﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/10048. számú
törvényjavaslat
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2013. február

2013.	évi .... törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

1.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 29/C. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az MRK hivatásos állományú elnöke a megbízatása idejére rendelkezési állományba
kerül. Az elnök illetményének megállapítására - a megbízatás ideje alatt - a 245/H. § (2)
bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”
2.	§
A Hszt. 29/C. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az
Alapszabályban meghatározott feladatokat. A főtitkár az MRK-val munkajogviszonyban áll.
A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. A főtitkárra nem alkalmazható a
30/C. § (1) és (2) bekezdése.”
3.	§
A Hszt. „Az MRK szervezete, működése” alcíme a következő 29/D. §-sal egészül ki:
„29/D. § (1) Az MRK és a 29. § (3) bekezdése szerinti tagozat részére feladatai ellátása
céljából - az MRK és a fegyveres szerv vagy a miniszter közötti megállapodás alapján - a
fegyveres szerv vagy a miniszter helyiségeket és a tevékenysége ellátásához szükséges egyéb
eszközöket térítésmentesen biztosíthat.
(2)	A miniszter - az MRK és a miniszter közötti megállapodás alapján - az MRK részére
pénzbeli támogatást nyújthat.
(3)	A fegyveres szerv - az MRK és a fegyveres szerv közötti megállapodás alapján - az
MRK-n keresztül pénzbeli támogatást nyújthat a 29. § (3) bekezdése szerinti azon tagozatnak,
amelybe a fegyveres szerv hivatásos állományú és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai
tartoznak.”
4.	§
(1)	A Hszt. 30/B. § (1) bekezdése a következő d)-g) ponttal egészül ki:
(Az Iroda az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott
kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a következő
adatokat tartja nyilván:)
„d) a tag e-mail címe, fényképe, önéletrajza, legmagasabb iskolai végzettsége,
e)	a tag eltartott gyermekeinek neve, születési helye, ideje,
f)	kizárólag a korábban fennálló hivatásos szolgálati viszony és közalkalmazotti jogviszony
tekintetében a tag korábbi foglalkoztatási jogviszonyainak kezdő és befejező dátuma,
valamint
2
g)	a fegyveres szervnél a hivatásos szolgálati viszony, továbbá a közalkalmazotti jogviszony
kezdete.”
(2)	A Hszt. 30/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az MRK (3) bekezdésben meghatározott tagjai vonatkozásában csak az (1) bekezdés
a)-c) pontjában megjelölt adatokat kell nyilvántartani.”
5.	§
A Hszt. 36. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint a
tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés
kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.
(6)	A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő
határidőn belül bírósághoz fordulhat, amelyet a miniszternek köteles írásban jelenteni.
(7)	A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.”
6.	§
(1)	A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást
be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres
szerv rendelkezési állományába tartozik:)
„h) az MRK elnöke, az elnöki megbízatás megszűnéséig;”
(2)	A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást
be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres
szerv rendelkezési állományába tartozik:)
„k) akinek a szolgálati viszonyát a (3a) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni,
de a felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a
felmentési védelem megszűnéséig.”
(3)	A Hszt. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a
rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati
beosztás nem biztosítható, illetve a részére ilyen beosztás hiányában felajánlott,
végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást nem fogadja el, - a hivatásos állomány
(1)	bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével - szolgálati viszonyát felmentéssel
meg kell szüntetni.”
(4)	A Hszt. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
3
„(4) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos
állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani
vagy felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés k) pontja szerinti
rendelkezési állomány ideje alatt ilyen beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány
tagja a felajánlott beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell
szüntetni.”
(5)	A Hszt. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
,f a 44. § (3a) vagy (4) bekezdésében meghatározott esetben részére a rendelkezési állomány
megszűnésekor megfelelő beosztás nem biztosítható.”
7.	§
A Hszt. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön
jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség,
szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. E rendelkezést nem kell
alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira, a rész-szakképesítés megszerzéséig.”
8.	§
A Hszt. XXIV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A szolgálati járandóság szüneteltetése
331. § Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban
részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati
járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes
parancsnok - az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak, illetve szolgálati
járandóságnak a Tny. tv. 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi
CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetése érdekében, az érintett
személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével - haladéktalanul
értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”
9.	§
A Hszt. a következő 334-336. §-sal egészül ki:
„334. § E törvénynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 2. §-ával
megállapított 29/C. § (11) bekezdésében szereplő, a főtitkári tisztség betöltésére vonatkozó
rendelkezését első alkalommal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvény
hatálybalépésekor főtitkári tisztséget betöltő személy főtitkári megbízatásának megszűnését
követően alkalmazásra kerülő főtitkár vonatkozásában kell alkalmazni.
4
335.	§ E törvénynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 6. §-ával
megállapított 44. § (1) bekezdés h) pontját a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ...
törvény hatálybalépésekor a hivatásos állomány elnöki tisztséget betöltő tagja esetében is
alkalmazni kell.
336.	§ E törvénynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi ... törvény 6. §-ával
megállapított 44. § (1) bekezdés k) pontját és 44. § (4) bekezdését azon személyek
tekintetében is alkalmazni kell, akiknek a szolgálati viszonyát a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
szóló 2013. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően az 56. § (2) bekezdés f) pontja alapján
felmentéssel meg kellett volna szüntetni, ugyanakkor az 58. §-ban meghatározott okok miatt a
felmentésre nem kerülhetett sor.”
10. §
(1)	A Hszt.
a)	30/B. § (3) bekezdésében a „hivatásos állománya” szövegrész helyébe a „hivatásos és
közalkalmazotti állománya”,
b)	44. § (3) bekezdésében az „Az (1) bekezdés c)-g)” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés
c)-h)”
szöveg lép.
(2)	A Hszt. 264/C. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálatot, ” szövegrész helyébe a
„szolgálatot, és” szöveg lép.
11.	§
(1)	Hatályát veszti a Hszt.
a)	29/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „valamint a főtitkárt,” szövegrész,
b)	30/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész,
c)	44. § (3) bekezdésében az „Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem
biztosítható, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Hszt.
a)	37. § (7) bekezdésében a „ , továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó”
szövegrész,
b)	64. § (5) bekezdése,
c)	264/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „ , és” szövegrész,
d)	264/C. § (1) bekezdés c) pontja.
12.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 8. §, a 10. § (2) bekezdése és a 11. § (2) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
5
INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnökével kapcsolatos szabályozás módosítását
tartalmazza. A szabályozás értelmében az MRK elnöke e tisztségének idejére rendelkezési
állományba kerül. Illetményére a 245/H. § (2) bekezdését rendeli megfelelően alkalmazni,
azzal, hogy közalkalmazotti jogviszonyban álló elnök esetében a munkáltatói jogkört
gyakorló elöljárón a munkáltatót kell érteni.
Ezzel egyidejűleg a javaslat 6. § (1) bekezdése létrehoz egy új rendelkezési állományba
helyezési jogcímet, amely a hivatásos szolgálati viszonyban álló MRK-elnök esetében
alkalmazandó, a javaslat 10. § b) pontjában szereplő módosítás pedig megalkotja az MRK
elnöki tisztség - és ezzel a rendelkezési állomány - megszűnése esetén irányadó szabályokat.
a 2. §-hoz
Az MRK főtitkárával kapcsolatos szabályozás módosítását tartalmazza. A módosítások
értelmében a főtitkárt nem a Közgyűlés választja saját tagjai közül, hanem az MRK
alkalmazza, munkajogviszony keretében, emiatt az 5 éves szakmai tapasztalat sem előírás
esetében. Tekintettel arra, hogy a főtitkár munkajogviszonyban áll, a megbízás megszűnésére
vonatkozó szabályok sem alkalmazandóak rá. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök
gyakorolja.
a 3. §-hoz
A javaslat olyan rendelkezésekkel egészíti ki a Hszt.-t, amely alapján az MRK részére
feladatainak ellátása céljából helyiséget biztosíthat a fegyveres szerv vagy a miniszter,
továbbá lehetővé teszi az MRK pénzbeli támogatását is.
a 4. §-hoz
Annak érdekében, hogy az MRK elláthassa a feladatait, szükséges az MRK által kezelt
adatkör szélesítése.
Tekintettel arra, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti
állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói
tekintetében speciális adatkezelési szabályok érvényesülnek, ezen személyek adatait az MRK
Irodája csak az erre kijelölt adatkezelő útján kezeli, az adatokhoz csak ezen adatkezelő útján
fér hozzá, ezen személyi kör esetében indokolatlan lenne az adatok körének kiszélesítése,
ezért a javaslat esetükben kivételeket határoz meg.
az 5. §-hoz
A Hszt. kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjéről szóló 2. számú melléklete több
olyan jogkört is rögzít, amelyek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló miniszter a
köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést - a hivatásos állomány tábornoki rendfokozatot
viselő tagját érintő - döntés meghozatala érdekében [Hszt. 2. számú melléklet 4., 7., 13., 17.
és 29. sorok]. Ezen esetekben tehát a hatáskört a köztársasági elnök gyakorolja, a miniszter (a
Kormány fegyveres szervet irányító tagja) előterjesztése alapján.
6
Az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi
CCXIV. törvény a Hszt. 36. §-át kiegészítette egy olyan rendelkezéssel, amely - a törvény 2.
számú mellékletben szereplő jogköröknek megfelelően - meghatározza a köztársasági elnök
hatásköreit. (Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdése a köztársasági elnök hatáskörei között
mindössze a tábornokok kinevezésére és előléptetésére vonatkozó hatáskört nevesíti, a
további, fennmaradó jogkörök esetében az Alaptörvény azon rendelkezése alkalmazandó,
mely szerint a köztársasági elnök dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a
hatáskörébe utal [9. cikk (4) bekezdés j) pont].)
Ezen, 2013. január 1-jén hatályba lépett rendelkezés kapcsán felmerült a köztársasági elnök
hatáskörébe utalt ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó szabályozás
megalkotásának igénye, összhangban a Magyar Honvédség hivatásos állományára vonatkozó
szabályozással. A javaslat ezen rendelkezéseket alkotja meg és illeszti be a Hszt.-be.
a 6. §-hoz
A Hszt. jelenleg hatályos szabályai nem rendezik azt a helyzetet, amikor a rendelkezési
állomány megszűnését követően a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát meg
kellene szüntetni, de az érintett felmentési védelem alá esik. Ezekben az esetekben ugyanis az
érintett nem tölt be szolgálati beosztást, de a rendelkezési állományban tartásának oka
megszűnt, ugyanakkor a szolgálati viszonyának megszüntetésére sem kerülhet sor.
A javaslat 6. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése az ezzel kapcsolatos szabályozást tartalmazza és
beiktat egy új rendelkezési állományba helyezési jogcímet. Eszerint a fegyveres szerv
rendelkezési állományába tartoznak mindazok, akiknek megszűnt a rendelkezési állománya és
a felmentésüknek lenne helye, de felmentési védelem alatt állnak, mindaddig, amíg a
felmentési védelem ideje fennáll. Ezen új jogcím alapján rendelkezési állományba helyezettek
részére a Hszt. 44. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kell beosztást
biztosítani vagy felajánlani. Amennyiben ennek ellenére a felmentési védelem ideje úgy telik
el, hogy az érintett beosztásba helyezésére nem került sor, akkor már sor kerülhet a
felmentésére - a Hszt. szintén módosításra kerülő 56. § (2) bekezdésf) pontja alapján.
A Hszt. jelenleg hatályos 44. § (3) bekezdése szintén nem rendezi azt a helyzetet, amikor a
Hszt. 44. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor - a
fegyveres szerv szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző
beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztás hiányában - a fegyveres szerv a
hivatásos állomány tagjának az előírásnak megfelelő, végzettségének, képzettségének
megfelelő beosztást ajánl fel, azt azonban az érintett nem fogadja el. A javaslat 6. § (3)
bekezdése és 11. § c) pontja ezzel kapcsolatosan úgy módosítja a Hszt.-t - hasonlóan a Hszt.
49/C. § (6) bekezdésében foglaltakhoz - miszerint ha az érintett a részére felajánlott beosztást
nem fogadja el, akkor a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
a 7. §-hoz
A Hszt. 99. § (4) bekezdése garanciális szabályként kimondja, hogy az illetmény
illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban
meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől
függő garantált bérminimum összegénél.
A javaslat e rendelkezést kiegészíti azzal, hogy a 99. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni a
hivatásos állomány pályakezdő tagjaira, a rész-szakképesítés megszerzéséig, tekintettel arra,
7
hogy ebben az esetben a hivatásos állomány tagja önálló intézkedésre nem jogosult, beosztást
nem lát el a rész-szaképesítés megszerzése előtt.
a 8. §-hoz
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 12. §-a
rendelkezik a szolgálati járandóság szüneteltetéséről, amelyre az érintett kérelme alapján
kerülhet sor. A Kenytv. 11. § (2) bekezdését és 12. §-át 2013. július 1-jével hatályon kívül
helyezi az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával
összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény 86. § d)
pontja. A módosítás indoka, hogy a jövőben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. § (2) bekezdése alapján [amely
rendelkezést a Kenytv. 11. § (1) bekezdése alapján a szolgálati járandóságra is alkalmazni
kell] 2013. július 1-jétől a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból dönt a szolgálati járandóság
folyósításának szüneteltetéséről.
A fentieket figyelembe véve 2013. július 1-jétől alkalmazhatatlanná válna a Hszt. 64. § (5)
bekezdésében és 264/C. § (1) bekezdés c) pontjában található azon jogviszony-létesítési
feltétel, hogy a szolgálati járandóságát az érintett szünetelteti, így a javaslat 10. és 11. §-a
hatályon kívül helyezi az érintett rendelkezéseket.
A szolgálati járandóságban részesülő személy a Tny. - a Kenytv. 2. § (2) bekezdése alapján
alkalmazandó - 97. § (5) bekezdése alapján 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj -
biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a szolgálati
járandóságra való jogosultságát vagy a szolgálati járandóság folyósítását érinti. Amennyiben
az érintett nem jelenti be a jogviszony létesítését, a nyugdíjfolyósító szerv utóbb a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal útján értesül a jogviszony fennállásáról, és ez alapján [a Tny. 83/C. § (2)
bekezdése alapján] - utólag - fog hivatalból dönteni a járandóság szüneteltetéséről és a
jogalap nélkül felvett szolgálati járandóság visszafizettetéséről.
A javaslat azonban - a visszafizettetés káros hatásainak elkerülése érdekében - arra az esetre,
ha az érintett nem tenne eleget idejében a bejelentési kötelezettségének, kiegészíti a Hszt.-t a
fegyveres szervnek a nyugdíjfolyósító szerv felé fennálló értesítési kötelezettségével a
szolgálati járandóság, korhatár előtti ellátás, illetve öregségi nyugdíj szünetelésére okot adó
körülményről.
a 9. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezésekkel egészíti ki a Hszt.-t a javaslat módosításainak
alkalmazása tekintetében a főtitkárral, az MRK elnökével és a hivatásos állomány felmentési
védelem alatt álló tagjának rendelkezési állományba helyezésével kapcsolatban.
a 10. és 11. §-hoz
A szövegcserés módosításokat és a hatályon kívül helyezéseket tartalmazza.
a 12. §-hoz
A hatálybalépés időpontját tartalmazza.