﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9241. számú
törvényjavaslat
egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2012. november
2012. évi .... törvény
egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról
1. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) E törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-
végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt:
fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban:
szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”
(2)	A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit - a törvényben meghatározott esetben és körben -
a)	a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,
b)	a rendvédelmi oktatási intézmények nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóira,
valamint tanulóira,
c)	a hivatásos állományból nyugállományba került, valamint a szolgálati járandóságban,
rokkantsági ellátásban részesülő volt hivatásos állományúakra,
d)	a fegyveres szerv hivatásos és nyugállományú tagjainak, továbbá a szolgálati
járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülők hozzátartozóira
is alkalmazni kell.”
2. §
(1)	A Hszt. 2. § l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„l) szolgálati érdek: a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége jogszerű,
rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi
szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt
meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, illetve körülmény;
m) állománytáblázat: a fegyveres szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti
elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat vagy nem hivatásos munkakörök
megnevezését, illetmény-besorolását, az abban elérhető legmagasabb rendfokozatot, valamint
az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi és egyéb követelményeket meghatározó
okmány;
1
n) rendvédelmi oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36.
§ (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint a fegyveres szerv részére létesített és
fenntartott köznevelési intézmény, valamint a rendvédelmi felsőoktatást folytató felsőoktatási
intézmény;”
3.	§
A Hszt. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt
kifejezetten megengedi. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.”
4.	§
(1)	A Hszt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MRK tagozata
a)	a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b)	a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres, rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek,
d)	a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e)	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
f)	az Országgyűlési Őrség
személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-
f)	pont szerint elkülönülő résztestülete.”
(2)	A Hszt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozatot képviselő közgyűlési tagnak csak olyan
személy választható meg, aki a választáskor megfelel az MRK tisztségviselőjével szemben a
30/C. §-ban támasztott feltételeknek.”
5.	§
A Hszt. 30/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya,
valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói tekintetében az Iroda
a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 30/B. § (1) bekezdésében az Iroda részére
meghatározott feladatokat a 30/B. § (3) bekezdése szerinti normatív utasításban
meghatározottak szerint adatkezelésre kijelölt személy útján teljesíti. A fegyveres szerv a
30/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az adatkezelő felé teljesített
adatszolgáltatással tesz eleget.
(5)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a nyilvántartást a tagozaton belül polgári
nemzetbiztonsági szolgálatonként elkülönítetten kell kezelni. Ezek a nyilvántartások, valamint
a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói vonatkozásában vezetett
nyilvántartások sem egymással, sem az MRK más tagsági nyilvántartásával nem kapcsolhatók
össze.”
2
6. §
A Hszt. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Tábornok szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, hivatásos állományba
visszavételéről, tábornoki rendfokozatba történő kinevezéséről, előléptetéséről, valamint a
tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés
kiszabásáról a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.”
7.	§
A Hszt. 37/B. és 37/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, ezzel egyidejűleg a
37/A. §-t követően az alábbi alcímmel egészül ki:
„Kifogástalan életvitel ellenőrzése
37/B. § (1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas
hallgatójának, valamint tanulójának életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt,
továbbá a hivatásos állomány tagja és az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a
miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a
jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan
életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel
ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható
életvitelre alapos okkal lehet következtetni.
(2)	Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor
létesíthető, vagy az 56. § (6) és (6a) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható
fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező
a)	írásban hozzájárul a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi
személyes adatai kezeléséhez,
b)	írásban hozzájárul életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (3) bekezdésben
meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő
ellenőrzéséhez,
c)	csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának 8. számú melléklet szerinti
nyilatkozatát.
(3)	Az életvitel nem kifogástalan, ha
a)	a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,
b)	a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság
jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha
büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c)	a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a
szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi
viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel
fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben
a)	a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény
hallgatójára valamint tanulójára,
b)	a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási
intézménybe jelentkezőre
3
is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt
kell érteni.
(5)	A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti
adatlapot kell kitölteni.
(6)	A (3) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a
rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra
vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás
végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben
adatszolgáltatásra köteles.
(7)	A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről, kényszergyógykezelés
elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes
parancsnokot, aki - a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül - a bíróság
ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány
tagj ának életvitele kifogásolható és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony
megszüntetése érdekében.
(8)	A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során
a)	a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az
ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele
közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi
nyilvántartásából, továbbá a fegyveres szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e
szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,
b)	a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az
ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási
helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével - környezettanulmányt
készíthet.
37/C. § (1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási
intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés
megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat
eredményét azonban közölni kell vele.
(2)	Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogástalan életvitel 37/B. § (3)
bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e,
a)	a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,
b)	az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói, illetve tanulói
szerződést kötő fegyveres szerv országos parancsnoka,
c)	a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
állapítja meg.
(3)	Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a
37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok a
döntésének meghozatala előtt köteles meghallgatni a hivatásos állomány tagját az életvitel
kifogásolhatóságát megalapozó körülményekről.
(4)	Az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntését az elvégzett
vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás figyelembevételével és a
fegyveres szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány
tagja életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.
4
(5)	Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele
kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíjszerződést - az érintett meghallgatását
követően - felbonthatja.
(6)	A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel
ellenőrzését kezdeményező fegyveres szerv haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy a
jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony.
Ha nem létesül szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony vagy a
szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony fennállása alatti ellenőrzés
kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan
életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől
számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.
(7)	Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagja, a jelentkező az
ösztöndíjas hallgató, vagy a tanuló életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az
ellenőrzés befejezését követő 5 évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben
meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.
8. §
(1)	A Hszt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a hivatásos állományba vételkor a befejezett
tanulmányainak, valamint képzettségének megfelelő állománycsoport kezdő rendfokozatába
kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végző pályakezdő a kinevezésre jogosult
döntése esetén eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető.”
(2)	A Hszt. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony
létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, amelyre bárki hivatkozhat. Eskütétel
hiányában a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.”
9.	§
A Hszt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és
-	a 115. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével - a
szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.”
10.	§
A Hszt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a)	a miniszter által irányított minisztériumban hivatásos szolgálati beosztásban,
kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői munkakörben,
b)	a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján
irányítása, felügyelete alatt álló
ba)	önálló költségvetési szervnél,
bb)	rendvédelmi oktatási intézménynél,
5
bc)	tudományos, kutató intézménynél,
bd)	a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél
meghatározott munkakör vagy feladat ellátására, hivatásos szolgálati beosztásban,
kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben,
c)	közigazgatási szervnél,
d)	felsőoktatási intézménynél,
e)	tudományos intézménynél,
f)	honvédelmi vagy rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket
szolgáló gazdálkodó szervnél,
g)	egészségügyi intézménynél,
h)	szövetséges fegyveres erőknél,
i)	polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó
szervezeténél,
j) ügyészi szervezetnél,
k) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél
(a továbbiakban együtt: más szerv).”
11.	§
A Hszt. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos
állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési
állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztást kell
biztosítani, ilyen beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő
beosztást kell felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem
biztosítható, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.”
12.	§
A Hszt. a 49/A. §-t követően az alábbi alcímekkel egészül ki:
„Más szervhez vezénylés
49/B. § (1) A hivatásos állomány tagja határozott vagy határozatlan időre - a 49/D-49/F. §-
ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján a
42.	§ (2) bekezdésben meghatározott más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre. A
határozott idejű vezénylés meghosszabbítható.
(2)	Ha a más szervhez vezénylésre a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül
sor, a belegyezés nélküli más szervhez vezénylések együttes időtartama 5 évenként az 1 évet
nem haladhatja meg.
49/C. § (1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes
vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére,
illetményére, illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a
kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve
viselésére - a (2) bekezdés kivételével - a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az
irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot,
keresőképtelenség esetén a 93. § alkalmazásával távolléti díjat és az e törvény szerinti
6
jubileumi jutalmat kell fizetni. A más szervnél megállapított illetmény - a vezényelt
hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a vezénylés előtt a beosztásban elért illetményénél.
(2)	A vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a
miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói
jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja. A hivatásos állomány más szervhez
vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba
helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati
ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő
fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint
a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.
(3)	A határozott idejű más szervhez vezénylés a határozott idő elteltével megszűnik.
(4)	A határozott vagy határozatlan idejű vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének
kezdeményezése, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor.
(5)	A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a vezénylő fegyveres
szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de
legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos besorolási osztályú és beosztási
kategóriájú szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának
ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított 1 éven belül ez
lehetővé válhat - beleegyezésével a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési
állomány megszüntetésével egyidejűleg a 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési
állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati
beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi
pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.
(6)	Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de
legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztás nem biztosítható,
illetve a részére felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba
helyezésére sincs lehetőség, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell
szüntetni.
(7)	A (6) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt,
hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány
tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző
beosztásával azonos szolgálati beosztást nem fogadja el vagy arról 5 munkanapon belül nem
nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem
változik.
49/D. § (1) Vezényléssel hivatásos szolgálati beosztás is betölthető
a)	a 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerveknél, továbbá
b)	az Információs Hivatal állománya tekintetében a Miniszterelnökségen.
(2)	A hivatásos állománynak az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos
szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja
a)	esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre
vonását - a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével - a foglalkoztató más
szerv vezetője gyakorolja,
b)	foglalkoztatásával kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy az érintett szervek
megállapodása eltérően nem rendelkezik - a vezényeltet foglalkoztató más szervet terhelik,
c)	tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira,
teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és
egyéb elismerések elnyerésére és viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni.
7
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére
történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatozó rendelkezéseket az e §-ban
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
49/E. § (1) A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve - az
ügyészi szervezethez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok
egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető.
(2)	A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez vezénylésére a 49/C. §-ban foglalt
szabályokat kell alkalmazni.
49/F. § (1) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szervhez vezényelt tagj át a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
szerv vezetőj e - a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve és a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez való vezénylése megszüntetése nélkül, a legfőbb
ügyész kezdeményezésére - az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására
ideiglenesen vezényelheti.
(2)	A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez meghatározott feladat ellátására történő
ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell
a)	a 49/C. § (1) bekezdését azzal, hogy más szerven az ügyészi szervezetet kell érteni,
b)	a 49/C. § (4) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és az ügyészi szervezet vezetője is jogosult,
c)	a 49/C. § (5)-(7) bekezdését.
(3)	A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a
szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói
jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja. A hivatásos
állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba
helyezése - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv javaslatára,
illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a 49/C. § (1) bekezdésében nem
említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő
hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv
költségvetésének terhére történik.
(4)	A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés az annak alapjául szolgáló
feladat befejezésekor megszűnik.
49/G. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan
időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A
vezénylésre a 49/C. § (1) és (2) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztások, továbbá azok e
törvény szerinti besorolásának megállapítása céljából az NKE Fenntartói Testület javaslatot
tesz a Kormánynak, amely javaslatot - jóváhagyásuk esetén - a felügyelő miniszterek
terjesztik a Kormány elé. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével
szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.
(3)	A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra,
juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő
fegyveres szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és
mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvényben, vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra,
támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.
8
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t
terheli azzal, hogy annak összegét átadja a vezénylő fegyveres szerv részére és azt a fegyveres
szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE
folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.
(5)	A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében, vagy az NKE
nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésére - külföldi
szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés
tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő
fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére
kiegészítheti.
(6)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Külföldre vezénylés
49/H. § (1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével
a)	a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti
tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,
b)	nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb
rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,
c)	az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott
jelölési eljárás alapján,
d)	egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok
ellátására
-	rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter vezényli a külföldi szolgálati
tevékenység időtartamára.
(2)	A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy
megállapodás alapján 3 hónapot nem meghaladó időtartamra - a beosztása meghagyásával -
az országos parancsnok vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(3)	A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos
szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó
juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.
(4)	A hivatásos állomány megszakítás nélküli külföldre vezénylése a 6 évet nem haladhatja
meg.
(5)	A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira,
költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira,
továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli
és természetbeni ellátást állapíthat meg.”
13.	§
A Hszt. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett
vagy megválasztott tagjának.
(2)	A szünetelés időtartama az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az
állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.
(3)	A hivatásos állomány tagja a szünetelés megszűnését követően eredeti szervezeti
egységénél és a korábbi besorolási osztályának megfelelő beosztásban folytatja szolgálatát.
9
(4)	A hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjára a szolgálati
viszonya szünetelése ideje alatt az 51. § (2) bekezdését is alkalmazni kell.”
14.	§
A Hszt. a VII. Fejezetet megelőzően a következő 52/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel
egészül ki:
„Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési
programokban történő szakértői részvétel
52/A. § (1) A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhat abban, hogy a
hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által
finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos
állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői
tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti
további jogviszonyt.
(2)	A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység
ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a
hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa
betöltött beosztásba.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony - az
56.	§ (2) bekezdésében foglalt kivétellel - nem szüntethető meg felmentéssel.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős
szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban
tartózkodó hivatásos állományúra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.”
15.	§
(1)	A Hszt. 56. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)
„e) a meghatározott - negyedévnél nem rövidebb - értékelési időszakra a miniszter által
meghatározott szakmai teljesítménykövetelmény-minimumot - figyelemfelhívást követően -
a soron következő értékelési időszakban sem teljesíti.”
(2)	A Hszt. 56. § (2) bekezdése a következő e) ésf) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„e) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert olyan cselekményt követett el, amely a
fegyveres szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható
el, hogy a fegyveres szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa,
f)	a rendelkezési állomány megszűnésekor részére a 44. § (3) bekezdés szerinti beosztás nem
biztosítható.”
(3)	A Hszt. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
10
„(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok
vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok
szerint dönt.”
(4)	A Hszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell
megszüntetni a szolgálati viszonyát
a)	a nemzetbiztonsági okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,
b)	az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná
vált,
c)	az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott,
d)	az 56. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná
vált
személynek.
16. §
A Hszt. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azt, akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg,
mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos
állományba vissza kell venni.”
17.	§
A Hszt. 65. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást)
„a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen
irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,”
18.	§
A Hszt. 68. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szolgálati igazolvány a fegyveres szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a
miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának
a)	fegyverviselésre jogosultságát, valamint
b)	intézkedésre jogosultságát.
(7)	A szolgálati igazolvány - a miniszter által meghatározottak szerint - a hivatásos állomány
tagja személyes adatai közül tartalmazhatja a hivatásos állomány tagjának
a)	nevét,
b)	arcképét,
c)	állományviszonyát és rendfokozatát,
d)	aláírását,
e)	társadalombiztosítási azonosító jelét,
f)	vércsoportját.”
11
19. §
A Hszt. 75/A. §-át követően az alábbi alcímmel és 75/B. §-sal egészül ki:
„Vezetői beosztás
„75/B. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szervnél rendszeresített, e törvény alapján
meghatározott vezetői beosztásba - beleegyezésével - kinevezhető.
(2)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.
Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre
is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.
A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja vezetői pótlékra jogosult.
(3)	A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal
felmenthető vagy arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(4)	A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g)
pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés
visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok
irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható beosztással
rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. A
felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól
számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a
beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell
tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.
(5)	Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem
biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői
besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a
beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben
a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok
köteles gondoskodni.
(6)	Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja,
új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető.
Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új beosztásának megfelelően
kell besorolni és illetményét megállapítani.
(7)	A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt az
adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható beosztással rendelkezik - a hivatásos
állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani.
Felajánlható beosztás hiányában, valamint a felajánlott beosztás ismeretében, az erről szóló
értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását
visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztás elfogadásáról vagy
elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos
állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni,
illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak
kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást
követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el.
Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs, de az a későbbiekben
várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői
pótlék nélkül számított illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb
1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati
tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
12
(8)	Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára
felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el,
szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”
20. §
(1)	A Hszt. 82. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése
82.	§ (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben
támasztott követelményekhez való viszonyát évente 2 alkalommal értékelni kell (a
továbbiakban: teljesítményértékelés).
(2)	A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.
(3)	A teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati
hely szervezeti teljesítményének - miniszter által meghatározott rendben és szempontok
alapján végrehajtott - tárgyévi értékelését.
(4)	A tárgyévet lezáró teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és
szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a beosztás
ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó
következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre
szóló minősítését.
(5)	Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és
utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, továbbá a szolgálati
viszony módosítását vagy megszüntetését.”
21. §
A Hszt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A minősítés megállapításai ellen a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.”
22. §
A Hszt. 85. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje
az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb 1 órával meghaladhatja, ha a téli
időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.”
23.	§
A Hszt. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a
következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt
kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás
időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének
időpontjára esik, legalább 7 óra.”
13
24.	§
A Hszt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetőket vezetői pótszabadság illeti meg.
A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:
a)	osztályvezetői besorolású vezető esetén
b)	főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető esetén
c)	főosztályvezetői besorolású vezető esetén
d)	országos parancsnok helyettese esetén
e)	országos parancsnok esetén
25.	§
A Hszt. 97. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik
meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult.”
26.	§
A Hszt. 99. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az 1 órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell
a)	a 84. § (1) bekezdésben meghatározott általános heti szolgálatteljesítési idő esetén: 174
órával,
b)	általánostól eltérő teljes heti szolgálatteljesítési vagy rész-szolgálatteljesítési idő esetén:
174 óra időarányos részével.”
27.	§
A Hszt. 104. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző
fokozatú, vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a
magasabb mértékű pótlékra jogosult.”
28.	§
A Hszt. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § Az állományilletékes parancsnok a miniszter által meghatározott rendben, a
miniszter által meghatározott alsó és felső mérték között képzettségi, valamint munkaköri
pótlékot állapíthat meg.”
29.	§
(1) A Hszt. 114. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
11	munkanap,
12	munkanap,
13	munkanap,
14	munkanap,
15	munkanap.”
14
(A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendő, illetőleg
vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók.
Ezek különösen a következők:)
„a) üdülési támogatás,”
(2)	A Hszt. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hivatásos állomány tagja - kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési
támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja a hivatásos
állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke
üdülésének támogatását is.”
30.	§
A Hszt. 115. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az
alábbiak:)
„g) lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének
támogatása.”
31.	§
A Hszt. 118. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha)
„b) a hivatásos állomány tagjával szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést,
közérdekű munka büntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.”
32.	§
A Hszt. 142. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozata
ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen az eljárás alá vont személy vagy képviselője
bírósághoz fordulhat.”
33.	§
A Hszt. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:
„XII/A. FEJEZET
MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS
149/A. § (1) Az 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes
parancsnok, tábornok esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.
15
(2)	Tábornok esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a
köztársasági elnököt.
(3)	Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi
méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek
minősül.
(4)	A cselekmény elévül, ha a cselekmény elkövetése óta 1 év, vagy a méltatlanság
megállapítására jogosultnak a cselekményről történő tudomásszerzésétől számított 3 hónap
eltelt.
149/B. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok
esetében a miniszter az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően
haladéktalanul intézkedik.
(2)	A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az
állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter vizsgálót bíz meg. A vizsgáló 15
napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal - legfeljebb 15 nappal -
meghosszabbítható. A vizsgálatra a 129-131. § és a 134-135. § rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
(3)	Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter a vizsgálat befejezésétől
számított 15 napon belül - a vizsgáló javaslata alapján - dönt a méltatlanság fennállásáról
vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az eljárást megszünteti.
(4)	A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha
a)	a hivatásos állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló
cselekményt nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható,
b)	a 149/A. § (3) bekezdésében szabályozott ok áll fenn,
c)	a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a fegyveres szerv
működésébe vetett közbizalom súlyos veszélyeztetését,
d)	az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt.
(5)	Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter - ha a cselekmény súlya
vagy összetettsége indokolja - a méltatlanság elbírálására háromtagú bizottságot hozhat létre,
amelynek elnöke az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter. A bizottság
tagjait az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter az eljárás alá vonttal
legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozók közül jelöli ki. A bizottság az
összehívását követő 15 napon belül dönt az ügy érdeméről.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti bizottság ülésén a tagokon kívül jelen lehet az eljárás alá vont és
képviselője, továbbá a vizsgáló és a jegyzőkönyvvezető. Az ülésen lehetőséget kell biztosítani
az eljárás alá vont részére, hogy ő, vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos
álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse. Ha - akadályoztatás kivételével - az eljárás
alá vont, vagy képviselője a bizottság felhívása ellenére nem jelent meg és írásban sem adta
elő védekezését, távollétében, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
149/C. § (1) Az eljárás megszüntetéséről, illetve a méltatlanság megállapításáról az
állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter határozattal dönt. Az
állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter a határozat meghozatalakor a
149/B. § (5) bekezdése szerinti esetben értékeli a bizottság megállapításait. A határozat
tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a
döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.
(2)	Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter döntése alapján a
hivatásos állományú a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes
parancsnok, tábornok esetében a miniszter 5 napon belül köteles a szolgálati viszony 56. § (2)
bekezdés e) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.
16
(3)	A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az
annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal (határozattal) szemben a Hszt. 194. §-a
alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés
jogszerűségét.
(4)	A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben
határozza meg.”
34.	§
A Hszt. a következő 157/A. §-sal egészül ki:
„157/A. § (1) A hivatásos állomány kárért felelős tagja köteles az eredeti állapotot
helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a fegyveres szerv azt alapos okból nem
kívánja, köteles - a 151. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - a fegyveres
szerv vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(2)	Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a fegyveres szerv vagyonában beállott
értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell
megtéríteni, amely a fegyveres szervet ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez
vagy kiküszöböléséhez szükséges.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a kár megtérítésére kerül sor, a kárt
pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését
indokolják.
(4)	A kár összegének meghatározásánál
a)	a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a
kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,
b)	ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás
időpontjában érvényes fogyasztói árat
kell - a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel - figyelembe
venni.”
35.	§
A Hszt. 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozata ellen panasznak nincs helye, a
határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.”
36.	§
A Hszt. 194. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az elöljáró parancsnok a döntésében a szolgálati panaszt elutasítja, annak részben vagy
egészben helyt ad, vagy a döntést hozó (mulasztó) elöljárót új eljárásra utasítja.
(3b) Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak
rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig,
valamint ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése
nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ,
amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok
kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.”
17
37. §
(1)	A Hszt. 196. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon
belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha
a)	a szolgálati panaszát vagy az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését
elutasították;
b)	a 142. § vagy a 159. § alapján a határozatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka hozta;
c)	a sérelmezett döntést a miniszter hozta;
d)	az a)-c) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott
döntés vagy intézkedés, vagy ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.”
(2)	A Hszt. 196. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A keresetlevél benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a
bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a
keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.”
38.	§
A Hszt. a XVII. Fejezetet megelőzően a következő 203/A-203/C. §-sal és az azt megelőző
alcímmel egészül ki:
„Utánpótlási és vezetői adatbank
203/A. § (1) A fegyveres szerv a személyügyi nyilvántartás részeként utánpótlási és vezetői
adatbankot vezethet.
(2)	Az utánpótlási és vezetői adatbank olyan nyilvántartási rendszer, amely a hivatásos
állomány tagjának a rendészeti életpályán történő, - érdemeken és teljesítményen alapuló -
tervezett előrehaladását szolgálja, egyben megkönnyíti a fegyveres szerveknél rendszeresített
vezetői beosztások betöltését.
203/B. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői
nyilvántartásból áll.
(2)	Az utánpótlási nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb beosztások
betöltésére - a vezető-kiválasztási eljárás eredményeként - ajánlható személyeket
tartalmazza.
(3)	A vezetői nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb besorolású vezetői
beosztást betöltő személyeket tartalmazza.
203/C. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő
adatait tartalmazhatja:
a)	név, születési név, születési hely és idő,
b)	iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),
c)	szakképzettségek,
d)	államilag elismert szakképesítések,
e)	tudományos fokozat,
f)	idegennyelv-ismeret és annak foka,
g)	a fegyveres szervnél betöltött beosztások,
18
h)	szakmai előéletre vonatkozó adatok,
i)	vezetőképzésre és vezetői előmenetelre vonatkozó adatok,
j) vezető-kiválasztási eljárások során a vezetői beosztások betöltésére vonatkozó alkalmasság
felmérésére vonatkozó adatok.
(2)	Az utánpótlási nyilvántartásba történő felvételhez a hivatásos állomány tagjának
hozzájárulása szükséges. A hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagját a fegyveres szerv
köteles a vezetői nyilvántartásba felvenni.
(3)	Az utánpótlási és vezetői adatbankból adatot továbbítani a hivatásos állomány tagja
hozzájárulása esetén
a)	a fegyveres szerv más szervezeti egységének vezetője és személyügyi szerve, valamint
b)	a rendészeti vezetőképzést és továbbképzést végző szerv
részére lehet.
(4)	A vezetői kinevezés visszavonása, a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén, vagy
ha a hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagjának szolgálati viszonya megszűnt, a
hivatásos állomány tagjának adatait a vezetői nyilvántartásból törölni kell.
(5)	Az utánpótlási nyilvántartásból törölni kell a hivatásos állomány tagjának adatait, ha
a)	a hivatásos állomány tagja kéri,
b)	az állományilletékes parancsnok kéri vagy
c)	a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt.”
39.	§
A Hszt. 204. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a
szolgálati viszonya az 53. § b), e), f) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szűnt
meg.”
40.	§
A Hszt. 205. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó
rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a fegyveres szerv lakóhely szerint illetékes
területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.
(3)	Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a nyugállományú eltiltható, ha
annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti
állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.
(4)	Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,
a)	akinek szolgálati viszonyát az 53. § b), e), f) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja
alapján szüntették meg;
b)	aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt
megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;
c)	aki nyugállományba helyezését követően a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét
romboló tevékenységet folytat;
d)	akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a
bíróság szabadságvesztésre ítélt.”
19
41.	§
(1)	A Hszt. „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 207/B. §-sal egészül
ki:
„207/B. § A 206-207/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban,
valamint rokkantsági ellátásban részesülőkre és azok hozzátartozóira is megfelelően
alkalmazni kell.”
(2)	A Hszt. 210. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 208-210. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban, valamint
rokkantsági ellátásban részesülőkre és azok hozzátartozóira is megfelelően alkalmazni kell.”
42.	§
A Hszt. 245/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos parancsnok, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az Országgyűlési Őrség parancsnoka
és helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy
az illetmény az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.”
43.	§
A Hszt. a következő 245/I. §-sal egészül ki:
„245/I. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek, valamint az
Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati
állománycsoportba tartozó tagja havonta 14 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult, amelyet az
illetménnyel együtt kell folyósítani.”
44.	§
A Hszt. 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:
a)	országos parancsnok,
b)	főigazgató,
c)	Országgyűlési Őrség parancsnoka,
d)	megyei rendőrfőkapitány, budapesti rendőrfőkapitány, a vele azonos jogállású szervek
vezetői és a Készenléti Rendőrség parancsnoka,
e)	Készenléti Rendőrség parancsnokának helyettesei,
f)	a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője és a vele azonos jogállású
szervek vezetői,
g)	rendőrkapitány,
h)	határrendészeti kirendeltség-vezető.”
20
45. §
A Hszt. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253. § (1) A 90. § (3) bekezdésben meghatározott vezetői pótszabadság helyett az alábbi
vezetőket a következő mértékű vezetői pótszabadság illeti meg:
a)	a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgató-helyettese
esetében 14 munkanap,
b)	a terrorizmust elhárító szerv főigazgató-helyettese esetében 14 munkanap,
c)	az Országgyűlési Őrség parancsnok-helyettese esetében 14 munkanap;
d)	a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója esetében 15
munkanap,
e)	a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója esetében 15 munkanap,
f)	az Országgyűlési Őrség parancsnoka esetében 15 munkanap.
(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az
országos parancsnok engedélyezi.”
46.	§
A Hszt. a következő 258. §-sal egészül ki:
„258. § A megyei és a budapesti rendőrfőkapitány, valamint a városi és a kerületi
rendőrkapitány 5 évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen
egy alkalommal, 5 évvel hosszabbítható meg.”
47.	§
A Hszt. XX. Fejezete a következő alcímmel és a 276/C-276/I. §-sal egészül ki:
„Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok
276/C. § A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat
az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.
276/D. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik az
Országgyűlési Őrségnél előírt szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelő
határidő kitűzésével kötelezni kell a szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt
határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés b) pontja alapján
megszűnik.
(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szakképzettséggel nem rendelkező tagja
önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására az Országgyűlési Őrség
hivatásos állományú, szakképzettséggel rendelkező tagjának alárendelten, vagy kötelékben
alkalmazva kerülhet sor.
276/E. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben
meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően
legalább egy héttel közölni az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjával.
276/F. § Az Országgyűlési Őrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent
György napja.
21
276/G. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományával kapcsolatos humánigazgatási
feladatok ellátásában az Országgyűlés Hivatala is részt vesz.
276/H. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési
Őrség parancsnoka gyakorolja az alábbi, e törvényben a miniszter számára biztosított
munkáltatói jogokat:
a)	első tiszti kinevezés,
b)	ezredesi előléptetés,
c)	főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése,
d)	ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás,
e)	rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabása főtiszt, tiszt
esetében,
f)	főtiszt, tiszt hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylése.
276/I. § (1) Az Országgyűlési Őrség a 199. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően
központi személyügyi nyilvántartást nem vezet.
(2)	A 66/A-66/D. §-ban az országos parancsnokság részére meghatározott feladatokat és
hatásköröket az Országgyűlési Őrség személyügyi szerve teljesíti és gyakorolja.”
48.	§
A Hszt. 290. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatóit 14 munkanap vezetői pótszabadság
illeti meg.”
49.	§
A Hszt. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„303. § A 42. § (2) bekezdés f) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogvatartottak
kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. A
hivatásos állomány 42. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja, valamint f) pontja alapján a
fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezényelt tagj a
foglalkoztatásával kapcsolatos költségek a vezénylő szervet terhelik.”
50.	§
A Hszt. 326. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tényleges hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a hivatásos állományba vétel
napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart. A tényleges hivatásos szolgálati
időbe a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok alapján számított kedvezményes szolgálati
időt is be kell számítani.”
51.	§
(1) A Hszt. a következő 341/A. §-sal egészül ki:
22
„341/A. § A 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozatot képviselő közgyűlési tagokat
először 2013. március 31-ig kell megválasztani azzal, hogy a 30. § (1) bekezdésétől eltérően,
megbízatásuk nem 5 évig tart, hanem megegyezik a 2013. január 1-jén a 29. § (3) bekezdés
a)-e) pontja szerinti tagozatot képviselő tagok megbízatásának időtartamával.”
(2) A Hszt. a következő 341/E. §-sal egészül ki:
„341/E. § A 258. §-t a 2013. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell
alkalmazni.”
52.	§
(1)	A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„k) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének
támogatása esetén a kölcsön feltételeit és igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket;”
(2)	A Hszt. 342. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„l) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e
vizsgák alóli mentesítést, valamint a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságra, a rendészeti
alapvizsga vizsgabiztosi névjegyzékére és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági
névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseket.”
(3)	A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő o) ésp) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„o) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban
szakértőként résztvevő hivatásos állományú szolgálati viszonyára és sajátos jogállására
vonatkozó rendelkezéseket;
p) a teljesítményértékelés kötelező elemeit és a teljesítményértékelés szintjeit, valamint a
kötelező elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárás részletes szabályait.”
(4)	A Hszt. 342. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv
tekintetében rendeletben szabályozza:)
„1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a
személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján
tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, a 42. § (2) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott szerveknél, valamint a Miniszterelnökségnél vezényléssel betölthető
szolgálati beosztásokat és azok számát, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendőrség
különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők be, az előmenetel
részletes szabályait, a minősítés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a
23
megbízás, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói
intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás
rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;”
(5)	A Hszt. 342. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv
tekintetében rendeletben szabályozza:)
„4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges
mértékét e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat,
amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, valamint, ahol az idegen nyelv ismerete a
szolgálati beosztással járó feladat, a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható
kiegészítő nyelvpótlék mértékét, továbbá a képzettségi és munkaköri pótlékra vonatkozó
részletes szabályokat;”
(6)	A Hszt. 342. § (2) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv
tekintetében rendeletben szabályozza:)
„16. az utánpótlási és vezetői adatbank vezetésének elrendelését és az adatkezelés részletes
szabályait, a vezető-kiválasztási eljárás részletes szabályait, a kezelt adatoknak a vezetők
kiválasztása során történő felhasználásának szabályait;”
(7)	A Hszt. 342. § (2) bekezdése a következő 22. és 23. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv
tekintetében rendeletben szabályozza:)
„22. a méltatlansági eljárás részletes szabályait;
23.	a teljesítményértékelés ajánlott elemeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához
kapcsolódó részletes eljárási szabályokat, a szervezeti teljesítményértékelés és a szakmai
teljesítménykövetelmény-minimumok figyelembevételének szabályait, a minősítés tartalmi és
eljárási szabályait.”
(8)	A Hszt. 342. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos
szolgálati beosztások beosztási kategóriába sorolását, a beosztásban elérhető rendfokozatot,
valamint a betöltéséhez szükséges képzettségi, végzettségi feltételeket rendeletben - a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.”
(9)	A Hszt. 342. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Felhatalmazást kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási,
rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, a rendészeti
felsőoktatás felügyeletét gyakorló miniszter, hogy az NKE-n rendszeresített hivatásos
szolgálati beosztásokat, továbbá azok beosztási kategóriába sorolását rendeletben állapítsa
meg.”
24
53. §
A Hszt. 343. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 84/A. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős
foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
54.	§
(1)	A Hszt. 8. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2)	A Hszt. 10. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
2.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
55.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1.
§ b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya)
„b) a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi
kormányhivatal, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv,”
(terjed ki.)
(2)	A Kttv. 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya)
„e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-
felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala)
köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára”
(terjed ki.)
56.	§
(1)	A Kttv. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A politikai vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyára a 26-50. §, 53. §, 55-73. §,
80-88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116-130. §, 133-142. §, 150. §, 154-159. §,
181-183. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével e törvény kormányzati szolgálati
jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A politikai vezető,
valamint a munkáltató az állami vezetői szolgálati jogviszonyból származó igényt a 238. §
megfelelő alkalmazásával érvényesítheti.”
(2)	A Kttv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
25
„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami intézményfenntartó központ
kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára
is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
57.	§
A Kttv. 8. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően abban az esetben is köthető megbízási, illetve
vállalkozási szerződés, ha a Külügyminisztérium folyamatos működéséhez szükséges
feladatellátás indokolja.”
58.	§
A Kttv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok
vagy kötelezettségek.”
59.	§
A Kttv. 29. § (6) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MKK)
„r) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba;”
60.	§
A Kttv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra
a)	megfelelően alkalmazni kell e törvény 9. §-át, 10. § (1) és (3) bekezdését, 11. §-át, 12. § (1)
bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 18. §-át, 19-25. §-át, 43. § (1) bekezdés
b),	d) és f) pontját, 49. § (1) bekezdését, 58. §-át, 74. §, 75. § (1) bekezdés a)-b) és e)-j)
pontját, valamint (2)-(5) bekezdését, 76. § (1) bekezdését, 78-79. §-át, 89. § (1) bekezdését,
91. § (1) és (3) bekezdését, 92. § (1), (3) és (8) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját,
93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 95. § (1) és (4) bekezdését, 99. §-át, 101. § (1) és (6)-(7)
bekezdését, 102. §-át, 103. § (6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését, 105-106. §-át, 115. § (1)
bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó és c) pontjában foglalt
szabályokat, 143. §-át, 144. § (3) bekezdés a) és d) pontját, 145. §-át, 146. § (4)-(7)
bekezdését, 147. §-át, 149. §-át, 160-161. §-át, 163-175. §-át, 192. §-át, 238. §-át,
b)	ahol e törvény
ba)	illetményt említ, azon ösztöndíjat;
bb)	kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó
szerződést;
bc)	kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;
bd)	kormánytisztviselőt, köztisztviselőt vagy közszolgálati tisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;
26
be)	munkáltatót említ, azon befogadó intézményt;
bf)	munkát, munkavégzést, munkakört említ, azon szakmai gyakorlatot;
bg)	szabadságot említ, azon távollétet
kell érteni.”
61. §
A Kttv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony, a
feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település és az illetmény megváltozása nélkül, ide
nem értve a 134. § alapján járó illetménykiegészítés megváltozását - az államigazgatási szerv
személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását.”
62. §
A Kttv. 79. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 79. § a következő l)
ponttal egészül ki:
(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési
kötelezettségének teljesítése alól)
„k) e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati
szabályzatban meghatározott időtartamra,
l) a munkáltató engedélye alapján.”
63.	§
(1)	A Kttv. 80. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése
során az alábbi feladatokat látja el:
a)	a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladatokat,
b)	a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggő
feladatokat,
c)	a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggő
feladatokat,
d)	tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók
és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről,
e)	működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét.
(2b) A kormánytisztviselő a közszolgálati továbbképzés keretein belül oktatói, illetve
tananyagfejlesztői feladatra munkaviszonyt is létesíthet.”
(2)	A Kttv. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott képzés távoktatási módszertanra épül, a
munkáltató munkaidőn túl tanulás céljából köteles biztosítani - a munkáltató által
meghatározott helyen és módon - a kormánytisztviselő felkészülését támogató technikai
feltételeket.”
27
64.	§
A Kttv. 87. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a
munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján]
„g) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének
vezetője.”
65.	§
A Kttv. 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselőt, ha a 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól,
a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.”
66.	§
A Kttv. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„152. § (1) A kormánytisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő
szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen:
a)	lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás,
b)	albérleti díj hozzájárulás,
c)	családalapítási támogatás,
d)	szociális támogatás,
e)	illetményelőleg,
f)	tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,
g)	üdülési támogatás.
(2)	Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és
elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja
meg.
(3)	A kormánytisztviselő, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott
gyermeke - a kormánytisztviselő teljesítménye alapján, a Kormány által meghatározott
rendben - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatást a kormánytisztviselőt a
151. § szerint megillető cafetéria-juttatás éves összegébe nem kell beszámítani.
(4)	A nyugállományú kormánytisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság
alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
(5)	Az elhunyt kormánytisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává
nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott kormánytisztviselő akkor nyilvánítható a
közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntető eljárásban hozott bírói ítélet alapján,
vagy méltatlanság jogcímén történő felmentéssel, vagy fegyelmi eljárás eredményeként
szüntették meg.
(6)	A szerv megszűnése esetén az (5) bekezdésben meghatározott feladatot a jogutód szerv,
ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
(7)	Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított
személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.”
28
67. §
A Kttv. 153. §-a a következő (3)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a
kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a kormánytisztviselő esetében az
államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, szakmai vezető esetében az
államigazgatási szerv vezetője igazolja.
(4)	A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a kormánytisztviselő, szakmai
vezető hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel
teljesüléséről a kormánytisztviselő, szakmai vezető a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek
nyilatkozik.
(5)	Amennyiben a kormánytisztviselő, szakmai vezető állami készfizető kezességet igényel, a
munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt
munkanapon belül
a)	a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, székhelyét, címét;
b)	az állami kezességvállalással biztosított hitel mértékét;
c)	a hitel lejártának időpontját.
A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a kormánytisztviselő, szakmai vezető
haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(6)	Amennyiben a kormánytisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a 42. § (8) bekezdés, 60. §
(1)	bekezdés c) és i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján
szűnik meg, az állami kezességgel biztosított kölcsön még fennálló összege után a központi
költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A
kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(7)	Amennyiben a kormánytisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a 60. § (2) bekezdés a)
pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni,
ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, vagy a munkáltató és a szakmai vezető erről írásban
megállapodnak.
(8)	A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő, szakmai vezető jogviszonyának (6)
bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (7) bekezdés szerinti megszűnése
esetén erről 8 napon belül értesíti a kormánytisztviselő, szakmai vezető által az (5) bekezdés
alapján bejelentett hitelintézetet.
(9)	A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselővel,
szakmai vezetővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet
a kormánytisztviselő, szakmai vezető a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30
napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(10)	Ha a kormánytisztviselő, szakmai vezető a (6) bekezdés szerinti fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a kormánytisztviselő,
szakmai vezető adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(11)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárat a
kormánytisztviselőknek, szakmai vezetőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással
érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az
adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(12)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a kormánytisztviselő,
szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő -
összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a
kormánytisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a kormánytisztviselő, szakmai vezető
ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az illetékes állami
adóhatóság adók módjára hajt be.”
29
68. §
A Kttv. a következő 153/A. §-sal egészül ki:
„153/A. § (1) A kormánytisztviselő számára - a Kormány által meghatározott rendben -
magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz támogatás
nyújtható.
(2) A kormánytisztviselő a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben
meghatározott hitelintézetnél - önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által
rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel - magántulajdonú lakás építéséhez vagy
vásárlásához forint alapú lakáscélú kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.”
69.	§
A Kttv. „Adatkezelés” alcíme a következő 183/A. §-sal egészül ki:
„183/A. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal az igazságügyi szolgálatok pártfogó
felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek 6.
mellékletben meghatározott adatait a kormánytisztviselők munkavégzésével összefüggésben
belépési jogosultságot biztosító igazolványok kibocsátása, nyilvántartása és bevonása céljából
kezeli.
(2)	A 6. melléklet szerinti adatokat, az abban bekövetkező változásokat, valamint a
kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésére, vagy a kormánytisztviselő tartós távollétére
vonatkozó adatokat a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat
ellátó kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője
köteles a közszolgálati alapnyilvántartás adatai alapján továbbítani az (1) bekezdésben
meghatározott adatkezelő részére.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba - az eljárásban indokolt mértékig - saját adatai
tekintetében kizárólag a kormánytisztviselő jogosult betekinteni, illetve abból adatokat
átvenni.”
70.	§
A Kttv. 190. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság a jogellenes jogviszony megszüntetésének
jogkövetkezményeiről a 193-194. §-okban meghatározottak szerint dönt.”
71.	§
A Kttv. 212. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szakmai vezető kinevezéséről, a kormányzati szolgálati jogviszonyának e
tisztségéből felmentéssel vagy e tisztségéről lemondással való megszűnésének
megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja
naptári napként van meghatározva, a szakmai vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép
hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.”
30
72. §
(1)	A Kttv. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
határozatlan időre nevezi ki. A miniszterelnök kinevezésre vonatkozó javaslatát a
miniszternek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
útján tett kezdeményezése alapján teszi meg. A közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter a kezdeményezésre észrevételt tehet.”
(2)	A Kttv. 215. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos
munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével -
a miniszter gyakorolja. A kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igények
érvényesítése érdekében indított eljárásban munkáltatóként a miniszter jár el.”
73.	§
(1)	A Kttv. 216. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik:)
„e) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.”
(2)	A Kttv. 216. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntethető:
a)	áthelyezéssel,
b)	e tisztségéről történő lemondással,
c)	e tisztségéből történő felmentéssel.”
74.	§
A Kttv. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„217. § (1) A közigazgatási államtitkár e tisztségéről a miniszterelnök útján a köztársasági
elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. A nyilatkozatot a
közigazgatási államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a
miniszterelnöknek.
(2)	A közigazgatási államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi
a lemondásnak a köztársasági elnökkel történő közlését követő harmincadik napnál. A
lemondási idő a megbízatás megszűnésének napján kezdődik.
(3)	Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő
a megbízatás megszűnésétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb
szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét
egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama
alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
31
75.	§
(1)	A Kttv. 218. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közigazgatási államtitkárt e tisztségéből a köztársasági elnök menti fel a
miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára. A felmentést
nem kell megindokolni.
(2)	A közigazgatási államtitkár számára e tisztségéből történő felmentését megelőzően -
kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a közigazgatási
államtitkár a felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül - végzettségének és
szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő vezetői munkakört kell felajánlani a
miniszter felügyelete vagy irányítása alatt álló valamely központi államigazgatási szervnél. A
közigazgatási államtitkár a felajánlott munkakör elfogadásáról öt munkanapon belül írásban
nyilatkozik a miniszternek. ”
(2)	A Kttv. 218. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 216. § (1) bekezdés
a)-b) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás
megszűnésének tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.”
(3)	A Kttv. 218. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésével vagy
megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a köztársasági elnök határozata
alapján a miniszter teszi meg.”
76.	§
(1)	A Kttv. 220. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által
vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a javaslat megküldésétől számított tizenöt
napon belül kifogással élhet, vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.”
(2)	A Kttv. 220. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói
jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a
közigazgatási államtitkár gyakorolja. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár
kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való
kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
gyakorolja.”
77.	§
(1)	A Kttv. 221. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik:)
32
„e) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.”
(2)	A Kttv. 221. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntethető:
a)	áthelyezéssel,
b)	tisztségéről történő lemondással,
c)	tisztségéből történő felmentéssel.”
78.	§
A Kttv. 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222. § (1) A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett
írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. A Miniszterelnökségen működő helyettes
államtitkár a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján juttatja el lemondását a
miniszterelnökhöz.
(2)	A helyettes államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a
miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a
lemondásnak a miniszterelnökkel való közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő
a megbízatás megszűnésének napján kezdődik.
(3)	Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a
megbízatás megszűnésétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt
meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy
évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt
a helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
79.	§
(1)	A Kttv. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár e
tisztségéből történő felmentésére. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár e
tisztségből történő felmentésére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet javaslatot. A
felmentést nem kell megindokolni. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. §
(2)-(5)	bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2)	A Kttv. 223. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 221. § (1) bekezdés a)-b)
vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás
megszűnésének tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg; a
Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében az előterjesztést a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár teszi meg.”
(3)	A Kttv. 223. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésével vagy
megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a miniszterelnök határozata alapján
a közigazgatási államtitkár teszi meg.”
33
80. §
A Kttv. 232. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 54. § alapján nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati
hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.”
81. §
A Kttv. 248. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 54. § alapján nem minősül kiküldetésnek, ha a jegyző, aljegyző a közös
önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.”
82. §
A Kttv. 249. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„249. § (1) Amennyiben a közös önkormányzati hivatal megszűnik, illetve a közös
önkormányzati hivatalba tartozó önkormányzatok megváltoznak - ideértve, ha
területszervezési intézkedés következtében új önkormányzat jön létre - és e változás
következtében a jegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal
megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével közös önkormányzati hivatal alakul, ez
olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel
a 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.
(2)	Ha a közös önkormányzati hivatal megszűnésének időpontjában a jegyző felmentési
védelem alatt áll, akkor a jegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a
megszűnt közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei legkorábban a
felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg.
(3)	A 73. § és a 181. § nem alkalmazható a jegyző (ideértve a főjegyzőt is) tekintetében.”
83.	§
A Kttv. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § Másik jegyző helyettesítése céljából - a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője
által történő kinevezés esetén - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. A
helyettesítésre létesített jogviszony tekintetében a 6. § 1. pontban meghatározott alapvető
munkáltatói jogokat a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője gyakorolja, az egyéb
munkáltatói jogokat a polgármesterek megállapodásukban foglaltak szerint gyakorolják.”
84.	§
(1)	A Kttv. 253. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem jogosult a jegyző a címzetes főjegyzői címre, ha a jegyzői közszolgálati
jogviszonya - a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - megszűnt.”
(2)	A Kttv. 253. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
34
„(10) E § alkalmazásában a jegyzőn a főjegyzőt is érteni kell.”
85.	§
A Kttv. 255. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője, illetve a városi (megyei jogú városi) jegyző
illetményének az (1) bekezdés, 256. § (1) bekezdése szerinti megállapításánál a közös
önkormányzati hivatalhoz tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett
város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.”
86.	§
(1)	A Kttv. 256. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:)
„d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei jegyzőnek az
alapilletménye 40%-a,”
(2)	A Kttv. 256. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője a vezetői illetménypótlékon felül közös
önkormányzati hivatal jegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a)	két községből álló közös önkormányzati hivatal esetén az alapilletményének 10%-a,
b)	három községből álló közös önkormányzati hivatal esetén az alapilletményének 15%-a,
c)	négy vagy több községből álló közös önkormányzati hivatal esetén az alapilletményének
25%-a.
(3)	A városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül közös
önkormányzati hivatal jegyzői feladat-illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a)	a székhelyén kívül egy község esetén az alapilletményének 5%-a,
b)	a székhelyén kívül két község esetén az alapilletményének 10%-a,
c)	a székhelyén kívül három vagy több község esetén az alapilletményének 20%-a.”
(3)	A Kttv. 256. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kistérségi tárulás székhelytelepülésének jegyzője számára vezetői illetménypótlék
állapítható meg, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alapilletményének 40%-át.”
87. §
(1)	A Kttv. 259. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„5. megállapítsa a közszolgálati tisztviselők
a)	teljesítményértékelésének kötelező elemeit,
b)	teljesítményértékelésének ajánlott elemeit, továbbá
c)	teljesítményértékelésének, minősítésének a rendjére, eljárására és szintjeire vonatkozó
részletes szabályokat;”
35
(2)	A Kttv. 259. § (1) bekezdés 6. pontja a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(megállapítsa)
„f) az üdülési támogatásra,
g)	a magántulajdonú lakás megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön feltételeire és
igénybevételére”
(vonatkozó részletes szabályokat;)
(3)	A Kttv. 259. § (1) bekezdés 10. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(megállapítsa)
„c) a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási
területenként az igazgatási szünet időtartamára,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(4)	A Kttv. 259. § (1) bekezdés 12. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(megállapítsa)
„c) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói
kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási
kötelezettségeket;”
(5)	A Kttv. 259. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„18. állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő
költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”
(6)	A Kttv. 259. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„a) a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó szervek
foglalkoztatottjainak igazolványára vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
36
88. §
A Kttv. 261. §-a a következő g)-j) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„g) a Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy
szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző
intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1)
bekezdésének értelmében),
h)	a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása
minimumszabályainak megállapításáról,
i)	a Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak,
illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre
jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó
minimumszabályokról,
j) a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és
visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól.”
89.	§
(1)	A Kttv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4)	A Kttv. a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
3.	Egyes kapcsolódó törvények módosítása
90.	§
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 7/A.
§-sal egészül ki:
„7/A. § A háznagy képviselő e törvény alapján javadalmazásra nem jogosult.”
91.	§
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa vezetett minisztériummal, a felügyelete
vagy irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekkel közszolgálati jogviszonyban vagy
foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges állami
lakásokra és helyiségekre, továbbá a bérlőkijelölési és a bérlőkiválasztási jog gyakorlására -
e törvény keretei között - rendeletben határozza meg)
„m) a lakás és helyiség - ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett helyiség - elidegenítésének
szabályait.”
37
92. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (5a) bekezdéssel
egészül ki:
„(5a) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Országgyűlés elnöke
véleménye kikérésével rendeletben határozza meg az Országgyűlési Őrség tekintetében a
munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre
vonatkozóan e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási
szabályokat, tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a balesetek, a
foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és
minősítésére vonatkozó szabályokat.”
93.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek a IV-V. Fejezetben - a 46/A-46/C. § kivételével -, valamint a VI. Fejezetben
meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a
kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés)
alapvető jogát sértette, választása szerint
a)	panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy
b)	kérheti, hogy - amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá -
panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől
függően
ba)	az országos rendőrfőkapitány,
bb)	a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, vagy
bc)	a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója
bírálja el.”
(2)	Az Rtv. 93/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Testület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg, amely határidőbe nem számít bele
a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig
terjedő idő. A Testület az állásfoglalását külső befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület az
állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitány, valamint a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója és a terrorizmust elhárító szerv
főigazgatója számára.”
(3)	Az Rtv. 93/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az intézkedést
foganatosító szerv vezetője döntéseinek megküldésével tájékoztatja a Testületet azokban az
ügyekben, amelyekben a Testület állásfoglalást alakított ki.”
38
94.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A Budai Központi Kerületi Bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem
támadott kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Kormánytisztviselői Döntőbizottság
keresettel nem támadott határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja
el.”
95.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a
következő m) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„m) az Országgyűlési Őrség a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához
szükséges adatokat;”
96.	§
A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 25. §-a a következő m) ponttal
egészül ki:
(A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban
kezelt adatok igénylésére jogosultak:)
„m) az Országgyűlési Őrség az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott személy- és
létesítményvédelmi feladatainak ellátásához.”
97.	§
(1)	A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. §
(2)	bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
(Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény)
(hatálya nem terjed ki)
„af) az Országgyűlési Őrség”
(által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a
felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre,)
(2)	Az Ftv. 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:)
„d) az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak
ellátásához.”
39
98. §
Nem lép hatályba az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én
létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és
alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló,
2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2011. évi XLVIII. törvény 6.
§ (2) bekezdése.
99.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és
hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.
évi V. törvény (a továbbiakban: átmeneti törvény) 2. § (8) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki:
(Törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol jogszabály)
„d) kormánytisztviselői jogviszonyt említ, azon kormányzati szolgálati jogviszonyt”
(is megfelelően érteni kell.)
(2)	Az átmeneti törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) Az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló
2012. évi ... törvénnyel [70. §, 94. §, 105. § (2) bekezdés 15., 17., 18., és 29. pontja]
megállapított Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó szabályokat a folyamatban
lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	2013. július 1-jéig teljesítményértékelés, minősítés hiányában szakmai munka értékelést
kell lefolytatni.
(3)	A kistérségi társulás székhely településének jegyzője a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146. § (1) bekezdésében
meghatározott felülvizsgálat lezárásáig jogosult az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő
törvények módosításáról szóló 2012. évi . törvény hatálybalépését megelőzően hatályos
Kttv. rendelkezése szerint a vezetői illetménypótlékára.”
100.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 145. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A háznagy javadalmazása megegyezik a miniszternek a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben
meghatározott - alapilletményből, illetménykiegészítésből, vezetői illetménypótlékból álló -
illetményével, illetve egyéb, a miniszter részére jogszabályban biztosított juttatással. A
háznagyi megbízatás időtartama a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság
szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek minősül,
illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A háznagy illetménye nem önálló
tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.”
40
101. §
(1)	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § E törvény alkalmazásában:
a)	törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen
aa)	a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet
védelméről szóló törvényben,
ab)	a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a
mezei őrszolgálatról szóló törvényben,
ac)	a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló törvényben,
ad)	közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,
ae)	a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben,
af)	az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti
szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
törvényben
meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket,
b)	illetékességi területen
ba)	a természetvédelmi őr tekintetében a nemzeti park igazgatóság működési területét,
bb)	az önkormányzati természetvédelmi őr tekintetében a helyi jelentőségű védett
természeti területet,
bc)	a mezőőr tekintetében a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó
termőföldeket,
bd)	a hegyőr tekintetében a hegyközség működési területéhez tartozó szőlőt,
be)	a hivatásos vadász tekintetében a vadászterületet és a közforgalom elől elzárt
magánutat,
bf)	a halászati őr tekintetében a halászati vízterületet, halastavat, valamint annak partját,
bg)	erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdőt,
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti
magánutat,
bh)	az erdővédelmi szolgálat tekintetében az erdészeti hatóság illetékességi területét
kell érteni.”
(2)	A rendészeti törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj
ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató
kezdeményezésére állítja ki.
(2)	Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya az 5. §-ban vagy törvényben
meghatározott okból megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy
szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a rendőrség tájékoztatásával
egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.
(3)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon
belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha
41
a)	a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy
jogviszonya megszűnt,
b)	a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak,
c)	a 7. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett, vagy
d)	az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személy szakszemélyzeti jogosultsága a külön
jogszabály szerinti okból megszűnt.
(4)	Az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja alá tartozó személy esetében az (1) és (2)
bekezdésben, valamint a 7. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében munkáltató helyett az
erdészeti hatóság jár el.”
(3)	A rendészeti törvény 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv központi szerve (a
továbbiakban: központi szerv) a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott
szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről
az 5. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati
igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó személy azonosításának
céljából nyilvántartást vezet.”
(4)	A rendészeti törvény 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § A rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladatainak ellátása
során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e
törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.”
(5)	A rendészeti törvény 25. § e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy)
„e) a kényszerítő eszközök típusaira, fajtáira és az alkalmazásukra, valamint a kényszerítő
eszköz alkalmazását követő jelentéstétel és kivizsgálás rendjére vonatkozó részletes
szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(6)	A rendészeti törvény 27. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott bűncselekmények
elkövetését az e törvény hatálybalépése előtt létesített foglakoztatási jogviszonyok
tekintetében, mint alkalmazást kizáró feltételt figyelembe kell venni.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor már rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a
személy- és vagyonőrök 2014. január 1 -ig kötelesek az e törvényben meghatározott képzési és
vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni.”
(7)	A rendészeti törvény 27. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az e törvény hatálybalépésekor a rendészeti feladatokat ellátó személy által használt
szolgálati igazolvány és jelvény visszavonásig, de legkésőbb 2013. május 1-ig érvényes.”
(8)	A rendészeti törvény 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
42
„(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel
ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:)
„ b) elvégzi
ba)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott, az államigazgatási
szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati
ügykezelők, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. § (1)
bekezdés e) pontjában meghatározott állami vezetők,
bb)	a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó
hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett
Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai,
bc)	a bb) alpontban meghatározott szervek, valamint a Kormány által rendeletben
meghatározott befogadó állomás közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint
bd)	a Kormány által a Ksztv. alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az
annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok
helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
[a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány]
megbízhatósági vizsgálatát, ””
102. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) E törvény hatálya nem terjed ki a dohánytermékek nemzetközi közforgalmú repülőtéren a
repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított,
kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását
biztosító raktár együttes területén, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő
kiskereskedelmi értékesítésére.”
4.	Záró rendelkezések
103.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép
hatályba és az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló
Országgyűlés alakuló ülésének napját követő napon hatályát veszti.
(2)	Az 1. § (2) bekezdése, a 2-91. §, a 93-97. §, a 99. §, a 100. §, a 105. § (1) és (2), (4)-(7)
bekezdése, a 106. § (1)-(7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. § (1) bekezdése, valamint a 105. § (8) bekezdés a) pontja 2013. január 2-án lép
hatályba.
(4)	A 92. § és a 105. § (3) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.
43
(5)	A 106. § (8) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását
követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
104.	§
E törvény
a)	90. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak,
b)	93. §-a, 101. § (8) bekezdése és 105. § (4) bekezdés b)-e) pontja az Alaptörvény 46. cikk
(6)	bekezdése alapján sarkalatosnak,
c)	100. §-a, 105. § (8) bekezdés b) és c) pontja és 106. § (8) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk
(7)	bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával
elfogadandó házszabályi rendelkezésnek
minősül.
105.	§
(1)	A Hszt.
1.	2. § b) pontjában az „önálló állománytáblával” szövegrész helyébe az „önálló
állománytáblázattal”;
2.	16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy
elérhető” szövegrész helyébe az „elérhetőségét”;
3.	29/A. § (4) bekezdés s) pontjában a „Rendészeti Szakvizsga Bizottság” szövegrész helyébe
a „Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság”;
4.	29/C. § (8) bekezdésében az „összesen öt tagból” szövegrész helyébe az „összesen hat
tagból”;
5.	29/C. § (9) bekezdésében a „tagozatonként négy, összesen húsz tagból” szövegrész
helyébe az „a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként négy, valamint a 29. § (3)
bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen huszonegy tagból”;
6.	29/C. § (10) bekezdésében az „összesen öt alelnök” szövegrész helyébe az „összesen hat
alelnök”;
7.	29/C. § (13) bekezdésében a „70/A. §” szövegrész helyébe a „70/B. §”;
8.	30. § (2) bekezdésében a „tagozatonként tíz, összesen ötven tagból” szövegrész helyébe az
„a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként tíz, a 29. § (3) bekezdés f) pontja
szerinti tagozat esetében három, összesen ötvenhárom tagból”;
9.	30/B. § (3) bekezdésében a „rendőrséggel” szövegrész helyébe a „rendőrséggel vagy a
Nemzeti Adó- és Vámhivatallal”;
10.	34/B. § (2) bekezdésében az „állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló
állománytáblával rendelkező szervenként” szövegrész helyébe a „szervezeti egységenként”;
11.	37. § (1) bekezdésében a „37 évnél nem idősebb” szövegrész helyébe az „a hivatásos
szolgálati viszony felső korhatárát még el nem érő”;
12.	37/A. § (1) bekezdés g) pontjában az „illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja
alapján” szövegrész helyébe az „az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy az 56. § (2)
bekezdés e) pontja alapján”;
13.	37/A. § (2) bekezdésében az „a munkáltató eltekinthet,” szövegrész helyébe az „az
állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.”;
14.	40. § (1) bekezdésében az „A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből”
szövegrész helyébe az „A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, vagy nem
pályakezdő,”;
15.	44. § i) pontjában a „245/D. § (2) és (5) bekezdés” szövegrész helyébe a „75/B. § (5) és
(7)	bekezdés”;
44
16.	50. §-át megelőző alcím címében a „Megbízás” szövegrész helyébe a „Megbízás
helyettesítésre”;
17.	50. § (2) bekezdésében az „időtartama az egy évet nem haladhatja meg.” szövegrész
helyébe az „időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon
távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat.”;
18.	51. § (2) bekezdésében az „az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.”
szövegrész helyébe az „az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a
szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.”;
19.	56. § (1) bekezdés d) pontjában a „berendelés, más szervhez vezénylés, illetve
nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység” szövegrész helyébe a „más szervhez vezénylés,
valamint külföldre vezénylés”;
20.	56. § (2) bekezdés c) pontjában a „245/D. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a
„75/B. § (4) bekezdése szerinti”;
21.	56. § (6) bekezdésében a „37/B. § (2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a
„37/B. § (3) bekezdés b) pontjában”, illetve a „katonai bűncselekmény miatt” szövegrész
helyébe a „katonai büntetőeljárásban”;
22.	58. § (2) bekezdés a) pontjában az „az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná
vált, és” szövegrész helyébe az „az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná, vagy
az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján méltatlanná vált, vagy”;
23.	62. § (1) bekezdésében az „53. § b), f)-g), 56. § (2) b) vagy” szövegrész helyébe az „az
53.	§ b), f) vagy g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) vagy e) pontja, vagy”;
24.	63. § (6) bekezdés b) pontjában az „alkalmatlansága miatt” szövegrész helyébe az
„alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt”;
25.	66/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „legalább 25 év” szövegrész helyébe a „legalább - a
341/D. § szerint megállapított - 25 év”;
26.	76. § (1) bekezdésében a „beosztásba kell kinevezni” szövegrész helyébe a „beosztásba
lehet kinevezni”;
27.	101. § (4) bekezdésében a „szakmai munkája értékelése” szövegrész helyébe a
„teljesítményértékelése”;
28.	102. § (2) bekezdésében az „alkalmatlanság” szövegrész helyébe a „vezetői kinevezés
visszavonása, vezetői kinevezésről történő lemondás, alkalmatlanság”;
29.	115/A. § (6) bekezdésében a „b) pontja alapján” szövegrész helyébe a „b) vagy e) pontja
alapján”;
30.	119. § (2) bekezdésében az „azt a szabálysértését” szövegrész helyébe az „azt a
szabálysértését - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével -”;
31.	123. § (2) bekezdésében a „kiszabható pénzbírság összegét.” szövegrész helyébe a
„kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható
és a hivatásos állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem
haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét.”;
32.	149. § (3) bekezdésében az „56. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „56. § (2)
bekezdés b) pont ba) alpontja”;
33.	XIX/A. Fejezet címében a „NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL” szövegrész helyébe a
„NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, VALAMINT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG”;
34.	245/A. §-ában a „valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe az „a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országgyűlési Őrség”;
35.	XX. Fejezet címében a „RENDŐRSÉG” szövegrész helyébe a „RENDŐRSÉG, AZ
ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG”;
36.	246. §-ban a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség”;
37.	306. § (2) bekezdésében a „13/A. §-ában” szövegrész helyébe a „13/B. §-ában”;
45
38.	341/C. § (1) bekezdésében a „vele szemben a 37/A. §-ban meghatározott kizáró ok csak
újabb bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható” szövegrész helyébe az „a 37/B. § (2)
bekezdés b) pontja alapján a nem kifogástalan életvitel megállapításának csak a 2011. január
1-jét követően elkövetett bűncselekmény esetén van helye”;
39.	2. számú melléklet B:33 mezőjében a „külszolgálatra történő vezénylése” szövegrész
helyébe a „3 hónapot meghaladó időtartamú külszolgálatra vezénylése”;
40.	7. számú melléklet VIII. pontjában az „alá-fölérendeltségi, elszámolási” szövegrész
helyébe a „közvetlen irányítási, felügyeleti”
szöveg lép.
(2)	A Kttv.
1.	3. § (5) bekezdésében a „80. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a „80. § (2) és (3)
bekezdésének”,
2.	67. § (2) bekezdésében, 129. § (7) bekezdés b) pontjában, 185. § (3) bekezdésében, 186. §
(1) bekezdésében, 187. § (2) bekezdésében és 204. § (6) bekezdésében a „kormánytisztviselői
jogviszonyban” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyban”,
3.	69. § (9) bekezdés d) pontjában a „szűnt meg és az új munkáltatóval a 72. § szerint
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít” szövegrész helyébe az „alakult át”,
4.	76. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a
kormánytisztviselő” szövegrész helyébe az „A kormánytisztviselő”,
5.	84. § (1) bekezdésében, 86. § (2) bekezdésében és 88. §-ában a „kormánytisztviselői
jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony”,
6.	86. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyának” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati jogviszonyának”,
7.	86. § (1) és (2) bekezdésében, 204. § (3) bekezdésében a „kormánytisztviselői
jogviszonya” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonya”,
8.	118. § (4) bekezdésében a „hivatalos kiküldetés” szövegrész helyébe a „hivatalos
kiküldetés, valamint a tartós külszolgálat”,
9.	118. § (9) bekezdésében az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban:
OKV) elnöksége” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”
szöveg, az „Az OKV elnöksége” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési
Kollégium”,
10.	118. § (12) bekezdésében az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási
Továbbképzési Kollégium”,
11.	125. § (4) és (5) bekezdésében az „OKV elnökségi” szövegrész helyébe a „Közigazgatási
Továbbképzési Kollégiumi”,
12.	129. § (2) bekezdésben az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének”
szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”,
13.	130. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „kettő”,
14.	133. § (6) bekezdésében a „119. § szerinti átsorolásra” szövegrész helyébe a „119. §
szerinti átsorolásra vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésre”,
15.	180. § (1) bekezdés f) pontjában a „bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, illetve a
közszolgálati panasz kapcsán a Kormánytisztviselői Döntőbizottság,”,
16.	189. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyra” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati jogviszonyra”,
17.	190. § (2) bekezdésében a „döntésével szemben a kormánytisztviselő” szövegrész helyébe
a „döntésével szemben a kormánytisztviselő, munkáltató”,
18.	190. § (9) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon”,
19.	204. § (6) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyt” szövegrész helyébe a
„kormányzati szolgálati jogviszonyt”,
46
20.	213. § (1) bekezdésében a „87. §-ának” szövegrész helyébe a „87. §-nak”,
21.	214. § (4) bekezdésében a „60-73. §” szövegrész helyébe a „60-67. §, 68. § (1), (3)-(6)
bekezdése”,
22.	218. § (6) bekezdésében az „indítvány kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közléstől”,
23.	233. § (4) és (5) bekezdésében az „OKV elnökségi” szövegrész helyébe a „Közigazgatási
Továbbképzési Kollégiumi”,
24.	234. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál” szövegrész
helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, valamint az Országgyűlési Őrségnél”,
25.	247. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdés a) pontjában, (4) bekezdésben az „az
OKV elnöksége” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”,
26.	247. § (4) és (5) bekezdésében, 255. § (3) bekezdésében a „képviselő-testület” szövegrész
helyébe a „polgármester”,
27.	253. § (5) bekezdésében a „képviselő-testület” szövegrész helyébe a „polgármester”,
28.	255. § (1) bekezdés e) pontjában a „megyei főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „megyei
jegyzőnek”,
29.	259. § (1) bekezdés 9. pontjában a „működését támogató szervezetre,” szövegrész
helyébe a „működését támogató szervezetre, eljárási határidőkre,”,
30.	259. § (4) bekezdésében a „köztisztviselők” szövegrész helyébe a „közszolgálati
tisztviselők”,
31.	259. § (5) bekezdés b) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszonnyal” szövegrész
helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonnyal”
szöveg lép.
(3)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
a)	9. § (3) bekezdésében
aa)	az „a rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szerveknél, az
Országgyűlési Őrségnél”,
ab)	az „a feladatkörében érintett miniszter által kiadott külön jogszabály” szövegrész helyébe
az „a feladatkörében érintett miniszter - az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért
felelős miniszter - által kiadott külön jogszabály”;
b)	86. § (1) bekezdése e) pontjában az „a rendvédelmi szervekre” szövegrész helyébe az „a
rendvédelmi szervekre, az Országgyűlési Őrségre”;
c)	87. § 9. pontjában az „a rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi
szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél”;
d)	88. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a
„rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség”
szöveg lép.
(4)	Az Rtv.
a)	4/A. § (4) bekezdésében a „berendelt” szövegrész helyébe a „vezényelt”,
b)	7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági
Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai” szövegrész helyébe az „a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó
hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett
Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai”,
c)	93. § (1) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „húsz”,
d)	93. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 93/B. § (3) bekezdésében a „valamint a
főigazgatók” szövegrész helyébe a „vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója”,
47
e)	93. § (6) bekezdésében és 93/A. § (7), (8) és (9) bekezdésében a „főigazgatók” szövegrész
helyébe a „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve
a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója”
szöveg lép.
(5)	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés o) pontjában
a „terrorizmust elhárító szerv vezetője” szövegrész helyébe a „terrorizmust elhárító szerv
vezetője, az Országgyűlési Őrség parancsnoka” szöveg lép.
(6)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (5) bekezdésében az „illetve berendelésről,
vezénylésről, valamint azok” szövegrész helyébe a „vezénylésről, valamint a vezénylés”
szöveg lép.
(7)	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 20. § (3) bekezdésében
a „szervezetbe berendelni” szövegrész helyébe a „szervezethez vezényelni” szöveg lép.
(8)	Az Ogytv.
a)	143. § (5) bekezdés a) pontjában az „a személyvédelmi és létesítménybiztonsági
feladatokat” szövegrész helyébe az „a személyvédelmi és létesítménybiztonsági feladatokat,
az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat”,
b)	144. § (3) bekezdésében az „a 3. alcím” szövegrész helyébe az „a 3. alcím címe, a 4. § (1)-
(5)	és (7) bekezdése”,
c)	144. § (4) bekezdésében az „A 8.” szövegrész helyébe az „A 4. § (6) bekezdése, a 8.”
szöveg lép.
106. §
(1)	Hatályát veszti a Hszt.
1.	1. § (3) bekezdése;
2.	2. § r) és s) pontja;
3.	25. § a) pontja;
4.	37. § (2) és (3) bekezdése;
5.	38. §-a és az azt megelőző alcím;
6.	43-43/C. §-a;
7.	49. § (4)-(7) bekezdése;
8.	56. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja;
9.	59. § (1) bekezdés e) pontja;
10.	90. § (4) bekezdése;
11.	92. § (2) bekezdése;
12.	117. §-a, valamint az azt megelőző alcím;
13.	245/D. §-a és az azt megelőző „Vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása” alcím
címe;
14.	245/N. § (1) bekezdése;
15.	248/A. §-a;
16.	252. §-a;
17.	267. §-a;
18.	270. §-a;
19.	274. § (9) bekezdése;
20.	294. §-a és az azt megelőző alcím;
48
21.	a 294. §-t követő „Fegyelmi felelősség” alcím és „Kártérítési felelősség” alcím;
22.	301. §-t követő „A szolgálati viszony létesítésének feltételei” alcím;
23.	305. § (1) bekezdése;
24.	306. §-t követő „Ruházati utánpótlási ellátmány” alcím;
25.	326/A. §-a;
26.	336. §-a;
27.	339. és 340. §-a;
28.	341/C. § (2) és (3) bekezdése;
29.	4. számú melléklete;
30.	6. számú mellékletében az „I. Besorolási osztály” cím és az azt követő táblázat, valamint a
„II. Besorolási osztály” cím és az azt követő táblázat;
31.	9. számú melléklete.
(2)	Hatályát veszti a Kttv.
a)	6. § 15. pontja,
b)	259. § (1) bekezdés 15. pontja.
(3)	Hatályát veszti a Hszt.
a)	7. § (2) bekezdésében a „berendelésére, ” szövegrész;
b)	22. § (2) bekezdésében az „és vezényleti” szövegrész;
c)	30/A. § (2) bekezdésében a „- polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári
nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot -” szövegrész;
d)	30/A. § (2) bekezdésében a „- polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya
tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat -” szövegrész;
e)	30/A. § (3) bekezdésében a „- polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya
tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat -” szövegrész;
f)	30/B. § (1) bekezdésében az „- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat -” szövegrész;
g)	37/A. § (2) bekezdésében a „ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került
sor.” szövegrész;
h)	41. § (1) bekezdésében az „- a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével -„
szövegrész;
i)	44. § (1) bekezdés j) pontjában az „ , illetve berendelés” szövegrész;
j) 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy” szövegrész;
k) 75. § (1) bekezdésében az „Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a
fegyveres szerv biztosítja.” szövegrész;
l) 103. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint (3) bekezdés b) pontjában az „a Nemzeti
Nyomozó Irodánál,” szövegrész;
m) 103. § (2) és (3) bekezdésében a „berendelés vagy” szövegrész;
n) 195. § (1) bekezdésében az „és 191. § (2)” szövegrész;
o)	207/A. § (2) bekezdésében a „191. § szerinti” szövegrész;
p) 293. § (1) bekezdésében az „- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv
állományának pótléka 30%” szövegrész;
q) 342. § (2) bekezdés 6. pontjában az „a tervezett viselési (használati) időt és annak
módosítását,” szövegrész.
(4)	Hatályát veszti a Kttv.
a)	134. § (1) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi
Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál,” szövegrész,
b)	234. § (1) bekezdésében a „, valamint az Országgyűlési Őrségnél” szövegrész,
49
c)	234. § (3) bekezdés a) pontjában az „,illetve a körzetközponti feladatot ellátó
önkormányzatnál” szövegrész,
d)	236. § (5) bekezdés c) pontjában a „körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál,”
szövegrész,
e)	240. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályázatra [45. § (1) bekezdése] vonatkozó
rendelkezést,” szövegrész,
f)	247. § (1) bekezdés felvezető mondatában a „körjegyzővé, megyei jogú város kerületi
hivatalvezetőjévé,” szövegrész,
g)	247. § (2) bekezdés felvezető mondatában az „a körjegyző és” szövegrész,
h)	248. § (1) bekezdésében a „,körzetközponti jegyzőt” szövegrész,
i)	253. § (1) bekezdés a) pontjában a „,körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve
körzetközponti jegyzői” szövegrész,
j) 259. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában az „az állam által vállalt készfizető kezesség,”
szövegrész.
(5)	Hatályát veszti az Rtv. 4/A. § (5) bekezdésében az „az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint
berendelt rendőrökből és” szövegrész.
(6)	Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés f) pontjában a ”valamint e törvény 44. §-a alapján
fizetendő hozzájárulás” és a „valamint felhasználásának és ellenőrzésének módját”
szövegrész.
(7)	Hatályát veszti az Ftv. 1. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „valamint” szövegrész.
(8)	Hatályát veszti az Ogytv. 145. § (2a) bekezdése.
50
1. melléklet a 2012. évi
törvényhez
„ 8. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs, felnőtt korú
hozzátartozó nyilatkozata
Alulírott ..........................................................................(név, születési hely és
idő, anyja születési neve) tájékoztattak arról, hogy a velem közös háztartásban élő
házastársam, élettársam, hozzátartozóm kifogástalan életvitel ellenőrzése személyemet is
érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám
vonatkozóan is adatot igényelhet, amelyek megismeréséhez hozzájárulok.
(Kelt, dátum)
aláírás, lakcím”
51
2. melléklet a 2012. évi
törvényhez
A Hszt. 10. számú melléklet VII. A jelentkező büntető és szabálysértési előéletére vonatkozó
adatok című táblázata helyébe az alábbi táblázat lép:
VII. A jelentkező büntetett és szabálysértési előéletére vonatkozó adatok	
1. Indult-e ellene a jelentkezése keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel vagy intézkedéssel fejeződött be?	igen - nem
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
a büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
a mentesülés időpontja:	
amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése:	
az elkövetés ideje:	
az eljáró bíróság megnevezése:	
a büntetés mértéke:	
az ítélet kelte:	
a mentesülés időpontja:	
2. All-e jelenleg büntetőeljárás alatt?	igen - nem
Az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése és az elkövetés ideje:	
Eljáró bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, ügyszám:	
Az eljárás jelentkezéskori szakasza:	nyomozati - ügyészi - bírói szak
Az eljárás során hozott érdemi határozat, végzés, ítélet tartalma, kelte:	
3. A jelentkezést megelőző két éven belül szabálysértés miatt marasztalták-e el? (büntetés vagy intézkedés)	igen - nem
Az elkövetett szabálysértés:	
Eljáró szerv:	
A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés vagy intézkedés teljesítése, végrehajtása: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni)	(pl: a bírság befizetés megtörtént - nem történt meg - elzárásra átváltoztatták, a járművezetéstől eltiltás hatálya eltelt - nem telt el)
Az elkövetett szabálysértés:	
Eljáró szerv:	
A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés vagy intézkedés teljesítése, végrehajtása: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni)	(pl: a bírság befizetés megtörtént - nem történt meg - elzárásra átváltoztatták, a járművezetéstől eltiltás hatálya eltelt - nem telt el)
Az elkövetett szabálysértés:	
52
Eljáró szerv:	
A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés vagy intézkedés teljesítése, végrehajtása: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni)	(pl: a bírság befizetés megtörtént - nem történt meg - elzárásra átváltoztatták, a járművezetéstől eltiltás hatálya eltelt - nem telt el)
4. All-e jelenleg szabálysértési eljárás alatt?	igen - nem
Az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megnevezése és az elkövetés ideje:	
Eljáró hatóság, ügyszám:	
53
3. melléklet a 2012. évi.... törvényhez
1.	A Kttv. 3. melléklet címe helyébe a következő cím lép:
„A tartalékállományba helyezett közszolgálati tisztviselők nyilvántartásának adatköre”
2.	A Kttv. 3. melléklet I. pont 1. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
(A kormánytisztviselő)
„1. családi és utóneve, valamint születési neve”
3.	A Kttv. 3. melléklet I. pont 4. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
(A kormánytisztviselő)
„4. lakcímadatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma, e-mail címe”
54
4. melléklet a 2012. évi
törvényhez
„6. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez
Az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési
feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok köre
A kormánytisztviselő
I.
1.	családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme
2.	születési helye, ideje
3.	anyja születési családi és utóneve
II.
1.	lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma
2.	az alkalmazó államigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
3.	e szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete
4.	kormánytisztviselő jelenlegi munkaköre (a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási,
vagy áldozatsegítési szakreferens)
5.	kormánytisztviselő munkából való távollétének jogcíme és időtartama
6.	kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és határozott
idejű áthelyezés időpontja”
55
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosítása a gyakorlatban felmerült nehézségek
alapján pontosítja a Hszt. rendelkezéseit, illetve pótolja a törvényből hiányzó szabályokat.
Ennek megfelelően újraszabályozza a tervezet a vezénylés és a berendelés jelenlegi
átláthatatlan szabályait egy egységesebb rendszer kialakítása és az egyes jogintézmények
közötti alapvető különbségek törvényi szinten történő rögzítése érdekében. A tervezet a
vezénylést két alcímre bontja, az országon belüli más szervhez vezénylést és a külföldre
vezénylést önálló alcímekben szabályozza. A más szervhez (a fegyveres szerven kívüli más
szervhez) vezénylés a vezénylés alapesetén túl további három speciális vezénylést tartalmaz: a
berendelés korábbi szabályait, az ügyészi szervezethez vezénylést és a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemhez vezénylést.
A berendelést a javaslat tehát nem nevesíti külön, annak jelenlegi szabályait beépíti a
vezényléshez. A berendelés ezáltal a vezénylés egy speciális esete lesz: a hivatásos állomány
tagját a fegyveres szervet irányító miniszter által irányított minisztériumhoz vagy az
irányítása, felügyelete alá tartozó önálló költségvetési szervhez, rendvédelmi oktatási
intézményhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére vezénylik. Ebben az esetben - az
érintett szervek eltérő megállapodása hiányában - a foglalkoztatással járó költségek a
foglalkoztató szervet fogják terhelni, az illetménye pedig a hivatásos szolgálati viszonyra
vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra. A vezénylés alapesetében azonban
továbbra is a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy
számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén
távolléti díjat és a Hszt. szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.
A törvényjavaslat két új juttatás bevezetését is lehetővé teszi a hivatásos állomány
vonatkozásában: egyrészt egy - a hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét jutalmazó
-	üdülési támogatást, másrészt a lakástámogatások egy új fajtáját. A tervezet szerint a
hivatásos állomány tagja, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott
gyermeke - a hivatásos állomány tagjának kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési
támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás részletszabályait miniszteri rendelet fogja
rendezni.
A Hszt. tervezett módosítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
(a továbbiakban: Kttv.) mintájára lehetővé teszi a képzettségi pótlék vagy a munkaköri pótlék
megállapítását. A képzettségi pótlék vagy a munkaköri pótlék megállapításának
részletszabályait miniszteri rendelet fogja megállapítani. A munkaköri pótlék azonban csak
abban a munkakörben fizethető a hivatásos állomány tagjának, amelyet munkakör-elemzést
követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján.
A Hszt. tervezett módosítása szabályozza a teljesítményértékelés azon szabályait, amelyeket
törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a részletszabályok megalkotására felhatalmazást ad.
A Hszt. tervezett módosítása továbbá - lehetőségként - bevezeti egy adatbank létrehozását (a
személyügyi nyilvántartás részeként), amelynek célja, hogy a későbbiekben a vezetői
56
beosztásokba kinevezendő vezetők kiválasztását megkönnyítse, illetve lehetővé tegye, hogy
ezen beosztásokba az arra legalkalmasabb személyek kerüljenek kinevezésre.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) megalkotása volt a
közszolgálati életpálya kialakításának első lépése. Az életpálya kialakításához további
szabályozás megalkotása szükséges. A Kttv. alkalmazásának tapasztalatai kisebb technikai
módosításokat is indokolnak, továbbá az önkormányzatok átalakítása szükségessé teszi a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, illetve a Kttv.
szabályozásának összehangolását. Jelen törvényjavaslat ezt a célt szolgálja.
A törvényjavaslat további technikai jellegű, pontosító módosításokat tartalmaz, továbbá az
Országgyűlési Őrség vonatkozásában számos pontosításra kerül sor.
57
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvény kiszélesíti a Hszt. hatályát a hivatásos szolgálatra jelentkezővel és a rendvédelmi
oktatási intézmények nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóival és tanulóival
tekintettel arra, hogy többek között pl. a kifogástalan életvitel-ellenőrzésre, az egészségi,
pszichikai, fizikai alkalmassági feltételekre vonatkozó rendelkezések hatályát rájuk is ki kell
terjeszteni. Emellett a törvény a Hszt.-ből elhagyja - a hatályos törvényben csak két helyen,
az 1. § (1) bekezdésében és a 4. számú mellékletben - szereplő „rendvédelmi szerv”
kifejezést, tekintettel arra, hogy a Hszt.-ben szereplő rendelkezés nem volt összhangban a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben meghatározott rendvédelmi szerv fogalmával.
A Hszt. mindössze a hivatkozott két helyen használta a kifejezést, ezért annak elhagyása volt
indokolt.
a 2. §-hoz
A törvény új értelmező rendelkezésként vezeti be a szolgálati érdek fogalmát, amelyet eddig a
Hszt. nem magyarázott meg, azonban több helyen alkalmazta, amely hiányosság értelmezési
problémákhoz vezetett. A törvény e hiányt pótolja, meghatározza továbbá az állománytáblázat
és a rendvédelmi oktatási intézmény fogalmát is.
A törvény továbbá elhagy több olyan értelmező rendelkezést (egyrészt a 2. § szerinti
módosítással, másrészt a 106. § 2. pontja szerinti hatályon kívül helyezéssel), amelyek
feleslegesek, hiszen a Hszt. szerint szabályozott teljes jogintézményeket fednek le. Ilyen a
felmentés, áthelyezés, berendelés, vezénylés, magasabb beosztás definiálása.
a 3. §-hoz
A törvény - a Kttv. mintájára - beiktatja a Hszt.-be a határidő elmulasztásának kimentésére
vonatkozó kisegítő rendelkezést, valamint jogbiztonsági szempontból azt a rendelkezést, hogy
a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
a 4. §-hoz
A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a Hszt. 29. § (1) bekezdése szerint a
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal
rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Ezen meghatározás alapján
indokolt, hogy az Országgyűlési Őrség is nevesítésre kerüljön a tagozatok felsorolásánál.
Tekintettel arra, hogy az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés elnökének irányítása alatt álló
fegyveres szerv, az Országgyűlési Őrség önálló tagozatként került feltüntetésre, ugyanakkor
ezen tagozat vonatkozásában némileg eltérő szabályokat is indokolt meghatározni a
Közgyűlésben történő képviseletük - és ebből következően a tisztségviselők -
vonatkozásában.
Az Országgyűlési Őrség esetében a más tagozatoknál megjelölt 10 közgyűlési tag helyett az
állomány 3 személyt választhat a Közgyűlés tagjává, ezen eltérést az Országgyűlési Őrség
hivatásos állományának létszáma indokolja (az Országgyűlési Őrségnek közalkalmazotti
58
állománya az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezéseire figyelemmel
nem lesz). Ezen 3 közgyűlési tag fogja ellátni a következő tisztségeket is: az Etikai Bizottsági
tagságot, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsági tagságot és az alelnöki tisztséget, ezért esetükben
indokolt azt is előírni, hogy a tagozat csak olyan személyt választhat a Közgyűlés tagjává, aki
egyben megfelel a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek.
az 5. §-hoz
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állományának MRK
tagsági nyilvántartása és a rendőrség fedett nyomozóinak tagsági nyilvántartása
vonatkozásában a Hszt.-ben foglalt felhatalmazás alapján kiadott utasítások során felmerült
több módosítási javaslat is. Ennek részben az az indoka, hogy a feladatot nem célszerű a
tagozathoz telepíteni, hiszen az nem az MRK egy szerve, hanem a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya összességében. Ehelyett az Irodához
célszerű ebben az esetben is telepíteni a nyilvántartás vezetésének feladatát, amelyet viszont a
kijelölt adatkezelő útján gyakorol. Ez a szabály törvényi szinten kerülne rögzítésre, ahogy az
is, hogy ezek a nyilvántartások egymással, vagy az MRK más tagsági nyilvántartásával nem
kapcsolhatók össze.
A hatályos rendelkezéshez képest a törvény az alábbi változtatásokat rögzíti:
-	a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál nemcsak a hivatásos állományra alkalmaz
speciális szabályokat, hanem a közalkalmazotti állományra is.
-	a rendőrség fedett nyomozói mellett a NAV fedett nyomozóira is kiterjeszti a speciális
szabályozás lehetőségét.
-	a Hszt. a továbbiakban nem azt fogja mondani, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
szerinti tagozat vezeti a nyilvántartást, hanem az MRK Irodája - a normatív utasításban
adatkezelésre kijelölt személy útján. (Ténylegesen nem változik a normatív utasításban
kialakított szabályozás, azaz továbbra is a polgári nemzetbiztonsági szolgálat állományából
kijelölt adatkezelő fogja vezetni, de rendszertani szempontból ez a megfogalmazás
helytállóbb, mint a korábbi).
-	törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó
tagnyilvántartást szolgálatonként egymástól elkülönítetten kell kezelni.
-	törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy sem a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra
vonatkozó tagnyilvántartás, sem a fedett nyomozókra vonatkozó nyilvántartások egymással
vagy más szervekkel nem kapcsolhatóak össze.
a 6. §-hoz
A Hszt. hatályos szövege utalásokat tartalmaz arra, hogy bizonyos esetekben - a tábornokokat
érintő döntések meghozatala érdekében - a köztársasági elnökhöz kell előterjesztést tenni, de
ezidáig egyetlen rendelkezés sem rögzítette konkrétan a köztársasági elnök hatásköreit. A
törvény ezt a hiányosságot pótolja.
a 7. §-hoz
A kifogástalan életvitel követelményét a törvény egységesen, a hatálya alá tartozó minden
hivatásos állományban szolgálatot teljesítőre, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas
hallgatójára és tanulójára, a hivatásos állományba jelentkezőre vagy ösztöndíjas jogviszonyt,
tanulói jogviszonyt létesíteni szándékozó hallgatóra, tanulóra kiterjeszti. A hivatásos
szolgálati viszony, valamint az ösztöndíjas és tanulói jogviszony létesítéséhez a jelentkezőnek
59
írásban hozzá kell járulnia egyrészt személyes és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,
másrészt életvitele kifogástalanságának ellenőrzéséhez, továbbá a hatályos szabályozásnak
megfelelően csatolnia kell a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának
nyilatkozatát. A kifogástalan életvitel ellenőrzésének szabályait változatlanul hagyja a
módosítás, de a jogalkalmazás segítése érdekében önálló alcímben szabályozza azt.
Mivel az érintettet az ellenőrzés megkezdéséről és befejezéséről nem kell tájékoztatni, őt csak
az ellenőrzés eredményéről értesítik, így nem tud reagálni annak megállapításaira, amely
viszont szolgálati vagy ösztöndíjas, tanulói jogviszonyát érinti, szünteti meg. Ezért
amennyiben az ellenőrzés megállapításai alapján a hivatásos állományú életvitele
kifogásolható, az állományilletékes parancsnok köteles meghallgatni az érintettet, csak ezt
követően dönthet a szolgálati viszony megszüntetéséről, vagy a hivatásos állomány tagjának a
szolgálatban történő megtartásáról. Az állományilletékes parancsnok döntésével szemben
pedig jogorvoslatnak van helye. Amennyiben az ellenőrzés szerint az ösztöndíjas hallgató,
tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az érintett meghallgatását követően
megszüntetheti az ösztöndíjas szerződést.
a 8. §-hoz
Kisegítő szabályként kerül beiktatásra a Hszt.-be - a Kttv. mintájára - az a szabály, hogy az
eskü letételének megtagadása esetén a szolgálati viszonyra az érvénytelenség szabályait kell
alkalmazni. Emellett a pályakezdők rendfokozatba történő kinevezésének szabálya is
pontosításra kerül.
a 9. §-hoz
A fegyveres szervek jelzése szerint egyre jelentősebb problémát okoz az állomány utánpótlása
terén az a rendelkezés, amely alapján a hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt lakás- és
lakhatási támogatásra nem jogosult. A hivatásos szolgálati viszonyt létesítő személyek
lakhatása szolgálati helyükön szinte csak munkáltatói segítséggel oldható meg, lakhatási
lehetőség hiányában a szolgálati viszonyt kevesen tudják vállalni. Ezért szükséges, hogy a
próbaidős állomány is részesülhessen lakbér vagy albérleti díj -támogatásban, illetőleg szálló-
vagy garzonelhelyezésben.
a 10-12., valamint a 49. §-hoz
A törvény alapvetően hozzányúl a vezénylés és a berendelés jelenlegi átláthatatlan
szabályaihoz. A berendelést a törvény nem nevesíti külön, a berendelés szabályait beépíti a
vezényléshez, a berendelés ezáltal a vezénylés egy speciális esete lesz. A törvény azonban
meghagyja annak lehetőségét, hogy a hivatásos állomány tagját a fegyveres szervet irányító
miniszter által irányított minisztériumhoz, vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó önálló
költségvetési szervhez, rendvédelmi oktatási intézményhez vezényeljék (a berendelés korábbi
szabályai). Ebben az esetben pedig - az érintett szervek eltérő megállapodása hiányában - a
foglalkoztatással járó költségek a foglalkoztató szervet fogják terhelni, az illetménye pedig a
hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra. A vezénylés
alapesetében azonban továbbra is a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az
irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot,
keresőképtelenség esetén távolléti díjat és a Hszt. szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.
60
A fegyveres szervet irányító miniszter által irányított minisztériumhoz, vagy az irányítása,
felügyelete alá tartozó önálló költségvetési szervhez, rendvédelmi oktatási intézményhez,
valamint az Információs Hivatal állományából a Miniszterelnökséghez vezényelt hivatásos
állományú tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira,
teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és
egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni abban az
esetben is, ha pl. a miniszter által irányított minisztériumban nem hivatásos szolgálati
beosztásba vezénylik a hivatásos állomány tagját.
Egyéb más szervhez történő vezénylés esetén a hivatásos állomány tagjának tevékenységére,
munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére,
pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések
elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó - tehát civil - szabályok
az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot,
egészségügyi szabadság esetén távolléti díjat és a Hszt. szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.
Garanciális szabályként a törvény azonban továbbra is előírja, hogy a más szervnél
megállapított illetmény - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a vezénylés
előtt a beosztásban elért, pótlékokkal számított illetményénél.
Ugyancsak a hatályos szabályozásnak megfelelően (néhány pontosítással), de a Hszt.
rendszerében máshol helyezi el a törvény az ügyészséghez és a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemhez (a továbbiakban: NKE) vezénylés szabályait. Az NKE-n rendszeresített
alapbeosztási kategóriákat és azok besorolását - a 342. § (1) bekezdés c) pontjában jelenleg is
szereplő felhatalmazás alapján - a fegyveres szerveknél rendszeresített alapbeosztásokhoz
hasonlóan a Kormány rendeletben szabályozza. Az NKE-n rendszeresített valamennyi
hivatásos beosztást pedig miniszteri rendelet fogja szabályozni. Ehhez szükséges a jelenlegi
342. § (7) bekezdésében szereplő rendelkezés kiegészítése, hiszen az csak a fegyveres
szervnél rendszeresített szolgálati beosztások meghatározásáról szól. A tervezet kiegészíti ezt
a felhatalmazó rendelkezést az NKE-n rendszeresített szolgálati beosztásokra vonatkozó
szabállyal, méghozzá a szabályozást a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló
miniszterhez telepítve.
A törvény önálló alcímben rendezi a külföldre vezénylés szabályait. A hivatásos állomány
tagját főszabály szerint a miniszter vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára,
rendelkezési állományba helyezés mellett. Nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében,
vagy megállapodás alapján a 3 hónapot nem meghaladó időtartamra a hivatásos állomány
tagj át a beosztása meghagyásával az országos parancsnok vezényli a külföldi szolgálati
tevékenység időtartamára.
A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezényeltek
esetében a vezénylő szerv viseli a foglalkoztatással kapcsolatos költségeket, mert a
vezényelteknek a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szerveknél
történő foglalkoztatásának célja elsődlegesen nem a gazdálkodó szervezetnél elérendő profit,
hanem a minél szélesebb körű foglalkoztatás, mint köz- és szakfeladat.
A törvény az ügyészi szervezethez történő vezénylés kapcsán bevezet egy új lehetőséget, a
meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylést. Ezen lehetőség csak a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt állomány esetében
lehetséges. A szabályozásra gyakorlati igények alapján van szükség, tekintettel arra, hogy
egy-egy konkrét, a vezényelt által a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó
61
szervnél ellátott szolgálati feladat kapcsán indokolt lehet, hogy a konkrét feladat ellátásában
résztvevő személy utóbb az ügyészi szervezet munkáját is segítse a konkrét ügy kapcsán. Az
ideiglenes vezénylésre csak ezen, konkrétan meghatározott feladat ellátása érdekében kerül
sor és a feladat befejeződését követően a hivatásos állomány tagja a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél teljesíti tovább a szolgálatát, éppen ezért szükséges,
hogy az ügyészi szervezethez történő ideiglenes vezénylésre az eredeti vezénylés
megszüntetése nélkül kerüljön sor.
A törvény továbbá az NKE-re vezénylés keretében is szabályoz egy ideiglenes vezénylést, a
külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylést. Ennek gyakorlati indoka az, hogy az NKE-
re vezényelt éppen az oktatói és tudományos ismeretei fejlesztése, vagy az NKE nemzetközi
kapcsolatai keretében lesz ideiglenesen külföldi szolgálatra vezényelve. Az ideiglenes
vezénylés tehát alapvetően az NKE érdekeit szolgálja (az oktató tudásának és tapasztalatainak
szélesítése vagy a nemzetközi kapcsolatai fejlesztése révén), ezért nem indokolt, hogy az
ideiglenes vezénylést megelőzően sort kelljen keríteni az NKE-re vezénylés megszüntetésére,
ezzel éppen azt kétségessé téve, hogy az ideiglenes vezénylést követően az NKE abból - egy
felkészültebb oktató révén - hasznot húzhasson.
A rendelkezési állományra vonatkozó szabályok kiegészítésével rendezésre kerül egy
korábban szabályozatlan terület, miszerint bizonyos kategóriák esetében a rendelkezési
állomány megszűnésekor az érintett milyen beosztásba helyezhető, illetve mi a teendő, ha a
beosztásba helyezésre nincs lehetőség.
a 13. §-hoz
A törvény a szolgálati viszony szünetelésének új eseteként határozza meg azt az esetkört,
amikor a hivatásos állomány tagját állami vezetővé nevezik ki. A korábbi szabályozás alapján
ebben az esetben a törvény erejénél fogva megszűnt a szolgálati viszony, azonban ez a
jogkövetkezmény túl szigorú, így a törvény szerint az állami vezetői kinevezéstől a
megbízatás megszűnéséig a szolgálati viszony csak szünetelni fog.
A módosítással egyidejűleg hatályát veszti a Hszt. 59. § (1) bekezdés e) pontja, miszerint a
hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya állami vezetővé történő kinevezés,
megválasztás következtében a törvény erejénél fogva megszűnik.
a 14. §-hoz
Az ikerintézményi programban való magyar részvétel elősegítéséről szóló 1296/2011. (VIII.
24.) Korm. határozat d) pontja alapján az egyes jogállási törvényekben meg kell teremteni az
ikerintézményi szakértői tevékenység sajátosságait tükröző jogviszony kategóriát, egységes
elvek mentén. Ezen feladat teljesítése érdekében kerül beillesztésre a Hszt.-be egy új alcím,
amely az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési
programokban történő szakértői részvételre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A
szabályozás - a hivatkozott kormányhatározatban megfogalmazott követelménynek
megfelelően, az egységes elvek mentén történő szabályozás érdekében - a Kttv.-ben szereplő
rendelkezéseket veszi alapul. Ezt az egységességet indokolja az is, hogy ebben az esetben az
egyes fegyveres szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők és hivatásos állományúak
alapvetően azonos elvek betartásával vehetnek részt az ikerintézményi programokban. A
szabályozáshoz kapcsolódik egy új, a Kormány részére adott felhatalmazás is. (A Kttv.
érintett rendelkezései az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott
62
fejlesztési programokban történő szakértői részvétel mellett egyúttal szabályozza az Európai
Unió intézményeiben nemzeti szakértőként történő részvételt is. Ez utóbbi tárgykört a Hszt. a
vezénylés szabályai között szerepelteti, ezért a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályozás a
Kttv.-ből nem került átemelésre.)
a 15., 16., valamint a 33. §-hoz
A törvény ismételten szabályozza a hivatásos szolgálatra méltatlanná válást, mint felmentési
okot. Ezen meghatározás alapján méltatlanná válik az, aki olyan cselekményt követ el, amely
cselekmény alkalmas arra, hogy a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalmat vagy a
fegyveres szerv hivatásos állományának tekintélyét súlyosan veszélyeztesse.
Jogkövetkezményei hasonlóak a nem kifogástalan életvitel miatt megállapított
alkalmatlansághoz, így pl. felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyt.
A fegyelmi eljárás esetében történő szolgálati viszony megszüntetés, a méltatlanság és a
kifogásolható életvitel miatti alkalmatlanság is azonos módon a szolgálati viszony
megszűnésével jár, a három jogintézmény ugyanakkor más-más okot értékel. A fegyelmi
eljárás keretében a hivatásos állomány tagjának a szolgálati tevékenysége során, a szolgálati
viszonyával kapcsolatos kötelezettségek vétkes megszegése vezethet a jogviszony
megszűnéséhez. Ehhez képest mind a kifogástalan életvitel ellenőrzés, mind a méltatlanság
jogintézménye a hivatásos állomány tagjának a szolgálaton kívül tanúsított magatartását
értékeli, azonban eltérő szempontból.
A kifogástalan életvitel ellenőrzés során - a nevéből is következően - a hivatásos állomány
tagjának életvitele kerül vizsgálat alá, vagyis a hivatásos állomány tagjának magánéletét
érintő, folyamatosabb jellegű, a viselkedést összefüggéseiben is értékelő vizsgálat, amelynek
alapvető célja az, hogy a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását biztosítsa.
A méltatlanság megállapítására viszont egy, kirívó cselekmény elkövetése alapján van
lehetőség és nem az képezi a felmentés alapját, hogy az érintett nem tudja befolyásmentesen
ellátni a szolgálatot, hanem hogy ezzel a kirívó cselekményével súlyosan veszélyezteti a
fegyveres szervbe vetett közbizalmat, a hivatásos állomány megbecsülését.
A szabályozás kapcsán a Hszt.-be egy új, XIII/A. § kerül beillesztésre, amely a méltatlanság
megállapítására vonatkozó eljárásra vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza.
Fontos hangsúlyozni, hogy a törvény csak a legalapvetőbb szabályait tartalmazza (az
elbírálásra jogosult személye, elévülési idő, jogorvoslati lehetőség, alapvető eljárási határidők,
stb.), a méltatlansági eljárás ezen kereteken belüli részletes szabályai miniszteri rendeletben
kerülnek rögzítésre.
A törvény továbbá létrehoz egy új felmentési okot is. Eszerint a fegyveres szervet irányító
miniszter normatív utasításban meghatározott tartamú értékelési időszakokra teljesítmény-
követelményeket és azok minimum teljesítési szintjét határozhatja meg. Amennyiben a
hivatásos állomány tagja valamely értékelési időszakban nem teljesíti a minimális szintet, a
jogkövetkezményekre a figyelmét felhívják és ha a soron következő értékelési időszakban
sem teljesíti a minimumszintet, a szolgálati viszonya felmentéssel megszüntethető.
A kifogásolható életvitel miatti alkalmatlanság okán történő felmentési lehetőség kapcsán a
törvény - összhangban a jelen módosítással bevezetésre kerülő 37/C. § (5) bekezdésével -
rögzíti, hogy azokban az esetekben, amikor a kifogástalan életvitel ellenőrzés során a 37/B. §
63
(3)	bekezdés c) pontja alapján kifogásolható életvitel kerül megállapításra, az érintett
szolgálati viszonya akkor szüntethető meg felmentéssel, ha az állományilletékes parancsnok
az érintett meghallgatását követően a szolgálati viszony megszüntetéséről döntött.
Emellett egy további felmentési ok is beillesztésre kerül, a rendelkezési állományra vonatkozó
szabállyal összhangban.
a 17. §-hoz
A hatályos Hszt. a közeli hozzátartozók közötti összeférhetetlenséget csak a szolgálati
elöljárói-alárendelti viszonynál mondja ki. Természetes ugyanakkor, hogy az
összeférhetetlenség nem csak a hivatásos állomány két tagja között állhat fenn, hanem pl. az
adott fegyveres szerv azonos szervezeti egységénél dolgozó hivatásos állományú és
közalkalmazott között is. Ennek megfelelően a törvény pontosítja, hogy nem csak a szolgálati
elöljárói-alárendelti viszony esetében áll fenn az összeférhetetlenség, hanem irányítási,
felügyeleti, ellenőrzési viszony esetében, amely viszony az összeférhetetlenség
megállapításánál nem feltételezi, hogy mindkét fél hivatásos állományú legyen.
a 18. §-hoz
A Hszt. hatályos szövege a szolgálati igazolvány vonatkozásában mindössze annyit rögzít,
hogy a hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományába tartozását szolgálati
igazolványával igazolja, továbbá egy felhatalmazó rendelkezést a szolgálati igazolványok
rendszeresítésével és az azokkal történő ellátás rendjével összefüggő szabályok
megalkotására.
Törvényi szinten kell azonban rögzíteni, hogy a hivatásos állomány tagjának személyes adatai
közül a szolgálati igazolvány mely adatokat tartalmazhatja, továbbá szükséges annak
rögzítése is, hogy a szolgálati igazolvány nem csak a hivatásos állományba tartozást igazolja,
hanem igazolhatja a hivatásos állományú fegyverviselésre vagy intézkedésre jogosultságát is.
A törvény nem kívánja a szolgálati igazolványok adattartalmát kötelező jelleggel rögzíteni,
csupán felsorolja azon személyes adatokat, amelyeket az igazolvány tartalmazhat. Ezen
felsorolásból a Kormány fegyveres szervet irányító tagja állapíthatja meg, hogy ténylegesen
az érintett fegyveres szerv esetében mely személyes adatokat kell feltüntetni az igazolványon,
illetve azon túlmenően az igazolvány mely - személyes adatnak nem minősülő - adatokat
tartalmazhat.
A szolgálati igazolvány által igazolt további jogosultságok tekintetében a törvény szintén a
Kormány fegyveres szervet irányító tagjára bízza annak meghatározását, hogy a fegyveres
szerv állományának mely tagja esetében igazol további jogosultságokat az igazolvány,
természetesen az adott fegyveres szerv tevékenységére vonatkozó jogszabályokkal
összhangban.
a 19. §-hoz
A hatályos Hszt. a vezetői beosztásba kinevezésről hallgat, a vezetői kinevezés
visszavonásáról és az arról való lemondásról viszont a Hszt. Különös Részében szabályoz,
ugyanakkor minden fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira kiterjedően. Ezért a törvény
az Altalános Részben helyez el egy új alcímet. A hivatásos állomány tagját vezetői beosztásba
64
beleegyezésével lehet kinevezni, a kinevezés - a törvény eltérő rendelkezése hiányában -
határozatlan időtartamra szól, a kinevezett vezetői illetményre válik jogosulttá.
a 20-21. §-hoz
A teljesítményértékelés legalapvetőbb szabályait illeszti be a Hszt.-be, egyúttal újraértelmezi
a minősítés jogintézményét.
a 22-23. §-hoz
A törvény a Kttv. mintájára eltérő szabályokat állapít meg a téli és nyári időszámításra átállás
esetében a szolgálatteljesítési idő maximumára, illetve a napi pihenőidő minimumára.
a 24-25., valamint a 48. §-hoz
A törvény egységesíti a vezetői pótszabadságot. A hatályos Hszt. a Különös Részben rendezi
az egyes fegyveres szervek vonatkozásában a vezetői pótszabadságokat: Tekintettel
ugyanakkor arra, hogy a fegyveres szervek többségénél ezek megegyeznek, valamint arra,
hogy az eltérést nem is indokolja semmi, a tervezet az Általános Részben helyezi el a vezetői
pótszabadságra jogosultak körét és annak mértékét. Kivételt ez alól egyrészt a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító
szerv főigazgatója, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka (és ezen vezetők
helyettesei) képeznek, tekintettel arra, hogy a Hszt. 2. § e) pontja értelmében e vezetők nem
minősülnek országos parancsnoknak. A vezetői pótszabadság mértéke azonban esetükben is
az országos parancsnokot (illetve annak helyettesét) megillető pótszabadsággal azonos
mértékű. Kivételt képeznek továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói,
akiknek az esetében szintén a Különös Részben került elhelyezésre az a szabály, hogy ők az
országos parancsnokok helyettesét megillető mértékű vezetői pótszabadságra jogosultak.
Kisegítő szabályt ad továbbá arra az esetre, ha a szolgálati viszony év közben keletkezik vagy
szűnik meg.
a 26. §-hoz
A Kttv. mintájára a törvény kiegészíti a Hszt.-t az egy órára járó illetmény kiszámításához
használandó osztószámmal.
a 27. §-hoz
A Kttv. mintájára a törvény kiegészíti a Hszt.-t azon rendelkezéssel, hogy az ugyanazon
idegen nyelvből letett különböző típusú vagy fokozatú nyelvvizsgák esetében a hivatásos
állományú a magasabb mértékű pótlékra jogosult. Ezen rendelkezés beiktatása a Hszt.-be a
jelenlegi gyakorlaton nem változtat, csak egyértelművé teszi a szabályozást.
a 28. §-hoz
A Kttv. mintájára a törvény lehetővé teszi a képzettségi pótlék vagy a munkaköri pótlék
megállapítását, melyre a hivatásos állomány esetében miniszteri rendeletben van lehetőség. A
munkaköri pótlék azonban csak abban a munkakörben fizethető a hivatásos állomány
tagjának, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért
és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján.
65
a 29. §-hoz
A tervezet szerint a hivatásos állomány tagja, a vele közös háztartásban élő házastársa,
élettársa, valamint eltartott gyermeke - a hivatásos állomány tagjának kiemelkedő
munkateljesítménye alapján, valamint a miniszter által rendeletben meghatározott feltételek
teljesülése esetén - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás részletszabályait
miniszteri rendelet fogja rendezni. A koncepció szerint - amely azonban a törvényben
részletszabályok formájában nem jelenik meg, hanem csak a miniszteri rendeleti szintű
szabályozás fogja tartalmazni - a támogatás mértéke kétféle lehet. Azok, akik esetében a
miniszteri rendeletben meghatározott feltételek közül (pl. gyermekét egyedül nevelő, három
vagy annál több gyermeket nevelő, szociális helyzet stb.) minél több teljesül, előnyt élveznek
és a család üdülését teljes egészében a fegyveres szerv állja. Akiknél azonban nem áll fenn
minden feltétel, azok minimális önerő befizetésével részesülnek üdülési támogatásban.
a 30. §-hoz
A tervezet egy újfajta lakáscélú kölcsön lehetőségét teremti meg, segítve ezzel a hivatásos
állomány tagjainak lakástulajdonhoz jutását.
a 31. §-hoz
A tanácsosi, főtanácsosi cím megvonásának kötelező eseteit módosítja.
a 32., valamint a 35-37. §-hoz
Az Országgyűlési Őrség kártérítési és fegyelmi eljárása vonatkozásában egyfokú eljárást
szükséges szabályozni, amelyben az első fokon meghozott határozat ellen panasznak nincs
helye, ehelyett közvetlenül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért a hivatásos állomány tagja.
Ennek indoka az, hogy a panaszjog lehetővé tétele esetén annak elbírálása az Országgyűlés
elnökének hatáskörébe tartozna és a házelnök által hozott határozat lenne a bíróságon
megtámadható; azonban nem indokolt a kártérítési, fegyelmi ügyek másodfokú elbírálását a
házelnökhöz telepíteni. A javasolt szabályozási koncepció esetén jogorvoslattal a hivatásos
állomány tagja közvetlenül a bíróságnál élhetne.
a 34. §-hoz
A törvénybe - a Kttv. mintájára, háttérszabályként nem megjelenő - olyan polgári jogi
szabályok kerültek beépítésre, mint a károkozó elsődleges kötelezettsége az eredeti állapot
helyreállítására, vagy hogy a kárt főszabály szerint pénzben kell megtéríteni, és csak
kivételesen természetben, vagy a kártérítés fogalma és a kár összegének meghatározása.
a 38. §-hoz
A törvény lehetővé - de nem kötelezővé - teszi a fegyveres szerv személyügyi
nyilvántartásának részeként az utánpótlási és vezetői adatbank létrehozását. Az adatbank
vezetését a Kormány fegyveres szervet irányító tagja jogosult elrendelni. Az adatbank -
amennyiben annak vezetését elrendelték - a személyügyi alapnyilvántartás és a központi
személyügyi nyilvántartás mellett a személyügyi nyilvántartások harmadik részét képezi.
Alapvető célja az, hogy megkönnyítse a vezetői beosztásba kinevezendő személyek
66
kiválasztását. Az adatbankba csak az érintett hozzájárulása alapján lehet bekerülni. Az
adatbank két részből, az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll.
A törvény ezzel egyidejűleg felhatalmazást ad az utánpótlási és vezetői adatbankra vonatkozó
részletes szabályok megalkotására.
a 39-41. §-hoz
A szolgálati járandóságra jogosultak és a rokkantsági ellátásban részesülőkre tartalmaz
kisegítő szabályt, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja az egyenruha és
rendfokozat viselésére méltatlanná válás eseteit.
a 42. és a 44-45. §-hoz
A tervezet a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóinak,
valamint az Országgyűlési Őrség parancsnokának egyes jogosultságait rendezi hiánypótló
jelleggel, tekintettel arra, hogy ezen vezetők nem minősülnek országos parancsnoknak, így az
országos parancsnokra vonatkozó rendelkezések automatikusan nem alkalmazhatóak a
vonatkozásukban. Így e vezetők illetményére és vezetői pótszabadságára vonatkozó
szabályokat tartalmaz.
a 43. §-hoz
A tervezet lényegében fenntartja a jelenleg hatályos - a Hszt. 341/F. §-ában szereplő, de
2012.	december 31-én hatályát vesztő - rendelkezést, amely a belügyminiszter irányítása alá
tartozó fegyveres szervek tiszthelyettesi és zászlósi állománya részére járó kiegészítő juttatást
határozza meg.
a 46. §-hoz
A törvény rögzíti, hogy a rendőrségnél megyei (budapesti) rendőrfőkapitánynak, illetve városi
(kerületi) rendőrkapitánynak csak határozott időre, 5 évre nevezhető ki a hivatásos állomány
tagja. Ezen határozott idejű vezetői beosztásba történő kinevezés meghosszabbítására azonos
szolgálati helyen egy alkalommal, szintén öt évre van lehetőség.
a 47. §-hoz
Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira vonatkozó speciális szabályokat
tartalmazó alcímmel egészíti ki a Hszt.-t a rendőrség hivatásos állományú tagjaira vonatkozó
speciális szabályok figyelembe vételével.
az 50. §-hoz
Kisebb módosítást tartalmaz a szolgálati idő számítása vonatkozásában.
az 51. §-hoz
A berendelés és vezénylés szabályainak változásával összefüggésben a tervezet átmeneti
szabályt ad, miszerint a módosítás hatálybalépését megelőző napon fennálló vezénylésre,
67
berendelésre - annak megszűnéséig - a módosítás előtti, jelenleg hatályos szabályokat kell
alkalmazni.
A tervezet továbbá az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya által az MRK Közgyűlésének
tagjává választott személyek megválasztásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket is
rögzíti.
az 52. §-hoz
A törvény a Hszt. felhatalmazó rendelkezéseit pontosítja, vagy új felhatalmazó
rendelkezéseket állapít meg.
Ezek szerint a Kormány rendeletben szabályozza a lakástulajdon megszerzéséhez szükséges
hitelintézeti kölcsön feltételeit, igénybevételének részletes szabályait, pontosításra kerül
továbbá a rendészeti alap- és szakvizsga szabályainak megalkotására vonatkozó
felhatalmazás.
Továbbá a miniszter fogja rendeletben szabályozni a képzettségi és munkaköri pótlékra
vonatkozó részletes szabályokat, valamint az utánpótlási és vezetői adatbankra vonatkozó
szabályokat, továbbá a méltatlansági eljárás rendjét is. Kiegészítésre kerül a 342. § (7)
bekezdésében szereplő szabályozás is, miszerint az NKE-n rendszeresített hivatásos szolgálati
beosztásokat a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló miniszter jogosult rendeletben
szabályozni.
az 53. §-hoz
A Hszt. 84/A. §-a ugyan 2010. január 1-jétől tartalmazza a rész-szolgálatteljesítési időre
vonatkozó rendelkezéseket, azonban a jogharmonizációs záradékot nem, így a tervezet
kiegészíti a Hszt. jogharmonizációs záradékát azzal, hogy a 84/A. §-a az UNICE, a CEEP és
az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997.
december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
az 54. §-hoz
A törvény módosítja a Hszt. két mellékletét, így pontosítja a kifogástalan életvitel
ellenőrzéséhez a hozzátartozók részére meghatározott nyilatkozatot, másrészt a kifogástalan
életvitel ellenőrzéshez kitöltendő adatlap esetében a szabálysértési eljárásokkal kapcsolatosan
közlendő adatokat kiegészíti.
az 55. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény egyes
rendelkezéseinek 2013. január 1-jei hatálybalépésével az önkormányzati igazgatás rendszere
jelentősen átalakul. Az önkormányzati törvény által bevezetett változásokra tekintettel
indokolt a Kttv. hatályának módosítása összhangban az új önkormányzati törvénnyel.
az 56. §-hoz
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény alapján a politikai vezetők állami vezetői
szolgálati jogviszonyára - törvény eltérő rendelkezése esetén - a kormányzati szolgálati
68
jogviszonyban állókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jelen rendelkezés pontosan
meghatározza a politikai vezetőkre a Kttv.-ből alkalmazható háttérszabályok körét, beleértve
az állami vezetői szolgálati jogviszonyukból származó igényérvényesítésre vonatkozó
szabályokat.
az 57. §-hoz
A Külügyminisztérium speciális feladatainak ellátása indokolja a szabály beépítését.
az 58. §-hoz
A törvény mellett célszerű tágabb körben, jogszabályban is lehetőséget adni az egyoldalú
jognyilatkozatokból származó jogok vagy kötelezettségek előírására, figyelemmel arra, hogy
a Kttv. végrehajtási rendeletei is meghatározhatnak ilyen eseteket.
az 59. §-hoz
A közigazgatási képzés, továbbképzés két szakmai tanácsadó és vizsgatestülete már 2012.
második felében összevonásra került. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt a
továbbiakban is ezt a megoldást alkalmazni. Erre tekintettel az Országos Közigazgatási
Vizsgabizottság megszűnik és a feladatait a továbbiakban a Közigazgatási Továbbképzési
Kollégium látja el.
a 60. §-hoz
A rendelkezés célja a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj program keretében ösztöndíjas
jogviszonyt létesítő személyekre vonatkozó Kttv.-ben meghatározott háttérszabályok
pontosítása, illetve az eltérő jogviszonyokból eredő terminológiai különbözőségek egymásnak
való megfeleltetése.
a 61. §-hoz
Jogutódlás esetén előfordulhat, hogy a szerv más illetmény-kiegészítési körbe kerül. Ebben az
esetben indokolt, hogy a törvény erejénél fogva csökkenjen, illetve emelkedjen a Kttv. 134. §-
ában előírtak szerint az érintett szervnél foglalkoztatottak illetménykiegészítése.
a 62. §-hoz
A Kttv. 79. §-ában felsorolt esetek kiegészítése szükséges. Ugyan a munkavégzés alóli
mentesítés egyoldalú engedélyezésével eddig is élhetett a munkáltató, a jogalkalmazás
egyértelművé tétele érdekében javasoljuk szerepeltetni a törvényben ezt az esetkört. A
törvényi mentesítés mellett célszerű tágabb körben, a Kttv. végrehajtására kiadott
jogszabályban lehetőséget adni a mentesítésre, figyelemmel arra, hogy a Kttv. végrehajtási
rendeletei is meghatározhatnak munkavégzés alóli mentesítési eseteket (pl. kutatási
megállapodás, Magyar Közigazgatási Ösztöndíjasok).
69
a 63. §-hoz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során
számos feladatokat ellát, figyelemmel arra, hogy felsőoktatási intézményről van szó, indokolt
ezeket a feladatokat törvényi szinten megjeleníteni.
A közszolgálati továbbképzés módszertana a jelenléti napos képzések helyett a távoktatás felé
tolódik. A távoktatásra épülő képzésekhez való hozzáférés technikai feltételeket kíván,
amelyek a közszolgálati tisztviselők anyagi körülményeitől függően egyénileg eltérő módon
biztosítottak. Indokolt, hogy a kormánytisztviselő egyéni szakmai fejlődési igényeinek
kielégítését a munkáltató biztosítsa, a technikai feltételekhez - munkaidőn túli, kizárólag
tanulás céljából - történő hozzáféréssel.
a 64. §-hoz
A vezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat indokolt a módosító javaslatban
foglaltak szerint kiegészíteni.
a 65. §-hoz
A Kttv. 79. §-ában szereplő, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy
elháríthatatlan ok miatti távollét esetén indokolt a felek megállapodására bízni, hogy jár-e a
tisztviselő részére díjazás.
a 66. §-hoz
A tervezet kiegészíti az adható juttatások körét, a módosítás szerint a kormánytisztviselő, a
vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke - a
kormánytisztviselő kiemelkedő munkateljesítménye alapján, valamint a Kormány által
rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén - üdülési támogatásban részesíthető.
Az üdülési támogatás részletszabályait kormányrendelet fogja rendezni.
Továbbá a módosítás tartalmazza - a korábbi szabályozással egyező módon - az elhunyt
tisztviselőkre vonatkozó szabályokat. E rendelkezéseket - figyelemmel az államháztartásról
szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseire - törvényben szükséges rendezni.
a 67. §-hoz
Az Art. 4. § (2) bekezdése alapján adók módjára történő végrehajtást csak törvény rendelhet
el, ezért indokolttá vált a korábban a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és
egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. §-a által tartalmazott
szabályozás törvényi szintre emelése.
a 68. §-hoz
A tervezet egy újfajta lakáscélú hitel vagy kölcsön lehetőségét teremti meg, segítve ezzel a
kormánytisztviselők magántulajdonú lakáshoz jutását. A kedvezményes kamatozású, forint
alapú kölcsönt a hitelintézetek nyújtják, önerő biztosítása pedig nem szükséges. A kölcsön
futamideje az átlagos pénzintézeti kölcsönök futamidejénél hosszabb lenne, azonban
maximum a nyugdíjkorhatár eléréséig terjedhet. A hosszú futamidő következtében pedig a
havi törlesztő részlet nem terhelné meg túlzottan az érintetteket.
70
a 69. § és a 89. §-hoz
A munkáltató az alapnyilvántartás adataiból a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal részére
átadja az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési
feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek 6. mellékletben meghatározott adatait. A 6.
melléklet szerinti adattovábbítás, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
adatkezelésének az a célja, hogy a kormánytisztviselők részére munkavégzésével
összefüggésben belépési jogosultságot biztosító igazolványok kerülhessenek kiadásra.
a 70. §-hoz
A Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz kapcsolódó szabályok pontosítása, a jogalkalmazói
gyakorlat számára a rendelkezés egyértelművé tétele érdekében.
a 71-79. §-hoz
E rendelkezések a szakmai vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket módosítják. A
jogalkalmazás segítése érdekében vált szükségessé egy olyan rendelkezés, amely pontosítja a
közigazgatási államtitkár kinevezésének eljárását, ennek értelmében nem a miniszter
véleményének kikérésével, hanem a miniszter kezdeményezése alapján kell a közigazgatási
államtitkárt kinevezni. A módosítás több pontosító rendelkezést is tartalmaz. A módosítás
rendelkezik arról az esetről is, amikor a szakmai vezető már felmentését megelőzően is
nyugdíjasnak minősül, a munkakör felajánlás ez esetben sem kötelező. A munkáltatói jogok
megosztott gyakorlásból következő a jogalkalmazást segítő rendelkezés is beépítésre került.
a 80-86. §-hoz
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény egyes
rendelkezéseinek 2013. január 1-jei hatálybalépésével az önkormányzati igazgatás rendszere
jelentősen átalakul. Az önkormányzati törvény által bevezetett változásokra tekintettel
indokolt a Kttv. több rendelkezésének módosítása, hogy összhangban kerüljön a Kttv. az új
önkormányzati törvénnyel.
a 87. §-hoz
A rendelkezés a Kttv. felhatalmazó rendelkezéseit módosítja, pontosítja. Többek között a
közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati
tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről
szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 9. §-ának, valamint 13. §-ának szabályaihoz
kapcsolódó felhatalmazást tartalmazza a módosítás. Továbbá az igazságügyi szolgálatok
kárpótlási feladatokat ellátó kormánytisztviselői tekintetében a feladatellátás nem indokolja a
belépési jogot biztosító dolgozói igazolvány kibocsátását, erre tekintettel módosul a
felhatalmazó rendelkezés.
a 88. §-hoz
Jelen rendelkezés kiegészíti a Kttv. jogharmonizációs záradékát olyan uniós jogi aktusokkal,
amelyeknek való megfelelést - egyéb hazai jogszabályok mellett - többek között a Kttv. is
biztosítj a.
71
a 90., a 100. §-hoz, a 105. § (8) bekezdés b) és c) pontjához és a 106. § (8) bekezdéshez
A módosító rendelkezések a háznagy javadalmazására vonatkozó rendelkezéseket a tisztség
2013.	január 1-jei bevezetésével egy időben rendeli alkalmazni, megszüntetve annak
lehetőségét, hogy ha a háznagy egyben képviselő is, akkor a háznagyként járó javadalmazása
mellett a képviselőknek járó juttatásokban is részesülhessen.
a 91. §-hoz
A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a miniszter meghatározza az állami lakások és
helyiségek elidegenítésének részletes szabályait, ideértve pl. a vételár megállapítása körében a
szolgálati idő utáni engedmény mértékét, az egyösszegű fizetés esetén nyújtott
kedvezményeket stb.
a 92. §-hoz és a 105. § (3) bekezdéséhez
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdése
lehetővé teszi, hogy a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési,
katasztrófaelhárítási tevékenységek), illetve a rendvédelmi szerveknél, a katasztrófavédelem
szerveinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett
munkatevékenységre a feladatkörében érintett miniszter az Mvt. figyelembevételével
kivételesen indokolt esetben eltérő körülményeket, eljárási szabályokat állapítson meg az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan. Az Mvt. 86. §-a
pedig kimondja, hogy a munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a rendvédelmi
szervekre. Ezen rendelkezésekkel összhangban az Mvt. 88. § (2) bekezdés a) pontja és (3)
bekezdése felhatalmazásokat tartalmaz a Kormány, valamint a feladatkörében érintett
miniszter részére a rendeleti szintű szabályozás megalkotására.
Az Országgyűlési Őrség 2013. január 1-től olyan feladatokat fog ellátni, amelyeket addig a
rendőrség vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látott el. Az Mvt. fentiekben hivatkozott
rendelkezései ezen tevékenységek vonatkozásában speciális szabályokat, illetve azok
megalkotására való felhatalmazást tartalmaznak. Tekintettel arra, hogy az ellátandó feladat
alapvető jellege nem változik, indokolt ezen speciális rendelkezéseket az Országgyűlési
Őrségre is kiterjeszteni.
a 93. §-hoz
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdése
szerinti panaszjog gyakorlása nem értelmezhető, ezáltal a gyakorlatban sem alkalmazható az
Rtv. 46/A-46/C. §-ában meghatározott rendőri intézkedések - a személyi védelemmel, illetve
Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés, a leplezett figyelés elrendelése (újabb elnevezés
szerint: a rejtett ellenőrzés elrendelése), valamint a Schengeni Információs Rendszerben
elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása (újabb elnevezés szerint: a
Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető
jelzés végrehajtása) elnevezésű intézkedések - vonatkozásában, ezért - a bíróságok, illetve az
egyéb jogalkalmazó szervek által jelenleg is követett joggyakorlattal megegyező szabályozás
72
megteremtése érdekében - a törvénymódosítás a szóban forgó intézkedésfajtákat egyenként,
expressis verbis kizárja a panaszjog gyakorlása útján támadható rendőri intézkedések köréből.
A Független Rendészeti Panasztestületre háruló munkateher csökkentése, illetve az
eljárásrend hatékonyabbá tétele érdekében a törvénymódosítás rögzíti, hogy a panasz
elbírásának kilencven napos határidejébe nem számít bele egyrészt a tényállás tisztázásához
szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
A Független Rendészeti Panasztestület korábbi döntései hatályosulásának elősegítése
érdekében az Rtv. 93/A. §-ának új (10) bekezdéseként beiktatandó rendelkezés előírja, hogy
az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az intézkedést foganatosító
szerv vezetője döntéseinek megküldésével tájékoztatja a Testületet azokban az ügyekben,
amelyekben az korábban állásfoglalást alakított ki.
a 94. §-hoz
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság kötelezést megállapító határozatának
(kormánytisztviselő visszahelyezésére kötelezés, átalány-kártérítés fizetésére kötelezés,
elmaradt illetmény kifizetésére kötelezés, stb.), továbbá az előtte kötött egyezséget jóváhagyó
határozat bírósági végrehajtás útján történő kikényszeríthetőségének a lehetőségét teremti
meg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására irányuló javaslat.
a 95-97. §-hoz
Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a törvény több módosítást is tartalmaz. Így a közúti
közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény és a személy- és
tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény módosításával az Országgyűlési Őrség
jogosulttá válik, hogy a járműnyilvántartásból és a körözési nyilvántartásból adatot
igényeljen, annak érdekében, hogy a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatait
megfelelően tudja ellátni.
A lőfegyverekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása következtében - a többi
fegyveres szervhez hasonlóan - a törvény hatálya nem terjed ki az Országgyűlési Őrség által
jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek az
Országgyűlési Őrség által történő megszerzésére és az általa üzemeltett lőterekre.
a 98. §-hoz
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban:
Fegyvertörvény) 2. § 24. pontjában foglalt, a muzeális fegyverekre és lőszerekre vonatkozó
fogalom-meghatározás szövegén az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000.
december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a
tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme
elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló
2011.	évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Kihirdető törvény) 6. § (2) bekezdése által
átvezetni rendelt módosítás hatálybalépésének tervezett időpontja 2013. január 1. napja. A
muzeális fegyverek és lőszerek törvényi meghatározásának megváltozása a Fegyvertörvény
érintett rendelkezéseinek olyan további módosítását is szükségessé teszi, amely jogszabály-
módosítások 2013. január 1-jei hatálybaléptetésére nincs lehetőség, ezért - a tervezett
73
módosítások gyakorlati alkalmazásához szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében -
gondoskodni kell a Kihirdető törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt, eredetileg 2013. január 1-
jével hatályba léptetni kívánt jogszabály-módosítás hatálybalépésének elhalasztásáról.
A muzeális fegyverekre és lőszerekre irányadó jogi szabályozás egészén a Palermói
Jegyzőkönyv kihirdetésével összefüggésben átvezetni szükséges jogszabály-módosításokat a
jogalkotó későbbi időpontban, egységesen kívánja végrehajtani.
a 99. §-hoz
Technikai pontosítás a Kttv. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszony elnevezések és
az új jogviszony elnevezés egymásnak történő megfeleltetésével.
a 101 . §-hoz
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) a javaslat 101 . § (1) bekezdése szerinti
módosításának célja az elírások és helyes hivatkozások pontosítását szolgálja.
A javaslat 101. § (2) és (3) bekezdése szerinti módosítás egyik célja a rendőrség feladatainak
hatékony ellátása. A 8. § (4) bekezdéssel történő kiegészítés adott személyi kör erdészeti
hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályozással való összhang megteremtése érdekében
azt javasolja, hogy az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet
esetében a szolgálati igazolványt és jelvényt a munkáltató helyett a saját eljárása keretében az
erdészeti hatóság igényelje a rendőrség központi szervétől, valamint a szolgálati igazolvány
visszavonását a rendőrség, illetve annak központi szerve az erdészeti hatóságon keresztül
érvényesítse.
A segédfelügyelő a tevékenysége során több kényszerítő eszközt is tarthat magánál, amelyek
a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősülnek. Ezen eszközöket a munkáltató
szerzi be a rendőrségtől, ehhez azonban a szükséges részletszabályokat meg kell alkotni.
A rendészeti törvény 27. § (1) bekezdése átmeneti rendelkezésként kimondja, hogy a
törvényben meghatározott alkalmazási feltételeket a törvény hatálybalépését követően
foglalkoztatni kívánt személyek esetében kell alkalmazni. Ez jelentős eltérést jelent más
hasonló szabályozást tartalmazó törvényekhez viszonyítva abban a tekintetben, hogy a
jelenlegi rendelkezés alapján, ha valamely személlyel szemben a törvény hatályba lépése után
keletkezik büntetett előéletre vonatkozó adat, annak ellenére sem szüntethető meg a
foglalkoztatása, hogy büntetett előéletűvé válik. A fent leírtak alapján ezért indokolt a
rendészeti törvény hivatkozott rendelkezésének olyan irányú módosítása, amely megteremti
annak lehetőségét, hogy a törvény hatályba lépése után elkövetett bűncselekmények esetén a
törvény hatályba lépése idején foglalkoztatottak esetében is alkalmazhatóak legyenek a
büntetett előélethez kapcsolódó joghátrányok.
A rendészeti törvény 27. § (2) bekezdése szabályozza a képzéssel kapcsolatos átmeneti
rendelkezéseket, azonban annak hatálya csak a rendészeti feladatokat ellátó személyekre
terjed ki, ami azt jelenti, hogy a személy- és vagyonőröknek már 2013. január 1-jén
rendelkezniük kellene a rendészeti törvény szerinti végzettséggel.
74
A rendészeti feladatokat ellátó személyek igazolványának és jelvényének egy adott
időpontban történő cseréje nem kivitelezhető, ezért a végrehajtás folyamatos lebonyolítása
érdekében indokolt egy pár hónapos átfutási idő biztosítása.
A rendészeti törvény 28. § (2) bekezdése újból megállapítja az Rtv. 7. § (1) bekezdés b)
pontját, ezen rendelkezést hatályba léptetni azonban egy külön törvény fogja. A rendelkezés
hatályba lépésének időpontjáig szükséges biztosítani azt, hogy az Rtv. 7. § (1) bekezdés b)
pontjának időközbeni módosításait ezen rendelkezés is kövesse, mert ellenkező esetben a
rendelkezés hatályba lépése az érintett Rtv.-rendelkezés Országgyűlés által elfogadott
módosításait tenné semmissé.
Ennek megfelelően a rendészeti törvény 28. § (2) bekezdése módosításra kerül a jelen törvény
105.	§ (2) bekezdésében javasoltaknak megfelelően, valamint a Schengeni Információs
Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti
tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő
módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott T/8572/3. számú módosító javaslat 5.
pontjában (a törvény kihirdetése esetén a törvény 48. § (10) bekezdésében) foglaltaknak
megfelelően.
a 102. §-hoz
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 2013. július 1-jén hatályba lépő rendelkezései a büntetés-
végrehajtási intézetek területén is megtiltanák a dohánytermékek kiskereskedelmét, így a
dohányzó fogvatartottak nem tudnának dohánytermékeket vásárolni, amely jelentős
biztonsági kockázattal járna. A javaslat alapján a büntetés-végrehajtási intézetek területe is
kivételt képezne a törvény hatálya alól, mivel a fiatalkorúak védelmére vonatkozó értékesítési
korlátozások a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő dohányáru kiskereskedelemre
irányadó speciális szabályok révén - a repülőtérihez hasonlóan - biztosíthatók lennének.
a 103. §-hoz
A hatálybalépés időpontját tartalmazza.
a 104. §-hoz
A sarkalatossági záradékot tartalmazza.
a 105. §-hoz
A szövegcserés módosításokat tartalmazza.
A törvény szerinti módosítás a külföldi utazás kivételével nem a szolgálatteljesítési időn
kívüli tartózkodási hely bejelentésére helyezi a hangsúlyt, hanem az elérhetőségre, tehát a
hivatásos állomány tagja csupán azt köteles bejelenteni, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül,
szükség esetén hogyan érhető el, azt nem, hogy belföldön pontosan hol tartózkodik.
A törvény a szolgálati viszony létesítésénél nem 37 évben határozza meg maximumot, hanem
a szolgálati viszony felső korhatárában, ezzel is segítve a fegyveres szerveknél tapasztalható
munkaerőhiány pótlását. Nem indokolt az életkor alapján behatárolni a szolgálati viszony
75
létesítését, ha a jelentkező egyébként minden feltételnek - köztük az egészségi, pszichikai,
fizikai alkalmassági követelményeknek is - megfelel.
A törvény egyértelművé teszi a szabályozást a tekintetben, hogy ha a szolgálati viszony
szünetelésére még a próbaidő időtartama alatt kerül sor, akkor a szünetelés időtartama a
próbaidőbe nem számít bele (hiszen a próbaidő a célját nem érheti el, ha az érintett
szolgálatteljesítést - a szünetelés miatt - a próbaidő tartama alatt nem is végez.)
A törvény összhangba hozzá a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben rögzített szabályozással a Hszt. szabályozását,
amennyiben rögzíti, hogy elzárással is büntethető szabálysértés esetén a szabálysértés
fegyelmi eljárás keretében történő elbírálásának nincs helye.
A Kttv.-n belüli összhang megteremtése érdekében szükséges technikai módosításokat
tartalmazza, figyelemmel arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel
összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 5. § (2) bekezdése értelmében a
kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyának elnevezése
kormányzati szolgálati jogviszony elnevezésre változott, valamint arra, hogy tartós
külszolgálatot jellemzően kormánytisztviselők látnak el. Továbbá az Országos Közigazgatási
Vizsgabizottság megszűnésével összefüggő technikai módosításokat is tartalmazza. A
Kormánytisztviselői Döntőbizottsággal összefüggő jogalkalmazást segítő pontosításokat is
megállapít.
A § további pontosító rendelkezéseket tartalmaz a módosítások következetes végrehajtásával,
valamint többek között az Országgyűlési Őrség létrejöttével kapcsolatban.
Az Rtv.-t érintő módosítás a korábbi nyolc napról húsz napra növeli a panasz
előterjesztéséhez a panaszos rendelkezésére álló időtartamot, amely határidőt változatlanul a
sérelmes rendőri intézkedés, illetve a jogsérelemről történt tudomásszerzés időpontjától kell
számítani.
Ezen túl a törvény módosítja az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő védett állomány
körét. A módosítás részben egyértelművé teszi, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos
állománynak a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központba vezényelt tagjai a védett
állomány részét képezik. Ugyanakkor - tekintettel arra, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni
Koordinációs Központba a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állományából is sor kerülhet
a vezénylésre - a módosítás egyúttal pontosítja is a meglévő megfogalmazást azzal, hogy a
hivatásos állományból vezényeltek helyett a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományból vezényelteket
jeleníti meg, ezzel teljes mértékben kizárva annak lehetőségét, hogy a Magyar Honvédség
hivatásos állományából a Központba vezényeltekre is értelmezni lehessen a rendelkezést.
Másrészt a módosítás következtében ezt követően a védett állomány részét fogja képezni a
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ kormánytisztviselői állománya is.
a 106. §-hoz
A törvény alapján hatályát veszti azon rendelkezés, hogy szükségállapot és rendkívüli állapot
idején az eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Ez a rendelkezés az
Alaptörvény ismétlése, így a felesleges párhuzamosságot indokolt megszüntetni.
76
A törvény elhagy több olyan értelmező rendelkezést (egyrészt a 2. § szerinti módosítással,
másrészt hatályon kívül helyezéssel), amelyek feleslegesek, hiszen a Hszt. szerint
szabályozott teljes jogintézményeket fednek le. Ilyen a felmentés, áthelyezés, berendelés,
vezénylés, magasabb beosztás definiálása.
Ugyancsak hatályát veszti a vezényleti nyelvre vonatkozó rendelkezés, amely a fegyveres,
rendvédelmi szerveknél már nem értelmezhető.
A vezénylés egységes, a Hszt. egymást követő rendelkezéseiben történő szabályozása
érdekében szükséges az eltérő helyeken található rendelkezések hatályon kívül helyezése és
ugyanazon helyen történő szabályozása.
A törvény a szolgálati viszony szünetelésének új eseteként határozza meg azt az esetkört,
amikor a hivatásos állomány tagját állami vezetővé nevezik ki. Ennek megfelelően hatályát
veszti a Hszt. 59. § (1) bekezdés e) pontja, miszerint a hivatásos állomány tagjának szolgálati
viszonya állami vezetővé történő kinevezés, megválasztás következtében a törvény erejénél
fogva megszűnik.
A családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt, anyasági támogatást szabályozó jogszabályra
utalást a törvény hatályon kívül helyezi, tekintettel arra, hogy az a civil jogszabály alapján jár.
A törvény a 37/A. § (2) bekezdésének részbeni hatályon kívül helyezésével kiküszöböl egy
anomáliát. A 37/A. § (1) bekezdése ugyanis a szolgálati viszony létesítését kizáró okokat
tartalmazza, vagyis azok a még szolgálati viszonyt nem létesítő - és ily módon katonának
nem minősülő - személyek vonatkozásában vizsgálandó okok. A 37/A. § (2) bekezdése pedig
mentességet ad ezen kizáró okok egy része alól, amennyiben katonai bűncselekmény
elkövetéséről van szó, azonban - lévén, hogy az érintett még nem minősül katonának -
katonai bűncselekményt korábban nem követhetett el.
A törvény a vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonására vonatkozó rendelkezést az
Általános Részben helyezi el.
A törvény egységesíti és az Általános Részben helyezi el a vezetői pótszabadságra jogosultak
körét és annak mértékét.
A § további pontosító, technikai módosításokat tartalmaz.
A KIMISZ megszűnése miatt szükséges a rá vonatkozó rész hatályon kívül helyezése,
továbbá a kormányzati ügykezelővel egyező módon, a közszolgálati ügykezelők esetében is
alkalmazni szükséges a Kttv. pályázatra vonatkozó rendelkezését. Továbbá a pártfogó
felügyelők jogállásával összefüggő részletszabályokra vonatkozó kormányrendelet kiadása
nem szükséges, a felhatalmazó rendelkezés törlésre kerül, valamint az új önkormányzati
törvénnyel való összhang megteremtését szolgáló módosításokat is tartalmaz a rendelkezés.
A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény 9. § c) pontja 2013. január 1. napjával
hatályon kívül helyezi a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény 44. §-át. Ez a rendelkezés tartalmazta a biztosítók által fizetendő
tűzvédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy ez a jogintézmény
77
megszűnik, a tárgyban végrehajtási szabályok kibocsátására sincs szükség, ezért indokolt a
felhatalmazó rendelkezések korrekciója is.
78