﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9465. számú
törvényjavaslat
a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény módosításáról
Előadó:	dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2012. december
2013. évi... törvény
a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról
l.§
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. § (1)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha)
nd) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással,
munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról
való tájékoztatás, beadvány, egyéb irat készítése,”
2.§
A Jst. 4. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a
következő g) ponttal egészül ki:
(Támogatásban részesíthető a fél, ha)
,,f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási
hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti
hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott;
g) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”
3.§
A Jst. 5. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)
,,h) a 4. § (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozik.”
4.§
A Jst. 10. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem részesíthető a fél támogatásban, ha)
nd) támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul, vagy a támogatással
érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik.”
1
5.§
(1)	A Jst. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről -
ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem
személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az
írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.”
(2)	A Jst. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi Ií. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése
alapján kiutasított személy jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem
előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelméről lehetőség szerint azonnal,
de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon dönt.”
6.§
(1)	A Jst. 39. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő
követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során
felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs díj és a
költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén mind a követelés
összegét, mind a követelések behajtása érdekében tett intézkedések során felmerült
költségeket a célelőirányzat javára kell jóváírni.”
(2)	A Jst. 39. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (9)
bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és
díjjizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek
viselésére azonban köteles a fél, kivéve)
„d) a menekültügyi eljárásban részt vevő, továbbá a 4. § (1) bekezdés f) és g) pontjában
meghatározott személyt,
e) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.”
7.§
A Jst. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:
a)	a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,
b)	a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,
2
c)	a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segítő jogi szolgáltatás
nyújtására fordított idejének figyelembevételével hány óra díját téríti vagy előlegezi meg a fél
helyett,
d)	a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét,
e)	a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való kötelezést, ha a fél
helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi.
(2)	Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése
alapján kiutasított személy jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem
előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmének helyt ad, a peren kívüli
támogatásról hozott határozattal egyidejűleg végzésben jogi segítőt és szükség szerint
tolmácsot rendel ki, aki a kirendelés alapján a jogi szolgáltatás nyújtása során a jogi segítő és
a fél között tolmácsol. A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye
nincs.
(3)	A (2) bekezdés alapján kirendelt tolmács díjazására a közigazgatási hatósági eljárásban
közreműködő tolmácsok díjazásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.”
«.§
A Jst. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről
szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a határozat jogi segítőnek
történő átadása ellenében kezdheti meg.”
9-8
A Jst. 46. §-a a következő mondattal egészül ki:
„További óraszámemelést a jogi segítségnyújtó szolgálat legfeljebb egy esetben, különösen
a fél hiánypótlásra vagy más irat benyújtására történt felhívása esetén engedélyezhet.”
10.8
A Jst. „A jogi szolgáltatás igénybevétele” alcíme a következő 47/A-47/C. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A 41. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek helyt adó határozatot és kirendelő
végzést a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz
(különösen telefon, elektronikus levél) igénybevételével kézbesíti a jogi segítőnek, illetve a
tolmácsnak. Ha a harmadik országbeli állampolgár az ügyében eljárt idegenrendészeti hatóság
őrizetében van, a kérelemnek helyt adó határozatot és kirendelő végzést a jogi segítségnyújtó
szolgálat az idegenrendészeti hatóság útján, más esetben a jogi segítő közreműködésével
kézbesíti a harmadik országbeli állampolgár részére. A kérelmet elutasító határozatot a
harmadik országbeli állampolgár részére postai úton is kézbesíteni kell.
(2)	A harmadik országbeli állampolgár ügyében eljárt idegenrendészeti hatóság a harmadik
országbeli állampolgár tartózkodási helyének megváltozásáról haladéktalanul, elektronikus
hírközlő eszköz útján tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
3
(3)	A jogi segítő és a tolmács a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának
megjelölésével - haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz útján tájékoztatni köteles a jogi
segítségnyújtó szolgálatot.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetben - szükség esetén - a jogi segítségnyújtó
szolgálat haladéktalanul új jogi segítőt vagy tolmácsot rendel ki, egyúttal a korábbi kirendelő
végzést visszavonja.
47/B. § (1) A jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítése
érdekében a jogi segítő, illetve a tolmács a kirendelés kézhezvételét követően haladéktalanul,
de legkésőbb 5 napon belül személyesen köteles felvenni a kapcsolatot a harmadik országbeli
állampolgárral.
(2)	A tolmács és a jogi segítő a kirendelő végzés kézhezvételét követően haladéktalanul
kötelesek egyeztetni a bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítése érdekében szükséges
intézkedéseket.
(3)	A tolmács távtolmácsolás útján is közreműködhet. Ha a tolmács közreműködésére az
idegenrendészeti hatóság telephelyén (igazgatóság, őrzött szállás) kerül sor, a távtolmácsolás
technikai feltételeit az idegenrendészeti hatóság biztosítja.
47/C. § (1) A jogi segítő a bírósági felülvizsgálati kérelmet a harmadik országbeli
állampolgárral való személyes kapcsolatfelvételt követően köteles haladéktalanul vagy
legkésőbb a következő munkanapon benyújtani a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz.
(2)	A jogi segítő a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának megtörténtét a jogi
segítségnyújtó szolgálat felé a bírósági felülvizsgálati kérelem egy érkeztetett példányának
bemutatásával igazolja.”
11. §
A Jst. „A jogi szolgáltatás díjának fedezete” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Egyes szolgáltatások díjának fedezete
49. § (1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat terhére kell
megfizetni. A célelőirányzat - a 39. § (7) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - csak a díj összegének megfizetésére használható fel.
(2)	A 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személy ügyében a tolmácsolási és
fordítási díj megfizetése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére
intézkedik.
(3)	A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-módosítás nélkül teljesíthető
kiadások.”
12. §
A Jst. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(4) Ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles,	a
visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje 30 nap. Kérelemre, indokolt esetben	a
visszatérítésre legfeljebb hat hónapos határidő biztosítható, e határidőn belül pedig	a
részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.”
13.	§
A Jst. 66. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a
névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a
névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt
szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a
közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni
a névjegyzékbe.”
14.	§
A Jst. 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jogi segítő a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül
megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben tett szert kiemelkedő jártasságra.”
15.	§
A Jst. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe
történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem
álltak fenn.
(3)	A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha
a)	a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal
nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy
kártérítési kötelezettségét megállapították,
b)	a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján legalább három
alkalommal alaptalanul megtagadta, vagy
c)	a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő
szervezet a jogi szolgáltatást nem a 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján
nyújtja.
(4)	A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel
feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a
szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének
végzését lehetetlenné teszi.”
5
16. §
A Jst. 73. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
módosításáról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a törvény 2. §-5.
§-ával, 6. § (2) bekezdésével, 7. §-ával, 9. §-11. §-ával, 17. §-ával és 18. §-ával megállapított
rendelkezéseinek kivételével - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(6)	E törvény 71. § (3) bekezdés c) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat a
szerződést akkor mondhatja fel, ha a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást a jogi
segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló
2013.	évi ... törvény hatálybalépését követően nem az e törvény 66. § (2) bekezdése szerint
vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.”
17.	§
A Jst. 89. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
„c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével
kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008.
december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (3) és (4)
bekezdése.”
18.	§
A Jst. 11. §-ában a „polgári peres és nemperes eljárásokban” szövegrész helyébe a „polgári
peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban” szöveg lép.
19. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény IX. Fejezete a következő 92/B. §-sal egészül ki:
„92/B. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás
elrendeléséről szóló határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezéséhez t-
kérelem alapján ~ külön jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet
igénybe.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság a jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati
kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a
kiutasító határozat egy példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon,
elektronikus levél) útján továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.”
6
20. §
(1)	E törvény ~ a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a, 3. §-a, 5. §-a, 6. § (2) bekezdése, 7. §-a, 10. §-a, 11. §-a, 17. §-a és 19.
§-a 2014. július 1-jén lép hatályba.
7
Általános indokolás
Az Európai Parlament és a Tanács a harmadik országok illegálisan tartózkodó
állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és
eljárásokról szóló 2008/115/EK irányelve (a továbbiakban: Irányelv) 2011. december 24-i
határidőt szabott a tagállamoknak az illegális migránsok részére biztosítandó jogi
segítségnyújtás kialakítására, illetve az ehhez szükséges tagállami szabályozás megalkotására.
Az Irányelv 13. cikk (4) bekezdésében foglaltak alapján a tagállamoknak a nemzeti
szabályaikkal összhangban térítésmentes jogi segítséget és/vagy képviseletet kell biztosítani
az illegális migránsok részére, amely Magyarországon elsősorban az igazságügyi szolgálatok
és a szerződött jogi segítők közreműködésével, az állami jogi segítségnyújtási rendszer
keretében valósul meg.
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosításáról
szóló javaslat (a továbbiakban: Javaslat) a fenti jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséhez
szükséges szabályokat tartalmazza, továbbá a jogalkalmazási tapasztalatok alapján módosítja
a Jst. egyes eljárási szabályait is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Jst. a jogi szolgáltatás keretében biztosítja a megfelelő irat elkészítését abban az esetben, ha
az ügyfelet érintő vitás helyzet közigazgatási, polgári peres vagy büntetőeljárást (tehát
törvénnyel szabályozott eljárást) eredményez. A hatályos jogi szabályozás értelmében a
mindennapi megélhetést közvetlenül érintő kérdésekben (így különösen lakhatással,
munkajoggal összegfüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) az ügyfelek
azonban csak a jogról való tájékoztatásra jogosultak. Ugyanakkor ezekben az ügyekben a
tájékoztatáson túl lehetőséget kellene biztosítani beadvány, irat készítésére is a jogi segítő
részéről, hiszen az ügyfelek ezekben az ügyekben a tanácsadáson túl gyakorlatilag minden
esetben igénylik a segítségnyújtást beadvány készítéséhez is, amely például segítséget
nyújthat a fogyasztónak egy közszolgáltatóval fennálló vitája rendezéséhez.
A 2. §-hoz
A Jst. 4. § (1) bekezdése szerint támogatásban csak akkor részesíthető a fél, ha a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a
továbbiakban: Harm tv.) hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű
tartózkodási hellyel rendelkezik Magyarország területén, az Európai Unió tagállamában vagy
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan
államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi
szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam
állampolgárával azonos jogállást élvez. Ehhez képest az Irányelv 2. cikk (1) bekezdése szerint
az Irányelvet a valamely tagállam területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli
állampolgárokra kell alkalmazni. A fentiek alapján a Jst. személyi hatályát ki kell terjeszteni
azokra a személyekre is, akik tartózkodása nem jogszerű.
8
A 3. §-hoz
A kiutasítottak részére alanyi jogon célszerű a támogatást biztosítani, tekintettel arra, hogy
jellemzően e személyi kör jövedelemmel és felhasználható vagyonnal nem rendelkezik, és
okirattal sem tudná igazolni a jövedelmi-vagyoni helyzetét. A vagyonvizsgálat költségei, azaz
a nyilatkozattétellel és az okiratok vizsgálatával, illetve a tolmácsolással és fordítással járó
költségek nem állnának arányban a jogi segítségnyújtás költségével.
A 4. §-hoz
A Jst. 16. § (2) bekezdés a) pontja alapján a polgári peres eljárásokban lehetőség van az
ügyfél támogatásból való kizárására abban az esetben, ha a fél pereskedése rosszhiszeműnek
vagy már előre eredménytelennek látszik, ugyanez azonban a peren kívül ügyekre
vonatkozóan nincs szabályozva. Ezért célszerű a meglévő szabályozást azzal kiegészíteni,
hogy eleve eredménytelennek látszó, illetve rosszhiszemű joggyakorlást megvalósító kérelmet
el lehessen utasítani a peren kívüli ügyekben is. Ezzel a jogi segítségnyújtási forrásokat
hatékonyabban lehet azokhoz az ügyekhez rendelni, amelyekben a jogi segítségnyújtás valós
célját ténylegesen is betöltheti.
Az 5. §-hoz
Mivel a kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére a Harmtv.
alapján mindössze nyolc nap áll rendelkezésre, a jogi segítségnyújtás iránti kérelemről
mihamarabb, lehetőleg azonnal, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon
döntést kell hozni.
A 6. §-hoz
A Jst. 39. §-ának kiegészítése javasolt azzal, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat által kezelt,
„Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség
elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett
intézkedések során felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs
díj és a költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén a befolyt
összeget a célelőirányzat javára kell jóváírni. A fentieket az indokolja, hogy jelenleg nem
rendezi a törvény, hogy az említett költségek a kormányhivatalok működési költségei közé
tartoznak, vagy a célelőirányzatot terhelik. Tekintettel arra, hogy az így felmerülő költségek
mindkét esetben végső soron a központi költségvetést terhelik, a kérdés törvényi rendezése
technikai jellegű módosítás.
A menekültek és az idegenrendészeti eljárásban kiutasított harmadik országbeli állampolgárok
jellemzően a magyar nyelvet nem értik; a jogi segítségnyújtási eljárásban megilleti őket az
anyanyelvhasználat joga. Senkit nem érhet hátrány azért, mert az eljárás nyelvét nem érti,
ezért a menekültek és az idegenrendészeti eljárásban kiutasított harmadik országbeli
állampolgárok részére tolmácsot kell biztosítani. A Jst. nem terjed ki a fenti alanyi körre, ezért
szükséges a tolmácsolási és fordítási költségek viselésére vonatkozó szabályok kiegészítése.
A jogi segítségnyújtási eljárásban kirendelt tolmács nem azonos az idegenrendészeti hatóság
által kirendelt tolmáccsal. A jogi segítségnyújtási eljárásban kirendelt tolmács nem az ügyfél
és a hatóság közötti eredményes kommunikációt biztosítja, hanem az ügyfél és a jogi segítő
9
között tolmácsol, ekként kirendelése nem tekinthető egyszerűen az eljárási törvényekben
szabályozott kirendelésnek, amelyben a tolmács szakértői minőségben kerül kirendelésre,
hanem ez a speciális kirendelés egy, a jogi szolgáltatás igénybevételéhez nélkülözhetetlen
járulékos szolgáltatás nyújtására irányul.
A 7. §-hoz
A kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló
határidő rövidsége azt indokolja, hogy a jogi segítségnyújtás iránti kérelemnek helyt adó
határozat meghozatalával egyidejűleg kerüljön sor a jogi segítő és a tolmács kirendelésére is.
A Jst. általánosan alkalmazott megoldásával szemben ebben az esetben nem az ügyfél keresi
fel a jogi segítőt, hanem a jogi segítő kirendelésére kerül sor. A kirendelésre az ügyfél
érdekében kerül sor, tekintettel a felülvizsgálati határidő rövidségére és arra a körülményre,
hogy a fél az esetek egy részében idegenrendészeti őrizetben van.
A 8. §-hoz
A Jst. 42. §-ának módosítása indokolt, mivel a gyakorlatban a jogi segítségnyújtó szolgálatok
a Jst. 42. §-ában meghatározott határidő felső határát (3 hónap) alkalmazzák a támogatást
engedélyező határozataikban. Tekintettel arra, hogy a jogi szolgáltatás igénybevétele
szempontjából csak a véghatáridőnek van jelentősége, ezért a módosítás adminisztratív
egyszerűsítést eredményez.
A 9. §-hoz
A Jst. 46. §-a lehetővé teszi, hogy a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam
lejárta esetén a jogi segítők minden általuk készített iratra többször is újabb és újabb óraszám-
emelést kérjenek. Ezek indokoltságának ellenőrzése nem lehetséges, ezért az alaptalan
kérelmek megakadályozása érdekében a Jst.-ben rögzíteni szükséges, hogy a jogi
segítségnyújtó szolgálat csak egy ízben, megfelelően indokolt esetben (például hiánypótlás)
engedélyezhet óraszámemelést.
A 10. §-hoz
A jogi segítségnyújtó szolgálat elsősorban a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási
helye szerinti jogi segítőt rendel ki. A jogi segítőt és a tolmácsot kirendelő végzés
kézbesítésére a jogellenesen itt tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt kiutasító
határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítésére és benyújtására irányuló jogi
segítségnyújtás iránti kérelemnek helyt adó határozat meghozatalát követően haladéktalanul,
elektronikus hírközlő eszköz útján kerül sor. Mivel az idegenrendészeti őrizetben lévő
személyek tartózkodási helye rövid időn belül esetleg többször is változhat, az eljárt
idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási helyének
megváltozásáról haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz útján tájékoztatja a jogi
segítségnyújtó szolgálatot, amely szükség esetén új jogi segítőt rendel ki.
Tekintettel arra, hogy a jogi segítségnyújtás ebben az esetben egy tolmácsolást is magában
foglaló komplex szolgáltatást takar, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a jogi segítő és a
tolmács - kölcsönös együttműködési kötelezettségük keretében - haladéktalanul felveszik a
kapcsolatot egymással. A tolmács távtolmácsolás útján is közreműködhet. A harmadik
országbeli állampolgárral történő konzultációra a kirendelést követő 5 napon belül kerül sor.
10
A peren kívüli támogatás általános szabályától eltérően a jogi segítő köteles a felülvizsgálati
kérelmet benyújtani a bírósághoz és ennek megtörténtét igazolni.
A 11. §-hoz
A jelenlegi szabályozás szerint a jogi segítségnyújtási célelőirányzat csak a jogi szolgáltatás
díjának megtérítésére használható fel. Mivel a kiutasított harmadik országbeli állampolgárok
ügyeiben jellemzően a tolmácsolással és fordítással kapcsolatos költségek is felmerülnek,
ezek finanszírozásáról is rendelkezni szükséges. A tolmácsolással és fordítással kapcsolatos
díjak megfizetése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére intézkedik.
A 12. §-hoz
A Jst. 62.§ (2) bekezdésére visszautaló (4) bekezdése a peres támogatási ügyekben
visszatérítésre kötelezett ellenérdekű fél számára biztosított 30 napos teljesítési határidőn
belül teszi lehetővé részletfizetési kedvezmény biztosítását. A végteljesítésre nyitva álló
időtartam rövidségére tekintettel azonban a gyakorlatban e szabályozás elvi jelentőségűvé
vált. Ezekben az esetekben jelenleg a fél általi visszatérítésre vonatkozó szabály (37. §)
analóg alkalmazásával részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyeznek az ellenérdekű
felek számára. A kialakult gyakorlatot célszerű a jogi szabályozás szintjére emelni, mert olyan
méltánylást érdemlő helyzetekben alkalmazza a fizetési kedvezményt, amikor az eredeti
szabály szerinti (30 napon belüli) egyösszegű teljesítés magát a visszatérítést, vagy más
fontosabb cél érvényesülését (például gyermektartás megfizetése) lehetetlenítené el.
A 13. §-hoz
A Jst. 66. § (2) bekezdését érintő módosítás indokolását - a módosítások tartalmi
összefüggése miatt - a Jst. 71. § (2) bekezdését érintő módosítás indokolása tartalmazza.
A 14. §-hoz
A Jst. hatályos szabályai lehetővé teszik a jogi segítő szervezet számára, hogy szakterületét a
polgári és közigazgatási, valamint a büntető ügyek csoportján belül egyéb szakterületre való
utalással, szűkítve jelölje meg annak érdekében, hogy csak meghatározott típusú ügyekben,
illetve meghatározott ügyfélkör számára nyújtson jogi szolgáltatásokat. Ennek indokát az
adja, hogy az egyes társadalmi csoportok (például mozgássérültek) speciális érdekeinek
védelmére, képviseletére létrejött szervezeteket, amelyek nem professzionális jogi
szolgáltatók, mint az ügyvéd, mentesítsék a polgári és közigazgatási vagy a büntetőügyek
teljes körén belüli szolgáltatások nyújtásának kötelezettsége alól.
Az ügyfelek és a jogi segítségnyújtó szolgálat hatékonyabb tájékoztatása érdekében célszerű
biztosítani, hogy az egyéb jogi segítők is feltüntethessék a szakterületeken belül az egyes
részterületeken szerzett kiemelkedő jártasságukat azzal, hogy ez nem mentesíti őket a polgári
és közigazgatási, vagy a büntetőügyek teljes körén belüli jogi szolgáltatások nyújtására
vonatkozó kötelezettség alól.
A 15. §-hoz
A jogi segítő szervezetek névjegyzékbe vételének alapvető feltétele, hogy rendelkezzenek
olyan ügyvéd megbízottal, akik nevükben és megbízásukból a jogi szolgáltatást ténylegesen
11
nyújtják [Jst. 66. § (2) bekezdés]. A jogszabály külön is kiemeli, hogy a jogi segítségnyújtás
körébe tartozó bármely jogi szolgáltatást, beleértve a peren kívüli szolgáltatásokat (jogi
tanácsadás, okiratszerkesztés, iratbetekintés), valamint a pártfogó ügyvédi képviseletet is, a
jogi segítő szervezetek kizárólag a megbízásukból tevékenykedő ügyvédek útján nyújthatják
[Jst. 68. § (1)—(3) bekezdés]. A gyakorlatban előfordul, hogy a jogi segítő szervezet egy-egy
peres eljárás során nem a jogszabályban előírt módon jár el, azaz az ügyfél képviseletét a
bírósági eljárásban nem a jogi segítő szervezet megbízott ügyvédje, hanem a jogi segítő
szervezet vezetője/alkalmazottja látja el.
A Jst. 71. § (2) bekezdése értelmében a központi hivatal a szolgáltatási szerződést abban az
esetben köteles felmondani, ha a névjegyzékbe vétel feltételei megszűntek, vagy ha
megállapítja, hogy eleve sem álltak fenn, azonban a Jst. nem határoz meg szankcionálási
lehetőséget a jogi segítő szervezetek azon jogsértésére vonatkozóan, amikor a jogi
segítségnyújtás során a jogi segítő szervezet vezetője/alkalmazottja jár el. A fentiek alapján
szükséges a vonatkozó jogszabályok módosítása, és a névjegyzékből való törlés
lehetőségének biztosítása.
Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő szervezet
a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtja, a névjegyzékből való törlést
követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezet tagjainak
közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni
a névjegyzékbe.
Aló. §-koz
A Javaslatnak az illegális migránsoknak nyújtandó jogi segítséggel kapcsolatos rendelkezései
nem igényelnek átmeneti rendelkezést.
A 17. §-hoz
A § kiegészíti a Jst. jogharmonizációs záradékát a harmadik országok illegálisan tartózkodó
állampolgárainak térítésmentesen nyújtandó jogi segítség biztosítására irányuló tagállami
kötelezettséget tartalmazó irányelvre való utalással.
A IS. §-hoz
A végrehajtási eljárás a jogvita jogerős lezárását követő nemperes eljárás, amely főszabály
szerint az eljáró végrehajtó hivatalból megtett intézkedéseivel lefolytatódik. Ezen
intézkedések döntő többségéhez már nem szükséges a felek jognyilatkozata, ezért nem
indokolt biztosítani a fél részére a polgári eljárásokban nyújtható jogi segítség eszközeit,
vagyis a folyamatos jogi képviseletet. Szükség esetén (így például a végrehajtható okirat
kiállításához, jogorvoslat kezdeményezéséhez) a fél a peren kívüli jogi segítségért
folyamodhat.
A 19. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Jst. Javaslat szerinti módosítása a Harmtv. hatálya alá tartozó
idegenrendészeti eljárásokban igénybe vehető jogi segítségnyújtás szabályait tartalmazza,
szükséges a Harmtv.-t kiegészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely egyfelől tájékoztatja a
felet a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről, másrészt kötelezettséget ró az
12
eljáró hatóságra atekintetben, hogy a fenti lehetőségről mint a fél eljárási jogosítványáról a
felet tájékoztassa. A Harmtv. továbbá az eljárás gyorsítása érdekében előírja az
idegenrendészeti hatóság számára, hogy a jogerős kiutasító határozat elleni bírósági
felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet és a
kiutasító határozat egy példányát haladéktalanul továbbítsa a jogi segítségnyújtó szolgálat
részére.
A 20. §-hoz
A Javaslatnak az illegális migránsoknak nyújtandó jogi segítséggel kapcsolatos rendelkezései
2014.	július 1-jével lépnek hatályba. A Javaslat további rendelkezései a kihirdetést követő
nyolcadik napon lépnek hatályba.
13