﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9928. számú
törvényjavaslat
a felnőttképzésről
Előadó:	Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter

Budapest, 2013. február
2013. évi... törvény a felnőttképzésről

Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és
technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába,
sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel
minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének
növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések
elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény személyi és tárgyi hatálya
l.§
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre,
b)	a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő - az a) pont hatálya alá nem
tartozó - személyre,
c)	a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti
állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre,
d)	a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre,
e)	a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megalakított Magyar Kereskedelmi és
Iparkamarára (a továbbiakban: kamara), valamint a Magyar Agrár-, Elelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara),
í) a támogatást nyújtóra,
g)	a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetre,
h)	az állami szakképzési és felnőttképzési szervre (a továbbiakban: hatóság),
i)	az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK).
(2)	E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes
személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5) bekezdésben
foglaltak kivételével
a)	a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ
szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,
1
c)	általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés,
d)	az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés
lehet.
(3)	E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - felnőttképzési tevékenység
az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti nem
támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján
szervezi.
(4)	A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény, a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5)	E törvény hatálya - a 23. § (l)-(3) bekezdésben, a 25. §-ban, a 26. § a) és d) pontjában foglaltak
kivételével, a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki
a)	a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófa elleni védekezésért,
valamint a polgári titkosszolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a
hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és szakmai képzések körébe tartozó egyéb
képzésekre és továbbképzésekre, valamint a vállalkozás keretében végezhető tevékenységek
végzésére felkészítő képzések kivételével a kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök
alkalmazására is felkészítő képzésekre és továbbképzésekre,
b)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, amennyiben az
nem minősül a (2)-(3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az
OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő
képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére,
c)	a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási
közösségek jogállásáról szóló törvény szerint létrejött jogi személyre, kivéve, ha a szakképzésről
szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény
hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az
alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik,
d)	a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,
e)	az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,
í) a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt
vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre,
g)	a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre,
h)	a hatósági jellegű képzésekre,
i)	az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai
ellátásának keretében szervezett képzéseire.
(6)	Az (5) bekezdés a) és d)-i) pontjaiban foglalt képzésekről a képzés szabályozásáért felelős
miniszter adatot szolgáltat a hatóság részére. Az adatszolgáltatás a képzés megnevezését, valamint a
képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza.
2
(7)	E törvény 21. § (4) bekezdését az (5) bekezdés a)-b) és d)-i) pontjaiban foglalt képzési
tevékenységet végzőkre is alkalmazni kell.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott
hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további
kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;
2.	bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia;
3.	bemeneti kompetencia-mérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum
hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a
kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül
szükségesek;
4.	egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, vagy megnevezhető
szakképesítéshez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt
személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia
kialakulásához;
5.	egyéb szakmai képzési, olyan, államilag el nem ismert képesítés megszerzésére irányuló képzés,
amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges
kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 15. pont szerinti hatósági jellegű képzés;
6.	elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges
elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;
7.	előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem
igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során
elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a
követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési
rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;
8.	felnőttképzést folytató intézmény az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2)
bekezdésben meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély
alapján folytatja;
9.	felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott
képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a
munkavállalás elősegítésére irányul;
10.	felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló
törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette;
3
11.	fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a súlyos fogyatékosság minősítésének és
felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló
kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény
alkalmazásában felnőttnek minősül;
12.	gyakorlati képzés: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez,
kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák,
készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja;
13.	gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet
ténylegesen megvalósítja;
14.	gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet,
amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is;
15.	hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos
Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés,
amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában
jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy
tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek
megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést
megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység,
munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;
16.	iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző
intézménnyel - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló
törvényben meghatározott - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban;
17.	képzési forma: az egyéni felkészülés, a csoportos képzés és a távoktatás;
18.	képzési tevékenység szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és
kompetenciafej lesztés;
19.	konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő
felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat;
20.	kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek,
képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy
meghatározott feladat eredményes teljesítésére;
21.	modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó
ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező,
mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a
képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket,
tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;
22.	moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési
program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez
szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák, képzési szintek közötti
átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések
különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző
moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze;
4
23.	tananyagegység, a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység;
24.	támogatást nyújtó: a 23. § (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult
szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést
köt;
25.	támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás
terhére megvalósuló képzés;
26.	távoktatás: az oktatásnak az a formája, ahol a résztvevő a képzési idő több mint felében
egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő
kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt. Az elsajátítási folyamat önálló
megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó
tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére. A konzultációkon, amelyek a
kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon -
megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. A
távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
II.	Fejezet
A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódd eljárás és intézményrendszer
3.	A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése
3.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor
folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
foglalt feltételeknek. Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a
továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. Az engedély célja, hogy a felnőttképzést folytató
intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
(2)	Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet, vagy az engedély
kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra
egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság az engedély kiadására, módosítására vagy
kiegészítésére irányuló kérelemről hatvan napon belül dönt, míg a bejelentés alapján az engedélyt a
bejelentést követő tizenöt napon belül kiegészíti. Az engedély kiegészítésének bejelentés alapján
történő eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(3)	Az (l)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad
szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében
történő folytatására is alkalmazni kell.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt kérelem vagy bejelentés benyújtásával egyidejűleg a képző intézmény
a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében
meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(5)	Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a (2)
bekezdés szerinti kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz.
5
4.	§
(1)	A hatóság - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - szakértői bizottság igénybevételével
lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy
kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2)
bekezdés a)-d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével
engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az
engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt
képzési körön belüli - új képzéssel bővíti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési
szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő
szakértők közül kell kirendelni azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt képzések
folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban
szereplő szakértő rendelhető ki.
(3)	A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti
köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM azonosítóval
rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés
folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában. Az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét,
ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást.
5.	§
(1)	A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről. Az
engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása
a)	a felnőttképzést folytató intézmény
aa)	megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv
megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a
vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát,
ab)	székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és
faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének nevét,
ac)	adószámát, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó
központ által fenntartott köznevelési intézmény OM azonosítóját,
ad)	adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,
ae)	nyilvántartásba vételi számát és időpontját,
b)	az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba vételi számából képzett, a
képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzési programok szerinti
megszerzésének időpontját,
c)	a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdés szerinti besorolását, a képzés pontos
megnevezését
ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosítási
számával,
eb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével,
6
d)	a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését,
e)	az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(2)	Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a
hatóság honlapján közzéteszi.
(3)	A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és
követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának
részletes szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére
vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit a Kormány
rendeletben határozza meg.
4.	A felnőttképzési szakértői rendszer
6.	§
(1)	Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen
felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen
szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag a hatóság vagy a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe,
valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy
igénybevételéhez fűződnek.
(2)	A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a hatóság, felnőttképzési programszakértői
tevékenység folytatását - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - a
kamara az erre irányuló kérelem benyújtása alapján engedélyezi annak, aki büntetlen előéletű és
nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben
meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek. A kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése során a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási
hatóságként jár el, döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági
bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési
szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri,
hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatóság vagy a
kamara részére - a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység
engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
7.	§
(1)	A hatóság a 6. § (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértői
tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a 6. § (2) bekezdés szerinti engedéllyel
rendelkező, felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból az e törvény szerint nyilvános adatokon
7
felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából
szolgáltatható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a hatóság és a kamara a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési
programszakértő
a)	értesítési címét,
b)	egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c)	a szakterület megjelölését,
d)	engedélye megadásának időpontját.
(3)	A hatóság és a kamara az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától
számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők
adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.
8.	§
(1)	A hatóság és a kamara felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő,
illetve felnőttképzési programszakértő
a)	rendelkezik-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel,
b)	tevékenysége megfelel-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak,
c)	büntetlen előéletű-e, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hatóság, valamint a
területi kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag
azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen
szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2)	Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatóság és a kamara a szakértő
nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(3)	A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem és a
szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a kérelemre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket miniszteri rendelet határozza meg.
9.	§
(1)	A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatai megoldásának támogatása, valamint
a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek
kialakításának elősegítése céljából legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési
programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban:
FSZB) működtet.
8
(2)	Az FSZB a hatóságnak a felnőttképzési szakértőkkel és felnőttképzési programszakértőkkel
kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként
működik.
(3)	Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek - a képzést
folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével - a
miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és
javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül
mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a felnőttképzési tevékenységet folytató
intézményeknél. Az FSZB javaslatáról a miniszter dönt.
(4)	Az FSZB elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés négyéves időtartamra
szól. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki.
(5)	Az FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására
vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.
III.	Fejezet
A felnőttképzés tartalmi követelményei
5.	Az engedély feltételei
10.	§
(1)	Engedély - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában
meghatározott jogalanynak adható, amely
a)	rendelkezik
aa)	a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és
felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési
programmal,
ab)	a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
ac)	a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő
minőségbiztosítási rendszerrel,
ad)	felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
ae)	ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b)	tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,
c)	igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés ac), ae), b) és c) pontjában foglalt feltételeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja
szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.
(3)	Felnőttképzési tevékenységet folytató az államháztartásról szóló törvény szerinti központi
költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie.
9
11. §
(1)	A felnőttképzést folytató intézménynek a 10. §-ban foglalt feltételeken túl - a (3) bekezdésben
foglalt eltéréssel - az engedély megadását követő működése során az alábbi követelményeknek kell
megfelelnie:
a)	felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak
megfelelően kell folytatnia,
b)	minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel a 13. § (3) bekezdésben meghatározott tartalmú
felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyi adatok 21. §-ban
foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
c)	eleget kell tennie a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének,
d)	gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és
szükség szerinti módosításáról,
e)	a képzések befejezését követően - a támogatott képzések esetén - a támogatást nyújtó
bevonásával mérnie kell a képzésben résztvevők elégedettségét, és évente intézkedési tervet kell
kidolgoznia a képzések színvonalának emelésére,
í) oktatói minősítési rendszert kell működtetnie,
g)	az előzetes tudásmérést az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatott képzések esetén
kötelezően, az 1. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt képzések esetén a képzésre vonatkozó
támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania,
h)	vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
i)	a képzés támogatója, a képzésre jelentkező, vagy a képzésben részt vevő részéről felmerülő igény
esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania,
j) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a gyakorlati képzést a szakképzésről szóló
törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a gyakorlati foglalkozás
teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell
szerveznie,
k) felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie,
1) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie.
(2)	Ha a felnőttképzést folytató intézmény nem rendelkezik a gyakorlati képzés folytatásához
szükséges - a szakképesítésre irányadó szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri
rendeletben meghatározott - feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a
gyakorlati képzést folytató szervezettel.
(3)	Az (1) bekezdés d) és í) pontjában foglalt követelményeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja
szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.
(4)	Az 1. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogalany e törvény hatálya alá tartozó
felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet
gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
10
6.	A képzési program tartalma
12. §
(1) A képzési programnak tartalmaznia kell:
a)	a képzés megnevezését és - a képzési program nyilvántartásba vételét követően - a képzés 5. §
(1)	bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát,
b)	a képzés során megszerezhető kompetenciát,
c)	a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
d)	a tervezett képzési időt,
e)	a képzés egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának meghatározását,
í) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt
elméleti és gyakorlati óraszámot,
g)	a maximális csoportlétszámot,
h)	a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszernek az - 1. § (2) bekezdés a) pontjában
foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó - leírását,
i)	a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának
feltételeit,
j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a
képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.
(2)	A képzési program
a)	az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a
szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben
oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján
kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató
képzési program,
b)	az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a
felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények
nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program
lehet.
7.	A felnőttképzési szerződés
13.	§
(1)	A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt - a polgári jog általános
szabályai szerint - felnőttképzési szerződést köt.
(2)	A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a
szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.
11
(3)	A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő
megnevezését, nyilvántartásba vételi számát,
b)	a képzési csoport
ba)	képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját,
bb)	haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését,
be) képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen
megszerzett tudás beszámítását,
c)	a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
d)	a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a
vizsgára történő bocsátás feltételeit,
e)	az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett
hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,
í) a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati
foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,
g)	a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén
az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
h)	a képzési díj - külön a g) pont szerinti vizsgaszervező intézmény által megjelölt vizsgadíj és az
esetlegesen szükséges javítóvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az
előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
i)	a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő
feltüntetését,
j) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének
következményeit.
(4)	A felnőttképzést folytató intézmény e törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt
résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint - szerződést köt a képzésre vonatkozóan
a (2) és (3) bekezdésekben foglalt tartalommal. Tanköteles tanulóval OKJ szerinti szakképesítés
megszerzésére irányuló képzésre szerződés nem köthető.
(5)	A felnőttképzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseihez
kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben résztvevőtől.
8.	Minőségbiztosítási rendszer
14.	§
(1)	A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása
céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő
minőségbiztosítási rendszert működtet.
12
(2)	A felnőttképzést folytató intézmény - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek
megfelelően - kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső
értékelését.
9.	A felnőttképzési információs rendszer, a képzés megvalósításával összefüggő
dokumentumok
15.	§
(1)	A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére
a)	a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az engedély megszerzésének
időpontjára és számára,
b)	a képzés megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a
szakképesítés azonosító számára és megnevezésére,
c)	a képzési csoport
ca) képzésének első képzési napjára,
eb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,
cc)	képzése befejezésének tervezett időpontjára,
cd)	résztvevőinek számára,
d)	a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,
e)	a képzésben részt vevők elégedettség-mérésére
vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.
(2)	A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés
c)	pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.
(3)	A felnőttképzést folytató intézmény
a)	az (1) bekezdés a)-d) pontjaira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés
első képzési napját megelőző harmadik napig, az (1) bekezdés e) pontjára vonatkozó
adatszolgáltatási kötelezettségének a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül,
b)	a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
ba)	az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az
adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,
bb)	az (1) bekezdés eb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1)
bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig
köteles eleget tenni.
(4)	A NYAK képző intézményenként, nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére
a)	a vizsgára jelentkezettek,
13
b)	a vizsgán megjelentek, valamint
c)	a sikeresen vizsgázók
létszámára vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.
(5)	A NYAK a (4) bekezdésben foglalt adatokat az akkreditált vizsgaközpontoktól érkezett
információk alapján szolgáltatja a hatóság részére, minden év december 31-ig a november 30-ig
beérkezett adatok alapján.
(6)	A hatóság az (l)-(5) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról - a 20. § (l)-(2) bekezdésben
foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (7) bekezdésben foglalt célból -
elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - annak keletkezésétől számított öt évig
-	kezeli.
(7)	A hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás adataiból, a szakmai vizsgáztatás általános
szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendelet alapján létrehozott központi számítógépes
nyilvántartás adataiból, valamint az (5) bekezdésben szolgáltatott adatokból a támogató, támogatási
program, intézmény, területi egység, továbbá az OKJ szerinti szakképesítések, nyelvek és nyelvi
szintek, szakmai és egyéb képzések szerinti bontásban és országosan összesítve honlapján évente
nyilvánosságra hozza
a)	az induló képzési létszámra,
b)	a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,
c)	a képzésből kimaradtak létszámára,
d)	a vizsgára bocsátottak létszámára,
e)	a vizsgán megjelentek létszámára,
í) a sikeresen vizsgázók létszámára,
g)	az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái esetén a vizsgázók átlageredményére,
h)	a képzésben résztvevők elégedettség-mérésére
vonatkozó adatokat.
(8)	Az (l)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú
felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
16. §
A felnőttképzést folytató intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és
-	a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:
a)	az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő
felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben részt vevővel elektronikus úton folytatott
szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
b)	a képzésben résztvevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a
képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat
vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
14
c)	a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti
megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási
naplót,
d)	a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, vagy a képzés elvégzését igazoló
dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát, vagy a felnőttképzést folytató intézmény
vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e)	a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló
szerződések eredeti példányát,
í) a 21. § (4) bekezdésben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló
adatlap eredeti példányát,
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.
10.	A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége
17.	§
A felnőttképzést folytató intézmény köteles
a)	az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a
tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel
kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni,
tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek
által jól látható módon kifüggeszteni,
b)	a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való
hozzáférést az ügyfelek, valamint az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések
esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerinti szakképesítésért felelős miniszter részére
folyamatosan biztosítani.
IV.	Fejezet
Felnőttképzési szakmai programkövetelmények, felnőttképzési nyelvi programkövetelmények
18. §
(1)	A felnőttképzési szakmai programkövetelmények célja e törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja
szerinti képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása.
(2)	A felnőttképzési szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti.
A nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból
történő törlésről öttagú bizottság dönt, amelybe a felnőttképzési programszakértők közül négy tagot
a kamara, egy tagot az agrárkamara delegál. A bizottság tagjait és elnökét a miniszter nevezi ki és
menti fel.
(3)	A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét maga állapítja meg, a
dokumentumokat a kamara elnöke az agrárkamara elnökének egyetértésével hagyja jóvá. A
bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy,
15
aki e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a szervezet jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő
szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének
tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(4)	Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot
bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó
benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak
tartalmaznia kell
a)	a szakmai programkövetelmény megnevezését és annak az OKJ-ban szereplő szakmacsoportnak
a megjelölését, amelybe a programkövetelmény besorolható, valamint a programkövetelménynek az
Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti
szintjének meghatározására és besorolására vonatkozó megjelölését,
b)	a szakmai végzettség jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti
kompetenciákat, az iskolai és a szakmai előképzettséget, az egészségügyi alkalmassági
követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,
c)	a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását,
d)	a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és
maximális óraszámát,
e)	a szakmai követelmények leírását,
í) a szakmai végzettség jellegétől függően az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát,
g)	a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.
(5)	A szakmai programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a kamara a honlapján
közzéteszi. A nyilvántartás a (4) bekezdésben foglaltakat, valamint a szakmai végzettség
azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolásának feltüntetését tartalmazza.
(6)	A kamara az OKJ szerinti szakmacsoportos besorolás alapján elkészíti a szakmai végzettségek
azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolását, valamint a programkövetelménynek az Európai
Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének
meghatározását és besorolását. A besorolás szempontjait, valamint a nyilvántartásba vétel
követelményeit és eljárási rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
(7)	A kamara az (l)-(6) bekezdésben foglalt feladataival járó költségeket a gazdasági kamarákról
szóló törvény alapján a közfeladatai ellátására biztosított bevételeiből fedezi.
19. §
(1)	A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának célja e törvény 1. § (2)
bekezdés c) pontja szerinti, általános nyelvi és támogatott egyéb nyelvi képzésekre vonatkozó
egységes követelményrendszer kialakítása.
(2)	A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a hatóság vezeti. A
hatóság nyilvántartásba vételre irányuló eljárása a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények (3)
bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek vizsgálatára irányul.
(3)	Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot
bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó
16
benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak
tartalmaznia kell
a)	a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének,
fajtájának, típusának megfelelő megnevezését,
b)	a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti
kompetenciákat,
c)	a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és
maximális óraszámát,
d)	a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével,
e)	a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.
(4)	A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a hatóság a
honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a nyelvi képzettség
(5)	bekezdés szerinti besorolásának feltüntetését tartalmazza.
(5)	A hatóság a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vétele érdekében
elkészíti a nyelvi képzettség azonosítóval ellátott besorolását. A besorolás szempontjait, valamint a
nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
V.	Fejezet
Az engedéllyel rendelkező képző intézmények ellenőrzése, jogkövetkezmények
20.	§
(1)	A hatóság ellenőrzi, hogy a felnőttképzést folytató intézmény
a)	felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak
megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai,
b)	felnőttképzési tevékenysége - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel-e a törvényben és a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2)	A hatóság (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzése nem terjed ki a 10. § (1) bekezdés a) pont
ab)	alpontjában és a 11. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt követelmények vizsgálatára, ha a
felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzése az ellenőrzés által vizsgált
időszak alatt nem indult el.
(3)	Az 1. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott jogalany e törvény hatálya alá tartozó
felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet
gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(4)	A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások
megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi, és
eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy
alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató
intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal - az 1. § (2)
bekezdés a)-b) pontja szerinti képzések esetén a kamara által megjelölt felnőttképzési
17
programszakértő bevonásával - köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során
képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az
engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program
adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a
továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.
(5)	Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi,
vagy a felnőttképzési tevékenységét engedély nélkül, a hatóság tiltó határozata ellenére folytatja,
vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig
terjedő összegű bírságot szabhat ki, azonban a (10) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő
jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér
havi összegének nyolcszorosánál.
(6)	Ha a felnőttképzést folytató intézmény bírságolására azért került sor, mert tevékenységét a tiltó
határozat ellenére tovább folytatja, a hatóság bírságot megállapító határozata jogerőre emelkedését
követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett
képzési díjnak, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költségnek a díjat és költséget
megfizető részére történő visszafizetésére.
(7)	Ha a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét engedély nélkül
jogellenesen tovább folytatja, a hatóság - a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - egy évre, a (10)
bekezdésben meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a
felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat
engedélyt.
(8)	Ha az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést a
hatóság határozata alapján nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a hatóság
-	a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - három évre, a (10) bekezdésben foglalt súlyosabban
minősülő esetekben öt évre engedélyét részben vagy teljesen visszavonja, ezzel egyidejűleg részben
vagy teljesen megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását. Az engedély részbeni visszavonása
és az intézmény felnőttképzési tevékenységének részbeni megtiltása esetén az intézmény az
engedély visszavonását tartalmazó határozatban megjelölt képzéseit nem folytathatja, az engedély
teljes visszavonása és az intézmény felnőttképzési tevékenységének teljes megtiltása esetén az
eltiltó határozatban megjelölt időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat.
(9)	A hatóság a (7) és (8) bekezdés szerinti határozatait honlapján közzéteszi.
(10)	A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az
intézmény:
a)	nem köti meg a 13. §-ban meghatározott tartamú felnőttképzési szerződést,
b)	nem rendelkezik a 12. § (1) bekezdésben meghatározott tartalmú képzési programmal,
c)	felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja,
d)	a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget,
ej a 15. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,
í) a képzést - a hatóság tájékoztatásának elmulasztása mellett - nem valósítja meg, vagy a képzés
megvalósítása a 15. § (1) bekezdés c) pont eb) alpontja szerinti ütemezéshez képest húsz
százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat,
18
g)	a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának
megvalósításáról,
h)	a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű
megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a
vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.
(11)	A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről,
szabálytalanságról - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján - értesíti a támogató szervet a
szükséges intézkedések megtétele céljából.
(12)	A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzésekre vonatkozó ellenőrzési
tevékenységét a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése
esetén a szakmai kamara, a vidékfejlesztési miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés
megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el.
(13)	A felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények további eseteit,
valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat
kormányrendelet határozza meg.
VI.	Fejezet
Statisztikai célú adatnyilvántartás és adatszolgáltatás
11.	A felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok
21.	§
(1)	A felnőttképzést folytató intézmények az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik:
a)	a képzésben résztvevő
aa)	nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát,
lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, nem magyar állampolgár
Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány
megnevezését és számát,
ab)	szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát az 1. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti képzésben résztvevő esetén,
b)	a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat, amelyek a képzésben résztvevő
ba)	iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
bb)	képzésbe történő felvételével,
be) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezésével, a vizsga
helyével, időpontjával, eredményével
19
kapcsolatosak,
c) a képzésben résztvevő társadalombiztosítási azonosító jelét.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú
felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források
igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek
számára továbbítani kell.
(4)	A felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az
OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
(5)	Az OKJ szerinti szakképesítések vizsgáiról, valamint az államilag elismert nyelvvizsgákról a
hatóság szolgáltat adatot az OSAP szerint.
(6)	A felnőttképzést folytató intézmények az (1) bekezdésben foglalt adatokat a keletkezésüktől
számított öt évig tartják nyilván és kezelik.
VII.	Fejezet
A pályakövetés
22.	§
(1)	A felnőttképzést folytató intézmény a támogatott, az 1. § (2) bekezdés a) pont szerinti
képzéseiről a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés
megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. A
jelentés a 21. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában és c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.
(2)	A támogatott OKJ szerinti képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven
belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - szolgáltat adatot a
pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés
vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan.
(3)	Ha a képzésben részt vevő felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy
önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy
milyen vállalkozási tevékenységet végez.
(4)	Ha a képzésben részt vevő felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat
adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. Az adatszolgáltatás keretében
közölni kell, hogy a felnőttet milyen munkakörben foglalkoztatják vagy milyen tevékenységet lát el.
(5)	A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési
rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet
állapítja meg.
20
VIII. Fejezet
A felnőttképzési támogatási rendszer
12.	A felnőttképzés támogatásának forrásai
23.	§
(1)	A felnőttképzés támogatásának forrásai:
a)	a központi költségvetés,
b)	európai uniós források.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott - amennyiben az nem a
felnőttképzést folytató intézmény - a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását
és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható annak a nem magyar
állampolgárnak, aki
a)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát
Magyarországon gyakorolja, vagy
b)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, hontalan vagy
c)	a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott, a hátrányos helyzetűek
képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések
közül a miniszter rendeletben - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a
közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - meghatározhatja azokat a képzéseket,
amelyeket kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott képzések közül - az 1. § (5)
bekezdésben meghatározott képzések kivételével - a Kormány rendeletben meghatározhatja azokat
a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a Kormány rendeletében
meghatározott tartalmú, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell
megvalósítani.
13.	A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása
24.	§
(1)	Az állam a fogyatékos felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű
normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékos felnőttek számára - a költségvetésben
meghatározott előirányzat mértékéig, a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól
szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére
21
meghatározott sorrend szerint - díjmentesen biztosítja az 1. § (2) bekezdésben meghatározott
képzésekben való részvételt.
(2)	Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékos
felnőttek száma nem éri el a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény az e
kormányrendeletben meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(3)	Fogyatékos felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt
legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (l)-(2) bekezdés alapján.
25.	§
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA), valamint európai uniós forrásokból
felnőtt képzéséhez nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó képzési támogatás szabályait a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály tartalmazza.
26.	§
Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a
felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint - felhasználható
a)	az e törvény hatálya alá tartozó, valamint az 1. § (5) bekezdés szerinti képzések támogatására,
b)	a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére és a felnőttképzést
folytató intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c)	a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d)	az Európai Unió programjaiban való részvételhez szükséges felnőttképzési célú és az 1. § (5)
bekezdés szerinti képzések hazai pénzügyi forrásainak biztosítására.
27.	§
A támogatást nyújtó szervezetnek a támogatásról szóló döntésének meghozatalakor figyelembe kell
vennie a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
képzések tekintetében a támogatható szakképesítésekre vonatkozó, a szakképzésről szóló törvény
szerinti javaslatát.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
14.	Felhatalmazd rendelkezések
28.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
aj a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és
követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának
részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, az
engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes
22
eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére
vonatkozó részletes szabályokat,
b)	a pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési
rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
c)	azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a digitális írástudás
megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani, valamint a digitális írástudás
megszerzését szolgáló képzés tartalmát,
d)	a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az í) pontban foglaltak vonatkozásában a
társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter
egyetértésével - határozza meg
aj a 3. § (4) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, beszedésének,
kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint az engedéllyel rendelkező
intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét,
b)	a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem és a
szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a kérelemre és a
nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és
működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,
c)	az OKJ-ba tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzés teljesítésének és ellenőrzésének
részletes szabályait,
d)	a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert,
e)	a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, valamint a felnőttképzési nyelvi
programkövetelmények nyilvántartásba vételéhez szükséges szakmai végzettségek és nyelvi
képzettségek azonosítóval ellátott besorolási szempontjait, valamint a nyilvántartásba vétel
követelményeit és eljárási rendjét,
í) azokat a képzéseket, amelyeket a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak
fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális
szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül kizárólag az állami
felnőttképzési intézmény végezhet,
g) a bemeneti kompetencia-mérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az
előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő
beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait,
amelyekre a tudásmérés irányul.
15.	Hatályba léptető rendelkezések
29.	§
23
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2)	Az 1-17. §, a 20-28. § és a 30-41. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
16.	Átmeneti rendelkezések
30.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézmény-
akkreditációval vagy program-akkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja - a (3)
bekezdésben foglalt eltéréssel - 2014. augusztus 31-ig megfelel az e törvény alapján kiadott
engedélynek.
(2)	Az Fktv. alapján intézmény-akkreditációval rendelkező intézményeknek a felnőttképzést
folytató intézmények nyilvántartásában 2012. november 30. napján szereplő, nem akkreditált
képzési programjai 2014. augusztus 31-ig megfelelnek az e törvény alapján kiadott engedélynek.
(3)	A 2013. január 1-jét követően az Fktv. alapján intézményi vagy program-akkreditációt szerzett
intézmény akkreditációja 2015. március 31-ig megfelel az e törvény alapján kiadott engedélynek.
(4)	A kamara a 18. §-ban, a hatóság a 19. §-ban foglaltaknak megfelelően 2014. március 31-ig
megvizsgálja az (1) bekezdés szerinti intézmények egyéb szakmai, valamint a nyelvi képzésre
irányuló akkreditált képzési programjait. A hatóság és a kamara vizsgálata annak megállapítására
irányul, hogy az akkreditált képzési program - a program tartalmát érintő átalakítás nélkül - a 18-
19.	§ szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények, felnőttképzési nyelvi
programkövetelmények nyilvántartásába való felvételhez felhasználható-e. A kamara és a hatóság a
képzési program e törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakítására - megjelölve annak
szempontjait - a képzési programmal rendelkező intézményt kéri fel. A felkérést az intézmény nem
köteles elfogadni.
(5)	A hatóság e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül átadja a kamarának az
akkreditált szakmai programokat a kamara (4) bekezdésben foglalt feladatának elvégzése
érdekében.
31.	§
(1)	E törvény rendelkezéseit a 2013. augusztus 31. napját követően indult engedélyezési
eljárásoknál kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén folyamatban levő, a felnőttképzési
tevékenység folytatásával és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésével
kapcsolatos ügyekben az állami foglalkoztatási szerv, míg a felnőttképzést folytató intézmények és
felnőttképzési programok akkreditációjával és ellenőrzésével, valamint a felnőttképzési szakértői
tevékenység folytatásával kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el az eljárás megindításának
időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
(2)	A felnőttképzést folytató intézmények a 2013. szeptember 1-je előtt indított képzéseiket az
indítás időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytathatják le.
32.	§
Az Fktv. alapján a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő személyek 2014. február 28-ig
az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet
végezhetik azzal, hogy ha a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes
szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak alapján a felnőttképzési szakértő bejelentett
24
szakterülete kizárólag a felnőttképzési program-akkreditáció, abban az esetben csak felnőttképzési
programszakértői tevékenységet végezhet a megjelölt időpontig.
33.	§
(1)	Az 1. § (6) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a törvény
hatálybalépését követő 90. napig kell teljesíteni.
(2)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény e törvény 40. §-nak (4) bekezdésével
megállapított 81. § (7) bekezdésében foglalt javaslatot első alkalommal a törvény hatálybalépését
követő 90. napig kell megtenni.
17.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
34.	§
(1)	E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 9., 10-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2)	A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.
18.	Módosító rendelkezések
35.	§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A.
§-ában az „az adó és vámhatósági eljárást kivéve” szövegrész helyébe az „az adó és vámhatósági
eljárást és a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve” szöveg lép.
36.	§
(1)	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. §
(2)	bekezdés b) pontjában a „szervezett és akkreditált” szövegrész helyébe az „engedélyezett és
szervezett” szöveg lép.
(2)	Az Áfa tv. a következő 285. §-sal egészül ki:
„285. § (1) E törvénynek a felnőttképzésről szóló 2013. évi ... törvénnyel módosított 85. § (2)
bekezdés b) pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a felnőttképzést
folytató intézmények által indított képzések indításának időpontja 2013. szeptember 1. napjára esik
vagy azt követi.
(2)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi ... törvény 30. § (2) bekezdése szerinti képzési programok
tekintetében e törvény 85. § (2) bekezdés b) pontjának 2013. augusztus 31. napján hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
25
37.	§
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül
ki:
„(4a) Nem lehet más, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedéllyel rendelkező gazdasági
társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
amelynek engedélye a felnőttképzésről szóló törvény alapján teljesen visszavonásra került. A
tilalom az engedély visszavonásának időtartamára érvényes.”
38.	§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben]
,,e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről
szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és
végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a
mestervizsgáztatást. ”
39.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. § (4) bekezdés helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ (4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnőttképzésről szóló
törvény szerint - vehetnek részt a felnőttképzésben.”
40.	§
(1)	A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 19. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú
olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek
eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban
meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység,
munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően
folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző
állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység,
munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;”
(2)	Az Szt. 10. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény biztosítja a
modulzáró vizsga vizsgafeladatait a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési
programban foglaltaknak megfelelően.”
(3)	Az Szt. 81. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
26
„(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság
igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei
beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot
tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési
hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a
megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira),
valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés
megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján
támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával
nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és
rendészeti szakképesítésekre.
(4)	A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a
felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert
szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi
meg.”
(4)	Az Szt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bizottság az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő (3) bekezdés szerinti
javaslatát a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a hiány-szakképesítések
figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg.”
(5)	Az Szt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg:]
,,c) a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános
szabályait, a komplex szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem érintő - adatait tartalmazó
központi nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a modulzáró vizsgák szervezésének és
lebonyolításának részletes szabályait, ”
(6)	Az Szt.
aj 81. § (5) bekezdésében az „A bizottság a” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést
érintő” szöveg,
b)	81. § (6) bekezdésében az „A bizottság” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést
érintő” szöveg
lép.
19.	Hatályon kívül helyező rendelkezések
41.	§
Hatályát veszti
a)	a felnőttképzésről szóló 2001. évi CL törvény,
27
b)	az Szt. 4. § (3) bekezdésből az „az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és
működésére a felnőttképzésről szóló törvény” szövegrész, 74. § (1) bekezdés e)-í) pontja, valamint
a 87. § (1) bekezdésből a „melléklete” szövegrész.
28
Általános indokolás
A felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli képzést jelenti, mely szolgáltatásként, piaci alapon
valósul meg. Ez egyaránt helytálló az állam által fenntartott felnőttképzési intézményekre és
minden állami (önkormányzati) vagy egyházi fenntartású alap-, közép- vagy felsőfokú tanintézetre
vagy művelődési intézményre is, amennyiben nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban szerveznek
képzést. A felnőttképzésről szóló 2001.évi CL törvény (a továbbiakban: Fktv.) keretjelleggel, más
oktatásra vonatkozó jogszabályi előírásokkal együttesen szabályozza a felnőttképzés területét,
kiterjed a civil szervezetek - igen sokszínű - képzési tevékenységére is. Ezek az intézmények,
szervezetek csak bejelentés után, az Fktv. által meghatározott képzési program alapján,
felnőttképzési szerződéskötési és adatszolgáltatási kötelezettség mellett folytathatnak felnőttképzési
tevékenységet. Az előírások betartását a felnőttképzési intézmények nyilvántartását végző szerv -
az állami foglalkoztatási szerv - ellenőrizheti.
A felnőttképzési akkreditációs rendszer azért jött létre, hogy biztosítsa az intézményeknél a
minőségi képzést. Az intézményi, illetve a program-akkreditációs tanúsítvány kérelmezése önkéntes
azzal a megkötéssel, hogy állami és uniós forrásokból támogatott képzést kizárólag intézményi
akkreditációval rendelkező intézmény szervezhet. Az akkreditáció megadásáról, illetőleg
visszavonásáról - közigazgatási hatósági eljárás keretében - független szakmai testület, a
Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) dönt.
A felnőttképzési támogatási rendszer sokcsatornás. Ez azt jelenti, hogy sokféle intézmény,
szervezet, sokféle támogatási cél megjelölésével nyújthat képzési támogatást - általában
közvetlenül a képzés szervezőjének, esetleg megrendelőjének vagy a képzésben résztvevőnek.
Hazai jogszabály a felnőttképzési támogatások koordinációját, eredményességük, hatékonyságuk
teljes körű mérését nem írja elő.
A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci
mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott
felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok
esetében sem. Ennek „eredményeképpen” bizonytalanná válhat a felnőttképzési rendszerben
megszerzett bizonyítvány mögötti tudás, annak hasznosítását illetően is. Ennek okai az alábbiakban
foglalhatók össze.
A képzők piaci versenye nem kényszeríti ki a képzés minőségét, mert a felnőttképzést folytató
intézmények között ezen a területen folyik legkevésbé verseny. Közöttük inkább van árverseny,
„óraszámverseny”, résztvevőkért folyó verseny, semmint minőségi verseny, mert a munkaerő-piac,
de még a képzésben részt vett munkavállaló sem ad visszajelzést e területről számukra. (Ez alól
kivételt egyedül a vállalatok által támogatott képzések jelentenek.) A képző intézmények
működésének minőségéről sokat elárul az akkreditált intézményeknél az utóbbi időben lefolytatott
intézményi ellenőrzések eredménye. A 163 ellenőrzött intézményből mindössze 41 (25%)
teljesítette maradéktalanul a feltételeket. Ugyanakkor az akkreditáció visszavonására került sor 79
intézmény (48,5%), vagyis az ellenőrzött intézményeknek majdnem a fele (!) esetében. Ez - mivel
korábban minősítéssel rendelkező képzők voltak - nagyon rossz arány.
A képzésben résztvevő célja - sokszor éppen a támogatott tanfolyamok esetében - a „papír”
megszerzése. Ezért csak a sikeres vizsgában és nem a valós tudás elérésében érdekelt.
29
Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzőtől „független”, vagyis nem a képző
szervezésében megvalósuló vizsgáztatás sem hat vissza a képzés minőségére. Ezt leginkább a
nyelvoktatás bizonyítja, ahol már régóta a képző intézményektől független vizsgarendszer működik,
miközben a nyelvi „vizsgahatékonyság” alacsony szintje mit sem változott az idők folyamán.
Fenti okok miatt a felnőttképzés minősége emelésének kulcsa kizárólag a képző intézmények
működésében, színvonalas oktató munkájában rejlik. E célt szolgálná a felnőttképzési akkreditáció
rendszere, amely azonban egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az akkreditáció
önmagában nem más, mint egy ígérvény arra vonatkozóan, hogy az intézmény működését és
képzéseit magasabb minőségi elvárásoknak megfelelően fogja folytatni. Ez az ígérvény azonban
döntő mértékben „papírok gyártásával” is teljesíthető, és a rendszerben nincs olyan kényszerítő
vagy ösztönző mechanizmus, mely a tartalmi minőségi működésre, működtetésre késztetné az
intézményeket. Ennek alapvető oka a szabályozás hiányossága. A jogszabályokban meghatározott
intézmény-akkreditációs követelményrendszer - néhány kivételtől eltekintve - túl általános, nem
differenciált, nem felel meg a képzések jellegének, feltételrendszerének, nem a tartalmi működéshez
kötött, nem mérhető és ezért nehezen értékelhető elvárásokat állít a képző intézmények elé.
A felnőttképzési programok akkreditációjára vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy a
felnőttképzést folytató intézmények azonos elnevezésű, de akár lényegesen különböző tartalmú
vagy eltérő képesítést adó képzési programokra szerezzenek akkreditációt. Ezért - a képző
intézmények által nyújtott tájékoztatás nélkül - igen nehéz eligazodni az akkreditált képzési
programok között, melyek száma megközelíti a 7500-at. Ez különösen a szakmai képzések
tekintetében jelent problémát.
A FAT mint testület ugyanakkor jelenlegi funkciójában és összetételében nem felel meg azoknak a
kritériumoknak, amelyeket a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott
testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 21.) Korm. határozat (a továbbiakban:
kormányhatározat) tartalmaz. E kormányhatározat megnevezi azokat a testülettípusokat és az
általuk ellátható főbb funkciókat, amelyeket az állami szervek tevékenységük segítése érdekében
létrehozhatnak. A FAT hatósági döntéseket hoz, és ilyen jellegű jogköröket gyakorol akkor, amikor
megadja, ellenőrzi, megvonja az akkreditációt. Ezzel szemben a közigazgatásban általában -
néhány kivételtől eltekintve -, hatósági jogköröket erre felhatalmazott állami szervek, és nem -
összetételükben is társadalmi jellegű - testületek gyakorolhatnak. A kormányhatározat külön kitér
arra is, hogy a jogszabállyal vagy szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületeknek csak
kivételes esetekben legyen állami vezető vagy tisztviselő a tagja. A FAT-nak a jelenlegi törvényi
szabályozás szerint tagja a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. A kormányhatározat
rendelkezik arról is, hogy a testületi tagság csak kivételes esetben járjon díjazással, állami vezető,
köztisztviselő részvételéért pedig semmiféle díjazásban ne részesüljön.
Összefoglalva a fentieket, az akkreditáció nem szolgálja megfelelően a létrehozásának célját,
viszont igen komoly adminisztrációs terhet, valamint akadályt jelent a felnőttképzést folytató
intézmények számára, mert lassítja a képzési igények kielégítésére történő rugalmas reagálás
folyamatát. Ugyanakkor a piaci viszonyok között működő képző intézmények sok vonatkozásban
ellenérdekeltek a minőségi képzésben, a minőségi előírások tényleges betartásában. Ezért olyan
szabályozás megalkotására van szükség, amely hatékony ellenőrzéssel, megfelelő szankcionálással
30
és a képzések eredményeinek nyilvánosságával képes kikényszeríteni az intézmények jogkövető
magatartását, a képzések minőségének biztosítását.
Miközben a törvényi szabályozásnak a gyakorlatban egyik legalapvetőbb célját nem sikerült elérnie,
a felnőttképzés más területein is okozott gondokat. A tapasztalatok szerint a szabályozás túlságosan
merevnek bizonyult a felnőttképzés munkaerő-piaccal kevésbé szorosan összefüggő területein,
elsősorban a művelődési és a civil szférában megvalósuló képzések esetében. Részben hasonló
probléma jelenik meg az úgynevezett hatósági képzéseknél, amelyek tartalmát, a képzésben való
részvétel feltételeit, szervezésüket részletes, speciális ágazati jogszabályok határozzák meg, és ezért
nem szükséges, hogy a felnőttképzési törvény előírásai kötelezően kiterjedjenek rájuk.
Az Ftkv. keretjellegéből fakad, hogy a felnőttképzést más törvények és jogszabályok is
meghatározzák. A munkaerő-piac szempontjából a felnőttképzés szakképzéssel, így a szakképzésről
szóló törvénnyel és a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal való kapcsolata a legfontosabb. Ezek közül
kiemelendő az államilag elismert szakképesítések rendszere, az Országos Képzési Jegyzékbe (a
továbbiakban: OKJ) foglalt szakképesítések. A felnőttképzésben megvalósuló szakképzéssel és
egyben annak minőségével kapcsolatban sokszor megfogalmazódó kritika, hogy a felnőttképzésben
nincs meghatározott óraszáma az OKJ szerinti vizsgára felkészítő képzéseknek. Ennek eredménye,
hogy a tényleges képzési óraszámok nemcsak az iskolai rendszer OKJ szerinti képzéseitől, hanem a
felnőttképzés rendszerén belül is nagymértékben eltérnek ugyanazon szakképesítés megszerzését
célzó tanfolyamok esetében is. Ez már-már tarthatatlan helyzetet eredményez, hiszen ilyen mértékű
eltérést nem lehet a képzésben résztvevők heterogén célcsoportjaival, eltérő előképzettségével,
illetve az oktatási módszerek különbözőségével indokolni.
A felnőttképzés szabályozásának további hiányossága, hogy nem hangolja össze a támogatási
rendszer intézményeinek tevékenységét, nem biztosít rálátást a támogatási rendszer egészére, annak
eredményességére, hatékonyságára. Ugyanakkor az intézmények támogatási tevékenységének teljes
mértékű összehangolása nem is lehetséges. A sokcsatornás rendszer egyes szereplőinek ugyanis
meg kell hagyni a döntési szabadságát a képzések támogatásában. Az uniós forrásból származó,
képzésre fordítható anyagi eszközök elosztásánál is csak részben lehet rövidebb időszakra
vonatkozó (pl. éves szintű) összehangolást végezni az uniós forrású pályázati rendszer sajátosságai
miatt. Az egyéb forrásból származó állami (önkormányzati) pénzeszközök felhasználását azonban
törvényi szintű szabályozással lehet az eddigieknél jobban koordinálni. Ezen kívül meg lehet
teremteni egy olyan információs rendszert, amely képes minden állami (önkormányzati) és uniós
forrásból származó képzési támogatás eredményességének és részben munkaerő-piaci
hasznosulásának bemutatására.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a felnőttképzési rendszer megújításának céljai alapján
született. E célok az alábbiak:
-	A szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító
képzésekre koncentráljon, maximálisan figyelembe véve a gazdaság igényeit. Ezért a Javaslat
szerinti szabályozásban jelentős szerepet tölt be a gazdaság igényeivel kapcsolatban megfelelő
információkkal és rálátással rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban:
kamara), és a Magyar Agrár-, Elelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban:
agrárkamara).
31
-	A szabályozás legyen átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető.
-	Biztosítsa, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a
megszerzett bizonyítvány egyenszilárdságú legyen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel.
-	A támogatott képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerő-piac strukturális és tartalmi
elvárásaihoz.
-	Növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, a felnőttképzésben
(szak) képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya.
Figyelemmel a felnőttképzési rendszer működésének eddigi tapasztalataira, a rendszer
megújításának fő céljaira, a felnőttképzés új szabályozásának Javaslatban megjelenő elemei az
alábbiak.
A Javaslat kizárólag olyan képzések szabályozására irányul (a továbbiakban: szabályozott
képzések), amelyekben az állam kiemelt felelősséget visel. Ezek az OKJ szerinti szakképesítések
megszerzésére felkészítő, valamint a nyelvi képzések, illetve azok a tanfolyamok, amelyekhez
államháztartási (önkormányzati) vagy uniós forrásból a résztvevő támogatást kap. Az államnak
tehát e képzésekért, ezek minőségéért kell és lehet felelősséget vállalnia, és ezért a szabályozásnak
is e képzésekre, illetve az ilyen képzéseket folytató képzőkre kell vonatkoznia. A Javaslat hatálya
alá nem tartozó képzésekre a fogyasztóvédelem általános szabályait kell alkalmazni.
A felnőttképzés támogatásának összehangolása érdekében a Javaslat hatálya a támogató
szervezetekre is kiterjed.
A felnőttképzésben szabályozott képzések képzési körökre osztása megteremti annak lehetőségét,
hogy a szabályozás jobban igazodjon a képzések speciális szakmai jellegéhez, egyben hozzájárul a
képző intézmények profiljának tisztításához, és biztosabb alapokra helyezi az intézmények
ellenőrzését. A támogatott egyéb szakmai képzések, valamint a nyelvi képzések körében létrejövő
felnőttképzési szakmai, valamint nyelvi programok nyilvántartása átláthatóbbá teszi ezeket a
képzéseket, ami a megrendelők érdekeit szolgálja, egyben hozzájárul a felnőttképzés rendezettebbé,
szakmailag is irányítottabbá tételéhez. A támogatott egyéb szakmai képzésekre vonatkozó
felnőttképzési programkövetelmények nyilvántartását a kamara - az agrárkamara bevonásával -
vezeti, és gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogosítványokat, mellyel biztosítható, hogy e képzések
képzési programjának a szakmai tartalma is a gazdaság igényeit tükrözze. E célhoz kapcsolódik az a
szabályozási rendelkezés, mellyel bárki számára lehetőség nyílik kidolgozott
programkövetelményre vonatkozó javaslat benyújtására, hiszen erre csak olyan intézmények,
szervezetek fognak vállalkozni, amelyek érdekeltek az adott képzések megvalósulásában.
Mindezzel egyértelművé válik az állami felelősségvállalás módja, és megteremtődik annak alapja,
hogy átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé váljon a képzési rendszer. Az új szabályozás a szakmai
képzésekkel összefüggő kérdésekben lényeges jogkörökkel, bizonyos esetekben kizárólagos döntési
kompetenciákkal ruházza fel a kamarát, amely így a felnőttképzésben megfelelő módon tudja
érvényesíteni a gazdaság érdekeit.
32
Az új engedélyezési rendszer felváltja az eddigi bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező,
ugyanakkor a képzés minősége emelésének célját el nem érő felnőttképzési akkreditációt. Az
engedélyezési rendszerben kevesebb adminisztrációval terhelt az eljárás, az engedélyt nem kell
időszakonként megújítani, mivel az határozatlan időre szól. A szükséges hatósági döntéseket az erre
felhatalmazással és hozzáértéssel rendelkező szervezet hozza, megfelelően felkészült és felelős
szakértők javaslata alapján. Az intézmények működésének törvényességi és szakmai ellenőrzése
koncentráltabbá, egyben rendszeresebbé válik, amelyet az e feladatra megfelelően felkészült
személyek végeznek. így a Javaslat e vonatkozásban is a minőségi célok teljesítésére készteti az
engedéllyel rendelkező intézményeket.
Az engedélyezési rendszerben olyan, pontosan meghatározott, ezért ellenőrizhető és értékelhető, a
szabályozás szempontjából is releváns követelmények előírására kerül sor, amelyek az oktatás
színvonalának kulcstényezői. Segítségükkel a szakértő egyrészt könnyebben és - képzésenként is -
differenciáltabban meg tudja ítélni az intézmény alkalmasságát, másrészt konkrét szakmai
segítséget tud nyújtani az intézmény vezetése számára a fejlesztési célok meghatározásához. A
Javaslat ugyanakkor nem teszi feleslegessé a már kialakított és a képző intézmények által
alkalmazott minőségirányítási rendszereket, csak kiemeli ezek szabályozás szempontjából releváns,
egyben a minőség tekintetében döntő tényezőit. A rendszer lehetővé teszi azt is, hogy az
engedéllyel rendelkező intézmény eredményeit más intézményekével összehasonlítva további
ösztönzést kapjon képzési színvonalának emelésére.
Az új felnőttképzési szabályozási rendszer kialakítása arra irányul, hogy a képzések támogatásának
meghatározásakor figyelembevételre kerüljenek a gazdaság igényei, az ilyen jellegű képzések iránt
támasztva keresletet. Ezért a Javaslatban foglaltak szerint az új szabályozási rendszer
működtetésében jelentős szerephez jut a köztestületként meghatározott és így - akár közigazgatási -
hatáskörökkel felruházható kamara is, mely - az agrárkamarával együtt - szakmai szervezetként és
a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként képes a gazdaság képzések iránti tartalmi
és strukturális igényeinek megjelenítésére.
A Javaslat a támogatott egyéb szakmai képzések és a nyelvi képzések körébe tartozó képzések
esetében - az OKJ szerinti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeihez hasonló
tartalommal és nyilvánossággal - létrehozza a felnőttképzési szakmai programkövetelmények,
illetve a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartását annak érdekében, hogy a
felnőttképzés tartalmilag is egységesebb, szabályozottabb, átláthatóbb legyen. Ezzel egyben
elkerülhető az azonos tartalmú képzések párhuzamos engedélyezése is.
A képzési programok tartalmának és belső koherenciájának megítélése miatt az intézmény által
kidolgozott programot programszakértővel szükséges minősíttetni. A képzési programok
minősítését az OKJ szerinti képzések és a támogatott egyéb szakmai képzések körébe tartozó
szakmai programok esetében a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásában szereplő, az adott
szakmacsoportba tartozó szakértő, a nyelvi képzések, valamint a támogatott egyéb képzések körébe
tartozó képzési programok esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (a továbbiakban:
hatóság) felnőttképzési szakértői nyilvántartásában szereplő, nyelvi programszakértői, valamint az
egyéb, általános programszakértői tevékenység végzésére való jogosultsággal rendelkező szakértő
végezheti.
33
A munkaerő-piaci szempontból kiemelt jelentőségű, valamint a támogatott tanfolyamokról,
megszerzett képesítésekről jelenleg nincs egységes nyilvántartás, a képzések hasznosulásáról,
munkaerő-piaci relevanciájáról nincs egységes visszajelzése sem a képző intézményeknek, sem a
döntéshozóknak. Ezért átfogóan nem ítélhető meg a képzések eredményessége és a támogatások
hatékonysága sem. A Javaslatban foglaltak alapján az OKJ szerinti, a nyelvi, illetve az egyéb
támogatott képzések legfontosabb indikátorainak megfelelő bontásban történő összesítése és
nyilvánosságra hozatala tájékoztatást ad az e képzésekben érdekeltek számára, hogy az egyes
engedéllyel rendelkező képző intézményeknél évente hogyan alakulnak a képzési és
vizsgaeredmények, illetve a résztvevők elégedettsége. Ezek nélkülözhetetlen információk a
képzések megrendelői, a pályázatok elbírálói számára a megfelelő döntés meghozatalához a képzők
és a képzések kiválasztása során. Ugyanakkor az engedéllyel rendelkező képző intézmények
számára is fontos, hogy eredményeiket objektív, összehasonlítható mérőszámok segítségével más
képző intézményekhez viszonyítottan értékelni tudják.
A Javaslatban foglalt pályakövetési rendszer létrehozása a megszerzett szakképesítések
hasznosulásáról nyújt nélkülözhetetlen információkat a szakképzési rendszer alakításáért felelős
döntéshozóknak, a pályatanácsadással foglalkozóknak, valamint a pályaválasztó fiataloknak,
szüleiknek, a pályamódosításra kényszerülő felnőtteknek.
A Javaslat új felnőttképzési szakértői rendszer kialakítására irányul annak okán, hogy a rendszer
működésének kulcseleme a szakértők magas színvonalú tevékenysége. Ezért indokolt, hogy a
szakértői tevékenység megkezdése és folytatása során szigorúbb feltételek érvényesüljenek. A
Javaslat két szakértői kör tevékenységére vonatkozó szabályozást tartalmaz, melyek a hatóság által
vezetett nyilvántartásban szereplő felnőttképzési szakértők, (akik általános és egyben
programszakértői feladatokat is ellátnak), illetve a programszakértői nyilvántartásban szereplő
felnőttképzési programszakértők köre. Mindkét körben hatósági engedélyhez, nyilvántartásba
vételhez és szigorú összeférhetetlenségi szabályokhoz kötött a szakértői tevékenység végzése.
Kiemelten fontos kérdés, hogy a szakértők az intézmények ellenőrzését, az előírt követelmények
érvényesülésének vizsgálatát egységes szempont- és eljárásrendszer szerint végezzék. Ezért a
Javaslatban foglaltak szerint a hatóság szakértőkkel kapcsolatos feladatai segítésére szakértői
testületet hoz létre, mely a szakértők működésével, képzésével és továbbképzésével, valamint az
engedélyezési rendszer szabályozásával és működésének vizsgálatával kapcsolatban javaslattevő,
véleményező, monitoring és szakmai kidolgozó feladatokat lát el.
A Javaslat szerinti új szabályozás a felnőttképzés területén illeszkedik a szakképzési reform OKJ-
val kapcsolatos intézkedéseihez, illetve megfelel az új szakképzési törvénynek. Megvalósításával
egyenszilárdságúvá válik az iskolai rendszerű képzésben, illetve a felnőttképzés keretében
megszerzett OKJ szerinti bizonyítvány, mely a képzés minőségének emelése és munkaerő-piacon
való elismerése szempontjából döntő jelentőségű.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
E rendelkezés a Javaslat személyi és tárgyi hatályának meghatározására irányul. A Javaslat tárgyi
hatályával kapcsolatos rendelkezés összefoglalását adja a szabályozás körének. A Javaslat
34
meghatározza mindazon személyi és intézményi kört, mely a Javaslat alkalmazása szempontjából
érintett.
A Javaslat tárgyi hatálya igazodik a törvényalkotó azon céljához, mely szerint meg kell teremteni a
felnőttképzés képzési célok szerinti differenciált szabályozását, valamint a szabályozás
egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre
koncentráljon. E céloknak megfelelően - az Ftkv-ben foglaltakhoz képest - a Javaslat
felnőttképzési tevékenységként csak azon iskolarendszeren kívüli képzésre irányuló tevékenységet
szabályozza, amely OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés, támogatott
egyéb szakmai képzés, általános nyelvi képzés, valamint támogatott egyéb képzés (a továbbiakban:
képzési körök). Ennek megfelelően nem tartozik a Javaslat hatálya alá a törvényben meghatározott
jogalanyok azon képzési tevékenysége, mely nem minősül a Javaslat szerinti felnőttképzési
tevékenységnek, továbbá a megjelölt jogalanyok OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló
és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzései befejezését követő vizsgaszervezésre és
vizsgáztatásra irányuló tevékenysége. Az érintett képzési köröknél a vizsgáztatás és
vizsgatevékenység Javaslat hatálya alóli kivételét az indokolja, hogy az e tevékenységekre
vonatkozó szabályozás más - a felnőttképzés szabályozási körén kívül eső - jogszabályokban
található. Ugyanakkor a Javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a jogalanyoknak a Javaslat
hatálya alá - kizárólag a támogatás hiánya miatt - nem tartozó képzési tevékenysége is a Javaslat
hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységnek minősüljön, amennyiben az érintett jogalany e
képzési tevékenységet a Javaslatban foglaltak alapján szervezi.
A Javaslatban foglaltak szerint nem tartoznak a Javaslat hatálya alá azok az - általában más
jogszabályban szabályozott - képzési tevékenységek, amelyeknek szabályozása valamely ágazat
felelősségi körébe tartozik (pl. közszolgálati képzések, egészségügyi ágazati képzések, hatósági
jellegű képzések). A Javaslat hatálya alóli kivételüket az indokolja, hogy e képzések sokféle
ágazatot érintő, speciális jellege miatt a megfelelő szabályozás az egyes ágazatok felelősségének
keretein belül lehetséges. Nem tartoznak a Javaslat hatálya alá - a kifejtett indokok miatt - a
honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófa elleni védekezésért felelős
miniszter felelősségi körébe tartozó, a hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és
szakmai képzések körébe tartozó egyéb képzések és továbbképzések, valamint a
kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő képzések és
továbbképzések.
E szakképesítések Javaslat hatálya alóli kivételét e képzések sajátos, az ágazatra jellemző
szabályozás indokolja, illetőleg az, hogy e szakképesítésekre irányuló képzések esetében a Javaslat
által szabályozott engedélyezési és ellenőrzési rendszer nehezen lenne alkalmazható, illetőleg több
vonatkozásban azzal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Az állami felnőttképzési intézmény
jogszabályban meghatározott kötelező feladatainak keretében szervezett képzések Javaslat hatálya
alóli kivételét szintén ez utóbbi indokolja. Az Fktv. a felnőttképzési tevékenységet szabályozó
kerettörvénynek tekinthető, e tevékenység folytatásának általános feltételeit állapítja meg. Az Fktv.
több mint tíz éves alkalmazásának tapasztalata szerint az érintett képzések - azok közül is
elsősorban a hatósági jellegű képzések - a Javaslat általános szabályozási keretébe nehezen vagy
egyáltalán nem illeszthetők be, így indokolt a hatálya alóli kivételük. Ugyanakkor a képzések
összessége áttekinthetőségének megteremtése indokolja, hogy a Javaslat hatálya alól kivételre
35
került képzések esetében a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltasson a hatóság
részére, mely a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének
és székhelyének megjelölését tartalmazza.
A Javaslat - az általános hatályától eltérően - a kötelező statisztikai adatszolgáltatásról szóló
rendelkezéseket a hatálya alól kivételre került képzések vonatkozásában is alkalmazni rendeli. így
az érintett rendelkezés az intézmények statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét nem csupán a
felnőttképzési tevékenységet, hanem a Javaslat hatálya alól kivett képzési tevékenységet végző
intézményekre is kiterjeszti. Az adatszolgáltatás indoka egyrészt a hatályos Fktv. alapján kötelező
statisztikai adatszolgáltatás továbbvitele az adatok folyamatos felhasználásának érdekében,
másrészt annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatási rendszer kapcsolódni tudjon az európai uniós
statisztikai adatszolgáltatási rendszerekhez.
A 2. §-hoz
A Javaslat az értelmező rendelkezések körében rendelkezik mindazokról a fogalmakról, melyeknek
meghatározása a törvény alkalmazása szempontjából elengedhetetlen.
A 3-4. §-hoz
A Javaslat érintett szakaszai a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárására
vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. A Javaslatban foglaltak szerint felnőttképzési
tevékenységet kizárólag engedéllyel rendelkező képző intézmény folytathat, határozatlan időre
szóló engedély birtokában, amennyiben megfelel a törvényben, valamint a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Az engedély kiadására, illetőleg módosítására,
kiegészítésére irányuló kérelmet a hatósághoz kell benyújtani, amely közigazgatási hatósági eljárás
keretében hatvan napon belül dönt a kérelemről. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvénytől (a továbbiakban: Ket.) eltérő, hosszabb ügyintézési határidő
megállapítását az alábbi okok indokolják:
-	az engedély széleskörű feltételrendszeréből adódóan a hatóságnak kellő időt szükséges biztosítani
a tényállás tisztázásához (iratanyag megvizsgálása, szakértők kirendelése, helyszíni szemle
elrendelése és lefolytatása stb.),
-	a határozatlan időtartamra szóló engedély erősíti a hatóság körültekintő, minden feltétel részletes
vizsgálatára irányuló kötelezettségét az engedélyezési eljárás során, melynek csak a hosszabb
ügyintézési határidőben tud kielégítően eleget tenni,
-	az engedélyezési eljárás - a felnőttképzési tevékenységen belül megtalálható sokszínű képzési
tevékenység folytán - nem hasonlítható össze egyéb, más szolgáltatási tevékenységgel sem, mely
jellemzően nem teszi lehetővé az egyszerű, mechanikus, kevés munkaórát igénylő ügyintézési
folyamatot.
A Javaslat az engedélyezési eljárásban meghatározza az engedély kiadásának, módosításának és
kiegészítésének fogalmát. Az engedély az abban szereplő képzések képzési kör megjelölésével
történő engedélyezése, az engedély módosítása az intézmény meglevő engedélyének új képzési
körrel történő bővítése, míg az engedély kiegészítése az intézmény engedélyében szereplő képzési
36
kör új képzéssel történő bővítése. A hatóság az engedély kiadására és módosítására irányuló eljárást
kérelem, míg az engedély kiegészítésére irányuló eljárást bejelentés alapján folytatja le. A
kiegészítésnél alkalmazandó egyszerűsített eljárást az indokolja, hogy ebben az esetben az
intézmény már rendelkezik arra a képzési körre vonatkozó engedéllyel - így a képzési körre
irányadó feltételekkel is -, amelynek keretén belül új képzést kíván indítani. Mindez lehetővé teszi,
hogy a hatóság az engedélyezés szélesebb feltételrendszerének vizsgálata nélkül, a bejelentésben
foglaltakra alapítsa döntését.
A Javaslatban foglaltak szerint a hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság -
kivételképpen szakértő - bevonásával folytatja le. A szakértőt, illetőleg a szakértői bizottság tagjait
a hatóságnak a törvény szerint engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértők és felnőttképzési
programszakértők közül kell kirendelnie. Több szakértő - szakértői bizottság - eljárásban történő
közreműködését az indokolja, hogy az engedélyezési eljárás során a hatóságnak vizsgálnia kell
egyrészt a felnőttképzést folytató intézmény működésével kapcsolatos általános jogszabályi
feltételeket, másrészt a kérelmében szereplő képzési programokhoz kapcsolódó speciális
feltételeket. A Javaslatban szabályozott szakértői rendszer alapján az említett általános jogszabályi
feltételeket a felnőttképzési szakértő, míg a képzési programokhoz kapcsolódó speciális feltételeket
felnőttképzési programszakértő, vagy programok vizsgálatára is jogosult felnőttképzési szakértő
vizsgálja.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az engedéllyel rendelkező képző intézményekről szóló nyilvántartással, illetőleg annak
vezetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Mindezekkel összefüggésben - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben (a
továbbiakban: szolgáltatási törvény) foglaltakkal összhangban - megjelöli a nyilvántartás tartalmi
elemeit, valamint a nyilvántartás vezetését ellátó hatóság ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.
A 6-8. §-hoz
A Javaslatban foglaltak szerint a felnőttképzési szakterületen - amennyiben a vonatkozó törvény
vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szakértő igénybevételét írja elő - két szakértői kör
láthat el szakértői feladatokat. A differenciált, engedélyen alapuló felnőttképzési szakértői rendszer
kialakítását a felnőttképzési tevékenység folytatásának széleskörű, az egyes képzési körök alapján is
eltérő feltételrendszere, valamint a hatóság megfelelő ellenőrzési tevékenységének ellátása
indokolja. A jogalkotó célja a tevékenység engedélyhez kötésével - mely a tevékenység
folytatásához előírt szigorúbb feltételrendszerrel jár együtt - a tevékenységét magas szinten ellátó
szakértői kör kialakítása.
Felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenységet a hatóság, illetőleg a
kamara engedélyével rendelkező személyek folytathatnak, amennyiben megfelelnek a törvényben,
valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek. A Javaslat csupán két
tevékenységfolytatási feltételt nevesít - büntetlen előélet, valamint az, hogy az adott személy nem
áll felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
büntetés hatálya alatt -, míg a szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai képesítés,
szakmai gyakorlat és az egyéb feltételek meghatározása miniszteri rendeletben történik.
37
A Két. 12. § (3)-(4) bekezdése alapján a törvény biztosítja a kamara számára a felnőttképzési
programszakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági jogkör
gyakorlását, valamint meghatározza a jogorvoslati fórumrendszert.
A Javaslat vonatkozó részei rendelkeznek arról, hogy a szakértői tevékenységet engedélyező
hatóság és a kamara nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértőkről és
felnőttképzési programszakértőkről azzal, hogy a nyilvántartás természetes személyazonosító
adatokon túli adattartalmát a szakértői tevékenység végzésének részletes feltételeiről szóló
miniszteri rendelet határozza meg. A Javaslat a szolgáltatási törvényben, valamint az adatvédelmi
jogszabályokban foglaltakkal összhangban határozza meg a szakértői nyilvántartásnak - a hatóság
és a kamara által honlapjukon - közzétehető adatait, valamint a nyilvántartások kezelésének
időtartamát.
A Javaslat részletezi a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység
engedélyezését végző hatóságnak és kamarának e tevékenységet végzők ellenőrzésével kapcsolatos
jogköreit, az ellenőrzés törvényi szintű szabályozást igénylő tartalmi elemeit (pl. adatigénylés a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből).
A 9. §-hoz
A Javaslatban foglaltak szerint a hatóság Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban:
FSZB) működtet, melynek elsődleges feladata a felnőttképzési szakértői rendszer működtetéséhez
kapcsolódik, illetőleg segíti a felnőttképzést folytató intézményeket a jogszabályoknak megfelelő
minőségbiztosítási rendszerük kialakításában. Tagjai e törvényi célhoz igazodóan felnőttképzési
szakértők és felnőttképzési programszakértők, elnökét és tagjait - a testület által ellátott feladatok
jelentőségéhez mérten - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) nevezi ki és menti fel.
Az FSZB törvényi szintű létrehozása és működtetése igazodik a törvényalkotó azon céljához, mely
a felnőttképzés színvonalának emelésére irányul. A felnőttképzési tevékenység folytatásának
engedélyezése és ellenőrzése során meghatározó szerep hárul a felnőttképzési szakértőkre és
felnőttképzési programszakértőkre, hiszen szakvéleményük alapját képezi a hatóság és a kamara
döntésének. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hatóság feladatát képező szakértői felkészítésre,
továbbképzésre, melynek megfelelő ellátásához a hatóság igénybe veszi az FSZB szakértelmét is.
Az FSZB a Javaslatban foglaltak szerint megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási
rendszer megfelel-e a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek.
Ezzel orientálja, segíti a különböző minőségbiztosítási rendszereket alkalmazó felnőttképzést
folytató intézmények jogszerű működését.
A vonatkozó szakasz az FSZB részletes feladatainak meghatározásával, továbbá a tagjainak
megbízásával, felmentésével és díjazásával összefüggő szabályozást miniszteri rendeleti szinten
kívánja rendezni.
38
A 10-11. §-hoz
A Javaslat vonatkozó szakaszai a felnőttképzés tartalmi követelményeit - a felnőttképzési
tevékenység folytatásának feltételeit - összefoglaló módon szabályozzák, önálló szakaszokba
foglalva az engedély megszerzéséhez, illetőleg az engedély megszerzését követő működéshez
köthető feltételrendszert, mivel bizonyos feltételeknek az intézmény csupán a működése során tud
eleget tenni (pl. ügyfélszolgálati rendszer működtetése). A Javaslat a későbbiekben a
feltételrendszer elemeit egyenként részletezi.
A felnőttképzés folytatásának feltételrendszere a Javaslatban meghatározott képzési körökhöz
kötötten differenciáltan szabályozott. A támogatott egyéb képzések vonatkozásában a törvényalkotó
felmentést ad az egyes feltételek teljesítése alól (pl. minőségbiztosítási rendszer működtetése,
vagyoni biztosítékkal rendelkezés), melynek indoka, hogy e képzéseket megvalósító intézmények
képzéseiket általában kiegészítő tevékenységként, többnyire alaptevékenységükhöz kapcsolódóan
látják el. Képzési tevékenységük általában nem rendszeres, csupán egy-egy támogatási projekthez
kapcsolódó speciális tevékenység (pl. művelődési intézmény támogatással megvalósított,
állampolgársági ismereteket nyújtó tanfolyama), így esetükben nem várható el a folyamatos képzési
tevékenységet végző intézményektől megkívánt feltételek teljes körű teljesítése. Ugyanakkor a
Javaslat az állam által elismert szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai képzések
vonatkozásában - a többi képzési körhöz képest - többletfeltételeket állapít meg mind az engedély
megszerzéséhez, mind a működéshez köthetően annak okán, hogy e képzések szabályozásánál
jelentkező állami felelősség szélesebb követelmény-, és ezen alapuló ellenőrzési rendszert kíván
meg. E követelmények többségét a szakképzésről szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei
szabályozzák, melyekre a Javaslat - a megfelelő tartalmi részeknél - utalást tartalmaz.
A 12-17. §-hoz
A Javaslat e szakaszai a felnőttképzés tartalmi követelményeit - a felnőttképzési tevékenység
folytatásának feltételeit - elemenként részletezi.
A Javaslat 12. §-a az engedély megszerzésének egyik alapvető feltételét, a képzési programot,
illetőleg annak kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. A Javaslat az állam által elismert
szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai képzések esetén a szakképzésről szóló törvény
szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei
alapján kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is
bemutató képzési programot ír elő. Ezen kívül a támogatott egyéb szakmai képzés, valamint az
általános nyelvi képzés és a támogatott egyéb nyelvi képzés esetén a Javaslatban szabályozott
felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények
nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési programot követel meg. E
követelmények előírását egyrészt a Javaslat 10-11. §-aihoz fűzött indokok támasztják alá, másrészt
a felnőttképzési szakmai programkövetelményekben, valamint felnőttképzési nyelvi
programkövetelményekben szereplő követelmények figyelembevételének szükségessége a Javaslat
18-19. §-ainak indoklásában található.
A Javaslat 13. §-a a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő felnőtt között - a
Ptk. alapján - felnőttképzési szerződés írásban történő megkötését írja elő. Az e törvénnyel hatályon
39
kívül helyezésre kerülő Fktv-ben hasonló tartalommal szabályozott - az eddigi tapasztalatok
tükrében hasznos és bevált - jogintézményt az új törvény is tartalmazza mindazokkal a
kiegészítésekkel, változtatásokkal, melyek a szabályozás céljából és a tevékenység új
feltételrendszeréből adódnak. A rendelkezés a polgári jog általános szabályai szerint
szerződéskötési kötelezettséget ír elő - a felnőttképzési szerződés törvényben meghatározott
tartalmának megfelelően - a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is résztvevő, nem
felnőtt személy vonatkozásában is, mivel e személyek tekintélyes hányada iskolarendszeren kívüli
(pl. nyelvi) képzésben is részt vesz. Bár ez a személyi kör saját nevében felnőttképzési szerződést
nem köthet, viszont a törvényes képviselőjének jóváhagyásával megkötendő szerződéssel
biztosítható megfelelő jogi védelmük.
A Javaslat 14. §-a szerint a felnőttképzést folytató intézményeknek minőségbiztosítási rendszert kell
működtetniük, melynek célja képzési tevékenységük minőségének folyamatos javítása. Az
intézmény kizárólag olyan minőségbiztosítási rendszert működtethet, amely megfelel a miniszter
rendeletében meghatározott keretrendszernek. Az intézménynek - e minőségbiztosítási rendszernek
megfelelően - kétévente legalább egyszer az intézmény tevékenységét érintő külső értékelést kell
végeztetnie. A minőségbiztosítási rendszer kötelező működtetésének célja a képzés minőségi
szempontból fontos tényezőinek megfelelő kezelése. Az Fktv. által szabályozott akkreditációs
rendszer a nem egzakt módon meghatározott szakmai követelmények miatt csupán a formai
követelmények számonkérésére koncentrált, így nem töltötte be rendeltetését, nem szolgálta a
képzés minőségének javítását. A Javaslatban előírt minőségbiztosítási rendszer az értékelhető és
ellenőrizhető követelményekre - a képzés tartalmi követelményeire - helyezi a hangsúlyt, melyek
az oktatás színvonalának kulcstényezői. E szabályozás egyrészt megfelelő szabadságot ad az
intézmények számára a különböző minőségbiztosítási rendszerek használatára vonatkozóan,
másrészt egységes szempontok szerinti ellenőrzést tesz lehetővé a hatóság számára.
A Javaslat 15. §-a meghatározza azokat az adatokat, amelyeket az engedéllyel rendelkező
felnőttképzést folytató intézménynek az engedélyben szereplő képzéseiről - elektronikus úton -
szolgáltatnia kell a hatóság számára, amely azokról nyilvántartást vezet. Az adatszolgáltatás
időpontja az adatok keletkezésének időpontjához igazodik, ugyanakkor a képzési folyamat
figyelemmel kísérése érdekében indokolt, hogy a szolgáltatott adatokban bekövetkező valamennyi
változást azonnal, illetőleg az adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig jelezze a képző
intézmény. A rendelkezés - a képzési tevékenységet végző intézmények adatszolgáltatási
kötelezettségén túlmenően - adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Oktatási Hivatal
Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (NYAK) számára is, mivel az államilag elismert
nyelvvizsgát szervező és vizsgáztató tevékenységet folytató intézmények e hatóságnak
szolgáltatnak adatot e vizsgák tekintetében.
A rendelkezés szerint a hatóság - a törvényben meghatározott bontásban - nyilvánosságra hozza a
szolgáltatott adatokat abból a célból, hogy az intézmények képzési tevékenysége összehasonlítható
legyen, és a nyilvánosság az intézményeket ösztönözze képzései minőségének folyamatos
növelésére.
A Javaslat 16. §-a - a felnőttképzést folytató intézmények jogszerű működése ellenőrzésének
elősegítése érdekében - meghatározza a felnőttképzést folytató intézmények számára, hogy mely
dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania, illetőleg meghatározott ideig megőriznie.
40
A Javaslat 17. §-a - a szolgáltatási törvény rendelkezéseivel összhangban, a szolgáltatás
igénybevevőinek érdekében - kötelezi a felnőttképzést folytató intézményt az engedéllyel
rendelkező felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számának
feltüntetésére, valamint az intézmény tevékenységével kapcsolatos tájékoztatókhoz, képzési
programokhoz való hozzáférés biztosítására.
A 18-19. §-hoz
A Javaslat érintett szakaszai a felnőttképzési szakmai programkövetelmények és felnőttképzési
nyelvi programkövetelmények célját és tartalmát részletezi. E követelmények célja az OKJ-n kívüli
támogatott egyéb szakmai képzésekre, valamint az általános nyelvi és támogatott egyéb nyelvi
képzésekre vonatkozó, egységes követelményrendszer meghatározása, hiszen jelenleg az
iskolarendszeren kívüli képzések esetében hiányzik a képzések tartalmának jogszabályi szintű
meghatározása. E követelményrendszer kialakítása és nyilvántartásba vétele biztosítja, hogy a
felnőttképzés tartalmilag is szabályozottabbá és átláthatóbbá váljon, illetőleg az OKJ-ba tartozó és
az egyéb szakmai képzések, valamint a nyelvi képzések minősége és követelményrendszere
közelítsen egymáshoz.
A Javaslatban foglaltak szerint a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartását a
kamara az agrárkamara bevonásával, míg a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények
nyilvántartását a hatóság vezeti. A rendelkezés meghatározza a nyilvántartásba vételre vonatkozó
javaslat, illetőleg a nyilvántartás tartalmi elemeit, valamint a nyilvántartásba vétel szempontjait.
Azzal, hogy a szakmai programkövetelmények nyilvántartását a kamara az agrárkamara
bevonásával vezeti és gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogosítványokat, elérhető, hogy e
követelmények szakmai tartalma a gazdaság igényeit tükrözze. A programkövetelmények
nyilvántartásának nyilvánossága biztosítja, hogy az érintett intézmények a képzést meghatározó
követelményeket figyelembe vehessék a képzési programjuk elkészítése során, illetve tájékoztatást
nyújt a képzésre jelentkezőnek is a képzés tartalmáról, követelményeiről.
A 20. §-hoz
Az érintett szakasz a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének hatósági ellenőrzésével
kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a nem jogszabályoknak megfelelő felnőttképzési
tevékenységet folytató intézménnyel szemben megállapítható jogkövetkezményeket,
szankciórendszert tartalmazza. A hatóság ellenőrzése kiterjed annak vizsgálatára, hogy az
intézmény felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, illetőleg felnőttképzési
tevékenysége megfelel-e a törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
foglalt feltételeknek.
A Javaslat rögzíti, hogy a hatóság ellenőrzési tevékenységét felnőttképzési szakértő és
felnőttképzési programszakértő bevonásával látja el azzal, hogy az OKJ-ba tartozó képzésekre
vonatkozó ellenőrzési tevékenységében a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi gazdasági
kamarának, az ágazatban működő szakmai kamara esetén a szakmai kamarának, valamint a
vidékfejlesztési miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés
esetén az agrárkamarának is részt kell vennie. A kamara, a szakmai kamara, valamint az
agrárkamara bevonását az OKJ-ba tartozó képzéseket érintő ellenőrzésbe az indokolja, hogy - a
41
gazdaság igényeinek közvetitőjeként - leginkább ezek a szervezetek képesek az érintett képzések
szakmai tartalmát megfelelően megítélni.
A rendelkezés az ellenőrzés gyakorisága szempontjából eltérő szabályozást tartalmaz az engedély
megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetében, hiszen az
általános - kétévenkénti - ellenőrzéshez képest esetükben - az engedély megszerzését követő két év
során - évenkénti ellenőrzést ír elő. A vonatkozó szabályozást elsődlegesen az érintett intézmények
tevékenysége jogszerű működése elősegítésének szándéka indokolja.
A Javaslat a jogszerűtlenül működő felnőttképzést folytató intézményekkel szemben fokozatosságra
épülő szankciórendszert alkalmaz, az engedély visszavonását csak ismételt jogszabálysértés utáni -
pénzbírságot követő - végső eszköznek tekinti. A pénzbírság összege a mindenkori kötelező
legkisebb munkabér mértékéhez igazodik és a jogszabálysértés súlyához mért összeg kiszabását
teszi lehetővé a hatóság számára a minimális és maximális mérték rögzítésével. A Javaslat szerint
az engedély visszavonása alapesetben két évre, azonban a Javaslatban meghatározott súlyosabban
minősülő esetekben öt évre szól azzal, hogy - a jogszabálysértés súlyossága alapján - a hatóságnak
lehetősége van az engedély részbeni visszavonására is, mely biztosítja az intézmény számára a
jogsértéssel nem érintett képzései folytatását. A szankciórendszerhez kapcsolódó rendelkezés
szerint a hatóság tiltó határozatának ellenére felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény - a
bírság mellett - köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díjnak, valamint
igazolt költségnek az azt megfizető részére történő visszafizetésére. E rendelkezés a képzésben részt
vevők érdekeinek védelmét szolgálja. A Javaslatban foglaltak szerint az ellenőrzésre, illetőleg a
szankciórendszer részletes szabályozására kormányrendeletben kerül sor.
A 21. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat a személyes és különleges adatokat, melyeket a felnőttképzést
folytató intézményeknek nyilvántartania és kezelnie kell. Az adatok nyilvántartásának célja
többirányú, egyrészt a felnőttképzést folytató intézményeknek a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI.
törvény alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését szolgálja, másrészt a Javaslat
adattovábbítást ír elő a felnőttképzést folytató intézmények számára az államháztartási vagy európai
uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat
ellenőrző szervek felé.
A 22. §-hoz
A Javaslat az iskolai rendszerű szakképzéssel összehangolt pályakövetési rendszer bevezetéséről
szól, így igazodik a szakképzésről szóló törvény pályakövetésről szóló rendelkezéseihez. A
rendelkezésben foglaltak szerint a felnőttképzést folytató intézmény a támogatott OKJ-ba tartozó
képzéseiről - jelentés megküldésével - szolgáltat adatot a pályakövetés működtetéséért felelős
szervnek. A Javaslat adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az OKJ-ba tartozó képzésben résztvevő
felnőtt számára a képzéssel megszerezhető szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására,
vagy vállalkozási tevékenységének jellegére vonatkozóan, illetőleg foglalkoztatási jogviszony
létesítése esetén a foglalkoztató számára a képzésben résztvevő felnőtt munkakörének
megjelölésével.
42
A pályakövetési rendszer bevezetését az indokolja, hogy a munkaerő-piaci szempontból kiemelt
jelentőségű, államilag támogatott tanfolyamokról, megszerzett képesítésekről jelenleg nincs egységes
nyilvántartás, a képzések hasznosulásáról, munkaerő-piaci relevanciájáról nincs egységes
visszajelzése sem a képző intézményeknek, sem a döntéshozóknak. Ezért átfogóan nem ítélhető meg
a képzések eredményessége és a támogatások hatékonysága sem. A pályakövetési rendszer
létrehozása a megszerzett szakképesítések hasznosulásáról nyújt nélkülözhetetlen információkat a
szakképzési rendszer alakításáért felelős döntéshozóknak, a pályatanácsadással foglalkozóknak,
valamint a pályaválasztó fiataloknak, szüleiknek, a pályamódosításra kényszerülő felnőtteknek.
A Javaslat a pályakövetési rendszer működésével kapcsolatos részletes szabályok megállapítását
kormányrendeleti szintre helyezi.
A 23-27. §-hoz
A Javaslat e szakaszai összefoglalják a felnőttképzés támogatásának forrásait, valamint a támogatási
források felhasználásának formáit, lehetőségeit. Ezek szerinti a felnőttképzés támogatásának 23. §-
bán meghatározott forrásai a központi költségvetés, valamint európai uniós források.
A Javaslat - a vonatkozó európai uniós normákkal és a hazai jogszabályokkal összhangban -
biztosítja, hogy a felnőttképzés támogatására szolgáló források terhére támogatásban részesülhessen
az a nem magyar állampolgár, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, letelepedett,
befogadott illetőleg hontalan, menekült vagy menedékes jogállású.
A Javaslat felhatalmazást ad a miniszter számára, hogy az e szakaszban felsorolt forrásokból
támogatott, a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében
szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben
történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül meghatározza azokat a képzéseket, amelyeket
kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet. E rendelkezésre a képzések nemzetgazdasági
szempontból történő koordinálása miatt van szükség.
A Javaslatban foglaltak szerint a Kormány - a digitális írástudás elterjesztése érdekében -
rendeletben meghatározhatja azokat a képzéseket, melyekhez kapcsolódóan informatikai ismeretek
nyújtására van szükség.
A Javaslat 24-27. §-a összegyűjti mindazokat a forrásfelhasználási lehetőségeket, melyek jelenleg a
felnőttképzés területén - jogszabályi rendelkezésekbe foglaltan - rendelkezésre állnak. Ezek a
következők:
a)	az állam a fogyatékos felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű
normatív támogatást nyújthat,
b)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály tartalmazza a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA),
43
valamint európai uniós forrásokból felnőtt képzéséhez nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó
képzési támogatás szabályait,
c)	az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része felhasználható a
törvényben meghatározottak szerint.
A Javaslat 27. §-a rendelkezik arról, hogy a támogatást nyújtó szervezetnek a támogatásról szóló
döntésének meghozatalakor figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az
OKJ-ba tartozó képzések tekintetében a támogatható szakképesítésekre vonatkozó javaslatát. E
rendelkezés a szakképzésről szóló törvénynek a megyei fejlesztési és képzési bizottságok OKJ-ba
tartozó képzéseket érintő feladatait az iskolarendszeren kívüli szakképzésben (felnőttképzés) is
alkalmazza az egységes szabályozás érdekében.
A 28. §-hoz
E szakaszok a törvény alkalmazásához szükséges kormány-, és miniszteri rendeletek megalkotására
felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazzák.
A 29. §-hoz
A Javaslat e szakasza hatályba léptető rendelkezés. A hatálybalépés - három szakasz kivételével
történő - későbbi időpontjának megállapítása biztosítja, hogy a törvény elfogadása és
hatálybalépése közötti időszakban a jogszabály végrehajtásához, alkalmazásához szükséges
kormányrendeletek és miniszteri rendeletek elkészüljenek és a jogalkalmazók számára is kellő idő
maradjon az új szabályozásra történő felkészülésre. A felnőttképzési szakmai és felnőttképzési
nyelvi programkövetelmények általános hatálybalépést megelőző hatálybalépése elősegíti a törvény
alkalmazására történő felkészülést.
A 30-33. §-hoz
A Javaslat e szakaszai átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, melyek a jogalkalmazók számára
lehetővé teszik az Fktv. szerinti akkreditációs és szakértői rendszer meghatározott ideig történő
fennmaradását, az új felnőttképzési rendszer megismertetése és zökkenőmentes bevezetése
érdekében.
A 30. §-ban foglalt rendelkezés megkönnyíti az Fktv. alapján intézményi vagy program-
akkreditációval rendelkezők számára az új engedélyezési rendszerre történő áttérést, mivel a
Javaslat szerint e jogalanyok akkreditációja 2014. augusztus 31-ig megfelel az e törvény alapján
kiadott engedélynek azzal, hogy a 2013. január 1-jét követően akkreditációt szerzett intézmények -
tekintettel az akkreditációs díjtételek összegére és az időszak rövidségére - kedvezménye 2015.
március 31-ig tart.
A Javaslat 31. §-a a törvény hatálybalépésének időpontjában az Fktv. alapján indult, folyamatban
lévő eljárások lefolytatására vonatkozó hatásköröket - az ügyek jellegére, illetőleg az Fktv-ben
megjelenő hatásköri rendelkezésekre tekintettel - megosztja az állami foglalkoztatási szerv,
valamint a hatóság között. A 32. § a törvény hatálybalépésekor a felnőttképzési szakértői
nyilvántartásban szereplő személyeknek 2014. február 28-ig biztosítja a törvény alapján végezhető
felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység végzését.
44
A Javaslat 33. §-a a hatálya alá nem tartozó egyes képzésekről szóló adatszolgáltatás első
alkalommal történő teljesítésének határidejét tartalmazza.
A 34. §-hoz
A Javaslat e rendelkezése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács
2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) egyes rendelkezéseinek történő megfelelésről szól.
A 35-40. §-hoz
A Javaslat 35. §-a annak érdekében módosítja a Kkvt-t, hogy a felnőttképzést folytató intézmények
vonatkozásában szűnjön meg azon előírás, hogy a hatóságnak az ellenőrzés során a kis- és
középvállalkozásokkal szemben első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett
figyelmeztetést kell alkalmaznia. Ez a rendelkezés nem bír kellő visszatartó erővel, és
méltánytalanul előnyösebb helyzetbe hozza a súlyos jogszabálysértést elkövető intézményeket a
kisebb szabálytalanságot elkövetőkkel szemben.
A 36. §-ban szereplő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítását az
Fktv. hatályon kívül helyezése, illetőleg a törvény által bevezetendő engedélyezési rendszer
indokolja, az ÁFA mentesség a törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan az akkreditált képzések
helyett az engedélyezett képzésekre terjed ki, valamint szabályozza az új engedélyezési rendszer
bevezetésének átmeneti időszakában az ÁFA mentességet.
A Javaslat 37. §-a a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítására irányul. A
Javaslatban foglaltak szerint a súlyos jogszabálysértést elkövető felnőttképzést folytató intézmény
engedélyét a hatóság részben vagy egészben visszavonhatja, azonban jelenleg nincs mód arra, hogy
a nem megfelelő képzési tevékenységet végző intézmény vezetését ellátó személy - az intézmény
engedélyének visszavonása esetén - ne töltsön be vezető tisztséget más gazdasági társaságnál. A
törvénymódosítás e cél elérését szolgálja, a képzés minősége biztosításának szándékával, a
képzésben résztvevők érdekeinek védelmével.
A Javaslat 38. §-a a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítására irányul, a
kamarának a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai ellátásának kamarai törvényben történő
megjelenítése érdekében.
A Javaslat 39. §-a a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény azon rendelkezésének
módosítására irányul, mely a felsőoktatási intézmények felnőttképzésben történő részvételét
szabályozza. A jövőben a felsőoktatási intézmények a többi jogalannyal megegyező feltételekkel
vehetnek részt a felnőttképzésben, mivel nincs indok a törvényi feltételek bármelyike alól történő
felmentésükre.
A Javaslat 40. §-a a szakképzésről szóló törvény módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló
rendelkezést tartalmazza, mely
-	a hatósági jellegű képzés fogalmának e törvényben szereplő fogalommal történő összehangolására,
-	a modulzáró vizsgákkal kapcsolatos szabályozásnak az iskolarendszeren kívüli szakképzés
vonatkozásában történő kiegészítésére, valamint
45
-	a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő
javaslattételi jogára vonatkozó rendelkezések pontosítására
irányul.
A 41. §-hoz
A Javaslat e szakasza hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz az Fktv., illetőleg a
szakképzésről szóló törvény vonatkozásában. Ez utóbbi módosítása azért szükséges, mivel az állami
felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére vonatkozó rendelkezések nem a
felnőttképzésről szóló törvényben találhatóak.
46