﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9598. számú
törvényjavaslat
az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról
Előadó:	Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi
miniszter
Budapest, 2012. december
2013. évi ... törvény
az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról
1.	A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
1.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 18. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a
kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik, a megüresedő közjegyzői
állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel
megelőzően kell meghirdetni.”
2.	§
A Kjtv. 20. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon
időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény
alapján a közjegyzői szolgálat megszűnik.”
3.	§
A Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
„d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra
jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév közjegyző általi
betöltésének”
(napján.)
4.	§
A Kjtv. 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását)
„a) a 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben, valamint ha a közjegyzői
szolgálat megszűnésére azért kerül sor, mert a közjegyző betölti a megszűnési okként
megjelölt kort, a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,”
1
5. §
A Kjtv. 178. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„178. § (1) A 22. § (1) bekezdés d) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022.
december 31-ig a 22. § (1) bekezdés d) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni.
(2)	A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a)	1945. január 1-je előtt született közjegyző 70. életévének betöltése napján,
b)	1945-ben vagy 1946-ban született közjegyző 69. életévének betöltését követő 183. napon,
c)	1947-ben vagy 1948-ban született közjegyző 69. életévének betöltése napján,
d)	1949-ben vagy 1950-ben született közjegyző 68. életévének betöltését követő 183. napon,
e)	1951-ban született közjegyző 68. életévének betöltése napján,
f)	1952-ben született közjegyző 67. életévének betöltését követő 183. napon,
g)	1953-ban született közjegyző 67. életévének betöltése napján,
h)	1954-ben született közjegyző 66. életévének betöltését követő 183. napon,
i)	1955-ben született közjegyző 66. életévének betöltése napján,
j) 1956-ban született közjegyző 65. életévének betöltését követő 183. napon,
k) 1957-ben vagy azt követően született közjegyző 65. életévének betöltése napján.”
6. §
Hatályát veszti a Kjtv. 177. § (2) bekezdése.
2.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
7.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 234. §-a a
következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a végrehajtói szolgálat előreláthatólag a 239. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik
meg, a megüresedő végrehajtói állásra a pályázatot legkésőbb a szolgálat megszűnésének
várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.”
8.	§
Hatályát veszti a Vht. 306. §-a.
3.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
9.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
11/A. § (3) bekezdésében és 13. § (8) bekezdésében a „Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá
2
irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” szövegrész helyébe a „felmentési okként meghatározott
életkor” szöveg lép.
4.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
10.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) a következő 102/I. §-sal egészül ki:
„102/I. § A 18. § (2) bekezdés c) pontja és (2a) bekezdés b) pontja a bírák jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett bíróra, valamint a
legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló törvény alapján rendelkezési állományba helyezett ügyészre nem
alkalmazható az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésétől 2022.
december 31-ig.”
11.	§
A Tny. 83/A. § (1) bekezdésében hatályát veszti a „Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási
jogviszonyban álló” szövegrész.
5.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
12.	§
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban:
Bszi.) 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem nevezhető ki - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági vezetővé, aki a
bírósági vezetői kinevezési időtartamából legalább 3 évet nem tud kitölteni, mert a vezetői
kinevezésétől számított 3 éven belül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben
foglaltak alapján fel kell menteni.”
13.	§
A Bszi. 130. § (3) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pályázatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pályázó nem ismer
olyan körülményt, amely alapján a bírósági vezetői kinevezést követő 3 éven belül a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak alapján fel kell menteni, továbbá
a hozzájárulást ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult a pályázó bírói értékelésének és vezetői
vizsgálatának iratait beszerezze és kezelje.”
14.	§
A Bszi. a következő 197/A. §-sal egészül ki:
3
„197/A. § E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső
korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított
127. § (5) bekezdését és 130. § (3) bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban
alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény
hatályba lépését követően kiírt bírósági vezetői pályázati eljárások során kell alkalmazni.”
15.	§
(1)	A Bszi.
a)	90. § (2) bekezdés f) pontjában a „bírói felső korhatárt,” szövegrész helyébe a „felmentési
okként meghatározott életkort” szöveg,
b)	103. § (3) bekezdés l) pontjában a „felső korhatár” szövegrész helyébe a „felmentési
okként meghatározott életkor” szöveg,
c)	175. §-ában a „197.” szövegrész helyébe a „197. és 197/A.” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a Bszi. 86. § (3) bekezdés b) pontjában a „meghatalmazás alapján”
szövegrész.
6.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
16.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban:
Bjt.) 4. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,)
„h) akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli
ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként
kell továbbfolyósítani,
i)	aki betöltötte a 90. § ha) alpontjában meghatározott életkort.”
17.	§
A Bjt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó
javaslatának felterjesztése előtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is.
Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony megszűnését követő 3
hónapon belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § b) pontja szerinti
igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói
szolgálati viszony megszűnését követő 1 éven belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy
mentesül a 12. § c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. Az e bekezdés
szerinti kinevezés esetén is a 6. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
4
18. §
A Bjt. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíró nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan
pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi
nyugdíjként kell továbbfolyósítani.”
19.	§
A Bjt. 42. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 40. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetekben a bíró az összeférhetetlenségi
okot a kinevezésétől, ha az összeférhetetlenségi ok a tisztsége gyakorlása során merült fel, az
ok felmerülésétől számított 30 napon - a 40. § (6) bekezdésében foglalt esetben 60 napon -
belül köteles megszüntetni. Ennek megtörténtéig a bíró olyan tevékenységet nem folytathat,
amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.
(5)	Ha a bíró a (4) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a
szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával eljárva soron
kívül dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a szolgálati
bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Az összeférhetetlenségről hozott
határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek
és másodfokú eljárásnak.
(6)	Ha a bíró az eljárás ideje alatt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot
megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni lehet.”
20.	§
A Bjt. 90. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírót fel kell menteni,)
„h) ha a bíró
ha)	betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt,
hb)	a felmentési okként meghatározott életkor betöltése előtt, maga kéri nyugállományba
helyezését a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 18. § (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására
hivatkozással,”
21.	§
A Bjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi
nyugdíjkorhatár a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi
nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév.”
5
22. §
A Bjt. 94. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nyugállományba helyezés, valamint a felmentési okként meghatározott életkor betöltése
esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra
mentesíteni kell. A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve - a bíró kérelmére - dönthet
úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül.”
23.	§
A Bjt. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíró felmentésére azért kerül sor, mert betöltötte a felmentési okként meghatározott
életkort, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő ennek az
életkornak a betöltését megelőzően járjon le.”
24.	§
A Bjt. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró
munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban,
valamint a 42. § (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén
működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati
bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati
bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.”
25.	§
A Bjt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő
(4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bíró szolgálati jogviszonya jogellenesen került
megszüntetésre, a bíró kérheti a bírói tisztségbe való visszahelyezését, és a felmentését
megelőző beosztási helyén történő továbbfoglalkoztatását. Bírósági vezetői tisztségbe való
visszahelyezésnek nincs helye.
(4)	A szolgálati jogvita alapján nem helyezhető vissza bírói tisztségbe az, aki a határozat
meghozatalakor a bírói kinevezési feltételeknek nem felel meg.
(5)	A (3) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a bíró elmaradt illetményét és egyéb
járandóságait, ideértve a határozott idejű kinevezés időtartamára járó vezetői pótlékot is. Nem
kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak) azt a részét, amely máshonnan
megtérült.
(6)	Ha a bírósági szolgálati viszony (3) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes
megszüntetése esetén a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését nem kéri vagy a bíróság a
(4)	bekezdésben meghatározott okból mellőzi a bírói tisztségbe való visszahelyezést, a
6
bíróság - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei
súlyának mérlegelésével, valamint a máshonnan megtérülő károk figyelembe vételével -
legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő összegű átalány-kártérítést
állapít meg a bíró számára.”
26. §
A Bjt. a következő 232/A-232/J. §-sal egészül ki:
„232/A. § (1) A 4. § (2) bekezdés i) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022.
december 31-ig a 4. § (2) bekezdés i) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni. A (2) bekezdésben foglaltakat az egyes igazságügyi jogviszonyokban
alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény
hatályba lépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban alkalmazni kell.
(2)	Nem nevezhető ki bíróvá az a személy, aki betöltötte a 232/B. §-ban meghatározott
korhatárt.
232/B. § A 91. §-t 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig az Alaptörvény
26.	cikk (2) bekezdésében foglalt korhatár alatt a következőket kell érteni:
a)	az 1945. január 1-je előtt született bíró tekintetében a 70. életév,
b)	az 1945-ben vagy 1946-ban született bíró tekintetében a 69. életévének betöltését követő
183. nap,
c)	az 1947-ben vagy 1948-ban született bíró tekintetében a 69. életév,
d)	az 1949-ben vagy 1950-ben született bíró tekintetében a 68. életévének betöltését követő
183. nap,
e)	az 1951-ban született bíró tekintetében a 68. életév,
f)	az 1952-ben született bíró tekintetében a 67. életévének betöltését követő 183. nap,
g)	az 1953-ban született bíró tekintetében a 67. életév,
h)	az 1954-ben született bíró tekintetében a 66. életévének betöltését követő 183. nap,
i)	az 1955-ben született bíró tekintetében a 66. életév,
j) az 1956-ban született bíró tekintetében a 65. életévének betöltését követő 183. nap,
k) az 1957-ben vagy azt követően született bíró tekintetében a 65. életév.
232/C. § (1) A bírói szolgálati jogviszony fennállása esetén e törvénynek az egyes
igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 40. § (6) bekezdésében
meghatározott összeférhetetlenségi ok megszüntetésére rendelkezésre álló határidőt az egyes
igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésétől kell számítani.
(2)	E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 4. § (2)
bekezdés h) pontját az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésekor
folyamatban lévő pályázati eljárásokban is alkalmazni kell.
(3)	E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 145. § (3)-(6)
7
bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazni kell.
232/D. § Ha a bíró a 90. § hb) alpontja alapján nem kérte a felmentését, kérheti a Tny. 18. §
(1)	bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi
nyugdíjkorhatár betöltését követő időszakra, hogy a bírói szolgálati jogviszonya fenntartása
mellett az OBH elnöke helyezze rendelkezési állományba.
232/E. § A rendelkezési állományba helyezett bírákra a törvény rendelkezéseit a 232/F-
232/H. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
232/F. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bíró az utolsó beosztási helye szerinti
bíróság rendelkezési állományába kerül. A rendelkezési állományba helyezett bíró ítélkezési
tevékenységet - a 232/G. §-ban foglalt kivétellel - nem végez. A rendelkezési állományba
helyezett bíró nem lehet bírósági vezető. A rendelkezési állományba helyezett bíró jogosult -
vezetői tisztségére utalás nélkül - a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.
(2)	A rendelkezési állományba helyezett bíró - a 232/H. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel
-	nem jogosult alap- és pótszabadságra, valamint fizetés nélküli szabadságra.
(3)	A rendelkezési állományba helyezett bíró - a 232/H. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel
-	a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt megillető, a vezetői pótlék nélküli
illetménye 80 %-át kitevő összeg és nyugdíja különbözetére jogosult. A rendelkezési
állományba helyezett bíró jubileumi jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-
juttatás nem illeti meg.
(4)	A rendelkezési állományban lévő bírót bejelentési kötelezettség terheli minden olyan
körülményre vonatkozóan, ami a jogviszonyára és beosztására kihatással lehet.
232/G. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bírót az OBH elnöke hivatalból vagy az
érintett bíróság elnökének vagy a rendelkezési állományban lévő bírónak a kezdeményezésére
-	a (3) bekezdésben meghatározott okból - három évenként legfeljebb két évre beoszthatja
ítélkezési feladatra az utolsó beosztási helye szerinti bíróságra vagy olyan más bíróságra,
ahonnan lakóhelyére naponta vissza tud utazni, továbbá igazgatási feladatok ellátására az
OBH-ba, ha onnan a lakóhelyére naponta vissza tud utazni. Az igazgatási feladatok ellátására
történő beosztáshoz a bíró hozzájárulása szükséges.
(2)	Az ítélkezési feladatra vagy az igazgatási feladatokra való beosztást (a továbbiakban:
munkavégzésre beosztás) a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban
közölni kell, megjelölve a munkavégzésre beosztás indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti munkavégzésre beosztásra
a)	kimagasló ügyhátralék csökkentése érdekében,
b)	tartósan távollévő bírák helyettesítése érdekében,
c)	bírósági közvetítői tevékenység végzése érdekében,
d)	rendkívüli állapot, szükségállapot idején,
e)	központi igazgatási feladatok ellátása érdekében
8
kerülhet sor.
(4)	A rendelkezési állományba helyezett bíró esetében nem alkalmazható
a)	a 4. § (2) bekezdés h) pontja,
b)	a 40. § (6) bekezdése,
c)	a 68. §.
232/H. § (1) A rendelkezési állományba helyezett bíró két éven túl vagy három éven belül két
évet meghaladóan ismételten csak hozzájárulásával osztható be munkavégzésre. Nem
osztható be munkavégzésre a bíró a 232/B. §-ban meghatározott korhatár betöltését megelőző
6 hónapban.
(2)	A munkavégzésre beosztott bíró a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt
megillető, a vezetői pótlék nélküli illetménye és nyugdíja különbözetére, valamint a
munkavégzéshez kötődő költségtérítésre jogosult.
(3)	A munkavégzésre beosztott bírót, ha a munkavégzés tartama az egy évet eléri, 20 nap
alapszabadság illeti meg. Ha a munkavégzés ideje egy évnél kevesebb, az alapszabadság az
időtartammal arányos mértékben csökken.
(4)	A munkavégzésre beosztás időszakára eső keresőképtelenség időtartamával a
munkavégzésre beosztás időtartama meghosszabbodik. A keresőképtelenség időtartamára a
232/F. § (3) bekezdése szerinti javadalmazás jár.
232/I. § (1) Ha a bíró felmentésére a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. §
ha) alpont alapján került sor, a bíró az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó
felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba
lépésétől számított 30 napon belül - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilatkozik az OBH
elnökének arról, hogy kéri-e a bírói tisztségbe való visszahelyezését.
(2)	Ha a bíró az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri a bírói tisztségbe való
visszahelyezését, az OBH elnöke megteszi a törvény alapján szükséges további
intézkedéseket, valamint a 145. § (5) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik a bíró
elmaradt illetményének (egyéb járandóságainak) megtérítése iránt. Bírósági vezetői tisztségbe
való visszahelyezésnek nincs helye. A bírót a felmentését megelőző beosztási helyén kell
továbbfoglalkoztatni.
(3)	Ha a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését kéri, valamint ha a bírót az egyes
igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépését megelőzően jogerős
ítélettel a bíróság a bírói tisztségébe visszahelyezett, megfelelően alkalmazni kell a 232/D. §-
ban foglaltakat; a bíró (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának az ebben meghatározottakra is ki
kell terjednie.
(4)	Akit a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján történt
felmentésére tekintettel indított perében hozott jogerős ítélet helyezett vissza a bírói
tisztségbe, annak a 232/D. §-ban meghatározott nyilatkozatot az egyes igazságügyi
jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló
2013. évi ... törvény hatályba lépését követő 30 napon belül kell megtennie.
9
(5)	Ha a bíró az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában nem kéri a bírói tisztségbe
való visszahelyezését, az OBH elnöke intézkedik számára 12 havi illetményének megfelelő
összegű átalány-kártérítés megfizetése iránt.
(6)	Aki az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépése előtt betöltötte vagy az
egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül
betölti a 232/B. § a) pontjában meghatározott korhatárt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat
alapján a bírói tisztségbe nem helyezhető vissza, részére az (5) bekezdésben meghatározottak
szerint átalány-kártérítés megfizetése iránt intézkedik az OBH elnöke.
(7)	Ha a jogerős bírósági ítélettel a bírói tisztségbe visszahelyezett bíró a 232/B. § a)
pontjában meghatározott korhatárt 2014. január 1-jét megelőzően tölti be, 2013. december 31-
i hatállyal kell felmenteni.
232/J. § (1) Ha 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján
felmentett bírót a 232/I. § alapján a bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök
a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan idejű kinevezést ad.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó javaslatának
felterjesztése előtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a
kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony megszűnését követő 3 hónapon
belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. § b) pontja szerinti igazolás
bemutatásának kötelezettsége alól. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati
viszony megszűnését követő 1 éven belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a
12.	§ c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. Az e bekezdés szerinti
kinevezés esetén is a 6. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
27.	§
A Bjt. 68. §-ában a „bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” szövegrész helyébe a
„felmentési okként meghatározott életkor” szöveg lép.
7.	A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
28.	§
A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. §-a a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem nevezhető ki ügyésznek az a személy,
a)	akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást
folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell
továbbfolyósítani vagy
10
b)	aki betöltötte az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi
nyugdíj korhatárt.”
29.	§
Az Üjt. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A legfőbb ügyész kivételével nem nevezhető ki vezetővé, aki a vezetői kinevezésétől
számítva legalább 3 évet nem tud kitölteni, mert a vezetői kinevezésétől számított 3 éven
belül e törvény alapján fel kell menteni.”
30.	§
Az Üjt. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
„c) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésével;”
31.	§
Az Üjt. 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi
nyugdíjkorhatár a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi
nyugdíjkorhatár, de legalább a 65. életév.”
32.	§
Az Üjt. 34. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
„d) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésével;”
33.	§
Az Üjt. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az ügyész a határozat meghozatalakor nem felel meg az ügyészi kinevezési
feltételeknek, a bíróság nem helyezheti vissza az eredeti munkakörébe.”
34.	§
Az Üjt. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
11
„45/A. § Az ügyész nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más
olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi
nyugdíjként kell továbbfolyósítani.”
35.	§
Az Üjt. 153. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ahol e törvény a „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra jogosult”, „öregségi
nyugdíjra való jogosultság” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni.
Nyugdíjasnak minősül az ügyészségi alkalmazott abban az esetben is, ha felmentését a Tny.
18.	§ (2) vagy (2a) bekezdése alapján szerzett jogosultságára hivatkozással maga kéri.”
36.	§
Az Üjt. a következő 165/A-165/J. §-sal egészül ki:
„165/A. § (1) A 11. § (4a) bekezdés b) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022.
december 31-ig a 11. § (4a) bekezdés b) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni. A (2) bekezdésben foglaltakat az egyes igazságügyi jogviszonyokban
alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény
hatályba lépésekor folyamatban lévő pályázati eljárásokban és kinevezési eljárásokban
alkalmazni kell.
(2)	Nem nevezhető ki ügyésszé az a személy, aki betöltötte a 165/C. §-ban meghatározott
életkort.
165/B. § (1) A 24. § (1) bekezdés c) pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022.
december 31-ig a 24. § (1) bekezdés c) pontja helyett a (2) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni.
(2)	A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik a 165/C. §-ban meghatározott életkor
betöltésével.
165/C. § A 24/A. §-t 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. 2022. december 31-ig az
Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében foglalt korhatár alatt a következőket kell érteni:
a)	az 1945. január 1-je előtt született ügyész tekintetében a 70. életév,
b)	az 1945-ben vagy 1946-ban született ügyész tekintetében a 69. életévének betöltését követő
183. nap,
c)	az 1947-ben vagy 1948-ban született ügyész tekintetében a 69. életév,
d)	az 1949-ben vagy 1950-ben született ügyész tekintetében a 68. életévének betöltését követő
183. nap,
e)	az 1951-ban született ügyész tekintetében a 68. életév,
f)	az 1952-ben született ügyész tekintetében a 67. életévének betöltését követő 183. nap,
g)	az 1953-ban született ügyész tekintetében a 67. életév,
h)	az 1954-ben született ügyész tekintetében a 66. életévének betöltését követő 183. nap,
i)	az 1955-ben született ügyész tekintetében a 66. életév,
j) az 1956-ban született ügyész tekintetében a 65. életévének betöltését követő 183. nap,
12
k) az 1957-ben vagy azt követően született ügyész tekintetében a 65. életév.
165/D. § (1) Az ügyészi szolgálati jogviszony fennállása esetén e törvénynek az egyes
igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 45/A. §-ban
meghatározott összeférhetetlenségi okot az ügyész az egyes igazságügyi jogviszonyokban
alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ...
törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül köteles megszüntetni.
(2)	E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 11. § (4a)
bekezdés a) pontját az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésekor
folyamatban lévő pályázati eljárásokban és kinevezési eljárásokban is alkalmazni kell.
(3)	E törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral
kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvénnyel megállapított 43. § (1a)
bekezdését az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazni kell.
165/E. § Ha az ügyész 36. § (6) bekezdése alapján nem kérte a felmentését, kérheti a Tny. 18.
§ (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi
nyugdíjkorhatár betöltését követő időszakra, hogy az ügyészi szolgálati jogviszonya
fenntartása mellett a legfőbb ügyész helyezze rendelkezési állományba.
165/F. § A rendelkezési állományba helyezett ügyészekre a törvény rendelkezéseit a 165/G-
165/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
165/G. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyész az utolsó szolgálati helye szerinti
ügyészség rendelkezési állományába kerül. A rendelkezési állományba helyezett ügyész
ügyészi tevékenységet - a 165/H. §-ban foglalt kivétellel - nem végez. A rendelkezési
állományba helyezett ügyész nem viselhet vezetői tisztséget. A rendelkezési állományba
helyezett ügyész jogosult - vezetői tisztségére utalás nélkül - a korábbi ügyészi beosztására
utaló elnevezés használatára.
(2)	A rendelkezési állományba helyezett ügyész - a 165/I. § (3) bekezdésében foglalt
kivétellel - nem jogosult alap- és pótszabadságra, valamint fizetés nélküli szabadságra.
(3)	A rendelkezési állományba helyezett ügyész - a 165/I. § (2) bekezdésében foglalt
kivétellel - a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt megillető, a vezetői pótlék
nélküli illetménye 80 %-át kitevő összeg és nyugdíja különbözetére jogosult. A rendelkezési
állomány alapján járó javadalmazás az ügyészt mindaddig nem illeti meg, amíg annak összege
nem éri el a 160. § (4) bekezdése alapján kifizetett átlagilletményt. A rendelkezési állományba
helyezett ügyész jubileumi jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-juttatás nem
illeti meg.
(4)	A rendelkezési állományban lévő ügyészt bejelentési kötelezettség terheli minden olyan
körülményre vonatkozóan, ami a jogviszonyára és a munkavégzése elrendelésére kihatással
lehet.
13
165/H. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyészt a legfőbb ügyész hivatalból vagy
az érintett ügyészség vezetőjének vagy a rendelkezési állományban lévő ügyésznek a
kezdeményezésére - a (3) bekezdésben meghatározott okból - három évenként legfeljebb két
évre munkavégzésre kötelezheti ügyészi munkakörben, az utolsó ügyészi kinevezése szerinti
szakágban. A munkavégzés helye az ügyész utolsó szolgálati helye szerinti ügyészség vagy
olyan más ügyészség lehet, ahonnan lakóhelyére naponta vissza tud utazni.
(2)	A munkavégzés elrendelését az ügyésszel - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal -
írásban közölni kell, megjelölve a munkavégzés elrendelésének indokát, helyét, kezdetét és
időtartamát.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti munkavégzésre elrendelésére
a)	kimagasló ügyhátralék csökkentése érdekében,
b)	tartósan távollévő ügyészek helyettesítése érdekében,
c)	rendkívüli állapot, szükségállapot idején
kerülhet sor.
(4)	A rendelkezési állományba helyezett ügyész esetében nem alkalmazható
a)	a 11. § (4a) bekezdés a) pontja,
b)	a 45/A. §,
c)	a 50. § (1) bekezdése.
165/I. § (1) A rendelkezési állományba helyezett ügyész két éven túl vagy három éven belül
két évet meghaladóan ismételten csak hozzájárulásával kötelezhető munkavégzésre. Nem
kötelezhető munkavégzésre az ügyész a 165/C. §-ban meghatározott korhatár betöltését
megelőző 6 hónapban.
(2)	A munkavégzésre kötelezett ügyész a rendelkezési állományt közvetlenül megelőzően őt
megillető, a vezetői pótlék nélküli illetménye és nyugdíja különbözetére, valamint a
munkavégzéshez kötődő költségtérítésre jogosult.
(3)	A munkavégzésre kötelezett ügyészt, ha a munkavégzés tartama az egy évet eléri, 20 nap
alapszabadság illeti meg. Ha a munkavégzés ideje egy évnél kevesebb, az alapszabadság az
időtartammal arányos mértékben csökken.
(4)	A munkavégzés időszakára eső keresőképtelenség időtartamával a munkavégzés
időtartama meghosszabbodik. A keresőképtelenség időtartamára a 165/G. § (3) bekezdése
szerinti javadalmazás jár.
165/J. § (1) Ha az ügyész felmentésére a 160. § alapján került sor, vagy az ügyész ügyészségi
szolgálati viszonya 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban
alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény
hatályba lépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnt meg, az
ügyész az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül
14
nyilatkozik a legfőbb ügyésznek arról, hogy kéri-e az ügyészi tisztségbe való
visszahelyezését.
(2)	Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában kéri az ügyészi tisztségbe
való visszahelyezését, a legfőbb ügyész megteszi a törvény alapján szükséges további
intézkedéseket, valamint intézkedik az ügyész elmaradt illetményének (egyéb
járandóságainak) megtérítése iránt a 160. § (4) bekezdése alapján kifizetett átlagilletmény
beszámítása mellett. Vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincs helye.
(3)	Ha az ügyész az ügyészi tisztségbe való visszahelyezését kéri, megfelelően alkalmazni
kell a 165/E. §-ban foglaltakat; az ügyész (1) bekezdés szerinti nyilatkozatának az ebben
meghatározottakra is ki kell terjednie.
(4)	Ha az ügyész az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatában nem kéri az ügyészi
tisztségbe való visszahelyezését, a legfőbb ügyész intézkedik számára 12 havi illetményének
megfelelő összegű átalány-kártérítés megfizetése iránt.
(5)	Aki az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépése előtt betöltötte vagy az
egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló 2013. évi ... törvény hatályba lépését követő 6 hónapon belül
betölti a 165/C. § a) pontjában meghatározott korhatárt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat
alapján az ügyészi tisztségbe nem helyezhető vissza, részére a (4) bekezdésben
meghatározottak szerint átalány-kártérítés megfizetése iránt intézkedik a legfőbb ügyész.
(6)	Az e § alapján ismételten kinevezésre kerülő ügyész esetében a legfőbb ügyész
megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a kinevezésre az ügyészi
szolgálati viszony megszűnését követő 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre kerülő
személy mentesül a 11. § (4) bekezdés a)-f) pontjában foglaltak igazolására vonatkozó
kötelezettség alól.”
37.	§
Az Üjt.
a)	36. § (6) és (7) bekezdésében a „(2a)” szövegrész helyébe a „(2) vagy (2a)” szöveg,
b)	121. § (2) bekezdésében az „(1)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „(1)-(3) és (4a)
bekezdése” szöveg, a „pontja, az 54.” szövegrész helyébe a „pontja, a 45/A. §, az 54.” szöveg,
c)	a 131. § felvezető szövegében a „45-47.” szövegrész helyébe a „45. §, a 46. § és a 47.”
szöveg,
d)	159. § (1) bekezdésében a „160-165. §-a” szövegrész helyébe a „160-165/J. §-a” szöveg
lép.
8.	A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása
15
38.	§
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 12. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„12. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha
a jogosult
a)	a Hszt. 64. § (5) bekezdése vagy 264/C. § (1) bekezdés c) pontja alapján,
b)	a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján,
c)	a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 4. § (2) bekezdés
h)	pontjára vagy 40. § (6) bekezdésére tekintettel, vagy
d)	a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi
életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4a) bekezdés a) pontjára vagy 45/A. §-ra
tekintettel
kérelmezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a
jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja szolgálati
jogviszonyának megszűnését.”
9.	Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI.
törvény módosítása
39.	§
Nem lép hatályba az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011.
évi CCI. törvény 45. § (4) bekezdése.
10.	Az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer
túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról
szóló 2012. évi LXXVI. törvény módosítása
40.	§
Nem lép hatályba az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer
túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló
2012. évi LXXVI. törvény 84. §-a.
11.	Záró rendelkezések
41.	§
16
E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
42.	§
E törvény
a)	12-14. §-a, valamint 15. § a) és b) pontja az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján,
b)	16-27. §-a az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján,
c)	28-34. §-a, valamint 36. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
17
Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában megállapította, hogy a bírák
jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 90. §
ha) pontja, (amely szerint a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárt
betöltötte), valamint 230. §-a (amely a ha) pont szerinti felmentésekre vonatkozóan tartalmaz
átmeneti rendelkezéseket) alaptörvény-ellenes, ezért azt hatályba lépésének napjára visszaható
hatállyal - 2012. január 1. napjával - megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntésének
következményeként 2012. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal a Bjt. nem tartalmaz
rendelkezést a bírói felső korhatárra vonatkozóan.
Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése és 29. cikk (3) bekezdése meghatározza a bírói és az
ügyészi szolgálati viszony felső korhatárát, azt az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz
kötve. A jogrendszerben jelenleg nincs megfelelően definiálva, hogy az általános öregségi
nyugdíjkorhatár mit jelent, illetve nincs az Alaptörvény e szabályára tekintettel a bírók és az
ügyészek felmentéséről rendelkező - az Alaptörvényt végrehajtó - törvényi szabály.
Az Alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy a felső korhatár
csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák
elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Minél távolabb van az új
korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb
időre van szükség a bevezetéséhez.
Az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság felperesnek Magyarország alperes ellen
kötelezettségszegés megállapítása iránt benyújtott keresete alapján, a bírák, ügyészek és
közjegyzők szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti
szabályozás, valamint a 62 évesnél fiatalabb munkavállalókhoz képest eltérő bánásmódot
igazoló célok jogszerűsége és az átmeneti időszak tartamának arányossága tárgyában 2012.
november 6-án kelt C-286/12. számú ítéletében megállapította, hogy Magyarország a bírák,
ügyészek és közjegyzők szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését
előíró nemzeti szabályozás elfogadásával - amely életkoron alapuló, az elérni kívánt célokkal
arányban nem álló eltérő bánásmódot eredményez - nem teljesítette a foglalkoztatás és a
munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló,
2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkéből és 6. cikkének (1) bekezdéséből
eredő kötelezettségeit. Az Európai Bíróság álláspontja szerint a nyugdíjba vonulásra
vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan 8 évvel történő
leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások
tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek.
Az Európai Bíróság ítéletében nem határoz meg határidőt a jogsértés megszüntetésére. Az
Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikke e tekintetben csak annyit ír
elő, hogy amennyiben az Európai Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a
Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, az adott tagállamnak meg kell tennie az
Európai Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az ítélkezési
gyakorlat értelmében e rendelkezésből következik, hogy a tagállamnak haladéktalanul meg
kell tennie a szükséges intézkedéseket a jogsértés megszüntetése érdekében, az ítélet
jogerejénél fogva beáll az uniós joggal ellentétesnek ítélt nemzeti jogszabály alkalmazására
18
vonatokozó tilalom és a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség. A tagállam által
megtett intézkedéseknek a lehető legrövidebb időn belül ki kell fejteniük joghatásukat.
Az Alaptörvény végrehajtása, illetve a korábbi felső korhatárnak a mindenkori legmagasabb
öregségi nyugdíjkorhatárhoz való igazítása - ahogy arra az Alkotmánybíróság határozata (és
az Európai Bíróság alábbiakban ismertetett ítélete) rámutatott - csak fokozatosan valósítható
meg. Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos
törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) eleget tesz az
Alkotmánybíróság ítéletében foglalt követelményeknek, és egyúttal az Európai Bíróság
ítéletével is összhangban álló megoldást tartalmaz.
A szabályozás alapelve, hogy a bírák és az ügyészek tekintetében egységes szabályozás
érvényesül, továbbá, hogy a bírói és ügyészi felső korhatárt olyan ütemben szükséges
csökkenteni, amilyen ütemben az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár nő. Az ennek
megfelelő átmeneti időszak végén a felső korhatár és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár
azonosan alakul: a betöltött 65. életév.
Mivel az Európai Bíróság a hazai jognak az uniós joggal való ütközését a közjegyzők
tekintetében is megállapította, a Javaslat kiterjed a közjegyzők felső korhatárának rendezésére
is.
Tekintettel arra, hogy a Kormány tagjának egyedi közhatalmi döntésével kinevezett,
nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek a bírósági
végrehajtók is, a Javaslat e hivatásrend tagjainak felső korhatárát is szabályozza. A
szabályozás alapelvei (egységesség, fokozatosság), valamint a felső korhatár alakulása e két
hivatásrend tekintetében is megegyezik a bírák és az ügyészek esetében érvényesülő elvekkel.
Részletes indokolás
Az 1-6. §-hoz
A Javaslat a többi jogászi hivatásrend esetében alkalmazottal azonos módon lépcsőzetesen
csökkenő felső korhatárt vezet be. A 2022. december 31-ig tartó folyamat eredményeként az
általános öregségi nyugdíjkorhatár és a felső korhatár azonosan a betöltött 65. életév lesz.
A fokozatosan csökkenő életkor betöltésével a közjegyzői szolgálat megszűnik, és a
közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását. A javaslat célszerűségi okból kizárja annak
lehetőségét, hogy a közjegyzők a kinevezését követő 3 éven belül, illetve a megszűnési
okként meghatározott életkor betöltését megelőző 5 éven belül kölcsönös áthelyezésre
kerüljenek. A megüresedő közjegyzői álláshelyek mielőbbi betöltése érdekében a Javaslat
előírja, hogy a megszűnési okként meghatározott életkor betöltése esetén a pályázatot
legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell
meghirdetni.
A 7-8. §-hoz
Mivel a bírósági végrehajtók esetében a felső korhatár eddig is a betöltött 65. életév volt, a
felső korhatár lépcsőzetes csökkentéséről nem kell rendelkezni, azonban a Javaslat a
19
megüresedő végrehajtói álláshelyek mielőbbi betöltése érdekében itt is előírja, hogy a
megszűnési okként meghatározott életkor betöltése esetén a pályázatot legkésőbb a szolgálat
megszűnésének várható időpontját fél évvel megelőzően kell meghirdetni.
A 9. §-hoz
A Javaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvénynek a Bjt.
Alkotmánybíróság által megsemmisített 90. § ha) alpontjára való merev hivatkozását az új
szabályozás szóhasználatával összhangban a „felmentési okként meghatározott életkor”
szövegre cseréli.
A 10-11. §-hoz
A Javaslat mind a Bjt.-ben, mind az Üjt.-ben bevezeti a rendelkezési állomány intézményét,
ami a nyugellátás folyósítása mellett a szolgálati viszony fenntartását teszi lehetővé. Az
általános nyugdíjszabályok és az említett speciális jogállási rezsimek közötti kollízió
elkerülése érdekében a Javaslat átmenetileg, a rendelkezési állomány intézményének
fennállásáig, azaz 2022. december 31-ig kivételi szabályt állapít meg a nyugdíj folyósításának
törvényi feltételei alól a rendelkezési állományba kerülő bírákra és ügyészekre nézve, hogy a
rendelkezési állomány révén fennálló biztosítotti jogviszonyuk ne akadályozza a nyugellátás
folyósítását.
A 12-14. §-hoz
Annak érdekében, hogy a bírósági vezetők személye ne cserélődhessen olyan gyakorisággal,
ami megnehezítené az eredményes működést, a Javaslat előírja, hogy nem nevezhető ki
bírósági vezetővé, aki a vezetői kinevezési időtartamából legalább 3 évet nem tud kitölteni,
mert a vezetői kinevezésétől számított 3 éven belül a törvény alapján fel kell menteni. Erre
vonatkozóan a pályázónak a pályázat keretében nyilatkoznia is kell. Az új szabályt a
folyamatban lévő pályázatok esetében nem kell alkalmazni.
A 15. §, 22. §, 23. § és 27. §-hoz
A Javaslat a Bjt. korábbi szóhasználata (felső korhatár, illetve a bíróra irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár) helyett bevezeti a „felmentési okként meghatározott életkor” fordulatot,
amellyel megteremti a jogi jellegüknél fogva különböző, mértéküket tekintve azonban az
Alaptörvény által összekapcsolt jogintézmények funkcionális egységét.
A 16. §, 18. §, 19. § és 24. §-hoz
A Javaslat új összeférhetetlenségi esetként bevezeti a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból
öregségi nyugdíjként folyósítandó pénzbeli ellátások tényleges igénybevételét. Nem
nevezhető ki bíróvá az a személy, akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást
vagy más hasonló pénzbeli ellátást folyósítanak. Az összeférhetetlenségi okot vagy a
szolgálati viszonyról való lemondással, vagy a nyugellátás folyósításának szüneteltetésével
lehet megszüntetni.
A bírák esetében az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére rendelkezésre álló határidő
eredménytelen eltelte esetén a szolgálati viszony nem a törvény erejénél fogva szűnik meg,
hanem az összeférhetetlenség megállapítása esetén a szolgálati bíróság határozatot hoz a
20
felmentési ok fennállásáról. Az összeférhetetlenségi ok jogerős megállapítása esetén a
köztársasági elnök általi felmentésre az OBH elnöke készíti elő a felterjesztést.
A 17. § és 25. §-hoz
A Javaslat részletes szabályokat állapít meg a jogellenesen felmentett bírák szolgálati
viszonyának helyreállításakor követendő eljárásra. A bíró kérheti a bírói tisztségbe való
visszahelyezését, és a felmentését megelőző beosztási helyén történő továbbfoglalkoztatását.
Ekkor - a szolgálati viszony megszűnése és az ismételt kinevezés közötti idő függvényében -
nincs szükség hatósági erkölcsi bizonyítványra, illetve pályaalkalmassági vizsgálatra.
Bírósági vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincs helye. Nem helyezhető vissza bírói
tisztségébe az, aki a határozat meghozatalakor a bírói kinevezési feltételeknek nem felel meg.
Meg kell téríteni a bíró elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, kivéve az illetménynek
azt a részét, amely máshonnan megtérült. Ha a bíró a bírói tisztségbe való visszahelyezését
nem kéri vagy a bíróság azt mellőzi, a bíróság - az eset összes körülményeinek
mérlegelésével - legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetménynek megfelelő összegű
átalány-kártérítést állapít meg a bíró számára.
A 20-21. §-hoz
A Javaslat az Alaptörvény szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárra való merev
hivatkozással megállapítja a felmentési okként meghatározott életkort, egyúttal - a
nyugdíjszabályokra való rugalmas hivatkozással - értelmező szabályt is ad rá.
A 26. §-hoz
A 20. § és 21. §-hoz írtakon túl a Javaslat meghatározza, hogy a 2022. december 31-ig tartó
átmeneti időben mit kell az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében foglalt korhatárnak
tekinteni. A születési idő függvényében csökkenő korhatár 2022-ben éri el a 2014-től 2022-ig
fokozatosan növekvő nyugdíjkorhatárt.
A Javaslat bevezeti a bírák és az ügyészek esetében a rendelkezési állomány intézményét,
amelynek fő elvei a következők: A bírák és az ügyészek tekintetében a szabályozás egységes.
A rendelkezési állomány átmeneti jellegű jogintézmény: addig áll fenn, amíg a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjra
jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár és a bírói, illetve ügyészi felső korhatár
azonossá válik. A rendelkezési állomány az európai jogi követelmények teljesülése érdekében
választható jogintézmény, tehát nincs olyan életkor, amely után kötelező a rendelkezési
állományba helyezés. A bíró, illetve az ügyész a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltésétől a (fokozatosan csökkenő) felső korhatár betöltéséig választhat, hogy marad az
álláshelyén (szolgálati viszonya fennáll), rendelkezési állományba vonul (a szolgálati viszony
a továbbiakban sajátos szabályozással áll fenn) vagy nyugállományba vonul (és ez okból a
felmentését kéri).
A rendelkezési állomány további lényeges eleme, hogy a rendelkezési állományba helyezett
bíró, illetve ügyész szolgálati viszonya fennmarad, azonban a rendelkezési állományba
helyezett bíró, illetve ügyész vezető tisztséget nem tölthet be. A rendelkezési állományba
helyezett bíró, illetve ügyész ítélkezésre, illetve munkavégzésre alapvetően nem köteles, csak
21
arra a törvényben maximált időtartamra (3 éves időtartam alatt 2 évre), amelyre az OBH
elnöke, illetve a legfőbb ügyész azt elrendeli. A rendelkezési állományba helyezett bíró,
illetve ügyész szabadságra, költségtérítésre csak munkavégzése esetén jogosult, jubileumi
jutalomra a 65. életév betöltéséig jogosult, cafetéria-juttatás pedig nem illeti meg. A
rendelkezési állományba helyezett bíró, illetve ügyész a nyugdíján felül olyan összegű
kiegészítő juttatásban részesül, amellyel együtt javadalmazása az utolsó illetménye (bele nem
értve a vezetői pótlékot) 80 %-ának felel meg. Munkavégzés esetén a javadalmazást az utolsó
illetmény 100 %-ára kell kiegészíteni.
A 33/2012. (VII.17.) AB határozat megsemmisítette a Bjt. egyes, a felső korhatárral
kapcsolatos rendelkezéseit. A Javaslat jogalkotási eszközökkel járul hozzá az egyedi
ügyekben követett ítélkezési gyakorlat egységesítéséhez, és rendezi azokat a Bjt.
alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseire tekintettel indított munkaügyi perek által
felvetett, szabályozást igénylő kérdéseket, amelyek a jogellenes felmentésekre vonatkozó
általános szabályok alapján (lásd a 17. § és 25. §-hoz fűzött magyarázatot!) nem rendezhetők
teljes körűen.
A bíró a visszahelyezése (bírói szolgálati viszonyának helyreállítása) tekintetében
nyilatkozatot tehet, ami a további peres igényérvényesítést szükségtelenné teszi. Bírósági
vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincs helye. A bírót a felmentését megelőző
beosztási helyén kell továbbfoglalkoztatni. Az általános szabálynak megfelelően, a bíró
visszahelyezése esetén - a szolgálati viszony megszűnése és az ismételt kinevezés közötti idő
függvényében - nincs szükség hatósági erkölcsi bizonyítványra, illetve pályaalkalmassági
vizsgálatra.
A Javaslat az OBH elnöke számára előírja, hogy intézkedjék a bíró elmaradt illetményének
(egyéb járandóságainak) megtérítése iránt. Ha a bíró nem kéri a bírói tisztségbe való
visszahelyezését, az OBH elnöke intézkedik számára 12 havi illetményének megfelelő
összegű átalány-kártérítés megfizetése iránt. E szabály vonatkozik arra is, akit a felmentési
okként meghatározott életkor közelségére tekintettel nem volna célszerű bírói tisztségébe
visszahelyezni; ez utóbbi esetre a Javaslat kizáró szabályt fogalmaz meg.
A 28. §-hoz
A 16. §-hoz fűzött indokolás e § esetében is irányadó.
A 29. §-hoz
A 12-14. §-hoz fűzött indokolás e § esetében is irányadó.
A 30-32. §-hoz
A 20-21. §-hoz fűzött indokolás e §-ok esetében is irányadó.
A 33. §-hoz
A 25. §-hoz fűzött indokolás e § esetében is irányadó.
22
A 34. §-hoz
A 18. §-hoz fűzött indokolás e § esetében is irányadó.
A 35. §-hoz
A Javaslat a felmentési okként meghatározott életkor és a nyugdíjkorhatár különbségére
tekintettel módosítja az Üjt.-t annak érdekében, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött ügyész a
felmentési okként meghatározott életkor betöltéséig bármikor kérhesse nyugállományba
helyezését.
A 36. §-hoz
A 26. §-hoz fűzött indokolás e § esetében is irányadó azzal, hogy az Alkotmánybíróság az
Üjt. egyik rendelkezését sem semmisítette meg. Ebből következően a Javaslatban foglaltak
hatályba lépéséig további ügyészeket menthetnek fel a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár
betöltése miatt, akik számára azonban a hatályba lépést követően szintén meg kell nyitni a
Javaslatban foglalt lehetőségeket (visszahelyezés, rendelkezési állomány).
A 37. §-hoz
A § a Javaslattal beépülő új szabályok miatt szövegcserésen módosítja az Üjt.-nek egyes
merev hivatkozást tartalmazó rendelkezéseit.
A 38. §-hoz
A Javaslat az állami nyugellátások folyósítása és a bírói, illetve ügyészi szolgálati viszony
összeférhetetlensége miatt (eltekintve a rendelkezési állománytól) a korhatár előtti ellátás és a
szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíti ki a
korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati
járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt.
A 39-40. §-hoz
Az 1-6. §-hoz fűzött indokolás e §-ok esetében is irányadó.
A 41. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 42. §-hoz
A § a Javaslat sarkalatosnak minősülő rendelkezéseit határozza meg (sarkalatossági záradék).
23