﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9242. számú
törvényjavaslat
a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények,
valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
Előadó:
Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2012. november
2012. évi... törvény
a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Az Országgyűlés a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul
biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a helyi államigazgatási rendszer
megújítása, a szolgáltató közigazgatás erősítése, valamint a közigazgatási hatósági eljárások
ügyfélbarát jellegének és hatékonyságának növelése érdekében a következő törvényt alkotja:
2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított
adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott
időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló
eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap.”
2.	A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdijáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
2. §
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) a következő 20. §-sal
egészül ki:
„20. § Ha a települési képviselő 2013. január 1-je előtt körzetközponti feladatot ellátó
Önkormányzat képviselő-testületének tagja volt, úgy a megállapított tiszteletdíja - a
képviselő-testület ellenkező döntéséig - 2013. január 1-jét követően nem változik.”
3.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
2
3.§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 48/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett
vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.”
4-§
A Kvt. 48/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1)
bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei
környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs
fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.”
4.	A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi
LVIL törvény
5-§
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Két.
rendelkezéseit kell alkalmazni a Két. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)—(12) bekezdése,
30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a)
bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-
a,	71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a,
94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (l)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3)
bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.”
5.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
6-§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. §-
a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
3
„(H) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre
emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem
vehet részt az eljárásban.
(12) Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel
tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó
jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.”
(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a
a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kerületi
építési szabályzatok megállapításához szükséges fővárosi építési keretszabályzat és fővárosi
szabályozási keretterv módosítását 2014. június 30-ig.”
6.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
7.8
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a a következő (3b)
bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok
illetékességi területét rendeletben szabályozza,”
7.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény módosítása
M
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVL
törvény (a továbbiakban: Főt.) 7/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján elkészített köznevelés-
fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén
milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei.”
8.	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
4
9.§
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés
d) pontjában a „kistérségekben” szövegrész helyébe a „megyékben” szöveg, a „kistérségek”
szövegrész helyébe a „megyék” szöveg lép.
9.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény módosítása
10. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Két.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A közigazgatási hatóság e törvény alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú
érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.”
11- §
A Két. 5. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet,
illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét
megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére
tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a
lefolytatandó eljárási cselekményről.”
12. §
(1)	A Két. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását
törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tesz
vagy kérelmet nyújt be. Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja a nyilatkozat, illetve
a kérelem tartalmi követelményeit is.
(6a) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá
válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további
ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.”
(2)	A Két. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„(7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai
szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott
cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség
merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak
hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba,
illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy ha törvény
vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes
szabályok meghatározásával maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.”
13.	§
A Két. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Kivételesen indokolt
esetben - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - a szakhatóság vezetője a szakhatósági
eljárásra irányadó határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. A szakhatóságnak
az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésében a határidő-hosszabbítás
indokait kifejezetten meg kell jelölnie.”
14.	§
(1)	A Két. 38/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén az ott megjelölt hatóságnál (a
továbbiakban: közreműködő hatóság) is benyújtható a kérelem vagy együttesen valamely jog
gyakorlásához szükséges több kérelem. A kormányablak e rendelkezés alkalmazásában
közreműködő hatóságnak minősül.
(2)	A közreműködő hatóság a kérelmet, illetve kérelmeket öt napon belül továbbítja a döntés
meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem,
illetve a kérelmek továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő
eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb az első diplomáciai futárpostával kell
továbbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek, illetve kérelmeknek a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.”
(2) A Két. 38/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,)
„a) az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál is megfizetheti,”
15.	§
A Két. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„38/C. § (1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján az erre feljogosított tanúsító
szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában. A tanúsító szervezet által kibocsátott
tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében
a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, az erre feljogosított tanúsító szervezet
által kibocsátott tanúsítvány alapján az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül
gyakorolhatók. A törvénynek vagy kormányrendeletnek meg kell határoznia a tanúsító
szervezet felelősségére vonatkozó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények
fennállására vonatkozóan.”
16. §
A Két. 39/A. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél, tanú, illetve a
szemletárgy birtokosa védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a
cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről. A
végzést a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselőjével is
közölni kell.”
17.	§
A Két. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az
ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság az
erre vonatkozó iratok csatolásával a gyámhatóságnál ügygondnok kötelező kirendelését
kezdeményezi vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok
kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával - maga gondoskodik az
ügygondnok kirendeléséről.”
18.	§
A Két. 44. § (la) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(la) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján
a hatóság mérlegeli vagy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és
szempontok alapján mellőzi a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Ha a
hatóság maga dönt a szakkérdésben, az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért
illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a
szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve.”
7
19.	§
A Két. 51. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az ügyfél cselekvőképtelen, személyes nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha a
nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható és ehhez a törvényes
képviselője hozzájárul. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell
meghallgatni.
(2b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az, aki korlátozottan cselekvőképes, vagy
szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a nyilatkozattétel
jelentőségét, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha nyilatkozatot kíván tenni és a
törvényes képviselője ehhez hozzájárul.
(2c) A nyilatkozat megtételére cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél
esetén csak a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor. írásbeli nyilatkozat esetén a
törvényes képviselő a nyilatkozatot aláírja.
(2d) Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a törvényes képviselőnek
a (2a)-(2c) bekezdésben meghatározott jogait a gyámhatóság gyakorolja. Ha az ügyfél a
törvényes képviselőjével szemben terjeszt elő kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell
állapítani. A gyámhatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt
törvényes képviselője jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a cselekvőképtelen vagy
korlátozottan cselekvőképes személy érdekében áll.”
20.	§
(1)	A Két. 53. § (4a)-(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Cselekvőképtelen személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától
várható bizonyíték mással nem pótolható és ehhez a törvényes képviselője hozzájárul.
Meghallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést a hatóság
mellőzi. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell meghallgatni.
(4b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az, aki korlátozottan cselekvőképes vagy
szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás
megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni
és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.
(4c) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú meghallgatását csak a tanú
törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni.
8
(4d) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a (4a)-(4c) bekezdésben
meghatározott jogokat a gyámhatóság gyakorolja. A gyámhatóság a cselekvőképtelen vagy
korlátozottan cselekvőképes tanút törvényes képviselője jelenléte nélkül is meghallgathatja,
ha az a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú érdekében áll.”
(2) A Két. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem használható fel bizonyítékként a (3), valamint a (4a)-(4d) bekezdésben, továbbá az
54.	§ (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá
az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (4)
bekezdésben meghatározott jogára.”
21.	§
A Két. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a
továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt
kivétellel - előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az
értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges
iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem
következik - úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban
megkapja.”
22.	§
A Két. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet , a tanút, a szakértőt, a hatósági
közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes személy tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet
sor, ha az eljárásban részt vevő más személyekkel történő együttes meghallgatása érdekeit
nem sérti.”
23.	§
A Két. 69. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme
érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról.”
24.	§
A Két. 72. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az
indokolásban)
„ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés
mellőzésének okát,”
25.	§
A Két. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (la)-(lc)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hatóság a törvényben meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
E törvény hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatósági
nyilvántartás alatt közhiteles hatósági nyilvántartást kell érteni.
(la) A hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni
kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez
jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni
kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll
fenn, továbbá senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot
nem ismeri.
(lb) A hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló
eljárás során a hatóság csak törvényben és kormányrendeletben e célból meghatározott
bizonyítási eszközt használhat fel.
(le) Az (la) és (lb) bekezdés tekintetében nem alkalmazható a 82. § (1) bekezdése.”
26.	§
A Két. a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy — ha azt törvény vagy kormányrendelet
nem záija ki vagy nem korlátozza - az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga
hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.
(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában nem kérhető hatósági
ellenőrzés, és az erre vonatkozó kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a)	a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt az adott ügyre vonatkozóan már
folyamatban van hatósági ellenőrzés,
b)	ha a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot,
10
c)	ha a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven
belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására
az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor, vagy
d)	ha a hatóság által a kérelmezővel szemben korábban lefolytatott ellenőrzése alapján a
végrehajtás folyamatban van.”
27.	§
A Két. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett
ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az
ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb
adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.”
28.	§
(1)	A Két. 93. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem
tapasztal, ennek lényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett
kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem
rendelkezik, a hatósági bizonyítvány egy évig hatályos. Ebben az esetben nem alkalmazható a
83. § (3) bekezdésében meghatározott határidő.”
(2)	A Két. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ügyfél nem kéri a (3a) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, a
hatóság az eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv
vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonatát. Ebben az
esetben az ellenőrzést harminc napon belül kell lefolytatni, és e határidőn belül kell
gondoskodni - az ügyfél személyes adatát kivéve - a jegyzőkönyv vagy egyszerűsített
jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonata ügyfélnek való megküldéséről. Ennél
rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet
állapíthat meg.”
29.	§
(1)	A Két. 94. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a
jegyzőkönyvben, illetve közös jegyzőkönyvben foglaltakat bizonyítékként használhatja fel, és
azok alapján közvetlenül eljárhat.”
11
(2) A Két. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1)
bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)-h) pontjában foglalt esetben is
alkalmazható.”
30.	§
A Két. 98. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is
előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő
okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.”
31.	§
(1)	A Két. 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye fellebbezésnek)
„a) a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,”
(2)	A Két. 100. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nincs helye fellebbezésnek)
„h) a 98. § (la) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
esetén.”
(3)	A Két. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában meghatározott esetben az első fokú döntés bírósági
felülvizsgálatának van helye.”
32.	§
(1)	A Két. 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)
és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
a)	az elkésett fellebbezést,
b)	a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
c)	az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és
d)	a 98. § (la) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést.
12
(3a) Ha az ügyfél a (3b) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be
kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az első fokú döntést hozó
hatóság bírálja el.
(3b) A kérelmet az első fokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül
elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési
kötelezettségének az első fokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő
alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.”
(2)	A Két. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a
fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az első fokú döntést hozó hatóság
mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését.”
33.	§
A Két. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság
állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a
másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy
kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a
fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.”
34.	§
A Két. 109. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A végzés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, ha e törvény alapján a végzés ellen
önálló fellebbezésnek van helye, és törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben
kizáija a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.”
35.	§
A Két. 121. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha)
„c) a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság
állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,”
13
36.	§
A Két. 157/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belföldi jogsegély keretében a megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült
egyéb eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti.”
37.	§
A Két. 161. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szolgáltatás nyújtása során
biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a
személyes, illetve védett adatok védelmét.
(8)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű
részének elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem
korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető.”
38.	§
(1)	A Két. 171. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A 2012. március 31-én elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézés
biztosítására köteles hatóságok 2014. június 30-ig kötelesek
a)	az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2012.
március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig, amíg az e
törvénynek való megfelelést nem biztosítják,
b)	megteremteni az e törvénynek való megfelelés feltételeit.”
(2)	A Két. 171. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott nem engedélyköteles elektronikus
ügyintézési szolgáltatások tekintetében e törvénynek a Módtv. 47. §-ával megállapított
rendelkezéseit 2014. július 1-jétől kell alkalmazni. Az ilyen szolgáltatásokat a felügyeletnek
2014.	július 1-jéig kell bejelenteni.
(9)	A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott engedélyköteles elektronikus
ügyintézési szolgáltatás 2014. július 1. napjától akkor folytatható, ha a szolgáltatást nyújtó az
e törvény szerinti engedélyt eddig az időpontig megszerezte.”
(3)	A Két. 171. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
14
„(10) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő
törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi
... törvénnyel módosított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult
ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
39.	§
(1)	A Két. 172. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
J) törvény által védett titok: a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az
értékpapír-, a pénztártitok, a fizetési titok, valamint a magántitok,”
(2)	A Két. 172. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„p) kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személy, cselekvőképtelen személy, a Polgári
Törvénykönyv szerinti kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személy, illetve
cselekvőképtelen személy.”
40.	§
A Két. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős
miniszterrel egyetértésben a technikai előírásokat igénylő szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatások követelményeit rendeletben állapíthassa meg.”
41.	§
(1)	A Két. 80. § (3) bekezdésében a „hatásterületen élő” szövegrész helyébe a „hatásterületen
élő ügyfelek” szöveg lép.
(2)	A Két. 93. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.
10.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVf. törvény módosítása
42.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 50/A. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
15
„(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - a 47. § (2)—(5)
bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló
kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon
járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja
meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra
kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók
arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az
ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és
az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.”
11.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL, törvény módosítása
43.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (l)-(2)
bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi
kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy
ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében
ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult
több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A
főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális
számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó
részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza.”
12.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő
törvénymódosításokról szőlő 2010. évi CXXVL törvény módosítása
44.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A-20/F. §-sal egészül ki:
„ 9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal
16
20/A. § (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási
hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.
(2)	A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi
hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A
kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)	A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül
vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.
20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói
jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal
kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető - a
járási szakigazgatási szerv esetében a járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének
kikérését követően - tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel,
illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A
kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet
felmentésre.
20/C. § A megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott írásban
indokolt döntést hozhat arról, hogy a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és
munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogokat (így különösen
a munkarend, munkaidő-beosztás meghatározását, rendkívüli munkaidő elrendelését,
utasításadást, munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás
megadását) a megyei szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja ideiglenesen. A megyei
szakigazgatási szerv vezetője a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és
munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogkörét célhoz
kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén gyakorolhatja. A megyei
szakigazgatási szerv vezetője az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa
elrendelt intézkedésekről. Amennyiben a döntés elrendelése okafogyottá válik, a
kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.
20/D. § (1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a köz igazgatás-szervezéséért
felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés, a felmentés, a
fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével — a
munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(2)	Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési
képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási
gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az
országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is.
17
(3)	A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett
hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi
tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(4)	A hivatalvezető megbízatása megszűnik:
a)	lemondásával,
b)	felmentésével,
c)	halálával,
d)	ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
e)	összeférhetetlenségének megállapításával.
(5)	A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói,
művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a
közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati
képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke,
főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes,
nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(6)	A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért
felelős miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás
lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami
költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-
szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20/E. § (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes
főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a
hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A
hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a jogviszony megszüntetés, a fegyelmi eljárás
megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a
hivatalvezető gyakorolja.
(2)	Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és
igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező
szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel,
mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel,
mesterfokozattal és jogász szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász
szakképzettséggel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen
indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-
helyettesnek.
(3)	A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott -
tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a
18
járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről
szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 16-szorosában állapítja
meg.
20/F. § A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára - amennyiben
kormányrendelet kivételt nem tesz - a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és
szünteti meg a jogviszonyát. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve
felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a
kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a
felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt
személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve nem kerülhet
felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású
kormánytisztviselő.”
13.	A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények
és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló
2011.	évi CLIV. törvény módosítása
45.	§
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a
Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi
CLIV. törvény 6. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében, a
fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni
amennyiben az átadásra a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül
sor.
(2)	A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő köznevelési
intézménynek az állami intézményfenntartó szervbe beolvadással történő megszűnésének a
törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése iránt a közigazgatás szervezéséért felelős
miniszter által 2012. december 15-éig rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kincstár
hivatalból intézkedik.”
14. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása
46.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 21. § (10) bekezdésében a
„kistérségnél” szövegrész helyébe a „járási szintnél” szöveg lép.
19
15. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
47.	§
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 17. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány tagja, az államtitkár, a kormánymegbízott és a járási (fővárosi kerületi)
hivatal vezetője (a továbbiakban: járási hivatalvezető) kivételével minden képviselő számára
lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.”
48.	§
Az Ogytv. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár, kormánymegbízott vagy járási hivatalvezető
országgyűlési képviselőként nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési
bizottság tagja.”
16.	A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása
49.	§
(1)	A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló
2012.	évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a § a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban
együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), amely a jogszabály által
meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-
jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam ingyenes használatába kerül. A használati
jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.
(la) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási
feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlan-
vagyont is érteni kell.”
(2)	A Jtv. 2. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat
tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és
20
megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára - a megállapodásban
tett erre irányuló nyilatkozata alapján - beléphet a bérleti szerződésbe a települési
önkormányzat helyébe.
(6)	A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az
ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része
használati jogáról.
(7)	A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító
ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát - szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai
mozgatásával - az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által
más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.
(8)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az
ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az
átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan
állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.
(9)	Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló
jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési
önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az
államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem
képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a
települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának
elhalasztásáról.”
50.	§
A Jtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A 2. § (8) bekezdése alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél
fogva a ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket kell alkalmazni.”
51-§
A Jtv. 5. §-a a következő (9)—(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére az érintett ingatlanok helyrajzi számát is
tartalmazó megállapodás vagy az (5) bekezdésben meghatározott határozat alapján az
2‘1
ingatlanügyi hatóság - figyelemmel a 89. § (5) bekezdésében foglaltakra - a fővárosi és
megyei kormányhivatal javára ingyenes használati jogot jegyez be az ingatlan-
nyilvántartásba.
(10)	A (8) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei
kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a megállapodás alapján a
fővárosi és megyei kormányhivatal javára az ingatlan-nyilvántartásba és ezzel egyidejűleg
gondoskodik a visszavont határozat alapján bejegyzett ingyenes használati jog törléséről.”
52.	§
A Jtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 7. § (l)-(3) bekezdése tekintetében a köztisztviselők alatt a közszolgálati ügykezelőket
is érteni kell.”
53.	§
A Jtv. 4. alcíme a következő 7/A-7/B. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) A 7. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott köztisztviselők a megállapodás
megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek át a fővárosi és megyei
kormányhivatal állományába, kivéve, ha az illetmény megváltozására a megállapodás
megkötése és 2012. december 31-e között a Kttv. besorolásra vonatkozó szabályai alapján
kerül sor. Amennyiben az illetmény megváltozásának oka, hogy a megállapodás megkötése
után a köztisztviselő címadományozásban részesült, személyi illetményre vált jogosulttá,
illetve a települési önkormányzat rendeletével magasabb illetménykiegészítést állapított meg,
a köztisztviselő a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményével kerül
átvételre.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható a települési önkormányzat részéről jogellenesen
megállapított illetményre. Jogellenesen megállapított illetmény esetében a fővárosi és megyei
kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményét a Kttv. kormánytisztviselőkre
vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv. rendelkezéseinek
megfelelően kell megállapítani.
(3)	A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő az (1)
bekezdésben meghatározott illetményre - ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti
illetménycsökkentést - az életpálya modellhez kapcsolódó illetményrendszer bevezetéséről
szóló külön törvény hatálybalépéséig jogosult, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti
illetménye - e törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt - meghaladja az (1)
bekezdés szerinti illetmény összegét.
22
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott köztisztviselők esetében a Kttv. 72. § (5) bekezdéséből
az „és illetményét meg kell állapítani” szövegrész nem alkalmazható.
7/B. § (1) Amennyiben a megállapodás megkötését követően a megállapodásban szereplő
köztisztviselők, munkavállalók személyében, illetve illetményében változás következik be
2012.	november 30-át követően, a 2012. december havi, 2013. januárban esedékes
illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei fedezetének
utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése az érintett települési önkormányzat és a fővárosi
és megyei kormányhivatal között közvetlenül történik.
(2)	A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába
átvett köztisztviselők és munkavállalók részére - a költségvetési szerveknél és az egyházak
közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról
szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm, rendeletben foglaltak alapján - a 2012. december hónapra
járó, 2013. január elején kifizetett bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot már
nem illeti meg. Az érintett foglalkoztatottak részére január elején a munkabérrel együtt
kifizetett bérkompenzáció fedezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal részére január
hónaptól a közigazgatási és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
biztosítja.
(3)	A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába
átvett köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013 januárjában esedékes
illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a
fővárosi és megyei kormányhivatal 2013. január hónapra - 2013. március havi visszapótlással
-	támogatási keret-előrehozást igényelhet külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól
(a továbbiakban: Kincstár).
(4)	A megállapodásban rögzített, a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő
köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei,
munkabérei és egyéb járandóságai a fővárosi és megyei kormányhivatal által kerülnek
kifizetésre, az ennek fedezetét biztosító állami támogatás a fővárosi és megyei
kormányhivataloknál kerül tervezésre a 2013. évi költségvetésben. A közterhek megfizetése
az önkormányzati nettó finanszírozás keretében történik, a határidőre történő átutalás
teljesítéséhez a fedezetet - a Kincstár adatszolgáltatása alapján - a kormányhivatal az
önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára, legkésőbb 2013.
január 18-i értéknappal biztosítja az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére. A fedezet
meghatározása a volt települési önkormányzati intézményeket, mint társadalombiztosítási
kifizetőhelyet megillető - a kormányhivatalba átadásra kerülő köztisztviselők és
munkavállalók részére december hónapban az intézmények által ténylegesen kifizetett -
társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik.
(5)	A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő, 2012. december hónapban
központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó köztisztviselők és munkavállalók esetében
a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság
23
felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítéséről 2013. január 20-án a
Kincstár az illetékes megyei igazgatóságának technikai adószámán intézkedik.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2013. január 21-
ét követően a Kincstár az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos, valamint a
Kincstár illetékes megyei lebonyolítási számlái javára a kormányhivatal előirányzat-
felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési
megbízással szedi be.
(7)	A Kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények köztisztviselői és
munkavállalói átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.”
54.	§
A Jtv. 89. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 2. § (2) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése szerint megkötött megállapodások,
továbbá az 5. § (5) bekezdése szerinti határozat alapján kezdeményezett ingatlan-
nyilvántartási eljárásban, a kérelem alapjául szolgáló okiratban foglaltaktól függetlenül:
a)	vagyonkezelői jog helyett az ingyenes használati jog gyakorlását,
b)	vagyonkezelő helyett az ingyenes használati jog gyakorlására jogosultat
kell bejegyezni.”
17. Záró rendelkezések
55.	§
(1)	Ez a törvény — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 2-4. §, a 6. § (2) bekezdése, a 7—9. §, a 42—44. §, a 46-48. § és az 57. § c)—g) pontja
2013.	január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. §, az 5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 10-24. §, a 26-36. §, a 39. §, a 41. § (1) bekezdése
és az 57. § a) pontja 2013. február 1-jén lép hatályba.
(4)	A 25. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(5)	A 41. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
24
56. §
E törvény 46. §-a az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése, 47. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és
(7)	bekezdése, 48. §-a az Alaptörvény 4, cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
57. §
Hatályát veszti
a)	a Két. 26. § (5) bekezdés c) pontja,
b)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény 12. § (5) bekezdés d)
pontjában a „ , feladat- és hatáskörét, valamint azokat a szerveket, amelyek tekintetében a
kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja” szövegrész,
c)	a Pttv. 3. § (2) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében a „ , valamint körzetközponti
feladatot ellátó önkormányzat” szövegrész, valamint a 18. § (2)-(3) bekezdése,
d)	a Főt. mellékletében az „és többcélú kistérségi társulások” szövegrész,
e)	a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII, törvény 17. § (3) bekezdése,
f)	a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIIL törvény 3. § (1) bekezdés
a)	pontjában az „és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása” szövegrész,
g)	az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
67. § (2) bekezdésében a „ , kistérség” szövegrész.
58. §
Nem lép hatályba a Jtv. 77. § (7) bekezdése és a 91. § (7) bekezdés k) pontja.
25
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat egyrészt a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló,
Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program egyes feladatainak módosításáról
szóló 1416/2012. (X. 1.) Korm. határozat 18-20., 23, 25., 79., 83., 84. és 91. pontjában
szereplő céloknak való megfelelést szolgáló rendelkezéseket, a gyermekbarát közigazgatás
erősítésére irányuló módosítási javaslatokat, valamint a közigazgatási eljárásjog területén
felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítási javaslatokat
tartalmaz a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) tekintetében.
A Két. módosításának célja tehát az ún. Egyszerű Állam Program által célként kitűzött, a
vállalkozásoknak kedvező adminisztrációs tehercsökkentés és a beruházásokhoz kapcsolódó
engedélyezési eljárások elhúzódásának visszaszorítása a magyar gazdaság hosszú távú
versenyképességének javítása érdekében. A módosítások várhatóan a korábbiaknál
erőteljesebben ösztönözhetik a vállalkozásokat jogkövető magatartás tanúsítására is. Emellett
a nemzetközi irányvonalakhoz - különösen pedig a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban,
1989. november 20-án kelt Egyezményhez - igazodóan a törvényjavaslat a közigazgatási
hatósági eljárások vonatkozásában azok „gyermekbarát” jellegét erősíti, és több rendelkezést
is bevezet a gyermekek védelme érdekében. A módosítások alapján a törvényjavaslat
hozzájárul a hatósági eljárásokra vonatkozó joganyag fejlesztéséhez, amely a vállalkozások, a
gyermekek (ideértve más védendő személyeket is), illetve általában az ügyfelek
elégedettségének növelésére, a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítésére, a „Jó Állam”
koncepciójának kiteljesedésére alkalmas, és növeli a közigazgatásba vetett állampolgári
bizalmat.
A törvényjavaslat továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2013. január 1-jét követő
működésével összefüggésben rendez több kérdést. Ennek során biztosításra kerül, hogy a
kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz átvételre kerülő köztisztviselők a
kormányhivatal és a települési önkormányzat által megkötött megállapodást megelőzően
megállapított illetményükkel kerülnek átvételre a járási hivatalhoz, valamint az, hogy az
érintett köztisztviselők 2012. decemberi illetménye a kormányhivatalok költségvetéséből
kerül kifizetésre.
A javaslattal rendezésre kerül a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének és vezető-
helyettesének az illetménye, azzal, hogy azt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter
állapítja a hivatalvezető esetében meg. Az országgyűlési törvény módosításával biztosításra
kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető sem viselhet tisztséget
az Országgyűlésben és nem lehet állandó bizottság tagja sem.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-
jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól
26
szóló 2004. évi CVII. törvényt. Jelen törvényjavaslat biztosítja, hogy ahol szükséges, az
eddigi kistérségi szabályozás helyébejárási szabályozás kerüljön.
27
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat módosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény adó- és
értékbizonyítványra vonatkozó rendelkezését, és kimondja, hogy az adó- és értékbizonyítvány
kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap. Az adó- és értékbizonyítvány
kiállítására jelenleg irányadó határidő a Két. 83. § (3) bekezdése alapján 10 nap. A Két. 83. §
(3)	bekezdése ugyanakkor azt is kimondja, hogy jogszabály ettől eltérő határidőt is
megállapíthat. A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló
1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. mellékletének 67. pontja előírja az adó- és
értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárás egyszerűsítését. Mivel az
egyszerűsítés kizárólag az ügyintézési határidő csökkentésével oldható meg, ugyanakkor a
továbbiakban is figyelemmel kell lenni arra, hogy a jegyző helyszíni szemle keretében képes
csak kiállítani a bizonyítványt, az ügyintézési határidő kis mértékű, 10 napról 8 napra történő
csökkentése indokolt. Az intézkedést az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításával indokolt megoldani, mivel az adó- és értékbizonyítvány speciális használatát
szabályozó 4 jogszabály [pl. a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény]
egyenkénti módosítása feleslegesen növelné a párhuzamos szabályozások mennyiségét.
A 2. §-hoz
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők
tiszteletdíjáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az önkormányzati
képviselő tiszteletdíja - a képviselő-testület ellenkező döntéséig - nem csökkenhet azzal,
hogy a település elveszíti körzetközponti jellegét.
A 3-4. §-hoz
Tekintettel a megszűnő többcélú kistérségi társulásra és a kistérségi területfejlesztési tanácsra,
a környezet védelméről szóló törvény módosításával a korábban általuk kidolgozható
kistérségi környezetvédelmi program is megszűnik. Ugyanakkor továbbra is lehetőség van
arra, hogy a települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program
mellett vagy helyett - közös környezetvédelmi programot készítsenek.
Az 5. §-hoz
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény módosítása kizárja a kérhető hatósági ellenőrzés jogintézményének alkalmazását a
Gazdasági Versenyhivatal előtti eljárásokban azok sajátosságára tekintettel.
28
A 6. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
a Két. 98. §-ának új (la) bekezdését tölti ki tartalommal az építésügyi és az építésfelügyeleti
hatósági eljárások vonatkozásában. A Két. 98. § (1) bekezdése a fellebbezési lehetőséget
jelenleg jogcím nélkülivé teszi. A gyakorlatban ez azzal a következménnyel jár, hogy az
ügyben érintett (egyéb) ügyfelek sokszor olyan okból is fellebbeznek, amely nincs közvetlen
összefüggésben a megtámadott hatósági döntéssel, másrészt sokszor mintegy reflexből,
átgondolatlanul fellebbeznek olyan esetekben is, mikor a fellebbezés akár nyilvánvalóan
alaptalan. (Az előbbire példa, ha az építési engedély nem terjed ki a kapcsolódó közút
építésére, de a fellebbezés a közút építésével kapcsolatos jogsérelemre hivatkozik.) Mindezek
alapján az eljárások könnyen elhúzódnak, és sokszor a megalapozatlan fellebbezéseknek nincs
is érdemi kihatása a másodfokú döntésre, azonban alkalmasok arra, hogy az eredeti kérelmező
ügyfelek beruházásait megnehezítsék, ezzel akár komoly anyagi károkat is okozva.
Mindezekkel kapcsolatban vetődhet fel a fellebbezések törvényben történő meghatározott
jogcímhez kötése, illetve kellő megalapozottságának biztosítása. E megoldás logikáját
alátámasztja, hogy mivel a Két. 100. § (1) bekezdés a) pontja alapján jelenleg lehetőség van
arra is, hogy a fellebbezést törvény kizárja, akkor - a többen a kevesebb elve alapján - azt az
ennél kevésbé korlátozó lehetőséget is meg lehet teremteni, hogy a fellebbezést csak bizonyos
tartalommal, illetve bizonyos jogcímhez igazodva lehessen benyújtani. A fentiek alapján a
Két. lehetővé teszi törvény számára, hogy a fellebbezés benyújtásához indokolási
kötelezettséget írjon elő, illetve azt is előírhassa, hogy fellebbezni csak a megtámadott
döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül
adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehessen, A másodfok tehermentesítése
érdekében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén a fellebbezés kizárása
szükséges.
A 2013. január 1-től hatályba lépő építésügyi szabályozás már nem tartalmazza a fővárosi
építési keretszabályzatot és fővárosi szabályozási kerettervet, melyek jelenleg a kerületi
területrendezési eszközök alapját adják. A fővárosi településrendezési eszközök zavartalan
működéséhez szükséges hogy 2014. június 30-ig, amíg a főváros az új településszerkezeti
terve és fővárosi rendezési szabályzata hatályba nem lép, törvényi felhatalmazást kapjon a
fővárosi önkormányzat arra, hogy kerületi önkormányzati kezdeményezésre szükség esetén
módosítani tudja a fővárosi építési keretszabályzatot és fővárosi szabályozási kerettervet.
A 7. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a vidékfejlesztésért felelős miniszter kap
felhatalmazást arra, hogy az ingatlanügyi hatóság illetékességi területét miniszteri rendeletben
határozza meg.
29
A 8. §-hoz
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény
módosításával kimondásra kerül, hogy a nemzeti köznevelési törvény alapján elkészített
köznevelés-fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott
közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés
feltételei.
A 9. §-hoz
A Kutatási és a Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény módosításával az Alap
pénzeszközeit a kedvezményezettek technológiai innováció ösztönzésére regionális és megyei
szinten használhatják fel.
A 10. §-hoz
A Két. 1. § új (2a) bekezdése megállapításának indoka, hogy a Két. eljárási alapelveinek
körét, a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án New Yorkban kihirdetett ENSZ
Egyezményben foglaltak szem előtt tartásával, a gyermekek és kiskorúak magasabb fokú
védelme érdekében szükséges kibővíteni. Az egyenlő bánásmód és az indokolatlan
megkülönböztetés tilalmának elvéhez szorosan kapcsolódik a „kiskorú érdekei fokozott
védelme” elvének deklarálása, ezért a javaslat a Két. 1. §-ának további bekezdéssel való
bővítését javasolja azzal, hogy a közigazgatási hatóságok a kiskorúakat érintő eljárás során,
így a döntésükben is a kiskorú érdekét fokozottan vegyék figyelembe. A rendelkezés az
Egyezménnyel ellentétben nem a „gyermek”, hanem a Két. jelenlegi fogalomrendszeréhez
igazodva a „kiskorú” fogalmát használja. Az alapelv elfogadása egyben a Magyarország
Alaptörvényének XVI. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, a gyermekek alapvető
jogainak érvényre juttatását is szolgálja.
All. §-hoz
A gyermekek érdekeinek fokozott szem előtt tartását és érvényesítését szolgáló, a Két. 1. §
(2a) bekezdésében található új alapelv deklarálásához kapcsolódóan, annak garanciális
elemeként a javaslat a lehető legszélesebb körben, alapelvi szinten építi be a Két. 5. § (la)
bekezdésébe a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél tájékoztatására
vonatkozó alapvető szabályokat. Ennek megfelelőn a javaslat az eljárás egészére kiterjeszti, és
a hatóság számára kötelezettségként írja elő a cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes személy részvételével folyó eljárásban egyrészt a formalitásoktól mentes,
barátságos, feszültségoldó környezet, vagyis a megfelelő légkör biztosítását, másrészt a
szellemi érettségének megfelelő szintű, számára érthető módon megfogalmazott tájékoztatást
az őt megillető jogokról, az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási
cselekményekről. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat túlmutat a kiskorúak védelmén,
figyelemmel arra, hogy a védendő ügyféli kör magában foglalja azokat a személyeket is,
akiket a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.
30
A 12. §-hoz
A Két. 15. § (6) bekezdése alapján jelenleg törvény által meghatározott esetekben a kérelmező
ügyfélként megjelenő vállalkozások érdekeire tekintettel lehetőség van az egyéb ügyfelek
fellépésének korlátozására, ezáltal az eljárások gyors, eredményes lefolytatására. A fenti
rendelkezés jelenlegi célja, hogy az érintett ügyfelek már az első fokú eljárásban fejtsék ki
álláspontjukat, hogy lényeges új szempontok a másodfokú eljárásban ne merülhessenek fel,
illetve a határozatok jogerőre emelkedését ne akadályozzák meg az eljárás folyamán később
jelentkező ügyfelek. Mindazonáltal a jelenlegi szabályozás - változatlanul hagyása esetén -
könnyen valamilyen alibi jellegű eljárási cselekményre kényszerítheti az egyéb ügyfeleket,
ügyféljelölteket, késleltetve az ügy intézését és felesleges adminisztrációt okozva ezzel a
hatóságnak is. Az ügyfél ilyen esetben - csak hogy egy későbbi esetleges jogorvoslati
lehetőségtől ne fossza meg magát — kénytelen valamilyen, egyébként akár nem is fontos, nem
releváns irattal „bejelentkezni” a hatósághoz. Mindezek alapján indokolt megteremteni, hogy
a Két. 15. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit
törvény vagy kormányrendelet megállapíthassa, hogy ezáltal szükség esetén a hatóságok és az
ügyfelek számára is egyértelművé váljanak a hatósághoz való bejelentkezés és az ügyféllé
válás feltételei.
Különösen az építésügy területén gyakran előfordul, hogy egy adott ügyfél (vállalkozás) által
kezdeményezett, valamely beruházás megvalósításához szükséges hatósági eljárás esetén a
hatósági döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően valaki - érintettségre
hivatkozva -(ellenérdekű) ügyféllé válik az eljárásban. Ez tipikusan akkor történik meg,
illetve akkor okoz gondot, ha a látszólag már lezárt eljárás esetén valaki arra hivatkozva lép
fel ügyfélként, hogy őt a hatóság korábban nem kereste meg, és vele az ügyben született
határozatot sem közölték. Ilyenkor a hatóság - amennyiben az ügyféli minőséget megállapítja
-	általában közli az új ügyféllel a már befejezett eljárás elsőfokú határozatát, az ügyfél pedig
fellebbezhet arra hivatkozva, hogy a határozat vele szemben az addigi közlés hiányában még
nem emelkedett jogerőre. Az ügyfél számára tehát ilyenkor a fellebbezés lehetősége a
közléstől számított — ha ágazati szabályozás másként nem rendelkezik — 15 napra megnyílik,
az egyszer már befejezett eljárás pedig tovább folytatódik. (Ez az eljárás nem minősül
megismételt eljárásnak, mert nincs új elsőfokú eljárás.) Mindezt a gyakorlatot a bíróságok
joggyakorlata is alátámasztja. Ilyen esetekben a korábbi hatósági döntés alaki jogereje elvész,
és ez a megkezdett vagy akár már be is fejezett - sokszor jelentős értékű — beruházások
esetében jelentős problémákat okozhat. Ennek megoldása érdekében szükséges a Két. 15. §-át
kiegészíteni egy (6a) bekezdéssel, mely ágazati törvénynek lehetővé teszi annak előírását,
hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított fél éves
határidőn túl ügyféli érintettség címén nincs lehetőség bekerülni a már lezárt eljárás
ügyfélkörébe, illetve erre hivatkozva kezdeményezni az eljárás folytatását Amennyiben
ágazati törvény ezzel a lehetőséggel él, a határidő mindenképpen jogvesztőnek minősül,
elősegítve ezzel az indokolatlan, parttalan jogorvoslati kérelmekkel szembeni hatékonyabb
eljárást. Mivel a fenti elgondolás általános szabályként való kötelező előírása nem minden
31
hatósági eljárástípus esetén indokolt, ezért ezt a lehetőséget elegendő az ágazati szabályozás
számára fenntartani.
A Két. 15. § (7) bekezdése alapján ha az ügyfél cselekvőképessége tekintetében kétség merül
fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát
állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve
ügygondnok kirendelését kezdeményezi. Emellett a Két. a képviseletre vonatkozó
rendelkezései között is szabályozza az ügygondnok kirendelését. A Két. ügygondnok
rendelésére vonatkozó szabályai azt a célt szolgálják, hogy az ügyfél eljárási képességének
hiányában vagy tényleges eljárási lehetősége hiányában is lefolyhasson a hatósági eljárás, és
ezáltal - a jogutódlás esetét kivéve - elkerülhető legyen az eljárás felfüggesztése vagy
indokolatlan elhúzódása. A javaslat felülvizsgálja az ügygondnok rendelésére vonatkozó Ket.-
beli szabályozást annak érdekében, hogy az ügygondnok-rendelés a jelenleginél gyorsabban
szolgálhassa a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását, különösen a gyermekek alapvető
érdekeire tekintettel. A javaslat értelmében továbbra is érvényesül az a főszabály, hogy az
ügygondnok kirendelése a gyámhatóság feladatkörébe tartozik, azonban a javaslat szerinti
módosítás szűk körben, törvény vagy kormányrendelet számára lehetővé teszi, hogy az eljárás
gyorsítása érdekében maga az eljáró hatóság is dönthessen az ügygondnok kirendeléséről. Az
a törvény vagy kormányrendelet, amelyik rendelkezik az ügygondnok kirendeléséről,
meghatározhatja a kirendelés részletszabályait, akár az általános szabályokra történő utalással
is. Annak vizsgálata, hogy a fent szűk kör mely eljárások során érvényesülhet és a
szabályozás tartalommal való kitöltése ágazati jogalkotói vizsgálat tárgya. A másik jelentős
módosítás, hogy amennyiben a főszabály alkalmazásának van helye, az eljáró hatóságnak
csatolnia kell azokat a bizonyítékokat - főként iratokat - a melyek az ügygondnok
kirendelését szükségessé teszik, ezzel is gyorsítva a gyámhatóság eljárását.
A 13. §-hoz
A Két. 33. § (8) bekezdése módosításának célja az abban szereplő, szakhatósági eljárásokra
vonatkozó határidő-meghosszabbítási lehetőség kapcsán az alaphatóság határidő-
meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés megfelelő adaptálása. A Két. 33. § (7)
bekezdésének a szakhatóságokra való kiterjesztése az ügyfelek számára előnyös eleme az,
hogy egyrészt jogszabály ebben az esetben is kizárhatja majd a meghosszabbítási lehetőséget,
másrészt a szabályozás a meghosszabbítást csak kivételesen indokolt esetben teszi lehetővé,
harmadrészt pedig a határidő-hosszabbítás indokainak kifejezett megjelölése is szükséges
lesz. Ebben az esetben is értelemszerűen csak a határidő letelte előtt lesz lehetőség
meghosszabbítani a határidőt. A meghosszabbítás indokolását a szakhatóság határidő-
hosszabbításról szóló végzésében kell szerepeltetni.
32
A 14. §-hoz
A Két. 38/A. §-ának módosítása a kormány ablakok működéséhez kapcsolódó eljárási
határidők tisztázása végett szükséges. Cél volt egyrészt, hogy az ügyintézési határidő az
eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdődjön abban az esetben,
mikor a kormányablak csak továbbítja a beadványt. Mivel a kormányablak bizonyos
esetekben önálló hatáskörben is lefolytat hatósági eljárást, ezért a kormányablak a Két.
fogalomrendszerében a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság” kategóriájába is
beletartozhat, mindez viszont értelmezési problémákat idézhet elő. Emellett cél az is, hogy a
kormányablak számára az ügyfelek érdekében legyen meghatározva egy maximális átfutási
idő, amely alatt a továbbítást el kell végezniük. A Két. rendszerében a jelenleg már létező, de
a kormányablakokra szintén nem egyértelműen alkalmazható „közreműködő hatóság”
kategóriája alatt kezelhetők a kormányablakokat is. A Két. módosítása viszont a továbbítások
kapcsán így is csak a kérelmek esetére adhat teljes megoldást, a bejelentések esetére nem,
hiszen ez utóbbiak adminisztratív kötelezettségek, amelyek önmagában nem tekinthetők egy
hatósági eljárás részének, így főszabályként nem is tartoznak a Két. hatálya alá. Emellett a
Két. nem alkalmazható pl. az állampolgársági kérelmek esetén (kivett eljárás). Mindezek
miatt a Ket.-ben csak keretszabály határozható meg általában a kérelmekre vonatkozóan, a
részletszabályokat pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.)
Korm. rendeletbe indokolt beépíteni. Azon közreműködő hatóságok esetében is, melyek nem
tartoznak a kormányablak alá, indokolt a kérelmek továbbítására nyitva álló határidő tíz
napról öt napra csökkentése, igazodva a Két. 33. § (1) bekezdésében foglalt határidőhöz,
valamint gyorsítva ezzel a hatósági eljárást. Ugyanakkor az ágazati sajátosságokra tekintettel
lehetőséget ad a Két. arra, hogy a kérelem továbbítására jogszabály rövidebb határidőt
állapíthasson meg. A konzuli tisztviselők eljárásában emellett indokolt, hogy a továbbításra
eltérő, rugalmasabb határidő kerüljön megállapításra, mivel a diplomáciai futárposta
sajátosságai, küldésének gyakorisága miatt sok esetben nem garantálható az öt napos
továbbítási határidő betartása. A szabályozás - megfogalmazása alapján - ugyanakkor nem
zárja annak lehetőségét sem, hogy a konzuli tisztviselő a továbbításnak akár gyorsabb,
elektronikus úton is eleget tehessen, ha ennek feltételei fennállnak.
Mindemellett ügyfélbarát célt szolgál a Két. 38/A. § (3) bekezdés a) pontjának módosítása,
melynek alapján fakultatívvá válik a főhatóság helyett a közreműködő hatóságnál történő
igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége.
A 15. §-hoz
A javaslat módosítja a Két. tanúsító szervezetre vonatkozó szakaszát. A Két. hatályos szövege
alapján a tanúsítvány a tényállás tisztázásának eszköze, ami azt jelenti, hogy közvetlenül nem
a tanúsítványból, hanem az annak alapján kiadott hatósági döntésből fakadnak a jogok és
kötelezettségek („közreműködő tanúsító szervezet”). Az ágazati szabályozásokban azonban
már jelenleg is találhatók olyan szervezetek, amelyek az előbbihez képest az „önálló tanúsító
szervezetek” típusába sorolhatók. Az e szervezetek által kibocsátott tanúsítvány az ügyfelek,
vállalkozások jogszabályszerű működését, az általuk végzett tevékenység egészének jogszerű
33
voltát igazolja, A Két. mindezek alapján a jövőben általános szabályként lehetővé teszi, hogy
kormány vagy törvényrendelet úgy rendelkezzen, hogy a tanúsítványban foglalt jogok
közvetlenül, kifejezetten erre irányuló hatósági eljárás közbejötté nélkül gyakorolhatók.
Aló. §-hoz
Jelenleg a Két, 39/A. § (1) bekezdése csak erre irányuló indokolt kérelem esetén teszi
lehetővé a hatóság számára, hogy elrendelje a tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a
hivatalbóli eljárást kezdeményező személy természetes személyazonosító adatainak és
lakcímének zárt kezelését, abban az esetben, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet
előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos
következmény érheti. A gyermekbarát igazságszolgáltatás, illetve közigazgatás Két.
rendszerében való megvalósítása, valamint a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes
személyek jogai védelmének kiterjesztése indokolttá teszi, hogy e személyek védelme
érdekében, érdekeiknek veszélyeztetettsége estében amennyiben azt a hatóság maga is észleli,
erre vonatkozó kérelem nélkül is dönthessen a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes
személyek adatainak zártan történő kezeléséről. Ezzel összhangban a javaslat szerint
módosítani szükséges az iratbetekintés szabályait is, erre figyelemmel ha a hatóság nem dönt
a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről, és erre
vonatkozóan a törvényes képviselő sem nyújt be kérelmet, indokolt, hogy legyen lehetősége a
hatóságnak a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személyek védelme érdekében a
rájuk vonatkozó iratokba való betekintés korlátozásáról dönteni. A módosítás a Két. 40. § (5)
bekezdésével való összhang megteremtése érdekében a törvényes képviselő helyett a
képviselőről rendelkezik annak érdekében, hogy a rendelkezés az ügygondnokra is
vonatkozzon.
A 17. §-hoz
A Két. többek között a képviseletre vonatkozó rendelkezései között, a 40. § (5) bekezdésben
szabályozza az ügygondnok kirendelését. A Két. ügygondnok rendelésére vonatkozó
szabályai azt a célt szolgálják, hogy az ügyfél eljárási képességének hiányában vagy tényleges
eljárási lehetősége hiányában is lefolyhasson a hatósági eljárás, és ezáltal - a jogutódlás esetét
kivéve - elkerülhető legyen az eljárás felfüggesztése vagy indokolatlan elhúzódása. A javaslat
felülvizsgálja az ügygondnok rendelésére vonatkozó Ket.-beli szabályozást annak érdekében,
hogy az ügygondnok-rendelés a jelenleginél gyorsabban szolgálhassa a közigazgatási hatósági
eljárás lefolytatását, különösen a gyermekek alapvető érdekeire tekintettel. A javaslat
értelmében továbbra is érvényesül az a főszabály, hogy az ügygondnok kirendelése a
gyámhatóság feladatkörébe tartozik, azonban a javaslat szerinti módosítás szűk körben,
törvény vagy kormányrendelet számára lehetővé teszi, hogy az eljárás gyorsítása érdekében
maga az eljáró hatóság is dönthessen az ügygondnok kirendeléséről. Az a törvény vagy
kormányrendelet, amelyik rendelkezik az ügygondnok kirendeléséről, meghatározhatja a
kirendelés részletszabályait, akár az általános szabályokra történő utalással is. Annak
vizsgálata, hogy a fent szűk kör mely eljárások során érvényesülhet és a szabályozás
34
tartalommal való kitöltése ágazati jogalkotói vizsgálat tárgya. A másik jelentős módosítás,
hogy amennyiben a főszabály alkalmazásának van helye, az eljáró hatóságnak csatolnia kell
azokat a bizonyítékokat - főként iratokat - a melyek az ügygondnok kirendelését szükségessé
teszik, ezzel is gyorsítva a gyámhatóság eljárását,
A 18. §-hoz
A Két. 44. § (la) bekezdése módosításának indoka, hogy egyrészt a Két. 44, § (1) és (la)
bekezdésének együttes értelmezéséből jelenleg nem következik egyértelműen, hogy abban az
esetben, ha a hatóság a szakhatóság megkereséséről dönt, a szakhatóság állásfoglalása köti-e a
hatóságot döntése meghozatalakor, vagyis, hogy a megkeresési mérlegelés felülírja-e a 44. §
(1)	bekezdésében foglalt főszabályt is a kötőerőre vonatkozóan. Emellett a módosítás alapján
az ágazati jogalkotó nemcsak a hatóság mérlegelésére bízhatja a szakhatóság megkeresését,
hanem olyan szabályozást is kialakíthat, mely szerint egyes, jogszabályban meghatározott
egzakt, objektív feltételek teljesülése alapján a hatóságnak kötelező lesz a szakhatóság
megkeresésének mellőzése. Például egy engedély hatályának meghosszabbítása esetén nem
feltétlenül indokolt - az adott szakhatóság feladatkörébe tartozó, az alaphatóság által könnyen
megítélhető tényezők változatlansága esetén - az ismételt megkeresés. Mindez a
jogalkalmazók és az ügyfelek számára kedvező módon pontosítja, egészíti ki a szabályozást.
A 19. §-hoz
A Két. 51. § (2a)-(2b) bekezdésének módosítása és (2c)~(2d) bekezdésekkel való kiegészítése
az alábbiak szerint indokolt. A javaslat a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személy meghallgatására vonatkozó speciális szabályt kiterjeszti, és az eljárás egészére kiható
garanciális szabályként, alapelvi szinten építi be a Két. rendszerébe [Két. 5. § új (la)
bekezdése], mely módosítás az 51. § (2a) bekezdéséből a cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes személy meghallgatására vonatkozó speciális rendelkezés törlését teszi
szükségessé. A Két. 2012. február 1-jétől hatályos módosítása új (4a)-(4c) bekezdésekkel
egészítette ki az 53. §-t. Ez a módosítás a tanú meghallgatása során is figyelembe veszi, hogy
az életkori sajátosságokból fakadóan egyes esetekben a kiskorúak tekintetében eltérő
szabályok megalkotása indokolt, biztosítandó a gyermekek és kiskorúak magasabb fokú
védelmét a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel is összhangban. Mindemellett speciális
szabályokat vezetett be a korlátozottan cselekvőképes személyek tanúvallomásával
kapcsolatban. Erre tekintettel indokolt a Két. kiegészítése a korlátozottan cselekvőképes
személyek nyilatkozattételével kapcsolatban is, figyelemmel arra is, hogy a Két. 15. § (7)
bekezdése alapján a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel - jogszabályban
meghatározott esetekben korlátozott cselekvőképességgel - rendelkező személynek van
eljárási képessége a hatósági eljárásban. Az ágazati eljárások (pl. gyámügyi eljárások)
sajátosságaival való összhang megteremtése érdekében indokolt ugyanakkor az eltérés
lehetőségét ágazati jogszabálynak biztosítani.
35
A 20. §-hoz
A Két. 2012. február 1-jétől hatályos módosítása új (4a)-(4c) bekezdésekkel egészítette ki az
53.	§-t. Ez a módosítás a tanú meghallgatása során is figyelembe veszi, hogy az életkori
sajátosságokból fakadóan egyes esetekben a kiskorúak tekintetében eltérő szabályok
megalkotása indokolt, biztosítandó a gyermekek és kiskorúak magasabb fokú védelmét a
Gyermekjogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
szóló 1991. évi LXIV. törvénnyel is összhangban. A cselekvőképtelen személyek érdekében
szükséges biztosítani, hogy cselekvőképtelen személy - a korlátozottan cselekvőképes
személyek meghallgatására vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan - tanúként csak abban az
esetben legyen meghallgatható, ha a törvényes képviselője ehhez hozzájárul. A korlátozottan
cselekvőképes személyek tanúvallomásával kapcsolatban indokolt, hogy ágazati jogszabályok
lehetőséget kapjanak az eltérés lehetőségére, ez például a gyámügyi eljárások esetében lehet
szükséges.
A 21. §-hoz
A rendelkezés egyértelműsíti az értesítési időközt a szemletárgy birtokosának előzetes
értesítése esetén, arra tekintettel, hogy a 49. § (1) bekezdése csak az ügyfél értesítésére
vonatkozóan állapít meg szabályt.
A 22. §-hoz
A hatósági eljárás gyermekbarát jellegének erősítése érdekében indokolt a Két. 62. § (2)
bekezdésének módosítása akként, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személy tárgyaláson történő meghallgatása csak érdekei figyelembe vételével történhessen,
tekintettel arra, hogy más személyekkel történő együttes meghallgatása bizonyos esetekben az
ilyen személyek érdekeinek sérelmével járhat.
A 23. §-hoz
A Két. 69. § új (2a) bekezdésével kapcsolatban a javaslat módosítja az iratbetekintés
szabályait is, annak érdekében, hogy ha a hatóság bár nem dönt a cselekvőképtelen,
korlátozottan cselekvőképes ügyfél adatainak zárt kezeléséről, és erre vonatkozóan a
törvényes képviselő sem nyújt be kérelmet, legyen lehetősége a hatóságnak a
cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében a cselekvőképtelen,
korlátozottan cselekvőképes ügyfélre vonatkozó iratokba való betekintés korlátozásáról
hivatalból dönteni.
A 24. §-hoz
A Két. 72. § (1) bekezdés ed) pontjának módosításával a határozatban kötelező feltüntetni a
szakhatóság megkeresésének mellőzése okát, ezzel érvényesítve az ügyfelek megfelelő
tájékoztatáshoz való jogát. Emellett az esetleges jogorvoslati eljárások során a hatóság,
36
bíróság munkáját egyszerűsíti ez a módosítás, hiszen így a hatóság köteles arra, hogy
részletesen kifejtse a szakhatóság mellőzésének okát.
A 25. §-hoz
A javaslat a Két. hatósági nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályát leszűkíti a
közhiteles hatósági nyilvántartásokra. Az eddigiek során problémát okozott, hogy a Két.
„hatósági nyilvántartás” kategóriája túl tág volt, sok esetben bizonytalanságot is okozva az
egyes jogalkalmazók, illetve ügyfelek számára, hogy egy adott, hatóság által vezetett
nyilvántartás, adatbázis ténylegesen a Két. szerinti hatósági nyilvántartásnak tekinthető-e. A
nyilvántartások körében tkp. jelenleg bármi hatósági nyilvántartás lehet, amit hatóság
bármilyen szintű jogszabály alapján vezet. (Sokszor akár csak egy füzetben vagy egy excel
táblázatban.) Vannak olyan esetek továbbá, amikor a jogszabály a nyilvántartás konkrét
adattartalmát sem rögzíti teljes körűen, csak azt, hogy valamely hatóság egy adott
körülményről nyilvántartást vezet. Sok ilyen nyilvántartás esetében továbbá nem
értelmezhetők az olyan eljárásjogi kategóriák sem, mint pl. a jogerő. Az ilyen
nyilvántartásoknál tehát szinte lehetetlen elérni, hogy a nyilvántartási eljárás a Két. fogalmi
keretei között maradjon, és ilyenkor a Két. 82. § (1) bekezdése szerinti eltérési lehetőség is
sokszor indokolatlanul kitágítja az ágazati jogalkotás mozgásterét (sokszor ráadásul úgy, hogy
nem is egyértelmű, hogy adott jogszabály valójában felül kívánja-e írni a Két. valamely,
hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezését). A közhiteles nyilvántartásokra való
szűkítés sokkal egyértelműbb helyzetet teremt e tekintetben. A javaslat meghatározza a
közhitelesség fogalmát is a hatósági nyilvántartásokra vonatkozóan, továbbá kizárja a
hatósági eljárásokra általánosan jellemző szabad bizonyítás elvét, ez utóbbit azért, mivel a
gyakorlatban többször előfordult, hogy adott hatóság olyan körülményeket is figyelembe vett
egy nyilvántartásba vételi eljárás során, amely a nyilvántartás céljához, jellegéhez nem
igazodott. A közhiteles hatósági nyilvántartásokra való leszűkítés azzal is jár, hogy a
módosítás alapján az ilyen nyilvántartásokra vonatkozó alapvető szabályokat, valamint azok
adattartalmát törvénynek kell meghatároznia, hiszen a közhitelesség magas szintű
jogszabályban való rögzítést kíván meg. A fenti módosítás hatálybalépési időpontjaként 2013.
július 1-jét indokolt meghatározni, hogy az egyes ágazatoknak legyen lehetőségük a
megváltozott szabályozáshoz igazítani jogszabályaikat. Megjegyzendő, hogy az a szabály,
hogy az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell,
hogy az fennáll azt is magában foglalja, hogy a nyilvántartásba bejegyzett jogról is vélelmezni
kell, hogy a feltüntetett jogosultat illeti meg.
A 26. §-hoz
A Két. hatósági ellenőrzésről szóló szabályainak módosítása alapján az eddigiekkel
ellentétben - amikor is erre csak törvény kifejezett rendelkezése esetén volt lehetőség -
főszabállyá válik az ügyfél által kérhető hatósági ellenőrzés lehetősége. Az ágazati
törvényeknek és kormányrendeleteknek lehetősége lenne arra, hogy kizárják a kérhető
ellenőrzés lehetőségét, és arra is, hogy megállapítsanak olyan korlátozó feltételeket az adott
ágazat, illetve hatóság sajátosságaira tekintettel, amelyek esetén a hatóságnak nem kell
37
teljesítenie az ellenőrzési kérelmet. Ez utóbbi - a lehetőség teljes kizárásánál az ügyfél
számára kedvezőbb - szabályozási lehetőség például akkor lehet indokolt, ha adott hatóság,
szervtípus a hatáskörébe tartozó hivatalbóli ellenőrzések lefolytatásán túl nem rendelkezik
megfelelő kapacitással a kérhető ellenőrzések lefolytatására, és erre az esetre törvény vagy
kormányrendelet meghatározza azt az objektív feltételrendszert, amely mentén a hatóság
esetleg választhat az ellenőrzési kérelmek közül.
A fenti intézkedés eredményeként az ügyfelek, e körön belül is különösen a vállalkozások
saját magukra kérhetik a hatósági ellenőrzést, amelynek eredményeképp csak kivételes
esetben kerülne sor szankció alkalmazására, az átvilágítás elsősorban a hibák feltárására
irányulna és határidőt adna ez utóbbiak helyrehozatalára. A Két. szabályaiból következik,
hogy az ellenőrzéssel járó költségeket az ügyfél maga viseli. Az intézkedés megvalósulásával
növekszik annak a lehetősége, hogy a vállalkozások az előírásoknak megfelelően szervezzék
működésűket, feltárhassák és felszámolhassák a szabályozástól eltérő gyakorlatukat. A
vállalkozók ezáltal a szabályozásból eredő kockázatokat is csökkenthetik, a hatóságok pedig
ellenőrzési kapacitásaikat hatékonyabban tudják felhasználni: a kérelemre történő ellenőrzést
az azt kérő cég, vállalkozás finanszírozná, így a hatóságok ellenőrzési erőforrásai is
átcsoportosíthatóak lennének.
A 27. §-hoz
A Két. jelenleg hatályos 91. § (1) bekezdésének módosítása a hatósági ellenőrzés
nyilvánossága megteremtésének, erősítésének keretébe illeszkedik. Az ellenőrzési terven
alapuló nyilvános ellenőrzési eljárás célja alapvetően olyan útmutatót biztosítani az ügyfél
részére, amelyből a szerteágazó jogszabályi környezet hiányában is megismerheti, milyen
jogszabályi követelményeknek kell eleget tennie. A Két. jelenleg hatályos 91. § (1) bekezdése
a hatóság számára ellenőrzési terv készítését írja elő, valamint meghatározza az ellenőrzési
terv minimum tartalmi elemeit, azzal, hogy a hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyfajták
sajátosságaira tekintettel részletesebben is kidolgozhatják annak tartalmát. A jelenlegi
szabályozás alapjaiban tartalmazza a szükséges szabályozási kereteket, így a nyilvános -
önellenőrzésre is használható - hatósági ellenőrzés megteremtése érdekében a javaslat az
ellenőrzési terv minimum tartalmi elemeit szélesíti ki az adott hatóság hatáskörébe tartozó
ügyfajta sajátosságaira koncentráló ellenőrzési — a hatóság által figyelembe veendő -
szempontrendszer meghatározásának kötelezettségével. Az ügyfajta-specifikus ellenőrzési
szempontrendszernek az ellenőrzési terv tartalmi elemeként történő meghatározásával az
ügyfél számára egyértelművé válik, hogy a hatóság egy esetleges hatósági ellenőrzés során
mire - milyen jogszabályi előírások betartására - fordít figyelmet. Értelemszerűen ezeknek a
szempontrendszereknek a közzététele nagyban hozzájárulhat az önkéntes jogkövetés
előmozdításához, a hatóság részéről pedig a jogkövető magatartás aktív támogatásához. A
szerteágazó jogszabályi környezet tételes átböngészése helyett tehát rendelkezésre állnának
világos útmutatók, amelyek alapján az ügyfél számára könnyebb beazonosítani a szabályszerű
működés feltételeit. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ellenőrzési terv egyéb elemeihez
képest itt kiemelt jelentősége van a közérthetőségnek, valamint annak, hogy a hatóság
ügyeljen a közzétett adatok aktualitására.
38
A 28. §-hoz
A kérhető hatósági ellenőrzés lezárásaként kiadott hatósági bizonyítvány egy évig hatályos
azzal, hogy ettől ágazati jogszabály eltérhet, tekintettel az ágazati szabályozás sajátosságaira.
A módosítás célja annak pontosítása is, hogy a kérelemre induló ellenőrzés során a
hatóságnak mennyi időn belül kell gondoskodnia a jegyzőkönyv felvételéről és
megküldéséről. A Két. ügyfél által kérhető ellenőrzésre vonatkozó szabályai annyiban is
módosulnak, hogy mivel az ellenőrzés befejezésekor az ügyfélnek kiküldött jegyzőkönyv
vagy egyszerűsített jegyzőkönyv az ügyfél személyes adatait tartalmazza, a jegyzőkönyv
vonatkozásában nem szükséges az ügyfél személyes adatainak anonimizálása.
A 29. §-hoz
A Két. módosításának célja az egyszerű, jó állam, az ügyfélbarát és költséghatékony hatósági
ellenőrzés még teljesebb megvalósítása. A jelenleg hatályos szabályozás alapján
megnövekedett adminisztratív terheket és költségeket eredményez az, hogy ugyanazt az
ügyfelet a hatáskörrel rendelkező hatóságok külön-külön ellenőrzik, és mindegyik
ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vesznek fel. Ráadásul mindez nem szolgálja a
hatékonyságot, a hatóságok nem rendelkeznek elegendő humán erőforrással, képzett
szakemberrel az ellenőrzés lefolytatásához. Emellett ez ellentétes a hatósági ellenőrzés azon
céljával, mely szerint az ügyfél lehető legkevesebb zavarásával valósítsa meg a közérdek
védelmét. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek nem képesek teljesíteni
az egy időben rendelkezésre állást, a hatósági ellenőrzés lehetővé tételét abban az esetben, ha
több hatóság egyszerre végez ellenőrzést (iratbetekintés lehetővé tétele, helyszínen történő
nyilatkozattétel stb.). A módosítás tehát a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésével a
prosperáló gazdasági környezet megteremtését is szolgálja. A javaslat hangsúlyozza annak
lehetőségét, hogy a hatóság által lefolytatott ellenőrzés jegyzőkönyve alapján más hatóság - a
jegyzőkönyvet bizonyítékként felhasználva - közvetlenül is eljárhat, anélkül, hogy külön
helyszíni ellenőrzést folytatna le.
A 30. §-hoz
A javaslat kiegészíti a Két. 98. §-át egy (la) bekezdéssel. A Két. 98. § (1) bekezdése a
fellebbezési lehetőséget jelenleg jogcím nélkülivé teszi. A gyakorlatban ez azzal a
következménnyel jár, hogy az ügyben érintett (egyéb) ügyfelek sokszor olyan okból is
fellebbeznek, amely nincs közvetlen összefüggésben a megtámadott hatósági döntéssel,
másrészt sokszor mintegy reflexből, átgondolatlanul fellebbeznek olyan esetekben is, mikor a
fellebbezés akár nyilvánvalóan alaptalan. (Az előbbire példa, ha az építési engedély nem
teljed ki a kapcsolódó közút építésére, de a fellebbezés a közút építésével kapcsolatos
jogsérelemre hivatkozik.) Mindezek alapján az eljárások könnyen elhúzódnak, és sokszor a
megalapozatlan fellebbezéseknek nincs is érdemi kihatása a másodfokú döntésre, azonban
alkalmasok arra, hogy az eredeti kérelmező ügyfelek beruházásait megnehezítsék, ezzel akár
komoly anyagi károkat is okozva. Mindezekkel kapcsolatban vetődhet fel a fellebbezések
39
törvényben történő meghatározott jogcímhez kötése, illetve kellő megalapozottságának
biztosítása. E megoldás logikáját alátámasztja, hogy mivel a Két. 100. § (1) bekezdés a)
pontja alapján jelenleg lehetőség van arra is, hogy a fellebbezést törvény kizárja, akkor - a
többen a kevesebb elve alapján - azt az ennél kevésbé korlátozó lehetőséget is meg lehet
teremteni, hogy a fellebbezést csak bizonyos tartalommal, illetve bizonyos jogcímhez
igazodva lehessen benyújtani. A fentiek alapján a Két. lehetővé teszi törvény számára, hogy a
fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írjon elő, illetve azt is előírhassa, hogy
fellebbezni csak a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve
csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehessen.
A 31. §-hoz
A Két. 98. §-ának új (la) bekezdéssel való kiegészítése kapcsán a Két. 100. § (1)
bekezdésében a másodfok tehermentesítése érdekében a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli
elutasítása esetén a fellebbezés kizárása szükséges. A Két. 100. § (1) bekezdés a) pontjának
módosítását az indokolja, hogy a bírói gyakorlat következetesen — a jogalkotói szándék
ellenére - a hatósági határozatokra szűkítve értelmezi a rendelkezést.
A 32. §-hoz
A Két. 98. §-ának új (la) bekezdésével párhuzamosan a Két. 102. § (3) bekezdése a fenti
szabályok megsértésével benyújtott fellebbezések esetén a hatóságnak az érdemi vizsgálat
nélküli elutasítás kötelezettségét teremti meg. A Két. 102. § új (4) bekezdésének célja, hogy
elkerülhető legyen az elsőfokú szakhatóság másodfokú eljárásban való megkeresése, ha a
fellebbezés az elsőfokú eljárásban adott szakhatósági állásfoglalást nem érinti. Ehhez
kapcsolódóan indokolt a Két. 104. §-ának kiegészítése is, mely ugyanilyen tartalmú
rendelkezést tartalmaz a másodfokon eljáró hatóság és a másodfokú eljárásban kijelölt
szakhatóság tekintetében. A Két. 102. § új (3a)-(3b) bekezdése a másodfokon eljáró hatóság
tehermentesítését szolgálja.
A 33. §-hoz
A Két. 102. § új (4) bekezdésének célja, hogy elkerülhető legyen az elsőfokú szakhatóság
másodfokú eljárásban való megkeresése, ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban adott
szakhatósági állásfoglalást nem érinti. Ehhez kapcsolódóan indokolt a Két. 104. §-ának
kiegészítése is, mely ugyanilyen tartalmú rendelkezést tartalmaz a másodfokon eljáró hatóság
és a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság tekintetében.
A 34. §-hoz
Az Alaptörvényben foglalt jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szükségessé vált a
Két. 109. §-ának kiegészítése egy új (la) bekezdéssel, mivel a hatályos szabályozásból
egyrészt hiányzott mind a fellebbezés, mind a bírósági felülvizsgálat lehetősége az
önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati hatósági ügyben hozott, a törvény
40
szerint egyébként önállóan fellebbezhető végzések (például az érdemi vizsgálat nélküli
elutasításról szóló végzés) esetén. Az önkormányzat képviselő-testülete által hozott,
egyébként önállóan fellebbezhető első fokú végzések esetén nincs olyan szerv, amely a
fellebbezés elbírálására a Két. szerint jogosult volna, a Két. 100. § (1) bekezdés f) pontja
pedig a végzésekre a bírósági felülvizsgálat lehetőségét sem teremtette meg. Másrészt
előfordulhat általánosan olyan eset is, amikor törvény csak a határozattal szemben zárja ki a
fellebbezést, azzal, hogy a Két. alapján egyúttal bírósági utat tesz lehetővé, ugyanakkor az
eljárás során hozott, a Két. alapján önállóan fellebbezhető végzés ellen pedig fellebbezéssel
lehet élni. Ilyen esetekben következetlen módon ugyanazon eljárás során hozott végzések
ellen közigazgatási úton, a határozat ellen pedig bírósági úton van jogorvoslati lehetőség.
A 35. §-hoz
A jogalkalmazás és a Két. értelmezésének megkönnyítése érdekében indokolt a Két.
semmisségi okokról rendelkező 121. §-ának a mellőzhető szakhatósági megkeresésekre
tekintettel történő pontosítása. Ez alapján indokolt annak kimondása, hogy semmisség csak
abban az esetben legyen megállapítható, ha a szakhatóság kötelező megkeresése maradt el, a
Két. 44. § (la) bekezdésének alkalmazásával mellőzött szakhatósági eljárás nem alapozza
meg a hatósági döntés semmisségét.
A 36. §-hoz
A Két. 157/A. § (2) bekezdésének módosítása pontosító jellegű. A normaszöveg - jelen
módosítás révén - egyfelől megteremti a terminológiai összhangot a költségviselésre és a
belföldi jogsegélyre vonatkozó szabályok között, másrészt egyértelművé teszi, hogy a Két.
szabályrendszerében, a Két. értelmében vett megkereső, belföldi jogsegélyt kérő jogalany
csak hatóság lehet.
A 37. §-hoz
A Két. 2012. április 21-én kihirdetett, elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos végrehajtási
rendeleteinek adatvédelemmel és információszabadsággal kapcsolatos kérdéseit a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kérésére törvényi szinten is rögzíteni
szükséges, ezért az elektronikus ügyintézés területéhez kapcsolódva kiegészítésre kerül a Két.
161. §-a.
A 38. §-hoz
A Két. 171. § (7a) bekezdésében és a 171. § (8)-(9) bekezdésében a felkészülési idő
meghosszabbítása azért szükséges, mert az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések a
törvény elfogadásakor feltételezetthez képest lényegesen később indulhatnak csak el az uniós
támogatás adminisztratív szabályai miatt. A Két. 171. §-ának új (10) bekezdése alkalmazási
szabályt állapít meg. A Két. eredeti és az eddigi módosításai kapcsán is követett általános
41
logika alapján indokolt a módosítások alkalmazhatóságát a hatálybalépést követően indult és
megismételt eljárásokhoz kötni.
A 39. §-hoz
A Két. 172. § j) pontjának módosítása körében a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
2009. évi. LXXXV. törvény 59. §-ával való összhang megteremtése érdekében a Két. 172. §
l) pontjában foglalt törvény által védett titkok köre kiegészül a fizetési titokkal.
A nemzetközi dokumentumok vonatkozó fogalomhasználatára, így különösen a Gyermekek
jogairól szóló, 1989. november 20-án New Yorkban kihirdetett ENSZ Egyezményben
foglaltakra figyelemmel, gyermek alatt egységesen a 18. életévüket be nem töltött
személyeket kell érteni. A magyar jogszabályi terminológiába jobban illeszkedik a „kiskorú”
kifejezés, ami tartalmilag egybe esik a nemzetközi egyezmények által használt gyermek
kategóriába. Az alanyi kör pontos megfogalmazása érdekében a javaslat a Két. 172. §-ának
további ponttal való bővítését javasolja, amelyben meghatározza a kiskorú, korlátozottan
cselekvőképes, valamint a cselekvőképtelen személy fogalmát. így a közigazgatási hatósági
eljárások tekintetében egyrészt a kiskorú, mint alanyi kör bevezetésével lehetőséget biztosít
ágazati szinten és az eljárási kódexben általános jelleggel privilegizált eljárások bevezetésére,
másrészt biztosítja a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség kiskorúságra, illetve
szellemi vagy egyéb állapotra történő fennállásának megkülönböztetését.
A 40. §-hoz
A tapasztalatok szerint több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás esetében a
technikai részletes feltételeket nem miniszteri rendeletben életszerű meghatározni, hanem
például a felügyelet leendő ajánlásaiban. A módosítás pontosítja és rugalmassá teszi a
felhatalmazást annak érdekében, hogy se racionálisan nem teljesíthető felhatalmazó
rendelkezés ne legyen a törvényben, se túlszabályozás ne forduljon elő.
A 41. §-hoz
A rendelkezés egyrészt pontosító jellegű módosítást tartalmaz, mivel jelenleg a Két. 80. § (3)
bekezdésében jelenleg nem értelmezhető a „hatásterületen élő szervezetek” kifejezés.
Szükséges továbbá 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosítani a kérhető hatósági
ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv kiállítására és megküldésére vonatkozó határidőt 30 napról
21 napra, amely illeszkedik az általános ügyintézési határidő lecsökkentésére irányuló korábbi
Két. -módo sításhoz.
A 42. §-hoz
A villamos energiáról szóló törvény eddig kistérségi szinten határozta meg az ügyfélszolgálat
működtetési kötelezettséget, a javaslat alapján 2013. január 1-jétól az egyetemes szolgáltató
járásonként lesz köteles ügyfélszolgálatot működtetni.
42
A 43. §-hoz
A földgázellátásról szóló törvény eddig kistérségi szinten határozta meg az ügyfélszolgálat
működtetési kötelezettséget, a javaslat alapján 2013. január 1 -jétól az egyetemes szolgáltató
járásonként lesz köteles ügyfélszolgálatot működtetni.
A 44. §-hoz
A törvénymódosítással a járási hivatalvezető speciális jogállása is megerősítését nyer azzal,
hogy illetményét a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg a törvény keretei
között, a hivatalvezető-helyettes esetében viszont a kormánymegbízott.
Biztosításra kerül továbbá, hogy a rendkívüli esemény (pl. járványveszély) vagy összevont
ellenőrzés esetén a megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott
elrendelheti, hogy meghatározott munkáltatói jogokat a megyei szakigazgatási szerv vezetője
gyakoroljon a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében.
A 45. §-hoz
A konszolidációs törvény módosításával biztosítható, hogy a nemzeti köznevelésről szóló
2011.	évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésének azon rendelkezésre, amely szerint május 31-ét
követően a fenntartói jog átadására nem kerülhet sor, nem alkalmazható, ha a fenntartói jog
átadására a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor.
Kiegészítésre kerül továbbá a konszolidációs törvény azzal, hogy a Kormány által
intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő köznevelési intézmények
megszüntetéséről a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által szolgáltatott adatok
alapján a Kincstár gondoskodik.
A 46. §-hoz
A javaslat alapján a jegybanki információs rendszer során a természetes személy lakcímére
vonatkozó adatok az eddigi kistérségi helyett járási szintnél pontosabban nem lehetnek
megállapíthatóak.
A 47^8. §-hoz
A javaslat célja annak biztosítása, hogy a járási hivatal vezetője országgyűlési képviselői
tevékenység esetében se tölthessen be tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja
az Országgyűlés állandó bizottságának, biztosítva ezzel a hivatali összeférhetetlenséget.
43
A 49-54. §-hoz
A javaslattal biztosításra kerül, hogy az ingyenes használatba vételre került vagyon nem az
állam, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatal ingyenes használatába kerül. Az ingyenes
használatba kerülő ingatlanok tekintetében az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei
kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a fővárosi és megyei
kormányhivatal javára.
A javaslattal kimondásra kerül, hogy a települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei
kormányhivatalokhoz átvételre kerülő köztisztviselők a megállapodás megkötését
megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre 2013. január 1-jével. Az
illetményre az átvett köztisztviselők az életpálya modell alapján történő bérezés bevezetéséig
jogosultak, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti illetményük - e törvény
hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt - meghaladja az átvételkori illetményük
összegét.
A 7/B. § szerinti kiegészítéssel meghatározásra kerül, hogy az átvételre kerülő köztisztviselők
2012 decemberi, 2013 januárjában kifizetésre kerülő illetményét a fővárosi és megyei
kormányhivatal fizeti ki, ennek fedezete a fővárosi és megyei kormányhivatalok
költségvetésébe kerül tervezésre.
Az 55. §-hoz
A törvény hatálybalépési időpontja a legkorábban hatályba léptetendő rendelkezésekhez
igazodva a kihirdetést követő nap, azonban a módosítások többsége hatálybalépésének
időpontjaként a kellő felkészülési idő követelményére tekintettel 2013. január 1-jét, illetve
2013.	február 1 -jét indokolt meghatározni.
Szükséges továbbá 2014. január 1-jei hatálybalépéssel módosítani a kérhető hatósági
ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv kiállítására és megküldésére vonatkozó határidőt 30 napról
21 napra, amely illeszkedik az általános ügyintézési határidő lecsökkentésére irányuló
módosításhoz.
Az 56. §-hoz
A Magyarország Alaptörvényének 41. cikk (5) bekezdésére is hivatkozással annak
meghatározása a rendelkezésben, hogy a Magyar Nemzeti Bank szervezetének és
működésének részletes szabályait meghatározó törvény sarkalatos törvénynek minősül.
Emellett az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján az Országgyűlésről szóló 2012.
évi XXXVI. törvény is sarkalatos törvénynek minősül.
Az 57. §-hoz
44
Hatályon kívül helyezésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili.
törvénynek az a felhatalmazó rendelkezése mely szerint felhatalmazást kap a Kormány arra,
hogy rendeletben állapítsa meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben
feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, valamint azokat a
szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja. A
módosítás indoka, hogy a külön kormányrendeletek helyett a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése
szabályozza az érintett feladat- és hatásköröket, valamint szerveket a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a
területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXV1. törvény 21.
§ a) pontjában található felhatalmazás alapján.
Indokolt továbbá hatályon kívül helyezni a Két. 26. § (5) bekezdés c) pontját, mivel a
megkeresett hatóság a tanút az általános szabályok szerint, 15 nap alatt is képes meghallgatni,
illetve a szemlét lefolytatni. A hatályon kívül helyezés a hatósági eljárások gyorsabbá,
ügyfélbarátabbá tétele érdekében szükséges.
A szakasz ezen felül hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz a Pttv., a Főt., a
pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény, a közérdekű
önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, valamint az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény vonatkozásában.
Az 58. §-hoz
Hatályba nem lépő rendelkezések.
45