﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9875. számú
törvényjavaslat
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták
rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az
építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes
fizetésekkel összefüggő módosításáról
Előadó:	Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági
miniszter
Budapest, 2013. február
1
2013. évi.... törvény
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
1.	A törvény hatálya
l.§
(1)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a tervezési, építési, kivitelezési szerződés (a
továbbiakban együtt: szerződés) teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben
a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására,
szakértői véleményt ad, ha a teljesítés igazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy
a teljesítés igazolás kiadásra került, de annak alapján a kifizetés nem történt meg.
(2)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye a szerződést biztosító
mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető, amennyiben az érvényesítés kérdése
vitás a szerződő felek között.
(3)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési
beruházásokra terjed ki.
(4)	E törvény alkalmazásában
a)	szerződést biztosító mellékkötelezettség a bankgarancia, zálogjog és
kezesség,
b)	biztosítékot nyújtó személy: a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény, a
zálogkötelezett és a kezes.
(5)	A szakértői vélemény jogszabályban meghatározott díjazás ellenében kérhető.
(6)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményére alapított per kivételével - az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló
2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott
szervek eljárásában nem rendelhető ki.
(7)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire a Szaktv. rendelkezéseit megfelelően
alkalmazni kell.
2
2.	A szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás
2.	§
(1)	Ha a félnek a szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása
iránti kérelme megfelel az e törvényben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást elfogadja és erről értesíti a felet.
(2)	Ha a fél kérelme nem felel meg az e törvényben és külön jogszabályban foglalt
feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást visszautasítja, amelynek
tényéről - a visszautasítás okának megjelölésével - értesíti a felet.
(3)	Ha a fél kérelme hiányos, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tájékoztatja a
hiányokról és azok pótlásának lehetőségéről, határidejéről.
(4)	Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító
mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a mellékkötelezett a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvélemény-kivonatának a 8. § (3) bekezdése szerinti
közléséig a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kötelezetti késedelembe
nem esik.
3.	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működtetése és tagjai
3.	§
(1)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv független szervezetként a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik.
(2)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjét és tagjait az igazságügyi szakértők
közül az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével
nevezi ki.
(3)	A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet,
annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv adminisztrációját végző alkalmazottait a szakmai
tevékenységük körében nem utasíthatja, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által vizsgált
egyes ügyekre vonatkozó szakértői tevékenységgel kapcsolatos adatokat elkülönítetten kezeli.
(4)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjaira, szervezetére, működésére,
eljárására, díjazására, tagjainak képesítésére és jogosultságára, a feladatellátás feltételeire, a
szakértői vélemény és kivonatának tartalmára, valamint elkészítésére vonatkozó megbízás
elfogadása iránti kérelemre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja
meg.
3
4. A szakértői tanács
4.	§
(1)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében a szakvéleményt és annak kivonatát
-	saját szakmai felelőssége mellett - a szakértői tanács adja.
(2)	Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács
elnökét a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője jelöli ki.
5.	§
(1)	A szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a Polgári perrendtartásról szóló
törvény szerint, mint szakértő sem járhatna el.
(2)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője hivatalból gondoskodik arról, hogy
kizárt tag ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.
(3)	A szakértői tanács tagja a Szaktv. 13. § (4) bekezdésében foglaltakat a tudomására
jutástól számított 5 napon belül jelzi a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének.
(4)	Ha a szakértői tanács tagja a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz
maga is hozzájárult, továbbá ha a kizáró okot a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője
állapítja meg, az eljárásra másik tagot jelöl ki. így kell eljárni akkor is, ha a szakértői tanács
tagja a szakértői vélemény elkészítésének egyéb akadályát maga jelentette be.
(5)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének akadályoztatása esetén -
ideértve a kizárást is - a vezetői feladatait az erre kijelölt helyettese látja el.
5.	A szakértői vélemény elkészítése
6.	§
(1)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szerződés teljesítését vizsgálja,
szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés
teljesítése megtörtént-e, és amennyiben nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon
történt meg, úgy a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést
biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt.
(2)	A szakvélemény - a külön jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára
vonatkozó előírások szerint - a következő kérdések tárgyában készül:
a)	a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő
tervezési és kivitelezési munkák leírása,
b)	az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan
teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
c)	az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el
nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása,
4
d)	a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek,
vagy az átalánydíj arányos részének alapul vételével meghatározott értéke.
(3)	A szakértői vélemény részét képezi a fél által csatolt szerződés másolata.
(4)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét a kérelemnek a
Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez való beérkezését követő naptól számított 30 napon
belül készíti el. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője - ha az ügy különös
bonyolultsága indokolja - a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal
meghosszabbíthatja; a meghosszabbításról legkésőbb a határidő lejártakor értesíti azt, akinek
a szakértői véleményt meg kell küldenie.
7.	§
(1)	A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a
kivitelezés helyszínén végzi el; a szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)	A szakértői tanács tagja a szakértői vizsgálat keretében jogosult a kivitelezés
helyszínéül szolgáló ingatlanba belépni. A szakértői vizsgálaton a szerződő felek és a
kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa jelen lehetnek.
(3)	A kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa a szakértői vizsgálat
elvégzése érdekében köteles biztosítani
a)	a szakértői tanácsnak és a félnek a kivitelezés helyszínéül szolgáló
ingatlanba történő belépést,
b)	a szakértői tanácsnak a szakértői vizsgálat elvégzését.
(4)	A szakértői vizsgálat megkezdésekor a szakértői tanács tagja a kivitelezés
helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosát tájékoztatja a szakértői vizsgálat céljáról, várható
időtartamáról, menetéről, valamint a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.
(5)	Ha a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa nem tesz eleget a (3)
bekezdésben foglalt kötelezettségének, ennek tényét a szakértői tanács a jegyzőkönyvben
rögzíti és a fél kérelmére kezdeményezi a helyszíni vizsgálatnak a rendőrség közreműködése
mellett történő megtartását. A rendőrség ilyen esetben - a rá irányadó jogszabályi előírások
szerint - megteszi a helyszíni vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának
biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(6)	A rendőrségnek a helyszíni vizsgálat során történő közreműködés nyomán
felmerülő költségeiről - az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján - a közreműködő
rendőri szerv igazolást állít ki, amelyet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek küld meg.
8.	§
(1)	A szakértői tanács a szakértői véleményt írásban terjeszti elő; a szakértői
véleményt a szakértői tanács tagjai aláírásukkal látják el.
5
(2)	A szakértői tanács felterjesztésére a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője a
szakértői véleményt ellenjegyzi és ellátja a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bélyegzőjével,
továbbá a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a félnek.
(3)	Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító
mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a Teljesítésigazolási
Szakértői Szerv a biztosítékot nyújtó személy részére megküldi a szakértői vélemény
kivonatát. Ha az eljárást kezdeményező felet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
hiánypótlásra szólítja fel, erről a biztosítékot nyújtó személyt értesíti.
(4)	A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv olyan véleménye alapján, amely szerint a
szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,
a)	a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény a bankgaranciaszerződésben
foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,
b)	a zálogjog a Ptk-ban írt egyik módon sem érvényesíthető, vagy
c)	a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem
teljesíti.
(5)	Ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye alapján a
mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt, a szakvéleményben szereplő
indokolt összegen felüli összeg tekintetében a (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(6)	A mellékkötelezett (4) vagy (5) bekezdés szerinti eljárása esetén a Ptk. teljesítés
megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
6.	Záró rendelkezések
9.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjaira, szervezetére, működésére,
eljárására, tagjainak képesítésére és jogosultságára, a feladatellátás feltételeire, a szakértői
vélemény és kivonatának tartalmára, valamint elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása
iránti kérelemre vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv díjazására vonatkozó részletes
szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
10.	§
(1)	E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2013. március 16-án lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-9. §-a, 11. §-a, 16. §-a, 18. §-a és a 19. §-a 2013. július 1-jén lép
hatályba.
6
(3)	E törvény 13. § (1), (3) bekezdése és (5) bekezdésének a) pontja, 17. §-a és 20. §-a
2013.	szeptember 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 13. § (2) és (4) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
11.	§
E törvény 16. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
12. §
E törvény 13. § (4) bekezdés b) pontja, 14. és 15. §-a, 21. és 22. §-a a kereskedelmi
ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i
2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
7.	Módosuló jogszabályok
13.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 386/N. §-t követően a
következő fejezettel egészül ki:
„XXVI/A. FEJEZET
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per
A kiemelt jelentőségű perek szabályainak alkalmazása
386/0. § A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősül a
tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt -
hatáskörtől függően járásbíróság vagy törvényszék előtt - indított olyan per, amelyben a
felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményére hivatkozik. E perekre a XXVI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Keresetindítás
386/P. § (1) A keresetlevelet a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan napon
belül kell benyújtani.
(2)	A keresetlevélhez csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményét, valamint az annak kézbesítési időpontját igazoló okirati bizonyítékot. Ezek
pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
7
(3)	A 121/A. § rendelkezéseit a felek személyétől függetlenül alkalmazni kell. A
keresetlevélhez olyan iratot kell csatolni, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményére alapítva tartalmazza a felek írásbeli nyilatkozatait, vagy a jogvita peren
kívüli elintézésének megkísérlését. Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
(4)	Az (l)-(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a
pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni. A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben
is alkalmazni kell.
Ideiglenes intézkedések
386/Q. § (1) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén, kérelemre
ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az
ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon - 400 millió forintot meg nem haladó
összegű - követelés teljesítését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye
szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési
munkák szerződés szerinti értéke.
(2)	A kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes
intézkedés hatályvesztése vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül
helyezése esetére
a)	a követelés összegének visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy
hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy
b)	a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezte.
(3)	A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a rendelkezésre álló iratok
alapján, a felek meghallgatása nélkül dönt. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben
foglaltakat igazoló okirati bizonyítékot. Ennek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
A mulasztás igazolásának nincs helye.
(4)	A bíróság a (2) bekezdésben foglalt biztosítás vagy garancia meglétét az eljárás
bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő
végzését hatályon kívül helyezi, ha a feltételek fennállását a fél felhívásra nem igazolja.
(5)	Ha az ideiglenes intézkedés hatályát veszti vagy a bíróság az ideiglenes intézkedést
elrendelő végzést hatályon kívül helyezi, a letétbe helyezett összeg kifizetéséről rendelkezni
kell.
Szakértők
386/R. § (1) A perben felmerülő szakkérdésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben
kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
(2)	A bíróság a szakértői tanács elnökét megidézheti, meghallgatására a 180. § (1)
bekezdése és a 182. § megfelelően irányadó. A fél - ha a bizonyítás szempontjából
szükségesnek látszik - a perben más szakértő kirendelését is indítványozhatja.
8
(3)	A szakértőnek a perben felmerülő költségei viselésére a 187. § megfelelően
irányadó.
(4)	A perben más szakértőként az sem járhat el, aki a jogvitával érintett ügyben a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanácsának tagjaként szakvéleményt adott vagy a
szakvélemény adásával kapcsolatban ellátta a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének
feladatait.
Keresetváltoztatás és viszontkereset
386/S. § A 146/A. § és 147/A. § rendelkezéseit a pertárgy értékétől függetlenül
alkalmazni kell.
Előzetes végrehajthatóság
386/T. § Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a
tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére
kötelező - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - részében, ha az a Teljesítésigazolási
Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben, vagy egészben) mint
pénzbeli marasztalást tartalmazza.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a 386/T. §-t követően a
következő alcímmel és 386/U. §-sal egészül ki:
„Elektronikus kommunikáció
386/U. § (1) A perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell
benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.
(2)	Az elektronikus kapcsolattartásra a 394/B. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a bíróság az alperest arról tájékoztatja, hogy védekezését, nyilatkozatát
elektronikus úton kell benyújtania. Egyebekben az elektronikus kapcsolattartásra a 394/B. §
(6)	bekezdést és a 394/D-394/H. §-t kell alkalmazni.
(3)	Ha a pert a 386/P. § (4) bekezdés alapján az általános szabályok szerint kell
lefolytatni, a felperes a továbbiakban választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon
járhat el. Ha a felperes a beadványát elektronikus úton nyújtja be, azt az elektronikus
kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni [394/B. § (2) bekezdés].”
(3)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 397/B. §-sal
egészül ki:
„397/B. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 2013. július 1. és 2013. szeptember 1.
napja között kézbesített szakvéleményére alapított perben a keresetlevél 2013. szeptember 15.
napjáig akkor is előterjeszthető, ha a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan nap eltelt.
E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az általános szabályok
szerint kell lefolytatni. A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.”
(4)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 397/C. §-sal
egészül ki:
9
„397/C. § E törvénynek az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos
egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi
lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi .... törvénnyel megállapított 386/U. §-át a hatálybalépését
követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
(5)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a)	314. § (1) bekezdésében a „vagy a 127. §-ban meghatározott módon
érvényesíthető” szövegrész helyébe a „vagy a 127. §-ban meghatározott módon vagy a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető” szöveg,
b)	398. §-ában a „fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK
irányelvének 5. cikkével” szövegrész helyébe a „késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló
2011/7/EU irányelvének 10. cikkével” szöveg
lép.
14.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a 292. §-t követően a
következő 292/A. és 292/B. §-sal egészül ki:
„292/A. § (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem
határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának
kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.
(2)	A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a
pénztartozást, ha
a)	a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult
teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését)
megelőzte;
b)	nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy
számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c)	a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie
kell fizetési kötelezettségét.
(3)	Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a
jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a
pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb
határidőt meghatározó szerződési feltételt.
(4)	Az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt a
jogosult megtámadhatja. Ha a jogosult gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetek közötti
szerződésben, a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára az e § rendelkezéseitől a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul
eltérő szerződési feltételt a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja.
10
(5)	A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés részévé általános szerződési
feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének határidejét a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó
szervezet hátrányára megállapító kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is
megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés
érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal
megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a
megtámadásig már teljesítettek.
(6)	A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, az (5)
bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet
szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha
az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési
feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel
alkalmazásától.
(7)	Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének
kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve
alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény
szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az
érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását,
valamint az e jellegét alátámasztó érveket.
292/B. § (1) A hatóság - fogyasztónak és hatóságnak nem minősülő személlyel kötött
szerződése esetén - a pénztartozást a következő szabályok szerint köteles teljesíteni:
a)	a pénztartozás teljesítési határideje nem haladhatja meg a jogosult fizetési
felszólítása vagy számlája hatóság általi kézhezvételének napját követő harminc napot; a
számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát;
b)	amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési
felszólítása vagy számlája hatóság általi kézhezvételének időpontja, vagy a hatósággal
szerződő fél fizetési felszólításának vagy számlájának hatóság általi kézhezvétele a hatósággal
szerződő fél teljesítését megelőzte, a pénztartozás teljesítési határideje nem haladhatja meg a
szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építési, valamint
szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő harminc
napot.
(2)	A szerződésben foglalt, a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő az (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a
szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy az a
szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő
ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot.
(3)	Az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltétel
semmis. Ha a jogosult gazdálkodó szervezet, hatóságnak gazdálkodó szervezettel kötött
szerződésében a gazdálkodó szervezet hátrányára az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul eltérő szerződési
11
feltétel semmisségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is
kérheti.
(4)	A hatóság és gazdálkodó szervezet közötti szerződés részévé általános szerződési
feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének határidejét a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó
szervezet hátrányára megállapító kikötés semmisségének megállapítását a külön
jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti. A kérelem alapossága esetén a bíróság a
kikötés semmisségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal
megállapítja. A semmisség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már
teljesítettek.
(5)	A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (4)
bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet
szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha
az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési
feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel
alkalmazásától.
(6)	A (4) és az (5) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének
kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve
alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény
szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az
érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását,
valamint az e jellegét alátámasztó érveket.”
(2)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
(3)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamatra
vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján
érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az
adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a
pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév
teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett
késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
(3)	Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával
kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi
kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint
12
megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem
egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege
beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.
(4)	A késedelmi kamat mértékét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi
kamat esedékességét a 292/A. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő
naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult
megtámadhatja.
(5)	A késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára
megállapító szerződési kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is
megtámadhatja.
(6)	Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a késedelmi kamat
mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével
egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést a külön
jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja. A megtámadás alapossága esetén a
bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre
kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a
szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.
(7)	A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (6)
bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet
szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha
az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési
feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel
alkalmazásától.
(8)	A (6) és a (7) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének
kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve
alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény
szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az
érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását,
valamint az e jellegét alátámasztó érveket.
(9)	A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti az olyan szerződési feltétel
semmisségének megállapítását, amely kizárja a késedelmi kamat, illetve kizárja vagy
korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó
kötelezettséget. Ha a késedelmi kamatot kizáró, illetve a behajtási költség megfizetésére
vonatkozó kötelezettséget kizáró vagy korlátozó kikötés általános szerződési feltétel, a
semmisség megállapítására a 292/B. § (4)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.”
(4)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a 301/A. §-t követően a
következő 301/B. §-sal egészül ki:
13
„301/B. § (1) A hatóság fogyasztónak és hatóságnak nem minősülő személlyel kötött
szerződése esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján
érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az
adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a
pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév
teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett
késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
(3)	Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával
kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi
kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint
megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem
egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege
beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.
(4)	A késedelmi kamat mértékét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi
kamat esedékességét a 292/B. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő
naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötés, valamint a késedelmi
kamatot kizáró, illetve a behajtási költséget kizáró vagy korlátozó szerződési kikötés semmis.
Ha a jogosult gazdálkodó szervezet, a semmisség megállapítását a külön jogszabályban
meghatározott szervezet is kérheti.
(5)	A hatóság és gazdálkodó szervezet közötti szerződés részévé általános szerződési
feltételként váló, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó
szervezet hátrányára megállapító szerződési kikötés, valamint a késedelmi kamatot kizáró,
illetve a behajtási költséget kizáró vagy korlátozó szerződési kikötés semmisségének
megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti. A kérelem
alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét a kikötés alkalmazójával szerződő
valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség megállapítása nem érinti
azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.
(6)	A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, az (5)
bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet
szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha
az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési
feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel
alkalmazásától.
(7)	Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének
kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve
alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény
szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az
14
érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását,
valamint az e jellegét alátámasztó érveket.”
(5)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 405. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra
kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat,
hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt
szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni. Ha a felek a szerződésben másként nem
állapodnak meg, az átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap. Gazdálkodó szervezetek
közötti szerződésben, illetve hatóság által megrendelőként gazdálkodó szervezettel kötött
szerződésben az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó
hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja.”
(6)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 407/A. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. Ha a felek a szerződésben másként nem
állapodnak meg, a próbaüzem időtartama harminc nap. Gazdálkodó szervezetek közötti
szerződésben, illetve hatóság által megrendelőként gazdálkodó szervezettel kötött
szerződésben a próbaüzem időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó
hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja.”
(7)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv,
a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai
részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi
együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a
vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég,
továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az
egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő
polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; a 292/A-
292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés tekintetében
nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében
ajánlatkérő (hatóság).”
(8)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-a a következő í)
ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
15
,,í) hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha
közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.”
(9)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 688. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
,,c) az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.)
a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről; a törvény 209.
§ (2) bekezdése, 209/A. § (1) bekezdése, 236. § (2) bekezdés c) pontja, 292/A-292/B. §-a,
298. § a) pontja, 301/A-301/B. §-a, 368. § (1) bekezdése, 405. § (1) bekezdése, 407/A. § (1)
bekezdése és 685. § f) pontja;”
(10)	A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
a)	232. § (3) bekezdésében a „félévet megelőző utolsó napon” szövegrész
helyébe a „félév első napján” szöveg,
b)	236. § (2) bekezdés c) pontjában a „[209/A. § (1) bekezdés, 301/A. § (4)
bekezdés]” szövegrész helyébe a „[209/A. § (1) bekezdés, 292/A. § (4) bekezdés, 301/A. § (4)
bekezdés, 405. § (1) bekezdés és 407/A. § (1) bekezdés]” szöveg,
c)	298. § a) pontjában a „ha a szerződésben megállapított” szövegrész helyébe
a „ha a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott,” szöveg,
d)	301. § (1) bekezdésében a „félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamattal” szövegrész helyébe a „félév első napján érvényes jegybanki
alapkamattal - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a
kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal -
” szöveg,
e)	301. § (3) bekezdésében a „félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább
az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni” szövegrész helyébe a „félév
első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell
teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek
hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen
legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni” szöveg
lép.
15.	§
(1)	A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi
IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet
5/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Ptk. 292/A. § (4)-(7) bekezdése, 292/B. § (3)-(6) bekezdése, 301/A. § (5)-(9)
bekezdése, valamint a 301/B. § (4)-(7) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezésére
jogosult a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet.”
16
(2)	Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről
szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2.
törvényerejű rendelet 5/D. § (2) bekezdése.
16.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 39. § (1) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be,
illetve nem hatolhat be, kivéve)
,,e) végrehajtási eljárás lefolytatása, illetve az építmények tervezésével és
kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló
törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának
biztosítása céljából, ha az abban való közreműködés - jogszabály alapján - a rendőrség
számára kötelező;”
(2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„a) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben
állapítsa meg
aa)	az elővezetés és a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült
költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait, továbbá
ab)	az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták
rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat
biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából történő rendőri közreműködés
nyomán felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait,”
17.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 186. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság a biztosítási intézkedést - 400 millió forintot meg nem haladó
összegben - az (1) bekezdés alapján elrendeli, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv szakvéleményére alapított perben hozott ítéletnek a tervezési, építési, kivitelezési
szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul, amely ítélet a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben, vagy
egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. §-a a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„ (4) A (2) bekezdésben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el - 400
millió forintot meg nem haladó összegben - az olyan követelés érdekében, amely iránt
belföldi bíróságnál a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert
17
indítottak, illetve viszontkeresetet érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési
szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul.”
18.	§
(1)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. §-a a következő f) ponttal
egészül ki:
(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)
,,f) külön jogszabály rendelkezései szerint biztosítják a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv működésének feltételeit.”
(2)	A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. § (1) bekezdése a következő
k) ponttal egészül ki:
(Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:)
,,k) külön jogszabály szerint - területi szervein keresztül - gondoskodik a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működtetésének biztosításáról.”
19.	§
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az
erre feljogosított
a)	természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b)	cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság),
valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a
továbbiakban: vállalkozás),
c)	e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,
d)	igazságügyi szakértői testület,
e)	külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a
továbbiakban együtt: szervezet),
í) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
(a továbbiakban az a)-f) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő) végezhet.”
20.	§
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdésében a
„vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon érvényesíthető” szövegrész helyébe a „vagy a
18
Pp. 127. §-ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményére alapított perben érvényesíthető” szöveg lép.
21.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 183. §-a a következő 1) ponttal
egészül ki:
(Ez a törvény)
„1) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni
fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
(2)	A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
a)	127. § (4) bekezdés b) pontjában a „kamatra” szövegrész helyébe a „kamat
esedékességére és mértékére” szöveg, az „a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében”
szövegrész helyébe az „a Ptk. 301/A. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,
b)	130. § (2) bekezdésében a „25 napnál hosszabb átadás-átvételi
időtartamban” szövegrész helyébe a „25 napnál hosszabb, de legfeljebb 30 napos átadás-
átvételi időtartamban” szöveg
lép.
22.	§
A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági
és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot
nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló
részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított
számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló
rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított
tizenöt napon belül kell kifizetni. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékének
kifizetésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a pénztartozás teljesítésére vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési
teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Polgári
Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamattal, de összességében legalább a jegybanki
alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.
(3)	A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és
élelmiszeripari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre
19
kötelezett késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója
részére adott,
a)	a termék ellenértékére és
b)	a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra
vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó
nyilatkozatát. ”
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A)	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezet, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával összefüggő módosítása
A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-
kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegeti.
A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már
nemzetgazdasági kérdés. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozandó egy
olyan szakértői szerv, amely a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás
polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését gyorsítja meg.
A Javaslat alapján felállításra kerül a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban:
TSZSZ), amely az érintett fél kérelmére és megbízásából, kizárólag a tervezési, építési,
kivitelezési feladatok teljesítéséhez kapcsolódó szakkérdéseket vizsgálja. Változatlanul a
bírósági eljárásban kerül sor a felperes és alperes által előterjesztett indítványok alapján a
tényállás megállapítására (bizonyításra) és a vitában való döntésre. A per során a szabad
bizonyítás elve érvényesül, hiszen a bíróság a felek előadása és indítványai alapján további
bizonyítást vehet fel, így többek között szakértői bizonyítását is elrendelhet. A fél által a peres
iratokhoz csatolt TSZSZ szakvélemény rendeltetése, hogy a perben felmerülő szakkérdésben
már rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapíthatja.
Emellett is érvényesül azonban - és ez igen hangsúlyos célja a Javaslatnak - a TSZSZ
vélemény peres eljárási cselekmények számát csökkentő vagy permegelőző hatása, hiszen
jóval nagyobb az esélye annak, hogy a felek között legalább a teljesítés ténykérdéseit illetően
egyetértés alakulhat ki és emiatt további bizonyítás nem szükséges, de akár annak is, hogy a
felek a szakvélemény (és jogkövetkezményei) ismeretében per nélkül rendezik a köztük
fennálló vitás kérdéseket.
A TSZSZ eljárása akkor is kérhető a vállalkozó vagy a megrendelő által, ha a szerződést
biztosító mellékkötelezettség érvényesítését a kötelezett jogosulatlannak véli. Ilyenkor a
TSZSZ véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettség nyújtójának ad felvilágosítást
arról, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése vélt vagy valós okok alapján történik. A
gyakorlatban az építési ágazatban kötött szerződések biztosítékaként jellemzően a
bankgarancia intézménye szolgál. A törvény hatálya azonban - a szerződést biztosító
mellékkötelezettség jellegéhez igazodva - kiterjed egyéb, a Ptk. XXIII. fejezetében foglalt
szerződést biztosító mellékkötelezettségekre is, annak érdekében, hogy a jogalkotó
megakadályozza a - bankgarancián kívüli - egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettségek
visszaélésszerű alkalmazását.
20
A TSZSZ igénybevételének lehetséges következményei összegezve:
A felperes - mielőtt bírósághoz fordul - a TSZSZ szakvéleményét kéri. A felperes beperli
alperest, mert munkája nem került (részben, vagy egészben) kifizetésre; ezt alátámasztja a
TSZSZ szakvéleményével, így a bírósági eljárásban az alábbi lehetőségek állnak fenn:
1.	Ha a kérelmező rendelkezik biztosítással, garanciával vagy bírósági letétbe helyezi a
kérdéses összeget, akkor a bíróság ideiglenes intézkedésként elrendeli, hogy a másik fél az
adott összeget fizesse meg felperesnek.
1.1.	Ha a bíróság jogerősen a kérelmező javára ítél, az ideiglenes intézkedés alapján a
kérelmező részére megfizetett összeg nála marad.
1.2.	Ha a bíróság jogerősen a másik fél javára ítél, az ideiglenes intézkedés alapján a
kérelmező részére megfizetett összeg (részben vagy egészben) a másik félnek visszajár. A
kérelmező vagy önkéntesen teljesít vagy ennek hiányában a biztosítás, garancia lép életbe,
illetve a letét kiutalására kerül sor.
2.	Ha a kérelmező nem rendelkezik biztosítással, garanciával, letétre sem kerül sor, akkor a
bíróság biztosítási intézkedést rendel el a későbbi esetleges behajtás fedezetének biztosítására;
a biztosítási intézkedés foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata.
2.1.	Ha az elsőfokú bíróság a kérelmező javára ítél, az ítélet végrehajtása - előzetes
végrehajthatóság alapján - kérhető, melynek eredményességét a korábbi biztosítási intézkedés
segíti elő (a behajtott összegek kifizethetők a kérelmező részére, a biztosítási intézkedéssel
már lefoglalt egyéb vagyontárgyakra pedig végrehajtást lehet vezetni).
2.1.1.	Ha az elsőfokú bíróság döntése válik jogerőssé, a végrehajtás alapján a kérelmező
részére megfizetett (behajtott) összeg nála marad.
2.1.2.	Ha a bíróság jogerősen a kérelmező keresetét (részben vagy egészben) elutasítja, a
végrehajtás alapján a részére megfizetett vagy behajtott összeg (részben vagy egészben) a
másik félnek visszajár.
2.2.	Ha az elsőfokú bíróság a másik fél javára ítél, akkor a biztosítási intézkedést a bíróság
megszüntetni, a biztosított összeget és vagyontárgyakat fel kell oldani a biztosítási végrehajtás
alól.
B)	A késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú törvénymódosítások
1.	A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011.
február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv)
hatálya a gazdasági szereplők közötti kereskedelmi ügyletekre terjed ki.
Az irányelv szerint kereskedelmi ügylet a vállalkozások, illetve a vállalkozások és hatóságok
között lebonyolított minden olyan szerződéses ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áru
adásvétele vagy szolgáltatás nyújtása. Míg tehát az irányelv értelmében a vállalkozások
egymás közötti szerződéses jogviszonyában a jogosult és a kötelezett is vállalkozás, addig a
hatóság és a vállalkozás közötti kereskedelmi ügylet (szerződés) esetén a pénztartozás
tekintetében a vállalkozás csak jogosulti, a hatóság pedig csak kötelezetti pozícióban
szerepelhet. Az irányelv sem a hatóságok egymás közötti szerződéses viszonyát, sem a
hatóságoknak a vállalkozásnak és hatóságnak sem minősülő jogalanyokkal (ún.
magánszemélyek) való szerződéses kapcsolatát, illetve a magánszemélyek egymás közötti
szerződéses kapcsolatait nem szabályozza, ahogyan nem tartoznak az irányelv hatálya alá a
fogyasztói szerződések sem. [irányelv 1. és 2. cikk]
21
Gazdasági szereplők alatt az irányelv a vállalkozásokat, valamint a 2004/17/EK irányelv 2.
cikk (1) bekezdésének a) pontjára és a 2004/18/EK irányelv 1. cikk (9) bekezdésére utalással
meghatározott ún. hatóságot is érti. Mindezek alapján hatóság az utaló szabályban
meghatározott irányelvek szerinti bármely ajánlatkérő szerv, függetlenül az általa megkötött
szerződés tárgyától vagy értékétől. Hatóságnak tekinthetők tehát a közhatalom gyakorlására
jogosult jogi személyek (pl. az állam, a területi vagy a helyi önkormányzatok, az utóbbiak
társulásai, a költségvetési szervek), valamint a közjogi jellegű szabályok hatálya alá eső,
nagyobb részt az állam, illetve a területi vagy helyi önkormányzatok, az utóbbiak társulásai, a
költségvetési szervek által finanszírozott, kifejezetten közérdek megvalósítását szolgáló jogi
személyek (ún. közjogi intézmények; közintézmények és közvállalkozások) is, függetlenül
attól, hogy ténylegesen közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek-e az adott szerződés
megkötése tekintetében. [2. cikk 2. pont]
Az irányelv értelmében vállalkozás a hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy
szakmai tevékenységet folytató szervezet, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet egy
vagy több személy végzi-e. [2. cikk 3. pont]
Az irányelv szerint a vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában, valamint a
pénzbeli ellenszolgáltatásra szerződés alapján kötelezett hatóság és a hitelező vállalkozás
viszonyában a szolgáltatásért járó pénzbeli ellenszolgáltatás határidőn túli kifizetése esetén a
hitelező késedelmi kamatra jogosult. Főszabály szerint a késedelmi kamat számításának
kezdeti időpontja - mind vállalkozások egymás közötti viszonyában, mind a hatóság és a
vállalkozás viszonyában - a szerződés szerinti pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítési
határidejének (eredménytelen) lejártát követő nap.
Ilyen határidő hiányában a vállalkozások egymás közötti szerződéses kapcsolatában
késedelmi kamat, az irányelv kisegítő szabálya alapján, a másik fél számlaadásától vagy áru-,
illetve szolgáltatásnyújtásától számított 31. naptól jár. [3. cikk (3) bekezdés b) pont]
Az irányelv a hatóságok vonatkozásában nem a késedelmi kamat esedékességének, hanem a
pénzbeli ellenszolgáltatás esedékességének a határidejét határozza meg. A hatóságok
tekintetében a késedelmi kamatfizetési kötelezettség tehát minden esetben kezdetét veszi a
hatóságnak a pénzbeli ellenszolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettségszegését követő
napon.
A hatóság a pénzbeli ellenszolgáltatás megfizetésére főszabályként a hitelező számlájának
kézhezvételétől, vagy az általa szolgáltatott áru átvételétől számított 30 napon belül köteles
[4. cikk (3) bekezdés], kivéve, ha a szerződő felek kifejezetten másban állapodtak meg és ez a
kikötés a szerződés egyedi jellege vagy sajátossága miatt tényszerűen indokolt volt. A
tagállami jogszabályok azonban ebben a kivételi körben sem biztosíthatnak jogot a szerződő
feleknek arra, hogy a 60 naptári napot meghaladó kifizetési határidőre vonatkozóan
érvényesen (végrehajthatóan) szerződésben megállapodjanak. [4. cikk (6) bekezdés]
Az irányelv 4. cikk (4) bekezdése értelmében a 4. cikk (3) bekezdésében főszabályként előírt
30 napos fizetési határidőt a tagállamok - külön notifikációs kötelezettség mellett - legfeljebb
60 napra meghosszabbíthatják a következő hatóságok számára:
a)	azok az ipari vagy kereskedelmi jellegű (áru)szolgáltatási szektorban működő, gazdasági
tevékenységet folytató hatóságok, amelyekre a 2006/11 l/EK bizottsági irányelvben
meghatározott átláthatósági követelmények vonatkoznak, valamint
22
b)	azok az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények, amelyeket e célból megfelelően
elismertek.
Mind a vállalkozások közötti, mind a hatóságok és a vállalkozások közötti szerződések
esetében a késedelmi kamat a mindenkori referencia-kamatláb - Magyarországon ez a
jegybanki alapkamat - 8 százalékponttal növelt összege. A referencia-kamatláb az érintett év
első félévében az adott év január 1-jén, az érintett év második félévében az adott év július 1-
jén érvényes kamatláb. [2. cikk 6-7. pont; 3. cikk (2) bekezdés; 4. cikk (2) bekezdés]
Az irányelv nem akadályozza meg a szerződő feleket az alkalmazandó nemzeti jog által
megengedett fizetési ütemezés meghatározásában, így részletfizetés kikötésében sem. Ebben
az esetben a részletfizetés esedékességére, késedelmes teljesítésére kell megfelelően
alkalmazni az irányelvet, illetve az azt átültető, alkalmazandó tagállami szabályozást. [5. cikk]
Az irányelv értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani azt is, hogy amennyiben a
vállalkozások egymás közötti, illetve a hatóság és vállalkozás közötti szerződéses ügyletekben
késedelmi kamat fizetése válik esedékessé, a hitelező a pénztartozás és a késedelmi kamat
megfizetésén túl legalább 40 euró értékű behajtási költséget is követelhessen. A legalább 40
eurónyi behajtási költség olyan átalányösszeg, amelyen felül a hitelező jogosult az ezt
meghaladó összegű behajtási költségét is érvényesíteni. [6. cikk]
Az irányelv mind a vállalkozások közötti, mind a hatóság és vállalkozás közötti kereskedelmi
ügyletek esetén megkívánja, hogy a tagállamok rendelkezzenek arról, hogy a szerződéses
vagy a gyakorlatban alkalmazott, a fizetési határnapra vagy határidőre, a késedelmi
kamatlábra vagy a behajtási költségek megtérítésére vonatkozó feltétel ne legyen
végrehajtható, vagy arra hivatkozással kártérítési igényt lehessen támasztani, amennyiben ez a
hitelező számára súlyosan hátrányos. Az irányelv értelmében annak megállapításakor, hogy
valamely szerződéses feltétel vagy gyakorlat súlyosan hátrányos-e a hitelező számára, minden
körülményt figyelembe kell venni, így különösen:
a)	a helyes kereskedelmi gyakorlattól való nagymértékű eltérést, amely ellentétes a
jóhiszeműség és a tisztességes kereskedés elvével;
b)	a termék vagy a szolgáltatás jellegét; és
c)	olyan objektív ok fennállását, amely miatt az adós eltért a késedelmes fizetés esetén
alkalmazott törvényes kamatlábtól, az irányelv által előírt fizetési határidőtől vagy a behajtási
költség fedezeteként szolgáló 40 eurónyi átalányösszegtől. [7. cikk (1) bekezdés]
Emellett az irányelv kifejezetten vélelmezi, hogy a késedelmi kamatot kizáró valamely
szerződéses feltétel vagy gyakorlat, továbbá a behajtási költségek legalább 40 eurónyi
átalányösszegként való megtérítését kizáró valamely szerződéses feltétel vagy gyakorlat
súlyosan hátrányosnak minősül. [7. cikk (2) és (3) bekezdés]
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a hitelezők és versenytársak
érdekében megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy
megakadályozzák az irányelv értelmében súlyosan hátrányos szerződéses feltételek és
gyakorlatok további alkalmazását. Kifejezetten ilyen eszköznek tekinti az irányelv a
közérdekű igényérvényesítés biztosítását is. A közérdekű igényérvényesítés keretében az
érdekképviseleti szervezetként hivatalosan elismert és a vállalkozások jogos érdekeit
képviselő szervezetek számára az alkalmazandó nemzeti jognak lehetővé kell tennie, hogy e
szervezetek keresetet indíthassanak a bíróság vagy a hatáskörrel rendelkező közigazgatási
hatóságok előtt azon az alapon, hogy a szerződési feltételek vagy a gyakorlatok az irányelv
23
értelmében súlyosan hátrányosak, és így megfelelő és hatékony eszközöket alkalmazhassanak
azok további alkalmazásának megakadályozására. [7. cikk (4) és (5) bekezdés]
A tagállamok az irányelv értelmében biztosítják, hogy a nemzeti joguk lehetővé teszi a
szerződő felek számára tulajdonjog fenntartásának kikötését, amennyiben az áru teljesítése
előtt a szerződő felek ebben kifejezetten megállapodtak. A tulajdonjog-fenntartás az áru
ellenértékének teljes kiegyenlítéséig köthető ki. [9. cikk]
A tagállamok számára előírt kötelezettség az is, hogy biztosítsák, hogy nem vitatott tartozás
vagy eljárás esetén a hitelező keresetlevelének (kérelmének) a bíróságnál (a hatáskörrel
rendelkező hatóságnál) történő benyújtásától számított 90 naptári napon belül, akár gyorsított
eljárás keretében is érvényt lehessen szerezni, a tartozás behajtását végrehajtási jogcím
megszerzésével el lehessen érni.
2.	A késedelmi kamat fizetése, annak esedékessége és mértéke a hatályos magyar
jogszabályok értelmében ugyan már most is rendezett, azonban a vállalkozások (gazdálkodó
szervezetek) egymás közötti szerződéses kapcsolatai vonatkozásában a jogalkotó e kérdéseket
a 2011/7/EU irányelv által hatályon kívül helyezett azonos tárgyú irányelv, a kereskedelmi
ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000. június 29-i
2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően szabályozta.
Az új irányelv a jogelőd irányelvhez képest néhány lényegi ponton eltér, így az új irányelv
rendelkezéseinek való hazai megfelelés a vonatkozó magyar jogszabályok módosítását is
szükségessé teszi.
2.1.	Az új irányelv által eredményezett változás a vállalkozások egymás közötti szerződéses
viszonyában a következő:
a)	a késedelmi kamat mértéke növekszik: az a referencia-kamatlábnak nem 7 (hét), hanem 8
(nyolc) százalékponttal növelt összege lesz [pl. ha a késedelem szempontjából releváns
referencia-kamatláb - Magyarországon ez a jegybanki alapkamat - 5%-os, akkor 2013.
március 16-tól már nem 12% (5%+7%), hanem 13% (5%+8%) lesz a késedelmi kamat
mértéke];
b)	módosul a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma (az
irányadó, kiindulópontként szolgáló kamatláb most már nem a késedelemmel érintett naptári
félévet megelőző utolsó napon érvényes referencia-kamatláb, hanem a késedelemmel érintett
év első félévében az adott év január 1-jén érvényes referencia-kamatláb, illetve ha a
késedelem az adott év második félévét érinti, az adott év július 1-jén érvényes referencia-
kamatláb) ;
c)	a késedelmes teljesítés esetén az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is
köteles lesz a hitelező számára a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként. Az irányelv
értelmében a 40 euró egy minimumátalányt jelent, amely a hitelezőnek az adós késedelme
esetén mindenképpen jár, akkor is, ha késedelmét az adós kimenti, illetve, ha a hitelezőnek
behajtási költsége egyáltalán nem merült fel; az ezt meghaladó költségét a hitelező viszont
csak a költség meglétének és mértékének bizonyítása mellett követelheti.
2.2.	Az irányelvnek való megfelelés a szerződésből eredő hatósági pénztartozások
vállalkozásoknak való megfizetése vonatkozásában jelentősnek tekinthető
szabálymódosulással jár:
24
a)	a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: hatályos Ptk.)
szerint:
a/l.) a hatóság irányelvi fogalmának a hatályos Ptk. gazdálkodó szervezet fogalma által
lefedett személyi köre tekintetében, a hatóságnak nem minősülő gazdálkodó szervezettel
(vállalkozással) kötött szerződés alapján a szerződéses szolgáltatás hatóság általi késedelmes
kifizetése esetén fizetendő késedelmi kamat mértéke megegyezik az irányadó jegybanki
alapkamat hét százalékkal (az irányelv alapján helyesen: százalékponttal) emelt összegével;
[vö. hatályos Ptk. 301/A. §, 685. § c) pont]
a/2.) míg a hatóságnak magánszemélyekkel szembeni szerződése alapján a pénztartozás
hatóság általi késedelmes teljesítése esetén, továbbá az irányelv szerint hatóságnak nem
minősülő, az államháztartási alrendszert mégis érintő szerződések esetén a késedelmi kamat
mértéke legalább a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat;
-	míg az irányelv alapján az a/l. pontban jelzett szerződésből eredő hatósági pénztartozások
esetén a késedelemi kamat nem lehet majd kevesebb az irányadó referencia-kamat, azaz
Magyarországon a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt összegénél,
-	addig az a/2. pontban foglalt személyi körre, szerződéses kapcsolataikra, pedig
alkotmányosan nem volna elfogadható az a/l. pont alatt írt magasabb késedelemi kamat-
mértéknél alacsonyabb, csupán a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi
kamat-minimum előírása;
b)	a pénzbeli ellenszolgáltatás esedékessége pedig ezentúl a - közbeszerzési eljárás
lefolytatását nem feltételező - szerződéses szolgáltatások kifizetése esetén sem haladhatja
meg a hitelező számlája kézhezvételétől, illetve a szolgáltatás teljesítésétől számított 30,
illetve 60 naptári napot (kiemelendő, hogy a Kbt., a hatálya alá eső szerződések
vonatkozásában, az e kifizetési határidőkre vonatkozó uniós követelményeket már 2012.
január 1-jétől alkalmazni rendeli);
c)	a hatóság szintén köteles lesz legalább 40 eurónyi behajtási költség - mint átalány -
vállalkozásnak való megfizetésére;
d)	a kamatszámítás szempontjából alkalmazandó referencia-kamatláb fogalma a hatóságok
vonatkozásában megegyezik a vállalkozások egymás közötti viszonyára tekintettel előírt új
referencia-kamatláb fogalommal.
3.	Tekintettel arra, hogy az irányelv tárgyi hatálya alapvetően a magánjogi szabályozás
homlokterébe esik és a vállalkozások egymás közötti szerződései vonatkozásában a személyi
hatály szempontjából sincs szükség a magánjog számára idegen jellegű, közjogi tartalmú
szabályozásra, az irányelv ezen rendelkezései a mindenkori Polgári Törvénykönyvben
átültethetőek, illetve azoknak a magánjogi kódex részben már kifejezett átültetés nélkül is
megfelel. Magyarország az irányelvnek a vállalkozások egymás közötti szerződéses
viszonyára vonatkozó rendelkezéseit (a 2. cikk nagy részét, a 3. cikket, az 5-7. cikkeket és a
9.	cikket) ezért a mindenkori Polgári Törvénykönyvben ülteti át. Az irányelvnek a
vállalkozások viszonylatában az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.) hatályba
lépéséig a hatályos Ptk. módosítása tesz eleget.
A hatályos Ptk. módosítására az új irányelv által eredményezett változások körében - az új
Ptk. megoldásait is szem előtt tartva - kerül sor. Ennek megfelelően módosul a hatályos Ptk.-
nak a pénztartozás teljesítésére, a gazdálkodó szervezetek közötti szerződés késedelmes
teljesítése esetén fizetendő késedelmi kamatra, valamint a gazdálkodó szervezetnek nem
minősülő jogalanyokra vonatkozóan is a késedelmi kamat számítása szempontjából irányadó
jegybanki alapkamat meghatározására vonatkozó szabálya. [Ptk. módosított 232. § (3)
bekezdése, 236. § (2) bekezdése, új 292/A. §-a, módosított 298. § a) pontja, 301. § (l)-(3)
bekezdése és 685. § c) pontja], A módosítás kiveszi továbbá az irányelv által lefedett
25
rendelkezések vonatkozásában a gazdálkodó szervezet fogalma alól az irányelv értelmében
hatóságnak minősülő gazdálkodó szervezeteket azzal, hogy azokra bevezeti a hatóság
fogalmát [Ptk. 685. § új 0 pontja].
Az irányelvnek az állami szféra - az irányelv fogalomhasználata szerinti „hatóság” -
vállalkozások irányában fennálló szerződéses pénztartozásaira vonatkozó sajátos
rendelkezéseit (4. cikk) egyrészt a hatályos Ptk.-bán [Ptk. új 292/B. §-a, 301/B. §-a, és új 685.
§ í) pontja] másrészt - a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésekre
figyelemmel - a közbeszerzésekről szóló törvényben (a továbbiakban: Kbt.) lehetséges
átültetni. Azok az irányelvi rendelkezések (a 2. cikk egy része, az 5-7. cikkek, valamint a 9.
cikk), amelyek a szerződés kötelezetti pozíciójában lévő hatóságokra - a vállalkozások
egymás közötti szerződéses jogviszonyában kötelezetti pozícióban lévő vállalkozásokhoz
hasonlóan - szintén vonatkoznak, általában nem igényelnek a Kbt.-ben külön átültetést.
Ezen kívül - nem jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan, hanem a szabályozás
egységesítése érdekében, alkotmányossági megfontolások alapján - a hatályos Ptk.-bán a
vállalkozásokat a hatóságokkal szemben megillető szerződéses jogosultságokhoz hasonlóan
rendezhetőek a hatóságnak a magánszemélyekkel szemben fennálló, szerződésből eredő
fizetési kötelezettségei is, a hatályos Ptk. 301. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek más
tartalmú rendelkezéssel való felváltására is tekintettel.
A Kbt. módosítására az irányelv értelmében hatóságnak minősülő jogalanyok - a Kbt. 6. §-a
szerinti ajánlatkérők - által a hatóságnak nem minősülő jogalanyokkal közbeszerzési eljárás
alapján megkötött szerződések vonatkozásában kerül sor. E körben módosul a Kbt.-nek a
késedelmi kamat törvényben meghatározott esedékességétől és mértékétől a hitelező
hátrányára eltérő szerződési kikötés semmisségére vonatkozó rendelkezése. A pénztartozás
teljesítésére vonatkozó határidő tekintetében módosításra nincs szükség, hiszen a Kbt. 130. §
(3)-(4) bekezdése - hasonlóan a Kbt. 130. § (5)-(6) bekezdéséhez, valamint a 131. § (3)
bekezdéséhez - már az új irányelvi szabályozásra tekintettel lévő rendelkezéseket tartalmaz,
amely rendelkezések már 2012. január 1-jétől hatályosak. E speciális szabályok mellett a Kbt.
3.	§-a értelmében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre továbbra is
alkalmazni kell a Kbt. által eltérően nem, vagy nem kimerítően szabályozott esetekben a
mindenkori Ptk. vonatkozó rendelkezéseit.
Az irányelv további cikkei vagy nem igényelnek átültetést, vagy azoknak a hatályos magyar
szabályozás már eleve megfelel.
Magyarország élni kíván az irányelv 12. cikkének (4) bekezdésében szereplő azon opcionális
rendelkezés nyújtotta lehetőséggel, hogy a 2011/7/EU irányelv szabályait csak felmenő
rendszerben, azaz 2013. március 16-tól megkötött szerződések esetén kelljen alkalmazni. Erre
figyelemmel az ezen időpontot megelőzően megkötött, illetve a pénztartozás és a késedelmi
kamat tekintetében 2013. március 15. napját követően nem módosított szerződésekre a
2011/7/EU irányelv által hatályon kívül helyezett „jogelőd irányelv”, a 2000/35/EK irányelv
rendelkezései és az ennek megfelelő - jelenleg is hatályos - magyar jogszabályi
rendelkezések maradnak majd irányadóak.
26
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A TSZSZ az a szakértői szerv, amely a Javaslat szerinti szakkérdésekben szakértői véleményt
ad a fél kérelme alapján. A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből
eredő kérdésekben a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó megbízására ad
szakvéleményt. Ez történhet akkor is, ha a teljesítés igazolás kiadása nem történt meg, vagy a
kiadás vitás, de akkor is, ha a teljesítés igazolás kiadásra került, de annak alapján a kifizetés
nem történt meg. A TSZSZ megbízás alapján ad szakvéleményt, a peres, nemperes és
hatósági eljárásban, illetve büntető és szabálysértési eljárásban nem rendelhető ki, kivéve a
TSZSZ szakvéleményére alapított pert, ahol lehetséges a szakvélemény kiegészítése, azzal
kapcsolatban kérdések feltétele, vagy a szakértői tanács elnökének személyes meghallgatása.
A törvény tárgyi hatálya az alábbiakra tekintettel került mind a tervezési, mind az építési és
kivitelezési munkákra kiterjedően meghatározásra:
Nem csak a kivitelezési munkáknál, hanem a tervezési szerződések teljesítésénél is
tapasztalható a kifizetések elmaradása, amely a vállalkozások pénzügyi ellehetetlenüléséhez
vezet.
Annak ellenére, hogy a tervezési szerződés jellegében (kevésbé konkrét követelményeket
határoz meg) eltér a kivitelezési szerződéstől, a tervezési szerződésben is vannak olyan
konkrét elemek, melynek teljesülését a TSZSZ vizsgálni képes (pl. a szükséges műszaki
paramétereket a terv tartalmazza-e, a megvalósíthatóságnak megfelel-e).
A tervezési szerződés sajátos jellegéből adódóan eltérő szakértői tevékenység követelményeit
végrehajtási rendeletben szükséges pontosítani.
A TSZSZ eljárása abban az esetben is kérhető a vállalkozó vagy a megrendelő által, ha a
szerződést biztosító mellékkötelezettség teljesítését a kötelezett jogosulatlannak véli. Ilyen
mellékkötelezettség lehet a bankgarancia, a kezesség és a zálogjog. A szerződést biztosító
mellékkötelezettségek közül jelenleg a bankgarancia alkalmazása a legelterjedtebb,
ugyanakkor amennyiben kizárólag erre terjedne ki a szabályozás hatálya, úgy az a többi
mellékkötelezettség visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne. A Ptk. XXIII. fejezetében
foglalt mellékkötelezettségek közül a fent nevezettek alkalmasak tervezési, építési és
kivitelezési szerződések biztosítékaként, illetve ezek tekintetében történő szabályozás
alkalmas a Javaslat által célzott joghatás kiváltására (az építési vállalkozások akkor
érvényesíthetik a mellékkötelezettségben foglaltakat, amennyiben amögött valós indokok
állnak, pl. készfizető kezessel szemben ne legyen lehetőség követelés rosszhiszemű
érvényesítésére).
A Javaslatban nem szabályozott kérdésekben a TSZSZ, valamint tagjának a jogaira és
kötelezettségeire az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
(Szaktv.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, hiszen a tevékenység tartalmánál, az
eljárók kötelmeinél fogva szakértői tevékenységről van szó. A TSZSZ a Magyarországon
történő építési beruházások körében járhat el.
A TSZSZ-t a Javaslatban foglalt feltételek fennállása esetén közreműködési kötelezettség
terheli. Ha a félnek a szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti
kérelme megfelel a Javaslatban (és a végrehajtására kiadandó rendeletekben) foglalt
feltételeknek, a TSZSZ-nek a megbízást el kell fogadnia és teljesítenie kell, ellenkező esetben
27
a megbízást vissza kell utasítani és ennek tényéről - a visszautasítás okának megjelölésével -
értesíteni kell a felet.
Szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítéséhez kapcsolódó kérelem esetén a
halasztó hatály bevezetése mellett a TSZSZ véleményének a biztosítékot nyújtó jogi vagy
természetes személyhez történő megérkezéséig a biztosítékot nyújtónak nem kell teljesítenie.
A 3-5. §-hoz
A TSZSZ a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, vezetőjét és tagjait az
igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős
miniszter egyetértésével nevezi ki. A TSZSZ nevében a szakvéleményt - saját szakmai
felelőssége mellett - a TSZSZ három tagú szakértői tanácsa adja; a tanács tagjait a TSZSZ
vezetője jelöli ki. A tanács tagjaira ugyanazok a kizáró okok vonatkoznak, mint a polgári
eljárásban eljáró szakértőkre, és mind a TSZSZ vezetőjének, mind a tagoknak kötelezettségük
az, hogy gondoskodjanak arról, hogy ne járjon el kizárt szakértő (az előbbi a kijelöléssel, az
utóbbiak a kizárási okok bejelentésével).
A kijelöléskor a TSZSZ vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az ügyben a kompetens, a
szakértői vizsgálatot leggyorsabban, legeredményesebben elvégző szakértők járjanak el
(praktikusan a vizsgálat helyszínéhez legközelebbi szakértők kijelölésére kerül sor). Ennek az
a feltétele, hogy a TSZSZ az ország egész területén biztosítsa a szakértői feladatok ellátását.
A tagok kinevezésével lényegében egy országos „szakértői hálózat” létrehozására kerül sor,
amelyben a szakértők főszabály szerint egy körülhatárolt földrajzi területen (tipikusan
megyében) történő eljárásra vállalkoznak, kivételes esetben (pl. kizárás, megfelelő szakértő
hiánya stb.) pedig részt vesznek más megyékben szükséges vizsgálatok elvégzésében is.
A 6-8. §-hoz
A TSZSZ szakvéleményt ad ki az eljárást kezdeményező fél számára, ennek során vizsgálja a
fél kérelmére a szerződést biztosító mellékkötelezettséget megalapozó szerződés teljesítését
is. Kivonatot abban az esetben ad ki, ha a jogosult nem közvetlenül a kötelezettől, hanem egy
harmadik személytől vagy szervezettől nyerhet kielégítést.
A TSZSZ szakvéleményét legfeljebb 30 napon belül készíti el, ami kivételes esetben (több
időt igénylő vizsgálat, vagy elháríthatatlan akadály stb. miatt) 30 nappal meghosszabbítható.
A határidő meghosszabbításáról nem az eljáró tanács, hanem a TSZSZ vezetője dönt, és erről
értesíti az érintetteket.
A szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül: a szerződés műszaki tartalma szerint
a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, e munkák közül
a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített kivitelezési munkák mennyiségének és
minőségének meghatározása, a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett
tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, valamint mindezen munkák szerződés
szerinti értéke. Annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a vizsgált teljesítés, a szakértői
vélemény részét képezi a fél által csatolt szerződés másolata is.
Tekintettel arra, hogy egyes szerződést biztosító mellékkötelezettségek esetén a biztosítékot
nyújtónak az el nem végzett munkálatok miatt van fizetési vagy egyéb helytállási
28
kötelezettsége, a TSZSZ feladata a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett
kivitelezési munkák meghatározására is irányul.
A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kivitelezés
helyszínén végzi el; melyről jegyzőkönyvet készít. Alapvető fontosságú, hogy biztosított
legyen a vizsgálat elvégzése, ennek érdekében a Javaslat rögzíti mind a szakértő jogait, mind
a szakértői vizsgálat tűrésére, illetve elősegítésére vonatkozó kötelezettséget. Ha ezen
utóbbinak nem tesznek eleget, ennek tényét a szakértői tanács a jegyzőkönyvben rögzíti és a
fél kérelmére kezdeményezi a rendőrség bevonását a szakértői vizsgálat elvégzésének
biztosítása érdekében. A szemle megtartására a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló
törvény szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Javaslat meghatározza a szakértői vélemény legfontosabb formai követelményeit (írásban
készül, aláírások, vezetői ellenjegyzés, bélyegző stb.). Bankgarancia lehívás esetén a bank
fizetésre kötelezett lehet a lehívó felé, a kifizetés szükségességét a TSZSZ szakvéleménye
erősíti meg a szakértői vélemény megküldésével.
A 9. §-hoz
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy rendeletben állapíthassa meg a
TSZSZ-re vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek törvényi szinten való elhelyezése nem
indokolt (a TSZSZ tagjaira, szervezetére, működésére, eljárására és díjazására vonatkozó
részletes szabályok).
A 10. §-hoz
A Javaslat négy hatálybalépési időpontot határoz meg.
A késedelmes fizetésekkel kapcsolatos irányelvet átültető rendelkezések 2013. március 16-án
lépnek hatályba, figyelemmel az irányelvben előírt határidőre.
A Javaslat rendelkezéseit - figyelemmel az irányelv 12. cikkének (4) bekezdésében szereplő
opcionális rendelkezés nyújtotta lehetőségre - csak a 2013. március 16-án és azt követően
megkötött szerződésekre, továbbá a Javaslat hatálybalépését követően a pénztartozás és a
késedelmi kamat vonatkozásában módosított szerződésekre kell alkalmazni.
Erre figyelemmel az ezen időpontot megelőzően megkötött, illetve a pénztartozás és a
késedelmi kamat tekintetében nem módosított szerződésekre a 2011/7/EU irányelv által
hatályon kívül helyezett „jogelőd irányelv”, a 2000/35/EK irányelv rendelkezései és az ennek
megfelelő - a módosítás előtt hatályos - magyar jogszabályi rendelkezések maradnak majd
irányadóak.
Külön átmeneti rendelkezésre azonban nincs szükség sem ehelyütt, sem az egyes, a Javaslat
által módosított törvényeknél, törvényerejű rendeletnél, mivel a jogalkotásról szóló 2010. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) bekezdés a) pontja biztosítja, hogy a Javaslat
által átvezetett törvénymódosításokat csak a 2013. március 16-án, ill. azt követően megkötött
szerződésekből eredő pénzkövetelésekre lehessen alkalmazni. A Jat. 15. § (2) bekezdés a)
pontja biztosítja, hogy a módosítások csak felmenő rendszerben legyenek alkalmazandóak.
A Javaslat a TSZSZ-re vonatkozó szabályokra - a megfelelő felkészülési idő biztosítása
érdekében - 2013. július 1-jei hatálybalépési időpontot állapít meg. A Javaslatnak a TSZSZ
szakvéleményére alapított perre vonatkozó szabályai két lépésben lépnek hatályba, főszabály
szerint 2013. szeptember 1-jén, míg az eljárásban érvényesülő kötelező elektronikus
29
kommunikációra vonatkozó szabályok 2014. január 1-jén; eddig az időpontig az elektronikus
kommunikációra az általános szabályok az irányadóak.
A 11. §-hoz
A rendelkezés sarkalatossági záradékot tartalmaz.
A 12. §-hoz
A § a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló
2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést
szolgálja (megfelelési záradékot vezet be).
A 13. §-hoz
A Javaslat módosítja a polgári perrendtartást, külön fejezetben szabályozva azokat a pereket,
amelyeket a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés
érvényesítése iránt indítanak, és amelyekben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a
TSZSZ szakvéleményére hivatkozik. A per tehát csak a két konjunktív feltétel megvalósulása
esetén tartozik e speciális szabályok alá. E perek a pertárgy értékétől függetlenül kiemelt
jelentőségű pernek minősülnek, függetlenül attól, hogy járásbíróság vagy törvényszék előtt
indítják-e meg őket. E perekre a kiemelt jelentőségű perek rendelkezéseit az itt szabályozott
eltérésekkel alkalmazni kell.
A szabályozás célja, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális
rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő, amelyek elősegítik e perek gyors befejezését. E
célból a keresetlevelet a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvannapos határidőn belül
kell benyújtani, ahhoz csatolni kell a szakvéleményt, annak kézbesítési időpontját igazoló
okiratot, valamint mindenképpen kötelező a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlése a
szakvélemény tartalmára figyelemmel. Ha a felperes ezeket a kötelezettségeit elmulasztja,
úgy a pert az általános szabályok alapján kell lefolytatni. Tekintettel arra, hogy a TSZSZ
2013. július 1-jén megkezdi működését, a Javaslat a keresetindítási határidő tekintetében
megfelelő átmeneti szabályt is tartalmaz.
A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező
elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint
a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél
ahhoz az összeghez ideiglenes intézkedés keretében mindenképpen hozzájusson, amelynek
megfelelő munkákat teljes bizonyossággal teljesítette. A pertárgy értékétől függetlenül
azonban az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni.
E szabályok alkalmazásának csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az
ideiglenes intézkedéssel megkapott összeg visszafizetése biztosított. A bíróság az ideiglenes
intézkedés iránti kérelemről a feleket nem nyilatkoztatja meg, hanem a rendelkezésre álló
iratok alapján dönt. A kérelemhez csatolni kell a biztosítékot igazoló okirati bizonyítékot,
ennek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki, és a mulasztás igazolásának sincs helye.
A Javaslat szabályozza a TSZSZ szakvéleményének perbeli felhasználását is. A TSZSZ
szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mint a perben kirendelt szakértő
szakvéleménye, ezért lehetséges a per során annak kiegészítése, kérdések feltevése, a
szakértői tanács elnökének személyes meghallgatása, valamint szükség esetén más szakértő
30
kirendelése. E szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a pert az általános szabályok szerint
kell lefolytatni.
A Javaslat a perek gyors befejezésének érdekében a pertárgy értékétől függetlenül korlátozza
a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjeszthetőségének
lehetőségét.
A Javaslat megköveteli az ítélet előzetes végrehajthatóságának kimondását, de ez csak 400
millió forintot meg nem haladó összegre lehetséges, és csak a tervezési, építési, kivitelezési
szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részben, ha az a TSZSZ
szakvéleményében meghatározott összeget (részben, vagy egészben) mint pénzbeli
marasztalást tartalmazza. Ezzel a Javaslat előzetes végrehajthatóságot biztosít arra az esetre,
ha a TSZSZ szakvéleményével alátámasztott pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kereseti
kérelemnek az elsőfokú bíróság ítéletében helyt ad. Az eljárás ezen stádiumában a jog és a
ténykérdések bizonyítása már olyan fokú (annyira megalapozott), hogy indokolt a felperest
(általában elvégzett munkájukért az ellenértéket meg nem kapott alvállalkozókat)
pénzeszközökhöz juttatni.
A Javaslat kötelező elektronikus kommunikációt ír elő 2014. január 1. napjától, az ezen
időpontot követően indult perekben. Ha a fél beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő,
akkor az abban foglalt nyilatkozat hatálytalan. A bíróságnak az ilyen beadvánnyal tennivalója
nincsen, azt nem kell hiánypótoltatnia. A kötelező alakiság megsértésével benyújtott
nyilatkozat a törvény erejénél fogva nem képes joghatás kiváltására.
A Pp. módosításával a Javaslat lehetővé teszi, hogy egymillió forintot meg nem haladó
követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés jogosultját: vagy fizetési
meghagyásos eljárást indít, vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított pert.
A (5) bekezdés b) pontja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni
fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
A 14. §-hoz
A Javaslat a Ptk. pénztartozás teljesítésére irányadó szabályait két új, a szerződésből fakadó
pénztartozás teljesítésének idejére vonatkozó §-sal egészíti ki [Ptk. 292/A. § és 292/B. §].
A Ptk. 292/A. §-a az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelvének a vállalkozások
(gazdálkodó szervezetek) közötti szerződések késedelmes teljesítése esetén a pénztartozás
teljesítésére kötelezett késedelmi kamat-fizetési kötelezettségének beálltára vonatkozó
rendelkezéseit a pénztartozás esedékessé válásának időpontjára vonatkozóan ülteti át. A
Javaslat szerint ugyanis az irányelvnek a fizetési késedelem beálltára vonatkozó szabályai
nemcsak a késedelmi kamat-fizetési kötelezettségre, annak esedékességére, hanem a
kötelezetti késedelem valamennyi jogkövetkezményére irányadóak.
A Javaslat az esedékességre vonatkozó szabályokat valamennyi szerződésből eredő
pénztartozásra általánosítja és nem csupán az irányelv által megfogalmazott kereskedelmi
ügyletek körére szűkíti le azt. A szerződéses pénztartozás szempontjából kötelezetti
pozícióban lévő irányelv szerint hatóságoknak minősülő jogalanyokra, illetve a hatóságokkal
szerződő hatóságnak nem minősülő szerződő felekre vonatkozó speciális teljesítési
31
szabályokat tartalmazó 292/B. §-tól eltekintve a Ptk. 292/A. §-a a szerződő felek minőségétől
függetlenül fogalmazza meg a pénztartozás teljesítésének idejére vonatkozó alapvetően
diszpozitív szabályait: a fizetési késedelem - a felek eltérő megállapodása hiányában -
főszabály szerint a fizetési felszólítás vagy a számla kézhezvételétől számított harminc nap
elteltével áll be. Meghatározott esetekben nem a számla kézhezvételétől, hanem a teljesítéstől
számított harminc nap elteltével esik késedelembe a kötelezett; ez a helyzet, ha a jogosult
fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, ha nem
állapítható meg egyértelműen a felszólítás (számla) kézhezvételének időpontja, vagy ha a
kötelezettnek fizetési felszólítás (számla) bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési
kötelezettségét.
Az irányelv 7. cikkében foglalt követelménynek eleget téve a pénztartozás teljesítési idejét a
törvényben foglaltaktól a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével
egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt a jogosult
megtámadhatja. A szerződési feltétel sikeres megtámadását megalapozó körülmények
bizonyítása a jogosultat terheli. Ha a jogosult gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetek
közötti szerződésben, a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára a Ptk. új 292/A. §-ától a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul
eltérő szerződési feltételt a külön jogszabályban meghatározott civil szervezet is
megtámadhatja. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a
jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a
pénztartozás teljesítésére a Ptk. 292/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő, hatvan
napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt.
A Ptk. 292/B. §-ának alkalmazása - a 292/A. §-hoz képest - speciális személyi hatályt
feltételez. A § az irányelv értelmében hatóságnak minősülő jogalanyok - a közbeszerzésekről
szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. §-a szerinti ajánlatkérők - hatóságnak és fogyasztónak
nem minősülő személyekkel kötött szerződéseire vonatkozik; a szerződés kötelezetti
pozíciójában a pénztartozás megfizetése szempontjából a hatóság szerepel. A pénztartozás
teljesítési határidejére vonatkozó szabályozás az irányelv követelményeire figyelemmel
alapvetően kógens. A § (2) bekezdése ugyanakkor szűk körben - amennyiben a feleknek a
szerződés halasztott teljesítésére vonatkozó megállapodása a szerződés jellegére tekintettel
tényszerűen indokolt - lehetővé teszi a harminc napos kifizetési határidőnél hosszabb, de
legfeljebb hatvan napos pénzfizetési határidőben való érvényes megállapodást. A
pénzfizetésre, annak esedékességére vonatkozó szabályozás kógenciája indokolja azt is, hogy
a Ptk. 292/B. §-a a Ptk. 292/A. §-ánál a jogosult és - gazdálkodó szervezet jogosult esetén - a
külön jogszabályban meghatározott érdekképviseleti szervezet számára kedvezőbb
igényérvényesítési jogot biztosítson (megtámadási jog helyett semmisséget).
A Javaslat mind az egyenértéki, mind a késedelmi kamat általános szabályát megváltoztatja a
kamatszámításnál figyelembe veendő referencia-időpont tekintetében: a kamat számításakor a
késedelemmel érintett naptári félév első napján (és nem, mint a hatályos jogban: a
késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon) érvényes jegybanki alapkamat
irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A változtatás egyedüli indoka az, hogy a Javaslat
összhangba kívánja hozni a kamatszámítási szabályokat a kereskedelmi ügyletekhez
kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU
európai parlamenti és tanács irányelv speciális rendelkezéseivel. A Ptk. 301. § (2) bekezdését
megváltoztató szabály egyben hatályon kívül helyezi a Ptk.-nak az államháztartás
alrendszereire vonatkozó késedelmi kamatfizetésre vonatkozó előírásait arra tekintettel, hogy
32
e szabályok nincsenek figyelemmel a 2011/7/EU irányelvnek az állami szféra - az irányelv
fogalomhasználata szerinti „hatóság” - vállalkozások irányában fennálló pénztartozásaira
vonatkozó sajátos rendelkezésekre, így a késedelmi kamat mértékére vonatkozó kívánalmakra
sem.
A Ptk. 298. § a) pontjának kiegészítésére a Javaslat által bevezetett 292/A-292/B. §-sal
összefüggésben kerül sor.
A Javaslat módosítja a Ptk. - a 2002. évi XXXVI. törvénnyel beiktatott - 301/A. §-át,
tekintettel arra, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdésről
szóló 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet a kereskedelmi ügyletekhez
kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU
európai parlamenti és tanács irányelv hatályon kívül helyezte. Az új szabályozás 2013.
március 16. napjával lép hatályba, a bevezetett szabályokat az ezen időpontot követően kötött
szerződésekre kell alkalmazni.
Az új irányelvnek megfelelően a Javaslattal beiktatott új tartalmú 301/A. § speciális
szabályokat nevesít a gazdálkodó szervezetek [módosuló fogalmára lásd a Javaslattal
módosított Ptk. 685. § c) pontját] egymás közötti kapcsolataiban alkalmazandó késedelmi
kamatot illetően. Az új szabályozás diszpozitív, azonban a késedelmi kamat fizetésének
(illetve a pénztartozás esedékességének) számítását és a késedelmi kamat mértékét a
törvényben foglaltakhoz képest a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével
egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult
megtámadhatja [Ptk. 292/A. § (4) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés], A törvény a jogosult
számára a megtámadási jognál két esetben még erősebb védelmet biztosít azáltal, hogy
vélelmezi a késedelmi kamatot, illetve a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos
költsége (behajtási költség) fedezésére szolgáló minimum 40 eurónyi átalányösszeg
megtérítését kizáró szerződési kikötés tisztességtelenségét, és kifejezetten kimondja az ilyen
tartalmú klauzulák semmisségét. [Ptk. 301/A. § (2)-(3) bekezdés]
A Javaslat pontosítja a Ptk. 301/A. §-ának (1) bekezdését annak érdekében, hogy
egyértelművé váljon, hogy a Ptk. 301/A. §-át gazdálkodó szervezetek között is csak akkor
lehet alkalmazni, ha a közöttük létrejött kötelem szerződésen alapul. Ugyan ez az átültetett
irányelv hatálya és a Ptk.-beli szabályozás helye [A szerződésszegésről szóló XXV. fejezet]
alapján egyértelműnek tűnik, mégis indokolt a pontosítás. A pontosítás szükségessége mellett
szól, hogy a hatályos Ptk. a kötelmi általános szabályokat szinte teljességgel a szerződésekre
modellezi és a késedelmi kamatfizetési kötelezettség tekintetében sem tesz különbséget
aszerint, hogy az a szerződés megszegése miatt, vagy egyéb kötelem-keletkeztető tényállásból
ered-e (pl. szerződésen kívül okozott kár utáni speciális késedelmi kamatként, ún.
kárkamatként). Hangsúlyozandó továbbá, hogy a Ptk. 301/A. §-ának (1) bekezdése
értelmében, azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény e §-ban eltérő szabályt nem
nevesít, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéses viszonyában is az általános,
azaz a Ptk. 301. §-ában nevesített rendelkezések az irányadóak. A gazdálkodó szervezetek
közötti szerződésszegésből fakadó késedelmi kamatra is irányadó általános szabályok a
következők:
-	a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapja a késedelembe esés időpontja, ennek
meghatározásánál irányadóak a pénztartozás teljesítési idejére, illetve a kötelezetti
késedelemre vonatkozó általános szabályok [Ptk. 292/A. §, 298. § a) pont, 301. § (1)
bekezdés vonatkozó része],
33
-	a késedelmi kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a pénztartozás után egyenértéki
kamat nem jár, továbbá, ha a kötelezett a késedelmét kimentette [Ptk. 301. § (1) bekezdés],
-	az egyenértéki és a késedelmi kamat együttesen el kell, hogy érje legalább a jegybanki
alapkamat 8 százalékponttal növelt összegét [Ptk. 301. § (3) bekezdés és 301/A. § (2)],
-	a szerződésben túlzott mértékben kikötött késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti [Ptk.
301. § (4) bekezdés],
-	a jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát [Ptk. 301. § (5) bekezdés],
A Javaslat megváltoztatja a késedelmi kamat általános és a gazdálkodó szervezetekre
irányadó speciális szabályát a kamatszámításnál figyelembe veendő referencia-időpont
tekintetében: a kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján (és nem
a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon) érvényes jegybanki alapkamat
-	idegen pénznemben való teljesítés esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által
meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - irányadó az adott naptári
félév teljes idejére.
Megváltozik a késedelmi kamat mértéke is: az a referencia-kamatlábnak 2013. március 16.
napjától nem 7 (hét), hanem 8 (nyolc) százalékponttal növelt összege lesz.
A Ptk. 301/A. § (3) bekezdése az irányelv 6. cikkében szereplő „behajtási költségre”
vonatkozó fizetési kötelezettséget írja elő a kötelezett késedelme esetére. A késedelembe esett
kötelezett - a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől
függetlenül - köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére
40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank - késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes -
hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség
teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei - pl. a késedelmi kamat és a
kártérítésként követelhető damnum emergens, lucrum cessans vagy költségtérítés - teljesítése
alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési
kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A jogosult
a 40 eurót meghaladó behajtási költségét már csak annak tényleges bekövetkeztének és
mértékének bizonyítása esetén érvényesítheti. A behajtási költségátalány összege a
kártérítésbe - a foglalóhoz hasonlóan - beszámít.
A Javaslat a 301/A. § (6)-(8) bekezdésével az új irányelv 7. cikkében foglaltakra figyelemmel
újrafogalmazza, pontosítja és kibővíti a Ptk. korábbi 301/A. § közérdekű keresetindításra
vonatkozó (5) és (6) bekezdését. A Javaslat a 301/A. § (5) bekezdésében foglalt - nem
általános szerződési feltételre vonatkozó - megtámadási jog mellett biztosítja az általános
szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a
jogosult hátrányára megállapító kikötés közérdekű keresetindításra jogosult általi
megtámadását is. Az általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása a már
alkalmazott kikötések esetén, továbbá a jövőre nézve is kérhető, akkor is, ha az érintett feltétel
még egyáltalán nem került alkalmazásra. A megtámadás alapossága esetén a bíróság az
általános szerződési feltétel érvénytelenségét a kikötéssel szerződő valamennyi félre kiterjedő
hatállyal állapítja meg, feltéve, hogy az adott szerződést a megtámadásig még nem
teljesítették. A még egyáltalán nem alkalmazott általános szerződési feltétel sikeres
megtámadása esetén a bíróság eltiltja az érintett tisztességtelen kikötés nyilvánosságra hozóját
a feltétel alkalmazásától. A bíróság mind a már alkalmazott, mind a még alkalmazásra
egyáltalán nem került tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének
megállapítása iránti eljárásban a közérdekű igényérvényesítésre jogosult szervezet kérelmére
34
elrendeli, hogy a kikötés alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a
saját költségére gondoskodjon a szerződési feltétel tisztességtelenségére vonatkozó
közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt,
azonban a közleménynek mindenképpen tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos
meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását és a tisztességtelenséget alátámasztó
érveket. A közzétételre vonatkozó részletesebb szabályozás a közérdekű igényérvényesítés
folytán tisztességtelenség miatt érvénytelennek nyilvánított szerződési feltételekről való
tudomásszerzést szolgálja az érintett szerződő, illetve a jövőben szerződni kívánó gazdálkodó
szervezetek egyéni igényérvényesítése érdekében.
A Ptk. 301/A. § (9) bekezdése értelmében a külön jogszabályban meghatározott szervezet
kérheti az olyan szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely kizárja a késedelmi
kamat, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek
megfizetésére vonatkozó kötelezettséget. Ha a késedelmi kamatot kizáró, illetve a behajtási
költség megfizetésére vonatkozó kötelezettséget kizáró vagy korlátozó kikötés általános
szerződési feltétel, a semmisség megállapítására alkalmazni rendeli a Ptk. 292/B. § (4)-(6)
bekezdésben foglaltakat.
A Javaslat a hatóságokkal kötött szerződések vonatkozásában beiktatja a Ptk.-ba a 301/B. §-t.
E § a 301/A. §-hoz hasonlóan csak az általános késedelmi kamatszabályhoz [Ptk. 301. §]
képest speciális rendelkezéseket fogalmazza meg, így a hatóságokkal kötött szerződések
tekintetében a Ptk. 301/B. §-ának (1) bekezdése értelmében, azokban a kérdésekben,
amelyekben a törvény a Ptk. 301/B. §-ában eltérő szabályt nem nevesít, a Ptk. 301. §-ában
nevesített rendelkezések az irányadóak.
A hatóságokkal kötött szerződésekben a késedelmi kamat mértékét a 301/B. § (2)
bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a 292/B. § (l)-(2)
bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult
hátrányára megállapító szerződési kikötés, valamint a késedelmi kamatot kizáró, illetve a
behajtási költséget kizáró vagy korlátozó szerződési kikötés semmis. A semmisség
megállapítását a jogosult mellett, ha a hatósággal szerződő fél gazdálkodó szervezet, a külön
jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti. A szervezet keresetindítási joga önálló.
A Javaslat 14. § (5)-(6) bekezdése pontosítja a Ptk. 405. § (1) bekezdését és a 407/A. § (1)
bekezdését az irányelvvel való összhang megteremtése érdekében (átadás-átvétel időtartalma).
A Javaslat 14. § (7) bekezdése az irányelv vállalkozás fogalmának való megfelelés érdekében
módosítja a Ptk. 685. § c) pontjában szereplő gazdálkodó szervezet fogalmát. A Javaslat a
Ptk. 292/A-292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés
alkalmazásában kiveszi a gazdálkodó szervezetek közül az irányelv értelmében hatóságnak
minősülő gazdálkodó szervezeteket (a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében
ajánlatkérőnek minősülő szervezeteket), függetlenül attól, hogy az általuk kötött (megkötni
szándékozott) szerződés eléri-e a közbeszerzési értékhatárt. A Kbt. értelmében ajánlatkérőnek
minősülő gazdálkodó szervezetekre, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelesek, az
eljárás alapján megkötött szerződések esetén a késedelmi kamatfizetés speciális szabályait a
Kbt. tartalmazza, a közbeszerzési értékhatár alatt maradó szerződések tekintetében pedig a
Ptk. hatóságokra előírt speciális rendelkezései irányadóak.
35
A Javaslat 14. § (8) bekezdése a Ptk. gazdálkodó szervezet fogalmának irányelv szerinti
hatóság fogalommal való szűkítésével egyidejűleg - saját alkalmazásában - meghatározza a
hatóság fogalmát. A Ptk. 685. § í) pontja értelmében hatóság a a közbeszerzésekről szóló
törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha - a megkötendő szerződés vonatkozásában
közbeszerzési értékhatár alatt maradva - közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles. A
közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles hatósági szerződésekre és pénzfizetési
kötelezettségekre a Kbt. speciális szabályai alkalmazandóak.
A Javaslat 14. § (9) bekezdése a Ptk. jogharmonizációs záradékát pontosítja.
A 15. §-hoz
A § a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV.
törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (a
továbbiakban: Ptké. II.) 5/D. § (1) bekezdését igazítja hozzá a Javaslat által módosított Ptk.-
hoz, akként, hogy kimondja, hogy a Ptk. 292/A. § (4)-(7) bekezdése, 292/B. § (3)-(6)
bekezdése, 301/A. § (5)-(9) bekezdése, valamint a 301/B. § (4)-(7) bekezdése szerinti eljárás
kezdeményezésére a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet
jogosult.
A § (2) bekezdése a Ptké. II. 5/D. § (2) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezést
tartalmaz. A hatályon kívül helyezésről az indokolatlan párhuzamos szabályozás elkerülése
érdekében szükséges rendelkezni, mivel a Javaslat a törvényerejű rendelet 5/D. § (2)
bekezdésének utaló szabályát önálló normaként beépíti a Ptk. 292/A. § (5)-(7) bekezdésébe,
292/B. § (4)-(6) bekezdésébe, valamint a Ptk. 301/A. §-ába, annak (6)-(9) bekezdésébe.
A 16. §-hoz
A TSZSZ szakvéleményének elkészítéséhez jelentős információval szolgál a helyszíni
szemle. A szemle elvégzéséhez - amennyiben az önkéntes jogkövetéssel nem valósul meg - a
rendőrség igénybevétele indokolt. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 40. §-a a
magánlakásnak nem minősülő egyéb helyekre is lehetővé teszi a rendőr bejutását a 39. §-ban
felsorolt esetekben, ezért a módosítással elérhető a jogalkotói cél.
A 17. §-hoz
A Javaslat a biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályok módosításával lehetővé teszi, hogy
ha a fél ideiglenes intézkedést nem tud kérni, mert az ehhez szükséges biztosíték nem áll
rendelkezésére, úgy biztosítási intézkedést kérjen. Mivel a biztosítási intézkedésből befolyt
összeg a fél részére nem kerül kiutalásra, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni, ezért a
szabályozás mindkét fél érdekeit kiegyensúlyozottan védi. Biztosítási intézkedést is csak
legfeljebb 400 millió forintot meg nem haladó összegben lehet elrendelni.
A 18. §-hoz
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik.
Indokolt a kamarai törvényben rögzíteni a Kereskedelmi és Iparkamara feladatkörének
bővülését.
A 19. §-hoz
36
A Javaslat az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a
továbbiakban: Szaktv.) szerinti szakértők körét kiegészíti a TSZSZ-szel; ezzel az igazságügyi
szakértésre vonatkozó általános rendelkezések - amennyiben a törvényben, vagy a
felhatalmazó rendelkezés alapján kiadott miniszteri rendeletben eltérés nincs - a TSZSZ
eljárására is irányadóvá válnak.
A 20. §-hoz
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosításával a Javaslat lehetővé teszi, hogy
egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés
jogosultját: vagy fizetési meghagyásos eljárást indít, vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított
pert.
A 21. §-hoz
A § (1) bekezdése a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni
fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
A § (2) bekezdése a Kbt. 127. § (4) bekezdés b) pontját igazítja hozzá a Ptk.-nak a Javaslat
által módosított 301/A. §-ához. A Kbt. e módosítására az irányelv értelmében hatóságnak
minősülő jogalanyok - amelyek azonosak a Kbt. 6. §-a szerinti ajánlatkérőkkel - által a
hatóságnak nem minősülő, Ptk. szerinti gazdálkodó szervekkel [fogalmára lásd a Ptk. Javaslat
által módosított 685. § c) pontját] közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések
vonatkozásában kerül sor. E körben módosul a Kbt.-nek a késedelmi kamat törvényben
meghatározott esedékességétől és mértékétől a hitelező hátrányára eltérő szerződési kikötés
semmisségére vonatkozó rendelkezése.
A pénztartozás teljesítésére vonatkozó határidő tekintetében - az átadás-átvételi határidőre
vonatkozó rendelkezés kivételével - külön módosításra nincs szükség, hiszen a Kbt. 130. §
(3)-(4) bekezdése már az új irányelvi szabályozásra, annak 4. cikkére tekintettel lévő
rendelkezéseket tartalmaz. Irányelv-konform a Kbt. 130. § (5)-(6) bekezdése, valamint 131. §
(3)	bekezdése is.
E speciális szabályok mellett a Kbt. 3. §-a értelmében a közbeszerzési eljárás alapján
megkötött szerződésekre továbbra is alkalmazni kell a Kbt. által eltérően nem, vagy nem
kimerítően szabályozott esetekben a mindenkori Ptk. vonatkozó rendelkezéseit.
A 22. §-hoz
A § az irányelvvel való összhang megteremtése érdekében módosítja a szakmaközi
szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Szatv.) 19-át. A Szatv. a termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló
közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari termék átruházására irányuló szerződésből eredő
pénztartozás kifizetésére speciális, az irányelv 3. és 4. cikkében foglalt követelményeknél
szigorúbb (15 napos) teljesítési határidőt határoz meg arra az esetre, ha a szerződés
értelmében szolgáltatott termék tulajdonjogának átruházására a számla - ellenszolgáltatás
fizetésére kötelezett általi - kézhezvételét megelőzően került sor. A Szatv.-nak a Javaslat 21.
§-ával módosított 19. §-a a Szatv. által nem szabályozott körben a teljesítési határidőre a Ptk.
37
szabályait rendeli alkalmazni. Az alkalmazni rendelt Ptk.-beli szabályok attól függően
határozhatóak meg, hogy az adott szerződés értelmében a termék ellenértékének fizetésére
kötelezett személy a Ptk. 685. § í) pontja értelmében hatóságnak minősül-e.
A Javaslat 21. §-a módosítja a Szatv. 19. § (2) és (3) bekezdését is arra figyelemmel, hogy a
Szatv. által előírt késedelemi kamat-mérték csak abban az esetben elégíti ki az irányelv
kívánalmait, ha a Szatv. által eredendően előírt, a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő
késedelmi kamat eléri vagy meghaladja az irányelv által megkívánt késedelmi kamat-
mértéket, azaz a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt összegét.