés bármikor összehívható. A választmány
tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek.
8.	Az ellenőrző bizottság
10.	§
(1)	A közgyűlés a tagok közül megválasztja az ellenőrző bizottság elnökét, valamint
további két tagját.
(2)	Az ellenőrző bizottság tagjai e tevékenységükért kizárólag a közgyűlésnek felelnek
és feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható.
11. §
(1)	Az ellenőrző bizottság feladata a hegyközség működése törvényességének,
valamint a gazdálkodásnak az ellenőrzése. Ennek érdekében az ellenőrző bizottság a
hegyközség bármely testületétől, tisztségviselőjétől vagy tagjától tájékoztatást kérhet és a
hegyközségi iratokba betekinthet.
(2)	Az ellenőrző bizottság az eljárása során tett megállapításait javaslatával együtt
írásban közli az érdekelt testületi szervvel vagy tisztségviselővel, szükség esetén - az
alapszabályban meghatározott módon - összehívhatja a közgyűlést.
(3)	Az ellenőrző bizottság legalább ötévenként független könyvvizsgálóval köteles
megvizsgáltatni a hegyközség gazdálkodását.
(4)	A közgyűlés a hegyközség éves költségvetéséről és a zárszámadásról csak az
ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(5)	Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez, és állást foglal a hegyközség valamely
testületi szervének határozata ellen tett bejelentés ügyében.
9.	Egyéb testületi szervek
12. §
Az alapszabály további testületi szerveket (bizottságokat) létesíthet. Ez esetben az
alapszabálynak meg kell határoznia e testületi szervek feladatkörét, valamint a hegyközség
más testületeihez és a tisztségviselőkhöz való viszonyát.
5
10.	A tisztségviselőkre irányadó rendelkezések
13.	§
(1)	A hegyközség tisztségviselői: az elnök, az ellenőrző bizottság elnöke, a küldött,
valamint az alapszabály által létesített más tisztséget betöltő személy.
(2)	Nem lehet tisztségviselő
a)	a hegybíró,
b)	aki nem tagja a hegyközségnek,
c)	akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett,
d)	aki büntetett előéletű,
e)	aki a tisztségviselői tevékenységtől, mint foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet
hatálya alatt áll.
(3)	Egyidejűleg nem viselhetnek tisztséget a hegyközségben a polgári törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozók valamint az élettársak, bejegyzett élettársak. Az alapszabály az
összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.
(4)	Nem választható meg tisztségviselőnek, akinek hegyközségi járuléktartozása áll
fent, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.
(5)	Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró okok nem állnak
fenn, a tisztségre jelölt személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(6)	A hegyközségi tanács titkára a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a tisztségviselő tekintetében a (2) bekezdés
d)	és e) pontja szerinti kizáró ok fennállását. A hatósági ellenőrzés céljából a hegyközségi
tanács titkára adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tisztségviselő büntetlen előéletű-e, valamint hogy a
tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(7)	Az (5) és (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a hegyközség a tisztségre jelölt személy tekintetében a tisztség betöltéséről határozó
közgyűlési szavazás napjáig,
b)	a hegyközségi tanács titkára - tisztségviselői megbízatás esetén - a tisztségviselő
megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
(8)	Ha a hegyközségi tanács titkára a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti kizáró ok
fennállását a tisztségviselővel szemben az (6) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során
megállapítja, felhívja a közgyűlést, hogy a tisztségviselő megbízatását haladéktalanul vonja
vissza. A tisztségviselő a kizáró ok fennállásáról szóló határozat kézbesítése napjától a
tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja. A megszüntetést írásban, az ok megjelölésével
kell közölni a tisztségviselővel.
6
(9)	A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetén az e § - bán
meghatározott, a hegyközségi tanács titkárára vonatkozó feladatokat a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsának főtitkára látja el.
11.	Az alapszabály
14.	§
(1)	A hegyközség szervezetének és működésének rendjét az alapszabályban kell
meghatározni.
(2)	Az alapszabálynak tartalmaznia kell a hegyközség
a)	elnevezését, székhelyét,
b)	célját és feladatait,
c)	képviseletére jogosultak megnevezését,
d)	szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat,
e)	testületi szerveinek, tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját,
megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit,
f)	tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseit,
g)	gazdálkodására - így különösen a költségvetésre - vonatkozó alapvető szabályokat.
(3)	Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen a jelenlévő tagokat
megillető szavazatok legalább kétharmadával rendelkező tagok támogató szavazata
szükséges.
(4)	Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.
(5)	Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes
törvényszéknél kérni kell a hegyközség nyilvántartásba-vételét. A hegyközség a bírósági
nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal. A
törvényszék a hegyközség nyilvántartásba-vételéről szóló határozatát az agrárpolitikáért
felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) is közli.
III.	FEJEZET
HEGYKÖZSÉGI TAGSÁG
12.	A hegyközség tagjai
15.	§
(1)	Hegyközségi tagságra kötelezett - lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől)
függetlenül - az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési
területén végzi.
(2)	A szőlészeti és borászati termelő minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek
területén termel.
7
(3)	Ha az alapszabály megengedi, önkéntes jelleggel hegyközségi tagságot bármely
hegyközségi tagságra nem kötelezett vállalhat.
13.	A tagok névjegyzéke
16. §
A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, és az abban bekövetkezett
változásokat folyamatosan vezetni kell.
14.	A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
17. §
(1)	A szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a
borvidéken kívül a szőlészeti és borászati termelő tevékenységet végző nyilvántartásba vételi
kötelezettsége azon hónapot követő hónap első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét
megkezdi.
(2)	A szőlészeti és borászati felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon
hónapot követő hónap első napjával keletkezik, amelyben a tevékenységét megkezdi.
(3)	A szőlészeti és borászati felvásárló és a nem borvidéki településen működő
szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni a nevét (cégnevét),
lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát, és a miniszter e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendelete szerinti egyéb, személyes adatnak nem minősülő
adatokat.
(4)	Új telepítésű szőlő esetén a szőlészeti termelő hegyközségi tagsági viszonya -
amennyiben még nem tagja a hegyközségnek - a telepítési engedély jogerőre emelkedésével
jön létre.
(5)	A hegyközségi tag valamint a szőlészeti és borászati felvásárló, illetve a nem
borvidéki településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles
bejelenteni, hogy tevékenységével felhagyott, vagy a szőlészeti termelő a szőlőültetvény
használatát másnak engedte át. A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszony
megszüntetéséről, ezzel összefüggésben a névjegyzékből való törlésről, illetve az
adatszolgáltatási kötelezettség megszűnéséről határozatot hoz, amennyiben a szőlészeti és
borászati termelőnek, illetve a szőlészeti és borászati felvásárlónak nincs járuléktartozása,
illetve adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.
(6)	A szőlészeti termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a
szőlőültetvény művelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve - amennyiben a
szőlészeti termelő a tulajdonos volt - az új használó nevének és címének feltüntetésével.
(7)	Az önkéntes tag bármikor kérheti írásban a névjegyzékből való törlését. A tagsági
jogviszony ebben az esetben a kérelem benyújtásának napjával szűnik meg.
8
18. §
(1)	A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az
érdekeltnek - a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének),
adóazonosító jelének vagy adószámának, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv által adott regisztrációs számának megjelölésével - a névjegyzékbe való felvétel, illetve
a törlés végett a hegybírónak be kell jelentenie. A hegybíró bejelentés hiányában is eljár, ha a
tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez.
(2)	A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai változását 15
napon belül bejelenteni a hegybírónak.
15.	A hegyközségi tag jogai és kötelezettségei
19.	§
(1)	A tag joga - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, hogy
a)	tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgyűlésen;
b)	tisztséget viseljen a hegyközségben;
c)	a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség
által nyújtott szolgáltatásokat.
(2)	A 15. § (3) bekezdése szerinti önkéntes tag joga, hogy
a)	tanácskozási joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgyűlésen;
b)	a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség
által nyújtott szolgáltatásokat.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait
természetes személy csak személyesen, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja.
(4)	Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet.
20.	§
(1)	Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag, térítésmentesen kap, ha eleget
tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási
kötelezettségének.
(2)	A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre
elővásárlási, valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának
érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.
Szomszédos termőföldnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt
nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi
kataszterében nyilvántartott termőföld.
9
21. §
A tag kötelezettsége, hogy
a)	hegyközségi járulékot fizessen;
b)	a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat megtartsa;
c)	a hegyközségi rendtartást betartsa
IV.	FEJEZET
A HEGYKÖZSÉGEK TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS SZERVEI
16.	A hegyközségi tanács
22. §
(1)	A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot alakítanak. Amennyiben
egy borvidéken csak egy hegyközség alakul meg, a hegyközségi tanácsot nem kell létrehozni,
illetve a hegyközségi tanács megszűnik, és a hegyközségi tanácsi feladatokat a hegyközség, a
titkári feladatokat pedig a hegyközség elnöke látja el.
(2)	A hegyközségi tanács tagjai a 6. § (8) bekezdésében foglaltak alapján
megválasztott küldöttek.
(3)	A küldöttek a hegyközségi tanácsban szőlészeti és borászati szekciót alakítanak.
(4)	A hegyközségi tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik. Az
alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14. § (3) bekezdése szerint fogadják el.
(5)	Az alapszabály elfogadását követően a hegyközségi tanács székhelye szerint
illetékes törvényszéknél kérni kell a hegyközségi tanács nyilvántartásba-vételét. A
hegyközségi tanács a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának
napjára visszaható hatállyal. A törvényszék a hegyközségi tanács nyilvántartásba-vételéről
szóló határozatát a miniszterrel is közli.
23.	§
A szőlészeti és borászati szekció azonos számú tagot választ a hegyközségi tanács
tagjai közül az igazgatóválasztmányba, és ennek tagjai közül a küldöttek együttes ülésén
megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és - amennyiben szükséges - alelnökét. Az ügyek
viteléért felelős tisztségviselő a titkár, akit a hegyközségi tanács javaslata alapján a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nevez ki. A titkár felett a munkáltatói jogokat a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja.
24.	§
(1)	A hegyközségi tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik
a)	a 2011. december 31-e előtt benyújtott - a mezőgazdasági piacok közös
szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi
10
rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október
22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerinti - termékleírással,
b)	a borvidéki rendtartással
kapcsolatos feladatok ellátása.
(2)	A szőlészeti és a borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsába szekciónként delegált egy-egy küldöttet.
25.	§
A döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által
nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg.
17.	A borvidéki régiós tanács
26.	§
(1)	A hegyközségi tanácsok borrégiónként borvidéki régiós tanácsot alakíthatnak.
(2)	A borvidéki régiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok elnökei, valamint egy-egy
küldöttjük.
(3)	A borvidéki régiós tanács az általa elfogadott alapszabály szerint működik.
(4)	Az alapszabály elfogadását követően a borvidéki régiós tanács székhelye szerint
illetékes törvényszéknél kérni kell a borvidéki régiós tanács nyilvántartásba-vételét. A
borvidéki régiós tanács a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály
elfogadásának napjára visszaható hatállyal. A törvényszék a borvidéki régiós tanács
nyilvántartásba-vételéről szóló határozatát a miniszterrel is közli.
27.	§
A borvidéki régiós tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, és ennek tagjai közül
elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az
elnök.
18.	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
28.	§
(1)	A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amely a
hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekciójába tartozó küldöttekből áll.
(2)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa elfogadott alapszabály szerint
működik. Az alapszabályt a küldöttek együttes ülésen a 14. § (3) bekezdése szerint fogadják
el.
11
(3)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a tagjai sorából a küldöttek együttes ülésen
elnökséget, ennek tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős
tisztségviselő a főtitkár, akit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa pályázat alapján választ meg.
A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet, akinek
egyebekben a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie. A főtitkár felett a
munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke gyakorolja.
(4)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsában a 24. § (2) bekezdése szerint megválasztott
tagokból álló szőlészeti és borászati szekció működik.
(5)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa akkor határozatképes ha mindkét szekció
küldötteinek legalább a fele jelen van. A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanács
hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat
illeti meg azzal, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja. A
döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A
döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt a mindkét szekció
tagjai szavazatának többségével is támogatni kell.
29.	§
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ülésén tanácskozási joggal részt vesznek a
miniszter vagy képviselője, a borászati hatóság, az országos szőlészeti-borászati oktatási,
kutatási intézmények, valamint szakmai érdek-képviseleti szervezetek képviselői.
30.	§
(1)	Az újratelepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok, mint mezőgazdasági
vagyoni értékű jogok, a Magyar Állam tulajdonát képzik.
(2)	A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa gyakorolja.
31.	§
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ügyintéző szervezetet hoz létre, és arra
vonatkozóan szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet az elnökség fogad el. Az
ügyintéző szervezet vezetője a főtitkár.
19.	Közös szabályok
32.	§
(1)	A hegyközségi tanács, a borvidéki régiós tanács és a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa egyaránt köztestület.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szervezetek létrejöttére, alapszabályára, szervezetére és
működésére e törvénynek a hegyközségre irányadó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
12
V. FEJEZET
A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK FELADATAI
20.	A hegyközség feladatai
33.	§
(1)	A hegyközségeket azonos jogok illetik, illetve azonos kötelezettségek terhelik.
(2)	A hegyközség
a)	a minőségvédelem érdekében összehangolja tagjai szőlészeti és borászati szakmai
tevékenységét;
b)	gondoskodhat - a helyi önkormányzattal együttműködve - a működési területéhez
tartozó szőlők őrzéséről;
c)	szolgáltatásokkal és szaktanácsadással segíti tagjai gazdálkodását;
d)	védi a hegyközség szőlészeti termelőinek érdekeit és tájékoztatást ad a tagok
tevékenységét segítő, közérdekű információkról;
e)	ellenőrzi tagjainál a hegyközség feladatkörét érintő rendtartási előírások betartását;
f)	rendezvényeket, borversenyeket szervez.
34.	§
(1)	A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a
célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes
növényvédelem szabályait. Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre
vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő
cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.
(2)	A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe
sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok
állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával
kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendtartás ezen előírásait
a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak
és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.
(3)	Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely
kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással,
vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségi tanácsnak a
kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni. A rendtartást - kifogás híján - a hegyközségi
tanácsnak történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.
(4)	A rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon
is közzé kell tenni. A közzététellel egyidejűleg a rendtartást meg kell küldeni a hegyközség
tagjainak, a települési önkormányzatnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek is. A
rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba.
(5)	A hegyközség ellenőrzi a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) betartását. Ha az
ellenőrzés eredményeként megállapítja a szabályszegés tényét, a tagot a jogellenes állapot
13
megszüntetésére, meghatározott cselekvés teljesítésére, valamitől való tartózkodásra
kötelezheti vagy - a rendtartásban meghatározott esetekben és mértékig - bírsággal sújthatja.
(6)	Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a hegyközségi rendtartás szabályai ellen, a
hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a hegyközségi rendtartásnak
megfelelő cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség a törvényszéktől
kérheti a hegyközségi rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak
megfelelő kötelezését.
35.	§
A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok
képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a külterületen lévő
zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető
földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai
szerint képviselni.
21.	A hegyközségi tanács feladatai
36.	§
(1)	A hegyközségi tanács borvidéki rendtartást alkot.
(2)	A borvidéki rendtartás a borvidék borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre
kiterjedő hatállyal érvényes.
(3)	Az elfogadott borvidéki rendtartást meg kell küldeni a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, vagy
nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségi tanácsnak a kifogásolt
rendelkezést újra kell tárgyalni. A borvidéki rendtartást - kifogás híján - a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsának történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.
(4)	A borvidéki rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más
alkalmas módon is közzé kell tenni. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját
követő harmincadik napon lép hatályba.
(5)	A hatályos borvidéki rendtartásokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa honlapján
közzéteszi.
(6)	A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközségben a borvidéki rendtartásnak a
hegyközségi rendtartás felel meg.
37.	§
Az eredetvédelmet sértő esetekben a hegyközségi tanács fellép a jogsértővel szemben.
14
22.	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának feladatai
38.	§
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
a)	segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét;
b)	összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat
dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra;
c)	vezeti az újratelepítési jogok központi nyilvántartását;
d)	termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;
e)	képviselheti a hegyközséget a származás-, minőség- és eredetvédelemmel
kapcsolatos ügyekben;
f)	elbírálja a hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen
benyújtott fellebbezést;
g)	együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó
hatóságokkal és intézményekkel;
h)	kapcsolatot tart a nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel;
i)	kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez.
23. Közös szabályok
39.	§
A hegyközségi szervezetek részére további feladatot csak törvény állapíthat meg,
annak ellátásával kapcsolatos szabályokat azonban kormányrendelet vagy miniszteri rendelet
is meghatározhat.
VI.	FEJEZET
KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEK
24.	A hegybíró
40.	§
(1)	A hegyközségben a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felelős személy a
hegybíró, aki tevékenységét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának szakmai
irányítása alatt végzi.
(2)	A hegybíró
a)	eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a
hegyközségi névjegyzéket,
b)	első fokon eljár a közigazgatási hatósági ügyekben,
c)	az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott módon a hegyközség által
vezetett nyilvántartásokból adatot szolgáltat,
d)	kiadja a telepítési és kivágási engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogok
nyilvántartását,
15
e)	vezeti a gazdasági aktát, ellenőrzi a gazdasági aktában nyilvántartott területek
állapotát, a nyilvántartott adatok valóságtartalmát,
f)	ellátja a számára törvényben meghatározott feladatokat,
g)	az engedély nélkül telepített, illetve kivágott szőlőültetvényekről értesíti a
növénytermesztési hatóságot,
h)	a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi,
valamint azokat - egyedileg nem azonosítható módon - a hegyközségi tanács titkárához és a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsához továbbítja,
i)	a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényben szereplő közigazgatási
szervek, valamint a borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzéseket végző szervezetek számára
megkeresésre adatot szolgáltat,
j) a szőlőtermelőnek a szőlőterületére, szőlőfajtáira, a tárgyévi termésmennyiségére és
a szőlőfelhasználására vonatkozó adatokat egyedileg azonosítható módon, jövedéki ellenőrzés
elősegítése céljára adathordozón vagy elektronikus úton továbbítja a vámhatóságnak.
(3)	Ha a hegybíró a működési területén belüli hegyközségi tagnál irányítási
jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ezen tag
ügyeiben, valamint saját és közvetlen hozzátartozói ügyeiben nem járhat el. Az ezen ügyekkel
kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára
jelöli ki az illetékes hegybírót.
(4)	A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátásához a hegybírónak az
ingatlan-nyilvántartáshoz való hozzáférést térítésmentesen kell biztosítani.
(5)	A közgyűlés, illetve a választmány döntése alapján az elnök a 7. § (1)
bekezdésének eb) és d) pontja, valamint a 22. § (1) bekezdése szerinti elnöki feladatok
ellátásával külön megállapodással megbízhatja a hegybírót.
(6)	A hegybíró a közgyűlésen és a választmány ülésén beszámol a tevékenységéről.
(7)	A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya írja ki. A
hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a
kinevezés és felmentés tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, más
munkáltatói jogok tekintetében a hegyközségi tanács titkára gyakorolja. A hegybíró
kinevezése határozatlan időre szól. A 22. § (1) bekezdés szerint működő hegyközség esetében
a hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára
gyakorolja.
(8)	Hegybíró csak olyan személy lehet, aki
a)	nem áll a 13. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt,
b)	legalább középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettséggel rendelkezik,
valamint
c)	a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén e vizsgát a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn - de
megválasztásától számított legkésőbb egy éven - belül leteszi.
(9)	A (8) bekezdés c) pontja szerinti határidő elmulasztása esetén a hegybíró
foglalkoztatási jogviszonya megszűnik.
16
(10)	A hegybírót munkájáért legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének
megfelelő díjazás illeti meg.
(11)	Egy személy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott
borszőlőültetvényt magába foglaló területen látja el a hegybírói feladatokat. A hegybíró több
hegyközség működési területére is kinevezhető azzal, hogy a hegybíró részére megállapított
működési területének le kell fednie az adott hegyközségek teljes működési területét
(körhegybíró). A körhegybíró az egy borvidéken fekvő hegyközségek működési területére
nevezhető ki. Egy hegyközség területén a hegybírói feladatok ellátására több személy is
kinevezhető, akiknek működési területét a kinevezésben meg kell határozni, amely működési
terület nem eshet egybe másik hegybíró működési területével.
(12)	Ha a hegybírói tisztség megüresedik, az új hegybíró kinevezéséig a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által ideiglenes jelleggel kinevezett másik - a
(8)	bekezdés rendelkezéseinek megfelelő - hegybíró látja el a hegybírói feladatokat. Az így
kinevezett ideiglenes hegybíróra a (11) bekezdés harmadik mondatában szereplő korlátozást
nem kell alkalmazni.
41.	§
Aki a szőlő, must vagy bor származási bizonyítványát, vagy jogszabályban
meghatározott, a hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározott
határidőig kérelmezi, az okiratokat csak 5 000 forinttól 500 000 forintig terjedő mulasztási
bírság megfizetésével kaphatja meg. A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a
késedelem időtartamát, az ügyfél késedelembe esésének gyakoriságát, továbbá származási
bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt szőlő, illetve bor értékét. A mulasztási bírság a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.
25.	Közigazgatási hatósági ügyekkel kapcsolatos szabályok
42.	§
(1)	A hegybírónak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közigazgatási hatósági
ügyekben való eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A hegybíró határozata ellen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához lehet
fellebbezni.
(3)	Közigazgatási hatósági ügyekben
a)	hegyközségnél a hegybíró,
b)	a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál a főtitkár
jár el.
17
43.	§
(1)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közigazgatási hatósági ügyben eljáró
tisztségviselője, illetve ügyintézője csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a
közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy kinevezése esetén a vizsgát a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott határidőn - de kinevezésétől
számított legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása esetén a tisztségviselő,
illetve ügyintéző munkaviszonya megszűnik.
(2)	A 38. § f) pontjában meghatározott ügyekben eljáró ügyintéző csak olyan jogi
végzettséggel rendelkező személy lehet, aki felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa elnöke gyakorolja.
(3)	A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a közigazgatási
hatósági ügyben eljáró személy kizárás miatt vagy bármely más okból való akadályoztatása
esetére a feltételeknek megfelelő másik személy kijelölésére vonatkozó szabályokat.
VII.	FEJEZET
A HEGYKÖZSÉGI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE
26.	Kapcsolatrendszer
44.	§
(1)	A hegyközségek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát rendszeresen tájékoztatják
tevékenységükről. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa évente egy alkalommal értékeli a
hegyközségi szervezetek és a hegybírók tevékenységét, és arról tájékoztatja a minisztert.
(2)	A hegyközségi szervezetek együttműködnek az agrárkamara területi és országos
szervezeteivel, valamint a gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel.
(3)	A hegyközség a területét érintő településrendezési és -fejlesztési feladatokban
együttműködik a területileg illetékes helyi önkormányzat képviselő-testületével.
(4)	A hegyközségi, valamint a szőlő- és borgazdálkodás területén ellenőrzésre jogosult
más szervezetek kötelesek együttműködni, ellenőrzéseik tapasztalatairól egymást kölcsönösen
tájékoztatni.
45.	§
(1)	A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek
kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre a
tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni.
(2)	A hegyközségeket érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy
települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően ki kell kérni az illetékes
hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni.
18
(3)	A bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt ki kell kérni a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának véleményét.
27.	Gazdasági tevékenység
46.	§
(1)	Hegyközségi szervezet gazdasági tevékenységet nem folytathat, gazdasági
társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban részesedést nem szerezhet.
(2)	A hegyközségi szervezet - tagjainak szolgáltatásokkal való ellátása céljából vagy
más, gazdasági tevékenységet is igénylő feladata ellátása érdekében - nonprofit gazdasági
társaságot alapíthat.
28.	Pénzügyi források
47.	§
(1)	A hegyközség bevételei:
a)	a hegyközségi járulék,
b)	az általa nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjak,
c)	a részére törvény által átadott feladatok ellátásához szükséges, költségvetési
pénzeszközök,
d)	a tagokra kiszabott pénzbírságokból származó bevételek,
e)	az adományok,
f)	pályázatból származó bevétel,
g)	egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételek.
(2)	A hegyközségi járulék alapját, mértékét és felhasználásának célját a választmány
javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegybíró a
kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel határozatban közli.
(3)	A hegyközségi járulékot a tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el.
Meg nem fizetés esetén a járulékot - a hegyközség javára - adók módjára kell behajtani.
(4)	Adományt, valamint más vagyoni előnyt csak olyan személytől lehet elfogadni, aki
a hegyközség tevékenységében nem érdekelt.
48.	§
A hegyközségi tanács a borvidék területén működő hegyközségek számára fenntartási
hozzájárulás megállapításáról dönthet. A fizetendő fenntartási hozzájárulás megállapításáról
és annak mértékéről a tanács alapszabályában kell határozni.
49.	§
(1)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatellátásának költségeit
a)	a hegyközségi hozzájárulásból,
19
b)	jogszabályban, illetve az állammal kötött szerződésekben rögzített, valamint
pályázat alapján kapott forrásokból,
c)	adományokból,
d)	rendezvények bevételeiből, és
e)	egyéb, az alapszabályban meghatározott bevételekből
kell fedezni.
(2)	A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét a főtitkár javaslata alapján a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az adott
hegyközség közti megállapodás szerint a hegyközség által igényelt és részére szolgáltatott
feladatok költségigénye - ide értve a hegybíró működésével kapcsolatos költségeket is -
alapján.
(3)	A hegyközségi hozzájárulás kiegészítő összegét a főtitkár javaslata alapján a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
működésének költségei, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által meghatározott
egyéb célok és feladatok ellátására szolgál.
(4)	A hegyközségi hozzájárulás alapösszegét és kiegészítő összegét minden év március
1-jéig kell megállapítani és közölni a hegyközségekkel.
50.	§
(1)	A hegybírók és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára által ellátott
közigazgatási feladatok költségeihez az állam a költségvetési törvényben meghatározott
összegű hozzájárulást ad.
(2)	A hegybíró, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által
lefolytatott közigazgatási hatósági ügyekben - a 20. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel -
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
VIII.	FEJEZET
A HEGYKÖZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG
29.	Törvényességi felügyelet
51.	§
(1)	A hegyközségi szervezetek működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet
gyakorol.
(2)	A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály és más szabályzat megfelel-e a
jogszabályoknak. A miniszter e jogkörébe tartozó feladatait a hegyközségek esetében a
mezőgazdasági igazgatási szerv útján látja el.
(3)	A mezőgazdasági igazgatási szerv a hegyközség működésével kapcsolatban észlelt
törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a miniszternél.
20
(4)	Ha a hegyközségi szervezet működésének törvényessége másképp nem állítható
helyre, a miniszter keresettel fordulhat a törvényszékhez. A törvényszék
a)	megsemmisíti a hegyközségi szervezet jogsértő döntését és - szükség szerint - új
döntés meghozatalát rendeli el;
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívja a hegyközségi
szervezet legfőbb önkormányzati szervét;
c)	a hegyközségi szervezet tevékenységét felfüggesztheti, és felügyelőbiztost rendelhet
ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
52.	§
(1)	A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegybíró tevékenységét.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja,
hogy a hegybíró tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, vagy
rendszeresen mulasztást követ el, kezdeményezi a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának
főtitkáránál a hegybíró felmentését.
30.	A testületi döntések felülvizsgálata
53.	§
(1)	A jogsértő testületi döntés felülvizsgálatát a hegyközségi szervezet bármely tagja
kérheti a törvényszéktől.
(2)	A hegyközségi választmány rendtartási ügyben hozott döntésének felülvizsgálatát
az a tag kérheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a döntés sérti.
(3)	Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést bejelenteni a döntés
meghozatalától számított tizenöt napon belül az ellenőrző bizottságnak, amely további tizenöt
napon belül állást foglalt, és erről a tagot, valamint a döntést meghozó testületet írásban
értesíti.
(4)	A keresetet az ellenőrző bizottság állásfoglalása kézhezvételétől számított harminc
napon belül a sérelmes döntést hozó hegyközségi szervezet ellen kell megindítani. A
keresetindításra nyitva álló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a
törvényszék azonban a döntés végrehajtását felfüggesztheti.
(5)	A törvényszék eljárására egyebekben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény általános szabályait kell alkalmazni.
21
IX.	FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
31.	Hegyközségek beolvadása
54.	§
(1)	Az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség
közgyűlésének a választmány javaslata alapján 2013. március 20-ig döntenie kell valamelyik
szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról. Az átvevő hegyközség közgyűlésének a
választmányának javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást. A beolvadás napját a
beolvadó hegyközség határozza meg, amely nem lehet későbbi 2013. március 31-nél.
(2)	Amennyiben 2013. március 31-ig nem történik meg a beolvadás, az 5. § (1)
bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő hegyközség a területileg szomszédos, azonos
borvidéken fekvő legnagyobb hegyközségbe olvad be 2013. április 1-jén. A beolvadással
kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést az átvevő hegyközségnek kell
kezdeményeznie.
32.	A hegyközségi szervezetek tisztújítása
55.	§
(1)	A hegyközségek - az 5. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelő
hegyközség kivételével - e törvény szerinti testületeinek tagjait, illetve tisztségviselőit,
valamint a 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti küldötteket e törvény hatályba lépését követően
megtartott első közgyűlésen, de legkésőbb 2013. május 31-ig - a 6. § (5), valamint (7)
bekezdése szerint - kell megválasztani.
(2)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján működő hegyközségek
törvény, alapszabály vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben viselt tagság,
illetve tisztségviselői megbízatás - a hegybírók megbízatásának kivételével - az új testületi
tagok, illetve tisztségviselők megválasztásával, de legkésőbb 2013. május 31-én megszűnik.
56.	§
(1)	A hegyközségi tanácsok e törvény szerinti igazgatóválasztmányának tagjait, illetve
elnökét, valamint a 24. § (2) bekezdése szerinti küldötteket legkésőbb 2013. július 31-ig kell
megválasztani.
(2)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján működő hegyközségi
tanácsok törvény, alapszabály vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben
viselt tagság, illetve tisztségviselői megbízatás az új testületi tagok, illetve tisztségviselők
megválasztásával, de legkésőbb 2013. július 31-én megszűnik.
57.	§
(1)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségét, elnökét és alelnökét 2013.
november 30-ig a kell megválasztani.
22
(2)	A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény alapján működő Hegyközségek
Nemzeti Tanácsának törvény, alapszabály vagy más szabályzat alapján felállított testületi
szerveiben viselt tagság, illetve tisztségviselői megbízatás az új testületi tagok, illetve
tisztségviselők megválasztásával, de legkésőbb 2013. november 30-án megszűnik.
(3)	A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkári tisztségére a pályázatot 2013. október
30-ig kell kiírni, és a főtitkárt 2013. november 30-ig meg kell választani. A Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa főtitkárának megválasztásával a korábbi főtitkár megbízatása megszűnik.
33.	A hegybírók kinevezése
58.	§
(1)	A hegyközség választmányának 2013. május 1-ig ki kell írnia a hegybíró tisztség
betöltésére szóló pályázatot. A választmánynak a beérkezett pályázatokat 2013. június 15-ig
értékelnie kell, és javaslatot kell tennie a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a hegybíró
személyére.
(2)	2013. július 15-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie a
hegybírókat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kinevezésig az e törvény hatályba lépése napján hivatalban
lévő hegybírók gondoskodnak az e törvényben a hegybírók részére meghatározott feladatok
ellátásáról. Megbízatásuk az új hegybírók kinevezésével megszűnik.
34.	A hegyközségek ellenőrzése
59.	§
A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegyközségeknek e törvény hatályba
lépésétől végzett tevékenységét, és 2013. december 31-ig jelentést készít a miniszternek.
X.	FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. Névhasználat
60.	§
A hegyközség elnevezés használatára csak az e törvény rendelkezései szerint
megalakult szervezet jogosult.
36.	Felhatalmazó rendelkezések
61. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervet
rendeletben kijelölje.
23
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a hegyközségi tagok, az adatszolgáltatásra kötelezettek, a hegyközségek és a
hegyközségi tanácsok adatszolgáltatásának rendjét,
b)	a származási bizonyítvány kiadásának rendjét,
c)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a hegyközségi szervezetek által
lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és megfizetésének
rendjét,
d)	a hegybíró, a titkár és a főtitkár tevékenységének ellenőrzési szabályait
rendeletben állapítsa meg.
3 7. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
62. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	A 30. §, a 38. § c) pontja és a 40. § (2) bekezdésének d) pontja, 2013. augusztus 1-
jén lép hatályba.
(3)	Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény.
24
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A hegyközségi szervezetek a jelenleg hatályos a hegyközségekről szóló 1994. évi CII.
törvény alapján alakultak meg 1995-től. Hegyközségekre, borvidéki hegyközségi tanácsokra
és nemzeti tanácsra tagozódó, egyenként teljesen önálló köztestületi rendszer épült ki. A
hegyközség a termelők által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására,
valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott
köztestület. A hegyközségek a borászati termékek előállításával, kezelésével, forgalomba
hozatalával és adatszolgáltatással kapcsolatos alapvető közigazgatási feladatokat látnak el a
hegybírón keresztül. Ennek keretében a hegybírók évente több mint 200 000 közigazgatási
ügyben járnak el.
A hegyközségi szervezetek tevékenysége beépült az ágazat mindennapi életébe. Az Európai
Unióhoz történő csatlakozás, valamint az EU borpiaci reformja a hegyközségeket érintő
feladatokat jelentős mértékben átalakította. A borpiaci reform új eredetvédelmi szabályai a
korábbiaknál is jelentősebb és nagyobb felelősséggel járó munkát követelnek meg a
hegybíróktól. Az eredetvédelemmel rendelkező, vagy a földrajzi jelzés nélküli, de
szőlőfajtával jelölt borok esetében a szőlőültetvénytől a forgalomba hozatalig a hegybíró a
teljes borkészítési folyamat során a termékleírás előírásainak betartását igazolja. A hegybíró
munkájára épül a borászati termékek forgalomba hozatali eljárása.
A hegyközségi szervezetek megalakulása óta a magyar borok piaci helyzete is igen komoly
változáson esett át. A hitelesség, a termékgarancia olyan fogyasztói elvárássá nőtte ki magát,
amelynek hiánya a piacra való belépésnek is komoly akadálya. A termékek nyomon
követhetősége, ellenőrzöttsége ma már alapkövetelmény.
A hegyközségek megalakulása óta a jogi és piaci környezetben történt változások
szükségessé teszik a hegyközségi rendszer átalakítását, ezzel együtt új hegyközségi törvény
megalkotását. Az új hegyközségi törvény koncepciója ezért az alábbi elvekre épül:
1.)	Az új közösségi eredetvédelmi szabályok alapján a ma is használatos bomevekhez
kapcsolódó szabályok megalkotása nem tagállami feladat, hanem a bomevet használó
közösségé. A bomevek használatát meghatározó termékleírások benyújtói így a borvidéki
tanácsok, amelyek egy borvidék közös érdekeit szolgáló köztestületek. A bomevek piaci
érvényesülését ezért az szolgálhatja jobban, ha az egyes bomevek mögött egy egységes
termelői közösség áll. Ennek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes és
működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell
ösztönöznie, így a hegyközségek vonatkozásában szigorodnak a minimális területi feltételek,
meghatározásra kerülnek a feltételeknek meg nem felelő hegyközségek másik hegyközségbe
történő beolvadásának szabályai. A szakmaközi szervezetekről szóló uniós jogi és hazai
szabályozás adta lehetőséggel élve a törvényjavaslat megteremti az alapjait, hogy a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való
elismerését.
2.)	Az új hegyközségi törvény másik fontos alappillére a hegybíró státuszának rendezése. A
hegybíró jelenleg a hegyközség választott tisztségviselője, akinek az érdekvédelem és a
hatósági ügyek vitele egyaránt feladata. Hatósági ellenőrzést, hatósági feladatokat ellátó
személyként elkerülhetetlenül érdekellentét alakul ki a hegyközség tagsága és a hegybíró
között, ami kényszerűen rontja a hatósági tevékenység végzésének hatékonyságát. Szükséges
ezért a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni a hegyközség tagságától és
25
választhatóságát megszűntetni. A közigazgatási feladatok egységes ellátásának és
színvonalának emelése érdekében a hegybírók kinevezését a nemzeti tanács titkárának
feladatává kell tenni, aki így közvetlen szakmai felügyeletet tud ellátni a hegybírók felett. Az
egymástól eddig teljesen független köztestületekben működő hegybírók munkáját a nemzeti
tanács főtitkára jelenleg nem irányíthatja. A hegybíró státuszának megváltozása azt is jelenti,
hogy a hegyközség elnöke látja el a hegyközség érdekvédelemmel kapcsolatos feladatait.
Ezzel a hegyközségekben folyó hatósági munka és az érdekvédelem feladata, továbbá a
feladatot végző személy jól elválik egymástól, ugyanakkor a hegybíró a hegyközség
hatáskörébe tartozó ügyek ellátására külön megbízással felkérhető. A hegyközségek
közigazgatási ügyeinek kellően rugalmas intézése érdekében szakítani kell az egy hegyközség
egy hegybíró elvével. A nemzeti tanács titkára a helyi viszonyok alapján ki tudja jelölni a
hegybírók illetékességi területét, így a jelenleg hatályos törvénynél jóval rugalmasabban
szervezhető az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátása.
3.)	A hegyközségek megalakulása óta komoly vitákra ad okot a hegyközségi tagsági viszony
és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A hegyközségek megfelelő
működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők
szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért meg kell szüntetni a
szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát: hegyközségi
tagságra kötelezettek lesznek továbbra is a szőlőművelők és a borászati termelők, nem lesznek
tagok ugyanakkor a kizárólag továbbértékesítési céllal szőlészeti-borászati terméket
felvásárlók. Az egy-egy hegyközségben zajló, szakmai és piaci fejlődés iránt elkötelezett
szőlészeti és borászati tevékenységhez fűződő érdekek érvényesülését a hegyközségek
megalakulása óta jelentősen nehezítette az egy tag egy szavazat elve. A szavazati jogot ezért a
hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához javasolt kötni, melynek
érdekében terület-alapú szavazati rendszer kerül kialakításra, továbbá limitálásra kerül az egy
tagot megillető maximális szavazati hányad is. A tag szavazati jogát csak személyesen
gyakorolhatja.
4.)	A törvény lényeges elemének tekinthető, hogy a szőlőtermesztésről és a
borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a
szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó
újratelepítési jogok vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi
törvényben is szükséges rendezni.
26
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslatnak a törvény tárgyával kapcsolatos rendelkezése egyrészt bevezetésként
összefoglalását adja a szabályozás körének, figyelemmel a törvény céljára. Egyben alkalmat
teremt arra, hogy a hegyközségek, valamint ezek országos szervezetének a továbbiakban
használt, összefoglaló elnevezését meghatározza.
A 2. §-hoz
A törvény személyi hatályát illetően a javaslat úgy rendelkezik, hogy az valamennyi szőlő-
és bortermeléssel, valamint felvásárlással, illetve feldolgozással foglalkozó személyre és
szervezetre, továbbá a hegyközségi szervezetekre, tagjaira és tisztségviselőire és a
hegybírókra is kiterjedjen.
A 3. §-hoz
A javaslat meghatározza a hegyközség, mint a törvény által szabályozott szervezetrendszer
alapegységének fogalmát is. Az erre vonatkozó rendelkezés magában foglalja a szervezet
alapvető céljának, valamint a szervezet mibenlétének meghatározását, nevezetesen azt, hogy a
hegyközség önkormányzati alapon működő, és a Ptk.-ban a köztestületekre irányadó
szabályozásnak megfelelő személyegyesülés. Tekintettel arra, hogy a Ptk. lehetővé teszi azt,
hogy meghatározott köztestületet szabályozó törvény alapján bizonyos tevékenység csak az
adott köztestület tagjaként legyen folytatható, továbbá mert kívánatos, hogy a hegyközség az
adott területen minden a szőlészeti és borászati termelőt magában foglaljon, a javaslat a
hegyközségi tagsághoz mint feltételhez köti a borvidéken a szőlészeti árutermelő tevékenység
folytatását, borvidéken kívül pedig csak akkor folytatható e tevékenység, ha a szőlészeti és
borászati termelő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi
kötelezettségének. Szőlészeti és borászati felvásárló tevékenység akkor folytatható, ha a
szőlészeti és borászati felvásárló a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi
kötelezettségének eleget tett. A szőlőterülettel nem rendelkező felvásárló nem válik tagjává
tevékenységénél fogva a hegyközségnek, hanem a nem borvidéki településeken tevékenységet
folytató termelőhöz hasonlóan csak adatszolgáltatási kötelezettsége jelentkezik. A
szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagságának megszűnésé az átmeneti
rendelkezések között került szabályozásra.
A 4. §-hoz
Az értelmező rendelkezések körében a törvényjavaslat meghatározza a szőlészeti termelő, a
borászati termelő, a szőlészeti és borászati felvásárló, a borvidék és a borrégió fogalmát.
Jelezni kell, hogy a törvény hatálya alá tartozó személy nem feltétlenül a tulajdonos, hanem
az, aki az ültetvényt bármely törvényes jogcímen használja, illetve műveli. A hegyközség
szervező elve ugyanis nem a tulajdonhoz való viszony, hanem az azonos tevékenység. Ez
tükröződik egyébként a termelő definíciójában is. A felvásárló fogalmának meghatározása is
indokolt, mert az a törvény alkalmazásában eltér a mindennapi, köznyelvi szóhasználattól.
Felvásárlón általában a kereskedőt szokás érteni, a javaslat szerint azonban az tekinthető
annak, aki tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés, vagy földrajzi jelzés nélkül forgalomba
hozott bor előállítása céljából vásárol borszőlőt, mustot, illetve bort. A felvásárlóval
kapcsolatban meg kell még említeni azt is, hogy tevékenysége tárgyaként csak a nem
27
palackozott bor jöhet számításba, mivel az még alakítható, és ezért az eredetellenőrzés
szempontjából figyelmet érdemlő, és mert a palackozás is tovább-feldolgozás. A palackozott
bor közvetlen fogyasztói forgalomba kerülő késztermék. A javaslat a borvidék fogalmát - az
egységes fogalomhasználat érdekében - a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló
2004. évi XVIII. törvényre (a továbbiakban: bortörvény) utalással határozza meg, amelynek 2.
§ 4. pontja szerint a borvidék olyan termőhelyek összessége, amely több település
közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal,
jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési
hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak. A
borrégió a borvidékek közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek
származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott olyan önkéntes társulása, amely hasonló
szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkező, földrajzilag egymáshoz közel eső vagy
határos borvidékek összességéből áll. Erre azért van szükség, mert több, működő borrégió is
megalakult (Balaton, Duna, Pannon). Ezek a borrégiók egyben eredetvédelmi egységet is
képeznek. A jelenleg hatályos törvény nem teszi lehetővé, hogy a borrégió is rendelkezzen
hegyközségi szervezettel, amely megfelelő keret lehet a borrégióban tevékenykedő termelők
érdekeinek szervezésére. A hegyközségi törvénynek ezért szükséges lehetőséget adni az
egyelőre csak lazán szervezett borrégiók önszerveződéséhez.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a hegyközség minimális területi feltételeit és mértékét,
amely szerint a hegyközség működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási
területén fekvő, a hegybíró által vezetett gazdasági akták nyilvántartásában szereplő
szőlőültetvények nagyságának összesen legalább ötszáz hektárnak kell lennie, és ezeknek az
ingatlanoknak legkevesebb tíz termelő használatában kell állnia. Hegyközség csak ugyanazon
borvidék települései részvételével alakítható. Az e feltételeknek nem megfelelő hegyközség
közgyűlésének a választmány javaslata alapján döntenie kell valamelyik szomszédos
hegyközségbe történő beolvadásról. Az átvevő hegyközség közgyűlésének a választmányának
javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást. A beolvadás napja a következő borpiaci év
kezdete: augusztus 1. napja. Amennyiben ezt megelőző harmincadik napig nem történik meg
a beolvadásról és az átvételről szóló döntés, a hegyközség a területileg szomszédos, azonos
borvidéken fekvő legnagyobb hegyközségbe olvad be. A beolvadással kapcsolatos bírósági
nyilvántartásba történő bejegyzést az átvevő hegyközségnek kell kezdeményeznie.
A 6. §-hoz
A javaslat a hegyközség szervezetét egyfelől az egyesülési jog kialakult intézményeihez,
illetve gyakorlatához igazodóan, másfelől a részletesség mellőzésével szabályozza. A
hegyközség önkormányzatának legfőbb döntéshozó szerve maga a tagok összessége, a
közgyűlés, amely a szervezet életével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben jogosult
határozni. Hatáskörét az alapszabálynak kell meghatároznia, a javaslat azonban úgy
rendelkezik erről, hogy bizonyos kérdések (alapszabály, költségvetés) a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe kell, hogy tartozzanak. A javaslat ezzel elejét kívánja venni annak,
hogy az alapszabály által szűkebb körű testületekre, például a választmányra lehessen
átruházni olyan döntési hatásköröket, amelyek a szervezet léte, működése szempontjából
meghatározó jelentőségűek. A közgyűlés működésével kapcsolatban is csak annyi előírást
tartalmaz a javaslat, hogy azt évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Egyebekben
az alapszabályra bízza a javaslat a közgyűlés összehívásának, lefolytatásának,
határozatképessége feltételeinek, a testület határozathozatala rendjének szabályozását, miként
28
azt is, hogy - nagyobb taglétszám esetén - a közgyűlésnek részközgyűlések és
küldöttközgyűlések formájában történő megtartása lehetőségéről rendelkezzék.
A javaslat előkészítése során számos ellenvélemény fogalmazódott meg azzal a szabállyal
kapcsolatban, amely szerint a közgyűlésen (és persze más testületi ülésen is) minden tagot egy
szavazat illet meg. Az ellenvélemények összefüggésbe hozták ezt a szabályt a fenntartás
költségeihez való hozzájárulással (hegyközségi járulék), amely kötelezettség a tagokat
gazdasági erejükhöz mérten (a szőlőterület nagysága, illetve a felvásárlási tevékenység
mértéke szerint) terheli. A javaslat a két kérdést nem tekinti függetlennek egymástól, éspedig
azért, mert a résztvevőket a közös rendelkezés alá vetett területük alapján magától értetődően
illeti meg a szőlőterület mértékéhez igazodó szavazati jog. Ez alapján a közgyűlésen minden
tagot az ültetvény - területével arányosan illet meg szavazati jog, továbbá a borászati termelőt
egy szavazat illet meg. Kisebbségvédelmi garanciaként jelenik meg az a szabály, hogy egy tag
a szavazatok legfeljebb 10%-át birtokolhatja.
A hegyközség közgyűlése választja meg a hegyközségi tanács tagjait. A hegyközségi tanács
szőlészeti szekcióba tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, a borászati szekcióba tartozó
küldöttet a borászati termelők és azon szőlészeti termelők választják meg, akiknél az általuk
feldolgozott szőlő vagy bor több mint fele felvásárlásból származik.
A 7. §-hoz
A javaslat kulcsfontosságú változást vezet be a hegybíró korábbi feladatainak
szétválasztásával, melynek során a jövőben a hegybíró kizárólag közigazgatási jellegű
feladatokat fog ellátni, az ebbe a körbe nem tartozó korábbi - a szervezet belső igazgatásával
kapcsolatos (névjegyzék vezetése, testületi ülések előkészítése, az alkalmazottak felett a
munkáltatói jogkör gyakorlása stb.) - feladatokat a hegyközség elnöke fogja gyakorolni. A
hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért az elnök felel.
A 8-9. §-okhoz
A hegyközség általános hatáskörű irányító testülete a választmány, amelynek létszámát az
alapszabályban kell meghatározni. Annyi megkötést tartalmaz csupán a javaslat, hogy a
választmány elnöke a közgyűlés által megválasztott elnök egyszemélyben. A hegyközség
elnökének szerepe elsősorban képviseleti jellegű, illetve arra korlátozódik, hogy a testületi
üléseket vezesse. A választmány hatáskörének megállapítása az alapszabály feladata. A
választmánynak az alapszabály szerinti rendszerességgel kell üléseznie, de tevékenysége,
illetve üléseinek gyakorisága nyilván az élethez igazodóan, a feladatok szerint fog alakulni. A
javaslat a választmány kötelezettségévé teszi, hogy tevékenységéről rendszeresen
beszámoljon a közgyűlésnek, ami legalább évi egy alkalmat jelent.
A 10-11. §-okhoz
A javaslat annak érdekében, hogy a minél zavartalanabb működés biztosítva legyen,
ellenőrző bizottság felállításáról is rendelkezik. Az ellenőrző bizottság általános hatáskörű
ellenőrző testülete a hegyközségnek, minden lényeges kérdést megvizsgálhat, a működés
törvényességét éppúgy, mint a hegyközség gazdálkodásának célszerűségét. Hogy e
tevékenységét függetlenül, más testületektől vagy tisztségviselőktől nem befolyásoltan
végezhesse, a hegyközség legfőbb testületi szervének, a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Az ellenőrző bizottság eljárása eredményeként az esetleges szabálytalanságot vagy
törvénytelenséget nem csak megállapítja, javaslatot is kell tennie azok megszüntetésére.
Végső eszköznek tekinthető, hogy a bizottság akár össze is hívhatja a hegyközség közgyűlését
29
ennek elérésére. Ezen túl már törvényességi felügyelet keretében vagy a határozatok
felülvizsgálatára irányadó szabályok szerinti eszközök igénybevétele jelenthet megoldást.
Ugyancsak a kontroll érdekében van szükség arra is, hogy a költségvetés vagy zárszámadás
kérdésében mindaddig nem dönthet a közgyűlés, amíg az ellenőrző bizottság arról állást nem
foglalt. Számos esetben a tagot vagy a tagok egy csoportját ért jogsérelem a szervezeten belüli
eszközökkel is megoldható, nem kell feltétlenül a jogorvoslati eszközöket igénybe venni.
Ilyen esetekre határozza meg a javaslat az ellenőrző bizottság feladataként az egymással
szemben álló vélemények egyeztetését. Az ellenőrző bizottság mégoly aktív tevékenysége
mellett is - a szakszerűség követelményeire tekintettel - szükség van arra, hogy a hegyközség
gazdálkodását (bevételei felhasználását, kiadásainak szabályosságát) kívülálló szakértő is
lássa. Ezért írja elő a javaslat, hogy ötévenként független könyvvizsgálóval kell
megvizsgáltatni a szervezet gazdálkodását.
A 12. §-hoz
A javaslat nem határozhatja meg, hogy milyen további - a szervezet méretétől, tevékenysége
szerteágazó voltától indokolt - belső szervezeti tagolódásra lehet szükség. Ezért a javaslat
megadja azt a lehetőséget, hogy az alapszabály más testületi szervek (bizottságok)
létrehozásáról is rendelkezhessék. Az egyéb testületeknek a többihez, illetve a
tisztségviselőkhöz való viszonyát viszont az alapszabálynak meg kell határoznia, hogy ne
állhasson elő a feladatok felesleges megkettőzése, vagy a testületek közötti hatásköri
összeütközés.
A 13. §-hoz
A javaslat a tisztségviselőkkel csak annyiban foglalkozik, amennyiben az feltétlenül
szükséges ahhoz, hogy egy közfeladatokat is ellátó szervezetben oda nem való, vagy
méltatlan személy ne viselhessen tisztséget. A tisztségviselők körét részben a javaslat
határozza meg, kiemelvén a legfontosabbakat, részben pedig a hegyközségek alapszabályai
fogják meghatározni. A javaslat szerinti feltételeken túl természetesen az alapszabály további
követelményeket is előírhat tagjai számára a tisztségviseléshez. Ugyanez vonatkozik az
összeférhetetlenség esetére is, amelyek közül a javaslat szintén csak a legtipikusabbakat
határozza meg.
A 14. §-hoz
A javaslat az alapszabályra vonatkozó rendelkezésekkel is hangsúlyosan érzékeltetni
kívánja, hogy a hegyközség önkormányzat, amely fogalomhoz elválaszthatatlanul
hozzátartozik az önszabályozás joga. Az alapszabály statutum jellege persze elsősorban nem a
közvetlenül reá vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, hanem a hegyközség
szervezetére irányadó szabályokban, amelyek több esetben visszautalnak az alapszabályra. A
javaslat ugyanis a szervezeti részben csak a legfontosabb, a rendszer egységes kereteit
biztosító szabályokat határozza meg, amelyek - közigazgatási jogkörrel felruházott
szervezetről lévén szó - garanciális szempontból mellőzhetetlenek. Ennek megfelelően a
javaslat tartalmazza az alapszabállyal szemben támasztott azokat a minimális
követelményeket, amelyekre a hegyközség működése törvényességének megítélése
szempontjából szükség van. Minden, a törvény rendelkezései alapján létrejövő szervezet kell,
hogy rendelkezzék az alapvető intézményekkel, és azok működésének - legalább is főbb
vonalaiban - egységesnek kell lennie. Ezen túl azonban a szervezet testületeinek létrehozása
(választásuk), működésük részletes szabályozása, a tisztségviselők választása, megbízatásuk
30
időtartama, megszűnésének esetei stb. már mind az önkormányzat fogalmi elemeinek
tekintendő szabályalkotási jog, illetve a szabad elölj áró-választás körébe tartozó kérdésként
kezeltetnek a javaslat által. A szervezeti élet szabályozására vonatkozóan a javaslat még annyi
előírást tartalmaz, hogy a hegyközség által ellátott feladatok rendezett vitele érdekében
ügyviteli szabályzatot kell alkotni, egyebekben azt is az alapszabályra bízza, hogy a belső
életviszonyokat - a szükségletekhez igazodóan - más szabályzatokban rendezze. Az
alapszabály kötelező tartalmának megállapításában is, de méginkább az azon túl
alapszabályban rendezni kívánt további kérdésekben kívánatos, hogy a tagság körében
létrejöjjön valamilyen összhang. Ezért a javaslat az alapszabály elfogadásához és
módosításához legalább a közgyűlésen részt vevő tagok kétharmadának egyetértését kívánja
meg.
A 15-18. §-okhoz
A javaslat a konkrét hegyközség tagjainak körét úgy határozza meg, hogy a tagsági viszony
keletkezése szempontjából nem a lakóhelynek vagy a székhelynek van jelentősége, hanem
annak, hogy a termelő vagy a felvásárló a hegyközség működési területén végezze a
tevékenységét. A termelők esetében ez számos esetben eltér egymástól azáltal, hogy a
termelőnek nem a lakóhelyén van a szőlője, vagy éppen több településen is művel szőlőt. Ez
mindjárt felveti a többes tagság kérdését is, és a javaslat ezt úgy szabályozza, hogy egy adott
személy minden olyan hegyközségben tagnak kell lennie, ahol a törvény hatálya alá tartozó,
illetve tagsági viszonyt keletkeztető tevékenységet fejt ki. Önkéntesen hegyközségi tagságot
vállalhat minden olyan személy, aki hegyközségi tagságra egyébként nem kötelezett. Magát a
tagsági viszonyt a javaslat szerint a törvény keletkezteti, illetve szünteti meg azzal, hogy
bizonyos esemény (a termelés megkezdése, a szőlőültetvény használatának átengedése stb.)
bekövetkezéséhez a tagsági viszony keletkezésének, illetve megszűnésének következményét
rendeli. Egyedül az önkéntes tagság esetében enged ebből a javaslat azzal, hogy a személy
elhatározásához köti a tagsági viszony keletkezését, illetve megszűnését. A javaslat
kötelezővé teszi minden érdekelt számára, hogy a tagsági viszonyt keletkeztető vagy
megszüntető tényt a hegyközségnél bejelentse. Ugyanakkor a hegyközség hivatalból is
eljárhat ilyen ügyben. A bejelentés alapján a hegybíró határoz a névjegyzékbe való felvétel,
illetve az abból való törlés kérdésében. Ez a határozat ugyan deklaratív aktus - miután a
jogviszonyt maga a törvény keletkezteti - mégis járhat az érdekelt számára jogsérelemmel.
Ezért rendelkezik úgy a javaslat, hogy a választmány határozatát a jogorvoslatra való
figyelmeztetéssel kell a taggal közölni.
A hegyközségi tagok névjegyzéke két szempontból is meghatározó jelentőségű
dokumentum. Egyfelől a szervezet tagságának nyilvántartására szolgál azzal, hogy a tagsági
viszony keletkezését vagy megszűnését igazolja (ami egyébként is mellőzhetetlen, miután a
köztestület fogalmi eleme, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezik), másfelől a célnak
megfelelő működéshez, a hegyközség feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen információkat
is tartalmazza. Új hegyközség megalakulása esetén nem szükséges a hegyközségi törvényben
rendelkezni a tagok adatfelvételéről, mivel azt a bortörvény erre vonatkozó rendelkezései
alapján már minden termelőnek meg kellett tennie (nem borvidéki településen tevékenykedők
adatszolgáltatási kötelezettsége).
A 19-21. §-okhoz
A tag jogai és kötelezettségei egyrészről szervezeti jellegűek, a hegyközség életében,
működésében való közreműködéssel kapcsolatosak, másfelől a hegyközség céljainak,
nevezetesen a minőség- és eredetvédelem szempontjainak alárendeltek. Talán legfontosabb
31
jogosultsága a hegyközségi tagnak az, hogy termékére származási bizonyítvány kiadását
kezdeményezze. További fontos joga a tagnak, az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog a
szomszédos szőlőföldrészletre vonatkozóan, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24
hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A közgyűlésen történő
tanácskozási és szavazati jog, valamint a tisztségviselés természetes személy hegyközségi tag
esetében csak személyesen gyakorolható. Az önkéntes tagot aktív és passzív választójog nem
illeti meg. A tag kötelezettségei között fontos helyet foglalnak el az adatszolgáltatással
kapcsolatos kötelezettségek, valamint az, hogy a tag alkalmazkodjék a szervezetnek a célok
elérése érdekében hozott döntéseihez, továbbá, hogy megtartsa a hegyközség alapszabályában
és más szabályzataiban foglaltakat, és a termelőtevékenységet a hegyközségi rendtartás
szerint végezze.
A 22-24. §-okhoz
A javaslat szerint a hegyközségi szervezetek rendszere föderatív elven épül fel. A helyi, a
területi és az országos szervezet azonos minőség, mindháromnak saját önkormányzata van,
amelyek szervezeti értelemben függetlenek egymástól. Személyileg persze nem, hiszen az
azonos célra szövetkező önkormányzatok szükségképpen azonos személyi körből építkeznek:
a helyi, illetve a területi egységek küldötteiből épül fel a területi és az országos szervezet.
A hegyközségi tanácsban szőlészeti és borászati szekció működik. A döntéshozatal
során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által nyilvántartott területe alapján
minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg. A szőlészeti és borászati szekció
azonos számú tagot választ a hegyközségi tanács tagjai közül az igazgatóválasztmányba, és
ennek tagjai közül a küldöttek együttes ülésén megválasztja a hegyközségi tanács elnökét és -
amennyiben szükséges - alelnökét. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a titkár, akit a
hegyközségi tanács javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára nevez ki.
A titkár felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára
gyakorolja.
A hegyközségi tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik a termékleírással és a borvidéki
rendtartással kapcsolatos feladatok ellátása.
A szőlészeti és a borászati szekció a tagjai közül megválasztja a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsába szekciónként delegált egy-egy küldöttet.
A 25-26. §-okhoz
A borvidéki régiós tanácsok a javaslat szerint a borvidéki régió területén önkéntes alapon
szerveződhetnek. A borvidéki régiós tanács tagjai a hegyközségi tanácsok elnökei, valamint
egy-egy küldöttjük. A borvidéki régiós tanács a hegyközségekre vonatkozó szabályok alapján
működnek. A borvidéki régiós tanács a tagjai közül igazgatóválasztmányt, és ennek tagjai
közül elnököt, amennyiben szükséges alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős
tisztségviselő az elnök. A borvidéki régiós tanácsok közigazgatási feladatokat nem látnak el.
A 28-31. §-okhoz
A javaslat szerint a hegyközségi szervezetek rendszere föderatív elven épül fel. A területi, a
regionális és az országos szervezet azonos minőség, mindháromnak saját önkormányzata van,
amelyek szervezeti értelemben függetlenek egymástól. Személyileg persze nem, hiszen az
azonos célra szövetkező szervezetek szükségképpen azonos személyi körből építkeznek: a
hegyközségek küldötteiből épül fel a területi, a hegyközségi tanácsok küldötteiből pedig az
országos szervezet. A hegyközségek országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a
32
továbbiakban: HNT), amely a hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati
szekciójába tartozó küldöttekből áll. A HNT akkor határozatképes ha mindkét szekció
küldötteinek legalább a fele jelen van. A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanács
hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat
illeti meg azzal, hogy egy küldött az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja. A
döntéshozatal során a szőlészeti és a borászati szekciót azonos szavazatszám illeti meg. A
döntéshozatalhoz a küldöttek szavazattöbbsége szükséges azzal, hogy azt a mindkét szekció
tagjai szavazatának többségével is támogatni kell. A szavazati rendszer összetettsége a
szakmaközi szervezeti működés alapjait fekteti le azáltal, hogy a két szakmai ágazat között
paritásos döntéshozatalt ír elő. A HNT a tagjai sorából elnökséget, ennek tagjai közül elnököt
és alelnököt választ. Az ügyek viteléért felelős tisztségviselő a főtitkár, akit a HNT pályázat
alapján választ meg. A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy
lehet. A javaslat ugyan fontosnak tartja, hogy a HNT tevékenységében részt vegyenek azok a
szervezetek, amelyek tevékenységüknél fogva kapcsolódnak a bortermeléshez, illetve a
szakigazgatáshoz, de részvételüket a tanácsülésen gyakorolható tanácskozási jog által
biztosítja. Mivel a bortörvény rendelkezik arról, hogy a szőlőültetvények telepítését és
kivágását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok vezetését a hegybírók vezetik,
ezért szükséges rendezni a központi jogtartalékot is ehhez igazodóan: a javaslat rögzíti, hogy
az újratelepítési jogtartalékba helyezett újratelepítési jogok, mint mezőgazdasági vagyoni
értékű jogok, a Magyar Állam tulajdonát képzik. A jogtartalék részét képező újratelepítési
jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a HNT gyakorolja.
A 32. §-hoz
A javaslat nem foglalkozik részletesen a hegyközségi tanács, a borvidéki régiós tanács,
valamint a HNT szervezetével, csak a legfontosabb testületeket, illetve tisztségviselőket
nevezi meg. A többit a hegyközség szervezetére utaló szabállyal, illetve a szervezetek
alapszabályára való utalással oldja meg. Ennek indoka egyfelől az, hogy azonos jellegű
önkormányzatokról van szó. Az egyes testületek, tisztségviselők egymásnak való megfelelése
pedig a javaslatból kitűnik. A három szervezetre irányadó közös szabályok úgy határozzák
meg a szervezet felépítését és működésének rendjét, hogy értelemszerűen mindenben a
hegyközségre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Néhány szervezeti kérdés azonban olyan,
amely nyilván eltér a hegyközségétől. A HNT feladatainak mennyisége indokolttá teszi, hogy
a testületeken és a tisztségviselőkön kívül az azoknak alárendelt ügyintéző szervezet
létrehozása felől is rendelkezzék az alapszabály, továbbá hogy ezek működését, a feladatok
ellátásával kapcsolatos kérdéseket szervezeti és működési szabályzat rendezze.
A 33. §-hoz
A hegyközségek feladatainak meghatározása arra törekszik, hogy felölelje mindazt, amit a
közös cél érdekében társuló tagok közös érdekeinek előmozdítása érdekében a szervezet
elvégezhet. Mindenekelőtt a minőségvédelem szempontjai indokolják azt, hogy a tagok
szakmai (nem piaci!) tevékenységét a szervezet összehangolja. Ez megfelel egyébként a
szakmai szabályozási hagyományoknak (a hegyközségeknek több évszázados történetük
során mindig is volt ilyen szerepe) és a mai kor követelményeinek egyaránt. A művelés, a
szüretelés, a feldolgozás módja, az adott helyen kialakult egységes termelési kultúra azok a
sajátosságok, amelyek - a természeti tényezők mellett - a termék minőségi, illetve származási
sajátosságait adják. Az ebből adódó feladatok elsődlegesek, illetve a hegyközség minden
további feladata ebből vezethető le. A termőhely, illetve az ültetvények védelme, a
feldolgozás szabályai, a borhamisítás lehetőség szerinti kiküszöbölése, mind a minőség- és
33
származásvédelmi funkcióból következik. Végső soron ezzel van összefüggésben a tagok
piaci lehetőségeinek elősegítésével - adott esetben, a szükségből eredően - piaci
magatartásuk összehangolásával kapcsolatos feladategyüttes is. Abból következően, hogy a
hegyközség egyféle gazdasági érdekszövetség is, fontos feladata, hogy elősegítse tagjai
gazdálkodását, szolgáltatással, szaktanácsadással stb. Ez persze nem lehet vállalkozásszerű
tevékenysége a hegyközségnek, mert azt egyébként tiltja a javaslat. A rendszer célnak
megfelelő működtetését biztosító szabály a hegyközségnek a termelési és forgalmazási adatok
gyűjtésére, rendszerezésére vonatkozó feladatának meghatározása.
A 34. §-okhoz
A javaslat külön szabályozza a hegyközség által ellátott ügycsoportokat aszerint, hogy azok
a szervezet belső életével, kizárólag a tagok érdekében végzett tevékenységgel kapcsolatosak,
vagy annál általánosabb jellegűek, elvileg bárkire kiterjedő, a szőlő- és bortermeléssel
kapcsolatos közigazgatási tevékenység körébe tartoznak. A hegyközségi rendtartási ügyek és
közigazgtási ügyek elhatárolásának alapja tehát a személyi kör: köteles az előbbieknek csak
hegyközségi tag, az utóbbiaknak bárki lehet az alanya. A hegyközségi rendtartási ügyek a
belső szakmai szabályozással, annak érvényesítésével, a minőség ellenőrzésével
kapcsolatosak. Ez a kettősség tükröződik egyébként a jogorvoslati rendszerben is; a belső
önkormányzati ügyek esetén ugyanis a közvetlen bírói út általános szabály, míg a
közigazgatási ügyben a közigazgatási eljárás rendjéhez, illetve a közigazgatási határozatok
felülvizsgálatára irányadó szabályokhoz igazodik. A hegyközség szakmai önszabályozásának
alapja az úgynevezett hegyközségi rendtartás, más névvel a hegyszabályok, amelyek
meghatározzák a szőlő célszerű telepítésének és művelésének, a kártevők elleni egységes
védelemnek szabályait, illetve mindazt amit a minőségvédelem szempontjából maguk az
érdekeltek szükségesnek tartanak. Ezek a szabályok csak a tagokra nézve kötelezőek, de
köztük mindenkire. A kötelező normának viszont akkor van értelme, ha az szankcionálható is.
A javaslat csak főbb vonalaiban határozza meg, hogy e célból a hegyközség milyen
eszközöket vehet igénybe. Ezek a szabályba ütköző cselekmény tényének megállapításától, a
magatartástól való eltiltáson át a bírságolás lehetőségéig terjednek.
A 35. §-okhoz
A hegyközség a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok
képviseletében jogosult kezdeményezni a vadászati hatóságnál, hogy a külterületen lévő
zártkerti ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető
földterületnek minősítse, valamint jogosult a földtulajdonosokat a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai
szerint képviselni.
A 36-37. §-okhoz
A hegyközségi tanács borvidéki rendtartást alkot. A borvidéki rendtartás a borvidék
borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal érvényes.
Az eredetvédelmet sértő esetekben a hegyközségi tanács fellép a jogsértővel szemben.
A 38. §-hoz
A HNT feladatköre kettős, egyrészt hegyközségek tevékenységének összehangolását,
valamint a termelésre, forgalmazásra vonatkozó adatok összegezésével, rendszerezésével és
34
elemzésével egyfajta gazdasági érdekfeltáró tevékenységet kell ellátniuk. Másrészt itt is
jelentkezik a közigazgatásban való részvételből eredő feladategyüttes, ami másodfokú
közigazgtási eljárást jelent. A HNT feladatai közé kerül a telepítési jogok vezetése,
összefüggésben azzal, hogy a szőlőültetvények telepítési és kivágási engedélyezése a
hegybírók feladata lesz.
A 39. §-hoz
Abból eredően, hogy a hegyközség köztestület - összhangban annak a Ptk-beli
szabályozásával - részére feladatot csak törvény állapíthat meg. Az, hogy a hegyközség
részére feladatot csak törvény adhat át, természetesen nem jelenti azt, hogy a feladatok
végrehajtásával kapcsolatos, esetleg szükségessé váló részletes szabályokat is törvényben
kellene meghatározni. Ezért rendelkezik úgy a javaslat, hogy ilyen jellegű kérdéseket
kormányrendelet vagy miniszteri rendelet is szabályozhat.
A 40. §-hoz
A hegyközségnek a közigazgatási hatósági ügyek viteléért felelős személye a hegybíró. A
hegybíró törvényben meghatározott feladata a korábbi szabályozáshoz képest csak a
közigazgatási feladatok ellátását tartalmazza. A hegybírót a hegyközség által kiírt és elbírált
pályázat alapján a HNT főtitkára nevezi ki. A hegybíró kinevezése határozatlan időre szól.
Hegybíró csak olyan személy lehet, aki legalább középfokú szőlészeti és borászati
szakképzettséggel rendelkezik, valamint rendelkezik közigazgatási alapvizsgával, vagy azt
egy éven belül megszerzi. Mivel a hegybíró közigazgatási ügyekben fog eljárni, az e
tisztségre való a választhatóság feltétele, hogy a közigazgatási hatósági ügyekben más
szervezetek részéről eljáró személyeknél megkövetelt feltételek itt is megvalósuljanak. A
hegybírót munkájáért legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő díjazás illeti
meg, ami a hegybíró anyagi biztonságának feltételét teremti meg. Egy személy a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által meghatározott borszőlőültetvényt magába
foglaló területen látja el a hegybírói feladatokat. A hegybíró több hegyközség működési
területére is kinevezhető azzal, hogy a hegybíró részére megállapított működési területének le
kell fednie az adott hegyközségek teljes működési területét (körhegybíró). A körhegybíró az
egy borvidéken fekvő hegyközségek működési területére nevezhető ki. Egy hegyközség
területén a hegybírói feladatok ellátására több személy is kinevezhető, akiknek működési
területét a kinevezésben meg kell határozni, amely működési terület nem eshet egybe másik
hegybíró működési területével.
A 41. §-hoz
Aki a szőlő, must vagy bor származási bizonyítványát, vagy jogszabályban meghatározott, a
hegybíró által kiadandó más igazolását nem a jogszabályban meghatározott határidőig
kérelmezi, az okiratokat csak 5 000 forinttól 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság
megfizetésével kaphatja meg. A hegybíró a bírság kiszabása során figyelembe veszi a
késedelem időtartamát, az ügyfél késedelembe esésének gyakoriságát, továbbá származási
bizonyítvány esetén a kérelemben foglalt szőlő, illetve bor értékét. A mulasztási bírság a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele.
35
A 42-43. §-okhoz
Miután a hegyközségi szervezetek közigazgatási ügyekben is eljárnak, ezirányú
tevékenységüknek meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, amelyeket törvény
bármely, közigazgatási ügyben eljáró szervezet esetében megkövetel. Az eljárásra ezért
magától értetődően rendeli a javaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény előírásainak alkalmazását. A hegybíró határozatai elleni
jogorvoslati lehetőségről rendelkezni kell, és meg kell határozni a fellebbviteli fórumokat. A
javaslat az első fokú határozat felülvizsgálatának jogkörét a HNT főtitkárához telepíti.
Rendelkezni kell arról is, hogy a hegyközségi szervezetnél ki, illetve kik azok, akik ilyen
ügyekben eljárhatnak, a döntéshozatalban részt vehetnek. Az ilyen személyeknek ugyanis
személyükben rendelkezniük kell bizonyos feltételekkel, amelyeket megkövetel az eljárási
törvény mindenkitől, aki közigazgatási ügyben ügyintézőként eljár. Alapszabályban vagy
szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni, hogy kizárás vagy más
akadályoztatás esetén milyen szabályok szerint kell eljárni.
A 44-45. §-okhoz
A javaslat főbb vonalaiban meghatározza a hegyközségi szervezetek, illetve az egyes szintek
egymáshoz való viszonyát, kapcsolatrendszerüket. Az egyes szervezetek feladatainak
meghatározásából ugyan közvetlenül adódik, hogy a különböző szintek között kommunikáció
van, mégis szükséges a törvényben rendelkezni arról, hogy ez milyen rendszerességgel
történjék. A javaslat előírja a hegyközségi szervezetek számára azt is, hogy működjenek
együtt egyfelől más, gazdasági érdekvédelmet ellátó szervezetekkel (érdekképviseletek,
kamarák) annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a különböző típusú, szervezettségű és
célú szervezetek részéről egymás tevékenységének keresztezése. Másrészt a hegyközségeknek
a településekkel való szimbiózisa szükségessé teszi a kölcsönös érdekek alapján a települési
önkormányzattal való együttműködést, amit egy konkrét kérdésre nézve meg is határoz a
javaslat, részletesen azonban nem tud szabályozni, mert az együttműködés köre annál
szélesebb lehet, illetve mindig a konkrét, kölcsönösen jelentkező igényekhez igazodóan fog
alakulni. Annak érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek gazdasági érdekfeltáró
tevékenységének érdemi hatása legyen, a javaslat kötelezően előírja a helyi önkormányzati,
valamint az állami szervek részére, hogy a hegyközségek tevékenységével kapcsolatos
szabályozást, vagy őket érintő más, nem eseti jellegű kormányzati, illetve közigazgatási
döntést megelőzően ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét, és arra
konkrét, érdemi választ kell adni. Ezt a véleményezési lehetőséget biztosítja a javaslat az
agrárpiaci eszközök igénybevételének esetére is.
A 46. §-hoz
A hegyközségi szervezetek célja nem üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása, vagyis
ezek nonprofit szervezetek. A szakmai koordinációt, a minőségvédelemmel, az
eredetellenőrzéssel kapcsolatos irányában tevékenységet a szervezet a tagjai érdekében
folytatja, azok elhatározásából. Ezért nem engedhető meg, hogy a szervezet a tagjaival
szemben esetleg versenytársként léphessen fel a gazdasági életben. A javaslat tehát
kifejezetten tiltja a hegyközségi szervezetek számára, hogy üzletszerű, profitszerzésre
irányuló gazdasági tevékenységet folytassanak. A célnak megfelelő működés során azonban
adódhatnak olyan feladatok, amelyeket a szervezet nem tud közvetlenül, a saját szervezete
útján megoldani (pl.: a tagoknak különféle szolgáltatásokkal való ellátása), ezért lehetővé kell
36
tenni, hogy - ez esetben sem profitszerzési céllal - létrehozzon olyan nonprofit gazdasági
társaságot, amely az ilyen igényeket kielégíti.
A 47. §-okhoz
A hegyközségi szervezeteknek a működésükhöz szükséges pénzeszközök előteremtéséről
gondoskodni kell. Az önkormányzatokat általában jellemzi az önfenntartás, és ez akkor is
igaz, ha az állam különböző közfeladatok ellátása érdekében, illetve kifejezetten erre a célra
pénzügyi támogatásban részesít valamely önkormányzatot. Az önfenntartás egyben a
függetlenség garanciája is. A hegyközségi szervezetek elsősorban tagjaik érdekében fejtik ki
tevékenységüket, ezért azok érdeke a szervezet fenntartása, de mivel a törvény olyan
feladatokat is átruház rájuk, amit eddig állami vagy területi önkormányzati szervezet látott el,
természetes, hogy az ezen közfeladatokhoz rendelt állami vagy önkormányzati költségvetési
pénzeszközök a feladattal együtt átkerüljenek a hozzájuk. A fenntartási költségek döntő részét
azonban a javaslat szerint a hegyközségek saját bevételei fogják képezni. Ezek között is
kiemelt szerepe van - ha nem is feltétlenül a nagyságrendjét illetően, de állandósága miatt
mindenképpen - a hegyközségi tagok által fizetett hegyközségi járuléknak. A hegyközségi
járulék alapját, mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év
május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A járulékkivetés a tag jogait, illetve érdekeit
érintő jogi cselekmény, ezért a tagnak arról határozatban kell értesülnie, miként arról is, hogy
a járulékot mikor és milyen módon kell megfizetni. Mivel a szervezet fenntartása nyilvánvaló
anyagi terhet jelent a tagoknak, a javaslat ezt úgy kívánja enyhíteni, hogy lehetővé teszi a
járuléknak az adóelszámolás során költségként való figyelembevételét. E lehetőségnek
további indoka, hogy a szervezet végül is közcélú és kötelező részvételen alapul. A javaslat
mentességet kíván biztosítani annak a tagnak, aki ugyan kötelezően részt vesz a szervezetben,
de bevétele a gazdasági tevékenységéből nincs. Ezért az újonnan telepített szőlőterület után
csak a telepítéstől számított négy év után kell járulékot fizetni. A járulék adók módjára való
behajtásának szabálya az adózás rendjéről szóló törvényben biztosított azon a lehetőségen
alapszik, hogy törvény azt előírhatja valamely köztartozásra nézve.
A hegyközség nincs elzárva az elől, hogy találékonyságának, lehetőségeinek megfelelően
egyéb bevételekhez is jusson, például adományok elfogadásával, vagy más, az alapszabályban
meghatározott jogszerű módon. Adományt elfogadni azonban csak a hegyközség
tevékenységében érdektelen személytől lehet.
A 48. §-hoz
A hegyközségi tanács a borvidék területén működő hegyközségek számára fenntartási
hozzájárulás megállapításáról dönthet. A fizetendő fenntartási hozzájárulás megállapításáról
és annak mértékéről a tanács alapszabályában kell határozni.
A 49-50. §-okhoz
A HNT feladatellátásának költségeit elsősorban a hegyközségi hozzájárulás fedezi. A
hegyközségi hozzájárulás alapösszegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa határozza meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az adott hegyközség közti
megállapodás szerint a hegyközség által igényelt és részére szolgáltatott feladatok
költségigénye - ide értve a hegybíró működésével kapcsolatos költségeket is - alapján. A
hegyközségi hozzájárulás kiegészítő összegét a főtitkár javaslata alapján a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa határozza meg, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa működésének
37
költségei, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által meghatározott egyéb célok és
feladatok ellátására szolgál.
Az 51. §-hoz
A javaslat a hegyközségi szervezetek törvényességi felügyeletének jogát a miniszterhez
telepíti. A törvényességi felügyeleti jogkör szabályozása önmagában garancia arra, hogy a
hegyközségi szervezetek önkormányzatisága, függetlensége ne csorbuljon. A javaslat ugyanis
a törvényességi felügyelet tartalmát pontosan behatárolja azzal, hogy az e jogkör gyakorlója
csak a szervezet és a működés a jogszabályoknak való megfelelését vizsgálhatja. A miniszter
jogköre nem több, mint hogy - ha a törvényes működés nem állítható helyre - keresettel
fordulhat a bírósághoz. A törvényesség megsértését és annak jogkövetkezményeit pedig csak
-	a törvényben meghatározott keretek között - a független bíróság állapíthatja meg.
Az 52. §-hoz
A hegybírók hatósági munkáját rendszeresen szükséges ellenőrizni. Ezt a feladatot a
mezőgazdasági igazgatási szervre szükséges bízni. Szükséges szabályozni a tevékenységét
nem megfelelően ellátó hegybíróval szemben alkalmazható szankciókat is. Amennyiben a
mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy a hegybíró
tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, vagy rendszeresen mulasztást
követ el, kezdeményezi a HNT főtitkáránál a hegybíró felmentését.
Az 53. §-hoz
A hegyközségek törvényes működésének belső kontrollt is kell biztosítani. Ennek ugyan van
intézményes formája az ellenőrző bizottság tevékenységével, de a demokratikus működés
követelményeire velejárója, hogy a szervezet bármely tagja képes legyen ez irányban hatni. A
javaslat ezért lehetővé teszi, hogy bármely tag bíróság előtt megtámadja a szervezet testületei
által hozott jogsértő határozatokat a közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatok
kivételével. Ilyen esetben természetesen célszerű és kívánatos, hogy elsősorban a szervezeten
belül orvosolják a jogsértést, vagy legalább is kíséreljék meg azt. Ezt a célt szolgálja az
ellenőrző bizottságnak az egyeztetés érdekében a javaslat által előírt cselekvése. Amennyiben
ez a belső egyeztetés nem vezet eredményre, megnyílik a jogsértő határozat megtámadásának
határideje. A javaslat nem kíván időben korlátlan megtámadási lehetőséget biztosítani, ezért a
keresetindítási határidő elmulasztásához a jogvesztés következményét fűzi. A testületi szervek
által hozott határozatoknak van egy másik köre, amelyekben a megtámadási joga nem illet
meg bárkit. A javaslat - mint az a hatásköri szabályokból is kitűnik - a hegyközségi
rendtartási ügyekben hozott határozatokat a választmánynak a hatáskörébe utalja. Mivel
ezekben az ügyekben a határozat mindig valamely konkrét személyt érint, a jogorvoslat itt
csak azt illeti meg, akinek a határozat a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az ilyen határozatok
megtámadása esetén is érdemes megkísérelni a sérelemnek a szervezeten belül történő
orvoslását, ezért erre is vonatkozik a belső egyeztetés, illetve az, hogy csak ennek
eredménytelen volta után nyílik meg a keresetindítás lehetősége. A javaslat az ilyen
határozatok bíróság előtti megtámadásával kapcsolatban utal a Pp-re azzal, hogy annak
általános szabályai alkalmazását rendeli. Erre azért van szükség, hogy a javaslat érzékeltesse a
különbséget a hegyközségnek a közigazgatási ügyekben hozott határozataitól, amelyek
esetében - ha az ügy bírói útra terelődik - értelemszerűen a Pp-nek a közigazgatási
határozatok felülvizsgálatára irányadó különös szabályait kell alkalmazni.
38
Az 54. §-okhoz
Az átmeneti rendelkezések biztosítják az új törvényi előírások miatt szükséges átmenet
szabályozását. Ennek során az új törvényi előírásoknak nem megfelelő hegyközség
közgyűlésének a választmány javaslata alapján 2013. március 20-ig döntenie kell valamelyik
szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról. Az átvevő hegyközség közgyűlésének a
választmányának javaslata alapján jóvá kell hagyni a beolvadást. A beolvadás napját a
beolvadó hegyközség határozza meg, amely nem lehet későbbi 2013. március 31-nél.
Amennyiben 2013. március 31-ig nem történik meg a beolvadás, a hegyközség a területileg
szomszédos, azonos borvidéken fekvő legnagyobb hegyközségbe olvad be 2013. április 1-jén.
A beolvadással kapcsolatos bírósági nyilvántartásba történő bejegyzést az átvevő
hegyközségnek kell kezdeményeznie.
Az 55-57. §-okhoz
Az új törvény tisztújítás elvégzését rendeli el a hegyközségekben, hegyközségi tanácsokban
és a HNT-ben egyaránt, ami szervezeti szempontból is megteremti a szakmaközi működés
alapját.
Az 58. §-hoz
A hegyközség választmányának 2013. május 1-ig ki kell írnia a hegybíró tisztség betöltésére
szóló pályázatot. A választmánynak a beérkezett pályázatokat 2013. június 15-ig értékelnie
kell, és javaslatot kell tennie a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé a hegybíró személyére.
2013.	július 15-ig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának ki kell neveznie a
hegybírókat. A kinevezésig az e törvény hatályba lépése napján hivatalban lévő hegybírók
gondoskodnak az e törvényben a hegybírók részére meghatározott feladatok ellátásáról.
Megbízatásuk az új hegybírók kinevezésével megszűnik.
Az 59. §-hoz
A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a hegyközségeknek e törvény hatályba lépésétől
végzett tevékenységét, és 2013. december 31-ig jelentést készít a miniszternek.
A 60. §-hoz
A törvény a visszaélések kizárása érdekében védi a hegyközség elnevezést: használatára
csak az e törvény rendelkezései szerint megalakult szervezet jogosult.
A 61. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
A 62. §-hoz
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések.
39
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői ónálló indítvány
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 103. § (1)
bekezdése alapján „a hegyközségekről” szóló T/8604. számú törvényjavaslat következő, új
változatát kívánom benyújtani.
Budapest, 2012. november
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség