﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9245. számú
törvényjavaslat
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
Németh Lászlóné
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2012. november
1
2012. évi... törvény
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával az a célja, hogy megteremtse annak lehetőségét,
hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tudományos alapon szükségesnek tartott
csökkentésével mérsékelje az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozást azáltal,
hogy részt vesz az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében.
/. A törvény hatálya
1.	§ (1) E törvény hatálya kiteljed:	•
a)	a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-
egység) kereskedelmére, és
b)	a (2)-(4) bekezdés szerinti kivétellel az 1. mellékletben meghatározott tevékenységekre és az e
tevékenységekből származó, az 1. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátására.
(2)	Nem teljed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok
tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre, valamint a kizárólag biomasszát
használó létesítményekre.
(3)	Nem terjed ki a törvény hatálya az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenység esetében olyan
légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős
tagállam.
(4)	Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről
induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben
a)	a repülés célja kizárólag valamely nem európai uniós állam uralkodójának, az uralkodó közvetlen
családjának, az állam állam- és kormányfőjének és miniszterének hivatalos út alkalmával történő
szállítása, és ezt a megfelelő státusindikátomak a repülési terven történő feltüntetésével jelezték,
b)	a katonai légi jármű által végzett katonai célú repülés, vámhatóság vagy rendőri szerv által
végrehajtott repülés,
c)	a kutató-mentő repülés, tűzoltó repülés, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és
sürgősségi egészségügyi célú repülés,
d)	a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről
szóló egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülés,
e)	a repülés azon a reptéren végződik, amelyről a légi jármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem
kerül sor,
f)	a kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése, vagy repülőszemélyzet esetében a fokozat
megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülés, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben
szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, és a repülés célja nem utas- vagy teherszállítás, illetve
a légijármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,
g)	a kizárólag tudományos kutatás vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek
vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülés,
h)	az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművel végzett repülés,
i)	a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008.
szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási
kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349.
cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás
nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet, és
j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési
üzembentartó három egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot
teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó
2
az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint minisztere hivatalos út
alkalmával történő szállítása is.
(5) A 16. alcímben foglalt rendelkezések hatálya a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi
határozat 1. mellékletében meghatározott kategóriákból származó szén-dioxid, metán, dinitrogén-
oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének és kén-hexafluorid tonna széndioxid-
egyenértékben kifejezett kibocsátására teljed ki az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli
kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról
szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján
meghatározottak szerint, az (1) bekezdésben meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának
kivételével.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
1.	adminisztrációért felelős tagállam:
a)	az adott légi jármű üzembentartó számára az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállam által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel
rendelkező légi jármű üzembentartó esetében az engedélyt kiadó tagállam,
b)	minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légi jármű üzembentartó
által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a
legnagyobb,
2.	akkreditált hitelesítő szervezet, a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és
hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nattv.)
szerinti eljárásban a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által akkreditált vagy
nyilvántartásba vett olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által
elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,
3.	aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
kijelölt aukciós platform,
4.	ellenőrzési év: a térítésmentes kiosztásra vonatkozó kérelemmel érintett időszak kezdetét 24
hónappal megelőzően véget érő naptári év,
5.	európai uniós ügyleti jegyzőkönyv, az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 5. cikke szerinti
szabványosított elektronikus adatbázis,
6.	égetés: tüzelőanyagok oxidálása, függetlenül az e folyamat révén előállított hő-, elektromos vagy
mechanikai energia felhasználási módjától, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi
tevékenység, beleértve a hulladékgázok tisztítását,
I.	forgalmi jegyzék: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék,
%. forrásanyag:
a)	adott tüzelőanyagtípus, nyersanyag vagy termék, amelynek felhasználása vagy előállítása
eredményeként egy vagy több kibocsátó forrás üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, vagy
b)	adott tüzelőanyagtípus, nyersanyag vagy termék, amely szenet tartalmaz és az üvegházhatású
gázok kibocsátásának anyagmérleg segítségével történő kiszámítása részét képezi,
9.	harmadik kereskedési időszak: a létesítmények számára 2013. január 1-jétől 2020. december 31-
ig terjedő kereskedési időszak,
10.	hitelesítés: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység,
II.	jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell
róla készíteni, vagy tonnakilométer-adatok esetében az ellenőrzési év,
12.	jelentős kapacitásbővítés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának olyan növelése,
melynek során a műszaki konfigurációt és a működést érintő egy vagy több azonosítható fizikai
változás következik be, kivéve valamely meglévő feldolgozósor egyszerű cseréjét, és
a)	a létesítményrészt a változás előtti kezdeti beépített kapacitásánál legalább 10%-kai magasabb
kapacitáson lehet üzemeltetni, vagy
b)	a fizikai változások által érintett létesítményrész jelentősen magasabb tevékenységi szintje
valósul meg, amely további, évi 50 000 kibocsátási egységet meghaladó kibocsátási egységek
3
kiosztását eredményezi, azaz a szóban forgó létesítményrész változás előtti állapotát tekintve az
ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5 %-át teszi ki,
13.	jelentős kapacitáscsökkentés', a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi
szintéjének a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrendekkel megegyező mértékű
csökkenése egy vagy több, pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen,
14.	kibocsátás: üvegházhatású gáznak az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott
tevékenységet folytató létesítményben található forrásból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1.
melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az
említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása,
15.	kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az 1. melléklet I-XXI.
pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény által -felhasználható, egy tonna szén-
dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes
vagyoni értékű jog,
16.	kis kibocsátású létesítmény: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b)
pontjának megfelelő létesítmény,
17.	kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk
(1)	bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,
18.	környezeti információ: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről
szóló jogszabályban meghatározott információ,
19.	központi tisztviselő: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott
személy,
20.	légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési
tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy
ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,
21.	légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légi
jármű üzembentartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn
belül történő kibocsátását lehetővé tévő forgalomképes vagyoni értékű jog,
22.	légiközlekedési új belépő: olyan légi jármű üzembentartó,
a)	amely az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenységet az azt követő ellenőrzési év után kezdi
meg, amelyre vonatkozóan a kibocsátási egység kiosztási kérelemmel egyidejűleg a
tonnakilométer-adatokat benyújtotta, vagy
b)	amelynek tonnakilométer adatai az ellenőrzési év és a kérelemmel érintett kereskedési időszak
második naptári éve között évente több, mint 18%-kal emelkednek
és az a) vagy b) pont szerinti tevékenysége sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légi
jármű üzembentartó által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását,
23.	légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. mellékletben XXII. pontjában felsorolt
légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely
egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból
érkezik,
24.	létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. melléklet I-
XXI. pontjában felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő
tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó
tevékenység folyik, és amely az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását
eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van,
25.	nemzeti tisztviselő: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott
személy,
26.	számlatulajdonos: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott
személy,
27.	széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító
potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz,
28.	tonnakilométer: a repülés során a légi jármű fedélzetén szállított áruk, postai küldemények,
utasok és csomagok összes tömege (együtt: hasznos teher) egy kilométerre szállított tonnája,
4
29.	új belépő: azon létesítmény, amely
a)	2011. június 30. után kapott kibocsátási engedélyt,
b)	2011. június 30. után bekövetkezett jelentős kapacitásbővítés következtében kapott új kibocsátási
engedélyt, vagy
c)	a közösségi rendszer egyoldalú kiterjesztése folytán került a törvény hatálya alá,
30.	üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott
szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint a légkör
azon természetes és emberi tevékenységből származó gáznemű alkotóelemei, amelyek elnyelik,
majd újra kibocsátják az infravörös sugárzást,
31.	üzemeltető: a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja,
32.	villamosenergia-termelő: olyan létesítmény, amely 2005. január 1-jén vagy azt követően
harmadik fél számára történő értékesítésre szánt villamos energiát termelt, és amelyben az 1.
mellékletben felsorolt tevékenységek közül kizárólag tüzelőanyagok égetését végzik,
33.	visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját
létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére.
3.	A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv
3.	§ (1) Az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenység - ideértve a próbaüzemet is -
kizárólag a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott jogerős kibocsátási
engedély alapján folytatható.
(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:
a)	az üzemeltető és a létesítmény azonosítására vonatkozó adatok,
b)	a létesítményben végzett tevékenységekre vonatkozó adatok (a tevékenységek és az alkalmazott
technológia leírása),
c)	forrásanyagok felsorolása, a létesítmény kibocsátási kategóriája,
d)	az 1. mellékletben meghatározott gázok forrásai,
e)	a kibocsátások nyomon követésével és jelentésével kapcsolatos információk (nyomonkövetési
terv és a kapcsolódó dokumentáció),
f)	az a)-e) pontok nem műszaki jellegű összefoglalója,
g)	a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak.
4.	§ (1) A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz
kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a
kibocsátások - a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályok szerinti - nyomon követésére és jelentésére.
(2)	A kibocsátási engedély visszavonásig hatályos.
(3)	A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a
felülvizsgálatot végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy
a)	az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedély módosítása iránt
intézkedik, melynek eredményeként ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad
ki, . , , . ,
b)	az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt
visszavonja,
c)	az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, az engedélyt
végzéssel hatályában fenntartja.
(4)	A kibocsátási engedély egyazon üzemeltető által egy - a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerinti - telephelyen üzemeltetett egy vagy több létesítményre is vonatkozhat.
(5)	A kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemei:
a)	az üzemeltető azonosító adatai,
b)	a létesítmény azonosító adatai,
c)	a létesítményben folytatott tevékenységre, az alkalmazott technológiára és az engedélyezett
kibocsátásra vonatkozó adatok,
5
d)	a hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv,
e)	a jelentési követelmények és
j) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles
a nyomon követett, hitelesített előző évi kibocsátásával egyenlő számú kibocsátási egységet a
Magyar Államnak e törvény szerint visszaadni.
5.	§ (1) Az üzemeltető értesíti a hatóságot valamennyi, a létesítményben folytatott tevékenységének,
tevékenységi körének, alkalmazott technológiájának vagy működésének megváltoztatására, a
létesítmény kapacitásának bővítésére vagy jelentős csökkentésére irányuló szándékáról, amelyhez
az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására lehet szükség.
(2)	A hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat megvizsgálja és amennyiben az
értesítésben foglalt tervezett változtatások megvalósulása esetén a kibocsátási engedély módosítása
szükséges, felhívja az üzemeltetőt, hogy a hatóság felhívásától számított 8 napon belül nyújtson be
kérelmet a kibocsátási engedély módosítása iránt. A kibocsátási engedély módosítására vonatkozó
kérelem elbírálására a kibocsátási engedély elbírálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	Ha a létesítmény üzemeltetőjének személye változik, a hatóság az üzemeltető adatainak
megváltoztatásával módosítja a kibocsátási engedélyt. Ebben az esetben a kibocsátási engedély
tekintetében az új üzemeltető a korábbi üzemeltető helyébe lép.
6.	§ (1) A légi jármű üzembentartó
a)	az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátása, és
b)	amennyiben térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását
kérelmezi, a tonnakilométer adatai
nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan nyomon követési tervet készít, és azt a hatóság
részére jóváhagyás céljából megküldi a 601/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikkében
meghatározott határidők betartásával.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyomon követési terv megfelel a 601/2012/EU bizottsági
rendeletben, e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak, a
hatóság a nyomon követési tervet jóváhagyja.
7.	§ (1) A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű
üzembentartó a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikkében meghatározott egyszerűsített nyomon
követési terv tervezetet nyújthat be. A kibocsátási engedély iránti kérelemhez és a nyomon követési
terv tervezetéhez mellékelni kell az egyszerűsített nyomon követési terv elkészítése feltételeinek
való megfelelést igazoló dokumentumokat. Ha a benyújtott terv megfelel az egyszerűsített nyomon
követési terv feltételeinek, a hatóság a tervet jóváhagyja.
(2)	Ha az egyszerűsített nyomon követést alkalmazó üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó egy
jelentési évben túllépi a kis kibocsátók számára megállapított küszöbértéket, e tényről a bejelentés
alapjául szolgáló esemény napját követő 8 napon belül értesíti a hatóságot és megküldi a nyomon
követési terv módosítására vonatkozó javaslatát.
8.	§ (1) A nyomon követési terv jelentős - a 601/2012/EU bizottsági rendelet 15. cikk (3)-(4)
bekezdése szerinti - módosítását eredményező változásokat az üzemeltető és a légi jármű
üzembentartó a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a hatóságnak. A nyomon
követési terv jelentős módosításához a hatóság engedélye szükséges.
(2)	A nyomon követési terv jelentősnek nem minősülő módosítását az üzemeltető és a légi jármű
üzembentartó hatósági jóváhagyás nélkül is elvégezheti. A nyomon követési terv naptári évben
végrehajtott jelentősnek nem minősülő módosításairól az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó
minden év december 31-ig értesíti a hatóságot. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a nyomon
követési terv nincs összhangban a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény, illetve e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseivel, felszólítja az üzemeltetőt és a légi jármű
üzembentartót a nyomon követési terv módosítására.
6
9.	§ (1) A hatóság kibocsátási engedély kiadására, felülvizsgálatára, módosítására vonatkozó
eljárásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2)	A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített
nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv,
egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért
jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
4.	A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése
10.	§ (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a
kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását -
a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a
jóváhagyott nyomon követési terv, a légi jármű üzembentartó, illetve az üzemeltető belső
eljárásrendje szerint - nyomon követi, és a jelentési időszak (tárgyév) éves kibocsátását tartalmazó
hitelesített kibocsátási jelentését a hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtja.
(2)	Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek
kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon
követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a
jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint,
és arról a hatóság részére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hitelesített jelentést tesz az
ellenőrzési évet követő év március 31-ig.
(3)	Ha a légi jármű üzembentartó előre nem látható körülmények miatt, önhibáján kívül a (2)
bekezdés szerinti hitelesített jelentését nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, a
601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló legpontosabb
tonnakilométer-adatokat adja át a hatóság részére az ellenőrzési évet követő év március 31-ig, majd
a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (3) bekezdése szerint biztosítja a benyújtott
tonnakilométer-adatok hitelesítését és benyújtja hitelesített jelentését a hatóságnak.
(4)	A bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a bezárás
évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 28-ig
kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen
teljesítendő.
(5)	Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik, vagy a tevékenysége az
1.	melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény
napjától számított 15 napon belül az energiapolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban:
miniszter) és a hatóságnak bejelenti. A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló
esemény időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A tevékenység
megszűnésének vagy az 1. melléklet XXII. pontja alóli kikerülésnek napját követő 30 napon belül a
légi jármű üzembentartója köteles a tevékenység megszűnésének, e törvény hatálya alóli
kikerülésének évére vonatkozóan hitelesített jelentést benyújtani a hatóság részére. Ha a bejelentett
eseményre az adott év február 28-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel
együttesen teljesítendő.
11.	§ A 10. § (l)-(2) bekezdés szerinti kibocsátási jelentéseket és tonnakilométer-adatokat
tartalmazó jelentéseket akkreditált hitelesítő szervezettel kell hitelesíttetni. Hitelesítő szervezetként
a Nattv. szerint a Testület által akkreditált jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, vagy a Testület által nyilvántartásba vett, más tagállam nemzeti akkreditáló testülete által
akkreditált hitelesítő szervezet vehető igénybe.
5.	Az ÜHG-egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése
12.	§ (1) Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely
az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 38. cikkében meghatározott módon jön létre.
7
(2)	A Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek feletti vagyonkezelői jogot a miniszter
gyakorolja.
(3)	A Magyar Állam tulajdonában lévő és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet értelmében a
magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter
a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
13.	§ (1) A Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló
törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog
átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos
szabályait az 1193/2011/EU bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott
kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	A Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló 2007.
évi CVI. törvény vagyonkezelői szerződés megkötésére, díj fizetésére vagy szerződésben előírt más
kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.
(3)	A Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra,
könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.
(4)	Az ÜHG-egység e törvény szerinti térítésmentes kiosztása átruházásnak minősül. A
térítésmentes kiosztás során az Nvtv. átlátható szervezetre, valamint az átruházott vagyon
hasznosításáról történő éves beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit nem kell
alkalmazni.
14.	§ (1) A 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott ÜHG-egység a kiosztás szerinti kereskedési
időszak során megvalósuló kibocsátásokra érvényes.
(2)	Az egyes kereskedési időszak kezdete után négy hónappal az érvényességét vesztett, és a
jelentési időszakokat követően vissza nem adott és nem törölt ÜHG-egység forgalmi jegyzékből
történő törlése iránt a jegyzékkezelő intézkedik. A törléssel az ÜHG-egység megszűnik.
(3)	A (2) bekezdés szerint megszűnt ÜHG-egység helyett - a törléssel egyidejűleg - a kibocsátási
egység jogosultjának forgalmi jegyzékben vezetett számláján a jegyzékkezelő a folyó időszakra
érvényes ÜHG-egységet ír jóvá.
6.	A kibocsátási egységek kiosztása
15.	§ (1) A harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. mellékletében
meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni.
(2)	Az ingyenesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egység-
mennyiség 100 %-a azon létesítmények számára, amelyek a 2012/498/EU bizottsági határozat 1.
mellékletében felsorolt ágazatokba tartoznak.
(3)	Az ingyenesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egység-
mennyiség 80 %-a 2013-ra, majd lineárisan csökkenő mértékű éves kiosztás mellett 30 %-a 2020-ra
azon létesítmények esetében, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésben hivatkozott ágazatokba. Az
alkalmazandó szorzótényezőket a 2011/278/EU bizottsági határozat szabályozza.
(4)	A létesítményeknek évente kiosztható ingyenes kibocsátási egység-mennyiséget a Nemzeti
Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét - kereskedési
időszakonként - a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A
Nemzeti Végrehajtási Intézkedést az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány
határozatban teszi közzé.
(5)	A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapján a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblát és
jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott
nemzeti kiosztási tábla alapján a miniszter minden év február 28-ig a jegyzékkezelő útján
gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin
történő jóváírásáról.
16.	§ (1) Az új belépők az üzemszerű működés megkezdését követően egy éven belül a
miniszterhez benyújtott kérelem alapján részesülhetnek ingyenes kiosztásban. A határidő
elmulasztása jogvesztő. Az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő
által hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások
alapján lehetséges. A kérelemhez ebben az esetben csatolni kell a hitelesítői jelentést.
(2)	A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak, majd az Európai
Bizottság döntését követően és annak megfelelően a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja.
Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a
létesítmény számára ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő
útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
(3)	Meglévő létesítmények esetében, ha a létesítmény kapacitását 2011. június 30. után
a)	jelentősen bővítették, a bővítés tekintetében az üzemeltető kérelemre részesülhet ingyenes
kiosztásban,
b)	jelentősen csökkentették, a csökkentésre tekintettel a kapacitáscsökkentés évét követő évtől
csökken az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek száma.
(4)	Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem
részesülhet ingyenes kibocsátási egységben. A 2011/278/EU bizottsági határozat 22. cikk (1) és (2)
bekezdése szerint működését részlegesen beszüntető létesítmény számára történő kibocsátási-
egység kiosztást a 2011/278/EU bizottsági határozat szerint ki kell igazítani.
(5)	A (2)-(4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási
tábla módosítására vonatkozó javaslatát és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság
jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai
egységes ügyleti jegyzőkönyvben.
17.	§ (1) Nem részesülhetnek térítésmentes kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid
elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a szén-
dioxid tárolóhelyek.
(2)	Villamosenergia termelés céljára új belépő nem részesülhet térítésmentes kiosztásban.
(3)	Térítésmentes kiosztásban részesül a távfűtés és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a
gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés vagy hűtési
szolgáltatások tekintetében.
18.	§ A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.
7.	A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartóknak
19.	§ (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének az Európai Bizottság által
meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része térítés nélkül kerül kiosztásra a 20. § (1)
bekezdés szerinti kérelmet benyújtó légi jármű üzembentartók részére.
(2)	A légiközlekedési kibocsátási egységeknek az Európai Bizottság által meghatározott
referenciaérték alapján kiszámított része a közösségi, egyes légi jármű üzembentartók részére
fenntartott tartalékalapból kerül kiosztásra a légiközlekedési új belépők részére a 21. § (1)
bekezdésében meghatározott kérelmek alapján.
20.	§ (1) A légi jármű üzembentartó minden egyes kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott
kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztható légiközlekedési kibocsátási egységek
kiosztását. A kérelmet legalább 21 hónappal az érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően
kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az ellenőrzési évre vonatkozó hitelesített
tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést.
(2)	A kérelmet a miniszter a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább
18 hónappal, a légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezeteként
9
jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által elfogadott
légiközlekedési Nemzeti Végrehajtási Intézkedést a Kormány határozatban közzéteszi.
(3)	A miniszter az Európai Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül
megállapítja a kérelmet benyújtó összes légi jármű üzembentartó részére az adott időszakra
kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes számát, és az egyes üzembentartók számára az
egyes évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek számát. A kereskedési időszakra
vonatkozó nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla tervezetét a miniszter megküldi az Európai
Bizottságnak jóváhagyásra. Amennyiben az Európai Bizottság elutasítja a nemzeti légiközlekedési
kiosztási táblára vonatkozó javaslatot, a miniszter 3 hónapon belül új javaslatot nyújt be.
(4)	A nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján a miniszter - a jegyzékkezelő útján - minden
év február 28-ig gondoskodik az adott üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján az
adott évre kiosztott kibocsátási egységek jóváírásáról.
21.	§ (1) A légiközlekedési új belépő az adott kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott
kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek
kiosztását. A kérelmet a kereskedési időszak harmadik évének június 30. napjáig kell benyújtani. A
kérelemhez csatolni kell az adott kereskedési időszak második naptári évére vonatkozó hitelesített
tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést és valamennyi, a térítésmentes kiosztásra való
jogosultság feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumot.
(2)	A kérelmeket a miniszter legkésőbb a kérelem tárgyát képező kereskedési időszak harmadik
évének december 31. napjáig megküldi jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.
(3)	A miniszter az Európai Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül
megállapítja és közzéteszi a kérelmet benyújtó összes légiközlekedési új belépő részére a külön
tartalékalapból kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségét, és az egyes
légiközlekedési új belépők számára az évente térítésmentesen kiosztott légiközlekedési kibocsátási
egységek mennyiségét.
(4)	A légiközlekedési kibocsátási egységeknek az üzemeltető forgalmi jegyzékbeli számláján
történő jóváírásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
(5)	A miniszter - az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti döntését követően - elkészíti a nemzeti
légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatot és jóváhagyásra megküldi az
Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a miniszter közzéteszi a módosított
légiközlekedési kiosztási táblát.
(6)	A légiközlekedési új belépő légi jármű üzembentartó részére térítésmentesen legfeljebb
1	000 000 légiközlekedési kibocsátási egység osztható ki.
22.	§ (1) A légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától
számított 15 napon belül a miniszternek és a hatóságnak bejelenteni, ha
a)	a légi jármű üzembentartó több légi jármű üzembentartóra szétvált,
b)	a továbbiakban a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, vagy
c)	több légi jármű üzembentartó egyesült.
(2)	A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és
az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A miniszter a bejelentésről értesíti az Európai
Bizottságot és a központi tisztviselőt.
(3)	A 10. § (5) bekezdése szerinti és amennyiben szükséges az (1) bekezdés szerinti bejelentést
követően a miniszter elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó
javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság
jóváhagyását követően a miniszter közzéteszi a módosított nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.
23.	§ A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a
Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.
8.	Az ÜHG-egységek visszaadása
10
24.	§ (1) Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő
mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar Állam
részére. A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.
(2)	A légi jármű üzembentartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának
megfelelő mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a Magyar
Állam részére. A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.
(3)	Ha
a)	az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy
b)	a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy
ba)	a kibocsátás nem a jogszabályoknak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően történt,
vagy	-
bb)	a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,
akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában
szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján - az üzemeltető vagy a légi jármű
üzemeltető költségére bevont hitelesítő útján - a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást,
amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében ÜHG-
egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk a Magyar Állam részére.
(4)	A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek
visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű
üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.
(5)	Nem vonatkozik a visszaadási kötelezettség az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet
elkülönítettek, és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló jogszabály szerinti tárolási engedéllyel
rendelkező létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából.
(6)	A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló
törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a
környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a Magyar Állam részére
visszaadni.
9.	Az ÜHG-egységek értékesítése és forgalomképessége
25.	§ (1) A Magyar Állam tulajdonában lévő, térítés ellenében kiosztható (értékesíthető)
légiközlekedési kibocsátási egységeket, valamint a térítés ellenében kiosztható (értékesíthető)
kibocsátási egységeket a vagyonkezelő az 1031/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően
értékesíti. A Magyar Állam által térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) ÜHG-egységek éves
mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.
(2)	A Magyar Állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási
egység árverés útján kerül értékesítésre.
(3)	A Magyar Állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek esetében a
térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységek legalább 15%-a árverés útján kerül
értékesítésre. Az árverés útján értékesítendő légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségét
az Európai Bizottság határozza meg.
(4)	A Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére
Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2)
bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.
(5)	A térítés ellenében kiosztott (értékesített) ÜHG-egységek számlatulajdonosok forgalmi
jegyzékbeli számláin történő jóváírásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
(6)	Az ÜHG-egységek térítés ellenében történő kiosztása (értékesítése) során az Nvtv. átlátható
szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
26.	§ (1) A kibocsátási egységek Magyar Állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó
bevétel 50%-ának, valamint a légiközlekedési kibocsátási egységek Magyar Állam általi, árverés
útján való értékesítéséből származó bevételnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi
11
tevékenységek támogatására, a magyar klímapolitika és zöldgazdaság fejlesztés hatékony
megvalósítására, az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére fordított, a
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról a miniszter az
államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 19. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően e törvény
és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint gondoskodik.
(2:) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat maradványa a következő években felhasználható.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az
Országgyűlésnek, valamint évente jelentést tesz az Európai Bizottságnak.
27.	§ A Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek vagyonkezelésére, értékesítésére és az
értékesítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e
törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.
28.	§ Az ÜHG egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő
kikerülést (térítésnélküli átadás, értékesítés) követően szabadon átruházható az EGT-
megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel
rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan,
harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
között, amelyek harmadik állama elismeri az ÜHG-egységeket.
10.	A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása a
harmadik kereskedési időszakban
29.	§ (1) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a 2008-2012 közötti kereskedési időszakban a
részükre engedélyezett, de fel nem használt, illetve a korábbi kereskedési időszakban be nem
számított, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszerérői szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott
kibocsátás-csökkentési egység (a továbbiakban: ERŰ) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység
(a továbbiakban: CER) 2013-2020 közötti időszakra érvényes kibocsátási egységre történő
átváltását kérelmezhetik a miniszternél. A kérelmet legkésőbb 2014. június 30-ig kell benyújtani. A
miniszter 2015. március 31-ig gondoskodik az átváltásról és a kibocsátási egységeknek az
üzemeltető, a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról.
(2)	Az üzemeltető a 2008-2020 közötti időszakban legfeljebb a számára a második kereskedési
időszakra (2008-2012) - új belépők esetében a számára új belépőként történő kiosztást is
figyelembe véve - engedélyezett mennyiség erejéig, vagy ha az magasabb, a számára a második
kereskedési időszakban (2008-2012) térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek 11%-áig
beszámíthat ERŰ és CER egységeket a visszaadási kötelezettsége teljesítéséhez.
(3)	A légi jármű üzembentartó a 2013-2020 közötti kereskedési időszakban a hitelesített kibocsátása
1,5%-ának megfelelő mennyiségig számíthat be ERŰ és CER egységeket a visszaadási
kötelezettsége teljesítéséhez.
(4)	Az (1) szerinti átváltás, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás során nem
használható fel olyan egység, amely nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, földhasználat, a
földhasználat megváltozása, vagy az erdőgazdálkodási tevékenység eredményeire tekintettel került
kiadásra, valamint amelyre uniós szinten elfogadott korlátozás vonatkozik.
11.	A forgalmi jegyzék
30.	§ (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására
az 1193/2011/EU bizottsági rendelet V. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós
ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.
(2)	A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a
miniszter gyakorolja.
(3)	Az 1193/2011/EU bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztségviselőt a Kormány rendeletben
jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos
12
hozzáférést. A nemzeti tisztviselő az 1193/2011/EU bizottsági rendelet szerint látja el
jegyzékkezelői feladatát.
(4)	Az 1193/2011/EU bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a miniszter jelöli ki.
12.	Az ÜHG-egységek kereskedelmének nyilvánossága
31.	§ Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen
a)	a kiadott kibocsátási engedélyekre,
b)	a hitelesített kibocsátási jelentésekre és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,
c)	a kiosztási határozatokra,
d)	az e törvény alapján alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint
e)	az e törvény szerinti nemzetközi jelentésekre	'
vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.
13.	Jogkövetkezmények
32.	§ Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a
kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási
egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság
az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság
megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a
tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
33.	§ (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a
változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére,
valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben
vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben
meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság
a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.
(2)	Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben
meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel
fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési
tilalmat állapítson meg.
34.	§ (1) A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az
üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az
ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem
tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig
nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság vagy a miniszter kezdeményezi az üzemeltető vagy a
légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő
akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési
kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése
alapján elkészült.
(3)	A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az
üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az
ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a
hatóság az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó nevét és a kötelességszegés tényét honlapján
nyilvánosságra hozza.
(4)	A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a
légi jármű üzembentartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-
egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig a Magyar Állam részére visszaadni. Ennek
elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó
13
számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül
jóváírásra.
14.	Felügyeleti díj
35.	§ (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedése, a légi jármű üzembentartó a
nyomon követési terv jóváhagyásának közlése napjától - e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály szerint - éves felügyeleti díjat fizet a hatóság részére. A díjfizetést a tárgyévet követő év
február 28-ig kell teljesíteni.
(2)	Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által fizetendő felügyeleti díj mértéke az üzemeltető
és a légi jármű üzembentartó részére kiosztott minden egyes ÜHG-egység után évi 5 forint.
(3)	A hatóság a felügyeleti díjat elkülönítetten tartja nyilván és' az ÜHG-egységek kereskedelmi
rendszerének működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.
(4)	A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésével egyidejűleg a
bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.
(5)	Ha a légi jármű üzembentartója év közben beszünteti tevékenységét, vagy tevékenysége az 1.
melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, ezen események bejelentésével egyidejűleg az e
törvény hatálya alá tartozó tevékenység utolsó évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét
megfizeti.
(6)	Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg,
a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását
megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot bocsát ki. A felügyeleti díjat
esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli.
A jogerős határozat alapján a hatóság a felügyeleti díj adók módjára történő behajtása érdekében
soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi kamat megfizetéséig
a hatóság kezdeményezésére a miniszter zároltatja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó
forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldására a miniszter akkor utasítja a
jegyzékkezelőt, ha a hatóság értesíti a követelés beérkezéséről.
15.	Nemzetközi jelentéstétel
36.	§ (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be az Európai Bizottság számára az
ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről.
(2)	A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a
nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos intézkedéseket,
a rendszer működésének európai uniós és belső jogi aktusoknak való megfelelőségére vonatkozó
kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek összefoglalóját. A jelentést az Európai
Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.
(3)	A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 30
nappal megküldi a miniszternek.
(4)	A jelentést a miniszter a kézhezvételtől számított 30 napon belül továbbítja az Európai
Bizottságnak.
16.	Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig tartó csökkentésére irányuló
európai uniós erőfeszítésben
37.	§ (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat céljainak teljesítése érdekében a
Magyarország területén a közösségi kibocsátási egység kereskedelmi rendszer hatálya alá nem
tartozó ágazatokban 2020-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja
meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes
mennyiség szintjét.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kibocsátási szint túllépésének elkerülése érdekében a
Magyarország területén 2013-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja
meg a 601/2012/EU bizottsági rendelet szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008-2010
14
közötti időszakban mért éves átlagos szintje és a 2020. évi maximális kibocsátási szint közötti
lineáris pálya által kijelölt szintet. A lineáris pálya kezdőévének 2009-et kell tekinteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az üvegházhatású gáz kibocsátások
elszámolása évente, a Kormány rendeletében és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb
információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló EU rendeletben
meghatározott módon történik.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 2009/406/EK európai parlamenti
és tanácsi határozat 3. és 5. cikkében meghatározott rugalmas éves elszámolási szabályok vehetők
igénybe.
38.	§ (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II.
melléklete alapján Magyarország számára a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozóan évenként
maximálisan engedélyezett, a 37. § (1) bekezdése szerinti üvegházhatású gázkibocsátás a Magyar
Állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság (a továbbiakban: ESD-egység). Az ESD-egység
feletti vagyonkezelői jogokat a miniszter gyakorolja.
(2)	Az ESD-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.
(3)	A Magyar Állam tulajdonában álló ESD-egység a következő módokon használható fel a
2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban:
a)	Magyarország 37. § szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország
területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;
b)	a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.
(4)	A miniszter a Magyar Állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és vásárolhat e törvény
céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és
az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály
rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.
(5)	A (4) bekezdés szerinti értékesítési bevétel felhasználásáról a miniszter előterjesztése alapján a
Kormány dönt.
(6)	A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek.
17.	Záró rendelkezések
39.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy	.
a)	a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
c)	az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,
d)	a Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek vagyonkezelésére, a vagyonkezelési
szerződés tartalmára és az ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,
e)	a Magyar Állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes
szabályokat,
f)	az ÜHG-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználására, a felhasználás elveire
vonatkozó részletes szabályokat,
g)	a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,
h)	a CER és az ERŰ beszámításának részletes szabályait,
i)	az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság
mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,
j) az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon
követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,
k) a villamosenergia-termelők esetében az átmeneti ingyenes kiosztásra vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg,
15
b)	az igazgatási szolgáltatási díj és a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
40.	§ (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-16. alcím, a 41. § (5) bekezdése, a 19-21. alcím, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott
kivétellel a 22. alcím és a 23. alcím, továbbá a 128. § (3) és (5) bekezdése 2013. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 63. § e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(4)	A 118. § (2) bekezdése 2013. március 3-án lép hatályba.
(5)	A 41. § (6) bekezdése és a 122. § (5) bekezdése 2013. május 1-jén lép hatályba.
41.	§ (1) Az e törvény szerinti nyomon követési és visszaadási kötelezettséget a 2013. január 1-je
előtti kibocsátások tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.), a felhatalmazása alapján kiadott rendeletek és a
2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló,
2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatnak megfelelően kell végezni.
(2)	A jelentések hitelesítését a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében a 2012. december
31-én az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és
szakmai feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti névjegyzékbe bejegyzett egyéni hitelesítő és
hitelesítő szervezet, továbbá az európai közösségi hitelesítő is végezheti. E kibocsátások
tekintetében a hitelesítést a 2012. december 31-ig hatályos szabályok alapján kell elvégezni.
(3)	2013. január 15-ig a hatóság átadja a Testületnek a 2012. december 31-én bejegyzett egyéni
hitelesítők, hitelesítő szervezetetek, és európai közösségi hitelesítők listáját, valamint a rájuk
vonatkozó összes, az akkreditálási folyamat lefolytatásához szükséges adat és dokumentáció
másolatát.
(4)	Ha a bejegyzett egyéni hitelesítők, hitelesítő szervezetek, és az európai közösségi hitelesítők a
hatóságnál 2013. január 15. és 2013. április 30-a között adatmódosítást jelentenek be, a hatóság az
adatok változásáról soron kívül tájékoztatja a Testületet.
(5)	Hatályát veszti az Üht. 6-8. §-a, 10/A-10/D. §-a, 13. §-a, 15-16. §-a, 18-19. §-a és 2. számú
melléklete.
(6)	Hatályát veszti az Üht.
42.	§ (1) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott
jogszabályokkal együtt -
a)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i
2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-
mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/10l/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)	a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli
kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról
szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d)	a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli
kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról
szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e)	a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a
2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
16
valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/3 l/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal
együtt-
a)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az
üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli
ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU
bizottsági rendelet,
b)	a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi határozat szerinti, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2013. január 1-jén kezdődő
kereskedési időszakát és azt követő kereskedési időszakait szolgáló uniós
kibocsátásiegységforgalmi jegyzék létrehozásáról, valamint a 2216/2004/EK és a 920/2010/EU
bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2011. november 18-i 1193/2011/EU bizottsági rendelet,
c)	a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok
kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó
jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i
600/2012/EU bizottsági rendelet,
d)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU
bizottsági rendelet,
e)	az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi
kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről
szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,
f)	a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti
szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő
meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat,
g)	a 2010/2/EU és a 2011/278/EU határozatnak a C02-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős
mértékben kitett ágazatok és alágazatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. augusztus
17-i 2012/498/EU bizottsági határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
18.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
43.	§ (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá:
a)	a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, vagy tesztelés
céljából történő, 100 kilotonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolása,
b)	a kézi erővel végzett aranymosás.”
(2) A Bt. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezéssel, a vízjogi engedély
alapján végzett mederalakítással összefüggő, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53.
cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §,
41.	§, és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
44.§	A Bt. 3. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel
a)	a tereprendezésre építési vagy talajvédelmi engedéllyel, továbbá a mederalakításra vízjogi
engedéllyel rendelkező,
17
b)	katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően
más célra történő felhasználás, hasznosítás vagy értékesítés esetén a megyei, fővárosi védelmi
bizottság határozata szerint kitermelésre jogosult
személy tulajdonába kerül.”
45.	§ A Bt. 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint a
bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési
műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha a kérelmezőnek koncessziós díj,
bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható kiesett bányajáradék pótlására megállapított
díj, térítési díj vagy bírság tartozása van.”	.
46.	§ A Bt. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet negyedévente
közzéteszi. Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és
természetes személy, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága tehet javaslatot. A
bányafelügyelet a soron következő közzététel során a javaslatot csak akkor veszi figyelembe, ha az
(1)	bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés rendelkezésébe.”
47.	§ A Bt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a munkaprogram tartalmában és a teljesítésére
szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási, illetve kitermelési műszaki
üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt
feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges
költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban
vállalt kötelezettségét nem teljesíti.”
48.	§ A Bt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve
geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy
alkalommal, nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási
időszak felével meghosszabbítható.”
49.	§ A Bt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a 2. §-ban előírt követelmények
teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint végzi. Ha a koncesszió
megszűnik, a bányatelket megállapító határozat - a 12. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével -
, továbbá a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedélyek hatályukat vesztik.”
50.	§ (1) A Bt. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bányajáradék mértéke az 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az
engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi
nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50 %-a.”
(2)	A Bt. 20. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A befizetett bányajáradék költségként számolható
el.”
51.	§ A Bt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kutatási jogot adományozni vagy kutatást engedélyezni, valamint bányatelket megállapítani
kizárólag az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az
értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti ásványi nyersanyagok
tekintetében lehet.”
18
52.	§ (1) A Bt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus
energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen
meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási engedélyt ad.”
(2)	A Bt. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére a
koncessziónál előírt határidőket a kutatás engedélyezése esetében is alkalmazni kell. E határidők
elmulasztása esetén a (2) bekezdésben a bányavállalkozó részére biztosított kutatási jog
megszűnik.”
(3)	A Bt. 22. § (7)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Ha a bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzése során olyan ásványi nyersanyagra
bukkan, amelyre jogosultsága nem teljed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a
bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra
történő kiteljesztését. A kutatási engedély nem terjeszthető ki olyan ásványi nyersanyagra,
amelynek szempontjából a kutatási terület zártnak minősül.
(8)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott vagy engedélyezett kutatási jog megszűnik,
ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a
kutatást engedélyező határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki
üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv
jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat
végrehajtható.
(9)	Ha a bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben
meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a
kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja vagy a miniszternél kezdeményezi a koncessziós
szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.
(10)	Ha a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély olyan, részben vagy egészben fedő vagy
magában foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát
már megállapították, a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély jogosítottja köteles
tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre
vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba
foglalni. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet - e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott szempontok alapján történő - jóváhagyása szükséges. A felek a
megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet
hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.”
(4)	A Bt. 22. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (13) és (14)
bekezdéssel egészül ki:
„(12) A kutatási jogadományt vagy a kutatási engedélyt szerző fél iránti kérelmet benyújtó fél
köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni.
Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a
kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.
(13)	A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett kutatási
időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani a
bányafelügyelethez. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó kutatási joga megszűnik.
(14)	A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak
egy részét visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a
visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a
környezetvédelmi, a földvédelmi, és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott
területen a határozat jogerőre emelkedése napján az adományozott kutatási joga megszűnik, vagy a
jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.”
53.	§ (1) A Bt. 22/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
19
„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a
kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának vagy a kutatási
engedély megadásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó
jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől
függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi
biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával
kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és kömyezetmegóvási
kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet
által nyújtott bankgarancia, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.”
(2)	A Bt. 22/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen
legfeljebb 12 000 km2 hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre, továbbá összesen
12 000 km2 nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén kutatási
területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási
engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi
befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.”
54.	§ A Bt. a 22/B. §-át követően a következő alcímmel és 22/C. §-sal egészül ki:
„A szénhidrogén mezők ismételt kutatása
22/C. § (1) A bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követően köteles - a hatályos műszaki
üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező kivételével - a bányatelekhez tartozó szénhidrogén
mezők kutatását ismételten elvégezni.
(2)	Az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet első alkalommal a bányatelek
megállapításától számított tizedik év leteltét követő két éven belül kell a bányafelügyelethez
benyújtani.
(3)	Az első alkalommal elvégzett ismételt kutatást követően, az ismételt kutatásra vonatkozó
műszaki üzemi tervet az előző ismételt kutatás befejezését követő tizenkettedik év végéig kell
benyújtani a bányafelügyeletnek.
(4)	Az ismételt kutatást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását követő négy éven belül kell
befejezni. Az ismételt kutatási időszak nem hosszabbítható meg.
(5)	A bányafelügyelet a bányatelket csökkenti annak a bányatelek résznek a területével, amelyre
vonatkozóan a bányavállalkozó az (l)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettséget neki felróható okból
nem teljesíti, vagy az ismételt kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmet a bányafelügyelet
elutasította -, és a döntés jogerős és végrehajtható.
(6)	E § alkalmazásában hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező az,
a)	amelyről kitermelt ásványi nyersanyag után a bányavállalkozónak abban a bányajáradék-
bevallási időszakban, amelyben az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv benyújtásra
kerül, bányajáradék-befizetési kötelezettsége keletkezik, vagy
b)	amelyen a bányavállalkozó növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával történő
kitermelést végez.”
55.	§ A Bt. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bányavállalkozó a 12. § (2) bekezdése szerinti munkaprogramban meghatározott feltárási,
kitermelési feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a
bányafelügyelet a miniszternél kezdeményezi a koncessziós szerződés megszegése
j ogkövetkezményei alkalmazását.”
56.	§ A Bt. 26. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
20
„(4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot
megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése
végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz - ideértve a szén-dioxid
gázt is - kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket.
(5)	A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja
meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A
bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.”
57.	§ A Bt. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § (1) A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőssé és
végrehajthatóvá válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását,
illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a
környezetvédelmi engedélyezési eljárás időtartama. A határidő elmulasztása esetén a
bányavállalkozó bányatelek megállapításának kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.
(2)	Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani
értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával
készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján
benyújtott kérelem esetén a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt - a kőolaj, földgáz, ideértve a
szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás kivételével - a
környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására, és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás
jogerős lezárásáig a bányatelek megállapítási eljárást felfüggeszti.
(3)	Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket
akkor állapítja meg, ha a kérelmező
a)	kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a
bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető ásványi nyersanyag vagyonnal rendelkezik,
b)	szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése esetében - a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott
esetekben - a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve egységes
környezethasználati engedéllyel vagy a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró
határozatával rendelkezik,
c)	meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technológiát (mélyművelés, külfejtés,
fürólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetőségét,
valamint megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti időpontját,
d)	teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket.
(4)	A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű
kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy
alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított
határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó
térítést köteles fizetni.
(5)	A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó
a)	az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést
nem kezdi meg, és
aa)	a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy
ab)	a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet jogerős döntésében elutasította és a döntés
végrehajtható,
b)	a térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c)	gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik.
(6)	A 12. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével a bányateleken fennálló bányászati jog új
jogosítottját - pályáztatást követően - a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.
(7)	A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő
Hivatalos Értesítőben - szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is -
meghirdeti.
21
(8) Nem kell a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne
található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül, és azon tájrendezési kötelezettség
nem áll fenn. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását
követően a bányafelügyelet a 26/B. § (5) bekezdése szerint hivatalból törli a nyilvántartásból. ”
58.	§ A Bt. 26/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/C. § (1) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén
a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti, műemléki
vagy régészeti érték válik ismertté, mely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság
határozata alapján - melyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is - a
bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti.	■
(2)	A művelés alatt álló bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt
csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv
rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság
köteles megfizetni - kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során, vagy a
bányafelügyelet hatósági eljárásában szakhatósági állásfoglalásában jelezte a természeti, környezeti,
műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra
alapozott valószínűsíthetőségét - az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától
számított 30 napon belül.
(3)	Ha a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió
megszűnése előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás
illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A
kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától
számított 30 napon belül kell megfizetni.”
59.	§ A Bt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és
az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi
követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a
felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek
megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve
csökkentését, továbbá a tájrendezés - településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő -
teljesítését.”
60.	§ A Bt. „Üzemeltetési szabályok” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Üzemeltetési szabályok
28.	§ (1) A bányavállalkozó köteles e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben
meghatározott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani,
végrehajtásukról gondoskodni.
(2)	A bányavállalkozó a bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest (a továbbiakban
együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) köteles megbízni. A bányaüzemi felelős műszaki
vezetőt a bányafelügyelethez be kell jelenteni.
(3)	Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a
bányafelügyelet engedélyével. A bányafelügyelet annak engedélyezi a bányaüzemi felelős műszaki
vezetői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű, és megfelel a bányaüzem felelős műszaki
vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.
(4)	A bányafelügyelet az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a bányaüzemi
felelős műszaki vezetőt. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.
A nyilvántartásból kizárólag a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére való
jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
22
(5)	A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a
műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint
megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem
záija ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét.
28/A. § (1) A bányafelügyelet jóváhagyása szükséges a földgázellátásról szóló törvény alapján
szállítási rendszerüzemeltetési, földgázelosztási és a földgáztárolási működési engedéllyel
rendelkező szervezet (engedélyes) e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységei egyes
elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés).
(2)	A kiszervezés engedélyezése során a bányafelügyelet nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely
azt eredményezi, hogy az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységek felügyelete és az
üzemeltetés irányítása kikerül az engedélyes saját szervezetéből. ■
(3)	A kiszervezett tevékenységek esetében a kiszervezést végző engedélyes úgy felel az e törvény
hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban foglalt kötelezettségei
teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.”
61.	§ A Bt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy
létesítményt - e törvény hatálya alá tartozó kivételével - elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni,
illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a
vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.”
62.	§ (1) A Bt. 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A tulajdonosnak a tájrendezést úgy kell ütemezni, hogy 2013. évtől kezdődően, minden évben
a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési kötelezettségének legalább 1/15
részét teljesíteni kell. A tulajdonos köteles a tulajdonában lévő összes használaton kívüli bányászati
célú mélyfúrás tájrendezését 2027. december 31-ig befejezni.”
(2) A Bt. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) és (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek nem
bányászati célú hasznosításra kerülnek. A bányafelügyelet dönt arról, hogy a használaton kívüli
bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem
jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni a hatáskörrel
rendelkező hatóság engedélyét.
(7)	Amennyiben a (6) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá
válásától számított fél éven belül a tulajdonos nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás
engedélyezését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott
időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles a tájrendezést elvégezni.
(8)	A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokról nyilvántartást vezet.”
63.	§ (1) A Bt. 41/A. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely)
„g) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a villamos berendezés és készülék, a
villamos fogyasztó berendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást
megszegi,
h)	a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó polgári robbantási tevékenységre vonatkozó biztonsági
szabályokat vagy a hatósági határozatban előírtakat megszegi.”
(2)	A Bt. 41/A. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a bírság akkor alkalmazható, ha az ingatlan
tulajdonosa (kezelője, haszonélvezője) a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és
23
gáztermék vezeték tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a jogellenes állapot megszüntetésében
akadályozza.”
(3)	A Bt. 41/A. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt az általa nyilvántartásba vett személyt, aki
adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5)	A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt, aki a műszaki
üzemi tervben foglalt rendelkezések végrehajtását, továbbá a műszaki előírások, a bányabiztonsági
szabályok, a munkabiztonsági, a környezetvédelmi vagy az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok
bányaüzemben történő betartását, valamint annak ellenőrzését elmulasztja.
(6)	A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt a bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet
szerinti illetékes személyt, aki a rendeletből eredő feladatait elmulasztja.
(7)	A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei
tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló
rendelet szerinti gázforgalmazói engedélyest, aki a nyomástartó berendezés használatbavételére
vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”
64.	§ (1) A Bt. 43/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bányafelügyelet által folytatott eljárásokban az eljárás megindításáról szabályszerűen
értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett
vagy kérelmet nyújtott be.”
(2)	A Bt. 43/A. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bányafelügyelet által adott engedély jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az
engedély alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő
igazolása mellett - az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt
írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.
(7)	A bányafelügyelet hatósági eljárása során a székhelyén lakcímmel nem rendelkező természetes
személyt is idézheti székhelyére.
(8)	Ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint
az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a bányafelügyelet az
ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.
(9)	A bányafelügyelet eljárásaiban szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás
megindítása előtt benyújtott kérelmére - a földvédelmi szakhatósági eljárás kivételével - előzetes
szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kiadásától számított egy évig használható fel.”
65.	§ A Bt. 43/B. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A bányafelügyelet)
,f) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és
súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat szerinti
súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló határozatát munkavédelmi, környezet- és
természetvédelmi, továbbá az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében”
(fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.)
66.	§ A Bt. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az 1. § (7) bekezdése szerinti tevékenységek jogszerűségének vizsgálata a bányafelügyelet
hatáskörébe tartozik.”
67.	§ (1) A Bt. 44/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a
hites bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető a tevékenységi engedély megszerzése
céljából a bányafelügyelet részére
a)	hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy
24
b)	kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a bányafelügyelet részére - annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa.”
(2)	A Bt. 44/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet az (l)-(3) bekezdésben meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a)	a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,
b)	tevékenységi engedéllyel rendelkező
nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a hites
bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető azon adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi
nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.”
(3)	A Bt. 44/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:	.
„(6) A nyilvántartásba vett személy a nyilvántartott adataiban történt változást köteles a
bányafelügyeletnek 8 napon belül bejelenteni.”
68.	§ A Bt. 49. §-a a következő 50. és 51. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„50. Használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás, kút: a meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút,
illetve a termelésből kivont, a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag
alkalmatlanná vált szénhidrogén kút.
51.	Meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút: olyan kutatófúrás (kút), amely szénhidrogén indikációt
nem eredményezett vagy olyan mértékben eredményezett, amely alapján a szénhidrogén nem
termelhető ki gazdaságosan.”
69.	§ A Bt. VI. Része a következő 49/D. §-sal egészül ki:
„49/D. § A szénjárandóságra jogosult nyugdíjas bányász kérheti szénjárandóságának pénzbeli
megváltását.”
70.	§ (1) A Bt. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A 24. § (3) bekezdése szerinti műszaki-biztonsági irányítási rendszert 2013. december 31-éig
kell kidolgozni.”
(2)	A Bt. 50. §-a a következő (12)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások, illetve
kutak — ha az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ... törvény (a
továbbiakban: Módtv 1.) hatálybalépését megelőzően azokon más tulajdonjogot nem szerzett -
tulajdonjoga az államot illeti meg. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az állam e rendelkezés
hatálybalépése után 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrást
vagy kutat elidegenítsen.
(13)	E törvény Módtvl.-vel megállapított 14. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően
adományozott kutatási jogokra vagy kiadott kutatási engedélyekre kell alkalmazni.
(14)	Az e törvény 22/A. § (13) bekezdése a Módtv 1. hatálybalépését megelőzően kiadott kutatási
engedélyek hatályát nem érinti, de az abban foglalt területi korlátozást az újonnan megszerezni
kívánt kutatási jog vagy kutatási engedély tekintetében alkalmazni kell.
(15)	A Módtvl.-vel megállapított 22/C. § szerinti, 2003. január 1-je előtt megállapított bányatelken
lehatárolt szénhidrogén mezőre vonatkozóan a 22/C. § szerinti kutatási műszaki üzemi tervet a
Módtv 1. hatálybalépését követő 2 éven belül kell benyújtani. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a
Módtv 1. hatálybalépésekor jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetett
szénhidrogén mezőkre.
(16)	A Módtv 1. hatálybalépése előtt a bányafelügyelet által nyilvántartásba vett felelős műszaki
vezető vagy helyettes abban a nyilvántartás szerinti bányaüzemben, amelyre kijelölése szól a felelős
műszaki vezetői vagy helyettesi tevékenységet a Módtvl. hatálybalépése előtt hatályos szabályok
szerint továbbfolytathatja. A Módtvl. hatálybalépését követően felelős műszaki vezetői vagy
25
helyettesi megbízás csak az e törvény Módtvl.-vel módosított 28. §-a szerinti engedéllyel
rendelkező részére adható.
(17)	A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásoknak, kutaknak a 36. §-t módosító Módtv 1.
hatálybalépése előtt engedélyezett nem bányászati célú hasznosítása esetében a hasznosítást a
Módtv 1. hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megkezdeni. Ennek elmaradása esetén a
használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás kút tájrendezését el kell végezni.
(18)	A Módtvl. hatálybalépését követően a 36. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartást 2013.
szeptember 30-ig kell létrehozni, amelyhez a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások
tulajdonosa 2013. július 31-ig köteles adatot szolgáltatni.”
71.	§ (1) A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő-rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„5. a kutatási engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a
kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a
kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási
engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek
esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő
megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az
együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2)	A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 27-29. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„27. a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására,
28.	a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának kiegészítésére tehető javaslatra, a
kijelölhető területek közzétételére,
29.	a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltására”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(3)	A Bt. 50/A. § (2) bekezdése a következőp) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
,,p) a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e
tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok,
továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem
tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”
(rendeletben történő megállapítására.)
72.	§ A Bt.
a)	1. § (3) bekezdésében az „ipari” szövegrész helyébe a „polgári”,
b)	6. § (3) bekezdésében a Jogerős határozattal megállapított bányajáradék, felügyeleti díj, térítési
díj vagy bírság” szövegrész helyébe a „bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős határozattal
megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság”,
c)	8. §-ában a ,jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli
társaságaival” szövegrész helyébe a „természetes személlyel vagy átlátható szervezettel”,
d)	22. § (2) bekezdésében az „A kutatási jog” szövegrész helyébe az „Az adományozott kutatási jog
vagy a kutatási engedély”,
e)	22/A. § (9) bekezdésében a „kutatási jogadományt” szövegrész helyébe a „kutatási engedélyt”,
f)	22/A. § (10) bekezdésében a „kutatási jog adományozására” szövegrész helyébe a „kutatás
engedélyezésére”,
g)	22/A. § (11) bekezdés a) pontjában a „kutatási jogadomány” szövegrész helyébe a „kutatási
engedély”,
h)	22/A. § (11) bekezdés b) pontjában a „kutatási jogadományt” szövegrész helyébe a „kutatási
engedélyt”,
26
i)	23. § (1) bekezdésében a „kutatási jogot adományozó” szövegrész helyébe a „kutatást
engedélyező”,
j) 30. § (4) bekezdés a) pontjában a „jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján történő
szüneteltetés” szövegrész helyébe a „kitermelés szüneteltetésének”,
k) 31. § (1) bekezdésében a „bányászati létesítmények” szövegrész helyébe a „bányászati
tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos sajátos építmények”,
l) 31. § (3) bekezdésében a „bányászati létesítmények” szövegrész helyébe a „bányászati
tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos sajátos építmények”,
m) 35. § (1) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó és a gázipari
engedélyes”,
n) 39. § (3) bekezdésében a „szabályozási tervekben” szövegrész helyébe a „helyi építési
szabályzatban”,
o) 41. § (2) bekezdésében a „tájrendezést” szövegrész helyébe a „tájrendezést, vagy a
bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a 26/A. § (6)-(7) bekezdését is alkalmazni
kell”,
p) 43/B. § (1) bekezdésében a „kutatási jog adományozására” szövegrész helyébe a „kutatás
engedélyezésére”,
q) 49. § 18. pontjában a „kutatási jogot adományozó” szövegrész helyébe a „kutatást engedélyező”
szöveg lép.
73.	§ (1) Hatályát veszti a Bt. 14. § (2) bekezdése, 20. § (10) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése,
49.	§ 13. pontja.
(2)	Hatályát veszti a Bt. 50/A. § (1) bekezdés 4. pontjában a „természetben történő teljesítésére,”
szövegrész.
19.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
74.	§ A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 5. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a
hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az
engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az
engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele,
akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti
tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév
tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a
tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.”
75.	§ A Tszt. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogyasztóvédelmi hatóság:)
,,b) eljár a 11. § (2) bekezdésében, a 36. §-ban, a 40. § (2) bekezdésében, a 43. § (l)-(4)
bekezdésében, a 44. §-ban, a 46. §-ban, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezések lakossági
felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetővel szembeni megsértése esetén.”
76.	§ A Tszt. 57/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással és a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos
javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg.”
77.	§ A Tszt.
a)	60. § (2) bekezdés b) pontjában az „a hatósági árelőkészítés” szövegrész helyébe az „az
árelőkészítés” szöveg,
27
b)	60. § (2) bekezdés g) pontjában a „távhőszolgáltatási támogatás mértékét” szövegrész helyébe a
„távhőszolgáltatási támogatás mértékét és az előkészítése módszertanára vonatkozó szabályokat”
szöveg
lép.
78.	§ Hatályát veszti a Tszt.
a)	19. § (5) bekezdése,
b)	57/D. § (5) bekezdésében az „árfelügyeleti és hatósági” szövegrész.
20.	Az Éhvt. módosítása
19.	§ Az Éhvt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:	'
„1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való
eltávolításával, valamint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodással
összefüggő tevékenységekre teljed ki.”
80.	§ (1) Az Éhvt. 2. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:”
(2)	Az Éhvt. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített
kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott
kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon
követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet (a
továbbiakban: 601/2012/EU bizottsági rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;”
(3)	Az Éhvt. 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. nemzeti forgalmi jegyzék: az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvény
szerinti forgalmi jegyzéket magában foglaló közhiteles és nyilvános jegyzék;”
(4)	Az Éhvt. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az egyes energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység.”
81.	§ Az Éhvt. 3. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
3.	§ (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így
különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai
kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás
hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos
feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.
(2)	Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a
nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát
ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés
fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:
a)	az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági
következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének
értékelését;
b)	az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait
tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra
28
történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai
dokumentumait;
c)	egy nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszert, különös tekintettel az éghajlatváltozással és
a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére; a stratégiai
keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő
területi és ágazati éghajlati sérülékenység-vizsgálatok eredményei szolgálnak;
d)	az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és
alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.
(3)	A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség
szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel
rendelkező szakbizottságának.	*
(4)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról
és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati
sérülékenység-vizsgálatok elvégzéséről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.”
82.	§ Az Éhvt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben a miniszter, valamint az
erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó
hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok
gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az
adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi
kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti
Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti
Nyilvántartási Rendszer részét képezi.”
83.	§ Az Éhvt. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A
meghatalmazott képviselő büntetlen előéletű és nem állhat a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A
kérelmező köteles hatósági bizonyítvánnyal igazolni, hogy a meghatalmazott képviselőként
megnevezett személy e feltételeknek megfelel, vagy csatolni e személy hozzájáruló nyilatkozatát
arra vonatkozóan, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a
környezetvédelmi hatóság részére - annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott
adatigénylése alapján - továbbítsa.”
84.	§ Az Éhvt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, és egyéb
éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt a miniszter teljesíti a 601/2012/EU bizottsági rendelet
és az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi
kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről
szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezéseinek,
valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.”
85.	§ Az Éhvt. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami
vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvény, valamint e törvény és a
végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
86.	§ Az Éhvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban történő
felhasználásáról a miniszter gondoskodik.”
29
87.	§ Az Éhvt. 13/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13/E. § A környezetvédelmi hatóság 13/B. §-13/C. § szerinti engedélyezési eljárásáért és a 13/C. §
szerinti bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
88.	§ (1) Az Éhvt. 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„a) az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási
térinformatikai rendszer működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt
adatok körére, az adatszolgáltatás rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási térinformatikai
rendszer keretében történő felhasználásának részletes szabályaira;”
(2) Az Éhvt. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: -
„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	az együttes végrehajtási hitelesítői névjegyzékbe és a külföldi együttes végrehajtási hitelesítői
névjegyzékbe történő bejegyzésért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének
megszüntetéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg,
b)	az a) pontban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
89.	§ Az Éhvt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §(1)E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -
a)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi rendszerének
létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi
rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv
projektmechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
c)	a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli
kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról
szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az üvegházhatást okozó gázok
Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv
végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
90.	§ Hatályát veszti az Éhvt. 10. § (4a) bekezdése és 16. §-a.
21.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
91.	§ A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 7. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során, valamint kiemelt
európai szervezettel való kutatás-fejlesztési célú együttműködés biztosításra az Állam érdekében
létesített kutatási szervezet mint felhasználó esetében a hálózati engedélyesek az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és
mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati
csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és
átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati
engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt
mértékben figyelembe veszi.”
30
92.	§ A VET. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (la) és
(lb) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Minden mérlegkörfelelős köteles az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a mérlegkörébe tartozó
felhasználók részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső
és az átviteli rendszerirányító által menetrend alapján átadott villamos energiát, valamint megfizetni
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ellenértékét az (la) bekezdés c) pontja, valamint
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott részletes szabályok szerint, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli
rendszerirányítóval.
(la) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és
köteles
a)	az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a kereskedelmi
szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,
b)	az átvételi kötelezettség alá eső összes villamosenergia-mennyiségből jogszabályi előírások
szerint az (1) bekezdésben meghatározottak által menetrend alapján kötelezően átveendő villamos
energia mennyiségét meghatározni és szétosztani, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia szervezett villamosenergia-piacon értékesítendő részét meghatározni, és azt azon a
szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és
c)	a kötelező átvétel alá eső villamos energia ellenértékét a szervezett villamosenergia-piacon
értékesített kötelező átvétel alá eső villamos energia ellenértékével csökkentve az (1) bekezdése
szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint elszámolni.
(lb) Az (la) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes
közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles az (la) bekezdés b) pontjának megfelelően
meghatározott villamos energia mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre
az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.”
93.	§ (1) A VET. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átviteli rendszerirányító)
„aj részt vesz a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén
szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárásokban (a továbbiakban együtt:
szűkületkezelési eljárások);”
(2) A VET. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a
szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködéssel kapcsolatos, valamint a villamosenergia-
rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodást a Hivatal előzetes
hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásról az átviteli rendszerirányító az
energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.”
94.	§(1) A VET. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a
keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt
villamos energia, a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai
követelményeit, valamint a kiemelt európai szervezettel való kutatás fejlesztési célú együttműködés
biztosításra az Állam érdekében létesített kutatási szervezet mint felhasználó érdekeit.”
(2)	A VET. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Az elosztó hálózati engedélyes az e törvényben meghatározott feladatait, különösen a
hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását - a 7. § (5) bekezdésének
rendelkezéseire figyelemmel - átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelően köteles végrehajtani.”
95.	§ A VET. 47/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
31
„(4) Az elosztó az (1) és (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek legkésőbb annak kézhezvételét
követő munkanapon köteles eleget tenni.”
96.	§ A VET. 47/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a villamosenergia-kereskedő a feltételek teljesítése
érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek
teljesülésével hatályosul.”
97.	§ A VET. 53. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szervezett villamos energia-piacon)
,,c) a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű- szolgáltatások és az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása vonatkozásában,
valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli
rendszerirányító vételre és eladásra irányuló”
(ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt
feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő
részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel
szerződést kötött.)
98.	§ A VET. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli
rendszerirányító számviteli törvény szerint meghatározott leányvállalatára nem kell alkalmazni.”
99.	§ (1) A VET. 74. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:)
,,b) az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-
termelése, valamint az erőmű jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, névleges
teljesítőképességének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése,
megszüntetése, továbbá ha a kiserőmű bővítését vagy névleges teljesítőképességének növelését
követően az erőművi névleges teljesítőképesség eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot, a kiserőmű
bővítése, a névleges teljesítőképesség növelése és a termelői működési engedéllyel való
villamosenergia-termelése,”
(2)	A VET. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén az engedélyes
köteles a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót a kiserőmű
a)	üzembe helyezésének és a kereskedelmi üzem megkezdésének tervezett időpontjáról 60 nappal
előre és	>
b)	az üzembe helyezés és a kereskedelmi üzembe helyezés megtörténtéről 30 napon belül
tájékoztatni.”
(3)	A VET. 80. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a kiserőművi összevont kérelem tárgya szerinti kiserőmű vonatkozásában az előző
rendelkezésre jogosult a 7. § (2) bekezdése szerint szélerőmű kapacitásra jogosult volt, és
kiserőművi összevont engedélyt kapott, az új kiserőművi összevont engedélyt kérelmező mentesül a
7.	§ (2) bekezdése szerinti követelmények teljesítése alól.”
(4)	A VET. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az engedélyköteles tevékenységet új rendelkezésre jogosult kívánja gyakorolni, az
engedélyköteles tevékenység kizárólag az új rendelkezésre jogosult részére kiadott új engedély
alapján gyakorolható.”
(5)	A VET. 96. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:
[A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a
714/2009/EK rendeletben, az Európai Bizottság által a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott
általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az
32
Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i
713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet)
alapján kiadott kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint
az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott
kötelezettségeinek megszegése esetén köteles visszavonni az engedélyt, ha:]
„de) a kiserőmű kivitelezése az engedélyben meghatározott, de legkésőbb a Hivatal által
meghosszabbított kivitelezési határidőn belül nem történt meg, vagy a kivitelezést követő három
éven belül a kiserőmű üzembe helyezésére nem került sor.”
100.	§ A VET. a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § A Hivatal vizsgálja a villamos energia nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és
ügyleti árakat, és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a
Hivatal tájékoztatást kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a villamosenergia-
nagykereskedelmi ügyleteikben, ajánlataikban érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot
adó információkról, körülményekről, összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal - az üzleti
titoknak minősülő adatok bizalmas kezelése mellett - kizárólag a nagykereskedelmi piac
működéséről és aktuális helyzetéről készített elemzéshez használhatja fel.”
101.	§ (1) A VET. 123. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Közterületen elhelyezett közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére
nem kell vezetékjogot alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást
kell kötni.”
(2) A VET. 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Közterületen elhelyezett, az (1) bekezdés szerinti átalakító- és kapcsolóberendezésre használati
jogot nem kell alapítani. Az ilyen terület igénybevételére az érintetteknek megállapodást kell kötni.”
102.	§(1) A VET. 142/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(4a) és (4b) rendelkezéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal a 142. § (2) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során
kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.
(4a) A Hivatal a költség-felülvizsgálatra vonatkozó tájékoztatását a következő árszabályozási ciklus
kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal a
rendszerhasználati díjak megállapításának részletes keretszabályaira vonatkozó javaslatát a
következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 31-ig a honlapján nyilvánosságra
hozza, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél rendelettel történő kihirdetését.
(4b) A (4a) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Hivatal a miniszteri rendeletre vonatkozó
előterjesztését a miniszteri rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 40 nappal köteles
megküldeni a miniszter részére.”
(2)	A VET. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a
kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az
árszabályozás kereteit - a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Hivatal javaslata
alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát a rendelet tervezett
hatálybalépését megelőzően legalább 40 nappal megküldi a miniszternek.”
103.	§ A VET. 168. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje)
,,g) a rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazása egyedi feltételeinek megállapítására irányuló
eljárásban 30 nap.”
104.	§ A VET. 170. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
33
„19. az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő
szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektben résztvevők
jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos előírásokra, a
mintaprojekttel összefüggő, és azok eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó
szabályokat, ”
(rendeletben állapítsa meg.)
105.	§ (1) A VET. Ml!A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a hálózati engedélyesek és a Get. szerinti
rendszerüzemeltetők okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a
célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető akkor, ha a
gazdasági társaságban külön-külön vagy együttesen a hálózati engedélyesek, illetve a Get. szerinti
rendszerüzemeltetők többségi befolyással rendelkeznek. A 177/A. § (2)-(6) bekezdésének előírásait
a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.”
(2)	A VET. 177/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az engedélyesek és a projekttársaság a mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos
tevékenységük során jogosultak a rendszerhasználó, valamint a jogszabályban meghatározott fizető
személyes adatainak kezelésére. A mintaprojektek végrehajtása során a projekttársaságot a
fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben az elosztó jogai és kötelezettségei illetik meg, azzal,
hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.”
106.	§ A VET.
1.	74. § (1) bekezdés a) pontjában a „valamint a villamos energia termelésének, megszüntetése”
szövegrész helyébe a „valamint a villamos energia termelésének megszüntetése” szöveg,
2.	75. § (3) bekezdés e) pontjában a „74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét” szövegrész
helyébe a „74. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti engedélyét” szöveg,
3.	97. §-ában az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
4.	144. § (5) bekezdés a) pontjában az „a Hivatal előterjesztését” szövegrész helyébe az „az
előterjesztés elfogadását” szöveg,
5.	151. § (1) bekezdésében az „egyetemes szolgáltató” szövegrész helyébe az „egyetemes
szolgáltató, a 177/A. § (1) bekezdése szerinti projekttársaság” szöveg, a „születésének helye”
szövegrész helyébe a „születésének helye és ideje” szöveg,
6.	152. § (1) bekezdésében a „Hivatal részére” szövegrész helyébe a „miniszter és a Hivatal
részére” szöveg, az „a Hivatal határozza meg” szövegrész helyébe a Jogszabály és a Hivatal
határozza meg” szöveg,
7.	168. § (4a) bekezdésében a „Két.” szövegrész helyébe a „közigazgatási és hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.)” szöveg,
8.	170. § (1) bekezdés 29. pontjában a „villamos energia átvételi árát,” szövegrész helyébe a
„villamos energia átvételi árát, valamint piaci ára meghatározásának szempontjait” szöveg,
9.	172. § (1) bekezdésében az „öt éven” szövegrész helyébe a „hat éven” szöveg,
10.	177/A. § (2) bekezdésében a „felhasználók” szövegrészek helyébe a „rendszerhasználók”
szöveg,
11.	177/A. § (3) bekezdésében a „felhasználóknak” szövegrész helyébe a „rendszerhasználóknak”
szöveg, a „felhasználó” szövegrész helyébe a „rendszerhasználó” szöveg, a „felhasználóra”
szövegrész helyébe a „rendszerhasználóra” szöveg,
12.	177/A. § (4) bekezdésében a „felhasználó” szövegrész helyébe a „rendszerhasználó” szöveg
lép.
107.	§ Hatályát veszti a VET.
1.	3. § 4a. pontjában az „a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 172. § e) pontjával összhangban” szövegrész,
2.	176. § (3) és (3a) bekezdése,
34
3. 176. § (4) bekezdésében az „a (3) bekezdés szerinti megkötéséig” szövegrész.
22.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
108.	§ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. §-a a következő 9a.
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„9a. Egyensúlyozó platform', az együttműködő földgázrendszer napi egyensúlyozását és a gáznap
végi egyensúlytalanságok elszámolását segítő speciális, interneten keresztül elérhető elektronikus
felület, amelyen a rendszerüzemeltetők és rendszerhasználók napi egyensúlyozási feladataik
ellátásához szükséges kapacitás és földgáz adásvételi ügyleteket köthetnek.”
109.	§ A Get. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését
megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:)
,f) a felhasználó nem rendelkezik érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel, továbbá ha a saját
magát ellátó felhasználó nem rendelkezik érvényes kapacitáslekötési szerződéssel.”
110.	§ A Get. 28. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott jogszerűen
földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet kap, amely
a)	Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, és
b)	megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
(5)	A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes a szervezett földgázpiacon történő értékesítés
kivételével a felhasználó részére földgázt nem értékesíthet.
(6)	A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni a 28/A-29/A. §-ban, a 31-31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1)
bekezdésében és a 113. §-ban foglaltak kivételével.”
111.	§ A Get. a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) A földgázkereskedő a fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolást a
távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti olyan távhőtermelő engedélyessel szemben, amely
lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellátó távhőszolgáltató számára
értékesít távhőt, illetve távhőszolgáltató engedélyesként lakossági felhasználókat vagy külön kezelt
intézményeket is ellát távhőszolgáltatással, kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
kezdeményezheti a földgázelosztónál
a)	a távhőtermelő fizetési kötelezettségével 90 napot meghaladó késedelembe esett,
b)	a földgázkereskedő a tartozásról a távhőtermelő engedélyest legalább kétszer értesítette, és
c)	a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetésről szóló egyeztetés nem vezetett eredményre.
(2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a távhőtermelő engedélyes első értesítése postai
vagy elektronikus úton, második értesítése tértivevényes levélben vagy a távhőtermelő engedélyes
általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik. Az első és második értesítés elküldése
között legalább 15 napnak el kell telnie.
(3)	Ha a földgázellátásból kikapcsolt távhőtermelő engedélyes rendezi valamennyi lejárt tartozását
és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott egyéb
költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő legkésőbb a lejárt tartozások és költségek
megfizetésétől számított 24 órán belül köteles kezdeményezni a távhőtermelő engedélyes ellátásba
történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos
szerződésszegésnek minősül. A földgázelosztó a földgázkereskedő bekapcsolásra irányuló
kezdeményezéséről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül biztosítja a földgázelosztási
szolgáltatást.
35
(4)	A földgázelosztóval szemben fennálló (1) bekezdés szerinti fizetési késedelem esetén a
földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolásra az (l)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földgázelosztónak a lejárt tartozás megfizetésétől számított
24 órán belül biztosítania kell a foldgázelosztási szolgáltatást.”
112.	§ A Get. 31/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a földgázkereskedő a feltételek teljesítése érdekében
határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével
hatályosul.”
113.	§ (1) A Get. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervezett földgázpiacon az egyensúlyozó platform azon tagja köthet ügyletet, aki
a)	megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeknek, és
b)	az ügyletkötési tevékenység megkezdését megelőzően szerződést kötött
ba)	a szervezet földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, és
bb)	az elszámolást végző szervezettel az ügyletek elszámolására.”
(2) A Get. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (l)-(3) bekezdésben foglaltakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
szerinti átviteli rendszerirányítóra és annak számviteli törvény szerinti leányvállalatára nem kell
alkalmazni.”
114.	§ A Get. „Jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes” alcíme a következő 61/A. §-sal egészül
ki:
„61/A. § A Hivatal vizsgálja a földgáz-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árakat,
és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Hivatal tájékoztatást
kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a földgáz-nagykereskedelmi ügyleteik, ajánlataikban
érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot adó információkról, körülményekről,
összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal - az üzleti titoknak minősülő adatok bizalmas
kezelése mellett - kizárólag a nagykereskedelmi piac működéséről és aktuális helyzetéről készített
elemzéshez használhatja fel.”
115.	§ (1) A Get. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. A
rendszerhasználó napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezett, ennek keretében a
rendszerhasználó köteles az egy adott gáznapon a szállítóvezetékből vételezett gázmennyiséget
ugyanezen a gáznapon betáplálni a szállítóvezetékbe az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban
meghatározottak szerint.”
(2)	A Get. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját egyensúlyozó
eszközöket, az egyensúlyozó platformról és a szervezett földgázpiacról beszerzett vagy ott
értékesített földgázmennyiségeket, továbbá más, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban
rögzített, átlátható módon beszerzett rugalmassági szolgáltatásokat vehet igénybe.”
(3)	A Get. a következő 91/A. §-sal egészül ki:
„91/A. § (1) Az egyensúlyozó platformot a szállítási rendszerirányító működteti.
(2)	Az egyensúlyozó platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a
szállítási rendszerirányító által kiírt pályázaton nyertes elszámolóház végzi.
(3)	Az egyensúlyozó platformon ügyletet kizárólag az egyensúlyozó platformon tagsággal
rendelkezők köthetnek. Az egyensúlyozó platform tagja lehet
a)	a földgázkereskedő,
b)	a saját jogon eljáró felhasználó,
c)	a földgáztermelő,
d)	a szállítási rendszerüzemeltető,
36
e)	a földgáztárolói engedélyes,
f)	a földgázelosztó, és
g)	az együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó, külföldi székhelyű szállítási
rendszerüzemeltető,
ha megfelel az egyensúlyozó platform szabályzatában meghatározott követelményeknek.
(4)	A szállítási rendszerirányítónak olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell
rendelkeznie, amely biztosítja egyensúlyozó platform működtetését. Az adatforgalmi és
informatikai rendszert az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint úgy kell
kialakítani, hogy adatcserére alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel. A
működés feltételeit, valamint az adásvételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az Üzemi
és Kereskedelmi Szabályzat, valamint az egyensúlyozó platform szabályzata tartalmazza. Az
egyensúlyozó platformot működtető szállítási rendszerirányító köteles az üzleti titoknak minősülő
információk bizalmas kezelését biztosítani. Az egyensúlyozó platformi tevékenységnek a piaci
szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie, és elő kell segítenie a napi
egyensúlyozási feladatok hatékony végrehajtását.
(5)	A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait - a 9. § szerinti - a
rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott források és a saját
rendelkezésében lévő egyensúlyozó eszközök mellett, az egyensúlyozó platformról átvett
gázmennyiségek felhasználásával végzi.
(6)	A szállítási rendszerüzemeltető és a rendszerhasználók a hidraulikai és a kereskedelmi
egyensúly biztosításához a 91. § (3) bekezdése szerinti saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközök
mellett az egyensúlyozó platformon beszerzett, valamint értékesített földgázmennyiségeket
vehetnek igénybe.
(7)	Az egyensúlyozó platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre
jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerirányítóval, az ügyletek pénzügyi elszámolására az
elszámolóházzal szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel az elszámolóház
közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek
formájában történik. Az egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerirányítási
díj tartalmazza.
(8)	Az egyensúlyozó platformot működtető engedélyes köteles együttműködni a szervezett
földgázpiaci engedélyessel.
(9)	A szállítási rendszerirányító köteles a napi gázforgalmazásra, azon belül az egyensúlyozásra
vonatkozó európai uniós előírások változása esetén megfelelően módosítani az egyensúlyozó
platform informatikai, működési feltételeit és szabályzatát.
(10)	Földgázellátási üzemzavar és válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a
Hivatalnak az egyensúlyozó platformon, valamint a szervezett piacon történő kereskedés
felfüggesztésére.”
116.	§ (1) A Get. 103. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A földgázellátással összefüggésben
a)	a rendszerhasználó és a rendszerüzemeltető a (2) bekezdés a) pontjában,
b)	a leendő felhasználó, a felhasználó és a földgáztermelő a (2) bekezdés b) pontjában,
c)	miniszteri rendeletben meghatározott személyek a (2) bekezdés c) pontjában,
d)	az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó a (2) bekezdés d) pontjában,
e)	az egyetemes szolgáltató a (2) bekezdés e) pontjában, és
f)	az egyetemes szolgáltató és a volt közüzemi nagykereskedő a (2) bekezdés f) pontjában
foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.”
(2)	A Get. 104. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hatósági árat legmagasabb árnak kell tekinteni.”
(3)	A Get. 104. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
37
„(4a) Az engedélyesek az általuk alkalmazott hatósági árat az árat meghatározó rendelet kihirdetését
vagy a Hivatal határozatának kézhezvételét követő három munkanapon belül kötelesek holnapjukon
nyilvánosságra hozni.”
(4)	A Get. 104. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet
térni.
(9) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A Hivatal a hatósági árra
vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
a)	megtiltja a jogszabálysértő árajánlat, díj vagy ár alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az
engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
b)	kötelezi az engedélyest a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel - a többletbevétel
realizálása és visszatérítése közötti időszakra vonatkozóan a jegybanki alapkamat tárgyévi éves
átlagával megnövelt - összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha
pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó,
felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő
visszatérítésére, és
c)	bírságot szabhat ki.”
(5)	A Get. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § (1) A rendszerhasználati díj, a 106. § szerinti külön díj, a csatlakozási díj és az egyetemes
szolgáltatás ára miniszteri rendeletben meghatározott elemeinek szabályozása négyéves
árszabályozási ciklusokkal történik, amelynek kezdő időpontja január 1-je. A Hivatal az
árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez, amelynek eredményéről
tájékoztatja az érintett engedélyeseket.
(2)	Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően
a miniszter
a)	a rendszerhasználati díj esetében a 105. § (2) bekezdése,
b)	a csatlakozási díj esetében a 108. § (1) bekezdése,
c)	a külön díj esetében a 106. §, és
d)	az egyetemes szolgáltatás árának esetében a 107. § (3) bekezdése
szerinti rendeletben állapítja meg.
(3)	A Hivatal a költség-felülvizsgálat megindulására vonatkozó tájékoztatását a következő
árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza. A
Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott díj vagy ár megállapításának részletes keretszabályaira
vonatkozó javaslatát a következő árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év augusztus 31-ig a
honlapján nyilvánosságra hozza, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a miniszternél rendelettel
történő kihirdetését.”
(6)	A Get. 105/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 105/A. § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hivatal a 105. § (2) bekezdésében meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során
kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét.
(2a) A 104/A. § (3) bekezdésében nem szabályozott esetekben a Hivatal a miniszteri rendeletre
vonatkozó előterjesztését a miniszteri rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 40
nappal köteles megküldeni a miniszter részére.”
(7)	A Get. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás
kereteit a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát
legkésőbb a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően 40 nappal megküldi a miniszternek.”
117.	§ A Get. 114. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek a következők:)
„a) korlátozott földgáz-kereskedelem,”
38
118.	§ (1) A Get. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal eljárására a VET.-nek a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő
a)	a 64. § (2) bekezdése, a 67. § (3) bekezdése, valamint a 127. § m) és n) pontjai szerinti
eljárásokban két hónap,
b)	a 82. § (5) bekezdés szerinti eljárásban hat hónap,
c)	a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély kiadására irányuló eljárásban, valamint a 105. § (3)
bekezdése és a 108. § (1) bekezdése szerinti eljárásban 30 nap,
d)	a 128. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásokban négy hónap.”
(2)	A Get. 129. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Hivatal eljárására a VET.-nek a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő)
,,e) a 128/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásban két hónap.”
(3)	A Get. 129. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban az ügyfél jogai
kizárólag az érintett engedélyeseket illeti meg.”
119.	§ A Get. 132. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„48. az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő
szabályokat, ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektet végzők és az
abban részt vevő felhasználók jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással
kapcsolatos előírásokra, továbbá a mintaprojektek eredményeiről való adatszolgáltatásra,
tájékoztatásra vonatkozó szabályokat, ”
120.	§ A Get. 133. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„7. az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető
egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj
ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait,”
121.	§ A Get. 140/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140/B. § A Hivatal az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi ...
törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 2. törvény) megállapított 104/A. § (1) bekezdése szerinti költség-
felülvizsgálatot 2013. december 31-ig folytatja le.”
122.	§ (1) A Get. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes szolgáltatók 134. § szerinti földgáz forrásainak biztosítása céljából a
földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival
rendelkező kereskedő (a továbbiakban: volt közüzemi nagykereskedő) köteles 2013-ban és 2014-
ben január 31-ig - február 28-ig tartó ajánlati kötöttséggel - a következő gázévre az egyetemes
szolgáltatóknak a részükre szerződéssel még le nem kötött földgázforrásait kormányrendeletben
meghatározott szerződéses feltételekkel vételre felajánlani. A felajánlási kötelezettség a földgáz
szállítóvezeték betáplálási és kiadási pontjára is vonatkozik. A felajánlás során a 141/A. § szerinti
szerződésekben a szerződés megkötésekor meghatározott mennyiséget egyetemes szolgáltató
részére lekötöttként kell figyelembe venni.”
(2)	A Get. 141. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8)-
(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Szerződéskötés esetén a szerződés a Felajánlási rendeletben foglalt áron jön létre a felek
között. Az (1) bekezdés alapján megkötött szerződés mindenkori részét képezi az egyetemes
szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és
39
áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló rendeletben (a
továbbiakban: Felajánlási rendelet) foglalt ár és mennyiség.
(7)	E § alapján ellátás típusú szerződés vagy belépési ponti szerződés is köthető.
(8)	Az ellátás típusú szerződés a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak
képzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a
földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget
tartalmazza, és amely alapján a volt közüzemi nagykereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében
földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig az egyetemes szolgáltató
mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt, figyelemmel a szerződés szerinti rugalmasságra.
(9)	E § alkalmazásában belépési ponti szerződés a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz
kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árak közül csak a földgáz árát és a
nagykereskedői árrést tartalmazza. E szerződésben a teljesítés helye a földgázszállítási rendszer
belépési pontja.”
(3)	A Get. 141/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A korábban megkötött szerződések (1) és (2) bekezdés szerinti módosításából eredően át nem
vett földgázmennyiség ellenértéke nem követelhető, ezen át nem vett földgázmennyiség
tekintetében a feleket egymással szemben semmilyen követelés nem terheli. A szerződésben
meghatározott minimum mennyiség átvétele kötelezettségének elmulasztása esetén kikötött
szerződéses szankciók azonban a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően alkalmazandók.”
(4)	A Get. 14l/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141/D. § (1) Az egyetemes szolgáltató köteles minden év május 1-jéig bejelenteni a Hivatal
részére az olyan szerződését, amely a következő gázévben az egyetemes szolgáltatásban vételező
felhasználók ellátására szolgál.
(2)	Ha az egyetemes szolgáltató - a 141/B. §-ában meghatározott szerződések kivételével - olyan
szerződést jelent be a Hivatal részére az (1) bekezdés szerint, amelyre tekintettel nem kerül
felajánlási ár meghatározásra, az árelőkészítés során a Hivatal e szerződést a földgázpiaci
egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti földgáz
aktuális árán veszi figyelembe.
(3)	A Mód. 2. törvény hatálybalépését megelőzően
cij a 141. § alapján kötött, valamint
b)	a 141/A. §-ban és a 141/B. §-ban meghatározott szerződések kivételével a Hivatalnak bejelentett,
egyetemes szolgáltatási célra vásárolt földgáz mennyiséget tartalmazó
szerződést az egyetemes szolgáltató 2013. január 15-ig 2013. július 1-jei hatállyal
jogkövetkezmények nélkül felmondhatja.”
(5)	A Get. 141/D. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A felajánlási ár
a)	a 141. § szerint megkötött és
b)	a 141/A. § hatálya alá tartozó,
az (1) bekezdés szerint bejelentett szerződésekre tekintettel kerül meghatározásra, és kizárólag e
szerződésekre vonatkozik.”
(6)	A Gét. a következő 141/E. §-sal egészül ki:
„141/E. § (1) A volt közüzemi nagykereskedő az egyetemes szolgáltatók ellátására beszerzett
földgázt tartalmazó új földgáz kereskedelmi szerződését, valamint a Mód. 2. tv. hatálybalépésekor
hatályban lévő, egyetemes szolgáltatók ellátására beszerzett földgázt tartalmazó kereskedelmi
szerződések módosítását köteles az aláírást követő 3 munkanapon belül megküldeni a Hivatal
részére.
(2)	Az egyetemes szolgáltató a 141/D. § (1) bekezdése alapján bejelentett szerződését, valamint
annak módosítását a bejelentéstől, illetve a szerződés módosításának aláírásától számított 3
munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére.”
123. § (1) A Get. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
40
„(1) Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a rendszerüzemeltetők és a VET. szerinti
hálózati engedélyesek okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre
a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető akkor, ha
a gazdasági társaságban külön-külön vagy együttesen a rendszerüzemeltetők, illetve a VET. szerinti
hálózati engedélyesek többségi befolyással rendelkeznek. A (2)-(6) bekezdések előírásait a
projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.”
(2) A Get. 142. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A rendszerüzemeltető, a VET. szerinti hálózati engedélyes és a projekttársaság a
mintaprojektek végrehajtása és az azzal kapcsolatos tevékenységük során jogosultak a felhasználó,
valamint a jogszabályban meghatározott fizető személyes adatainak kezelésére. A mintaprojektek
végrehajtása során a projekttársaságot a fogyasztásmérő-berendezéssel összefüggésben a
földgázelosztó jogai és kötelezettségei illetik meg azzal, hogy a tevékenységét nem szervezheti ki.”
124.	§ A Get. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„143. § (1) A szállítási rendszerirányító 2013. január 15-ig köteles az egyensúlyozó platform
szabályzatát jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz.
(2)	Az egyensúlyozó platform (1) bekezdés szerint benyújtott szabályzatának jóváhagyására
irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.
(3)	A napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piac az egyensúlyozó platform szabályzatának
jóváhagyását követő napon megszűnik.
(4)	A napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacon 2013. január 1-jén tagsággal rendelkezők a napi
földgáz és kapacitáskereskedelmi piac megszűnését követő 45 napig jogosultak a szervezett
földgázpiacon ügyleteket kötni.”
125.	§ A Get.
1.	4. § (2) bekezdés f) pontjában az „a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaccal” szövegrész
helyébe az „az egyensúlyozó platformmal” szöveg,
2.	5. § h) pontjában a „ , illetve szervezett földgázpiac létrehozása” szövegrész helyébe a
„létrehozása, valamint a szervezett földgázpiac kialakításának elősegítése” szöveg,
3.	7. §-ában az „a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról” szövegrész helyébe az „az
egyensúlyozó platformról” szöveg,
4.	8. §-ában az „a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon” szövegrész helyébe az „az
egyensúlyozó platformon” szöveg,
5.	9. § (1) bekezdésében az „a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaci” szövegrész helyébe
az „az egyensúlyozó platformon” szöveg, a „napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról”
szövegrész helyébe az „egyensúlyozó platformon” szöveg,
6.	12. § c) pontjában a „szükséges intézkedések megtervezése” szövegrész helyébe a „szükséges
intézkedések megtervezése, az egyensúlyozó platform működtetése” szöveg,
7.	28. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi engedély” szövegrész helyébe a „földgáz-kereskedelmi
engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély” szöveg,
8.	36. § (1) bekezdés l) pontjában a „, szállítási, tárolási” szövegrész helyébe a „kapacitáslekötési”
szöveg,
9.	39. §-ában a „következő 3 gázévre” szövegrész helyébe a „következő gázévre” szöveg,
10.	46. § (1) bekezdésében a „földgáz, kapacitás, kiegyensúlyozó földgáz” szövegrész helyébe a
„tárolói kapacitás és földgáz” szöveg, a „földgázpiaci szabályzattal” szövegrész helyébe a
„földgázpiaci szabályzattal és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzattal” szöveg,
11.	48/A. § (3) bekezdésében a „ , továbbá” szövegrész helyébe a „tevékenységet, valamint”
szöveg,
12.	70/B. §-ában a „teljesítmény” szövegrész helyébe a „vásárolt kapacitás, valamint a kapacitás
lekötésének joga” szöveg,
13.	71. § (4a) bekezdésében az „átengedheti” szövegrész helyébe a „köteles átengedni” szöveg,
41
14.	71. § (4b) bekezdésében a „legalább 15 munkanappal korábban” szövegrész helyébe a
„legkésőbb a 31/B. § (4) bekezdésében meghatározott időpontban” szöveg, a „felhasználó
közvetlenül vagy más földgázkereskedőn keresztül” szövegrész helyébe a „földgázkereskedő vagy a
kapacitáslekötési szerződéssel rendelkező felhasználó” szöveg,
15.	71. § (6) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvényben és a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben”
szöveg, a „lekötött” szövegrész helyébe a „nyilvántartott” szöveg,
16.	74. § (1) bekezdésében a „felhasználó” szövegrész helyébe a „rendszerhasználó” szöveg,
17.	75. §-ában a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat”
szöveg,	>
18.	91. § (2) bekezdésében az „a elosztóvezetéknek” szövegrész helyébe az „az elosztóvezetéknek”
szöveg,
19.	91. § (4) bekezdésében a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányító”
szöveg,
20.	103. § (2) bekezdés e) pontjában a „141. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „141. § (3)
bekezdés és a 141/A. §” szöveg,
21.	104. § (3) bekezdésében a „105. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „105. § (2) és (3)
bekezdésében” szöveg,
22.	104. § (7) bekezdésében az „árván” szövegrész helyébe az „ár van” szöveg,
23.	105. § (3) bekezdésében a „30 nappal” szövegrész helyébe a „15 nappal” szöveg,
24.	106. § c) pontjában az „az engedélyesek” szövegrész helyébe az „a rendszerhasználók” szöveg,
25.	107/B. § (3) bekezdésében a „103. § (2) és (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „103. § (2)
bekezdés f) pontja” szöveg,
26.	108. § (4) bekezdés a) pontjában az „a Hivatal előterjesztését” szövegrész helyébe az „az
előtelj esztés elfogadását” szöveg,
27.	108. § (5) bekezdésében a „származó” szövegrész helyébe a „származó vagy a csatlakozási díj
megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott” szöveg,
28.	109. §-ában a „105-108. §-ban” szövegrészek helyébe a „103-108. §-ban” szöveg,
29.	119. § (3a) bekezdésében a „biztonságos földgázellátást” szövegrész helyébe a „folyamatos és
biztonságos földgázellátást” szöveg,
30.	123. § (2a) bekezdésében a „Nem kell” szövegrész helyébe az „A földgáz biztonsági
készletezést végző földgáztároló engedélyesben történő szavazati jog vagy befolyásszerzés
kivételével nem kell” szöveg,
31.	125. §(1) bekezdésében az „engedélyesek (a továbbiakban: adatkezelő)” szövegrész helyébe az
„engedélyesek és a 142. § (1) bekezdése szerinti projekttársaság (a továbbiakban együtt:
adatkezelő)” szöveg,
32.	127. § b) pontjában az „Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot és annak” szövegrész helyébe az
„Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot, az egyensúlyozó platform szabályzatát és a szervezett
földgázpiaci szabályzatot, azok” szöveg,
33.	127. § r) pontjában az „a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacon” szövegrész helyébe az
„az egyensúlyozó platformon” szöveg,
34.	133. § (1) bekezdés 3. pontjában a „141/A. § szerinti szerződések” szövegrész helyébe a
„141. § és a 141/A. § szerinti szerződések” szöveg,
35.	133. § (1) bekezdés 8. pontjában, 138/A. § (1) bekezdésében, 139. § (1) és (5) bekezdésében a
„Get.” szövegrész helyébe a „földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény” szöveg, 139. § (2)
bekezdésében, 146. § (1) és (2) bekezdésében a „Get.” szövegrészek helyébe a „földgázellátásról
szóló 2003. évi XLII. törvény” szöveg,
36.	141. § (la) bekezdésében a „volt közüzemi nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező jogi
személy” szövegrész helyébe a „volt közüzemi nagykereskedő” szöveg,
37.	141. § (2) bekezdésében a „Get. szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival rendelkező
kereskedő” szövegrész helyébe a „volt közüzemi nagykereskedő” szöveg,
42
38.	141. § (3) bekezdésében a „földgázforrás árát” szövegrész helyébe a „földgázforrás árát és
mennyiségét” szöveg,
39.	141/A. § (1) - (3) bekezdésében a „2012. június 30.-ig nem” szövegrész helyébe az
„egyoldalúan kizárólag az egyetemes szolgáltatók által” szöveg,
40.	141/B. § (1) és (2) bekezdésében, 141/B. § (9) és (10) bekezdésében a „2012. június 30.-ig”
szövegrész helyébe az „a szerződés lejártának napjáig” szöveg,
41.	142. § (2) bekezdésében a „rendszerüzemeltetők” szövegrész helyébe a „rendszerüzemeltető és
a VET. szerinti hálózati engedélyes” szöveg,
42.	142. § (3) és (4) bekezdésében a „rendszerüzemeltető” szövegrész helyébe a
„rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati engedélyes” szöveg, 142. § (5) bekezdésében a
„rendszerüzemeltető” szövegrészek helyébe a „rendszerüzemeltető és a VET. szerinti hálózati
engedélyes” szöveg
lép.
126.	§ Hatályát veszti a Get.
1.	34. § (1) bekezdésében a „lekötött” szövegrész,
2.	97. § (4) és (5) bekezdése,
3.	103. § (1) bekezdése,
4.	103. § (2) bekezdés c) pontjában a „ , illetve 107. § (6) bekezdés” szövegrész,
5.	103. § (3) bekezdésében az „eladási” szövegrész,
6.	104. § (6) és (7) bekezdésében a „legmagasabb” szövegrész,
7.	105. § (6) bekezdése,
8.	105/A. § (4) és (5) bekezdése,
9.	106. § b) pontjában a „valamint” szövegrész,
10.	107. § (5) bekezdése,
11.	az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 182. §-ával
megállapított 107. § (6) bekezdése,
12.	107/A. § (1) és (4) bekezdése,
13.	107/B. § (1) és (6) bekezdése,
14.	108. § (3a) bekezdés első mondata,
15.	108. § (6) bekezdése,
16.	109. § a) pontjában a „további” szövegrész,
17.	119. § (3a) bekezdésében az „a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a földgázellátásról
szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló” szövegrész,
18.	139. § (3) bekezdésében a „ - (4) bekezdés szerinti - ” szövegrész,
19.	139. § (4)-(4c) bekezdése,
20.	141/A. (3) bekezdésében az „Ezen szerződés 2012. június 30-ig hatályos.” szövegrész,
21.	143/A. § (1) és (2), (4)-(7) és (9) bekezdése.
23.	Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosítása
127.	§ (1) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény (a
továbbiakban: Módtv.) 236. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E törvény 27-29. § (1) bekezdése, 30. §-a, 114. § (6) bekezdése, 125. § (21) bekezdése, 126. §
(3)	bekezdése, 237. § (3) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát
követő 10. munkanapon lép hatályba, amely naptári napot a nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar
Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”
(2)	Nem lép hatályba a Módtv. 31. §-a.
24.	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
128.	§ (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1)
bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában ajánlatkérők:)
43
,,e) az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a
114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy
ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, és amely felett az a)-d) pontokban meghatározott
egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114.
§ (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése
során;”
(2)	A Kbt. 114. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Közszolgáltatói szerződésnek minősül a 6. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ajánlatkérő
szerződése akkor is, ha az ajánlatkérő a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatói tevékenységét
ténylegesen még nem kezdte meg, de az adott szerződés a közszolgáltatói tevékenység
előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása céljából szükséges.”
(3)	A Kbt. 120. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„1) a 114. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései
vonatkozásában. ”
(4)	A Kbt. 181. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi .... törvény
(a továbbiakban: Ükt.) 128. §
a)	(1) bekezdésével megállapított 6. § (1) bekezdés e) pontját,
b)	(2) bekezdésével megállapított 114. § (5) bekezdését,
az Ükt. hatálybalépése után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.”
(5)	A Kbt. 181. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az Ükt. 128. § (3) bekezdésével megállapított 120. § l) pontját a 2013. január 1-je
után megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni.”
44
1. melléklet a 2012. évi.... törvényhez
Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési
tevékenységek
	A	B	C
1.		Tevékenység	Üvegházhatású gáz
2.		Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek	
3.	I.	Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő , hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és telenülésihulladék-égető létesítményeket)	Szén-dioxid
4.	II.	- y 1 ■ 1 —............... ■ Ásványolaj -feldolgozás	Szén-dioxid
5.	III.	Kokszolás	Szén-dioxid
6.		Fémek termelése és feldolgozása	
7.	IV.	Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása	Szén-dioxid
8.	V.	Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett	Szén-dioxid
9.	V.a	Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is	Szén-dioxid
10.	V.b	Elsődleges alumínium előállítása	Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k)
11.	V.c	Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladóteljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek	Szén-dioxid
12.	V.d	Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítménvű tüzelőegységeket működtetnek	Szén-dioxid
13.		Asvanvanvagipar	
14.	Vl.a	Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása	Szén-dioxid
15.	Vl.b VI.c	Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása	Szén-dioxid
16.	VI. d	Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek	Szén-dioxid
17.	VII.	Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül	Szén-dioxid
18.	VlI.a	Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy	
45
		salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással	
19.		Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása	
20.	VlII.a	Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
21.	VlII.b	Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
22.		Egyéb tevékenységek	
23.	IX.	Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása	Szén-dioxid
24.	X.	Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül	Szén-dioxid
25.		Vegyipar	
26.	XI.	Salétromsav előállítása	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
27.	XII.	Adipinsav előállítása	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
28.	XIII.	Glioxál és glioxilsav előállítása	Szén-dioxid és dinitrogén-oxid
29.	XIV.	Ammónia előállítása	Szén-dioxid
30.	XV.	Nátrium-karbonát (Na2C03) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCC^) előállítása	Szén-dioxid
31.	XVI.	Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással,részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, lOOtonna/napot meghaladó gyártókapacitással	Szén-dioxid
32.	XVII.	Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással	Szén-dioxid
33.	XVIII.	Korom szerves anyagok - mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok - karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek	Szén-dioxid
34.	XIX.	Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények	Szén-dioxid
35.	XX.	Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása	Szén-dioxid
36.	XXI.	Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása	Szén-dioxid
37.	XXII.	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló, vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése.	Szén-dioxid
46
Általános indokolás
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről
Az Európai Unió által 2009-ben elfogadott klíma- és energiacsomag mind az EU emisszió-
kereskedelmi rendszere (a továbbiakban: EU ETS), mind az EU ETS-en kívüli szektorok
vonatkozásában változásokat hozott. A csomag nagy jelentőségű mind a környezetvédelem, mind a
gazdasági fejlődés szempontjából, hiszen a csomag segítségével az EU egy erőteljes, dinamikus
gazdaságfejlesztési stratégiát kíván felépíteni. Arra számít, hogy összehangolt programokkal
néhány éven belül vezető szerepet tud játszani az energiahatékony berendezések és technológiák
gyártásában, továbbá az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtásában. Ezzel a stratégiával fellendíthető a
K+F tevékenység, a gazdasági növekedés gyorsulhat, bővülhet a foglalkoztatás, különösen a jól
képzett szakemberek számára.
Ezen célok elérése érdekében különböző uniós jogi eszközök léptek hatályba a klíma- és
energiacsomag részeként, és ezek az alábbi területeket érintik:
-	az EU ETS-t szabályozó irányelv módosítása,
-	a tagállamok közötti erőfeszítések megosztása az EU ETS-en kívül eső szektorokban,
-	a megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása,
-	a szén-dioxid megkötése és geológiai tárolása (Carbon Capture and Storage, CCS),
-	a személyautók C02-kibocsátásának csökkentése.
2013-tól az EU ETS rendszere várhatóan az eddiginél nagyobb mértékben hozzájárul az EU
globális vállalásainak eléréséhez. Az EU ETS a harmadik kereskedési időszaka (2013-2020) több
alapvető kérdésben is különbözik az EU ETS korábbi időszakaitól:
-	új üvegházhatású gázok és szektorok kerülnek bevonásra az EU ETS rendszerének hatálya alá
(pl. ammónia és alumínium-gyártás, dinitrogén-oxid és PFC kibocsátások),
-	a kiosztás már nem nemzeti szinten, hanem az eddiginél centralizáltabb módon, az Európai
Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történik majd,
-	az ún. „sapka” (a kibocsátási egységek összmennyisége) már nem nemzeti, hanem közösségi
szintű lesz,
-	- az ún. „sapka” (a kibocsátási egységek összmennyisége) eddig minden évben azonos volt, a
2013-tól kezdődő kereskedési időszaktól kezdve évente csökkenő lesz,
-	a kiosztható mennyiség meghatározásánál a tagállamoknak a második kereskedési időszakkal
(2008-2012) szemben nem pusztán létesítményszintű, hanem már létesítményrész-szintű
adatokat is figyelembe kell venniük, és a kiosztás egységesen meghatározott „benchmark”-ok
alapján történik majd,
-	a létesítményrész-szintű adatok gyűjtése és az azok alapján történő kiosztás lényegesen
munkaigényesebb lesz a korábbi kiosztási módszertannál,
-	az utólagos kiigazítások következtében a tagállamoknak a kiosztást évente felül kell
vizsgálniuk,
-	az EU ETS első és második kereskedési időszakában az aukciós lehetőség csekély mértékű volt,
a következő kereskedési időszaktól jelentős mértékű lesz,
-	az ingyenes kiosztásra nem kerülő egységeket a tagállamok többsége, így Magyarország is
közös uniós aukciós platformon értékesíti,
-	CER/ERU felhasználása eddig a Második Nemzeti Kiosztási Tervben jóváhagyott mennyiségek
alapján történt, a következő kereskedési időszaktól harmonizált szabályok szerint zajlik majd,
-	az első és második kereskedési időszakban az ipari és villamos szektor részére történő ingyenes
allokációt a harmadik kereskedési időszakban felváltja az átmeneti ingyenes allokáció az ipari
és a hőre vonatkozó kibocsátásokra (villamos energia szektornak nem biztosítható ingyenes
allokáció),
-	a szabályozás kezeli a szénszivárgás kockázatát is (CCS alatti szivárgások elszámolás az EU
ETS-ben),
47
-	a tagállamoknak lehetőségük lesz a kis kibocsátó létesítményeket az EU ETS rendszere alól
kivonni, amennyiben azok az EU ETS-sel egyenértékű hatást gyakorolnak kibocsátásaik
alakulására,
-	teljes körben harmonizálásra kerül a nyomon követés és hitelesítés rendszere, a hitelesítő
szervezetek engedélyezését felváltja az akkreditálásuk,
-	a korábbiaktól nagyban eltérő, harmonizáltabb szabályok vonatkoznak az új belépőkre, a
bezárásra, az utólagos kiigazításra, a beszámítható kreditfajtákra.
A törvényjavaslat ezeket a változásokat tartalmazó uniós joganyagot ülteti át a magyar
jogrendszerbe, illetve tartalmazza a közvetlenül hatályos uniós aktusok alkalmazásához szükséges
rendelkezéseket is.
A)	Az EU ETS következő kereskedési időszakára való felkészülés
Az EU ETS - üzemeltetők számára harmadik, légi jármű üzemben tartók számára második - új
kereskedési időszaka (a továbbiakban: ETS3) 2013. január 1-én kezdődik, a jogszabály-
változásoknak legkésőbb ekkor kell hatályba lépniük. Az ETS3-ra való felkészülés során már
szükség volt kisebb mértékű jogszabály-módosításra a létesítményrész-szintű adatok gyűjtés
érdekében, ezt az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység
személyi és szakmai feltételeiről szóló 183/2005. (EX. 13.) Korm. rendelet és az üvegházhatású
gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes
szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló a 194/2011. (IX. 22.)
Korm. rendelet (hatályos: 2011. szeptember 25-től) hajtotta végre.
Szintén az ETS3-ra való felkészülés érdekében módosította az Országgyűlés a Kormányjavaslatára
a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló
2005. évi LXXVIII. törvényt, illetve alkotta meg a Kormány az üvegházhatású gázok
kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és
nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X. 16.) Korm. rendeletet.
Tekintettel az ETS3-ra vonatkozó szabályozási környezetbeli változások mértékére, a korábbi, az
üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvényt (Üht.)
és annak végrehajtási rendeletét, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 213/2006. (X. 27.) Korm.
rendeletet (Üht. vhr.) gyakorlatilag minden pontban módosítani kellett volna. Ezért a jogértelmezést
és jogkövetést megnehezítő módosítások helyett új törvény és új végrehajtási rendelet
megalkotására került sor. Emellett az ETS3-ra vonatkozó uniós rendeletek szabályozási
tárgykörének bővüléséből adódóan szükséges néhány hatályos jogszabály hatályon kívül helyezése
is.
B)	Az EU ETS rendszerén kívüli szektorok
Az EU ETS rendszerén kívüli szektorok (közlekedés, épületek, mezőgazdaság, hulladék stb.)
tekintetében a tagállami mozgástér nagyobb, mint az EU ETS rendszeréhez tartozó szektorok
esetében, itt az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi
kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről
szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (ún. ESD-határozat) a
tagállami célokat rögzíti, illetve lehetővé teszi a felesleggel rendelkező tagállamok számára a
többlet értékesítését. Magyarország célja az, hogy az ország területén a közösségi kibocsátási
egységkereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá nem tartozó ágazatokban 2020-ban kibocsátott
összes üvegházhatású gáz mennyisége ne haladja meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen
ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét. Hazánk tehát az ESD-határozat alatt a
többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A kereskedelem
módját, az egységfajtákat stb. uniós rendelet fogja szabályozni, de szükséges az egységekre
vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtése, a vagyonkezelés rendezése.
48
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása elsősorban az
állam érdekeit figyelembe vevő koncessziós eljárások kialakítása, általánossá tétele felé vezető
pontosító szabályok bevezetését tartalmazza a korábbi főszabályszerű tendenciát mutató liberális
jogadományozási, hatósági engedélyezési gyakorlattal szemben, továbbá a nemzeti vagyonról szóló
2011.	évi CXCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Nvt.) való összhangot is megteremti. Mindemellett a
gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült problémás kérdésekre is megoldást kínál a módosítás,
valamint a jogalkalmazást segítő, pontosító részletszabályok megalkotása, illetve módosítása is
megtalálható benne. A Javaslat célja továbbá a hazai szénhidrogén készletek kutatásának, illetve
kitermelésének fokozása a keleti import-függőség csökkentése, illetve a lakossági földgáz árának
jobb szabályozhatósága érdekében.
A módosítás az alábbi főbb témák köré csoportosul:
-	koncessziós eljárások előkészítési folyamatához szükséges pontosító, szigorító szabályok,
-	az építési vagy talajvédelmi vagy vízjogi engedély alapján, valamint a kihirdetett
veszélyhelyzetben ásványi nyersanyagot kitermelő személyek (egyéb engedélyesek) ásványi
nyersanyagra vonatkozó tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos részletszabályok megalkotása,
-	a hatóság által történő kutatási jogadományozás intézményének felülvizsgálata, a kifejezés
pontosítása és az ezt tartalmazó rendelkezések koherenssé tétele,
-	felelős műszaki vezetőre és helyettesére vonatkozó szabályok szigorítása,
-	használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tulajdonjogi helyzetének rendezése, illetve a más
célú hasznosítás vagy a tájrendezési kötelezettség szigorítása,
-	szabálysértési tényállások közigazgatási szankcióval történő kiváltásával összefüggő kiegészítő
rendelkezések.
Elsősorban a koncessziós eljárások általánossá tételével, ugyanakkor a felesleges területfoglalások
elkerülésével és a jogszabályi hiányosságok kijátszásának megelőzésével összefüggésben
szigorítani szükséges a kutatási jog gyakorlásával és a bányászati jog megszerzésével,
gyakorlásával kapcsolatos szabályokon. Ez a bányászati jog megszerzéséhez kapcsolódó anyagi
jogi határidők rövidítését, a koncessziós munkaprogram tartalmi követelményeinek pontosítását, a
szénhidrogén kutatási területek nagyságának törvényi szinten történő maximalizálását, illetve a
bányatelek megállapítására irányuló szabályok újraalkotását jelenti. A módosítás emellett pontosítja
az ún. bukkanás szabályait is (jelenleg helytelenül engedi meg a koncessziós szerződés
kiteljesztésének lehetőségét a kutatás során talált más ásványi nyersanyagra).
Új szabályként jelenik meg az olyan szénhidrogén mezők újrakutatásának kötelezettsége, amelyek
már termelésbe állított bányatelken belül találhatók, ugyanakkor az adott mezők nem termelnek.
Ezek ugyanis potenciálisan kitermelhető szénhidrogén ásványkinccsel rendelkeznek, de
kutatásukhoz, feltárásukhoz és kitermelésükhöz újabb, jobb technológia szükséges. Ezáltal a
rendelkezés elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén tartalékokkal rendelkező, de korábban
gazdaságosan nem kitermelhető kutakat ismét termelésbe állítsák, és újabb, jobb módszerekkel
letermeljék. Ez a bányavállalkozót rászorítja arra is, hogy ne foglalja feleslegesen a területeket és
ezáltal a szabályozás teret enged a szénhidrogén és geotermikus koncessziós területek bővítésének
is.
A módosítás fontos részét képezi a bányavállalkozónak nem minősülő személyek által - az építési,
talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezés, a vízjogi engedély alapján végzett
mederalakítás során - végzett ásványi nyersanyag kitermelés szabályainak pontos meghatározása. A
jelenlegi szabályozás szerint az egyéb hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag nem
minősül a föld méhe kincsének. Ez a megoldás azonban nemcsak ásványvagyon-gazdálkodási
szempontból hátrányos, de megnöveli a spekulánsok számát is, továbbá az ásványkincsek
49
megőrzésének, nyilvántartásának kötelezettsége sem megvalósítható ilyen szabályozás mellett, az
állami vagyon ilyen módon történő elherdálásának nyit teret és megakadályozza a megismert és
nyilvántartott ásványvagyon megőrzését, védelmét. Nem indokolt különbséget tenni a föld méhének
kincsei között aszerint, hogy azokat milyen engedéllyel rendelkezők termelik ki. Az Nvt. 4. § (1)
bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak a föld méhének
kincsei. Ennek megfelelően, az egyéb engedélyesek tekintetében a Bt.-ben található rendelkezés
ellentétes az Nvt. 4. § (1) bekezdés c) pontjával is. Ennek megfelelően, a Javaslat tartalmazza az
egyéb engedélyesek tevékenysége alapján kitermelt ásványi nyersanyag tulajdonjogának
megszerzésével kapcsolatos szabályokat is.
Mindezek mellett felül kell vizsgálni a bányafelügyeletnek, mint hatóságnak a kutatási jog
adományozására vonatkozó jogkörét, főként a kifejezés helytelen volta miatt. Ugyanis egy
tevékenység nem attól liberalizált, hogy annak gyakorlását miniszter helyett hatóság engedi át,
hanem attól, hogy a szakmai követelmények teljesítése és hatóság általi megkövetelése mellett a
tevékenység szabadon gyakorolható. Ezért, szükséges a Bt.-ben a bányafelügyelet által
adományozott kutatási jog szóhasználat helyett a kutatás engedélyezése, illetve a kutatási engedély
kifejezések használata. A jogadomány és a kutatási engedély olyan „elvi jog”, amely esetében a
kutatási terület, a kutatni tervezett ásványi nyersanyag lehatárolása történik meg. A kutatás szakmai
szempontjait a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti eljárásában vizsgálja a
bányakapitányság, ezek a szakmai szempontok viszont egyaránt vonatkoznak a jogadományozással
és a kutatási engedéllyel szerzett kutatási jog keretében végzendő kutatási tevékenység elbírálására.
A Bt. módosítása tartalmazza a felelős műszaki vezetőre és helyettesére vonatkozó szabályok új
alapokra helyezését, szigorítását is. Fő szabályként kimondásra kerül, hogy a bányavállalkozó
bejelentés helyett csak olyan felelős műszaki vezetőt vehet igénybe, aki rendelkezik a
bányafelügyelet engedélyével és szerepel a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásban. Emellett
a bányavállalkozók által régóta alkalmazott gyakorlatot vezeti be a jogszabály annak kimondásával,
hogy a felelős műszaki vezető a bányavállalkozó képviselőjének minősül.
A használaton kívül bányászati célú mélyfúrások helyzete évek óta rendezetlen, az eljárási
szabályok hiányosságai miatt, a törvényben foglalt kötelezettségük ellenére, a bányavállalkozók
nem szoríthatók rá a tájrendezésre vagy a más célú hasznosításra, emellett számos mélyfúrás
tulajdonjogi helyzete is bizonytalan. Ennek megfelelően, az ezzel kapcsolatos szabályok
pontosításra, kiegészítésre kerülnek és ezzel egyidejűleg meghatározásra kerül a használaton kívüli
mélyfúrás fogalma is.
Emellett a Javaslat további célja olyan rendelkezések megalkotása, amelyek elősegítik a
jogalkalmazók jogértelmezését, a hatóságok eljárását, és amelyek segítségével világossá és
egyértelművé tehetők a törvényi szintű rendelkezések. A Javaslat tartalmaz a Bt-ben eddig nem
szereplő, új rendelkezéseket is.
A Bt. módosítása tartalmazza a szabálysértési tényállások kiváltásával kapcsolatos közigazgatási
szankciók kiegészítését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény eltérést engedő szabályainak ágazati szintű alkalmazásával az eljárások egyszerűsítését is,
illetve annak törvényi szintű kimondását, hogy csak azon ásványi nyersanyagok tekintetében lehet
bányászati jogot szerezni, amelyet a külön jogszabály kifejezetten nevesít.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
A törvényjavaslat tartalmazza azokat a legfontosabb kodifikációs pontosításokat, amelyek a
gyakorlatban felmerültek, köztük a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (a
továbbiakban: Tszt.) a Hivatal jogállásának pontosítását.
50
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszerérői szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
A javaslat módosítja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszerérői szóló 2007. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Éhvt.) is.
A módosítás legfőbb indoka, hogy az új emisszió-kereskedelmi törvény egyes szabályai nem
lennének összhangban az Éhvt.-vel. A módosítást az is szükségessé teszi, hogy több tekintetben a
korábbi uniós háttérjogszabályokat új uniós jogszabályok váltották fel, ezért meg kell teremteni az
uniós szabályozásnak való megfelelést is.
Fontos része az Éhvt. módosításnak a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával (a továbbiakban:
NÉS) összefüggő módosítás is, amelyet az elfogadása óta eltelt 4 évben a klímapolitikai
szakterületen mérföldkőnek számító európai uniós szintű dokumentumok megjelenése tesz
indokolttá.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) módosítása
biztosítja, hogy piac-összekapcsolás útján a villamos energia határon keresztül történő szállításához
szükséges kapacitás és a villamos energia kapcsolt áruként kerülhessen értékesítésre. Módosítás
hiányában az átviteli rendszerirányító az implicit allokációt nem végezheti, ami a folyamatban lévő,
az európai villamosenergia-piaci integráció kitűzött célmodelljének megvalósításához szükséges
piac-összekapcsolási projektek megvalósítását hiúsítaná meg. A törvényjavaslatban foglalt
rendelkezések az árszabályozással összefüggésben módosítják a VET. ármegállapítási eljárásra
vonatkozó egyes szabályait: a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatósági ár
megállapítására irányuló eljárásának ügyintézési határideje 30 napra csökken.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések az árszabályozással összefüggésben módosítják a
földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) ármegállapítási eljárásra
vonatkozó egyes szabályait: a Hivatal hatósági ár megállapítására irányuló eljárásának ügyintézési
határideje 30 napra csökken, továbbá a Get. egyértelműen meghatározza, hogy a hatósági árak
vonatkozásában mely jogalanyok a hatósági ár fizetésére kötelezettek.
A Get. módosításainak egy része a szervezett földgázpiac, valamint az együttműködő
földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának biztosítására szolgáló egyik intézmény, az egyensúlyozó
platform 2013. január 1-jével történő indulásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosítása
Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 31. §-ában (amely a
VET. 13. §-át módosította) szabályozott rendelkezések hatálybalépésének módosítására kerül sor
annak érdekében, hogy — mivel a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételére kötelezettek
köre és átvételének módja változik — az érintettek már a szerződéses jogviszonyok kialakítása során
figyelembe vehessék az ebből fakadó módosításokat.
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
A törvényjavaslat tartalmazza a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) kis
terjedelmű módosítását is. A módosítás a Lévay Projekt megvalósítása érdekében szükséges. A Kbt.
szabályai alapján nem volt egyértelmű a beruházást bonyolító projekttársaság ajánlatkérői
minősége, amelyet a Kbt. módosítása a vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontosításával rendez.
51
A módosítás szükséges a projekt keretében megvalósításra kerülő közbeszerzési eljárások - köztük
az új erőművi blokkok kivitelezésére irányuló eljárás — megindíthatóságához. A postai
szolgáltatásokról szóló törvény 2013. január 1. napjától teljes mértékben liberalizálja a postai
piacot. Ilyen piacon az egyetemes postai szolgáltató számára versenyhátrányt jelenthet, ha a
közbeszerzési szabályok miatt lassabb a társaság beszerzési folyamata, vagy ha ezáltal üzleti
információk válnak a közbeszerzés által megismerhetővé. A módosítás nem érinti az egyetemes
postai szolgáltató uniós értékhatárok feletti beszerzéseit, melyek továbbra is a Kbt. hatálya alatt
maradnak.
52
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az 1. § a törvény hatályát határozza meg. Általánosan a törvény hatálya kiterjed az EU ETS hatálya
alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelmére, illetve az
EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységekből származó, a 2003/87/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv mellékletében meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátására. Az 1. § tételesen
szabályozza továbbá, hogy mely tevékenységekre, kire vagy mire nem terjed ki a törvény hatálya —
szintén a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban.
Meghatározza továbbá a § utolsó bekezdése az ún. erőforrás-megosztási határozat (ESD-határozat),
a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat átültetését szolgáló alcím hatályát is.
a 2. §-hoz
A 2. §-ban az értelmező rendelkezéseket találjuk, melyek a 2003/87/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv, valamint az annak végrehajtására szolgáló európai uniós rendeletek vonatkozó
értelmező rendelkezéseit ültetik át, illetve amelyek szükségesek a törvény és a végrehajtási
rendeletei értelmezéséhez. Fontos tudni, hogy a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnőtt a
közvetlenül hatályos és kötelező uniós jogi aktusok szerepe ebben a tárgykörben, azaz ezek nélkül a
hazai szabályozás ismerete önmagában nem elegendő az ipari szereplők számára.
a 3. §-hoz
A 3. § szerint a törvény 1. mellékletének I-XXI. pontjában meghatározott tevékenység - a
végrehajtási rendeletben kijelölhető — Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján
folytatható - e rendelkezés a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének
átültetését szolgálja. Az engedélykérelem minimális tartalmi követelményeit szintén rögzíti a
szakasz, összhangban a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkében foglaltakkal.
A kérelemre vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet szabályozza.
a 4. §-hoz
A rendelkezés a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének átültetését szolgálja,
tartalmazza az engedély kiállításának feltételeként az üzembentartó képességét a kibocsátás nyomon
követésére és jelentésére, kimondja, hogy az engedély visszavonásig érvényes, de azt a hatóságnak
rendszeresen (legalább ötévente) felül kell vizsgálnia. Emellett az irányelvi rendelkezésnek
megfelelően a § tartalmazza az engedély minimális tartalmát. A részletes szabályokat e tekintetben
is kormányrendelet tartalmazza.
az 5. §-hoz
A § a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének átültetését szolgálja,
kimondva, hogy az üzemeltetőnek minden, a jövőben tervezett, a kibocsátási engedély módosítását
valószínűsítő változást be kell jelentenie a hatóságnak, amely - ha valóban szükséges az engedély
módosítása- engedélymódosítási kérelem benyújtására szólítja fel az üzemeltetőt. Rögzíti a
rendelkezés, hogy az üzemeltető személyében bekövetkező változás esetén az engedély
módosítására kerül sor.
a 6. §-hoz
A rendelkezés a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3g. cikkének - illetve határidő
tekintetében az 51. cikk - átültetését szolgálja. A légi jármű üzemben tartó köteles az 1. melléklet
53
XXII. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátására és a tonnakilométer
adataira a nyomon követéséről és jelentéséről szóló bizottsági rendelet szerinti tartalommal
nyomonkövetési tervet készíteni, és azt a hatóság részére jóváhagyás céljából megküldeni.
a 7. §-hoz
A kis kibocsátók számára lehetőséget biztosít a jogszabály - a 2003/87/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 14. cikke alapján elfogadott bizottsági rendelet alapján - egyszerűsített nyomon
követési terv készítésére; mely lehetőséggel a kibocsátók addig élhetnek, amíg a kis kibocsátói
kritériumoknak megfelelnek. Amint túllépik a megállapított kibocsátási határértéket, ezt jelenteniük
kell és el kell készíteniük az általános szabályok szerinti nyomon követési tervet.
a 8. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdés c) pontjában biztosított
lehetőséggel élve a rendelkezés engedélyezi a kibocsátók számára a nyomon követési terv
módosítását a kibocsátási engedély módosítása nélkül. Évente azonban be kell jelenteni a
hatóságnak a módosításokat annak érdekében, hogy a jogszabálynak való megfelelés ellenőrizhető
és biztosítható legyen.
a 9. §-hoz
A kibocsátási engedélyekkel és a nyomon követési tervekkel kapcsolatos hatósági eljárásokért
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a rendelkezés szerint.
a 10.§-hoz
A § a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének átültetését és az e cikk
végrehajtására kiadott rendelet alkalmazásához szükséges szabályok megalkotását célozza. A légi
jármű üzemben tartó és az üzemeltető a törvény hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását
köteles a törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv és a
nyomon követéséről és jelentéséről szóló bizottsági rendelet szerint nyomon követni és arról a
hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni. Amennyiben a
kibocsátó év közben befejezi a törvény hatálya alá tartozó tevékenységét, az adott év tekintetében
elkészítendő jelentésre vonatkozó szabályokat is meghatározza a §.
a 11.§-hoz
A § a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikkének megfelelően rögzíti, hogy
hitelesítőként a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény szerinti Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehető igénybe. A hitelesítő
szervezet az akkreditációjának megfelelő tárgykörben hitelesíthet.
a 12. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően a
Javaslat biztosítja a kibocsátási egységek forgalomképességét, rögzíti, hogy a Magyar Állam
tulajdonában álló kibocsátási egységek feletti vagyonkezelői jogokat az energiapolitikáért felelős
miniszter gyakorolja, illetve a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének
megfelelően rögzíti, hogy az egységek és az azokkal végzett műveletek nyilvántartására az európai
uniós egységes kibocsátási egység forgalmi jegyzék szolgál.
54
a 13.§-hoz
A 12. §-ban biztosított forgalomképesség érvényesítéséhez szükséges az állami vagyonról és a
nemzeti vagyonról szóló törvények egyes rendelkezéseitől való eltérés megengedése, a 13. § e
szabályokat állapítja meg.
a 14.§-hoz
A § a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében foglalt rendelkezéseket
átültetve kimondja, hogy az adott kibocsátási időszakban kiadott egységek az adott időszakban
megvalósuló kibocsátásokra érvényesek, majd a kereskedési időszak végét követő négy hónapban a
fel nem használt, már érvénytelen egységeket vissza kell adni a Magyar Állam számára. A hatóság
a visszaadott egységeket törli, de ezzel egyidejűleg az új kereskedési időszakra érvényes egységeket
ír jóvá a kibocsátók számláin.
a 15-18. §-hoz
A Javaslat ezen rendelkezései a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikkének
átültetését szolgálják. A 15-17. § a harmadik kereskedési időszakra vonatkozó, megváltozott
kiosztási szabályokat tartalmazza az üzemeltetők tekintetében, ideértve az új belépőkre vonatkozó
szabályokat is. A kiosztást az Európai Bizottság a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált
ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló 2011/278/EU határozatában
meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni.
a 19-23. §-hoz
Ezen §-ok ültetik át a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3e. és 3f. cikkét,
szabályozva a légi jármű üzembentartóknak - ide értve az új belépőket is - történő térítésmentes
kibocsátási egység kiosztást.
a 24. §-hoz
A § a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2a) és (3) bekezdésének
átültetését szolgálja, meghatározva az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó szabályokat. Az
ÜHG-egységek visszaadása az egyik kulcseleme az EU ETS-rendszemek, hiszen az elszámolással
lehet mérni a kibocsátásokat. Az üzemeltető és a légijármű üzemben tartó köteles a nyomon
követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet
követő év április 30-ig visszaadni.
a 25. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a harmadik kereskedési
időszakban a térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységeket - illetve a térítésmentesen ki
nem osztott légiközlekedési kibocsátási egységek egy részét - aukciók keretében kell értékesíteniük
a tagállamoknak. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikkében és 10. cikkében
megfogalmazottak átültetését szolgálja a §. Az ÜHG-egységek értékesítése tekintetében
Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU rendeletnek megfelelően kiválasztott aukciós
platformot veszi igénybe.
a 26-27. §-hoz	'
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. és 10. cikke az aukción történő értékesítési
kötelezettség előírása mellett rendelkezik az értékesítési bevétel felhasználhatóságáról, ezen
irányelvi rendelkezések átültetését szolgálja a 26. cikk. Az ÜHG-egységek átruházásából származó
bevételnek az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás
55
hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására, a magyar
klímapolitika hatékony megvalósítására, az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának
növelésére fordított felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
a 28. §-hoz
A § a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (1) bekezdésének átültetését
szolgálja, mely által biztosított az ÜHG-egységek teljes forgalomképessége az irányelvi
rendelkezéseknek megfelelően.
a 29. §-hoz
Ez a § a kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység harmadik
kereskedési időszakban történő beszámítását szabályozza. Az üzemeltető és a légi jármű
üzembentartó a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11a cikkében meghatározottak
szerint válthatja át, illetve számíthatja be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak
Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszerérői szóló 2007. évi LX. törvényben meghatározott
kibocsátás-csökkentési egységet és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységet a harmadik
kereskedési időszakban.
a 30. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének átültetését szolgáló rendelkezés,
az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az
Európai Bizottság forgalmi jegyzékről szóló rendeletében meghatározottak szerinti forgalmi
jegyzékben kerül sor. A Magyar Állam számlája feletti tulajdonosi jogokat az energiapolitikáért
felelős miniszter gyakorolja, a jegyzékkezelő a továbbiakban is az OKTVF marad.
a 31. §-hoz
Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok környezeti információnak minősülnek,
ezért elektronikusan is hozzáférhetőek. A rendelkezés a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 17. cikkének átültetését szolgálja.
a 32-34. §-hoz
A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének átültetését szolgáló szakaszok a
jogkövetkezményeket tartalmazzák az alábbi fő esetekben:
-	az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások
nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység
visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget,
-	a légijármű üzemben tartó a nyomonkövetési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások
bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a
légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben
nem tesz eleget,
-	az üzemeltető vagy a légi jármű üzemben tartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az
ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem
tesz eleget,
-	az üzemeltető vagy a légi jármű üzemben tartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy
az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget.
a 35. §-hoz
56
A rendelkezés a felügyeleti díj fizetési kötelezettséget, illetve a felügyeleti díj felhasználásának
alapvető szabályait tartalmazza. A díjat a kibocsátók fizetik meg minden év február végéig a
hatóság részére, a díjbevételt a hatóság az EU ETS rendszerbeli feladatai ellátására fordítja. Az
ÜHG-egységeket tartalmazó számla zárolási lehetősége uniós jogból fakadó kötelezettség.
a 36. §-hoz
A környezetvédelmi hatóság évente, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 21.
cikkének megfelelően jelentést készít a Bizottság számára az ÜHG-egységkereskedelmi rendszer
működéséről. A jelentést a miniszter továbbítja a Bizottságnak.
a 37-38. §-hoz
A rendelkezések az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló
közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami
törekvésekről szóló 2009. április 23-ai 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat
implementációját szolgálják. A határozat alapján Magyarország 2020-ban nem fog több
üvegházhatású gázt kibocsátani, mint a 2013-as szint 110%-a. Az EU ETS rendszerén kívüli
szektorok (közlekedés, épületek, mezőgazdaság, hulladék stb.) tekintetében a tagállami mozgástér
nagyobb, mint az EU ETS rendszeréhez tartozó szektorok esetében. Hazánk tehát az ESD-határozat
alatt a többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A
kereskedelem módját, az egységfajtákat stb. uniós rendelet fogja szabályozni, de szükséges az
egységekre vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtése, a vagyonkezelés
rendezése.
a 39-42. §-hoz
Jelen §-ok a felhatalmazó, hatályba léptető, hatályon kívül helyező, átmeneti és jogharmonizációs
célt szolgáló rendelkezéseket tartalmazzák. Az átmeneti rendelkezések célja annak biztosítása, hogy
a 2012. december 31-ével véget érő - létesítmények szempontjából - második kereskedési időszak
még az arra az időszakra vonatkozó szabályok alapján legyen lezárható. (Ezt segíti elő az Üht.
lépcsőzetes hatályon kívül helyezése is.)
A 40. § (3) bekezdés szerinti 30 napos hatályba lépést az indokolja, hogy a Javaslat 63. §-a a
hatályos Bt. 41/A. §-át egészíti ki és több új bírság fajtát vezetne be. A Magyarország gazdasági
stabilitásáról szóló 2011. CXCIV. törvény 32. §-a alapján fizetési kötelezettséget megállapító
jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak kell eltelnie, ennek
megfelelően a 63. § eltérő hatályba lépéséről kell rendelkezni.
a 43.§-hoz
Rendezni szükséges az építési vagy talajvédelmi engedély alapján tereprendezést végző személyek
által kitermelt ásványi nyersanyag feletti tulajdonjog átszállásának a kérdését. Jelenleg a Bt.
kimondja, hogy ezen esetekben a Bt. 20. § és 41. §-ának alkalmazása mellett a kitermelt ásványi
nyersanyag nem minősül a föld méhe kincsének. Nem indokolt azonban különbséget tenni a föld
méhének kincsei között aszerint, hogy azokat milyen engedéllyel rendelkezők termelik ki. Az Nvt.
4.	§ (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak a föld
méhének kincsei, amely rendelkezés nem enged más jogszabály számára eltérési lehetőséget. A
rendelkezés ásványvagy on-védelmi szempontból sem támogatható jelenlegi formájában, másrészt
megnöveli a spekulánsok számát, hátrányos helyzetbe hozva a bányavállalkozókat is. Ezzel
összefüggésben, a Bt. ezen engedélyesekre vonatkozó rendelkezéseit szükséges átdolgozni, amely
alapján alkalmazni kell a bányajáradék és a szankcionálás szabályain kívül a tulajdonjogra
vonatkozó szabályokat, illetve meg kell teremteni az ezen tevékenységek feletti bányafelügyeleti
ellenőrzési jogkört is. Emellett rendezni szükséges a veszélyhelyzetben, illetve
57
katasztrófaveszélyben történő ásványi nyersanyag kitermelés problémakörét is. Az ilyen jellegű
kitermelés esetében a kitermelt ásványi nyersanyag az esetek többségében állami tulajdonba kerül,
de ebben az esetben is elő kell írni hasonló rendelkezések alkalmazását. A Bt. 1. § (5) bekezdés b)
pontját a Bt. 1. § (7) bekezdésére tekintettel módosítani is szükséges, hiszen pontosan
meghatározásra kerül, hogy a Bt. mely rendelkezései alkalmazandók az egyéb engedélyesek által
végzett tevékenységre, így annak kimondása felesleges, hogy nem tartoznak a Bt. hatálya alá.
a 44. §-hoz
Az építési vagy talajvédelmi, illetve vízjogi engedélyesek tekintetében rendezni kell a
tevékenységük során kitermelésre kerülő ásványi nyersanyagok tulajdonjogának átszállásával
kapcsolatos kérdést a törvénybe iktatott automatizmus révén, a bányavállalkozókra vonatkozó
esetkörhöz hasonlóan (a gyakorlatban az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezettel kellett
adásvételi szerződést kötnie az engedélyesnek, amely akár évekig elhúzódó, költséges eljárást is
jelentett egyúttal). Az eltérés ebben az esetben annyi, hogy az egyéb engedélyesek
tulajdonszerzésük fejében magasabb bányajáradékot fizetnek (ez kiváltja az ásványi nyersanyag
szakértő által megállapított vételárának és az ez után fizetendő bányajáradéknak az együttes
megfizetését). Ennek megfelelően a Bt. 3. §-a (la) bekezdéssel egészül ki, amely alapján az építési
vagy talajvédelmi, illetve vízjogi engedély alapján kitermelésre jogosult személy, valamint a
veszélyhelyzetben, katasztrófaveszélyben a védelmi bizottság határozata alapján kitermelésre
jogosult személy - a bányavállalkozóhoz hasonló módon - az ásványi nyersanyag tulajdonjogát,
amennyiben a veszélyhelyzet vagy katasztrófaveszély elmúlását követően más célra használja fel,
hasznosítja vagy értékesíti, a kitermelés tényével szerzi meg a Magyar Államtól.
a 45. §-hoz
A hatályos bányatörvény szerint a miniszter zárt területen koncessziós szerződés keretében, míg a
bányafelügyelet nyílt területen hatósági határozattal adományoz kutatási jogot. A bányafelügyelet
által adott kutatási jogadomány kifejezés alkalmazása azonban hibás, ugyanis egy tevékenység nem
attól liberalizált, hogy annak gyakorlását miniszter helyett hatóság engedi át, hanem attól, hogy a
szakmai követelmények teljesítése és hatóság általi megkövetelése mellett a tevékenység szabadon
gyakorolható. Ezért szükséges a Bt-ben a bányafelügyelet által adományozott kutatási jog
szóhasználat helyett a kutatás engedélyezése, illetve a kutatási engedély kifejezések használata.
Ennek megfelelően a Bt. 5. § (4a) bekezdésében az erre irányuló szükséges módosítást el kell
végezni.
Emellett szükséges javítani a díjtételek tekintetében a „jogerős és végrehajtható” kifejezést, ugyanis
az nem minden egyes díjtétel esetében értelmezhető.
a 46. §-hoz
A koncessziós pályázatra kijelölhető területek listáját a bányafelügyelet az általa zárttá nyilvánított
területekből állítja össze. Ugyanakkor célszerű biztosítani, hogy a koncessziós pályáztatás
folyamatában a pályázni kívánó vállalkozások a nyilvánosság is önálló javaslatot tehessenek a
közzé tett területek listájának bővítésére. Ezáltal biztosítható megfelelően, hogy valóban olyan
területek kerüljenek érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat alapján koncessziós pályázatra
kijelölésre, amelyek iránt a vállalkozók is érdeklődnek, s amely biztosítja a sikeres koncessziós
eljárásokat is. A javaslatokat a bányafelügyelet a soron következő lista összeállítása során azonban
csak a megadott feltételek fennállása esetén veheti figyelembe. Az új eljárás nem tartozik a Két.
hatálya alá.
a 47. §-hoz
58
A koncessziós munkaprogram mellett a Bt. 19. §-a alapján a koncesszió jogosultjának a liberalizált
tevékenységet végzőkhöz hasonlóan kérelmeznie kell a bányafelügyelettől a kutatási, illetve
kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyását. A munkaprogram és a műszaki üzemi tervek
párhuzamossága miatt a 12. § (2) bekezdését szükséges kiegészíteni a munkaprogram tartalma
tekintetében, ugyanis a koncesszió jogosultjának tevékenysége csak akkor ellenőrizhető és csak
akkor alkalmazhatóak a kötelezettség elmulasztása esetére megállapított szankciók, ha a
munkaprogramban elfogadott ajánlásokat és vállalásokat a koncesszió jogosultja a műszaki üzemi
tervekben is érvényesíti.
a 48. §-hoz
A felesleges területfoglalások megelőzése és a koncesszióhoz fűződő közérdek megvalósítása
érdekében szigorítani szükséges a kutatási időszak hosszabbításának szabályait. A jelenlegi nyolc
év ugyanis sok esetben csak azért előnyös a bányavállalkozó számára, hogy más, potenciális
tevékenységre alkalmas bányavállalkozásokat kizárjon egyes területekről. Ennek megfelelően, ki
kell mondani, hogy a négy éves kutatási időszak legfeljebb csak egy alkalommal hosszabbítható
meg, így a maximálisan kérhető nyolc év helyett hat év alatt kell elvégezni a kutatási tevékenységet.
a 49. §-hoz
A Bt. 19. §-a jelenleg is rögzíti, hogy koncesszió jogosultjának a Bt. III. Részben található
bányászati tevékenység végzésének általános szabályai szerint kell a koncessziós szerződésben
részére átengedett koncessziós jogot gyakorolni. Ugyanakkor (a gyakorlatban felmerült értelmezési
nehézségek miatt) generálisan azt is ki kell mondani, hogy a koncessziós szerződés megszűnésével
az addig adott engedélyek és a bányatelket megállapító hatósági határozatok sem élnek tovább, azok
nem hordozzák tovább a koncesszióból fakadó jogosultságokat, még akkor sem, ha adott esetben
hosszabb időtartam kerül bennük meghatározásra, mint egyébként a koncessziós keretében a
tevékenység végzésére lehetőség volna. Kivételként csak egy eset szerepelhet, ha a bányatelekben
még kitermelhető ásványvagyon marad vissza, amely alapján ásványvagyon-gazdálkodási
szempontból is fontos, hogy újabb, sikeres koncessziós pályázat úgy kerülhessen kiírásra, hogy a
hatályos bányatelket megállapító határozat van a területre.
az 50. §-hoz
Az építési vagy talajvédelmi, illetve vízjogi engedély vagy a védelmi bizottság határozata alapján
ásványi nyersanyag kitermelésre jogosított személy a tulajdonába került ásványi nyersanyag
ellenértékét a továbbiakban már nem az Állam nevében eljáró tulajdonosi jogokat gyakorló
szervezettel - az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokkal összhangban - kötött szerződés
keretei között köteles megfizetni, hanem egységesen 50 %-os emelt mértékű bányajáradék fizetési
kötelezettség kerül megállapításra, amely megelőző-visszatartó hatású lesz. A magasabb
bányajáradék-mérték alkalmas arra, hogy külön szerződéskötés és egyedi ellenérték-megállapítás
nélkül, egységesen és automatikusan szabályozza és kifejezze az állami tulajdonból a kitermelő
tulajdonába átszálló ásványi nyersanyagvagyon értékét (egyúttal kiváltja a kitermelt ásványi
nyersanyag szakértő által megállapított ellenértékének és a külön bányajáradék megfizetésének
kötelezettségét is). Az emelt mértékű bányajáradékot az is indokolja, hogy a bányavállalkozónak
nem minősülő személyek esetében a bányászati tevékenység célja nem valósulhat meg teljes
egészében, ugyanis az ásványi nyersanyag további felhasználása a tapasztalat alapján a legtöbb
esetben meghiúsul, továbbá kellő visszatartó erővel kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a
bányahatósági engedélyezési eljárások megkerülésével egyszerűbben lehessen ásványi
nyersanyaghoz jutni.
Áz 50 %-os mérték meghatározásánál azt a gyakorlatot helyeztük előtérbe, hogy egy nem
bányászati célú tevékenység „mellékterméke” eredményeként kitermelt ásványi nyersanyagok a
59
legtöbb esetben értékesítésre kerülnek. Ennek megfelelően elvárható, hogy az így piacra kerülő - az
egyébként állami tulajdonban lévő - ásványi nyersanyag értékének az 50%-át fizessék meg az
engedélyesek, az állam érdekeit is figyelembe véve. A fentieken túl az emelt bányajáradék
mértékének a megállapításánál fontos szempont, volt az is, hogy a jelentős költségekkel
engedélyeztetett és kialakított, üzemeltett bányák ne kerüljenek - egy adott ásványi nyersanyag
tekintetében - versenyhátrányba az „egyéb” engedéllyel létesített kitermelőhelyekkel szemben. A
fenti indokokat figyelembe véve 54/2008. Korm. rendeletben meghatározott fajlagos értékek
figyelembe vételével az 50 %-os bányajáradék az engedélyesek számára kedvező mértékű. A
szabályok pedig egyszerűbbé teszik az ásványi nyersanyagok tulajdonjogának megszerzését is,
amely alapján az egyéb engedélyesek adminisztratív terhei is csökkennek.
A 20. § (9) bekezdésének módosítása a bányajáradék természetben történő teljesítésének
jogintézményét szünteti meg, tekintettel arra, hogy az atipikus, a Bt. hatályba lépése óta még nem
volt rá példa. Emellett a részletszabályok nem kidolgozottak, illetve az állam technikai-technológiai
oldalról sincs ezen szabály gyakorlati alkalmazására felkészülve. Erre tekintettel a rendelkezés
felesleges.
az 51. §-hoz
A Bt. jelenlegi 21. § (2) bekezdése utal a Bt. koncessziós társasággal kapcsolatos 13. §-ára. A
legutóbbi módosítás során azonban a 13. § tartalma szűkült, ezért a hivatkozás helytelen és szűkítő
jellegű is. Ezért hivatkozás helyett egyértelműen meghatározásra kerül, hogy ki végezhet a
bányafelügyelet engedélye alapján bányászati tevékenységet.
Emellett generális szintű kimondása szükséges annak is, hogy csak olyan ásványi nyersanyagra
lehet bányászati jogot (kutatási jogadományt, kutatási engedélyt, bányatelek megállapítást) szerezni,
amelyek a Bt. végrehajtására kiadott kormányrendeletben [ez az ásványi nyersanyagok és a
geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról
szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet] általános földtani leírás és fajlagos érték szerint
meghatározásra kerülnek, e rendelkezéshez kapcsolódik a Bt. 49. § (1) bekezdésének és az 50/A. §
(1)	bekezdés 12. pontjában található felhatalmazó rendelkezés módosítása is.
az 52. §-hoz
A hatályos bányatörvény szerint a miniszter zárt területen koncessziós szerződés keretében, míg a
bányafelügyelet nyílt területen hatósági határozattal adományoz kutatási jogot. A bányafelügyelet
által adott kutatási jogadomány kifejezés alkalmazása azonban hibás, ugyanis egy tevékenység nem
attól liberalizált, hogy annak gyakorlását miniszter helyett hatóság engedi át, hanem attól, hogy a
szakmai követelmények teljesítése és hatóság általi megkövetelése mellett a tevékenység szabadon
gyakorolható. Ezért, szükséges a Bt-ben a bányafelügyelet által adományozott kutatási jog
szóhasználat helyett a kutatás engedélyezése, illetve a kutatási engedély kifejezések használata.
Ennek megfelelően a 22. §-ban szükséges ezen javítások elvégzése.
A Bt. 22. § (7) bekezdése határozza meg a kutatási tevékenység során talált más ásványi
nyersanyagokra vonatkozó szabályokat. A rendelkezés azonban hibás, mivel lehetőséget ad a
koncesszió jogosultja számára is, hogy úgy terjessze ki a koncessziós jogát az adott ásványi
nyersanyagra, hogy arra koncessziós pályázat nem kerül kiírásra. Ez sérti a verseny tisztaságának
elvét is. Emiatt szükséges a szabály pontosítása azzal, hogy liberalizált tevékenység végzése
esetében a bányavállalkozó nyíltnak minősülő ásványi nyersanyagra kutatási jogát kiterjesztheti,
zártnak minősülő ásványi nyersanyagra nem. Ez azt is jelenti, hogy a koncesszió jogosultja az általa
a miniszterrel kötött szerződését nem teqesztheti ki a pályázati kiírásban nem szereplő, később talált
ásványi nyersanyagra, ugyanakkor köteles a bukkanást a bányafelügyeletnek bejelenteni.
Emellett, a 22. § (9) bekezdésében a kutatási munkaprogram és a kutatásra adott koncessziós
szerződés fogalmak használata nem felel meg a koncesszió céljainak, hiszen nemcsak a kutatási
munkaprogramot és a kutatásra adott koncesszió esetében kell végrehajtani, hanem a
60
munkaprogram minden részét a koncesszió teljes időtartama alatt, ennek megfelelően a rendelkezés
alkalmazhatósága érdekében a 22. § (9) bekezdését pontosítani szükséges. Másrészt egyértelművé
kell tenni, hogy a munkaprogramban vagy a műszaki üzemi tervben foglaltak be nem tartása esetén
milyen szankciókat kell alkalmazni.
A 22. § (8), (10) és (12) bekezdése a kutatási engedély kifejezés bevezetése miatti pontosításokat
tartalmazza.
A 22. § új (13)-(14) bekezdése esetében a kutatási zárójelentés elkészítésének kötelezettségét,
illetve a kutatási terület visszaadásának lehetőségét a Bt. eddig nem szabályozta, ugyanakkor a
végrehajtására kiadott kormányrendelet részletes szabályokat tartalmaz e témakörökben. Emiatt
szükséges a két jogintézmény törvényi szinten történő deklarálása is. A kutatási zárójelentés
elkészítésének időtartamát az eddigi hat hónapról három hónapra osökkenti a módosítás, amely az
eljárások gyorsítását és a felesleges területfoglalások elkerülését is szolgálja.
A 22. § (5) bekezdése helyébe bevezetett szabályozás a gyakorlatban jogértelmezési problémát
okozó kizárólagos jog megfogalmazás érdekében szükséges. Olyan hatása van, mintha egyébként a
kutatási jog nem szűnne meg, csak a bányavállalkozó részére biztosított kizárólagosság.
Ugyanakkor a 22. § (5) bekezdése szerinti határidő elmulasztása a kutatási jog megszűnését
eredményezi. A kutatási jog esetében a kizárólagos jog fordulat nem részjogosítvány, hanem
minőség. Az (5) bekezdésben a kizárólagos jog szóösszetételben a kizárólagos rész minőség jelző,
és nem egy új jogi kategória, a határidő mulasztáshoz jogmegszűnést rendel.
az 53. §-hoz
A 22/A. § (8) bekezdésének módosítás a bányafelügyelet által adott kutatási engedély bevezetése
miatt szükséges.
A 22/A. § új (13) bekezdéssel kiegészítése a szénhidrogén ásványi nyersanyagokra megállapított
kutatási joggal fedett területek legnagyobb nagyságának törvényi szintű meghatározását
tartalmazza. A rendelkezés nem egyedi, ugyanis az egyéb ásványi nyersanyagok tekintetében a Bt.
végrehajtására kiadott kormányrendelet meghatározza, hogy maximálisan mekkora lehet egy
kutatási blokk területe és egy bányavállalkozó azonos ásványi nyersanyagra maximálisan hány
kutatási blokkal rendelkezhet. Ezen eset alól eddig a szénhidrogének kivételt képeztek, ugyanakkor
szükséges megelőzni, hogy egy-egy bányavállalkozó a területek túlnyomó részét megszerezhesse,
kizárva ezzel más bányavállalkozókat a kutatás lehetőségéből. A Javaslat célja ugyanis a hazai
szénhidrogén készletek kutatásának, illetve kitermelésének fokozása a keleti import-függőség
csökkentése, illetve a lakossági földgáz árának jobb szabályozhatósága érdekében.
az 54. §-hoz
A rendelkezés azért szükséges, mert a szénhidrogén bányatelkek túl nagyok, s így a lehatárolásuk
nem segíti elő az állami ásványianyag-vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményét, hiszen a
bányatelkek jelentős részein kitermelés nem folyik annak ellenére, hogy a legutóbbi kutatás óta a
technológiák fejlődésével ezeken a mezőkön is van várhatóan rentábilisan kitermelhető
szénhidrogén. A gazdaságosan kitermelhető hazai szénhidrogén-készletek kitermelése
nemzetgazdasági érdek mind az import-függőség csökkentése és így a nemzetközi gazdasági és
politikai függetlenség növelése érdekében, mind a felhasználói földgázárak hatékonyabb
szabályozhatósága szempontjából.
Az új rendelkezés szerint mindazok a bányavállalkozók, akik hatályos műszaki üzemi tervvel
(amely lehet kutatási, kitermelési, szüneteltetési, mezőfelhagyási vagy tájrendezési műszaki üzemi
terv) nem rendelkeznek az adott szénhidrogén mező vonatkozásában, kötelesek a bányatelek érintett
részét a törvény szerinti időben újrakutatni.
az 55. §-hoz
61
A 23. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezés a Bt. 22. § (9) bekezdéséhez hasonlóan
kimondja, hogy a feltárási, kitermelési fázisban a koncessziós munkaprogramban vállalt
kötelezettségek időarányos részét a koncesszió jogosultja nem hajtja végre, akkor kezdeményezhető
a koncessziós szerződés jogkövetkezményeinek alkalmazása, így akár a munkaprogram
befejezéséhez szükséges költségek megtérítése is követelhető. Ezzel a rendelkezés biztosítja annak
teljesülését, hogy a koncessziós munkaprogramban vállalt feladatok nem teljesítése esetén a
koncesszió teljes időszaka alatt megfelelő szankciós eszközök álljanak rendelkezésre.
az 56-57. §-hoz
A 26/A. § helyébe lépő rendelkezés a 26. § módosításával együtt a bányatelekkel kapcsolatos
szabályozás logikai egységét teremti meg, külön kezelve a kérelemre vonatkozó szabályokat a
bányatelekhez kapcsolódó anyagi jogi szabályoktól. A módosítás a bányatelek megállapítás
kérelmezését rövidebb határidőhöz köti, egyben a határidő elmulasztása miatt jogvesztést mond ki,
ezzel is megakadályozva az eljárások elhúzódását és a területfoglalást. A készletszámítási jelentés
alapján benyújtott kérelem esetében szükséges a kérelmező jogszerzésének biztosítása, ezért a
környezetvédelmi eljárásban hozott döntés nem lehet előfeltétele a bányatelek megállapításának,
viszont a szükséges környezetvédelmi határozattól nem lehet eltekintetni.
Emellett a módosítás a bányavállalkozó előzetes értesítési kötelezettségét megszünteti, mint
felesleges adminisztratív terhet, tekintettel a Két. értesítésre vonatkozó szabályainak kötelező
alkalmazására.
A módosítás az üzemszerű tárolás megkezdésére vonatkozó szabályozást kiiktatja a Bt.-bői, mivel a
föld alatti gáztárolás kereskedelmi tevékenység, így a piac szabályozó mechanizmusa érvényesül a
ki- és betárolásnál egyaránt, arra kezdő időpont előírása szükségtelen.
az 58. §-hoz
A 26/C. § (2) és (3) bekezdésének módosítása a hivatalból történő bányatelek csökkentés, valamint
a kivett hellyé nyilvánítás esetében állapít meg kiegészítő rendelkezést a kártalanítás megfizetése
tekintetében. A szabályozás egyértelműsíti a felelősségi szabályokat a fizetés tekintetében.
az 59. §-hoz
A műszaki üzemi terv és a településrendezési eszközök összhangjának biztosítása érdekében
szükséges módosítás.
a 60. §-hoz
A felelős műszaki vezetői és helyettesi tevékenység végzésének szabályait új alapokra célszerű
helyezni. Hasonlóan az egyéb szakértői tevékenységek végzésének engedélyezéséhez, e területen is
a szakmái alkalmassághoz kell kapcsolni a tevékenység végzésének feltételét. Az adott személy a
végzettségei és szakmai gyakorlata alapján kell eldönteni, hogy milyen típusú bányaüzemben tölthet
be felelős műszaki vezetői (helyettesi) feladatot. A felelős műszaki vezetői tevékenység, jogviszony
létrejöttéhez tehát nem a bányavállalkozó bejelentése szükséges ezután, és a nyilvántartásba vétel
sem ehhez kapcsolódik. Hanem a módosítás értelmében csak az folytathat ilyen tevékenységet, aki
rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével és a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásban
szerepel. Ezzel létre lehet hozni azt a szakemberréteget, amelyből a bányavállalkozó választani tud.
A felelős műszaki vezetői engedély megadásának feltételeit, a meglévő, de felülvizsgálandó
szabályokra támaszkodva kell meghatározni, biztosítva a meglévő kijelölések jogfolytonosságának
fennállását. Emellett a gyakorlatban sűrűn előforduló esetet emeli törvényi szintre a módosítás,
amikor kimondja, hogy a felelős műszaki vezető a bányavállalkozó képviselőjének minősül. A
62
végrehajtási szabályokat a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének
feltételeiről szóló 25/1994. (X. 14.) IKM rendelet tartalmazza.
a 61. §-hoz
A módosítás célja az övezeti korlátozások körének olyan rögzítése, amely a jogbiztonságot erősíti.
a 62. §-hoz
A Bt. 36. § (4) bekezdése értelmében az köteles tájrendezési tervet a használaton kívül lévő kutak
felszámolására, tájrendezésére készíteni, aki a mélyfúrások tulajdonjogát megszerezte. A Bt. 36. §
(5)	bekezdése szerinti feladatok ütemezését is tartalmazó tájrendezési tervet a bányafelügyelethez
jóváhagyásra be kell nyújtani. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló
2007. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 22. § (6) bekezdése a tájrendezési terv
benyújtására határidőt is meghatározott, mely szerint „a Bt. 36. §-ának (5) bekezdése szerinti
tájrendezési terv kidolgozását és jóváhagyásra történő beterjesztését, valamint a (6) bekezdésben
szereplő felülvizsgálatot e rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül el kell végezni”. A
Mód. tv. 2008. január 8-án lépett hatályba, amely alapján azonban a részletes szabályok hiánya, és
így a megfelelő kikényszerítőség hiányban ezen mélyfúrások tájrendezése vagy más célú
hasznosítása elmaradt. Emiatt, a jelenleginél szigorúbb feltételek mellett meg kell határozni azt,
hogy amennyiben a nem bányászati célú hasznosításra nem kerül sor, úgy a tájrendezést végre kell
hajtani, amelyre határidőt is meg kell határozni. Alapvetően a főszabály a tájrendezés elvégzése,
ugyanakkor kérhető a bányafelügyelettől annak megállapítása, hogy a bányászati célú mélyfúrás
bányászati célra már nem alkalmas, amely alapján a mélyfúrás más célú hasznosítása
kezdeményezhető az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál. Azonban, ha a hasznosítást nem kezdte
meg a bányavállalkozó, úgy ismét előtérbe kerül a tájrendezési kötelezettsége. Emellett, a
használaton kívüli mélyfúrások felmérése és figyelemmel kísérése érdekében nyilvántartást is létre
kell hozni.
a 63. §-hoz
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet hatályon kívül
helyezésével az új Szabálysértési törvénybe be nem kerülő szabálysértési tényállások közigazgatási
szankcióval történő, ágazati szintű kiváltása vált szükségessé, amelynek a Bt-t módosító 2012. évi
XXXI. törvény tett eleget. A módosítás során azonban kimaradt a bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó villamos biztonsági szabályokkal kapcsolatos, a felelős műszaki vezetőre és helyettesére
vonatkozó, az adatszolgáltatással, nyilvántartással és a polgári robbantási tevékenységre vonatkozó
szabályok megszegésével kapcsolatos tényállás átvezetése. Emellett a Bt. 41/A. §-át szükséges
kiegészíteni a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § 10.
pontja szerinti illetékes személy feladatainak elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókkal is,
valamint a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági
felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7/A. § (2) bekezdésében előírt használatbavétel
bejelentésének elmulasztása esetkörét.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény alapján módosult a Bt. is. A Bt. 41/A. §-a tartalmazza a szabálysértési
tényállásoknak közigazgatás szankcióvá alakított változatát. A Bt. 41/A. § (1) bekezdés d) pontja
tartalmazza a biztonsági övezet megsértésének tényállását. A tényállás alapvetően azért fontos, mert
a vezetékszakítások esetén így lehetősége van a bányafelügyeletnek szankcionálni. A felvezető
szöveg alapján a 41/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tényállás megvalósítása esetén bírságolni
kell, mérlegelni csak a kiszabandó bírság nagyságánál lehet. Gyakori eset, amikor szállítóvezeték
biztonsági övezetét sértik meg az ingatlantulajdonosok (sokszor többnyire akaratukon kívül, mert
nem tudják, hogy hol megy a vezeték), különböző fák vagy szőlő ültetésével. Az ilyen jogsértések
63
esetén az engedélyesnek a Bt. 38. § (5) bekezdése, a Vhr. 19/A. § (3) bekezdése és a Vhr. 23/A. §
(6a) bekezdése alapján kötelessége a jogellenes állapot megszüntetése (és erre a jogi lehetősége is
van, mert a felsorolt jogszabályok ezt biztosítják), a megtett intézkedések jelentése. Ilyen esetekben
a bírság kiszabása kötelező, ami figyelemmel az engedélyes eljárási kötelezettségére, túl szigorú.
Szükséges lenne, egy „feloldó” szabály beépítésére a Bt. 41/A. §-ba, amely alapján csak akkor
lehetne (kellene) bírságolnia a bányafelügyeletnek, ha biztonsági övezet megsértése esetén az
ingatlantulajdonos akadályozza a jogellenes helyzet megszüntetését (pl. nem engedi be az
ingatlanára a növényzet eltávolítását végezni akaró engedélyes munkavállalOIT, megbízásából eljáró
személyt). Ezzel hatósági beavatkozás nélkül intéződhetnének el az ügyek, és a bányafelügyelet
csak akkor lépne fel, ha a jogsértés nem orvosolható. Ez ügyfélbarát megoldás is lenne.
a 64. §-hoz
A közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Két.) az egyes rendelkezéseitől ágazati törvény számára eltérést enged.
Ennek megfelelően, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében kimondásra kerül 43/A. §
módosításában a Két. 15. § (6) bekezdése alapján, hogy a bányafelügyelet eljárásaiban a
szabályszerűen értesített ügyfél csak akkor gyakorolhatja ügyféli jogait, ha az első fokú eljárásban
nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. Továbbá a Két. 16. § (3) bekezdése alapján a Bt-ben
kerül meghatározásra a bányafelügyelet által adott engedélyek tekintetében bekövetkező jogutódlás
lehetősége. Több bányakapitányság illetékessége esetén az eljárás lefolytatására kijelölt
bányakapitányság a Két. 47. § (1) bekezdése alapján, a székhelyén lakcímmel nem rendelkező
személyt is idézhet. Több olyan engedélyezési eljárás is lehet, ahol az eljárás jelentős számú
ügyfelet érint, ezért az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Két. 28/D. § (1) bekezdése
alapján, a hirdetményi úton történő kapcsolattartást teszi lehetővé a módosítás. Szintén az eljárások
gyorsítását szolgálja a Két. 44. § (8) bekezdése alapján az előzetes szakhatósági állásfoglalás
beszerzésének lehetősége is.
a 65. §-hoz
Szükséges előírni a súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálása esetén a bányafelügyelet
határozatában foglaltak mihamarabbi teljesülése, a feltárt szabálytalanságok megszüntetése
érdekében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóvá nyilvánítást.
a 66. §-hoz
A Bt. 44. §-ának (6) bekezdéssel történő kiegészítése az 1. § (7) bekezdésének módosításával,
illetve a 3. § (la) bekezdésének beiktatásával összhangban biztosítja, hogy a bányafelügyelet a
bányavállalkozók tevékenységét érintő ellenőrzéssel azonos szintű ellenőrzési jogosítványokat
gyakorolhasson az építési vagy talajvédelmi, illetve vízjogi engedély alapján ásványi nyersanyagot
kitermelő engedélyesek tekintetében is, amely alapján a visszaélések is megelőzhetőek.
a 67. §-hoz
A 44/C. § módosítása egyrészt a felelős műszaki vezetőkre vonatkozó szabályok módosításával
összhangban a § kiegészül a felelős műszaki vezetőkkel, tekintettel arra, hogy a tevékenység
igazolásával és a nyilvántartással kapcsolatos szabályok ugyanazok, mint a nyomástartó
berendezést vizsgáló szakember vagy a földtani szakértő, stb. esetében. Másrészt a módosítás egy új
(6)	bekezdés beiktatásával az adatszolgáltatási kötelezettség előírására is irányul, amelyhez
kapcsolódik a 41/A. §-t kiegészítő szankcionálási lehetőség is, hiszen a bányafelügyelet csak akkor
tud naprakész nyilvántartást vezetni és ez alapján ellenőrzést lefolytatni, ha a nyilvántartásba vett
személy adatváltozás bejelentési kötelezettségének megfelelő határidőben eleget tesz.
64
a 68. §-hoz
A módosító rendelkezésekkel összhangban szükséges a fogalom meghatározásokat is bővíteni.
a 69. §-hoz
A szénjárandóságra vonatkozó szabályok egységes kezelése miatt szükséges, a jogrendszer egészét
tekintve tartalmában nem új rendelkezés.
a 70. §-hoz	-
A módosításokkal összhangban és a jogfolytonosság biztosítása érdekében szükséges átmeneti
rendelkezések megalkotása is.
A Bt. 50. §-ának új (9) bekezdéséhez: A gyakorlati tapasztalatok alapján a műszaki-biztonsági
rendszer kidolgozására a módosítással összefüggésben célszerű határidőt adni.
A (2) bekezdéshez: Problémát okozott annak megítélése, hogy a mélyfúrások tulajdonjoga kit illet
meg (eltérőek az álláspontok e tekintetben, mivel a Bt. egyértelműen nem mondja ki, hogy a
használaton kívüli mélyfúrások tulajdonjoga főszabály szerint az államot illeti meg, így adott
esetben a földtulajdonos is tulajdonjogot szerezhet felettük, amely műszaki-biztonsági szempontból
aggályos). Ezért a tulajdoni viták elkerülése érdekében ki kell mondani, hogy a kivételektől
eltekintve a fúrások tulajdonjoga az államot illeti meg, ennek megfelelően ezek vagyonkezelését az
erre kijelölt szervezet, a Bányavagyon Hasznosító végzi.
A Bt. 50. §-ának új (13) bekezdéséhez: A Bt. 14. § (1) bekezdésének módosításához kapcsolódóan
szükséges kimondani, hogy a módosítást a hatályba lépését követően adományozott kutatási jogokra
vagy kutatási engedélyekre kell alkalmazni.
A Bt. 50. §-ának új (14) bekezdéséhez: Az újonnan beiktatott Bt. 22/A. § (13) bekezdésével
összhangban rögzíteni kell, hogy a már kiadott kutatási engedélyeket nem érinti a területi korlátozás
olyan tekintetben, hogy nem kell visszaadni a területeket azoknak, akiknek a törvény hatályba
lépésekor 12 000 km2-nél több kutatási joggal érintett területük van, ugyanakkor, ha újabb kutatási
jogot kívánnak szerezni, úgy azt nem kaphatják meg, vagy ahhoz, hogy megkapják, területeiket
12 000 km2 alá kell csökkenteniük.
A Bt. 50. §-ának új (15) bekezdéséhez: A Javaslat 12. §-a szerinti új rendelkezések
alkalmazhatóságához szükséges átmeneti rendelkezés. Az átmeneti rendelkezés egyúttal kivételt is
tartalmaz annyiban, hogy a hatályba lépéskor már jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi tervvel
rendelkező bányavállalkozónak - eltérően a Bt. új. 22/C. §-ában foglaltaktól - nem kell az ismételt
kutatást elvégeznie, mert esetükben a hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén
mező fogalmába nem értjük bele a szünetelő mezőt, amelyre az ismételt kutatási kötelezettség
egyébként kiterjedne. A Javaslat szerinti törvény hatályba lépésekor már meglévő szüneteltetési
műszaki üzemi tervvel rendelkező bányavállalkozókat nem célszerű az ismételt kutatási
kötelezettséggel terhelni.
A Bt. 50. §-ának új (16) bekezdéséhez: A Javaslat 17. §-a módosítja a felelős műszaki vezetőkre és
helyetteseikre vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerint a továbbiakban
engedélyköteles lesz a tevékenység, úgy szükséges egy átmeneti rendelkezés beiktatása a Bt-be,
mely szerint a hatályba lépéskor felelős műszaki vezetőként vagy helyettesként tevékenykedő
személyek a korábban hatályos szabályok szerint tovább folytathatják a tevékenységüket.
A Bt. 50. §-ának új (17) bekezdéséhez: Fontos, hogy a használaton kívüli mélyfúrások hasznosítása
vagy tájrendezése megtörténjen, amelyre határidőt szükséges megadni. Ennek megfelelően
kimondásra kerül, hogy azon mélyfúrások, amelyek más célú hasznosítását engedélyezték, de a
hasznosítást nem kezdték meg, vagy azt nem kívánják hasznosítani, úgy a tájrendezést el kell
végezni.
65
A Bt. 50. §-ának új (18) bekezdéséhez: Átmeneti rendelkezésben kell megadni, hogy a használaton
kívüli mélyfúrások nyilvántartásához mikor kell először adatot szolgáltatni.
a 71. §-hoz
A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 5. pontjának módosítása a bányafelügyelet által adott kutatási engedély
bevezetése miatt szükséges.
A Bt. 50/A. § (1) bekezdése új 27-29. ponttal egészül ki, egyrészt tekintettel arra, hogy a módosítás
a használaton kívüli mélyfúrások tekintetében nyilvántartás vezetését úja elő. A nyilvántartás
adattartalmát kormányrendeletben kell előírni. Emellett a 9. § (4) bekezdése szerinti javaslatra
vonatkozó eljárási szabályokat is meg kell határozni. A 29. pont szerinti felhatalmazó rendelkezés
egy hiányt pótol, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas bányászok szénjárandóságáról szóló 145/1992.
(XI. 4.) Korm. rendelet tekintetében a Bt. nem tartalmazott felhatalmazást.
A Bt. 50/A. § (2) bekezdés p) ponttal történő kiegészítése a Bt. 28. §-ának módosításához
kapcsolódik. A felelős műszaki vezetőkre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó, a bányaüzem
felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről szóló 25/1994. (X. 14.) EKM
rendeletre felhatalmazást a Bt. nem tartalmazott, így ennek beiktatása ezt a hiányt pótolja a rendelet
szabályozási tárgykörének pontos megadásával is.
a 72. §-hoz
A 72. § a szövegcserés rendelkezéseket tartalmazza.
Az 1. § (3) bekezdésének módosítása a koherencia érdekében szükséges pontosítást tartalmaz. A
bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVIII. törvény a
bányafelügyelet ipari robbantási tevékenységekre vonatkozó hatáskörét polgári robbantási
tevékenységekre módosította, amellyel összhangban a polgári felhasználású robbanóanyagok
forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet is módosításra került.
Ugyanakkor a módosítás nem rendezte a Bt.-ben található ipari robbantási tevékenységre vonatkozó
kifejezések cseréjét, amelyet azonban szükséges átvezetni. így az 1. § (3) bekezdésében szükséges a
kifejezés pontosítása.
A 6. § (3) bekezdésében szükséges javítani a díjtételek tekintetében a Jogerős és végrehajtható”
kifejezést, ugyanis az nem minden egyes díjtétel esetében értelmezhető.
A Bt. 8. §-ának módosítása az Nvt.-vei való összhangot teremti meg, mivel az Nvt. 12. § (13)
bekezdése kimondja, hogy koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel
köthető.
A Bt. 22. §, 22/A. § 23. §, 43/B. § és 49. § 18. pontja tekintetében a kutatási engedély
jogintézményének bevezetése miatt is szükségesek a szövegcserés rendelkezések.
A Bt. 30. § (4) bekezdés a) pontjának módosítása: A kitermelés hosszantartó szüneteltetésének
tekintetében a hatályos szabályozás abban az esetben teszi lehetővé a bánya bezárásának
elrendelését, ha a szüneteltetés jóváhagyott szüneteltetési műszaki terv alapján éri el a 6 évet. A
rendelkezés azonban akkor éri el a kívánt szigorítás lehetőségét, ha a kitermelés szüneteltetésénél
nem csak a jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi tervek alapján történő szüneteltetést veszik
figyelembe, hanem a műszaki üzemi terv nélkül történő (jogosulatlan) kitermelés szüneteltetését is.
Ebben az esetben a bányavállalkozó jogsértő magatartása esetén is (nem kezdeményezi a
szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyását, ennek ellenére a kitermelést szünetelteti) lesz
lehetősége a bányafelügyeletnek a bányabezárással kapcsolatos rendelkezéseit meghozni.
A Bt. 31. § (1) és (3) bekezdésének módosítása: a bányafelügyelet külön jogszabály szerinti
engedélye szükséges az egyes bányászati létesítmények építéséhez, üzembe helyezéséhez. Ez a
külön jogszabály a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó
építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet, amely azonban
olyan létesítményeket, építményeket is tartalmaz, amelyek nem tekinthetők bányászati
létesítményeknek (pl.: elosztóvezeték, propán-bután gáz töltőtelepek, stb.). Ugyanakkor ezen
66
építmények építéséhez és üzembe helyezéséhez is szükséges a bányafelügyelet engedélye. Ennek
megfelelően szükséges a 31. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kifejezések pontosítása.
A Bt. 35. § (1) bekezdésének módosítása: A súlyos baleset és a súlyos üzemzavar esetében a Bt.
csak a bányavállalkozót nevesíti a bejelentési kötelezettség vonatkozásában. Ugyanakkor súlyos
üzemzavar vagy baleset nemcsak bányászati tevékenységek esetében, hanem gázipari
tevékenységek vonatkozásában is előfordulhat. (Amely egyebekben a 89/2003. GKM rendelet
alapján egyértelmű.) így azonban a jelenleg szabály alapján a gázipari engedélyest ilyen
kötelezettség nem terheli. A módosítás ennek megfelelően a bejelentési kötelezettséggel terhelt
személyek körét pontosítja.
A Bt. 39. § (3) bekezdésének módosítása: A módosítás a jogrendszeri koherenciát szolgálja, mert a
szabályozási terv a helyi építési szabályzat melléklete.	*
A Bt. 41. § (2) bekezdésének módosítása: Abban az esetben, amikor nem elegendő a bírság
szankció (többszöri) alkalmazása, és nem vezet eredményre a bányavállalkozó engedélyének
(kitermelést biztosító jóváhagyott műszaki üzemi terv) visszavonása sem, szükséges egy további
olyan jogkövetkezmény beépítése, amely lehetőséget biztosít a bányafelügyeletnek a jogszerű
állapot kikényszerítésére, kilátásba helyezve a bányavállalkozó bányászati jogának törlését.
a 73. §-hoz
A 73. § a Bt. érintő hatályon kívül helyezendő rendelkezéseket tartalmazza.
Az új 26/A. § miatt a Bt. 14. § (2) bekezdése a továbbiakban szükségtelen.
A Bt. 20. § (10) bekezdése nem tartalmaz normatív rendelkezést, emellett ugyanezen tárgykörre a
Bt. 50/A. § (1) bekezdésének 4. pontja is tartalmaz felhatalmazást, ezért hatályon kívül helyezhető.
A Bt. 22/A. § (4) bekezdése jelenleg a koncesszió jogintézménye ellen hat, ugyanis olyan a
koncessziót megkerülő lehetőséget ad a bányavállalkozó számára, amely alapján a már
megállapított bányászati jog növelésére koncesszió nélkül kerülhet sor. így a koncesszióval elérni
kívánt cél sem teljesülhet. Ennek érdekében szükséges a rendelkezés hatályon kívül helyezése.
A Bt. 49. § 13. pontjában meghatározott ipari robbantási tevékenység fogalmát már nem szükséges
szerepeltetni a Bt-ben, tekintettel arra, hogy a kifejezést felváltotta a polgári robbantási
tevékenység.
Az 50/A. § (1) bekezdésének 4. pontjának módosítása a Bt. 20. § (9) bekezdésének módosításához
kapcsolódik.
a 74. §-hoz
A Tszt. 5. § (2) bekezdése módosításának indoka a VET. rendelkezéseivel párhuzamosan
pontosabb, egyértelműbb rendelkezések megalkotása. A módosítás által kiegészülő rendelkezés
szabályozza, hogy a tárgyévet megelőző évben nettó árbevétel hiányában vagy az engedélyes
tevékenység év közbeni megkezdése esetén is fizetendő felügyeleti díj, és meghatározza annak
mértékét is.
a 75. §-hoz
A Tszt. 8. § b) pontjának módosítása a Fogyasztóvédelmi Hatóság feladat- és hatáskörének
pontosítását szolgálja a lakossági felhasználók panaszai tekintetében.
a 76. §-hoz
A szövegpontosító jellegű rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Magyar Energia Hivatalnak a
jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti hatásvizsgálati követelményre is figyelemmel
kell lennie javaslata kialakítása során, továbbá a Tszt. 57/F. §-a szerinti távhőszolgáltatási
támogatás tekintetében is javaslattételi jogot ad a Hivatalnak.
a 77. §-hoz
67
A Tszt. 60. § (2) bekezdés g) pontjának pontosításával lehetővé válik, hogy a távhőszolgáltatás
módszertana is miniszteri rendeletben kerüljön megállapításra.
a 78. §-hoz
A Tszt. 19. § (5) bekezdése valódi normatartalmat nélkülöző rendelkezés. A rendelkezés sem
teljesítése, sem megszegése esetére nem ír elő jogkövetkezményt, ezért a jogalkalmazói
tapasztalatok alapján hatályon kívül helyezése indokolt. Ugyanakkor a rendelkezés hatályon kívül
helyezése sem zárja ki azt, hogy a Hivatal az egyes cégjogi eseményekre vonatkozó döntései
tervezetét véleményezésre megküldje a Gazdasági Versenyhivatal részére.
A Tszt. 57/D. § (2) bekezdésének és 60. § (2) bekezdés b) pontja módosításának indoka, hogy a
Hivatal árfelügyeleti vagy hatósági árelőkészítő tevékenysége során nem végez a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Két.) 12. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági tevékenységet, azonban a hatályon kívül
helyezni kívánt szöveg ezt a látszatot keltheti. A Hivatal a miniszteri rendeletben történő hatósági
ármegállapítást készíti elő, és a jogszabály-előkészítést segítő, javaslattételi kötelezettségéhez
tartozó árelőkészítő tevékenysége során nem állapít meg ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet,
valamint adatot, tényt vagy jogosultságot nem igazol, hatósági nyilvántartást nem vezet.
a 79. §-hoz
Az Éhvt. hatályának pontosítása a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, valamint a Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégia tartalmával történő összhangot teremti meg..
a 80. §-hoz
Az értelmező rendelkezések bevezetőjének módosítása megteremti az egységes jogértelmezést a
törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok vonatkozásában, egységesítve a
fogalomhasználatot.
A kibocsátható mennyiség esetében a módosítást az új uniós háttérjogszabály, a 601/2012/EU
rendelet megjelenése indokolta.
A nemzeti forgalmi jegyzék esetében egy egységes, az OKTVF kezelésében lévő forgalmi
jegyzékben, elkülönített számlákon történik valamennyi típusú kibocsátási jogosultság
nyilvántartása.
A kibocsátási jogosultság fogalmának módosítása az új emisszió-kereskedelmi törvényre való
hivatkozás, valamint a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti új egységtípus
(ESD egység) bevonása miatt szükséges.
a 81. § -hoz
A hatályos Éhvt. nem határozza meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tartalmi követelményeit.
E hiányosság kiküszöbölését szolgálja az Éhvt 3. §-ának módosítása, amely a hatályos Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégia elfogadása óta eltelt négy évben a klímapolitikai szakterületen
mérföldkőnek számító európai uniós szintű dokumentumok megjelenésére - „Az alacsony szén-
dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve”
COM(2011)112; „Fehér könyv - Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési
keret felé” COM(2009)147 - is figyelemmel határozza meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
tartalmi követelményeit.
Tekintettel arra, hogy a NÉS tartalmi követelményei jelen törvényjavaslat alapján a hatályoshoz
képest jelentősen kibővültek, nem tartható a dokumentum felülvizsgálatára előírt határidő. Ennek
megfelelően jelen törvényjavaslat értelmében az Éhvt. 3§- aként módosulna, hogy a Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégiára vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség egységesen öt év legyen.
68
A NÉS teljesítésének garantálása érdekében szerepel a javaslatban egy 3 évenkénti beszámolási
kötelezettség a Kormány, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottsága felé.
Az előrejelzések szerint a klímaváltozás Magyarországot a globális átlagnál nagyobb mértékben
fogja várhatóan sújtani, ezért a változó klímához történő alkalmazkodás alapvető nemzetbiztonsági
érdekünk. Az alkalmazkodás megtervezéséhez nélkülözhetetlen a jelenlegi és várható helyzet
számszerű adatokon nyugvó ismerete, amelynek alapját a jelen törvényjavaslat alapján felállítani
kívánt nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer teremti meg.
a 82. §-hoz
Mivel jelenleg az energiapolitikáért felelős miniszter már a 3. § (3) bekezdésében is szerepel a
törvényben, itt már csak miniszterként kell hivatkozni rá, a korábbiakkal ellentétben.
a 83. §-hoz
A forgalmi jegyzékben történő számlanyitással kapcsolatos szabályok megváltozását az új uniós
háttérjogszabály, a közvetlenül alkalmazandó 1193/2011/EU rendelet (a kibocsátásiegység-forgalmi
jegyzékről) indokolja.
a 84. §-hoz
A törvényjavaslat ezen §-a a miniszter jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat az új
uniós szabályok szerint módosítja.
a 85. §-hoz
A kibocsátási jogosultságok értékesítésének háttérjogszabályai megváltoznak, tekintettel az
időközben hatályba lépett nemzeti vagyonról szóló törvényre, valamint az üvegházhatású gázok
kereskedelméről szóló új törvényre.
a 86. §-hoz
A NÉS-re vonatkozó szabályozás megváltozása indokolja ezt a módosítást.
a 87. §-hoz
A törvényjavaslat ezen §-a pontosítja, hogy mely hatósági cselekményért kell igazgatási
szolgáltatási díjat fizetni.
a 88. §-hoz
A NÉS-re vonatkozó szabályozás megváltozása indokolja a felhatalmazó rendelkezés módosítását.
Az együttes végrehajtási projektek tekintetében a hitelesítőkkel kapcsolatos egyes hatósági
cselekményekért fizetendő igazgatási díj mértékét és megfizetésének szabályait megállapító
rendelet megalkotására történő felhatalmazás kerül be a törvénybe.
a 89. §-hoz
A jogharmonizációs záradékot az új uniós szabályoknak való megfelelés következtében módosítani
szükséges.
a 90. §-hoz
69
E § hatályon kívül helyezi az ÜHG egységek értékesítéséből származó bevétel felhasználására
vonatkozó rendelkezést, mivel azt az új emisszió-kereskedelmi törvény rendezi.
Hatályon kívül helyez továbbá egy kiüresedett §-t is.
a 91. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű K+F
beruházások támogatását úgy, hogy az az engedélyeseknek hosszú távon többletterhet nem okoz,
ugyanakkor az ilyen beruházások eredményeiből - a nemzetgazdaság részként - ők is részesülnek,
mert az ilyen fejlesztések használati értéke óriási jelentőséggel bír a magyar kutatók számára, mert
az összes tudományterületen megalapozza az innovatív kutatások hátterének fejlesztését hazánkban.
a 92. §-hoz
Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 31. §-ában (amely a
VET. 13. §-át módosította) szabályozott rendelkezések hatálybalépésének módosítására kerül sor
annak érdekében, hogy, mivel a kötelező átvétel alá eső villamos energia átvételére kötelezettek
köre és átvételének módja változik, az érintettek már a szerződéses jogviszonyok kialakítása során
figyelembe vehessék az ebből fakadó módosításokat. Mivel a felhasználók jellemzően éves
időtávban szerzik be a villamos energiát, az arra is kihatással lévő rendelkezések hatálybalépését a
módosítás a január 1-jei időponthoz igazítja. A rendelkezés hatálybalépésével válik lehetővé, hogy a
kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyisége egy részét a szervezett villamosenergia-piacon
értékesítsék, ami - a jobb tervezhetőség által - a szabályozási energia mennyiségének, és így végső
soron a kötelező átvétel árának csökkenését okozhatja. Módosítás hiányában nem lenne biztosított,
hogy a felek már a szerződések megkötésekor felkészülhessenek a változására, ezáltal is
hozzájárulva azok érvényesüléséhez, ami utólagosan az elszámolások során vitákhoz vezethet.
a 93.§-hoz
A VET. 17. § (1) és (2) bekezdésének módosításának indoka, a VET. 53. § (1) bekezdése miatti
technikai pontosítás.
a 94.§-hoz
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű K+F beruházások támogatásával összefüggő,
a törvényjavaslat 91. §-ához kapcsolódó módosítások.
a 95. § -hoz
A nem lakossági felhasználók esetén az elosztók tekintetében a ki- és visszakapcsolás elintézésének
határidejére vonatkozóan a jogszabály kötelezettséget nem határoz meg. Célszerű a jogbiztonság
érdekében az elosztókra vonatkozó eljárási határidők rögzítése.
a 96. §-hoz
A módosítást a gyakorlati tapasztalatok indokolják. Szükséges annak kimondása, hogy ha a
kereskedő váltás során a felhasználó egyes szerződéses feltételeket nem teljesített, a
villamosenergia-kereskedő e feltételek teljesítésére határidőt állapítson meg. E - a későbbiek során
alsóbb szintű jogszabályban - meghatározott határidő eredménytelen elteltével a kereskedőváltás
értelemszerűen meghiúsul. A módosítás a kereskedőváltási eljárás gyorsítását eredményezi.
a 97. §-hoz
70
A VET. 53. § (1) bekezdésének módosítása biztosítja, hogy piac-összekapcsolás útján a villamos
energia határon keresztül történő szállításához szükséges kapacitás és a villamos energia kapcsolt
áruként kerülhessen értékesítésre (implicit allokáció). Módosítás hiányában az átviteli
rendszerirányító az implicit allokációt nem végezheti, ami a folyamatban lévő, az európai
villamosenergia-piaci integráció kitűzött célmodelljének megvalósításához szükséges piac-
összekapcsolási projektek megvalósítását hiúsítaná meg.
a 98. §-hoz
A VET. 54. §-a kiegészítésének célja - a törvényjavaslat 28. §-ához hasonlóan - a szervezett
villamosenergia-piac vállalatszervezési kereteinek rugalmasabbá és gazdaságosabbá tétele.
a 99. § -hoz
A rendelkezés a Hivatal engedélyezési eljárásaival kapcsolatos egyszerűsítéseket tartalmaz. E
rendelkezések egyrészt technikai jellegű pontosítások és kiegészítések, másrészt a kiserőművi
engedélyezési eljárást egyszerűsítik.
a 100. §-hoz
Az Európai Unió piacintegrációval kapcsolatos törekvéseinek eredményeképpen a villamosenergia-
piacok mind inkább kiteljesednek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szabályozó hatóságnak a
szabadpiacon kialakuló, nem szabályozott árak alakulásának nyomon követése is szabályozói
feladattá válik. A javasolt jogszabályi változtatás célja a szakszerű hatósági ellenőrzés
felhatalmazásának megteremtése.
a 101.§-hoz
A vezetékjog, mint közérdekű használati jog alapításának a célja, hogy a hálózati engedélyes idegen
ingatlanon közcélú hálózatot helyezzen el, azt - közérdekből - üzemeltesse. A vezetékjog alapján
az engedélyes földalatti és feletti vezetéket építhet, tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és
kapcsoló berendezést helyezhet el.
A VET. 123. § (1) bekezdésében is érvényre juttatja, hogy a közművek elhelyezésére elsősorban a
közterület szolgál, amikor kimondja, hogy a közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és
megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen
termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.
Fentiekre tekintettel szükségesnek tartjuk a jogbiztonság érdekében egyértelműen rögzíteni, hogy a
közterületen létesített közcélú hálózat nyomvonalára, és annak közterületet érintő biztonsági
övezetére, valamint a közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és
kapcsolóberendezésre nem kell vezetékjogot, illetve használati jogot megállapítani.
a 102. § -hoz
A VET. 142/A. § (4) bekezdésének, valamint 143. § (3) bekezdésének módosítása az
árszabályozási, ármegállapítási eljárások pontosítására irányulnak, amelyek révén egyrészt az
érintettek az eljárás tényleges kezdetét megelőzően több mint 3 hónappal tájékoztatást kapnak
annak érdekében, hogy az észrevételeiket megtehessék, másrészt az árszabályozással összefüggő
jogszabály-alkotás pontos időtartama is meghatározásra kerül.
a 103. § -hoz
71
A VET. 168. § (4) bekezdés g) pontjának módosítása - a törvényjavaslat 102. §-ával összhangban -
a Hivatal ügyintézési eljárásának határidejét rövidíti le a rendszerhasználati díjak meghatározására
irányuló hatósági eljárásban.
a 104. §-105.§-hoz
Az okos mérési rendszerek bevezetéséről mind a földgázszektor és mind a villamos energia szektor
tekintetében a 3. energiacsomag irányelvei rendelkeznek: a villamos energia szektor tekintetében a
villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a
továbbiakban: villamos irányelv) 1. melléklet 2. pontja. Az irányelv hivatkozott pontja alapján a
tagállamoknak értékelést, majd döntést kell hozniuk az okos mérés, illetőleg az okos mérési
rendszerek bevezethetősége tekintetében. E döntések meghozatalát az irányelvek nem kötik
mintaprojektek lefolytatásához, erre tekintettel nem indokolt azon jogszabályi előírás, miszerint az
okos mérés bevezetésével kapcsolatos értékeléseknek a mintaprojekteken kell alapulniuk. A
törvényjavaslat 104. és 105. §-a ezzel összefüggésben a mintaprojektek elvégzésével kapcsolatos
pontosításokat tartalmaznak.
a 106. §-hoz
A VET. 144. § (5) bekezdés a) pontjának módosítása kodifikációs jellegű pontosítás, annak
érdekében, hogy a csatlakozási díjak megállapítására vonatkozó eljárás és a rendszerhasználati díjak
megállapítására vonatkozó eljárás [VET. 142/B. § (5) bekezdés a) pontja] szabályozása
egységességének megteremtése érdekében.
A törvényjavaslat 106. § 6. pontja a VET. 152. § (1) bekezdésének technikai jellegű pontosítását
tartalmazza a VET. 170. § (2) bekezdés 7. pontjával való összhang megteremtése érdekében.
Mivel a VET. 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kötelező átvétel alá eső villamos energia
átvétele történhet piaci áron is, ezért szükséges a piaci ár meghatározása során figyelembe veendő
szempontokat meghatározni a VET. 170. § (1) bekezdés 29. pontjában.
A VET. 177/A. § (2)-(4) bekezdésének módosítása a nem megfelelő fogalomhasználatból fakadó
esetlegesen felmerülő problémákat kívánja megszüntetni.
a 107. §-hoz
Kodifikációs, technikai jellegű pontosítások.
a 108. §-hoz
A törvényjavaslat 108. §-a az egyensúlyozó platform fogalmával egészíti ki a Get. értelmező
rendelkezéseit.
a 109. §-hoz
A Get. 16. § (1) bekezdés f) pontjának módosításával egyértelművé válik, hogy a földgázelosztási
szolgáltatás megtagadása vagy felfüggesztése kapacitáslekötési szerződés hiánya miatt csak
azoknak a felhasználóknak az esetében kerülhet sor, akik nem földgázkereskedő közreműködésével
vásárolnak földgázt - a kapacitáslekötési szerződés megkötése ugyanis főszabály szerint a
földgázkereskedő kötelezettsége.
a 110. §-hoz
72
A szervezett földgázpiac működtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek az olyan engedélyesek,
amelyek felhasználókat közvetlenül nem látnak el, ugyanakkor a szervezett földgázpiacon földgázt
vagy kapacitást kínálnak vételre vagy eladására. E feltétel biztosítását szolgálja a törvényjavaslat
110.	§-a a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély bevezetésével. A korlátozott földgáz-
kereskedelmi engedélyesre — néhány értelemszerű kivételtől eltekintve — a földgázkereskedőre
vonatkozó szabályok az irányadók.
a 111. § -hoz
A távhőszolgáltatás keretében a Tszt. számos rendelkezése úja elő a távhőszolgáltatással történő
ellátás folyamatos és biztonságos fenntartását, többek között a Tszt. 20. § (3) bekezdése. Annak
érdekében, hogy a távhőszolgáltatásban részesülők, különösen a lakossági felhasználók ellátása
közvetve is biztosított legyen, szükséges megteremteni Get. új 29/B. §-ával a távhőtermelők és
távhőszolgáltatók földgázellátásból történő kikapcsolásának garanciális szabályait.
a 112. §-hoz
A módosítás indoka megegyezik a VET. 47/B. § (2) bekezdése módosításának indokával - a
földgázellátási szektorban is szükséges annak kimondása, hogy ha a kereskedőváltás során a
felhasználó egyes szerződéses feltételeket nem teljesített, a földgázkereskedő e feltételek
teljesítésére határidőt állapítson meg.
a 113. §-hoz
A törvényjavaslat 113. §-a a szervezett földgázpiac és az egyensúlyozó platform kapcsolatát rendezi
-	annak érdekében, hogy a szervezett földgázpiac szereplői ne okozhassanak egyensúlytalanságot
az együttműködő földgázrendszeren, az egyensúlyozó platformon is tagsággal kell rendelkezniük.
A Get. 48. §-a kiegészítésének célja a szervezett földgázpiac vállalatszervezési kereteinek
rugalmasabbá és gazdaságosabbá tétele.
a 114. §-hoz
A rendelkezés - a 100. §-ban foglaltakhoz hasonlóan - az Európai Unió piacintegrációval
kapcsolatos törekvéseivel összefüggésben a szabadpiacon kialakuló, nem szabályozott árak
alakulása nyomon követésének kötelezettségét határozza meg a Hivatal számára.
a 115. §-hoz
A módosítások az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlya biztosításának erősítését
szolgálják. A Get. 91. §-ának módosításai a hidraulikai egyensúly fenntartásával összefüggő
kötelezettségeket pontosítja az együttműködő földgázrendszer szereplői számára, a Get. új 91/A. §-
a a hidraulikai egyensúly biztosításának egyik eszközeként az egyensúlyozó platformmal
kapcsolatos alapvető szabályokat rögzíti.
a 116. §-hoz
Az árszabályozással összefüggésben szükséges a Get. szerinti hatósági árak fizetésére kötelezettek
körének egyértelmű meghatározása, amelyet a törvényjavaslat 116. § (1) bekezdése tartalmaz.
Technikai jellegű pontosítás, hogy a Get. árszabályozásra és árfelügyeletre vonatkozó IX.
fejezetének általános szabályai közé kerülnek beillesztésre azok a szabályok, amelyek a jelenleg
hatályos törvényben a külön-külön, az egyes hatósági áraknál szerepeltek. E rendelkezések közé
tartozik annak rögzítése, hogy a hatósági árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni, továbbá az az
73
előírás, amely szerint a hatósági árnál alacsonyabb árat megkülönböztetés-mentesen kell
alkalmazni. Szintén az általános szabályok között kap helyet a hatósági ár engedélyesi honlapon
való közzétételének kötelezettsége, valamint a Hivatal ellenőrzési jogköre és az annak keretében
alkalmazható szankciók felsorolása.
A Get. új 104/A. §-a, valamint a 105/A.-107. §-ok módosításai - a VET. 142/A. § (4) bekezdésének
és 143. § (3) bekezdésének módosításával megegyezően - az árszabályozási, ármegállapítási
eljárások szabályozásának pontosítására irányulnak, amelyek révén egyrészt az érintettek az eljárás
tényleges kezdetét megelőzően több mint 3 hónappal tájékoztatást kapnak annak érdekében, hogy
az észrevételeiket megtehessék, másrészt az árszabályozással összefüggő jogszabály-alkotás pontos
időtartama is meghatározásra kerül.
a 117. §-hoz
A törvényjavaslat az engedélyköteles tevékenységek közé beilleszti a korlátozott foldgáz-
kereskedelmi engedélyt.
a 118. §-hoz
A Get. 129. § (2) bekezdésének módosítása egyrészt jogtechnikai jellegű, mivel az eddig
pontatlanul szereplő hivatkozásokat javítja, másrészt - a VET. módosításához hasonlóan - a Hivatal
ügyintézési eljárásának határidejét rövidíti le a rendszerhasználati díjak meghatározására irányuló
hatósági eljárásban.
a 119. §-hoz
Az okos mérési rendszerek bevezetéséről mind a földgázszektor és mind a villamos energia szektor
tekintetében a 3. energiacsomag irányelvei rendelkeznek: a földgázszektor tekintetében a földgáz
belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: gáz
irányelv) 1. melléklet 2. pontja. A gáz irányelv hivatkozott pontja alapján a tagállamoknak
értékelést, majd döntést kell hozniuk az okos mérés, illetőleg az okos mérési rendszerek
bevezethetősége tekintetében. E döntések meghozatalát az irányelvek nem kötik mintaprojektek
lefolytatásához, erre tekintettel nem indokolt azon jogszabályi előírás, miszerint az okos mérés
bevezetésével kapcsolatos értékeléseknek a mintaprojekteken kell alapulniuk. A törvényjavaslat 36.
§-a és 38. §-a ezzel összefüggésben a mintaprojektek elvégzésével kapcsolatos pontosításokat
tartalmazzák.
a 120. §-hoz
A Get. 133. § (1) bekezdésének kiegészítése megteremti az eddig hiányzó felhatalmazást az
egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások és azok díjainak
miniszteri rendeletben történő meghatározására.
a 121.§-hoz
Az átmeneti rendelkezés - figyelemmel a költség-felülvizsgálatban érintett hatósági árak körének
jelentős bővülésére - a költség-felülvizsgálat elvégzésének határidejét 2013. december 31-ében
állapítja meg.
a 122.§-hoz
74
A földgáz egyetemes szolgáltatók forrásainak egy része az ún. felajánlási rendszeren keresztül kerül
biztosításra. Tekintettel arra, hogy e szerződések közül több 2012 nyarán lejárt, az egyetemes
szolgáltatásban részesülők, különösen a lakossági fogyasztók ellátásának garantálására érdekében a
Javaslat szerinti módosítások 2013-ban és 2014-ben is előírják a volt közüzemi nagykereskedőnek,
hogy a földgázforrásait vételre ajánlja fel az egyetemes szolgáltatók részére. Az egyetemes
szolgáltatás egységességének érdekében a felajánlás, valamint a volt közüzemi nagykereskedők és
az egyetemes szolgáltatók közötti szerződés részletes feltételeit kormányrendelet tartalmazná.
A törvényjavaslat szabályozza az egyetemes szolgáltatásra jogosultak ellátására kötött szerződések
Hivatalhoz történő bejelentésének, valamint e szerződések egyetemes szolgáltatási hatósági
ármegállapítás során történő figyelembevételét is.
a 123. §-hoz
A módosítások célja az okos méréssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása annak érdekében,
hogy mind a földgáz, mind pedig a villamos energia szektor területén az okos méréssel kapcsolatos
mintaprojektek minél szélesebb körben legyenek végrehajthatóak. A módosítások továbbá az
adatkezelés és a fogyasztásmérő-berendezések tekintetében tartalmaznak többlet előírásokat az
egyes, okos mérés mintaprojektben résztvevő engedélyesek tekintetében.
a 124. §-hoz
A szervezett földgázpiac, valamint az egyensúlyozó platform működése megkezdésével összefüggő
átmeneti rendelkezések.
a 125. §-hoz
A törvényjavaslat 125. §-ában szereplő rendelkezések egy része az egyensúlyozó platform
fogalmával, a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély bevezetésével, valamint a felajánlási
rendszer módosításával kapcsolatos szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmazza.
A Get. 32. § (1) bekezdés módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzati szociális bérlakásban
élők is részesülhessenek a piaci árnál olcsóbb egyetemes szolgáltatásból.
A törvényjavaslat 125. § 8., 12-15., 17-19., 21-25. 27-29. és 36-38. pontja technikai jellegű
pontosítást tartalmaz.
A Get. 97. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések hatályon kívül helyezésének indoka az a
közigazgatás-szervezési elv, amelynek értelmében a tanácsadó-véleményező államigazgatási
testületek szabályozása ne jogszabállyal, hanem közjogi szervezetszabályozó eszközzel történjék.
A Get. 108. § (4) bekezdés a) pontjának módosítása kodifikációs jellegű pontosítás a csatlakozási
díjak megállapítására vonatkozó eljárás és a rendszerhasználati díjak megállapítására vonatkozó
eljárás [Get. 105. § (3) bekezdés a) pontja] szabályozása egységességének megteremtése érdekében.
Az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók és a lakossági fogyasztók ellátásának
biztosítása érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy a jelenleg hatályos, egyetemes szolgáltatási
célú szerződések nem, vagy csak az egyetemes szolgáltatók által lehet a lejáratuk előtt
megszüntetni. Ellenkező esetben előfordulhatna, hogy az egyetemes szolgáltatók szerződéseit a
földgázkereskedő a téli fűtési időszakban felmondja, ezáltal közvetlen veszélybe sodorva a
lakossági fogyasztók ellátását.
a 126. §-hoz
Technikai és szövegpontosító jellegű hatályon kívül helyezéseket tartalmaz.
a 127.§-hoz
75
A törvényjavaslat 127. §-a - a 92. §-ra tekintettel - az energetikai tárgyú törvények módosításáról
szóló 2011. évi XXIX. törvény 31. §-ának hatályba lépését módosítja.
a 128.§-hoz
A Kbt. 6. § (1) bekezdésének e) pontját érintő módosítás kibővíti a közbeszerzési eljárások
lefolytatására kötelezett közszolgáltató ajánlatkérők körét. A Kbt. érintett rendelkezésével
összefüggésben problémát okozott, hogy a törvény eredeti szövege tekintetében a jogalkalmazói
gyakorlatban olyan értelmezés alakult ki, mely szerint csak azok a szervezetek tekinthetők
ajánlatkérőnek és így csak azok a szervezetek kötelezettek közbeszerzési eljárás lefolytatására,
amelyek a közszolgáltató tevékenységet megkezdték, azt ténylegesen is folyatják. Ezen hibás
jogalkalmazói értelmezés szerint az olyan szervezetek, amelyeket az állam, vagy valamely
önkormányzat közszolgáltató tevékenység folytatása céljából hozott létre (vagy amely felett az
állami, önkormányzati meghatározó befolyás más, a Kbt-ben meghatározott módon érvényesült),
azonban az adott szervezet a közszolgáltatói tevékenységét ténylegesen még nem kezdte meg, nem
kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, figyelemmel arra, hogy nem áll fenn a közszolgáltató
ajánlatkérői minőség megállapításához szükséges valamennyi konjunktív feltétel. A módosítás ezzel
szemben egyértelművé teszi, hogy a releváns tevékenységet folytató szervezetek mellett azok a
gazdálkodó szervezetek is közszolgáltató ajánlatkérőnek minősülnek és így kötelesek közbeszerzési
eljárás(oka)t lefolytatni, amelyek abból a célból kerültek megalapításra, illetve létrehozásra, hogy a
törvényben meghatározott közszolgáltató tevékenységet folytassanak, de ezt a tevékenységet
ténylegesen még nem kezdték meg.
A módosítás elsősorban a gazdálkodó szervezeti formában működő azon ajánlatkérőket érinti,
amelyek nem minősülnek ún. klasszikus ajánlatkérőnek, és amelyeknél az ajánlatkérői minőséget a
közszolgáltatói tevékenység - illetve annak folytatása - alapozza meg. Ezzel szemben a módosítás
nem érinti a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérőket, tekintettel arra, hogy ezek a
szervezetek ún. klasszikus ajánlatkérőnek (is) minősülnek, amelyek esetében a közbeszerzési
kötelezettség az alapítástól kezdve fennáll. Ezeknél az ún. klasszikus ajánlatkérőknél a
közszolgáltatói tevékenység folytatása gyakorlatilag csak az alkalmazandó közbeszerzési szabályok
megválasztására van hatással. A Kbt. 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szervezetek tekintetében az
említett probléma ugyancsak nem merül fel, tekintettel arra, hogy ebben az esetben jellemzően
állami, vagy önkormányzati befolyás alatt nem álló szervezetekről van szó, amelyek esetében
jogszabályon, vagy hatósági határozaton alapuló kizárólagos jog teremti meg az ajánlatkérői
minőséget, nem pedig a közszolgáltató tevékenység folytatása.
A Kbt. 114. § új (5) bekezdése a Kbt. 6. § (1) bekezdés e) pontjának módosítását egészíti ki. A Kbt.
114.	§ (2) bekezdése rögzíti a közszolgáltatói szerződés fogalmát. A módosítással beillesztésre
kerülő új (5) bekezdés kiemeli, hogy azokat a szerződéseket is közszolgáltatói szerződésnek kell
tekinteni, amelyek megkötésének célja, hogy az ajánlatkérő képes legyen ellátni a releváns
közszolgáltatói tevékenységét. Másként fogalmazva, a módosítással beillesztendő (5) bekezdés -
figyelemmel a 114. § (2) bekezdésében található definícióra -rögzíti, hogy ezek a szerződések a
közszolgáltatói tevékenység biztosításának célját szolgálják, így közszolgáltatói szerződésnek
minősülnek.
A 114. § új (5) bekezdése a 6. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ajánlatkérők körére teljed ki.
Ezek közül így valamennyi olyan ajánlatkérő esetében, amelyet közszolgáltatói tevékenység
ellátása céljából hoztak létre, vagy ilyen feladatot kell ellátnia, kiteljeszti a Kbt. XIV. fejezet
szerinti szabályok alkalmazásának kötelezettségét azokra a beszerzésekre, amelyek a közszolgáltató
tevékenység megkezdéséhez, illetve folytatásához szükségesek. Hangsúlyozandó, hogy az ilyen
szerződések megkötése tekintetében csak a közszolgáltató (közszolgáltatói tevekénységet folytató,
vagy ilyen célra létrehozott) ajánlatkérők kötelesek a Kbt. XIV. fejezet szerinti eljárni (így például a
helyi önkormányzatnak a szennyvízcsatorna-hálózat építése tekintetében nem a közszolgáltatókra,
hanem az általános szabályok szerint kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia). A módosítás
eredményeként tehát azon ajánlatkérők, amelyek ún. klasszikus ajánlatkérőnek és közszolgáltatónak
76
is minősülnek, a módosítás hatályba lépését követően ezen előzetes beszerzéseik tekintetében nem
az általános közbeszerzési szabályok szerint, hanem a Kbt. XIV. fejezetében foglalt szabályok
szerint kell eljárniuk. A klasszikus ajánlatkérőnek nem minősülő közszolgáltatók pedig a jövőben
nem tekinthetnek el a közbeszerzési eljárás lefolytatásától a szóban forgó előzetes beszerzések
tekintetében, hanem a közszolgáltatókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárniuk azon
beszerzéseik vonatkozásában is, amelyek a közszolgáltatói tevékenység megkezdésének és
folytatásának lehetővé tételét szolgálják.
A módosító javaslat célja, hogy a Kbt. 4. § 17. pontja szerinti postai szolgáltatásokat, és az
ugyanezen § 18. pontja szerinti postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatásokat nyújtó szervezet uniós
értékhatárt el nem érő értékű szerződései vonatkozásában az ajánlatkérő mentesüljön a
közbeszerzési eljárás lefolytatása alól. A postai szolgáltatásokról szóló törvény 2013. január 1.
napjától teljes mértékben liberalizálja a postai piacot, megszünteti a fenntartott szolgáltatásokat és
ezzel megszűnnek azok az okok, amelyek indokolttá tették az EU értékhatár alatti beszerzések Kbt.
hatálya alatt tartását. Egy teljesen liberalizált piacon még a kisebb értékű beszerzések esetében is
versenyhátrányt jelenthet, ha a közbeszerzési szabályok miatt lassabb a társaság beszerzési
folyamata, vagy ha ezáltal üzleti információk válnak a közbeszerzés által megismerhetővé. A
módosítás nem érinti az egyetemes postai szolgáltató uniós értékhatárok feletti beszerzéseit, melyek
továbbra is a Kbt. hatálya alatt maradnak.