﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10047. számú
törvényjavaslat
a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési
Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények
módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2013. február

2013. évi ... törvény
a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról

1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„k) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött
személy;”
2.	§
(1)	Az Szt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével
nyújtott szociális ellátást - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni,
továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell
a)	a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b)	természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak
megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
c)	a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének
megfizetésére [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].”
(2)	Az Szt. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jegyző vagy a járási hivatal (4) bekezdés szerinti döntése ellen fellebbezésnek
nincs helye.”
3.	§
Az Szt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális
ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a polgárok
személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető,
valamint az ingatlanügyi hatóságtól.”
4.	§
(1) Az Szt. 25. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A jövedelemszámításnál)
2
„c) a rendszeres szociális segély (4)-(6) bekezdés szerinti felülvizsgálata során a
rendszeres szociális segélyre jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvételéből
származó jövedelmet”
(figyelmen kívül kell hagyni.)
(2) Az Szt. 25. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy a rendszeres szociális segély
folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, az ellátások (4)-(6) bekezdés szerinti
felülvizsgálatát a szünetelés megszűnését követően kell lefolytatni.”
5.	§
Az Szt. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmet - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört
gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a
kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.”
6.	§
Az Szt. 32/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultságnak a nyugdíjkorhatár betöltésére
tekintettel történő megszüntetéséről hozott határozatát a jegyző, annak jogerőre emelkedését
követően haladéktalanul megküldi az illetékes járási hivatalnak. A járási hivatal a határozat
megérkezését követő öt napon belül, hivatalból eljárást indít az időskorúak járadékára való
jogosultság megállapítása iránt. A jogosultság megállapítása esetén annak kezdő napja az
aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követő nap.”
7.	§
(1)	Az Szt. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -
nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban,
egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.”
(2)	Az Szt. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti
álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján
állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás
kimerítését követő nap.”
8.	§
Az Szt. 34. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)
„c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,”
9.	§
(1)	Az Szt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a jogosult
a)	keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
b)	közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
c)	olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy
képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, vagy a
keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.”
(2)	Az Szt. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az
eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben
teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt
így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál az általa - a közérdekű önkéntes
tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél - végzett
közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.”
10.	§
Az Szt. 37/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 36. § (1) bekezdése szerinti esetekben a rendszeres szociális segély folyósítása
szünetel.”
11.	§
Az Szt. 38. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7 a) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.”
12.	§
(1)	Az Szt. 48. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere
önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon
belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha”
(nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.)
(2)	Az Szt. 48. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell
bejelenteni.”
13.	§
(1)	Az Szt. 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra”
[az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú;
a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
a központi szociális segélyben részesülő;
a rokkantsági járadékos;
az, aki
rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés
b)	pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági
ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a
közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011.
december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt
jogosult, vagy
öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását
megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;
az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban
részesül.]
(2)	Az Szt. 50. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Normatív jogcímen jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi
rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (a
továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegének a 10%-át meghaladja, feltéve hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem
nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150%-át.”
(3)	Az Szt. 50. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - méltányossági jogcímen - az a
szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési
önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.”
(4)	Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal, a
méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Az alanyi
5
közgyógyellátásra való jogosultságot két évre, a normatív és a méltányossági
közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való
jogosultság kezdő időpontja - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot
megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.”
14.	§
(1)	Az Szt. 50/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv a jogosultság kezdő
időpontjával nyitja meg. Az eseti keret az alanyi jogcímen megállapított jogosultság esetében
is évente kerül megnyitásra, első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjában, majd az attól
számított egy év elteltével.”
(2)	Az Szt. 50/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Két évre megállapított jogosultság esetén az adott évre megnyitott keretből fel nem
használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.”
15.	§
Az Szt. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló
kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.”
16.	§
Hatályát veszti az Szt.
a)	4. § (1a) bekezdés 2. pontjában a „pénzbeli” szövegrész,
b)	18. § k) pontja,
c)	33. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „ - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát-”
szöveg,
d)	35. § (5) bekezdése.
17.	§
Az Szt.
a)	19. § (3) bekezdésében az ,j), h), valamint k) pontjaiban” szövegrész helyébe az f), valamint h)
pontjaiban” szöveg,
b)	20. § (2) bekezdés h) pontjában az „egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai”
szövegrész helyébe az „előgondozás” szöveg,
c)	25. § (11) bekezdésében az „a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szövegrész helyébe az „az
aktív korúak ellátására” szöveg,
d)	32/D. § (4) bekezdésében a „megszüntetéséről” szövegrész helyébe a „megszüntetéséről hozott
határozatát” szöveg,
e)	33. § (1) bekezdés f) és g) pontjában az „állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész helyébe az „állami
foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal” szöveg,
f 36. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással” szöveg,
g)	50. § (4a) bekezdésében az „a (3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „méltányossági” szöveg, az
„az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi vagy normatív” szöveg,
6
h)	50. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2)-(3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek alapján
benyújtott,” szövegrész helyébe a „normatív vagy a méltányossági” szöveg,
i)	50/A. § (4) bekezdésében az „Az 50. § (2)-(3) bekezdése alapján közgyógyellátást” szövegrész helyébe
az „A normatív vagy a méltányossági közgyógyellátás megállapítását” szöveg,
j) 50/A. § (11) bekezdésében az „50. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „alanyi
közgyógyellátásra” szöveg,
k) 50/B. § (1) bekezdésében az „Az 50. § (2)-(3) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „A normatív
vagy a méltányossági közgyógyellátásra való” szöveg,
l) 53. § (1) bekezdésében az „Az 50. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „A méltányossági jogcímen
megállapított j ogosultság” szöveg,
m) 115. § (2) bekezdésében az „az ellátás igénybevételét megelőzően” szövegrész helyébe az „a
megállapodás megkötésekor” szöveg,
n) 123. § (1) bekezdésében az „50. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „alanyi és a normatív
jogcímen megállapított jogosultság” szöveg
lép.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
18.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 5. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi
helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki
megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek
egészséges megszületését; ezen belül terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós
anya az a válsághelyzetben lévő várandós anya, aki nyilatkozata szerint állapotát környezete
és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani,”
(2)	A Gyvt. 5. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„zs) utógondozás: a nevelésbe vétel megszüntetését, megszűnését követően
zsa) a gyermek családjába való visszailleszkedését elősegítő utógondozó szociális
munka,
zsb) a fiatal felnőttnek az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló
tanácsadás és a társadalomba való beilleszkedéshez történő segítségnyújtás.”
19. §
A Gyvt. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van
ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és
esélyeinek növeléséhez.”
7
20. §
(1)	A Gyvt. 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nevelésbe vett gyermek szülője, ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, jogosult
arra, hogy”
(a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről,
neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon,
a gyámhatóságtól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,
a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól -
a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba
való visszailleszkedéséhez - segítséget kapjon,
a Csjt.-nek megfelelően a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben - a gyermeke
nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról, tartózkodási helyének kijelöléséről,
iskolájának, valamint életpályájának megválasztásáról - meghallgassák.)
(2)	A Gyvt. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra feljogosított szülője jogosult és köteles”
(a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés érdekében -
együttműködni,
gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.)
(3)	A Gyvt. 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nevelésbe vett gyermek szülője - a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában -
köteles”
(4)	A Gyvt. 13. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője köteles)
„b) tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó
személyeket, valamint köteles betartani az intézmény házirendjét,”
21. §
A Gyvt. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:
a)	a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása,
b)	a védelembe vétel,
c)	a családbafogadás,
d)	az ideiglenes hatályú elhelyezés,
e)	a nevelésbe vétel,
f)	a nevelési felügyelet elrendelése,
g)	az utógondozás elrendelése,
h)	az utógondozói ellátás elrendelése.”
8
22. §
A Gyvt. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el,
amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen
a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van.”
23.	§
(1)	A Gyvt. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek
családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a)	a gyermek tartására köteles, és
b)	nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban,
átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában
vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály
hatálya alá tartozik.”
(2)	A Gyvt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtásának
időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell
figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel rendelkező
a)	szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b)	20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c)	23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint
tanulmányokat folytató gyermeket,
d)	25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytató gyermeket,
e)	korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
f)	az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.”
24.	§
A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de
legfeljebb
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig
megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
való j ogosultságát.
(2)	Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult
a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a)	nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b)	felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
9
és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását
megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre volt jogosult.
(3)	A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ideértve a 19. §
(1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásra való jogosultságot is, a gyámhatóság - hivatalból
vagy kérelemre - felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági
feltételekben változás következett be.
(4)	A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
a)	megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott időtartam leteltével,
b)	megszüntetésre kerül, ha
ba)	a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a
jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy
bb)	a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.”
25. §
(1)	A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság annak a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak,
akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága
a)	a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában - az augusztus hónapra járó
pénzbeli ellátás összege mellett -,
b)	a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában - a november hónapra járó pénzbeli
ellátás összege mellett -
pótlékot folyósít.”
(2)	A Gyvt. 20/B. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az
a)	a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
aa)	a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
ab)	a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven
százalékát;
b)	a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás
ba)	a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,
bb)	a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát
kell kifizetni.
(7)	Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének
hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a)	a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
b)	a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét
kell kifizetni.”
26. §
A Gyvt. 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10
„20/C. § (1) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres
óvodába járásának elősegítése.
(2)	A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak
a szülőnek állapítja meg,
a)	akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és
b)	akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az
ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását
közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába, és
c)	aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola
nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3)	Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő
legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben gyermeke
az ötödik életévét betölti.
(4)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot mindkét szülőnek meg kell tennie, ha
a szülői felügyeleti jogot mindketten gyakorolják.
(5)	A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási
támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására
a)	az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,
b)	a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában
folyósítja.
(6)	Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai
nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási
támogatást folyósít a szülőnek, ha
a)	a gyermek továbbra is rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és
b)	a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik.
(7)	Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet
a)	december 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem
jogerős elbírálására december 4-éig,
b)	június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős
elbírálására június 4-éig
nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának (6) bekezdés szerinti
időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további
óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó
és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani.
(8)	Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a (2) és (3)
bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható azzal, hogy a
rendszeres óvodába járást a külön jogszabályban meghatározott időszak tekintetében kell
vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat a (6) bekezdés szerinti további óvodáztatási
támogatás illeti meg.
(9)	A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően
esetenként és gyermekenként tízezer forint.
11
(10) A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az
óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani.”
27.	§
A Gyvt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A támogatás Magyarország területén használható fel
a)	részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő, vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő
lakás lakhatóvá tételére,
b)	építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére,
tulajdon- vagy tulajdonrész-szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,
c)	bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás bérleti díjának kifizetésére,
d)	önkormányzati bérlakás felújítására,
e)	államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre,
f)	otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére,
g)	indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt.
hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra.”
28.	§
(1)	A Gyvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére,
államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre vagy ingatlan
felújítására, bővítésre használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének
részletekben történő kifizetéséről dönthet. Az ingatlan felújítása, bővítése céljára
megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő
részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti
felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.
(3)	A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóság által elfogadott célra
történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül
okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve ha az otthonteremtési támogatást lakás bérleti
díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való
részvételre használja fel. Ezekben az esetekben az otthonteremtési támogatás felhasználásáról
az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolni.”
(2)	A Gyvt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az állam javára
az ingatlan-nyilvántartásba az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra és az
otthonteremtési támogatásból felújított, a támogatásban részesülő fiatal felnőtt tulajdonában
vagy részben a tulajdonában lévő ingatlanra.”
29.	§
(1)	A Gyvt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyermekjóléti alapellátások igénybevételének - az (5a) bekezdésben foglalt
kivétellel - a megkezdése előtt, valamint az utógondozói ellátás igénybevételének
megkezdésekor
12
a)	állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a szolgáltató vezetője, illetve az intézményvezető,
b)	egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott
személy
a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(5a) Gyermekek átmeneti otthona és családok átmeneti otthona esetén az (5) bekezdés
szerinti megállapodást az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül kell megkötni.”
(2)	A Gyvt. 32. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (5) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]
„g) az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt
nyilatkozatát a 33. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtörténtéről.”
(3)	A Gyvt. 32. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás - a (7) bekezdésben foglaltakon
túl - tartalmazza
a)	a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a
gondozás módját, mértékét, és
b)	a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve
intézménnyel együttműködik.”
30.	§
A Gyvt. 33. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles)
„a) a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az
ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást,”
31.	§
A Gyvt. 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett,
továbbá a nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhatóság hivatalból
dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két napnál hosszabb időtartamú
szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a gyámhatóság döntésében
felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás
végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult
és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik.”
32.	§
A Gyvt. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak
leküzdéséhez.”
13
33.	§
(1)	A Gyvt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más
törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével -
ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségi állapota,
életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek
nevelését a családban nem tudja megoldani, vagy utógondozói ellátásban részesül. A
fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.”
(2)	A Gyvt. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de
legfeljebb tizenkettő hónapig tart, kivéve ha az utógondozói ellátásban részesülő szülő a
gyermekével együtt veszi igénybe az ellátást. Ebben az esetben a gyermek átmeneti
gondozása legfeljebb a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig tartható fenn az
utógondozói ellátás helyszínén.”
34.	§
A Gyvt. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható
részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére kell
fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz
szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a
gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására.”
35.	§
A Gyvt. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatóság által elrendelt utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára
utógondozást és szükség szerinti ellátást kell biztosítani.”
36.	§
A Gyvt. 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nevelőszülő a saját háztartásában - a működtetője közreműködésével -
utógondozói ellátást nyújt.”
37.	§
(1)	A Gyvt. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekotthon)
„a) otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy
nevelésbe vett gyermeknek, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el,”
14
(2)	A Gyvt. 57. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]
„a) tájékoztatja
aa)	az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek befogadásáról a
gyámhatóságot, a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot,
ab)	a 46. § alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes
képviselőt, a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot és a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatot,
ac)	az utógondozói ellátott befogadásáról a gyámhatóságot és a területi
gyermekvédelmi szakszolgálatot.”
(3)	A Gyvt. 57. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyermekotthon az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében]
„d) együttműködik a gyámhatóság határozata alapján kirendelt gyermekvédelmi
gyámmal, elősegíti a gyámi feladatok ellátását, az otthont nyújtó ellátás rendszeres
felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően
da)	elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő
visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a
területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhatósággal,
db)	rendszeresen tájékoztatja a gyámhatóságot a gyermek és a szülő
kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,
dc)	elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad
megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,
dd)	felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,
de)	elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével,
szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre,
df)	utógondozást biztosít a volt nevelésbe vett gyermeknek, illetve az utógondozói
ellátásban részesült fiatal felnőttnek.”
38.	§
A Gyvt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban:
gyermekvédelmi szakszolgáltatás) javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően,
valamint a nevelésbe vételi eljárás során, illetve a nevelésbe vételt követően a gyermek
ideiglenes gondozási helyére és a gyermek sorsának rendeződéséig a számára otthont nyújtó
ellátást biztosító gondozási helyére (a továbbiakban: gondozási hely).
(2)	Az ideiglenes gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi
szakszolgáltatás kijelöli az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeket
ideiglenesen befogadó nevelőszülőt vagy gyermekotthont.
(3)	A gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a
gyámhatóság megkeresésére
a)	elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, elkészíti a gyermekre vonatkozó szakvéleményt,
15
b)	előkészíti az elhelyezési javaslatot és a gyermek egyéni elhelyezési tervét.”
39.	§
A Gyvt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenesen befogadó nevelőszülői
feladatokat is ellátó nevelőszülői hálózatot és gyermekotthont működtethet.”
40.	§
A Gyvt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a
gyámhatóság a gyermek lakóhelyéül a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat
székhelyét állapította meg, a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladata a
gyermek számára kiállított iratok megőrzése, valamint kiadása a gyámhatóság által megjelölt
törvényes képviselő számára.”
41.	§
A Gyvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a
nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátása érdekében biztosítja
a)	a gyermekvédelmi gyámi tevékenységet,
b)	az eseti gondnoki feladatok ellátását, amelynek keretében ellátja a gyermek képviseletét, ha a
gyermekvédelmi gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a
gyermekvédelmi gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni.”
42.	§
A Gyvt. VIII. Fejezete a következő 67/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel
egészül ki:
, A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása
67/A. § (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a)	a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő
mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata
alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú
iskolai végzettséggel rendelkezik,
b)	a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők
bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként
nyilvántartott személy,
c)	a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a
településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy
félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol
korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
16
(2)	Halmozottan hátrányos helyzetű
a)	az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált
gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül
legalább kettő fennáll,
b)	a nevelésbe vett gyermek,
c)	az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
(3)	A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá
vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.
(4)	A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is
kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a
kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.
(5)	A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt
utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan
hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy
hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő
jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető
gyámhatóság részére.
(6)	A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt
utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan
hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételének
és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának
megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. § (1)
bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.”
43.	§
A Gyvt. 70. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhatóság)
„c) a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt
gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett
gyermek gyámjának meghallgatásával-”
(hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok
miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja,
gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.)
44.	§
A Gyvt. 72. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali
elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a
menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet
parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható határozatával ideiglenesen”
[a)	a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve
személynél, vagy ha erre nincs lehetőség,
b)	a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító
nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására
is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot,
illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b)
pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhatóságot.]
45.	§
A Gyvt. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyámhatóság - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú
elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján
kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított]
„b) harmincöt napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét, valamint egyidejűleg
meghatározza a gyermek gondozási helyét és dönt a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti
járulékos kérdésekről, vagy”
46.	§
A Gyvt. 77-78. §-a helyébe és a 77. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím és
rendelkezések lépnek:
„A nevelésbe vétel elrendelése
77.	§ (1) A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes
képviseletének biztosítása, amíg a gyermek
a)	családja képessé válik a gyermek visszafogadására,
b)	számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor,
c)	örökbefogadása megtörténik, vagy
d)	eléri nagykorúságát, ha az a)-c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes
képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló
életre.
78.	§ (1) A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha
a)	a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és
aa)	a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét
az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem
lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő
gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy
18
ab)	a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
vagy
ac)	a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy
ad)	a gyermeknek a ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet
gyakorló szülője,
b)	a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és
ba)	a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy
bb)	a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és
személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot.
(2)	A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság
a)	a gyermek ideiglenes gondozási helyéül
aa)	12. életévét be nem töltött gyermek esetén - a 7. § (2) bekezdés szerinti
kivételekkel - minden esetben, 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint
nevelőszülőt, vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy
személyiségállapota indokolja - ,
ab)	gyermekotthont, vagy
ac)	fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát
jelöli ki,
b)	a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot rendel,
c)	hivatalból dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról,
hogy a szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra,
d)	három év alatti gyermek esetében megállapítja a különleges ellátási szükségletet,
e)	megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható.
(3)	A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga
a)	az (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontja szerinti esetben,
b)	az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a gyermek hathetes életkorának betöltéséig
szünetel.
(4)	A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről soron kívül, fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajtható határozatban dönt.
(5)	A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése
alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői
hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik.
(6)	Ha a gyámhatóság a nevelésbe vételi eljárás során vagy azt követően azt állapítja
meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, haladéktalanul pert indít a
szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.
(7)	A gyámhatóság - ha arra a nevelésbe vételi eljárás során nem került sor - a
nevelésbe vételt követően haladéktalanul eljárást indít a gyermek gondozási helyének
meghatározása és a 79. § (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdések eldöntése
érdekében.”
47.	§
A Gyvt. a 79. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
19
„A gondozási hely meghatározása és a járulékos kérdések eldöntése”
48.	§
A Gyvt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést
követően vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vételt követően
meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek gondozási helyét a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. § (1) bekezdésében meghatározott szerv
vagy személy szakvéleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített
elhelyezési javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti
szempontoknak a mérlegelésével kell meghatározni.
(2)	A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás során a gyámhatóság
meghallgatja a gyermek szülőjét, feltéve hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, és
a gyámhatóság tárgyalást tart.
(3)	A gondozási hely meghatározása során figyelemmel kell lenni
a)	a gyermek életkorára, egészségi állapotára, neveltségi szintjére,
b)	a testvérek együttes elhelyezésére,
c)	a gyermek nevelésének megkívánt folyamatosságára,
d)	a gyermek vallási és lelkiismereti meggyőződésére,
e)	a gyermek korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra,
f)	a 141. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartások alapján rendelkezésre
álló férőhelyekre.
(4)	A gyermek gondozási helyéül 12. életévét be nem töltött gyermek esetén - a 7. § (2)
bekezdés szerinti kivételekkel - minden esetben, a 12. életévét betöltött gyermek esetén
lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekotthont, illetve
fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát kell kijelölni.
(5)	A gyermek gondozási helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként a
gyámhatóság dönt
a)	a gyermek gondozási helyéről,
b)	a gyermekvédelmi gyám személyéről,
c)	a kapcsolattartásra jogosult szülővel vagy más hozzátartozóval való
kapcsolattartásról,
d)	a gyermekre vonatkozó elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elfogadásáról
vagy módosításáról,
e)	a gyermek után fizetendő gondozási díjról,
f)	a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyermek ellátási szükségletéről,
g)	a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a gyermek örökbe
fogadhatóságáról [a b)-g) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos kérdések].
(6)	A gyámhatóság a gyermek ellátási szükségletét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi
szakértői bizottság szakvéleménye mérlegelésével állapítja meg. Három év alatti gyermek
esetében a különleges ellátási szükséglet megállapításához nem szükséges a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye.
20
(7)	A gyámhatóság akkor állapítja meg, hogy a nevelésbe vett gyermek örökbe
fogadható, ha
a)	a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette,
b)	a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott,
c)	a gyermek ismeretlen szülőktől származik,
d)	a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi
adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot és a gyermek betöltötte hathetes
életkorát,
e)	a szülő hozzájárult, hogy gyermekét általa ismert személy fogadja örökbe,
f)	a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításáról hozott határozat jogerőre emelkedett.
(8)	A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a
gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot
működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik.”
49.	§
A Gyvt. 80. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A nevelésbe vétel megvalósulása
80. § (1) A nevelésbe vételhez kapcsolódó, a gyermek véleményét figyelembe vevő
egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek
gyermekvédelmi gyámja, gondozója, valamint - ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg - a
szülője, a szülő lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat és települési önkormányzat
együttműködik.
(2)	A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő,
illetve más hozzátartozó kapcsolatát, a szülőnek, más hozzátartozónak a nevelőszülővel, a
gyermekotthonnal, a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonával és a gyermekvédelmi
gyámmal való együttműködését, továbbá a szülő, más hozzátartozó magatartásában,
életvitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3)	Ha a nevelésbe vett gyermek szülője vagy más hozzátartozója a gyámhatósági
határozatban biztosított kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó
személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermekvédelmi
gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog
korlátozását, a felügyelt kapcsolattartás elrendelését, a kapcsolattartás szüneteltetését vagy
megvonását.
(4)	Ha a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra jogosult szülője neki felróhatóan, a
gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó
nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá
magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek nevelésbe vételének megszüntetése
céljából nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósul
meg, a gyámhatóság pert indít a szülő ellen szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt,
vagy a Csjt. 48/A. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén örökbe fogadhatóvá nyilvánítja a
gyermeket.”
21
50. §
A Gyvt. a következő 80/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A nevelésbe vétel felülvizsgálata
80/A. § (1) A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek
gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első két évben félévente
felülvizsgálja, kivéve ha a gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családbafogadásának
vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői
felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. A felülvizsgálat során a
gyámhatóság értékeli
a)	a gondozási hely megfelelőségét a gyermek számára,
b)	az egyéni elhelyezési tervben foglaltak teljesülését,
c)	a kapcsolattartásra jogosult szülővel, illetve más hozzátartozóval való kapcsolat
alakulását, a gyermek nevelésbe vétele megszüntetéséhez szükséges feltételek változását, a
szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti perindítás szükségességét, a gyermek
családbafogadásának lehetőségét, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti
perindítás szükségességét,
d)	az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás, illetve a szülői felügyeleti jog
megszüntetése iránti perindítás szükségességét,
e)	- különösen kilenc év alatti gyermek esetén - a gyermek örökbefogadásának
lehetőségét,
f)	örökbe fogadható gyermek esetén - kivéve ha az már folyamatban van - az
örökbefogadása érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által tett intézkedéseket.
(2)	A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek
gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kezdve - a
(3)	bekezdés szerinti kivétellel - évente felülvizsgálja, amelynek során értékeli az (1)
bekezdésben foglaltakat.
(3)	A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét kilenc év fölötti
gyermek esetében a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését
követő harmadik évtől kétévente felülvizsgálja. Ennek során értékeli
a)	a gondozási hely megfelelőségét a gyermek számára,
b)	az egyéni elhelyezési tervben foglaltak teljesülését,
c)	a kapcsolattartásra jogosult szülővel, illetve más hozzátartozóval való kapcsolat
alakulását, a gyermek nevelésbe vétele megszüntetéséhez szükséges feltételek változását, a
szülői felügyeleti jog visszaállítása iránti perindítás szükségességét, a gyermek
családbafogadásának lehetőségét.
(4)	A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül
felülvizsgálja
a)	a gyermekvédelmi gyám kérelmére,
b)	hivatalból, ha
ba)	a gyermek szüleinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy a
szülők elhaláloztak,
bb)	a felülvizsgálatot indokoló egyéb körülmény jut a tudomására.
(5)	A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési
terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve - szükség szerint a megyei, fővárosi
22
gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének beszerzésével és mérlegelésével - a
gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról.
(6)	Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadási
nyilvántartás - a nyilvántartott adatai, a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb
körülményei figyelembevételével adott - tájékoztatása alapján a gyermek örökbefogadására
reális esély van, a gyámhatóság megindítja az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárást.
(7)	A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata eredményeként hozott
határozatában megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható. A (4) bekezdés b) pont ba)
alpontjában foglaltak fennállásakor a gyámhatóság minden esetben megállapítja a gyermek
örökbefogadhatóságának tényét.
(8)	Ha a gyámhatóság a felülvizsgálat során valószínűsíti, hogy a gyermek nevelésbe
vétele a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezéssel
megszüntethető lenne, haladéktalanul pert indít a gyermeket korábban gondozó szülő (szülők)
ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése
iránt.”
51.	§
A Gyvt. a következő 80/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A gondozási hely megváltoztatása
80/B. § (1) A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre
megváltoztatja, ha
a)	azok a körülmények, amelyekre a gondozási hely meghatározására irányuló döntését
alapozta, később lényegesen megváltoztak, vagy
b)	a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, vagy
c)	a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik,
és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem, vagy nem megfelelő
módon lehet biztosítani.
(2)	A gyámhatóság a gondozási hely megváltoztatásáról soron kívül, fellebbezésre
tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.
(3)	A gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő
megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt, ha a
gyermek érdekét gondozási helye súlyosan veszélyezteti, illetve ha a gyermekvédelmi gyám a
gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viszi, erről a
gyámhatóságot egyidejűleg értesíti, és kéri a kijelölt gondozási hely megváltoztatását.
(4)	A gyermekvédelmi gyám felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhatóság
egyidejűleg új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként
kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése vagy elmozdítása esetén valamennyi
gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.
(5)	Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha
23
a)	kórházi kezelés alatt áll,
b)	diákotthonban, kollégiumban van,
c)	tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából harminc napot meghaladóan külföldön
tartózkodik,
d)	előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti,
vagy
e)	a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a szülő-gyermek kapcsolat
kialakulása érdekében a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően az örökbe fogadni
szándékozóknál tartózkodik.
(6)	A gyermek tartózkodási helyét, illetve annak megváltoztatását - az (5) bekezdés a)
és d) pontjának kivételével - a gyermekvédelmi gyám bejelenti a gyámhatóságnak, és kéri
annak jóváhagyását. Az (5) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben a
gyermekvédelmi gyám értesíti a gyámhatóságot a gyermek tartózkodási helye
megváltozásáról.
(7)	A gyámhatóság a (3) és a (6) bekezdésben meghatározott kérelemről annak
megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt. Ha a gyámhatóság
huszonegy napon belül nem dönt, a bejelentett tartózkodási helyet jóváhagyottnak kell
tekinteni. A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám kérelmét akkor utasítja el, ha a
tartózkodási hely kijelölése vagy a gondozási hely megváltoztatása nem áll a gyermek
érdekében.”
52.	§
A Gyvt. a 81. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése”
53.	§
A Gyvt. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A gyámhatóság - kivéve ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették
vagy az megszűnt - a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes
kérelmére vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem
állnak fenn. Ha a nevelésbe vétel megszüntetését a szülő kéri, a megszüntetéssel egyidejűleg
hatályát veszti a szülőnek a Csjt. 48. § (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.
(2)	A nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermeket családbafogadták, örökbe fogadták,
nagykorúvá vált, vagy a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a
gyermek a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került.”
54.	§
A Gyvt. 82. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
,A gyermekvédelmi szakértői bizottság
24
82.	§ (1) A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a megyei, fővárosi
területi gyermekvédelmi szakszolgálat működteti. Az országos gyermekvédelmi szakértői
bizottság vezetőjét és tagjait a miniszter jelöli ki ötéves időtartamra.
(2)	A megyei, fővárosi, illetve az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság legalább
három tagból, a speciális szükségletű gyermekek vizsgálata esetén legalább öt tagból áll. A
szakértői bizottság állandó tagja egy fő gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és
egy fő szociális munkás. A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból
álló bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal. A
gyermekvédelmi szakértői bizottság munkájába - felkérésre - bevonható a gyermek
egészségi, mentális és általános személyiségállapota szerinti eseti szakértő is.
(3)	A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhatóságnak, az
országos gyermekvédelmi szakértői bizottság a miniszternek évente beszámol a
tevékenységéről.
(4)	A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye tartalmazza
a gyermek állapotának megfelelő ellátási formára és az egyéni elhelyezési tervre vonatkozó
javaslatot, annak indokolásával együtt.
(5)	A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyermek
örökbefogadásának előkészítése céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
megkeresésétől számított 30 napon belül összefoglaló véleményt készít a gyermek egészségi
és személyiségállapotáról, az életkorához viszonyított értelmi, érzelmi és mozgásfejlettségi
szintjéről.
(6)	A megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményének
felülvizsgálatát, valamint szükség szerinti új szakvélemény készítését a gyámhatóság
megkeresése alapján az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság végzi.”
55.	§
A Gyvt. XII. Fejezet „A gyám kirendelése és jogállása” alcíme helyébe a következő
alcím lép:
„A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása
84.	§ (1) A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha
a)	ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos
intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
b)	a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő
örökbefogadásához,
c)	a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló
törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem
gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám
kirendelése,
d)	nevelésbe vette a gyermeket.
(2)	A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek
25
gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik
gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása
másként nem biztosítható.
(3)	A gyermekvédelmi gyám a feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal
létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el.
(4)	Nem lehet gyermekvédelmi gyám
a)	a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője,
b)	a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője,
c)	a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja,
d)	a gyermek nevelőszülője.
(5)	A gyermekvédelmi gyám munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(6)	A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát
láthatja el.
(7)	A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott
gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve hogy a nevelőszülő a
gyámságot vállalja.
85. § (1) A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt.
gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2)	A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi
feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha
a)	a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,
b)	nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére,
c)	a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)-c)
pontja szerinti ellátását.
(3)	A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő
határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.
(4)	A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a
gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja.
(5)	A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt
nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente
írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket
gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona
segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási
kötelezettséget.
(6)	Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy
azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg - amennyiben a gyermek
otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges - új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes
gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése,
26
elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a
gyermekvédelmi gyám látja el.”
56.	§
A Gyvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi,
értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű
ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám
a)	a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást,
beszélgetést kezdeményez
aa)	a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,
ab)	a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik
életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,
b)	a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási
helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít,
c)	a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség
esetén elősegíti,
d)	a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart,
figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,
e)	együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja
helyzetének megismerése érdekében,
f)	a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek
szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a
nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve ha a szülők hozzájárultak
gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve
a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,
g)	a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha ismert,
hogy hova távozott - visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek
felkutatásához szükséges intézkedéseket,
h)	szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek
helyzetéről,
i)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri
rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének
elkészítésében.
(2)	Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására
gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő köteles
egymással együttműködni.
(3)	A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 80/B. § (5)
bekezdés b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével
változtathatja meg, kivéve a 80/B. § (3) bekezdésében foglalt esetet.
(4)	A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek
életpályáját, figyelembe véve - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg
vagy az nem szűnt meg - a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek
képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a
gyámhatóság dönt.”
27
57.	§
A Gyvt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) Utógondozásnak van helye
a)	a nevelésbe vétel megszüntetését követően - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták
-	legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig,
b)	a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év
időtartamra,
c)	az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának
időtartamára.
(2)	Az utógondozást
a)	a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat,
b)	a fiatal felnőtt tekintetében a befogadó szülői hálózatot működtető, a gyermekotthon,
az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetőjének
utógondozója látja el.
(3)	A gyámhatóság elrendeli az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti
kérelem előterjesztésekor, valamint meghosszabbítja az utógondozást az annak időtartama
alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.
(4)	Az utógondozás az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben ismételten elrendelhető,
kivéve ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt
került sor.
(5)	Megszűnik az utógondozás
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam
elteltével,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam
elteltével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az otthonteremtési támogatással való
elszámolással, kivéve ha a gyámhatóság az otthonteremtési támogatást kizárólag
ingatlanvásárlás céljára engedte felhasználni.
(6)	A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha
a)	egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el,
b)	azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve ha otthonteremtési támogatásban részesül,
c)	a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik
együtt.”
58.	§
A Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése
előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói
ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá
válásával szűnt meg, és]
28
„b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói,
hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy”
59.	§
A Gyvt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § (1) A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére - a gyermek
nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével -
elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele
nagykorúvá válásával szűnt meg, és
a)	létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy
b)	köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói,
hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy
c)	szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.
(2)	Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 21. életévének, vagy
ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22.
életévének,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 22. életévének, ha
felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének,
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a felvétel időpontjáig,
de legkésőbb 22. életévének
betöltéséig kérheti.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt
létfenntartása, ha
a)	a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem
haladja meg, vagy
b)	a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott
készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem
haladja meg.
(4)	Az utógondozói ellátás elrendeléséről a gyámhatóság fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajtható határozatban dönt.
(5)	Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a
gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető,
rendkívüli élethelyzetbe került.
(6)	Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető az (1) bekezdésben meghatározott ok
fennállása esetén, legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.
(7)	Nincs helye az utógondozói ellátás ismételt elrendelésének, ha az utógondozói
ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés b)-f) pontjában foglaltak miatt került sor és a
megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el.
29
(8)	Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott ok alapján elrendelt utógondozói
ellátásban részesülő munkaképes fiatal felnőtt köteles a munkaügyi központtal
együttműködni.
(9)	Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás
elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével,
vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22.
életévének betöltésével,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói
vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy
felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 22., hallgatói jogviszony fennállása
esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével,
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális
intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével.
(10)	A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt
a)	utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,
b)	a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény
munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az
együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,
c)	a házirendet többször súlyosan megsérti,
d)	azt kéri,
e)	az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt utógondozói ellátás esetén a tanulmányi
vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti,
f)	az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15
napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az
ellátást nyújtót.”
60. §
(1)	A Gyvt. 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő, korlátozottan cselekvőképes
kiskorú anya kérelmére a gyámhatóság mellőzheti a törvényes képviselő meghallgatását, ha
az a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya vagy a születendő gyermek
érdekét veszélyeztetné.”
(2)	A Gyvt. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az
örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő
várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a
szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos
jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása
érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.”
61. §
A Gyvt. 135. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
30
[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő,
nevelőszülő]
„ba) személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,”
(adatainak a kezelésére.)
62. §
(1)	A Gyvt. 138. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához,
megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy
személyazonosító adatait, valamint a gyermek és a törvényes képviselő társadalombiztosítási
azonosító jelét,”
(2)	A Gyvt. 138. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához,
megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„f) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet
megállapításának okát.”
63.	§
A Gyvt. 141. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat - a gyermek örökbe fogadhatónak
nyilvánítása érdekében - az (1) bekezdés c) pontja szerint, naprakész adatok alapján vezetett
nyilvántartásából tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám
megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.”
64.	§
A Gyvt. 141/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos örökbefogadási nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak
nyilvánítása érdekében - naprakész adatok alapján - tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a
gyermekvédelmi gyám vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a
nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.”
65.	§
A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
31
„(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díj
összegéről
a)	a gyermekek napközbeni ellátása esetén a megállapodás megkötésekor,
b)	a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől
számított harminc napon belül.”
66.	§
A Gyvt. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a nevelésbe vett gyermek és a 93. § (1)
bekezdés b) pontja alapján utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási
költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.”
67.	§
A Gyvt. a következő 161/O. és 161/P. §-sal egészül ki:
„161/O. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési
Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013.
évi ... törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdésben, valamint 20. és 20/B. §-ban foglalt
rendelkezéseket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi
támogatás iránt 2013. április 1-jén folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2013. március 31-ét
követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.
161/P. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési
Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013.
évi ... törvénnyel megállapított 20/C. §-t a 2013. március 31-ét követően indult ügyekben és a
2013. április 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2013. március 31-ét
követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.”
68.	§
A Gyvt. a következő 161/Q. §-sal egészül ki:
„161/Q. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3)
bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja
alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013.
augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a
2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani.
(2)	Azon gyermekek, tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetük
alapján 2013. szeptember 1-jén a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó,
Kollégiumi vagy Kollégiumi-Szakiskolai Programjában, az Útravaló Ösztöndíjprogramban,
óvodai fejlesztő programban, képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben vesznek
részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai kötelezettség vagy a
tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályok szerint minősülnek
hátrányos helyzetűnek, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek.
32
(3)	A 2013. szeptember 1-jén utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói
jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetét a fiatal felnőtt kérelmére,
annak hiányában hivatalból legkésőbb 2014. január 31-éig meg kell állapítani.”
69.	§
A Gyvt. a következő 161/R. §-sal egészül ki:
„161/R. § (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési
Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013.
évi ...törvénnyel megállapított 77-81. §-t a 2014. január 1-jén átmeneti és tartós nevelésbe
vétel iránt folyamatban lévő eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel
2013.	december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.
(2)	A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési
Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013.
évi ... törvénnyel megállapított 45. § (2) és (6) bekezdését, 53/A. § (1) bekezdését, 55. § (7)
bekezdését, 92. §-t és 93. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni,
akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el.
A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013.
december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
70.	§
A Gyvt. 162. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„z) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan
hátrányos helyzete megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait.”
71.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	15. § (1) bekezdés e) pontja,
b)	20/B. §-t megelőző alcím-megjelölés,
c)	20/B. § (1) és (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	11/A. § (8) bekezdés e) pontjában, 70. § (5) bekezdésében, 76. § (1) bekezdés b) pontjában, 136/A. §
(2) bekezdésében az „átmeneti” szövegrész,
b)	24. § (5) bekezdés c) pontjában, 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontjában, 57. § (2) bekezdés d)
pontjában, 69/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 81/A. § (1) bekezdésében, 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában, 141.
§ (1) bekezdés e) pontjában, 151. § (8) bekezdésében, 152. § (3) bekezdésében, 156. § (4) bekezdés nyitó
szövegrészében és a) pontjában, 161. § b) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész,
c)	62. § (1) bekezdés d) pontja,
d)	76. § (1) bekezdés f pontja,
e)	81/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti
vagy tartós” szövegrész,
f)	83. §-a.
33
72.	§
(1)	A Gyvt.
a)	19. § (1) bekezdés a) pontjában a „148. §” szövegrész helyébe a „151. §” szöveg,
b)	19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „20. § (3) vagy (4)” szövegrész helyébe a „20. § (2)”
szöveg,
c)	20/B. § (3) bekezdésében a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás” szövegrész helyébe a „pénzbeli
ellátás” szöveg
lép.
(2)	A Gyvt.
a)	9. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében az „Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész
helyébe az „A nevelésbe vett” szöveg,
b)	25. § (1) bekezdésében az „az átmeneti vagy tartós nevelésből” szövegrész helyébe az „a nevelésbe
vételből” szöveg,
c)	25. § (4) bekezdésében a „80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában” szövegrész helyébe a „78. § (1)
bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában” szöveg,
d)	39. § (5) bekezdés b) pontjában az „utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás)”
szövegrész helyébe az „utógondozás” szöveg,
e)	52. §-ában, 53. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésének nyitó
szövegrészében az „az átmeneti és a tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,
f)	53. § (4) bekezdésében az „átmeneti vagy tartós nevelésből” szövegrész helyébe a „nevelésbe vételből”
szöveg,
g)	56. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 101. § (3) bekezdésében,
135. § (8) és (9) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 141/C. § (1) bekezdésében, 141/D. § (1)
bekezdésében, 150. § (6) bekezdés d) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe
az „a nevelésbe vett” szöveg,
h)	58. § (4) bekezdésében az „az átmeneti és tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe
vett” szöveg,
i)	62. § (1) bekezdés a) pontjában az „átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós” szövegrész
helyébe az „ , illetve a más okból örökbefogadható” szöveg,
j) 69. § (1) bekezdés b) pontjában az „elhelyezését, átmeneti vagy tartós” szövegrész helyébe az
„elhelyezését vagy” szöveg,
k) 72. § (3) bekezdésében az „a gondozási helyre” szövegrész helyébe az „az ideiglenes gondozási
helyre” szöveg,
l) 139. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel”
szövegrész helyébe a „nevelésbe vétel” szöveg,
m) 140. § (1) bekezdés b) pontjában az „az átmeneti és a tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a
nevelésbe vett” szöveg,
n) 154. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyermekotthonban” szövegrész helyébe a „nevelőszülőnél vagy a
gyermekotthonban” szöveg
lép.
3.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosítása
73.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/E. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál
vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő
visszafizetésére a kincstár a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla
34
feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére
megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes
személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a kincstárnak átadja. A
kincstár a követelését - visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e
személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról
még nem vették fel.”
74.	§
A Fot. 23/F. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a
fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre
vonatkozóan - a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság
fennállásának ellenőrzése céljából - az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok
személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot
kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől.”
75.	§
A Fot. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) az e törvény alapján nyújtott ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával és
ellenőrzésével, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes
szabályokat.”
4.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
76.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7.
§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási
támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik
életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy
a)	a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján
középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
b)	azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-
oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.”
77.	§
A Cst. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási
intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben
lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes
összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A
35
szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó
családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére
használja fel.”
5.	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása
78.	§
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban:
Nmjt.) 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt, illetve nem magyar állampolgár
magyar állampolgárt a magyar gyámhatóság engedélyével vagy külföldi hatóságnak a magyar
gyámhatóság által jóváhagyott engedélyével fogadhat örökbe.
(3)	A gyámhatóság az örökbefogadást csak akkor engedélyezheti, illetve azt csak akkor
hagyhatja jóvá, ha az a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.”
79.	§
Az Nmjt. 62/B. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más
hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha)
„e) magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetve megszüntetése iránt
indul külföldön eljárás, feltéve hogy az örökbefogadó külföldi állampolgár, és az
örökbefogadást a magyar gyámhatóság a 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint
jóváhagyta.”
80.	§
Az Nmjt. 70/A. § (1) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a
„(2) és (3) bekezdésében” szöveg lép.
81.	§
Hatályát veszti az Nmjt. 43. § (4) bekezdése.
6.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
82. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §
(2)	bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn]
36
„m) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége
céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági
támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,”
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
7.	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
módosítása
83.	§
Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi
XXV. törvény mellékletének 19. pontjában a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,”
szövegrész.
8.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
84.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1)
bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„u) a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság
megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2)
bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat.”
9.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
85.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Az egységes szociális nyilvántartásból
a)	a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása
érdekében szükséges adatokat,
b)	a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni
ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
c)	a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi)
gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a
hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási
támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,
d)	a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális- és gyámhivatala az a)-c) pontok szerinti eljárásban
hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)-c) pontok szerinti
ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és
e)	a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre
vonatkozó adatokat
közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.”
37
10.	Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami
átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása
86. §
Nem lép hatályba az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási
intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII.
törvény 36. §-a, 47. §-a, 49. §-a, 54-56. §-a, 61. és 62. §-a.
11.	Záró rendelkezések
87. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-17. §, a 22-26. §, a 29. és 30. §, az 58. §, a 61. §, a 62. § (1) bekezdése, a 65.
§, a 67. §, a 71. § (1) bekezdése, a 72. § (1) bekezdése, a 73-75. §, a 82-86. § 2013. április 1-
jén lép hatályba.
(3)	A 34. § és a 77. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A 19. §, a 21. §, a 32. §, a 42. §, a 62. § (2) bekezdése, a 68. §, a 70. § 2013.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(5)	A 18. §, a 20. §, a 27. és 28. §, a 31. §, a 33. §, a 35-41. §, a 43-57. §, az 59. és 60.
§, a 63. és 64. §, a 66. §, a 69. §, a 71. § (2) bekezdése, a 72. § (2) bekezdése, a 78-81. § 2014.
január 1-jén lép hatályba.
38
Indokolás
Általános indokolás
I.	A Kormány a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló
1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) szerint a Magyary
Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program intézkedési tervének 15. pontja alapján a lakossági
ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének
közérthetőbbé tétele érdekében Egyszerűsítési Programot fogadott el.
Az Egyszerűsítési Program célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek
csökkentésének megvalósítása úgy, hogy az az állampolgárok számára érzékelhető módon
valósuljon meg, ugyanakkor a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) elsődlegesen a következő eljárások
felülvizsgálatát, és ezek egyszerűsítésének a megvalósítását szolgálja (az egyes pontok az
eljárások Korm. határozat 1. melléklete szerinti sorszámát jelölik):
2.	Gyámrendelés [Javaslat 55. és 56. §]
4.	Gyermekek tartós nevelésbe vétele [Javaslat 46-53. §]
5.	Gyermekek átmeneti nevelésbe vétele [Javaslat 46-53. §]
6.	Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és folyósítása [Javaslat 23. §]
7.	Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása [Javaslat 25. §]
11.	Óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása [Javaslat 26. §]
21.	Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás [Javaslat 40. § és 60. §]
23.	Magyar állampolgárságú gyermek örökbefogadása külföldi állampolgár által [Javaslat
78-81. §]
24.	Külföldi állampolgárságú gyermek magyarországi örökbe fogadása [Javaslat 78-81. §]
25.	Gyermekjóléti alapellátások igénybevétele [Javaslat 29. §]
27.	Utógondozói ellátás elrendelése [Javaslat 57-59. §]
41.	Lakásfenntartási támogatás megállapítása és folyósítása [Javaslat 11. §]
47.	Fogyatékossági támogatás megállapítása és folyósítása [Javaslat 73-75. §]
51.	Köztemetés [Javaslat 12. §]
52.	Adósságkezelési szolgáltatás [Javaslat 15. §]
58.	Közgyógyellátás megállapítása és folyósítása [Javaslat 13. §]
114.	Otthonteremtési támogatás megállapítása és folyósítása [Javaslat 27. és 28. §]
A felsorolt eljárások egyszerűsítésével kapcsolatban a Javaslat érdemben az alábbi, az
ezen eljárásokat szabályozó ágazati törvényeket módosítja:
-	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.),
-	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint
-	a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.).
Fentieken túl - ám szintén az Egyszerűsítési Program megvalósításához kapcsolódóan,
a javasolt változtatásoknak a jogrendszerbe illesztése céljából - a Javaslat módosítja
39
-	a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet (a
továbbiakban: Nmjt.),
-	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt,
-	a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvényt,
-	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényt,
-	az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, valamint
-	az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami
átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvényt is.
II.	A Javaslat részét képezi továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.
törvénynek (a továbbiakban: Cst.) a valamely intézményi ellátásban részesülő gyermekekre
tekintettel járó családi pótlék felhasználása tekintetében az intézményvezető eddigi
lehetőségeit bővítő, továbbá a magasabb összegű családi pótlék szabályait a tankötelezettségi
korhatár 16. életévre csökkenéséből eredően indokolt módosítása is.
40
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A rendelkezés az Szt. értelmező rendelkezései között található „aktív korú” fogalom
meghatározásának pontosító jellegű módosítását tartalmazza. Az aktív korú személy
fogalmának meghatározásánál a hatályos jogszabályban a „reá irányadó nyugdíjkorhatárt be
nem töltött személy” kitétel mellett szereplő „62. életévét be nem töltött személy” kifejezés
feltüntetése indokolatlan és zavart okoz, hiszen a reá irányadó nyugdíjkorhatár kifejezés
egyértelműen meghatározza, hogy mely esetben minősül valaki aktív korúnak.
A 2. §-hoz
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítéséről szóló rendelkezések módosítása
egyértelművé teszi, hogy a jogosulatlanul kifizetett ellátás akkor is visszakövetelhető, ha az
ellátás folyósításának szüneteltetését a szünetelésre okot adó körülmény bejelentésének
elmulasztása miatt nem rendelték el.
Mivel a méltányosság gyakorlása az önkormányzat költségvetését érinti, a módosítás
rögzíti, hogy amennyiben a jegyző méltányosságból a megtérítendő összeg csökkentéséről,
elengedéséről, vagy részletekben történő megfizettetéséről dönt, úgy ez ellen a döntés ellen
nincs helye fellebbezésnek. A fellebbezési jog kizárása a járási hivatal által gyakorolt
méltányosság esetére is irányadó.
A 3. §-hoz
A rendelkezés - tekintettel arra, hogy számos pénzbeli és természetbeni szociális ellátás
vagyonvizsgálathoz kötött - az ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve a jogosultság
ellenőrzése céljából biztosítja, hogy a szociális hatáskört gyakorló szerv a polgárok személyi
adatait és lakcímét nyilvántartó szerv és az ingatlanügyi hatóság mellett a közúti közlekedési
nyilvántartást vezető hatóságtól is adatot kérhessen.
A 4. §-hoz
Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül csupán a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásban részesülők számára kötelező a közfoglalkoztatásban való részvétel.
Önkéntes vállalásuk alapján azonban a rendszeres szociális segélyben részesülők is részt
vehetnek közfoglalkoztatásban.
A módosítást követően, az ellátás formájától függetlenül, a közfoglalkoztatásban
résztvevő valamennyi aktív korúak ellátásában részesülő személyre azonos
jövedelemszámítási és felülvizsgálati szabályok vonatkoznak majd.
Az 5. §-hoz
A szociális hatósági ügyben eljáró szerv illetékességére vonatkozó szabály módosítása
egyértelművé teszi, hogy az illetékességet elsősorban a kérelmező lakcímnyilvántartásba
41
bejelentett lakóhelye alapozza meg. A tartózkodási hely szerinti hatóság csak abban az
esetben jár el, ha az ügyfél életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén él.
A 6. §-hoz
A rendelkezés az időskorúak járadékára való jogosultság megállapítása iránti eljárás
esetében megteremti a hivatalból történő ügyindítás lehetőségét abban az esetben, ha az aktív
korúak ellátására való jogosultságot azért kellett megszüntetni, mert a jogosult elérte a rá
irányadó nyugdíjkorhatárt.
A 7. §-hoz
A rendelkezés - annak érdekében, hogy az álláskeresési támogatás kimerítését követően
az ügyfél ellátása folyamatosan biztosított legyen - megteremti annak a lehetőségét, hogy
amennyiben az ügyfél az aktív korúak ellátása iránti kérelmét az álláskeresési támogatás
folyósítási időtartamának lejártát követő 30 napon belül benyújtja, akkor az aktív korúak
ellátására való jogosultság megállapításának kezdő időpontja az álláskeresési támogatás
kimerítését követő nap legyen.
A módosítás pontosítja továbbá a keresőtevékenység fogalmát az aktív korúak ellátása
tekintetében.
A 8. és 9. §-okhoz
A rendelkezések az aktív korúak ellátására vonatkozó megszüntetési okok, illetve a
szünetelés szabályainak pontosításait tartalmazzák.
A 10. §-hoz
Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül csupán a foglalkoztatást
helyettesítő támogatásban részesülők számára kötelező a közfoglalkoztatásban való részvétel,
önkéntes vállalásuk alapján azonban a rendszeres szociális segélyben részesülők is részt
vehetnek közfoglalkoztatásban. Éppen ezért a módosítás rögzíti, hogy utóbbiak
közfoglalkoztatásban való részvétele esetén - a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra
vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása.
A 11 . §-hoz
A rendelkezés 21 napra rövidíti a lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti eljárás
ügyintézési határidejét.
A 12. §-hoz
Az elhunyt mielőbbi eltemettetésének biztosítás érdekében a módosítás 21 napra rövidíti
a köztemetés lefolytatására nyitva álló eljárási határidőt.
A hatályos szabályozás szerint a köztemetésről gondoskodó települési önkormányzat
igényelheti a köztemetés költségeinek utólagos megtérítését az elhunyt személy elhalálozása
42
időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál. A Javaslat az ezen igény
bejelentésére rendelkezésre álló időt a jelenlegi két hónapról egy hónapra csökkenti.
A 13. §-hoz
A rendelkezés - a járási hivatal és a települési önkormányzat jegyzője között megosztott
döntési hatáskörök egyértelmű elhatárolása érdekében, valamint a normavilágosság és a
közérthetőbb jogi nyelvezet kialakítására irányuló törekvések mentén - a jogszabályon belüli
bekezdés-hivatkozások helyett konkrétan nevesíti a közgyógyellátás három (alanyi, normatív
és méltányossági) formáját.
A 14. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a közgyógyellátás eseti és egyéni gyógyszerkeretének
megnyitásával és felhasználhatóságával kapcsolatos szabályozást, és egyértelműen kimondja,
hogy kétéves alanyi jogosultság esetében is egy éves időtartamra kerül a gyógyszerkeret
megnyitásra, amely a jogosultság kezdő időpontjától számított egy év elteltével nyitható meg
újra.
A 15. §-hoz
A rendelkezés 21 napra rövidíti az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultság
megállapítása iránti eljárás ügyintézési határidejét.
A 16. és 17. §-okhoz
Az Szt.-nek a Javaslatban foglalt módosításaihoz kapcsolódó hatályon kívül helyező és
szövegcserés rendelkezések.
A 18. §-hoz
A rendelkezés a Gyvt. értelmező rendelkezéseit pontosítja, illetőleg egészíti ki a
terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya, valamint az utógondozás
fogalmával, utóbbi esetében elválasztva és meghatározva a gyermek és a fiatal felnőtt
érdekében szükséges tevékenység tartalmát.
A 19. §-hoz
2013 szeptemberétől - tekintettel e fogalom általánosabb, gyermekvédelmi szempontú
jelentőségére - a közoktatási (köznevelési) törvény helyett a Gyvt.-ben kerül szabályozásra a
hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma. Az új szemléletű
szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése a kora
gyermekkortól fiatal koráig, a minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése
érdekében. A Javaslat szerinti módosítás ennek megfelelően gyermeki jogként fogalmazza
meg a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jogát a fejlődését hátráltató
körülmények leküzdéséhez nyújtott segítséghez és esélyeinek növeléséhez.
A 20. §-hoz
43
A rendelkezés - figyelemmel arra, hogy az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel
összevonása miatt szükségessé vált ennek tisztázása - egyértelműsíti, hogy a nevelésbe vett
gyermek szülője a törvényben meghatározott jogait akkor gyakorolhatja, ha szülői felügyeleti
joga nem szűnt meg, valamint ha a kapcsolattartásra feljogosították. A nevelésbe vett
gyermek szülőjének jogai összhangban kell álljanak a gyermek védelemhez való jogával.
A 21. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a Gyvt.-nek a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó
hatósági intézkedéseket tartalmazó felsorolását a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet
fennállásának megállapításával.
A 22. §-hoz
A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátás iránti ügyben eljáró szerv
illetékességére vonatkozó szabályok módosítása egyértelművé teszi, hogy az illetékességet
elsősorban a kérelmező lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhelye alapozza meg. A
tartózkodási hely szerinti hatóság csak abban az esetben jár el, ha az ügyfél életvitelszerűen a
bejelentett tartózkodási helyén él.
A 23-25. §-okhoz
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és a kiegészítő gyermekvédelmi
támogatásra jogosultak körének átfedése miatt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
„beolvasztásra” kerül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe. Az átalakítást követően a
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - pénzbeli ellátás elnevezéssel - a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, speciális jogosulti kör számára biztosítandó
támogatási elemmé válik.
A rendelkezés az ellátások összevonásához szükséges módosításokat tartalmazza.
A 26. §-hoz
A rendelkezés az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódóan a fogalomhasználat
pontosítására és egységesítésére, valamint az eljárási szabályok egyszerűsítésére irányuló
módosításokat tartalmaz.
A 27. §-hoz
A módosítás alapján az otthonteremtési támogatás lakásbérletre történő felhasználása
nem csak önkormányzati bérlakásra vonatkozik, hanem bármilyen lakás tekintetében
fizetendő bérleti díjra. A módosítás emellett - az áttekinthetőbb szerkesztés okán, az
értelmezés megkönnyítésére - pontokba szedi a támogatás felhasználásának lehetséges
jogcímeit.
A 28. §-hoz
44
A rendelkezés lehetővé teszi a fiatal felnőtt számára az otthonteremtési támogatás
részletekben történő kifizetését az ingatlanának felújítása, bővítése céljából is.
A 29. és 30. §-okhoz
A jogszabályi előírások átláthatóbbá és közérthetőbbé tétele érdekében a módosítás
megszünteti a megállapodásra vonatkozó szabályozás jelenlegi - ráadásul a jogszabályi
hierarchia különböző szintjein fennálló - szükségtelen párhuzamosságait: mind a
megállapodás tartalmi elemeire, mind a megállapodás megkötésének időpontjára vonatozó
előírások egységesen, törvényi szinten kerülnek szabályozásra.
A gyermek és szülő jogairól, valamint kötelezettségeiről, az adott szolgáltatás céljáról
és feltételeiről adandó kötelező tájékoztatás megtörténtéről az igénybevevőnek, illetve a
törvényes képviselőnek nyilatkoznia szükséges a hatályos szabályozás szerint. A nyilatkozatot
az igénybevevő jelenleg a megállapodástól elkülönülten, külön nyomtatványon teszi meg. A
szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése
érdekében a tájékoztatás megtörténtéről szóló nyilatkozat beépítésre kerül a megállapodásba,
így kiváltva a külön nyilatkozattétel szükségességét.
A 31. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a nevelésbe vett gyermek érdekében a gyámhatóság
hivatalból dönt a kapcsolattartás engedélyezése kérdésében. Ezt különösen olyan szülő
esetében szükséges kimondani, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság megvonta, vagy
akinek szülői felügyeleti joga megszűnt.
A 32. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a gyermekjóléti alapellátásnak a hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek tekintetében végzendő általános feladatait.
A 33. §-hoz
A Gyvt. korábbi szabályozása ugyan lehetővé tette az utógondozói ellátásban részesülő
fiatal felnőtt gyermekével történő együttes elhelyezését, azonban az ellátás egy éven túli
biztosítása csak oly módon volt lehetséges, hogy a gyermeke nevelésbe vétele okán az
utógondozói ellátott szülő szülői felügyeleti jogának szüneteltetésre került sor. Mindez
amellett, hogy a szülői feladatokra alkalmas fiatal felnőtt jogait csorbította és távolította őt a
gyermekétől, felesleges finanszírozási többlettel is járt.
A módosítás megteremti az átmeneti gondozás speciális esetét, mely alapján a
gyermekével együttesen elhelyezett utógondozói ellátott szülő gyermeke - szülőjével együtt -
az utógondozói ellátás időtartamáig maradhat átmeneti gondozásban. Így biztosítható, hogy a
szülő-gyermek kapcsolatot ne terhelje felesleges hatósági intézkedés.
A 34. §-hoz
A rendelkezés alapján szabadabban felhasználható lesz a családjából kiemelt,
intézményben élő gyermek után járó családi pótlék összege, csökkennek az intézményvezetők
45
adminisztratív terhei, megnő a döntési lehetőségük, szabadságuk a nevelt gyermekek teljes
körű ellátásának biztosítása érdekében. A felhasználási cél kibővítésével (miszerint nem csak
az ellátás kiegészítésére, hanem a teljes körű ellátásra fordítható a családi pótlék összege) a
gyermekek ellátásának színvonala, az ellátás biztonsága növelhető.
Összességében az egy-egy gyermek teljes körű ellátására fordítható összeg nagysága
nem változik, de a rendelkezésre álló keretet az intézmények vezetői rugalmasabban
használhatják fel, azzal, hogy a zsebpénzt továbbra is biztosítani szükséges a
gyermekotthonban elhelyezett gyermek részére. Megmarad a szabályozásnak az az eleme is,
hogy a családi pótlék összegét különösen a gyermek ruházattal, szabadidő-eltöltéshez,
kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére,
tehetségének gondozására kell fordítani.
A 35. §-hoz
A módosítása alapján az utógondozói ellátás keretében az utógondozás mellett a
továbbiakban nem teljes körű, hanem szükség szerinti ellátást kell biztosítani a fiatal felnőtt
számára, figyelemmel arra, hogy az önálló életre történő nevelés igen fontos eleme az
utógondozói ellátásnak.
A 36. §-hoz
A rendelkezés pontosítja, hogy az utógondozói ellátást a nevelőszülő nem egyedül,
hanem működtetője közreműködésével köteles biztosítani.
A 37. §-hoz
A rendelkezés - figyelemmel arra, hogy az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel
összevonása miatt szükségessé vált ennek tisztázása - egyértelműsíti, hogy a nevelésbe vett
gyermek számára a gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít és utógondozást nyújt a volt
nevelésbe vett gyermeknek.
A 38. §-hoz
A rendelkezés - figyelemmel arra, hogy az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel
összevonása miatt szükségessé vált ennek tisztázása - egyértelműsíti, hogy a családjából
kiemelt gyermek gondozási helyére, illetve ideiglenes gondozási helyére továbbra is a területi
gyermekvédelmi szakszolgáltatás tesz javaslatot az eljáró gyámhatóság számára.
A 39. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a gyermekvédelmi szakszolgáltatás számára, hogy a
családjából kiemelt, azonnali elhelyezést igénylő gyermek érdekében ideiglenesen befogadó
nevelőszülőt (hálózatban) és gyermekotthont működtethessen. A feladat azért nem
kötelezésként kerül előírásra, mert a gyermek ideiglenes befogadását - amely feladat nem
kizárólag a gyermekvédelmi szakszolgáltatás által biztosítható - az adott ellátórendszerhez
igazodva szükséges megszervezni.
46
A 40. §-hoz
A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat számára a módosítás új feladatként
írja elő a válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermeke iratainak megőrzését, és
gyámhivatali határozat alapján a gyermek törvényes képviselőjének történő átadását annak
érdekében, hogy az iratok ne a terhességét környezete előtt titokban tartó anya lakcímére
érkezzenek meg. A feladat sajátos jellegére és a nem túl magas esetszámra tekintettel a húsz
területi gyermekvédelmi szakszolgálat közül indokolt kizárólag az egyikük feladataként
meghatározni a gyermek számára érkező iratok megőrzését és a gyermek törvényes
képviselője számára történő továbbítását.
A 41. §-hoz
A rendelkezés - figyelemmel arra, hogy az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel
összevonása miatt szükségessé vált ennek tisztázása - egyértelműsíti, hogy a nevelésbe vett
gyermek számára gyermekvédelmi gyám kirendelésével biztosítani kell a törvényes
képviseletének ellátást.
A 42. §-hoz
A rendelkezés a Gyvt.-be illeszti a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek
(fiatal felnőtt) fogalmát, annak érdekében, hogy a gyermek születésétől kezdődően azonos
fogalomhasználat alapján tudjon eljárni az egészségügyi, a köznevelési és a szociális, illetve
gyermekvédelmi ágazat.
Az újraszabályozással a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet kompenzálására a
korábbinál szélesebb körben nyílik lehetőség az életkor tekintetében (0-25 éves kor), a
családbafogadó gyám által nevelt gyermekekre is kiterjedően, továbbá több ágazat számára
használható módon.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami a jelenlegi
hátrányos helyzet meghatározója, a gyermekes család anyagi helyzetét mutatja és önmagában
nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis
az életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok
(zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége stb.) is fennállnak.
Az új szemléletű szabályozás értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet
szempontjából meghatározó tényezők - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságon kívül - a következők: a szülő, a családbafogadó gyám (a továbbiakban: gyám)
alacsony iskolai végzettsége, alacsony foglalkoztatottsága, az elégtelen lakáskörülmények, a
szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben élés ténye.
Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy
további feltétel megléte megállapítható, az a hátrányos helyzet, ha két további feltétel
megvalósul, az a halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelenti. Továbbá a nevelésbe
vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott
utógondozói ellátás önmagában megalapozza a halmozottan hátrányos helyzet fennállását.
A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására
irányuló eljárás során - az ügyfél erre irányuló kérelme esetén - megvizsgálja a hátrányos,
47
halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos
időtartamra, de - az adatvédelmi szempontok miatt - külön döntésben állapítja meg a
gyermek hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.
A nevelésbe vett gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül külön
megállapító határozat nélkül is, hiszen ebben az esetben nincs mit mérlegelnie a
gyámhatóságnak. Az utógondozói ellátásra jogosult, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló
fiatal felnőtt érdekében az ügyében eljáró gyámhatóság hivatalból állapítja meg a halmozottan
hátrányos helyzet fennállását, melyről jogerős döntésével értesíti a nyilvántartást vezető
jegyzői gyámhatóságot.
A fogalom újraértelmezése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
problémáinak részletesebb, problémaérzékenyebb ismeretét eredményezi, pontosabb személyi
és területi célzást tesz lehetővé a meglévő támogatásokban, szolgáltatásokban (például
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakoribb, kiemelt családgondozása, védőnői
látogatása,) új támogatási lehetőségeket generál (például Biztos Kezdet Gyerekház
igénybevétele) és pontosabban meghatározhatóvá teheti a jövőbeni hazai és európai uniós
fejlesztések célcsoportját.
A 43. §-hoz
Az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel összevonása miatt szükségessé vált a
családbafogadás tekintetében nyilatkozatot tenni jogosult szülői kör meghatározása. Csak
azon szülők kérhetik nevelésbe vett gyermekük családbafogadásához a gyámhatóság
hozzájárulását, akiknek a szülői felügyeleti joga szünetel és a gyermek nevelésbe vétele előtt
jogosultak voltak szülői felügyeleti joguk gyakorlására. Így azon szülők, akiknek szülői
felügyeleti jogát a bíróság megvonta, vagy szülői felügyeleti joguk megszűnt, nem jogosultak
e kérelem előterjesztésére.
A 44. §-hoz
A rendelkezés alapján az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló határozatot
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá kell nyilvánítani, hiszen ilyen tartalmú döntés
eleve csak a gyermek súlyos és közvetlen veszélyeztetettsége és azonnali intézkedést igénylő
ok esetén hozható.
A 45. §-hoz
A rendelkezés alapján az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyámhatóságnak
harmincöt nap áll rendelkezésre a gyermek nevelésbe vételéről szóló döntés meghozatalára,
amivel egyidejűleg meg kell határozni a gyermek gondozási helyét és szintén egyidejűleg
dönteni kell a rendelkezésben utaló szabállyal hivatkozott jogszabályhelyen felsorolt járulékos
kérdésekben (pl. a gyermekvédelmi gyám személyéről, a kapcsolattartásról, a gondozási díjról
stb.) is.
A 46. §-hoz
48
A hatályos szabályozás nem határozza meg a nevelésbe vétel célját. A Javaslat ezt a
hiányosságot pótolva kimondja, hogy ez a cél a gyermek otthont nyújtó ellátásának és
törvényes képviseletének biztosítása mindaddig, amíg a gyermek családja képessé válik a
gyermek visszafogadására, vagy számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor, vagy
örökbefogadása megtörténik. Ha mindezekre nincs lehetőség, a nevelésbe vétel célja a
törvényes képviselet biztosítása mellett az otthont nyújtó ellátás során a gyermek felkészítése
az önálló életre.
Az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel összevonásával a Javaslatban foglaltak szerint
létrejövő ún. nevelésbe vételi eljárás során - a szükséges bizonyítékok beszerzését követően -
a gyámhatóságnak a gyermek családból való kiemeléséről hozott döntésben egyidejűleg
rendelkezni kell a gyermek ideiglenes gondozási helyéről, a gyermekvédelmi gyám
kirendeléséről, illetve a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályairól.
A 47. és a 48. §-okhoz
A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermek sorsának alakulása
szempontjából döntő kérdés a számára legmegfelelőbb gondozási hely meghatározása, ezért
az erre vonatkozó rendelkezések részletesen szabályozzák a gyámhatóság eljárását, a
döntéshez szükséges bizonyítékok körét. A gondozási hely meghatározására irányuló eljárás
eredményeként születik döntés továbbá az ún. járulékos kérdésekről is, azaz ebben az
eljárásban kell meghatározni a gyermekvédelmi gyám személyét, rendezni a szülővel vagy
más hozzátartozóval való kapcsolattartás kérdését, dönteni az egyéni elhelyezési terv
elfogadásáról, vagy módosításáról, a gyermek után fizetendő gondozási díjról, a gyermek
ellátási szükségletéről, valamint - ha annak feltételei fennállnak - a gyermek
örökbefogadhatóságáról.
A 49. §-hoz
Az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel összevonása miatt szükségessé vált a nevelésbe
vétel fennállása alatti, a gyermek érdekében történő folyamatos együttműködés résztvevőinek
és az együttműködés kereteinek, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó szabályoknak a
pontosítása, újbóli megállapítása.
Az 50. §-hoz
A rendelkezés részletesen szabályozza a nevelésbe vétel fenntartása szükségességének
megállapítására irányuló felülvizsgálati eljárás gyakoriságát, valamint a felülvizsgálatok során
értékelendő szempontokat, körülményeket.
A szabályozás kellően rugalmas a tekintetben, hogy ha valamilyen, a gyermek
helyzetére nézve releváns más eljárás van folyamatban (pl. ha a gyermek családbafogadás
ának vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik), úgy annak időtartama alatt nem kell
elvégezni az előírt felülvizsgálatot. Ugyanakkor a Javaslat a gyermek érdekében
természetesen a soron kívüli felülvizsgálat lehetőségét is biztosítja.
Az 51. §-hoz
49
A rendelkezés pontosítja a gyermek gondozási helye megváltoztatásának feltételeit és
eljárási szabályait.
Az 52. és 53. §-okhoz
Az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel összevonása okán szükségessé vált a nevelésbe
vétel megszüntetésével, valamint a megszűnési eseteivel kapcsolatos szabályok
felülvizsgálata. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nevelésbe vétel megszüntetését csak
az a szülő kérheti, akinek szülői felügyeleti joga szünetel. Az a szülő tehát, akinek szülői
felügyeleti jogát a bíróság megvonta, vagy szülői felügyeleti joga megszűnt, - a családjogi
szabályokkal összhangban - nem jogosult ilyen kérelem előterjesztésére. A szülő és a
gyermekvédelmi gyám együttesen is kérheti a nevelésbe vétel megszüntetését. A nevelésbe
vétel csak akkor szűnhet meg, ha más módon (örökbefogadás, családbafogadás) biztosítottá
válik a gyermek ellátása, gondozása, nevelése és törvényes képviseletének ellátása.
Az 54. §-hoz
A módosítással a gyermekvédelmi szakértői bizottságra vonatkozó rendelkezések -
beleértve az annak működésére, szakértői összetételére, valamint az örökbefogadások
előkészítése során e §-ban előírt új feladataira vonatkozó szabályozást - önálló alcím alá
kerülnek.
A gyermek örökbefogadásához szükséges szakszerű és aktuális vélemények elkészítése,
illetve beszerzése számos esetben nehézségbe ütközik, ami időben meghosszabbítja a
gyermek örökbefogadásának folyamatát. Emiatt indokolt, hogy minden esetben, a gyermek
örökbefogadhatóvá válását követően rövid időn belül készüljön a gyermek egészségi és
személyiségállapotáról, fejlődésének üteméről szakszerű összefoglaló vélemény.
A módosítás szerint a megyei, fővárosi szakértői bizottság a gyermek
örökbefogadásának előkészítése céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
megkeresésére összefoglaló véleményt készít a gyermek egészségi állapotáról, fejlődéséről. A
megyei, fővárosi szakértői bizottság feladatának kiterjesztése az örökbefogadható
gyermekekre azért is indokolt, mert a szakértői bizottság vizsgálja a gyermeket a
gyermekvédelmi szakellátásba kerülésekor (illetve a későbbiekben is, ha a gondozási hely
megváltoztatásának szükségessége felmerül), így a gyermek fejlődéséről a gyermek
szakellátásba kerülésének kezdetétől vannak információi.
Az 55. és az 56. §-okhoz
A gyermekvédelmi gyámság jogintézményét - a Javaslatban foglaltakkal megegyező
szakmai tartalommal, és szintúgy 2014. január 1-jei hatályba lépéssel - az egyes szakosított
szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények
módosításáról 2012. évi CXCII. törvény vezette be a jogrendszerbe. Az érintett alcím alá
tartozó rendelkezések szóhasználatának pontosítását az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel
jogintézményének összevonása teszi szükségessé.
Az 57. §-hoz
50
A rendelkezés egzakt módon meghatározza, hogy a gyermek és a fiatal felnőtt mikor, és
milyen feltételek fennállása esetén részesülhet utógondozásban, egyúttal a hatályos
rendelkezéseknél egyértelműbb formában, és a jogalkalmazók szempontjából átláthatóbb
módon szabályozza újra az utógondozás megszűnésének és megszüntetésének eseteit.
Az 58. §-hoz
A módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel való összhangot
biztosítja az utógondozói ellátás elrendelése tekintetében.
Az 59. §-hoz
A rendelkezéssel újragondolásra került, hogy a fiatal felnőtt milyen okok fennállása
esetén és milyen időtartamban részesülhet utógondozói ellátásban. A gyakorlati tapasztalatok
megmutatták, hogy vannak olyan ellátottak, akiknek hosszabb időtartamú segítség és ellátás
szükséges a biztonságos önálló életkezdéshez, mint amelyet a korábbi szabályozás lehetővé
tesz. A módosítás alapján a speciális ellátási szükségletűként nagykorúvá vált fiatal felnőtt az
eddigieknél hosszabb időtartamban - a 22. életévéig - veheti igénybe az ellátást. Az
intézkedés a célcsoport számára egyszerűbbé teszi a létfenntartást biztosító ellátáshoz való
hozzájutást.
Az utógondozói ellátás elrendelését megállapító határozat azonnali végrehajthatósága az
ellátás folyamatosságát biztosítja mind a tényleges ellátás, mind a finanszírozás tekintetében.
Így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt
ellátás nélkül marad.
Bevezetésre kerül egy 120 napos „átmeneti idő”, ami a tanulmányok folytatása miatt
utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében hatékonyan biztosítja, hogy ne
kelljen a gyámhatóságnak az utógondozói ellátást elrendelő határozatát az ellátás
elrendelésének okában bekövetkezett változás miatt - egy átmeneti időszakra - módosítani.
Így mind a gyámhivatal, mind a fiatal felnőtt, mind az ellátást nyújtó adminisztratív terhei
csökkennek.
A 60. §-hoz
A hatályos Gyvt. 128. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gyámügyi
eljárásban minden esetben meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt. A
meghallgatás mellőzésére csak abban az esetben ad lehetőséget a jelenlegi szabályozás, ha a
meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A módosítás ezt
azzal bővíti ki, hogy a törvényes képviselő meghallgatása mellőzhető akkor is, ha azt a
korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kéri, és a meghallgatás a várandós anya vagy
születendő gyermeke érdekét veszélyeztetné.
A módosítás emellett rendelkezik arról is, hogy a terhességét eltitkoló válsághelyzetben
lévő várandós anyának a születendő gyermeke lakóhelyével kapcsolatos jognyilatkozata is
csak személyesen tehető meg, hiszen csak így biztosítható, hogy a nyilatkozattételre
megfelelő tájékoztatás mellett és kellő megfontolást követően kerüljön sor.
A 61. és a 62. §-okhoz
51
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemhez - tekintettel arra, hogy az
eljáró hatóság számára kötelezően előírásra kerül ezen adatoknak a Magyar Államkincstár
által az államháztartásról szóló törvény rendelkezései alapján működtetett szociális
nyilvántartásból történő lekérdezési kötelezettsége - főszabályként nem kell majd csatolni a
családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, az egyedülállóság tényére vonatkozó
nyilatkozatot, illetve a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi
állapotára vonatkozó igazolást.
Mivel a szociális nyilvántartásban a lekérdezés a társadalombiztosítási azonosító jel
alapján történik, a módosított rendelkezések ezen adat eljáró hatóság által történő kezelésére,
nyilvántartására adnak felhatalmazást.
Mindezek mellett - figyelemmel arra, hogy a Javaslattal a hátrányos, halmozottan
hátrányos helyzet fennállásának megállapítása mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe
tartozó hatósági intézkedések egyike kerül szabályozásra - e feladat ellátásához is szükséges a
jegyzői gyámhatósági nyilvántartás vezetésére vonatkozó felhatalmazások körének
kiegészítése.
A 63. §-hoz
Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás célja a gyermek örökbefogadásának lehetővé tétele.
Az eljárást csak azon gyermekek esetében indokolt lefolytatni, akiknek várhatóan realizálódni
fog az örökbefogadása. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az illetékességi területén
lakóhellyel rendelkező valamennyi örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított örökbe fogadni
szándékozót nyilvántartja, így korrekt tájékoztatást tud nyújtani a gyermek
örökbefogadásának várható esélyeiről.
A 64. §-hoz
Az országos örökbefogadási nyilvántartás azon örökbe fogadni szándékozók adatait
kezeli, akik vállalják, hogy nem csak a lakóhelyük szerinti megyében vagy a fővárosban,
hanem az ország bármely megyéjében készek gyermek örökbefogadására, és örökbefogadási
lehetőségük növelése érdekében hozzájárultak adataiknak az országos nyilvántartásba
vételéhez.
A gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása előtt, a gyermek örökbefogadási esélyeiről
való tájékozódás megkönnyítésére - amennyiben a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
nyilvántartásában nincs a gyermeket várhatóan elfogadó örökbe fogadni szándékozó személy
-	az országos örökbefogadási nyilvántartás naprakész tájékoztatást tud nyújtani a gyermek
örökbefogadásának várható esélyeiről.
A 65. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az intézményvezető a kötelezettet írásban értesíti a
személyi térítési díj összegéről a gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltatás, ellátás
igénybevételét megelőzően, valamint a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás
esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.
A módosítással ez az értesítés gyermekek napközbeni ellátása, valamint a gyermekek
átmeneti gondozása esetén már a megállapodás megkötésekor megtörténik. Ezzel az
52
igénybevevő a megállapodás megkötésekor nemcsak a személyi térítési díj megállapításának
szabályairól, hanem az annak alapján fizetendő, konkrét összegről is tudomást szerezhet,
amely információ a megalapozott döntéshozatalt nagy mértékben segíti.
A 66. §-hoz
A rendelkezés, összhangban a gyermektartásra vonatkozó családjogi rendelkezésekkel,
a szülő vagy más hozzátartozó tartási kötelezettségén alapuló gondozási díjfizetési
kötelezettségét írja elő a nevelésbe vett gyermek, valamint a tanulói, hallgatói, illetve
felnőttképzési jogviszonyban álló utógondozói ellátott fiatal felnőtt tekintetében.
A 67-69. §-okhoz
A rendelkezések a Javaslat Gyvt.-t érintő módosításainak zökkenőmentes végrehajtását
elősegítő átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, a kapcsolódó anyagi szabályok hatályba
lépésének időpontjához igazodó „csoportosításban”.
A 70-72. §-okhoz
Felhatalmazó, szövegcserés módosító, illetőleg hatályvesztést kimondó rendelkezések.
A 73. §-hoz
A rendelkezés a fogyatékossági támogatásra jogosult halálát követően valamely
pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt, jogalap nélküli ellátás
visszafizetésével összefüggő szabályozást tartalmaz.
A 74. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot
megállapító Magyar Államkincstár az eljárása során adatot kérhessen a polgárok személyi
adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős
szervtől.
A 75. §-hoz
A rendelkezés a Fot. felhatalmazó rendelkezésének pontosítását tartalmazza.
A 76. §-hoz
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a tankötelezettség korhatárát 16 éves
korra szállította le. A tankötelezettség leszállítása felmenő rendszerben valósul meg: azon
tanulókra vonatkozik, akik a kilencedik évfolyamot a 2011/2012. tanévet követően kezdték
meg. A hatályos szabályok szerint a tanköteles kor betöltését követően családi pótlék csak
akkor jár, ha a gyermek továbbra is tanul. 18 éves kor felett ugyanakkor, legfeljebb 50%-os
megtartott egészségi állapot fennállása esetén a személy - a tanulmányai folytatásától
függetlenül - saját jogon lehet jogosult a családi pótlék másik típusára, a nevelési ellátásra.
53
A módosítás célja, hogy biztosítsa, hogy a legsúlyosabb állapotú, sajátos nevelési
igényű gyermekek akkor is megkaphassák a családi pótlékot, ha tizenhat éves koruk betöltését
követően tanulmányokat már nem folytatnak. Ilyen esetben a családi pótlék - nevelési
ellátásként - a gyermek nagykorúvá válásáig járna.
A 77. §-hoz
A Gyvt.-nek az intézményben élő, nevelésbe vett gyermek családi pótléka
felhasználására vonatkozó megváltozott szabályaival való összhang megteremtése érdekében
módosul a Cst.-ben a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek családi pótlékának
felhasználására vonatkozó rendelkezés, amely a gyermek teljes körű ellátásának
biztosításához, illetve ellátásának kiegészítésére teszi lehetővé a támogatás felhasználását. Ez
a szabály érvényesül a szociális intézményben elhelyezett gyermek családi pótlékának
felhasználása tekintetében is.
A módosítással csökkennek az intézményvezetők adminisztratív terhei, megnő a döntési
lehetőségük, szabadságuk az ellátott gyermekek teljes körű ellátásának biztosítása érdekében.
Összességében nem változik az egy-egy gyermek teljes körű ellátására fordítható összeg
nagysága, de a rendelkezésre álló keretet az intézmények vezetői rugalmasabban, a családi
pótlék céljának megfelelően használhatják fel.
A 78-81. §-okhoz
Az Nmjt. módosításának célja azoknak az örökbefogadási eljárásoknak az
egyszerűsítése, amelyek során magyar állampolgár fogad örökbe külföldi állampolgárságú
gyermeket, vagy külföldi állampolgár fogad örökbe magyar állampolgárságú gyermeket, oly
módon, hogy külföldön már lefolytatták az örökbefogadási eljárást és a joghatósággal
rendelkező külföldi hatóság már engedélyezte azt.
A külföldi állampolgár által magyar állampolgár örökbefogadására, valamint magyar
állampolgár által külföldi állampolgár örökbefogadására (továbbiakban: nemzetközi
örökbefogadás) irányuló eljárásokat alapvetően a 2005. évi LXXX törvénnyel kihirdetett a
gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben
történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény (a
továbbiakban: Egyezmény) szabályozza. Ezekre az eljárásokra nem terjed ki az egyszerűsítés,
mert ezeket az örökbefogadásokat a jogszabály erejénél fogva el kell ismernie a részes
államoknak, így Magyarországnak is.
Az egyszerűsítés így a külföldi hatóság által engedélyezett rokoni, házastársi
örökbefogadásokat, valamint azokat az eljárásokat célozza, melyeknél az örökbefogadó vagy
az örökbefogadott olyan államnak a polgára, amely az Egyezménynek nem részese. Ezekben
az ügyekben jelenleg a gyámhatóság eljárása hosszadalmas és bonyolult, különösen a külföldi
jogsegély igénybevétele miatt. A cél az, hogy a jövőben a külföldi hatóságok által meghozott
döntések jogszerűségét, magyar joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálja csak a magyar
gyámhatóság, és ne folytasson le ismételten egy örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást.
Az Nmjt. módosítása egyúttal feloldja a magyar bíróság, vagy hatóság kizárólagos
joghatóságát a magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetve megszüntetése
ügyében, éppen annak érdekében, hogy a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező
döntése a magyar gyámhatóság által jóváhagyható legyen.
54
A 82. §-hoz
A rendelkezés módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvényben foglalt, a banktitok megtartásának kötelezettsége alóli mentesítés
jogcímeit tartalmazó felsorolást. A módosítás elősegíti, hogy a Magyar Államkincstár a
pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt, jogalap nélkül felvett
fogyatékossági támogatás összegének megtérítése érdekében eljárhasson.
A 83. §-hoz
A rendelkezés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi
XXV. törvény mellékletének a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás rendszeres
gyermekvédelmi kedvezménybe olvasztásából adódóan szükséges pontosítását tartalmazza.
A 84. §-hoz
Tekintettel arra, hogy számos pénzbeli és természetbeni szociális ellátás
vagyonvizsgálathoz kötött, az ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve a jogosultság
ellenőrzése céljából a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a szociális hatáskört gyakorló szerv a
közúti közlekedési nyilvántartást vezető hatóságtól is adatot kérhessen.
A 85. §-hoz
A módosítással a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai,
a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalai, valamint a
fővárosi és megyei kormányhivatal szociális- és gyámhivatalai hozzáférést kapnak a Magyar
Államkincstár által működtetett egységes szociális nyilvántartáshoz, és abból díjmentesen,
közvetlenül lekérdezhetik a hatáskörükbe tartozó ellátások feltételeinek meghatározása
érdekében szükséges, a családtámogatásokkal, illetve a fogyatékossági támogatással
összefüggő adatokat.
A 86. §-hoz
A gyermekvédelmi gyámság jogintézményével és a nevelőszülői jogviszonnyal
kapcsolatos törvényi rendelkezéseket az Országgyűlés - a Javaslatban foglaltakkal
megegyező szakmai tartalommal, és szintúgy 2014. január 1-jei hatályba lépéssel - az egyes
szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes
törvények módosításáról 2012. évi CXCII. törvénnyel már elfogadta.
Tekintettel azonban arra, hogy az elfogadott, de hatályba még nem lépett módosítások -
az átmeneti és a tartós nevelésbe vétel jogintézményének a Javaslat szerinti összevonása okán
-	pontosításra szorultak és a Javaslatban ismételten szabályozásra kerültek, az egységes és
áttekinthető végrehajtás elősegítésére, a párhuzamos szabályozás kiküszöbölése céljából,
valamint a jogbiztonság követelményének megfelelően a Javaslat rendelkezik arról, hogy az
említett törvény Javaslatban megismételt rendelkezései nem lépnek hatályba.
A 87. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető rendelkezései.