﻿Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása
Budapest, 2013. február

Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint
módosítja:
1.	cikk
Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás
alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.”
2.	cikk
Az Alaptörvény S) cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és
megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban
való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az
Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási
követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az
Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a
köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja,
és elrendeli annak kihirdetését.”
3.	cikk
Az Alaptörvény „ALAPVETÉS” része a következő U) cikkel egészül ki:
,,U) cikk
(1)	Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog
uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra
összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a
kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek
bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
a)	az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet
elárulásáért;
b)	a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus
kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
c)	a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
d)	a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósí fásáért;
e)	Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak
idegen érdekek alá rendeléséért;
2
I
f)	az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
g)	az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy
azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való
kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért,
megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő
önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok
szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami
kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai
meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon
és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek
magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség
létrehozásáért és működtetéséért;
h)	az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal
együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért,
kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
i)	mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek
el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést
nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak
elődjeik felelősségében.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének
valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)—(10) bekezdésben meghatározottak
szerint kell biztosítani.
(3)	A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti
Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista
diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek
szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további
dokumentumokban közzéteszi.
(4)	A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő
szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét
tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel
összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
(5)	A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által
jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben
csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista
diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell
fordítani.
(6)	Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében,
érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy
személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az
elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem
üldöztek.
(7)	A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos
büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam
3
elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető
törvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
(8)	A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990.
május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével
évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény
szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az
elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
(9)	Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból
jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk
folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási
jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
(10)	A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen
befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a
kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot
ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell
elhelyezni.”
4.	cikk
(1)	Az Alaptörvény VII. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási
tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében
együttműködik.
(3)	Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek
különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek
önállóak.”
(2)	Az Alaptörvény VII. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A
vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként
sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő.”
5.	cikk
(1)	Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás
érdekében, sarkalatos törvényben meghatározottak szerint, az országos támogatottsággal
rendelkező pártok és más jelölő szervezetek számára az országgyűlési képviselők és az
európai parlamenti képviselők választását megelőzően ingyenesen és egyenlő feltételek
mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések közszolgálati médiaszolgáltatásokban
való közzétételét. Sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét
korlátozhatja.”
4
(2) Az Alaptörvény IX. cikke a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi
méltóságának a megsértésére.
(5)	A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen
közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a
közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket
bíróság előtt érvényesíteni.
(6)	A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac
felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
6.	cikk
Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia
tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás
tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami
felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza
meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”
7.	cikk
Az Alaptörvény XI. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott
időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység
gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.”
8.	cikk
Az Alaptörvény XXII. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„XXII. cikk
(1)	Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2)	Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi
önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy
számára szállást biztosítani.
(3)	Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a
kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan
jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.”
5
9.	cikk
Az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a
nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos
nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és
meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy
kezdeményezéséhez kötheti.”
10.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával
elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási
rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése
érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti
és fegyelmi jogkört gyakorol.”
(2)	Az Alaptörvény 5. cikke a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség
működését az Országgyűlés elnöke irányítja.”
11.	cikk
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztársasági elnök)
,,i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az
Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára
megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való
összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra
visszaküldheti az Országgyűlésnek;”
12.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmánybíróság)
,,b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felülvizsgálja az
egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;”
6
(2)	Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Az Alkotmánybíróság)
,,e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész
vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az
Alaptörvénnyel való összhangját;
f)	a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzati
rendeleteknek az Alaptörvénnyel való összhangját;
g)	vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;”
(3)	Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmánybíróság)
,,h) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és
hatásköröket gyakorol.”
(4)	Az Alaptörvény 24. cikk (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az
esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi
rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.
(5)	Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a
megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények
tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a)	az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében
a köztársasági elnök,
b)	a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők
egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa
kezdeményezheti. ’ ’
(5)	Az Alaptörvény 24. cikke a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb
harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény
vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási
követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását
a)	az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja,
b)	az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
(7)	Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály
megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve
véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás
ezen szakasza nyilvános.
(8)	Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az
7
Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság
tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig
tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
(9)	Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait
sarkalatos törvény határozza meg.”
13.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 25. cikk (4)—(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok
létesíthetők.
(5)	A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.
A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(6)	Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének
megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7)	Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.”
(2)	Az Alaptörvény 25. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait,
valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.”
14.	cikk
Az Alaptörvény 27. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok
kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az
Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az
általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.”
15.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 29. cikk (3)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a legfőbb ügyész sarkalatos törvényben
meghatározott ügyekben az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróság
előtti vádemelésre adhat utasítást. Ez a rendelkezés nem érinti az Országos Bírósági Hivatal
elnökének a 27. cikk (4) bekezdése szerinti jogát, valamint az egyes ügyészségeknek azt a
jogát, hogy az illetékességi területükön működő bármely bíróság előtt vádat emeljenek.
(4)	Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A
legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(5)	A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(6)	A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(7)	Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”
(2) Az Alaptörvény 29. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek
jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza
meg.”
16.	cikk
Az Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a
megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy
ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.”
17.	cikk
(1)	Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban
léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen
időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék
felét már nem haladja meg.”
(2)	Az Alaptörvény 37. cikke a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az
Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv
döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére
a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendő,
tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez
kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
(7)	Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és
az (l)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza
meg.”
18.	cikk
Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” rész megjelölése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK”
9
19. cikk
Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozat és annak
indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe.”
20.	cikk
Az Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” része a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:
„6. Április 25. napja - az Alaptörvény kihirdetésének emlékére - az Alaptörvény napja.
7. A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény
hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor.”
21.	cikk
Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 5-31. cikkének számozása az
Alaptörvény „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK” része 8-26. pontjára módosul:
„8. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok,
kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei,
meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.
9.	A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
szerint gyakorló szervjogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.
10.	Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011.
december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését
követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára
való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
11.	Az Alaptörvény hatálybalépése - a 9-18. cikkben meghatározottak szerinti kivétellel -
nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek,
valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott
személyek megbízatását.
12.	Az Alaptörvény
a)	3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő,
b)	12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök,
c)	20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,
d)	27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár,
e)	33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és
f)	35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és
polgármester
megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.
13.	Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény
hatálybalépésével kezdődik.
14.	(1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az
ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos
törvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
10
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai
megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
15.	(1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor
követelményét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alaptörvény hatálybalépését
követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.
(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a
legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett
bíróra kell alkalmazni.
16.	Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény
hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a
nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési
biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok
biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a
hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az
alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese;
megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.
17.	A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével
megszűnik.
18.	A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában,
annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei
képviselőtestület a megyei közgyűlés jogutódja.
19.	(1) Az Alaptörvény rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a
folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően
kezdődő első ülésétől kell alkalmazni.
(3)	Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az
Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult
eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az
indítvány áttétele mellett - megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben
meghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja.
(4)	A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a
folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az
Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló
rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
(5)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok
szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének
megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december
31-éig alkalmazni kell.
20.	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az
Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését
követően is alkalmazni kell
11
21.	A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az
Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek
az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló
Országgyűlés munkájában kell biztosítani.
22.	Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy
a Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti -
a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők
magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar
Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott
döntéseit.
23.	Kihirdetett
a)	rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,
b)	szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot
tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos
erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,
c)	szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető
elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény
veszélyhelyzetre,
d)	megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre,
e)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti
helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és
f)	veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
24.	(1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától
eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2)	Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét
korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság
megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.25. (1) A
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi
önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.
(2)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-ét
követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási
feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek.
(3)	A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én
hatályos 22. § (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti
sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és
7.	cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyűlés 2012. június 30-ig alkotja
meg.
(4)	2012. december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény
minősített többséghez kötheti.
12
26. (1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti
rendelkezések) 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti
a)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
b)	az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának
egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény,
c)	az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,
d)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,
e)	a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,
í) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,
g)	az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása,
h)	az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása,
i)	az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai,
j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló
2010. évi CXIII. törvény,
1) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló
2010. évi CXIX. törvény,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló
2010.	évi CLXIII. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról
szóló 2011. évi LXI. törvény,
o)	a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló
2011.	évi CXLVI. törvény, és
p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló
2011. évi CLIX. törvény.”
22.	cikk
(1)	Az Alaptörvény
a)	„NEMZETI HITVALLÁS” részében az „A velünk élő” szövegrész helyébe a
„Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő” szöveg, a „kommunista diktatúrák” szövegrész helyébe
az „a kommunista diktatúra” szöveg, a „jogrendünk alapja: szerződés” szövegrész helyébe a
„jogrendünk alapja, szövetség” szöveg,
b)	F) cikk (2) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „fővárosra, megyékre”
szöveg, a „városokban” szövegrész helyébe a „fővárosban és a városokban” szöveg,
c)	P) cikk (2) bekezdésében a „mezőgazdasági üzemre” szövegrész helyébe a „családi
gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre” szöveg,
d)	T) cikk (1) bekezdésében az „Alaptörvényben” szövegrész helyébe az „Alaptörvény és az
Alaptörvényben” szöveg,
13
e)	XV. cikk (5) bekezdésében a „gyermekeket” szövegrész helyébe a „családokat, a
gyermekeket” szöveg,
f)	XVII. cikk (2) bekezdésében a „vagy munkabeszüntetést tartsanak” szövegrész helyébe az
„amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát” szöveg,
g)	XIX. cikk (1) bekezdésében a „rokkantság” szövegrész helyébe a „fogyatékosság” szöveg,
h)	1. cikk (2) bekezdés e) pontjában az „a legfőbb ügyészt” szövegrész helyébe az „az
Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt” szöveg,
i)	5. cikk (4) bekezdésében a „Házszabályban” szövegrész helyére a „házszabályi
rendelkezésekben” szöveg,
j) 5. cikk (6) bekezdésében a „Házszabály” szövegrész helyébe a „házszabályi
rendelkezések” szöveg,
k) 9. cikk (3) bekezdés j) pontjában az „a legfőbb ügyész” szövegrész helyébe az „az
Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész” szöveg,
1)	9. cikk (3) bekezdés 1) pontjában az „elnökét” szövegrész helyébe az „elnökét és a Magyar
Művészeti Akadémia elnökét” szöveg,
m) 13. cikk (2) bekezdésében a „szándékos” szövegrész helyébe az „a szándékos” szöveg,
n) 24. cikk (3) bekezdés a) pontjában a ,,c) és e)” szövegrész helyébe a „c), e) és f)” szöveg,
o) 24. cikk (3) bekezdés c) pontjában az „f)” szövegrész helyébe a ,,g)” szöveg,
p) 26. cikk (2) bekezdésében a „Kúria elnöke” szövegrész helyébe a „Kúria elnöke és az
Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg,
q) 29. cikk (1) bekezdésében a „legfőbb ügyész és az ügyészség” szövegrész helyébe a
„legfőbb ügyész és az ügyészség független,” szöveg, az „az állam büntetőigényét érvényesíti”
szövegrész helyébe a „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”
szöveg,
r) 29. cikk (2) bekezdésében az „ügyészség törvényben meghatározottak szerint” szövegrész
helyébe az „ügyészség” szöveg,
s) 29. cikk (2) bekezdés a) pontjában a „jogokat gyakorol” szövegrész helyébe a „törvényben
meghatározottak szerint jogokat gyakorol” szöveg,
t) 29. cikk (2) bekezdés d) pontjában a „törvény által meghatározott” szövegrész helyébe az
„a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott” szöveg,
u) 32. cikk (5) bekezdésében a „fővárosi és a megyei” szövegrészek helyébe a „fővárosi és
megyei” szöveg, a „jogalkotási kötelezettsége” szövegrész helyébe a „rendeletalkotási vagy
határozathozatali kötelezettsége” szöveg, a „jogalkotási kötelezettségének” szövegrész
helyébe a „rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének” szöveg, az
14
„önkormányzati rendeletet” szövegrész helyébe az „önkormányzati rendeletet vagy
önkormányzati határozatot” szöveg
lép.
(2)	Magyarország Alaptörvényének Átmeneti rendelkezései 8. cikkében a „9-18. cikkben”
szövegrész helyébe a „12-18. pontban” szöveg lép.
23.	cikk
(1)	Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2)	Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a)
pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.
(3)	Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidejűleg az Alaptörvény egységes
szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni.
(4)	A 21. cikk és a 22. cikk (2) bekezdése nem érinti az átszámozott rendelkezések hatályát.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az alkotmányozó Országgyűlés Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) (a
továbbiakban: Alaptörvény) Záró rendelkezéseinek 3. pontjában akként rendelkezett, hogy az
Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozói minőségében egy külön
dokumentumban fogadja el. Az Országgyűlés ez alapján fogadta el Magyarország
Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseit (2011. december 31.) (a továbbiakban: Átmeneti
rendelkezések). Maga az Átmeneti rendelkezések, majd 2012. júniusi kiegészítését követően
az Alaptörvény is rögzítette, hogy az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezi.
Az alkotmányozó tehát akként rendelkezett, hogy a tartalmilag egységes Alaptörvényt
formailag két részre osztja, amelynek első részében található „törzsszöveget”, a második rész
átmeneti rendelkezései követik. Az alkotmányozó nagy szabadságot élvez abban, hogy mit és
milyen formában kíván megjeleníteni alkotmányi, alaptörvényi szinten; szabad akarata van
abban, hogy az Alaptörvényt két részre ossza, és hogy maga szabja meg az egyes alaptörvényi
rendelkezések helyét. Az alkotmányozó Országgyűlés élt ezzel a szabadsággal, amikor a
fentiek szerint osztotta fel az Alaptörvényt, ugyanakkor maradéktalanul betartotta az
Alkotmányban, majd az Alaptörvényben rögzített, az Alaptörvény, illetve az Átmeneti
rendelkezések megalkotására vonatkozó kötelező előírásokat: alkotmányozói minőségben,
valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával fogadta el a két
dokumentumot.
Az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) AB határozatával formai okból, közjogi
érvénytelenség címén az Átmeneti rendelkezések több rendelkezését megsemmisítette.
Kiemelte az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény egységes jogi dokumentum, így
valamennyi módosításának és kiegészítésének szerkezetileg és tartalmilag is koherens módon
be kell épülnie az Alaptörvénybe. Az Alaptörvény szabályozási tárgykörébe tartozó nem
átmeneti rendelkezések nem jelenhetnek meg az Alaptörvényen kívül elhelyezkedő önálló
jogszabályban és annak módosításaiban. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem semmisítette
meg az Átmeneti rendelkezéseknek az Alaptörvényhez kapcsolódó, ténylegesen átmenetinek
minősített szabályait, amelyek megfeleltek az Alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak.
Az alkotmányozó Országgyűlés az Alkotmánybíróság döntését tudomásul véve nemcsak a
megsemmisített rendelkezéseket, de az Átmeneti rendelkezések teljes tartalmát be kívánja
építeni az Alaptörvénybe annak módosítására irányuló jelen javaslat (a továbbiakban:
Javaslat) szerint. A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyes megsemmisített rendelkezéseit
az Alaptörvény egy-egy cikkéhez illeszti be, másokat a Záró rendelkezések közé, a meg nem
semmisített részeket pedig teljes egészében a Záró rendelkezések végére helyezi el. Ezzel az
Átmeneti rendelkezéseket tartalmilag és formailag is kiüresíti, de formailag nem szünteti meg,
így hangsúlyozva, hogy az Átmeneti rendelkezések meg nem semmisített, alaptörvényi szintű
16
rendelkezései formálisan továbbra is, folyamatosan hatályban vannak, csupán az Alaptörvény
törzsszövegébe épülnek be.
A Javaslat több további alkotmánybírósági határozat megállapításaira tekintettel is kívánja
módosítani az Alaptörvényt. A 43/2012. (XII. 20.) AB határozatban kifejtetteket tudomásul
véve alap törvényi szinten jeleníti meg a Javaslat a család fogalmának alapját. A választási
médiakampány alaptörvényi szabályozása során a Javaslat a közvélemény megfelelő
tájékoztatását és a pártok esélyegyenlőségének biztosítását szem előtt tartva vonja le a
megfelelő következtetéseket az 1/2013. (I. 7.) AB határozatból. A 38/2012. (XI. 14.) AB
határozat megállapításait figyelembe véve a Javaslat megteremti a megfelelő védelmet
közterületeink nem rendeltetésszerű használatával szemben. Töretlen alkotmánybírósági
gyakorlatot emel alaptörvényi szintre a Javaslat, amikor rögzíti, hogy az Alaptörvényt, illetve
annak módosítását az Alkotmánybíróság a megalkotásukra, illetve kihirdetésükre vonatkozó
alaptörvényi eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. A korábbi
alkotmánybírósági gyakorlat és a közösségek méltóságának fokozottabb védelmére vonatkozó
társadalmi igény indokolja továbbá az Alaptörvény ez utóbbi elvárásoknak megfelelő
módosítását, amely hatékonyabb fellépést biztosít a gyűlöletbeszéddel szemben.
A Javaslat az Alaptörvény védelme, a jogérvényesítési lehetőségek bővítése, az eljárások
hatékonyságának növelése érdekében szélesíti az Alkotmánybíróságtól utólagos
normakontrollt kérni jogosultak körét, növeli az alkotmánybírósági eljárások átláthatóságát,
rögzíti az Alkotmánybíróság indítványhoz kötöttségét és bizonyos esetekben gyorsítja
eljárását.
A Javaslat több egyéb, elsősorban egyértelműsítő pontosítást is javasol az Alaptörvényen,
amelynek egységes szerkezetben történő közzétételét is előírja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. cikkhez
A Javaslat kiegészíti az Alaptörvény házasság és család védelmét deklaráló L) cikkét,
kifejezésre juttatva, hogy a családi kapcsolat alapjának a házasságot és a szülő-gyermek
viszonyt tekinti. A szülő-gyermek kapcsolat alapja leggyakrabban a leszármazás, ilyen
kapcsolatot keletkeztet azonban a vér szerinti leszármazáson felül az örökbefogadás, illetve az
örökbefogadó gyámság is. A Javaslat célja, hogy megerősítse a társadalmi alapintézménynek
minősülő család alaptörvényi szintű védelmét a történelmi hagyományoknak megfelelően.
A 2. cikkhez
A Javaslat megteremti a jogrend alapjául szolgáló norma és annak módosítása előzetes, az
ezek megalkotásra vonatkozó, Alaptörvényben meghatározott eljárási szabályok megtartására
szorítkozó alkotmánybírósági kontroll lehetőségét. Az előzetes normakontrollt a
hagyományoknak megfelelően a köztársasági elnök indítványozhatja. Az Alkotmánybíróság
eljárására és a követelmények megsértésének megállapítása esetére vonatkozó szabályokat a
17
Javaslat az Alaptörvénynek az Alkotmánybíróságot szabályozó 24. cikkébe illeszti be,
ehelyütt csak azt az esetet szabályozza, ha a testület nem állapítja meg a követelmények
megsértését: ekkor a köztársasági elnök a norma aláírására és a kihirdetés elrendelésére
köteles.
A 3. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések kommunista diktatúrával kapcsolatos rendelkezései
átvételekor az általános megállapításokat követően úgy rendelkezik, hogy a kommunista
diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a Javaslatban
foglalt konkrét, normatív rendelkezésekben meghatározottak szerint kell biztosítani.
A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében
Nemzeti Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik. A Javaslat szerint a Nemzeti
Emlékezet Bizottságának feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését,
valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A Nemzeti
Emlékezet Bizottsága a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint további
dokumentumokban közzéteszi. A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem teszi
kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává, nem zárja ki, hogy azok
ellátásában egyéb szervek, szervezetek is közreműködhessenek.
A kommunista diktatúra ma még élő egykori hatalombirtokosait egykori szerepükre
tekintettel a Javaslat a hivatalos személyekkel, illetve a közszereplőkkel azonos megítélés alá
vonja, abban az esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem
folytatnak. Ebből következően a kommunista hatalom egykori birtokosai a személyiségi
jogaik védelmére korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt. A múlt valósághű feltárása, a
társadalom igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítása
szempontjából kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori valós
szerepének és tetteinek nyilvánosság előtti megnevezése. Erre figyelemmel a Javaslat külön is
nevesíti, hogy az kommunista hatalom birtokosai tűrni kötelesek - a szándékosan tett valótlan
állítások kivételével - az egykori szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilvános
állításokat, akkor is, ha azok egyébként a becsület csorbítására alkalmasnak lennének
tekintendők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy az egykori hatalombirtokosok személyes adatai
-	ha azok a diktatúra működésével összefüggő szerepükkel és cselekményeikkel
kapcsolatosak - közérdekből nyilvánosak.
A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam
által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető,
és a csökkentésből származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek
enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. A rendelkezés célja az, hogy a
kommunista diktatúra vezetőinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben
szerzett jogszabályon alapuló juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen. Az Alaptörvény
egyéb, az alapvető jogokról szóló rendelkezéseiből is értelemszerűen következően a
törvényben meghatározottak szerinti csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításának
céljával arányosnak kell lennie. A Javaslat a kommunista diktatúra vezetői által élvezett
juttatások csökkentéséből eredő - a jelenlegi helyzethez képest megtakarításként jelentkező -
18
bevételt a méltányosság jegyében a kommunista diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azok
következményeit enyhítő célokra, illetve - az emberi élet elvételével okozott és az időmúlás
folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel - az áldozatok emlékének ápolását
elősegítő tevékenységekre rendeli fordítani.
A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a
pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra időszakában
elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos
büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A Javaslat által
érintett bűncselekmények pontos körét és megnevezését törvény határozza meg.
A Javaslat nem töri meg a „nullum crimen sine lege” elvét, csak azok, a kommunista
diktatúrában elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elkövetés
időpontjában is büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvény, ugyanakkor pártállami
politikai érdekből a bűncselekmény üldözése mégsem történt meg. A Javaslat szerint a
pártállami tisztviselők által, illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy
hallgatólagos egyetértésükkel elkövetett súlyos bűncselekmények üldözésének politikai okból
történő elmaradása miatt a kommunista diktatúra időszakát a bűncselekmény
büntethetőségének elévülése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindezek alapján a
Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak - amelyet 1990. május 2-ától, az első
szabadon választott népképviselet megalakulásától számít -, lehetősége legyen ugyanolyan
időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos bűncselekményeket, mint
amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok alapján akkor üldözhette
volna, ha az elkövetés időpontja nem a bűncselekménnyel szemben „elnéző” kommunista
diktatúra időszakára esik. A Javaslat figyelemmel van az 1990. május 2-a és az Alaptörvény
hatálybalépése között eltelt időre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy azokban az
esetekben, amikor az elkövetés időpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülési szabályokra
tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehetősége a bűncselekmény
üldözésére - de ezzel még nem élt -, akkor a demokratikus jogállam csak annyi további időt
kap az érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követő üldözésére,
amennyitől a kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg.
A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésére
biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatban
meghatározottakon kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szintű
szabályok szerint alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is.
A Javaslat emellett tartalmazza az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy
szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban
igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást
biztosító kárpótlásának lezárásához kapcsolódó rendelkezéseket is. Az érintett károsultak
számára a Javaslat szerinti módosítás hatálybalépését követően új kárpótlási jogcím
jogszabályban nem állapítható meg. A módosítás hatálybalépése a korábban jogszabályban
megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azok alapján egyedi jogalkalmazói döntés
pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot állapíthat meg.
19
A Javaslat értelmében a mindenkori kommunista állampártnak, valamint az annak
közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági
szervezeteknek, valamint szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai
állami tulajdont képeznek és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó
iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni, tekintettel arra, hogy e szervezetek a
kommunista diktatúrában közfeladatot láttak el, és indokolt az iratanyaguk egységes kezelése.
A 4. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések egyházakra vonatkozó szabályának átültetése és az
Alaptörvény rendelkezéséhez illesztése körében új fogalomként a vallási tevékenységet végző
szervezeteket is a szabályozás alanyává teszi. Emellett az Alaptörvény VII. cikk új (2)
bekezdése rögzíti, hogy a vallásszabadság jogának valamennyi személy és szervezet általi,
egyéni vagy együttes gyakorolhatósága mellett az állam sajátos - egyházi - jogállást
biztosíthat a vallási tevékenységet végző szervezetek részére.
E jogállás célja az, hogy e szervezetek a közösségi célok elérése érdekében hatékonyabban
fejthessék ki tevékenységüket, ezt az állam az egyházi jogállással rendelkezőkre vonatkozó
szabályozással elősegíthesse [ami természetesen nem akadálya annak, hogy - a jogalkotónak
az adott életviszonyra vonatkozó döntésétől függően azonos vagy más módon - a közösségi
célok elérése érdekében való együttműködés az egyházi jogállással nem rendelkező (vallási
vagy más célú) szervezetekkel is megvalósuljon].
Az egyházi jogállás megszerzésének feltétele az ehhez az Alaptörvény VII. cikk új (4)
bekezdése szerint sarkalatos törvényben előírt követelmények teljesítése. Az Alaptörvény új
szövege ezek közül a tartós működést és a társadalmi támogatottságot emeli ki, amelynek
szükséges mértékét a törvényhozó állapíthatja meg. Az alapjogok gyakorlásának és
védelmének az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti általános alaptörvényi elveivel
összhangban ezekhez törvényi szabályozásban szükségképpeni feltételként társulhat a vallási
jelleg és a kellő szervezeti keretek megléte, valamint az alapjogokat nem sértő működés.
Az Alaptörvény VII. cikk új (2) bekezdése rögzíti azt is, hogy az egyházi jogállás sarkalatos
törvényben foglalt, a konkrét szervezet ekként való elismerésére vonatkozó rendelkezés
alapján keletkezhet.
Az Alaptörvény VII. cikk új (3) bekezdése a hatályos alaptörvényi szabály módosításával
egyértelművé teszi, hogy az egymástól különvált működés előírása vonatkozik az egyházként
el nem ismert, vallási tevékenységet végző szervezetek és az állam viszonyára is, valamint az
alapjoggyakorlás körében az önállóság e szervezeteket is megilleti.
Az 5. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény IX. cikkét egy olyan új rendelkezéssel egészíti ki, amely a (2)
bekezdéshez kapcsolódva, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő
tájékoztatás érdekében előírja, hogy - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - az
országos támogatottsággal rendelkező pártok és más jelölő szervezetek számára az
országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően
20
ingyenesen és egyenlő feltételek mellett biztosítani kell a választási politikai hirdetések
közszolgálati médiaszolgáltatásokban való közzétételét. A Javaslat a választási kampányban
különös súllyal bíró lineáris médiaszolgáltatások területén úgy kíván egyenlő esélyeket
teremteni és a kampányra fordított költségeknek gátat szabni, hogy egyenlő feltételekkel és
ingyenesen biztosítja a közszolgálati (közösségi) médiában a választási hirdetéseket az
országos támogatottsággal bíró jelölő szervezeteknek. Ezzel párhuzamosan a Javaslat előírja,
hogy sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja.
A Javaslat alaptörvényi szintjen kívánja rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítási szabadság
külső korlátja lehet az emberi méltóság, másrészt meg kívánja teremteni az alkotmányos
alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel
lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit.
Az Alkotmánybíróság erre vonatkozó korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi
szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az
Alaptörvény módosításával indokolt megalapozni. A Javaslat a rendelkezésben felsorolt
közösségek méltóságát sértő közlésekkel szemben igénybe vehető jogi eszközök
kialakításának az alkotmányos szabályait rögzíti. A hazai bíróságok egységesnek mondható
jogalkalmazási gyakorlata a személyiségi jogok megsértését csak abban az esetben tartja
megállapíthatónak, ha a jogsértő magatartásából közvetlenül vagy közvetve, de egyedileg
megállapítható a sértett személye. Ily módon, ha valaki a gyűlöletbeszéd címzettjének tekinti
magát, de a személye a gyűlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedileg
beazonosíthatóvá, elesik a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségétől. A Javaslat ezért
rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar
nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. A
Javaslat alapján az ilyen, a közösségeket sértő megnyilvánulások esetén lehet az emberi
méltóság megsértése miatti igényeket bíróság előtt érvényesíteni. A Javaslat alapján lehetőség
nyílik arra, hogy a polgári jogi szabályai szerint a sérelmet szenvedettek személyiségi jogaik
megsértése miatt fellépjenek.
A 6. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésének módosításával az állami felsőoktatási
intézmények tekintetében - mivel azok az állami szervezetrendszer részei, működésük a
központi költségvetésből biztosított - a gazdálkodási rendjük meghatározását, valamint a
gazdálkodás felügyeletét a Kormány feladatává teszi. Ez kiteljed arra, hogy a Kormány -
törvényi keretek között - szabályokat állapítson meg ezen intézmények gazdálkodására,
valamint arra, hogy a gazdálkodást érintően fenntartói jogkör keretében a Kormány
feladatkörrel rendelkező tagja, illetve jogszabállyal létrehozott intézmények, kormányzati
szervek útján felügyeleti jogkört gyakoroljon. A gazdálkodási jogkörök e szabályozása a
kutatási és tanszabadság érvényesülését nem érinti.
A fentiek mellett az állami és nem állami felsőoktatási intézmények esetében is a gazdálkodás
jogszerűségének biztosítása érdekében az ennek követelményeit meghatározó törvényi
szabályozás megalkotásának lehetősége továbbra is, külön alaptörvényi említés nélkül is
nyitva áll a jogalkotó részére.
21
A 7. cikkhez
Az Alaptörvény a művelődéshez való jog érvényesülése érdekében rögzíti a felsőfokú
oktatásban való részesülés hozzáférhetőségét és a képességeik alapján a felsőfokú oktatásban
részesülők - törvényben meghatározottak szerinti, tehát nem mindenkire kiterjedő és nem
feltétlen - támogatását.
Annak érdekében, hogy a művelődéshez való jog az állam anyagi támogatásával megvalósuló
gyakorlása az Alaptörvény O) cikkével összhangban az egyén mellett a közösség érdekeit is
szolgálja, a Javaslat szerint az Alaptörvény XI. cikk új (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy
törvény a felsőfokú oktatásban hallgatóként való részvétel anyagi támogatását (a képzés
állami finanszírozását) feltételhez kösse. E feltétel két összetevője az alaptörvény M) cikk (1)
bekezdése szerinti értékteremtő munka megléte, és az, hogy ez Magyarország közösségeinek
érdekét szolgálja. Ennek megfelelően a törvény foglalkoztatás vagy vállalkozás keretében
való munkavégzés követelményét állíthatja, akként, hogy az - Magyarországon vagy
külföldön - magyar joghatóság alá tartozó jogviszonyban valósuljon meg. Azt az -
értelemszerűen a tanulmányok lezárultát követő - időtartamot, amely a felsőfokú oktatásban
való részesedéshez nyújtott támogatással arányos feltételt képez, a törvényhozó határozhatja
meg, hasonlóképpen a feltételek alóli mentesülés eseteit is.
A 8. cikkhez
Az Alaptörvény XXII. cikke jelenleg államcélként fogalmazza meg az emberhez méltó
lakhatás feltételeinek a biztosítását. A hajlék nélkül élő személyek iránti szolidaritás és
társadalmi felelősségvállalás erősítéseképpen a Javaslat egyértelművé teszi, hogy ezen
államcél többek között úgy valósítandó meg, hogy az állam és a helyi önkormányzatok
törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a biztosítása mellett a Javaslat egyértelművé teszi,
hogy nem támogatja a közterületek rendeltetésellenes használatát: az életvitelszerűen
megvalósuló közterületi tartózkodást. A közrend, a közbiztonság, a közegészség és a
kulturális értékek védelme érdekében törvény vagy helyi önkormányzat rendelete jogellenessé
minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást. Garanciális szabály,
hogy jogellenessé minősítésre csak a jelzett célok megvalósítása érdekében kerülhet sor, és a
jogellenessé minősítés csak a közterület meghatározott részére vonatkozóan állapítható meg.
A 9. cikkhez
A Javaslat a Magyarországon élő nemzetiségek szabályozása során az Átmeneti
rendelkezések szabályát veszi át, amikor - a húsz éve fennálló rendszeren nem változtatva -
meghatározza, hogy a vonatkozó sarkalatos törvény mely feltételekhez kötheti a
nemzetiségként való elismerést.
A 10. cikkhez
A Javaslat - figyelemmel az Országgyűlés plenáris ülésezésével összefüggő, a kirívóan sértő
kifejezések szankcionálása terén megjelenő határozott parlamenti fellépésre - az
22
Alaptörvényben egyértelműen és világosan jelezni kívánja, hogy az Országgyűlés zavartalan
működésének biztosítása és méltóságának megőrzése alapvető jogpolitikai érdek és erkölcsi
követelmény. A Javaslat ezeknek a követelményeknek a tükrében rögzíti, hogy az
Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi
jogkört gyakorol.
A Javaslat világossá teszi továbbá, hogy a törvényalkotónak egy olyan szerv működtetésével
kell biztosítania az Országgyűlés biztonságát - fizikai védelmét, belső működéséhez
kapcsolódó rendészeti feladatokat amelyet az Országgyűlés elnöke irányít.
A 11. cikkhez
A Javaslat a 2. és a 12. cikkel összhangban kiegészíti a köztársasági elnök feladat- és
hatásköreinek felsorolását az Alaptörvény és módosítása előzetes, a megalkotási
követelmények megtartására vonatkozó alkotmánybírósági vizsgálata kezdeményezésének
-	jogával.
A 12. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozását több ponton is
változtatni célozza annak érdekében, hogy a testület minél jobban megfelelhessen
Alaptörvény-védő szerepének. A legfontosabb újítása a Javaslatnak, hogy az utólagos
normakontroll kezdeményezésének jogát a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti,
így az igazságszolgáltatási rendszer legfontosabb szereplőinek is közvetlenül lehetősége
nyílik az általuk alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabályok alkotmánybírósági vizsgálatának
kezdeményezésére.
Bővíti az utólagos normakontroll lehetséges kezdeményezőinek körét a Javaslat az
önkormányzati rendeletek tekintetében is, amikor rögzíti, hogy a fővárosi és megyei
kormányhivatal is jogosult a helyi jogszabályok alkotmányossági vizsgálatának
kezdeményezésére. Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv ezen új
eszközzel hatékonyabban láthatja el az Alaptörvény 34. cikk (4) bekezdésben meghatározott
feladatát.
A Javaslat a 2. és 11. cikkel összhangban tovább bővíti az Alkotmánybíróság hatáskörét,
amikor megállapítja, hogy a jogrendszer alapjául szolgáló norma és annak módosítása
tekintetében az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartása vizsgálatára a
testület hatáskörrel rendelkezik. Annak érdekében, hogy az Alaptörvény vagy annak
módosítása kapcsán ne állhasson fenn tartós jogbizonytalanság, mind a kezdeményezésre,
mind a döntésre harminc napos határidőt szab a Javaslat. Előzetes normakontrollt a
törvényekhez hasonlóan a köztársasági elnök, utólagos normakontrollt a Kormány, az
országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok
biztosa kérhet. Természetesen a testület e körben tartalmi vizsgálatot nem folytathat,
hatásköre csak az eljárási követelmények megtartásának vizsgálatára terjed ki. Ha a testület
előzetes vizsgálat körében mondja ki az eljárási követelmények megsértését, a normát az
Országgyűlés újra köteles megtárgyalni (ezt követően nincs kizárva a köztársasági elnök
23
újbóli alkotmánybírósághoz fordulása sem). Utólagos vizsgálat esetén a testület a vizsgált
normát megsemmisítheti, ha úgy ítéli meg, hogy az a norma megalkotására és kihirdetésére
vonatkozó szabályok megsértésével született.
Garanciális jelentőségű a Javaslat azon eleme is, mely a bírói kezdeményezésre történő
normakontroll esetére - a perek további elhúzódásának megakadályozására, a tisztességes
eljáráshoz való jogra tekintettel - 30 napos határidőt szabna az Alkotmánybíróság számára.
További garanciális javaslatot tartalmaz az alaptörvény tervezett 24. cikk új (7) bekezdése,
amely az Alkotmánybíróság eljárásának átláthatóbbá tételét szolgálja azzal, hogy előírja a
jogszabály megalkotójának, törvény kezdeményezőjének vagy ezek képviselőinek
meghallgatását, vagy véleményének beszerzését sarkalatos törvényben meghatározottak
szerint. A Javaslat további, a nyilvánosságot elősegítő rendelkezést állapít meg.
A Javaslat a fentiek mellett az indítványhoz kötöttség szabályozását alaptörvényi szintre emeli
akként, hogy az Alkotmánybíróság csak abban az esetben vonhatja vizsgálat alá a
jogszabálynak az indítvánnyal nem érintett rendelkezését, ha az a felülvizsgálni kért
szabállyal szoros tartalmi összefüggésben áll.
A 13. cikkhez
A Javaslat alaptörvényi szintre emeli a bírósági szervezet központi igazgatását ellátó szervet,
meghatározva a választás szabályait is. A Javaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy az
Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával választja az Országgyűlés. Emellett a Javaslat a közigazgatási és
munkaügyi bíróságra való példálózó utalás elhagyását célozza a 25. cikk (4) bekezdéséből.
A 14-15. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések 11. cikk (3) és (4) bekezdésének átvétele során az
Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész ügyáthelyezési jogát úgy módosítja, hogy az
ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok
kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében csak sarkalatos törvényben meghatározott ügyek
(ügycsoport) tárgyalására kerülhet sor a törvényben meghatározott illetékességi szabályoktól
eltérően.
A 16. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések 28. cikk (2) bekezdésében szereplő szabályt veszi át a
terminológia egységesítése mellett. Ennek megfelelően törvény vagy törvényi felhatalmazás
alapján kormányrendelet a helyi önkormányzat alkalmazásában álló jegyző és más ügyintéző
(így például az anyakönyvvezető) számára is meghatározhat államigazgatási feladatot.
A 1 7. cikkhez
Az Alaptörvény 37. cikk (5) bekezdésében a Javaslat az eredetileg az Átmeneti
rendelkezésekben szereplő, az államadósságnak a teljes hazai össztermék felét meghaladó
mértékű időszakában keletkezett, adó- és költségvetési tárgyú előírások alkotmánybírósági
24
felülvizsgálatára vonatkozó szabályt akként pontosítja, hogy az nem az ezen időszakban
kihirdetett, hanem az ekkor hatályba lépett szabályokra vonatkozzon, és nem kizárólag teljes
törvényekre, hanem törvényi rendelkezésekre is irányadó legyen. Emellett tisztázza azt is,
hogy az államadósságnak az Alaptörvényben előírt szintre való csökkenése esetén a jövőre
nézve e szabályokra vonatkozóan is megnyílik a teljes körű alkotmánybírósági felülvizsgálat
lehetősége, az csak a korábbi időszak tekintetében (ex tunc jogkövetkezmények tekintetében)
marad korlátozott.
A Javaslat továbbá a szintén az Átmeneti rendelkezések közül átvett, az állam terhére
jogalkalmazói döntésből keletkező fizetési kötelezettségek fedezetére vonatkozó szabályt
akként pontosítja, hogy az e célból való adókivetés abban az esetben mellőzhető, ha a
központi költségvetésben van elegendő, e célra rendelkezésre álló összeg. Ezen összeg
megléte biztosítható az elfogadott költségvetési törvényben eleve tervezett előirányzattal -
amelynek kerete elegendő, vagy külön döntés nélkül és a kiegyensúlyozott költségvetési
gazdálkodás követelményének sérelme nélkül túlléphető -, illetve az előirányzatra való
utólagos - a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodásra szintén tekintettel lévő -
átcsoportosítással.
A 18. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvény utolsó részének címét Záró és vegyes rendelkezésekre változtatja,
ennek megfelelően az Alaptörvény e része nem csak a szigorú értelemben vett záró
rendelkezéseket tartalmazhatja.
A 19. cikkhez
A Javaslat előírja, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági
határozat és annak indokolása az Alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe, azaz
az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően meghozott határozataira
nem hivatkozhat. E rendelkezés célja, hogy az Alaptörvény rendelkezései az Alaptörvény
összefüggéseivel együtt, a korábbi Alkotmány rendszerétől függetlenül kerüljenek
értelmezésre. E rendelkezéssel az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom egyértelművé
teszi, hogy az Alkotmánybíróság nincs kötve a korábbi Alkotmány alapján meghozott
határozataihoz. Ez természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a testület az
Alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor a korábbival megegyező következtetésre
jusson, ahogyan azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az Alaptörvény egészének kontextusában
a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. E rendelkezés tehát nem korlátozza,
hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az Alaptörvény
értelmezése tekintetében. A Javaslat e körben figyelemmel volt arra is, hogy a korábbi
alkotmánybírósági gyakorlat több elemét is alaptörvényi szintre emelte már az alkotmányozó.
A 20. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezések két elemét emeli át a Záró és vegyes rendelkezések
körébe: egyfelől rögzíti, hogy április 25. napja az Alaptörvény kihirdetésének emlékére az
Alaptörvény napja, másfelől átmeneti szabályként meghatározza, hogy a helyi önkormányzati
25
képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános
választására 2014 októberében kerül sor. Ezzel azt rögzíti az alkotmányozó, hogy a jelenleg
hivatalban levő önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre a megválasztásukkor
fennálló szabályok érvényesek: megbízatásuk négy évre szól. Az Alaptörvény önkormányzati
ciklust öt évre emelő rendelkezése tehát csak a soron következő általános önkormányzati
választástól lesz irányadó.
A 21. cikkhez
A Javaslat az Átmeneti rendelkezéseknek az alkotmánybíróság döntése által nem érintett
rendelkezéseinek Alaptörvénybe való formai inkorporációját végzi el annak elvi éllel történő
megállapítása mellett, hogy az átszámozás a rendelkezések hatályát nem érinti.
A 22. cikkhez
A Javaslat 22. cikke elsődlegesen kodifikációs pontosításokat tartalmaz [ilyen például az
Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésében a „rokkantság” szövegrész módosítása a
„fogyatékosság” szövegre], A Javaslat továbbá más módosításokhoz kapcsolódó
pontosításokat tartalmaz [a Javaslat 13. cikke például az Alaptörvénybe emeli az Országos
Bírósági Hivatal elnöke jogintézményét, amely változtatást az Alaptörvény más
rendelkezéseiben is meg kell jeleníteni], illetve az Átmeneti rendelkezések önkormányzati
határozatok pótlásának lehetőségére vonatkozó rendelkezését is az Alaptörvénybe emeli.
Emellett a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az alkotmányozó alaptörvényi szinten nem
kívánja meghatározni az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseinek formáját.
A 23. cikkhez
A cikk a Javaslat hatálybaléptető rendelkezését tartalmazza, valamint előírja a módosítást
követően az Alaptörvény egységes szerkezetű közzétételét.
26
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye S) cikk (1) bekezdése alapján - a Fidesz - Magyar Polgári
Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának a mellékelt aláíróíveken
szereplő képviselői, mint előterjesztők - „Magyarország Alaptörvényének negyedik
módosításáról (2013 .....)” címen a következő javaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2013. február 5.
Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ágh Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Ángyán József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
B. Nagy László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Babák Mihály
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bábiné Szottfried Gabriella
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Bácskai János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balázs József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balla György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balla Mihály
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balog Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balogh József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bányai Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bartos Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bebes István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Becsó Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bencsik János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
^2f ____
Dr. Bene Ildikó
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Berényi László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bíró Márk
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bodó Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bodó Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Bohács Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Bóka István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Boldog István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Borbély Lénárd
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Borkai Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Brájer Éva
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Braun Márton
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Budai Gyula
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csampa Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csenger-Zalán Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
A-
\ii2J
✓" .....
G .*4*_______ion.07.M
/
Cseresnyés Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csema Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csizi Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csóti György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csöbör Katalin
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Czerván György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Czira Szabolcs
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Czomba Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Czunyiné dr. Bertalan Judit
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Daher Pierre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Dancsó József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dankó Béla
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Demeter Ervin
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Demeter Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dióssi Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Dorkota Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ékes Ilona
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ékes József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Erdős Norbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Farkas Flórián
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Farkas Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Farkas Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Fazekas Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fejér Andor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Fónagy János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Földesi Gyula
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fülöp István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gajda Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gelencsér Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Gruber Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gulyás Dénes
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gulyás Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Gyimesi Endre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gyopáros Alpár
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Györffy Balázs
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. György István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gyutai Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Hadházy Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Halász János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Hanó Miklós
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Heintz Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hende Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Hermán István Ervin
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Hirt Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hollósi Antal Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hoppál Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
-f	A	
		
	0 ' y-■	h^Jj
		
-ICJ-i C?/
Horváth István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Horváth János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Horváth László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Horváth Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Horváth Zsolt (Veszprém)
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Horváth Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hörcsik Richárd
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Illés Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Prof. Iván László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ivanics Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Jakab István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kapus Krisztián
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kara Ákos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Karakó László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kerényi János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kiss Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kocsis Máté
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
.2.
Koncz Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség -------
Kontrát Károly
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ----------------------------------------
Kontűr Pál
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Koszorús László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kovács Ernő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kovács Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kovács Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kozma Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kőszeghi Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kővári János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
yJM
-7-
Kubatov Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kucsák László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kulcsár József Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kupcsok Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Sző vetséi
Dr. Kupper András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
L. Simon László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lakatosné Sira Magdolna
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Láng Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
László Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lasztovicza Jenő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lezsák Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lipők Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lukács László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Mágori Józsefné
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Magyar Anna
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Manninger Jenő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Márton Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Matolcsy György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
/
Ah
r \
-v
.A
"1(
C<\
X
J
■Qlo ii, CJ , u.
Dr. Mátrai Márta
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Meggyes Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Menczer Erzsébet
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Mengyi Roland
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Mihalovics Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Molnár Ágnes
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Molnár Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Nagy Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Nagy Gábor Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Nagy István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Nagy István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Navracsics Tibor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Németh Szilárd
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Németh Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Németh Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Nógrádi Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
i Vvioa ula^
--í^-
j <.....^
42_y.----------------
< ’ P )
_________
r
2tru-
Dr. Nyitrai Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Obreczán Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Ódor Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Orbán Viktor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Örvendi László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pánczél Károly
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Papcsák Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Patay Vilmos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Pesti Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pichler Imre László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pintér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pócs János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pogácsás Tibor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pokomi Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Polics József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Pósán László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Potápi Árpád János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
\ i
i V/'
Dr. Puskás Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rácz Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Révész Máriusz
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Riz Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Riz Levente
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Román István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rónaszékiné Keresztes Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Sági István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Schmidt Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Sebestyén László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Selmeczi Gabriella
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Simon Miklós
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Simonka György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szabó Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
hu
U,
L
Dr. Szabó Erika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szabó Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szabó Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szakács Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szalay Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szalay Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szatmáry Kristóf
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szedlák Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szekó József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Székyné dr. Sztrémi Melinda
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szijjártó Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szólláth Tibor Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szűcs Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Talabér Márta
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tállai András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tamás Barnabás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tapolczai Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
L'-
’f
Tasó László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tessely Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Axl
Dr. Tiba István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tiffán Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tilki Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tóth Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tóth Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tóth József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Törő Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Turi-Kovács Béla
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ughy Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
V. Németh Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vantara Gyula
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Varga Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Varga Istán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Varga József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
i
<r
ÍOÁ3. ot-4-f.
Varga Mihály
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vargha Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vécsey László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vigh László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vincze László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vinnai Győző
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vitányi István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Der. Völner Pál
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Wintermantel Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Wittner Mária
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Zombor Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Zsiga Marcell
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Zsigó Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Aradszki András
Kereszténydemokrata Néppárt
Bagdy Gábor
Kereszténydemokrata Néppárt
Básthy Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
Bús Balázs
Kereszténydemokrata Néppárt
Firtl Mátyás
Kereszténydemokrata Néppárt
Földi László
Kereszténydemokrata Néppárt
Habis László
Kereszténydemokrata Néppárt
Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Hargitai János
Kereszténydemokrata Néppárt
Hoffman Pál
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Hoffmann Rózsa
Kereszténydemokrata Néppárt
Kalmár Ferenc András
Kereszténydemokrata Néppárt
Karvalics Ottó
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Lanczendorfer Erzsébet
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Latorcai János
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Lukács Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
Michl József
Kereszténydemokrata Néppárt
Móring József Attila
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Nagy Andor
Kereszténydemokrata Néppárt
r
f-J •; • /*
f
-"7
Dr. Nagy Kálmán
Kereszténydemokrata Néppárt
Pálffy István
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Puskás Tivadar
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Rubovszky György
Kereszténydemokrata Néppárt
Sáringer-Kenyeres Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Seszták Miklós
Kereszténydemokrata Néppárt
Seszták Oszkár
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Simicskó István
Kereszténydemokrata Néppárt
Soltész Miklós
Kereszténydemokrata Néppárt
Spaller Endre
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Stágel Bence
Kereszténydemokrata Néppárt
Szászfalvi László
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Tamai Richárd
Kereszténydemokrata Néppárt
Varga László
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Vejkey Imre
Kereszténydemokrata Néppárt