﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9240. számú
törvényjavaslat
az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési miniszter
Budapest 2012. november
1
2012. évi ... törvény
az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról
1.	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
1. §
A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a
továbbiakban: Fkbt.) a következő 12/I. §-sal egészül ki:
„12/I. § A 12/E-12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.”
2. §
Az Fkbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról
szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit
-	a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő
olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a
Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló
osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult.
(2)	A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást,
a)	amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó
nyilatkozat benyújtásának,
b)	amelyben az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatot hozott a földrészlet
megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági
eljárás megindításának
időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem
akadályozza az eljárás lefolytatását.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárás megelőlegezett költségét a kérelmező
2013. december 31-éig igényelheti vissza a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől az
ingatlanügyi hatóság által kiállított számla és a megelőlegezett költségek
megfizetéséről kiállított számviteli bizonylat alapján.”
3. §
Hatályát veszti az Fkbt. 13/A. §-a.
2
2. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
4.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 11. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a
szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot.”
5.	§
A Tft. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk-
nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a
haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, melynek során a felek kölcsönös és
egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a haszonbér mértékének a
módosítására irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve
a haszonbérleti díj módosított mértékéről a szerződésben előre megállapodtak, és a
szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították.”
6.	§
(1)	A Tft. 25/C. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból - ide
nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet - papír alapon vagy elektronikus úton a
Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott, a 25/B.
§ (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lap másolatot
szolgáltat díjfizetés ellenében, illetve a (3 a) bekezdésben meghatározott esetekben és
az ott meghatározott személyek részére díjmentesen.
(3 a) A földhasználati nyilvántartásból díjmentes
a)	a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához,
b)	a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá
c)	bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére
jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához
szükséges földhasználati lap másolat szolgáltatása.”
(2) A Tft. 25/C. §-a a következő (5)-(10) bekezdéssel egészül ki:
3
„(5) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi
rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében a földügyért
felelős miniszter az ingatlanügyi hatóság közreműködésével
a)	szúrópróba jellegű ellenőrzéshez, vagy
b)	a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságrészére, annak megkeresése alapján
a számítógéppel vezetett földhasználati nyilvántartási adatbázisban nyilvántartott és a
jogellenes jogügyletekben résztvevő felek személyének, illetve a szerzési korlát
túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában
adatlekérdezést, adatfeldolgozást és adattovábbítást végezhet.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott célból végzett adatlekérdezések
végrehajtásához a földügyért felelős miniszter, valamint az ingatlanügyi hatóság
részére adatokat kell átadni:
a)	a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a támogatási adatok
nyilvántartására működtetett nyilvántartási rendszerekből,
c)	a szőlőültetvény-kataszterből,
d)	az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
e)	az Országos Erdőállomány Adattárból,
f)	a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
g)	az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
h)	a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
i)	a cégnyilvántartásból,
j) az ingatlan-nyilvántartásból,
k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
l) az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az
adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszerére (TEÁOR' 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból,
valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó
adatbázisból,
m) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
(7)	Az ingatlanügyi hatóság a (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett
-	személyes adatok tekintetében kizárólag a termőföld használatának jogellenes
átengedésével kapcsolatos, az ebből származó, valamint az ezzel kapcsolatos
mezőgazdasági gazdálkodásra, mezőgazdasági tevékenységből származó
jövedelemszerzésre, továbbá mezőgazdaságban történő foglalkoztatásra utaló -
adatokat a földhasználati nyilvántartási adatbázisból, földügyért felelős miniszter
megbízása alapján történő lekérdezés, illetve adatfeldolgozás körében használhatja fel.
(8)	Az ingatlanügyi hatóság a (6) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból
átvett, valamint a földhasználati nyilvántartási adtabázisban az (5) bekezdés szerint
végzett lekérdezések, illetve az adatfeldolgozás során keletkezett adatokat
4
a)	összevetheti az okirattárában fellelhető okiratokban szereplő adatokkal,
b)	a miniszter részére történő átadásig kezelheti és tárolhatja.
(9)	A földügyért felelős miniszter az e törvény alapján átvett, valamint az ingatlanügyi
hatóságtól származó adatokat a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságon kívül kizárólag
az ügyészség részére - a jogellenes szerződésekkel kapcsolatos közérdekvédelmi
feladatai ellátása céljából az ügyészségről szóló törvényben meghatározott esetben -
adhatja át és azokat legfeljebb az átadásig kezelheti, illetve tárolhatja.
(10)	A földügyért felelős miniszter és az ingatlanügyi hatóság az átvett és az
adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat semmilyen módon
nem hozhatja nyilvánosságra.”
7.	§
A Tft. 90. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa)
j a termőföld-szerzést ellenőrző hatóság kijelölését.”
8.	§
A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § (1) E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi
.... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései
hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy a rendelkezések hatálybalépését
követő 20. évnél később lejáró, határozott időtartamra szerződéssel alapított
haszonélvezeti jog e rendelkezések hatálybalépésétől számított 20. év elteltével
megszűnik.
(2)	A Módtv. 5. §-ával módosított 12. §-át a Módtv. hatálybalépésekor fennálló
haszonbérleti szerződések esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkötött
módosításra kell alkalmazni.”
3.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
9.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv. V. Fejezete
a következő alcímmel és 15/F. §-sal egészül ki:
5
„Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj
15/F. (1) Aki mezőgazdasági célú vízszolgáltatást vesz igénybe, a mezőgazdasági
vízszolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet.
(2)	A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza
meg.
(3)	A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és
a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási
idényre, időarányosan kell megállapítani.
(4)	A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy:
a)	fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony
működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához,
b)	hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához,
c)	ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő
ellátására és
d)	feleljen meg e törvény szerinti költségmegtérülés elvének.
(5)	A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a
mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza
meg.”
10.	§
(1)	A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„y) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak”
(rendeletben történő megállapítására.)
(2)	A Vgtv. 1. melléklete a következő 39. ponttal egészül ki:
„39. mezőgazdasági vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló
területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását
szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb
célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység.”
11. §
6
Hatályát veszti a Vgtv. 45. § (8) bekezdés e) pontjában az „a mezőgazdasági
vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel egyetértésben”
szövegrész.
4.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
12. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
(a továbbiakban: Díjtörvény) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás
megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó
szervezet esetén a képviseleti jogosultság igazolása tekintetében az ingatlan-
nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
13.	§
A Díjtörvény 32/E. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:
,,(8a) Új épület építése vagy meglévő épület - ingatlan-nyilvántartásban változást
eredményező - átalakítása esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (az
épület feltüntetésére) irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díját az ehhez szükséges
változási vázrajz záradékolás iránt történő benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.
(8b) Amennyiben az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet
elutasítja, vagy a használatbavételi engedélyezési eljárást megszünteti, az ingatlanügyi
hatóság az erről szóló jogerős döntés kézhezvételét követő harminc napon belül
visszatéríti az ügyfél részére a (8a) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat.
(8c) A külön jogszabályban meghatározott - az ingatlan-nyilvántartásban változást
eredményező - engedélyköteles bontási tevékenység esetében az igazgatási
szolgáltatási díj megfizetésére a (8a) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen
alkalmazni.”
14.	§
A Díjtörvény 32/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,32/G. § (1) Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési
eljárásért 3 000 forint összegű díjat kell fizetni.
7
(2)	Az Inytv. szerinti, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány
kiállítása iránti eljárásért 3 000 forint összegű díjat kell fizetni. A soron kívüli eljárás
díja 10 000 forint.”
15.	§
A Díjtörvény 33/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
a)	a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény hatálya alá
tartozó közösségi és nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-
vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételével,
b)	a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási
intézkedéseiben való részvétellel
kapcsolatos, közigazgatási hatósági eljárásnak minősülő eljárásához szükséges
elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat
lekérdezése esetén nem kell alkalmazni a 31. § (3) bekezdésében foglaltakat.”
16.	§
A Díjtörvény
a)	30. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe
a „szerinti”,
b)	31. § (5) bekezdésében a ,,nem hiteles” szövegrész helyébe a ,,nem hiteles és
hiteles”,
c)	32/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész
helyébe a „szerinti”
szöveg lép.
17.	§
Hatályát veszti a Díjtörvény 31. § (5) bekezdésében a ,,(1) és (2) bekezdésében
foglaltak szerint” szövegrész.
5.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
18.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
8
(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag
jelentős tények jegyezhetők fel:)
,,e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás,
ügyészi fellépés benyújtása,”
19.	§
Az Inytv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
,,(7) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg
kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő
átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről
szóló határozat meghozatalától számított 30 nap elteltét követően, de legkésőbb 60
napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján,
amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a
változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.”
20.	§
Az Inytv. a következő 35. §-sal egészül ki és a 36. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
,,35. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben
megjelölt esetek kivételével a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar
külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére
jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal
hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar
külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit
képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.
(2)	Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más
állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét)
az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni.
(3)	Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére,
illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el,
vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy
viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy
viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra
hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter
állásfoglalása az irányadó.
(4)	A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal
(Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat
sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a
9
külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően
kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős
miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása
során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is
figyelembe veheti.
(5) Ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-
nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön
készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó.
36.	§ (1) A külföldön kiállított közokirat, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek
kivételével, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a
kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai
felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a
közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell
felülhitelesíttetni.
(2)	Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más
állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a külföldi közokirat felülhitelesítés
hiányában is felhasználható.
(3)	Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az
okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól
nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen
nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő
félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az
igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(4)	A külföldön kiállított közokiratot, ha diplomáciai felülhitelesítéssel vagy
hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy
viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a
külföldön kiállított közokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően
kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős
miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása
során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is
figyelembe veheti.
(5)	Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásától
függetlenül állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti a
külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott, az ingatlan-nyilvántartást érintő
határozatot. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a
kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket kizárólag az alaki
szempontból történő felhasználhatóság tekintetében veheti figyelembe.
10
(6)	Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a (4) és (5) bekezdésben, illetve a 35. § (4)
bekezdésében meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter
állásfoglalása irányadó.”
21. §
Az Inytv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a
bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a
képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért
felelős miniszter által - a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény (a
továbbiakban: Ehtv.) szerint vezetett nyilvántartásból - kiállított hatósági bizonyítvány
30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát,
valamint a képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási
címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített
másolatát.”
22. §
Az Inytv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
,,(4a) Az Ehtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személy bejegyzési
kérelméhez csatolnia kell a felettes egyházi szerv nyilvántartásba vételéről szóló
hatósági bizonyítványt, a felettes egyházi szerv képviseletére jogosult aláírási
címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására
jogosult által hitelesített másolatát, valamint a kérelmező belső egyházi jogi
személyiségéről a felettes egyházi szerv által kiállított 30 napnál nem régebbi eredeti
vagy közjegyző által hitelesített igazolást.”
23.	§
Az Inytv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(5)	és (6) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés folytán eljáró
ingatlanügyi hatóság a másodfokú eljárást - a fellebbező kérelmére - a fellebbezéssel
érintett jog bejegyzése, tény feljegyzése, vagy adatváltozás átvezetése alapjául
szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás
lezárultáig felfüggeszti.
(5)	A hatósági határozat felülvizsgálata iránti per megindításának igazolására és annak
elmulasztására a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy
11
annak megtörténte a keresetlevélnek az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló
határozatot hozó hatóság által iktatott példányával, vagy annak hiteles másolatával is
igazolható.
(6)	Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.”
24.	§
Az Inytv. V. Fejezete a következő alcímmel és 65/B. §-sal egészül ki:
,,Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés feljegyzése
65/B. § (1) Az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényét a
megtámadott bejegyzés ranghelyén kell feljegyezni. Ebben az esetben az ügyészi
felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert
lezáró jogerős bírósági döntés hatálya az e ranghelyen történt feljegyzést követő
bejegyzésekre is kiterjed.
(2)	Amennyiben az ügyészi felhívásnak az ingatlanügyi hatóság az ügyész által
megadott határidőben nem tesz eleget, az ügyészi felhívás tényét az ügyészi fellépés
benyújtását, illetve az ügyész eljárás megszüntetéséről szóló értesítésének beérkezését
követően törli.”
25.	§
Az Inytv. a következő 70/A. § és 70/B. §-sal egészül ki:
„70/A. § Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező - az általa megadott
természetes személyazonosító adatok alapján - Magyarországon rendelkezik-e
ingatlan-tulajdonnal, az ingatlanügyi hatóság - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra
tekintet nélkül - adatlekérdezést végez, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt
állít ki.
70/B. § (1) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó
jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében a
miniszter az ingatlanügyi hatóság közreműködésével
a)	szúrópróba jellegű ellenőrzéshez, vagy
b)	a termőföld-szerzést ellenőrző hatóság részére, annak megkeresése alapján
a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisban nyilvántartott és a
jogellenes jogügyletekben résztvevő felek személyének, illetve a szerzési korlát
túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában - a
70.	§ (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül - adatlekérdezést, adatfeldolgozást
és adattovábbítást végezhet.
12
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott célból végzett adatlekérdezések
végrehajtásához a miniszter, valamint az ingatlanügyi hatóság részére adatokat kell
átadni:
a)	a vámhatóság által kezelt vámadatbázisból,
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által a támogatási adatok
nyilvántartására működtetett nyilvántartási rendszerekből,
c)	a szőlőültetvény-kataszterből,
d)	az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerből (ENAR),
e)	az Országos Erdőállomány Adattárból,
f)	a védett és védelemre tervezett természeti területek nyilvántartásából,
g)	az Országos Támogatási Monitoring Rendszer nyilvántartásából,
h)	a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
i)	a cégnyilvántartásból,
j) a földhasználati nyilvántartásból,
k) a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
l) az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az
adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási
rendszerére (TEÁOR' 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból,
valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó
adatbázisból,
m) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
(3)	Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett
-	személyes adatok tekintetében kizárólag a termőföld használatának jogellenes
átengedésével kapcsolatos, az ebből származó, valamint az ezzel kapcsolatos
mezőgazdasági gazdálkodásra, mezőgazdasági tevékenységből származó
jövedelemszerzésre, továbbá mezőgazdaságban történő foglalkoztatásra utaló -
adatokat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból - a miniszter megbízása alapján -
történő lekérdezés, illetve adatfeldolgozás körében használhatja fel.
(4)	Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból
átvett, valamint az ingatlan-nyilvántartási adtabázisban az (1) bekezdés szerint végzett
lekérdezések, illetve az adatfeldolgozás során keletkezett adatokat
a)	összevetheti az okirattárában fellelhető okiratokban szereplő adatokkal,
b)	a miniszter részére történő átadásig kezelheti és tárolhatja.
(5)	A miniszter az e törvény alapján átvett, valamint az ingatlanügyi hatóságtól
származó adatokat, a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságon kívül, kizárólag az
ügyészség részére - a jogellenes szerződésekkel kapcsolatos közérdekvédelmi
feladatai ellátása céljából, az ügyészségről szóló törvényben meghatározott esetben -
adhatja át és azokat legfeljebb az átadásig kezelheti, illetve tárolhatja.
(6)	A miniszter és az ingatlanügyi hatóság az átvett és az adatlekérdezés, illetve
adatfeldolgozás során keletkezett adatokat semmilyen módon nem hozhatja
nyilvánosságra.”
13
26. §
Az Inytv. a következő 92. §-sal egészül ki:
,,92. § Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény (a
továbbiakban: 2. sz. Módtv.) 29. § a) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti
állampolgársági adat, valamint a 29. § b) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés
szerinti cégjegyzékszám nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket a 2. sz. Módtv.
29.	§-ának hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárások során
keletkezett adatok vonatkozásában kell alkalmazni.”
27.	§
Az Inytv.
a)	15. § (1) bekezdésében a „lakcímét, továbbá,” szövegrész helyébe a „lakcímét,
állampolgárságát továbbá,”,
b)	15. § (1) bekezdésében a „szervezet megnevezését, székhelyét,” szövegrész helyébe
a „szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a
cégjegyzékszámot,”,
c)	15. § (2) bekezdésében a ,,s azt a tulajdoni lapon” szövegrész helyébe a ,,és azt,
valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon”,
d)	54. § (5) bekezdésében a „fellebbezés” szövegrész helyébe a „fellebbezés, továbbá
ügyészi felhívás”
e)	64. § (1) bekezdésében a ,,vérgehajtható” szövegrész helyébe a „végrehajtható”,
f)	74. § (1) bekezdés a) pontjában a ,,72-73/A. §” szövegrész helyébe a ,,72-73/B. §”
szöveg lép.
6.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
28.	§
(1)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a
továbbiakban: Ávt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való
felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett
tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat,
szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan
tevékenységet, amely állat születését - beleértve a kikelést - eredményezi ilyen
14
körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag
módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor
is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás
kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert
sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű,
mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy
megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé
fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a
szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése;”
(2) Az Ávt. 3. §-a a következő 12. és 13. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. állat kábítása: minden olyan szándékos eljárás, amelynek alkalmazása a tudat és
az érzékelés fájdalom nélkül történő elvesztését okozza, beleértve a közvetlen halált
okozó eljárásokat is;
13. beszállító: a tenyésztők kivételével bármely olyan természetes vagy jogi személy,
aki kísérletben való felhasználás céljából, vagy szervek vagy szövetek tudományos
célú felhasználása céljából állatot szállít.”
29.	§
Az Ávt. 20-23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § (1) A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet
állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek.
(2) A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni:
a)	különösen veszélyes állatfajok,
b)	közepesen veszélyes állatfajok,
c)	elővigyázatosságot igénylő állatfajok.
21.	§ (1) A különösen veszélyes állatfaj egyedét - kivéve ha e törvény végrehajtására
kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A
különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik
állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból
történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt.
Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei -
ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak.
Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, melynek módjáról
az engedélyben kell rendelkezni.
(2)	A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére,
megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba
15
történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a
természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben
adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyeletének átengedése, eladásra
való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és
biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a
tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben
lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, melynek módjáról az
engedélyben kell rendelkezni.
(3)	Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását, szaporítását,
elidegenítését, tartásának átengedését, országba történő behozatalát a
természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj
egyede akkor tartható, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve
szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az
állatot egyedi azonosítóval kell ellátni.
(4)	A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre
felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével.
(5)	Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó
felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.
(6)	A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell az állat szökésének
megakadályozásáról.
(7)	A természetvédelmi hatóság nyilvántartja
a)	az állat tulajdonosának nevét és címét,
b)	az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét,
lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c)	az állat tartási helyét,
d)	az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit,
e)	egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat.
(8)	A természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a természetvédelemért felelős
miniszter országos adatbázist működtet.
(9)	A veszélyes állatok tartásának, szaporításának, elidegenítésének, eladásra való
felkínálásának, országba történő behozatalának, illetve bemutatásának, valamint
egyedi azonosításának szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja
meg.
22.	§ (1) A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles
bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj
egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell.
16
(2) Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles
bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.
23.	§ (1) Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt
feltételeket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély
nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy
behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a természetvédelmi
hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat
állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el.
(2)	Ha az állattartó a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a
jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint
elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a természetvédelmi
hatóság az állatot elkobozza és gondoskodik annak végleges elhelyezéséről. Ha az állat
végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi
tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó
költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét
megengedett módon ki lehet oltani.”
30.	§
Az Ávt. 25-33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon és
lábasfejűeken végzett kísérletekre kell alkalmazni. E kísérletek végzésének részletes
szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.
26.	§ (1) Állatkísérlet - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
esetek kivételével - kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján
végezhető.
(2)	Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését
a)	alapkutatás,
b)	transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:
ba)	emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek
vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése
vagy kezelése,
bb)	emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése,
szabályozása vagy módosítása, vagy
bc)	az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek
javítása,
c)	a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok,
valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok
minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése,
d)	a természetes környezet védelme,
17
e)	a fajok megőrzésére irányuló kutatás,
f)	felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése
céljából folyó képzés, vagy
g)	igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése
teszi szükségessé.
(3)	Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá
lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.
27.	§ (1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem
igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.
(2)	Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb - a kísérlet
eredményességét még nem veszélyeztető - mértékben csökkenteni kell.
(3)	A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során
alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés,
kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése, vagy a lehető legkisebb mértékűre
csökkentése érdekében.
28.	§ (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó
egészségkárosodás mértéke alapján - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott módon - minden kísérletet esetileg, e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe
kell besorolni:
a)	érzéstelenítéses-túlaltatásos,
b)	enyhe,
c)	mérsékelt,
d)	súlyos.
(2)	Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon
nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, - e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével - nem végezhető.
29.	§ (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel,
szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik.
(2)	Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az
olthatja ki, aki erre képesítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott oktatásban részesült.
30.	§ (1) Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad
felhasználni.
18
(2)	Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.
(3)	Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén
engedélyezhető.
(4)	Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot - a (6)
bekezdésben foglalt kivétellel - kísérlet céljára felhasználni nem szabad.
(5)	Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi
egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén - a (2) és (3) bekezdések szerinti
kivételekkel - kísérlet végzése akkor engedélyezhető, ha
a)	a kísérlet elvégzését a 26. § (2) bekezdése e) pontja szerinti cél teszi szükségessé,
vagy
b)	a kísérlet a 26. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja, vagy c) pontja alá
tartozik, a kísérletre károsító vagy potenciálisan életveszélyes emberi klinikai
állapotok elkerülése, megelőzése, diagnózisa vagy kezelése érdekében kerül sor, és a
felhasznált állat fogságban tenyésztett állat utóda, valamint tudományos indokok
alapján a kísérlet természetvédelmi oltalom alatt nem álló vagy nemzetközi
természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állatfaj felhasználásával nem
vezetne eredményre.
(6)	Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés
alkalmazása alól.
31.	§ (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az
állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező
természetes személyazonosító adatait.
(2)	Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatot tenyésztőt, beszállítót, tartót és a
tenyésztő, tartó létesítményt is nyilvántartásba veszi.
(3)	Az engedélyben és a nyilvántartásban meg kell jelölni
a)	a törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak betartásáért
felelős személy,
b)	a létesítményben található állatok jólétének és gondozásának felügyeletéért felelős
személy,
c)	az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban tanácsadói feladatokat ellátó, a
laborállat-gyógyászatban jártas állatorvos vagy megfelelően képzett szakértő,
d)	a munkahelyi állatjóléti bizottság elnökének
személyes adatai közül a nevét, levelezési címét, és az elektronikus levélcímét.
19
(4)	Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles
nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat
beszerezte és akiknek az állatokat továbbadta. A nyilvántartásban szereplő adatokat öt
évig meg kell őrizni.
Az állatkísérlet engedélyezése
32.	§ (1) Az állatkísérlet engedélyezése iránti kérelmet az állatvédelmi hatóságnak kell
elektronikus úton benyújtani.
(2)	Az állatvédelmi hatóság az állatkísérlet végzését határozott időre engedélyezi.
(3)	Az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kísérlet végrehajtásáért felelős
személyek nevéről, levelezési címéről és elektronikus levélcíméről.
(4)	Az engedélyezés során - a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá e
törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti szakértői testület véleménye alapján -
különösen figyelembe kell venni:
a)	az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát,
figyelemmel az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő módszerek
alkalmazásának követelményére,
b)	az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos
megalapozottságát az állatlétszám, a fájdalom, szenvedés, kín és maradandó károsodás
lehető legkisebb mértékűre csökkentésének érvényesülése szempontjából,
c)	az állatoknak szenvedés, fájdalom vagy kín formájában okozott ártalmat indokolttá
teszi-e a várt eredmény - az etikai megfontolásokat is figyelembe véve -, és
végeredményben az emberek, állatok és a környezet javát szolgálhatja-e, valamint
d)	a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.
(5)	Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület
munkájában nem vehet részt az,
a)	akinek a kérelmére indult az eljárás,
b)	akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik, és
c)	aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a
testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.
33.	§ (1) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok,
illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak
meg nem tartása esetén a kísérlet végzését az észlelt hiányosság megszüntetéséig
felfüggesztheti, illetve a kísérletre vonatkozó engedélyt visszavonhatja.
(2)	Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló
jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem
tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a
20
jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az
állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és
kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Az elhelyezés
eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
(3)	Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a
kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak két éven
belül történő ismételt megsértése esetén a kísérletre vonatkozó engedély
visszavonásával egyidejűleg a kísérletet folytató személyt, illetve felhasználó
létesítményt - az elkövetett szabályszegés mértékére figyelemmel - a további kísérletek
végzésétől határozott időre, de legalább hat hónapra és legfeljebb három évre
eltilthatja.
(4)	Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem járhat hátrányos
következményekkel az állatok jólétére nézve.”
31.	§
(1)	Az Ávt. 49. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait, a kísérleti célú állattenyésztés, -
szaporítás, -tartás, -szállítás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e
tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot
nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Ávt. 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„e) a miniszter, hogy az élő állat nyereményjáték díjaként történő felhasználásának
részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	Az Ávt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-
testülete, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben
határozza meg.”
21
(3) Az Ávt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.
§-ával összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai
Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a)	a Tanács 78/923/EGK határozata a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló
európai egyezmény megkötéséről,
b)	a Tanács 88/306/EGK határozata a vágóállatok védelméről szóló európai
egyezmény megkötéséről,
c)	a Tanács 98/58/EK irányelve a mezőgazdasági haszonállatok védelméről,
d)	a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról,
e)	a Tanács 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó
minimumkövetelmények megállapításáról,
f)	a Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra
felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség
által történő megkötéséről,
g)	a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek
közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK
rendelete módosításáról,
h)	a Tanács 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét
szolgáló minimumszabályok megállapításáról,
i)	az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém,
valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe
történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról,
j) a Tanács 2008/119/EK irányleve a borjak védelmére vonatkozó
minimumkövetelmények megállapításáról,
k) a Tanács 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó
minimumkövetelmények megállapításáról,
l) a Tanács 1099/2009/EK rendelete az állatok leölésük során való védelméről,
m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra
felhasznált állatok védelméről.”
32.	§
(1)	Az Ávt. 5. § (5) bekezdésében a „tartása” szövegrész helyébe a „tartása, szállítása
és életének kioltása” szöveg lép.
(2)	Az Ávt. 18. §-ában a „kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie,
amely addig tart” szövegrész helyébe a „kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak
hatása fennmaradjon” szöveg lép.
22
(3)	Az Ávt. III. Fejezetének harmadik alcímében az „állat tartása és szaporítása”
szövegrész helyébe az „állatfajok egyedeinek tartása” szöveg lép.
(4)	Az Ávt. IV. Fejezetének címében az „AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK
ALAPVETŐ FELTÉTELEI” szövegrész helyébe az „A KÍSÉRLETI, OKTATÁSI
VAGY EGYÉB TUDOMÁNYOS CÉLLAL TARTOTT ÁLLATOKRA
VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK” szöveg lép.
(5)	Az Ávt. IV. Fejezetének első alcímében az „általános” szövegrész helyébe a
„végzésének általános” szöveg lép.
(6)	Az Ávt. 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „természetvédelemért felelős miniszter,
hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe
a „miniszter, hogy” szöveg, a „veszélyes vagy veszélyesnek nyilvánított” szövegrész
helyébe a „veszélyes” szöveg lép.
33.	§
Hatályát veszti az Ávt. 34. és 35. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.
7.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
34.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
(továbbiakban: Támtv.) Fogalmak alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó
eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását
szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására
kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a)	ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;
b)	ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer
keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;
c)	kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-
nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki
(amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
d)	nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási
Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a
hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem
23
kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv vett nyilvántartásba.”
35.	§
A Támtv. 11. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A 28-30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek
kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási
ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt
kell alkalmazni.”
36.	§
A Támtv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a
kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve
elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.”
37.	§
A Támtv. 22. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok
végrehajtásához:)
„a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító
számát,”
(az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel
végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.)
38.	§
(1)	A Támtv. 26. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok
nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)
„a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,”
(2)	A Támtv. 26. § (1) bekezdése a következő h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
24
(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok
nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)
„h) Tevékenységi-hely Nyilvántartási Rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban
együtt: nyilvántartási rendszerek].”
39. §
A Támtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság
intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak
nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (e
törvény alkalmazásában: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilván tartani.
(2)	Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosító számának
megállapításához nyilvántartásba kell venni:
a)	természetes személy esetén
aa)	nevét,
ab)	anyja nevét,
ac)	születési helyét és idejét,
b)	nem természetes személy esetén
ba)	nevét,
bb)	adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott
adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége
szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
bc)	székhelyét.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló
eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával
egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A
nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett
tartalmaznia kell
a)	természetes személy esetén
aa)	születéskori nevét,
ab)	állampolgárságát,
ac)	adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott
adóazonosító jelét,
ad)	lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét),
ae)	kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,
af)	iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,
ag)	levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,
ah)	elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,
25
ai)	ügyfélkör szerinti azonosító adatát,
b)	nem természetes személy esetén
ba)	elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,
bb)	képviseletére jogosult nevét, lakcímét,
bc)	telephelyét vagy telephelyeit,
bd)	cégjegyzékszámát,
be)	iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,
bf)	levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,
bg)	elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,
bh)	költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,
bi)	statisztikai számjelét,
bj) működésének kezdetét,
bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát,
c)	amennyiben külföldi természetes személy, vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és
b)	pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által
megállapított adóazonosító számát,
d)	a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon
lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy
külföldi vállalkozás esetében az a-c) pontokban foglalt adatok mellett be kell jelenteni
továbbá a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét
(székhelyét).
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás
vezetése keretében
a)	ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,
b)	megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot,
c)	törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály
alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
d)	működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét,
e)	nyilvántartja az ügyfél besorolását, mely lehet:
ea)	nyilvántartásba vett,
eb)	kérelemre nyilvántartásba vett,
f)	a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági
bizonyítványt állít ki.
(5)	A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, a hatáskörrel rendelkező
hatóságnál is be lehet nyújtani.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező
hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-
nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez,
eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához
szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a
hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
26
kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így
átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető,
az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(7)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező
hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási
alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.
(8)	Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-
azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb
ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg.”
40.	§
A Támtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó,
pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki
(amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi
következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg
bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás
vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is
megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a
kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-
nyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy
nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.”
41.	§
(1)	A Támtv. 29 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az
ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4)
bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül -
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő
nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is
teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó
intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával
egyidejűleg is módosítható.”
42.	§
A Támtv. 29/A. és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
27
„29/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4)
bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő
ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott
nyilvántartások adataival.
(2)	Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja,
hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott
nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet - az adateltérés okának tisztázása
érdekében - a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.
(3)	Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles
nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás
és külön értesítés nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti.
30.	§ (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján
nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.
(2)	A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az
intézkedésekben való részvétellel, valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell
tüntetnie.
(3)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti
kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett
adatok hiányosak.
(4)	Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság,
valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv - amennyiben ez a jogszabályban
meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - az ügyfél azonosítása céljából
ügyfél-azonosító számot állapíthat meg.
(5)	A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített
formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának
megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem
változik.
(6)	A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását
kezdeményező szerv karbantartja.”
43.	§
A Támtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé
teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy
elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó
közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása,
valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható.
A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.”
44.	§
A Támtv. törvény 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a
kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat,
a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást
összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben,
továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen
tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg
nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a
továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével - a módosítható adatok, valamint a
nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével - felhívja az ügyfelet a
kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő
igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre
terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a
megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell
függeszteni.”
45.	§
(1)	A Támtv. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban
meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő
átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem
rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében
örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a
hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű
jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei
örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő
vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a
támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó
végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti
29
jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy
az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben
előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást
igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a
támogatási összeg átutalásáról.
(4)	Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési
bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó
nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy
öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az
ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában)
válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat
(így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás
jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés
vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog
jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának
feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-
nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást
igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.”
(2)	A Támtv. 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak
halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban:
vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja.
Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a
kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés
meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával
elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását
követően hoz.”
46.	§
A Támtv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:)
„f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg
sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám
megállapítására alkalmas kérelmet;”
30
47.	§
A Támtv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § E törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi díj- és
illetékmentes eljárásnak minősülnek:
a)	az intézkedésekben való részvétellel,
b)	a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,
c)	a nyilvántartásba vétellel,
d)	a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban
történő átvezetésével, valamint
e)	a hatósági engedélyezéssel
kapcsolatos eljárások.”
48.	§
A Támtv. a következő 86. §-sal egészül ki:
,,86. § E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő
ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése előtt
megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak
minősülnek, továbbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai
azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek.”
49.	§
A Támtv. 23.§ (5) bekezdése hatályát veszti.
8.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
50.	§
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a
következő 38. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„38. közgyűlés: a társulati tagok összessége.”
51.	§
A Vt. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
31
(A tag joga hogy)
„b) képviselője vagy küldöttje a közgyűlésen személyesen vagy képviselője útján részt
vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;”
52.	§
A Vt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A társulat szervei:
a)	közgyűlés;
b)	küldöttgyűlés;
c)	intézőbizottság;
d)	felügyelőbizottság.”
53.	§
A Vt. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:
„Közgyűlés
23/A. § (1) A közgyűlés a társulat legfőbb szerve.
(2)	A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke
ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Össze kell hívni
a közgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 25 %-a írásban kéri.
(3)	A társulat közgyűlésén a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági
és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti
szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehet részt.
(4)	A közgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.
(5)	A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és
felhasználásának meghatározása a társulati feladatok ellátása érdekében.
(6)	A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a
közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell
küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(7)	A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott
személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb száz tagot képviselhet.
32
(8)	A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi
egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt
az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik.
(9)	A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a
nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.
(10)	A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen
a)	a közgyűlés helyét, idejét;
b)	a jelenlevő, illetve a képviselt társulati tagok számát;
c)	a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent
(képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg;
d)	a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.
(11)	A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két
hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.”
54.
A Vt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.”
55.	§
A Vt. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik)
„c) az önkéntes befizetésekből származó támogatások felhasználása;”
56.	§
A Vt. 37. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az intézőbizottság elnöke)
„i) összehívja a közgyűlést, küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az
intézőbizottsági ülést;”
57.	§
A Vt. 41. § (1) és (2) bekezdésében az „egyéb” szövegrésze helyébe az „önkéntes”
szöveg lép.
33
58.	§
A Vt. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„Felhatalmazó rendelkezések
61/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízitársulatok megalakulásával,
működésével, megszűnésével kapcsolatos, a társulat belső szabályozási feladatkörébe
nem utalt részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
59.	§
(1)	Hatályát veszti a Vt. 27. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Vt. 1. § 16. pontjában „a társulat legfőbb szerve,” szövegrész.
9.	A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
60.	§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1.
§ (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam
tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
„d) művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként
nyilvántartott földrészlet.”
61.	§
Az Nfatv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért
felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1)
bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-
átvételéről megállapodást köt az NFA-val.
(2)	Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás
alapján gondoskodik a tulajdonosi joggyakorlóként az NFA-nak az ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.
(3)	A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak
szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület
szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi, és tűzszerészeti mentesítése (a
34
továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv
hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben
felmerült költségeket az NFA viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően
az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával
és esetleges megosztásával - ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével -
kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott
földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele
szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.
(4)	Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott
terület - ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is - nem tartozik e
törvény hatálya alá, az NFA-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a
földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos
összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFA részére a
tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó jogerős ingatlanügyi hatósági döntés
kézbesítését követő 30 napon belül meg kell megtéríteni.”
62.	§
Az Nfatv. 21. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3d) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési szerződés
a)	az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó
szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel,
b)	az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel,
c)	az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel
az alapító okiratában, vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos
kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.”
63.	§
Hatályát veszti az Nfatv. 16. § (4) és (5) bekezdése.
10.	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
64.	§
(1)	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 2. § 20. és 21.
pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági
céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;
35
21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági
árvízkár;”
(2)	Az Mkk tv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, a
miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben
meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;”
(3)	Az Mkk tv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
30a. ponttal egészül ki:
„30. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy
miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan
káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények
elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű
hozamcsökkenést szenved;
30a. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter
magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;”
(4)	Az Mkk tv. 2. § 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a §
a következő 32a. ponttal egészül ki:
„31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított
termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett
közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;
32.	téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos
gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt
bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy
növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os
hozamcsökkenést eredményező káresemény;
32a. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter
magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;”
(5)	Az Mkk tv. 2. § 33. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép
„33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő
termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;”
65.	§
(1)	Az Mkk tv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre
vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra
önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti
36
kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e
törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1.
napjától fennállónak kell tekinteni.
(3)	A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag
mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal, vagy
jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31.
napjával megszűnik.”
(2)	Az Mkk tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő
halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési
juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó
végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket
és jogosultságokat örökli.”
66.	§
Az Mkk tv. 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter
által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és
fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.
(7)	Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány
nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a
mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési
kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem
használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.”
67.	§
Az Mkk tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő
az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1)
bekezdés szerint köteles megfizetni.”
68.	§
Az Mkk tv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e
törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben és a 12. § (5)-
37
(6)	bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult,
amennyiben:]
„a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény
bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a
használatában volt,
b)	a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e
törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az agrárkár-
megállapító szervhez bejelentette,”
69.	§
Az Mkk tv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a
termelő hozamérték-csökkenését a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján
kifizetett kártérítés összegével és a mezőgazdasági káresemény bekövetkeztéből
adódóan fel nem merült költségek értékével, valamint a károsodott területről
kényszerbetakarított és értékesített termény árbevételével mérsékelni kell.”
70.	§
Az Mkk tv. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben
foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a
kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez,
míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt
továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.”
71.	§
(1)	Az Mkk tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás
iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött
mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül
a)	a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím,
eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám),
b)	a biztosított növénykultúra megnevezésére,
c)	a kockázatviselés helyére, valamint
d)	a biztosítási díj mértékére
vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d)
pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv
részére.”
38
(2) Az Mkk tv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet
benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés
adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban:
a)	a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában
aa)	az eljárási tv. szerinti ügyfél- azonosító számáról,
ab)	a biztosított kultúra megnevezéséről,
ac)	a biztosított kultúra üzemi szintű területéről,
ad)	a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,
ae)	a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint
af)	a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről;
b)	a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában
ba)	a károsodott kultúra nevéről
bb)	a kárt vagy károkat okozó kárnemekről
bc)	a kárkifizetés összegéről, valamint
bd)	a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről
évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és
gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása
alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési
és rendszerfejlesztési célból használhatja fel.”
72.	§
(1)	Az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást
igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg
kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító
termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben
használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen
megtermelt összes termény mennyiségéről.”
(2)	Az Mkk tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja
az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt
bejelentő ügyfelek
a)	nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,
39
b)	az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR
azonosítóiról,
c)	a bejelentett kultúrákról.”
73.	§
(1)	Az Mkk tv. 16. § (2) bekezdésében az „általános” szövegrész helyébe „különös”
szövegrész lép.
(2)	Az Mkk tv. 10. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (2)
bekezdés a) pontjában valamint a 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „regisztrációs
szám” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szövegrész lép.
(3)	Hatályát veszti az Mkk tv.
a)	2. § 8. és 25. pontja,
b)	6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében a „mikro-,
kis- és középvállalkozásnak minősülő” szövegrész.
11.	A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
módosításáról
74.	§
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14.
§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A HB
a)	a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
b)	a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1,
c)	az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1,
d)	a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1,
e)	a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
f)	az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős
miniszter által együttesen delegált 1,
g)	a turizmusért felelős miniszter által delegált 1,
h)	a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
i)	a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1,
j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1,
k) a MÁÉRT által delegált 3, és
l) az Országgyűlés által delegált 2
tagból áll.”
40
12. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
módosítása
75. §
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Fttv.) 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért
felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük
ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és
térítésmentesen szolgáltatnak adatot.
(2)	A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami
alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is
végezhetik.
(3)	Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
a)	a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból - ide nem értve az i) pontban foglalt
adatbázist - történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,
b)	a változási vázrajzok záradékolásáért,
c)	az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásáért,
d)	a földmérő igazolvány kiadásáért,
e)	a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok minősítési
célú vizsgálatáért,
f)	az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatáért és
záradékolásáért, valamint a változások térképi adatbázisban történő soron kívüli
átvezetéséért.
(4)	A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott soron kívüli eljárásért
a)	1-5 ingatlan esetén ingatlanonként 10 000 Ft,
b)	6-15 ingatlan esetén 50 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további
5 000 Ft,
c)	16, vagy több ingatlan esetén 100 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól
ingatlanonként további 500 Ft
összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5)	Az (4) bekezdés szerinti eljárási díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok
bevételét képezi, a megfizetés és felhasználás módjára az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási
szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
41
76.	§
Az Fttv. 11. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal,
vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó
attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely
állami alapadatként tartalmazza:
a)	a település azonosítóját,
b)	a település közigazgatási- és fekvéshatárait,
c)	a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,
d)	az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,
e)	a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
f)	a pincék bejáratait,
g)	a művelési ágakat és azok betűjelét,
h)	a minőségi osztályokat és azok megjelölését,
i)	a földminősítési mintatereket,
j) önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti,
illetve alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott
tartozékait és azonosítóit,
k) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és
egyedi azonosítóját,
l) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
16. § e)-f pontjában meghatározott jogokat, és
m) a Polgári Törvénykönyv szerinti földhasználati joggal érintett területeket.”
77.	§
Az Fttv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis
az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázissá.”
78.	§
Az Fttv. 14. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz
eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás
beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti
átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű
bírságot köteles megfizetni”
42
79.	§
Az Fttv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi
hibakiigazításnak minősül.”
80.	§
Az Fttv. 18. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kérésére a honvédelmi
célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai,
valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal
rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles az adatállomány
elkészültét követően 30 napon belül adatot szolgáltatni.”
81. §
Az Fttv. 19. § a következő szöveggel lép hatályba:
„19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem
térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist
kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési
anyagokból és adatokból, amelynek részei:
a)	analóg és digitális légifényképtár,
b)	légi távérzékelési adatbázis,
c)	űrtávérzékelési adatbázis,
d)	földi távérzékelési adatbázis.
(2)	Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült
légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell
alakítani és adatbázisba kell szervezni.
(3)	Digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, mely az ország
bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz
felhasználható digitális ortofotókból áll.
(4)	Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold
érzékelőinek megfelelő felbontású, űrfelvételeiből áll. A digitális ortofotó-adatbázis az
ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz
felhasználható digitális ortofotókból áll.
(5)	Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással
készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
43
(6)	Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas
legyen különösen:
a)	állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,
b)	a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,
c)	a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus
információinak előállítására és felújítására,
d)	kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.
(7)	Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv -
a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelem
térképészeti támogatásáért felelős szerv - által elvégzett állami átvételt követően válik
az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.
(8)	Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek
történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított az állami
távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező
példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok
jelentenek kivételt.
(9)	Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással
készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
(10)	A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
(11)	Részben vagy egészben közpénzből finanszírozott feladathoz szükséges,
Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adat kizárólag a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szerven keresztül szerezhető be.”
82. §
Az Fttv. 22. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív - analóg és
digitális - adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle
távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének,
tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó
adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló
rendeletben szabályozza.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és
adatbázisba kell szervezni.
44
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét
(adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek
megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)-f), és h)
pontjaiban nevesített forgalomból kivont adatbázisokat és az előállításuk során
keletkezett munkarészeit kell tárolni, valamint a húsz évnél régebbi távérzékelési
adatokat.”
83.	§
Az Fttv. 25. § a következő szöveggel lép hatályba:
„25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges
mértékben korlátozhatják.
(2)	A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet
végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a
földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan
vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.
(3)	A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó
jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.
(4)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében
eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a) - f) és h) pontjaiban meghatározott alaphálózati
pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről.
(5)	Azon, (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, melyek
egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes
hozzájárulásával intézkedik.
(6)	A 10. § (3) bekezdésének i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről
vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt.”
84.	§
(1)	Az Fttv. 26. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A tulajdonosi jogokat:)
„a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat
vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és
gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,”
45
(2)	Az Fttv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), f) és h) pontjában,
továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett
r	2
földrészletekre a Magyar Államot e törvény erejénél fogva 50 m erejéig határozatlan
időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.”
85.	§
(1)	Az Fttv. 27. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának
(vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az
ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet.
A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa,
illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes
ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de
legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.
(3)	A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az
áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.”
86.	§
Az Fttv. 28. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A
földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete
alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő
igazolvány vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére
jogosító „Parancs” tanúsítja.
(2)	A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt
minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve
jogutódja a - mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt - rejtett
hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.
(3)	Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező
földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel
rendelkező földmérő tanúsítja.
(4)	Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői
minősítés szükséges:
46
a)	az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati
eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének
tanúsítása,
b)	a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,
c)	a változási vázrajz - ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait - hatósági
vizsgálata és záradékolása,
d)	a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,
e)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési
szakfelügyelői feladatok ellátása.
(5)	A 23. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti
tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy
kormányrendelet további feltételhez is kötheti.
(6)	Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által
létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság)
szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével
megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.
(7)	Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki
a)	megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben
meghatározott feltételeknek,
b)	a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,
c)	büntetlen előéletű.
(8)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlanrendező földmérő
minősítéssel rendelkező személyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amely
tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító
adatait, telephelyét, lakcímét és elérhetőségeit. Az ingatlanrendező minősítéssel
rendelkező földmérő a saját adatainak nyilvánosságra hozatalát írásban az
adatnyilvántartónál megtilthatja.
(9)	Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott
mértékű bírságot köteles fizetni.
(10)	Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1) bekezdésben
meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt
földmérési tevékenységet végez.
(11)	A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogszerű
felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alapján
megállapított jogosulatlan adatfelhasználásért bírság szabható ki.”
47
87.	§
Az Fttv. 23. alcímének címe a következő szöveggel lép hatályba:
„23. Légi távérzékelés feltételei ”
88.	§
Az Fttv. 30.§ (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Légi távérzékelés végrehajtásához - rendkívüli állapot, szükségállapot,
katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével -,
felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély
szükséges.
(2)	A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a
távérzékelt adat felhasználásának rendjét.”
89.§
Az Fttv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami
földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási
térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem
selejtezhetők.
(2)	Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett
határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.
(3)	Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők,
azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.
(4)	Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a
készítő tíz évig köteles megőrizni.
(5)	Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az
adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért
felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben
határozza meg.
(6)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és
távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)-f), valamint h)
pontjaiban meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és
szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.”
48
90.	§
Az Fttv. 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az
ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős
szerv.”
91.	§
Az Fttv. 37. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi
előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.
(2)	Az állami alapadatok díját - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az
e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami
alapadatok előállítására kell fordítani.
(3)	Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül
eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.
(4)	A Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészült állami alapadatbázis alapadat
díját - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint
-	a felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell
fordítani.”
92.	§
(1)	Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak
vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának,
kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami
adatbázisokból történő szolgáltatás módját,
b)	az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes
szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét,
c)	az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült
térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait,
valamint a változásvezetés részletes feltételeit,
d)	az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben előírt,
az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata
készítésének részletes szabályait,
49
e)	az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos
eljárás részletes szabályait,
f)	a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait,
g)	a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét,
h)	a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos tartalmát,
valamint létesítésének és működtetésének feladat-végrehajtóját,
i)	a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával,
helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és
archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,
k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok
előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek,
adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és
szolgáltatási rendjét
rendeletben állapítsa meg.”
(2)	Az Fttv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel
egyetértésben, rendeletben határozza meg:)
„b) az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát,
pontossági követelményeit, valamint egyéb minőségi követelményeit,”
(3)	Az Fttv. 38. § (4) bekezdés a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy
a)	a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat
és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti
tevékenység végzésének rendjét, a honvédelem térképészeti támogatásért felelős szerv
kijelölését, feladatait és hatáskörét,
b)	a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét,
alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és
felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét,
c)	a honvédelmi célú térképellátás szabályait,
d)	a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére
kiadott „Parancs” kiadásának rendjét,
e)	a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával,
helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
f)	a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és
archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,
g)	az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok
előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek,
50
adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzéséi, tárolási, kezelési és
szolgáltatási rendjét
rendeletben állapítsa meg.”
93.	§
Az Fttv.
a)	40. § (2) bekezdésében a „11.§ (1) bekezdésének a)-k)” szövegrész helyébe a „11.§
(1)	bekezdésének a)-i)” szöveg, a „16-43. §” szövegrész helyébe a ,,16-42. §, 43. §
(1)-(4) bekezdése, (6)-(11) bekezdése és (13)-(17) bekezdése” szöveg,
b)	40. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés l) és m) pontja” szövegrész helyébe a
„11. § (1) bekezdés j)-m) pontja” szöveg, a „valamint a 15. § (1) bekezdése”
szövegrész helyébe az „a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése”
szöveg
lép.
94.	§
Nem lép hatályba az Fttv. 38. § (3) bekezdés e) pontja.
13.	A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény módosítása
95.	§
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 3. § a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
„a) a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet
kérelme alapján - amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem
és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül
dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott
esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy
visszavonásáról;”
96.	§
A Szakmaközi tv. 9. § (2) bekezdése a következő i)-m) pontokkal egészül ki:
51
(Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében
kezdeményezhető:)
„i) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új
felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;
j) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;
k) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik
a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését,
és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;
l) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre
vonatkozó minimumszabályok meghatározása;
m) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.”
97.	§
A Szakmaközi tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést - a
végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével - a nyerstej
feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott
tartalommal írásba kell foglalni.
(2)	A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A
felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos
felmondási idővel szüntethetik meg.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági
igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja
a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a
kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik
kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési
engedélyét.”
98.	§
A Szakmaközi tv. a következő 19/A. § és 19/B. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé
történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami
adatbázisokat kell működtetni.
(2)	A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet -
agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként -működteti
a)	a reprezentatív üzemgazdasági adatbázist,
b)	a piaci árinformációs rendszert.
52
(3)	A reprezentatív üzemgazdasági adatbázis és a piaci árinformációs rendszer
működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az
adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter
rendeletben állapítja meg.
(4)	A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai
uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös
piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott
ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott
szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és
azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított -
egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az
Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé
történik.
(5)	A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a
a)	sertés, szarvasmarha, juh,
b)	baromfi és tojás,
c)	bor,
d)	dohány,
e)	gabona,
f)	olajnövény,
g)	tej
h)	zöldség és gyümölcs
ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.
(6)	A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell
a)	a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,
b)	a jelentés időszakáról,
c)	az áradatokról,
d)	a vonatkozó mennyiségi adatokról,
e)	a megfigyelésre vont termékek köréről.
19/B. § (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján,
az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.
(2)	A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére
termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e
törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles
gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a
mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és
53
utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési
adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A
mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a szakigazgatási szerv az
aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.”
99.	§
A Szakmaközi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat
fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.
(2)	Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9.§ szerinti piacszervezési
intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben
meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését
kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem
minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát,
gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét,
továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.”
100.	§
A Szakmaközi tv. 4. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési
szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek
szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő
Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti
szakértők kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint
a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben
meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben
meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2)	A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból, vagy
nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási
szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a
miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű.
Az engedély iránti kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl -
tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét,
54
szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve
részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter
által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót.
(3)	A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az
(1)	bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti
szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatokon túl - tartalmazza az érintett természetes személy szakértő,
szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és - ha e célból
rendelkezésre bocsátotta - egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és
szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból
kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság
igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4)	A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás
vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a
Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására
létrehozott szervezetet is kijelölhet.
(5)	A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó
csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján
kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek -
kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről
szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés
szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási
eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye
nincs.”
101. §
A Szakmaközi tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a mezőgazdasági igazgatási szervet,
b)	az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet,
c)	az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és
szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet,
d)	a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet.”
102. §
A Szakmaközi tv. 23. §-a a következő g)-m) ponttal egészül ki:
55
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„g) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázis működését érintő szabályokat,
h)	a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait,
i)	agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait,
j) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a
szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység
bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,
k) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a
szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre
jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának
személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket,
l) a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység
engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és
megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
m) a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás
kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az
adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az
adatszolgáltatás módját”
(rendeletben állapítsa meg.)
103.	§
A Szakmaközi tv.
a)	2. § (1) bekezdés f) pontjában az „elismert egyesület” szövegrész helyébe az
„elismert egyesület vagy köztestület” szöveg,
b)	9. § (1) bekezdésében az „a piacszervezési intézkedések” szövegrész helyébe az „a
elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési
intézkedések” szöveg,
c)	14. § (1) bekezdésében a „termékpályához” szövegrész helyébe az „ágazathoz”
szöveg
lép.
56
104.	§
Hatályát veszti a Szakmaközi tv. 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint Melléklete.
14.	A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása
105.	§
(1)	A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltt.) 19. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténeti Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár,
a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális
vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.”
(2)	Az Ltt. 19. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
kivételével -)
„b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti
tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,”
(levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett
levéltári anyagára terjed ki.)
15.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
106.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével
kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a
mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a
mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a
mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az
igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az
adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. A
mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a
magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító
57
jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány
kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége
teljesítéséhez felhasznál.”
16.	Záró rendelkezések
107.	§
(1)	Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény.
(2)	Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény 48/F. § (1) bekezdés b) pontja.
108.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 4-27. §, a 64-73. § és a 105. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 79. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 29. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
58
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyary Program az átfogó feladatok között határozta meg az adminisztratív terhek
csökkentésének feladatát, mely szerint:
„A közigazgatás különböző területei tekintetében fontos az ügyfeleket és a
közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső folyamatokat jelentős
mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, az átláthatatlan eljárások és
folyamatok egyszerűsítése. Ezek révén válik lehetővé mind a közigazgatás ügyfeleinek
(a lakosságnak, a vállalkozásoknak), mind a közigazgatás szervezeteinek és
személyzetének tekintetében az adminisztratív terhek csökkentése. A Magyary Program
szerint a közteher fogalmának része a tényleges befizetés, a közigazgatásból fakadó
általános adóbefizetés, az ügyintézésre szánt idő és költség, sőt rárakódik az adott
esetben jogszabály által elvárt támogatás, védelem, segítségnyújtás hiánya.”
A fenti feladat-meghatározásnak megfelelően a Magyary Program intézkedési
tervének 15. pontjában feladatként került meghatározásra a lakosságra nehezedő
adminisztratív terhek mértékének csökkentése az Egyszerűsítési Program keretében.
Az intézkedési terv ezen pontja alapján a Kormány a lakossági ügyfelekre háruló
adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének
közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogadott el, melyet a
Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX.
2.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) tett közzé. Ezen döntés
során a Kormány meghatározta, hogy mely eljárások felülvizsgálata és egyszerűsítése
szükséges.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvényt,
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, valamint a földmérési és
térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényt módosító törvényjavaslat
elsődleges célja, hogy a Korm. határozat a 103. pontjában meghatározott, hatósági,
bírósági megkeresésen, illetve határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartási eljárások;
valamint a 104. pontjában szereplő, ingatlan-nyilvántartási adatváltozás átvezetésére
vonatkozó eljárás egyszerűsítése megtörténjen a Korm. határozat 1. mellékletében
foglalt módon.
Az Egyszerűsítési Programban foglaltakon túl a jogalkalmazók részéről érkezett - az
országosan egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges - javaslatok
felülvizsgálata, és a törvényjavaslatban történő beemelése is indokolttá vált.
A Javaslat tartalmazza az egyes agrártárgyú törvények aktuális módosításait is.
59
Részletes indokolás
1. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
az 1-3. §-hoz
Az Fkbt. 2011. évi CCI. törvénnyel történt módosítása nem rendelkezett a folyamatban
lévő eljárásokról, továbbá azokról az eljárásokról, amelyekben a közigazgatási
hatósági eljárás a Módtv. hatályba lépését megelőzően benyújtott, egy adott
földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem
alapján indult, valamint olyan eljárásokról, amelynek költségét a kérelmező
megelőlegezte. Ezen átmeneti szabályok rögzítése törvényi szinten szükséges.
A Kormány a 2012. október 24. napján megtartott ülésén elfogadta a részarány
földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes
szabályairól szóló kormányrendeletet, ezért szükséges az Fkbt. módosításának
mielőbbi elfogadása.
2.	A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
a 4-8. §-hoz
A Tft. 11. § (1) bekezdésének, 12. §-ának a módosítása, valamint új 92. §-sal való
kiegészítése a „zsebszerződéses” ügyletek megakadályozására irányul.
Egyrészről gyakorlati tapasztalatok támasztják alá azt, hogy a haszonélvezeti jog
szerződéssel történő alapításának a szándékával a felek nem egy esetben a törvényi
előírások kijátszására törekednek. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a
haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot
birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása
alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban
gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ez azt jelenti, hogy
mindenki másnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel akadályozza
vagy veszélyezteti a haszonélvezeti jog gyakorlását. A haszonélvezőnek lehetősége
van arra, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását másnak átengedje. A haszonélvező és
az a személy között, akinek a részére a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező
átengedte, kötelmi jogviszony jön létre, amely tartalmától függően lehet például
haszonbérlet.
A haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése a tulajdonos részére is történhet. A
haszonélvező és a tulajdonos közötti szerződés lehet ingyenes és visszterhes. A
haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását harmadik személynek ingyenesen
minden kötöttség nélkül átengedheti. A Ptk. csak a visszterhes szerződés esetére
biztosít a tulajdonosnak elsőbbséget. A haszonélvező ezért mielőtt a harmadik személy
részére ellenérték fejében a jog gyakorlását átengedné, köteles a feltételek közlése
mellett a tulajdonost arról értesíteni. Amennyiben a tulajdonos a dolog használatára -
60
azonos feltételek mellett - igényt tart, az ajánlatnak a tulajdonos részéről történő
elfogadása a szerződést létrehozza. E jogi szabályozás tartalma szerint az
előhaszonbérleti joghoz áll közel. Ugyanakkor, ha a tulajdonosnak is érdekében áll a
Tft.-ben foglalt előírások megkerülése, illetve a joggal való visszaélés, a Ptk.-ban
biztosított elsőbbségi jogával nem él, továbbá a haszonélvező részére az ingatlan felett
-	az ingatlan megterhelésének joga, és elidegenítése kivételével - lényegében
„teljhatalmat” biztosít.
A termőföld olyan kivételes „jószág”, hogy az azzal való rendelkezésre, valamint a
használatára, és hasznosítására vonatkozó szabályozásnál a diszpozitivitásnak, a
szerződési szabadságnak indokolt a jelenleginél korlátozottabban érvényesülnie.
Mindezek alapján a Tft. 11. § (1) bekezdésének a módosításával a módosító törvény
hatályba lépésével tiltott a termőföldön szerződéssel haszonélvezeti jogot alapítani.
Továbbá ha módosító törvény hatályba lépésekor határozatlan idejű haszonélvezeti jog
alapítására kötött szerződés még fennáll, illetve olyan határozott idejű haszonélvezeti
jog alapítására kötött szerződés áll fenn, melynek időtartamából 20 évnél hosszabb idő
van hátra, úgy az ilyen szerződések a módosító törvény hatályba lépésétől számított
20. év napjával megszűnnek. Erről rendelkezik a Tft.-nek az új 92. §-sal való
kiegészítése.
A fentieken túl gyakori az az eset is, hogy az előhaszonbérletre jogosultakkal közölt
haszonbérleti ajánlatban megjelölt haszonbérleti időtartam, illetve haszonbér mértéke a
valóságban nem a felek (a tulajdonos és az ajánlattevő) tényleges akaratát tükrözik,
hanem azoknak az ajánlatban szereplő mértéke az előhaszonbérletre jogosultak
megtévesztésére irányul, azért, hogy lehetőség szerint e jogosultak ne tegyenek az
ajánlatra elfogadó nyilatkozatot. Mivel a már létrejött szerződést a felek bármikor
módosíthatják, az említett esetekben a felek a szerződés módosításának a jogi eszközét
felhasználva érvényesítik utóbb a tényleges szerződési akaratukat. Tehát az egyébként
látszólag az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó szabályok betartásával
megkötött haszonbérleti szerződésnek a lényeges tartalmi elemeit a felek - jellemzően
röviddel a szerződés megkötését követően - úgy módosítják, amire egyébként a
valóságban a szerződéskötési akaratuk irányult. Az ilyen jogellenes magaratások
megakadályozása érdekében mondja ki a Javaslat szabályozás a Tft. 12. §-ának a
módosításával, hogy a haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, melynek során a
felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a
haszonbér mértékének a módosítására irányul. E szabályozás alól az képezne kivételt,
ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj
módosított mértékéről a szerződésben a felek előre megállapodtak, és annak tartalmát
utóbb ennek megfelelően módosítják.
Az 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat)
rendelkezései alapján a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát
korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződésekkel (az ún.
zsebszerződésekkel) szembeni küzdelem adminisztratív, jogi és közigazgatási
eszközeinek kidolgozása során szükségessé vált egy olyan átfogó törvényi szintű
61
adatkezelési felhatalmazás megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a földhivatalok
által vezetett közhiteles nyilvántartásokra támaszkodva a termőföld tulajdonjogának
vagy használati jogának jogellenes megszerzésére irányuló megállapodások, fő- és
mellékkötelmek feltárása, valamint a felszámolásukhoz szükséges lépések megtétele
érdekében a Kormány rendeletében erre a feladatra kijelölt szerv részére átadandó
adatokat az ingatlanügyi hatóságok szakmai irányításáért felelős miniszter
lekérdezhesse, feldolgozhassa, átadhassa, illetve ennek megtörténtéig tárolhassa.
A földhivatal regisztratív hatóságként nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, ilyen
feladatot a Korm. határozat sem állapíthat meg a számára. Adatfeldolgozásra,
különösen személyes adatok, illetve más adatbázisból származó adatok
felhasználásával történő lekérdezésre, illetve a lekérdezett adatok feldolgozására és
továbbadására pedig csak az arra törvényi felhatalmazással rendelkező szerv
megkeresése alapján van jogszerűen lehetősége.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) alapján a földhasználati
nyilvántartásból jelenleg csak földhasználati lap másolattal történhet adatszolgáltatás,
és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.)
Korm. rendelet (R.) alapján a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából
történő adatszolgáltatás, lekérdezés során a természetes személyazonosító adatok nem
használhatók fel abból a célból, hogy annak alapján a lekérdező a földhasználó által
használt, a földhasználati nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről
adatszolgáltatást teljesítsen. Az R. ezen előírása nem vonatkozik arra az esetre, ha az
adatszolgáltatást vagy lekérdezést a földhasználó által használt, a földhasználati
nyilvántartásban szereplő valamennyi földrészletről hatóság közigazgatási eljáráshoz,
közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz, valamint bíróság,
ügyészség és nyomozó hatóság részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátása
céljából, illetve a földhasználó a saját földhasználati lapjairól igényli.
A Tft. 25/C. §-ának új (5) bekezdéssel való kiegészítése lehetővé teszi a hivatkozott
Korm. határozatban foglalt célkitűzés megvalósítása érdekében a földhasználati
nyilvántartás adatbázisából történő adatlekérdezést, adatfeldolgozást, és
adattovábbítást, egyúttal a Tft. 25/C. § (3) és (3a) bekezdése pontosításra kerül annak
érdekében, hogy világosan elkülönüljön az adatfeldolgozási tevékenységtől a
„klasszikus” adatszolgáltatás, amely továbbra is csak földhasználati lap másolattal
szolgáltatásával történhet papír alapon, illetve elektronikus úton, díj ellenében, illetve
meghatározott esetekben díjmentesen. A Tft. 91 § (1) bekezdésének a kiegészítése
alapján a Kormány rendeletben jelöli ki a termőföld-szerzést ellenőrző hatóságot,
amely a fentiek alapján jogosult lesz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy
használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések
feltárását végezni, illetve enne teljesítése érdekében a földhivatalok által vezetett
nyilvántartásban foglalt adatok megismerése céljából a miniszterhez megkereséssel
fordulni.
62
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
a 9-11. §-hoz
A mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenység a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi
LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) részét képezi, amely a vizeink hasznosításával,
hasznosítási lehetőségeink megőrzésével, kártételeinek elhárításával összefüggő
alapvető jogokat és kötelezettségeket a környezet- és természetvédelmi követelmények
figyelembevételével határozza meg.
Magyarország számára különös mértékű kihívást jelent, hogy az éghajlatváltozás
következtében a szélsőséges hidrológiai helyzetek (így aszály, árvíz, belvíz)
előfordulásának gyakorisága a klímaváltozás negatív hatásainak felerősödése
következtében jelentős mértékben növekedni fog a jövőben. Előtérbe kell, hogy
kerüljenek a szélsőséges vízjárási helyzetek megelőzését, hatásainak csökkentését, a
klímaadaptációt szolgáló hazai eljárások, módszerek kidolgozása, intézkedési
programok tervezése és végrehajtása. Ennek egyik eleme a mezőgazdasági termelés
biztonságosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében a korszerű öntözési rendszerek
elterjesztéséhez szükséges feltételrendszer meghatározása, kialakítása.
A mezőgazdasági vízszolgáltatás a rendszerváltozás óta szabad áras tevékenység.
Jelenleg a különböző természeti és infrastrukturális körülmények közt működő
szolgáltatók igen eltérő szintű és árszínvonalú szolgáltatást nyújtanak. A jelenlegi
rendszerben a vízszolgáltató szervezetek kevésbé érdekeltek a szolgáltatáshoz
kapcsolódó működési költségeik minimalizálásában. Az időközben kialakult rendkívül
magas árak a termékek árában nem minden esetben térülnek meg, a halászati
vízhasználatnál a gazdálkodást pedig sok esetben ellehetetlenítik.
Az állam célja, hogy a szabályozás eszközével a mezőgazdasági vízszolgáltatásokat
fenntartható irányba terelje a szolgáltatók és felhasználók gazdasági magatartásának
szabályozásán keresztül, és őrködjön, hogy indokolatlan költségnövelő tényezők ne
terheljék a szolgáltatási költségeket és ezzel ne csökkentsék a mezőgazdasági termelők
versenyképességét. Ennek érdekében tartalmazza a Javaslat az azonos módon képzett
mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését, valamint felhatalmazást a Kormány
számára a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályozásának
rendeletben történő megállapítására.
A Javaslat alapján a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg a mezőgazdasági
vízszolgáltatás díját a törvényben és a kormányrendeletben szabályozott szempontok
figyelembevétele mellett. A Javaslat keretjelleggel határozza meg, hogy milyen
elveket kell figyelembe venni a díjképzésnél.
A Javaslat szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatási díját kéttényezős díjként határozza
meg a mezőgazdasági vízszolgáltató, amely a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból
és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból áll. A mezőgazdasági vízszolgáltatási
díját vízszolgáltatási idényre kell megállapítani.
63
A Javaslat a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításnak részletes szabályaihoz
szükséges felhatalmazást tartalmazza a Kormány részére.
4.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV törvény
módosítása
a 12-17. §-hoz
A 2012. január 1-jével hatályba lépő a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011.
évi CCVI. törvény különbséget tesz nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyek,
valamint nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek között. Tekintettel
arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban:
Inytv.) a bejegyzéshez szükséges igazolások között [Inytv. 37. § (4) bek.] csak az
egyház és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró
nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy vonatkozásában írta elő, hogy mely
okiratok benyújtása szükséges a képviseleti jogosultság igazolására, indokolt a
bejegyzéshez szükséges igazolások meghatározása a nyilvántartásba nem vett belső
egyházi jogi személyek esetében is.
Szövegpontosító jellegű módosítás, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény javasolt
37.	§-ának módosításával összhangban.
Az épületek - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - létesítése,
átalakítása, vagy bontása kapcsán, az épület ingatlan-nyilvántartásban történő
feltüntetése (törlése) esetén a hatályos jogszabályok szerinti az ügyfél legalább három
alkalommal kerül kapcsolatba valamely közigazgatási szervvel: elsőként az építésügyi
hatósággal (használatbavételi engedélyezési eljárás), majd két alakalommal az ingatlan
fekvése szerint illetékes földhivatallal (épület-feltüntetési vázrajz záradékolása, majd a
változás bejelentése). A vonatkozó építésügyi szabályozás módosításával összhangban
szükséges a törvény módosítása, annak érdekében, hogy az ügyfél a fent említett két
földhivatali eljárás igazgatási szolgáltatási díját egyidejűleg tudja megfizetni. A
módosított eljárás-rendben az ügyfélnek csak egyszer kell (közvetve a változás-
vezetési munkarészek elkészítésével megbízott földmérő útján) a földhivatalhoz
fordulnia. Ekkor megfizeti mind a záradékolás, mind az ingatlan-nyilvántartási eljárás
(változás-vezetés) díját. Újabb kérelem benyújtására már nincs szükség, mivel azt az
építésügyi hatóság jogerős használatbavételi engedélye és megkeresése pótolja. Abban
az esetben, ha az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet
elutasítja, vagy az eljárását megszünteti, a földhivatal az igazgatási szolgáltatási díjat
az ügyfél részére visszatéríti.
Az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállításával összefüggő
feladatok a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév
Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.
64
(XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a FÖMI hatáskörébe fognak tartozni. Tekintettel
a feladattal járó többletterhekre, az eljárás költségeit a meghatározott összegű
igazgatási szolgáltatási díjnak kell fedeznie, amelynek összege igazodik a 3000 forint
összegű, általános tételű eljárási illetékhez. A Javaslat továbbá soron kívüli eljárásra is
lehetőséget ad az ügyfeleknek, 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díj ellenében.
Tekintettel arra, hogy a Díjtörvény a továbbszolgáltatási tilalmat csak az elektronikus
dokumentumként díjmentesen szolgáltatott nem hiteles tulajdoni lap másolat
vonatkozásában írja elő, szükséges e szabályozás kiterjesztése a Magyar Állam
nevében eljáró felhasználók által lekérdezhető e-hiteles tulajdoni lap másolatra is.
5.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
a 18-27. §-hoz
Az ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása tényének ingatlan-nyilvántartásba
történő feljegyzését szabályozza az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény javasolt 54.
§ (5) bekezdésének módosításával és az új 65/B. §-ában foglaltakkal összhangban.
Az ügyfél lakcímadatában történő változást az ingatlanügyi hatóság jelenleg főszabály
szerint az ügyfél bejelentése alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson, hivatalból
azokat az adatváltozásokat vezetheti át a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból (a
továbbiakban: SZL) történő adatátvétellel, amely változásokat az eljárása során észlel.
A 2013. január 1-jén hatályba lépő szabályozás szerint a bejegyzési kérelem
elbírálásakor az ingatlanügyi hatóság az ügyfelek lakcímére vonatkozó adatokat
összeveti az SZL adataival. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
lakcímadat nem egyezik meg az SZL-ben szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóságnak
az SZL-ben szereplő adatot kell felhasználnia, és az adatváltozást az ingatlan-
nyilvántartáson hivatalból át kell vezetnie. Ingatlan adásvétel esetében azonban az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjában az SZL-ben az esetek többségében még
a „régi” lakcím szerepel (a bejelentés feltétele ugyanis a tulajdonjog megszerzése!),
így a hivatalból történő adatösszevetés, illetve változásvezetés várhatóan nem éri majd
el a szándékolt hatást.
A javasolt szabályozás lényege abban áll, hogy az ingatlan-nyilvántartásban
tulajdonjogot szerző ügyfél már a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtásakor
jelezheti az ingatlanügyi hatóság felé, hogy az állandó lakcíme a továbbiakban a
megvásárolt ingatlan lesz, és az új állandó lakcím a tulajdonjog bejegyzését követően
bejelentésre fog kerülni a személyiadat- és lakcímnyilvántartó hatósághoz. Ebben az
ingatlanügyi hatóság minden további bejelentés nélkül, a tulajdonjog bejegyzésétől
számított 30 nap elteltét követően, de legfeljebb 60 napon belül az adatváltozást
átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Tehát az ügyfélnek csak egyszer - a tulajdonjog
bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor - kell az ingatlanügyi hatósághoz fordulnia.
A jelenlegi szabályozás értelmében az ingatlanügyi hatóság a külföldön kiállított
közokiratot annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e ingatlan-
65
nyilvántartási bejegyzésre, valamint az olyan külföldön kelt magánokiratot, amely
hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva a Vidékfejlesztési
Minisztérium (VM) útján terjeszti fel állásfoglalás iránt az igazságügyért felelős
miniszterhez A VM közreműködése lényegében formális eljárási cselekmény, ami
indokolatlanul növeli az ügyintézési határidőt. A „szolgálati út” betartása szintén nem
szolgálhat indokul a jelenlegi gyakorlat fenntartására; különös tekintettel arra, hogy a
földhivatalok - a szervezeti integráció következtében - jelenleg a KIM által felügyelt
kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működnek. Mindezekre tekintettel a
Javaslat az eljárásból a VM-et „kiemeli”, ezzel az eljárás gyorsabbá és egyszerűbbé
válik.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a külföldön kelt okiratok felhasználhatóságát
szabályozó rendelkezések [Inytv. 35.-36.§] jelenlegi formájukban nem kellően
áttekinthetőek, sem a jogalkalmazók, sem pedig az állampolgárok számára, különösen
nem egyértelmű az egyes rendelkezések közötti kapcsolat. Jelentős eltérések vannak a
magánokiratok és a közokiratok kezelésében, illetve a hatályos szabályozás a
közokiratok tekintetében egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan,
hogy azok milyen feltételekkel használhatók fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.
Erre tekintettel a Javaslatban külön szakaszban jelenik meg a magánokiratokra [35. §]
illetve a közokiratokra [36. §] vonatkozó szabályozás, de hasonló struktúrával, illetve
az értelemszerű különbségek figyelembevételével. A javasolt rendelkezések beiktatása
a korábbi helyzethez képest nem jelent többletterhet a polgároknak, mivel az eddigi
helyzetet rögzíti, a méltányosság beiktatása továbbá előnyt is jelent számukra. Mindkét
szakasz (1) bekezdésében a felhasználhatóságra vonatkozó általános szabályt
(hitelesítés, felülhitelesítés) rögzíti a Javaslat. A magánokiratok esetében 35. § (2) és
(3) bekezdésekben, valamint a közokiratok esetében a 36. § (2) és (3) bekezdésekben
az eddig is alkalmazott kivételek kerülnek meghatározásra, a jelenleginél azonban
áttekinthetőbb módon. Ezen felül rögzítésre kerülnek a felterjesztés feltételei [35. § (4)
és a 36. § (4) bek.]. Magánokiratok esetében a felterjesztésre csak akkor van szükség,
ha az iraton hitelesítés és Apostille sincs, és nemzetközi szerződés sem ad felmentést a
hitelesítés alól. A Javaslat ugyanakkor kellő rugalmasságot biztosít: a
felhasználhatóságot érintő kétség esetén ugyanis megmarad a felterjesztés lehetősége.
A közokiratok esetében a (4) bekezdés mellett egy új (5) bekezdés is beiktatásra kerül,
amely a külföldi bíróság vagy más hatóság által az ingatlan-nyilvántartást érintő
döntés esetében biztosítja az anyagi szempontból történő vizsgálatot is. Ezen új
rendelkezés az eddigi gyakorlatot rögzíti, bevezetése a jogbiztonság megerősítése
szempontjából bír jelentőséggel annak az elkerülése végett, hogy olyan - amúgy
alakilag bejegyzésre alkalmas - külföldön kelt közokirat alapján kerüljön sor
bejegyzésre, amely a jogszabályok alapján egyébként nem válthatna ki joghatást
Magyarországon.
A Javaslat rendelkezik továbbá az ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett
magánokirat ingatlan-nyilvántartási eljárásban történő elfogadásáról, gyakorlatilag a
belföldön kelt és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályok alkalmazását írja
elő az ingatlanügyi hatóságok részére. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd - a
kiállítás helyétől függetlenül - bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított
66
akaratának és a jogszabályoknak megfelel illetve, hogy az okirat a saját vagy az
irodája közreműködésével jött létre. Abban az esetben, ha a külföldön kiállított okirat
ellenjegyzésével az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. §-a (1)
bekezdésének b) pontjában foglaltakat is bizonyítja, akkor ezen magánokirat a
belföldön kiállított magánokirattól csak a keltezés és az ellenjegyzés helye
vonatkozásában tér el. Az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratok között
indokolatlan a keltezés helye és az ellenjegyzése helye alapján történő különbségtétel.
A 2012. január 1-jétől hatályos, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI.
törvény különbséget tesz nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyek, valamint
nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek között. Tekintettel arra, hogy a
hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) a bejegyzéshez szükséges
igazolások között [Inytv. 37. § (4) bek.] csak az egyház és az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró nyilvántartásba vett belső egyházi jogi
személy vonatkozásában írja elő, hogy mely okiratok benyújtása szükséges a
képviseleti jogosultság igazolására, indokolt a bejegyzéshez szükséges igazolások
meghatározása a nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személyek esetében is.
A gyakorlati jogalkalmazás során problémaként merült fel, hogy az Inytv. eljárás
felfüggesztésére vonatkozó 47. §-a nem tartalmaz rendelkezést azokra az esetekre,
amikor jogerős hatósági határozat alapján került sor az ingatlan-nyilvántartásban
valamely jog bejegyzésére (pl. kisajátítási eljárás), tény feljegyzésére (pl. tartós
környezetkárosodás), valamint adatváltozás átvezetésére (pl. épület-feltüntetés) és a
döntéssel szemben bírósági jogorvoslati eljárás iránti kérelmet terjeszt elő valamely
érdekelt. Ebben az esetben bizonytalanság alakul ki az ingatlan jogi helyzetével
kapcsolatban, hiszen elképzelhető, hogy az eljáró bíróság csak viszonylag hosszú idő
elteltével rendelkezik a kérdéses határozat hatályon kívül helyezéséről; ráadásul sok
esetben az ítélet az ingatlanügyi hatóság felé nem is tartalmaz rendelkezést a bejegyzés
törlése iránt. A másodfokú ingatlanügyi hatóság jelenleg nem mérlegelheti, hogy
indokolt-e a másodfokú eljárás felfüggesztése, annak lehetősége ugyanis csak a
törvényben felsorolt esetekben biztosított. Ugyanakkor a fellebbezés elbírálását
követően az ingatlan vonatkozásában bejegyzésre kerülő jogosultak nem szerezhetnek
tudomást arról, hogy a jogbejegyzést rangsorban megelőző bejegyzés alapjául szolgáló
hatósági határozattal szemben közigazgatási per van folyamatban. Ez a helyzet
gyengíti az ingatlan-nyilvántartás közhiteles jellegét is.
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a bejegyzés alapjául szolgáló
magánokirat érvénytelensége iránt kezdeményezett bírósági eljárás, hanem a bejegyzés
alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított
közigazgatási per esetén is felfüggesztésre kerülhessen a másodfokú ingatlan-
nyilvántartási eljárás. Az elsőfokú eljárás felfüggesztése lehetőségének a külön
biztosítása a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági határozat bírósági
felülvizsgálata iránt indított közigazgatási per esetén nem indokolt tekintettel arra,
hogy a hatósági határozat elleni közigazgatási perben eljáró bíróság a hatósági
határozat végrehajtását felfüggesztheti, amely felfüggesztő határozat alapján az
67
ingatlan-nyilvántartási eljárás is felfüggesztésre kerül. Amennyiben az első fokon
eljáró ingatlanügyi hatóság függeszti fel az eljárását a bejegyzési kérelem elintézetlen
széljegyként továbbra is az ingatlan tulajdoni lapján marad, aminek következtében
valamennyi rangsorban következő bejegyzési kérelmet az ingatlanügyi hatóságnak
függőben kell tartania. Ellenben a jogerős hatósági határozat alapján történt bejegyzés
ellen benyújtott fellebbezés alapján hozott másodfokú határozat hatálya a megtámadott
bejegyzésen alapuló további bejegyzésekre is kiterjed [Inytv. 56. § (5) bek.] vagyis
amíg a fellebbezés elbírálása folyamatban van az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a
rangsorban következő bejegyzési kérelmeket akkor is elbírálhatja, így az időközben
bejegyzett jogosultaknak a felfüggesztett másodfokú eljárás lezárultáig tudomással kell
bírniuk a „fellebbezéstől függő hatályról”.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 82. § (1)
bekezdése alapján speciális eljárás, tehát a Ket.-ben szabályozott általános eljárási
szabályok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Inytv. által meghatározott korlátok
között érvényesülnek, alkalmazhatóak. Az Inytv. rendelkezései alapján az ingatlanügyi
hatóság a jogok és tények bejegyzése tárgyában meghozott döntését nem vonhatja
vissza és nem módosíthatja, ahogy ezen eljárásokban felügyeleti intézkedésnek sincs
helye. A közigazgatási eljárás általános rendelkezéseitől, illetve a saját hatáskörben
történő döntés-felülvizsgálati rendszertől lényegesen eltérő speciális szabályozást
alapvetően a nyilvántartás tárgya, illetve az ingatlan-nyilvántartás alapelveinek az
érvényre juttatása indokolja. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartásához fűződő
alapvető társadalmi- és nemzetgazdasági érdek: a jog- és forgalombiztonság
garantálása, illetve a jóhiszemű jogszerzők védelme. Ebből adódóan a konstitutív
hatályú tulajdonjog bejegyzés tekintetében különösen aggályos volna mind a
felügyeleti intézkedés keretében, mind pedig a saját hatáskörben történő „hivatalbóli”
döntés-felülvizsgálat biztosítása.
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. §-ának
(3)	bekezdése alapján az ügyésznek a felhívásra akkor van lehetősége a fellépést
megelőzően, ha az ügyben fellép és az „ellenérdekű fél” a fellépésre okot adó
körülményt saját maga is orvosolni tudja. Az Inytv. alapján ugyanakkor az
ingatlanügyi hatóság a döntését - jogorvoslati kérelem hiányában - nem vonhatja
vissza, illetőleg nem módosíthatja, így saját hatáskörben nincs jogszabályi lehetősége
orvosolni a fellépésre okot adó körülményt.
Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében - megelőzendő az esetlegesen eltérő
bírósági gyakorlat kialakulását - az Inytv. 54. §-a (5) bekezdésének a kiegészítése vált
szükségessé; annak kifejezett kimondásával, hogy a törvénysértő döntés saját
hatáskörben való visszavonásának (módosításának) ügyészi felhívás esetén is helye
van.
A Javaslat az ingatlan-nyilvántartás közhiteles jellegét erősíti azáltal, hogy az ügyészi
felhívás, illetve felszólalás esetén ennek ténye az ingatlan-nyilvántartásban
feljegyzésre kerül. A feljegyzés révén a támadott határozatot követő ranghelyen
68
kérelmet benyújtó ügyfél számára egyértelmű lesz, hogy a támadott határozattal
szemben jogorvoslati eljárás van folyamatban. Annak érdekében, hogy az ingatlan-
nyilvántartásban egy esetlegesen jogszerűtlen határozat alapján ne kerüljön sor
valamely jog bejegyzésére, szükséges az Inytv. vonatkozó rendelkezésének módosítása
olyan módon, hogy az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi
fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya a támadott bejegyzés
ranghelyén történt feljegyzést követő bejegyzésekre is kiterjed.
A közelmúltban a külföldön (jellemzően az Európai Unió területén) munkát vállaló
magyar állampolgárok részéről nagyobb számban jelentkezett az iránt igény, hogy
igazolást nyerjenek arról, hogy Magyarország területén nem rendelkeznek
ingatlantulajdonnal. A jelenlegi szabályozás értelmében ahhoz, hogy az ügyfél
igazolni tudja azt, hogy az ország egész területén nem rendelkezik ingatlannal
valamennyi körzeti földhivatalhoz (121) postai úton vagy személyesen be kell
nyújtania az igazolás kiállítása iránt a kérelmet, tekintettel arra, hogy a körzeti
földhivatalok kizárólag az illetékességi területeiken rendelkeznek hatáskörrel az
ingatlanok lekérdezésére.
Az ezen adatszolgáltatás iránti egyre jelentősebb társadalmi igényre tekintettel, az
ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása szabályainak
törvényi szintre emelése, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési
Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes
szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendeletet módosítása vált szükségessé
azzal, hogy ingatlanügyi hatóságként, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló a
hatósági bizonyítvány kiállítására a Földmérési és Távérzékelési Intézet kerül
kijelölésre.
Az új rendelkezés a hatósági bizonyítvány kiállításának lehetőségét - összhangban az
Inytv. 70. §-ában foglaltakkal - csak természetes személy kérelmező részére biztosítja,
mivel jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szerveztek részéről egyfelől ilyen
irányú igény nem merült fel, másfelől esetükben sokkal hangsúlyozottabban
jelentkezik a hibás adatszolgáltatás veszélye. A természetes személyek esetében
ugyanis a személyi azonosító egyértelmű beazonosítást tesz lehetővé, míg cégek
esetében - tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás a cégjegyzékszámot jelenleg
még nem tartalmazza, a törzsszám pedig sokszor tévesen került feltöltésre - a név
szerinti lekérdezés során pontatlan (nem teljes körű) eredményt kapunk.
Az eljárás részletes szabályai rendeleti szinten kerülnek meghatározásra.
Az 1085/2012. (III. 30.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat)
rendelkezései alapján a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát
korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződésekkel (az ún.
zsebszerződésekkel) szembeni küzdelem adminisztratív, jogi és közigazgatási
eszközeinek kidolgozása során szükségessé vált egy olyan átfogó törvényi szintű
adatkezelési felhatalmazás megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a földhivatalok
által vezetett közhiteles nyilvántartásokra támaszkodva a termőföld tulajdonjogának
vagy használati jogának jogellenes megszerzésére irányuló megállapodások, fő- és
69
mellékkötelmek feltárása, valamint a felszámolásukhoz szükséges lépések megtétele
érdekében a Kormány rendeletében erre a feladatra kijelölt szerv részére átadandó
adatokat az ingatlanügyi hatóságok szakmai irányításáért felelős miniszter
lekérdezhesse, feldolgozhassa, átadhassa, illetve ennek megtörténtéig tárolhassa.
A földhivatal regisztratív hatóságként nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, ilyen
feladatot a Korm. határozat sem állapíthat meg a számára. Adatfeldolgozásra,
különösen személyes adatok, illetve más adatbázisból (pl. cégnyilvántartás) származó
adatok felhasználásával történő lekérdezésre, illetve a lekérdezett adatok
feldolgozására és továbbadására pedig csak az arra törvényi felhatalmazással
rendelkező szerv megkeresése alapján van jogszerűen lehetősége.
Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból természetes személyazonosító adatok alapján
történő lekérdezés lehetőségét az Inytv. 70. § (1) bekezdése főszabályként kizárja,
emiatt a földhivatalok, illetve a földhivatali számítógépes rendszerek működtetéséért
felelős Földmérési és Távérzékelési Intézet csak törvényi felhatalmazás alapján
végezhet ilyen típusú adat-leválogatást, -feldolgozást, illetve -továbbítást.
Az adatkezeléssel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása érdekében megkeresett
Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság állásfoglalása szerint a Korm.
határozatban meghatározott célok elérése érdekében - mivel a hatályos törvényi
szabályozás erre nem ad lehetőséget - új jogszabály megalkotására, illetve elsősorban
az Inytv. hivatkozott felhatalmazó rendelkezésének kiterjesztésére van szükség,
mindazonáltal a megvalósítani kívánt célok adatvédelmi szempontból legitim,
alkotmányos céloknak tekinthetők.
Szövegpontosító jellegű szövegcserés módosító Javaslatokat tartalmaz a fenti
módosításokkal összhangban.
Az ún. zsebszerződések elleni hatékony fellépés, valamint a cégek egyértelmű
beazonosíthatósága érdekében a természetes személyek esetében az állampolgárság,
cégek esetében a cégjegyzékszám is részét képezi az ingatlan-nyilvántartási
adatbázisnak, ezeket az adatokat azonban a tulajdoni lapon továbbá - ha törvény
másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton
feltüntetni nem szabad. Ezeket az adatokat csak a módosítás hatályba lépését követően
indult eljárásokban kell a kérelemben megjelölni, illetve az ingatlan-nyilvántartási
adatbázis részévé is csak ettől az időponttól válnak.
6.	az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
a 28-33. §-hoz
A veszélyes állatok tartására vonatkozó szabályozást új alapokra szükséges helyezni.
Ennek első lépése - a vonatkozó végrehajtási rendelet újraalkotása előtt - a törvény
előírásainak átalakítása. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a Javaslat a jelenleg
egységes szabályozás mentén kezelt állatcsoportot - a különböző fajok tartásának
70
eltérő kockázati szintjére való tekintettel - három részre osztja. A „különösen
veszélyes állatok” tartása szigorúbb, az „elővigyázatosságot igénylő állatok” tartása
enyhébb követelmények alá esik a jövőben. A középső kategóriába sorolt fajok
tartásával kapcsolatos keretszabályok lényegüket tekintve változatlanok. A másik
meghatározó újítás, hogy a jövőben a természetvédelmi hatóság jár el minden érintett
faj tekintetében. A Javaslat a hatóság munkáját segítő, a veszélyes állatok adatait
nyilvántartó országos adatbázis létrehozásáról is rendelkezik. Fontos megjegyezni,
hogy a részletekről a végrehajtási jogszabály (kidolgozás előtt álló) módosítása
rendelkezik majd, jelen Javaslat a keretszabályokat határozza meg. A keret- és
részletes szabályok egyszerre történő hatályba lépése érdekében a törvény ezen
szakaszainak módosítása 2014. július 1-jén lép életbe. Emellett hangsúlyozandó, hogy
jogi értelemben a veszélyes ebek nem tartoznak a veszélyes állatok közé, két külön
fogalomkörről van szó, tehát a jelen Javaslat nem érinti a veszélyes ebekkel
kapcsolatos szabályokat.
2013. január elsejétől hazánkban is alkalmazni kell a tudományos célokra felhasznált
állatok védelméről szóló új uniós irányelv rendelkezéseit. E kötelezettség teljesítése
érdekében a kapcsolódó magyar szabályok megfelelő átalakítása szükséges. Az
állatkísérletekre vonatkozó szabályok a 2010/63/EU irányelv előírásainak megfelelően
változnak. E kötelezettség teljesítése érdekében az irányelvben foglalt előírások
átvétele, vagyis a kapcsolódó hazai előírások átalakítása szükséges. A törvényjavaslat
az új szabályozás legfontosabb, garanciális elemeit tartalmazza. A részleteket egy
átfogó, új kormányrendelet rögzíti. Magyarországnak lehetősége van megőrizni a már
érvényben lévő, az új irányelvben megfogalmazottaknál is szigorúbb nemzeti
szabályait. Ezt kihasználva hazánk fenn kívánja tartani ezen előírások egy részét (pl.
emberszabású majmok felhasználásának teljes tilalma).
A legutóbbi törvénymódosítás alkalmával az Országgyűlés úgy döntött, hogy élő
állatot nyereményjáték díjaként csak a törvény végrehajtására kiadott rendeletben
meghatározott feltételek szerint lehet használni, amennyiben az állat elhelyezésének és
tartásának feltételei biztosítottak. A rendelet megalkotásához szükséges
felhatalmazással szükséges kiegészíteni a törvényt.
A kérdéskör kapcsán előforduló jogértelmezési viták tisztázása érdekében
felhatalmazást szükséges adni az önkormányzatok számára, hogy a kedvtelésből tartott
állatok tartására vonatkozó jogszabályokban foglaltakat helyi előírások hatályba
léptetésével egészíthessék ki az adott viszonyoknak legmegfelelőbb szabályozás
kialakítása érdekében.
71
7.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
a 34-49. §-hoz
A törvény módosítása kapcsolódik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési
Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm.
határozat 81. számú ügyéhez (Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
(EMVA) finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ügyek) is.
Az MVH és a NÉBIH által közösen működtetett egységes törzsadat-menedzsment
rendszerhez (ügyfélnyilvántartáshoz) kapcsolódó fogalom meghatározásokkal egészül
ki a törvény. A módosítás egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartás bevezetését és
megteremti a normaszövegben az alapot Tv. 81. §-ában lévő felhatalmazásokhoz,
valamint lehetővé teszi az ügyfél-nyilvántartási rendszer vezetéséhez kapcsolódó
költségek csökkentését azzal, hogy abban az esetben, ha az ügyfél-nyilvántartási
rendszer adatait a közhiteles nyilvántartásból átvett adatokkal felülírják, arról az
ügyfelet nem kell értesíteni, és ezzel a Tv. összhangba kerül a Ket-tel nyilvántartások
vezetéséről szóló szabályaival is.
8.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény
a 50-59. §-hoz
A Javaslat alapján a módosítás célja, hogy a vízitársulatok tagjai fizetési
kötelezettségeik mértékének megállapításáról és azok felhasználásáról maguk
döntsenek. Az Országgyűlés 2010. július 22-én fogadta el az egyes gazdasági és
pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC.
törvényt, amelynek 38-39. §-a módosította a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV.
törvényt és 2011. január 1-től megszüntette a tagok társulati hozzájárulását. Ezzel
megszűnt a közfeladatokhoz való kötelező hozzájárulás és annak adók módjára történő
behajtási lehetősége. A rendelkezésre álló költségvetési források a vízitársulatok
közfeladat ellátását szolgálják, de nem biztosítják a vízitársulatok működési költségeit,
azt egyéb bevételeikből kell fedezniük.
A vízitársulatok törvény által meghatározott alapszabályaik szerint működnek. A
vízitársulat alapszabálya lehetővé és - megszavazás esetén tagjainak kötelezővé - teszi
a „tagi hozzájárulás” megfizetését. 2012-ben számos küldöttgyűlésen döntöttek a
vízitársulat fennmaradásáról és a folyamatos működés biztosításához szükséges
forrásokról, azonban a döntéseket a küldöttgyűlések hozták meg. Annak érdekében,
hogy a vízitársulatok tagjainak fizetési kötelezettségeiről és a befizetett összegek
felhasználásáról ne a küldöttek, hanem minősített szavazással a tagok dönthessenek a
vízitársulatokról szóló törvény módosítása szükséges.
72
9. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
a 60-63. §-hoz
A hatályos Nfatv. 1. § (1) bekezdésének kiegészítése azon okból szükséges, mivel a
Kormány döntése alapján az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg művelés alól kivett
Állami terület I. megnevezéssel nyilvántartott, valamint a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a honvédelemért felelős
miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az NFA által átveendő
ingatlanokra az Nfatv. hatálya nem terjed ki.
A hatályos Nfatv. szerint amennyiben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium vagyonkezelésében lévő, a honvédelemért felelős miniszter által
honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület a tényleges művelési ág
megállapítása alapján az Nfatv. hatálya alá tartozik, a honvédelemért felelős miniszter
azt átadja az NFA-nak. Az NFA a tulajdonosi joggyakorló személyében történt
változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a honvédelmi célra feleslegesnek
nyilvánított ingatlan megosztásával és tényleges művelési ágának megállapításával
kapcsolatos költségek átadott ingatlanra eső hányadát a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztériumnak megtéríti.
A jelenlegi szabályozás értelmében a tényleges művelési ág megállapításának feltétele,
hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területnek a szükséges
környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése igazolt módon
megtörténjen. Az Nfatv. hatályos szövege szerint a mentesítéssel összefüggésben
felmerült költségeket a Magyar Honvédség viseli.
A javaslat célja, hogy a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított állami ingatlanok,
amely az NFA részéről hasznosíthatóak az állami földvagyon körében, még kivett,
„honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület” megnevezéssel kerüljenek át az
NFA-hoz. A mentesítés elvégzésének, illetve a szennyezetlen állapot megfelelő
igazolásának hiányában a földminősítési eljárás nem folytatható le, így a művelési ág
változásra nem kerülhet sor. Így a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból megállapítható,
hogy ezen ingatlanok mentesítését még nem végezték el.
A javaslat szerint az ingatlanok hasznosítását a jövőben az Nfatv. hatálya alatt kell
megoldani.
Az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan megosztásával és tényleges művelési
ágának megállapításával kapcsolatos összes költséget a törvény hatálya alá tartozó
földterületek hasznosítása során a vele szerződő félre fogja hárítani.
Amennyiben az ingatlan megosztása (telekalakítása) után válik ismertté, hogy
esetlegesen valamely kialakuló földrészlet nem tartozik az Nfatv. hatálya alá, de a
környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti, valamint az ingatlan megosztásával
és tényleges művelési ágának megállapításával kapcsolatos költségeket teljes körűen
73
az NFA viselte, a költségvetés állami vagyon fejezet terhére az arányos költségek
részére meg kell téríteni, tekintetében megtérítési igénnyel élhet.
Egyházi fenntartású oktatási intézmények kérték az oktatási célokat szolgáló
földrészletek jogállásának rendezését.
A külterületi földrészletek az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdonát
képezik és a tulajdonosi joggyakorló a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a
továbbiakban: NFA). A hatályos Nfatv. alapján az NFA főszabály szerint a Nemzeti
Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő
eladással, nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással, nyilvános pályázat
útján történő vagyonkezelésbe adással, cserével hasznosítja.
Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése alapján nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető
vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló
gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény
szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi
költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott
alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet.
A fentiek alapján a vagyonkezelési szerződés megkötésének elvileg nincs akadálya, de
az kizárólag nyilvános pályázat keretében történhet, mivel az egyházi fenntartású
intézmények egyik fenti feltételnek sem felelnek meg.
Annak érdekében, hogy - az esetek többségében huzamos ideje oktatási, illetve
tudományos kutatási célokat szolgáló - földrészletek (tangazdaság) nyilvános
pályáztatási eljárás nélkül az intézmény vagyonkezelésébe kerülhessenek a javasolt
törvénymódosítás.
Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére induló eljárásban intézkedik a változás
ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről.
10.	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
a 64-73. §-hoz
A mezőgazdasági kárenyhítési rendszer közel egy éves gyakorlati tapasztalatainak
felhasználása folytán volt indokolt a módosítás.
Európai Bizottság C(2012)2999 számú határozatában foglaltaknak megfelelően
szükségessé vált annak módosítása. Az Európai Bizottság a hivatkozott határozatában
úgy döntött, hogy a Magyarországon 2012. január 1 napjától hatályba lépett új
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer nem csak a KKV szektorra, hanem az annál
nagyobb volumenű társaságokra is kiterjed. Mindezek alapján - a kárenyhítési
rendszer tagjainak szélesítése érdekében - szükséges törölni a mikro kis és
74
középvállalkozásokra vonatkozó utalást a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és
más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényből.
11.	A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
módosításáról
a 74. §-hoz
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a
továbbiakban: törvény) preambuluma kimondja, hogy a magyar nemzeti értékek (a
továbbiakban: nemzeti értékek), és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és
egyedülálló értékek; a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosság-
tudat kialakulásához és megszilárdításához. A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a
magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon
túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek
értékei.
Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1/A. § (4) bekezdése, valamint
az (5) bekezdés c) pontja értelmében a miniszterelnök általános helyettese a
nemzetpolitikáért való felelőssége körében a feladatkörében érintett miniszterrel
együttműködik különösen a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek
és értékeinek feltárásában, megőrzésében. Ebből kifolyólag biztosítani szükséges,
hogy a törvény 14. §-ában szabályozott Hungarikum Bizottságba a nemzetpolitikáért
felelős miniszter is delegálhasson 1 tagot.
12.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
módosítása
a 75-94. §-hoz
Az Országgyűlés által 2012. május 7-én elfogadott földmérési és térképészeti
tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (Fttv.) 43. §-a az ingatlan-
nyilvántartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is módosítja, elsősorban a
háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás kialakításához kapcsolódóan. Az Fttv. erre
vonatkozó rendelkezése [Fttv. 15. (1) bek.] 2014. január 1-jén lép hatályba [Fttv. 40. §
(3)	bekezdése], ezért indokolt, hogy az ehhez kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási
szabályozás hatályba lépése is fenti időponthoz igazodjon. Különös tekintettel arra,
hogy a szükséges technikai, műszaki feltételek jelenleg még nem adottak.
A jelenlegi szabályozás csak a levegőből végzett távérzékelési adatgyűjtés fogalmát
határozta meg, ezt szükséges kiegészíteni a földi, és űrtávérzékelés fogalmával, ennek
eredményeképp a távérzékelés végrehajtásának összes lehetséges helye a földrajzi
térben definiálásra kerül.
75
Az eredeti normaszöveg szerint a topográfiai és távérzékelési adatbázisokból célhoz
kötöttség nélkül lehetett adatot igényelni. Az állami alapadatoknak az új 28. § (12)
bekezdésében meghatározott jogosulatlan felhasználásának az ellenőrzését az állami
térképi adatvagyon védelme érdekében indokolt a topográfiai és távérzékelési
adatbázisokra is kiterjeszteni.
Szükségessé vált az adatbázisokat kezelő szervek pontosítása, valamint a
szolgáltatásba bevont állami alapadatok körének kibővítése.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 46. §-val összhangban az
ingatlan-nyilvántartás részét képező térképi adatbázisban történő változásvezetésre is
lehessen az ügyfélnek soronkívüliséget kérnie.
Szükségessé válik az eljárás szabályozása, mert ennek hiányában a földhivatal nem
tudja meghozni a bejegyzés alapját szolgáló térképi hibakiigazításról szóló határozatot
ami a bejegyzés okirataként szükséges.
A digitális ortofotó a légi távérzékelt adatok egy speciális szegmense, ezért indokolt,
hogy a kategória megnevezését kiterjesztőleg alkalmazzuk a légi távérzékelt adatok
összességére. Az űrtávérzékelési adatbázis megnevezése a nemzetközi
szakirodalomnak megfelelően került alkalmazásra.
A módosított 19. § (1) bekezdéssel összhangban az ortofotó adatbázis része a légi
távérzékelési adatbázisnak. Ennek megfelelően kiegészül a bekezdés.
Tévesen került a térképi adatbázisok meghatározás a szövegbe, természetes hogy a
távérzékelt adatok a távérzékelési adatbázis részét fogják képezni és nem a térképiét.
A 19. § rendelkezéseivel összhangban a bekezdésben az állami átvétel a távérzékelési
adatokra vonatkozik, mely az állami átvételt követően lesz a távérzékelési
alapadatbázis része.
Pontosításra került azon adatok köre, melyekre az adatátadás vonatkozik. Az állami
távérzékelési adatbázis adattartalma a 19. § (1) bekezdésében már pontosításra került,
így az ortofotókra is egyértelműen vonatkozik az adatátadási kötelezettség, ami a
nemzeti vagyonnal történő ésszerű gazdálkodás kívánalma.
A légi távérzékelési adatbázisokat, mint a távérzékelési adatok legjelentősebb
hányadát kitevő és a hétköznapi gyakorlatban legtöbbet használt adatbázis tartalmát
eddig a törvény nem szabályozta.
Nem csak a topográfiai térképi adatbázisba történő adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása, hanem a távérzékelt adatok esetében is indokolt a bírság kiszabása, mert
ez a kényszerítő erő itt is indokolt.
76
A közpénzekből történő űrtávérzékelt adatok egységes központi koordinációját
célszerű megvalósítani annak érdekében, hogy ezek az adatok a későbbiek során a
közfeladatot ellátó szervek számára hozzáférhetők legyenek.
Szükségessé vált az archív adatbázis tartalmának törvényi szintű szabályozása, mert
ennek hiányában az alsóbb szintű jogi szabályozást nem lehet megvalósítani.
Meghatározásra került, hogy a földügyi igazgatás mely szerve jogosult az alaphálózati
pontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről dönteni.
A katonai tájékozási hálózat pontjai a törvény szerint a polgári alaphálózati pontoktól
külön kezelendő alaphálózati pontoknak minősülnek, melynek a tulajdonosi jogai is
elkülönülnek.
A honvédelmi célú alaphálózati pontok áthelyezésének vagy megszüntetésének
döntésére nem volt kijelölve jogosultsággal felruházott szervezet. A bekezdés ezt
hivatott pótolni.
A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hozta létre és üzemelteti a 10. §
(3)	bekezdésének d) pontjában meghatározott aktív GNSS hálózatot, ezért indokolt,
hogy a tulajdonosi jogokat is gyakorolhassa felettük.
Az OGPSH alaphálózati pontok tekintetében is be kell jegyezni az ingatlan-
nyilvántartásba a közérdekű használati jogot.
Az állami alapadatok sorába nem illeszthető adatot és iratokat célszerű megőrizni és
archiválni. Ennek érdekében szükséges az ezen feladatot ellátó szerv kijelölése.
A nem igazgatási szolgáltatási díjakat nem szükséges rendeleti úton szabályozni. Az
adott államigazgatási szerv az önköltségszámítást követően saját hatáskörében fogja
megállapítani.
A földügyi és térképészeti, valamint a földmérési és térinformatikai ágazatban a
központi hivatalként működő Földmérési és Távérzékelési Intézet által kezelt -
maradandó értékű - irattári anyag szaklevéltári rendszerben történő kezelése
érdekében szükséges a Földügyi és Távérzékelési Levéltár létrehozása. A szaklevéltár
fenntartását és kezelését célszerű a FÖMI hatás- és feladatkörébe rendelni.
A 19. § (1) bekezdésének módosításával szükségessé vált meghatározni, hogy mely
szervek iratanyagának gyűjtésére terjed ki a Földügyi és Távérzékelési Levéltár
hatásköre.
77
13. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény módosítása
a 95-104. §-hoz
A törvény eredetileg nem tartalmazza a kérelmek elbírálására a miniszter számára
rendelkezésre álló határidőt. A javaslat ezt kívánja pótolni.
A nyerstej értékesítése, amennyiben az hosszabb távú szerződéses együttműködéssel
történik, a Ptk-ban nevesített szállítási szerződés keretében történik. Tekintettel arra,
hogy a spot ügyletek a tejágazatban lehetnek egyszeri adásvételek is - ez esetben nem
szállítási, hanem adásvételi szerződés valósul meg a felek között -, a nyerstej
értékesítésére vonatkozó szerződéses fogalmat javasolt használni.
A módosítás pontosítást tartalmaz a szabályok egyértelműsítése és az egységes
fogalomhasználat céljából.
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény felülvizsgálatra került.
Az elavult részek hatályon kívül helyezésre kerülnek; az agrárjelentést országgyűlési
határozat, az agrárgazdasági tanács működését kormányhatározat fogja szabályozni; az
agrárstatisztika, a termésbecslés, valamint a szakértői és szaktanácsadói rendszer
működésének alapjait szabályozó részek pedig átkerülnek a Szakmaközi tv-be. Ezek a
szakaszok pontosításokat is tartalmaznak.
14.	Záró rendelkezések
A 105-108. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény az európai uniós
csatlakozást követően jórészt idejét múlt és meghaladott rendelkezéseket tartalmazott,
így annak hatályon kívül helyezése válik indokolttá. Az agrár-statisztikára, valamint a
szakértői és szaktanácsadói rendszerre vonatkozó rendelkezéseit ugyanakkor továbbra
is fenntartani szükséges, ezért azok átdolgozását követően a szakmaközi
szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi
CXXVIII. törvénybe kerülnek beépítésre.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/F. §
(1)	bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a területi
környezetvédelmi program tervezetének véleményezéséből mellőzhető a talajvédelmi
hatóság részvétele, az eljárás egyszerűsítése a talajvédelmi érdekeket nem csorbítja.
Az egyszerűsítésre a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló,
Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak
módosításáról szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat 1. melléklet 47. pontjában
foglalt feladat végrehajtása érdekében kerül sor.